ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete június 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. június 25-i ülésére

Tárgy: „Zirc Város Települési Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepciója (2015-2019)” elfogadása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Vachtler Erik közbiztonsági referens Kapitány Zsolt osztályvezető

Az előterjesztés előkészítésében közreműködik: Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság

Láttam:

Sümegi Attila jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A Veszprémi Rendőrkapitány Dr. Ipsits Csaba r. ezredes, rendőrségi főtanácsos 2014. október 22-én tájékoztatást kért tőlem, egyebek mellett azzal kapcsolatosan, hogy a város rendelkezik-e hatályos közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióval. A Rendőrkapitány Urat az alábbiak szerint tájékoztattam. Zirc város jelenleg hatályos önálló bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepcióval nem rendelkezik. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2003. szeptember 29-ei ülésén tárgyalta „Zirc város bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciója.” című előterjesztést, melyet a 313/2003.(IX.29.) határozatával fogadott el. A Képviselő-testület a 2005.március 21ei ülésén a 38/2005.(III.21.) határozatával fogadta el „Zirc Város Önkormányzatának Közbiztonsági Bűnmegelőzési koncepcióját” 2005-2008. évekre vonatkozóan. A jelenleg Zircre is vonatkozó Zirc Kistérségi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepciót – melyet a Veszprémi Rendőrkapitányság Hivatala készített el - a Zirc Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa, a záradékban foglaltaknak megfelelően, a 53/2009.(V.29.) számú ZKTT. határozatával fogadta el. A Társulási Tanács által elfogadott koncepció a járás, korábban a kistérség minden – akkori településére kiterjed. A koncepció a jelenlegi követelményeknek nem felel meg mivel, jogi és módszertani alapjai közül már sok nem hatályos, illetve 2013-ban elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiával és a jelenlegi bűnügyi helyzettel sem áll teljes összhangban. A Rendőrkapitány Úr a tájékoztatásomat követően 2015. január elején egyebek közt az alábbiakról tájékoztatott. A felmérésük eredményeképpen megállapították, hogy a korábban, jellemzően 2005. évben elfogadott koncepciók a rendőrkapitányság illetékességi területén elavultak, mivel mind a jogszabályi környezetben, mind a közigazgatás szervezeti rendszerében jelentős változások zajlottak le. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013-2023) egy olyan komplex stratégiai dokumentum, amely a jelenlegi magyar és nemzetközi helyzet, valamint a prognosztizálható jövőbeli trendek figyelembevételével meghatározza a következő tíz év jogalkotási, szervezetfejlesztési, képzési szemlélet- és tudatformálási feladatait, valamint a szükséges össztársadalmi fellépés elősegítésének lehetőségeit a bűnmegelőzés területein. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia kiemelt beavatkozási területei: - a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok, - a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzéssel kapcsolatos célok, - az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok és - a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok elérésére fókuszál. A stratégiában rögzített célok érdekében folyamatosan pályázati lehetőségek nyílnak meg a jövőben, amelyeken várhatóan azon települések járhatnak sikerrel, akik rendelkeznek szakmailag megalapozott tervekkel, és ezekhez konzisztens közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciót is tudnak mellékelni.

A Rendőrkapitányság - az önkormányzat kapcsolattartójának kijelölését követően – eljuttatta hozzánk a településre szabott iránymutatását a koncepció elkészítéséhez, valamint azokat a statisztikai adatokat, mutatókat, amelyek annak kiindulási pontjául szolgálhatnak. Ezeken kívül még elküldtek egy segédletet a települési önkormányzatok bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciók kidolgozásához, valamint a 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozatot a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013-2023) elfogadásáról. A koncepció megalkotását megelőzően számbavételre kerültek azon jelenleg negatívan befolyásoló tényezők, amelyek Zirc város lakosságának szubjektív biztonságérzetét veszélyeztetik, ezek az alábbiak: - vandalizmus, - rongálások, - „hajléktalanok”, - a lakás – és utógondozói otthonokban lakó kezelhetetlen fiatalok és - a térfigyelő kamera rendszer „jelenlegi” kiépítetlensége. A térfigyelő kamera rendszerrel kapcsolatosan megjegyezném, hogy Zirc Városi Önkormányzat térfigyelő kamera rendszer kiépítésére a Belügyminisztérium pályázatán 6.959.145,-Ft összegű támogatást nyert. A támogatási összeg tervezési szinten kb. 13 kamera elhelyezésére elegendő, azonban továbbiak – összesen legfeljebb 25 kamera – elhelyezésére lenne szükség, hogy a település teljes biztonsági lefedettsége megvalósuljon. A Rendőrkapitányság által küldött dokumentumok és a fentiek alapján – a Veszprémi Rendőrkapitánysággal történő egyeztetést követően - elkészítésre a került a város 2015-2019es évekre szóló közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójának tervezete. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztésem megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Zirc, 2015. június 15. Ottó Péter polgármester

Határozati javaslat

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015.(…...) határozata

1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés mellékletét képező „Zirc Város Települési Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepciója 2015-2019” dokumentumot jóváhagyja. 2./ A képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy az 1./ pontban megjelölt dokumentumot a Veszprémi Rendőrkapitányság részére tájékoztatásul küldje meg. Felelős: 1./ - 2./ pont esetében: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2015. július 15.

ZIRC VÁROS

TELEPÜLÉSI KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA

2015-2019.

2

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETÉS................................................................................................................................................. 5

1. A KONCEPCIÓ ELŐZMÉNYEI, AZ ÚJRAALKOTÁST INDOKOLÓ KÖRÜLMÉNYEK........................ 5 2. JÖVŐKÉP, A KONCEPCIÓ ÁLTALÁNOS CÉLJA ......................................................................... 5 3. A KONCEPCIÓ JOGI ALAPJAI .................................................................................................. 5 4. A KONCEPCIÓ MÓDSZERTANI ALAPJAI .................................................................................. 5 5. ALAPELVEK ......................................................................................................................... 6 II. TELEPÜLÉSI VISZONYOK ...................................................................................................................... 7

1. TÖRTÉNELMI BEVEZETÉS ..................................................................................................... 7 2. A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI FEKVÉSE, BEL- ÉS KÜLTERÜLETÉNEK LEÍRÁSA, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI ............................................................................................................................ 9 3. A TELEPÜLÉS SZOCIOMETRIAI LEÍRÁSA, KULTURÁLIS ÉRTÉKEI .......................................... 10 3.1. Demográfiai adatok ............................................................................................................................... 10 3.1.1. Népesség ........................................................................................................................................................... 10

3.2. Infrastruktúra ......................................................................................................................................... 10 3.2.1. Úthálózat: .......................................................................................................................................................... 10 3.2.2. Lakásállomány, belterületi közmű-ellátottság (2013.)....................................................................................... 11

3.3. Kultúra (2014. évi adatok alapján) ........................................................................................................ 11

4. GAZDASÁGI ÉLET, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN JELENTŐSEBB SZEREPET JÁTSZÓ VÁLLALKOZÁSOK ................................................................................................................... 12 4.1. Munkanélküliség alakulása .................................................................................................................... 12 4.2. Vállalkozások ......................................................................................................................................... 12

5. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS, ÁTUTAZÓK ........................................................................ 13 6. KÖZBIZTONSÁG .................................................................................................................. 15 6.1. A helyi társadalom közbiztonság szempontjából releváns jellemzői ...................................................... 15 6.2. Bűncselekmény főcsoportok adatai, tulajdon elleni szabálysértések adatai .......................................... 15 6.3. A vagyon elleni deliktumok kriminalisztikai jellemzői ........................................................................... 17 6.4. Rendőri jelenlét a településen, polgárőr szervezetek, önkormányzati alkalmazásban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek.......................................................................................................................... 17 III. A KONCEPCIÓ ELEMEI ......................................................................................................................... 19

1. AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZLETEKRE LEBONTOTT JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉS KÖZBIZTONSÁGÁRÓL ............................................................................................................. 19 1.1. A közterület rendjének fenntartása......................................................................................................... 19 1.2. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése ......................................................................................... 19 1.3. A droghasználat és a kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése............................................................. 19 1.4. A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek megfelelő kezelése ....................................... 19 1.5. Az idős, egyedül élők, fogyatékkal élők fokozott védelme, biztonságuk növelése ................................... 20 1.6. Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés....................................................................................... 20 1.7. A településeken fellelhető kedvezőtlen tendenciák megállapítása.......................................................... 20 1.8. A települések kulturális javainak védelme, állaguk megóvása, a szükséges műemlékvédelmi feladatok elvégzése. ...................................................................................................................................................... 20

2. PRIORITÁSOK A BŰNMEGELŐZÉSBEN.................................................................................. 21 2.1. Általános, hosszú távú célok................................................................................................................... 21 2.2. Középtávú célok ..................................................................................................................................... 21 2.3. Rövidtávú célok ...................................................................................................................................... 21

3. A PRIORITÁSOKHOZ IGAZODÓ, IDŐTÁVOKRA TAGOLT CSELEKVÉSI TERV ........................... 22 3.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, gyermek- és ifjúságvédelem........................................... 22 3.2. A településbiztonság fokozása................................................................................................................ 23 3.2.1. A közterületek közbiztonságának védelme ....................................................................................................... 23 3.2.2. Közösségi és magánvagyon védelme ................................................................................................................ 23 3.2.3. Kulturális szórakozási lehetőségek megteremtése............................................................................................. 24 3.2.4. Magányosan élő idős, beteg, fogyatékkal élő személyek védelme.................................................................... 25 3.2.5. Kábítószer fogyasztás csökkentése, drogprevenció........................................................................................... 26

3

3.3. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozatok segítése......................................................................... 27 IV. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA...................................................................................................... 29

1. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI............................................................................................... 29 1.1. Anyagi erőforrások................................................................................................................................. 29

2. A MEGVALÓSÍTÁS ALANYAI ............................................................................................... 30 2.1. Humánerőforrás..................................................................................................................................... 30 2.2. Együttműködő partnerek ........................................................................................................................ 30

3. A BŰNMEGELŐZÉS KOMMUNIKÁCIÓJA ............................................................................... 31 3.1. A rendelkezésre álló kommunikációs csatornák..................................................................................... 31 3.2. Kommunikációs terv............................................................................................................................... 31 3.2.1. Időszakos közvélemény-kutatás ........................................................................................................................ 31 3.2.2. Követendő magatartások népszerűsítése ........................................................................................................... 31 3.2.3. A megelőzés hatékony kommunikálása ............................................................................................................ 31

V.

ZÁRADÉK................................................................................................................................................... 33

4

I. Bevezetés 1. A koncepció előzményei, az újraalkotást indokoló körülmények Az újraalkotás szükségességét megalapozó okok többrétegűek. Megváltozott a koncepcióban hivatkozott jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök többsége. Lényeges változások mentek végbe a közigazgatásban és módosultak a települések közötti együttműködési keretek is.

2. Jövőkép, a koncepció általános célja Az önkormányzat közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának megfogalmazása, majd a megvalósítandó azonnali, rövid- és hosszú távú célok, illetve prioritások kijelölése- a végrehajtások módjának meghatározása, a fejlesztés folyamatos biztosításával pedig az életminőséget javító közbiztonság megteremtése.

3. A koncepció jogi alapjai • • • • •

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 15/2013. (V. 2.) BM rendelet

4. A koncepció módszertani alapjai • • • •

1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013– 2023) 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012-2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről 1351/2013. (VI. 19.) Korm. határozat az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről szóló 2013-2016 közötti Nemzeti Stratégiáról (B.1.3. - B.2.3., D.1.2.) 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról

5

5. Alapelvek − − − − − − − − − − −

együttműködés partnerség prioritások megfogalmazása rugalmasság és gyors reagálás a lakosság igényeinek figyelembe vétele rendszerszintű bűnmegelőzés koordinált bűnmegelőzési munka, a bűnmegelőzés hasznosságának tudatosítása, a pályázati források koncentrált felhasználása, eredményes kommunikáció a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiának való megfelelés

6

II. Települési viszonyok 1. Történelmi bevezetés Zirc nevét az itt található ciszterci apátság tette ismertté. A monostort III. Béla alapította, az első szerzetesek a franciaországi Clairvaux-ból érkeztek a sűrű erdővel borított Bakonyba, a Cuha patak forrásvidékére. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az alapító király halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt alapított. Erről tanúskodik egy 1200 körül vésett kőtábla (felirata: In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti, amen. Hoc altere fundatum est per Aimerico rege Ungarino. „= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében Amen. Ezt az oltárt magyarországi Imre király alapította.”) melyet később a barokk apátsági templomban, a Szentháromság oltárnál helyeztek el. 1304-ig a települést Bakonyinak nevezték, de már 1200-tól Zirc néven is előfordul. A „Zirc” szó szláv eredetű, jelentésére több magyarázat van: CRK – magányosan álló templom, SRC – szív (az apátság a Bakony közepén, szívében áll), ZSIREC – jó makkoltatóhely. A középkori apátság jelentőségére utal, hogy a 13. században Zirc apátja kapta a legtöbb pápai megbízást egyházi ügyekben az összes magyarországi ciszterci apátságok közül, de a generális káptalan is gyakran felkérte más apátságok ügyeinek kivizsgálására. A falu kialakulására a pápai tizedjegyzékek utalnak: 1333-ban, 1334-ben és 1335-ben János nevű papját adóztatták. Ez azt jelenti, ha Zirc ekkor egyházas hely volt, temploma minden valószínűség szerint legalább 12. századi volt. Egy 1422-ből fennmaradt oklevél pedig 40 zirci jobbágy nevét őrizte meg. A falu lakói magyarok és szlávok voltak. A szerzetesek és a világi népesség erdőirtással, az irtás helyén földműveléssel és állattartással foglalkozott. Az állattenyésztés, a bakonyi sertéstartás – a makkoltatás – jelentős megélhetési forrás volt. Az idézett adatoknál Zirc sokkal korábbi meglétéről tudósít a Képes Krónika I. András király halálának helyével kapcsolatban. Az 1060-ban Béla herceg lengyel és magyar seregei elől menekülő sebesült András királyt a mosoni kapunál elfogták „… és mivel a Bakony erdejében, Zirc nevű udvarházában gondatlanul tartották, meghalt. Szent Ányos hitvalló monostorában temették el, melyet ez a király alapított Tihanyban, a Balaton tavánál”. Ezek szerint Zircen 1060-ban már királyi udvarház, curtis állott. Az 1943-ban és 1981-82-ben végzett ásatások leletei legkorábban egy XI. századi faoszlopokon nyugvó, kőfallal kerített templom, valamint két lakóház létezését igazolták. A 14. század közepére megfogyatkozott az apátság szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. A középkori apátság és a falu elnéptelenedését mégis a török hódítás okozta. Azzal, hogy Veszprémet 1552-ben elfoglalták, Zirc helyzete bizonytalanná vált. A falun keresztül ment a határ, így a középkori felbecsülhetetlen értékű monostor a senki földjére került, és rövid idő alatt csak a falai maradtak. A 150 éves török uralom alatt a terület újra erdős-bozótos környezetté vált, ahol csak a romok tanúskodtak az egykor lakott környezetről. A ciszterciek és világi népesség művelte föld- és erdőbirtok világi és egyházi méltóságok kezébe került, ami a törökök kiűzése után jelentős problémát okozott Zirc újraalapításában. A 17. század végén Zirc monostorának helyreállítását két külföldi apátság kezdeményezte: az ausztriai Lilienfeld, aki anyagiak híján a jogokat átadta a sziléziai Heinrichaunak. A heinrichaui szerzetesek Zircre való visszatelepedést először a rend pápai házából, majd 1726tól a zirci ideiglenes rendházból irányították. 1733-ban költözött át négy szerzetes az új 7

