Előzetes vizsgálati dokumentáció

Előzetes vizsgálati dokumentáció Nagy Sándor ev. (5411 Kétpó, Jókai u. 11.) által üzemeltetett hulladékkezelő telepről

2015.

Előzetes vizsgálati dokumentáció

Nagy Sándor ev. (5411 Kétpó, Jókai u. 11.) részére a Törökszentmiklós, külterület 011/44-46 hrsz-ú területen folytatandó hulladékgazdálkodási tevékenységhez

Készítette: Kocsis Lajos

oldal 1


2015.

Bevezetés A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet előírja, hogy a környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely e rendelet 3. számú mellékletében szerepel, vagy a 2. és 3. számú mellékletében egyaránt szerepel. A környezethasználó felkérte vállalkozásomat az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításával. Rendelkezem a fenti kormányrendeletben előírt szakértői jogosultsággal, melyet a dokumentáció 1. melléklet tartalmaz.

A környezethasználó, a Nagy Sándor egyéni vállalkozó (5411 Kétpó, Jókai Mór u. 11. KÜJ:

100519958,

KSH

kód:

52103908-4312-231-16), Törökszentmiklós

011/44-45-46 hrsz. alatti telephelyén (KTJ: 101866328) hulladékkezelést folytatott a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 292-8/2012. számú határozata szerint (2. melléklet).

Nagy Sándor egyéni vállalkozó, a Törökszentmiklós, 011/44, 011/45 és a 011/46 hrsz. alatt lévő 3 ha terület északi felén, 1 ha 5070 m2 területen 17 05 04 EWC azonosító számú, Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól, hulladékgazdálkodási tevékenységet kíván folytatni.

Nagy Sándor a Felügyelőségtől a fenti 3 ha területre kapott hulladékkezelési engedélyt 292-8/2012. számon. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság az SZBK/410-4/2015. jegyzőkönyve alapján a fenti területből 1 ha 4930 m2-en, az SZBK/608/7/2014. számon jóváhagyott műszaki üzemterv szerint Készítette: Kocsis Lajos

oldal 2


2015.

a tájrendezés megtörtént és ismételten mezőgazdasági célra hasznosítható állapotban van. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területen további hulladékgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal JN/KTF/00856-05/2015. számú határozatában a 292-8/2012. számon kiadott hulladékkezelési engedélyt visszavonta.

Nagy Sándor, mivel a 3 ha területből mindössze 1 ha 4930 m2-en végzett hulladékkezelési tevékenységet, a területre geodéziai felmérést végeztetett. A geodéziai felmérés és a helyszíni bejárás során egyértelműen kiderül, hogy a felügyelőség által, 292-8/2012. számon kiadott engedélyében meghatározott 40.200 m3-es mennyiség fele annak, amivel az ingatlanokon kialakult tájsebet rehabilitálni lehet. Ez az elméleti mennyiség 90.500 m3, ami azt jelenti a jelzett terület tájba illesztéséhez, 135.750 tonna elhelyezhető föld, hulladék szükséges. A felmérés szerint azonban kb. 25.200 m3 engedélyezett hulladék és humusz elhelyezésével lenne teljes a tájba illesztés. A teljes dokumentáció (CD, Geodéziai felmérés) a már benyújtott 24/NS/2015. számú levelem mellékletét képezi.

Az előzetes vizsgálati dokumentáción elkészítésének fő oka az, hogy a környezethasználó tevékenységével, de átlépi a 10 t/napi hulladékkezelést, és így a tevékenység volumene alapján, a fenn említett Kormányrendelet 3. számú mellékletébe sorolódik.


oldal 3


1.

2015.

A tervezett tevékenység célja A vállalkozó saját tevékenységéből származó, illetve a más vállalkozóktól átvett 17 05 04 EWC azonosító számú, föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól hulladékokat kezelését végzi a telephelyen. A helyszínre szállított hulladékot a kezelés utáni vizsgálatok elvégzéséig a helyszínen tárolják, majd az eredmények birtokában a helyszínen mezőgazdasági hasznosítást végeznek (területfeltöltés). Mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas hulladékot más hasznosításra fogják előkezelni.

2.

A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai

2.1 A tevékenység volumene

EWC azonosító szám 17 17 05 17 05 04 20 20 02 20 02 02

A hulladék megnevezése

Mennyisége t/év

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETRŐL KITERMELT FÖLDET IS) Föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet) kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK, BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS Kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) talaj és kövek


18800

200

oldal 4


2015.

2.2 A telepítés és működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás időbeli megosztása A terület elhelyezkedése miatt a beszállítás időjárásfüggő, de az engedély birtokában a vállalkozó azonnal megkezdi a tevékenységét. A telep működésének várható időtartama a terület terepszintjének kialakításáig tart. A hulladékokat már a beszállítás után jellemzőik alapján külön deponálják úgy, hogy a tároláshoz és a hulladékokkal végzett műveletekhez szükséges hely biztosított legyen, figyelemmel a képződött anyagok mennyiségére és megközelíthetőségére. Az egyidejűleg begyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg a kijelölt deponálási terület befogadási képességét. Tekintettel arra, hogy a terület terepszintjének megváltoztatása, azaz feltöltése a hasznosítási cél, a földanyagot a kérelmező bevizsgáltatja, hogy alkalmas-e mezőgazdasági földterületen történő hasznosításra, majd a vizsgálati eredmények birtokában megkéri az engedélyt a talajvédelmi hatóságtól, a hasznosításra. A terület szakaszos feltöltését a kérelmező a talajvédelmi hatóság által elfogadott, jóváhagyott tervek alapján végzi. Az előkezelési műveletekből másodlagosan keletkezett hulladékot a kérelmező külön deponálja, majd elszállítja, lerakóba elhelyezi. Ha a másodlagosan képződött hulladék bevizsgálást követően a megfelelőségi igazolás birtokában másodnyersanyag, akkor azt a kérelmező felhasználja, értékesíti. A bevizsgálást a vonatkozó jogszabály szerint kell elvégeztetni.


oldal 5


2015.

2.3 A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és területrendezési tervben rögzített módja

A tevékenység Törökszentmiklós, külterületén 011/44-45-46 hrsz. alatt lévő (3. melléklet), 3 ha szántó művelési ágú terület északi felében folytatódik, a már fentebb említett geodéziai felmérés szerint. A tevékenység területigénye 1 ha 5070 m2. A terület a jelenlegi művelési ágának megfelelően, azaz szántóként nem használható, de a feltöltés után újból szántóként hasznosítható.

2.4 A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye

A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény maga a terület, a 25.000 m3-es gödör, amely 2016. április 30. napjáig, művelés alól időlegesen kivont ingatlan. Mivel a terület mezőgazdasági rendeltetésű szántóként van nyilvántartva, nincs körbe kerítve.

2.5 A tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását

A tervezett tevékenység a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 26 pontjában meghatározottak szerint hulladékgazdálkodás, amely magában foglalja a hulladék gyűjtését, szállítását és kezelését. A kezelésbe beleértendők hasznosítási és ártalmatlanítási műveleteket, illetve azokat megelőző előkészítést is. A hasznosítás alatt jelen esetben olyan kezelés Készítette: Kocsis Lajos

oldal 6


2015.

értendő, melynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál, azaz talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös (R10). A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység során a vállalkozó saját, illetve mások egyéb tevékenysége közben keletkezett, illetve másoktól átvett 17 05 04 EWC azonosító számú, föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól hulladékokat a Törökszentmiklós 011/44-45-46 hrsz. alatt lévő terület Északi felének 1 ha 5070 m2 területre kívánja szállítani, tárolni, majd szükség szerint kézi vagy gépi válogatás és bevizsgálás után a helyszínen hasznosítani (R10). A kezelési műveletek során keletkezett egyéb szervetlen anyagot saját tevékenységében hasznosítja vagy értékesíti a kérelmező. A kezelési technológia során képződő hulladékot, arra jogosult szervezetnek átadja. Tervezett tevékenység összegezve:  nem veszélyes hulladékok begyűjtése, a begyűjtés keretében hulladékok közúton történő szállítása a vállalkozó saját tulajdonát képező, vagy bérelt tehergépjárművekkel,  nem veszélyes hulladékok tárolása (R13), deponálása, (R1-R12 hasznosítási műveletek valamelyikének elvégzése érdekében) a gazdaságos előkezelést lehetővé tevő mennyiségig, illetve az előkezelt hulladék esetében a bevizsgálásig és hasznosításig,  nem veszélyes hulladék előkezelése (aprítás, törés, válogatás, osztályozás) anyagok visszanyerése céljából,  az előkezelés során képződő, mezőgazdasági célú hasznosításra nem alkalmas, nem veszélyes hulladék hasznosítása (R5, R11).

