Emlékezés egy tragikus korra

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

Honlapunkra

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

BANNER

ÉRDI LAP

elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

Emlékezés egy tragikus korra

Bal, jobb

A

P O L G Á R I

II. világháború még be sem fejezõdött hazánkban, de a megszálló szovjet csapatok már megszervezték a munkaképes korú lakosság a tervszerû elhurcolását, így Érdrõl és környékérõl 1945 januárjában közel nyolcezer férfit vittek el „málenkij robot”-ra. A Múzeum elõtti emlékmûnél emlékeztek meg az idén is az érdiek erre a tragikus eseményre. Elõször Romics Antal, aki maga is szenvedõ alanya volt az eseménynek, mondott megemlékezõ beszédet az akkor történtekrõl, majd T. Mészáros András polgármester szólt az egybegyûltekhez. Elõször egy egykori elhurcolt, Szilágyi József visszaemlékezésébõl idézett, majd a következõkkel folytatta: Az a közösség, amely elfeledi emlékeit, történelmének tragikus pillanatait, amely elfeledi hõseit, mártírjait – nem élõ közösség. Létezik ugyan a hétköznapokban, de gyökértelenül, mint a kiszáradt fa. Példák nélkül, hõsök nélkül. Hitetlenül. Az emlékezõ közösség élni akaró embereket jelent. Mert aki emlékezik, az nem tudatlan, azt nem lehet becsapni. Az a közösség, amely emlékeiben is él, tudja, érzi, ha újra veszély fenyeget. Csak így lehetséges nemzedékrõl nemzedékre örökíteni a tudást, a tapasztalatot, amely nélkül nem létezhet igazi közösség. Európa történelme hemzseg a példáktól, amelyek azt bizonyítják, hogy amikor az emlékezet, a felelõsség, a közösség szolidaritása megszûnik, elindulnak a kitele-

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

„nagy francia forradalomnak” nevezett vérzivatar óta hívják baloldalnak a baloldalt és jobboldalnak a jobboldalt, mert a konventben az elnöktõl balra ültek a monarchia ellenzõi, míg jobbra az ancien régime hívei. Ez a felosztás a mai napi él a Kádár-korban szocializálódott fejekben, és a szemináriumi szinten maradt, magukat fõleg hörgésekkel, ordibálásokkal kifejezõ kocsmai szintû politikusok és fizetett kommentelõk a baloldalt a jóval, míg a jobbot a rosszal azonosítják. Ha tovább megyünk ezen az ösvényen, hamar elõkerülnek az oldali értékek, mármint az, hogy a baloldal a politikai eszmék azon csoportja, melyeknek jellemzõje, hogy nagy súlyt fektetnek a társadalmi egyenlõség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, a személyes (magán-) érdekek ellenében. A baloldali irányzatok általában támogatják a nagyobb állami szerepvállalást, az egyenlõségre törekvést és a bevándorlást, kulturális sokszínûséget. A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletébõl indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A kultúrában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket. A bal- és jobboldal mellett gyakran használják a liberális–konzervatív ellentétpárt is, de forgalomban van az ateista–vallásos, globalista–nemzeti, internacionalista–nacionalista fogalompár is. Az elmélet mindig szép, sima, a magyar politikai élet azonban produkál néha furcsaságokat. Mert kik képviselik a magyar baloldalt a kánon szerint? Az MSZP, az Együtt 2014, a Milla, az LMP és társaik. Jobboldali pedig a Fidesz, a KDNP, a Jobbik. Ha azonban a programokat, elképzeléseket és megnyilvánulásokat nézzük, nem egyértelmû a kép, és ezzel még nem is mondok sokat. Hogy egy friss példát említsek: a kormány 10%-os rezsicsökkentést hajtott végre néhány területen. Ez egyértelmûen baloldali tett, amit a magyar baloldalnak üdvözölnie kellene. Mi volt azonban a reakció? Elkezdték félteni a – többnyire nyugati multik kezében lévõ – szolgáltató cégeket az eljövendõ veszteségektõl. Ugyanez történt a bankok megadóztatása után is. Nem a társadalmi igazságosságot, a tehermegosztást látták benne, hanem a nyereségükért kezdtek el aggódni. Andor László pedig, aki az MSZP színeiben tölti be az uniós biztosi posztot, az MSZP-vel együtt elítéli a hallgatói szerzõdéseket, vagyis azt, hogy aki az adófizetõk pénzén évekig tanul, az csak úgy mehessen külföldre – jellemzõen a gazdag nyugati országokba – dolgozni, ha törleszti valamilyen formában a rá költött pénzt. Az a furcsaság állt elõ napjainkra, hogy a jobboldali pártok állnak ki hagyományos baloldali értékekért, a Fidesz és a KDNP gondol az elesettekre, a családokra, gyerekekre, nyugdíjasokra, míg a „baloldali” pártok elsõsorban a nagytõke, kiemelten a globális, multinacionalista nagytõke érdekeit képviselik, még akkor is, ha demagóg módon élére állnak az (általuk is) szervezett „éhségmeneteknek”, amelyekben olyanok a zászlóhordozók, akik tízmilliókat vettek fel költségtérítésként, mint országgyûlési képviselõk. ORLAI SÁNDOR

A

A

T. Mészáros András polgármester

Az emlékmû koszorúzása

pítések, s megkezdõdik az elhurcolás. Akkor az õrület arat diadalt, a lelkiismeretlen, embertelen akarat gyõzedelmeskedik. Az elfeledés nem más, mint hazugság. Azt hazudja: nem történt meg a gyalázat és nem kell félnünk attól, hogy ismét megtörténhet. Az igazság, amelyre mindig emlékeznünk kell

nekünk és gyermekeinknek és majd az õ gyermekeiknek is: 1945. január 6. és 10. között Érd és a környezõ települések teljes 15-60 év közötti férfilakosságát hurcolták el a volt Szovjetunió hadifogoly- és munkatáboraiba. (Folytatás a 4. oldalon)

Következõ számunk január 31-én jelenik meg!

2

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP

Csupa jó hír

Ki érti ezt? Ki az a Ron Werber? is kutakodással sok anyagot össze lehet szedni az MSZP kampányvezérérõl, így találtam egy tömör összefoglalóra Seszták Ágnes tollából. Íme: (Ron Werber) az izraeli Benshivában született, nagyszülei Magyarországról származtak. New Yorkban járt egyetemre, és 1992-ben Jichak Rabin kampányigazgatója volt. Kövér László 2004-ben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként úgy nyilatkozott, hogy Werber múltjáról nem lehet tudni semmit, így azt sem, van-e valami köze bármelyik titkosszolgálathoz. Kövér szerint: „Ahol egyszer járt, ott fû nem terem.” Most újra itt van, és megjelenésével csak eszkalálódik az MSZP folyamatos botránypolitizálása. Nevezett két dolgot honosított meg 2002-ben, a negatív kampányt és a fanatizálást. Amikor Magyarországra jött, a Fidesznél minden adott volt a választások megnyeréséhez. Ezt kellett megfordítania. Értsd, egy magyar párt megbízta egy idegen ország kommunikációs szakértõjét, hogy nyerje meg neki a parlamenti választásokat. Werber tûzre dobta az MSZP tétova stílusát, és állandó nyomás alá helyezte a Fidesz-kormányt. Lélegzetnyi idõt sem hagyva, folyamatos pergõtüzet zúdított a kormányzati szervekre, magához ragadva a médiakezdeményezést. Elviselhetetlen feszültségben tartotta a közéletet, közvetve az egész társadalmat, még mélyebbre ásva az árkokat, teret engedve a színtiszta gyûlölködésnek. Minden intézkedésbe belekötöttek, folyamatosan vádolva a Fideszt saját negatív kampányfogásaikkal. Egyfolytában sulykolták a szocik nagyszerûségét és szakmai hozzáértését, hogy mennyivel jobban kormányoznának, ha gyõznének. Ehhez megengedett volt a szemérmetlen hazudozás bármilyen formája, legyen szó nyugdíjról, abortuszról, magánéletrõl vagy egyházügyrõl. Ron Werber kampányfogása a 23 millió román munkavállaló beözönlésének víziója, aminek igazolására egyetlen román pincért tudtak csak prezentálni. Akkor született Kövér László köteles beszédének koreográfiája, ami egy ártalmatlan kijelentés kifacsart és hazug torzója lett. Ron Werber az MSZP-t demokratának, a Fideszt fasiszta pártként jellemezte. Megbocsáthatatlan bûne Orbán Viktor démonizálása és sátáni gonosznak való beállítása. Õ nevezte a Fideszt paranoid bandának, akik „összeszarják magukat”, ha veszítenek, és ez lesz az Orbán-éra végének kezdete. Ugyancsak tõle származik, hogy Orbán Viktornak pszichiátere van, aki õrködik az idegbeteg kormányfõ cselekedetei felett. Ennek számtalan variációja ment át a köztudatba. És a gyilkos mondatok: „Orbán a nyári Mikulás”, „Magyarország, amit a zsebedbe rejtesz”, „Orbánnal beköszönt a legsötétebb múlt”. Kampányának lényege, hogy lerohanják az embereket és minden szavazót mozgósítsanak. Megérkezett tehát Ron Werber, és az MSZP összejöveteleirõl rögvest eltûnt a Kossuth-címer, visszatért a vörös szegfû, és megkezdõdött a 2014-es választásokig tartó „hosszú menetelés”. Méltó alvezére volt 2002-ben Tóbiás József, aki most Érdet próbálja meghódítani az MSZP számára. Nem árt sûrûn felidézni egykori szavait, hogy mindenki számára kiderüljön: a látszólag szolíd, senkinek sem ártó külsõ mögött mekkora gyûlölet lapul. Idézzük fel az Index akkori sorait, mit is mondott Tóbiás egy kampányfelkészítõn munkatársainak: Akarjátok látni a Fidesz gyõzelmét? Tudjátok-e, hogy a kampány motorjai ti vagytok? ... Ma nincsenek köztünk egyenlõbbek. Ma csak egyenlõk vannak. Ma csak katonák vannak. Ma nem lehet a szobából választást nyerni. Ma csak katonák vannak. Ki kell menni a piacokra, az utcákra, a terekre. ... Ne legyünk szemérmesek abban, hogyan juttassuk el az üzeneteket a polgárokhoz. Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak. ... Mindegy, hogy egy körzetben milyen a szokásjog a pártok és az önkormányzat között, a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság. Mintegy startpisztoly dörrenésére, elindult a piszkos kampány, a lejáratások és gyûlölködések, szidalmak, hazugságok sorozata.

K

Hallgatni arany? int fentebb írtam, eldördült a startpisztoly, és többek között célkeresztbe került Bayer Zsolt és Fekete György. Az elsõ a Magyar Hírlap újságírója, aki – már nem elõször – nem átallott állatoknak nevezni gyilkosokat, és fõ bûne az, hogy ezek a gyilkosok cigányok voltak. Mûködésbe lépett rögtön az elferdítõ, csúsztató hadmûvelet, és ország-világot telehintették azzal a hazugsággal, hogy a cigányság kiirtására szólított fel a „náci” Bayer Zsolt. Néhány egyetem – valamennyien a liberalizmus hazai fellegvárai – a „sokszínûség jegyében” eltanácsolták médiaszakos hallgatóikat a Magyar Hírlapnál végzendõ szakmai gyakorlattól. A Népszava viszont okés. Fekete György a Magyar Mûvészeti Akadémia elnökeként olyan programot hirdetett meg, miszerint a jövõben nem csak vallásgyalázó, a magyarságot sárba tipró, az absztraktot és az öncélú performanszot mûvelõ „mûvészeké” a világ, de teret kaphatnak konzervatív eszméket vallók is. A lényeg itt a parányi is szócskán van, mert egy szóval sem mondta azt, hogy ezentúl kizárólag az övék lenne a Mûcsarnok. Ahol, megjegyzem, nem voltak hajlandók megrendezni egy kiállítást Makovecz Imre mûveibõl. Az fáj, hogy megdõlhet a liberális kánon, és az inga talán idõnként a másik oldalra is kileng. VITRIO L.

M

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Horváth Gábor - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579.

• Magyar Örökség-díjat kapott a Földrajzi Múzeum, amelyet tavaly, december 22-én vett át Kubassek János a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. „Minden tudománynak fontos része saját történetének ismerete, megismertetése, amit sokféleképpen lehet megvalósítani. A geográfia csaknem 2500 éves, benne a magyar földrajz is több száz éves múltra tekint vissza. Még 30 éve sincs, hogy megnyílt az ennek a múltnak szentelt Magyar Földrajzi Múzeum: Balázs Dénes és Kubassek János azok, akik megálmodták és megvalósították ezt az intézményt” – írta méltatásában dr. Gábris Gyula földrajztudós. • A befolyt személyi jövedelemadóból december végén egymilliárd forintot utalt át Érd város folyószámlájára a Magyar Kincstár – jelentette be sajtótájékoztatóján T. Mészáros András polgármester. Ezt a pénzt a kötelezõ

feladatok elvégzésére lehet költeni. A felhasználásáról készült lista elsõ pontjaként az államnak átadott iskolák mûködtetése szerepel, így városunk azt is bizonyítja, a továbbiakban is gondoskodni fog az iskolák zavartalan mûködtetésérõl. Azt is közölte a polgármester, hogy az ÉKFI továbbra is az iskolák rendelkezésére áll. • Tavaly jelentette be a kormány, hogy konszolidálja az önkormányzatokat. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes tárgyalt ez ügyben a város vezetõségével, és ígéretet tett a lehetõ legnagyobb mértékû kompenzációra. A napokban megjelent tájékoztató szerint Érd a legnagyobb, 70%-os mértékben mentesül adósságaitól. T. Mészáros András kérdésünkre elmondta, hogy azt viszont még nem tudják, hogy ez a 70% pontosan mekkora összeget jelent, de hamarosan ez is ki fog derülni.

Csökkenteni kell a vízdíjakat is! anuár elsejétõl a kormány bejelentése alapján 10%-kal csökkennek a gáz- és elektromos áram díjtételei. Ez egy jó kezdet, hisz ezáltal csökkenhetnek az érdi családok terhei is. De ezt folytatni kell! Ebben az évben változtak a jogszabályok: a szemétszállítási, valamint a víz és csatorna díjakat is már a kormány illetékes hatósága (a Magyar Energia Hivatal) állapítja meg. Sajtónyilatkozatok alapján joggal várhatjuk azt, hogy a víz és szemétszállítási díjakat is csökkentik. Érden mind a vízmûveket, mint a szemétszállítást privatizálta 2006-ban az MSZP-SZDSZ vezette önkormányzat. Az elmúlt években egy – hosszú évtizedekre megkötött – szerzõdés alapján kellett a díjakat megállapítani, így minden évben nehéz döntést kellett meghozni: betartja a város a szerzõdésben korábban rögzített díjképletet vagy – szintén a szerzõdés alapján – kártérítést fizet a befektetõknek. Bízom benne, hogy 2013 elején a

J

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában a weboldalunkon (www.erdilap.hu) megjelenik az Ön hirdetése. Az internetes példányszámmal megnövekedett újság biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az Ön hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az Ön hirdetése egy olvasó elérésére még 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen jelenik meg a hirdetés a weboldalunkon, illetve grátisz elkészítjük a hirdetésének anyagát (kreatívot)!

Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

Közvilágítás hibabejelentés (0–24 h): 06-40/201-023

hulladékszállítás terén sikerül pontot tenni az érdiek számára nem mindig elõnyös ügylet végére. Már létrejött a 100%-ban önkormányzati tulajdonban levõ hulladékszállító cég, amely márciusig megszerzi a szükséges engedélyeket, hogy áprilistól átvegye a közszolgáltatás ellátását a megszûnõ Érd-Kom Kft-tõl. Igen komoly esélyt látok arra, hogy márciusig a város visszakapja a hulladékszállító cég telephelyét is. Ha ez megvalósul, elmondhatjuk: sikerült visszaszerezni azt, amit korábbi városvezetõk eladtak a közösség vagyonából! A szennyvízcsatorna szolgáltatás tekintetében az elmúlt években már történt változás. A szennyvíz ágazat leválasztásával el tudtuk azt érni, hogy a csatorna szolgáltatás tekintetében ne a korábbi – valós költségektõl elrugaszkodott és jóformán csak a befektetõi érdekeket megjelenítõ – díjképlet alapján számolják a díjakat, hanem a díj azt – és csakis azt – tartalmazza, amennyibe a szolgáltatás

ellátása kerül. Így az új szolgáltató ÉTCS Kft indulásával tavaly júliustól máris csökkenni tudtak a díjak. Bízom benne, hogy az új – most már állami – ármegállapító hatóság továbbra is a valós költségeket veszi figyelembe és ez alapján állapítja meg a díjakat! A vízdíjak tekintetében a jogszabályok elõírásait nézve még jelentõs tartalékok vannak. Azaz itt van a legnagyobb tere a díjcsökkentésnek. Ez természetesen másként látszik befektetõi oldalról, hisz õk meg minél magasabb profitot szeretnének látni a monopol helyzetben levõ vízszolgáltatásból. Ha csökken a díj, kevesebb a profitjuk. Jelen helyzetben tehát azt kell mérlegelnie az állami árhatóságnak: a befektetõi profit vagy a lakossági érdek az elõrébb való. Én bízom benne, hogy bölcs döntés fog születni! Végsõ esetben pedig fel kell készülni arra, hogy a város visszavásárolja a vízmûveket is. SIMÓ KÁROLY

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

3

ÉRDI LAP

A Fidesz-frakció egységes

incs mese, ha január, akkor szinte kikerülhetetlen az összegzés az elmúlt évrõl, valamiféle prognózis a következõ évre. No és persze a fogadkozások. Az ember már csak olyan, hogy az évfordulókat leginkább azért szereti, mert erõsen reménykedik benne, hogy – ha már odáig sikerült elevickélni-, az idõszak végeztével a bajok, nehézségek is véget érnek. Az évforduló jó alkalom a tabula rázára és új lap nyitására. Ha új lapot nyitunk, majd minden sokkal jobban lesz. Hisz sokkal bölcsebbek, sokkal tapasztaltabbak vagyunk, mint a régebbi rossz döntéseinknél. Bár múlik az idõ, fogy az élet – legalább okosabban megyünk ki belõle. Még jó, hogy a felejtés édes-mézes bödönjébe korlátlanul beletorkoskodhatunk, mert ehhez hasonló gondolataink már bizony felbukkantak tavaly is, meg tavalyelõtt is, meg … Ugye, ugye az a bödön, meg az édes tartalma? S a bölcsesség kicsiny kavicskája még mindig nincs a markunkban. Bevallom van ebben a felvezetésben némi provokáció is, hisz az Élet tanár úr jól megnádpálcázott valamennyiünket (ne térjünk ki most arra, érdemeltük-e, vagy sem) és a magyar nép oly sokat tanult az elmúlt tíz évben, amennyit máskor tán száz év alatt sem. Csak valahogy, el ne feledjük a tanultakat. Nézzük hát a leckét, mit is tanultunk. Természetesen nem csak egyetlen évre vonatkoztatva, hisz a dolgok hosszútávon függenek igazán össze. Haladjunk a távolabbi összefüggések felõl hazánk, szûkebb életterünk, családunk felé. Meg kellett tanulnunk, mégsem olyan könnyû Bécsben cukrászdát nyitnunk. Bár az EU-hoz való csatlakozás kampányában öles plakátokon akarták elhitetni velünk. Az igaz, hogy a megnyílt kapukon szabadon kimehettünk, bejöhettünk, de jöttek azon minden hájjal megkent, simaszájú, aktatáskás gengszterek is. Ügynökeik és lekötelezett „magyar” politikusaik, jól megfizetett „magyar” propagandistáik, „magyar” szakértõik, liberális médiájuk jól elõkészítették jöttüket. Nem voltak ezen újkori árulók különbek azoktól az afrikai törzsfõknél, varázslóknál, akik pár száz éve a rabszolgavadászoknak néhány marék üveggyöngyért, üveg whyskiért eladták a fajtájukat. Meg kellett tanulnunk, hogy a megbízhatóságot, erõt, gazdagságot, szakértelmet sugárzó bankházakban trónoló agytrösztök nem a magyar lakosság számára legjobb pénzügyi konstrukciókon dolgoztak. Épp ellenkezõleg olyan megoldásokat fejlesztettek ki, amelyekkel adósrabszolgává tették a fél országot. Természetesen nem ment volna mindez az akkori magyar pénzügyi kormányzat, az MNB jóváhagyása és az eredetileg a lakosság védelmére létrehozott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének asszisztálása nélkül. Amibõl meg azt kellett megtanulnunk, hogy a magunkénak gondolt – még ha baloldali is volt, de csak magyar – kormány nem az olyan ósdi értékek mellett tette le a voksát, mint nemzeti érdekek, paternalizmus, a hazai maradék ipar és mezõgazdaság minden áron való védelme, a nemzet érdekében a konfliktusok és viták felvállalása nemzetközi szinteken. Nem, sõt éppen ennek az ellenkezõjét hangsúlyozták, minden áron meg kell felelni az új gazdáknak Brüsszelben, nem szabad beavatkozni a gazdasági versenybe, a piac majd mindent önmagától szabályozni fog, le kell szoktatni a magyarokat a magyarkodásról, meg kell tanulni kicsinek lenni. Szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy a teljes mértékben külföldieknek eladott (elkótyavetyélt) közszolgáltatói ipar (enrgiaszektor, ivóvíz ellátás, hulladékgazdálkodás), a szerzõdésekben számukra garantált 8-10%-os tiszta profit mellett a legutolsó helyen kezelte azt az elvárást, hogy õ volna a lakosságért és nem fordítva. Tették ezt természetesen szintén a legmagasabb kormányzati segítséggel, hisz ugye tudjuk a vezérelv a piaci elv volt. Közben áttekinthetetlenné váltak a számlák, megfoghatatlanná a felelõs személyek, megszûntek, vagy távolra kerültek az ügyfélszolgálatok. Mert ugye a piac és a profit érdek mindig felülírt mindent. Azt is meg kellett tapasztalnunk, hogy már a végletekig kizsigerelt rabszolgákon is spórolni igyekezett a nagy szatócsbolt hálózat, ahol azt hirdetik, hogy a legkisebb is számít. A pénztárosaik egy részét gépekre cserélték. Lelkük rajta, csak azt adják, mi lényegük, de a birkává tett vásárlóik egy része itt Érden is, ezt zokszó nélkül el is fogadta. A szolidaritási érzés nyoma nélkül szerencsétlenkednek az ember nélküli kasszáknál és elhiszik, hogy baromi trendik és modernek. Pedig csak annyit kéne tenniük, hogy bojkottálják a gépkasszákat és visszaszerezhetnék nyolc-tíz pénztárosnak és családjuknak azt az alamizsnát, amit fizetésnek csúfolnak. Lehetne még persze sorolni a tényeket, amelyek tanították a magyar népet, és sokukban kialakították a gyanakvást mindennel szemben. Már csak az a kérdés, hogy a felejtés mézes bödönjére mennyire szokunk rá. Sikerül-e elfelejtetni velünk, hogy ez a kormányzat – amelyik természetesen nem hiba nélkül való (pedig milyen jó lenne, ha zsenik gyülekezetébõl állna csak) – milyen erõfeszítéseket tett a bankárhiénák megfékezésére, a szorosra zárt közszolgáltatói lobbi hatalmának megtörésére, miféle nemzetközi harcok árán szerzi vissza araszonként a nemzet szuverenitását. Ez az a kormányzat, amelyik az energiaszolgáltatók jól meghízott kasszájából – és nem költségvetési pénzekbõl kompenzálva –, csökkenti az energiaárakat. Hosszú szívós és nem kevés ravaszságot igénylõ munkával, talán sikerül kivergõdnünk a Nemzetközi Valutaalap gyilkos ölelésébõl is. Két év alatt óriási értékek jöttek ismét létre. Hatalmas értékeket sikerült keserves munkával újra nemzeti tulajdonba visszaszerezni. Van tehát mit veszítenünk. Van mit megvédenünk. A nemzetben gondolkodók most még nem tehetik meg, hogy egymást gyengítve marakodjanak. Nekünk dolgunk van, azok helyett is, akik mákonyos tekintettel figyelnek a régi-új gyurcsányokra, bajnaikra és az egész gyülevészhadra, amelyik már ott ólálkodik a kertek végiben, hátha sikerül valamit visszarabolni gazdáiknak a magyar nemzettõl. Nincs mese, ez egy ilyen év lesz! KOPOR TIHAMÉR

N

Segesdi János alpolgármester, aki egyben a Közgyûlés Fidesz-frakciójának vezetõje, értékelte lapunk számára a tavalyi munkát, és beszélt az idei feladatokról is. – Ön elég régóta a Fidesz-frakció vezetõje. Hogyan értékeli a frakció tavalyi munkáját? – Az elmúlt év óriási feladatot rótt a frakcióra, mert a különbözõ törvényi változások olyan mértékben alakították át az önkormányzati munkát, ezen belül az önkormányzatok költségvetését, ami komoly önmérsékletre szorított minden szereplõt, így a képviselõket is. Az államháztartási törvény módosításával, a stabilizációs törvény megalkotásával és az államigazgatás átalakításával akkora változások történtek és történnek, hogy az eddigi gyakorlatot nem lehet tovább folytatni. – A feladatelvonásokra gondol? – Igen, és a hozzájuk rendelt pénzekre. Nincsenek még korrekt számadatok, de úgy tûnik, hogy a feladatelvonásokkal nem teljesen arányosan vonták el a költségvetési hozzájárulásokat. De nem tehetünk mást, mint végrehajtjuk a felsõbb döntéseket, betartjuk a törvényeket. Az mindenesetre látszik, hogy a megmaradt feladatok ellátására nagyon kevés pénze marad az önkormányzatoknak. – Ez minden önkormányzatot érint, vagy csak Érdet? – Érdet, mint megyei jogú várost, kicsit másként érinti mindez, hiszen az átalakulás is költségekkel jár. Például az, hogy ingyenes használatba át kell adni épületeket, a járási hivatalt segíteni kell technikai és más módon, többletköltséggel jár, és kérdéses, hogy késõbb meg fogják-e nekünk ezt téríteni. A városházának az a része, ahová a járási hivatal költözött, áram és fûtés tekintetében le van választva, de végrehajtási utasítások hiányában egyelõre nem tudjuk, ki mit fizet. Az intézményátadásnál sem egy kialakult rendszer beindításáról van szó. Január 2-án elindult a tankerületi mûködtetés úgy, hogy igazából a rendszer még föl sem állt. Az átadások ugyan zökkenõmentesen megtörténtek, és nyilvánvalóan egy ekkora szervezet még a tehetetlenségi erõbõl eredõen is mûködik, mert mindenki csinálja tovább a saját dolgát rutinból. Késõbb azonban akadhatnak problémák is, ezért a város úgy döntött, hogy az elsõ idõben az ÉKFI a tankerület rendelkezésére áll az adódó hibák, haváriák megszüntetésére. A kevesebb pénz az önkormányzati képviselõk munkájára is kihatással van, hiszen az azonnali beavatkozások lehetõsége szûkült, akár csapadékvíz-elvezetésre, úthibára, egyebekre gondolunk. Azt is nehezen tudjuk megértetni a képviselõkkel és a lakosokkal is, hogy a csatornaépítést az önkormányzat végzi. A kivitelezéssel kapcsolatban elõforduló hibákkal az önkormányzathoz fordulnak, tõlünk várják a megoldást, holott az a csatornatársulatra tartozik. Az önkormányzat nincs szerzõdött viszonyban a kivitelezõkkel. Felügyelhetjük, a súlyunknál fogva nyomást gyakorolhatunk rájuk, különbözõ módon szankcionálhatjuk a hanyag munkavágzást, de nem moi vagyunk a megrendelõk. – A végén mégis az önkormányzat és a város fog jól járni... – Igen, de a hibák is rajtunk csattannak, mi isszuk meg a levét minden rosszul elvégzett úthelyreállításnak, rossz szervezésnek is. Most is az a baj, hogy ugyan a vezetékek 75%-a már a földben van, tehát a munka legnagyobb része elkészült, de közbeszólt a tél, a rossz idõ, a sok csapadék, ezért szaporodnak a panaszok az utak járhatatlansága miatt. A megoldást – jogosan – tõlünk várják, ezért is döntöttünk úgy, hogy súlyosabb esetekben nem fogunk a kivitelezõkre várni, hanem az ÉKFI-vel megcsináltatjuk az utakat, és

Januári gondolatok

a végzett munka árát leszámlázzuk a kivitelezõknek. Egyszerûen nem maradhatnak a lakók olyan áldatlan körülmények között, amire sajnos mostanában sok példát tapasztalunk. Az önkormányzati képviselõk naponta szembesülnek ezzel, és õk is egyre türelmetlenebbek a megoldás irányában. – Az tavalyi év átmeneti volt, vajon az idei is olyan lesz? – Most mindenki a tanulás fázisában van, tanuljuk az átalakult önkormányzati törvény adta lehetõségek közötti mûködést. Mások lettek a képviselõk feladatai, a polgármester hatásköre, szinte minden megváltozott. Az új természetesen mindig kicsit nehezebb, mint a megszokott régi, de egyszerû a feladat: meg kell tanulni az új körülmények között is eredményesen dolgozni. Ez nem csak a képviselõkre, hanem a hivatal dolgozóira és érvényes. Olyan eset is elõfordult, hogy a közgyûlés reggelén jelent meg egy olyan törvénymódosítás, amely megváltoztatta az elõterjesztést, és ha például egy nappal késõbb jön ki, tarthattunk volna egy rendkívüli közgyûlést a témában. – Ha valaki kívülrõl nézi a közgyûlést, szinte unalmasnak tûnik, hiszen alig van vita. A vitát igazából nem az azonos frakcióba tartozókkal kell lefolytatni, hanem az ellenzékkel. Az ellenzék viszont az érdi közgyûlésben szinte láthatatlan. Így fenáll a veszély az elkényelmesedésre, a kritika hiánya túlzott magabiztossághoz, néha elbizakodáshoz is vezethet. Hogyan birkózik meg ezzel a frakció? – Ennél nagyobb a probléma. Az itt kialakult gyakorlatnak, miszerint az ellenzék nem szólal meg, még akkor sem, ha határozott véleménye van, vagy ha igen, akkor nem tényeket sorol, nem elemez, hanem egyszerûen nemet mond, megvan az a veszélye, hogy az aktuális városvezetés elkényelmesedik, és azt hiszi, mindent jól csinál. A kritika, még ha nem is mindig építõ jellegû, használhat abban a tekintetben, hogy sokkal mélyebben át kell gondolni a különbözõ döntéseket. Meg kell védeni az elképzeléseket, az elõterjesztéseket, a döntéseket. Sajnálom, hogy az ellenzék ilyen passzív, és azt is, hogy vannak olyan képviselõk, akik csak pénzkeresetnek tekintik a képviselõi munkát, és csak évente egyszer jelennek meg és írnak alá, mert így nem lehet õket kizárni. Azért is rossz ez a helyzet, mert sajnos a magánleveleken kívül, amelyek e-mailen vagy postán érkeznek, nem nagyon kapunk kritikát, és ez a médiára is igaz. Jó lenne, ha idõnként megjelenne az ellenzék, és elmondaná a véleményét, mert a sokszínûség a politikában is hasznos, még akkor is, ha nem értünk egyet a másik féllel. Én szeretem azt, ha vitában védhetem meg az álláspontomat, mert az is lehet, hogy valamit rosszul gondoltam, és azért elnézést kell kérnem. Egyet azonban soha nem fogok elkövetni: csak azért, mert

az a véleményem, erõvel nem fogom senkinek a torkán lenyomni. – A kormány is kénytelen volt mostanában újragondolni néhány intézkedését... – Igen, nagyjából kicsiben ugyanaz zajlik lent, mint nagyban fent. A kétharmad birtokában a kormány is mindent megtehet, megvan a politikai felhatalmazása, azonban most látszik, hogy ez mégsincs így. Kiderült, hogy azok, akik érintettek néhány döntésben, nem tudják a döntéseket elfogadni. A kormánynak is rá kellett jönnie arra, hogy vannak helyzetek, amikor nem szabad élni az erõfölénnyel, és a döntések átgondolása után egy jobb, a többség által is elfogadott törvény születhet. – Látszik ma már az ellenzéken Ron Werber jelenléte, az acsarkodás, a gyûlölködés, vádaskodás. Amikor a Fidesz ellenzékben volt, milyen taktikát folytatott itt Érden? – Aki csak elégedetlenkedik, és nem mutat kiutat, az igazából nem tesz hozzá semmit az életünkhöz. Mi 1998-tól 2006-ig ellenzékben voltunk, de akkoriban is mindig megindokoltuk, miért mondunk nemet, vagy miért tartózkodunk egy kérdésben, és javaslatokat is tettünk. Élõ példa például a sportcsarnok ügye, amikor is letettünk az asztalra egy megvalósíthatósági tanulmányt. Ezt a szocialista városvezetés nem vette figyelembe, pedig késõbb kiderült, hogy igazunk volt. Csak tiltakozni, ordibálni, a levegõbe beszélni nem vezet sehová. A jó javaslatok tételéhez, vagy a kritikához sokat kell dolgozni, mert nemcsak el kell olvasni az elõterjesztéseket, de azokat elemezni is kell, anyagot kell gyûjteni, szakértõkkel konzultálni stb. Ezt a munkát az érdi ellenzék ma megspórolja. – Az elõzõ választás elõtt kb. egy évvel szakadt a Fidesz-KDNP frakció. Van-e esélye most hasonló szakadásnak, vagy egységes marad a frakció? – Egészen biztos, hogy együtt marad. Az elõzõ ciklusban megteremtettük a lehetõséget a fejlesztésekre, a mostani pedig a megvalósításról szól. Durván negyven milliárd forint fejlesztési pénzt sikerült elnyernünk, ennek egy részét már beépítettük, felhasználtuk. A város egész területén folynak a munkák, és azt mindenkinek látnia kell, hogy a város most alakítja ki azt az ugródeszkát, amelyrõl a jövõben olyan ugrást tud tenni, amire már régen szükség lett volna. Földrajzi adottságaink, közlekedésünk, múltunk, lakosságunk arra predesztinálja Érdet, hogy tényleg komoly, megyei jogú, virágzó kertvárossá legyen, méghozzá egyre több helyben dolgozó emberrel, akik nem csak aludni járnak Érdre, hanem itt élik életüket. Ez meg fogja változtatni a város külsõ megjelenését is, hiszen ha sok idõt töltenek itthon, átalakítják a saját képükre, és otthonossá teszik. ORLAI SÁNDOR

www.erdilap.hu • www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu • www.erd.hu www.erdicsatornazas.hu

