2013. MÁJUS
8. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM
Ének az esőben SZIKLAI AMADEUSZ prilisi zápor locsolja a fekete
Á ünneplőbe öltözött Zöldken-
dő kórust. Kevés az ernyő – nekem van –, de mindenki nyugodtan és méltósággal énekli a magyar és a székely himnuszt. Próbálok az ernyőmmel minél nagyobb területet védeni – az eső zuhog... Távolabb, félkaréjban negyven-ötven lelkes, kitartó helybeli állja a tavaszi locsolkodást. A béke fáját ültették el. A megbékélés fáját, lelkünk belső menedéké-
nek, a békességnek és a szeretetnek a fáját. Nem mozdulnak, pedig az eső kegyetlen módon áztatja őket. A három temető találkozási pontjánál, „hol sírjaink domborulnak”, a dömösiek megállnak. Állnak, énekelnek, reménykednek és reményt adnak egymásnak. Április 13-a van, délután öt óra. A beszédemen gondolkodom… Nagyapámra gondolok, aki pesti zeneszerző volt és a holokauszt áldozata lett 1944ben. Sors- és kortársa Radnóti Miklós írta jól ismert versében: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, / nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt / kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. / Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, / s remélem testem is majd e földbe süpped el. / Itthon vagyok.” Akik ide születtünk, itthon vagyunk. Itt vagyunk, honfitársak vagyunk, s soha nem szabad megengednünk, hogy másik kortársa József Attila szavaival az „ős patkány”, a meg nem gondolt gondolat egymás ellen uszítsa az embereket. A szervező a fülembe súgja: a te beszéded és Lilla verse elmarad, hangosítás beázott, emberek ronggyá ázva, tovább nem teszszük próbára a türelmüket. Csupán a tiszteletes asszony és a plébános úr gondolatait hallgatjuk még meg. Vége a faültetésnek, mindenki menjen haza! Hazakísérek egy hölgyet az ernyőmmel – beszélgetünk. Kocsiba szállok, hogy hazatérjek Esztergomba. Alig hagyom el Dömöst, kisüt a nap, gyönyörű, napos, tavaszi idő lesz. Világos, szép, verőfényes. Áldás van rajta és békesség.
www.odke.hu
A tartalomból – Végső visszaszámlálás 2. oldal – Az elveszettnek hitt dömösi kincsek nyomában… 3. oldal – Szavalóverseny 2013 – Katasztrófavédelmi verseny – Furulyaszó szállt 4. oldal – Sütizzünk…
5. oldal
– Jézus a legjobb menedzser? 6. oldal – Erkölcs és hittan – Karapancsa 7. oldal Mozdulj!
8. oldal
Havi aforizmánk Jobb csendben maradni, és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk; mint megszólalni és minden kétséget eloszlatni efelől. (Abraham Lincoln)
Dömösi Élet
2
2013. május
Végső visszaszámlálás vagy csak erős fénybesugárzás érte falunkat? sonlóan használják gyakran a vasútnál – csonka vágány – közúti közlekedésnél ugyanaz a zsákutca. Lényeg, hogy egyik sem vezet sehova.) Láthatóan érdektelenségbe fúlt a virágok örökbe adására szervezett találkozó, de a meghívott szolgáltatók sem egy letűnt kor képviselőivel kívántak tervez-
SCHRECK TIBOR
A
Csendes-óceánon járőröző Nimitz atommeghajtású repülőgép-anyahajót és a fedélzetén lévő repülőgépeket egy mágneses vihar magába szippantja. A Nimitz negyven évet utazik viszsza az időben, s a legénység legnagyobb meglepetésére a japán invázió előtti napokba, Pearl Harborba érkezik. A hadihajó parancsnoka szembesül a hihetetlennel: a japán légierőre megsemmisítő erejű csapást mérve megakadályozhatja a történelmi tragédiát. Ennyit a filmről... Valami kísértetiesen hasonló időutazást látok szerveződés alatt, noha a múltat megváltoztatni nem lehet, mint ahogy végképp eltörölni sem. A községháza „lovagtermében”, ahol időközönként nagy érdeklődésre számot nem tartó kis közönség előtt kevéssé párbajképes úriemberek vagdalóznak, s mivel a terem világítása köztudot-
tan már évek óta csapnivalóan rossz, néha sebeket ejtenek egymáson. Lélekben s erkölcsben tán soha be nem gyógyulókat. Láss csodát, megvilágosodott a terem, ami teljesen átformálta a gondolkodást. Amit el nem bírtam volna képzelni, lemondott a képviselő-testület, no természetesen a polgármester hibájából. Úgy tűnik, valami gond van, mert a felfüggesztett polgármesteren a testület már nem tud mit számon kérni. A továbbiakban a bűnei meg egyértelműen felsorolva, a neve is húsz alkalommal leírva, mert így hatásosabb. Ez még nem okozott volna feltétlenül közlési vágyat bennem, de amikor bejelentették Dömös felvirágoztatását, akkor tudtam már, hogy egy-két elmét erős fénysugárzás ért. Nem virágültetésről van szó, nem kivirágzásról, csak úgy szerényen felvirágoztatásról! Én nem értek a patakmeder műszaki kialakításához, sem a képviselő-testület sokrétű (valószínűleg magas szintű) munkájához, de a felvirágoztatás a magyar nyelvben nagy értékű, majdnem a dicsőséggel felérő fogalom. És itt kezdődik az időutazás! Mindezt a programot a lemondott, már csak egy hónapig hivatalban maradó, és egyébként is csonka testület hirdeti meg. (Ha valaki összefüggést keres személynév és melléknév között, az csak a véletlen egybeesése. A csonka szót Trianon óta használják Magyarországon legszomorúbb formában, egyébként hiányos, nem teljes a jelentése. Ha-
www.odke.hu
ni és egyezkedni. Mindez jelzésértékűnek tűnhet a választási esélyek latolgatásakor, meg az is, hogy egy társaságban úgy összegezték a választással kapcsolatos véleményüket: „mindegy ki, csak ezek ne!” Egy másokat is érintő személyes kéréssel fordulok a leendő testülethez. Ha valami csoda folytán egy „sokszínű egyéniség”, egy érdekpolitikus, az egyetemes emberi kultúra „nagyhatalmú helytartója” újra bekerülne a testületbe, úgy kérem, képviselőtársai figyelmeztessék, hogy az önteltség mellé próbáljon némi alázatot párosítani és egy képviselőhöz illő méltósággal ne kezeljen le, és ne ostobázzon le köztiszteletben álló embereket, és fordítson több gondot megjelenésére, amikor nemzeti ünnepeinken a faluközösséget képviseli. Egy köszönettel tartozom a lemondott testületnek. Kimondtak valamit – lehet, hogy nem időszerű, nem átgondolt – de azt a fogalmat, hogy „Virágoztassuk fel Dömöst!”. Ezt a küldetést tegye magáévá az önkormányzat mindenkori testülete – élén a polgármesterrel –, a civil szervezetek és minden jóérzésű dömösi lakos.