Az anyagfelhasználás, kezelt mennyiség a 2.1 pontban lévő táblázat szerint.


oldal 7


2015.

Az előkezelés során képződő, mezőgazdasági célú hasznosításra nem alkalmas, nem veszélyes kezelhető hulladék és mennyisége: EWC azonosító szám 19

19 12 19 12 09

A hulladék megnevezése

Mennyisége t/év

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK Közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből származó hulladékok ásványi anyagok (pl. homok és kövek)

1500

Ezen, másodlagosan képződő hulladékokhoz kapcsolódó műveletek:  Gyűjtés, deponálás  Vizsgálatok elvégeztetése és megfelelő eredmény esetén hasznosítás (v. értékesítés) kőanyag halmazként

2.6 A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége)

A tevékenységhez személyszállítás nem csatlakozik. A telephelyre a hulladék beszállítását saját, esetleg bérelt gépjárművel végzik. A telephelyről a kezelésből visszamaradt vagy képződött hulladékot szintén saját gépjárművel szállítják el. A telepen kezelt (válogatott) másodnyersanyagok kiszállítását a saját gépjárműveken kívül külső vállalkozások is végzik saját gépkocsijukkal. A munkanapokra kiszámolt kb. 75 tonna/nap hulladék mozgatásához szükséges gépjárművek a vállalkozó rendelkezésére állnak. Készítette: Kocsis Lajos

oldal 8


2015.

2.7 A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények, intézkedések

A telephely külterület helyezkedik el, a teleptől számított 2100 m-en belül védendő épület nem található. A hulladékok válogatása, illetve osztályozása során a környezetet káros hatások nem érik. A hulladékok osztályozása, mozgatása során, ha a por hatása megnövekedne, akkor az alapanyag locsolását fogják végezni. Így a levegőbe jutó por mennyiségét le tudják csökkenteni. A vizet külön 3000 l-es tartályban szállítják a telephelyre, amelyből szivatytyúval juttatják az osztályozásra váró alapanyagra.

2.8 A 2.1-2.8 pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen típusú információk ismeretében lehet azokat pontosítani

A fenti adatok valósak, kiszámíthatók, modellezhetők, pontosításukra nincs szükség. A szereplő adatokat számítások támasztják alá (geodéziai felmérés) A hulladékok kezeléséről a rendeleteknek megfelelő nyilvántartást vezet a vállalkozás, illetve évente eleget tesz a hulladék bejelentési kötelezettségének.

2.9 A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve – a településrendezési tervben szereplő – tervezett felhasználási módokat

A telephely Törökszentmiklós, 011/44-46. hrsz. alatt található, a 4. sz. főút Szajol-Törökszentmiklós szakaszától DK-re, a 4629. sz. TörökszentmiklósKészítette: Kocsis Lajos

oldal 9


2015.

Martfű összekötő úttól ÉNy-ra, a 120. vasútvonal mellett található, távol a településektől (4. melléklet). A telep és a környező területek a Törökszentmiklós Önkormányzata nyilvántartásában mezőgazdasági rendeltetésű térségként szerepelnek. A telephely szomszédságában szántó művelési ágú területek találhatók


oldal 10


3.

A

2.

pontban

vett

változatok

környezetterhelése

és

2015.

környezet-

igénybevétele (hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként, elkülönítve az esetleges környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel

A)

Levegő

Az üzemelés során légszennyezettség keletkezik a közvetlen hatásterületen a technológiai kibocsátások és a szállítás során, a közvetett hatásterületen pedig, a közúti szállítások környezetében. Tervezett tevékenység: 

nem veszélyes hulladékok begyűjtése, a begyűjtés keretében hulladékok közúton történő szállítása a vállalkozó saját tulajdonát képező, vagy bérelt tehergépjárművekkel,



nem veszélyes hulladékok tárolása, deponálása, (hasznosítási műveletek valamelyikének elvégzése érdekében) a gazdaságos előkezelést lehetővé tevő mennyiségig, illetve az előkezelt hulladék esetében a bevizsgálásig és hasznosításig,



nem veszélyes hulladék előkezelése (válogatás, osztályozás) anyagok visszanyerése céljából,



az előkezelés során képződő, mezőgazdasági célú hasznosításra nem alkalmas, nem veszélyes hulladék hasznosítása.

A telephelyen folytatott tevékenységhez kapcsolódó légszennyező anyag kibocsátások: 

a feldolgozásra beszállított hulladékok átmeneti tárolása során keletkező porkibocsátás;



a hulladék rakodása, manipulációja során kialakuló porkibocsátás;


oldal 11




2015.

a hulladékok feldolgozása (rezgő adagoló osztályozó) során kialakuló porkibocsátás;



a feldolgozott hulladékok elszállítása előtti átmeneti tárolás során kialakuló porkibocsátás;



a technológiai berendezések (homlokrakodó, ill. osztályozóberendezés) működése során kialakuló közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátás.

A tevékenység által okozott levegőterheltségek és jogszabályok alapján becsült hatástávolságok meghatározása a dokumentáció mellékletekén (5. melléklet) benyújtott levegő védelmi tanulmány alapján:

Alapterheltség

Terhelhetőség

B) Terhelhetőség 20%-a

µg/m3

m

µg/m3

µg/m3

µg/m3

m µg/m3 m

10000 100 200 50

1000 10 20 5

190 -

300 8.0 24 12

9700 92 176 38

1940 18.4 35.2 7.6

-

352.6 52.6 190 CO 17.14 9.14 190 NO2 46.95 22.95 190 TSPM 12.28 0.28 170 PM10* * PM10 esetén 24 órás határérték

Hatástávolság

Hatástávolság

µg/m3

C) maximum 80%-a + alapterheltség

A) 1 h határérték 10%-a

m

Hatástávolság

1 h határérték *

µg/m3

Max. helye

Max. hozáadott (AERMOD-alap)

Szennyező anyag

Max. eredő (AERMOD)

Normál üzem

342.08 280 15.31 280 39.16 280 14.62 350


Terhelhetőség


Hatástávolság


m

µg/m3

µg/m3

m

µg/m3

µg/m3

µg/m3

m

µg/m3 m

190 190

10000 100

1000 10

280

300 8.0

9700 92

1940 18.4

-

355.76 280 18.18 280

oldal 12

Hatástávolság

Alapterheltség

69.7 12.73

Hatástávolság

369.7 20.73


CO NO2

1 h határérték *

µg/m3

Max. helye


Szennyező anyag


Osztályozáskor

Előzetes vizsgálati dokumentáció Nagy Sándor ev. (5411 Kétpó, Jókai u. 11.) által üzemeltetett hulladékkezelő telepről 54.78 30.78 190 TSPM 15.96 3.96 170 PM10* * PM10 esetén 24 órás határérték

200 50

20 5

330 -

24 12

176 38

35.2 7.6

-

2015. 48.62 280 15.17 220

ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS A hatástávolságon belül nem várhatók határérték feletti levegőterheltségek! Itt szükséges megemlíteni a tevékenység folyamán fellépő zajterhelést. A vállalkozó elkészíttette a jelenlegi és várható zajkibocsátás vizsgálatát. Az elvégzett vizsgálat dokumentációját a 6. melléklet tartalmazza, amely részletezi a vizsgálati módszereket, a létesítmény hatásterületének meghatározását és a vizsgálat értékelését, amely szerint: ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS A technológiai és forgalmi adatok összegzéséből megállapítható, a hulladék gyűjtés és feldolgozás hatásterülete bár kívül van a telekhatárokon, de védendő nem lévén a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint a telephelyre zajkibocsátási határérték megállapítását nem kell kérni a hatóságtól. Az üzemi zajokra engedélyezett zajterhelési határérték teljesül. A hatásterület határa a domináns zajforrás (osztályozó) számított ~210 m. A hatásterület kívül van a telekhatáron, de védendő ingatlan a hatásterületen belül nem található, zajkibocsátási határérték-kérelmet nem kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére.

B)

Víz

A telepen vízfelhasználás várhatóan csak az osztályozáskor (szálló porcsökkentés) történik, melynek becsült mennyisége 10-15 m3 /év. A kommunális szennyvíz a telepen nem keletkezik. A telephelyre hulló csapadékvíz elszikkad.


oldal 13


2015.

