ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Kft.

Szarvasmarha istálló, hígtrágya tározó, siló tároló és műhely építése a Cilinkó Kft. szentgyörgyvölgyi telephelyén

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

Szenna, 2015. szeptember hó

Kft.

Cilinkó Kft., Szentgyörgyvölgy Szarvasmarha istálló, hígtrágya tároló EKHT

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Szarvasmarha istálló, hígtrágya tározó, siló tároló és műhely építése a Cilinkó Kft. szentgyörgyvölgyi telephelyén

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

Megbízó:

Wolf System Kft. 7522 Kaposújlak, Gyártótelep

Vállalkozó:

ÖkoSzenna Kft. 7477 Szenna, Kossuth L. u. 5. Cg.: 14-09-310006 Adószám: 12416718-2-14

Berecz András Okl. geológus, ügyvezető ……………………….

SZTV/14-0750; SZKV/14-0750

Szenna, 2015. szeptember hó ÖkoSzenna Kft. 2015.

Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás!

2

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................................................. 5 A) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA .................................................................................................. 5 B) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI ......... 6 BA) BB) BC) BD) BE) BF) BG) BH) BI) BJ)

BK)

BL) BM)

BN)

A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE........................................................................................................... 6 A TELEPÍTÉS ÉS A MŰKÖDÉS (HASZNÁLAT) MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA, A KAPACITÁS KIHASZNÁLÁS TERVEZETT IDŐBELI MEGOSZLÁSA......................................................... 6 A TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA .............................................. 6 A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNY(EK) (FELSOROLÁSA ÉS HELYE) . 8 A TERVEZETT TECHNOLÓGIA, ILLETVE, AHOL NEM ÉRTELMEZHETŐ, A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS FŐBB MUTATÓI .................................... 8 A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES TEHER- ÉS SZEMÉLY SZÁLLÍTÁS NAGYSÁGRENDJE .................... 10 A MÁR TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK ........................... 11 A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSÉHEZ, MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ÉS FELHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK ............................................................................................................ 11 MAGYARORSZÁGON ÚJ, KÜLFÖLDÖN MÁR ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSE ESETÉBEN KÜLFÖLDI REFERENCIA ISMERTETÉSE............................................................................................ 12 A BA)–BI) PONT SZERINTI ADATOK BIZONYTALANSÁGA (RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA), MEGADVA AZT, HOGY A TERVEZÉS MELY KÉSŐBBI SZAKASZÁBAN ÉS MILYEN INFORMÁCIÓK ISMERETÉBEN LEHET AZOKAT PONTOSÍTANI ................................................................................................................... 12 A TELEPÍTÉSI HELY LEHATÁROLÁSA TÉRKÉPEN, MEGJELÖLVE A TELEPÍTÉSI HELY SZOMSZÉDSÁGÁBAN MEGLÉVŐ, ILLETVE –A TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVBEN SZEREPLŐ– TERVEZETT TERÜLET FELHASZNÁLÁSI MÓDOKAT ........................................................................................................... 12 A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA SZÜKSÉGESSÉ TESZI-E TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK VAGY A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSÁT .......................................................................... 13 NYILATKOZAT ARRÓL, HOGY A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉT KÖVETŐEN SOR KERÜL-E ÖSSZETARTOZÓ TEVÉKENYSÉGNEK MINŐSÜLŐ ÚJ TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁRA, ÉS A TEVÉKENYSÉG A TELEPÍTÉSI HELYEN VAGY A SZOMSZÉDOS INGATLANON FOLYTATOTT VAGY TERVEZETT AZONOS JELLEGŰ MÁS TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEADÓDVA ELÉRI-E A TEVÉKENYSÉGRE AZ 1. VAGY A 3. SZÁMÚ MELLÉKLET SZERINTI MEGHATÁROZOTT KÜSZÖBÉRTÉKET ........................... 13 A VIZEKBE TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁSSAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELŐNYEINEK BEMUTATÁSA, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ALAPJÁN .................................................................... 13

C) A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE OLYAN KORÁBBI, KÜLÖNÖSEN TERÜLET- VAGY TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI, ILLETVE RENDEZÉSI TERVEKKEL, INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKKEL ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSI VAGY VÉDELMI KONCEPCIÓKKAL, AMELYEK BEFOLYÁSOLTÁK A TELEPÍTÉSI HELY ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI MÓD KIVÁLASZTÁSÁT ................................................ 13 D) NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYNÉL A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉ-NEK ISMERTETÉSE, ÉS A TOVÁBBVEZETÉS TERVEZÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETI SZEMPON-TOK, FELTÁRT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE .................................................................................................................................................... 13 E) A B) PONTBAN SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTELE (HATÓTÉNYEZŐK) VÁRHATÓ MÉRTÉKÉNEK ELŐZETES BECSLÉSE A TEVÉKENYSÉG SZAKASZAIKÉNT [6. § (2) BEKEZDÉS] ELKÜLÖNÍTVE, AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK VAGY MEGHIBÁSODÁSOK ELŐFORDULÁSI LEHETŐSÉGEIRE FIGYELEMMEL ............................................................................ 13 E.1. LEVEGŐ ................................................................................................................................................. 14 E.2. VÍZ ...................................................................................................................................................... 34 E.3. FÖLDTANI KÖZEG .................................................................................................................................. 35 E.4. ZAJ ...................................................................................................................................................... 37 E.5. ÉLŐVILÁG ............................................................................................................................................. 49 E.6. HULLADÉKKEZELÉS .............................................................................................................................. 51 E.7. EGYÉB ................................................................................................................................................... 52

ÖkoSzenna Kft. 2015.


3

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

F) A KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE ................ 52 FA)

FB) FC)

FD) FE)

A HATÓTÉNYEZŐK ÁLTAL ELINDÍTOTT HATÁSFOLYAMATOKAT JELLEGE, ÚJ TELEPÍTÉSNÉL ANNAK BECSLÉSE IS, HOGY A TERÜLET ÁLLAPOTA ÉS FUNKCIÓI MIKÉNT VÁLTOZHATNAK MEG A TELEPÍTÉS KÖVETKEZTÉBEN ........................................................................................................................... 52 A HATÁSFOLYAMATOK KITERJEDÉSE, E TERÜLETEK TÉRKÉPI MEGJELENÍTÉSE ............................. 53 AZ FB) PONT SZERINTI TERÜLETRŐL RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOT, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATOK, VALAMINT A HATÁSFOLYAMATOK JELLEGÉNEK ISMERETÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK (HATÁSOK) ..................................... 54 A NATURA 2000 TERÜLETET ÉRINTŐ HATÁSOK, A TERÜLET KIJELÖLÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOKRA ÉS ÉLŐHELYTÍPUSOKRA GYAKOROLT HATÁSOK ALAPJÁN .............................................. 54 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEKET, VALAMINT A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET SZERINTI, AZ IVÓVÍZKIVÉTELRE KIJELÖLT ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETETT VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEKET ÉRINTŐ HATÁSOK A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL .................................................. 54

G) AZ F) PONT FE) ALPONTJA ALAPJÁN AZONOSÍTOTT - A VIZEK ÁLLAPOTROMLÁSÁT OKOZÓ - KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK. .............................................................................................................................................. 54

A) AZ ENGEDÉLYKÉRŐ AZONOSÍTÓ ADATAI ....................................................................................... 55 B) ÁLLAMTITOKNAK, SZOLGÁLATI TITOKNAK, VAGY A KÖRNYEZET HASZNÁLÓ SZERINT ÜZLETI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK ............................................................................................... 55 C) A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZANDÓ TECHNOLÓGIA, FELHASZNÁLANDÓ ANYAGOK ÉS ELŐÁLLÍTANDÓ TERMÉK KÖRNYEZETVÉDELMI MINŐSÍTÉSE ........................ 55 D) ORSZÁG HATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁS BEKÖVETKEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ................................................................................................................................................... 56 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 57



4

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

ÖSSZEFOGLALÁS A Cilinkó Agrár Kft. (Szentgyörgyvölgy, Cilinkó út 2.) telephelyén a jelenlegi szarvasmarha létszám bővítését és ennek következtében új létesítmények építését tervezi. A tervezett beruházás eredményeként a mostani 1000 ÁE húsmarha állományt 1300 ÁE-re növelik, valamint a jelenlegi istállók mellett új lagúnás hígtrágyatárolós istállót, új silótakarmány tárolót, műszaki védelemmel ellátott hígtrágyatárolót és egy gépműhelyt építenek fel. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 144-es pontja az alábbiak szerint fogalmazza meg az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítésének szükségességét: "A 3. melléklet 1–140. pontjaiban feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest." Mivel a jelenlegi számosállat létszámának több mint 25%-os növelését tervezik, ezért az idézett pontban foglaltak miatt el kell készíteni az EKHT-t a rendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalommal. A Cilinkó Agrár Kft. megbízásából a Wolf System Építőipari Kft., (7522 Kaposújlak) készíti el a beruházás építési engedélyezési tervdokumentációját. A Cilinkó Agrár Kft. az ÖkoSzenna Kft.-t (7477 Szenna, Kossuth utca 5.) bízta meg az EKHT elkészítésével, amely a tervezési adatokon, a már meglévő hatósági dokumentációkon, továbbá a helyszíni szemle és egyeztetések eredményein alapul. A hatástanulmány elkészítésében részt vevők (Berecz András, Sümeginé Tekauer Mónika) szakértői engedélyeinek másolatát a mellékletben csatoljuk (1. melléklet). A tanulmány megállapítja, hogy a tervezett beruházás rendeltetésszerű működése nem okoz vagy nem okoz jelentős változást a környezeti elemekben. A potenciális hatások nagy része műszaki védelemmel kiküszöbölhető. A környékbeli területhasználatot, a lakott területek távolságát figyelembe véve a jelenleg is meglévő szaghatás, valamint zajterhelés a jövőbeli növekedéssel együtt sem jelentkezik zavarólag, amit számításokkal is igazoltunk. A tervezett beruházás további, részletesebb vizsgálat nélkül kivitelezhető. A) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA

A tervezett lagúnás istálló, valamint a kiszolgáló létesítmények, mint a silótakarmány tároló és hígtrágya tároló építésének célja az, hogy a szarvasmarha létszám növelésével, majd az istállókban az ideális létszámok kialakításával a mai állatjóléti, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő módon folytassák a húsmarha tartást. A hígtrágyát, valamint a silót tároló létesítmények olyan szerkezeti kialakítással épülnek, amely biztosítja, hogy a környezeti elemekre (elsősorban a talaj és talajvízre) gyakorolt negatív hatások kockázata minimális legyen. ÖkoSzenna Kft. 2015.


5

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A három állásos műhelyben a telephelyen és a hozzá tartozó mezőgazdasági területeken használt gépjárművek (traktor, rakodó, hígtrágya injektáló, stb.) karbantartását végzik majd korszerű körülmények között. A tervezett beruházás része a telephelyen belüli útrendszer és a hozzá tartozó csapadékelvezető árokrendszer kialakítása az új létesítmények környékén is. B) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI

A tervezett beruházással kapcsolatosan nem vizsgáltunk alternatívákat, mivel a tulajdonos Cilinkó Agrár Kft. tevékenységének bővítését a meglévő, jól működő rendszerükhöz kapcsolva, egy konkrét terv szerint képzelte el. Az adott helyzetben nincs értelme alternatívák keresésének. ba)

A tevékenység volumene

A tervezett beruházás becsült költségei 250 M Ft. bb)

A telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás kihasználás tervezett időbeli megoszlása

A tervezett beruházás kezdete függ az engedélyezési eljárások időtartamától, valamint attól, hogy pályázati és/vagy saját forrásokat használnak fel. Optimális esetben a kivitelezési munkálatok 2016 tavaszán kezdődnek és várhatóan 2 évig tartanak. A használatbavételi engedély birtokában tervezik az állatlétszám bővítését, az állatok korcsoportonkénti szétválasztását. Az új hígtrágya tároló várhatóan az új istálló üzembe helyezését követő fél-egy éven belül telik meg. bc)

A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település rendezési tervben rögzített módja

A Cilinkó Agrár Kft. szarvasmarha telep Szentgyörgyvölgytől északra 2,5 km-re található a 7424-es számú alsórendű út mentén a Szentgyörgyvölgy 0328 hrsz-ú, összesen 12,4576 ha területű ingatlanon. A vizsgált területet északról legelő, keletről a 7424-es számú közút, majd szintén legelő határolja. Déli szomszédságban a 0332/3 hrsz-ú ingatlan helyezkedik el, amelyen lakóház, illetve mezőgazdasági célú felépítmények találhatók. Szentgyörgyvölgy község településrendezési terve alapján mind a vizsgált, mind a szomszédos ingatlan ipari – mezőgazdasági hasznosítású besorolást kapott. A szarvasmarhatelep nyugati szomszédságában, a telep központjától kb. 180 m-re észak-déli irányban folyik a Nagy-réti-patak, amely Szentgyörgyvölgyben folyik a Szentgyörgyvölgyipatakba. A patakkal párhuzamosan, attól kb. 50 m-re található az Őrségi Nemzeti Park által meghatározott ökológiai védőzóna határa (egyben a felszíni vízfolyás védőterülete is), amely a vizsgált területhez tartozó legelő részre esik. A védőzónán belüli terület a beruházás szempontjából nem érintett, a határvonaltól kb. 100-150 m-re lesz a tervezett objektum. ÖkoSzenna Kft. 2015.


6

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A tervezett beruházás a 0328 hrsz.-ú telek déli részét foglalja magába.