apátságba, mely akkor még csak egyszintes épület volt, a templomát 1752-ben Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök szentelte fel. II. József uralkodása alatt (1780-90) a zirci apátság a feloszlatást elkerülte, mert Heinrichau 1742 óta porosz fennhatóság alá tartozott. 1750-ben szerzetesek száma elérte a tizenkettőt, ezért konventté szervezték Zircet. 1792-ben a 29 szerzetesből már 12 magyar származású. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a heinrichaui apátságot, I. Ferenc Dréta Antalt kinevezte zirci apáttá. Zirc a magyarországi ciszterciek központja lett. Ő és utódja, Villax Ferdinánd építkezéseinek eredményeként jött létre a mai klasszicista stílusú apátság, amely ma is meghatározza Zirc arculatát. A szerzetesekkel együtt telepesek is érkeztek a Bakonyba. Az apátság a közel 4000 ha szántóból, erdőből, legelőből az első fázisban 28, később 12 jobbágytelket juttatott a Zircre költözött római katolikus német családoknak. Ezt a tényt híven tükrözi a bécsi katonai térképészek által 1766-ban készített térkép. A térképen jól láthatók az 1732-1752 között épült barokk templom, a kolostor és a barokk major körvonalai, a mai Kossuth Lajos u. (akkor Fő u.), a Reguly-ház környezete. Ekkor még a mai 20 ha-os Arborétum helye is parcellázott volt. Zirc népessége a 18. század végén nem haladta meg az 1300 főt. Az 1848-as szabadságharc bukása után Zirc járási székhely közigazgatási státuszt kapott, és ettől kezdve megyei és országos szinten is a régió gazdasági és szellemi központjának ismerték el. A ciszterci rend és a világi népesség gazdálkodásában meghatározó volt az erdők gondozása, az irtások helyén a földművelés és az állattenyésztés. Kiegészítő ipari tevékenység volt a tégla- és cserépégetés, a mész- és faszénégetés, a fafeldolgozás. A XIX. században Zircen országosan is ismert iparosság élt: kőművesek, ácsok, cserepesek, kőfaragók, asztalosok, bognárok és más szakmabeliek. A 19-20. század fordulójára a település lakossága meghaladta a 2500 főt. Természetes vonzáskörzetében 40 ezer ember élt. 1900-ban felépült az Erzsébet Kórház, amely az egész régió intézménye lett. Ugyanebben az időszakban készült el a zirci fiúiskola, leányiskola és óvoda épülete is. A 20. század első évtizedeiben tapasztalható polgárosodási folyamat következményeként megalakult egyletek, körök szorgalmazták a közösségi művelődés feltételeinek megteremtését. Megépült a Katolikus Legényegylet székháza, helyet teremtettek a zirci Gazdakörnek, az iparosok egyesületeinek és más közösségeknek. A 20. század első felében közel 20 egyesület működött a járási székhely Zircen. A mozgalmas társadalmi életnek jelentős hatása volt az egész régióra. Az egyházi és a világi vezetés együttműködésével, irányításával kialakult viszonylag békés társadalmi élet a II. világháború befejezéséig tartott. 1945 után az iskolák és egyéb közösségi intézmények államosításával, az egyesületek és a ciszterci rend működésének betiltásával az alig fél évszázad alatt kialakult mezővárosi élet szétesett. Az apátsági birtokot kiosztották, 1950-től a szerzetesek kilakoltatása után a kolostor épületét az új társadalmi rendszer járási szervei foglalták el. A 65 ezer kötetes apátsági könyvtár maradt csak meg az eredeti helyén, ami később az Országos Széchenyi Könyvtár kezelésébe került. Zirc több mint 800 éves történetében az utóbbi 45-50 esztendő nem nagy idő, a település életében mégis nagy változásokat hozott. A város lélekszáma közel két és félszeresére nőtt. A népesség gyarapodása kikényszerítette az egészségügy, a kereskedelem és az oktatás feltételeinek fejlesztését.

8

2. A település földrajzi fekvése, bel- és külterületének leírása, természeti adottságai Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zircimedencét - Zirc várost - északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintérhegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti irányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, amelyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9oC, január -3oC, július +20oC. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A Magyarország más vidékeihez viszonyítva sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A MagasBakony folyóvizei csak ereknek, csermelyeknek patakoknak nevezhetők. Évszakonként váltakozó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó Cuha-patak a Zircimedence forrásaiból táplálkozik, Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódosér. A Cuha szláv eredetű szó, jelentése száraz. Találó a patak neve, ui. medre a kevés csapadékú nyári hónapokban szinte teljesen kiszárad. A város észak-dél, nyugat-kelet irányban autóbuszjáratokkal az ország bármely részéből könnyen megközelíthető. A Győr-Zirc-Veszprémet összekötő 1896-ban épült vasútvonal még mindig jó szolgálatot tesz elsősorban a téli és a nyári évszakokban a Magas-Bakonyba túrázni vágyó csoportoknak. A településen átvezető utak – a 82 számú fő közlekedési út Győr-ZircVeszprém vonatkozásban, a Pápa-Bakonybél-Zirc-Budapest – segítségével a kistérség, a megye vagy az ország bármely részéről Zirc könnyen megközelíthető személygépkocsival vagy autóbusszal.

