Tatabánya, 2009. május 27. Iktatószám: KGY-576-1/2009.
ELİTERJESZTÉS MEGYEI KÖZGYŐLÉSRE TÁJÉKOZTATÓ A KEMKIK ELNÖKSÉGÉNEK ÉS HIVATALÁNAK AZ ELMÚLT 4 ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL
A második „önkéntes” kamarai ciklusban a kamara testületeinek és hivatalának törvényi mőködési kereteit 2004. január 1-tıl a 2003. évi CXXXI. törvénnyel módosított 1999. évi CXXI. törvény szabályozza. Az új kamarai törvény nem hozott olyan lényegi változásokat, melyek miatt a 2000-ben kialakított stratégiánkon változtatnunk kellett volna. Szolgáltatásainkban a szükséges súlypontáthelyezéseket elvégeztük, ezáltal a kormányzati szervektıl kapott új feladatok kerültek elıtérbe. Hosszútávú stratégiai célkitőzéseink folytatásaként a második ciklusban is érvényesült az az alapelv, hogy minden vállalkozó, illetve vállalkozás számára nyitva áll az ajtónk, így tagságtól függetlenül bárki igénybe veheti szolgáltatásainkat, melyek tagjaink számára nagyrészt ingyenesek, nem tagjaink számára pedig piaci áron érhetık el. Az elmúlt 4 évben a gazdaság szereplıihez főzıdı viszonyunk összetett volt. Elsısorban az önkéntes tagság létszámának emelésén dolgoztunk abban a szellemben, hogy a Tatabányán illetve az Esztergomban mőködı „Vállalkozók Háza” mindenkié. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt 3 és fél évben több mint 13.000 vállalkozó (melynek 35 %-a nem tag) kereste fel kamaránkat személyesen ügyes-bajos dolgaival. Vállalkozással nem rendelkezı személyek is fordultak hozzánk információért. A telefonon történı megkeresések száma ennek többszöröse volt. A kamarát elsısorban cégalapítás elıtti üzleti információért, piaci illetve külföldi kapcsolatok igényével, pályázati tanácsadásért, szakképzési ügyekben és Széchenyi Kártya igénylése érdekében keresték fel. Örvendetes, hogy az utóbbi idıben bıvült az internetes honlapunkat látogatók köre (lásd 1.sz.melléklet) Számuk a beszámolási idıszakban meghaladta a harmincezret, ez közel tízszerese a négy évvel ezelıtti adatoknak. „Vállalkozóbarát” magatartásunk sok érdeklıdıt vonzott a kamarához, így tagságunk 706 fıvel stabilizálódott. (lásd 2.sz. melléklet) Ez sikernek könyvelhetı el, hiszen még mindig erıs a kötelezı tagság miatti ellenérzés. Jelentıs taglétszám növekedést reméltünk az MKIK által kezdeményezett tagkártya-rendszer bevezetésétıl. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a tagkártya nyújtotta kedvezményt nem veszik igénybe széles körben. A tagság gazdasági súlya továbbra is jelentıs, hiszen önkéntes tagjaink produkálják a megyei GDP 73 %-át. A hivatal teljesítményére pozitívan hatott, hogy az elmúlt 8 év alatt egységessé vált, a feladatokat jól ismerı testületek irányították munkánkat, hisz a kamara a feladatait a jelenlegi állományi létszámmal, az Elnökségi tagok, az Ellenırzı Bizottság tagjai, és a kis számú aktív Küldöttek „besegítése” nélkül nem tudta volna az elvárt színvonalon teljesíteni. A kulcsfontosságú területeken hosszú ideig nem történt változás, ez is a teljesítmények növekedése irányába hatott. Az apparátus számára az is újabb kihívást jelentett, hogy a választott tisztségviselık jelentısen megnövekedett- testületen belüli vagy egyéni-feladatai teljesítéséhez megadja a szükséges segítséget.