1. térkép: A szarvasmarha telep elhelyezkedése

2. térkép: A telephely meglévő és tervezett létesítményei ÖkoSzenna Kft. 2015.


7

Kft.

bd)


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) (felsorolása és helye)

Az alábbi táblázatban a fenti térképen sorszámmal ellátott épületeket, létesítményeket soroljuk föl. Funkció

Sorszám 2

Meglévő létesítmények istálló

4

silótér

6

hígtrágya tároló

7

istálló

8

istálló

9

istálló

10

istálló

11

fedett szín

13

takarmánytároló

14

tűzivíz tároló

15

raktár

1

Új létesítmények tervezett istálló

3

tervezett hígtrágyatároló

5

tervezett silótér

12

tervezett műhely 1. táblázat: A telephely meglévő és tervezett létesítményei

be)

A tervezett technológia, illetve, ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, az anyagfelhasználás főbb mutatói

Szarvasmarha istálló A tervezett szarvasmarha létszám bővítése új istálló építését teszi szükségessé, amelynek alapterülete 100,5 m x 21,1 m, legnagyobb magassága 8,0 m, tájolása kelet-nyugati és a telephely déli részén kerül kialakításra. Az új istálló alatt hígtrágyagyűjtő medence (lagúna) található, amelynek névleges kapacitása 1650 m3 lesz (1320 m2 területű, 1,25 m mély). Az állatok beton taposórácson tartózkodnak, a vizelet, ürülék a réseken keresztül közvetlenül a lagúnába kerül.



8

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

1. ábra: A tervezett istálló alaprajza és oldalnézete (Wolf System Kft. terve alapján) A tervezett épület tengelyszimmetrikus, könnyűszerkezetes kialakítású lesz, tömör oszlopú és gerendázatú acélváz és faszerkezet, minden szerkezeti és technológiai eleme tüzihorganyzott acél, a tetőhéjazat szigetelt, mely oldalszellőztető-bevilágító függönyök és gerincbevilágító-szellőzők kialakításával biztosít világos, jó klímájú környezetet a tehenek számára. Hígtrágyaszállító -tároló rendszer A meglévő és a tervezett istálló lagúnás rendszerű. A lagúnákban összegyűlő hígtrágyát szivattyúk segítségével a két istálló között kiépülő 2 db 8 m átmérőjű, 4 m magasságú vasbeton aknában gyűjtik. Ezek névleges kapacitása 125 m3, a hígtrágyát szivattyúk nyomják a meglévő 1700 m3 és a tervezett 2200 m3-es szintén vasbeton hengeres tárolókba. Az új hígtrágya tároló műszaki védelemmel ellátott, a jelenleg meglévő hígtrágyatároló mellett kerül kialakításra. 25,0 m átmérőjű x 5,0 m magasságú (480 m2 felületű) hengeres monolit vasbeton szerkezetű. A műtárgy kb. ½ magassága a földben van, felette kb. 2,5 m magasság áll ki a földből. A trágya tárolása nyitottan történik. Az összegyűjtött hígtrágyát homogenizáló-keverő rendszerrel kell kevertetni. A hígtrágya kitározása szivattyús rendszerrel lehetséges. A hígtrágya elszállítása évente tavasz - nyár - ősz engedélyezett időszakában, speciális szállító járművekkel történik a tárolón kialakított szivattyú csatlakozási ponton keresztül. Közvetlenül a hígtrágya tárolóhoz kapcsolódik a kitároló rész, amely egy peremmel ellátott, betonozott terület (kármentő), valamint egy kerékmosó. A betonfelületekre kerülő csapadékot + csurgalékot (mosóvizet) a tárolóba vezetik vissza.



9

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Silótér A meglévő silótér mellett közvetlenül, annak bővítéseként kerül kialakításra 70,0 m x 14,0 mes alapterülettel, támfalának magassága 2,5 m. Az erjesztéskor keletkező silólevet a kamrákból folyókákon kivezetve zárt tartályba kerül, majd –a hatályos jogszabályok figyelembe vételével- a hígtrágyával együtt gyűjtik. Amikor a silóterek kiürülnek, a felületükre hulló csapadékot a csapadékvíz rendszerbe tervezik vezetni. A silótér fedett, zárt létesítmény bűzforrásként üzemszerű működés esetén nem jön számításba. Háromállásos műhely A telephely északi felében egy 18*20 m alapterületű fűtött, három állásos szerelőműhelyt terveznek építeni a telep gépeinek javítására, alkatrészek tárolására.

2. ábra: A tervezett műhely alaprajza és oldalnézete (Wolf System Kft. terve alapján) bf)

A tevékenységhez szükséges teher- és személy szállítás nagyságrendje

A beruházás létesítési szakaszában, amely legfeljebb 2 évre tehető, várható a teher- és személyszállítás (építőanyag, majd élőállat szállítás, kivitelező csapat közlekedése, stb.) időnkénti (kampányszerű) megnövekedése. A működési szakaszban a hígtrágya szállító jármű(vek) forgalma a tavasz, nyár és ősz bizonyos időszakaira korlátozódik a szántóföldekre történő kihordás útvonalán.



10

Kft.

bg)


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések

A környezetvédelmi létesítményeket, intézkedéseket az „e” fejezetben tárgyaljuk, azonban itt kiemeljük a legfontosabbakat. Vízzáró beton A tervezett istálló betonaljzata, a hígtrágya tároló és az aknák, valamint a silótér teljes anyaga vízzáró és a kitett korróziónak ellenáll. A dilatációs hézagok tömítésére speciális dilatációs szalag, rugalmas hézagtömítő anyag használatát tervezik. Ennek megfelelően optimális esetben hígtrágya csurgalék nem jut ki a zárt tároló rendszerből a felszín alatti környezetbe. A hígtrágya továbbítása szivattyúk által, KPE csöveken keresztül történik. Csapadékvíz elvezetés A térburkolatra hulló csapadékvíz elvezetését (elszikkasztását) az utak menti árokrendszer kialakításával és rendszeres karbantartásával oldják meg. A technológiai elemeket, felületeket úgy alakítják ki, hogy csapadék lehetőleg ne érintkezzen trágyával. A tetőfelületekre hulló csapadék az épületek közötti, útszéli árkokban szikkad el. bh)

A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek

Anyagnyerő- és lerakó hely A tervezett létesítmények telepítéséhez nem szükséges új anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése. Az építőanyagok (kavics, homok, faanyag, stb.) az erre a célra létesített telephelyekről kerülnek ki. Az építési hulladékok vagy másodlagos hasznosításra kerülnek (pl. építési törmelék a telephelyen belüli utak alapozásához használható vagy a faanyag a lakóház fűtésére) vagy kommunális lerakóba szállítják. Szállítás - raktározás A telepítéséhez és megvalósításához szükséges anyagokat közúton szállítják a telephelyre, azok raktározása, tárolása a telephely gazdasági épületeiben történik. Erre a célra egyéb terület igénybevétele nem szükséges. Hulladék - szennyvíz A lakóépületből a kommunális szennyvíz felszín alatti zárt tárolóba kerül, amit szükség szerint szippantatnak. A kommunális szilárd hulladék elszállítására a Kft. szerződésben áll a Lenti Hulladékkezelő Kft.-vel (8960 Lenti, Petőfi út 4. ). A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok két nagy csoportra oszthatók. Az állattartással kapcsolatosak az állati tetem, gyógyszerek, injekciós tűk. Az állati tetemeket zárt ÖkoSzenna Kft. 2015.


11

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

konténerben tárolják elszállításig. Szerződésben állnak az ATEV Fehérjefeldolgozó ZRT-vel (1097 Budapest, Illatos út 23). A munkagépek üzemanyag-ellátásához, karbantartásához kapcsolódnak az olajos hulladékok, úgymint felitató perlit, homok, olajos rongy, fáradtolaj, továbbá használt akkumulátor. Ezek gyűjtése, elszállításig történő tárolása az erre a célra kialakított veszélyes hulladék gyűjtőben valósul meg. Ezek, valamint az állategészségügyi hulladékok, elszállításáról a Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út 92.) gondoskodik. Víz – villamos energia A telephelyen van egy mélyfúrású kút (Szentgyörgyvölgy K-3), amely a telep ipari és ivóvíz ellátását biztosítja. A kút engedélyének száma: 10.754/4/1974. A jelenlegi vízikönyvi szám: Szentgyörgyvölgyi patak/29. A kút engedélyezett éves felhasználása: 8000 m3. A víz minősítése: I. osztályú rétegvíz. A villamos energia ellátás távvezetékes rendszeren keresztül történik. bi)

Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia ismertetése

A tervezett lagúnás istálló, a silótároló, valamint a hígtrágya szállító, kezelő és tároló rendszer kiépítése a Wolf System Kft. által külföldön és itthon is minősített, bevált módszer szerint történik, amit a tervező cég honlapján fellelhető számos referencia bizonyít (http://www.wolfsystem.hu/Betontartalyok/Aktualis-referenciak/Referenciak). bj)

A ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani

A tervezett létesítményekre, azok megvalósítására vonatkozó adatok létesítési terv szintűek. A rendelkezésre álló pénzösszeg (akár a saját erőforrás, akár a pályázaton majdan elnyert pénzösszeg) bizonyos mértékben befolyásolhatja a jelenleg elkészült terveket. Ennek ellenére a későbbiek során nem várhatók jelentős változtatások, de ha lesznek olyanok (méret, elhelyezkedés, kialakítás, stb.), akkor azok mértéke nem lesz akkora, hogy a környezeti elemekre jelenleg becsült hatások jelentőségén, nagyságán, irányultságán érdemben változtatna. bk)

A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve –a település rendezési tervben szereplő– tervezett terület felhasználási módokat

A 7. oldalon lévő rajzokon bemutatjuk a már meglévő épületek, a tervezett háromállásos műhely, istálló, silótér és hígtrágya tároló helyét. A tervezési helyszín és annak közvetlen szomszédsága a településrendezési terv alapján mezőgazdasági – ipari területként van feltüntetve.



12

Kft.

bl)


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását

A tervezett beruházás nem teszi szükségessé a jelenleg érvényben lévő területrendezési terv módosítását. bm)

Nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket

A tervezett beruházás megvalósulásával nem kerül sor összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására. bn)

A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján

társadalmi-gazdasági

Ez a bekezdés a tervezett beruházást illetően nem releváns.

C) A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE OLYAN KORÁBBI, KÜLÖNÖSEN TERÜLETVAGY TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI, ILLETVE RENDEZÉSI TERVEKKEL, INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKKEL ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSI VAGY VÉDELMI KONCEPCIÓKKAL, AMELYEK BEFOLYÁSOLTÁK A TELEPÍTÉSI HELY ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI MÓD KIVÁLASZTÁSÁT

Jelen esetben –már több évtizede- adottak azok a körülmények, amelynek értelmében az istálló és a kiszolgáló létesítmények építését csak a beruházó tulajdonában lévő ingatlan szabad területén célszerű megvalósítani. Szentgyörgyvölgy település fejlesztési tervében a vizsgált helyszín és környezete mezőgazdasági-ipari besorolás alatt van. D) NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYNÉL A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉ-NEK ISMERTETÉSE, ÉS A TOVÁBBVEZETÉS TERVEZÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETI SZEMPON-TOK, FELTÁRT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE

A tervezett beruházás során a gazdasági épületek közötti utak tekinthetők nyomvonalas létesítmények, azonban ezeknek környezeti hatása nem jelentős. Egyedül az útfelületekre hulló csapadék elvezetésének vannak némi környezetvédelmi vonatkozásai, miszerint meg kell akadályozni azt, hogy a térburkolatra lehulló csapadék bármilyen módon is a trágyával, hígtrágyával érintkezzék. Ennek értelmében szükséges az utak menti nyílt árokrendszer kiépítése, karbantartása, valamint az utak megfelelő lejtetése. E) A B) PONTBAN SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTELE

(HATÓTÉNYEZŐK) VÁRHATÓ MÉRTÉKÉNEK ELŐZETES BECSLÉSE A TEVÉKENYSÉG ÖkoSzenna Kft. 2015.


13

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

SZAKASZAIKÉNT

[6. § (2) BEKEZDÉS] ELKÜLÖNÍTVE, AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK VAGY MEGHIBÁSODÁSOK ELŐFORDULÁSI LEHETŐSÉGEIRE FIGYELEMMEL

Ebben a fejezetben részletesen tárgyaljuk a tervezett beruházás várható hatásait a környezeti elemekre mind a kiépítés, mind az üzemeltetési szakaszban, valamint azok csökkentését, megakadályozását szolgáló technológiai lépéseket. A részletesen vizsgált elemek esetében (levegő, illetve zaj- és rezgés) bemutatjuk a vizsgálatok jogszabályi hátterét is. e.1. Levegő e.1.1. Általános leírás A vizsgált terület éghajlata igen kiegyensúlyozott: ritkán forró a nyár, és nem túl hideg a tél. A borultság 60-70 %, a napsütéses órák száma 1700-1800 óra/év. A vidék leghidegebb hónapja, általában a január, legmelegebb pedig a július. Az év legcsapadékosabb hónapjai, a június és a július, sok a csapadék még szeptemberben is. (90-120 mm/hó). Legszárazabb a február és a január (30-40 mm/hó). A zivataros napok száma magas (kb. 25). A terület évi átlaghőmérséklete 10,03 °C, az évi csapadék 900-1000 mm között van, melyből 600 mm vegetációs időben hullik le. Szélirány eloszlásban domináns irány nincs, egyaránt gyakori az ÉK-i, a DK-i és a Ny-i szél. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,5 m/s. Az alábbi térképen az Országos Meteorológiai Szolgálat a Magyarországon 2000-2009 között mért évi átlagos szélsebességeket [m/s] és az uralkodó szélirányokat ábrázolta.