9

3. A település szociometriai leírása, kulturális értékei 3.1. Demográfiai adatok Zirc területe 3719 hektár, ebből 436 hektár belterület és 3 283 hektár külterület. 3.1.1. Népesség Sajnos Zirc Város lakónépessége az elmúlt években folyamatosan csökkent. A folyamatot az alábbi összehasonlítás szemlélteti: Év

Lakónépesség (fő)

1870 1880 1890 1900 1930 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2.444 2.350 2.622 2.811 3.168 3.668 5.427 5.935 6.807 7.437 7.467 7.260 7.159 7.116 7.116 7.110 7.082 7.092 7.052 7.026

Demográfiai összetétel 2014. január 1-jei állapot szerint: Korcsoportok Nők Férfiak Összesen

0-14 év 15-18 év 423 125 455 137 878 262

19-62 év 2.270 2.268 4.538

63-89 év 90év felett 769 23 549 7 1.318 30

3.2. Infrastruktúra 3.2.1. Úthálózat Önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat hossza Önkormányzati kiépített járda hossza

10

37 km 18 km

Összesen 3.610 3.416 7.026

3.2.2. Lakásállomány, belterületi közmű-ellátottság (2013.) Lakás állomány 2013. évben épített lakások száma Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma Gázzal fűtött lakások száma Távbeszélő fővonalak száma Kábel-televíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma

2.733 5 2.708 2.148 1.809 1.173 2.188

3.3. Kultúra (2014. évi adatok alapján) Települési könyvtárak száma ebből: önkormányzat által fenntartott könyvtár egységeinek száma beiratkozott olvasók száma ebből: Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár könyvtár egységeinek száma segédkönyvtár látogatók száma kutató-olvasószolgálat

2 db 1 db 38.067 db 1.207 fő

Önkormányzat által fenntartott múzeumok száma Látogatók száma

1 db 4.161 fő

Látogatók száma: Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma Agrárműszaki Műemlékek Gyűjteménye Zirci Ciszterci Rend Apátság és Arborétum

26.402 fő 500-1000 fő 41.119 fő

11

1 db 65.000 db 2.300 db 14.882 fő 25 alkalom

4. Gazdasági élet, a település életében jelentősebb szerepet játszó vállalkozások 4.1. Munkanélküliség alakulása Relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában): 2007 2011 Zirc 5,32 % 7,10 % Veszprém Megye 6,25 % 9,11 % Országos 7,50 % 11,20 %

2014 3,185% 4,343% 6,078%

4.2. Vállalkozások Zirc lakosainak száma közel 7026 fő (2014. évi adat). Vonzáskörzetébe 14 község tartozik, ez a létszám komoly vásárlóerőt jelent. A helyi és a vonzáskörzetben élők kiszolgálására szolgál 134 kiskereskedelmi egység, valamint a nagyobb vállalkozások is. A vállalkozások száma dinamikusan emelkedett, ennek köszönhetően 2013.-ra 991 vállalkozást tartottak nyilván, ami képes ellátni a várost és környezetét, de saját maga részére is biztosít életteret és fejlődési lehetőséget. 2013. évben regisztrált vállalkozások száma ebből: kft bt önálló vállalkozás Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma Vendégéjszakák száma Vendéglátó helyek száma

12

991 db 174 db 86 db 714 db 415 fő 21.173 db 26 db

5. Idegenforgalom, turizmus, átutazók A térség jól reprezentálja a Bakony hegység természetes erdőtársulásait, melyet emberi beavatkozás csak kis mértékben érintett, a táj megőrizte viszonylagos eredetiségét. Hasonló jellegű természeti táj hazánkban ma már csak elvétve található. A nagy összefüggő erdőterületek elsősorban gazdasági célokat szolgálnak, de emellett környezet- és természetvédelmi, turisztikai és üdülési szerepük is egyre jelentősebb lesz. A vidék számtalan geológiai, botanikai és zoológiai értékkel bír. Az egész térség a Bakony vízrajzi központja, az itt lehulló csapadék a víznyelőkön befolyva a mélységi karsztvizet táplálja. Mint szennyezés-érzékeny vízbázis, környezetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. Bár a Balaton közelsége érezhető, de így is évente közel százezer turista tekinti meg a város kultúrtörténeti nevezetességeit. Ide tartozik a barokk apátsági templom, amit 1732 és 1752 között építettek, bővítve a klasszicista résszel 1927-ig. A Reguly Antal Műemlékkönyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár része, őrzi az 1700-as évektől gyűjtött 65.000 kötetes gyűjteményt, melyben számos könyv,- és folyóirat ritkaság található. Dísztermének építészeti megoldása – dongaboltozat- a zirci Wilde család asztalos mesterei által a Bakony faragott intarziás remekműve. A Bakonyi Természettudományi Múzeumot 1972-ben alapították, az 1962 óta folyó tudományos kutató program eredményeit mutatja be. Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház időszakos múzeum, a zirci születésű híres magyar etnográfus szülőházában kapott helyet. Bemutatja életútját, tudományos kutatásait, valamint a Magas Bakony tárgyi emlékeit, szellemi értékeit. Az arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény. Nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. A 20 hektáros arborétumot a Ciszterci Apátság alapította fafajták, lágyszárú növények megmentésére. A világ öt kontinenséről származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a 400 méter tengerszint feletti mikroklímájában jól érzik magukat. Az Agrárműszaki Gyűjtemény olyan ritkaságokat is tartalmaz, amely a Dunántúlon is egyedinek mondható. A város kiemelt rendezvényei a Bakonyi Betyárnapok, a Bányásznap, a „Zirci Buli”, a Bakonyi Turisztikai Konferencia. A turistaforgalom 1999 és 2001 között növekedett, 2002-re ez kissé visszaesett, ettől kezdve folyamatos javulás tapasztalható, örvendetesen bővült a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. A Zirci Ciszterci Apátság 2014-ben átadott látogatóközpontja, valamint az épületegyüttes felújítása is növelte a település idegenforgalmi vonzerejét.

13

Nyilvánvaló, hogy Zirc olyan természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek igen ígéretes lehetőségeket kínálnak a turizmus minél tökéletesebb kiterjesztésére. Ezt a rövid, közép és hosszú távú tervezésnél, mint meghatározó tényezőt mindenképpen ki kell emelni.

14

6. Közbiztonság 6.1. A helyi társadalom közbiztonság szempontjából releváns jellemzői A város lakosságának szubjektív és objektív biztonságérzete jó, az elkövetett bűncselekmények jellege, gyakorisága és célzata nem eredményez általános negatív hangulatot, beleillik az országos bűnelkövetési magatartások mintázatába, sőt annál sokkal szolidabb, mind nagyságrendileg, mind számszerűségét és gyakoriságát illetően. Megállapítható, hogy a bűncselekmények között – mint országos viszonylatban is - a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak. Ennek mértéke nem kiemelkedő, nincs olyan mértékű növekedés egyik vagy másik bűncselekmény tekintetében, ami azonnali, haladéktalan fellépést indokolna. A városban nem beszélhetünk kialakult, szervezett bűnöző csoportokról, egyedi bűnelkövetők jellemzőek, akik alkalomszerűen követnek el – többnyire - vagyon elleni bűncselekményeket. 6.2. Bűncselekmény főcsoportok adatai, tulajdon elleni szabálysértések adatai Zirc város területén elkövetett, regisztrált bűncselekmények számában 2014. évben kismértékű növekedés látható. A 2013. esztendőben a regisztrált bűncselekmények száma 118 volt, ezzel szemben ez a számadat 2014. évben 123-ra változott. Zirc város területén regisztrált bűncselekmények szám 3 évre visszamenőleg Év: Elkövetett bűncselekmény db.