2013. május
Dömösi Élet
3
Az elveszettnek hitt dömösi kincsek nyomában... KOÓS ZSUZSANNA
D
öbbenetes, de már egy-két hete nyár van. Május elsejét írunk, a majális idejét. Finom, édes orgona illat lengedezi körbe a kertünket, miközben madarak csivitelnek kedvesen társalogva egymással a fák között. Próbálom megkülönböztetni, hogy hányféle különböző hangot hallok, és figyelem, hogy melyik hangra vajon melyik a válasz. Vajon miről beszélgetnek? Mitől illenek össze a dolgok a természetben? Honnan tudja mindenki, hogy mi a dolga? Boldogság, belső harmónia és jól eső melegség érzése árad szét bennem napok óta, és úgy érzem, hogy a falura is ez a béke szállt. Portájukat szépítgető emberek építenek kapcsolatot egymással és az élő környezettel. Földanyánkat ápolgatjuk, és bár a róla való kedves gondoskodásunk sokszor fárasztó munka, mégis mérhetetlen boldogság adni, hisz ő kamatos kamattal, nagy szeretettel hálálja meg mindazt, amit kap. Szemet gyönyörködtet, gyümölcsöt ad, éltet bennünket. Valahányszor gereblyézek, úgy érzem, őt fésülgetem. Amikor csinosra metszek egy bokrot, mintha őt manikűrözném. Örvendezve becézgetem aprócska palántáink zöld hajtásait, és jól esik a meztelen talpaimnak a friss zöld fű csiklandozó érintése. Időnként megölelek egy fát, hogy érezzem a természet csodálatos erejét. Simogatom a bokrokat, ha elhaladok mellettük, hogy ők is érezzenek engem. Mindannyian részei vagyunk egy csodálatos teremtett világnak, amiért végtelenül hálás vagyok. Tudom, tudom, hogy az ilyen ömlengéseim sokakban kiverik a biztosítékot, hisz a kedves támogató, bíztató szavak mellett kapom ám a kritikákat is. Mégis úgy vélem, hogy ha valaki csak tizedannyira képes átélni ezeket a szívmelengető, már-már túlcsorduló érzéseket, akkor szebb lesz a világ! Persze azt is megkaptam már, hogy túlzottan idealista, néhány méterrel a föld felett lebegő, gyermeki lélekkel bíró személyiség vagyok, de elárulom, hogy ez számomra óriási bók. Hiszen Jézus is erre emlékeztet bennün-
ket: „Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18:3). Érdemes a tanítás mélyebb értelmét kutatni, hogy vajon mire képesek a gyermekek, amire a felnőttek nem. Miért ez a lelkület az, ami a keresztény tanítások szerint az üdvözüléshez vezet? Mit tudnak ők? Miért olyan fontos ez? Milyenek voltunk mi magunk gyermekként? Mi veszett el? Miért? Mi lenne, ha újra megtalálnánk? Meglátjuke, hogy mit tanítanak a gyermekek nekünk? Ezek komoly és elgondolkodtató kérdések, amikről órákon keresztül tudnék eszmecserét folytatni. Egyébként pedig közel harminchét évnyi földi életem során igencsak sok mindennel megtöltöttem lelkem batyuját az emberek és a világ működésével kapcsolatban. Olyan élettapasztalatokat gyűjtöttem be, amelyeknek töredéke sokaknak egy életre elég lenne. Itt élek, látom, hallom, figyelem, ami történik körülöttem. Relatív egészséges lelkülettel (ami még sérült, azon dolgozom), de korántsem elszigetelten, burokban élek. Meghallom és érzékeny receptoraim révén érzem az embereket, úgyhogy nem egy kis ufó csitriként pottyantam erre a bolygóra, épp ide Dömösre, hogy idealista elképzelésekről ömlengjek. Éppen ezért kifejezetten büszke vagyok, hogy gyermeki lelkem csírái nem szunnyadnak, hanem élénken élnek, és másokat is arra buzdítok, hogy élesztgessék, táplálják csak a kis dédelgetett, szinte elfeledett gyermeki énjüket! A szép az egészben, hogy sokszor épp úgy csetlekbotlok, hibázom számomra új helyzetekben, mint ahogy a gyerekek is teszik. Ez is a tanulási folyamat része... És a mikor úgy fogalmazok, hogy az „elveszettnek hitt kincsek nyomában”, akkor valahogy már ezen a szálon vagyok. A minap beszélgettem egy kedves barátnőmmel, és felidéződött egy lelki tanmese, egy hindu legenda, ami most ismét eszembe jutott: „Valamikor minden ember félisten volt, aki a földön élt, de mivel az ember olyan sok bűnt követett el, Brahmá, a legna-
gyobb félisten eldöntötte, hogy meg fogja büntetni, megfosztja az isteni lehelettől, ami a bensejében volt, és elrejti egy olyan helyen, ahol soha nem találja meg, ahol nem tudja megint rosszra használni. Rejtsük el a föld mélyében, mondták a félistenek. Nem, mondta Brahmá, mert az ember le fog ásni a föld mélyére, és megtalálja. Akkor süllyesszük el az óceán mélyén, mondták. Az sem jó, mondta Brahmá, mert az ember megtanulja, hogyan merüljön le az óceánba, és ott is megtalálja. Rejtsük el a legmagasabb hegyen, mondták. Nem, mondta Brahmá, mert egy napon az em-
ber felmászik a föld összes hegyére, és megint megszerzi az isteni leheletet. Akkor nem tudjuk, hol rejtsük el, és nem ismerünk olyan helyet, ahol az ember nem találja meg, mondták a kisebb félistenek. És szólt Brahmá: Rejtsétek el magában az emberben: soha nem fog arra gondolni, hogy ott keresse. És így is tettek. Minden emberben ott van elrejtve valami isteni. Azóta az ember bejárta a földet, leszállt az óceánba, felmászott a hegyekre, kereste, mi az, ami igazán boldoggá tehetné, és ez az egész idő alatt ott volt benne.” És ahogy most itt Földanyáról és a mi Isteni részünkről – keresztény kifejezéssel tulajdonképpen a Szentlélekről – írok, a falut illetően felötlött bennem
www.odke.hu
egy párhuzam a tanmese kapcsán: Maga a falu is egy szerves, dinamikus, folyton változó, élő, lüktető közeg. Nem egy ember, de akár élő lényként is tekinthetünk rá. Megvannak a szervei, amelyektől működik. Van szíve, ami szétpumpálja az életenergiát. Van agya, elméje és értelme, ami a hétköznapok racionalitásához és a koordinációhoz elengedhetetlen. Vannak végtagjai is, amelyek a tettekhez, a cselekvéshez szükségesek. No és ami épp olyan fontos, mint bármi más, hogy rengeteg, rengeteg olyan láthatatlan, sejt és molekula szintű alkotórészből áll, amelyek egészen egyszerűen nélkülözhetetlenek az egészséges működéshez. Nem egyformák, másként néznek ki, más a méretük, más a színük, más a feladatuk, de mindenki fontos, mindenki számít, és muszáj együttműködniük, ha életben akarnak maradni! Éppúgy, ahogy az emberi testben minden sejtnek funkciója, szerepe van, úgy egy faluban a legszerényebb, legvisszahúzódóbb, leghányatottabb sorsú, vagy a legkiközösítettebb egyének is éppoly fontosak, mint a fényben élők. Fontosak, még ha épp jelenleg nem képesek is a feladatukat betölteni, vagy esetleg nem is tudják, hogy mi a feladatuk. Segítsünk nekik, hogy rátaláljanak, és azt el is tudják látni! Éppúgy, ahogy az immunrendszerünk is teszi a sérült sejtjeinkkel. Az elmúlt napokban sokat jártam a faluban, és a legnagyobb élmény, hogy igazi kincsekre bukkantam. Emberekkel ismerkedtem meg, akiket eddig nem ismertem. Minden egyes találkozás arra világított rá, hogy micsoda gazdagság van ebben a faluban. A kis zugokban kincsek vannak. Értékes emberek, akik talán még magukban sem találták meg az elrejtett kincseket... Itt az idő, hogy mindenki magába nézzen, és felfedezze azt, amit eddig még soha! Az értékes, a különleges és a szerethető Isteni énjét! Boldog vagyok, és hálás, hogy ezeket megláthatom! Szeretettel kívánok örömteli, izgalmas, sokszor kihívásokkal tarkított kincskeresést! És ne felejtsük el, a másik emberben éppúgy ott ragyog!
