V. ÉVF. 10. SZÁM 2008.
s z ág! H aj
m a g y a r ok
!
rá
Ha
r or
NOVEMBER
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
Mezőfi László
A szabadság fehér galambja! (Az 1956-os forradalom emlékére) Az őszi szélben édes illat, a szabadság vágyálma lengedez. Fehér galamb a magasba száll. Szárnyával a Nap felé evez. A felhők fölött, ott más a világ. Nincs sötétség, a fény az úr. Szabad néki teste-lelke. A tiszta ég fent kéklazúr. Más ő fent, mint lent az ember. A rabketrecbe zárt sok magyar. De belülről feszíti a rácsot az indulat. A forradalom szele nekik vihart kavar. A magyar földnek ősi népe most együtt kiáltja: Szabadság, Igazság! A közös erő, akarat mi ledönti a rácsot. Vele nékik porba hull a szenvedés, a rabság. 56-os forradalom szabad madara repülj! A vihar elültével visszavárunk Téged. Végre újra magyar az úr ez ősi honban. És álmából a nemzeti öntudat velünk ébred. De a régi várt szabadságunk tiszta levegőjébe hirtelen gyilkos, fegyverek füstje kavarog. Fehér galambunkra fegyverrel lőnek. Ez micsoda embertelen, kegyetlen, vad dolog? A gyenge szárnyaidnál gyorsabb volt a golyó. Drága véred szétfröccsen a földön. E brutális és szégyentelen kornál majd Magyar, Talán egyszer egy szebb, szabadabb világ rád is eljön.
Emlékezés ’56 hőseire
A hagyományoknak megfelelően Győr Megyei Jogú Város önkormányzata idén is Deim Pál Golgota-emlékművénél emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére.
Borkai Zsolt polgármester beszédében méltatta a forradalom hőseit. Örömét fejezte ki, amiért 1956 emléke nem tűnt el a múlt ősködében, a forradalom szellemének sikerült feltámadnia és a diktatúra legyőzésével hosszabb távon sokkal erősebbnek bizonyult annál. 1956 erkölcsi krédóját a mai napig magunkénak érezzük, ahogy október 23-a is örökre nagy betűkkel írta be magát a história könyvébe. Pongrácz Alex, fotó: Oláh Jakócs Péter
Szabó Attila
Október 23
Szabadság! – Harsogták, s dobbant sok szív nagyot. Szabadság! Ami nem tűr meg zsarnokot. S oly erővel tört fel, és lobbantott szíveket, hogy egy akarattá forrasztott, egy szétzilált nemzetet. ’56 októbere, az igazság kiáltása volt: Az emberi gazság tűnjön el örökre el! És mindenki tudja meg ki élni akar, csak két út van, és választani kell! Az igazságot szabhatod a saját képedre, de úgy, a hazugság börtöne fojtja meg lelkedet. Vagy az Igazsághoz szabod minden tettedet, s akkor „az igazság szabaddá tesz”, és boldogan élheted.
Győr akár nemzetközi hírű kulturális központ is lehet Ez év áprilisában kötött szerződést, Győr város vezetőinek felkérését készséggel fogadva, a neves polihisztor, „kultuszminiszter” Koltay Gábor arra, hogy 2014-ig szólóan megszervezi a város kulturális életének fellendítését.
Híradás Koltay Gábor elképzeléseiről A sokoldalú, kiváló művésszel, szervezővel ettől fogva számos rendezvényen találkozhattak a győriek. Tanult: figyelt, tárgyalt, informálódott véleményeket kért, míg nem kialakította azt a programot, melynek alapján, meggyőződése szerint, Győr kulturális élete, és vonzereje olyan magas szintre emelhető, hogy a városon és a régión kívül országos és határon túli területekre is kiterjedhet. A tanulmány most a város vezetőinek asztalán, remélhető, hogy ezzel kapcsolatban hamarosan megszületnek az első döntések is, hisz a javaslatok között több lehet, amely mielőbbi startot követel. Ám Koltay Gábor, Győr kulturális intendánsa addig sem pihen. Nemrégiben a Lokálpatrióta Klub rendezvényén számolt be elképzeléseiről, ahová magunk is meghívást kaptunk.
Győr egyik országos szellemi központ lehet Az első és legfontosabb mindnyájunk számára, akik egymással kapcsolatba kerülünk, az őszinte beszéd. Mert meg kell vallani ez az országban ma nem egy elterjedt dolog, mondotta
2
előadása elején. A továbbiakban kitért arra, hogy eddigi munkálkodása során örömmel tapasztalt egyfajta erős megújulási igényt a város kulturális életében. S ehhez óriási tartalékok állnak rendelkezésre, csak mindezek kiaknázására az intézmények, csoportok, emberek közt nem megfelelő még az együttműködés. S ebben benne van annak az erőteljes igénynek a kielégítése is, amely a mostaninál izgalmasabb szellemi élet: nagy vonzerejű rendezvények, előadások, különféle produkciók létrehozására irányul. Ma minden esély megvan arra, hogy Győr belátható időn belül az ország egyik kiemelkedő szellemi központja legyen. A város kultúrájának jelene és múltja erre máris egy jó kiinduló alap. Sőt, mint mondta, nyugodtan ki lehet jelenteni, a sok hitetlenkedővel szemben, hogy a vonzerő, összekapcsolódás, akár a Bécs-Pozsony-Budapest határolta nagy térséget is felölelheti. A lehetőségek tehát óriásiak.
A kultúra, a műveltség nem lehet pártpolitika A beadott tanulmányában részletesen kidolgozott elképzeléseivel kapcsolatban elmondta, reméli, pártpolitikai csatározások nem oltják ki a máris ébredő tüzet, a jelentkező „civil” lelkesedést, mint az országban megtörtént az már annyiszor. Mert hisz a kultúra nemzeti ügy, mindenki ügye, nem a jobb, vagy a bal oldalé. Sajnos az 50-60 évet késett történelmi tudatunk sokszor oly rosszul munkálkodik, hogy a folytonos egymásnak ugrás dominál. Talán némi gyógyír lehet erre az egyre erőteljesebb alulról jövő nyomás, vélemény, amely remélhetőleg a termékeny egymásra találáshoz vezet. Leiratában a legfontosabb elképzelései közt szerepel egy, a szegedihez hasonló - rockoperát, balettot, drámát, zenét magába foglaló fesztivál kialakítása. Neve lehetne Arrabona
Győri Nyári Játékok, amelyre Bécstől, Pozsonyon, Budapesten át lehetne idecsábítani tömegeket. Mindezekhez az induló alap – a művészgárda – máris adott. Koltay Gábor előadásában beszélt még tucatnyi olyan lehetőségről, amelyek megteremthetik ezt a kiemelkedő szellemi minőséget. A mindenki igényes kultúráját, amely egyben az ország felemelkedését is segítheti. S amely már most is „benne van” Győr városában, csak felszínre - és össze kell hozni azt. És akkor élettel telik meg a megálmodott művészeti palotától az új életre kelt művelődési házakig, a civil baráti köröktől a nagy közös összejövő rendezvényekig minden. S mindezekhez más nem szükségeltetik – a pénz mellett persze –, mint összeadni a sok jó szándékú akaratot. A Lokálpatrióta (a városért) Klub rendezvényén máris ez volt tapasztalható. Kép, szöveg: Bognár B.