2012

2013

2014

98

118

123

100.000 lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények száma Veszprém megyében Év:

2012

2013

2014

Bűncselekmény db.

3468,1

2233,1

2225,2

Közterületen elkövetett kiemelt bűncselekmények száma Zirc város területén Év:

2012

2013

2014

Elkövetett bűncselekmény db.

18

15

15

15

Kiemelt bűncselekmények számának alakulása Zirc város területén három évre visszamenően Bűncselekmény: Emberölés: Rablás: Garázdaság: Lakásbetörés: Önbíráskodás: Kifosztás: Zsarolás: Kiskorú veszélyeztetése:

2012 0 1 5 0 0 0 0 0

2013 0 0 11 2 1 0 0 3

2014 1 0 8 2 0 0 0 0

Egyéb kiemelt körbe nem tartozó bűncselekmények számának alakulás Zirc város területén három évre visszamenően Bűncselekmény: Lopás: Ebből lakásbetörés: Kifosztás: Testi sértés: Súlyos testi sértés: Halált okozó testi sértés: Rongálás: Személygépkocsi lopás: Zárt gépjármű feltörés: Rongálás: Orgazdaság: Jármű önkényes elvétele:

2012 27 0 0 12 9 0

2013 22 2 0 4 1 0

2014 23 2 0 20 5 0

2 0

12 0

1 1

0

0

0

2 1 1

12 0 3

1 0 0

Visszaélés kábítószerrel (csak terjesztői magatartás) bűncselekmény számának alakulása Zirc város területén három évre visszamenőleg 2012 0

2013 0

2014 0

Közlekedési bűncselekmények számának alakulása Zirc város területén három évre visszamenőleg Bűncselekmény: Segítségnyújtás elmulasztása:

2012 0

2013 1

16

2014 1

Cserbenhagyás:

0

0

1

Zirc város területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértések számának alakulás három évre visszamenőleg 2012 2013 2014 54 49 56

A tulajdon elleni szabálysértések számának alakulása Zirc város területén három évre visszamenően elkövetői magatartás szerinti lebontásban Szabálysértés lopás: sikkasztás: jogtalan elsajátítás: csalás: rongálás: hűtlen kezelés: orgazdaság: nem gépi meghajtású jármű jogtalan használata: készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés:

2012 33 1 2 4 13 1 -

2013 25 1 1 13 9 -

2014 30 1 2 5 17 1 -

-

-

-

6.3. A vagyon elleni deliktumok kriminalisztikai jellemzői Vagyon elleni bűncselekmények számának alakulása Zirc város területén három évre visszamenően Bűncselekmény: Rablás: Garázdaság: Lakásbetörés: Kifosztás:

2012 1 5 0 0

2013 0 11 2 0

2014 0 8 2 0

6.4. Rendőri jelenlét a településen, polgárőr szervezetek, önkormányzati alkalmazásban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek A Zirci Rendőrőrs a Veszprémi Rendőrkapitányság önálló osztály jogállású szervezeti egysége, amely a Rendőrkapitányság székhelyétől távol, mintegy 20 kilométerre teljesíti feladatait.

17

Működési területe: 349,57 km2, lakosainak száma 22.220 fő. Az őrs székhelye Zirc, ezen kívül 2 nagyközség és 14 község tartozik az illetékességi területünkhöz, így az őrs ezen a 17 településen látja el feladatait. A Zirci Bakony Polgárőr Egyesület 2003 novemberében Hajba Zsolt alezredes, az akkori zirci őrsparancsnok kezdeményezésére alakult, helyi fiatalok csoportjából. Alapításuk óta átlag 34 fős létszámmal tevékenykednek. A rendőrség stratégiai szövetségeseként segítik munkájukat, biztosítva ezáltal a város és a térség megnyugtató közbiztonságát. A folyamatos járőrszolgálatok mellett, minden évben részt vesznek a város rendezvényeinek biztosításában, zavartalan lebonyolításában, így különösen a „Zirci Buli”, a „Bakonyi Betyárnap”, a „Farsangi Bál”, vagy akár a III. Béla Gimnázium rendezvényein. A polgárőrség főbb jellemzői: • • • • • • •

az önkéntesség a törvényesség az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység lokálpatrióta szemlélet a bizalomra épülő felelősségvállalás politikai függetlenség

A Zirc Városi Önkormányzat alkalmazásában rendészeti feladatokat ellátó személy jelenleg nincs. Az önkormányzat 2012-ben döntött 1 fő közbiztonsági referens és 1 fő helyettes kinevezéséről, akik a feladat ellátásához szükséges képzést még a 2012. év folyamán elvégezték. 2013 októbere óta 1 fő referens látja el a feladatot a Hivatalhoz tartozó három település (Zirc, Lókút, Borzavár) tekintetében. A közbiztonsági referens alaptevékenysége keretében a jogszabályok szerint a polgármester feladat-meghatározásának megfelelően vesz részt a polgármester katasztrófák elleni védekezési feladatainak tervezésében, szervezésében és végrehajtásában. Ezen túlmenően a közbiztonsági referens egyedi feladat-meghatározás alapján részt vesz a város és a közös önkormányzati hivatal illetékességi területén belül egyéb, a közbiztonság témakörébe tartozó feladat-végrehajtásban (pl. közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció előkészítése, részvétel a Helyi Védelmi Bizottság munkájában).

18

III. A koncepció elemei 1. Az önkormányzat részletekre lebontott jövőképe a település közbiztonságáról 1.1. A közterület rendjének fenntartása A lakosság a közterületen történő bűncselekményeket közvetve vagy közvetlenül érzékeli. Védekezési lehetőségei korlátozottak, ezért fontos a közterületeken és a nyilvános helyeken a közbiztonság megerősítése, a rend védelme. Ennek érdekében fokozott rendőri jelenlét megteremtését biztosítjuk, melyben aktív közreműködő tagok a Zirc Bakony Polgárőr Egyesület tagjai. A rendelkezésre álló lehetőségek szerint szükséges támogatni a településen szolgáló rendőri szervezet vagy körzeti megbízott tevékenységét. 1.2. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése Fontos feladat szem előtt tartani, hogy ennek a korosztálynak a célirányos preventív nevelésével a későbbi bűnözés csökkenthető, visszaszorítható. D.A.D.A. program népszerűsítése, bűnmegelőzési előadások a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára. A tanév során az oktatási intézményekben a nyári szünidők alkalmával pedig a táborokban szükséges bűnmegelőzési - áldozatvédelmi előadásokat tartani a rendőrség és más együttműködő szervezet munkatársaival együtt. 1.3. A droghasználat és a kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése Ennek érdekében széleskörű társadalmi és intézményi összefogásra van szükség. A már évek óta működő Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF) működését inspirálni, munkájukat segíteni, a társszervekkel közösen a fiatalok, szüleik, valamint a pedagógusok számára felvilágosító előadások szervezése 1.4. A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek megfelelő kezelése A helyi rendőrőrs munkatársai, a megelőzési előadó, a családsegítő és gyermekjóléti szakemberek, a védőnők, háziorvosok, házi gyermekorvosok és a pedagógusok napi jellegű kapcsolattartásával hatékony eredmény érhető el. Kiemelt feladat a problémás családok feltérképezése, segítése, a jelzőrendszer tagjaival probléma esetén a gyors és közvetlen kapcsolat felvétele és a szükséges intézkedések összehangolt végrehajtása.