A telep működése következtében felszíni vízbe történő káros anyag kibocsátás nincs. Felszíni vízbe még havaira helyzet esetén sem juthat szennyezőanyag. Mindezek alapján, a telephelyen folytatott tevékenység hatása a felszíni és felszín alatti vizekre semleges.

C)

Talaj

A telephelyre beszállított bontási hulladékok tárolása nem jelent terhelést a talajra vonatkozóan. A kommunális hulladék nem keletkezik. A telepen esetleg keletkező veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtéséről, arra feljogosított szállítónak történő átadásáról a tulajdonos gondoskodik.

D)

Élővilág, ökoszisztéma

A vizsgált időszakban a telephelyen nem volt olyan növénytársulás, állat, madár, mely védelmet igényelne. A telep működése következtében, megszűnik a bánya alján lévő talajvíz, illetve a terepviszonyok megváltozása miatt átalakul a növényvilág. A telep lezárásának eredménye, új szántó művelési ágba tartozó terület születése.

E)

Művi elem, település

A hulladékgazdálkodási tevékenységgel újra művelhető terület alakul ki.


oldal 14


F)

2015.

Táj

A létesítmény üzemeltetése nem érint műemlékvédelemmel, hírközléssel, vagy közlekedéssel összefüggő objektumot vagy tevékenységet. A telephely működése és működésének befejezése, tájra gyakorolt hatása építő.

4.

A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen:

4.1

a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indítanak el,

A telephelyen 2012. óta folyik hulladékgazdálkodási tevékenység. A hatótényezők ez ideig sem indítottak el új hatásfolyamatokat és várhatóan a tevékenység folytatásával sem történik változás

4.2

a hatásfolyamatok milyen területekre terjednek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,

A fenn említett hatótényezők mivel nem indítanak el hatásfolyamatokat, térképen nem határolhatók le, azonban a levegő-, és zajterhelés vizsgálatakor meghatározásra kerültek a hatástávolságok.

4.3

a 4.2 pont szerinti területekről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) lépnek fel.

A rendelkezésre álló adatok alapján nincsenek környezeti állapotváltozások. Készítette: Kocsis Lajos

oldal 15

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

A hulladékhasznosító elhelyezkedése, a szállítási útvonal megjelölésével

6. melléklet

Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök 5000. Szolnok, Tölgy u. 8/b. E-mail: [email protected] Tel.:(56) 373-395, 20-314-4549

Előzetes vizsgálat a a Törökszentmiklós, 011/44-46. hrsz. alatti gazdasági területen üzemeltetendő hulladéklerakó létrehozásához

Munkaszám: H-8/2015. Készült 2015. november 9.

2

A telep környezetének zajvédelmi jellemzése A hulladékhasznosító telephely Törökszentmiklós, 011/44-46. hrsz. alatt található, a 4. sz. főút Szajol-Törökszentmiklós közötti szakaszától DK-re, a 4629. sz. TörökszentmiklósMartfű összekötő úttól ÉNy-ra, a 120. vasútvonal mellett, nagy távolságra a településektől. A lerakó területe: 15000 m2.

A környezet zajszegény, csak a közutakról ideszűrődő közlekedési-, és a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatásokkal (szántás, növényvédelem, betakarítás) lehet számolni időszakosan. A telep tervezett funkciója: -

nem veszélyes hulladékok begyűjtése, a begyűjtés keretében hulladékok közúton történő szállítása a vállalkozó saját tulajdonát képező, vagy bérelt tehergépjárművekkel,

-

nem veszélyes hulladékok tárolása, deponálása, (hasznosítási műveletek valamelyikének elvégzése érdekében) a gazdaságos előkezelést lehetővé tevő mennyiségig, illetve az előkezelt hulladék esetében a bevizsgálásig és hasznosításig,

-

nem veszélyes hulladék előkezelése (válogatás, osztályozás) anyagok visszanyerése céljából,

-

az előkezelés során képződő, mezőgazdasági célú hasznosításra nem alkalmas, nem veszélyes hulladék hasznosítása.

A tervezett tevékenységek felsorolása, zajhatása -a hulladék beszállítása, rakodása, manipulációja zajhatása

3

–

a hulladékok feldolgozása (rezgő adagoló osztályozó, szállítószalag)

–

a kőtörő törőberendezés) működése során kialakuló közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátás.

–

a feldolgozott hulladékok rakodása, elszállítása

A telephely járműforgalmának nagysága sok egymástól is független tényezőtől függ, (be- és kiszállítási igény, alapanyag rendelkezésre állás, stb.) A mértékadó átlagos szállítási forgalom: 6-7 forduló oda-vissza. A minimális forgalom a téli időszakra jellemző. A telephelyen a táblázatban felsorolt gépek a megadott üzemidővel fognak dolgozni. Tapasztalatok alapján a gépek napi 6-6,5 óránál többet nem tudnak dolgozni a munkaközi szünetek, anyag elakadás miatt. A zajforrások üzemeltetése Az egyik zajforrás az inert hulladék beszállítása, leborítása. Az inert hulladékot szállító jármű a bejáraton keresztül a kijelölt helyre rakományát leüríti, optimális esetben frakcionált betontörmelékkel megrakják, majd a helyszínt elhagyja. A járműközlekedés zajhatását a telekhatár átlépése és az elhagyása közötti időtartam alatti zajkibocsátás adja. Ez folyamatosan változó érték, mivel a járművek mp-enként más-más távolságra vannak a telekhatároktól, illetve a védendő ingatlanoktól. A járműközlekedést úgy modellezhető, mint egy olyan pontforrást, amely folyamatosan változó távolságra van a vizsgálat helyszínétől. A mérési adatokat annak függvényében, hogy a forrás és észlelő milyen helyzetben van egymáshoz képest „Lz” irányítottságtól függő korrekcióval kell korrigálni. Az egyes vizsgálati pontokat érő zajterhelés az egyes technológiai zajforrások zajszintjének összegzésével határozható meg

n  LAeq  10  lg 10 0.1Li   i 1  LAeq...megítélési hangnyomásszint Li Az egyes zajforrások hangnyomásszintje dB-ben, i .. az egyes zajforrások száma L2  L1  15 lg

r2 r1

3. sz. képlet (közlekedési zajnál)

jelmagyarázat: LAeq...megítélési hangnyomásszint Li .....az egyes zajforrások hangnyomásszintje dB-ben, i .......az egyes zajforrások száma r1 .....a zajforrás távolsága a mérés helyétől r2 .....a zajforrás távolsága a védendő lakószobától L1 ....a mérés helyén mért hangnyomásszint L2 ....a védendő lakószobát terhelő hangnyomásszint

4

Tekintettel arra, hogy a környezetben nincs védendő ingatlan, a közlekedés zajhatását csak a becsatlakozó és szállításra igénybe vett utakra vonatkozatott 6 járműforduló esetében a közlekedési munkarészben vizsgáljuk. A másik zajforrás a kőtörő gép üzemeltetése, ami az év folyamán néhány alkalommal következik be. A kőtörő pontos típusa még nem ismert. Az alábbiakban a szakirodalomban fellehető, illetve Széll Gábor szakértő által mért adatok kerülnek felhasználásra a zajterhelés és a hatásterület becslésére. Megjegyzendő a pofás törő berendezés hangteljesítményszintje függ a törni kívánt beton méretétől.

Megnevezése

Osztályozó Homlokrakodó Szállítószalag

Becsült Becsült üzemidő zajteljesítmény- Elhelyezkedése Óra/műszak* szintje, dB 6,5 6,5 6,5

95 95 80

Szabad térben

* A műszak ideje: kizárólag nappali egy (esetlegesen nyújtott) műszak. A summázott egyenértékű hangnyomásszint: LAeq= 109,4 dB Az osztályozó berendezést pontos helyét a megbízó nem tudta megadni így egyéb adat híján a telephely közepébe történő telepítéssel számoltunk. Az osztályozóról a különböző frakciók megfelelően szétválasztva kerülnek deponálásra. Az osztályozást évente 1 alkalommal (3-4 nap) tervezik 20 óra üzemidővel. Tervezői megfontolások A védendő terület nagy távolsága miatt a zajterhelési követelmények vizsgálatakor pontszerű zajforrás közelítést alkalmazhatunk. A zajterhelés számításánál vizsgálni kellene az anyagmozgatás, osztályozás és az osztályozott kő depóra juttatás zajhatását, azonban az osztályozó berendezés hangteljesítményszintje lényegesen magasabb, így zajhatásuk elhanyagolható. A hangterjedés számítása az MSZ 15036:2002 – Hangterjedés a szabadban- c. szabvány alapján történt, figyelembe véve a távolság, a talaj és a levegő csillapítását, valamint a homlokzati reflexiót a legközelebbi védendő homlokzatok előtt.