Gondolatok egy jó barát koporsójánál Szervusz Karcsi vigyázz mikor felülsz a kerékpárodra – arra a nagy értékű svájci biciklire! Így köszöntem el még nem is oly rég jó barátomtól, kivel az MVG-ben, – a Rába művekben – négy évtizedig egymás közelségében dolgoztunk. Nyugdíjas éveinkben ez az ismeretség szinte testvéri kapcsolattá alakult. Most meg koporsód előtt állok és tűnődöm a gyorsvonati sebességgel elszáguldott életünk mind megannyi eseményén. Mennyi öröm, mennyi bánat, mennyi víg perc – óra és nap s mennyi szomorúsággal teli időszak töltötte be életünket. Boldogok voltunk, láttuk gyermekeink boldogulását, szellemi fejlődésüket. Megküzdöttünk munkahelyünkön a mindennapi élettel, dolgoztunk éjjel-nappal, lelkesek voltunk és fiatalok. Munkás éveink befejezése mégsem úgy sikerült, ahogy azt terveztük. 20 év távlatából visszagondolva, mennyi kockázatot vállalva – most látom a félelmetességét – dolgoztunk négy évtizedig a Rábában? Nem vettük észre eliramodott velünk az élet. Az elmúlt évtizedben mennyiszer hagyta
el ajkunkat a sóhaj: „hol vagy te szép ifjúság?” A Rába nyugdíjazásunk előtt szégyenített meg minket. Téged még egy évig alkalmazott, engem már nem. Mit tehettünk mást, vigasztaltuk egymást. Te készültél nyugdíjas éveidre, tervezted a jövőt. Szeretett feleséged mellett milyen örömteli napok várnak rátok. Gyerekek, unokák, a kis kert a város szélén. Mennyi boldogságban lesz még részetek. Hittétek a békés nyugdíjas évek feledtetik a munkahelyen ért sérelmeket. Végre eljött a nap, holnap már nem kell a gyárba menned. Budapestre utaztál fiadhoz, hogy megoszd vele is örömöd. S jött a borzalmas sorscsapás. Míg Pesten voltál – győri lakásában összeesett és meghalt hűséges párod Erzsike. Az iszonyatos veszteséget kimondhatatlan lelki erővel és családod segítésével tudtad elviselni. A kicsi unokát babakocsiban altattad el, majd mikor már lehetett az öreg Csepel biciklidre felkerült a gyerekülés s az onnan évtizedig le sem került, mert a következő unoka is a nagypapa biciklijén ülve ismerte meg a város környékét.
Életedet a remény és a hit éltette. Reménykedtél és hittél – velem együtt – hazánk, nemzetünk, a magyar nép sorsának jobbra fordulásában. Hitted a gyűlölködés felett a szeretet fog győzedelmeskedni. Sorsunk, életünk sok közös vonása építette köztünk a testvéri kapcsolatot. Úgy érzem, koporsód mellett állva, csak a tested távozott. A lelked, ez a megfoghatatlan, emberi értelemmel soha meg nem ismerhető valami, ami sors csapásain is átsegített, itt van, az nem távozott el. Tested kihűlt, mert porból lettünk, s porrá kell válnunk, de a lelkedet nem temette be a sír, az, míg élünk velünk lesz. Abban a hitben élek, a tested úgy távozott, mint mikor kikísértelek, elköszöntünk egymástól, felültél svájci biciklidre és elmentél. Lelked itt maradt az utcaajtónkban, a házunkban, ahol annyi szép és felejthetetlen estét töltöttünk. Családom minden tagját ez a lélek öleli át és tesz felejthetetlenné Téged, Szentmihályi Károly! Maschler Brúnó A Komlókert Polgári Kör és az Összefogás Polgári Egyesület nevében
A KDNP az új Polgári Törvénykönyv tervezetről
Hosszú kodifikációs munkálatokat követően elkészült az új Polgári Törvénykönyv (PTK) tervezete. A kódex-tervezettel kapcsolatban Dr. Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője fejtette ki aggályait. A képviselő főleg a tervezett PTK családjoggal kapcsolatos passzusairól osztotta meg negatív véleményét: így sérelmezte, hogy a tervezetből kimaradt a család és a házasság intézményének alkotmányban egyébként deklarált védelme. A tervezet nem tartalmazza a jelenlegi szabályozásban megtalálható házastársi hűség, valamint jegyesség fogalmát, eltörölnék a házasság előtti 30 napos várakozási időt, sőt a házasságot bíróság helyett már közjegyző előtt is fel lehetne bontani. Magában foglalja viszont a tervezet a bejegyzett regisztrált élettársi kapcsolatot, ami a KDNP szerint az azonos neműek látens házassági jogviszony-létesítését tenné lehetővé. Az új PTK egyébként a laikusok számára is érthetőbb szövegezéssel segítené a jogbiztonság érvényesülését és a családjogi törvény kódexbe emelésével jelentősen növelné a paragrafusok számát. A kódex a tervek szerint 2010. január 1-jei hatállyal lépne életbe.