Dömösi Élet
4
2013. május
Furulyaszó szállt
Szavalóverseny 2013
BOSNYÁK ENDRÉNÉ SZILÁGYI ÉVA
A
Költészet Napja tiszteletére immár hagyományosan ebben az évben is megrendeztük a Bozóky Mihály Általános Iskola tanulóinak szavalóversenyét. A gyerekek lelkesedése – szintén hűen a hagyományokhoz – nagy volt, majdnem ötven tanuló szavalatát hallgathattuk meg. Legtöbben magyar költők verseit mondták el. A verseny színvonala változatos volt, sajnos akadtak gyengébb produkciók, de voltak egészen kiemelkedő szavalatok is. A zsűri elnöke Szilágyi Gábor, tagjai Kálmán Antal atya, Fuzikné Dakos Éva és Szilágyi Éva.
A verseny eredményei: 1-2. osztály I. helyezett: Lik Boglárka II. helyezett: Nagy Lara III. helyezett: Gál Lili Különdíjas: Veresváry Viktória 3-5. osztály I. helyezett: Bódi Roland II. helyezett: Cservári Adél III. helyezett: Baki Virág Különdíjas: Misuta Rita és Réti Boglárka 6-8. osztály I. helyezett: Markó Éva II. helyezett: Takács Anna III. helyezett: Baki Péter Különdíjas: Milen Eszter A díjazottak az alkalomhoz illően könyvjutalomban részesültek. Gratulálunk nekik!
Katasztrófavédelmi verseny DEMETER BÁLINT
A
z Áprily iskola tanulóival elmúlt hét évhez hasonlóan idén is részt vettünk a Szentendrén megrendezésre kerülő körzeti katasztrófavédelmi versenyen. Harsányi Bence, Oláh Marcell, Lénárd Dávid és Schaffer Ádám tanulók alkották kis csapatunkat. A megmérettetésre sokat készültünk, s meg is lett az eredménye, hiszen ebben az évben mi bizonyultunk a legjobbnak. A fiúknak először elméleti kérdésekre kellett jól felelniük, majd a gyakorlati rész következett. Itt volt mocsárugrás, puttonyfecskendővel való célba lövés, nyúlgátépítés homokzsákból és egy
túlélőcsomagot is össze kellett állítaniuk. Végül 14 csapatot megelőzve első helyezettként jutottunk be az isaszegi megyei döntőbe, ahol hetedik helyezést értek el a visegrádiak. Számot kellett adniuk – többek között – elsősegélynyújtásból, és tájékozódó képességükről is. A verseny célja az volt, hogy a gyerekek olyan gyakorlatokat sajátítsanak el, amelyek egyes katasztrófahelyzetben akár életeket is menthetnek. Sok új ismeretet és tapasztalatot szereztünk a megmérettetések során. Végül, de nem utolsósorban köszönettel tartozom Oláh Miklósnak, aki segítséget nyújtott a gyerekek szállításában és felügyeletében.
I
mmáron nyolcadik alkalommal került sor a furulyatalálkozó megrendezésére a visegrádi Királyi Palotában. A zenetanárok már kora reggel szorgalmasan készültek a vendégek fogadására, ezért a palota bejáratánál várták az érkező diákokat és felkészítő tanáraikat. Sokan közülük már régi ismerősként üdvözölték egymást, hiszen nem először látogattak el rendezvényünkre. A koncertnek helyet adó konferenciaterem lassan megtelt növendékekkel, akik igyekeztek még egy utolsót próbálni fellépésük előtt. 11 órára, a koncert kezdetére elcsendesült a terem. Bokor György, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének Elnökhelyettese meleg szavakkal köszöntötte a hallgatóságot. Beszédében kiemelte, hogy hosszú évek óta örömmel jön Visegrádra a Furulyás Találkozóra, ahol lehetőség nyílik az együtt muzsikálásra, az örömszerzésre és a tapasztalatcserére egyaránt. Beszélt a zene fontosságáról, ami nélkül élni ugyan lehet, de nem érdemes. Záró szavaiban reményét fejezte ki, hogy ez a sokéves hagyomány tovább élhet majd, és a jövőben is megrendezésre kerül ez a színvonalas rendezvény. Ezután felhangzott az első produkció. A hallgatóság soraiban ott voltak a fellépő növendékek, hozzátartozóik és a visegrádi zeneiskolások, akik örvendezve adták át magukat a gyönyörű muzsikának. Igazán színes volt a repertoár. A reneszánsz és a barokk szerzők művein kívül XX. századi zeneművek is felcsendültek. A gyerekek furulyán, zongorán, csellón, dobon játszottak, de énekes produkció is elhangzott.