4

Pest megye következõ évtizedei – 2. (Folytatás az elõzõ számunkból)

képzési rendszer piaci igényeknek megfelelõ átalakításának köszönhetõen a megyében mintegy százezer új munkahely teremtõdik, 20 év alatt a Budapestre ingázók száma 25%-kal csökken. Pest megye a szomszédos megyékkel szoros kapcsolatot tart fenn, számos közös projektet valósít meg, fejlesztési együttmûködések élére áll. Ennek is köszönhetõen sikerül növekedési pályára állítani a megye három hátrányos helyzetû térségének gazdaságát is. Budapest és Pest megye az együttmûködésnek köszönhetõen kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, nem csupán Európán belül lesz a térség megkerülhetetlen tényezõ, hanem a távol- keleti gazdaságok is sok szálon kötõdnek a hozzá. A megye az EU-s kohéziós politika forrásait az önálló régióként történõ besorolásának köszönhetõen ésszerûen meg tudja osztani a fejlõdésben elmaradottabb térségek felzárkóztatása és a versenyképes területek fejlesztése céljából. Az Uniós és a hazai költségvetési támogatások döntõen a meglévõ szûk keresztmetszetek feloldására, illetve a humánerõforrások fejlesztésére lesznek felhasználva. A gazdaságban megvalósuló fejlesztések többsége a piaci szereplõk által lesz megvalósítva, a támogatáspolitika inkább orientáló feladatot töltött be, a támogatások nagyobb részt visszatérítendõ konstrukciókon keresztül lesznek elosztva, így azok többszörösen is ki tudták fejteni pozitív hatásukat. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok is élõ és napi kapcsolatban vannak a gazdasági élet meghatározó szereplõivel, azok szakmai szervezeteivel. Annak köszönhetõen, hogy a megyei fejlesztési programok széles körû partnerségre épülve kerültek kidolgozásra, mind a gazdaság, mind a társadalom aktívan és konstruktívan vesz részt azok megvalósításában, hiszen a sajátjuknak érzik azt. A gazdaságban a tudásalapú ipar és szolgáltatás dominál. A szakember-

A

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP

képzés és a felsõoktatás is jól szolgálja a gazdaság igényeit. A Budapest körüli logisztikai gyûrût Pest megye délkeleti részén új ipari övezet egészíti ki, míg a Zsámbéki-medencében, a veresegyházi és a gödöllõi térségben a K+F+I kapacitásokra épülõ tevékenységek bontakoztak ki. A Dunakanyar a folyó mindkét partján kiemelt nemzetközi turisztikai desztinációvá válik, a megye a családi-, a rekreációs-, és a konferencia turizmus kiemelt helyszíne. A megye turizmusára a sok-színûség, a sokféle lehetõség a jellemzõ, viszonylag koncentrált idõbeni és térbeni elérhetõség mellett. A tematikus turizmus szinte minden területe karnyújtásnyi közelségre van a bel- és külföldi turisták részére egyaránt. A Dunakanyar elsõsorban a kulturális, a Börzsöny és a Pilis a kiránduló, a déli részek a lovas és falusi turizmus központjai. A Dunán élénk vízi élet zajlik, a hegyekben szanatóriumok, az alföldi térségben gyógyfürdõk és gyógyászati-rehabilitációs központok várják a gyógyulni, erõsödni vágyókat. A megye korábban fejlõdéstõl elzárt területei felérté-kelõdnek, a megõrzött természeti értékeknek köszönhetõen kiemelt célpontjaivá válnak a vidéki életmódot választó, a nagyvárosi életbe belefáradt magyar és más európai államokból érkezõknek. A fõvárosi metropolisztérség részeként Pest megye szerves részévé válik a Közép-Európa legmeg-határozóbb fordítókorongjaként mûködõ Kárpát-medencei erõtérnek. Kína világgazdasági nyitásának európai irányultságai jelentõs részben Pest megyén keresztül valósulnak meg, így a nemzetközi kapcsolati háló meghatározó és megkerülhetetlen eleme. Az országon belüli tudatos térszervezési munka eredményeképpen Pest megye a Budapest és az elsõ körös csapágyvárosok közötti, kisvárosok hálózatával sûrûn átszõtt tér, amely az országban egyedül rendelkezik az innovatív gazdaság szerves kifejlõdéséhez szükséges „kritikus tömegû” emberi és szervezeti erõforrásokkal.

Emlékezés egy tragikus korra (Folytatás az 1. oldalról) Január 8-án több ezer embert tereltek össze a község vásárterén (a régi buszpályaudvar helyén), s onnan elõbb Ercsibe, majd tovább Szegedig, Temesvárig, a Donig hurcoltak „malenkij robotra”. Egy háborúban megnyomorított, kirablott ország ártatlan polgáraival tették ezt. Itt Érden és Tárnokon ugyanúgy, ahogy Bonyhádon vagy az ország más városaiban, falvaiban. Az iszonyat felé vezetõ útról csak az értõ emlékezet segítségével lehet emberhez méltó módon visszafordulni. Azzal, hogy kimondjuk: megtörtént; azzal, hogy kimondjuk embertelenség történt; azzal, hogy kimondjuk, vannak felelõsek mindezért. És azzal, hogy kimondjuk: ártatlanok voltak azok, akiket elhurcoltak! Az utódoknak elmesélt személyes szenvedéstörténetek, a közösség megtartó emlékezete, a helytállás és az önfeláldozás szinte hihetetlen példái, ezek elbeszélése, az idõs és a fiatal generációk párbeszéde felidéz, szembesít és elsõsorban tanít. Egy tragikus korról mond igazat. De az igaz emlékezés akkor lesz valóban gyógyító, akkor lesz az életet védõ, ha meglátjuk az utódok tekintetében is a tanulságot: embernek maradni minden körülmények között. A jótékony emlékezés ideje ez, amely a most felnövõ generációknak is lehetõvé teszi, hogy ne csak tudjanak elhurcolt, munkatáborba zárt honfitársaink sorsáról, de át is érezzék azt. Nekünk szerencsénk van: mert ez az évszázad már egy más, reményeink szerint boldogabb kor megteremtésének terhét teszi a vállunkra. Olyan világét, amelyben a teljesítmény által ítéltetünk meg. De ennek a felelõsségnek akkor tudunk megfelelni, ha soha többé nem találhat megértésre az embertelenség, az erõszak. Ezért a jövõben sem feledjük az áldozatokat, nem

feledjük a hõsöket, s örökre emlékezni fogunk a tettesekre. A megemlékezés a pártok és társadalmi szervezetek, valamint a lakosok koszorúinak elhelyezésével fejezõdött be. *** múltra való emlékezés szorosan hozzátartozik a jelenhez, éppen ezért követni kell azt a példát, amit a holokausztra emlékezõk állítanak elénk, vagyis nem csak rejtve, szégyenlõsen és ritkásan, hanem gyakran és hangosan kell emlékeznünk a kommunisták és kiszolgálóik gaztetteire, amiket 1917 óta szinte a mai napig folyamatosan elkövettek és elkövetnek. Érdrõl is a Gulagra hurcolták el a lakosokat, de ide kerültek a magyar hadifoglyok is. Kevesen tudják, hogy nem csak 600.000 zsidót hurcoltak el a német megszállás alatt, de utána, a szovjetek szinte ugyanannyi magyart, hiszen a 4,200,000, lágerekben raboskodó hadifogoly között 514,000 volt magyar, és hozzájuk „csatlakoztak” aztán a málenkij robotra elvitt civilek is. A gyûjtõtáborokban elõször megtizedelték a foglyokat, így legalább 150,000 magyar fogoly el sem érkezett a Gulagra. Nõket is vittek Szovjetunióba, mert egy 1944. december 16-i szovjet állami honvédelmi bizottsági utasítás értelmében a német nemzetiségû embereket el lehetett hurcolni, ebbe a kategóriába a 18 és 30 év közötti nõk is beleestek. Ez a – gyakorlatilag – kormányutasítás azonban csak elv maradt, ugyanis a kvótarendszer értelmében a szovjet apparátusnak meghatározott számú embert kellett deportálnia Magyarországról, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából A magyarokat mintegy ezer munkatáborban szórták szét, legtöbben a Donyeck-medencében dolgoztak a kõszénbányákban, de sokakat depor-

A

táltak a Kubányi alföld és a Dél-Urál vidékére, valamint a Fekete-tengeri kikötõkbe, Odesszába és Szevasztopolba. Gulag-táborokba kerültek magyarok az északi sarkkörön túl a Kolima folyó vidékére, ahol aranyat kellett mosniuk, illetve Norilszk és Vorkuta vidékére, ahol szintén feketeszénbányákban dolgoztatták õket. Ezenkívül kikötõi építkezéseket, földfeltörést, útépítést és erdõirtást bíztak rájuk, gyárakban csak kevesen dolgoztak. A kényszermunkát mindig a nyersanyag termeléséhez kellett igazítani, és a pillanatnyi gazdasági érdekek határozták meg, hogy kiket hova szállítottak. A munkaerõ átcsoportosítása pedig az érdekelt hivatalok közötti kötélhúzás, illetve az egymás közötti és elleni lobbitevékenység következménye volt. A legtöbb barakkot a földbe vájták, tetejét is földdel takarták, de elvétve akadtak emeletes kõépületek is, ahol néhány könyvhöz is hozzá lehetett jutni, és idõnként filmet is vetítettek. A Gulag-táborokban a foglyok között sok minden más mellett nem számított az sem, hogy ki milyen nemzetiségû, mivel mindegyikükkel egyformán kegyetlenül bántak. A kényszermunkatáborokban egységes munkarend volt érvényben. A lágerparancsnok kiközvetítette a 30 emberbõl álló munkabrigádokat a közeli munkahelyekre, a munkavégzésükért az államtól kapott bérbõl tartotta fenn a tábort, sõt nyereséget is be kellett fizetnie az államkasszába. Napi 12 órai munkát kellett végezni. A bánásmód embertelen volt, nagyon sokan meghaltak. Voltak, akik annak érdekében, hogy ne kelljen munkahajcsárok ütlegeitõl kísérve, akár mínusz 40 fokban dolgozniuk, dohány-, szappan- vagy hamulevet ittak, hogy belázasodjanak. Mások öncsonkítást követtek el. ORLAI SÁNDOR

A közutak helyzete az Érd és Térsége csatornaprojektben

(A következõ számban folytatjuk)

csapadékos idõ utáni felmelegedés bizonyos területeken tarthatatlan útviszonyokat idézett elõ a csatornázási területeken lévõ utcákon. Az Önkormányzatok továbbra is határozottan fellépnek a lakosság érdekeinek érvényesítésében. Szerencsére kis mértékben, de vannak Érden, Diósdon és Tárnokon olyan területek, ahol az eredeti földút csatornázás ideje alatti állapota csapadék hatására rossz. Ezt rendezni kell, még akkor is, ha a mûszaki leírások és szerzõdések, a normál menetrend szerint a csatornázásban érintett utak végleges helyreállításának határideje 2013 második fele. A különbözõ területek munkálatait több kivitelezõ végzi, így a munkakezdés, munkavégzés ritmusa és az ideiglenes helyreállítás is különbözõ tempóban történik, a könnyebb szakaszokon valamivel gyorsabban, a nehezebbeken pedig több idõt igénybe véve halad a munka. A csatornázás idõigényes folyamata, a kezdeti munkálatoktól a végleges helyreállításig, majd a beüzemelésig, akár két évig is eltarthat. Amikor a csövek fektetése és betemetése egy-egy szakaszban elkészült, a teljes rendszert tekintve még messze nem beszélhetünk kész állapotokról. Az addigi kellemetlenségek sajnálatos

A

velejárói a közüzemi munkálatoknak, mindezért a projekt irányítói a lakosság türelmét és megértését kérik. Azokon a szakaszokon, ahol csak nehézségekkel, sárral és kátyúkkal van tele az utca, a beruházást irányító Független Mérnök mindent megtesz, hogy a kivitelezõk elvégezzék a javítási és karbantartási munkálatokat. Amennyiben a területen az illetékes kivitelezõ nem intézkedik, akkor az illetékes közútkezelõ a jogszabályok szerint kéri a közlekedési hatóságtól a burkolatbontási engedély feltételeinek betartását. Közvetlen balesetveszély esetén ez azt is jelentheti, hogy a balesetveszély elhárítását a közútkezelõje a kivitelezõ költségére végezteti el. Az utak végleges helyreállításánál a hivatalos elõírás az, hogy legalább olyan minõségû utat kell visszaállítani, mint amilyen az volt a munkálatok megkezdése elõtt. Pontosan ugyanazt nem lehet elõállítani, de a kivitelezõk törekednek a legjobb minõségû munkára. Természetesen, ha a mart aszfaltos burkolatot nem is tudják visszaállítani, a kivitelezõk törekednek ezzel egyenértékû, a lehetõ legjobb minõségû út elõállítására. A munkakezdés elõtt fényképes és kamerás dokumentáció készül az útburkolat állapotáról, hogy az esetleges

kérdéses helyzetnél legyen visszakereshetõ bizonyíték. Érden, Tárnokon és Diósdon 322 km gerinc-csatorna lefektetése zajlik, amibõl november végére Érden elkészült a szennyvíz-csatorna 80%-a, ami folyóméterben azt jelenti, hogy 210 000 méternyi csatorna már a tavalyi évben megépült, és erre az évre mindössze 35 000 méternyi csatorna megépítése marad. Diósdon is hasonlóan jó ütemben halad a munka, az épülõ csatornahálózatnak már a 74%-a elkészült, ami azt jelenti, hogy eddig 31 kilométernyi útszakaszt bontottak fel és állítottak helyre ideiglenesen a településen dolgozó kivitelezõk. Annak ellenére, hogy Tárnokon indultak el legkésõbb a munkák, 2012 tavaszán, 25%-kal már most elkészültek. Az utakkal, helyszíni munkákkal kapcsolatosan az érintett területen elhelyezett projekttáblákon látható elérhetõségeken közvetlenül a kivitelezõtõl lehet információt kérni, illetve a kifejezetten erre a célre létrehozott Ügyfélszolgálati Irodában is fogadjuk bejelentéseiket, amelyeket továbbítunk a kivitelezõknek.

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP

Az alpolgármester naplójából…

Felvirrad ielõtt folytatnám naplómat, sikerekben gazdag, boldog új esztendõt kívánok minden kedves Olvasómnak! Lépten-nyomon hallom polgártársaimtól, hogy rosszul mennek hazánkban a dolgok. Nem tagadható, hogy vannak hibák, mégis… jómagam hazánk fejlõdését eredményesnek ítélem. Lehet, hogy az ellenpropaganda hangját halljuk túlságosan erõsen, és az is lehet, hogy ez a propaganda célzott. Éppen ezért jó lenne, ha nem csak a rosszat hallanánk, ami - nem tagadhatjuk - felborzolja idegeinket, hanem az eredmények méltatását is. Úgy gondolom, nem haszontalan, ha most, 2013. év elején, a teljesség igénye nélkül leírom, milyen eredményeket értünk el, és mi várható 2014ig azokon a területeken, amelyek Érd város polgárait kisebb-nagyobb mértékben érinthetik. Mindezt azért tartom szükségesnek, hogy megerõsítsem polgártársaimat, jó úton haladunk. Kezdem a közlekedéssel. Az ingázók azt tapasztalják, hogy a vasút pontatlan és megbízhatatlan. Ez azonban szükséges velejárója a nagyarányú - uniós támogatással és a KÖZOP keretében megvalósuló - vasútfejlesztésnek. Nézzük a tényeket! Befejezõdött a Kelenföld-Székesfehérvár vasúti vonalszakasz felújításának elsõ üteme. A vasútvonal teljes felújítása 2014 végére fejezõdik be, az új pályaszakasz a biztosítóberendezési munkálatok elvégzése után a 160 km/h-s sebesség fogadására is alkalmas lesz. A szolgáltatási színvonal, a kapacitás és a biztonság növekedése mellett a vasúti menetidõ csökken, nem utolsó sorban az utazók pontos menetidõre és biztonságos, kényelmes utazásra számíthatnak. A projekt befejezését követõen tapasztalni fogjuk, hogy a városunkon áthaladó 7-es út forgalma csökken, és 2014-ban már kényelmesen és kiszámíthatóan utazhatunk Budapestre, nyáron pedig a gyerekekkel a Velencei tóhoz. Folyamatban van BudapestPusztaszabolcs pályakorszerûsítési programja, amelyet szintén az uniós nagyprojekt keretében kívánunk megvalósítani. Ez persze "még a jövõ zenéje", de reális a megvalósulás. Nézzük a további közlekedéssel kapcsolatos tényeket! Ha az érdi polgár beérkezik Budapestre, tovább kell utaznia. Tény, hogy a 4-es metró építése 2014 tavaszán befejezõdik, így Kelenföldrõl gyorsan és kényelmesen utazhat tovább. Az is tény, hogy a 2es és 4-es metró vonalán az új metrószerelvényekkel gyorsan és kényelmesen utazhat. Probléma lehet a 3-as és 1-es metrón való utazás, de valamit valamiért! Az 1-es metró meghoszszabbítása és a 3-as metró teljes felújítása 2014-es kezdéssel tervezett. Nem hagyhatjuk ki a BKV jármûfejlesztési programját, a Széll Kálmán tér átalakítását sem! Ezek mind-mind javítani fogják közlekedésünket. Ami pedig Érd város belsõ közlekedését illeti, a csatornázás befejezésével - az érintett utak felújítását követõen - nyílik erre lehetõség. Nem mondtunk le a tervezett helyi midibusz járatok megvalósításáról, és azon dolgozunk, hogy erre a megfelelõ támogatást megszerezzük.