Sikeres volt a KDNP folyótisztítási akciója A Kereszténydemokrata Néppárt győri szervezete által meghirdetett szemétgyűjtési és folyótisztítási akció hatalmas sikerrel zárult: a párt hívó szavára 550 győri polgár 2050 kilogramm hulladék összegyűjtésével járult hozzá a drámai méreteket öltött klímaváltozás mérsékléséhez és a Mosoni-Duna 18 kilométeres szakaszának tisztábbá tételéhez. Széles politikai konszenzust sikerült teremtenünk: az SZDSZ kivételével gyakorlatilag az összes politikai formáció képviseltette magát kisebb-nagyobb létszámban. Az akcióhoz csatlakozott a rendőrség (a biztosításon túl rendelkezésünkre bocsátottak egy gumitestű csónakot), a Közterület
Felügyelet, a Kommunális Szolgáltató, több győri iskola diákja és a kajakkenusok is. Külön köszönetet érdemel a kajak-kenusok részéről Kadler Gusztáv és Sztanity László, valamint Tuboly János, aki a mintegy 50 kilogrammnyi ízletes marhahúspörkölt mellé ingyen és bérmentve ajánlotta fel a kenyeret. Reméljük, hogy a jövőben is számos megmozdulással járulhatunk hozzá környezetünk szebbé és tisztábbá tételéhez! Kép és szöveg Pongrácz Alex
Szemétgyűjtés Marcalváros 1. területén gyűjtött szemetet a Fidelitas Győri Szervezetének csapata a köztemetővel szembeni parkosított, kiserdős rész mellett, illetve a Pattantyús Iskola környékén. Tavasszal a Szauter utca környékét tették rendbe, most a meghirdetett évi kétszeri parktakarítás őszi munkálatai keretében mintegy 15 zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze pár óra alatt ebben a városrészben. Folytatás jövő tavasszal a város egyik másik részén! Fényképek a gyor.fidelitas.hu weblap galériában! Radnóti Ákos
Ady-város szolgálatáért díj Röck Samunak Röck Samu testnevelő tanár, torna szakedző a Városházán vette át Borkai Zsolt polgármestertől az Ady-város szolgálatáért járó díjat. A polgármester Röck Samu több évtizedes munkásságának elismeréseképpen adta át a díjat, majd szeretettel emlékezett vissza kettejük több évtizedes kapcsolatára. Győr város első embere maga is sokat köszönhet edzőjének. Röck Samu rövid válaszában megköszönte az elismerést, majd elmondta, ma is sok a tennivaló Győr városának a sport területén, de amíg az ereje engedi, szeretné kivenni a részét a munkából. A polgármester rövid méltatását követően az eseményen megjelent Herkely Ákos, Szabó Erik és Horváth Vilmos Adyvárosi képviselők gratuláltak a méltán híres szakedzőnek. PA
Csapatzászló szentelés 2008. 10. 26-án Győrben a Szent Angéla Templomban tartotta meg a Magyar Uniós Nemzetőrség Helyi
Szervezete a Csapatzászló megszentelését. Már a reggeli órákban nagy sürgölődés volt a Hunyadi út. 13-nál ahol a Nemeztőrök irodahelyisége van. A Közgyűlés után autókkal mentünk konvojban az Apáca utcába, ahol már nagyon sokan vártak minket mivel az előző napokban a Zoltán atya bejelentette, hogy misével egybekötött zászlószentelés lesz ezen a napon. Ahogy közeledett a szentmise ideje, úgy érkeztek a meghívott vendégek is. Elsőnek dr. Szakács Imre Gy.M.S. Megye elnöke érkezett majd dr. Ottófi Rudolf Győr város alpolgármestere valamint Fehérvári Zoltán a T.I.B. Országos alelnöke. Zoltán atyával egy időben megjelentek a Nemzetőrök, majd megérkezett Császár György Nemzetőr dandártábornok, aki az országos parancsnokságot képviselte. Dr. Czapári-Martincsevics Andrással együtt érkezett vitéz lovag Székelyné Balog Mária, „Hosszú Mari”néven ismert 56-os forradalmár, vállalva a Zászlóanya megtiszteltető feladatát. Megjelent Dr. Gellért László Nemzetőr alezredes, aki 56-os forradalom alatt már, mint Nemzetőr tette a feladatát a haza érdekében, valamint a T.I.B. Társaságból láttunk olyan személyeket, akik szintén bíztak a Nemzetőrök felemelkedésében. Megszólalt a várva várt jel, amire megjelent az oltárnál Zoltán atya és vele együtt a Nemzetőrök is bevonultak dr. Szakács Imre vezetésével, aki a csapatzászlót hozta be. Egy-két tiszteletbeli, felemelő mondat után adta át a zászlót. Megígértem a csapat nevében, hogy nem engedjük beszennyezni sem a zászlót sem a nemzetőrök becsületét. Dr. Ottófi Rudolf alpolgármester ismertette a Nemzetőrökről kialakított elismerő véleményét, valamint emlékeztetett a nemzetőrök múltjára amire alapoztuk a jelent és építhetjük a jövőt. Külön megemlékezett az Országzászló szentelésénél felvállalt és hibátlanul elvégzett katonai tiszteletadásra. Fehérvári Zoltán T.I.B. országos alelnöke a 1848 Nemzetőrök hősi tetteiről beszélt majd párhuzamot vont a jelen Nemzetőrök feladatairól. „Hos�szú Mari”, mint zászlóanya, a zászló rúdba belevert egy szeget amelyre Dr. Czapári-Martincsevics András az Országos Nemzetőrség megyei parancsnoksága nevében és Péter Gyula az Öreg Cserkészek nevében felkötött egy-egy szalagot. A szalagfelkötés után Zoltán atya megszentelte a Zászlót, majd a Nemzetőrök
egyenként főhajtással tisztelegtek a Zászlónak. A szentmisén Zoltán atya nagyon szépen megfogalmazta, amit a jelen politikai helyzet megkíván. A szentmise után Nováki Sándor Nemzetőr százados felolvasására a Nemzetőrök elmondták és megfogadták a Nemzetőr Esküt. Majd a Himnusz eléneklése után befejeződőt ez a szép szertartás. A csapatzászló a Gy.M.S. Megye elnöke dr. Szakács Imre anyagi támogatásával jött létre. Itt szeretném megköszöni mindazoknak a segítségét akik tartották bennünk azt a tüzet, amivel meg tudtuk valósítani mind azt, amit ebben az évben megtettünk. Borsos Gábor Nemzetőr őrnagy, Magyar Uniós Nemzetőrség
Hetven futó Hat középiskola hetven diákja vett részt október 6-án az Öregcserkész Baráti Kör által szervezett stafétafutáson. Az elmúlt években ez a verseny a belváros utcáin zajlott, az Aradi Vértanúk úti emlékműtől indultak. Most nem sikerült a szükséges rendőri biztosítást megszerezni, így a fiatalok mindegyike a Radó szigeten futott egy kört, kb. 500 métert. Szép idő volt 6-án 10 óra körül, a rövid ünnepi megemlékezés után, melyet Fehérvári Zoltán, a TIB megyei elnöke mondott, örömmel szurkoltunk a száguldozó fiataloknak. Még húsz perc sem telt el a rajttól és a győztes csapat tizedik befutója is bejezte a körét. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is a Pannonhalma A csapat győzött a B csapatuk előtt, harmadik a Révai Gimnázium lett, akik elsős-másodikos versenyzőkkel indult. A vándordíj egy Schima Bandi által készített márvány alapzatra helyezett bronz jelvény másolata. A versenyzők, hétfői nap lévén, csak üvegen át nézhették meg a díjat, mivel a szervezők előzetesen az emlékművel szemközti Pannon baromfi üzlet kirakatában helyezték el, a jó ügy reklámozása végett. Sajnos figyelmen kívül maradt, hogy az üzlet hétfőn zárva van, a tulajdonost pedig nem értük el. Ez azért nem szegte kedvét a fiataloknak, nevettek rajta egyet és nagy csatakiáltások után jókedvűen, de komótosan indultak vissza az iskolapadba. Ez már csak azért is érdekes volt, mert nem sokkal azelőtt még úgy rohantak, mint a szél. Cs. G.