Nehéz éveket hagytak maguk mögött a vállalkozások. A pénzügyi válság miatt tovább romlott helyzetük: a változások a terhek további növekedését, a hatósági ellenırzések gyakran elvtelen szigorodását eredményezték. Különösen legfıbb célcsoportunk, a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete romlott, így az ıket sújtó intézkedések hatásai mérséklésének szándéka vezérelte a KEMKIK 4 éves tevékenységét: programjainkat, rendezvényeinket a gazdaság bajainak orvoslása céljából- nem bevétel-növelési szándékkal- szerveztük. A fent vázolt problémákon való változtatás igényét célozták meg az elmúlt évek során az MKIK programjai és kommunikációja is. Az MKIK a korábbi évekkel szemben jóval markánsabban fogalmazta meg a gazdaság bajait, és a korábbiaknál több elemzést végzett. Jobbító szándékú javaslataikat idıben letették a kormány asztalára. Az országos kamara elnöke számos fórumon- és a médiában is- rendszeresen ismertette a kamara elırejelzéseit a gazdaság várható alakulásáról. A következetes, szakszerő, folyamatos kommunikáció eredményeként tovább nıtt az országos kamara súlya, de sajnos nem oly mértékben, hogy a gazdaságot érintı korrekciós javaslatokat nagyobb súllyal vegyék figyelembe a kormányzati szervek. Pozitív jelként értékelendı, hogy az egyes minisztériumok felfigyeltek a kamarai észrevételekre, javaslatokra, így ezekkel a hivatalokkal sikerült gyümölcsözı munkakapcsolatot kialakítani, s tılük kamarai presztízsnövelı feladatokhoz jutottunk. Így lett sikeres szolgáltatásunk a szakképzésben többek között a szakmai képzések szervezése. A nehéz gazdasági helyzet a kamara mőködését is érintette oly módon, hogy még fokozottabban törekedtünk a költségekkel való takarékosságra anélkül, hogy ez a szolgáltatások számát, minıségét hátrányosan érintette volna, épp ellenkezıleg: az MKIK kezdeményezésére számos új szolgáltatást vezettünk be, elıreléptünk a hálózat-szerő együttmőködésben. KAPCSOLATOK A TESTÜLETEKKEL A testületek az alapszabály szerint teljesítették az éves munkatervekben foglaltakat. Az MKIK Országos Kollégiumaiba delegált tisztségviselık rendszeresen látogatták a kollégiumi értekezleteket, és az ott szerzett információk átadásával is segítették a hivatali munkát. Az Elnökség és az Ellenırzı Bizottság tagjai rendezvényeinken folyamatosan, aktívan részt vettek. Ez azt eredményezte, hogy a jelenlévık rangosabbnak tekintették a szóban forgó összejöveteleket, s e mellett a tisztségviselık részletesebben megismerték az apparátus munkáját, ezáltal még hatékonyabban tudták azt segíteni, mint eddig.
KLUBOK MŐKÖDÉSE, BIZOTTSÁGOK Törekedtünk a vállalkozásokat érdeklıdési körüknek, szakirányulásuknak megfelelı klubokba tömöríteni. A beszámolási idıszakban a már hagyományosan jól mőködı Könyvelık Klubja tovább folytatta munkáját. Lényegében változatlan létszámmal, havi rendszerességgel üléseztek 80-100 fı részvételével, emellett évente 3-4 konferencia jellegő nagyrendezvényt is tartottak. Így próbáltunk segítséget nyújtani vállalkozásaink számára a változó jogszabályok megismerése és alkalmazása érdekében. Kisebb létszámmal, de töretlenül mőködött a Gazdaság Versenyképesség Klub is Főrész József úr vezetésével. A klub üléseit idén kevesebb alkalommal, de nagyobb volumenőre tervezzük. Nagy sikere volt a Flamand Kormány és a Gazdasági Minisztérium által támogatott Plátócsoport mőködésének, melynek vezetıje Révai Gabriella volt. A Plátó-csoport tagjai azóta is közremőködnek a többi klub munkájába. 2