M

5

A szépkorúság fénye Mikor kilencvenedik születésnapját ünnepli az ember, akkor a szépkorúság éveibe lépett, egy átfogó történelmi múlt tapasztalata lapul a tarsolyában, akárcsak az Érden élõ ESZES VENDEL nyugdíjas gépészmérnöknek. Sokan felkeresik, meséltetik az átélt évekrõl, hiszen egy beszélõ történelemkönyv õ, és az egész élete. Szebeni Ilona: Haza fogunk menni címû könyvben is szerepel a 396-tól a 400-ik oldalig. ndrásfalvy Bertalan az 1993-ban kiadott Szebeni Ilona: Haza fogunk menni címû könyv ötödik oldalán a következõket írja: „A történelmet nem csak az országvezetõ királyok és kormányok, hadvezérek és politikusok csinálják, hanem mindnyájan csináljuk és szenvedjük el: a kis emberek. Az egyének sorsa eltûnik, felolvad a maguk élménye mellett, ha kívül esik szûk látókörünkbõl. Pedig a hozzánk hasonló sok-sok ezer ember egyéni sorsán mérhetõ csak le az igazi történelem légköre, hangulata, azok a szenvedések és vágyak, melyek végsõ soron az országot jellemzik és meghatározzák.” Érden az Alsó utcai házban a kilencven éves Eszes Vendel nyugalmazott gépészmérnökkel beszélgettek, életérõl. – Mennyire érzi magát érdinek? – Annyira, hogy itt, ahol most ülünk, ebben a szobában születtem 1922. szeptember 20-án. Amúgy 1906-ban telepedtek le õseim Érden. Mikor nyugdíjas lettem, belekezdtem a családfám összeállításába, és 1660-ig visszamenõleg össze tudtam gyûjteni õseimet. Ennek ellenére pontosan nem tudnám megmondani, hogy valójában a gyökereim szerint svábok, morvák vagy frankok vagyunk-e? Az biztos, hogy Heklingen vidékérõl származunk, majd 1750 körül Dél-Bácskába vándorolt az Eschbach család – mert úgy hívtak bennünket – és 1906-ban Érden kötöttek ki. 1925ben vette fel édesapám az Eszes nevet, akkor lett õ Vitéz Eszes János. Szüleim három fiút és két leányt neveltek fel. Én voltam a legkisebb. – A legkisebb volt a család kedvence? – Igen. A szüleink mindnyájunkat nagyon szeretek, de engem, a legkisebbet tanulni küldtek. Nagy álmom volt a gazdálkodás, földmûvelés, szõlõ-, gyümölcstermesztés, állattartás. Elõször az édesapám döntése révén esztergályosnak tanultam, majd gépészmérnöknek. Szerettem a szakmám, de a föld szeretete mindig vonzott, és a nagy álmom nyugdíjas koromban be is teljesült, lett szõlõm, én telepítettem, míg bírtam gondoztam, metszegettem, kapálgattam, gondoztam. Az álmom valóra vált. Mindig mondom is az unokáknak, dédunokáknak, hogy az álmokat nem szabad feladni, mert csak akkor teljesednek be, ha ki tudjuk várni türelemmel. – Akkor Ön egy elégedett ember? – Már megint olyan kérdést kaptam – mosolyodik el – amire igennel tudok válaszolni. Az én drága szüleim mindig arra tanítottak engem és testvéreimet, hogy az élettel türelmesek legyünk, és mindenben mértéktartóak, és akkor elégedett emberek leszünk. Nagyon igazuk volt. A mi családunkban káromkodás nem volt, na, nem azért mert nem voltak problémáink, csak édesapám azt mondta: elõbb gondolkozz, csak aztán beszélj. Áldott jó szüleim voltak. – Melyek a legszebb emlékei? – Sok szép emlékem van, de az is lehet, hogy az idõ még a nehéz, akkor szinte elviselhetetlennek tûnõket is megszépítette. Nagyon jól emlékszem tanítóimra: Zamzeli János, Herendi Ferenc, vagy Földes Ferenc igazgatóra. Nagyon szerettem Ravasz Ferenc és Hartyai Katalin tanóráin lenni, imádtam iskolába járni. Aztán a szerelem is Érden kezdõdött. Eiwachter Teréz volt az, akinek láttára azonnal gyorsabban dobogott – mit dobogott majd kiugrott a helyérõl – a szívem. A végén mégis szinte regénybe illõ lett az újbóli egymásra találásunk és házasságunk. Ugyanis elvittek a Szovjetunióba kényszermunkára, és 1948-ban, mikor hazajöhettem, kedvesem már Németországban volt. Szerencsére testvére itt élt Érden, felkerestem, elkértem a németországi címüket és azonnal levelet írtam. Na, ezek voltak számomra a legkeményebb napok. Amíg nem tudtam a

A

Talán nem mindenki tudja, hogy Érd Város Önkormányzata az elmúlt öt esztendõben 89 pályázatot nyújtott be, és 47 pályázaton nyert. Meg kell jegyeznem, a pályázat megnyerése nem minden esetben jelenti azt, hogy a teljes pályázott összeget megnyertük, csupán azt, hogy a pályázott öszszeg jelentõs részét nyertük meg. Az azonban tény, hogy az adózók pénzén a pályázatokhoz készített engedélyezési tervek és tanulmánytervek nem készültek hiába, és bõségesen meghozták a kívánt pénzügyi eredményt. Ami a nem nyert pályázatokat illeti, azok dokumentációját némi korszerûsítéssel a jövõben még fel lehet használni. Sajtóból, TV-bõl jól ismertek a megnyert pályázatok, így a városközpont, szociális programok, Gárdonyi Géza Általános Iskola korszerûsítése, burkolat-felújítások, Magyar Földrajzi Múzeum korszerûsítése, Fundoklia-völgy tisztítása, szakrendelõ korszerûsítése, csapadékvíz elvezetések, Erzsébetváros vízrendezése, közbiztonság javítása, energia-megtakarítást eredményezõ fejlesztések, vízellátás rekonstrukciója, szennyvíz tisztító telep rekonstrukciója és bõvítése, óvodák és iskolák eszközbeszerzései, gyalogátkelõhelyek létesítése, autóbuszvárók felújítása, óvodai férõhelybõvítések. Nem kétséges, bõven van még tennivalónk. Azon munkálkodunk, hogy olyan pályázatok kiírását kezdeményezzük, amelyek városunk jövõjét szolgálják, és amelyek vonzóvá teszik városunkat a munkahelyteremtõ vállalkozások számára. Nem kétséges, a vállalkozásoknak jól mûködõ városra - elsõsorban jó közlekedésre van szüksége, és arra, hogy a lakosság támogassa a beruházások megvalósítását. Úgy remélem, ezt biztosítani tudja Érd város lakossága. Ami a városfejlesztést illeti - gondolok itt elsõsorban szilárd burkolatú utak építésére, városon belüli buszközlekedésre, közúti közlekedés fejlesztésére-, minden lehetõt megteszünk. Folyamatos tárgyalásban állunk a támogató és döntést hozó szervezetekkel ( NIF, KIKSZ, NFÜ, KKK, stb.), hogy városunk infrastruktúrájának fejlesztése által minél jobb pozícióba jussunk a munkahelyteremtés és az élhetõség javításának területén. Azt is tudjuk, hogy mindez nem elég, mert …nem elég akarni, de tenni, tenni kell! Mi akarunk, és teszünk is! TÓTH TAMÁS

Horgász Bál, nem csak horgászoknak. Az Érd és környéke Horgász Egyesület szeretettel meghívja Önt és Családját 2013. Január 26.-án 19 órakor tartandó 29. bájára. Az est háziasszonya: SZÓKA JÚLIA operettprimadonna Fellépnek: Hastáncbemutató: BARNET HAJNALKA SZABÓ DÓRA, az artistaképzõ intézet növendéke Az Érdi Torna Club akrobatikus tornászai Játszik a ROZBORA ZENEKAR Üdvözlõ ital - vacsora - pezsgõs köszöntõ - éjféli lakoma TOMBOLA ÉRTÉKES NYEREMÉNYEKKEL!

Helyszín: Finta József RENDEZVÉNY TEREM. Érd, Velencei út 29.

szerelmemrõl semmit, ezek a napok jobban megviseltek, mint a kényszermunka, mert ott pontosan õ tartott életben, csak behunytam a szemem és máris Érd utcáin sétáltam vele. Ha elveszítem, nem is tudom mi lett volna velem. A szüleim vígasztaltak, de megnyugodni igazából akkor tudtam, mikor megjött Érdre és megfoghattam a kezét. Akkor éreztem, hogy soha többé el nem engedem. Újabb akadályok gördültek elénk, mivel õ német állampolgár lett, nem tudtam azonnal feleségül venni. Egy ügyvéd ismerõsünk révén ezt is sikerült megoldanunk, és 1949-ben végre öszszeházasodtunk. Boldogan éltünk együtt 54 évet, sajnos most már kilenc éve, hogy magamra hagyott. – Vendel bácsi arcán egy könnycsepp gurul végig – Nagyon szerettük egymást, vele volt teljes az életem. Aztán nagyon nagy öröm volt számomra, mikor unokáim megtanultak németül. Kimentek rokonainkhoz Németországba, és mikor felhívott az egyik unokám telefonon, magyarul szólt hozzám, én meg azt mondtam németül neki, hogy nem értem. Erre az unokám elkezdett németül beszélni, ekkor nagyon boldog voltam. – A Szovjetunióban, a kényszermunka idején, milyen volt az élete? – Errõl már sokszor meséltem. Voltam Novorosszijszkban, Mohilnán, Szaloniba, Kutaiszban, faoszlopokat kellett faragnom. Megjavítottam egy traktort, így aztán Kuracecére kerültem egy traktorjavító mûhelybe, de ami jó volt benne, hogy megtanultam oroszul, és megtanultam értékelni az élet minden másodpercét. Boldog vagyok, ha süt a Nap, de nagyon örülök az esõnek is, mert a szõlõim akkor fejlõdnek igazán. A család, a valahova tartozás, a biztonság és az otthon melege, ezek mind-mind ott erõsödtek meg bennem. Azt, hogy túléltem, szeretõ családomnak, rám váró kedvesemnek is köszönhettem. Bizony, sokan meghaltak körülöttem, érdiek is. Legyengültek, megbetegedtek, de én nem adtam fel, nem felejtettem el semmit, mert azt nem lehet elfelejteni. Sokszor még most is hallom a vonatkerekek csattogását. Nagyon remélem, hogy soha többé ilyen nem lesz, nem szabad, hogy ilyen dolgok még egyszer elõforduljanak. Az életben annyi sok szép dolog van, és annyi felfedezésre váró, tehát van mivel foglalkozni, van még mit fejleszteni a tudásunkon. Béke, család: ezek a legfontosabbak, az egészségünkért is mi magunk tehetünk a legtöbbet, ezt egy kilencven éves ember mondja, s ha néha tévedtem is, de ebben nem. A múltból, a történelembõl tanulni kell és arra törekedni, hogy ami jó, azt tovább adjuk. Imádom a dédunokáimat, a kis Zalánt, neki mesélgetek legtöbbet, mivel velem élnek családjával és mindenben segítenek. Nõvéremmel néha-néha a múltra emlékezünk, és ilyenkor szinte megfiatalodunk és boldogok vagyunk. Elbúcsúzom Eszes Vendel bácsitól és dr. Papp Lajos szívsebész professzor szavai jutnak eszembe, aki soha senkit nem hív idõsnek, legfeljebb szépkorúnak. A szívsebész professzor szerint: „A szeretet az immunrendszerünk legfõbb védekezõje. Minden veszekedésnél megöljük egy kicsit magunkat és a másikat, és minden jó szóval adunk egy kicsit. Ezért kéne sok-sok unoka a betegeskedõ nagypapa és nagymama mellé. A szeretet életet ment.” Vendel bácsit családi összejöveteleken jó néhány dédunoka veszi körül, van kinek mesélni, s magam is bizonyíthatom: lenyûgözõen tudja fonni történeteit, öröm hallgatni. Megfontoltan, bölcsen mesél a múltról úgy, hogy közben próbál utat mutatni a jövõbe. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

Megemlékezés Tárnokon anuár 8.-án a kora esti órákban Tárnokon is megemlékeztek az 1945-ben „málenkij robotra” elhurcoltakról. A megemlékezésen Érd városa is képviseltette magát, és helyezték el a megemlékezés koszorúit. „A megbocsátás nem azonos a feledéssel. Meg kell bocsátanunk, de nem szabad elfelednünk a tetteket és az áldozatokat. Beszélnünk kell a történtekrõl, életben kell tartani az emlékezést” – mondta Szolnoki Gábor polgármester megemlékezõ beszédében. A eseményen szép számmal vettek részt fiatalok is, ami záloga lehet annak, hogy „életben tartjuk” az emlékezést. Az emlékhelynél történt koszorúzás után a katolikus templomban gyász mise volt, majd a mûvelõdési házban az elhurcoltak emlékét megörökítõ kiállítás megnyitása után baráti beszélgetés zárta a programot Érd MJV nevében Tóth Tamás alpolgármester helyezte el a város koszorúját.

J

6

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP

Tehozzád szólok...

Farsang (karnevál) arnevál, más néven farsang, mulatozás és népünnepély, a nagyböjt elõtti utolsó napokban és órákban. A szó eredete bizonytalan, de valószínûleg a középkori latin kifejezésre nyúlik vissza: carnem levare vagy carnelevarium, vagyis a hús elhagyása. Ezt támasztja alá, hogy a karnevál a negyvennapos nagyböjt elõtt az utolsó ünnep, böjt alatt viszont a katolikusok régebben szigorúan tartózkodtak a húsevéstõl. Történeti eredete homályos, de talán összefügg az újév kezdetével és a természet újjászületésével, Itáliában pedig az ókorban népszerû pogány Saturnaliával. Régebben Rómában tartották a legnagyobb – páratlanul pompás és fényûzõ – karneválokat. Hosszú története során a karnevál jelentõs szerepet játszott a népi színjátszás, a népdal és a néptánc fejlõdésében. A Fasching pontos történeti eredete nem ismeretes, rítusainak megtartását már Wolfram von Eschenbach említi a Parzivalban (XIII. sz. eleje). A fesztivál a városokból – elsõsorban Mainzból és Speyerbõl – származott, Kölnben már 1234 elõtt meghonosították. Eredetileg nem pusztán böjt elõtti ünnep volt, hanem olyan idõszak is, amikor fejük tetejére állították a mindennapi élet szabályait és törvényeit. Ez tette lehetõvé olyan szokások kialakulását, mint a város kulcsainak átnyújtása egy bolondokból álló tanácsnak, vagy a hatalom ünnepélyes átadása a nõknek. Lármás, jelmezes felvonulásokra és álarcosbálokra is sor került; szatirikus, sõt gyakran pimasz színi elõadásokat, szónoklatokat tartottak, farsangi újságcikkek jelentek meg, és általában a viselkedés szertelensége volt minderre a jellemzõ, ezek a mai Fasching ünneplésének is mind általános elemei. A reformáció után Európa protestáns területein elvetették a római katolicizmushoz kötõdõ efféle ünnepségeket, így ezeken a vidékeken a karneváli szokások kihalásnak indultak. A farsangi idõszak elsõ napja a nemzeti és a helyi szokásoktól egyaránt függ. Münchenben és Bajorországban a helyi farsang vagy a vízkereszt ünnepe (jan. 6.) után kezdõdik, míg Kölnben és a Rajna-vidéken november 11-én, 11 óra 11 perckor. Franciaországban a karnevál a hamvazószerda elõtti keddre (húshagyó kedd) korlátozódik, valamint a böjt 3. hetének a csütörtökjére. A farsang kezdete leggyakrabban az 50. vasárnap (quinquagesima), a vége pedig a húshagyó kedd. Spanyolország némely részein a hamvazószerda szintén a karneválhoz tartozik, ez abból az idõbõl ered, amikor a hamvazószerda még nem volt a böjt szerves része. Az Egyesült Államokban a legfényesebb karnevált New Orleansban tartják. Idõszaka vízkeresztkor (jan. 6.) kezdõdik, és a mardi grasnapokban éri el a csúcspontját. A mardi gras franciául „zsíros kedd”-et jelent, ugyanis minden háznál ekkor használják fel a maradék zsiradékot böjt elõtt. A világ leghíresebb karneválját azonban manapság Rio de Janeiróban tartják. HORVÁTH PÁL