5

HATÁRÉRTÉKEK Az üzemi létesítményekre vonatkozóan a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásai vonatkoznak, amennyiben a környezetben zajvédelmi szempontból védendő létesítmény található.



Ha a környezet olyan gazdasági terület, ahol lakóingatlan (tanya) is található a rendelet 1. sz. melléklet 4. sora szerint a védendő homlokzatok előtt 2 m-re engedélyezett zajkibocsátási határérték:

nappal: 60dB* éjjel: 50 dB* *A nappali időszak 600-2200-óra közötti, a minősítés alapja a legkedvezőtlenebb összefüggő 8 óra. Az éjszakai a 2200-600 óra közötti, a minősítés alapja a legkedvezőtlenebb 0,5 óra. A legközelebbi lakóingatlan 2110 m-re van, így védendő ingatlan híján ennek a határértéknek a megkövetelése nem indokolt. A számítások során alkalmazott előírások, szabványok, segédanyagok -284/2007. (X.29.) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. -93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. -27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. -MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése. - MSZ 18150-1: 1998 sz. szabvány „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése”. - ÚT 2-1.302:2003 Útügyi Műszaki Előírás „A közúti közlekedési zaj számítása. - MSZ 15036: 2002 sz. szabvány „Hangterjedés a szabadban”. Hangárnyékolási számítások: Az osztályozógép környezetébe az alapanyagot 2-3 m magasra feldeponálják annak érdekében, minél kevesebb legyen a mozgatási igény, így a helyszínen tárolt anyagdepók zajárnyékolásával is számolni lehet. A hangárnyékoló fallal elérhető csillapítást Kirchoff elméleti modellje és Maekava kísérletei alapján Kurze határozta meg az alábbi összefüggéssel:

L  5  20 log tgh22NN A kifejezés N  -0,2 értéktől kezdődően az egész értelmezési tartományra megfelelő pontosságú eredményt szolgáltat.

6

A gyakorlatban azonban nem ezt, hanem abban az esetben ha N  0 egy még egyszerűbb összefüggéssel számolunk. Ez tapasztalati képlet, amely kellően pontos eredményt ad:

LZ  10  lg(3  20 N ) ahol N és  az alábbi összefüggésekkel határozható meg: 2 2   A B d N   f  c Jelmagyarázat: LZ............a fallal elérhető csillapítás mértéke (dB) N...............Fresnel szám f.................frekvencia (Hz) ................geometriai tényező c.................hangterjedés sebessége (340 m/s) A,B,d..........geometriai méretek zajforrás

észlelő

B

A d

Jelen esetben a nagy távolságok miatt az anyagdepók csillapítását figyelmen kívül hagyható. A számításokat a következő táblázatban foglaltam össze a 2610 m-re lévő védendő ingatlanokra vonatkoztatva

LW Felület érték (10*lgF) árnyékolás (-Z) Táv.Csillap. (-20*lg(r)) Irányít.mutató (10*lgD) Gömbsugárzó áll. (-10*lg(K)) Oktávsáv érték (Lpokt) A-szűrő KAi Ton.korr. (K2) Imp.korr. (K3) Növényzet csillapítása Kn Levegő csillapítása Kl Talaj csillapítása K2 Üzemelési idő (t) Megítélési idő (T) A-szint (LAeq)

125Hz

256Hz

500Hz

1k

2k

4k

Megjegyz.

105,2

104

103,8

104,1

104,2

103,2

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

F=50m2

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-68,33

-68,33

-68,33

-68,33

-68,33

-68,33

r= 2610

3,01

3,01

3,01

3,01

3,01

3,01

D=2

-10,86

-10,86

-10,86

-10,86

-10,86

-10,86

K=12,2

29,02

27,82

27,62

27,92

28,02

27,02

-16

-9

-3

0

1

1

110

K2=0 K3=0 1

1,50

2,00

2

2,0

2,0

1,8

-0,5

-0,70

-0,90

-1

-2,0

-4,0

-1,4

-2,0

-2,0

-2,0

-2,0

-2,0

-2,0

-2,0 t= 6,5 ó T= 8 ó 27,76595

Olyan feltételek mellett, hogy a gépek a 8 órás üzemidőben 6,5 órát üzemelnek kerekítve

7

LAeq= 28,0 dB A védendő területen az alapzajról az osztályozás zaja nem választható le, a zajterhelési határérték teljesül. A LÉTESÍTMÉNY HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA A környezeti zajforrás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) szerint a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) szerint a környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül – 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § meghatározza a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat. (3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés értéke azonos a hivatkozott 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint megállapított hangnyomásszinttel. Hatásterület nappal Zajtól védendő terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Gazdasági terület

Hatásterület határa [dB] 50 – 10 = 40 55

8

A hatásterület nagyságát és az üzemelésre vonatkozó számítások az ISO 9613.1/2. számítási szabvány alapján kerültek elvégzésre A hatásterület maximális kiterjedését az LAeq = 55 dB kontúr határozza meg. Az ehhez tartozó sugár, közelítő értéke: R  210 m. A hatásterület kívül van a telekhatáron, de védendő ingatlan a hatásterületen belül nem található, zajkibocsátási határérték-kérelmet nem kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére. A SZÁLLÍTÁS ZAJHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A telephely napi járműforgalma 6 db. nehéz tehergépjármű (oda-vissza) a napi 1-2 db. személygépjárműtől el lehet tekinteni. A közlekedés a 46-os úton és egy földúton történik. A földút mellett tanya nem található, zajterhelésének vizsgálata szükségtelen. 46-os út 0+000 +2800-ös szelvény1 Járművek megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Személygépkocsi Kistehergépkocsi Autóbusz, szóló Autóbusz, csuklós Tehergépkocsi, középnehéz Tehergépkocsi, szóló nehéz Tehergépkocsi, pótkocsis Tehergépkocsi, nyerges Tehergépkocsi, speciális Motorkerékpár

Forgalmi adatok [db/nap] 6152 1598 188 23 113 94 90 236 7 125

A forgalmi adatok alapján a közút szélső forgalmi sávjától 7,5 m-re nappal 71,0 dB a számított zajterhelés mértéke. A hulladékszállítás tehergépjármű forgalma napi 6x2 db. nehéz tehergépjármű. (6 db. odavissza, LAeq= 49,1 DB) A szállítás által okozott zajterhelés növekedés mértéke 0,06 dB, a közút forgalmáról érdemben nem választható le, azaz kimutatható mértékű zajterhelés növekedés nem következik be. ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS

A technológiai és forgalmi adatok összegzéséből megállapítható, a hulladék gyűjtés és feldolgozás hatásterülete bár kívül van a telekhatárokon, de védendő nem lévén a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint a telephelyre zajkibocsátási határérték megállapítását nem kell kérni a hatóságtól.

1

Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Az országos közutak 2014. Évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Budapest, 2015. június

9

Az üzemi zajokra engedélyezett zajterhelési határérték teljesül. A hatásterület határa a domináns zajforrás (osztályozó) számított ~210 m. A hatásterület kívül van a telekhatáron, de védendő ingatlan a hatásterületen belül nem található, zajkibocsátási határérték-kérelmet nem kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére. Szolnok, 2015. november 14.

55 dB-es hatásterület határa

Osztályozás helyszíne

5. melléklet

Levegőtisztaság-védelem Helyszín Az éves szélirány és szélsebesség eloszlást az alábbiak szerint jellemezhetjük. Az uralkodó szélirány É-i, az átlagsebesség 3.01 m/s.

A telephely Törökszentmiklós, 011/44-46. hrsz. alatt található, a 4. sz. főút SzajolTörökszentmiklós szakaszától DK-re, a 4629. sz. Törökszentmiklós-Martfű összekötő úttól ÉNy-ra, a 120. vasútvonal mellett található, távol a településektől. A lerakás területe: 15000 m2.

1

Levegőterhelés Az üzemelés során légszennyezettség keletkezik a közvetlen hatásterületen a technológiai kibocsátások és a szállítás során, a közvetett hatásterületen pedig, a közúti szállítások környezetében. Tervezett tevékenység: -

-

-

nem veszélyes hulladékok begyűjtése, a begyűjtés keretében hulladékok közúton történő szállítása a vállalkozó saját tulajdonát képező, vagy bérelt tehergépjárművekkel, nem veszélyes hulladékok tárolása, deponálása, (hasznosítási műveletek valamelyikének elvégzése érdekében) a gazdaságos előkezelést lehetővé tevő mennyiségig, illetve az előkezelt hulladék esetében a bevizsgálásig és hasznosításig, nem veszélyes hulladék előkezelése (válogatás, osztályozás) anyagok visszanyerése céljából, az előkezelés során képződő, mezőgazdasági célú hasznosításra nem alkalmas, nem veszélyes hulladék hasznosítása.

