ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete év július 9.-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év július 9.-ei ülésére

Tárgy:

„Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása” című pályázat benyújtása

Előadó:

Holl András alpolgármester

Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: BÖSZ Területfejlesztési Társulása Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Gazdasági,

Idegenforgalmi

Környezetvédelmi Bizottság Láttam : Dr. Árpásy Tamás jegyző

és

Tisztelt Képviselő-testület!

A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, Területfejlesztési Társulása pályázatot nyújt be „Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása” címmel. A pályázathoz szükséges a képviselő-testület nyilatkozata, miszerint az önkormányzat a jelen pályázatnak megfelelő önerőt biztosítani tudja. A pályázatot a Delta Informatikai Kft. készíti el. A szükséges önerő összege 7.457.000 Ft, amelyet a pályázat megvalósításában résztvevő munkatársak bérének arányos része képez. A teljes beruházás megközelítőleg 140 millió Ft, tehát az önrész mértéke a magas támogatási intenzitásnak köszönhetően 12,5 % kistérségi szinten. A pályázat beadási határideje 2004. július 15., ezért szükséges a rendkívüli testületi ülésen történő megtárgyalása.

Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott pályázat támogatásáról és önerejének biztosításáról dönteni szíveskedjen.

Zirc, 2004. július 7.

Holl András alpolgármester

Határozati javaslat ……../2004.(……….) Kt. számú határozat 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, Területfejlesztési Társulása tagjaként pályázatot nyújt be a Gazdasági Minisztériumhoz a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) 4.3.2. számú „Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása” című pályázati kiírásra.. 2./ A pályázathoz szükséges önerőt 7.457.000,- Ft-ot a 2004. és 2005. évi költségvetése terhére biztosítja. 3./ Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a pályázat beadásához szükséges nyilatkozatokat tegye meg és a szerződést a vitában elhangzottak figyelembe vételével írja alá. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal

GVOP-2004-4.3.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI ADATVAGYON MÁSODLAGOS HASZNOSÍTÁSA

A PÁLYÁZAT CÍME:……………………………..

A PÁLYÁZÓ NEVE: BAKONYI ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGE, TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA

EREDETI PÉLDÁNY

TARTALOMJEGYZÉK

MELLÉKLETEK:

1. számú melléklet:

Nyilatkozatok

2. számú melléklet:

Nyilatkozat nem csatolt mellékletekről

3. számú melléklet:

Adatlap a támogatási döntésről

4. számú melléklet:

ÁFA nyilatkozat

5. számú melléklet:

Nyilatkozat állami támogatásokról

6. számú melléklet:

Kivitelezői nyilatkozat a beruházás megkezdésére vonatkozóan

7. számú melléklet:

Köztartozások fenn nem állására vonatkozó igazolások.

8. számú melléklet:

Informatikai stratégia

9. számú melléklet:

Projektterv

10. számú melléklet:

Önkormányzati társulás által benyújtott pályázat esetében társulási szerződés

11. számú melléklet:

A saját rész igazolása a képviselő testület (kistérségi társulás esetén az erre jogosult döntéshozó szerv) által jóváhagyott előirányzat meglétét igazoló határozattal

12. számú melléklet:

Elfogadó határozatok településenként az önrésszel/informatikai stratégiával és kommunikációs stratégiával kapcsolatban

13. számú melléklet:

Támogatói nyilatkozatok

14. számú melléklet:

Önéletrajzok

15. számú melléklet:

Kommunikációs stratégia

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY GVOP-2004-4.3.2 Kérjük, a pályázati formanyomtatvány kitöltése előtt olvassa el a kitöltési útmutatót! 1. Jelölje meg, hogy a pályázat melyik pályázati felhíváshoz kapcsolódik Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása GVOP 2004-4.3.2. A PROJEKT ÖSSZEGZŐ ADATAI 2.1. A projekt címe (max. 255 karakter):

Vállalkozásbarát elektronikus szolgáltatások fejlesztése az önkormányzati adatvagyon hasznosításával a zirci kistérségben vagy Elektronikus szolgáltatás és térinformatikai rendszerek fejlesztése a zirci kistérségben vagy Vállalkozásbarát elektronikus szolgáltatások fejlesztése az önkormányzati adatvagyon hasznosításával a zirci kistérségben

2.2. A projekt megvalósulásának helyszíne 2.2.1 Megye:

Veszprém

2.2.2 Település:

Zirc

2.2.3 Irányítószám:

8420

2.2.4. Utca:

Március 15. tér

2.2.5 Házszám:

1.

2.2.6 Helyrajzi szám:

218/2

2.3. A projekt megvalósítás kezdetének időpontja:

2004 év 10 hó 11 nap

2.4. A projekt befejezésének időpontja:

2006 év 02 hó 20 nap

2.5. Röviden foglalja össze a projektet (max. 1000 karakter) Célunk az önkormányzati adatvagyon hasznosítása, a helyi gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzés. Fő eszköze egy „Kistérségi Intelligens Tudásbázis”, mely a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő adatvagyon nyilvános, közhasznú információinak megjelenítésével és az ezekre épülő szolgáltatások kialakításával elsősorban a KKV-kat és a potenciális befektetőket célozza meg. Elérhetővé teszi a KKV-k számára a pályázatíráshoz/üzleti tervhez felhasználható adatokat, GIS hátteret is felhasználva segíti az új vállalkozás indításának döntéstámogatását, monitorozza a bizonyos szolgáltatások vonatkozásában ellátatlan területeket és EU előírások jelentette változtatási szükségszerűségeket (pl a mozgássérülteket megfelelően fogadni képes üzletek és vendéglátóhelyek listája), a német nyelvű kisebbséggel kapcsolatos infókat. Mindezt különböző csatornákon: - integrált bővített, fizető és nyilvános, ingyenes részből álló webportálra épülve - helyi kábelTV adásain át - offline kiadvány, pl. CD formában

A PÁLYÁZÓ ADATAI 3.1. A pályázó teljes neve (max. 100 karakter):

Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, Területfejlesztési Társulása

3.2. A pályázó rövidített neve, ha van ilyen (max. 100 karakter):

BÖSZTT

3.3. Gazdálkodási formakód: 3.4. Adószám illetve adóazonosító jel:

189-10643-1-19

3.5. Bankszámlaszám:

11748117-20005818

3.6. Statisztikai szám:

189106439199219

3.7. Cégbírósági bejegyzés száma, vagy egyenértékű hivatalos nyilvántartási szám:

PK. 6019/1992/24

3.8. Alapítás dátuma :

1992 év 06 hó 16 nap

3.9. Minősítési kód:

7. területfejlesztési társulás

3.10. Szakágazati kód (TEÁOR): 3.11. Székhely 3.11.1. Irányítószám:

8420

3.11.2. Település:

Zirc

3.11.3. Utca (max. 100 karakter):

Rákóczi tér

3.11.4. Házszám:

15/b.

3.11.4. Honlap (max. 100 karakter):

www.bakonyinfoportal.hu

3.12. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) 3.12.1. Irányítószám: 3.12.2. Település: 3.12.3. Utca (max. 100 karakter): 3.12.4. Házszám: 3.12.5. Postafiók irányítószám: 3.12.6. Postafiók (max. 30 karakter): 3.13. Pályázó hivatalos képviselője (vezetője, aláírója) 3.13.1. Név (max. 100 karakter):

Horváth László

3.13.2. Beosztás (max. 30 karakter):

Ügyvezető elnök

3.13.3. Telefon 1 (max. 30 karakter):

88/593-700

3.13.4. Telefon 2 (max. 30 karakter): 3.13.5. Fax 1 (max. 30 karakter):

88/414-475

3.13.6. Fax 2 (max. 30 karakter): 3.13.7. E-mail (max. 100 karakter):

[email protected]

3.14. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai 3.14.1. Név (max. 100 karakter):

Pucsek Szabina ?

3.14.2. Beosztás (max. 30 karakter):

Projekt menedzser

3.14.3. Telefon 1 (max. 30 karakter):

88/414-093

3.14.4. Telefon 2 (max. 30 karakter): 3.14.5. Fax 1 (max. 30 karakter):

88/414-093

3.14.6. Fax 2 (max. 30 karakter): 3.14.7. E-mail (max. 100 karakter):

[email protected]

3.15. Gazdálkodási adatok: 3.15.1 Sajáttőke (csak vállalkozás esetében, M Ft, 2003): 3.15.2 Előző évi nettó árbevétel ( M Ft)

6,4

3.15.3. Előző évi mérleg szerinti eredmény (M Ft)

4,7

3.15.4. Mérleg főösszeg (M Ft, 2003)

5,3

3.15.5. Önkormányzati tulajdon aránya (%):