K

ehozzád szólok... címmel jelentetett meg verseskötetet az Irodalomkedvelõk klubja, melynek bemutatójára a múlt pénteken került sor a Szepes Gyula Mûvelõdési Házban. Elõtte lévõ nap örülhettünk a mindig nagyon színvonalas karácsonyi irodalmi mûsornak (szerkesztõje: Elmer István és Szeghalmi Elemér), így félõ volt, hogy a miénkre már kevesebben lesznek kíváncsiak. Nem panaszkodhattunk. Ezúttal az intézmény igazgatónõjét, Szedlacsek Emíliát sikerült megnyernünk, hogy beszélgessen a tizenkét alkotóval, akiknek mûveibõl állt össze a könyv. Mesterien irányította a társalgást! Úgy kérdezett, segített, hogy a kevésbé beszédesek is megnyíltak, és tudtak vallani magukról. A szerelem csak az emberi élet része, erõs, mély érzelemként aposztrofáljuk. Költõk, írók szólnak róla, híres idézetek keringenek szállóigeként. Történelmet alakító szerepe van, hogyan találnak egymásra híres párok, s lesz ezáltal bonyolult országok és nemzetek élete, vagy jönnek létre szövetségek. Tudunk általánosságokat mondani róla, lekicsinyleni értékét, nevetni rajta, ha nem mi magunk éljük éppen át. Azonban mindannyian vágyjuk boldogságát, akár fájdalmat rejt, akár örömet. Mert átélni szeretnénk a csodáját, a megfoghatatlan varázsát, csak leírni a kedves nevét, hangját hallani, észrevenni a testét, átölelni és csókolni azt, ahogy a kötet költõi is ezt szeretnék. Mert mit is keresünk a szerelemben, a másikban? Az önmagát pusztító, csalhatatlan szép szerelmet? (ahogy Habos László írja). Minden kell belõled, egész életed! (Kreischer Kornélia). S fel sem fogod észszel, mért kéred önként, hogy szerelem, eméssz el! (Magyar András). Beszélsz Te, én csak fogom két kezed, ujjaid tenyerem már nem égetik meg (Májer József). Kedvedért nyitom ki az évszakok ékszerdobozát (Móczár Csaba). Fogjuk egymás kezét. Melyik az én kezem? Elkísér a sírig már ez a szerelem (Temesi Éva). Szerelmünk so-

T

hasem volt olyan észveszejtõ szilaj, vad fergeteg (Tiszaörsi Nagy Zoltán). Hogyan szeressünk? Hogy lelkem a lelkedben boldogan élhessen? (kérdezi Gyõri Gábor). Úgy szeress, fényeid tapadjanak rám (Kósa Márta). Két kezünk egymásba kap marva, csókoljuk egymást vadul, szertelen (Temesi Éva). Miért vágyódunk a szerelmesünk után? Ölelni szeretnélek, ahogyan a Holdat öleli a fény, szavakat suttogni, ahogy mormog a szél, a zúgó szél (Gyõri Zoltán). Végre itt az éj, az Esthajnalcsillag remegõ kacsintással biztat: szerelmet kérjek szüntelen tõled, kedvesem (Karácsony István). Semmit sem akarok, csupán a hangodat (Kósa Márta). Te vagy minden gondolatom, éjjel édes álmom (Szabó Imre). Miért éppen Õ? – tehetnénk fel a kérdést. Mondd, ki vagy, mi vagy? Átitatódva tõled telített lettem (Kreischer Kornélia). Tebenned s énbennem egy a test, a lélek, mert Te énbennem élsz, s én Tebenned élek (Magyar András). Nekem Te vagy az örök, ó, Zsuzsanna! (Móczár Csaba). Szeme úgy mosolyog, mint hajnal, fényesen (Szabó Imre). Õszinte érdeklõdéssel és várakozással fordult a költõk felé, hiszen nem ismert

mindenkit személyesen. Elõször a mûvekkel találkozott, aztán derült ki, kikhez melyik alkotások tartoznak. Megszólította õket külön-külön, értékelte lírájukat, szóképeiket, kiemelte gazdag eszközhasználatukat... Idézte a neki tetszõ, legszebb sorokat. Az egyikben a boldogság, a beteljesedés, a másikban a vágy, a perzselõ, égetõ érzés nyilvánul meg, vagy éppen a klasszikus szonettformában fejezõdik ki a vallomás, máshol akrosztichon rejti a kedves nevét, mert még leírni is bizsergetõ -- mondja. A szerelemnek több arca van, több pillanata, a vágyódástól a mámor részegségéig, az egyszerû együttléttõl az eggyé válásig -ahányan vagyunk, annyiféleképpen éljük meg. A férfiasan megvallott szerelemben nemcsak az önfeladás vagy a sólyom lebegõ érzése a szép (Tiszaörsi nagy Zoltán), de a közös szabadság igénye is. Érdekes az õszi szerelem megfogalmazása, mikor a visszatekintõ kevésbé lázasnak, tüzesnek látja az egykor volt szerelmet. „Szép hangod a régi, féltõn néz a szemed, / s a karod ölel még, / de távolabb halkan, mint az õszi esõ, / kopog az öregség.” A fiatalabbak világában már az smsés az email-irodalom is helyet kap. A szerelmes nemcsak vágyakozik és megvallja érzéseit, de azt is részletezi, mi mindent tenne a kedvesért. A mûsor második részében IRKá-sok olvastak föl a kötetbõl, klasszikus és modern mûvek aláfestõ zenéjével kísérve. Gyõriné H. Angéla és Móczár Csaba ízlését dicsérte a válogatás: Chopin, Mendelssohn, Csajkovszkij, Vivaldi, Nino Rota legszebb dallamai csendültek fel, valamint Presgurvic Rómeó és Júlia c. musicaljébõl hallgattunk szép duetteket. A sorozatszerkesztõ most is Habos László. Illusztrációként ?Bíró Ilona virágcsendéleteit használta fel. Finom, tenyérbe simuló, ízléses könyvecske. A Bíró András (Óperencia) Könyvesboltban kapható. DARÓCI LAJOSNÉ

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 10. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton 2012., Karácsony elõtt MAGYAR MEDENCE, így nevezik a múlt század földrajztudósai a Kárpátok hegygerince ölelte tájat. A Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításának elsõ termében impozáns plasztikus földgömböt forgathat meg a látogató. Egyetlen gombnyomással. Méltóságteljes lassúsággal vonulnak el szemünk elõtt a kontinensek. A két Amerika, majd az Atlanti óceán kéksége után az öreg földrész, Eurázsia. És nyugaton a tengertõl, keleten az Urál hegységgel határolt Európa közepén, kis hazánk. Elég egy pillantás a glóbuszra, és bárki megértheti a különbséget, mennyire nem mindegy, hogy Magyarország pozíciója nem középKeleteurópa, hanem helyesen: keletKözépeurópa. Óvatosabban kellene bánni a megjelölésekkel. Hogy ne váljanak megbélyegzéssé. Akár országokról, pártokról, mozgalmakról, avagy emberekrõl essék szó. Személyes élményem, milyen nehéz volt megmagyaráznom azt, hogy abból, ha a velem beszélgetõ, vagy vitázó a balomon áll, nem következik az, hogy én „jobboldali” lennék. Vannak szavak, kifejezések, amelyeknél a „felhang” más szerepet tölt be, mint a zenében. A zenei felhang gazdagít, a politikai felhang viszont torzít, eltorzítja az alapjelentést. Itt, Közép-Európa szívében élünk. Hat, vagy az éppen változó nemzetközi érdekek konstellációja következtében, idõnként akár hét ország önkényesen megvont mesterséges határai szabdalták szét az egységes természeti tájat. Pontosabban az ezen a tájon élõ emberi közösséget. A térképlapokon a határok csak vékony vonalak. A valóságban viszont? Szögesdrót kerítések, sorompók – hogy a proletárdiktatúra, majd még a puhának becézett kádárdiktatúra idején is évtizedekig fennállott, aláaknázott határsávokról ne is beszéljünk –, ame-

lyek nem csupán elhatárolták az országokat, hanem elvágtak egymástól családokat. Tíz évekre, két emberöltõnyi idõre szétszakítottak rokonságot, rokoni kapcsolatot. A térképen különféle színekkel elválasztott országok mindegyikében éltek (és máig élnek, ámbár egyre fogyva) magyarok. „Megfogyva bár, de törve nem / él nemzet e hazán”, mondta egykor a költõ, de ezt ma már nem mondhatná így. Ma inkább úgy igaz, hogy megfogyva és részben megtörve is él (még) a nemzet, ugyan több hazában. És fogyunk itthon, fogyatkozik a magyarság mindenütt, bárhol is van otthon. Szerda, 2013. január 2. VANNAK ÚJSÁGOK, folyóiratok, akár közkedvelt, vagy sokszor idézett sajtóorgánumok, amelyeket évszámra nem veszek a kezembe. Hiába hirdetik magukat függetlennek, vagy semlegesnek. Akár szakszerûnek. Most elcsábultam és átlapoztam a „gazdasági, politikai hírmagazin” decemberi számát. A legelsõ cím: Kik irányítják az iskolát? Érdekelt, mert Érd az iskolák kérdésében is érintett. Azután félretettem, mert a következõ, beharangozó mondat a tankerületi igazgatók ügyével kapcsolatos cikket úgy ajánlja a figyelmünkbe, hogy „politikai pártok és felekezetek irányában elkötelezett személyek is nagy számban” vannak közöttük. Így már az elsõ mondatban megvan minden, ami félrevezetõ lehet a cikkben. Az állam mûködésében, az igazgatásban, a hatalomgyakorlásban a politikai pártok szerepe, súlya, érdekérvényesítõ képessége nem említhetõ egy napon a nem politikai, hanem vallási felekezetekkel. Vagyis már a bevezetõ mondat hazug. A szerzõ? Névtelen, nevenincs személy, ami itt szerkesztõségi állásfoglalást jelent(het). Viszont arra is lehetõséget ad, hogy az írás színvonala az internetes fórumokon okoskodók/mocskolódókét közelítse. Hogy felül-, vagy alulmúlja? Ki ki saját maga eldöntheti. Néhány idézet (a mégis elolvasott cikkbõl): „Unokáink is fogják bánni” – vagyis még nem mûködik, nincs rossz tapasztalat, de…; a kineve-

zett személy „hazafias dalokat énekelt”; „a Kálvária-templom Közösségének aktív szereplõje, ének- és zenekarának tagja”; más „a helyi evangélikus énekkart erõsíti”; megint más a „Református Kórus karvezetõje”. Hogy ez miért veszélyes? Idézem: „A dirigálásban, egyszólamúságban, vigyázzállásban … szerzett tapasztalatra szükség is lesz…”. Lefordítható ez úgy, hogy kell vezetõi képesség, együttmûködés, fegyelmezettség? Ha igen, mi a probléma? Kiderül a késõbbiekben. A kinevezettek „13-15%-a lehet az, aki egyházi intézményekbõl érkezve vált egy-egy tankerület elsõ emberévé”. Még egy figyelemre méltó mondat: a ciszterci rend gimnáziumának igazgatója, aki „a tanítványa fizika-diákolimpián elért sikerével is Orbán Viktor szavait idézve büszkélkedik”. Sõt, vannak olyanok, akik az alkotmánnyal, Trianonnal, országzászlóval foglalatoskodnak és pl. „a nemzeti összetartozás napján mondott beszédében a 'de ki a magyar?' kérdésre Illyés Gyula szavaival válaszolt, 'akinek fáj Trianon'…”. Végül olyan is van a kinevezettek között, aki -- micsoda skandalum! -- követendõ példaként említi egy konferencián az amerikai tapasztalatát, ahol az iskolákban tisztelet övezi a nemzeti lobogó mellette az alkotmányt is, „tanulják a gyerekek, kívülrõl tudják a praeambulumát és egyes szakaszait”. Végül, a vezércikknek tekinthetõ írás keretezett része két lista, az egyikben az „Egyházi iskolai háttérrel, nyilvános felekezeti kötõdéssel”, a másikban a politikai háttérrel, pl. „ideologikus civil szervezet” tagjaként sorolják fel a kinevezett, kipécézett? tankerületi igazgatókat. Ki listáz, kit? A cikk írója vagy nem is hallotta, hogy volt a „B lista”, vagy, ha lehetne, letagadná. Nincs õ egyedül. Péntek, 2013. január 4. Megjegyzem, azért itthon is vannak, akik foglalkoznak az alkotmánnyal. A napokban láttam/hallottam egy beszélgetést, politikusok, politológusok, „médiaszemélyiségek”, újságírók és egyéb véleményformálók, megmondó emberek

között. A beszélgetést nyitó „szakértõ”véleménye az volt, hogy az alaptörvény kirekesztõ, mert úgy kezdõdik, hogy „MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, …”. Ez szerinte azért egyértelmûen kirekesztõ, mert a „mi” nem vonatkozik, nem vonatkozhat „õrájuk”, akik nem miközénk tartoznak. Nem volt türelmem végighallgatni õket. Úgy emlékszem, a Nemzeti Hitvallás a továbbiakban felsorolja annak egy részét, amire büszkék vagyunk, a Szent István alapította 1000 éves államunktól, a kereszténység nemzetmegtartó szerepének elismeréséig. Gondolom, még mi minden problémát fedeztek fel a szakértõ társalgás során, hiszen mindezt a keresztény hagyományoknak deklaráltan is hátat fordító Eu tagállamaként merte a mostani parlament kinyilatkoztatni! Ahelyett, hogy „mernénk kicsinyek lenni”… Csütörtök, 2013. január 10. Holnap megkapom a nyugdíjam. Illetve azt, annyit, amennyi havonta megmarad a hat évvel ezelõtti (újra, sokadszor) munkanélkülivé válásomkor keletkezett banki tartozásom törlesztése után. Az összeget bevallani, a lehetõségek szerint, de válogatás nélkül végig dolgozott életem vége felé, tisztességben megõszült fejemmel, szégyen lenne. De kinek a szégyene? Részmunkaidõs nyugdíjasként megkezdtem a visszaszámlálást. Még 172 munka napom van hátra. Holnap már csak 171. Vasárnap, 2013. január 13. Ünnepség a megemlékezés emléknapja alkalmából, az 1945-ben elhurcoltakról. Sokkal, sokkal többen vannak, akik nem tértek vissza azok közül, akiket a „dicsõséges felszabadító Vörös Hadsereg” (megjegyzem némi helyi segítséggel) a Szovjetunióba, kényszermunkára hurcolt. És az egykor mégis hazatértek is egyre fogynak. Évrõl évre. Ha lehetne, egyenként köszönetet mondanék mindenkinek, aki ott volt. Akik még nem felejtettek, nem hallgatnak, sem félelembõl, sem pénzért.

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP

Érd a sajtó tükrében rbán László szorgos munkával immár a második kötetet jelentette meg Érd sajtóbeli szereplésérõl. Az elsõ kötet 1894-tõl 1948-ig, a mostani, második 1950-tõl 1961-ig válogat a korabeli sajtóban megjelent cikkekben, elsõsorban a megyei újságban. A kötetet Segesdi János alpolgármester mutatta be a Csuka Zoltán könyvtárban megjelent érdeklõdõknek. Mint azt a szerzõ elmondta, ez a kötet nem tükre, hanem valamiféle torzképe a kornak, hiszen – mint az Örkény fogalmazta mottó idézi: „...hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” Bár Örkény ezt a rádióról írta, de bátran vonatkoztathatjuk a korabeli média egészére. Szép számmal élnek körünkben még olyanok, akik saját bõrükön tapasztalták meg a Rákosi-érát, majd a Kádár-kor elejét, és bizonyíthatják, hogy tényleg, szinte köszönõviszonyban sem volt a sajtóban megjelent hírek többsége a valósággal. Az elõszóból idézünk: Az ötvenes évek elejére megszûnik a sajtópaletta korábbi sokszínûsége, a párt megyei lapjai lesznek az írott vidéki sajtó (kizárólagos) vezetõ orgánumai. Fõszerkesztõik, rovatvezetõik párttagok, az újságírók „megbízható elvtársak”, s orgánumokként külön pártalapszervezet (élén párttitkárral) ügyel a helyes politikai irányvonalra. A járási, városi, megyei pártbizottságokon erre szakosodott (agitprop) funkcionárius intézi a „sajtóügyeket”, de még arra is vigyáznak, hogy a helyi tudósító, levelezõ is „jó elvtárs” legyen: MNDSZ vezetõ, üzemi vagy tsz párttitkár, SZB-titkár, VB-titkár, tanácselnök-helyettes, DISZ-vezetõ stb., és a néhány „laikus” párthûsége sem kérdéses. A pártállami diktatúrára jellemzõ sokszoros biztosításnak meglesz az eredménye. A cikkek puszta illusztrációi a kongresszusok téziseinek, a felsõ vezetés szlogenjeinek, a párt direktíváinak. A kötet hosszan és kiemelten foglalkozik az 1956-os érdi seményekkel

7

U

Keresztényszociális Konferencia Budapesten telt tartottunk. A Konferencián elMúlthangévzott,végénhogya afenketireszcímténymelviöslágszenéjözetvealap jai közé tartozik egyrészt az erkölcsi tanítás, másrészt az az összeterozás, amely a tanításokból ered, és ez az együttélés szabályrendszere. Nézzük csak meg a Tízparancsolatot: minden pontja egyszerre védi az egyén és a közösség érdekeit. Ez a társadalmi erkölcs alapja. Ezzel a világnézettel az élet és a világ felé az ember sokkal nyitottabb, sokkal árnyaltabban képes integrálni és differenciálni az információkat. Ez a világnézet ugyanis szinte határtalan látást tesz lehetõvé, kezdve az emberrel, mint központtal, és a valóság, azaz az igazság felismerésének képességével. Egyidejüleg olyan mély érzékenységét adja a mindennapi gondolkodásnak, amely érzékenység egyben az inteligencia és/vagy a kultúra feltétele. Az az összetett empátia tehát, amely így kifejlõdik, valódi szociális érzékenységet eredményez. Innen lehet levezetni a keresztényszociális érzékenységet és világlátást. Materiális szemlélettel nem lehet idáig eljutni. Amikor Marx a Tõkét megírta, még egész Európa keresztény volt. A munkásság elégedetlen volt a körülményeivel (joggal), de nem volt materialista. A materializmus csak késõbb terjedt el, a vadkapitalizmus hatására, az akkori filozófusok ezt kihasználva terjesztették kiáltványaikat. Magam úgy fogalmazok, hogy a marxizmus az irigység filozófiája: vegyél el mindent azoktól, akiknek van, és akkor neked is lesz. A történelem erre is rácáfolt. Waclav Havelnek van egy drámája, amely arról szól: annak idején kiadták a jelszót: világ proletárjai egyesüljetek! Ehelyett azonban az történt, hogy a világ csirkefogói egyesültek, és a szegény, jószándékú emberek megint magukra maradtak. Ezért a mûvéért Havelt bebörtönözték a „szocialista” Csehszlovákiában. Nálunk az un. szocializmus csak idegen fegyverek segitségével tudott megmaradni. Végül is bárki láthatja, a mai megismert baloldaliság olyan téves, idejétmúlt, elavult, maradi szemléletmód, téves történelemfelfogás, amely ma már gátja a fejlõdésnek, gátja a haladásnak, és messze van az igazi empatikus szociálisan érzékeny szemlélettõl. Túl kell lépni rajta. FÜREDY LÁSZLÓ

Bemutatkozott a gasztroszínház és a hozzá vezetõ úttal: Hiába a sajtó ovációja, emelkedett hangütése és sikerpropagandája, a valóság tényei felülírják a válságot, a hazugságokat. Sikertelenül próbálják leplezni a mélyülõ politikai válságot, a félelem és kiábrándultság szülte gyûlöletet a rendszer iránt. ...1956 kataklizmája elsöpri a tarfejû diktátort, aki a lakása, a pártközpont és a Déli pályaudvar alatti bombabiztos óvóhelye építtetõjének, Péter Gábor ÁVH fõnöknek már 1953-ban ezt mondja: „Feleslegesen építették, mert ha itt történne valami, rögtön ki-

mennék.” Úgy is lett. Többek segítettek Urbán Lászlónak a kötet összeállításában, többek között a Csuka Zoltán Városi Könyvtár és a Földrajzi Múzeum munkatársai, valamint Fajkusz József, Németh Tibor és Mátyási István, aki egy eddig ismeretlen, 1956ban készült fotósorozatot bocsátott rendelkezésre. A kötet tartalmaz egy vele készült interjút is, amely sajnos posztumusz lett, mert Mátyási István a kötet megjelenése elõtt elhunyt. A kötetet az önkormányzat jelentette meg.