3. térkép: Uralkodó szélirányok Magyarországon



14


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

e.1.2. A levegővizsgálat során figyelembe vett jogszabályok, előírások A levegőre vonatkozó hatásvizsgálat során az alábbi jogszabályokat, előírásokat vettük figyelembe:  A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet  A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet  A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet  A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet  Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei a turbulens szóródás mértékének meghatározása MSZ 21457/4-80  Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása MSZ 21459/2-81 területi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása  Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei, a kibocsátás effektív magasságának meghatározása MSz 21459/5-85  Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei, pontforrás szennyező hatásának számítása MSz 21459/1-81 Az érintett település (Szentgyörgyvölgy) zónába sorolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján az 1. sz. melléklet 10. pont szerinti levegőminőségű kategóriába sorolható. Szennyező anyag zónajelölés

kén- dioxid

nitrogén- dioxid szén- monoxid szilárd (PM10)

F

F

F

benzol

E

F

2. táblázat: Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint A zónák típusai 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. számú melléklete szerint A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. ÖkoSzenna Kft. 2015.


15

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. A fenti szennyezőanyagok esetén a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete alapján: Határérték (µg/m3)

Szennyező anyag 1 órás

24 órás

éves

kén- dioxid

250

125

50

nitrogén- dioxid

100

85

40

szén- monoxid

10000

5000

3000

szilárd (PM10)

-

50

40

benzol

10

-

5

3. táblázat: A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei

e.1.3. Levegőminőséget érintő hatások e.1.3.1. Bontási-építkezési munkák A megvalósítási szakaszában a következő főbb tevékenységek fognak megjelenni: -

előkészítés: bontás, tereprendezés, földmunkák: istálló épület területén, kapcsolódó hígtrágya tároló stb. építés: istálló épület, műhely, hígtrágya tároló alapozása, acélszerkezetű istálló építése technológiai berendezések szerelése

A 7423-as számú Csesztreg-Magyarszombatfa összekötő útról leágazó, Szentgyörgyvölgy települést keresztező 7424-es számú Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna összekötő úton (Cilinkó u.) lehetséges, meglévő úton, új út kialakítása nem szükséges.



16

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Az építkezés idején az átmenetileg megnövekedett járműforgalom a szállítási útvonal mentén és a telepítés területén okoz többletterhelést. Az építés során egyrészt porterheléssel, másrészt a telephelyen üzemelő munkagépek és szállítójárművek működéséből ered légszennyező anyag kibocsátással lehet számolni. Építkezés csak a nappali időszakban történik, így a munkagépek működése, valamint a forgalomnövekedés is csak a nappali időszakban várható. Az építés meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán jelentkezhetnek. Porhatás a munkaterületen A tervezett létesítmény építése főként az építés helyének szűkebb környezetére lokalizálódó légszennyezéssel jár. Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedés ével kell számolni a száraz földmozgatással járó alapozási földmunkák miatt. A talajmunkák kiporzásának hatását a felületek szükség szerinti locsolásával lehet csökkenteni. A lakott területek nagy távolsága – 1000 m – biztosítja, hogy a porkibocsátás nem érzékelhető a legközelebbi lakóházaknál. A munkagépek hatása a munkaterületen A többnyire dízel üzemanyaggal üzemelő munkagépek kipufogógázai légszennyező anyagokat bocsátanak ki. Az építési munkák ütemezetten történnek, először a földmunkákat végzik, majd az alapozás, aztán az istálló, hígtrágyatároló, műhely építése történik. Az építés során alkalmazott gépek, berendezések beavatkozási területenként az alábbiak. Napi működési Időtartam (óra) 6

Üzemanyag fogyasztása (l gázolaj/óra) 12

Dózer

4

12

Tömörítő gép

4

12

Mobil daru

6

12

0,5

6

Munkagépek és szállítójárművek Kotró-rakodó

Szállító jármű/teherautó/beton mixer

4. táblázat: Munkagépek működése - üzemanyag fogyasztása Az építés munkanapokon, nappal történik. Az építési munka során egyidejűleg adott területen maximum 1 db szállítójármű és 2 db (2x12 l) munkagép együttes működését tételeztük fel. A szállítójárművek járatásakor az üzemanyag fogyasztás ~6 l/h. Az építkezés során a gépek és szállítójárművek együttesen felhasznált üzemanyag 30 l. (A felhasznált üzemanyag mennyisége: 30 l gázolaj/h × 0,85 kg/l = 25,5kg/h)



17

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot. A beavatkozások külterületen történnek. Légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot. A beavatkozások külterületen történnek. Az üzemelés során a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége az alábbi: Légszennyező anyag Kén-dioxid

Fajlagos kibocsátás (kg/t) 7,4

Munkagépek (kg/h) 0,1887

EG (mg/s) 52,4

Nitrogén-oxidok

9

0,2295

63,8

Szén-monoxid

63

1,6065

446,3

Szilárd

12

0,306

85

Szénhidrogének

2

0,051

14,2

Aldehidek

0,4

0,0102

2,8

PAH anyagok

1,2

0,0307

8,5

5. táblázat: Munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok A légkörbe az emisszió során bekerült anyagokra a transzmisszió érvényesül. A szennyező anyag kibocsátása, a szennyező forrásnál mérhető anyagárama az emisszió. Innen a szennyező anyag útja, terjedése a környezetben a transzmisszió. A szennyezés terjedés modellezését az MSZ 21459/2-81 és MSZ 21457/4-80 szabványok alapján az alábbiak szerint végezzük. A transzmissziót különféle környezeti feltételek határozzák meg.    

hőmérséklet függőleges eloszlása szélsebesség, szélirány effektív forrásmagasság turbolens szóródási együtthatók

A kibocsátott légszennyező anyagok által okozott légszennyezettség számításánál meghatározzuk a rövid átlagolási időtartamra (1 h) vonatkozó maximális talajközeli koncentrációt (CGmax). A talajközeli koncentráció meghatározásánál a széliránynál a lakóterületen a legnagyobb szennyezettséget okozható, a többi alapadatnál a leggyakrabban előforduló meteorológiai paramétereket vesszük figyelembe. ÖkoSzenna Kft. 2015.


18


Kft.

   

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

effektív magasság: 2,5 m Pasquil-féle stabilitási indikátor: B stabilitási kategória p=0,143 érdességi paraméter (z0) értéke: 0,1-sík növényzettel borított terület szélsebesség (u0) ): 2,5 m/s

A kibocsátás effektív magasságát egyenlőnek tekintetjük a kibocsátás tényleges magasságával (h=H). A függőleges turbulens szóródási együttható meghatározásánál azt vettük figyelembe, hogy a szabvány szerint a maximális talajközeli koncentráció a szennyező forrástól azon x max távolságban alakul ki, amikor z= 0,707 H.

 z  0,38 p 1,3 (8,7  ln

H ) * x 1,55 exp( 2,35 p ) zo

( m)

Az a hely, ahol a talajközeli koncentráció értéke maximális lesz, a szabvány összefüggéséből kerül kifejezésre, δz ismeretében. Eszerint:

x max

  z    H  0,38  p 1,3   8,7  ln z0  

       

(1,55 exp( 2,35 p ))  1

A szélirányra merőleges turbulens szóródási együttható (δy) mértékét a szabvány alapján határoztuk meg. Azaz:

 y  0,08  (6  p  0,3  1  ln

H )  x 0,367( 2,5  p ) z0

A folytonos pontforrás füstfáklyájára jellemző szélsebesség rövid időtartam alatti középértékét (um) a tetszőleges z magasságban számítható szélsebességgel közelítettük (u h), azaz (MSZ 21459/5-85): p

h u (h)  u0    , ahol  h0 

h0

a szélmérőhely magassága (jelen esetben 10 m).

A maximális talajközeli koncentráció értéke szabvány szerint:

EG az egyes kibocsátott légszennyező anyagok tömegárama (mg/s). A maximális talajközeli koncentráció helye szélirányban (xmax): 4,5 m ÖkoSzenna Kft. 2015.


19


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A számítás közbenső eredményei: -

függőleges turbulens szóródási együttható (δz): 1,4 m, szélirányra merőleges vízszintes turbulens szóródási együttható (δy): 1,8 m,

A maximális talajközeli koncentrációk értékei szennyezőanyagonként:

Eg(mg/s) 52,4

CGmax (mg/m3) 0,6838

Nitrogén-oxidok

63,8

0,8317

Szén-monoxid

446,3

5,8223

85

1,10905

Szén-hidrogének

14,2

0,1848

Aldehidek

2,8

0,0369

PAH anyagok

8,5

0,1109

Légszennyező anyag Kén-dioxid

Szilárd

6. táblázat: Maximális talajközeli koncentrációk A nagy kibocsátási magasság (felső kipufogó, 2,5 m) miatt a szennyezők maximális talajközeli koncentrációja nem a berendezés közvetlen környezetében alakul ki. A füstfáklya tengelye alatti koncentráció kiszámítása: A szabvány szerint, a folytonos pontforrás rövid átlagolási időtartamra vonatkozó, füstfáklya tengelye alatti koncentrációjának számítása a talajszintre, csapadékmenetes időszakban az alábbi képlet segítségével történik: CG1

 1 H EG   exp       y   Z  um   2   Z

  

2

  0.693  x   0.693x    exp     exp  SZ  A    um  T1 / 2   um  T1 / 2 

A fenti képletben a száraz ülepedésre és a kémiai átalakulásra vonatkozó exponenciális tag értéke, a szabvány szerint: 1, kivéve, ha kéndioxidról van szó. Ez esetben, biztonsági szempontból, a kéndioxidra is egynek vettük. A számítás bemenő paraméterei megegyeznek a maximális koncentrációnál megadott tagokkal (kivéve az x értékét) A kibocsátott anyagok rövid átlagolási időtartamra (órás) vonatkozó felszín közeli koncentrációi a működési területtől 130 m-re:



20


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

CG (μg/m3) 3,0

Határérték (μg/m3) 250

Nitrogén-oxidok

3,7

100

Szén-monoxid

25,6

10000

Szilárd

4,9

50

Légszennyező anyag Kén-dioxid

7. táblázat: Felszín közeli koncentrációk a működési területtől 130 m-re A számítás eredményei alapján megállapítható, hogy egyik légszennyező komponens sem okoz majd határérték feletti légszennyezettséget. A számítások szerint az építési területtől 130 m-re a szennyező anyagok koncentrációja a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékek 10%-át sem érik el. Hatásterület A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (14.) bekezdése alapján a pontforrás hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb} Hatásterület határának meghatározásához használható határértékek (µg/m3)

Légszennyező anyag

a) Határérték 10 %-a alapján

kén-dioxid

25

nitrogén-dioxid

10

szén-monoxid

1000

szilár por PM10

5

8. táblázat: Határértékek a hatásterület meghatározásához A háttérterhelést az „a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb” koncentráció alapján vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy a terhelhetőségről nem rendelkezünk megfelelő adatokkal, a beavatkozási terület környezetében nincsen reprezentatív mérőpont az OLM hálózatban (http://www.levegominoseg.hu/) ÖkoSzenna Kft. 2015.


21

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A turbulens szóródási együtthatók: Távolság (m)

50

60

70

120

130

δz

9,5

11,0

12,5

19,2

20,4

δy

13,1

15,2

17,2

26,7

28,5

9. táblázat: Turbulens szóródási együtthatók A szennyező anyagok rövid átlagolási időtartamra vonatkozó talajközeli koncentrációi: Szennyező anyag (µg/m3)

Távolság (m) 50

60

70

120

130

kén-dioxid

14,1

10,5

8,2

3,4

3,0

nitrogén-oxidok

17,1

12,8

9,9

4,2

3,7

szén-monoxid

119,8

89,3

69,6

29,2

25,6

szilárd anyag

22,8

17,0

13,3

5,6

4,9

az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%ánál nagyobb koncentrációk (kén-dioxid 25 µg/m3, nitrogén-oxidok 10 µg/m3, szén-monoxid 1000 µg/m3, szilárd por /PM10/ 5 µg/m3 10. táblázat: Talajközeli koncentrációk a távolság függvényében Számításaink alapján a hatásterület szilárd légszennyező anyagok tekintetében 130 m, gáznemű anyagok tekintetében 70 m. Megállapítható, hogy a légszennyező anyagok kibocsátásaiból kialakuló koncentrációk lakott területen (Szentgyörgyvölgy település legközelebbi lakóházai ~1000 m távolságra helyezkednek el) nem érzékelhetők. Az építőanyag szállítások hatása Az építés során az építőanyagok beszállítása von maga után tehergépjármű forgalmat. Az építés során a kitermelt föld a helyszínen elterítésre kerül. Az alapanyag beszállítás 4 db tehergépjárművel prognosztizálható naponta, az építési munkák során 8 db tehergépjármű elhaladással számolhatunk. A szállítási útvonalak az építés időszakában: - 7424-es számú Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna összekötő úton (Cilinkó u.) - 7423-as számú Csesztreg-Magyarszombatfa összekötő úton



22


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

4. térkép: Szállítási útvonalak (forrás: http://kira.gov.hu/) A számítások során a Magyar Közút Kht. által az országos közutak keresztmetszeti forgalmára vonatkozó éves kiadványában szereplő adatokat használtuk. A 2014. évi országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás eredményei alapján (forrás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Honlapja, http://www.kozut.hu/) az alábbi táblázatban foglaltuk össze a forgalomszámlálási adatokat. (7424. sz. összekötő út - számláló állomás kódja: 9948 7423. sz. összekötő út Szentgyörgyvölgy területén - számláló állomás kódja: 5483) 2014. év

Átlagos napi forgalom járműkategóriánként (j/nap)

út

tehergépkocsi személy kis teher autóbusz motor lassú kerékpár gépkocsi gépkocsi egyes csuklós közép nehéz pót nyerges speciális kerékpár jármű nehéz kocsis 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

33107.sz. bekötő út

329

92

45

1

8

13

1

2

0

13

15

8

3313. sz. összekötő út

914

228

39

2

29

13

25

30

0

21

10

9

11. táblázat: Átlagos napi forgalom járműkategóriánként (j/nap) Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján végezhetők az érintett utak légszennyező hatásának számításai.