Kamaránk aktív résztvevıje a 2007-ben alakult Regionális Beszállítói Klubnak, melynek számos megyei vállalkozó is tagja. A klub keretén belül gyárlátogatással egybekötött tapasztalatcserét szerveztünk. Legfrissebb vállalkozói csoportosulásunk a Megyei Fémipari Klaszter, melyet a társszervezetekkel, a Tatabányai GFSZ-el és a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen hívtunk életre. Kamaránktól Kovács Károly és Mócher Imre elnökségi tagjaink részt vesznek a klaszter irányító bizottságának munkájában. Részesei voltunk a Magyar-Szlovák közös gépipari, bútoripari klaszter létrehozásának. Tagjai a KEMKIK mellett a Heves-, a Nógrád megyei is, és a Besztercebányai Regionális Kamara tagja. A második önkéntes ciklus kezdetén az elnökség életre hívta a Gazdasági Információs Bizottságot, melynek vezetıje Péntek Szilveszter, tagjai Dr. Szerencsés László, Vági Péter, Kolonics Tibor és Bátori József. A bizottság tevékenységével segítette a hivatal munkáját is. Közremőködésünk révén sok vállalkozáshoz eljutottak a bizottság munkájának eredményei, hiszen mindig az aktuális témák kerültek feldolgozásra, úgy mint a jogszabály-változások, illetve azok hatásai a vállalkozásokra, helyi adóztatási gyakorlat stb. Elemzéseiket megjelenítettük a médiában is, ezzel segítetve a vállalkozókat.. RENDEZVÉNYEK, KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK A beszámolási idıszakban mintegy 250 jelentısebb rendezvényt szerveztünk, közel 7000 vállalkozást mozgósítva. A rendezvények többsége térítésmentes volt, ugyanis a felmerülı költségek jelentıs részét pályázati forrásból fedeztük, szervezésük zömét Scheibné Mák Erika bonyolította. Összejöveteleinket a vállalkozók igényeinek megfelelıen konkrét témafeldolgozások, hasznos szakmai viták jellemezték. Elmondható, hogy a térségben kamaránk az egyetlen szervezet, amely a jogszabályváltozásokat szem elıtt tartva számos szakspecifikus rendezvényt szervez. A vállalkozásokat segítı munkában együttmőködı partnereink voltak többek közt a PM, GKM, VPOP, APEH, Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség, Megyei Munkaügyi Fıfelügyelıség. Programjaink népszerőségének záloga, hogy a témafelvetések az érintett résztagozatok vezetıitıl erednek, s mindig a vállalkozások mőködését érintı kérdések megvitatását biztosítják. Különösen arra törekedtünk, hogy elıadásokat, párbeszédet szervezzünk a vállalkozások ellenırzését végzı szervezetek, intézmények szakemberei bevonásával, ezzel elısegítve a gazdálkodók jogszabály-követı mőködését. A legnagyobb figyelemmel kísért rendezvényünk 2005-ben az MNB elnöke által tartott Inflációs Konferencia volt, amelyen a megye legnagyobb cégeinek képviselıi, országgyőlési képviselık és más prominens személyek vettek részt. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az MNB a megyei szervezetek közül a kamarát kérte fel szervezınek. A tavalyi évben a postaközpont felkérésére rendeztünk vállalkozói fórumot a posta privatizációjával kapcsolatban. Minden évben standdal is részt vettünk a Pünkösdi Vásáron, melynek szakmai kísérı rendezvényeit az esztergomi székházunkban tartottuk, ahol 2005-ben Herczog Edit EU-s képviselıasszony tartott nagysikerő elıadást kis-és középvállalkozások részére. Kamaránk minden évben részt vesz a megye egyik legnívósabb kiállításán, a Vértes Expo-n, melynek keretén belül minden évben díjazzuk a legjobban mőködı kiállítókat. 2005-ben, a vásáron tartott szakmai rendezvényünkön Herczog Edit EU- képviselı és Dr. Parragh László, az MKIK elnöke voltak a fı elıadók. Állandó a jelenlétünk a Megyei Pályaválasztási rendezvényen is Tatabányán, a körcsarnokban. 3