3
Szabad vasárnap charta konferencia
2008. november 22., szombat 10:00 óra, Richter terem 2007. július 2-án hirdettük meg a Szabadvasárnap kampányt azzal a céllal, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével és a Munkástanácsok Országos Szövetségével kiadtuk a Szabad Vasárnap Chartát, amihez 12 szervezet (köztük az MSZOSZ), és több mint 7 ezer magánszemély csatlakozott. Alkotmánybírósághoz fordultunk a Munka Törvénykönyvének a vasárnapi munkára vonatkozó részei miatt. Létrehoztuk a szabadvasarnap.hu tematikus honlapot, aminek közel 40 ezer látogatója volt. Szórólapokat nyomtattunk 20 ezer példányban Tüntetéseket, rajzversenyeket, félpályás útlezárásokat szerveztünk a vasárnapi munka elleni tiltakozásul Interpellációk, napirend előtti felszólalások hangzottak el a témában. 10 éves II. János Pál pápa A vasárnap megszenteléséről szóló apostoli levele címmel konferenciát szerveztünk Budapesten Semjén Zsolt – a KDNP elnöke, Weisz Péter – Barankovics István Alapítvány Izraelita Műhelyének elnöke, Mayer Mihály – római katolikus püspök, Kopp Má-
AZ ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ AZ INTERNETRŐL IS
WWW.OFPk.HU 4
ria – Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, Vámos György – Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Harrach Péter – a KDNP alelnöke, volt szociális miniszter, Sáling József – Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke részvételével A Munka Törvénykönyvének módosítását, és erről ötpárti egyeztetést kezdeményeztünk. A javaslat főbb tartalmi elemei: Jelentősen szűkítenénk a rendes munkaidőben (tehát nem rendkívüli munkaként) vasárnap kötelezően elrendelhető munkavégzés lehetőségét Az 50%-os vasárnapi pótlékban részesülők körét kibővítenénk azzal, hogy a jelenlegi kivételeket leszűkítenénk. A Kereskedelmi Törvény módosítását jelenti be pénteken Harrach Péter, Sáling József. A javaslat főbb tartalmi elemei: A jelenlegi szabályozás teljes mértékben a kereskedőre bízza, hogy mikor nyit ki. Mi a vasárnapi nyitva tartást évi 12 vasárnapra szűkítenénk. A kereskedő döntené el, hogy melyik 12 vasárnap ez (a Balatonnál nyilván ez nyáron lesz, a városokban a karácsonyi időszakban). Egyébként vasárnaponként csak a vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, a virág-, az édesség üzlet valamint az üzemanyagtöltő állomás, valamint az az üzlet tarthat nyitva, amelynél a nyitva tartás nem jár munkavállaló foglalkoztatásával (sarki fűszeres). A Kereszténydemokrata Néppárt Győri szervezete és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség helyi tagozata, november 22-én 10:00 órától „Szabad Vasárnap Charta” konferenciára invitál minden kedves érdeklődőt a Richter terembe, ahol Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetsége részéről, valamint Dr. Pápai Lajos megyéspüspök tart előadást a hét utolsó napjáról. A KDNP országgyűlési és önkormányzati képviselői mellett számos más előadó is hallatja véleményét. A rendezvény ingyenes. Várunk minden kedves érdeklődőt az érdekes előadásokra!
Köszöntő az Olvasóknak! Mindenek előtt köszönetünket fejezzük ki az „Összefogás” polgári lap szerkesztőinek, hogy a Nemzetközi Szent György Lovagrend GyőrMoson-Sopron Megyei és Felvidéki, Csallóközi Priorátusa lehetőséget kapott az újság lapjain gondolatainak és tevékenységeinek közzétételére. Nagy lehetőséget kaptunk, reméljük elnyerjük olvasóink tetszését.
Az a „gondolat, szellemiség” melyet a Lovagrend képvisel, nagyon régen kezdődött, talán a „kezdetek kezdetén”: „Isten éhező szája az éhező, szomjazó a szomjazó, fázó teste a meztelen, védtelen Isten a védtelen. Üldözött az üldözött, elárvult az árva, bánatos Isten a bánkódó, beteg Isten a beteg. Etesd ezért az éhezőt, itasd a szomjtól gyötörtet, adj ruhát a didergőre, a hajléktalant födél alá vedd, védelmezd a védtelent, óvjad az üldözöttet. Árvának apja-anyja légy, vigasztald meg a bánkódót, ápold, gondozd a betegeket. Mit emberrel cselekszel, Istennel cselekszed azt. Mert az Ég harasztján nem fogan meg, nem ereszt gyökeret semmi szóbeszéd, ottan csak tetteid hagynak nyomot! ,, Élte így életét, Kr.u. 303-ig a mai Szíria városában Lyddában, az a György Lovag, ki hirdette, hogy Isten alaptörvényeiben kell hinni! Megküzdve a Sárkánnyal, megtérítve helytartóit is, példává vált minden katonának és embernek, kik óvták a szegényeket és védték az Igazat! Mártírsága példaként áll a magyarság előtt talán Szent István óta. E hit élt 1326-ban is, abban az 50 nemes magyar emberben, kik Károly Róberttel szövetséget kötve megalakították Közép-Európa első világi rendjét, a Szent György Lovagrendet. Ez nem csak hatalmi egyensúlyt