23


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A fajlagos káros anyag kibocsátások (www.kvvm.hu honlapon elérhető adatok alapján, lakott területen megengedett 50 km/h sebességet figyelembe véve) figyelembe vételével kiszámítható, hogy mekkora terhelést okoz a gépjármű elhaladás naponta. Fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km]

Gépjármű kategóriák

db SzénSzénNitrogénKénRészecske szám monoxid hidrogének oxidok dioxid személygépkocsi 1 10,1 1,57 1,42 0,00709 0,105

Széndioxid 166,9

tehergépkocsi

1

9,18

0,645

5,99

0,0932

1,56

671,9

autóbusz

1

9,56

0,953

5,46

0,121

1,63

873,2

12. táblázat: Fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] A számításokat a 7424. számú Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna összekötő útra végezzük el, tekintve, hogy a szállítási útvonal mentén Szentgyörgyvölgy településen (Ady Endre u.) találhatók lakóházak. A 7424. sz. út mentén a jelenlegi gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Gépjármű kategóriák személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz összesen

Fajlagos káros anyag kibocsátás [kg/km] forgalomszámlálási adatai alapján db SzénSzénNitrogénszám monoxid hidrogének oxid 129 1,303 0,203 0,183 28 0,257 0,018 0,168 0 0,000 0,000 0,000 1,560 0,221 0,351

KénRészecske dioxid 0,001 0,014 0,003 0,044 0,000 0,000 0,004 0,057

Széndioxid 21,530 18,813 0,000 40,343

13. táblázat: Forgalomszámlálásból számolt fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] A tervezett szállítások által megnövekedett (8 forduló/nap tehergépkocsi) gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátások a 7424. sz. út mentén.

Gépjármű kategóriák személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz összesen növekedés

Fajlagos káros anyag kibocsátás [kg/km] forgalomszámlálási adatok +szállítás db SzénSzénNitrogénszám monoxid hidrogének oxid 129 1,303 0,203 0,183 36 0,330 0,023 0,216 0 0,000 0,000 0,000 1,633 0,226 0,399 0,073 0,005 0,048

KénRészecske dioxid 0,001 0,014 0,003 0,056 0,000 0,000 0,004 0,070 0,000 0,013

Széndioxid 21,530 24,188 0,000 45,719 5,376

14. táblázat: Forgalomnövekedésből számolt fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] ÖkoSzenna Kft. 2015.


24

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Szállítás során kialakult légszennyezettség A kipufogógáz kibocsátás az építési munkálatok idejére korlátozódik, a telepítés helyétől távolabb jelentősen lecsökken. A kibocsátások viszonylag kis kiterjedésűek, és időben korlátozottak, hatásuk időszakosan terhelő, a hatás időleges, az építési munkák befejezésével megszűnik. A számított adatokból látható, hogy a szállítások miatti forgalom légszennyezettség növelő hatása minimális, nem befolyásolja az út melletti légszennyezettséget. A szállítási tevékenység légszennyezési hatásterülete gyakorlatilag a közút területe. e.1.3.2. A telephely üzemelésének/működésének hatása Az üzemelés során a meglévő és új létesítmények, technológiák légszennyező hatását együttesen vizsgáljuk. Állatlétszám: jelenleg 1000 ÁE; tervezett 1300 ÁE Jelenleg az állatok elhelyezését a meglévő 5 db istállóban oldják meg. A meglévő istállókban nincs gépi szellőztetés, az istállók részben nyitottak. Az új és meglévő istállókban korcsoportonként elválasztva tartják az állatokat. Az új istálló alatt hígtrágyagyűjtő medence (lagúna) kerül kialakításra, az állatok beton taposórácson tartózkodnak, a vizelet, ürülék a réseken keresztül közvetlenül a lagúnába kerül. Innét és a már meglévő istálló lagúnájából szivattyúk nyomják a trágyát az istállók között lévő 2 db köztes aknába, ahonnét szintén nyomot vezetéken jut a hígtrágya a tervezett és a már meglévő beton hígtrágya tárolóba. Ezek hengeres monolit vízzáró vasbetonból készült medencék. A hígtrágya elszállítása speciális szállító járművekkel történik a tárolón kialakított szivattyú csatlakozási ponton keresztül. Közvetlenül a hígtrágya tárolóhoz kapcsolódik a kitároló rész, amely egy peremmel ellátott, betonozott terület (kármentő), valamint egy kerékmosó. A betonfelületekre kerülő csapadékot + csurgalékot (mosóvizet) a tárolóba vezetik vissza. A hígtrágya kijuttatás a rendelkezésre álló szántóföldi területekre a megengedett időszakban történik injektáló berendezésekkel évi két alkalommal. A hígtrágya szántóföldi kijuttatásánál, a levegővédelmi szempontokat is figyelembe véve, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai”-ban leírtakat kell maradéktalanul betartani. A tilalmi időszak, amikor nem lehet hígtrágyát kihelyezni november 15- től február 15-ig. A trágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha-t. A telepen a következő légszennyezőanyag terhelések jellemzőek: 1. 2. 3. 4.

Fűtésből, hő-ellátásból eredő légszennyezőanyag terhelés A telephelyen üzemelő gépek berendezések Bűzkibocsátás: állattartásból, trágyatárolókból Szállító járművek légszennyezőanyag kibocsátása



25

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Fűtésből, hőellátásból eredő légszennyezőanyag terhelés Az istállóépületek szellőzése természetes, fűtés nincs. Az állattartó telepen bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás nem üzemel. A technológiához elszívó berendezés nem kapcsolódik. A telephelyen található iroda és szolgálati lakás fűtésére szolgáló vegyes tüzelésű kazán teljesítménye nem éri el a 140 kW névleges bemenő hő-teljesítményt. A telephelyen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás jelenleg nem található, a bővítés során bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem kerül telepítésre. A telephelyen üzemelő gépek berendezések A telephelyen kettő traktor és egy teleszkópos rakodó üzemel. A munkagépek üzemeléséből származó emisszió (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szénhidrogének) térben és időben változó, de a telephely területén túl nem okoz jelentős levegőszennyezés. Bűzkibocsátás A szarvasmarha telepen jelenleg is állattartó tevékenységet végeznek, húshasznú szarvasmarhák tartása történik. Bűzkibocsátást (felületi diffúz forrás) okozhatnak az üzemelés során az állattartó épületek, istállók, valamint a hígtrágya tárolók (diffúz források). A hatásterületre és bűzkibocsátásra vonatkozó jogszabályi előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján az alábbiak:  2. § 14. pont - hatásterület: „a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talaj közeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb. A hivatkozott jogszabályi hely a pontszerű kibocsátó források hatásterületének meghatározásának módját írja elő, diffúz forrás esetében ez nem került meghatározásra, ezért a hatásterület kiterjedésének vizsgálatánál ezt a metódust alkalmazzuk.



26

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

 2. § 6. pont - bűz: „szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja.”  2. § 36. pont - szagegység: „az a szagmennyiség 1 m3 szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50 %-ában.”  2. § 37. pont - szagkoncentráció: „1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter ( SZE/m3).”  4. § „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró, bűzzel való terhelése.”  30. § (1)-(3) bek. „Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok” Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzkibocsátással járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakóterület rendeltetésszerű használatát ne zavarja. A szarvasmarhatartás során elsősorban metán/CH4 keletkezik a kérődző állatok beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt. A mélyalmos istállók esetén a szarvasmarhatartás magas szalmatartalmú trágyája nem okoz nagyobb távolságra terjedő szaghatást.

3. ábra: Egyes baromfi, sertés és szarvasmarha istállók szagkibocsátása A következő ábra a Szagvédelmi kézikönyvből származik.



27

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

4. ábra: Trágyatípusok, takarmányok fajlagos szagkibocsátása

Szaganyagok Egyes légszennyező forrásokból távozó gázok és gőzök jelentős része igen intenzív szaggal rendelkezik. A bűzös gázok között megtalálhatók pl. az aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kismolekulájú zsírsavak, észterek, metán, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek. Ezek az anyagok már igen kis koncentrációban is jelentős szaghatást okoznak a szagforrások környezetében. Az istállószag gázok keverékéből áll, amelyek a takarmányból, a bélsárból, vizeletből, a verejtékből és a nyálból szabadulnak fel. Az állat, faji szaga az illózsírsavak mennyiségétől is függ. Az eddigi vizsgálatok alapján az egyes állattenyésztő telepek mintegy 136 különféle gázt bocsátanak a légtérbe. Az állattartó épületekben, leginkább ammónia, a dinitrogén-oxid, a szén-dioxid és a bűzanyagok keletkezésével kell számolni. A bélsár szárazanyagának zömét a meg nem emésztett biomassza (poliszaharidok, zsírok, fehérjék), bélbaktériumok, epefestékek, a bél és nyálkahártya mirigyei által kiválasztott enzimfehérjék, mucin és sók alkotják. A szén-dioxid az állatok által kilélegzett levegővel kerül az istálló légterébe. A keletkezett szag mértékét bűzös gázok keveréke esetén nem lehet az egyes alkotók koncentrációjával jellemezni. Nem ismert, hogy a keverékek összetevői hogyan hatnak egymásra. A bűzös gázokat szagegységgel jellemezzük. A szerves anyagok bomlása során keletkező szaghatást több szaganyag egyidejű jelenléte okozza. Domináns szagkeltő a hidrogén- szulfid és a N-tartalmú vegyületek. A jelenleg hatályos levegőtisztaság védelmi jogszabály a levegő zavaró bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak ÖkoSzenna Kft. 2015.


28

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

megfelelően legfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések. Az állattartó telepeken az USEPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal - United States Environmental Protection Agency) országra kiterjedő felmérése szerint az esetek 60%-ában a trágyakezelésből és elhelyezésből, és 20 %-ban a szilázs tárolásából és az istállók épületeiből származtak a kellemetlen szagok. Az állattartó telepek okozta bűzhatások elkerülésére a telephely területeinek és műtárgyainak megfelelő kialakítását, trágyaeltávolítás gondos elvégzését és a megfelelő védőtávolság biztosítását ajánlják a szakirodalomban. Trágya szaghatása Hígtrágya: Az alom nélküli állattartás következtében folyékony halmazállapotú hígtrágya termelődik, amely bélsárból, vizeletből, elcsurgó itatóvízből, öblítő és mosóvízből, valamint kis mennyiségű egyéb hulladék anyagból áll. A hígtrágya szétválasztható szilárd és híg részre. A szilárd fázis leülepíthető, kiszűrhető, illetve különféle berendezésekkel (szeparátor) elkülöníthető anyag, amely ugyanúgy kezelhető, mint a hagyományos istállótrágya. A híg fázis a visszamaradó szuszpenzió, amely nem azonos az almos tartáskor keletkező trágyalével. A hasznosítás és az elhelyezés szempontjából azonban mindkét anyag egyforma elbírálás alá esik. A hígtrágya kijuttatás szántóföldi területekre a megengedett időszakban történik injektáló és trágyakiszóró berendezésekkel. Légköri terjedésszámítás A szagkibocsátások főleg a talajszinthez közel valósulnak meg, a zavaró szaghatások nagymértékben a szerves kénvegyületek és nitrogénvegyületek eredménye. Szélirány eloszlásban domináns irány nincs, egyaránt gyakori az ÉK-i, a DK-i és a Ny-i szél. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,5 m/s. A bűzanyagok légköri terjedésének vizsgálatát transzmissziós számításokkal végezzük a fent említett szabványok szerint. Felületi forrás gázállapotú szennyezőanyag kibocsátása következtében a rövid átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó koncentrációt (CG1) a felszínközeli receptorpontban, ha kis terjedési távolságok esetén eltekintünk a gázállapotú szennyezőanyag kimosódásától, száraz ülepedéstől, valamint kémiai átalakulástól, a következőképpen határozzuk meg:  1 H EG C G1  exp    * y * z *u m  2   z


  

2

  , ahol 


29


Kft.

   

Eg folytonosan működő felületi forrás rövid átlagolási időtartamra vonatkozó gázállapotú szennyezőanyag emissziója (mg/s) H a felületi forrás effektív magassága (m) um folytonos felületiforrás füstfáklyájára jellemző szélsebesség rövid időtartam alatti középértéke (m/s) σy, σ z folytonos pontforrás esetén a füstfáklya szélre merőleges vízszintes, ill függőleges turbulens szóródási együtthatója (m) H ) * x 0,367 ( 2,5 p ) zo

( m)

H ) * x 1,55 exp( 2,35 p ) zo

( m)

 y  0,08(6 p 0,3  1  ln  z  0,38 p 1,3 (8,7  ln 



M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

σyt, σzt folytonos felületi forrás esetén a füstfáklya szélre merőleges vízszintes, ill. függőleges turbulens szóródási együtthatója (m), CG1 számítása esetén ezzel helyettesítjük σy, σ z értékeket. Meghatározását az MSZ 21457/4-80 számú szabány 3.2. pontja részletezi, ahol

 y0

a vízszintes irányú kezdeti szóródási együttható, amely a területi forrás szélességének 4,3-del osztott értéke, (m)

 z0



a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható, amely a területi forrás magasságának 2,15-dal osztott értéke, (m)

  

x a forrástól mért távolság a szélirányban (m) p a szélprofil egyenlet kitevője (szélexponens) zo az érdességi paraméter (a forrás környezetében, szélirányfüggő).