Szervezıi voltunk a rendezvényhez kapcsolódó nagysikerő szakmai konferenciának, ahol kamarai tisztségviselıink nyilvános szereplési lehetıséget is kaptak. Az elmúlt 4 évben Kovács János alelnök úr közremőködésével aktív résztvevıi voltunk a Tatai Edzıtáborban tartott Országos Közlekedési Konferenciának, melyen 2008-ban az MKIK elnöke tartott elıadást. 2008-ig fı szervezıi és koordinátorai voltunk a „Megye Gazdasága Kitüntetı Cím” pályáztatásának. Közremőködésünkkel olyan cégek nyerték el a díjat, mint a Nokia, Suzuki, Coloplast, Güntner Tata, Tatabányai Bowdengyártó Kft., Tatabányai Sütıipari Vállalat stb. Az utóbbi két évben egy-egy rendkívüli „szakmai” elnökségi ülést tartottunk. A múlt évi fórumon részt vett Dr. Horváth Klára parlamenti képviselı is, és Pál Béla a Területfejlesztési Tanács elnöke. Idén Sárközy professzor tartott elıadást a társasági törvény változásairól, továbbá tájékoztatást adtunk az aktuális régiós pályázatokról, eszmecserét folytattunk a vállalkozásokat érintı aktuális gazdaságpolitikai kérdésekrıl. SZAKKÉPZÉS REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 3.4.1. A szakképzésben sikeresen teljesítettük a ROP 3.4.1. programot, mely 2004 novemberében kezdıdött és a régió-specifikus képzések támogatására irányult. Ez az EU által támogatott pályázat volumenét tekintve egyedülállónak mutatkozott kamaránk történetében. A 3 éves projekt során a KEMKIK-nél 188-an szereztek mesterlevelet, egyéb szakmákban pedig régiós szinten több mint 2500 jelentkezı képzése valósult meg támogatott formában. Sok olyan kisvállalkozó jutott így mesterlevélhez vagy OKJ-s bizonyítványhoz, akinek anyagi erıforrásai a képzés teljes összegének finanszírozásához eddig elégtelennek bizonyultak. MESTERKÉPZÉS, VIZSGÁZTATÁS Kamaránk a szakképesítésrıl és a kamarákról szóló törvény felhatalmazása alapján végzi a mesterképzést, melynek elvárása, hogy megırizze a tisztességes vállalkozások tekintélyét, minıségi és etikai garanciát nyújtson a megrendelınek, adjon rangot a mestercím viselıjének, járuljon hozzá az utánpótlás színvonalas szakmai és morális neveléséhez, ırizze meg és építse tovább a jó hagyományokat. A mesterképzés iránti igényeket jogszabályi elıírások, a vállalkozói körben meglévı információk, a jelöltek anyagi helyzete, a vállalkozások gazdasági állapota, az igénybe vehetı támogatási lehetıségek, a politika, valamint presztízs okok határozzák meg. A tanfolyamok színvonalával, a vizsgák lebonyolításával a hallgatók meg voltak elégedve. Éves terveink teljesültek, azok megalapozottak voltak mennyiségi és pénzügyi téren egyaránt. Jelenleg 85 szakmában van lehetıség mestercím megszerzésére. A 3. sz. mellékletben található összesítésekbıl az alábbi tapasztalatokat szőrhetjük le: - kiugróan magas létszámot a „Gáz- és olajtüzelı-berendezés szerelı, üzembe helyezı” mesterképzés keretén belül sikerült elérni az Égáz Zrt, Dégáz Zrt., a Dunagáz Zrt., valamint a Géza Fejedelem Szakképzı Iskola segítségével és közremőködésével. - a vizsgázók 70 %-a a mestervizsgához kötött szakmák gyakorlói közül kerültek ki, míg az összlétszám 30 %-a presztízsokok miatt és a továbbképzés szándékával vett részt a mesterképzésben. A legtöbb jelentkezıt az építıipari, épületgépészeti és az autós szakmában tevékenykedık adták, hiszen tevékenységük hatósági engedélyhez vagy regisztrációhoz kötött. 4