100%

3.15.6. Külföldi tőke aránya (%): 3.16. Teljes munkaidős létszám (fő, 2003):

2 fő

A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA 4.1. Ismertesse fő tevékenységeit. (max. 4000 karakter) A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, Területfejlesztési Társulása 1992-ben 10 önkormányzat közös törekvéseként alakult meg, s kezdeti feladata elsősorban az önkormányzatok érdekeinek képviselete, valamint az információ és véleménycsere biztosítása volt. Később még 6 önkormányzat csatlakozott, így tagjainak száma 16 lett, mely mutatja, hogy szinte az egész kistérséget összefogja a Társulás. Az 1993-1994-es években feladatunk főként a térségben található önkormányzatok infrastrukturális fejlesztésének koordinálása, illetve a fejlesztések felgyorsítása volt. A Társulás 1994-2000 között kiadóként szervezte a kistérségi Zirc és Vidéke havi lap kiadását. A Szövetség másik nagy célja, hogy a Vállalkozási Irodán keresztül a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, szakmai képzésében segítséget nyújtson. A kisvállalkozások felfutásában kézzelfogható segítséget a PHARE program beindulása jelentett. E program megvalósítása és a térség vállalkozóinak érdekében kölcsönösen felvettük a kapcsolatot a Megyei Vállalkozási Központtal, melynek eredményeként 1993ban aláírtunk egy együttműködési megállapodást. A megállapodás értelmében Irodánk alközponti feladatokat lát el a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatosan, melyet az MVK üzleti terve alapján végez. A Vállalkozási Központ az Irodás térségi alközpontjának tekinti, amely a megyei vállalkozás fejlesztési programokban a térség céljait, érdekeit képviseli. A Vállalkozási Központ a bakonyi régiót a Térségi Irodákon keresztül vonta be a PHARE program keretében megvalósuló projektekbe, amelyek szolgáltatásaink alapjait képezték: - szaktanácsadás, - mikrohitel pályázatok elkészítéséhez segítségnyújtás, ügyintézés, - információs lapok, kiadványok, - irodai szolgáltatások 1997-1998 esztendőkben a Társulás elkészíttette a térség terület- és turizmusfejlesztési programjait, majd 1999-2000-ban Kisbér és Mór kistérségekkel közösen három kistérség közös vidékfejlesztési programját is. Jelenleg ezen programok megvalósításán dolgozunk. Emellett a turisztikai marketingtevékenység erősítése céljából minden évben pályázunk különböző idegenforgalmi kiadványok, szórólapok, ismertetők, térképek elkészítéséhez. 2000 tavaszán első próbálkozásként megjelentünk az „Utazás 2000” szakvásáron is, ahol Társulásunk önkormányzatai mellett a kistérség idegenforgalmi vállalkozásai is szerepelhettek standunkon. 2000 év novemberétől a Zircen megtartott Bakonyi Turisztikai Konferenciákon társszervezőként segédkezünk. Felismerve az összefogás jelentőségét, 1998 évben Kisbér – Mór kistérségekkel megállapodásra jutottunk, hogy a területfejlesztési, vidékfejlesztési programokat együtt dolgoztuk ki és valósítjuk meg. Ennek keretében a három kistérség együttesen készítette el az Agrárstruktúra átalakítási és vidékfejlesztési programot, valamint megalakított egy közös lovas egyesületet is, amely jelenleg több mint 400 km lovas túra útvonalat alakított ki és népszerűsít a turisták körében. A kistérségek rendszeresen találkoznak és megosztják tapasztalataikat, illetve új információkat egymás között, ezzel is elősegítve a hatékonyabb munkavégzést. Összegzésként elmondható, hogy Társulásunk igen sokrétű feladatot lát el és több irányban próbálja fejleszteni a kistérséget és a lakosok életét.

4.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére. (max. 4000 karakter) Tevékenységünk továbbfejlesztésének irányát a 2000-ben elfogadott „A Zirc – Mór – Kisbér kistérség Vidékfejlesztési stratégiai programja” és a Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési programja 2003-06ig jelöli ki, melyek szerint a fiatalok elvándorlása következtében nem csak a néptelenedés erősödik, hanem csökken a születések száma is, s a falvak elöregednek. Ezt a folyamatot meg kell állítani, vonzóvá kell tenni a vidéki életet, munkahelyeket teremteni. A népességcsökkenés megállításának több sarkalatos pontja van, melyeket egyszerre kell figyelembe venni, a problémákat nem lehet egymástól függetlenül, külön kezelni. Az egyik legfontosabb, hogy javítani kell az emberek életminőségén. Ebbe beletartozik az egészségügyi és szociális gondoskodás mellett a foglalkoztatás (elérhető munkalehetőség mindenki számára), az oktatás, a gazdaság, a kereskedelem (élelmiszer előállítás és forgalmazás, stb.), és a civil szféra is (érdekképviseleti/önsegítő tevékenység). A megoldás egyik eszköze lehet az önkormányzatok szolgáltató szerepének erősítése, mind az állampolgárok, mind a kkv-k számára. Az előttünk álló fejlesztés célja, a meglévő információk gyors, hatékony és céltudatos szétosztása, rendelkezésre állásának kialakítása ITK eszközök segítségével. A létrejövő rendszer jelentős mennyiségű, folyamatosan friss információt igényel, melyek már részben rendelkezésre állnak az önkormányzatoknál és intézményeinél. Ezen adatok/információk értéket képviselnek, és az önkormányzat feladata ezen információkat jó gazdaként kezelni, hozzáférhetőségéről gondoskodni. Az önkormányzati erőforrások mind teljesebb kihasználásának és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak a vállalkozások versenyképességének javítását, befektetés-ösztönzést is szolgálniuk kell. Jelen stratégia által biztosítani tudják, a szükséges, vállalkozások számára fontos, naprakész információk (online és alternatív eszközökön keresztüli) elérhetőségét. Virtuális Vállalkozói Ház formájában számukra nyújtott alkalmazásszolgáltatás közvetlenül hat a KKV-k munkaszervezettségére, olyan magas minőségű környezetet ismerhetnek meg és alkalmazhatnak, melyet beruházásként megfizetni és üzemeltetni sem tudnának. Feladatunk az intézmények, az üzleti vállalkozások és emberek tudatosságának és felkészültségének általános támogatása, hogy az EU csatlakozással járó új lehetőségeket és kihívásokat saját hasznukra legyenek képesek fordítani. 4.3. Sorolja fel, milyen hasonló projekteket valósított meg az elmúlt 5 évben. (max. 4000 karakter) 2001. MEH

Számítógép beszerzés

330

KDRFT

Térségi videofilmek, CD-k készítése

3.024

2002.

Zirc térség

7.546

A pályázat eredményképpen a Társulás egy komplett számítógépet tudott vásárolni A pályázat eredményeképpen készültek el a térség teleüléseiről, turisztikai látványosságairól a videofilmek, melyek CD-re is át lettek alakítva A pályázat eredményeképpen

KDRFT

idegenforgalmi marketingjének komplex fejlesztése

elkészült egy un. INFOMAP, mely a térség látványosságait tartalmazza, készült a térségről egy összefoglaló videofilm, valamint elkészült a BÖSZTT portálja.

4.4. Mutassa be, hogy milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és milyen eredménnyel használta fel azokat. (max. 4000 karakter) A támogató szervezet 1999 Magyar Turizmus Rt.

Projekt célja Idegenforgalmi kiadványok készítése

Nyert támogatás (eFt) 625

KDRIB Rt.

Betyár napok kiadvány 400

KDRIB Rt.

Betyárnapok program 350

2000 FVM

2001 KAC Megye Idegenforgalmáért Alapítvány 2002 Megye Kultúrájáért alapítvány 2003 Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács Veszprém Megyei

A projekt eredménye A pályázat eredményeképpen elkészült az egész térségről egy turisztikai, idegenforgalmi kiadvány A pályázat eredményeképpen az 1999-ben megrendezésre került Bakonyi Betyárnapok programjáról készült 200 db szórólap A pályázat eredményeképpen 1999-ben megrendezésre került az első Bakonyi Betyárnapok

Agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai és operatív program

3.000

A pályázat eredményeképpen elkészült Kisbér-Mór-Zirc Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja, mely magába foglalja a három térség Helyzetelemzését, Stratégiáját és Operatív programját.

Térségi környezetvédelmi program Térségi kiadványok

3.000

A Pályázat eredményeképpen elkészült a Térségi Környezetvédelmi program A pályázat eredményeképpen a térség teleüléseiről és látványosságairól egy kiadvány, szórólap készült el.

Térségi kulturális programok

100

Térségi gazdasági operatív program készítése Számítógép beszerzés

3.000

1000

480

A pályázat eredményeképpen elkészült a térség Gazdasági Operatív Programja

Önkormányzat Közgyűlése Területrendezési és Kommunális Bizottsága 4.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tud a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projekt menedzsert (legalább egy fő felelős megjelölése kötelező). (max. 4000 karakter) Projektgazda A pályázó BÖSZ megbízza Zirc városát, hogy a projektben képviselje, nevében, mint projektgazda járjon el és lássa el a szükséges koordináló szerepet. Zirc az általa delegált szakértők útján lebonyolítja a közbeszerzési pályáztatást, irányítja a projekt kivitelezését, átveszi a teljesítéseket, felelős a megfelelő elszámolási és dokumentációs rendért, a projekt előrehaladásáról rendszeresen beszámol a BÖSZ-nek Pályázó oldali menedzsment A pályázó oldali menedzsmentet a BÖSZ vezetője, Zirc polgármestere, a zirci jegyző és a térségi menedzser alkotják Megrendelő oldali képviselet A BÖSZ oldalán nem áll rendelkezésre dedikált profi projektvezető, így külső független, olyan szakmai kompetenciákkal rendelkező céget kell bevonni, aki képes ellátni a projekt megrendelő oldali képviseletét. Ezen cégnek már a megvalósítási fázis előtti közbeszerzési eljárás során is kiemelt tanácsadói szerepe van, s a projekt méretéhez képest viszonylag rövid határidők jelentette kockázat kapcsán célszerű egy már helyi, az alapot képező projektekről ismeretekkel rendelkező, bevált kapcsolatot jelentő cég megbízása. A cégtől elvárt egy felkészült projekt menedzser delegálása, amely garanciát jelent a projekt kijelölt mederben (feladat, ktg, határidő) tartására A projekt irányítása, döntéshozatal A projektszervezet 3 szintből; felügyeleti (FB), irányítási (PV) és végrehajtási szintből áll (A pr.szervezet működését, a kommunikáció, jelentések, minőségbiztosítás leírását lásd a munkatervben) Kulcsszereplők: Horváth László, Zirc pgm, BÖSZ elnök Több helyi sikeres IT és egyéb projekt szakmai felügyeletét látta el. Jelenleg a pályázat alapjait képező ITP-17 projekt zárását irányítja.

XXX.Y, XXX Kft. – projekt manager Hazai és külföldi képzéseket követően nagy projektekben megedződve kihelyezett pr. manageri

beosztásban

dolgozik.

Jelentős

tapasztalatokkal

büszkélkedhet

mind

a

versenyszférában dolgozó cégeknél (pl. XXX), mind közig. projektekben. Helyismerettel is rendelkezik. Horváth Ferenc, ITOSZ alelnök – tanácsadó Több éve képviseli az intelligens települések hálózatát és jelentős gyakorlati tanácsadói referenciával is rendelkezik ezen a téren Varga Csaba, Stratégiakutató Kht. Elnök; VE előadó tanár – tanácsadó Az Intelligens stratégiák elméleti szakértője. Számos régió, megye, kistérség, település vele és kollégáival közösen alkotta meg a jövőképét. Továbbá az e-közigazgatási képzés egyetemi meghonosítója s számos kiadvány szerzője Dr. Rédey Ákos, Veszprémi Egyetem (VE), Tsz.vezető tanár, tud.rektorhelyettes - tanácsadó Az e-közigazgatási képzés másik elindítója, a Közép-Dunántúli régió egyetlen egyetemének PPP projektek felé történő nyitásának egyik kezdeményezője, s az egyetemi PEA nyertes KKK (Központi Kutatási Központ) kezdeményezője, szakmai irányítója. Sillye Béla, Hódmezővásárhely Pgm.H.IT tanács vezetője – tanácsadó Sokéves versenyszférában (Hungalu, Burton-Apta) eltöltött szervezési-szám.technikai vezetői tapasztalattal felvértezve pár évvel ezelőtt mint a Pgm.Hivatal IT vezetője ő indította el és vezényelte a mára már jelentős eredményeket felmutató e-közig. fejlesztést a városában. Jelenleg az operatív munkából visszalépve gyakorlati szakmai tapasztalatait (e-Hivatal, eBizottság, e-Adó, és GIS) a stratégiai irányítást biztosító IT testület vezetőjeként kamatoztatja A részletes CV-k a 13.sz.mellékletben. 4.6. Ismertesse, a projekt megvalósításához szükséges informatikai alapinfrastruktúra fontosabb jellemzőit, leírását (max.4000 karakter) A legkorszerűbb IT technológiákon alapuló integrált központi megoldással valósítjuk meg a szolgáltató önkormányzat költség-hatékony munkavégzését és a helyi KKV-k versenyképességét fokozó informatikai hátteret.