teremtett abban a zivataros korban, hanem szövetséget, „Összefogás”-t a Lovagrend-ért, embertársaik-ért. Jelmondatuk(nk): „In veritate iustus sum huic fraternali societati” (Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt) volt. Alapító okiratunk, mely ránk maradt, ezekkel a sorokkal kezdődik: „...Mi a lovagok baráti rendjének összes tagjai, kik Szent György czimét viseljük, jelen oklevél által jelentjük mindenkinek, kit illet: Mivel az emberek bármit tesznek, mindig meg kell vizsgálni és nemcsak a tett, de a szándék felett is ítélni kell, azért mi Isten indításából és rendeletéből, a kitől jön minden jó, tiszta szándékból és igaz hittel olyast gondolva, a mi által az evangéliumi mondás szerint mind a teremtő Istennek, mind felebarátainknak tetszhessünk, s tudva azt, hogy a baráti rend egyesülete a szeretet kötelékéül szolgál Krisztusban, a kinek igája gyönyörűséges és terhe könnyű és testünk védelmére a világban,…” 1989-től Magyarországon újból kimondták a rend megalakulását, illetve hazatelepülését. Azóta két ággal működünk. Tevékenységünkkel elsősorban kapcsolatot alakítunk ki a rászorultak és az adományozók között. Az „összefogás”-t keressük, azt a kohéziós erőt, mely ma Magyarországon hiányzik az ún. Nemzetben gondolkodók között (is). „Összefogás”-t keressünk és építsünk a szomszéd nemzetekkel is, a Jó Szomszédság Törvénye szerint: „Ne bánts, ne árts, – istápolj, segíts” – pallérozd lelkedet, szellemedet. Ez vezet az üdvösséghez.” Ezekkel a gondolatokkal szeretnénk olvasóinkat megismertetni az elkövetkezőkben, remélve mindenki érdeklődését és tetszését. „In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati ” (I.V.I.S.H.F.S)
[email protected]
Benedek Elek leírása
A Magyar Nemzet története Németesítő törekvések
Mária Terézia és József császár kora Az ő nyomdokain járt a fia is, a nagyeszű s nagyműveltségű József császár, ki anyjának 40 évi uralkodása után 1780-ban lépett trónra. Tíz évig uralkodott, meg sem koronáztatta magát s egyetlen országgyűlést sem tartott. Míg Mária Terézia asszonyi simasággal próbálta elaltatni a nemzetet, József császár nyíltan hadat üzent az ősi alkotmánynak s gyökeréig újra akarta formálni az országot. A szent koronát lomtárba való ékszernek tartotta. El is nevezték ezért kalapos királynak. Már trónörökös korában többször beutazta az országot, meghallgatta a jobbágyok panaszait s midőn anyja örökébe lépett, azzal az erős elhatározással fogott munkába, hogy ledönti a válaszfalakat ember és ember között, jogokban és terhekben igazságosan megosztoztat urat és parasztot. A szándék szép volt, de a módot elhibázta. Ő is németté akarta tenni, az országot, s törvénytelen rendeleteivel azokat is magára haragította, kik népboldogító terveit helyeselték. Az egész nemzet végtelenül felháborodott azon, hogy a koronát Bécsbe vitette, de ő nem törődött a felháborodással s megkezdette a rendeletekkel való kormányzást. Híres türelmi rendeletében vis�szaállította a protestánsok vallásszabadságát. De hát ez csak rendelet volt és nem törvény. A katholikus egyház fejeit bántotta, a protestánsok nem voltak vele megelégedve. Sértette önérzetüket, hogy az ő vallásuk, csak tűrt vallás. Egyforma közigazgatást akart összes tartományaiban s hivatalos nyelvvé tette a németet a magyar közigazgatás minden ágában. Latin iskolába csak olyan gyermeket lehetett felvenni,
aki ír és olvas németül. A fő- és köznemesség egy része megalkudott a kényszerhelyzettel s a magyar nyelv a kisnemesek és parasztok házaiba szorult. Rajtuk kívül néhány lelkes író ápolta a magyar nyelvet s hirdették, bizonyítgatták megható kitartással, hogy a magyar nyelvet ép úgy lehet használni hivatalos nyelvnek, mint a németet vagy latint. Országgyűlés tartására nem is gondolt a császár, hiába háborogtak a vármegyék. Rendelettel engedte meg a jobbágyoknak a szabad költözést, s hogy a jobbágy is mehet mindenféle pályára. Meg akarta valósítani a közteherviselést. Meg akart adóztatni
minden földet, területének nagysága, termék menysége s a termés vidéki ára szerint. E célból méretni és becsültetni kezdte a földeket. De kevés volt az ehhez értők száma s a munka rosszul sikerült. Közben háborúba sodródott a törökkel, újoncra, pénzre lett volna szükség, de a megyék megtagadták az újoncot is, a pénzt is. A császár erre erőszakkal szedette az újoncokat. De belátta, hogy így még sem boldogul, megígérte tehát, hogy országgyűlést hív össze. Ám ez ígéretét nem válthatta be. Egészségét erősen megviselte a törökkel folytatott háborúban való táborozás, lelkét a sok csalódás. Mindenütt elégedetlenséget, forrongást, gyűlöletet látott. Be kellett látnia, hogy bármennyire magasztos célt tűzött maga elé, az utat rosszul választotta meg. Egymaga akarta boldogítani a népét, átalakítani országait, s csak későn látta be, hogy az erőszakos népboldogításon nincs, nem lehet áldás; hogy néhány év alatt nem lehet eltörölni több százéves szokásokat és törvényeket.
József császár a maga hite szerint nagy jót akart, de annak nagy is lett volna az ára: Magyarország alkotmányának, önállóságának megsemmisülése, a magyar nemzet elnémetesedése. Nemes szívét, valóban fejedelmi jellemét dicséri az a ténye, hogy érezvén halála közelgését, a súlyos sérelmeket egy tollvonással megsemmisítette. Országgyűlést igért 1791-re, de addig is visszaállította az országot abba az állapotba, melyben Mária Terézia halála után volt. Visszaadta a vármegyéknek és városoknak régi szabadságát; visszavonta a közigazgatás átalakítására kiadott összes rendeleteit s csak azokat hagyta meg, melyek, szerinte, a törvénnyel nem ellenkeztek: így a türelmi rendeletet s a jobbágyokkal való bánásmódra vonatkozókat. Egyben értesítette a vármegyéket, hogy a szent koronát Budára viteti. Az egész országnak nagy ünnepe volt, mikor a szent korona hazaérkezett. De József császár már nem lehetett tanúja a nagy örömnek: meghalt 1790. február 20-án. Halálos ágyán azt mondta egy hű emberének? „Óhajtanám, hogy ezt írják síromra: Itt nyugszik egy fejedelem, ki jó és tiszta szándékai mellett is elég szerencsétlen volt látni, hogy minden terve hajótörést szenvedett.”