- a 2000-2004-ig terjedı idıszakban viszonylag egyenletes igény jelentkezett a mesterképzésekre. A 2005-ben kezdıdı, vállalkozókat sújtó megszorító intézkedések következtében csökkent a fizetıképes kereslet a tanfolyamok iránt. A jelenlegi válság tovább rontott a helyzeten. SZINTVIZSGÁK A szakképzésben a szintvizsgák szervezési jogát 2004-ben kapta meg a kamara. A kezdeti célkitőzésünk az volt, hogy összegyőjtsük a tapasztalatokat, mielıtt végsı formába öntenék ennek a fontos feladatnak a rendszerét. Tavaly országosan 12.000 tanuló vizsgáztatására került sor. Kamaránknak ebbıl 559 fı jutott. Az oktatott 16 szakmából 12 szakterületen 8 iskola közremőködésével 7 helyszínen szerveztük meg a vizsgákat. A program teljesítése során egyre több iskola került kapcsolatba a kamarával, ismerte meg tevékenységünket. A szintvizsgák helyszínének kiválasztásánál fı szempont volt az iskola oktatási színvonala, eszközellátottsága. A feladatot határidıre -2 hónapon belül- sikeresen elvégeztük. A gyakorlatban sok hasznos tapasztalatot nyertünk az iskolákkal, és a tanulókkal kapcsolatban. 2006-ban újabb 11 szakmával bıvült a kamara gondozásába adott szakterületek száma. (lásd 4. sz. táblázat az eddig átadott 27 szakmáról) A szintvizsgáztatás során szembetőnıvé vált az iskolák eltérı oktatási színvonala, különbözısége a szintvizsga eredmények figyelembevételekor. Akadt olyan iskola, ahol a kapott érdemjegyet teljes mértékben a félévi gyakorlati jegynek számították be és volt, ahol azt nem vették figyelembe a féléves osztályozásnál. A felkért vizsgabizottsági elnökök- átérezve a kamara felelısségteljes szerepét a szintvizsgák lebonyolításában- a szerény díjazás ellenére készséggel álltak rendelkezésre és magas szintő szakmai felkészültségüknek megfelelve vettek részt a sikeres lebonyolításban. Összességében a szintvizsgarendszer a céljának jól megfelelt, sok pozitív tapasztalattal lettünk gazdagabbak, melyeket az érintett iskolákkal is megosztottunk és elıfordult, hogy korábbi ismereteink vagy sejtéseink megerısítést nyertek. pl.: önállótlanok a tanulók, kevés a szakmai rutinjuk, elıfordulnak szakmai hiányosságok és a tanulók kisebbik részének a tanuláshoz, munkához való hozzáállása nem megfelelı. TANULÓSZERZİDÉSEK KÖTÉSE Nyolc éve létezik a tanulószerzıdés intézménye. A 2007. júniusától hatályba lépett jogszabály a kamarát végérvényesen beágyazta a szakképzési rendszerbe. Az új jogszabállyal járó többletfeladat plusz munkát jelentett a szakképzési munkatársaknak. A tanulószerzıdések számának növekedése következtében nıtt a felkeresendı vállalkozások száma is. A látogatások során azt tapasztaltuk, hogy nem hatóságként, hanem segítı partnerként kezelték munkatársainkat, akik hasznos tanácsokkal, információkkal látták el a vállalkozókat. Talán ez a segítségnyújtás is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi idıszakban jelentıs mértékben nıtt a tanulószerzıdés-kötések száma.( lásd 5.sz. melléklet ) Ez évben megközelítettük az 1100 dbot. Örvendetes, hogy különösen a hiányszakmákban történt jelentısebb növekedés, így például fémforgácsoló, autóelektronikai mőszerész, karosszérialakatos, villanyszerelı, valamint a kımőves szakmákban. A tanulószerzıdések számának emelkedése következtében megnövekedett az új képzıhelyek száma is, ahol többszöri személyes felkeresés útján részletes tájékoztatást nyújtottunk a tanulószerzıdéses rendszer mőködésérıl, erre a célra felhasználtuk kamarai portálunkat is. Az elmúlt években végzett ellenırzések és propagandatevékenységek eredménye nem csak a tanulószerzıdések számának növekedésében illetve a képzıhelyek bıvülésében jelentkezik, hanem a képzıhelyeken a tanulók számára biztosított feltételek fokozott javulásában is megnyilvánul. 5