www.odke.hu
Mezei Anna, iskolánk nyugalmazott igazgatónője, aki egyben az Áprily Iskoláért Alapítvány kuratóriumának elnöke is, az alapítvány felajánlásában Áprily Lajos - Bardon Alfréd: Visegrádi képek című kötetét nyújtotta át a növendékeket felkészítő tanároknak. Ezután Cseke Judit, a Primavera Táncegyüttes vezetője invitálta a résztvevőket a Herkules-kút köré, ahol együtt táncolt szülő, gyerek, vendég – mindenki. A konferenciaterem melletti teraszon lévő asztalok roskadásig megteltek finom süteményekkel, pogácsákkal Herr András cukrászmester és a dunabogdányi Heim sütöde jóvoltából. Szomjunkat visegrádi ásványvízzel oltottuk, amelyet Eőry Dénes biztosított számunkra. Vendégeinknek a kávét és a teát a Sirály étterem ajánlotta fel. A poharakat és a szalvétát a Káosz Üzletháztól kaptuk díjmentesen. A Duna túlfeléről érkező fellépőknek és kísérőiknek térítésmentes utazását Jung Vilmos biztosította. A visegrádi bobpálya felajánlásában a résztvevők ingyenes bobozást kaptak ajándékutalvány formájában. Hálásan köszönjük a nagylelkű támogatásokat, felajánlásokat! Külön köszönet a Mátyás Király Múzeumnak, amiért rendezvényünk helyszínét rendelkezésünkre bocsátotta, és ebben a gyönyörű környezetben fogadhattuk a hozzánk érkezőket! Ifj. Schüszterl Károly és csapata szállította a helyszínre a furulyatalálkozóhoz szükséges eszközöket (pianínó, kottatartók, zongoraszék, szőnyegek), külön köszönet „nehéz” munkájukért! Reméljük, jövőre újra együtt élvezhetjük a muzsika hangjait!
Gyermeknap május 26-án 10-től 13 óráig a plébánia kertjében az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület szervezésében Programok: kézműveskedés, sportvetélkedők, ügyességi játékok, ugrálóvár, palacsintázás Mindenkit szeretettel várunk!
Dömösi Élet
2013. május
Sütizzünk… M
inden sütni-főzni szerető háziasszony életében vannak divatos ételek, sütemények. Ezek általában a család igényeihez igazodnak. A szájhagyomány útján terjedő receptek és az üzletek kínálta lehetőségek is nagyban befolyásolják, hogy mi kerül a vasárnap délutáni kávé mellé az asztalra. Természetesen az egyszerűség és az olcsóság is fontos tényezők. Manapság nagy divat az édesiparban előforduló csokoládéskekszes szeletek, kókuszos-mandulás bonbonok, különféle tejszeletek újragondolása, házi süteményekbe való átültetése. Ifj. Váncza József, aki az egészséges, egyszerű, hagyományos hozzávalók felhasználásának híve volt, biztosan fogná a fejét, hogy mi mindent képes a háziaszszony a mai világban összekutyulni egy-egy sütemény kedvéért. GÍRNÉ ANNAMARI
Üdítős szelet A tésztájához 7 tojás sárgáját habosra keverjük 7 kanál porcukorral. 6 evőkanál lisztet, 1 evőkanál cukrozatlan sötét kakaóport, fél csomag sütőport elkeverünk. A 7 tojás fehérjét felverjük nem túl kemény habbá. Közben előmelegítjük a sütőt 160 fokra, egy nagyobb, magas falú tepsit pedig kibélelünk sütőpapírral. A tojássárgás masszához keverjük a lisztes keveréket 1/2 dl olajjal felváltva, majd a tojáshabot is beleforgatjuk. A tésztát a tepsibe simítjuk, majd a sütőbe tolva kb. 40 percig sütjük.
Ezalatt elkészítjük a rávalót. 25 dkg szobahőmérsékletű margarint (a vaj még jobb) habosra keverünk 6 evőkanál por- és 2 evőkanál vaníliás cukorral. 1 egész megmosott citrom finomra reszelt héját és levét is hozzáadjuk, majd 50 dkg áttört túrót is belekeverünk. Sima, egynemű krémet készítsünk! Mehet a hűtőbe, hogy kicsit összeérjenek az ízek. A következő réteg a sárga zselé. Ehhez 8 dl narancs ízű szénsavas üdítőt 2 csomag vaníliás pudingporral és 5 evőkanál cukorral megfőzünk. Hűlni hagyjuk. A megsült, kihűlt piskótára egyenletesen rákenjük a túrós tölteléket, majd a szinte kihűlt üdítős zselét. (A rétegezéshez nagy segítséget nyújt a sütőkeret, ami magas falú, állítható nagysá-
gú. Nem túl nagy beruházás, viszont annál nagyobb segítség!) Legalább 2 órán át érdemes a hűtőben tartani. Könnyen szeletelhető, kiadós sütemény. Pingvin szelet Ennek a tésztája hasonló a fenti süteményéhez. 6 tojás sárgáját habosra keverünk 12 dkg cukorral. Kimérünk egy tálba 10 dkg lisztet, 2 dkg cukrozatlan sötét kakaóport, késhegynyi sütőport. A 6 tojás fehérjét nem túl kemény habbá verjük egy csipet sóval. A tojássárgájába beleforgatjuk az elkevert lisztes keveréket a tojáshabbal felváltva. Nagyobb méretű, magas falú tepsibe sütőpapírt teszünk, amibe belesimítjuk a piskótát, majd a 160 fokra előmelegített sütőbe toljuk, ahol kb. 40 percig sütjük. (Az alacsonyabb hőfokon, de hoszszabb idejű sütéstől stabilabb lesz a piskóta.) A tölteléket ennél a süteménynél akkor tudjuk elkezdeni, mikor kihűlt a tésztánk. 1 csomag zselatint 2 dl tejben hagyományos módon elkészítünk. 6 dl habtejszínt (jó a növényi is) 4 evőkanál cukorral habosra keverünk. 2 db citrom levét adjuk még hozzá, na meg a langyosra hűlt zselatint. A piskótát kettévágjuk, megkenjük a krém felével. Erre reszeltünk egy tábla jó minőségű étcsokoládét (ha nem szeretnénk reszelgetni, érdemes egy kis vajjal gőz fölött megolvasztani és azt rácsorgatni a tejszínre), erre kerül a maradék tejszínes krém, amit a második piskótával beborítunk. Kicsit elegyengetjük, lenyomkodjuk. Ha szeretjük, bevonhatjuk csokoládémázzal is. Legalább 2-3 órát hűtőben tároljuk szeletelés előtt. Boleró szelet A családom mindig azt szokta mondani, hogy bármit sütök,