Háttér: Zirc önkormányzatának 98%-os a gépfelszereltsége, az operációs rendszer Windows ’98. a számítógépek 98%-a a belső hálózatra van csatlakoztatva. Az ügyfélszolgálati gépek nincsenek a belső hálózaton. Központi ügyviteli alkalmazásokkal rendelkezik a hivatal. ADSL Internet kapcsolat van1 kijárattal, melyet a hálózatba kapcsolt gépek mindegyike tudja használni. Az önkormányzat belső hálózatára jelenleg nem csatlakozik másik intézmény. Az önkormányzat informatikai infrastruktúra üzemeltetését saját szakember végzi. A webszerver üzemeltetését bérelt tárhely formában oldja meg az önkormányzat. Korábbi regionális pályázatban kiépült egy megoldási alapot jelentő ún. BÖSZ információs portál, mely a regionális ITKHT iroda megnyitóján példaértékű megoldásként került bemutatásra. Így a közös működtetésű, szerverfarmra kihelyezett internetes portál üzemeltetésében, frissítésében már felhalmozásra került bizonyos mértékű tapasztalat, sőt a nehézségek is felszínre kerültek, amelyek ez alapján most elkerülhetőek. Koncepció: Fő eleme egy ASP (Application Service Provider) alapú kistérségi szolgáltató Önkormányzati megoldás meghonosítása modellértékkel, melyhez később csatlakozhatnak a szomszéd megyékből a partneri együttműködő kistérségek. A regionális kiterjesztés szerves folyamatként jelentkezik összhangban az EU-s közig elvárások két szintjével (kistérség, régió). A koncepció többet takar: a szolgáltató központ (az ASC), továbbfejlesztve az ASP modellt közvetítővé válik az alkalmazások fejlesztője, a professzionális szolgáltatók (szerverpark, távoli r. felügyelet és diagnosztika, továbbá a felhasználó között, egyeztetve a három oldal üzleti érdekeit a fenntarthatóság érdekében. A települési széles sávú elérhetőséget a Közhálón túl a GVOP-4.4.1 A szélessávú távközlés infrastruktúra bővítése pályázat keretében tervezzük megvalósítani. Üzemeltetői (ASP központi) környezet A megvalósítandó integrált rendszer központi adattárának és az ahhoz kapcsolódó alkalmazások hatékony és egységes működésének alapjául háromrétegű architektúrára épülő megoldást tervezünk. A fejlesztési stratégia alapja egy on-line, web-alapú Java alkalmazás megvalósítása adatbázis-kezelőként a már megvalósult modulok eddigi alapját is jelentő Oracle DB és alkalmazásszerver használatával. Mind az alkalmazásréteg, mind az adatbázis réteg működtetésére többprocesszoros szerver(eke)t használunk. Konkrét kikötés a szerverre(ekke)l és az op. rendszerrel szemben nincs (a kivitelező specifikálja) csak annyi, hogy megbízhatóan működjön rajta olyan Web, adatbázis, alkalmazásszerver, címtár, middleware, menedzsment, verziókövető, tűzfal, betörés, vírusvédelmi SW. Szabványos, skálázható eszközöket alkalmazunk, melyek a rendszer nagyfokú flexibilitását biztosítják, s a későbbi kiterjesztés is biztosított. Az üzemeltetési biztonság, betörés és vírus elleni védelem, folyamatos 24/7/365 üzemmenet és mentési stratégia követelményei miatt a kp-i hardvert szerverfarmon helyezzük el és a HW/SW/DB felügyeletet szakcégek szolgáltatásaiként vesszük igénybe. 4.7. Ismertesse az önkormányzat informatikai stratégiájának, stratégiai elképzeléseinek fontosabb elemeit (max.4000 karakter) A kistérség informatikai és információs társadalom stratégia tanulmányterve egy középtávú e-közigazgatás központú fejlesztési terv, amely kijelöli fő fejlesztési célokat, a prioritásokat, s a programalkotás során meghatározza a célokhoz elvezető utakat, elérésükhöz szükséges végrehajtandó fejlesztési

programokat. A szolgáltató önkormányzat megteremtése – ami növeli az önkormányzat teljesítményét - az átfogó stratégiai cél, melynek megvalósításához elengedhetetlen a jól megtervezett IT háttér. A teljes önkormányzati vertikumot átfogó komplex és integrált rendszerre van szükség. Az egyes feladatokat, támogató programokat nem egymástól izoláltan, hanem közös platformra alapozottan, egymással szoros kapcsolatban álló részelemként kell kialakítani. Ne csak regisztrációra legyenek alkalmasak, hanem épüljenek be az igazgatás (ügyintézés) teljes folyamatába, az alapadat keletkezésétől (ügyindítástól) a döntésig, ill. annak teljesüléséig (végrehajtásáig) támogassák a folyamatot és teljesítsék a szükséges adatcserét és adatszolgáltatást mind házon belül, mind kifelé. A megvalósuló fejlesztések akkor működtethetők hatékonyan, ha aktív szerepre és együttműködésre késztetik az önkormányzati-, lakossági- és a versenyszféra szereplőit. A helyi igények, sajátosságok, elvárások messzemenő figyelembe vétele is alapfeltétel. A fejlesztés minden fázisa pénzügyileg definiálható és finanszírozható kell legyen, amihez a tendenciákat ismerve a már bevált technológiát és eljárásokat kell alkalmazni, ill. a térinformatika eszközt biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő adatok hatékony kezelésére és közkinccsé tételére. A kistérség önkormányzatainál az elektronikus ügyintézés folyamatában nyílt, átlátható rendszereket kell kialakítani, hogy a KKV-k s az állampolgárok „követhessék” az ügyirataikat. Az átláthatóság érdekében tételesen át kell tekinteni az adatok gyűjtésétől a felhasználásukig terjedő teljes folyamatokat. Az adatkezelés így lefedi az adatokkal kapcsolatos bármilyen tevékenységet az alkalmazott eszközöktől és eljárásoktól függetlenül.

Térségi informatikai közmű A rendszer a települési infrastruktúra - hasonlóan más közművekhez - része kell legyen. A cél keretében el kell érni, hogy: • • • • •

a KKV-k és polgárok az őket érintő térségi információkhoz elektronikus formában is hozzájussanak, a véleményüket e-formában is eljuttathassák a térségi és önkormányzati működésre, döntésekre vonatkozó adatok az interneten keresztül hozzáférhetővé váljanak az önkormányzati adatvagyon közérdekű, közhasznú köre hasznosíthatóvá váljon a KKV-k, civil szervezetek, polgárok számára hatékonyabbá váljon az ügyintézés on-line módon a közszolgálati dolgozók befogadják, és alkalmazni tudják a korszerű megoldásokat.

Az e-közigazgatásra áttérés akcióterve 1. 2. 3. 4. 5.

Az irányító munkacsoport intézményesítése A program hálóterve, képzések ütemezése Együttműködő, horizontális működést biztosító infrastruktúra kialakítása Az e-közig. gyűjtőportál adatállományának összeállítása Az áttérés munkáinak megszervezése ƒ Hálózat

6. 7. 8. 9. 10. 11.

ƒ HW eszközök ƒ SWcsomag ƒ Oktatás ƒ Nyitott hivatalok Ügyfélfelkészítés - állampolgárok, civil és KKV szféra Adatvagyon felmérés, feltöltés e-ügyintézés bevezetése Kommunikációs és képzési programok Papírmentes testületi munka Közösségi hozzáférés

A megvalósítás feltételei • A köztisztviselők felkészültsége a rendszer hasznosságát nagymértékben befolyásolja • Nagy sebességű, menedzselhető hivatalokon belüli hálózat kiépítése, szélessávú internet kapcsolat megvalósítása • SW-k fejlesztése, HW lehetőségek legteljesebb kihasználása • Infrastruktúra kiterjesztése az állampolgárig - otthoni, közösségi elérési helyek • A kezelt adatok bizalmasságának, sértetlenségének, rendelkezésre-állásának megőrzése • Önkormányzati portál kialakítása - interaktív megoldások, on-line ügyintézési lehetőségek • Az önkormányzat adatvagyonának, szolgáltatásainak kapcsolódása piaci alapon működő szolgáltatásokhoz

4.7.1. A stratégia célok ismertetése logikai keretmátrixban Beavatkozási logika

Hosszútávú célkitűzések

• Területi különbségek csökkentése, felzárkóztatás, kitörés

Rövidtávú célkitűzések

• Önkormányzati adatvagyonra épülő szolgáltatások beindítása • Térségi KKV-s pályázati sikerek az információ forrásokra alapozva • Transzparens befektetési környezet • Vonzóbb, élhetőbb környezet

Várt eredmények

• Önkormányzati adatvagyonra épülő robusztus DB-sal támogatott térségi szolgáltató portál • Folyamatosan frissülő online elérhető struktúrált adatbázisba

Az elérendő célkitűzések és a várt eredmények objektívan meghatározható mutatói (indikátorok) • Foglalkoztatás növekedése 2% (2010-re) • Iparűzési adóbevétel növekedése 10% (2010-re) • Adatvagyont pályázatban felhasználó, ill. szolgáltatásokat igénybevevő KKV-k száma [db] • Adatvagyont döntésénél alkalmazó potenciális befektetők száma [db] • Adatvagyonra épülő szolgáltatásokbó l befolyó bevétel [eFt] • Környezeti állapotjellemzők javulása [%] • Beindított adatvagyon kihasználásra épülő portál működő szolgáltatásainak száma [db] • Adatforrás területek száma [db] • A területenkénti adatfrissítés óta eltelt idő [nap]