Az effektív kéménymagasságot esetünkben egyenlőnek vettük a bűzanyagot kibocsátó létesítmény magasságával. Kiáramlás sebessége Pontforrás esetén a megállapított kiáramlási sebességet vesszük figyelembe, állattartó telepek vizsgálatánál az épületeket területi forrrásként kell értelmezni, a forrás jellemző méretét megadva. Ebben az esetben javasolt irodalmi adatok alapján a 2 m/s kiáramlási sebesség érték alkalmazása, vagy pedig a területre jellemző leggyakoribb évi szélsebesség mértéke. Ez esetünkben 2,5 m/s. A közvetlen hatásterület meghatározása Mivel a szagemisszióra jogszabályban foglalt határérték nincsen, ezért hatásterületet meghatározásánál viszonyítási értéknek 1 SZE/m3-t vettünk, mely 1 m3 szagmentes levegőben még éppen/vagy már szagérzetet kelt a vizsgálatnak kitett személyek legalább 50 %-ánál, továbbá az alábbi táblázatot, mely a szagkoncentráció függvényében határoz meg kategóriákat a bűzforrás által kibocsátott szagérzet értékelésére. ÖkoSzenna Kft. 2015.


30


Kft.

Szagkoncentráció

Szagegység

csekély

3-10

közepes

10-50

erős

50-100

nagyon erős

100-500

elviselhetetlenül erős

> 500

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

15. táblázat: Kategóriák a szagkoncentráció függvényében Szarvasmarha telepekre vonatkozóan nemzetközi és hazai irodalmi adatok szolgáltatnak információt a szagemisszió mértékére (Irodalmi források: Odor Assessments of Idaho Livestock Farms and Manure Application Practices, Dr. Ronald E. Sheffield, University of Idaho, Matthew W. Thompson, P.E., Idaho Department of Agriculture, Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat- Szagvédelmi kézikönyv). A szagkibocsátás vizsgálatát megelőzően, az alábbi, fejlesztést megelőző állapotra, valamint korábbi fejlesztés (2012) alkalmával történ bűzvizsgálatra vonatkozó információk tekintetében az alábbiakra térnénk ki. A Cilinkó Kft. 2012-ben a telephelyének fejlesztését tűzte ki célul, mely során a jelen beruházáshoz hasonlóan hígtrágyás istálló, siótároló, valamint hígtrágya tároló megvalósítását tervezte. A fejlesztést megelőzően előzetes vizsgálati dokumentáció készült, mely benyújtásra került a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Az M.Sz.: 057/2012. számú dokumentáció alapján a NYDKTVF előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot adott ki 506-4/9/2012./I. számon, amelyben megállapította, hogy nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A bűzkibocsátásra vonatkozóan az M.Sz.: 057/2012. számú dokumentációban az alábbiak kerültek megállapításra. A beépítetlen területtől északra helyezkednek el a már meglévő létesítmények, 4 db istálló, és a kapcsolódó hígtrágya tárolók, valamint a létesítésre kerülő 1 db új hígtrágyás istálló, valamint a kapcsolódó hígtrágya tároló. A létesítmények együttes bűzhatásának vizsgálatát, továbbá a vizsgálat alapját képező műszaki paramétereket a dokumentáció részletesen tartalmazza. Összefoglalásként megállapítható volt a számítások alapján, hogy „a legnagyobb hatásterület a hígtrágyatárolókból adódik. A leggyakoribb meteorológiai állapot mellett az állattartó telephely bűzforrásaitól számított 120 m-es távolságban, a feltételezett legmagasabb szagáram értékek mellett a bűz nem érzékelhető, vagy csak a nagyon érzékeny orr számára. A hatásterületen belül lakott terület nem helyezkedik el. Egy lakóépület található az állattartó telep közelében, mely a 0332 hrsz alatti területen áll, a tervezett istállótól 68 m-re, a tervezett hígtrágyatárolótól 170 m-re. A telephelyen található egyéb állattartó létesítmények távolabb helyezkednek el. A lakóház tulajdonosa időszakosan tartózkodik az ÖkoSzenna Kft. 2015.


31

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

ingatlanon. Információink szerint ezidáig a telep működésével kapcsolatban zavaró bűzhatásra való panasz nem merült fel. A lakott terület (Szentgyörgyvölgy) nagy távolsága ( kb. 1000 m) biztosítja, hogy a környéken élő lakosságot az állattartó telep szaghatása ne zavarja.” Tekintettel a fentiekre, jelen fejezetben a fejlesztés bűzhatását vizsgáljuk. Az irodalmi adatokat összevetve, fajlagos szagkibocsátási értékekből indulunk ki, melynek mértéke 5 SZE/s/m2 az új hígtrágyás istállóra vonatkoztatva, és 7 SZE/s/m2 az új hígtrágya tárolóra vonatkoztatva. Emisszió számítása a tisztítatlan levegő mért szagkoncentrációjából: 1 SZE = 1 µg bűzanyag A számításhoz használt terjedési jellemzőket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A szagkibocsátás és szagáram adatait az alábbiakban megadott táblázatok szerint, irodalmi adatok alapján határoztuk meg. Szélsebesség a kilépő magasságban u(h)

2,5

m/s

Átlagos szélsebesség (um):

2,5

m/s

Elszállítódás iránya:

ÉK-i, DK-i és Ny-i

Stabilitási kategória:

6

Légköri stabilitási együttható (p):

0,282

Domborzati viszonyok:

sík

Érdességi paraméter (z0):

0,1

Átlagolási időtartam:

1 órás

kiáramlási magasság:

az alábbi táblázatban

Átlagolási idő:

1 órás

m

16. táblázat: Terjedési jellemzők

Bűzforrások Új hígtrágyás istálló – 1. sz. Új hígtrágya tároló - (5. sz.) Együttesen

Trágya felület m2 1055 480 -

Forrás A forrástól magasság Szagáram szélessége számított m SZE/s m hatásterület (m) 2 2,5 -

5275 11760 -

100,5 25 -

70 150 185

17. táblázat: Bűzforrások jellemzése Az istállók esetében azok teljes felületén nem feltételezhető trágya előfordulás, tekintve, hogy az istálló része az etetőút és kifutó is. Ezek az istálló részek tapasztalatok szerint arányosítva, kb. 50 %-át foglalják el. A számítások során a meglévő istállók teljes ÖkoSzenna Kft. 2015.


32


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

alapterületéből felületi forrásnak tehát azok felét vettük, az új istálló esetében az etetőúton és kifutón kívül még a fejőházi terület is kivonandó. Az új istállóból, valamint hígtrágyatárolóból származó bűz fenti hatásterületének számításához felhasznált alapadatait az alábbiak szerint ismertetjük. (A tervezett hígtrágya tároló, valamint az új istálló déli homlokzatának távolsága kb. 75 m). Új hígtrágyás istálló – 1. számú épület Szagáram (Eg) SZE/s

5275

δyt=

1,4

5,2

11,0

15,3

19,3

δzt=

6,22

3,7

7,7

10,6

13,4

Forrástól való távolság (m)

6

20

50

75

110

bűz

6,2

2,7

1,23

0,83

0,6

18/a. táblázat: Alapadatok a bűz számításához Új hígtrágya tároló – 5. számú létesítmény Szagáram (Eg) SZE/s

11760

δyt=

2,5

5,2

11,0

15,3

19,3

26,8 31,8

δzt=

1,8

3,7

7,7

10,6

13,4

18,5 21,9

Forrástól való távolság (m)

8

20

50

75 (az új istállóépületnél)

100

150 185

bűz

41

18,2

5,7

3,2

2,03

1,08 0,78

18/b. táblázat: Alapadatok a bűz számításához A számítások alapján megállapítható, hogy a legnagyobb hatásterület a hígtrágyatárolóból és az új lagúnás istállóból adódik. A leggyakoribb meteorológiai állapot mellett az állattartó telephely bűzforrásaitól számított 185 m-es távolságban, a feltételezett legmagasabb szagáram értékek mellett a bűz nem érzékelhető, vagy csak a nagyon érzékeny orr számára. A hatásterületen belül lakott terület nem helyezkedik el, a lakóterület telephelytől való távolsága bűzhatás szempontjából kellő mértékű, lakosságot zavaró bűz előfordulása nem valószínűsíthető. Szállító járművek légszennyező anyag kibocsátása A működés során minimális levegőterhelés a be- és kimenő forgalomból is származik. A beruházó adatszolgáltatása alapján takarmány beszállítás, valamint a hígtrágya és élő állat kiszállítás az alábbiak szerint történik: Takarmány beszállítása: kétszer évente, nyár elején és ősz elején Trágya kiszállítás: a vegetációs időszakokban, évente kétszer, tavasszal és ősszel Húsmarha kiszállítás: hetente egyszer 1 db teherautóval ÖkoSzenna Kft. 2015.


33

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A levegőminőség alakulásában elenyésző szerepet kap a tehenészeti telep járműforgalma, így a telepre közlekedő tehergépjármű forgalom által okozott közlekedésből eredő légszennyezőanyag-terhelés nem számottevő. Közlekedési jellegű légszennyezőanyagterhelés a telephelyen lévő erő-, és munkagépek tevékenységéből származik, de tekintve, hogy a telep Szentgyörgyvölgy belterületétől É-ra, kb. 1000 méteres távolságban helyezkedik el, az ebből származó levegőterhelésre vonatkozóan szintén megállapítható számítások mellőzésével is, hogy a hatás nem jelentős. A működési szakaszban várható, hogy a hígtrágya megnövekedett mennyisége miatt a szállítójármű(vek) forgalma megnő a tavaszi és őszi időszakban a szántóföldekre történő kihordás útvonalán. Összességében elmondható, hogy a forgalom légszennyezettség növelő hatása minimális, nem befolyásolja az út melletti légszennyezettséget. e.1.3.3. A felhagyás hatása A tervezett létesítmény felhagyása miatt várható légszennyező anyag kibocsátások az építkezés időszakához hasonlóak. A felhagyás során a munkagépek és szállítójárművek működéséből ered légszennyező anyag kibocsátás. A várható hatásokról elmondható, hogy a felhagyás befejezésével megszűnnek. A légszennyezés, a tevékenység időszakos jellege és a lakóterületet kevéssé érintő hatása miatt semlegesnek minősíthető. A hatások nem okoznak jelentős levegőterhelést a környezetben. e.1.3.4. Havaria Légkört terhelő havaria nem prognosztizálható.

e.2. Víz e.2.1. Felszín alatti víz Általános leírás A tervezéshez mélyített geotechnikai fúrások közül egyik sem ütötte meg a talajvizet, azaz a talajvíz legalább 5-6 m-rel a terepszint alatt található. Ezt a feltételezést támasztja alá egy szentgyörgyvölgyi megfigyelőkút, amelyben 6 m körül volt a talajvíz szintje, hiszen Szentgyörgyvölgy a vizsgált helyszínhez képest néhány méterrel mélyebben található (kb. 196-198 mBf). Ennek megfelelően áramlási irányát nem a közeli Nagy-réti-patak határozza meg, hiszen nem az a megcsapolója. A 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet alapján Szentgyörgyvölgy a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek számít. Azonban a helyi viszonyok ismeretében elmondható, hogy a talajvíz feletti viszonylag vastag (legalább 6 m) telítetlen földtani közeg anyaga agyag, közép agyag, amely jelentősen gátolja a csapadék és ezzel együtt a potenciális szennyezőanyagok beszivárgását a talajvízbe. Ezentúl az agyagok jelentős adszorpciós képességgel bírnak bizonyos szennyezőkkel (pl. nehézfémek, szerves szennyezők) szemben. Ennek megfelelően a talajvíz jelentős természetes védettségben részesül a felszíni és felszín közeli potenciális szennyezőkkel szemben. ÖkoSzenna Kft. 2015.