azt ők biztosan megeszik. Na, gondoltam, ha ezt is elpusztítják, akkor tényleg mindenevők. Én egy kicsit ódzkodtam ettől a süteménytől, de meg kell valljam, kellemesen csalódtam benne. Határozottan nem rossz! A tésztája a fentiekhez hasonlatos. 4 tojás sárgáját habosra keverjük 20 dkg cukorral, fehérjét pedig nem túl kemény habbá verjük pici sóval. 20 dkg lisztet elkeverünk fél csomag sütőporral. A tojássárgás részbe beleforgatjuk a lisztet a tojáshabbal és két löttyintésnyi étolajjal felváltva. A közepes nagyságú, magas falú tepsibe sütőpapírt terítünk, amibe a tésztát belesimítjuk. 160 fokra előmelegített sütőben kb. 30-35 percig sütjük. Ha megsült, még melegében lekenjük lekvárral. Megvárjuk, amíg teljesen kihűl. Egy nagyobb doboz hagyományos tejfölt (nem a zsírszegényt) elkeverünk 10 dkg cukorral, majd a lekváros piskótára kenjük. Mehet a hűtőbe. Míg dermed a tejfölös tésztánk, 10 dkg cukorból, 2 csomag vaníliás pudingból, 7 dl vízből zselét készítünk, amibe a végén 1 csomag cukormentes üdítőital port keverünk. Langyosra hűtjük, majd a tejfölös tésztára kenjük. Ismét dermesztjük, szeleteljük és bezsebeljük az elismeréseket! Kókuszos-mandulás sütemény
A tésztájához 6 tojás fehérjét nagyon habosra keverünk 25 dkg cukorral. 15 dkg kókuszreszeléket elkeverünk pici sóval és fél teáskanál sütőporral, majd a felvert tojáshabba forgatjuk. Nagyobb, magas falú tepsit sütőpapírral kibélelünk, amibe a tésztát belesimítjuk. 170 fokra előmelegített sütőbe toljuk, úgy 40 percre! Mindenképpen figyeljük a sütőben, mert akkor jó, ha kissé barnulni kezd a teteje! Amíg sül a tésztánk, elkészítjük a krémet: 1 csomag vaníliás pudingport, 6 tojás sárgáját, 15 dkg kristálycukrot és fél liter tejet sűrűre főzünk. Hagyjuk kihűlni, majd 20 dkg szobahőmérsékletű vajat habosra keverünk 10 dkg cukorral, amihez adagoljuk, a főzött vanília krémet. A kihűlt piskótára kenjük, hűtőszekrényben dermesztjük. Fél
www.odke.hu
5 csomag szeletelt mandulát pirítunk a tetejére. Utoljára tortának készítettem el, és mielőtt bármit is mondhattam volna, sorra megjegyezték a vendégek, hogy pont olyan az íze, mint annak a bizonyos desszertnek az üzletből! Kekszes szelet Ez egy igen hálás sütemény, mert fél óra alatt elkészíthető, és igen kiadós vendégváró szelet! Egyetlen buktatója van a dolognak, hogy nem mindig kapni szögletes háztartási kekszet! Legutóbb kerek háztartási kekszből készítettem, de így is elfogyott. Ebben az esetben is az aljával kezdjük, amihez 6 tojás fehérjét habosra keverünk 20 dkg cukorral. 15 dkg darált diót összekeverünk egy evőkanál zsemlemorzsával, 3 dkg liszttel, fél csomag sütőporral, kevés sóval, majd beleforgatjuk a tojáshabba. Nagyobb, magas falú tepsit sütőpapírral kibélelünk, amibe a tésztát belesimítjuk. 170 fokra előmelegített sütőbe toljuk, úgy 40 percre! Ennyi idő éppen elég, hogy elkészüljön a krém. 6 tojás sárgáját, 40 dkg cukorral, 2 csomag vaníliás pudingporral és 7,5 dl tejjel sűrűre főzünk, majd rögtön kettévesszük. Az egyik felébe egy tábla jó minőségű keserű csokoládét és 12,5 dkg vajat keverünk, míg el nem olvadnak, a másik felébe pedig 12,5 dkg vajat dolgozunk.(tulajdonképpen egy 25 dkg-os vajat vágunk kétfelé). Érdemes kézi habverővel dolgozni, szép simára, fényesre keverni. Ez után megvárjuk, amíg teljesen kihűl a tésztánk, majd kezdődik a rétegezés: A diós tésztára rákenjük a vaníliás krémet, amit kirakunk, tejben kissé megáztatott háztartási keksszel. Erre a csokoládés krém kerül, amit ismét egy sor tejben megáztatott keksz követ. A tetejét pedig, bevonjuk csokoládémázzal! Ennek a süteménynek kimondottan jót tesz, ha egy éjszakát a hűtőben pihen. Másnap szeletelhetjük. Annyira kiadós, hogy nagyobb vendégseregnek is elég, mert már egy szelet is igen tömény, laktató. Ha eddig még nem volt családi kedvenc süteményük, ezek közül biztosan találnak egyet. Talán ifj. Váncza József sem sértődne meg olyan nagyon, hiszen nem történt más, csak haladtunk a korral. Legközelebb a pudingot és a belőle készíthető süteményeket, édességeket fogom egy kicsit körbejárni. Addig is sütizzünk!