Az indikátorok forrása

Feltételezések és kockázatok

• KSH • Önkormányzatok adónyilvántartása

• Alkalmazás rendszernaplók, log fájlok • Környezeti állapotjelentések • Éves önkormányzati beszámolók

• Van kereslet a megszülető szolgáltatásokra

• Rendszerdokume • A beszerzések ntáció rendben • Próbaüzemi és mennek • A célcsoportok átadás-átvételi jegyzőkönyvek együttműködési hajlandósága • Alkalmazás riportok, statisztikák • Jelentések

Tevékenységek

szervezett • Megvásárolt adatvagyon offline • Alternatív kiadványok (offline pl. CD) száma [db/év] információs • Letöltött offline kiadványok adatfájlok száma • Áttekinthető, [db/hó] integrált • Folyamatosan környezeti mért környezeti állapotjellemző állapotjellemzők (benchmarking) [db] és mérési rendszer alapjai pontok száma [db] Források: • Projektvezetés, minőségbiztosítá • Projekt ktgvetés s • Befektetői elvárásokat tükröző információs struktúra leképezése • Projekt mgmt. • Adatforrás szolgáltatás térkép • Adatintegráció, • Minőségbiztosít ási szolg. adatmigráció • Oktatási terv, • Adatvagyonra képzési épülő program, szolgáltatások megismertetés meghatározása, • Alkalmazás és kialakítása adatintegrációs • Robusztus szolgáltatások, adatbázissal integrált portál alkalmazás fejlesztés kiépítése • HW/SW elemek • Folyamatos beszerzése, adatfrissítés installálása, megszervezése Rendszerintegrá • Üzemeltetési környezet és ciós szolgáltatás, ASP környezet infrastruktúra kialakítása tervezése, megvalósítása • Képzés, oktatás, betanítás • Funkcionalitás megismertetése, elterjesztés (komm. stratégia végrehajtása)

Költségek: • Saját erő: 17 500 000 Ft • Támogatás: 122 500 000 Ft • Összesen: 140 000 000 Ft Lebontva: • 24 000 000 Ft • 14 000 000 Ft • 18 000 000 Ft

• 50 000 000 Ft

• 34 000 000

A PROJEKT RÉSZLETES BEMUTATÁSA 5.1. A projekt indokoltsága (max. 4000 karakter): A rendszerváltás utáni vállalatbezárások a térséget is hátrányosan érintették. A képzett munkaerő „elvándorlása” ill. ingázása a környező városokba negatívan befolyásolja, csökkenti az új vállalkozások létrejöttének lehetőségét. A turizmus fejlesztésével a kkv-k megerősödhetnek, új munkahelyeket teremthetnek. Az elvándorlás kistérségi összefogás nélkül megállíthatatlan., beavatkozás nélkül a térség „öregedését”, elnéptelenedését és a helyben maradók elszegényedését eredményezi. A folyamat megállítására több, egymással összehangolt elképzelést dolgoztunk ki stratégia szintjéig: • • • •

EÜ. és szociális gondoskodás (kórház rekonstrukció) Turizmus (Bakony Turizmusáért Egyesület) gazdaság és foglalkoztatottság megerősítése (Vidékfejlesztési Stratégia) IT eredmények hasznosítása (Informatikai Stratégia) ezáltal egy vállalkozás-barát kistérség létrehozása, befektetés ösztönzés

Az adottságok kapcsán kiemelt turizmus 4 elemre épül: 1. Balaton – a forgalom földrajzi „felhúzása” a vízparti településektől, b/ a rövid szezon időbeli széthúzása programlehetőségek biztosításával 2. Bakony - természeti adottságok kihasználása 3. Sí - kiváló vonzerő a téli sportokat kedvelők számára az esti síelésre is alkalmas eplényi pálya 4. Sváb hagyományok - németajkú települések és gyökereit kereső befektetők jelentős száma. Az EU csatlakozás is együtt jár a közig. intézményrendszer átalakításával. Kapcsolódó feladat a térségek új szerepének felépítése, a térségi szemlélet kibontakoztatása, a kistérségi és a regionális közig. szervezet, folyamatok létrehozása, az ezek működéséhez szükséges informatikai rendszer, infrastruktúra megvalósítása. A MITS-sel összhangban fontos, hogy az új közigazgatási struktúrák már eleve korszerű, elektronizált működési alapon jöjjenek létre. A növekvő számú és a jellegükben is új feladatok megjelenése mellett az önkormányzatoknak a feladatellátás módjával szembeni elvárásoknak is meg kell felelniük, úgymint • a szolgáltató jelleg erősítése • a szervezet belső hatékonyságának fokozása • a működési és a döntéshozatali folyamatok átláthatósága. Az önkormányzatok jelentős gazdaságfejlesztő szereppel bírnak, így fontosak a feladatok megvalósításában. Az önkormányzati rendszer egy dinamikusan fejlődő szakaszba lép, mely szükségessé teszi az igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó szervezet kialakítását, az IT megoldások széleskörű alkalmazását. Ide illeszkedik jelen pályázatunk. A projekt kapcsán a kistérségi KKV-k versenyképessége javul, ezáltal a kistérség lakosság megtartó és eltartó képessége is növekszik: • Tájékoztathatják a potenciális befektetőket az adott település, térség – a tervezett befektetés, fejlesztés szempontjából – fontos paramétereiről, vonzó tulajdonságairól • A működő tőke, a beruházók számára vonzóvá tehetik az adott térséget, ösztönözhetik új munkahelyek teremtését, meglévők megtartását, a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatottság növekedését • Elősegíthetik a polgárok, KKV-k, intézmények megismerjék és még inkább igénybe vegyék a helyi

KKV-k termékeit, szolgáltatásait, ezzel támogatva ezen szervezeteket. • Megismertethetik a hazai és külföldi érdeklődőkkel a térség történelmi, gyógyítási nevezetességeit, kulturális és sportlehetőségeit, szállás- s vendéglátóhelyeit, eseményeit, így elősegítheti a turistaforgalmat, a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó egységek, rendezvények látogatottságának, bevételeinek növekedését. Eszköze egy internetes önkormányzati szolgáltató portál, mely információkat és szolgáltatásokat nyújthat KKV-k, polgárok, intézmények, és más érdeklődők számára (pl. turisták, ingatlanvásárlók, potenciális befektetők - több nyelven letölthető részletes tartalmak). Megjelenhetnek a már rendelkezésre álló, naprakész önkormányzati adatvagyonra épülő különböző, a legtöbb esetben valamely más piaci alapon működőhöz kapcsolódó szolgáltatások. Ezt ki kell használni az önkormányzatnak, hiszen amellett, hogy teljesebbé válik egy szolgáltatási lánc, bevételre is szert tehet (Pl.: esküvő-anyakönyvvezető-virágbolt-fotós/videós-vendéglő). 5.2. A projekt célja, célcsoportja (max. 4000 karakter): A projekt célja a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő adatvagyon nyilvános, közhasznú információinak megjelenítése és az ezekre épülő szolgáltatásoknak a kialakítása elsősorban a KKV-k és befektetők számára, ill. egyes tartalmak akár ingyenes hozzáférésének megteremtése a lakosság, turisták részére. I. KKV-k számára pályázatíráshoz/üzleti tervhez felhasználható adatvagyon Mutatók: Település/rész/utca/1000 lakos/háztartás bontás; Abszolút, %, fajlagos Népességi adatok Pl. Regisztrált munkanélküli%, SZJA Infrastruktúrális adatok • Szgk-k száma • Telefon, kábelTV, közmű ellátottság • Internet elérhetőség Gazdaságfejlesztési alapadatok • Térség általános jellemzése o Kistérség terület, lakosságszám, népsűrűség o Településrendezési terv, térségfejlesztési dok. o Demográfiai helyzet • Szolgáltatási, ipari, mg-i bontások: vállalkozások megoszlása o km2-re, 1000 lakosra o foglalkoztatott, ágazat, település, működési forma o üzletek, vendéglátóhelyek • Idegenforgalmi kimutatások Környezeti adatok • Környezeti Állapot Bechmarking Polárkoordináta modellben bemutatott levegőminőség, zajterhelés, stb. • Tematikus kataszterekkel döntéstámogatás Szennyvizes szakértői tudásbázis – a VE IKTA projekt keretében elkészített rendszerének szolgáltatáskénti kiterjesztése • GIS alapú környezeti jelzőrendszer kiépítése – VE PEA nyertes projektjéből II. Térinformatikai rendszerekből származó információk

a/ Előző adatok térinformatikai megjelenítése és ezáltal leszűrt információk b/ Külterületi földhasználat - Falugazdák, mg.-ban érintettek c/ Belterületi parcellák – közműellátottsági kép III. Bizonyos szolgáltatások vonatkozásában ellátatlan területek Új vállalkozás indításához • Potenciális konkurencia, beszállítók, vevők -Adott körzetben, adott ágazatban/ szakmában/szolgáltatásban megjelenő vállalkozók • Potenciális vásárlók • Idegenforgalmi ellátottság - eltöltött vendégéjszakák, vendégkör összetétele; kiegészítő szolgáltatások (pl. lovasturizmus) EU előírások jelentette változtatási szükségszerűségek Hátrányos helyzetűekkel, mozgássérültekkel kapcsolatos adatok • Mozgássérültek számára = EU előírásoknak megfelelően fogadni képes intézmények, üzletek és vendéglátóhelységek listája, eloszlása, aránya (rámpás feljáró, WC) • Vállalkozók számára = az előző lista, mint potenciális üzleti lehetőség Kisebbséggel kapcsolatos információk: • Német nemzetiségi lakosok aránya, eloszlása, korösszetétele Elérési csatornák: - integrált webportálra épülő szolgáltatások és tudásbázis -regisztrációt igénylő bővített (fizető) és nyilvános (ingyenes) résszel - helyi kábelTV adásai - offline kiadványok: CD Célcsoportok: A létrejövő fejlesztés elősegíti, hogy a település vállalkozásai, szervezetei, a befektetők és az állampolgárok megismerjék és igénybe vegyék egymás szolgáltatásait, ezáltal a portál egyfajta gazdaság-élénkítő szerepet is betölt. A KKV-k versenyképessége növelésének eszköze lehet a létrejövő portálon keresztül kinyerhető pályázati és gazd.fejlesztési információk nagy mennyisége, a létrejövő vállalkozói adatbázis és ráépülő szolgáltatásai, Microsite-ok kialakítása. A befektetők számára struktúrált lényegi információkat szolgáltatunk, mely költséghatékonyan és naprakészen valósulhat meg mind az ingatlanok, mind a közművek esetében, ami alapvető elvárás egy beruházást fontolgató külföldinél. A helyi lakosság, (a mozgássérültek és kisebbségek is) a vállalkozói adatbázisból kinyerhetik a számukra szükséges vállalkozók elérhetőségét, a bemutatkozók alapján kiválaszthatják a legmegfelelőbbet. Fontos még a projekt eredményeképp létrejövő, általuk betölthető új munkahelyek generálása is. Nem utolsó sorban az összegyűjtött adatok egy jól áttekinthető, rendszerezett struktúrába kerülnek, s egy csapásra elérhetővé válnak maga az önkormányzat és intézményei számára is. 5.3. A projekt tartalma, tevékenységei (max. 4000 karakter):