A telephelyen folytatott tevékenységhez kapcsolódó légszennyező anyag kibocsátások: – a feldolgozásra beszállított hulladékok átmeneti tárolása során keletkező porkibocsátás; – a hulladék rakodása, manipulációja során kialakuló porkibocsátás; – a hulladékok feldolgozása (rezgő adagoló osztályozó) során kialakuló porkibocsátás;

2

– a feldolgozott hulladékok elszállítása előtti átmeneti tárolás során kialakuló porkibocsátás; – a technológiai berendezések (homlokrakodó, ill. osztályozóberendezés) működése során kialakuló közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátás. A feldolgozásra beszállított hulladékok átmeneti tárolása során keletkező porkibocsátás A hulladékokat már a beszállítás után jellemzőik alapján külön deponálják úgy, hogy a tároláshoz és a hulladékokkal végzett műveletekhez szükséges hely biztosított legyen, figyelemmel a képződött anyagok mennyiségére és megközelíthetőségére. Az egyidejűleg begyűjtött hulladék mennyisége nem haladja meg a kijelölt deponálási terület befogadási képességét. Tekintettel arra, hogy a terület terepszintjének megváltoztatása, azaz feltöltése a hasznosítási cél, a földanyagot a kérelmező bevizsgáltatja, hogy alkalmas-e mezőgazdasági földterületen történő hasznosításra, majd a vizsgálati eredmények birtokában megkéri az engedélyt a talajvédelmi hatóságtól a hasznosításra. Várhatóan a beszállított hulladék 5-10 %-át (max. 4000 t) kell kezelni, osztályozni. Az külön deponált hulladékot a vállalkozó egyszerre kívánja kezelni, a költségek csökkentése végett. Így a válogatás, osztályozás, mintegy 20-25 gépüzemórát vesz igénybe 200 t/óra kapacitás mellett. A hulladékok tárolása során a fajlagos porkibocsátási érték a figyelembe vett irodalmi adatok alapján 1 2 0,1-0,5 g/t/h ülepedő por. Ennek megfelelően a feldolgozásra váró, ill. a feldolgozás után előtárolt hulladékok ülepedő por kibocsátása alkalmanként max. 4000*0,5 = 2000 g/h. Irodalmi adatok 3 szerint a nedvesítés hatására a porkibocsátás átlagosan 85%-kal csökkenthető. Ennek megfelelően a becsült kibocsátás átmeneti tároláskor: 2000 g/h* 0,15 = 300 g/h. A kibocsátás effektív magassága 3 m-re becsülhető. A hulladék rakodása, manipulációja során kialakuló porkibocsátás Az előtárolt hulladékot a feldolgozáskor rakodógéppel rakják az osztályozó berendezésbe. Az osztályozó berendezés névleges feldolgozási kapacitása 200 t/h, ennek megfelelően a maximális rakodás 200 t/h. A rakodás során kibocsátott por mennyiségét a korábban említett irodalmi források 1, 2 által közölt fajlagos adatok alapján becsültük. Az hulladékok manipulációja során e szerint a fajlagos porkibocsátás 10-20 g/t. Esetünkben a nagyobb értéket vettük figyelembe, ennek megfelelően a rakodás során az ülepedő por kibocsátása 200 t/h* 20 g/t = 4000 g/h.

1

VDI 3790, Blatt 2: Umweltmeteorologie. Emission von Gasen, Gerüchen und Stäuben aus diffusen Quellen (1997) 2 Rühlig, A.-Lohmeyer, A.: Ausbreitungsrechnung – diffusen Quellen, Halden, Deponien. In: Staub – Reinhaltung der Luft, 57. k. 10. sz. 1997, pp. 111-125. 3 Compilation of Air Pollutant Emission Factors, Volume I: Stationary Point and Area Sources. Fifth Edition. U.S. EPA, 2006. július,, www.epa.gov

3

A kiporzás csökkentése érdekében a telepen minden rakodási műveletet megelőzően az anyagokat nedvesíteni kell. Irodalmi adatok3 szerint a nedvesítés hatására a porkibocsátás átlagosan 85%-kal csökkenthető. Ennek megfelelően a becsült kibocsátás rakodáskor: 4000 g/h* 0,15 = 600 g/h. A kibocsátás effektív magassága 3 m-re becsülhető. A hulladékok feldolgozása (rezgő adagoló osztályozó, osztályozó, szállítószalag) során kialakuló porkibocsátás Mobil osztályozógép Nincs saját eszközünk, minden esetben kezelőszemélyzettel együtt béreljük, egyedi vállalkozási szerződés megkötésével, jellemzően a Daráló-Aprító Újrahasznosító Kft-től (http://www.daraloaprito.hu). EXTEC C10 pofás lánctalppal szerelt mobil osztályozó Méret (üzemi áll.):

11,8 m x 4,7 m x 3,6 m (hosszúság, szélesség, magasság) Motorteljesítmény: 166 kW Maximális telj. (anyag tömegáram): 200 tonna/óra Siló kapacitás: 5,5 m3 Üzemanyag: gázolaj Fogyasztás: 32 liter/óra A gép a következő európai uniós szabványoknak felel meg: EN 292-1, EN 292-2, EN349, EN418, EN954-1, EN1050 Az osztályozás évente 1 alkalommal tervezett, naponta 8-12 órában, összesen 20 óra üzemidővel. Az egyes részegységek porkibocsátása az irodalmi adatok 4 alapján, figyelembe véve a berendezés 200 t/h kapacitását, az alábbi: Porkibocsátás [g/t] Porfrakció Ülepedő por Szálló por (PM10)

Rezgő adagoló osztályozó

Szállítószalag

3.7 0.023

0.37

Összesen

g/h

3.723

745

0.393

79

Az alkalmazott berendezést a porkibocsátás csökkentése érdekében egy nagynyomású vízzel működő, nedvesítő-porlekötő rendszerrel látták el, ami 85%-os porkibocsátás csökkenést eredményezhet. Összes por: 79*0.15+745*0.15 = 124 g/h, azaz 2.289E-06 g/m2/s 4

Compilation of Air Pollutant Emission Factors, Volume I: Stationary Point and Area Sources. Fifth Edition. U.S. EPA, 2006. július,, www.epa.gov

4

Szálló por (PM10): 79*0.15 =11.85 g/h, azaz 2.194E-07 g/m2/s. Az üzemanyag fogyasztásból származó emissziók FERMEC 760 homlokrakodó Üzemanyag: gázolaj Fogyasztás: 12 liter/óra EXTEC C10 osztályozó Üzemanyag: gázolaj Fogyasztás: 32 liter/óra A munkagépekből elsősorban CO, NOx (melynek kb. 2/3-a NO 2 ), korom és el nem égett szénhidrogének kerülnek a levegőbe. A gépek légszennyező anyag kibocsátásainak becslésekor feltételeztük, hogy azok megfelelnek a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklet 4.1.2.1. pontjában definiált C típusú motorokra megállapított szennyezőanyag kibocsátási határértékeknek: Leadott teljesítmény (P; kW) A: 130 ≤ P ≤ 560 B: 75 ≤ P < 130 C: 37 ≤ P < 75

Szén-monoxid (CO; g/kWh) 5.0 5.0 6.5

Szénhidrogének (HC; g/kWh) 1.3 1,3 1.3

Nitrogén-oxidok (NO2; g/kWh) 9.2 9,2 9.2

Részecskék(PT; g/kWh) 0.54 0.70 0.85

A fenti emissziós faktorokat figyelembe véve az emissziók az alábbi módon határozhatók meg: Emisszió = Emisszió-faktor * Teljesítmény, ill. kén-dioxid esetében Emisszió = 2 * kéntartalom [kg/kg] *(fogyasztás), feltételezve, hogy az összes kén átalakul kén-dioxiddá az S + O 2 = SO 2 egyenlet szerint. A kén-tartalom a MOL szabványai szerint max. 0,05 m/m %, azaz 0,0005 kg/kg üzemanyag, amiből a fajlagos kén-dioxid emisszió a fentiek szerint 0,001 kg SO 2 /kg üzemanyag. A napi üzemidőket is figyelembe véve (6 óra), a 24 órára vetített átlagos órai kibocsátások (6/24 = 0.25%): Névleges Fogyasz teljesítm tás ény