ADVENT A Kereszténydemokrata Néppárt Győri Szervezete és az IKSZ hagyományokhoz híven november 30-án vasárnap 17:00 órakor a városháza erkélyén meggyújtja az Adventi koszorú első gyertyáját. A második illetve a harmadik gyertya gyújtása december 7-én és 14-én lesz ugyanebben az időben, mely eseményeken református, evangélikus, katolikus egyházi méltóságok szólnak az ünnepről. December 21-én 15:00 órakor a városháza dísztermében ünnepeljük az „Idősek Karácsonyát”, majd 17:00 órakor közösen meggyújtjuk a szenteste előtti vasárnap utolsó gyertyáját, várva a kis Jézus megszületését. Az eseményeken énekek, versek, beszédek hangzanak el a hit, remény, szeretet jegyében.
KÖZLEMÉNY A Kereszténydemokrata Néppárt Győr-Moson-Sopron Megyei Választmánya szombaton délelőtt gyűlést tartott, ahol megfogalmazta állásfoglalását melyben elfogadhatatlannak tarja, hogy a miniszterelnök be akarja fagyasztani a béreket. Felháborító és egyben igazságtalan, hogy a pénzügyi válság és a felelőtlen, rossz kormányzás terheit a hatalom a bérből és fizetésből élőkkel akarja megfizettetni, akiket amúgy is mindennapi létfenntartásukban is a legsúlyosabban érint a folyamatosan dráguló hitel és az egekig növekvő infláció. A bérbefagyasztás – a mostani nyugdíjszámításból adódóan – ugyanígy sújtja a nyugdíjasok millióit is. Ez vérlázító. Egyetértve Parragh Lászlóval, aki szerint nem a pénzügyi válság a legnagyobb veszély, hanem az azt követő gazdasági összeomlás. A beruházási hajlandóság csökken, a jelenlegi folyamatok minden területet és ágazatot negatívan érintenek: az építőipart, az ingatlanpiacot, a tartós fogyasztási cikkek területét. A megoldás egyértelműen az adó- és járulékcsökkentés kell, hogy legyen az állami kiadások drasztikus csökkentése mellett, hogy a magyar vállalkozók és a családok ne váljanak a gazdasági válság áldozataivá. Ezért a KDNP mindent megtesz a gyurcsányi bérbefagyasztás ellen. Herkely Ákos
5
A VÁCI iskola
megújulása
2007 augusztusától új időszámítás kezdődött a Váci Mihály Általános Iskolában Győrszentivánon. Az újonnan hivatalba lépett vezetés tevékenysége középpontjába a diákokat emelte, értük kíván szeretettel, becsülettel és megújuló szakmaisággal a XXI. század igényei szerint dolgozni. A mai kor elvárása, hogy megtaláljuk tanulóink legjobb adottságterületeit és személyre szabott oktatással megalapozzuk a jövőbeli érvényesülésüket. Nálunk minden diák egyedi értéket képvisel, úgy szervezzük napjait, hogy tanulmányait élményszerű foglalkozások övezzék. Szakkörök, sportkörök, és szórakoztató tevékenységek sokasága közül választhatnak: ügyes kezek, szorobán, színjátszás, rajz, énekkar, ugrókötél, kosárlabda, foci, floorball, továbbá külső segítséggel lehetőségük van a fotózás, a
cserkészet, a társastánc, a judo elsajátítására is. Iskolánkban a hitoktatásnak fontos szerepet tulajdonítunk, ezért segítjük a történelmi egyházak nálunk folytatott nevelőmunkáját. Kihelyezett tagozatot működtet még intézményünkben a Liszt Ferenc Zeneiskola, ahol 2007 óta a tanulható hangszerek számát a kölcsönös előnyök mentén megdupláztuk (zongora, hegedű mellé trombita, kürt). Péntekenként ajándék programokat szervezünk diákjainknak, így volt iskolánkban rock-, és klasszikus koncert, csillagászat, lovaglás íjászat, jurta állítás, kürtőskalács-sütés és számtalan vendég előadó: Reiko Kobayashi-Japán, Rózsás JánosGulag-fogoly, Hidán Csaba-régész, történész és Simó József-előadóművész. Erdei iskolát, sítábort, judo-, és tánc napközit, továbbá nyári tábort is szerveztünk tanulóink részére, hogy a szünidejüket tartalmasan tölthessék el.
Sokat köszönhetünk a helyi vállalkozóknak és a szülők áldozatos munkájának, mert sok esetben segítettek napi problémáink megoldásában. A 2008/2009-es tanévtől pedig megnyitottuk az iskolát a világ felé. Diákjainkat rendszeresen külföldre utaztatjuk, hogy megismerjék a nemzetközileg elvárt normákat, így ehhez alakíthatják életprogramjukat. Fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medencében testvériskoláink legyenek, ezáltal kölcsönösen segíthetjük egymást (Felvidék- Alistál, Kárpátalja-Szalóka, Erdély-Szentegyháza).
Kőszegi Németh József, igazgató
Nemzeti énekkar
A KÉSZ 16. jótékony célú hangversenyén A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezete
VILÁGHÍRŰ OPERAKÓRUSOK ÉS BALETTZENÉK címmel tarja hagyományos jótékony célú hangversenyét 2008. november 22-én, szombaton este 6 órakor a Richter Teremben, (Győr, Aradi vértanúk útja 16.) A hangverseny védnöke: Pápai Lajos megyés püspök, fővédnöke: Jókai Anna Kossuth- és Magyar Örökség-díjas író. Fellép: Bede Fazekas Csaba – Szent István-díjas operaénekes-színművész. Közreműködik: Nemzeti Énekkar (Karigazgató: Antal Mátyás) Győri Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Medveczky Ádám – Magyar Állami Operaház karmestere, Liszt-díjas, Érdemes művész. Jegyek 2.800,- Ft-ért válthatók, illetve rendelhetők a Győri Nemzeti Színház Szervezési Irodáján. Hétfőtől péntekig 09:00 – 16:30 óra között, cím: 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7., telefonszám: 96/314800 és 70/317-3005 MŰSOR: I. rész Gluck: Orfeusz – Boldog lelkek tánca A hangverseny résztvevőit köszönti: Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri elnöke. Megnyitó beszédet mond: Jókai Anna – fővédnök. Mozart: Varázsfuvola – Papok kara Donizetti: Don Pasquale – Cselédkórus Gounod: Faust – Balettzene Gounod: Faust – Katonakórus Borodin: Igor herceg – Poloveci táncok II. rész A győri Nemzeti Színházért – KÉSZ Alapítvány Szent István-díjait átadja: Lanczendorfer Erzsébet a kuratórium tagja. Puccini: Pillangókisasszony – Zümmögőkórus Leoncavallo: Bajazzók – Harangkórus Ponchielli: Gioconda – Órák tánca Verdi: Trubadúr – Cigánykórus Verdi: Nabucco – Szabadságkórus Erkel: Hunyadi László – Palotás Kodály: Háry János – Toborzó (Bede Fazekas Csaba)
A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS
6
Mindehhez nekünk pedagógusoknak kell a legtöbbet változnunk, tanulnunk és tapasztalnunk, – amit lépésről lépésre meg is teszünk – mert a ránk bízott gyermekeket ezáltal tudjuk pozitív szellemiséggel nevelni, oktatni!