Élete példa lehetne Módszertani Gyermekjóléti Központ vezetõje, Bereiné Petrik Mária munkatársaival együtt szeretné elérni, hogy a gyerekek örömmel, a tudás iránti érdeklõdéssel járjanak iskolába. Ezért meghívta a Boldog Ceferino Alapítvány tagját, Gáspár Csabát, tartson elõadást az iskolákban, saját élettörténetén keresztül mutassa be a tanulás fontosságát, az iskolába való járás jelentõségét. Néhány iskola nagy örömmel fogadta ezt a prevenciós programot. Ceferino Giménez Malla, cigány nevén el Pelé 1861ben született Spanyolországban. Õ az elsõ olyan cigány, akit az Egyház boldoggá avatott. Magyarországon a Boldog Ceferino Alapítványt 2010-ben hozta létre Beer Miklós váci megyéspüspök, Dúl Géza országos cigánypasztorációs referens, Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök és Tarjányi Béla a PPKE Hittudományi Kar tanszékvezetõ egyetemi tanára. Kissné Oláh Anita irányításával egy nagyon lelkes csapat van kialakulóban, melynek Gáspár Csaba is tagja. A Boldog Ceferino Alapítvány tagjaként Érden elsõként a Kós Károly Szakképzõ Iskolában Jobbágy Miklós osztályfõnök osztályának tartott elõadást, Gáspár Csaba. Közölte, örömmel jött Érdre, mert a Nyárád utcai fiúotthonban is töltött néhány évet. Három évesen már Fóton a gyermekvárosban nevelkedett, szép emlékei vannak az ottani évekrõl. Nevelõszülõkhöz került, itt rosszul érezte magát, aztán a második nevelõszülõnél nagyon szeretett, és ott határozta el: szakács lesz, mivel az óvodában szakácskodott nevelõanyja. Sajnos elsõként kõmûves szakra vették fel, az eltelt egy év után úgy érezte, újból megpróbálja a szakács szakmára a felvételit, és sikerült. Érdre került a fiúotthonba, jól érezte magát, volt színjátszó csoport, diákönkormányzat, Filó Kristóf atya is bejárt az otthonba és Tomanek Sándorné, az otthonvezetõje, a kedves Ici néni is mindig mindenbe segítette, akárcsak Hegedûs Ágota, a ceglédi Dózsa György Szakkollégium igazgatónõje. Aztán katona lett, albérletbe ment, és jöttek az élet buktatói. Ekkor segített néhány nevelõ Érdrõl, valamint Hegedûs Ágota igazgatónõ. Szakácsként dolgozott a SOTE I. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán, és a munka mellett leérettségizett. Aztán Vácott az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolán elvégezte a két éves ifjúságsegítõ szakot, és ekkor

A

határozta el, hogy szeretne gyermekotthonban dolgozni. Közben az átszervezések miatt megszûnt munkahelye, s mint mondta úgy érezte, akkor most fog váltani és egy pár hónapos munkanélküliség után teljesült álma. Jelenleg Budapesten a Béke Gyermekotthon dolgozója. Saját lakása is van, „pici, de a sajátom és ez nagyszerû érzés”, emelte ki elõadásában. Elmondta, õ bátran vállalja, hogy cigány származású magyar állampolgár, a 100 tagú cigányzenekart is így ismerik a világon, Lakatos Menyhért is regényeiben a cigány szót használja, szerinte ne az szégyellje magát, aki cigány. Attól, hogy romát mondunk, nem változik semmi, tenni kell a jóért, az tény. Néha többet, jobban kell dolgozni, hogy elismerjék munkánkat, valahogy úgy, mint Ceferino, akit nem hiába avattak boldoggá. Befejezésül a család fontosságát hangsúlyozta ki. Ez volt az elsõ elõadás, reméljük még el fog jönni és tart néhány érdi iskolában további elõadásokat. Lakatos Menyhért írja a Füstös képek címû regényében: „Azok voltunk, akiknek a vérébe tûzet rakott az élet, sem a szelek, sem a telek, bármilyen mogorvák voltak, nem oltották ki lángját.” Gáspár Csabát nézve úgy gondolom õ az, aki nem hagyja kialudni a lángot, szavaival, ha nem is minden diáknak, de néhánynak biztosan utat mutatott, és példáján keresztül néhányan ráébrednek, a tanulás jelentõségére. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

ecember 29-én, mintegy elõszilveszterként egy új élményben részesülhettek azok az érdiek, mégpedig szép számmal, akik ellátogattak a Finta Rendezvényteremben megtartott elsõ érdi elõadásra. Az elõzetesen meghirdetett darab helyett betegség miatt egy másik került színre, a Nejcserés támadás, amelyet Bencsik Imre ötletébõl Straub Dezsõ írt. Nyertes Zsuzsa, Sáfár Anikó, Harsányi Gábor, Cseke Katinka, Némedi-Varga Timea és Gergely Róbert szerepelt a fergeteges, két részes vígjátékban. Különösen Harsányi Gábor játékát kell kiemelni, aki látható élvezettel játszotta el a kétbalkezes jóbarátot. A darab a jól bevált „tévedések vígjátéka”, sok helyzetkomikummal fûszerezve. A feleségébe szerelmes, de gyakran kicsapongó férj (Gergely Róbert) ellen a szeretett aszszonyka (Nyertes Zsuzsa) megunva férje hûtlenkedéseit-bosszút forral. A jó nevû pszichológus-szoknyapecér rémülten tervet szövöget, hogy ezt a számára iszonyatos „bosszút” elkerülje. Kapóra jön neki a régi ütõdött osz-

D

tálytárs (Harsányi Gábor) megjelenése. A két „kanzseni” terve azonban nem biztos, hogy úgy sikerül ahogy tervezték. Mert ott van a lakásban a „nagy bonyolító”, (Cseke Katinka) a takarítónõk gyöngye! Amellett még egy újabb „szeretõjelölt” (NémediVarga Timea) és az osztálytárs rendõrnõ-kedvese (Sáfár Anikó) is színre lép, hogy mégse legyen olyan túl egyszerû ez az amúgy is feje tetejére állított világ. Mert a végén bizony már nem mindenki tudja, hogy ki kicsoda! Ahogy ez már az életben lenni szokott! Aki könnyed szórakozásra vágyott, az nem csalódott az elõadásban, szinte üresjárat nélkül folyt az elõadás, és mindezt fûszerezte a darab elõtt elfogyasztott „mediterrán” vacsora, amelyet a Finta Rendezvényterem személyzete nagy rutinnal és gondossággal szolgált fel, megspékelve „welcome drink”-kel. Reméljük, a szinte telt házat látva lesz kedvük a rendezõknek a folytatáshoz, mert ez a gasztroszínház üde színfolt lehet Érd kulturális életében.

ZÖLD TAGOZAT A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Zöld Tagozata tisztelettel meghívja

Magyar energiapolitika és környezetvédelem címmel szervezett rendezvényére Meghívott vendégünk dr. Aradszki András országgyûlési képviselõ, a Parlament Fenntartható Fejlõdés Bizottságának és Gazdasági Bizottságának valamint energiaügyi albizottságainak tagja. A rendezvény a Városi Galéria Elõadótermében (Alsó u. 2, emelet), 2013. január 28-án 17,00 órakor kezdõdik. Érdeklõdni a [email protected] email címen lehet. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

8

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP Don-kanyar 4. – Kassától a Donig

Ír tornádó közelít Érdre!

A Szovjetunió elleni német támadásról Ribbentrop június 22-én hajnalban tájékoztatta a Németországgal szövetséges országok és Törökország vezetõ berlini diplomatáit. Még ugyanezen a napon hadat üzent a Szovjetuniónak Olaszország és hadba lépett Románia is. A moszkvai magyar követség épületét szovjet belbiztonsági alakulatok vették körül. únius 23-án hadat üzent a Szovjetuniónak Szlovákia. Ugyanezen a napon Molotov hivatalába kérette Kristóffyt, és közölte vele, hogy a Szovjetuniónak sem területi követelései, sem támadó szándékai nincsenek Magyarországgal szemben, egyben utalt a magyar revízió esetleges támogatására, ha Magyarország semleges marad. Kristóffy a megbeszélésekrõl a semleges Törökországon át küldött táviratban tájékoztatta Bárdossyt, aki azt okafogyottnak tartotta, mivel Június 23-án a magyar kormány úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, de nem vesz részt a háborúban. Hitler addigi politikájának ismeretében ez szükségtelen, a magyar haderõ fölkészültségének tükrében pedig felelõtlen lépés lett volna. A Magyar Királyi Honvédség délvidéki hadmûveletei azt bizonyították, hogy a magyar haderõ még erõs fejlesztésre szorul, helyi háborúban is csak korlátozottan alkalmazható, s hadi eszközei jórészt elavultak. Június 26-án az elõzõ napon végrehajtott szovjet légitámadás nyomán a finn kormány bejelentette, hogy beállt a hadiállapot Finnország és a Szovjetunió között. Kora délután szovjet repülõgépek Rahónál támadást intéztek egy magyar gyorsvonat ellen, majd Munkácsot és Kassát érte légitámadás. Évtizedes viták után ma már mindinkább elfogadott nézet, hogy a Kassa elleni támadást három IL-4es szovjet bombázó hajtotta végre azzal a céllal, hogy Magyarország belépjen a háborúba. A kassai bombázást követõen Vörnle János helyettes külügyminiszter közölte Nyikolaj H. Saranov szovjet követtel, hogy a magyar kormány levonja a szovjet légitámadások konzekvenciáit. Saranov kijelentette, hogy tudomása szerint a bombázók magyarok voltak. Mivel a szovjet követség tagjai ekkor már csak Moszkvával álltak rádiókapcsolatban, ez a hír valószínûleg onnan érkezett. Másnap Bárdossy bejelentette, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot. Június utolsó napjaiban a Szombathelyi Ferenc altábornagy vezette Kárpát-csoport megkezdte hadmûveleteit a szovjet csapatok ellen. A kezdeti gyors német elõrenyomulás néhány hét után kezdett lelassulni, s Moszkva augusztusra tervezett elfoglalása mind távolabb került. Erõsödött a Vörös Hadsereg ellenállása, s egyre nõttek Németország és szövetségeseinek veszteségei. Japán nem lépett be a Szovjetunió elleni háborúba, ellenben tárgyalásokat folytatott az USA-val KeletÁzsia jövõjérõl. Augusztus 12-én az USA és Anglia elfogadta az Atlanti Chartát, amely kilátásba helyezte a nácizmus letörését, ugyanakkor új, szabad és demokratikus világrendet hirdetett. Szeptember 24-én a Szovjetunió csatlakozott a Chartához, s bár Szlovákia és Horvátország is a Szovjetunió ellen harcolt, csatlakozott Csehszlovákia és Jugoszlávia is. November 7-ére a Moszkva védelmével megbízott Georgij K Zsukov tábornok már ellentámadást tervezett, a viszonylag enyhe idõ azonban megnehezítette a nehézfegyverzetû csapatok mozgását a szovjetek és a németek számára is. Erre az idõre a harcba vetett magyar csapatok – különösen a Gyorshadtest – jelentékeny veszteségeket szenvedtek, ezért kivonták õket a frontvonalból. November 26-án megszakadtak az augusztus óta tartó amerikai-japán tárgyalások. Az amerikai kormány ultimátumnak megfelelõ követéléseit a japánok nem voltak hajlandóak elfogadni. Japán a számára legkedvezõtlenebb forgatókönyvet, az USA elleni hadba lépés tervét volt kénytelen elõvenni. A csendes-óceáni hadszíntér egyenlõ erõviszonyok esetén a támadó fél számára jelentett hátrányt, tekintettel a több ezer mérföldnyi utánpótlási vonalakra. Mindehhez járult, hogy az USA még a nyár folyamán leállította a Japánba irányuló acél- és kõolajszállításokat, ami

J

ilágsztár testvérpár Érden a Városi Mûvelõdési házban! Valójában nem egy égi jelenségre, de mindenképpen elsöprõ erejû élményre számíthat az, aki megnézi a Catherine Gallagher vezette ír sztepptánc produkciót, 2013. január 19-én (szombaton) 19 órás kezdettel. A The Irish Dance Tornado az ír sztepptánc legkiválóbb táncmûvészeibõl álló társulat. Szólótáncosa és koreográfusa az ír nemzeti bajnok és többszörös világbajnok Catherine Gallagher, aki tagja volt a világhírû Riverdance együttesnek és megannyi vezetõ társulatnak, akik eme jeles mûfajban szórakoztatják a közönséget. Fantasztikus, hogy egy ilyen õstehetség áll a szuperprodukció élén, ami már csak amiatt is kivételes, mert a világon egyedüliként koreografál és vezet nõként ír sztepp tánctársulatot. A nõiesség, annak minden emocionális többletével, kreativitásával, finomságával, ugyanakkor kirobbanó lendületességével meg is mutatkozik az elõadásban, mely egyszerre tartalmaz autentikus ír elemeket és Catherine izgalmas, újszerû, modernebb zenei alapokra helyezett koreográfiáját. A The Irish Dance Tornado egy új különleges színfolt az ír tánc és a táncmûvészet világában, amelyet frenetikus, élõzenekaros dallamok kísérnek. A géppuskalábú táncosok lábdobpergésének hangja szinte extázisba hozza a közönséget. Catherine dinamikus, szenzációs és lélegzetállító szólókat táncol. Szabad szemmel szinte alig követhetõ, ahogyan a profi táncmûvészekbõl álló társulat elképesztõ sebességgel szteppel a lábával a színpadon. Catherine 5 évesen kezdett táncolni. Tehetsége hamarosan nyilvánvalóvá vált, minden idõk legfiatalabb ír sztepp táncosaként tüntették ki az Írország Nemzeti Bajnoka címmel. Egy idézet a Boston Herald kritikájából: „Soha nem láttam a legendás Michael Flatley-t táncolni, de miután láttam táncolni Catherine Gallaghert, nem is sajnálom, hogy Flatley nem volt ott.” Catherine mindhárom testvére szintén az ír sztepp tánc meghatározó szereplõivé váltak. Barry John Gallagher neve már mindenkinek ismerõsen csenghet. Michael Flatley's Lord of the Dance produkciójában, 10 éven keresztül több mint 1500-szor lépett színpadra. A Las Vegasi csoport kiemelt táncosaként is ismert Barry az egyetlen olyan ír sztepp mûvész, akinek engedélyezve volt, hogy egyszerre két konkurens - Riverdance; Lord of the Dance- társulatban is fellépjen. Egy történelmi jelentõségû elõadás szólistájaként az angol királynõ elõtt is megmutathatta tehetségét. Barry John most a világ legújabb tánc showjához csatlakozott, húgához Catherine Gallagherhez, aki létrehozta saját produkcióját The Irish Dance Tornado néven, mely pergõ ritmusával, zenéjével, varázslatos látványával mindenképpen magával ragadja, sõt energetizálja a nézõt. Jöjjön el, nézze meg Catherine Gallagher és a mûfaj legtehetségesebb táncosaiból álló együttes produkcióját és ajándékozza meg magát egy életre szóló élménnyel, melyet a szervezõk garantálnak! További információ: www.irishdance.eu