SO2

CO

NO 2

CH

Korom (PM)

kW

kg/h

FERMEC 760

118

10

0.0025

147.5

271.4

38.35

20.65

EXTEC C10

166

24

0.006

207.5

381.8

53.95

29.05

284

34

0.0085

355

653.2

92.3

49.7

ÖSSZESEN

g/h

Jellemzően egy FERMEC 760 homlokrakodó üzemel a telepen 8 órás szakaszos üzemben átlagosan egy munkanap 6 üzemórát. 5

A fajlagos kibocsátások normál üzemben: SO2

CO

CH

Korom(PM)

7.102E-07

3.824E-07

NO 2 g/m2/s

FERMEC 760

4.630E-11

2.732E-06

5.026E-06

A fenti táblázatokban található adatok jellemzik a minimális és a maximális, munkagépekből eredő kibocsátásokat. Ehhez hozzáadódik a hulladékok rakodásával, mozgatásával, tárolásával kapcsolatos összes por emisszió, 900 g/h. Normál üzem mellett az eredő fajlagos kibocsátások: SO2

CO

NO 2

CH

Korom (PM10)

Rakodás, tárolás összes por (TSPM)

g/m2 s FERMEC 760 ÖSSZESEN

4.630E-11

2.732E-06

5.026E-06

7.102E-07

3.824E-07

-

-

-

-

-

-

2.194E-05

4.630E-11

2.732E-06

5.026E-06

7.102E-07

3.824E-07

2.194E-05

A fajlagos kibocsátások az EXTEC C10 működése idején: SO2

CO

NO 2

CH

Korom (PM10)

Osztályozás PM10

Osztályozás összes por (TSPM)

g/m2 s EXTEC C10

1.111E-10

3.843E-06

7.070E-06

9.991E-07

5.380E-07

1.462E-06

2.289E-06

FERMEC 760 4.630E-11

2.732E-06

5.026E-06

7.102E-07

3.824E-07

-

-

ÖSSZESEN

6.575E-06

1.210E-05

1.709E-06

1.574E-10

2.382E-06

2.289E-06

Szállító jármű: Típus: KAMAZ 5511 billenő puttonyos Hasznos teherbírás: 10000 kg Üzemanyag fogyasztás: 24 liter/100 km A telephely járműforgalmának nagysága sok egymástól is független tényezőtől függ, ennek következében széles határok között ingadozik: befolyásolja a megrendelések száma, azok határideje, a vállalt munkák volumene, az évszakos szezonalitás, és az adott napi időjárási körülmények. A forgalom munkanapokon minimálisan 2-3 forduló láncos konténerszállító járművel, amely a többi szállítóeszköz használatával időnként a 40 fordulót is elérheti. A mértékadó átlagos szállítási forgalom: 3 forduló/nap (max. 6 db/nap). A minimális forgalom a téli időszakra jellemző. 6

Egyéb felmerülő telephelyi forgalom a telepen tárolt félpótkocsikhoz a nyerges vontatók beés kiállása, a tárolt munkagépek elszállítása traileres félpótkocsival és a szóródó anyagok értékesítéséhez kapcsolódó járműforgalom. Mértékadó nagysága: 3 forduló/nap (6 db/nap). A gépkocsik átlagos max. haladási sebessége a telephelyen belül 10 km/h. A gépjárművekre megadott fajlagos emisszió értékek 10 km/h haladási sebesség esetén az alábbiak (Közlekedés Tudományi Intézet adatai alapján): SzénSzén-hidrogének Nitrogén-oxid Kén-dioxid monoxid CH (FID) NO 2 SO 2 CO g/km/jármű 33,2 3,08 1,38 0,0125

személy gk. nagyteher (>3,5t)

22,69

2,40

8,39

Részecske PM10

0,152

0,246 2,55

A telephelyhez kapcsolódó átlagos gépkocsi forgalomra vonatkozó tényleges emisszió a következőképpen alakul: A telephelyhez közvetlenül kapcsolódó gépjárműforgalom nagysága max. 500 m (0,5 km). Tényleges gépjármű emissziók 10 km/h sebességnél Gépkocsifajta

Szénmonoxid

Szénhidrogének

Nitrogéndioxid

Kéndioxid

Részecske

CO

CH (FID)

NO 2

SO 2

PM10

db/nap

g/km/nap személy gk.

1

33.2

3.08

1.38

0.0125

0.246

nagyteher (>3,5t)

6

136.14

14.4

50.34

0.912

15.3

8 órás műszakkal számolva az órai kibocsátások:

Gépkocsifajta Személy gk. nagyteher (>3,5t) ÖSSZESEN

Szénmonoxid CO

Szénhidrogének CH (FID)

0.130 1.701 1.831

0.012 0.180 0.192

Nitrogéndioxid NO 2 g/h 0.00539 0.629 0.634

Kén-dioxid

Részecske

SO 2

PM10

0.0000488 0.0114 0.0114

0.000961 0.191 0.192

E forgalom része a 46. sz. út forgalmának. A számolt forgalom alapján a nappali 16 órára vonatkozó óránkénti és az ebből számított napi forgalom az alábbi: A telephelyhez köthető forgalom elenyésző a terület levegőminőségét jelentős mértékben meghatározó 46. út forgalmához képest. Járművek megnevezése

Telephely Telephely 46. sz. út forgalma aránya jármű/nap jármű/nap %

7

Személygépkocsi Tehergépkocsi Autóbusz Összesen

1 6 0 7

7750 540 211 8501

0.01% 1.11% 0.00% 0.08%

A telephelyről kikerülő eredő összes és fajlagos emissziók (rakodás, szállítás) a telephely területét figyelembe véve az alábbiakban foglalható össze. Normál üzemben: Kibocsátás forrása Forgalom Rakodó gép Rakodás, tárolás ÖSSZESEN

Kibocsátás forrása Forgalom Rakodó gép Rakodás, tárolás ÖSSZESEN

CO

CH (FID)

NO 2

SO 2

PM10

TSPM

g/h 1.831 147.5

0.192 38.35

0.634 271.4

0.0114 0.0025

0.192 20.65

-

-

-

-

-

-

900

149.3

38.542

272.035

0.0139

20.842

900

CO

CH (FID)

NO 2

SO 2 g/m2/s 1.174E-08 2.111E-10 5.026E-06 4.630E-11

PM10

TSPM

3.391E-08 2.731E-06

3.556E-09 7.102E-07

3.556E-09 3.824E-07

-

-

-

-

-

-

1.667E-05

2.765E-06

7.137E-07

5.038E-06

2.574E-10

3.860E-07

1.667E-05

CO

CH (FID)

NO 2

SO 2

PM10

TSPM

Osztályozás esetén: Kibocsátás forrása Forgalom Osztályozás Rakodás, tárolás ÖSSZESEN

g/h 1.831 207.5

0.192 53.95

0.634 381.8

0.0114 0.006

0.192 29.05

-

-

-

-

-

54

1284

209.3314

54.14203

382.4346

0.017449

83.24221

1284

Kibocsátás forrása Forgalom

CO

CH (FID)

3.391E-08

Osztályozás Rakodás, tárolás ÖSSZESEN

NO 2

PM10

TSPM

3.556E-09

SO 2 g/m2/s 1.174E-08 2.111E-10

3.556E-09

3.843E-06

9.991E-07

7.070E-06

1.111E-10

5.380E-07

0.000E+0 0

-

-

-

-

1.000E-06

-

3.877E-06

1.003E-06

7.082E-06

3.222E-10

1.542E-06

0.000E+0 0

Az emisszió terjedése (hatásterület) és a levegőminőségre gyakorolt hatása

8

A levegő védelmével kapcsolatos, a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelettel módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban R) 2.§. 12a. pontja az alábbi módon határozza meg a telephely mint diffúz forrás hatásterületét: „12a. helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett kibocsátott – műszaki becsléssel meghatározható – légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, 10

b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb” 10

Az MSZ 21459/1-1981 magyar szabvány 4.3.1. pontja szerint a maximális felszíni koncentráció a légköri stabilitás mértékétől függően a szennyező forrástól azon xmax szélmenti távolságban alakul ki, ahol a területi forrás σ z függőleges turbulens szóródási együttható értéke, σ z = 0,707⋅H (H az ún. effektív kibocsátási magasság). Ebben a távolságban az 1 óra átlagolási időtartamra vonatkozó maximális koncentrációt (Cmax,1) az alábbi kifejezés adja. gáz halmazállapotú szennyezőkre: C max,1 =

[

]

E ⋅ 10 3 µg / m 3 , π ⋅ e ⋅ u ⋅ σ yt σ zt

ülepedő szilárd szennyezőkre (porra): C max,1 =

[

]

E ⋅ (1 + g ) ⋅ 10 3 µg / m 3 , 2 ⋅ π ⋅ e ⋅ u ⋅ σ yt σ zt

ahol E

a forrás szennyező anyag kibocsátása, mg/s;

e=2,718

a természetes logaritmus alapja;

u

a jellemző szélsebesség rövid időtartam alatti középértéke (MSZ 21457-3:1980);

σyt, σzt

a vízszintes és függőleges turbulens szóródási együttható felületi források esetén (MSZ 21457/1-1980), m;

g

az ún. tükrözési tényező, értéke a szilárd anyag részecskék ülepedési sebessége függvényében 0,1 – 1,0 közötti.