Az új képzıhelyekkel kapcsolatban is pozitív tapasztalatokra tettünk szert. A személyi és a tárgyi feltételek minden ellenırzött vállalkozónál megfeleltek az elıírásoknak. A képzıhelyek eszközellátottsága széles skálát mutat, a megfelelıtıl a kiválóan megfelelıig. Ez utóbbit nagy mértékben befolyásolja az adott vállalkozás eredményessége. Kedvezı jelenség, hogy a fennmaradás érdekében a vállalkozások többsége próbálja korszerősíteni eszközállományát. A tanulószerzıdések számának emelkedésével megnıtt a tanulószerzıdéssel oktató gazdálkodó szervezetek száma. Ez a tendencia fıleg azokra volt jellemzı, akiknél korábban nem zajlott gyakorlati oktatás. Ezen vállalkozások fokozottabban igényelték a tanácsadás lehetıségét, hogy az elıírt követelményrendszernek minél jobban megfeleljenek. Munkatársaink megfelelı szakmai segítségnyújtása következtében a gazdálkodók egyre gyakrabban keresik fel kamaránkat a tevékenységükhöz kapcsolódó egyéb közremőködést kérve. Azzal az észrevétellel fordultunk az MKIK felé, hogy a tanulószerzıdés intézményének még nagyobb arányú elterjedését eredményezné a meglehetısen bonyolult és folyamatosan változó adminisztrációs kötelezettségek csökkentése. GYAKORLATI KÉPZİHELY-ELLENİRZÉS Fontos feladatunk volt a gyakorlati képzıhelyek ellenırzése. A négy év alatt 800 gazdálkodó szervezetnél 1000 képzıhelyet látogattunk meg. Feladatunk kiterjedt annak a 4 iskolának a tanmőhelyére is, ahol a kamara által átvett 16 szakma oktatása folyik. A szakképzı intézmények a lehetıségeikhez mérten folyamatosan fejlesztik, illetve korszerősítik az oktató helyiségeket, hogy azok a képzés feltételeinek minél inkább megfeleljenek. Az ellenırzésben érintett iskolák mindegyike betartja az elıírt csoportlétszámot, a tanulók óraterhelésével, illetve az egyenlı bánásmóddal kapcsolatos szabályokat. A tanmőhelyek megfelelı kihasználtsággal mőködnek. Az iskolák rendelkeznek az oktatott szakma Szakmai és vizsgakövetelményeivel, a gyakorlati oktatás Központi Programjával, illetve a helyi képzési munkaprogrammal. A szakértık értékelése alapján elmondható, hogy a tanulói juttatások biztosítása rendezett a tanmőhelyekben. Rendszeresen biztosítják számukra a kedvezményes étkezést, munkaruhát, taneszközöket, illetve a megfelelı tisztálkodási eszközöket. Minden tanulóra kötöttek érvényes tanulói felelısségbiztosítást. A rászorulóknak az önkormányzat – iskolai javaslatra – tankönyv kedvezményt biztosított. A hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezéseket is minden esetben betartják az iskolák. A tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy a kamara által végzett rendszeres ellenırzések pozitív hatással vannak a gyakorlati képzés színvonalára az oktatás, a dokumentálás és a tanulói juttatások terén. Meg kell jegyeznünk azonban néhány negatívumot is. A munka elvégzését nagyon megnehezítették az állandóan változó jogszabályok, a bürokrácia növekedése. A vállalkozások és a szakiskolák kapcsolattartása formális. A másodszakma fizetıssé tétele elveszi a lehetıséget a szakmát tanulni kívánó tanulóktól, mert a szülıkre nehezedı költségek növekedése miatt már nehezen tudják támogatni a képzést. További problémát jelent az, hogy a hiányszakmát oktató vállalkozások nehezen tudják kifizetni a tanulóknak járó megemelt járandóságot, hiszen egy évig hitelezni kell. Kedvezıtlen gazdasági helyzetük miatt meggondolják, hogy a továbbiakban foglalkoztassanak-e tanulót. Azokban a szakmákban, ahol a juttatások kötelezıen megduplázódtak, az évközi visszaigénylés lehetısége igen fontos lenne. A gyakorlati oktatók tanfolyami felkészítését 6