Az adatforrások elsősorban a már folyamatosan gyűjtött adatkörbe tartoznak. Ezek a meglevő adatállományok kerülnek át adatkonszolidáció keretében egy korszerű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú adatbáziskezelő rendszerbe. Az adatokat meghatározott rendszerbe, struktúrába kell illeszteni, mely szervezőmunkáját jelentősen segíti az ITDH támogatása a tipikus befektetői információs profil (igény) vonatkozásában. Az adatintegráció, adatmigráció végrehajtása után immár teljeskörűen digitalizált formák biztosítják az integrált internetes portálon keresztüli on-line és alternatív (pl. honlapról letölthető fájl, CD-s kiadvány) hozzáférési lehetőségeket. Az elsősorban az eddigi adatgyűjtési folyamatokra történő ráépülés garantálja a folyamatos adatfrissítés megszervezését és fenntarthatóságát. BÖSZ adatforrásai: a/ Önkorm.-k rendelkezésére álló adatok • Állandó/ideiglenes lakos nyilvántartás • Szociális ügyek, segélyek • Vállalkozói engedélyek • Építéshatósági engedélyek (elvi, építési, használatbavételi) • Helyi iparűzési adó • Helyi idegenforgalmi adó • G.kocsi súlyadó • Helyben maradó SZJA hányad • Közműnyilvántartások és • Önkormányzati intézmények (pl. óvodák, iskolák, stb.) beszerzési adatai • Utóbbi évek felmérési adatai b/ Átvett adatok Saját kezelésben levő adatbázis • Vállalkozói kataszter (BÖSZ portál) és Más szervezet kezelésében levő adatok (partnerség) • KábelSat helyi előfizetők listája • Vivendi helyi előfizetők listája • Veszprémi Egyetem országos szennyvíztisztító adatbázis (IKTA’2001 projekt terméke) • Veszprémi Egyetem KKK (Kooperatív Kutató Központ, PEA’2003-s projekt) – környezeti állapotjellemzők mérése mobil eszközökkel • GKM országos adatgyűjtésének a BÖSZ területére vonatkozó része • ITDH potenciális befektetői érdeklődési profil • Külterületi földterületek nyilvántartása • BM adatok: Lakcímnyilvántartás, Anyakönyv c/ Saját felmérésben a projekt kapcsán gyűjtött adatok • Mozgássérülteket EU előírásoknak megfelelően fogadni képes (rámpás feljáró, WC, stb.) intézmények, üzletek és vendéglátóhelységek Infrastruktúrális háttér A térségben jelenleg egy jó alapot jelentő információs portál (BÖSZ Portál – Bakonyinfoportal.hu) működik, mely a regionális ITKHT iroda megnyitóján is bemutatásra

került. A kibővített új, integrált, az adatvagyon másodlagos hasznosítását elsősorban KKV irányba megvalósító értéknövelt szolgáltatások köré épített portál folyamatos, a terhelés függvényében skálázható működtetését biztosító HW, SW és üzemeltetési környezetéről is gondoskodni kell. Az eddigi, szerverfarmra kihelyezési koncepció tűnik követendőnek a jövőben is, míg a felügyeletet szakosodott külső IT cégek szerződések keretében biztosítják. Ugyanakkor a tartalmi menedzseléshez szükséges a működtető felelős személyzet alapos betanítása, képzése. A szolgáltatások beindítását megelőzően külön hangsúlyt helyezünk a megvalósuló lehetőségek megismertetésére, elterjesztésére a potenciális célcsoportot jelentő KKV körben.

5.4. Sorolja fel a projekt megvalósításának mérföldköveit, és hogy mikorra kívánja elérni azokat. Mérföldkő

Mikorra kívánja elérni azt?

1. Közbeszerzési felhívás és mellékletei 2. Szerződés a Közbeszerzési eljárás nyertesével 3. PAD (Projekt Alapító Dokumentum)

2004 év 08 hó 2004 év 10 hó

4. Részletes követelményspecifikáció

2004 év 12 hó

5. Logikai rendszerterv

2005 év 02 hó

6. Fizikai rendszerterv

2005 év 04 hó

7. Beszerzés

2005 év 05 hó

12. Alternatív (CD) kiadvány megjelentetése

2005 év 06 hó

8. ASP központ felállítása

2005 év 07 hó

9. Fejlesztett, ill. integrációs modulok, portálszolgáltatások átadása 10. Próbaüzem jegyzőkönyv (Zirc)

2005 év 10 hó

11. Kiterjesztési próbaüzem jegyzőkönyv (BÖSZ) 12. Migrációs jegyzőkönyv

2005 év 12 hó

13. Projekt lezáró jegyzőkönyv

2006 év 02 hó

2004 év 10 hó

2005 év 11 hó

2006 év 01 hó

5.5. A projekt költségvetése: 5.5.1. Elszámolható költségek (Ft) Elszámolható költségek

2004

2005

2006

2007 2008 Összes

gépek, berendezések

12 000 000

12 000 000

immateriális javak

18 000 000

18 000 000

anyagjellegű ráfordítások

300 000

100 000

500 000

41 900 000 27 900 000

5 900 000

75 700 000

4 850 000

800 000

7 250 000

vissza nem igényelhető ÁFA

10 500 000 14 550 000

1 500 000

26 550 000

összesen

50 000 000 70 000 000 20 000 000 0

szolgáltatás igénybevétele személyi jellegű ráfordítások

100 000 1 600 000

0

140 000 000

5.5.2. Források (Ft illetve %) Források

Ft

%

saját forrás

17 500 000

12,5%

17 500 000

12,5%

számlapénz bankhitel egyéb forrás igényelt támogatás

122 500 000 87,5%

egyéb támogatás központi támogatás regionális támogatás helyi támogatás összesen 140 000 000 100% Megjegyzés: az összes költségnek és az összes forrásnak meg kell egyeznie! 5.5.3 A megvalósult fejlesztés tervezett működési költségei

Tervezett költségek

2005 400

2006 2400

2007 2640

5.6. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei: 5.6.1. Mutassa be, hogy miként fognak alakulni a projekt, illetve a támogatási szerződés megvalósítása során a Pályázati Útmutató X. fejezetében meghatározott indikátoroknak, illetve a pályázatban – esetleg – megadott számszerűsíthető mutatóknak az értékei. Mutató

kiinduló érték*

2004*

2005*

2006*

2007*

2008*

A létrehozott és megőrzött munkahelyek száma [db]

N.A.

0

1

2

2

2

A létrehozott és megőrzött, nők által betöltött munkahelyek száma [db]

N.A.

0

1

1

1

1

E-közigazgatási szolgáltatásokat elérő vállalkozások száma [db]

N.A.

0

1615

1615

1615

1615

Létrejött on-line szolgáltatások száma [db]

0

0

5

10

10

10

0

30

90

90

90

Az adott önkormányzatok által a N.A. KKV-k számára másodlagos hasznosításra ténylegesen rendelkezésre bocsátott információ-csoportok száma / az adott önkormányzat birtokában lévő, a KKV-k számára hasznosítható összes információcsoportok száma [%] *Naptári év végi értékeket használjon!

5.6.2. Ismertesse, hogy milyen számítások, becslések támasztják alá a mutatók fenti értékeit. (max. 1000 karakter) Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma: a működtetéshez szükséges új dolgozók, a többi átképzésből kerül ki Létrehozott és megőrzött nők által betöltött munkahelyek száma: férfi/technikai, nő/adatkezelés munkakör, arány kb. 1:1 (f:n) e-közigazgatási szolgáltatásokat elérő vállalkozások száma: első év közepén először első hullámban a zirci, majd év végétől a kistérségi vállalkozások 100%-a Létrejött on-line szolgáltatások száma: az 5.2 és 5.3 pontbeli tevékenység lebontásból Ténylegesen KKV-k rendelkezésére bocsátott információcsoportok aránya: a kommunikációs tervre alapozott becslés 5.7. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni a projektnek az érintett régióban vagy ágazatban. (max. 4000 karakter): A zirci kistérség Veszprém területének (??? km2) x-dik legnagyobb kistérsége, területének közel negyede, xx,x %, egyben a x-dik legkisebb lélekszámú (x,x%) kistérsége. A térség a KD régió területének (11263 km2) 4,3 százaléka, összesen 489 km2. A településszerkezet megoszlása: 2 település lakossága kevesebb, mint 500 fő, további 8 község