Az MSZ 21457-4:1980 alapján σyt és σzt az alábbi képletek segítségével számíthatók ki:

9

 H σ y = 0,08 6 ⋅ p − 0,3 + 1 − ln  ⋅ x 0,367 ( 2 ,5− p ) z0  

[m], és

σ yt = (σ y20 + σ y2 ) 1/ 2 [m]  H σ z = 0,38 ⋅ p 1,3  8,7 − ln  ⋅ x1,55⋅exp( −2 ,35⋅ p ) z0  

σ zt = (σ z20 + σ z2 ) 1/ 2

[m], és

[m]

ahol

σ y0

a vízszintes irányú kezdeti szóródási együttható, mely a területi forrás szélességének 4,3-del osztott értéke.

σ Z0

a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható, amely a területi forrás magasságának 2,15-del osztott értéke. Tekintettel arra, hogy nem pontszerű kibocsátásokról van szó, csak virtuálisan állapíthatunk meg ún. effektív magasságot.

p

a légköri stabilitástól függő szélprofil egyenlet kitevője, s a Szepesi-féle S stabilitási indikátor függvényében az alábbi táblázatból meghatározható (MSZ 21457-4:1980 2.3.1. pontja) Stabilitási kategória p

7 Labilis

6 Normális

0,170

0,282

5 Pozitív izoterm 0,343

4 Negatív izoterm 0,384

3 Gyenge inverzió 0,427

H

a kibocsátás effektív magassága, m;

z0

az érdességi paraméter, a talajfelszín jellegétől függ, m.

2 Inverzió 0,446

1 Erős inverzió 0,464

A terület alap levegőterheltsége A legközelebbi folyamatos mérőállomás Szolnok, Ady Endre út 9. sz. alatt található 5. Ennek eredményei nem alkalmazhatók a vizsgált területre. E helyett SO2 és CO esetén a 4/2011. (II. 14.) VM rendeletben megállapított éves határértékek 10%-át, NO2 esetén 20%-át, por esetén 30%-át vettük alapul. SO 2

CO

NO x *

NO 2

PM10

TSPM

µg/m3 5.0 300 16.0 8.0 12.0 24.0 * nincs éves határérték; a szolnoki adatok alapján kb. 2*NO 2

1 órás (PM10-nél 24 órás) határérték ALAPTERHELTSÉG TERHELHETŐSÉG 5

http://levegominoseg.hu

10

SO 2

CO

NO x

NO 2

PM10

TSPM

250 5 245

10000 300 9700

200 16 184

100 8 92

50 12 38

200 24 176

„A” FELTÉTEL: A RÖVID IDEJŰ HATÁRÉRTÉK 10%-A „B” FELTÉTEL: A TERHELHETŐSÉG 20%-A „C” FELTÉTEL: A MAXIMÁLIS ÉRTÉK 80%-A

SO 2

CO

NO x

NO 2

PM10

TSPM

25 49

1000 1940

20 36.8

10 18.4

5 7.6

20 35.2

AERMOD View 8.1 modellel végzett számításokkal elemeztük a telephely 1000 m-es környezete eredő levegőterheltségének (alapterheltség + a telephelyről kikerülő szennyező anyagok) térbeli eloszlását, melyeket az alábbi térképeken mutatunk be a CO, NO 2 és PM10 esetében.

Normál üzemelés 1 órás maximális eredő CO terheltségek

Hatástávolság 280 m („c” pont szerint), a maximális eredő CO koncentráció (352.6 µg/m3) 190 m-re várható.

11

24 órás maximális eredő CO terheltségek

Éves CO eloszlás

12

1 órás maximális eredő NO2 terheltségek

Sem az „A” kritérium (10 µg/m3, a 24 órás határérték 10%-a + 8 µg/m3 alapterheltség = 18 µg/m3) sem a „B” kritérium (18.4 µg/m3 a terhelhetőség 20%-a + 8 µg/m3 alapterheltség = 26.4 µg/m3) esetén nem állapítható meg hatástávolság. A maximális 1 órás eredő terheltség 17.14 µg/m3 a terület centrumától 190 m-re várható.A „C” kritérium (a hozzáadott terheltség maximum érték 80%-a, 7.312 + 8 = 15.312 µg/m3) esetén 280 m

13

24 órás maximális eredő NO2 terheltségek

Éves eredő NO2 eloszlás

14

1 órás maximális eredő TSPM terheltségek

Mivel TSPM esetén éves határérték nincs megállapítva, az alapterheltségnek a PM10 alapterheltség 2-szeresét, 24 µg/m3-t vettük. A terhelhetőség ekkor 176 µg/m3, aminek 20%a (B kritérium) 35.2 µg/m3. Ennek alapján az „A” kritérium (20 µg/m3, az 1 órás határérték 10%-a + 24 µg/m3 alapterheltség = 44 µg/m3) a hatástávolság 190 m, a „B” kritérium (35.2 µg/m3, a 15

terhelhetőség 20%-a + 24 µg/m3 alapterheltség = 59.2 µg/m3) szerint nem lehet meghatározni hatástávolságot. Az egy órás maximális terheltség 46.95 µg/m3, a telephely közepétől 190 m-re várható. A „C” kritérium (a hozzáadott maximum 80%-a, 15.16 µg/m3 + 24 µg/m3 alapterheltség = 39.16 µg/m3) 280 m-re várható. 24 órás maximális eredő TSPM terheltségek

Éves eredő TSPM eloszlás

16

1 órás maximális eredő PM10 terheltségek

Az egy órás maximum terheltség (15.28 µg/m3), 190 m távolságban várható a telephely közepétől. 24 órás maximális eredő PM10 terheltségek

17

Sem az „A” kritérium (5 µg/m3, a 24 órás határérték 10%-a + 12 µg/m3 alapterheltség = 17 µg/m3), sem a „B” kritérium (7.6 µg/m3, a terhelhetőség 20%-a + 12 µg/m3 alapterheltség = 19.6 µg/m3) esetén hatástávolság nem állapítható meg,. A maximális 24 órás eredő terheltség 12.28 µg/m3 a terület centrumától ÉNY-i irányban 170 m-re várható. A „C” kritérium (a hozzáadott maximum 80%-a, 2.624 µg/m3 + 12 µg/m3 alapterheltség = 14.624 µg/m3) 350 m-re várható. Éves átlagban 24 órás határérték (50 µg/m3) túllépésére nem kell számolni. Éves eredő PM10 eloszlás

18

Osztályozógép üzemelésekori várható szennyező anyag terheltségek A környezeti hatás megítélése szempontjából, tekintettel a Osztályozás évi kevés üzemidejére, a rövid idejű eloszlások (1h, 24h) relevánsak. 1 órás maximális eredő CO terheltségek osztályozáskor

Hatástávolság 280 m („c” pont szerint: hozzáadott maximum 80%-a, 55.76 µg/m3 + 300 µg/m3 =355.76 µg/m3), a maximális eredő CO koncentráció (369.7 µg/m3) 190 m-re várható. 24 órás maximális eredő CO terheltségek osztályozáskor

19

1 órás maximális eredő NO2 terheltségek osztályozáskor

Az „A” kritérium (10 µg/m3, a 24 órás határérték 10%-a + 8 µg/m3 alapterheltség = 18 µg/m3) esetén 280 m, a „B” kritérium (18.4 µg/m3 a terhelhetőség 20%-a + 8 µg/m3 alapterheltség = 26.4 µg/m3) esetén nem lehet megállapítani hatástávolságot. A „C” kritérium (a hozzáadott maximum érték 80%-a, 10.184 + 8 µg/m3 = 18.184 µg/m3) esetén 280 m. A maximális 1 órás eredő terheltség 20.73 µg/m3 a terület centrumától 190 m-re várható. 24 órás maximális eredő NO2 terheltségek osztályozáskor