19

1.5. Az idős, egyedül élők, fogyatékkal élők fokozott védelme, biztonságuk növelése Szükséges az idős, fogyatékkal élő személyekkel való törődés, az otthonuk védelme, biztonságuk megerősítése, melyet közvetlenebb, személyes kapcsolattartással érhetünk el. Ennek érdekében folyamatos jelleggel, a leggyakoribb és a legjellemzőbb jogsértésekről előadásokat tart a rendőrség, vagy más együttműködő hatóság, vagy szervezet munkatársa, valamint a folyamatos figyelem érdekében szórólapokkal látja el ezt a korosztályt. 1.6. Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés Folyamatosan fel kell hívni a lakosság figyelmét szervezett előadásokkal és célzott prevenciós kiadványokkal, hogy miként előzheti meg, hogy különböző bűncselekmények-jogsértések áldozatává váljon. Előfordul, hogy igyekezetünk ellenére a települések egyes lakosai áldozattá válnak, ekkor biztosítani kell számukra, hogy a legrövidebb időn belül megismerjék az állami áldozatvédelmi lehetőségeket. Az áldozatvédelmi referens a rendőrségen munkaidőben a sértett, vagy az áldozattá vált személyek rendelkezésére áll, elérhetősége a Veszprémi Rendőrkapitányság épületének aulájában van elhelyezve. 1.7. A településeken fellelhető kedvezőtlen tendenciák megállapítása A Veszprémi Rendőrkapitányság állománya folyamatosan figyelemmel kíséri a bűnügyi helyzet alakulását az illetékességi területén. A közlekedési baleseti gócok, a bűnügyi szempontból fertőzött közterületek, az időszakosan jelentkező terület specifikus problémák (gépjárműfeltörés, betöréses lopás, rablás, stb.) kezelése kiemelt feladata a kapitányság munkatársainak. 1.8. A települések kulturális javainak védelme, állaguk megóvása, a szükséges műemlékvédelmi feladatok elvégzése A kistérség idegenforgalmi jellegéből adódóan fontos, a települések arculatát döntően meghatározó épített környezet, benne a kistérség településein található műemlék jellegű épület/ épületek kiemelt védelme. A rendőrhatósági közterületi jelenlét mellett a védelem záloga, kistérségünk települései által fokozott önkormányzati joggyakorlás biztosítása és a közterület felügyeleti szolgálat célirányos munkavégzése.

20

2. Prioritások a bűnmegelőzésben 2.1. Általános, hosszú távú célok -

az objektív biztonság és a szubjektív biztonságérzet (mind közlekedés, mind közrendvédelmi) javítása, az életminőséget javító közbiztonság fenntartása - javítása, a bűnözés csökkentése. 2.2. Középtávú célok

-

A közösségi bűnmegelőzési rendszer kiépítése a településen, mely magába foglalja az önkormányzat, a rendőrség, a helyi intézmények, a gazdasági élet helyi szereplői és a lakossági- civil szerveződések, a lakosság széles rétegeivel történő együttműködést. 2.3. Rövidtávú célok

-

A megalkotott bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció elfogadása, az abban szereplő feladatok mielőbbi realizálása. A megvalósítást segítő 1-2 éves feladatterv elkészítése. A településen kialakult akut problémák, krízisek gyors kezelhetősége, a lakosság biztonságérzetének javítása technikai eszközökkel, a szükséges anyagi támogatás biztosításával. A településen működő polgárőr egyesületek munkájának fejlesztése, az érdeklődés szélesebb körben való terjesztése. A kiírt pályázatok lehetőségével élni, mellyel a megfogalmazott célokhoz szükséges anyagi forrást biztosítani lehet.

21

3. A prioritásokhoz igazodó, időtávokra tagolt cselekvési terv 3.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, gyermek- és ifjúságvédelem Célja, a fiatalok felkarolása és a fiatalkori bűnözés visszaszorításának elősegítése. A bűnelkövetésben a döntő tényező a közvetlen környezetből – családból (mikrokörnyezet), tágabb kulturális környezetből (makro környezet) – érkező kedvezőtlen hatás. Térségünkben az egyik legfontosabb tényező azoknak a folyamatoknak és hatásoknak az együttes megjelenése, melyek az egyént a társadalom perifériájára sodorják. Ez olyan speciális élethelyzetből kikerült fiatalok esetében figyelhető meg, akiknél súlyos viselkedésbeli zavar, deviancia alakult ki, mely a bűnelkövetővé váláshoz vezet. A visszaszorításban leginkább két beavatkozási terület emelhető ki, a család és az iskola. Gyakoriak azok a családok, ahol a szülők nem rendelkeznek elég információval a gyermekük magán-, iskolai-, társas-életével kapcsolatban. Ezek a családok nem segítik a gyerek egészséges, pozitív életszemléletének a kialakítását, melyet sok esetben a felgyorsult, anyagias világ sem támogat. Több településen találunk halmozottan hátrányos társadalmi csoportokat, ahol a fiatalok felnőtté válása sok esetben összefügg a bűncselekmények elkövetésével, a deviáns magatartással. A fiatalok számára – bárhonnan is származnak – elsődleges lenne a pozitív családmodell és a család közösségi szerepe. A gyermekek és a fiatalok második legfontosabb állomása az iskola. Az iskolaközösségek általában homogén csoportokat alkotnak, de egyre több azoknak a száma, akiket az iskolai közösségekből kiközösítenek, hiszen a társadalmi, származási, fogyatékosságból eredő problémák ellentéteket válthatnak ki a gyermekekből. Az iskola egyre kevésbé képes ellátni nevelő feladatát, funkciója kizárólag az oktatás köré összpontosul, mely leginkább a hagyományos oktatási rendszer folyamatos változásának köszönhető. Ezek a folyamatok a városi iskolákban gyorsabban, a vidéki iskolákban lassabban következnek be. Ennek a kialakult szemléletnek - a nagy erőfeszítést igénylő változtatásával is eredményt érhetünk el, ezáltal a fiatalokban kedvezőbb értékítélet alakulna ki. Együttműködő szervezetek: -

Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgálat Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal (gyámhatósági hatáskörében) Zirci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (gyámhatósági hatáskörében) és szociális ügyintézője Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat oktatási intézmények szülői munkaközösségek

Alkalmazott módszerek: -

halmozottan hátrányos helyzetű családok kiemelt figyelme

22

-

környezettanulmányok készítése tájékoztatóanyagok készítése szülők felé történő hatékony információáramlás elősegítése tematikus osztályfőnöki órák megtartása ifjúsági közösségépítő programok D.A.D.A. program kiszélesítése