V

Az Érdi Német Nemzetiségi Önkormányzat

batyus sváb bált rendez 2013. február 2-án, 19 h-i kezdettel a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Érdeklõdni a következõ telefonszámokon lehet: 23/360-314, 30/336-4004

Az Esti Ujság címû napilap 1943. január 2-i hirdetése nehéz helyzetbe hozta a japán hadigépezetet. A japán flotta Jamamoto Iszoroku admirális vezetésével kifutott a Csendes- óceánra, hogy csapást mérjen az amerikai flottára. Az amerikai katonai felderítés tisztában volt azzal, hogy a japán támadás célpontja az amerikai flottabázis, Pearl Harbor. November 29-én a brit kormány hadüzenettel fenyegette meg a finn, a román és a magyar kormányt, ha azok egy héten belül nem vonják ki csapataikat a Szovjetunió területérõl. Az adott helyzetben ez lehetetlen volt, így december 6-án életbe lépett a brit hadüzenet. Ugyanezen a napon Zsukov ellentámadást indított, s a moszkvai csatában súlyos vereséget mért a hideggel is küszködõ német csapatokra. Másnap sor került a Pearl Harbor elleni japán támadásra, s ezzel az USA is háborúba lépett. Bárdossy el akarta kerülni az USA elleni hadba lépést, ezért úgy döntött, hogy csak a diplomáciai kapcsolatokat szakítja meg az amerikai kormánnyal. Német és olasz nyomásra azonban Bárdossy december 12-én hadat üzent az amerikaiaknak, ami azt jelentette, hogy Magyarország félév leforgása alatt három nagyhatalommal is hadiállapotba került. 1942 januárjában elõbb Ribbentrop, majd Willhelm Keitel vezértábornagy látogatott Budapestre azzal a céllal, hogy Magyarországot nagyobb háborús részvételre ösztönözzék. Mivel addig Finnország, Románia és Olaszország is nagyobb erõkkel vett részt a háborúban, mint Magyarország, a megszállás veszélye nélkül aligha lehetett volna visszautasítani a német követelést. Az egyértelmûnek tûnt, hogy Németország nem gyõzhet a világháborúban, Magyarországon azonban sokan bíztak abban, hogy a Szovjetunió elleni háborút még megnyerheti. Keitel és az akkor már vezérkari fõnök, Szombathelyi Ferenc abban állapodtak meg, hogy Magyarország a keleti frontra küld egy kilenc könnyû hadosztályból, egy páncéloshadosztályból és egy repülõcsoportból álló hadsereget, amelynek nehézfegyverzettel való felszerelésérõl a német hadvezetés gondoskodik. Március 7-én Bárdossy „egészségi okok miatt” lemondott, s a miniszterelnök Kállay Miklós (1942. március 10. 1944. március 22.) lett, aki legfontosabb céljának Magyarország gazdasági és katonai erejének megõrzését, egyben az angolszász nagyhatalmakkal való kapcsolatfelvételt tekintette. A Keitel- Szombathelyi megállapodást azonban a várható német retorziókra való tekintettel Kállay sem mondhatta föl. PERGER ANTAL

Meghívó - Pozivnica Az Érdi Horvát Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt és családját, barátait a 2013. február 9-én este 19 órakor kezdõdõ

Hagyományõrzõ Rác Bálra. Helyszín: Érd, Szepes Gyula Mûvelõdési Központ. Fellépõk: Zorica Tánccsoport (Ercsi ) Komsije Népdalkör (Tököl)/ Zenét szolgáltatja: Podravka Band (Felsõszentmárton)/ Belépõ: 1.000,- Ft. A bál jellege batyus bál, a helyszínen büfé üzemel. Sorsolásra tombolatárgyakat elfogadunk. A helyfoglalás érkezési sorrendben történik. Mindenkit szeretettel várunk! Jegyek elõvételben vásárolhatóak: Antunovits Antal: 20-363-8498 Weszelovits Istvánné: 20-371-6566 Szabó Marianna: 30-905-8434 Piszák Lászlóné: 23-368-414

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

9

ÉRDI LAP

Tárlatvezetés „A Kárpát-medence tudományos feltárói” címû kiállításon – 3.

Moldva és Erdély kutatói a 19-20. században Népi szõttesek és fazekas munkák, ifj. Xántus János és Tulogdi János személyes relikviái, pl. elsõ világháborús rohamsisakból és gránáthüvelybõl készített éjjeli lámpa hívják fel a látogató figyelmét ezen õsi magyar területek népi kultúrájára és szenvedélyes kutatóira. Színes szervetek (zsebkendõk) Lészpedrõl, kendezõk Makfalváról, párnavégek Székrõl, kantáros „fazak” Gyimesközéplokról, mázas tányér Gyimesbõl, fehérmázas korsó Révrõl, korondi tányérok és bokály bizonyítják a népi formakincs gazdagságát. Moldva és Erdély kutatóinak szellemi alkotásai és gyûjtéseik is a magyar kultúra részét alkotják és kiállításunk egyik vonzerejét adják. Az ablakon lévõ molinón a Békásszoros Gyilkos-tó felõli bejárata hívja fel a figyelmet a csodálatos szépségû erdélyi hegyekre és fenyvesekre. P. Gegõ Elek (1805-1844) ferences szerzetes volt, aki kilépett a rendbõl, hogy földrajzi kutatásainak élhessen. 1836-ban az Akadémia megbízásából a mai Moldva területére utazott. Elsõ tudományos igényû Moldva-kutatónk lett, aki a csángókat tanulmányozta. Kik is õk? Ma már csak 250 ezer katolikus csángó él itt, akiknek mindössze ötödük tud magyarul. Egyesek szerint IV. Béla telepítette ide õket határvédõknek a tatárok ellen. Mások szerint már eleve itt voltak, mert õk az etelközi magyarok itteni leszármazottjai. Zöld Péter a mádéfavi veszedelem után idemenekült pap szerint XV. századi husziták utódai. Ezt azonban Gegõ Elek cáfolta. Láthatjuk A moldvai magyar telepekrõl címû könyvét és Moldvahon térképét is megszemlélhetjük tárlójában. Dorozsmai Jerney János (18001855) õshaza keresési vágytól vezetve saját költségén utazott el 1844-ben a Kaukázusig. Szerette volna megtalálni a hegységen túli szálláshelyünket, de a cserkesz háború miatt visszatérni kényszerült A történelmi Moldva azaz Etelköz egészét (benne Besszarábiát, a mai Moldovai Köztársaságot) is sikerült azonban feltárnia a magyar tudomány számára. Orbán Balázs (1829-1890) a Székelyföld legjobb ismerõje volt, aki elsõként örökítette meg ezt a tájat és lakóit fényképezõgéppel is. Székelyföld leírása címû hat kötetes monográfiája a honismeret kimeríthetetlen forrása. E mûvének folytatása a Torda város és környéke címû könyve. Fiatalon görög nemzetiségû anyai nagyanyja örökségének perelése céljából került ki a Török Birodalomba. Itt érte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc híre, ezért olasz emigránsokból szabadcsapatot toborzott, de mire ideértek, a túlerõ már legyõzte szabadságharcunkat. Orbán keleti útjáról – amelybe beletartozott a Közel-Kelet (Szíria, Palesztina, Egyiptom) – szintén könyvet írt. A kiegyezés után politikai szerepet is vállalt, országgyûlési képviselõként a 48-as Párt, majd a Függetlenségi és 48-as Párt színeiben ostorozta a dualista berendezkedést, „nem engedett a 48-ból”. Szószólója volt a kisebbségeknek is, és a magyar-román megbékélés egyik apostolának is tekinthetjük. A legnagyobb székely tiltakozásul a Habsburgok ellen mindig díszmagyarban járt. Puritán, jó humorú ember volt, aki amikor megkérdezték, hogy miért utazik a vonaton har-

Orbán Balázs fotója: A tordai hasadék

Orbán Balázs síremléke Szejkefürdõn madosztályon, azt felelte: azért mert negyedik nincs. Testalkata miatt „csont báró”-ként is emlegették. Családot nem alapított, minden vagyonát a székely nemzetre, közalapítványokra és az unitárius egyházra hagyta. Szejkefürdõn, (Székelyudvarhely) amelyet õ épített ki az idegenforgalom számára, díszesen faragott székely kapukon át közelíthetõ meg domboldalon lévõ kopjafás síremléke. Tárlójában könyveibõl vett fénykép illusztrációk és emlékérme láthatók. Ifj. Xántus János (1917-1982) természettudós az Amerikát megjárt emigráns Xántus János oldalági leszármazottja a kolozsvári egyetemen, majd középiskolákban oktatott. Fia tévé operatõr, unokája is világot járó fotóriporter lett. Számos élvezetes stílusú népszerûsítõ könyvet és cikket írt, amelyek közül kiemelkedik a tárlóban is látható A természet kalendáriuma. Ebben a csillagképek, virágok nyílása, vándormadaraink érkezése, jeles napok, idõjárási anomáliák stb. összefoglalását találjuk. Említhetjük A tengerfenéktõl a csillagokig címû könyvét is, amelyben szintén sok utazási, földrajzi érdekesség van. Tulogdi János (1891-1979) kolozsvári professzor tordai származású volt. Nem véletlen, hogy a Tordai ha-

sadék barlangbeszakadásos eredetének elméletét õ dolgozta ki. Fõleg a karsztjelenségek és barlangok érdekelték. Földrajzi Kislexikonjával is népszerûsítette tudományát. Az elsõ világháborúban szerzett lábsérülése emlékére készített magának gránáthüvelybõl éjjeli lámpát. Bottal bicegve járta be Erdély tájait. A természetvédelem egyik apostola, puritán és humánus egyéniség, kitûnõ elõadó volt. Hagyatékát erdélyi rokonai jóvoltából sikerült begyûjtenünk. Balázs Ferenc (1901-1937) unitárius lelkész, világutazó síremlékül szolgáló pusztuló korábbi kopjafáját restaurálva múzeumunk õrzi. A fiatalon tüdõbajban elhunyt lelkész falva népét szerette volna gazdaságilag, kulturálisan felemelni a külföldön tapasztalt jó módszerek, formák meghonosításával (pl. tejszövetkezetek, népfõiskolák). Föld körüli útjáról „Bejárom a kerek világot” címû könyvében számolt be. A Torda melletti Mészkõn nyugszik. A rög alatt címû versében írta: „Tudjátok meg mind Én itt meg nem haltam, Egy falu sara engem le nem nyûgözött. Én csak elvetettem magam egy picinyke helyre, Odabújtam a rög alá, hadd lám: kikelek-e? Lesz-e rajtam virág? Termek-e gyümölcsöt?” KOVÁCS SÁNDOR

Fesztivália 2013 él van. Hideg van. A karácsonyi bejglidömping széles úszógumikat ragasztott derekunkra, a seggünk bucira dagadt a zselés szaloncukortól. Tespedünk. De mégis: hiába járunk (idõnként) bokáig a hóban, a nappalok észrevétlenül, percrõl percre hosszabbodnak, a forralt bor patakokban folyik le a torkunkon, nyugodtan hordhatunk lenge boxert, a bármilyen mutatós, mégis nyakig bebugyolált csajok nézegetése nem növeli a spontán erekció valószínûségét… Tulajdonképpen minden megvan, hogy elnyújtsuk téli álmunkat, de figyelem: igenis van miért kikászálódnunk valagunk formáját a hetek alatt felvevõ kanapéból! Tehát irány a futópálya, a konditerem, a swingerklub, mert egyrészt lesz még nyár (szõlõ, lágy kenyér, stb), ráadásul kedvenc fesztiváljaink közül nem egy a Pelso partjával fejeli meg a jó idõt; s bár hullarészegen már tökmindegy, az elsõ fél órát sem szeretnétek a téli álom során felszedett zsírkupacok mutogatásával tölteni.. Szóval vigyázz, kész rajt!

T

Pannónia Fesztivál - Szántód, Május 16 - 19. Mint hosszú évek óta mindig, idén is a PAFE indítja el a szezont. Ráadásul hetedszer! A várpalotai születésû dzsembori tavaly már a Balaton-parti Szántódon ütött tábort, ez most sem lesz másként. Az elsõ évad óta szépen-csendben gyarapodó, elsõsorban magyar zenei alakulatokat színpadra állító PAFE 2012-ben már olyan világsztárokkal fejelte meg az amúgy is minden igényt kielégítõ étlapot, mint a Twisted Sister, az Onyx, vagy Flo Rida. A rendezvény növekvõ népszerûsége okán ez a húzás várhatóan szokássá válik, de még nincs konkrétum. Ugyanúgy nincs, mint a hazai fellépõk névsorát illetõen, de senki ne essen kétségbe: a magára valamit is adó zenekarok közül szinte mindenki feltûnt a számos színpad valamelyikén eddig is. Egy biztos: nagyítóval kell keresni a távolmaradókat! A PAFE azzal együtt, hogy egyre nagyobb spektrumban és színvonalon szolgálja ki a növekvõ számú közönségét, még mindig kezelhetõ, allûröktõl mentes (azt is mondhatnánk, 'családias', de ezt a jelzõt máshol fogjuk használni) ember léptékû, szerethetõ, a magyar pénztárcára szabott árakkal dolgozó fesztivál. Tavaly 6900-ér' válthattuk a full bérletet, és elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ez a szám ne maradjon négy szemjegyû idén is. Ja és majdnem elfelejtettük, hogy útjára indult a PAFE beszavazóshowja is, ahol mindenki kedvére oszthat pontokat annak az öt magyar bandának, akiket feltétlenül látni akar majd Májusban… mindezért még két táblagépet is kiosztanak… deal? Olcsó sör, kifogástalan kínálat, a strand egy köpésre, közvetlen vasútvonal, normális közönség, élmény, Nyár, sár és nõdagonya… PAFE - a mi fesztiválunk 2013-ban is! FOO (Fishing on Orfû) - Orfû, Panoráma Camping június 20 - 22. A Lovasi András társalapításával 2008-ban indult, önmagát alternatív fesztiválként aposztrofáló kulturdzsungel igazi meglepetéssel készül: A tematikus napnak nyilvánított elsõ 24 órában a 2010-ben elbúcsúzott Kispál és a Borz elõtt vágják ki a díszlépést a fellépõk. A Punnany Massif, a Subscribe, a Soerii & Poolek, az Intim Torna Illegál, a Compact Disco, az Óriás, de az Alvin és a Mókusok is már biztos résztvevõk, a lista pedig folyamatosan bõvül… de ha ez nem lenne elég: akik a tematikus napon landolnak a Panoráma Camping kertjében, plusz Kispál kiadványt pakolhatnak a hátizsákba.

Ha csak az extra nap coverelõ fellépõit nézzük, máris biztosak lehetünk benne, hogy mit is kapunk a pénzünkért… a decemberi akcióban 10990 forintért vesztegetett bérlet ára nyilván felfelé mozog, de bõven a tûrhetõ kategóriában. HEGYALJA - Tokaj, június 25-30. A köztudatba rockfesztiválként beépült, pont tizennegyedjére összepakolt táborozás egyébként korántsem annyira egysíkú, mint gondoljuk, ráadásul itt néhány külföldi banda már tavaly beírta a naptárába Tokaj Rakamazt. Közülük a legismertebb talán a német színekben versenyzõ veterán techno banda, a Scooter, de jön egy rakat különítmény az Újvilágból, sõt a brit vonal is az íven van, de jön banda a Finlandia õshazájából is. A várhatóan bõvülõ listát egyébként megtaláljátok a hivatalos oldalukon (facebook too). A helyszín 2000-óta változatlan, szervezési nehézségekre nem kell számítani, olajozottan mûködik majd a headbanger. A Hegy'-i heti bérlet április uccsó pillanatáig 16.900-ba kerül. EFOTT - 'ZÁNKA, csak szabadon', június 25-30. Jó, 1976-óta tartó szokását megtartva, az Egyetemisták és Fõiskolások Országos Turisztikai Találkozója idén is új kilövõállást keresett, így Velence után a több nemzedék kollektív Balaton-tudatát meghatározó gyermekváros, Zánka, pontosabban az ottani Új Nemzedék Központ válik a 2013-as buliszigorlatok helyszínévé. Ami nincs a 209 hektáros területen, az igazából nem is kell. A mikénteket és hogyanokat egyelõre homály fedi, de aggodalomra semmi ok, majdnem két emberöltõnyi múlttal a háta mögött, az EFOTT nem fog csalódást okozni. A bérlet ára itt valahogy 15 rugó környékén fog mozogni - március 31-ig 15.490 HUF elõvételben), ami hat napért, és a tényért, hogy az EFOTT-on lehetünk, szerintünk nem sok. Az idei happeninget egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem dirigálja, szóval a látogatói csúcs valószínûleg megdõl. VOLT - Sopron, július 3-6. Nakérem a VOLT-os csapat sem tétlenkedett: eddig övék a legígéretesebb nemzetközi lista; bár lehet hogy nem hosszabb a többiekénél, de igen izmos. Jamie Woon, Example, Parov Stelar Band, Queens of the Stone Age, és a néhány éve már a csillagok között járó Thirty Seconds To Mars közül bármelyik húzónév lehetne bármilyen feszten - rengetegen más is lesz, de ez az öt név már magában levágja az összes biztosítékot. FEZEN - Székesfehérvár, július 31 - augusztus 3. A fehérvári klubélet egyik motorjának számító, városon belül több színtéren is jelen levõ szórakozóhely igen szép közönséget épített ki az egykori Banhof területén. A klub belsõ építésû fesztiváljának teret adó, kellõen egzotikus MÁV Pálya igazi játszótér lesz az erre fogékonyaknak. A lista fölött ebben a pillanatban is pályamunkás ruhába bújt amazonok izzadnak teljes mellbedobással, és két nemzetközi nagyágyút már sikerült is levadászniuk: a Deep Purple, és az Arch Enemy - utóbbiról már azt is tudjuk, hogy elsején robbantja fel Alba Regiát. A 3+1 napos bérletet február tízig tavalyi áron, 9900 magyar pénzért tehetjük a kirakatba. www.irokezmagazin.nolblog.hu www.facebook.com/ IROKEZ.magazin [email protected] ÍRÓKÉZ MAGAZIN (1 ÉVESEK VAGYUNK!)