500 és 1000 fő, 6 település lakónépessége 1000 és 5000 fő közé esik. A hagyományos nehézipari válságig a Dunántúli-Középhegység Ajka-Veszprém-VárpalotaTatabánya-Dorog ipari tengelyt a Borsod-Veszprém nagy ipari tengely részeként definiálták. Ezek az ipari jellegű térségek a piacgazdaságra való áttérés után strukturális válságba kerültek. Ennek eredménye különösen itt jelentkezett. A megye többi kistérségéhez viszonyítva és az szja mértékét figyelembe véve ez a kistérség áll egyik legrosszabbul (szja xxxxx, alap xxxxxxx Ft). A régió egészét tekintve a népességváltozás 1990-hez képest negatív előjelű. A régióban itt csökkent az egyik legnagyobb mértékben az egyébként is egyik legalacsonyabb népsűrűséget magáénak tudható (45,4 fő/km2, a régió adata 99 fő/km2) népességszám (-x,x %). Az EU politikájának egyik kiemelt kérdése az elmaradott régiók felzárkóztatása, a területi különbsége leküzdése. Ehhez az infrastruktúra kiépítésén, a szolgáltatási és KKV vonzási környezet megteremtésén, ösztönzésén át vezet az út. A meglévő és elérendő eredményekkel úgy gazdálkodunk, hogy a legeredményesebben és a legrövidebb idő alatt érjük el a kívánt hatást. Két irányú hatással számolunk Horizontális, azaz a projekt eredményeinek el- és kiterjesztése az érintett települések további és vállalkozásai/polgárai irányában, valamint a minta jellegre építve fokozatosan a környező kistérségek esetében. Ágazati hatások az ipar és kereskedelem fejlődése terén, valamint a jobb információ hozzáférés következtében, a turizmus marketingjének, ezáltal jövedelmezőképességének javulásában, valamint az ipar és kereskedelem fejlődése terén várhatóak. Vertikális hatásként kezeljük a projekt során megvalósítandó alapra való felépítmény felhúzását az információs, sőt a tudástársadalom vonatkozásában. Elvárásunk szerint a projekt, hatással lesz a népességszám csökkenési tendenciájának hosszú távon való megfordítására, a fiatalodó átlagéletkorra. Ezáltal javul a térség befektetésvonzása, melynek eredményeképpen új vállalkozások alakulnak, munkahelyek keletkeznek és a helyi megtartóerő növekszik. Az elvárt speciális eredmények, hatások: Helyi gazdasági élet és partnerkapcsolatok dinamizálása • a piacra jutás és a tudásalapú gazdaság követelte szerkezetváltás feltételeinek megteremtése. • virtuális vállalkozói ház, ipari-technológiai park, e-inkubátorház létrehozása • a foglalkoztatási és vállalkozási lehetőségek bővítése • az önmagukban csekély erőforrásokkal rendelkező gazdasági szereplők tevékenységének összehangolása (klaszterek, szövetkezések) a versenyképesség növelése érdekében • beszállítói hálózat ösztönzése • a korszerű infokommunikációs infrastruktúrára támaszkodva megteremti a tudásalapú gazdaság feltételeit, és a helyi gazdaság szereplőinek integrációját a megyei és regionális piacokra. • az innovációs környezet megteremtésével elősegíti a termelés diverzifikációját a térség gazdasági életében és megteremti az új gazdaságra való átállás feltételeit • kihasználva az infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket új munkahelyek teremtésével és az oktatás fejlesztésével, növeli a térség népességmegtartó erejét és elősegíti a fiatalok letelepedését

A projekt megvalósulásával hozzájárulhat a helyi és regionális befektetői/pályázói hajlandósághoz, melyen keresztül a régió is az eddiginél több fejlesztést valósíthat meg ill. nyújthat információkat hozzá. 5.8. Kapcsolódik-e az Ön projektje más, az Európai Unió vagy a hazai központi költségvetés támogatásával megvalósuló / megvalósítani kívánt projekt(ek)hez? Mutassa be vázlatosan a kapcsolódó projekt(ek)et, és ismertesse, hogy miként kapcsolódnak jelen pályázathoz. (max. 4000 karakter) A már elnyert és jelenleg futó projektek vonatkozásában 1. Kistérségi ITP-s, SZT-IS pályázati sikerek Ezeken a pályázatokon az utóbbi két évben a társulás számos települése nyert és indította el a meglehetősen lemaradt IT területének korszerűsítését, megteremtve a jelen projekt, ill. hasonló megoldások alapját. Pl. az ITP-15 és 16 pályázatból Zirc, Csesznek, Csetény, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Porva, Szápár e-Magyarország pontot létesített a Polgármesteri Hivatal kirendeltségén, míg Bakonynána, Bakonyszentkirály, Borzavár és Porva települési portált épített az SZT-IS-8-as pályázat során. 2. Zirci eÖnkormányzati projektek e-Zirc (japán támogatású) projekt Gifu Prefektúra és Veszprém megye kapcsolata 1997 júniusában vette kezdetét, amikor Kajiwara Taku kormányzó úr vezetésével, önkormányzati képviselők, közigazgatási szakemberek és a Gifu-Magyarország Baráti Társaság vezetői először tettek hivatalos látogatást a Balaton és a Bakony térségében. Az elmúlt öt évben elért eredményekre épült az a mindkét fél által támogatott szándék, hogy Kajiwara Taku Gifu prefektúra kormányzója és Kuti Csaba Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke 2003-ban együttműködési megállapodást írjon alá. Elkészült a dokumentum, amely egyben keretet ad új kooperációs területek elindítására, közöttük elsőként az e-polgármesteri hivatal, Zirc város informatikai programjának közösen történő létrehozására. A program elindításáról Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, valamint Kajiwara Taku kormányzó 2003 januári találkozóján született döntés. Az e-Zirc projekt általános célja: • Zirc település önkormányzatát e-önkormányzati mintatelepüléssé és kistérségi központtá alakítani, a jelenleg elérhető e-government eszköztár és tudásbázis felhasználásával, a lakosság – mint ügyfél – felkészítésével. • A kialakításból szerzett tapasztalatok felhasználása a további települési felkészítések, felzárkóztatások során. Sajnos az EU csatlakozással a folyamatban levő japán támogatás megfelelő csatornájának megtalálása nem várt nehézségeket okozott, így egyelőre még szakértők keresik a lehetséges módozatokat. ITP-17 és egyéb eÖnkormányzati lépések Zirc a japán támogatású e-Zirc program mellett számos funkcionális fejlesztést indított el és valósított meg az eÖnkormányzati területen. Átszabta a városi honlapot, letölthetővé tett számos anyagot és határozatot, notebookokkal látta el képviselőit, nyilvános PC-ket telepített a Pgm.hivatal előterébe, térinformatikai elemek alkalmazását készítette elő, s

még folyamatban van az ITP-17-en nyert pénzügyi rendszer bevezetése. Elérte a CBPS ajánlás 2. szintjét, ill. lerakta az informatikai stratégiában szereplő kívánatos architektúra, infrastruktúra és üzemeltetési környezet alapjait.

Párhuzamos projektek 3. Közháló A minden érintett település széles sávú elérhetőségét biztosító Közháló program már 2006-ig jó pár önkormányzat területén jelent további nyilvános elérési pontot. 4. Közép-Dunántúli Regionális kistérségi partnerség Közép-Dunántúli Regionális méretű együttműködés keretében más fókuszú funkcionalitás középpontba állításával párhuzamosan pályázik a GVOP-2004-4.3-as Szolgáltató önkormányzat pályázati irányokon Komárom-Esztergom megyéből a Zirccel már többéves együttműködésre visszatekintő Kisbéri kistérség, míg Fejér megyéből az azonos architektúrális alapra építő Sárvízi kistérség (Aba központtal) és a Sárbogárdi kistérség (Sárbogárdi központtal).

A tervezett projektek esetében 5. Széles sávú Internet A települési hálózati összeköttetésekre vonatkozóan előkészítés alatt áll az egyik vezető távközlési szolgáltató céggel történő együttműködési keret, ahol a cég a GVOP-4.4.1 „A Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein” tárgyában nyújt be a térségre vonatkozó pályázatot. Tárgyalás folyik a szomszédos Fejér megyében már futó mikrohullámú elérhetőségi projekt további, többek között erre a kistérségre történő kiterjesztéséről. 5.9. Miként érvényesülnek a projekt megvalósulása során az esélyegyenlőség szempontjai? Ismertesse a foglalkoztatottak számát, részletezve a hátrányos helyzetűek - nők, pályakezdők, csökkent munkaképességűek, ötven év felettiek - létszámát (max. 4000 karakter) A kistérség a Balaton és Győr között helyezkedik el. A lakosság száma 26 684 fő, (10 063 foglalkoztatott, 575 munkanélküli, 8 495 inaktív kereső és 7 477 eltartott van). A kistérségben 1615 db működő vállalkozás van (társas: 412; egyéni: 1203). A kialakítandó térinformatikai rendszer és információs/szolgáltató adattárház, első sorban KKV-k számára tud újszerű online szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatásokon keresztül az önkormányzatok vállalkozásbarát környezetet alakíthat ki, mely a befektetők számára is kedvező feltételeket teremthet (közművesített terület megjelenítése térinformatikai eszközökkel). Az ITK eszközök több KKVnál már rendelkezésre állnak, sokan rendelkeznek Internet- hozzáféréssel, és néhányan alacsony költségű pl.: könyvelő programokat is használnak. Ezért nyitottak az új megoldások használatára. A fejlesztések akkor működtethetők hatékonyan, ha aktív szerepre és együttműködésre készteti az önkormányzati-, és a versenyszféra szereplőit. Emellett a helyi igények, sajátosságok és elvárások figyelembe vétele is fontos, hiszen elsősorban a helyieknek épül, a helyi erőforrásokat is felhasználva, a helyiek vezetésével. Az új vállalkozásokon és befektetőkön keresztül ill. a rendszer kialakításával, a meglévő adatállományok adatbázisokban történő megjelenítésével, a rendszer folyamatos üzemeltetésével és naprakészen tartásával új munkahelyteremtő lehetőségek keletkeznek. Melyek megnyitják a lehetőséget a távmunka alkalmazása előtt, mely által hátrányos helyzetű csoportok is bevonhatók a munkafolyamatokba. A távmunka esélyt adhat a mozgáskorlátozottak és a nők foglalkoztatottságának javítására. Az alkalmazás segítségével egy virtuális piactér is kialakítható, melyen keresztül az