Szükséges eszközök, feladatok: -

videofilmek, CD-k, tájékoztató anyagok elkészítése, előadások tartása 3.2. A településbiztonság fokozása 3.2.1. A közterületek közbiztonságának védelme

Célja, hogy a helyi együttműködés eredményeként a közterület rendjét fenntartsuk, a rendbontásokat megszüntessük, a közterületen elkövethető jogsértéseket minimalizáljuk, a rongálások ellen hatékonyan fellépjünk. A közbiztonság védelmének megvalósítása érdekében igénybe vehetők a pályázati források. Együttműködő szervezetek: -

Veszprémi Rendőrkapitányság Zirc Bakony Polgárőr Egyesület Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat helyi média tömegközlekedést lebonyolító cégek biztonsági egységei (Volán társaság és a MÁV)


polgárőr egyesület megerősítése az információáramlás zavartalanságának elősegítése ellenőrzések, közbiztonsági, közlekedési akciók megszervezése, végrehajtása tájékoztató és prevenciós kiadványok készítése a lakosság folyamatos tájékoztatása


polgárőrség munkájának támogatása technikai eszközökkel, a sorozatosan előforduló vagy kiemelt bűncselekmény elkövetési helyének, módszereinek ismertetése 3.2.2. Közösségi és magánvagyon védelme

A bűnesetek túlnyomó többsége a vagyon ellen elkövetett bűncselekményeket jelenti. Célunk, hogy az állampolgárok és a közösségek tulajdona hatékonyan védve legyen a bűnelkövetők ellen.

23

A tevékenység megvalósulása érdekében meg kell ismertetni a lakossággal a modern vagyonvédelmi technikák rendszerét, és be kell vezetni a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) gyakorlatát. Ennek érdekében a rendőrség a közös képviselőkkel, falugondnokokkal kapcsolatot alakít ki, mely során a lakógyűlés megtartása alkalmával felhívja a figyelmet a közösségi és magánvagyon védelmére, a SZEM mozgalom fontosságára. A lakógyűlés alkalmas arra, hogy az egymással szomszédságban lakókhoz egyszerre szóljon. Vagyonvédelmi témában bűnmegelőzési és az áldozattá válás elkerülése témakörben előadások szervezése. Együttműködő szervezetek: -

rendőrség Zirci Bakony Polgárőr Egyesület média


polgárőrség tevékenységének segítése közös őrszolgálatok megszervezése SZEM megismertetése, elterjesztése vagyonvédelmi bemutatók szervezése lakosság folyamatos tájékoztatása, megelőzési előadások szervezése kamerafigyelő rendszerek kiépítése közterületekre média információtovábbító szerepe


kamerás térfigyelő rendszerek kiépítése, bank-automaták környékének kamerával történő felszerelése lakosság folyamatos tájékoztatása a helyi médiumokban 3.2.3. Kulturális szórakozási lehetőségek megteremtése

Cél, hogy a mai modern társadalomban a fiatalok részére a megfelelő szórakozási és kulturális lehetőséget megteremtsük. Ennek az elvárásnak nehéz megfelelni, mert figyelmet kell fordítani arra, hogy a szórakozási lehetőség személyiségfejlesztő és építő hatású legyen amellett, hogy a fiatal a saját élethelyzetének és elvárásainak is megfeleljen. A megyeszékhelyen és a kisebb településeken nagyszámú zenés-táncos szórakozóhely (diszkók, kocsmák, bárok) áll a fiatalok rendelkezésére. A városban több helyi ünnepség kerül megrendezésre, de ezek évente 1-2 alkalommal, 1-3 napig tartó események, melyek nem kötik le a fiatalok figyelmét egész évben. Igény lenne több olyan rendezvényre, koncertekre, melyek a kulturális színvonalat emelik, illetve tömeges szórakozást biztosítanak.

24

Célunk, hogy bevezessük és elősegítsük azoknak a kulturális lehetőségeknek a megteremtését, melyek a fiatal korosztály művelődési, tanulási lehetőségeit kiszélesítik (könyvtárak, könyvprogramok, színházi előadások stb.). Együttműködő szervezetek: -

szórakozóhelyek tulajdonosai-üzemeltetői kulturális egyesületek művelődési ház oktatási intézmények sportegyesületek


együttműködés megszervezése az érintett szervezetekkel kulturált szórakozás propagálása sportrendezvények és vetélkedők szervezése kulturális programsorozatok szervezése a művelődési házak vezetésével szakkörök indítása a helyi iskolákban színjátszó körök szervezése az oktatási intézmények vezetői közreműködésével.


igényfelmérés a lakosság körében 3.2.4. Magányosan élő idős, beteg, fogyatékkal élő személyek védelme

Célja, hogy az időskorú, egyedül,- fogyatékkal élő személyek védelmét elősegítsük. Szükséges az őket érintő támadások típusairól és az általuk legkönnyebben tanúsítható védekezési módszerekről tájékoztatóanyagok elkészítése, és a körzeti megbízottak és a polgárőrök személyes megkeresésével a kiadványok átadása az érintettek számára. Fontos a lakóközösségben, településeken élők figyelmének felkeltése és az egymás iránti kölcsönös odafigyelés. A fent megfogalmazottak szorosan kapcsolódnak a Szomszédok Egymásért Mozgalom program céljaihoz, mivel ez esetben is folyamatos kapcsolattartás lenne az idős, egyedül élő személyekkel és így a biztonságérzetük is erősödne. Együttműködő szervezetek: -

rendőrség Zirc Bakony Polgárőr Egyesület nyugdíjasklub szociális intézmények oktatási intézmények média egyházak

25


tájékoztató füzetek, szóróanyagok biztonságvédelmi előadások (videók, CD-k) SZEM bevezetése jelzőrendszer bevezetése


-

a 60 évnél idősebb, egyedül élők, magukról gondoskodni nem képes személyek felmérésének elkészítése az önkormányzatok és a családsegítő szolgálatok segítségével. Az elszigetelten, elhagyatottabb területen lakók számára pályázati úton nyert pénzösszegből (pl.: külterületen lakók) technikai védelmi eszköz telepítése, melyen keresztül sürgős esetben (egészségügyi ok miatt, őket ért támadás esetén) jelzéssel élhetnek. Felvilágosító előadások, figyelemfelkeltő kiadványok, személyes beszélgetések alkalmazásával elkerülhető, hogy az említett személyek csalók, tolvajok, zsebesek, házalók áldozatává váljanak. 3.2.5. Kábítószer fogyasztás csökkentése, drogprevenció

Célja, hogy Zircen a drogfogyasztást megelőzzük, visszaszorítsuk, megszüntessük. Szükséges a kábítószer fogyasztás terjedési útvonalainak a további fokozott ellenőrzése. Minden eszközt fel kell használni, hogy a fiatalabb korosztályok se fertőződjenek. Az ifjúsággal kapcsolatban álló szervezetekkel és személyekkel (gyermekjóléti szolgálatok, pedagógusok, oktatási intézmények) széles társadalmi együttműködést ki kell alakítani, a drogfogyasztás növekedési ütemének megállítására. Együttműködő szervezetek: -

rendőrség Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgálat Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal (gyámhatósági hatáskörében) Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat Alkohol és Drogsegély Ambulancia oktatási intézmények egyházak egészségügyi dolgozók pártfogó felügyelők szórakozóhelyek tulajdonosai


felvilágosító, tájékoztató anyagok tematikus előadások fiataloknak szóló speciális programok speciális szülői értekezletek pedagógusok felkészítését segítő programok