10

ÉRDI LAP

2013 Perc Röplabda Érden ötödször anuár 6-án 09:33-kor befejezõdött a 2013 Perc Röplabda, ahol a csapatok 33 óra 33 percet játszottak. A vegyes röplabda szabályai szerint két csoportban 5-5 csapat játszott egymás ellen 40 perces váltással. A csoportverseny a fehér és kék csapatok között zajlott, de a csapatok között is verseny volt, ki nyeri a legtöbb szettet. A Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola Sportcsarnokában T. Mészáros András Érd Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg a tornát január 04.-én éjjel 23:45-kor. Érd színeit három csapata képviselte (Delta, Hálótársak, Tatanka), a többiek Budapestrõl érkeztek. (Ennyi, Mallorka, Meteor, HUNkapinki, Last Minute, Csepeli vegyes, Papírok) A sportolók a tantermekben kialakított pihenõszobákban pihenhettek le a játék szünetében. A játékosok ellátását Tóth Attila sárkányhajó világbajnok vállalta immár ötödik alkalommal. Dömötör László fõrendezõ hangsúlyozta: „Nálunk a büfés is világbajnok!” A két éjszakán át tartó maratoni küzdelem végig színvonalas játékot hozott. A tíz csapat az utolsó pillanatig küzdött, mert tudták, hogy a végelszámolásnál nem csak a nyert szettek, hanem a pontarány is számít. Igazuk is lett, mert a 6-7-8 helyezettek közöttük a pontarány döntött. A torna legeredményesebb érdi csapata a HÁLÓTÁRSAK lett, a harmadik helyet szerezték meg. „Ez volt az elsõ alkalom, hogy érdi csapat a dobogón végzett, büszkék vagyunk rájuk” – mondta Dömötör László a Delta Röplabda Sportegyesület elnöke. A 2013. perc utolsó másodperceit a csapatok és a szurkolók hagyományosan együtt számolták vissza és hatalmas ovációval üdvözölték a gyõztest (Last Minute) és a torna végét. Január 6.-án 8 óra körül indult a köztünk élõ legendák reggele. Érkeztek sorra a nõi röplabda kiemelkedõ játékosai, a Senior Nõi Válogatott. Lengyel Gabriella: 45 x Magyar Válogatott, Moszkvai olimpia 4.hely Biszku Éva: 65x Magyar Válogatott, Moszkvai Olimpia 4. helyezés, VB 6. helyezés, Eb ezüstérem Kastner Vera: 124 x Magyar Válogatott, EB 3. helyezés, 7x Magyar Bajnok, 7x Magyar Kupa gyõztes. Fekete Krisztina: 201 x Magyar Válogatott, VB 10. hely, EB 9. és 10. hely. Bóta Enikõ: 135 x Magyar Válogatott, EB 9. hely, 7x Magyar Bajnok, 7x Magyar Kupa gyõztes, 3x Strandröplabda Magyar Bajnok Dömötör-Mátrai Beáta: 25 x Magyar Válogatott, 5 x Magyar bajnok, 3 x Strandröplabda Magyar bajnok, 4 x Kupagyõztes, 1x Interliga gyõztes. Jáka Zsuzsa: 50 x Magyar Válogatott, 1 x Magyar Bajnok, 1998- ban az Év Játékosa Várhegyi Anikó: 54 x Magyar Válogatott, 3x Magyar Bajnok, 2x Magyar Kupa gyõztes, 1x Interliga gyõztes A lányok már a bemelegítésnél tartottak, amikor megérkezett Dr. Kotsis Attiláné Gabi néni, aki játékosként 26 alkalommal volt válogatott, igazi sikereit pedig edzõként, szövetségi kapitányként érte el. 1970-tõl, három év megszakítással, 1985-ig volt a nõi válogatott szakvezetõje. Irányításával az együttes olimpiai és világbajnoki negyedik, valamint EB második és harmadik helyezést szerzett. Gabi nénit a volt játékosai és a közönség is nagy szeretettel fogadta.

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

A szurkoló hangja

J

(A szurkolót sosem a szakma, hanem az érzelmei vezérlik) 013 január 5-én lezárult a nõi kézilabda bajnokság elsõ osztályában az õszi szezon. Csapatunk az ÉTV ÉRDI VSE a félidõben az ötödik helyen áll. De még mielõtt belemennék a bajnokságot érintõ bármiféle okfejtésbe szögezzük le gyorsan: nõi kézilabda csapatunk az elsõ csapat Érd történetében, aki nemzetközi kupában kiléphetett Európa színterére, – kivitte a város nevét Európába – s ott mindjárt ment két fordulót. S ha a balszerencse a harmadik fordulóban nem Európa egyik élcsapatát, a francia bajnokság meghatározó csapatát a Metzet hozza az útjába, amely 1993 óta folyamatosan Európa színterén van, akkor talán tovább is menetelhetett volna. A kiesésünk is kicsit a balszerencsének köszönhetõ: az itthoni hat gólos gyõzelem után Metzben hat góllal kaptunk ki, és az idegenben lõtt több góllal jutott tovább a Metz. Az Európában való megjelenés önmagában is óriási tett, s csak dicséret illeti a csapatot. De térjünk vissza a magyar bajnokságra. Ötödik helyen állunk a bajnokság felénél. Feltehetjük a kérdést:csalódás ez vagy siker? Úgy gondolom a választ mindenki maga döntheti el, hisz ötödiknek lenni Európa és a világ egyik legerõsebb bajnokságában szép dolog. Ennek ellenére nekem csalódás, de úgy gondolom a játékosoknak és a szakmai stábnak is az. Persze még csak a bajnokság felénél járunk, javítani bõségesen van idõ. A bajnokság megkezdése elõtti kitûzött cél, a bronzérem megszerzése nem úszott el, és bízom benne, hogy meg is lesz. Mire alapozom bizakodásomat? A magyar elsõ osztály egyik legerõsebb játékoskeretével rendelkezünk. Biztos meglepõ, amit most leírok, de a Ferencvárossal közel azonos képességû a tizenhatos keretünk. A Gyõr kerete jobb, de a többi csapat kereténél erõsebbek vagyunk. Aki nem hiszi, nézzen utána a posztonkénti összehasonlításokban. Ezért érthetetlen számomra a Fradi elleni megalázó vereség (közte nyolc), és azért a Gyõrt is jobban meg lehetett volna szorongatni. Érthetetlen a debreceni tinik elleni döntetlen még az elsõ fordulóban. Az hogy kikaptunk a Váctól és a Székesfehérvártól fájó, de talán még belefér. Fáj, mert mindkét mecscset itthon vesztettük el, de itt mindkét mérkõzésen hajtott a csapat. Mindenki láthatta, hogy akaratban nem volt hiány, sõt az akarat sokszor görcsösségbe csapott át. Az ilyen vereséget a szurkoló megbocsátja, mert látja az arcokon az akaratot, az elszántságot. (Elég kicsi a csarnok ahhoz, hogy ez jól látható legyen.) Ugyanakkor elgondolkoztatóak a Ferencváros edzõjének Elek Gábornak még az elmúlt bajnokság során az Érd ellen készülve mondott szavai: „Az Érd egy félidõs csapat”. A Vác és a Székesfehérvár ellen itthon elvesztett mecscsünkön a félidõben még vezettünk három-négy góllal. A Fradi ellen a huszadik percben vezettünk hárommal. ( és a Metz ellen tizenöt perccel a vége elõtt összesítésben kilenccel.) Mindhárom mérkõzést a második félidõben veszítettük el. Nem látok erõnléti problémákat, fizikailag úgy tûnik, hogy jól bírják a lányok. Mentális problémák lennének? Fejben „eresztenek” le? Vagy együtt jár a fizikai fáradtsággal a mentális gondok jelentkezése? Ezt a szakmai stábnak kell orvosolnia, ugyanúgy mint a Gyõr és a Ferencváros elleni kishitûség levetkõzését. Nagy szerepe lehet ennek a csapat mellett levõ volt válogatott kapusnak, aki ha jól tudom pszichológusi végzettséggel rendelkezik. Jön a tavaszi szezon. Ma január hetedike van, kilencedikén játszunk a Debrecennel. A sorsolásunk jónak tûnik, van idõ rendezni a sorokat, hisz papíron a következõ mérkõzéseken mi vagyunk az esélyesek. Ennek realizálására fejben is ott kell lenni, fel kell pörögni, mert egy ilyen kiegyenlített mezõnyben mint a magyar bajnoki mezõny a mentálisan erõsebb csapat jön le mosolyogva, esetleg örömtáncot járva a parkettrõl. Mert csapatunk erejét mutatja, hogy a Fradi és a Gyõr kivételével egy ellenünk szerzett pont, vagy gyõzelem örömtáncot jelent az ellenfélnél. Ne adjuk meg nekik ennek még csak a lehetõségét sem! Hajrá Érd! Hajrá Érdi VSE! PATÓ LAJOS

2

A 3. helyzett érdi csapat, a Hálótársak Kattogtak a fényképezõgépek, az MTV, a hír TV és az Érdi TV stábjai kézrõl kézre adták a legendás edzõnõt. Az utolsó játszma és az eredményhirdetés között a 2013 perc gyõztes csapata (Last Minute) két szettet játszott a Senior Nõi Válogatott ellen bemutató jelleggel. A lányok felkérésére Gabi néni újra helyt foglalt a kispadon, hogy segítse volt sportolóit. Az elsõ szett gyõztese a Last Minute fiataljai voltak, de Gabi néni a szünetben még mindig tudott olyan tanácsokat adni, amivel a második játékrészt a Senior Nõi Válogatott nyerte. Így 1-1 eredménnyel, zárult a bemutató, amit a közönség vastapssal köszönt meg a játékosoknak. Az ünnepélyes eredményhirdetésen T. Mészáros András polgármester átadta a kupát és az érmeket az elsõ három helyezett csapatnak, valamint a torna legjobb Érdi nõi és férfi játékosának járó díjakt is. A torna legjobb nõi és férfi játékosának díját Dr Kotsis Attilánétól Gabi nénitõl vehették át a sportolók. A polgármester szavai zárták a rendezvényt: „a Delta Röplabda Sportegyesület hagyományt teremtett, amit érdemes folytatni, remélem, találkozunk 2014-ben is.” Dömötör László a torna fõrendezõje ezúton is szeretné megköszönni, Érd Megyei Jogú Városnak az MRSZ-nek, az Egrokorr Zrt-nek a Mátrai Kft-nek és az Opel Di-Fer-nek a támogatást és az összes versenyzõnek a részvételt, és a jó játékot. Eredmények: 1. LAST MINUTE 2. ENNYI 3. HÁLÓTÁRSAK Különdíjak A torna legjobb nõi játékosa: SZABÓ DÓRA (METEOR) A torna legjobb férfi játékosa: KOVÁCS ÁKOS (LAST MINUTE) A legjobb Érdi nõi játékos: OSTORHÁZI MAYA (DELTA) A legjobb Érdi férfi játékos: DULCZ CSABA (TATANKA)

Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkaA BA R`T KOZ ZUNK nyug d jas klub elektronikus formában szeretné tovÆbbra is vÆr ja az Ør dek lı he dılyén ket, min den h nap utol s KEDD J N új aságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az Szepes Gyu la MßvelıdØsi K zpont › info@erdi ban 15 rÆ t l. Klub ve ze tı: PØ ter lap.hu-n, és a következõ TamÆs nØ (Emı ke). számtól elküldjük Önnek.

KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Telkész Bt. Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS

KELL EGY JÓ CSAPAT!

ÉVINDÍTÓ AKCIÓK 30%

40%

50%

Trendi kötõfonalak érkeztek!

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 Tájékozódjon FACEBOOK oldalunkon: Méteráru, rövidáru, lakástextil. web: www.fuggonybolterd.hu

Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78

06/30-9893 523 • www.edax.hu/adambutor

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246. • Építõipari vállalkozó kõmûves munkákat vállal: falazás, vakolás, térkõ lerakása, gipszkartonozás, dryvit szigetelés, régi házak felújítása, nyílászárók cseréje. KEDVEZÕ TÉLI ÁRAKKAL! GARANCIÁVAL! Több mint 35 éve az építõiparban! Tel.: 06 30 2125483. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel:06-30 9476 036 • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06-20-317-3363. • Megnyílt! Használt Ruha kiskereskedés! Túró! Kínálunk márkás, válogatott, mosott, vasalt, igényes gyermek-, nõi-, férfiruhákat. Szeretettel várunk minden kincsvadászt! Érd, Balatoni út 31. H-V: 8-20 óráig. • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu. • Autómentés, autószállítás és gépszállítás kedvezõ áron! Tel.: 06 30 318-7638, 06 30 902-1886. • SZIPPANTÁS megrendelhetõ, akár hétvégén is elõre egyeztetve. Rugalmas, pontos munkavégzés. TO-NO Bt. 22 éve a lakosság szolgálatában. Tel.: 23/ 363-166 vagy 20/ 922-0246. • 15 éves gyakorlattal rendelkezõ mérlegképes könyvelõ vállalja cégek és egyéni vállalkozások könyvelését. Könyvvizsgálói háttér, hatóság elõtti képviselet. Hívjon bizalommal. 06-20-220-4447 • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30 2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302.

• AHA bõrfiatalító kúra AKCIÓ a Kriszta Fodrászatban! 5 alkalom 5x5 500 helyett 5x4 760 forint + 50 ml ránctalanító krém AJÁNDÉKBA! Bejelentkezés: SMS: 30 /408-8407, [email protected], Érd, Bajcsy u. 150. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csõtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Tüzelõ hasábban elérhetõ áron, bükk és tölgy 20 cm átmérõ alatti üzemi m3 = 13 900.- Ft, erdészeti m3 = 22 700.- Ft. Érd területére a szállítás ingyenes 2 m3 -tõl. Tel.: 06 30 409-4334. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával, KEDVEZMÉNYES ÁTEMELÕ RENDSZEREK. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464, 06-30-995- 6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap! • Mobil varroda szolgáltatásai: textilruházat javítás, méretigazítás, béléscsere. Ing, blúz, szoknya, nadrág, függöny készítése méret után. A munkáért házhoz megyek! Tel.:06 70 665-9072 ÁLLÁS • Hölgyeim Figyelem! Befektetés nélküli azonnal kezdhetõ mellékállást ajánlok. Tel.:06 30 587-5899.

• Érd parkvárosban eladó 45 m2-es hõszigetelt, alápincézett ház 400 nöl telekkel (2 ház építésére is alkalmas) jó helyen. Irányár: 14M, Érdeklõdni 06 30 914-4464. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu.

OKTATÁS • Villamosipari, villanyszerelõ szakmát tanuló diákok figyelem! Korrepetálást tartok: szakmai ismeretekbõl, elektrotechnikából, szakrajzból, mérésekbõl a Tusculánumban. 1 500.-Ft/ óra. Jelentkezni lehet: 06 70 546-3703

KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Érden a Sulák ároknál egy fõnek szoba,konyha, fürdõszoba kiadó. Tel.: 06 20 403-2351. RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983. • Vásárolok! Régi antik: festményt, bútort, porcelánt, ezüst tárgyakat, órákat. Hívjon bizalommal! Tel.:06 30 438-1516 • Örökölt, költözne? Hagyatékot, gyûjteményt (bélyeg, pénz, képeslap, jelvény, stb.) vásárol magángyûjtõ. Hétvégén is! Pál István Tel.: 06 20 947-3928

Sudoku

AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 682-1390. EGYÉB • Eladó márkás síléc, kormányozható szánkó, láncfûrész 40-es, láncfûrész élesítõ, táskavarrógép és irhabunda. Tel.: 06 70 523-8122. • Eladó egy 1 éves 160L -es hûtõgép, egy nagy képernyõs 2 éves Hyundai televízió, valamint egy melegszendvics sütõ.Tel.: 06 20 403-2351 . Megfejtésként kilenc betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1.

MUNKÁT VÁLLAL • Szállodai gyakorlattal takarítást vállalok. Tel.: 06 70 547-2760. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érd déli ipari területén az M6 autópálya, valamint a 6-os és 7-es fõút közvetlen közelében 5648 m2es, közmûvesített, ipari tevékenység végzésre kiválóan alkalmas telephely, 750 m2-es csarnok irodaépülettel, szociális helyiséggel, hídmérleggel 95 m Ft-ért eladó vagy bérelhetõ. Tel.: 06-29/540-275.

Elõzõ számunk megfejtése a ''AJÁNDÉK" A három leggyorsabb beküldõnk. 1. Varga család, Érd 2. Fekete Imre, Érd 3. Veres Éva, Érd Gratulálunk nekik!

„Sudoku” játékunk szerkesztõje

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 16-18. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

12

XI. évfolyam 1. szám • 2013. január 17.

ÉRDI LAP

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu [email protected]