34

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A telephely mélyfúrású kútja (Szentgyörgyvölgy K-3) biztosítja a telep ipari és ivóvíz ellátását. A kút engedélyének száma: 10.754/4/1974. A kút engedélyezett éves felhasználása: 8000 m3. A víz minősítése: I. osztályú rétegvíz. A 2012-ben tervezett lagúnás istálló, hígtrágya és silótér megépülését követően 4 db monitoringkút létesült a telephelyen a talajvíz minőségének vizsgálata céljából. Üzemeltetésük a NyuDuVH 309-1/9/2014-es engedély alapján történik. A vizsgált telephely nem esik sem üzemelő, sem távlati vízbázis védelmi területre. Felszín alatti vízvédelmi intézkedések az üzemeltetés során A talajvédelmi résznél felsorolt intézkedések szorosan összefüggnek a talajvízvédelmi tevékenységekkel. A vízzáró betonból készült padozat, tárolók, a csurgalékot összegyűjtő kármentők alkalmazása közvetve a talajvízszennyezés megakadályozását szolgálja. A telephely működtetése során a mélyfúrású kút vizének takarékos felhasználásával egyrészt a vízkészlet megóvása a cél, másrészt a kevesebb szennyvíz (hígtrágya) keletkezése. A meglévő monitoringkutak működési engedélyben leírtak szerinti üzemeltetésével a tervezett bővítések felszín alatti talajvízre gyakorolt hatása megfelelően ellenőrizhető, a monitoring rendszer bővítése nem szükséges. e.2.2. Felszíni víz Általános leírás A teleptől kb. 180 m-re nyugatra lévő, az Őrségi Nemzeti Park részeként védett Nagy-rétipatak az észak-dél irányú Nagy-réti-völgyben halad, majd Szentgyörgyvölgy település külterületén a Szentgyörgyvölgyi-patakba torkollik. Kis vízhozamú vízfolyás, de délebbi szakain, így a Kft. szarvasmarha telephely melletti szakasza is már állandó vízhozzammal rendelkezik. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottuk, hogy a patakot nem a talajvíz táplálja, annak fenékszintje a talajvízszint fölött van. Védelmi intézkedések Elhelyezkedése miatt sem a kivitelezés során, sem a telephely rendeltetésszerű működése során nem juthat szennyezőanyag a legközelebbi felszíni vízfolyásba. e.3. Földtani közeg Általános leírás Szentgyörgyvölgy a Magyarország Kistájainak Katasztere szerint a Nyugat-zalai-dombságon, a Kerka-vidék középső területén belül helyezkedik el. A kistáj területét az Ős-Mura és a Kerka ópleisztocén hordalékkúpja fedi, amelyeket a szerkezeti mozgások és az eróziós folyamatok különböző mértékben szabdaltak fel. A medence jellegű területet több mint 50 m vastag, az Ős-Mura hordalékkúpjából származó jó víztartó folyóvízi üledéksor (kavics, homok, iszaposÖkoSzenna Kft. 2015.


35

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

homokos képződmény) tölti ki. A kis medence belseje tökéletes feltöltött síkság, amelynek felszínére a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak óholocén és jelenkori üledékei települnek. Magyarország Földtani Térképének (1 : 100.000) L-33-45-ös térképlapja szerint a vizsgált területen a felszíni összletet pleisztocén-holocén deluviális üledék (dQp3-h) alkotja.

5. térkép: Földtani térképrészlet A tervezett beruházáshoz kapcsolódó talajmechanikai fúrások 3-5 m-es mélységig hatoltak. Általánosságban elmondható, hogy a 0,2 – 0,3 m-es humuszréteg vagy feltöltés alatt barna agyagot, közép agyagot, helyenként kövér agyagot harántoltak, de a talajvizet nem érték el. Talajvédelmi intézkedések az építkezés során A tervezett beruházás megvalósulásával az összterületnek kb. 4,5%-a lesz épülettel borított, amely a megengedett 15% alatt van. A beruházás során az építési területen a talaj felső 0,2-0,3 m-es, humuszos részét külön deponálják, majd feltöltéshez, zöldterületek kialakításához használják fel. A viszonylag sík terület rendezése során a terepviszonyok lényegében nem változnak.



36

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Talajvédelmi intézkedések az üzemeltetés során Hígtrágya A telephelyen belül a talajvédelem legfontosabb eleme, hogy a keletkező hígtrágya, valamint a hígtrágyával és silólével szennyezett csurgalékvizek ne kerüljenek a talajfelszínre, illetve a talajba. Ennek érdekében vízzáró beton anyagú kármentő tálca kerül a hígtrágya tároló töltési oldalára, valamint a kerékmosóhoz. A silótároló térről elszivárgó csurgalékvizet folyókákon keresztül zárt tartályokban gyűjtik, majd azt a hígtrágyára engedik. A hígtrágya és siló szállítójárművek csöpögés mentességének biztosítása (rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással) szintén a talajvédelmi intézkedés része. A hígtrágya szántóföldi elhelyezését a Cilinkó Agrár Kft. a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott ZAF/300/500185/2TAL/2013/T11-es számú Megvalósítási engedély alapján végzi. A hígtrágya kijuttatása 99,92 ha területen történik amely elegendő a létszámnöveléssel keletkező többlet hígtrágya szántóföldi kijuttatásához is. Talajvédelmi szempontból is az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai”-ban leírtakat kell maradéktalanul betartani. Egyéb Az útfelületekre, valamint a tetőfelületekre hulló csapadékvíz elvezetése, szikkasztása nyílt földmedrű árkokban történik, amihez a földtani viszonyok megfelelőek. A potenciális szennyezőforrások körüli kármentők kialakításával, azok rendszeres takarításával, karbantartásával el kell érni, hogy csapadékvízzel szennyezőanyag ne juthasson ki a környezetbe. e.4. Zaj e.4.1. Általános A tárgyi tehenészeti telep zajhatásának vizsgálatát követően a rendelkezésre álló adatokból megállapítást tehetünk a meglévő és tervezett létesítmények együttes hatásának mértékére. A vizsgált területet északról legelő, keletről a 7424-es számú közút, majd szintén legelő határolja. Déli szomszédságban a 0332/3 hrsz-ú ingatlan helyezkedik el, amelyen lakóház, illetve mezőgazdasági célú felépítmények találhatók. Szentgyörgyvölgy község településrendezési terve alapján mind a vizsgált, mind a szomszédos ingatlan ipari – mezőgazdasági hasznosítású besorolást kapott. Az állattartó telep, a beavatkozások helyszíne a 7424-es számú SzentgyörgyvölgyKerkáskápolna összekötő úton (Cilinkó u.) közelíthető meg. A legközelebbi védendő objektumok -Szentgyörgyvölgy lakóházai- távolsága a telephelytől Di irányban kb. 1000 m.



37

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

e.4.2. A létesítmény megvalósításának és működtetésének jogszabályi követelményei. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm rend) szabályai szerint: 9.§. (1) bek. A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zajvagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj vagy rezgésterhelési követelményeknek. A védendő területeken és védendő létesítményeknél betartandó zajterhelési határértékeket a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet írja elő. -

Az üzemeltetés folyamán várható hatások elemzésénél figyelembe kell venni azon jogszabályi előírást - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bek.) - mely szerint "üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább 12 alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot szerint kell értékelni." e.4.3. Zajhatások vizsgálata. e.4.3.1. Zajkibocsátás értékelésének menete Az építési és üzemeltetési tevékenység zajkibocsátását a telephelyen egy időben működő zajforrások hangteljesítmény szintjéből, a zajforrás és a terhelési pont távolságából és egyéb korrekciós tényezőkből (növényzet csillapító hatása, árnyékolás…) számíthatjuk egy adott megítélési pontra. A létesítéssel és üzemeltetéssel összefüggő zajkibocsátást az MSZ 15036:2002, Hangterjedés a szabadban című szabvány alapján, az alábbi összefüggéssel határozhatjuk meg: Lt=LW+Kir+KΩ-Kd-KL-Km-Kn-KB-Ke Lt – a terhelési (észlelési) ponton fellépő hangnyomásszint LW – hangteljesítményszint Kir – a zajforrás iránytényezője KΩ – a sugárzási térszög miatti korrekció Kd – a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció KL – a levegő elnyelő hatását kifejező korrekció Km – a talaj-és meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció Kn – a növényzet csillapító hatását kifejező korrekció KB – a lakott terület beépítésének csillapító hatását kifejező korrekció Ke – zajárnyékoló létesítmény beiktatási vesztesége. A zajforrások üzemidejének figyelembevételével a zajforrások hangteljesítmény szintjét az alábbi összefüggéssel korrigáljuk. LWk=10*lg ((1/T)*Σti*100,1*LW)) T – megítélési idő (s) ti – a zajforrások üzemideje (s) A védendő területen jelentkező zajhatás számításának elvégzése során az alábbi korrekciókat vesszük figyelembe: ÖkoSzenna Kft. 2015.


38

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Kd=20*lg (st/s0)+11, ahol st – a zajforrás és a védendő létesítmény (megítélési pont) távolsága (m), s0 – 1 m. Egyéb korrekciós tényező alkalmazását nem tartjuk szükségesnek alkalmazni a terület beépítettségi, domborzati jellemzőit tekintve, azok értéke nulla. Az építési tevékenység zajkibocsátásának vizsgálatakor azt a metodikát választjuk, hogy az egy időben, egy területen üzemelő munkagépeket pontszerűnek tekintjük, meghatározzuk az eredő hangteljesítmény szintet, majd a terhelési ponton a távolságból eredő korrekcióval csökkentjük. Az üzemelés zajkibocsátásának vizsgálatakor alkalmazott metodika szerint, a működő zajforrássok zajkibocsátását a távolságból eredő korrekcióval külön-külön számítjuk, majd a kapott hangnyomás szint eredményeket a terhelési ponton összegezzük. A szintek összegzését az alábbi összefüggéssel kapjuk meg: LW =10*lg Σ100,1*LWi A kiszámított hangnyomásszintet alapul véve vizsgáljuk meg a zajvédelmi szempontú hatásterület nagyságát a védendő területek és a mezőgazdasági terület irányába. A háttérterhelés meghatározásánál hasonló beépítettségi területeken jellemző zaj állapotokból indulunk ki (a telephely és a megítélési pont környezetében más zajt kibocsátó telephely nem helyezkedik el, a legközelebbi terület falusias családi házas beépítettségű). Tehát nappali időszakban a háttérterhelés 40 dB, éjjeli időszakban 30dB alatti. A lakóterület esetében tehát a Korm. rend. 6. § (1) bek. a) pontjának figyelembe vételével számítjuk a hatásterületet, miszerint a hatásterület határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-el alacsonyabb, mint a határérték. Mezőgazdasági terület esetében a Korm. rend. 6. § (1) bek. e) pontját alkalmazzuk. e.4.3.2. Az építési-bontási munkák zajhatása Az építkezés idején az átmenetileg megnövekedett járműforgalom a szállítási útvonalon és a telepítés területén és annak környezetében okoz többletterhelést. Az építés során egyrészt a telephelyen üzemelő munkagépek, másrészt a szállítójárművek működéséből eredő zajhatással kell számolni. Építkezés csak a nappali időszakban történik, így a munkagépek működése, valamint a forgalomnövekedés is csak a nappali időszakban várható. Az építés meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán jelentkezhetnek. Munkagépek zajhatása A vonatkozó határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete alapján az alábbiak. ÖkoSzenna Kft. 2015.


39

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama Sorszám

1 hónap vagy kevesebb

Zajtól védendő terület

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

éjjel éjjel nappal nappal nappal 22– 22– 06–22 06–22 06–22 06 06 óra óra óra óra óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

60

45

55

40

50

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület

65

50

60

45

55

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias vegyes terület

70

55

65

50

60

45

4.

Gazdasági terület

70

55

70

55

65

50

beépítésű),

* Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány szerint. 19. táblázat: Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei Az építkezés tervezett időtartama körülbelül legfeljebb 1 év, tehát zajvizsgálati szempontból az 1 hónap és 1 év közötti időtartamú építkezési idő határértékei vonatkoznak rá. A területen az építkezéshez használatra tervezett munkagépek és szállítójárművek adatai a beruházó adatszolgáltatásából származnak, a hangteljesítmény szint értékeit tapasztalati információkból, hasonló gépekre, járművekre vonatkozó értékekből határoztuk meg. Az építés során alkalmazott gépek, berendezések beavatkozási területenként az alábbiak.

1

Kotró-rakodó

1

Üzemelési idő (h/8h) 6

2

Dózer

1

4

96

3

Tömörítő gép

1

4

98

4

Mobil daru

1

6

98

5

Szállító jármű/teherautó/beton mixer (naponta 4 db jármű)

1

0,5

98

Munkagépek és szállítójárművek

db

Hangteljesítmény /dB/db 96

20. táblázat: Munkagépek üzemelési ideje és hangteljesítményei ÖkoSzenna Kft. 2015.


40


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Az építés munkanapokon, nappal történik. Az építési munka során egyidejűleg adott területen maximum 1 db szállítójármű és 2 db munkagép együttes működését tételeztük fel, ezért az eredő hangteljesítmény szintet az üzemidővel korrigáljuk. Hangteljesítményszint (Lw) dB működési idő és munkagépek mennyisége miatt LW eredő 95 dB

Munkagép Kotró-rakodó Dózer

93 dB

Tömörítő gép

95 dB

Mobil daru

97 dB

Szállító jármű /teherautó/ beton mixer (naponta 4 db jármű)

86 dB

együttes hatás miatt LW eredő

Együttes összes hangteljesítményszint

101,4 dB

21. táblázat: Együttes összes hangteljesítményszint Szengyörgyvölgy legközelebbi lakóházánál kb. 1000 m távolságban (az építési munkálatok helyszínétől számítottan meghatározott minimális távolság): Lt= Lw- Kd (dB)

Terhelési pont

A terület funkciója

zajforrástól való távolság (m)

LW (dB)

Kd (dB)

Lt (dB)

Szentgyörgyvölgy belterületének legközelebbi lakóháza

Lakóterület (falusias)

1000

101,4

71

30,4

22. táblázat: A legközelebbi lakóháznál fellépő nyomásszint A zajvédelmi hatásterület meghatározása

A terület funkciója Lakóterület (falusias) Mezőgazdasági területek (zajtól nem védendő részek)

Háttérterhelés (dB)

Zajterhelés értéke a hatásterület határvonalán (dB)

Hatásterület nagysága az építési területhez viszonyítva (m)

55

<40

45

189

-

-

55

59

Zajterhelési határérték (dB)

23. táblázat: A zaj hatásterület nagysága ÖkoSzenna Kft. 2015.