20

1 órás maximális eredő TSPM terheltségek osztályozáskor

Mivel TSPM esetén éves határérték nincs megállapítva, az alapterheltségnek a PM10 alapterheltség 2-szeresét, 24 µg/m3-t vettük. A terhelhetőség ekkor 176 µg/m3, aminek 20%a (B kritérium) 35.2 µg/m3. Ennek alapján az „A” kritérium (20 µg/m3, az 1 órás határérték 10%-a + 24 µg/m3 alapterheltség = 44 µg/m3) a hatástávolság 330 m, a „B” kritérium (35.2 µg/m3, a 21

terhelhetőség 20%-a + 24 µg/m3 alapterheltség = 59.2 µg/m3) esetén hatástávolságot nem lehet megállapítani. Az egy órás maximális terheltség 54.78 µg/m3, a telephely közepétől 190 m-re várható. A „C” kritérium (a hozzáadott maximum 80%-a, 24.624 µg/m3 + 24 µg/m3 alapterheltség = 48.624 µg/m3) 280 m-re várható. 24 órás maximális eredő TSPM terheltségek osztályozáskor

1 órás maximális eredő PM10 terheltségek osztályozáskor

22

Az egy órás maximum terheltség (25.09 µg/m3), 190 m távolságban várható a telephely közepétől. 24 órás maximális eredő PM10 terheltségek osztályozáskor

Sem az „A” kritérium (5 µg/m3, a 24 órás határérték 10%-a + 12 µg/m3 alapterheltség = 17 µg/m3), sem a „B” kritérium (7.6 µg/m3, a terhelhetőség 20%-a + 12 µg/m3 alapterheltség = 19.6 µg/m3) esetén hatástávolság nem állapítható meg,. A maximális 24 órás eredő terheltség 15.96 µg/m3 170 m-re várható.

23

A „C” kritérium (a hozzáadott maximum 80%-a, 3.168 µg/m3 + 12 µg/m3 alapterheltség = 15.168 µg/m3) 220 m-re várható. Éves átlagban 24 órás határérték (50 µg/m3) túllépésére nem kell számolni. A közlekedésből eredő légszennyező források A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármű emissziók 50 km/h sebességnél az alábbiak: Jármű személygépkocsi autóbusz tehergépjármű >3,5 t

CO

CH (FID)

10,1 9,56 9,18

1,57 0,953 0,645

NO 2 SO 2 g/km/jármű 1,42 0,00709 5,46 0,121 5,99 0,0932

PM

CO 2

0,105 1,63 1,56

166,9 873,2 671,9

A 46. út átlagos összes kibocsátása a 0 + 2800 km szelvényben Személygépkocsi (<3,5 t) 7750

Tehergépkocsi (>3,5 t) Jármű/nap 540

Autóbusz

Összesen

211

8501

A mértékadó órai forgalom (MÓF) az alábbi módon határozható meg: MÓF= 0,92*Jármű/nap/16 óra Személygépkocsi (<3,5 t)

Tehergépkocsi (>3,5 t) Jármű/óra

891.25

62.1

CO

CH (FID)

NO 2

autóbusz

Összesen

24.265

977.615

SO 2

PM

CO 2

230.0092

211662.813

0.06389

58.795

(g/km/h) 9803.6764 2.7232

1462.4415 1770.0409 15.0427475 0.40623

(mg/m/s) 0.4917 0.004179

A telephelyhez kötődő forgalom kibocsátása Személygépkocsi (<3,5 t) A telephelyhez kötődő forgalom

1

Tehergépkocsi (>3,5 t) Jármű/nap

Autóbusz

Összesen

0

7

6

A mértékadó órai forgalom (MÓF) az alábbi módon határozható meg:

24

MÓF= 0,92*Jármű/nap/8 óra, tekintettel a nappali üzemelésre Személygépkocsi (<3,5 t)

Tehergépkocsi (>3,5 t) Jármű/óra 0.69

0.115

CO

CH (FID)

NO 2

autóbusz

Összesen

0

0.805

SO 2

PM

CO 2

(g/km/h) 7.4957

0.6256

0.0021

0.00017

4.2964 0.06512335 1.088475 482.8045 (mg/m/s) 0.0012 0.000018 0.00030 0.134

A telephelyhez kötődő forgalom, ami része a teljes forgalomnak, nem befolyásolja lényegesen az érintett utak által okozott levegőterhelést. Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett utak légszennyező hatásának számításait. A vizsgált útszakaszok szennyező anyag kibocsátásainak számítása a következő módon lehetséges:

  3  ∑ n j ⋅ eij    j =1 , Ei =  3 3.6 ⋅10

ahol: Ei

a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátása az i-edik szennyező anyag komponensből [mg/s m];

e ij

a j-edik járműfajta kibocsátása az i-edik szennyező anyag komponensből a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km]

nj

a járműfolyam járműszáma az adott járműtípusból (j=1 – személygépkocsi, j=2 – 3,5 t-nál nagyobb tömegű tehergépjármű, j=3 – autóbusz) [db/óra];

1/3.6*103 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejű átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétől szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstől és a kémiai átalakulástól, az alábbi egyenlettel történik:

Ci =

1000 ⋅ Ei , π sin α ⋅ u ⋅ σ zv 2

⋅

ahol: 25

Ci Ei α σ zv

szennyező anyag koncentráció [µg/m3]; a vonalforrás emissziója [mg/s m]; a szélirány és az út által bezárt szög [°]; folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m];

σ zv = ahol

(σ

2 z0

)

+ σ z2 ,

σ z0

a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjárművek esetén σ z0 = 1,5 m σz

a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható [m] és

 H   1.55⋅exp⋅( −2.35⋅ p )   ⋅ x ,  z  0 



σ z = 0.38 ⋅ p1.3 ⋅  8.7 − ln 

ahol H

a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétől mért távolság [m]; z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevője, értéke a stabilitási indikátortól függ. Az utak mentén nem valószínű a határérték feletti levegőterheltség, amit jól szemléltetnek az alábbi ábrák is. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 3.01 m/s átlagos évi szélsebesség, a felületi érdesség, z0=0.15 m (mezőgazdasági terület, aktív), az úttal bezárt szög 45°. A közlekedés összes kibocsátása: CO 46. út 0 + 2800 km Telephely forgalma

2.7232 0.0021

CH (FID) NO2

SO2 (mg/m/s) 0.4917 0.004179 0.0012 0.000018

0.40623 0.00017

A közlekedés által okozott levegőterheltségek az utak mentén

26

PM 0.06389 0.00030

CO2 58.795 0.134

Az út tengelyétől számított 3 m-en belül a rövid idejő NO 2 eredő terheltség a határérték (100 µg/m3) alá csökken.

27

ÖSSZEFOGLALÁS A tevékenység által okozott levegőterheltségek és a jogszabályi kritériumok alapján becsült hatástávolságok:

Terhelhetőség


µg/m3

m

µg/m3

µg/m3

µg/m3

m µg/m3 m

190 190 190 170

10000 100 200 50

1000 10 20 5

190 -

300 8.0 24 12

9700 92 176 38

1940 18.4 35.2 7.6

-

Hatástávolság

Alapterheltség

µg/m3


Hatástávolság

m

Hatástávolság


352.6 52.6 CO 17.14 9.14 NO 2 46.95 22.95 TSPM 12.28 0.28 PM10* * PM10 esetén 24 órás határérték

1 h határérték *

µg/m3

Max. helye


Szennyező anyag


Normál üzem

342.08 280 15.31 280 39.16 280 14.62 350

Hatástávolság

Alapterheltség

Terhelhetőség


Hatástávolság


m

µg/m3

µg/m3

m

µg/m3

µg/m3

µg/m3

m

µg/m3 m

190 190 190 170

10000 100 200 50

1000 10 20 5

280 330 -

300 8.0 24 12

9700 92 176 38

1940 18.4 35.2 7.6

-

355.76 280 18.18 280 48.62 280 15.17 220

Hatástávolság


369.7 69.7 CO 20.73 12.73 NO 2 54.78 30.78 TSPM 15.96 3.96 PM10* * PM10 esetén 24 órás határérték

1 h határérték *

µg/m3

Max. helye


Szennyező anyag


Osztályozáskor

A hatástávolságon belül nem várhatók határérték feletti levegőterheltségek Szolnok, 2015. november 12.

dr. Nagy Tibor MK-16-0734 környezetvédelmi szakértő, SZKV 1.2 Levegőtisztaság-védelem NAT-NAP Bt. 5000 Szolnok, Moha u. 2.

28

Előzetes vizsgálati dokumentáció

Recommend Documents