26

-

együttműködés megteremtése


D.A.D.A. előadások KEF működtetése előadások szakemberek vezetésével programok, bemutatók szervezése 3.3. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozatok segítése

Áldozatnak ma már nem csak a bűncselekmény sértettjét értjük, hanem annak hozzátartozóját, illetve bárkit, akit a bűncselekmény elkövetése, közvetlen vagy közvetett elszenvedése során fizikai, anyagi vagy akár lelki sérülés ért. Minden lehetséges eszközt meg kell ragadnunk, hogy mindenkit tájékoztassunk az áldozatsegítésről. Kiemelten fontos az idősek folyamatos tájékoztatása, segítése, szociális helyzetük figyelemmel kísérése. A fiatalok felkészítése iskolákban, táborokban, szervezett programokon. Fokozott, és megkülönböztetett figyelemmel kell kísérnünk a problémás családokat. E feladat végrehajtásában a gyámhatóságnak, a szociális alapellátási központnak, az egészségügyi, az oktatási intézményeknek kell tevékeny együttműködést megvalósítani. Kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tömeges áldozatok védelme és a leggyámoltalanabbak felkarolása. Az áldozattá vált személyekre különös gondot kell fordítani, segíteni kell őket a történtek feldolgozásában, valamint hozzá kell őket segíteni, hogy továbbra is teljes életet élhessenek. Együttműködő szervezetek: -

rendőrség Veszprém Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Áldozatsegítő Osztály Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgálat egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen Védőnői Szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal (gyámhatósági hatáskörében) nevelési és oktatási intézmények egyházak


tájékoztató anyagok elkészítése együttműködés megteremtése jelzőrendszerek kiépítése

27


Az elkövetett bűncselekményekről nem minden esetben szerez a rendőrség tudomást, magas a látencia aránya, ezért összehangolt folyamatos jelzőrendszerrel tudunk hatékonyabbá válni.

28

IV. A koncepció megvalósítása 1. A megvalósítás eszközei 1.1. Anyagi erőforrások Bűnmegelőzési és közbiztonsági költségvetési célkeret létrehozása: Ki kell alakítani a közbiztonság megerősítésében és a bűnmegelőzési feladatokban résztvevő állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek (rendőrség, gyermekvédelmi rendszer, polgárőrség stb.) részére biztosítandó pénzeszközök juttatási, felhasználási rendszerét, melyhez a költségvetésben megjelenő és az így előre tervezhető keretösszeg biztosítása szükséges. Ezt az összeget az adott témakörökben meghirdetett pályázatok elnyerése útján lehet, illetve kell növelni. Előnyös, ha a finanszírozást az ilyen profilú közalapítvány is segíti, mely biztosítja a helyi anyagi források elfogadásának lehetőségét.

29

2. A megvalósítás alanyai 2.1. Humánerőforrás Önkormányzati munkakörök, melyek betöltői a megvalósítás tevékeny részesei lehetnek: -

jegyző szociális ügyintéző városüzemeltetési ügyintéző sajtó- és sport referens közbiztonsági referens 2.2. Együttműködő partnerek

A bűnmegelőzésért és közbiztonság megteremtésért felelős személyeknek hatékonyan együtt kell működnie: -

rendőrség, katasztrófavédelem területileg illetékes szervezeteivel foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó intézményekkel, azok képviselőivel a környező települések polgárőr egyesület vezetőivel önkormányzati vagy egyéb szociális ellátó rendszerhez tartozó személyekkel gyermekvédelmi, gyermekjóléti, az oktatási és ifjúságvédelmi szféra intézményeivel, felelőseivel a településen működő vagyonvédelmi vállalkozásokkal a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőivel az egyház képviselőjével a gazdasági élet helyi meghatározó szereplőivel (ipari-, kereskedelmi vállalkozók) kulturális és szórakozási célt szolgáló kiemelt objektum vezetőivel

30

helyi

3. A bűnmegelőzés kommunikációja 3.1. A rendelkezésre álló kommunikációs csatornák -

Stúdió KB televíziós- és képújság szolgáltatása www.zirc.hu, a város honlapja zirc.blog.hu 3.2. Kommunikációs terv 3.2.1. Időszakos közvélemény-kutatás

A lakosság körében visszatérően fel kell mérni a közbiztonság megítélését, ötleteket kell gyűjteni a továbblépés irányairól, az „ügyfél a legjobb fejlesztő” felfogás alapján (lakossági fórumok tartása, civil szervezetek véleményének megismerése, ifjúsági, szociális, egészségügyi intézmények információi, közvetlen állampolgári vélemények megismerése). A véleményeket és a pozitív közakaratot folyamatosan, a lehetőségek függvényében vissza kell csatolni a végrehajtásba. 3.2.2. Követendő magatartások népszerűsítése Helyi elismeréseket (kitüntetések, díjak, címek) kell alapítani, illetőleg rangos fórumokon kell megbecsülni azon polgárokat, akik példamutató magatartást tanúsítanak, áldozatos munkát végeznek a közbiztonság és helyi bűnmegelőzés érdekében. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy a bűnmegelőzés érdekében szükséges-e a helyi viszonyok szabályozása vagy a meglévő szabályok módosítása. 3.2.3. A megelőzés hatékony kommunikálása Aktív felvilágosító és propagandamunkát kell beindítani, majd folyamatosan végezni a bűnmegelőzéssel, áldozatvédelemmel összefüggésben a rendelkezésére álló kommunikációs eszközök igénybevételével (közmeghallgatás, hirdetmények, ellátó szféra munkatársain keresztül, képviselő-testületi tagok mikrokörnyezetén keresztül, személyes példával, ilyen célra szervezett fórumokon, stb.). Az iskolában következetesen és hitelesen kell információt közvetíteni a közömbösség kialakulása ellen, az egyéni védekező reflexek aktiválására. A médiák segítségével fokozni kell a vagyonvédelem terén a technikai eszközök bemutatását, felhasználási területeiket, alkalmazásuk színterét, módját.

31

Biztosítani kell a biztonságot erősítő technikai eszközök megismertetését úgy a személyi, mint a vagyonvédelmet nyújtó riasztók, zárak, kaputelefonok működtetésének megismerését és elterjesztését. Erősíteni kell a tulajdonok védelmét, az önvédő képességet, s azt a szemléletmódot, hogy mindenki köteles a jó gazda gondosságával eljárni.

32

V. Záradék Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartja határozott szándékát a település bűnmegelőzési céljait és feladatait illetően. A koncepcióban megjelölt bűnmegelőzési intézkedéseket továbbra is meg kívánja valósítani. A Zirc Város Települési Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója 2015-2019. dokumentumot Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete -a záradékban foglaltaknak megfelelően- a ….………../2015. (…………) határozatával jóváhagyta. Kelt: Zirc, 2015. június … .

……………………………………. Ottó Péter polgármester

……….……………………….. Sümegi Attila jegyző

33

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete június 25-i ülésére

Recommend Documents