Dömösi Élet
6
2013. május
Jézus a legjobb menedzser? FRIEDMANN RÓBERT
N
a, megint valami templomos, egyházas, vallásos cikk – gondolhatja az olvasó… „Nekem ne beszéljen a hitről senki, meg Istenről. Én hiszek, akiben hiszek, más meg nem érdekel” – milyen sokszor lehet ezt hallani. „ Én tudom mi a jó, és különben is, aki templomba jár, az meg…” – folytatódhatna a beszéd, vagy monológ. A lelkiismeretről nekem mindig az a példa jut eszembe, hogy az ember fantasztikus ügyesen be tudja állítani az saját erkölcsi mércéjét, és ahhoz képest tartja magát jónak vagy rossznak „Egy cigi belefér.” „ Bent a munkahelyen szoktam fénymásolni, hisz ki veszi észre, és úgysem számít a cégnek.” „Nem szólok a parkoló autósnak, hogy nekimentem, mert ugrik a bónuszom.” „Más sem szokott számlát adni, mert becsületesen nem lehet ma megélni.” Ki dönti el, hogy mi az, ami bűn, és mi az, ami nem? Ugye hogy mi magunk? Kedves pap ismerősöm mondta azt a példát, hogy minél távolabb kerülünk attól a személytől, dologtól, akire hatással vagyunk a jótetteinkkel, annál könnyelműbbek vagyunk. Vegyünk egy példát: ha egy klubhoz tartozunk, ahol a tagdíjból fizetjük az épület bérletét, a fűtést, vagy a világítást, nem kérdés, hogy fizetünk, hiszen ez közvetlenül érint minket, továbbá ez a feltétele a tagságnak. Ha azonban például a villanyórán tekerjük vissza a számlálót, és ezzel csalunk, ez az áramszolgáltatónál csapódik le. Csakhogy ő ezt nem veszteségként könyveli el, nem bosszankodik, hanem szétosztja a többi fogyasztó között. Ha sokan csalnak, a becsületeseknek feljebb megy a számlája. Messzebb kerültünk a másik fogyasztótól, hiszen nem vagyunk közvetlen kapcsolatban vele, már nem fizetünk „tagdíjat”. Vagy vegyük példának az adót. Adó hallatán mindenki rosszra gondol, pedig ugyebár ebből fizetjük az oktatást, egészségügyet, közlekedés egy részét, nyugdíjat, sorolhatnám. Szóval, ha nem fizetek adót, más fog kevesebb nyugdíjat kapni. Persze jöhet a szöveg, hogy az államférfiak, politikusok mennyit
ellopnak. De az ne az én problémám legyen, majd ők elszámolnak a lelkiismeretükkel. Egy aranyos történet jutott eszembe: egy színész előadás után megy hazafelé, zsebében lapul az aznap esti gázsi. Egy fiatal hölgy, szakadt ruhában megállítja, és könyörög, hogy segítsen neki, mert a kisfia nagyon beteg, műteni kell, de nincs pénze, így meg fél, hogy elveszíti őt. A férfi habozás nélkül az egész fizetségét átadja a hölgynek. Majd betér a barátai által is látogatott vendéglőbe, s elmeséli történetét. A barátai elmosolyodnak, és elmondják neki, hogy jól átverte őt a hölgy, mert napok óta itt jár-kel, és kéreget, pedig nincs is beteg gyermeke. Erre a férfi felujjong: „Nincs beteg gyermek, de jó!” Tetszik nekem ez a hozzáállás! És a boldogság, hogy jót tettem, nem pedig a becsapottságérzés! Cégvezetők, politikai döntéshozók, településvezetők is kerülhetnek sokszor olyan döntéshelyzetbe, amikor választhatják a jót és a rosszat. Itt ismét a kérdés: az én lelkiismereti szintem hol van? Szerintem jó, amit döntöttem, de megfelel-e az isteni parancsoknak is? Vagy belemagyarázom valamelyik törvénybe, hogy a körülmények miatt, mások miatt meg kellett tennem. Ezekben a kérdésekben segít mostanában egyre több képzés, tanfolyam. Az egyik a Management by Jesus (egy kedves olvasó visszajelezte, hogy ezek az angol kifejezések kifognak rajta, tőle ezúton is elnézést kérek). A jezsuiták szervezik ezt a tanfolyamot vezetőknek, akik jézusi elveken szeretnék vezetni a cégüket. A fő előadó egy olyan szerzetes, aki maga is a multik világából – azon belül is egy kozmetikai cég marketing igazgatójaként – váltott, és lépett be a rendbe. Ő vezeti fel a tréninget azzal, hogy Jézus a legjobb menedzser, hisz kétezer éve fennálló „vállalkozása” van sok millió taggal. Ezek a jezsuiták mit ki nem találnak! Biztos már mindenki tudja, hogy az új pápánk – I. Ferenc – is jezsuita szerzetes. Amikor meghallottam a hírt – szüleimnél izgult az egész család, hogy mikor jön már a füst, és utána mikor jön
a pápa – nagyon megörültem, és megnyugodtam: jó kezekben van az egyház. Emberközpontú, egyszerűségre törekvő vezető sokféle tapasztalattal. Remek! Nagyon szeretem a különböző szerzetesrendeket, azok tagjait, de valahogy a jezsuiták állnak közel hozzám. Egy lelkigyakorlat folyamán megtanították milyen a meditációs ima, ami számomra előtte idegen volt. A jezsuitáknak köszönhetjük sok orvosság és gyógy terápia elterjedését a Földön, hisz ők keresztül-kasul szelik a világot. Így volt mit tanulniuk, átadniuk. Legutóbb egyik kedves jezsuita testvérrel épp farmerben, melegítő felsőben és „Jesuit inside” (egy számítástechnikai cég szlogenje alapján – magyarul szabad fordításban: jezsuita működik benne) feliratú baseball sapkában találkoztam. Ez a lazaság, emberközeliség, ami megfog bennük. Szeretett Beer Miklós atyánknak is van egy teniszpólója, „Váci püspök” felirattal a mellkasán. Egy másik – főiskolai – képzés, ahol közgazdasági diploma mellé lehet szerezni keresztény gazdasági tanokat. Eme képzés vezetője pedig a Pepsi Cola egy korábbi logisztikai igazgatója volt, most szerzetes nővér. Egy könyv került a kezembe erről a szemináriumról: Az embervezetés művészete. A könyv fő szerzője a bencés rend prímás apátja (a Föld összes bencés kolostoráért ő felel). Itt azért kell érteni az embervezetéshez, és azt napi szinten alkalmazni. Annyira megragadott a könyv, hogy néhány gondolatot megosztok. Fontos, hogy egy nagyszerű tanító álljon mellettünk. És magunk is váljunk példaképpé. Milyen magvas gondolatok. Én magam arra törekszem, hogy úgy éljek, hogy kérdezzenek tőlem: Robi ezt miért ilyen vidáman, nyugodtan, emberségesen csinálod? Néha már volt benne részem, és felemelő! Egy vezetőnek fontos, hogy mindig tudjon uralkodni magán. Pedig milyen egyszerű lekiabálni a másikat. Nem beszélve arról, hogy vezetőként még a jogot is érezzük hozzá. Hallgassuk meg a másikat, még ha fiatalabb, vagy tapasztalatlanabb is az illető. Hisz neki is lehetnek újító ötletei. Azért is
www.odke.hu
fontos, hisz ha az első hozzászólót leteremtjük – ez hülyeség, ez nem ide való – a kevésbé bátor, ellenben ötletes egyének nem mernek majd megszólalni. Az egészben az a szép, hogy Szent Benedek, aki ezerötszáz évvel ezelőtt írta Reguláját csodás részletességgel, hogyan működjön egy kolostor, mikor mit tegyen az elöljáró, a kapunálló, és a többiek, már megemlíti, hogy a fiatalabbak szavára is adjunk. Abban a korban, amikor a tekintély egyértelműen a korral járt. A fiatalokat nem vették annyira komolyan. De hogy megfordult a mai világ? Hisz gyermekeink, unokáink többet fognak tudni, mint mi magunk, ők már a digitális kor gyermekei. Csak ezáltal a régi szép dolgok, a hagyományok kiveszőben vannak. Hát teremtsük meg az arany középutat! „A tekintély segítő, támogató, bátorító, figyelmeztető megbízatás, amely mindig a rábízottak fejlődését és boldogságát tartja szem előtt. Tehát az igazi tekintély mindig nagyobb önállóságra szeretné segíteni a rábízottakat, és arra, hogy jobban lássák valós lehetőségeiket. Azaz a tekintély célja a szabadság.” Milyen sokatmondó szavak. Továbbá számoljunk az emberi tökéletlenséggel anélkül, hogy elítélnénk ezért a másikat. Ahogy a Biblia is mondja: „könnyebb a másik szemében meglátni a szálkát, mint a sajátunkban a gerendát”, vagy „ne ítélj, hogy ne ítéltess”. De jó elfogadni a másikat olyannak, amilyen, és úgy szeretni, ahogy van – ezt már a Bridget Jonesban is megmondta Marc Darcy. Valamiért azokat a társakat kaptuk az életben, akik mellettünk állnak. Legyen az kolléga, családtag, szomszéd vagy falubeli. Ha a jót, előre vivőt nézzük benne, és nem a hibáit soroljuk állandóan, ösztönzőleg fog rá hatni. Így e cikk elolvasása után nézzünk körül, és az első egyénnek, akin megakad a szemünk, emeljük ki egy jó tulajdonságát, és mondjuk el neki. Meglátjuk, szebb lesz a világ! A könyvben még rengeteg példa, leírás, ötlet, és jó megfogalmazás van, de elsőre talán pont elég ennyi. Kívánom, hogy tartsuk szem előtt az embervezetés művészetét!