41

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A fentiek alapján az építési tevékenységből származó zaj egyenértékű "A" hangnyomásszintje nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete 2. számú melléklete szerint a "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület" területi kategóriában szerint az 1 évnél több építkezésből származó megengedett LTH=55 dB nappali határértéket. A munkavégzés nappal folyik. A zajvédelmi szempontú hatásterületen védendő létesítmények nincsenek, az építés idejére zajvédelmi intézkedések megtétele nem indokolt. e.4.3.3. Üzemeltetés során bekövetkező zajhatások A vonatkozó határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete szerint az alábbiak:

Sorszám


Határérték (LTH) az LAMmegítélési szintre* (dB) nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

* Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint. 24. táblázat: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei A tehenészeti telephelyen folytatott technológiához szükséges munkagépek és szállítójárművek adatait a beruházó adta meg, a hangteljesítmény szint értékeit, tapasztalati információkból, hasonló gépekre, járművekre vonatkozó értékekből határoztuk meg. A tevékenység zajkibocsátását meghatározó zajforrások épületen belül és kívül is elhelyezkednek. A számítás alapjául szolgáló alapadatok és következtetések az alábbiak. A jelenlegi tevékenységhez és tartástechnológiához kapcsolódóan. Épületen kívül:


- etetőtraktorok 2 db (takarmány kiosztó tevékenység) - teleszkópos rakodó (takarmány rakodó tevékenység) - hígtrágya szeparátor szivattyúja (2 db) - hígtrágya tároló átemelő szivattyúja (2 db) Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás!

42

Kft.

Épületen belül:


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

- a meghibásodott munkagépek javításához szükséges eszközök (kompresszor, kézi szerszámok és gépek)

A zajkibocsátás számítása során figyelembe vesszük azt, hogy az épületen belül elhelyezkedő zajforrások zajkibocsátása tapasztalatok szerint alacsonyabb, mint az épületen kívül is működő zajforrásoké. A számítás során egyrészt ezért, másrészt az épület határoló elemeinek hanggátlásának zajcsillapításával indokoltan, csak a szabadtéri zajforrások hatására, mint domináns zajforrásokra alapozottan folytatjuk le az értékelést, a fejlesztést követő állapotra vonatkoztatva. A számítás során figyelembe vett zajforrásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

Zajforrások

etetőtraktor (takarmány kiosztó tevékenység teleszkópos rakodó (takarmány 2 rakodó tevékenység) 3 hígtrágya szeparátor szivattyúja hígtrágya tároló átemelő 4 szivattyúja 1

db

Üzemelési idő nappal a megítélési időhöz viszonyítva (h/8h)

Hangteljesítmény dB/db

2

8

85

1

8

90

2

3

75

2

3

80

25. táblázat: Zajforrások üzemelési ideje és hangteljesítménye Az 1., 2. számú zajforrások az telephely közlekedési útjain, továbbá funkciójukból adódóan az istállók mellett, valamint a siló és takarmánytárolók körül fordulhatnak elő, a 3. és 4. számú zajforrások fixen telepítve, a hígtrágya tárolók melletti területen helyezkednek el. Szentgyörgyvölgy legközelebbi lakóházánál a tevékenység/zajforrás előfordulási helyétől mért távolságban: Lt= Lw- Kd (dB) . Nappal zajforrás/tevékenység etetőtraktor (takarmány kiosztó tevékenység teleszkópos rakodó (takarmány rakodó tev.) hígtrágya szeparátor szivattyúja hígtrágya tároló átemelő szivattyúja Eredő hangnyomásszint

zajforrástól való távolság (m)

LW (dB)

Kd (dB)

17

88 1000

90 74 79

Lt (dB)

71

19 3 8 21

26. táblázat: Zajforrások üzemelési ideje és hangteljesítménye ÖkoSzenna Kft. 2015.


43


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A zajvédelmi hatásterületet az alábbi táblázatban adjuk meg. Háttérterhelés (dB)

Zajterhelés értéke a hatásterület határvonalán (dB)

Hatásterület maximális nagysága (m)

50

<40

40

120

-

-

55

21

A terület funkciója

Zajterhelési határérték (dB)

Lakóterület (falusias) Mezőgazdasági területek (zajtól nem védendő részek)

27. táblázat: Zajvédelmi hatásterület Éjjeli az időszakban zajterhelő hatások nem érvényesülnek, a berendezések nem üzemelnek. A fentiek alapján az üzemeltetésből származó zaj egyenértékű "A" hangnyomásszintje nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete 2. számú melléklete szerint a "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület" területi kategóriában megengedett nappali LTH=50 dB határértéket. A zajvédelmi szempontú hatásterületen védendő létesítmények nincsenek. e.4.3.4. Közlekedési eredetű zaj A vizsgált útszakaszok: a telephely a Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna 7424-es számú összekötő úton (Cilinkó u.) található. Ezen kívül a 7423-as számú Csesztreg-Magyarszombatfa összekötő út jön számításba szállítás szempontjából. A vizsgált útszakasz „az országos közúthálózatba tartozó mellékút” kategóriába sorolható, aszfaltozott. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet – továbbiakban: KvVM rendelet - szerint: 4. § (2) Vonalas közlekedési zajforrás kibocsátását, az ettől származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2., 3., 4., 5. számú mellékletében megadott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a végeredményt LAm zajmutatóban a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott megítélési helyre kell megadni. A közlekedési vonalas létesítményekre vonatkozó jogi szabályozást a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. mellékletében találjuk és az alábbi táblázatban foglaljuk össze.



44

Kft.

Sorszám


1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

2.

3.

4.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi az országos utaktól és főutaktól, a közúthálózatba tartozó települési önkormányzat mellékutaktól, a tulajdonában lévő települési önkormányzat belterületi gyorsforgalmi kiszolgáló tulajdonában lévő utaktól, belterületi úttól, gyűjtőutaktól és elsőrendű főutaktól és lakóúttól külterületi közutaktól, a belterületi másodrendű származó vasúti mellékvonaltól és főutaktól, zajra pályaudvarától, az autóbusz-pályaudvartól, a repülőtértől, illetve a a vasúti fővonaltól és nem nyilvános fel- és pályaudvarától, a leszállóhelyektől** repülőtértől, illetve a nem származó zajra nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06–22 22–06 06–22 óra 22–06 óra 06–22 óra 22–06 óra óra óra 50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

28. táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken



45


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

e.4.3.5. Építési-bontási tevékenységgel összefüggő, közlekedésből eredő zajhatás A kapcsolódó szállítási tevékenység 4 db tehergépjárművel prognosztizálható naponta, az építési munkák során 8 db tehergépjármű elhaladással számolhatunk. Éjjeli időszakban (22:00-6:00 h) szállítási tevékenységet nem folytatnak. A számítások során a Magyar Közút Kht. által az országos közutak keresztmetszeti forgalmára vonatkozó éves kiadványában szereplő adatokat használtuk. A 2014. évi országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás eredményei alapján (forrás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Honlapja, http://www.kozut.hu/) az alábbi táblázatban foglaltuk össze a forgalomszámlálási adatokat. (A 7424. sz. bekötőút - számláló állomás kódja: 9948; a 7423. sz. összekötő út Szentgyörgyvölgy területén - számláló állomás kódja: 5483)

tehergépkocsi személy kis teher autóbusz motor lassú kerékpár közép pót gépkocsi gépkocsi egyes csuklós jármű nehéz nyerges speciális kerékpár nehéz kocsis

út

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

7424.sz. út

129

20

0

0

1

0

7

0

0

15

15

5

7423. sz. út

181

46

6

0

9

5

1

0

0

11

35

4

29. táblázat: Átlagos napi forgalom járműkategóriánként 2014-ben (j/nap) A zajkibocsátás számítását a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet – továbbiakban: Rendelet – 2. számú melléklete alapján végezhető el az alábbiak szerint:

Járműkategória megnevezése

Jármű kat.

Személygépkocsi + kisteher gépkocsi Szóló autóbusz motorkerékpár és segédmotoros k.pár könnyű tehergépkocsi csuklós autóbusz szóló nehéz tehergépkocsi tehergépkocsi szerelvény

I II II II III III III

7424-es út

7423-as út

Jármű/ nap 149 0 15 6 0 8 7

Jármű/ nap 227 6 11 13 0 13 1

30. táblázat: A 7424-es és 7423-as összekötő út forgalmi adatai az építési szállítással együtt

Jellemzők: -a Rendelet 1. sz melléklet 1.16. pontja alapján, a legnagyobb és legkisebb járműsebesség számtani átlaga: 50 km/h (megengedett sebesség belterületen). -az útburkolat érdességétől függő korrekció: a parkoló megközelítésére szolgáló útszakasz aszfalt burkolatú, B akusztikai érdességi kategória, értéke (K): 0,29. ÖkoSzenna Kft. 2015.


46


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

-a Rendelet 2. számú melléklet, 4.3. pontja alapján képzett forgalmi adatok: Járműkategória

Napközbeni óraforgalom: Qin

Esti óraforgalom: Qin

I.

Q1,napköz= 0,78*ÁNFI/12

Q1,este= 0,075*ÁNFI/4

II.

Q2,napköz= 0,77*ÁNFII/12

Q2,este= 0,148*ÁNFII/4

III.

Q3,napköz=0,773*ÁNFII/12

Q3,este =0,145*ÁNFII/4

31. táblázat: Forgalmi adatok A 7424-es út esetében Járműkategória Jármű/nap Napközbeni óraforgalom (Qn,napköz)

I. 149 9,7

II. 21 1,3

III. 15 0,97

Esti óraforgalom (Qn,este)

2,79

0,78

0,54

Kt, napköz Kt,este KD,napköz KD,este Gépjárművek sebessége(km/h)

73,1

78

81,8

-23,43 -28,83 50

-31,99 -34,38 50

-33,44 -35,93 50

LAeq,napköz (7,5) = Kt+ Kd LAeq,este (7,5) = Kt+ Kd

49,7 44,3

45 43,6

48,3 45,9

32. táblázat: Alapadatok a számításhoz a Rendelet 4.2.2. pontja alapján LAeq,összesen (7,5) = 54,6 dB < 65 dB A 7423-as út esetében Járműkategória Jármű/nap

I. 227

II. 30

III. 14

Napközbeni óraforgalom (Qn,napköz)

14,7

1,9

0,9

Esti óraforgalom (Qn,este) Kt, napköz Kt,este KD,napköz KD,este Gépjárművek sebessége(km/h)

4,26

1,11

0,51

73,12

77,97

81,80

-21,6 -27 50

-30,04 -32,8 50

-33,37 -36,2 50

51,5 46,1

47,5 45,1

48,1 45,6

LAeq,napköz (7,5) = Kt+ Kd LAeq,este (7,5) = Kt+ Kd

33. táblázat: Alapadatok a számításhoz a Rendelet 4.2.2. pontja alapján LAeq,összesen (7,5) = 55,7 dB < 65 dB ÖkoSzenna Kft. 2015.


47

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Az elvégzett számítások alapján a zaj terhelési határértéke betartható, zajcsökkentési intézkedésre az építés alatti szállítás tekintetében nincs szükség. e.4.3.6. Üzemeltetéssel összefüggő, közlekedésből eredő zajhatás: A működés során minimális zajterhelés a be- és kimenő forgalomból is származik. A beruházó adatszolgáltatása alapján takarmány beszállítás, valamint a hígtrágya és élő állat kiszállítás az alábbiak szerint történik: Takarmány beszállítása: kétszer évente, nyár elején és ősz elején Trágya kiszállítás: a vegetációs időszakokban, évente kétszer, tavasszal és ősszel Húsmarha kiszállítás: hetente egyszer 1 db teherautóval A szállítások gyakoriságára alapozott zajhatás vizsgálatból számszerűsítés nélkül

megállapíthatjuk, hogy zajvédelmi szempontból a létesítmények jelentős és érzékelhető hatást a védendő területekre nem gyakorolnak. e.4.3.7. A felhagyás hatása A tervezett létesítmény felhagyása miatt várható zajkibocsátások az építkezés időszakához hasonlóak. A felhagyás során a munkagépek és szállítójárművek működéséből ered zajkibocsátás. A várható hatásokról elmondható, hogy a felhagyás befejezésével megszűnnek. A zajhatás, a tevékenység időszakos jellege és a lakóterületet kevéssé érintő hatása miatt semlegesnek minősíthető. A hatások nem okoznak jelentős zajterhelést a környezetben. Összefoglalásként az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy sem az építési sem az üzemeltetési időszakban nem várható a zaj terhelési határérték túllépése, zajcsökkentés megvalósítására nincs szükség. A védendő területek a vizsgált létesítményekhez és a tervezési területhez képest kedvezően, és kellően nagy távolságban helyezkednek el. A hatásterület határa: az építés idején a lakóházak irányába 185 m, a mezőgazdásági területek felé 59 m. az üzemelés során a lakóházak irányában 120 m, a mezőgazdásági területek felé 21 m. A számítások alapján megállapítható, hogy a szarvasmarha telep istállóval tervezett bővítése, üzemeltetése és felhagyása a zajvédelmi vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel.



48

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

e.5. Élővilág Általános leírás Az Őrségi Nemzeti Park illetékesétől kapott információk alapján elmondható, hogy a közeli Nagy-réti-patak élővilága a ritka, bennszülött gerinctelen állatfajok miatt különösen értékes, védendő. Azonban nem csak a patak, hanem az azt körülvevő élőhelyek is számos védett, fokozottan védett növény- és állatfajnak jelentenek, élő- és táplálkozóhelyet: Polygonum bistorta L., Hemerocallis lilio-asphodelus L., Narcissus angustifolius Curt.. Jelentős élőhelyek az égerligetek, a láposodó égerligetek, a fűzlápok, a magassásosok és a kékperjés rétek. Az Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások mutatták ki, hogy faunisztikai és természetvédelmi szempontból a Trocheta riparia (Nesemann, 1993) nevű faj a legkiemelkedőbb jelentőségű. Ezen endemikus pióca több példányát találták Szentgyörgyvölgynél a Nagy-réti-patakban. Fokozottan védendőek az Eurylophella karelica, valamint számos Európa szerte ritka faj amely hazánkban csak itt fordul elő - élőhelyeit képező vízfolyások: Kerka, Kerca, Kebele, Szentgyörgyvölgyi-patak, Zala, Nagy-réti-patak. Mindezek még a következő ritka kérészfajoknak adnak otthont: Baetis niger, Centroptilum pennulatum, Leptophlebia marginata.