önkormányzatok és intézményeik publikálhatják beszerzési felhívásaikat így a beérkező ajánlatok közül, kiválaszthatják a legmegfelelőbbet. Zirc városa az utóbbi években sokat tett az eKistérség/Város kialakítása felé, a városban informatikai képzés is folyik. A polgármester kérésére a helyi informatika tanárok ingyen vállalták a lakosság informatikai alapképzését. 5.10. Miként érvényesülnek a projekt megvalósulása során a fenntartható fejlődés környezetvédelemi szempontjai? (max 4000 karakter) A kialakítandó megoldások, szolgáltatások és ezeket kiszolgáló eszközök a környezetre nem ártalmasak. A szolgáltatások között például az ipari hulladék hasznosításával kapcsolatos lehetőségek, felhasználásával kapcsolatos ajánlatok, megoldások segíthetik a térség ipari hulladékának újrahasznosítását. A vállalkozások számára online hozzáférhetővé válnak a környezetvédelmi előírások, eszközök és engedélyek kiadásával kapcsolatos információk. Mindem új online, interneten keresztül is elérhető közigazgatási szolgáltatás magában hordozza a papír- és energiafelhasználás csökkentésének lehetőségét. A természeti környezet értékeinek megóvása a kistérség alapvető érdeke, ezért a portálon keresztül mindenki figyelemmel kísérheti a környezet zaj, levegő, felszíni és fakadó vizek állapotát, a változások észlelését. A Közép-Dunántúli Regionális Zöld Klaszter együttműködés keretében segíti a rendszeres méréseket, mi pedig számára is biztosítjuk a mért adatokat. 5.11. Ismertesse, hogy milyen tényezők akadályozhatják, illetve teszik kockázatossá a projekt megvalósítását. (max. 4000 karakter) Az informatikai fejlesztéseknél kockázati tényező az új felhasználók/vállalkozások informatikai rendszerek, használatához való „nem megfelelő” viszonya. A felhasználók hibás szemlélete veszélyeztetheti a projekt megvalósulásával együtt járó lehetőségek maximális kihasználását. Ezért már a projekt kezdetekor széleskörűen kell tájékoztatatni a célcsoportokat, esetleg egyes szolgáltatásokat rövid ideig térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátani. Az önkormányzati felhasználókkal kapcsolatos biztonsági intézkedéseket szabályozó Informatikai és Biztonsági Szabályzatba kell megfogalmazni. Körültekintően, meg kell határozni pl.: munkaviszony megszűnése utáni jogosultság törlése, kötelezően mentendő és védendő anyagok körének definiálása, jelszókezelés stb. A betörés elleni védelemre is nagy hangsúlyt kell fektetni, definiálni a megfelelő biztonsági intézkedéseket. A megfelelően szabályozott munkafolyamatok, kialakításán keresztül meg kell határozni, hogy a munkatársak közül ki és milyen adatokhoz fér hozzá, ehhez a már meglévő Szervezet és Működési Szabályzat szükséges módosítását kell elvégezni. Az online szolgáltatások igénybevételével együtt járó előnyökre fel kell hívni a figyelmet és felhasználóbarát felületek kialakításával, közérthető kommunikációval és oktatással kell megtörni az infokommunikációs eszközökkel szembeni bizonytalanságot, és félelmet. Szabályozási háttér: A 3. szint megvalósításához, már szükséges az ügyfelek egyértelmű azonosítása. A digitális aláírás használhatóságának lassú elterjedése és a törvényi szabályozás megteremtése veszélyeztetheti a megfelelő szolgáltatási szint elérését. A digitális aláírás használatával kapcsolatos félelmek megszűntetése a mindenkori kormányzat kiemelt feladata. Ennek hiányában az EU által meghatározott 4. szolgáltatási szint elérése lehetetlen. A törvényi háttér időbeni meglétének kiszámíthatatlansága akadályozhatja a projekt megvalósulását.

5.12. Ismertesse a projekt eredményeinek továbbvitelére, fenntartására vonatkozó elképzeléseit (max. 4000 karakter) A kialakításra kerülő alkalmazás, indulásakor, egy addig, pályázati pénzből finanszírozott programcsomagból, és a kifejlesztett program mögött álló, az indításra feltöltött hatalmas adatmennyiséggel rendelkező adatbázisból áll. Ehhez kapcsolódik a kialakított futtató környezet, infrastruktúra, valamint a kiképzett üzemeltető személyzet. Ez utóbbi kettő fenntartása, valamint az adatok folyamatos frissítése, a funkcionalitások, felmerülő igények szerinti továbbfejlesztése, éves szinten nem elhanyagolható terhet, költséget ró, az azt üzemeltető önkormányzatokra. Ennek fedezetét, terveink szerint, a minimális szinten tartott regisztrációs, használati díjak, már a portál indulásának évében teljes egészében megteremtik. A beszedett hirdetési, marketing díjak pedig lehetővé teszik a portál funkcionalitásainak folyamatos bővítését, további szolgáltatásokkal, alkalmazásokkal való bővítését. Reményeink szerint a kialakuló rendszer mintegy mintaként szolgál a régió térségei számára, akik szintén pályázati pénzből bevezetve e „mintarendszert”, feltöltve azt adatokkal, és integrálva, összekapcsolva a többi hasonló rendszerrel, egy olyan hatalmas, integrált adatvagyont hoznak létre, mely vonzóvá teszi az így kialakult rendszert, a nem a térségben található vállalkozások számára is, így folyamatosan, rohamosan bővül a felhasználók köre. A portál nyilvános részén, hirdetési felületek kialakítását tervezzük, melyből, a látogatók számának folyamatos növekedésével, szintén emelkedő nagyságú bevételekre számítunk. A szakmai kompetenciát, megbízhatóságot biztosítja, hogy a kivitelezésre meghirdetett közbeszerzési eljáráson nyertes céggel/konzorciummal szemben megfogalmazódnak a felmutatható referenciák és megfelelő szaktudással kapcsolatos igények, melyek alapján a legmegfelelőbb kivitelező kerül kiválasztásra.

PARTNEREK 6.1. Ismertesse, hogy milyen partnerekkel kíván együttműködni a projekt megvalósításában! Partner szervezet megnevezése (max. 100 karakter) XXX Tanácsadó Kft., ???

A projekt megvalósításában betöltött szerepe és bevonásának indoka (max. 2000 karakter) A pályázó önkormányzati oldalon – hasonlóan más kistelepülési, sőt kistérségi

kisvárosi,

szervezetekhez,

illetve

lehetőségekhez - nem állnak rendelkezésre a projekt vezetésére alkalmas, tehát folyamatos, dedikált munkára használható, megfelelő felkészültséggel bíró szakemberek és ilyen tevékenység

folyamatos

fenntartására

forrással sem rendelkeznek. Így a projektbe ezen tevékenység minőségi kezeléséhez olyan külső,

független,

kompetenciákkal

releváns

rendelkező

szakmai céget

kell

bevonni,

aki

képes

ellátni

a

projekt

megrendelő oldali képviseletét. Értelemszerűen

ezen

cégnek

már

a

megvalósítási fázis előtti fázisok (pályázat összeállítása,

közbeszerzési

eljárás

lebonyolítása, azaz a kiírás megfogalmazása, tendereztetési

kiválasztási

folyamat)

is

kiemelt tanácsadói szerepe van. Célszerűen ez a már bevált kapcsolatot jelentő XXX Kft., amely már a helyi, ill. az alapot képező projektekről munkatársain keresztül ismeretekkel és referenciákkal rendelkezik. A cég által delegált projekt menedzser (CV-je a munkatervben) felkészültsége garanciát jelent a projekt kijelölt mederben (feladat, költség, határidő) tartására. Az önkormányzati oldali tanácsadó cég főbb tevékenységei: •

A pályázat előkészítése, a projekt scope (hatókör) meghatározása

•

A közbeszerzési pályáztatás, kiválasztás tanácsadó szerepköri támogatása

•

Megrendelő menedzsment

•

Átadás-átvételi, próbaüzemi procedúrák, felhasználói oktatások megrendelő oldal szakmai támogatása

oldali

projekt

Az előkészítési költségeket az összes költség 10%-os elszámolható díja fedezi (ld. költségterv), míg a projektben igénybevett szakértői támogatás, megrendelő oldali képviselet díját külön keretből rendezi a pályázó települési társulás. Közép-Dunántúli Regionális Zöld Klaszter, Veszprém

A klaszterben együttműködő Felek (alapítók: a regionális elnöki posztot éppen birtokló Veszprém megye, az ország egyik vezető környezetmérnöki bázisát jelentő Veszprémi Egyetem, a régióhoz veszprémi székhelyével kötődő, bp-i Eurotrend Informatikai Kft, mely a

GKM megbízásából többéves hulladékos adatbázis gyűjtési/fejlesztői/kezelői referenciával bír) 2001-ben megállapodtak abban, hogy létrehozzák és működtetik a „Közép-Dunántúli Regionális Zöld Klaszter”-t, amely - Közreműködik, hogy az innováció régiójában a megújulás mind teljesebbé váljon - elősegíti a környezetvédelemben és az azt szolgáló informatikában tevékenykedő szervezetek együttműködését - ösztönzi olyan projektek indítását további partnerek bevonásával, amelyek előmozdítják a régión belül • a környezet- és természetvédelem • a tájrehabilitáció • a vízminőség védelem • a hulladékkezelés és feldolgozás • a regionális és megyei adatbázisok kialakítását • monitoring rendszerek tervezése, kiépítése • környezetvédelmi ismeretterjesztés területét érintő programok megvalósítását. Első lépés egy szélesen értelmezett környezetvédelmi, többfunkciós regionális Zöld Portál létrehozása volt, mely •

egyrészt elméleti szakmai és szabályozási alrendszerből („Környezetvédelmi Tudástár” = szakemberekhez szóló gyűjtemény) • másrészt gyakorlatban alkalmazott technológiai megoldásokat, gazdaságossági számítási alapadatokat, tapasztalatokat rendszerező alrendszerből („Technológiai Adatbázis” = önkormányzatokat informáló, tájékoztató, szakcégek bekapcsolódását generáló rész) • továbbá a regionális adatbázisközponti funkcióból (Regionális adatbázisközpont = területfejlesztési döntés előkészítést szolgáló adatvagyon) épül fel • s kiegészül Egyéb informatív (tájékoztató és színes oldalak) résszel. Projektünk a Zöld Klaszter egyetértésével a Zöld Portál utolsó három funkcionalitásához tervezi a kapcsolódást, ezáltal biztosítva a

Polgármesteri Hivatal, Aba (Sárvízi kistérség nevében, Fejér megye)

környezetvédelmi téren a tervezés és visszacsatolás, ill. lakossági tájékoztatás regionális egységességét. Szerepe: Együttműködő szervezet Regionális keretében

kiterjedésű a

együttműködés

Közép-Dunántúli

Régió

3

megyéjének a Szolgáltató önkormányzati tevékenységet azonos alapon megközelítő kistérséget lefedő térségfejlesztő társulásai, mint együttműködő felek elhatározták, hogy a GVOP-2004-4.3

jelű pályázatokon való

részvételüket összehangolják és az erre irányuló

tevékenységeiket,

illetve

valamelyikük sikeres pályázata esetén nyert tapasztalatait egymással megosztják. Ezáltal a megállapodás a partnerségi megközelítés bázisán -

hozzájárul a Közép-Dunántúli Régió Intelligens régióvá válásához, segít megteremteni a minőségi élet feltételeinek a rendszerét, ösztönzi olyan projektek indítását további partnerek bevonásával, amelyek előmozdítják a régión belül a regionális és kistérségi adatbázisok és ASP jellegű, közös architektúrális alapon nyugvó szolgáltatások kialakítását.