2013. május
Dömösi Élet
Erkölcs és hittan ANTAL ATYA
S
zeptember elsejével első és ötödik osztályban kötelező lesz az etika, vagy a hittan oktatás. De mi is az az etika? Ha egy lakatlan szigeten élnénk, akkor nem lenne szükségünk arra, hogy alkalmazkodjunk egymáshoz, hogy az együttéléshez szabályokat fogalmazzunk meg. Nem kellenének erkölcsietikai szabályok, nyugodtan lehetnénk egoisták, mivel csak magunk vagyunk a szigeten. De ahogy megjelenik még valaki, (mondjuk Péntek) abban a pillanatban valamennyire alkalmazkodni kell hozzá. Lehet uralkodni rajta, vagy behódolni neki – az erőviszonyoktól függően – de a lényeg az, hogy szép lassan kialakulnak azok az írott, vagy íratlan szabályok, amelyek segítik a békés, vagy békétlen együttélést. Már az állatok között is kialakul az etika, vagyis valamiféle közösségi viselkedési forma. Általában van egy alfahím, aki meghatározza az egész közösség viselkedését. A többi állat fél tőle, behódol neki. Azok az állatok, amelyek nem hajlandóak elfogadni az alfa-, vagyis a vezérhímet, azok összeverekednek vele, és a győztes vezeti tovább a csapatot. Akik behódolnak, azoknak könynyebb az életük, kapnak némi húst a zsákmányból, és békében élhetnek, csak néha kell bizonyítaniuk a hűségüket a vezérnek. Ha nagyon egyszerűen akarom megfogalmazni, akkor valahogy így van az emberek között is. Kialakultak az első szabályok, így például voltak kultúrák, ahol az ajtón keresztbe tett nádszál jelezte, hogy a gazda nincs ott-
hon, ne menjen be senki. Egyébként a betörők szemében a mai zárak szintén hasonlítanak egy nádszálhoz, csak egy kicsit nehezebb félretolni. Sajnos hozzá kell tennem, hogy az etikai szabályokat a ma embere kezdi elfelejteni. Sokan nem tudnak együtt élni a többi emberrel. Nem tisztelik a másik tulajdonát, nem képesek megtartani a szavukat, nyíltan hazudnak, és még büszkék is rá (lásd Bala-
tonőszöd, de nem kell olyan messzire menni), lenézik azokat, akiknek szükségük lenne egy kis segítségre. Ha valami elveszett, az nem azt jelenti, hogy akkor nélküle kell élni. Annyit jelent, hogy meg kell keresni, és be kell építeni újra az életünkbe. Annyira szükségünk lenne az etikára, arra, hogy korrektül viselkedjen egy vállalkozó, egy bank, vagy akár egy politikus. Etika nélkül nem bízhatunk meg semmiben. Ha rajtam múlna, akkor az etikaoktatást mindenkinek kötelezővé tenném, hogy akik így élnek, azok megerősödjenek, hogy rendben van a gondolkodásuk, bár mindenki őrültnek nézi őket, akik meg nem, azok legalább egyszer halljanak arról, hogy még létezik olyan, hogy erkölcs.
7
„De szép vagy május! A szívem szerelemre ébred. Fényed borítja kedvesem haját. Május! Szavadra kivirul az élet, Te adtad, május a boldogság és szerelem dalát!”
Karapancsa DOBOS KÁROLY gy vélem, hogy a dömösi sem sokan tudják, hogy mit jelent ez a különlegesen hangzó szó. Számomra azért is érdekes, mert mondogatva, a pancsolás, a fürdőzés jut eszembe, s ez a hirtelen beköszöntött májusi nyárban majdhogynem aktuális gondolattá válik. Pedig ez a szó egy délbácskai majorság neve a régi főurak birtokán, ami a DunaDráva Nemzeti Park területén található, a Gemenci Vadrezervátum déli végében. A név eredete török, a karapándzsa szóból fakad, ami piszkos vizet, mocsaras helyet jelent egyes kutatók szerint. Igaz, hogy nem májusban, hanem április végén jártam ott, de a természet buja zöld színei, s a fakadó növényzet illata a tavasz kétséget kizáró megérkezését bizonyították. Hazaérve már itthon sem győzünk betelni az orgona és gyöngyvirág illatával, s az akácvirágfürtök is hamarosan kipattannak, s várják a szorgalmas méhek hadait. Igyekszem átadni a kedves olvasóknak is ezt az érzést, ami a jövő felé tekint bizakodó várakozással. Hiszen „mindig van új és újabb, hát várd a csodát”! S ez a csoda minden tavasszal megismétlődik, és új az egész élővilág, s benne az ember számára. Ilyen bizakodó várakozással tekinthetünk itt Dömösön nemcsak a természet csodájára, megújulására, hanem a faluvezetés, az önkormányzat megújulására a kopogtató cédulák gyűjtögetésének idején. Reménykedünk, hogy jobb lesz, hogy a széthúzás helyett összefogás, a patvarkodás helyett megértés lesz mind az önkormányzaton, mind a lakosságon belül, hogy szeretet és békesség uralkodjon szíveinkben, mert csak így lehetünk boldogok! A cél mindenképen az, hogy boldogok lehessünk! „Mert min-
Ú olvasótáborban
www.odke.hu
den ember boldog akar lenni” – énekeltük egykoron, amikor a fenti dalt is gyakrabban hallhattuk.