6. térkép: Természetvédelmi értékek Szentgyörgyvölgy környezetében ÖkoSzenna Kft. 2015.


49


Kft.

M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A telephely évtizedek óta mezőgazdasági művelés alatt áll, nem tartalmaz védett természeti értéket. A helyi élőhelyek természetességi értékének megállapításához a Németh– Seregélyes-féle skálát (Fekete et al. 1997: 23. oldal) vettük alapul, amelynek jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

Természetesség Élőhely jellemzői 1

a természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő

2

a természetes állapot erősen leromlott, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyomjellegű növények

3

a természetes állapot közepesen romlott le, az eredeti vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen, de színező elemek alig fordulnak elő, jelentős a gyomok és a jellegtelen fajok aránya

4

az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nem jelentős, a fajszám a társulásra jellemző maximum közelében van, a színező elemek aránya jelentős, a gyomok és jellegtelen fajok aránya nem jelentős

5

az állapot természetes, illetve annak tekinthető, a színező elemek aránya kiemelkedő, köztük reliktum ritkaságok is; gyomnak minősülő fajok alig 34. táblázat: Németh–Seregélyes-féle skála

A területhasználatból adódóan a vizsgált telephely természetességét 1 és 2 közöttinek, azaz teljesen - erősen leromlottnak értékeltük. Az élővilágban várhatóan bekövetkező változások Mivel a vizsgált területen sem a kimutatott élőhely, sem a flóra, sem pedig a fauna tagjai nem rendelkeznek természetvédelmi jelentőséggel, ezért természetvédelmi értékekben nem esik kár a beépítés során. A tervezett létesítményekből a közvetlen környezetének élővilágához szennyvíz és veszélyes hulladék nem jut ki, ha azokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően tárolják, majd elszállítják. A közvetlen környék jellemzően zavarástűrő, legfeljebb féltermészetes, leginkább agrár, ill. urbán élőhelyeiben az üzem tevékenysége következtében változások nem várhatók. Védelmi intézkedések Különleges védelmi intézkedések nem indokoltak. A patak menti ökológiai védőzónát továbbra is legeltetésre veszik igénybe.



50

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

e.6. Hulladékkezelés Hígtrágya A telephelyen keletkező hígtrágya az irodalmi megfogalmazás szerint: A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú istállókban keletkező melléktermék, amely a tenyésztett állat fajától, és technológiától függően eltérő, de általában 30%-nál nem nagyobb szárazanyag-tartalmú anyag. Döntő alkotórésze öblítővíz, emellett bélsár, vizelet, ivóvíz, technológiai víz, élelem maradványokat és kis mértékben egyéb anyagokat tartalmaz. Ugyancsak az irodalmi adatok szerint a szarvasmarha-hígtrágyában 0,93,5 kg/mł nitrogén, 0,31,5 kg/mł foszfor, 0,52,5 kg/ml kálium és 2540 kg/ml szerves anyag található. Ennek megfelelően a hígtrágyát megfelelő intézkedésekkel nem hulladékként, hanem tápanyag utánpótlásként a talaj gazdagítására, a növények tápanyag- és vízigényének pótlására lehet felhasználni. Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a továbbiakban is szántóföldre juttatják ki a hígtrágyát a Megvalósítási engedélyben leírtaknak megfelelően. A meglévő és a tervezett istállók alatti lagúna max. 2 x 1200 m3, a meglévő és a tervezett hígtrágya tárolók max. 2 x 1700 m3 töltöttségre tervezettek. A 2 x 2 létesítmény nagy biztonsággal képes tárolni a keletkező trágyát az előírt hat hónapnyi ideig (a szántóföldre juttatásig). Kommunális szennyvíz és szilárd hulladék A lakóépületből a kommunális szennyvíz felszín alatti zárt tárolóba kerül, amit szükség szerint szippantatnak. A kommunális szilárd hulladék elszállítására a Kft. szerződésben áll a Lenti Hulladékkezelő Kft.-vel (8960 Lenti, Petőfi út 4. ).

Veszélyes hulladék A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok két nagy csoportra oszthatók. Az állattartással kapcsolatosak az állati tetem, gyógyszerek, injekciós tűk. Az állati tetemeket zárt konténerben tárolják elszállításig. Szerződésben állnak az ATEV Fehérjefeldolgozó ZRT-vel (1097 Budapest, Illatos út 23). A munkagépek üzemanyag-ellátásához, karbantartásához kapcsolódnak az olajos hulladékok, úgymint felitató perlit, homok, olajos rongy, fáradtolaj, továbbá használt akkumulátor. Ezek gyűjtése, elszállításig történő tárolása az erre a célra kialakított veszélyes hulladék gyűjtőben valósul meg. Ezek, valamint az állategészségügyi hulladékok, elszállításáról a Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út 92.) gondoskodik. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolása hulladékfajtától függő zárt gyűjtőedényben, központi gyűjtőhelyen történik. A tárolóhely megfelelő szigetelésű kármentővel és gyűjtőzsomppal ellátott, bekerített és fedett létesítmény. Követelmény a tároló edények előírás szerinti feliratozása. ÖkoSzenna Kft. 2015.


51

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A keletkező hulladékok telephelyi gyűjtése, ártalmatlanításra való elszállítása, illetve a hulladékokkal kapcsolatos telephelyi adminisztráció és a hozzá kapcsolódó hatósági adatszolgáltatás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a hulladékok jegyzékéről szól 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik. A hulladékokkal kapcsolatos eljárást a kivitelezési munkálatok során is a fent említett jogszabályoknak megfelelően kell végezni. e.7. Egyéb Az alábbiakban olyan munkarészeket sorolunk fel, amelyek a most tervezett beruházástól függetlenül is léteznek a telep rendeltetésszerű működése közben. Előírás szerinti végzésük a környezeti elemekre nincs káros hatással. Tűzivíz kezelés A tűzivizet rendszeresen kell ellenőrizni és kezelni a vízkőkiválás és eutrofizációs folyamatok megakadályozása végett. Utak gondozása Téli időszakban a parkolók, rakodók és közlekedési utak csúszásmentesítését kell elvégezni környezetbarát anyaggal (fűrészpor, homok, stb.). Takarítás A telephely és környezetének takarításához szükséges takarítószereket és –eszközöket a hulladékgazdálkodási tervben előírtaknak megfelelően kell tárolni és használni. F) A KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE

Az "e" fejezetben részleteztük, itt csak összefoglaljuk megállapításainkat. A tervezett beruházás következményeként elsősorban a levegőt terhelő hatásokkal, valamint a zaj-rezgés hatásokkal számoltunk. A többi környezeti elem (felszíni, felszín alatti víz, földtani közeg, élővilág) esetében nincsenek vagy jelentéktelenek a hatások. A modellezésekkel azonban megállapítottuk, hogy megfelelő műszaki védelemmel kiépített technológia megfelelő működtetése esetén a környezetterhelés elhanyagolható vagy nem kell vele számolni. fa)

A hatótényezők által elindított hatásfolyamatokat jellege, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében

A tervezett beruházás a jelenleg is folytatott állattartás bővítését, korszerűsítését jelentené. Az általa elindított hatásfolyamatok kedvezőek mind munkahelyteremtés, mind állat jóléti és környezetvédelemi szempontból. A terület állapota kedvező irányban változik, a funkciója nem változik.



52

Kft.

fb)


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

A hatásfolyamatok kiterjedése, e területek térképi megjelenítése

Mint már jeleztük, értékelhető változás a levegő minőségében várható, valamint a tervezett tevékenység bizonyos fokú zajterheléssel is jár. A fentiekben megállapítottuk, hogy az építkezéshez, illetve az üzemeltetéshez kapcsolható szállítási tevékenység légszennyezési hatásterülete gyakorlatilag a közút területe. Mivel a közlekedési útvonalak mentén kialakuló terhelés jelentéktelen, a kialakuló hatásterület ábrázolását nem tartjuk szükségesnek. A leggyakoribb meteorológiai állapot mellett az állattartó telephely bűzforrásaitól számított 185 m-es távolságban, a feltételezett legmagasabb szagáram értékek mellett a bűz nem érzékelhető, vagy csak a nagyon érzékeny orr számára. A telephelyen lévő szállító, rakodó járművek, illetve tervezett műhely berendezései által keltett zaj hatásterületének maximális nagysága 120 m-nek adódott. Az alábbi térképen a telephely határához képest 185 m-re rajzoltuk meg azt a határvonalat (ellipszis), amelyen kívül sem a levegőminőségi változás, sem a zajterhelés nem számottevő. Ez a távolság felül becsült, mivel nem a telekhatár mentén lesz pl. a legjelentősebb légszennyező forrásnak számító új istálló, hanem a telephely közepén, valamint a zajterhelést növelő munkagépek működési területe sem a telekhatáron van, hanem inkább a központi részeken.

7. térkép: Becsült maximális hatásterület a telephely körül ÖkoSzenna Kft. 2015.


53

Kft.

fc)


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében fellépő környezeti állapotváltozások (hatások)

Az "e" fejezet alatt részleteztük az egyes környezeti elemek jelenlegi állapotát, valamint a hatásfolyamatok következtében várható változásokat. fd)

A Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján

Az "e.5." alatti fejezetben jeleztük, a tervezett beruházás Natura 2000 területet nem érint. fe)

A felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével

Az "e.2." alatti fejezetben kifejtettük, hogy a tervezett tevékenység nem okoz a felszíni vizek minőségében, mennyiségében változást. A megfelelő műszaki védelemmel (vízzáró beton) kiépülő hígtrágya gyűjtő és tároló rendszerből nem kerül szennyezőanyag a felszín alatti talajvízbe. A talajvíz minőségi ellenőrzésére monitoringkutak szolgálnak. A megnövelt állatlétszám miatt a mélyfúrású kútból kivételre kerülő vízmennyiségnek az üzemeltetési engedélyben meghatározott mennyiséget nem szabad túllépnie. Növekvő vízigény esetén új engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni. G)

AZ F) PONT FE) ALPONTJA ALAPJÁN AZONOSÍTOTT - A VIZEK ÁLLAPOTROMLÁSÁT OKOZÓ KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK.

Ilyen intézkedések nem szükségesek.



54

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

Az 1–3. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb követelményei A) AZ ENGEDÉLYKÉRŐ AZONOSÍTÓ ADATAI

A beruházást tervező, engedélykérő tulajdonos Cilinkó Agrár Kft., valamint a telephely adatai az alábbiak: Cím: 8975 Szentgyörgyvölgy, Cilinkó út 2. Adószám: 11341129-2-20 Cg.szám: 20-09-061079 KÜJ: 100428638 KSH: 11341129 0111 113 20 KTJ telephely: 101906749 KTJ hígtrágyatároló 100597566 KTJ mélyalmos épületek 100760791 A telephely központi koordinátái:

EOV X = 158 720 EOV Y = 448 380

B) ÁLLAMTITOKNAK, SZOLGÁLATI TITOKNAK, VAGY A KÖRNYEZET HASZNÁLÓ SZERINT ÜZLETI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK

Állam- és szolgálati titoknak, valamint a környezethasználó szerint üzleti titoknak minősülő adatok jelen dokumentációban nincsenek.

C) A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZANDÓ TECHNOLÓGIA, FELHASZNÁLANDÓ ANYAGOK ÉS ELŐÁLLÍTANDÓ TERMÉK KÖRNYEZETVÉDELMI MINŐSÍTÉSE

Az EFERTE Mérnöki és Szolgáltató Kft. tervei szerint a lagunák és a hígtrágya tároló szerkezeti beton minőségét – a teherbírási követelményeken túl – a karbonátosodás okozta korróziós osztályba való sorolás határozza meg. Ennek megfelelően tervezik a műtárgyak szerkezeti betonját (C30/37-XA2-XC4-XV2(H)-32-F3 minőségű). A dilatációknál dilatációs szalagot, a dilatációs hézag felületi lezárására rugalmas hézagtömítő rendszert terveztek a tökéletes vízzárás biztosítása érdekében. A műtárgyaknál a több ütemben végzett betonozás miatt keletkező munkahézagok vízzáró kialakítását is biztosítják duzzadó tömítővel. A tervezett építményekre a tervező- kivitelező cég (Wolf System http://www.wolfsystem.hu/) környezetvédelmi szempontból is garanciát vállal.



Kft.;

55

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

D) ORSZÁG HATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁS BEKÖVETKEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

A tervezett beruházásnak országhatáron átterjedő környezeti hatása a kivitelezési munkálatok során lehetséges, mivel a felhasznált építőanyagok, -elemek egy része várhatóan Ausztriából érkezik majd. Az így generált forgalomnövekedés nem jelentős és csak az építkezés meghatározott időszakában várható. Az üzemeltetés alatt a szarvasmarhák Ausztriába szállítása során következik be országhatáron átterjedő környezeti hatás.

Szenna, 2015. szeptember



56

Kft.


M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015

MELLÉKLETEK

Megbízás Szakértői engedélyek



57

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

Recommend Documents