Felek kijelentették, hogy a pályázati anyagok kidolgozásánál nem az egyes települések, hanem a kistérségi területfejlesztési társulások minden települését lefedő megoldások kialakításának igényéből indulnak ki, ezzel biztosítva a térségi források hatékony kihasználását és a minden térségi állampolgár számára elérhető szolgáltatások egységességét. A pályázati munka összehangolása keretében Együttműködő Felek más-más területre helyezik a hangsúlyt, s az itt szerzett tapasztalataikat egymásnak átadják. A fókuszok Aba és Sárbogárd esetében a következők: 9 KKV-k támogatása, pl. Virtuális Vállalkozói

Ház 9 Mezőgazdasági specifikumok kezelése.

Polgármesteri Hivatal, Sárbogárd (Sárbogárdi kistérség nevében, Fejér megye)

Polgármesteri Hivatal, Kisbér (Kisbéri kistérség nevében, KomáromEsztergom megye)

ITD Hungary, Budapest

GKM, Budapest

Alapvető háttér: a meglevő vállalkozói házra és az elbírálás alatt levő ITP-18-as pályázat. Szerepe: Együttműködő szervezet Az Abánál említett regionális kiterjedésű Együttműködési megállapodás (ld. Munkaterv melléklete) aláírója, ezen belül a fókusz – a szomszédos szintén Fejér megyei Sárvízi kistérséghez hasonlóan - Sárbogárd esetében is a következők: 9 KKV-k támogatása, pl. Virtuális Vállalkozói Ház 9 Mezőgazdasági specifikumok kezelése Az előbb említett regionális kiterjedésű Együttműködési megállapodás (ld. Munkaterv melléklete) aláírója, ezen belül a fókuszba állított elemek a következők: 9 e-közigazgatási szolgáltatások 9 e-ügyintézési CRM rendszer 9 e-Beteg rendszer A meglevő adatállományok adatainak meghatározott rendszerbe, struktúrába történő illesztéséhez, korszerű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú adatbázis-kezelő rendszerbe migrálásához (adatkonszolidáció) szükséges rendszerszervezői munkát jelentősen segíti az ITDH támogatása a tipikus befektetői információs profil (igény) meghatározásának vonatkozásában. Azaz az ITD megosztja azokat a gyakorlati ismereteit, hogy az egyes befektetők az egyes térségek között választás során milyen információkra, mely szempontokra támaszkodnak a befektetési döntéseik meghozatalánál. Az évek óta gyűjtött nem veszélyes Ipari Hulladék adatbázis térséget érintő adattartalmának publikus részét átadja a regionális Zöld Klaszternek, s így ez az induló (idősoros) adattartalom a projekt rendelkezésére áll.

6.2. Mutassa be, hogy milyen formában működnek együtt a partnerek a projekt előkészítése illetve a projekt megvalósítása során. (max. 4000 karakter) A Projettervben és a 4.5 pontban a humán erőforrások ismertetésekor bemutatásra került az

irányítási struktúra és a szerepkörök ismertetése. Alábbiakban az „egyéb” együttműködési formákat ismertetjük: A projekt kivitelezését a projektszervezetbeli munkacsoportok végzik. A projektvezető felel a munkacsoportok-szakterületek között felmerülő integrációs problémák, konfliktusok kezeléséért. A Zöld Klaszter feladatát képviselője révén látja el. Így az előzetes célterületek egyeztetésénél kialakult, megjelenített véleményezési jogkör és a Zöld Portálos kompatibilitási kritériumnak való megfeleléshez szükséges adat és interface definíciók is rajta keresztül érkeznek. A projekt megvalósítása során elsősorban konzultációs szerepe jelenik meg, azaz az eddigi tapasztalatok átadásával támogat és az elkészült, feltöltött tartalmak adattranszferét ellenőrzi. A BÖTT a környezetvédelmi témákkal foglakozó cégek, intézmények, civil szervezetek, iskolák megcélzott együttműködésével kiegészülve, az új technológiák adta lehetőségekkel élve, tűzi ki célul az összehangolt környezetvédelem megvalósítását. A Közép-dunántúli régió három megyéjének az eÖnkormányzati tevékenységeket azonos alapon megközelítő térségfejlesztő társulásai pályázati tevékenységüket összehangolták. A kommunikáció kijelölt személyeken, és a pályázatírást koordináló külsős tanácsadó cége(ke)n keresztül történt. A felépített munkacsapat folyamatos konzultációi biztosították az egységes szemlélet és a térségenként más, az előző pontban (6.1) megjelölt fókuszok egyidejű érvényesülését. E kommunikációs csatornákon keresztül jutottak le az egyes elkészült munkaanyagok, az információk a térségekbe, segítségükkel készítették elő a társulási döntéseket, majd kommunikálták ezeket kifelé. Adott esetben, (eszkalációs vonalként) sor került egyes társulásokat képviselő két meghatalmazott polgármester egyeztetésére is. E kommunikációs csatornákat alkalmazzuk e projekt során is. Az egyes mérföldkövek elérését követően tapasztalatcsere, ill. demonstráció céljából várjuk a partnereink látogatását, s csoportmunka támogató eljárásokkal (pl. brainstorming) próbálunk új ötleteket meríteni. Mivel más-más területre helyeztük a hangsúlyt, ezért bizonyos alrendszerek csak egy helyen jelennek meg, s az adott alrendszer gazda, társulás vállalja a többiek felé történő továbbadást. E tudástranszfer ösztönzi olyan további projektek indítását a partnerek bevonásával, amelyek előmozdítják a régión belül a regionális és kistérségi adatbázisok és az ASP jellegű, közös architektúrális alapon nyugvó szolgáltatások kialakítását, ezáltal jelentősen hozzájárulva az üzemeltetési terhekhez és biztonsághoz, a fenntarthatósághoz. A projektben alkalmazni kívánt projektirányítási módszer a PRINCE 2 módszertanát követi, amelyet kiegészítettünk más módszertanokból átvett és a gyakorlatban bevált elemekkel is, így az ITKTB által bemutatott, a BME Informatikai Központjának az e-Közigazgatási IT projekt menedzsment (v1.0 2004. január. 30) témakörében kidolgozott megoldásaival. Ezáltal: • •

A minőségtervezés és biztosítás, kockázatkezelés a metodika integráns részét képezi. A változáskezelésre, kockázatelemzésre és kezelésre, erőforrás- és költségkihatásra alkalmazott, bevált eszközök vonhatók be. Fontos megemlíteni, hogy a rendszer majdani kivitelezőjével szemben alapvető követelményként fogalmazódik meg a rendszerintegrálási és szolgáltatási projektek irányítására szolgáló eljárások,

utasítások, formanyomtatványok olyan struktúrált rendszere, amely egyúttal megfelel az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer követelményeinek is. 6.3. Amennyiben a pályázatot több szervezet közösen nyújtja be, kérjük, adja meg a partner adatait (azonos az 1.ponttal). Települések: Bakonybél - Polgármester: Baky György Cím: 8427 Bakonybél, Jókai u. 2. Bakonynána - Polgármester: Kropf Miklós Cím: 8422 Bakonynána, Alkotmány u. 31. Bakonyoszlop - Polgármester: ifj. Wolf Ferenc Cím: 8418 Bakonyoszlop, Kossuth L. u. 32. Bakonyszentkirály - Polgármester: Csillag Zoltán Cím: 8430 Bakonyszentkirály, Kossuth u. 67. Borzavár - Polgármester: Dombi László Cím: 8428 Borzavár, Fő u. 43. Csesznek - Polgármester: Szalai Ferenc Cím: 8419 Csesznek, Vár u. 42. Csetény - Polgármester: Albert Mihály Cím: 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Dudar - Polgármester: Simon Mihály Cím: 8416 Dudar, Rákóczi u. 19. Eplény - Polgármester: Fiskál János Cím: 8413 Eplény, Veszprémi utca 19. Jásd - Polgármester: Nagy Csaba Cím: 8424 Jásd, Dózsa György út 1. Lókút - Polgármester: Surányi Mihály Cím: 8425 Lókút, Bem u. 25. Nagyesztergár - Polgármester: Reider Veronika Cím: 8415 Nagyesztergár, Radnóti u. 58. Olaszfalu - Polgármester: Máhl Ferenc Cím: 8414 Olaszfalu, Váci Mihály u. 17. Pénzesgyőr - Polgármester: Busz János Sándor Cím: 8426 Pénzesgyőr, Fő u. 41. Porva - Polgármester: Répás Imre, Cím: 8429 Porva, Fö u. 33. Szápár - Polgármester: Fábik Ferenc Cím: 8423 Szápár, Rákóczi Ferenc u. 1/A Zirc - Polgármester: Horváth László Cím: 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Szerepük: •

Zirc: funkcionálisan - első körös településként szerepel mind az ún. „COTS”-ként felfogható, azaz adaptálandó, mind az újonnan fejlesztendő alkalmazások és modulok vonatkozásában, azaz a projekten belül mintaként szolgál a többi település számára, továbbá az ASP központtal is ő kerül először kapcsolatba, illetve technikailag - a pályázó BÖSZ rá ruházta a projektgazda szerepet.

•

a társulás többi települése: itt kerül sor a már működő, próbaüzem során letesztelt megoldások kiterjesztésére, amit természetesen megelőz a személyi és technikai feltételek megteremtése, s a szükséges képzés lebonyolítása.

6.4. Amennyiben a projekt részére szóló támogatásnak a partnerek is kedvezményezettjei, akkor kérjük, ismertesse, hogy a partner szervezetek milyen egyéb EU vagy állami forrásra

pályáznak, ill. sorolja fel, hogy milyen EU vagy állami támogatásban részesültek az elmúlt három évben (a pályázati felhívás kódjának és a támogatás összegének megadásával)!

MÉG TISZTÁZANDÓ Település

Pályázat kódja

Zirc Város Önkormányzata

Pénzügyi rendszer bevezetése 2004. a polgármesteri hivatalban ITP-17/000027 Phare … 2004 Iskolai számítógépes oktatási lehetőségek bővítése

Zirc Város Önkormányzata …

Pályázat éve

Támogatás összege 9 175 000, - Ft (Balmazújvárossal együtt) 30 000 000,- Ft???

ALÁÍRÁS Helyszín, dátum (max. 100 karakter):

Név, beosztás (max. 100 karakter):