W W W.OFPk.HU
A látványos Győr Sikereinkről Az elmúlt héten, X. 24-én érdekes műsora volt a helyi TV adónak. A győri Önkormányzat négy frakcióvezetője ült a kamerák előtt, és nekünk a nézőknek a képernyőről mesélték el: mit tartanak „sikeresnek” az önkormányzat munkájában. Magatartásukon meglátszott, hogy nem voltak könnyű helyzetben. Nyilatkozataikban érezni lehetett a valósághoz közeli jó szándékot, de általában a „lojalitás” volt a jellemző. A kijelentések hangulatán már érződött az időközben „begyűrűzött” gazdasági válság hatása, és bizony nehéz olyankor eredményeket hangoztatni, amikor az egész világ csődről, várható nagy nehézségekről beszél. Természetes, hogy a „tisztes győri polgár” véleménye is kialakul, amely nem mindenben egyezik meg a hivatalos kinyilatkoztatásokkal. Ezek mellett halad el a közmondás szerint a „homokos puszták szállító csoportosulása.” Szemléltető példának lehet felemlíteni azt a témát, melyet havi polgári lapunk szeptemberi számának 5. oldalán részletesen taglaltunk: a hídépítések ügye. Kétségtelen, hogy a Sziget-Révfalu közötti híd tetszetősnek hangzó tervezete híveket is szerzett magának, de félő, hogy pontosan ennek következtében meg elmarad a városi forgalom ténylegesen szükséges javítása. Minden város arra törekszik, hogy az átmenő főforgalmat kivezényelje a belső városrészek területéről, ennek több példáját lehet már látni. Nálunk ez nem így van! Itt két lakónegyedet kívánunk összekötni a meglévő, pillanatnyilag elégséges gyalogos közlekedés helyett egy közúti híddal, melynek forgalmát eleve korlátozni akarják a VI. 27-i helyi TV riportjának közlése szerint. Nem lesz teherforgalom! A másik hídépítési alternatíva az Ipar úti híd, melyet már az évtizedek előtti tervek is bejelöltek. Azóta a D-i oldal szinte teljesen beépült. A leendő új híd felől ékező jármű zavartalanul fordulhat K-re, Budapest felé, Ny-ra a város felé, D-re a lakótelepek felé. K-D-i oldalról igen
9. rész
röviden elérhető a várost elkerülő autópálya is. Az új híd É-i oldalán a Új Bácsai út a rávezetés, melyre egy rövid átkötéssel az egész Szigetköz csatlakoztatható. Újabban terjedt el az a szóbeszéd, hogy azért előnyösebb a Sziget-Révfalui híd, mert az olcsóbb megoldást jelent. Ez a vélekedés nem felelhet meg a valósságnak, mert a döntésnél a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: – A Duna semmivel sem szélesebb az Ipar utcánál, mint a másik helyen. Amennyiben a Sziget-Révfalui híd keskenyebbre készül, felmerül a forgalmi kapacitás kérdése, de a hídépítés költségei arányosak. – Az Ipar úti hídnál nem kell a teherforgalom kizárását ígérni az érintett lakosságnak – A hídra való rávezetés az Ipar úti esetében mindkét oldalról teljesen tiszta. A másik hídnál a megyei napilap IV. 29-i számában is közöltek szerint nem megoldott. Mindkét oldalon patinás lakó és közterületeken kell bontásokat elvégezni, új kialakításokat készíteni. Megsemmisül az egyetemi parkoló terület jókora része, erősen csökken a fejlesztési terület, igen nagy gond a közművek átvezetése is. Ezeket a kiegészítő munkákat is figyelembe véve óriási költségfelmerülés várható. – Az Ipar úti híd a város K-i oldalára viszi a forgalmat a belső városrészek megzavarása nélkül. A másik híd esetén két lakott városrész között „lötykölődik” valamelyes forgalom meghatározott végpontok között, melyre csak erőltetett megoldásokkal lehet a Belvárosból forgalomcsökkentés címén némi célforgalmat odavezetni. A győri polgárok egy sikeres szépen fejlődő városban szeretnének élni. Ezért felkérik vezetőiket, hogy kellő körültekintéssel hozzák meg döntéseiket és vegyék figyelembe az itt élők a város tényleges érdekeit, hogy Győr város rangjához méltóan létezhessen. Segítsen ebben az összefogás és a vállvetve végzett munka, s talán a Feljebbvaló is szívesen gondol majd ránk. Szabó Gyula okl. ép. mérnök, nyugdíjas
Gondolatok A Magyar Nemzet 2008. július 30.-i számában megjelent „Még mindig nem ért véget a Ságvári ügy” című írás. Az itt leírtak az alábbi gondolatokat ébresztették bennem. Az idézett cikkben pontosan leírják 1944. július 27-én lezajlott Ságvári Endre elfogásának eseményeit és következményeit. Röviden: a hét éve Moszkvában illegalitásban élő Ságvári Endrét Budapestre (haza) küldik, hogy szervezze a magyar kommunista mozgalmat. Tevékenységét felderítik. A budai Nagy cukrászdában találkozik egy társával mikor a rendőrség tetten éri, igazoltatja és elő akarják vezetni. (Napjainkban a kommandósok sokkal egyszerűbben intézkednek, rávetik magukat a keresett személyre.) Az elfogásban részt vesz Kristóf László csendőr törzsőrmester, Palotás Ferenc csendőrnyomozó, Cselényi Antal rendőrdetektív és Pétervári János rendőr őrmester. Az eljárás során Ságvári fegyvert vett elő, lövöldözött és három hatósági embert megsebesített. Kristóf László comblövést kapott. Ságvári kimenekült a cukrászdából, Cselényi Antal utána ment és az épületen kívül halálos lövéssel eltalálta Ságvárit. Cselényi 1945ben külföldre távozott és nem tért haza. Kórházba szállítás után Pétervári János rendőr őrmester is meghalt. Kristóf Lászlót, Palotás Ferencet és még 12 másik csendőr- és rendőrnyomozót az 1956os megtorlás részeként perbe fogják 1959-ben és Kristófot és Palotást halálra ítélik és kivégzik. A Nagy cukrászda ahol az események történtek most Szép Ilona presszó és falán emléktábla hirdeti Ságvári Endre a „hős”illegális kommunista harcos halálát. Ki volt Ságvári Endre? A ma élő magyar annyit tud róla, amit a Kádár-rendszerben megfogalmaztak. Eszerint, mai szóhasználattal, kommunista terrorista volt, akit Moszkvából, Rákosi csapatából azzal a feladattal küldtek Budapestre, szervezze a kommunista pártot