Mi is a boldogság? Próbáltad már megfogalmazni magadban? Én igyekeztem, de száz és ezerféle megközelítésben lehet róla beszélni. Ezért szokásomhoz híven először az internetről leolvasva szeretnék egy-két nekem tetsző megfogalmazást továbbadni: „A boldogság csak egy pillanat, legfeljebb perc. A többi csak a rá való emlékezés!” (Dallos Sándor) „A boldogság könnyű fruska, nem időz sokat egy helyen, / Hajad szemedből elsimítja, megcsókol, s tűnik hirtelen.” (Heinrich Heine) „A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van!” (Lev Tolsztoj) „Nem teheted boldoggá az embereket a te metódusod szerint, hagynod kell őket boldognak, vagy boldogtalannak lenni a maguk módján.” (Marcus Aurelius) „Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket.” (Charlotte Brontë) „Ki szeret engem?” – kérdeztük gyakran járni tanuló gyermekeinket, hogy széttárt karjaink közé fussanak. Ha így nem akkor máshogy, de mindenkiben felmerült, és felmerülhet ez a kérdés, mert boldogságra, szeretetre vágyunk! „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” – olvashatjuk a Szentírásban Jézus tanítását (Máté 22. r) és előtte: Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből!” Szeress, hogy szeressenek! Légy boldog kedves olvasó!
Dömösi Élet
8
Mozdulj! des gyermekem, igazán csinálhatnál magaddal valamit! Egész nap
É a gép előtt ülsz, vagy fekszel a kanapén, és bámulod a tévét! Moz-
gásszükségleted kielégíted a forgószék és a kanapé közti pár lépéssel? Mozogni?! Minek? Hol? Kivel? Hagyjál már! – Ismerős mondatok? TYROLER ANNA
Tudom, hogy titokban, a lelked nem is túl mélyén irigyled azokat, akik sikereket érnek el
magas színvonal érdekében az óraadó táncos koreográfusok Amerikában jártak, a szakma legjobbjaitól tanultak, a tánciskola tagjainak pedig heti rendszeres-
valamelyik sportágban. Tudom, hogy érzed, vérciki egész délutánokat céltalanul, esetleg a négy fal között tölteni. Kínos, hogy itt a nyár, rajtad pedig itt-ott hurkák vannak, a combod és a feneked pedig egy zöldséges bódé kínálatára hajaz? Nem vagy elég izmos? Mit tegyél? Megmondom: gyere Visegrádra! Eddig nem sok lehetőség volt közvetlen környezetünkben sportolásra, de december óta a Főnix Fitness Visegrád által felpezsdült sportélet. A sokféle lehetőség közül néhány: Nézted 2012-ben a Csillag születik című műsort? Appril Project? Megvan? Na, pont tőlük, velük tanulhatsz táncolni! Igen, igen, jól látod: itt Visegrádon! Alapelem a hip-hop ötvözve más táncstílusokkal. Az órák mindenki számára elérhetőek, kezdőknek is, az állandó fejlődés biztosított. Akár kezdő, akár haladó diákról legyen is szó, mindenben türelmesen a segítségedre lesznek. A
séggel elhozzák az ország legnevesebb táncosait! Óriási lehetőség, hogy elérhető közelségben bárki elsajátíthatja ezt a táncformát felkészült, profi oktatóktól, Visegrádon Dugival. A csapat jó környezetben, vidám hangulatban tapasztalja meg a tánc okozta örömöket. A jó hangulat betetézéseképp minden nyáron egy energikus hetet tölthettek együtt a Balaton partján, természetesen a tánc jegyében. Ne feledd: a tánc, mint mozgásforma, ellazít, oldja a feszültséget, kikapcsol és magabiztossá tesz. Weblap: apprilproject dance.com/bemutatkozas.html vagy apprilprojectdance.com/ videogaleria. html Nincs kedved ugrabugrálni, táncolni? Nem gond! Személyi edző segítségével vár az edzőterem, ahol mindenki adottságainak, igényeinek megfelelő mozgásformát fog találni (fogyás, alakformálás, egészségügyi prob-
lémák megoldása – pl. tartásjavítás stb.). Speed body zsírégetés, alakformálás, erősítés, akár már húsz perc alatt speciális gép segítségével! Egyéni felkészítés testépítő versenyre fiúknak, fitnessmodellnek lányoknak! Facebook: facebook.com/fonixfitness. visegrad vagy facebook.com/ speed.bodyvisegrad Ez se jön be? Nem adom fel! Gyere tornázni Hagymási Ágival. Sőt, hozd a nagyit is! Kondicionáló torna, ami megmozgat a fejed tetejétől a lábujjadig ugrálás
nélkül. Ezt garantálom! Egy fitness-szőnyeg és indulhatsz is! Életkor, testtömeg nem akadály! Végül, de nem utolsósorban zumba (latin ritmusokra épülő tánc, ami fitness program is egyben) Siroki Ramónával, aki akrobatikus Rock'n Roll sportedző, okleveles zumba és kangoo oktató. Két éve kezdte el Ramóna a
2013. május zumba csapatépítést. Tart edzést Dömösön és Pilismaróton is, sokszor nem megfelelő körülmények között. Küzdött a csapat, hogy megfelelő helyszínt találjanak. Sikerült, a Főnix Fitness helyszínt biztosít számukra is! Augusztus közepén háromnapos mogyoróhegyi zumba táborral – immáron a másodikkal – erősítik a csapatszellemet. Fitbalance napokra járnak, edzésen kívül is sok időt töltenek együtt, például csapatként vesznek részt a Három Nyulak vendéglő által meghirdetett főzőversenyen is. Ramóna mottója: „Nem az számít, hogy a legjobb, vagy a legrosszabb vagy az edzésen, hogy fáradt vagy és hosszú napod volt, csak az, hogy itt vagy, mozogsz, és jól érzed magad velünk!” Megnézheted a Youtube-on: youtube.com/watch? v=N0FAFUXNj1M A keményebb sportokat kedveled? Nem gond! Ralf gyereket és felnőttet is vár a thai-box edzéseken! És ami egyelőre várat magára, de hamarosan indul: a kangoo. Tedd félre a félelmeidet, a lustaságodat és mozdulj! Csak elindulni nehéz, aztán már visz a lendület. „Nincs időm, nem ismerek ott senkit, béna vagyok!” – ne kifogást keress, hanem tornacipőt, és hajrá! Jó lesz, ígérem! Elérhetőség, bejelentkezés: Főnix-Fitness - Dudok Csaba, 2027 Visegrád, Sziget utca 5. Telefon: 0620259 9737 Csaba mottói: „Amit eszel, azzá leszel.” „Ha a test szenved, a lélek virágzik.”
Dömösi Élet Kiadja: az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület, felelős kiadó: Takácsné Gyenes Ildikó, felelős szerkesztő: Szilágyi Gábor, szerkesztőség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó, a szerkesztőség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 0620-579-7829; E-mail:
[email protected]. Készült az iGlobe Team Kft. nyomdájában, 500 példányban, ingyenes kiadvány. Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Kéziratot nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Lapzárta minden hónap elsején éjfélkor van. Az újság eddig megjelent számai a www.odke.hu internetes oldalon olvashatók.
www.odke.hu