és döntse meg a fennálló hatalmat. (Mindezt 1944 júliusában, mikor az orosz csapatok megközelítették a Kárpátokat.) Ságvári Endre céljai halála után megvalósultak. A II. világháborút követően létrejött hazánkban a szocialista társadalmat építő proletárdiktatúra. A szovjet megszállás és a szocializmus építése 40 év alatt a magyar társadalmat megváltoztatta. Következménye hogy még 20 évre a „rendszerváltozás” után is irtózatosan nehéz feladatnak tűnik a polgári értékrendben élő társadalmat megvalósítani. Mi a különbség a szocialista és a polgári társadalmi rend között, egy más alkalommal írok róla. Az 1989-90-es évek rendszerváltását követően az MSZMP jogutódja az MSZP nem „határolódott” el a régi a XX. század Kun Béla, Rákosi, Kádár nevével fémjelzett „szocialista” társadalomtól, rendszerétől. Ezért lehetséges a budai cukrászda falán Ságvári emléktáblája. Visszataszító, hogy ilyen személy halálának emlékhelyére napjainkban bal-liberális MSZP-politikus és „baloldali” szervezetek zarándokoljanak. Még visszataszítóbb gondolatok forognak fejemben ha ezek a baloldali, magukat szociáldemokratának nevező politikusok nemzetünk, magyarságunk totemállatának a turulmadárnak felállított szobrát akarják lebontatni. Elítélem Ságvári Endrét, nemcsak azért mert felforgató tevékenységet folytatott, hanem azért is (főleg) mert feladatának teljesítése közben agyonlőtt egy magyar embert, másokat megsebesített. Sőt az esemény után 14 évvel még 12 hatósági személyt perbe fogtak, Kristóf Lászlót és Palotás Ferencet halálra ítélték, az ítéletet végrehajtották. Ságvári Endrét miért csak én ítélem el? Az emléktábla lebontása miért nem követelhető? Miért nem követelhetjük a hatalomban lévő MSZP és SZDSZ politikusoktól a Ságvári Endrétől való elhatárolódást? Kérdéseimre választ várok és talán építő jellegű vitát kezdeményezek az „Összefogás” című havilapunkban. Maschler Brúnó
7
Fotó: Bognár B.
PEREMKERÜLETEK:
További utak, járdák, parkolók Jövőre rekord, két milliárd forint
Képviselővel a Parlamentben
Győr város önkormányzata különös gondot fordít a sokáig elhanyagolt külső kerületek felzárkóztatására. Nemrégiben Ménfőcsanakon három felújított utca került átadásra. Borkai Zsolt polgármester kérdésünkre a helyszínen elmondta: a jövő évben az idei évhez hasonlóan a peremkerületek jelentős pénzt kapnak. Ez azt jelenti, hogy további utak burkolatának felújítására, csapadékvíz elvezetők kiépítésére, elsősorban az új lakótelepeken pedig parkolók, járdák létesítésére is sor kerül. A ráfordítás összege jövőre megközelíti a két milliárd forintot, ez ötszáz millióval meghaladja az idei – szintén tetemes – pénzkeretet. Felvételünkön az átadó város, a helyi önkormányzatok vezetői a megelégedett lakosság kíséretében.
Szakács Imre Győr egyik országgyűlési képviselője – Fidesz-KDNP – nemrégiben elhatározta, hogy parlamenti látogatásra hívja választókerülete civil szervezeteinek tagságát. A második turnus október közepén érkezett a Házhoz – ezt megelőzően a Nemzeti Színház impozáns épületét tekintették meg. A látogatókat Szakács Imre fogadta, elbeszélgetett az érkezőkkel, majd a tanácsterembe sietett, ahol éppen romba dőlt gazdaságunk rendbetételével kapcsolatos „birkózás” folyt. A csoport pedig Kovács András és Maschler Brunó szervezők patronálásával, ám egy szakavatott vezetésével, megtekintette a parlament épületét, benne a híres, (néha hírhedtnek mondható) üléstermet is. Fotónkon a meghívó Szakács Imre mögött a csoport a Szent Korona körül.
B.B.
B.B.
„Egyenes beszéd” sorozat a Polgármester Úr sportolói múltjával, iskolaigazgatói munkájával, szabadidejével, jövőbeni terveivel, a városban megvalósuló beruházásokkal, az eddigi városvezetői tevékenységével kapcsolatban. Fiatalos lendülettel, bennünket is még határozottabb szerepvállalásra bíztatva a Fidelitas Győri Szervezetét, zárult le a rendezvény, melynek folytatása 2008.11.14-én, 19:00 órától az Ifiházban lesz, ahol Tarlós István Fidesz fővárosi frakcióvezetőt látjuk vendégül. 2008. december 5-én Csintalan Sándor lesz a vendég a sorozatban.
Kerékpárút Gyirmótig Elkészült a több balesetet is előidéző 83-as út mellett a kerékpárút. A kerékpárút kiépítésének célja a főút forgalombiztonságának fokozása és a különálló városrész közötti biztonságos kerékpáros kapcsolat kialakítsa. A kerékpárút megépítésre 9 évig kellett várni, Szabó Jenő önkormányzati képviselő akkor kezdeményezte először annak megépítését. Az elkészült kerékpárutat a kivitelezőtől,
a Swietelsky Kft-től a város nevében Borkai Zsolt polgármester vette át.
Megjelenik 8000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET” 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • Weblap: www.ofpk.hu
Győri Polgári Lap
Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Halászi Takarékszövetkezet 58600283-11109550
Fotó: Oláh Jakócs Péter
Az első „Egyenes Beszéd” est vendége Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város Polgármestere volt, melyet a Fidelitas Győri szervezetének rendezésében bonyolítottuk le. Az egy órás rendezvényen Radnóti Ákos Fidelitas elnök és Fekete Dávid alelnök műsorvezetésével kérdezz-felelek beszélgetés zajlott le, melyre előzetesen is érkeztek be kérdések e-mailen, illetve a helyszínen is lehetett feltenni. A jó hangulatú és szép számú nézőközönség előtt lezajlott program során mintegy 20 kérdés megválaszolására került sor, többek között