folytatni kell, fıleg most, hogy a moduláris képzésre való áttérés a gyakorlati képzés terén új feladatok elé állítja az oktatókat. Az átállás nagy erıfeszítést kíván az iskoláktól és a kamarától is, dokumentáltság terén. A továbblépés feltétele a gazdaság szereplıi, a kamarák és az iskolák közös összefogása a szakképzés színvonalának emelése érdekében. Külön feladat a képzıhelyek akkreditálása és ellenırzése. Azokat a képzıhelyeket ellenıriztük külön, amelyek akkreditáltatni akarták képzıhelyeiket, hogy a szakképzési hozzájáruláshoz hozzá juthassanak. Évente több mint 50 gazdálkodó szervezetnél mintegy 70 képzıhelyet ellenıriztünk, ahol több mint 250 tanuló tanult. Szakképzési munkatársaink a fentieken kívül számos rendezvény megszervezésével is segítették a vállalkozások és iskolák munkáját. A szakképzési hozzájárulás elszámolásáról minden évben elıadást szerveztünk. Mőködtettük a TESZEB-et, mely bizonyos mértékig segítséget is jelentett munkánkhoz. 2008-ban újabb feladatokkal bıvült a szakképzés tevékenysége azokban a szakmákban, melyeket a kamara a gondozásába vett, ugyanis megkaptuk a Szakma Kiváló Tanulója elnevezéső tanulmányi verseny szervezési jogát is. Az elıdöntıket az iskolák bonyolították le helyi szinten. A jól szereplı tanulók bekerültek a középdöntıbe, melyet a kamarában bonyolítottunk le. A megyei versenyen érintett szakmák: villanyszerelı, kımőves, kárpitos, épületburkoló, asztalos, ács-állványozó, szobafestı-mázoló és tapétázó, nıiruha-készítı,
cukrász, szakács, fodrász, kozmetikus.
A középdöntıkre 99 tanuló jelentkezett. A vizsgák országosan egységes idıpontban kerültek lebonyolításra. Az értékelés két részbıl tevıdött össze, az elért pontszámokról összesítıt készítettünk, ahol az összesítést követıen kialakult az országos döntın résztvevı tanulók végleges névsora. Megyénk diákjai hat szakmában értek el olyan eredményt, mely feljogosítja ıket az országos döntın való részvételre. Ezek a következık: - szakács - kozmetikus - kımőves - asztalos - szobafestı- mázoló és tapétázó, - nıiruha-készítı. A legújabb feladatunk a szakképzésben a 2008-ban alakult Regionális Szakképzési Tanács Társelnöki és koordinátori feladataihoz kapcsolódik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2007. októberében eredményes támogatási kérelmet nyújtott be a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz a munkaerı-piaci szereplık iskolarendszerő szakképzés koordinációjában való részvételre történı felkészüléshez. Az egyéves program kezdı eleme lehet egy középtávú 3 éves, piaci megfeleltetést elıirányzó szakképzésfejlesztésnek. 7
A projekt célja egy olyan- különbözı partnerszervezetekkel kiépítendı- hálózat mőködtetése, mely alap pillére lesz a szakképzés-fejlesztési feladatok folyamatos ellátásának. A Közép-dunántúli Regionális Szakképzési és Fejlesztési Bizottságba társelnöknek Juhász József KEMKIK elnököt delegálták a területileg érintett gazdasági kamarák. A projekt kamarák közötti gesztora a mi kamaránk lett. A kamarai programkoordinátori feladatokat a KEMKIK részérıl Majtényi Ferenc látja el. SZÉCHENYI KÁRTYA ÜGYINTÉZÉS A Széchenyi kártya igénylésének elsı pillére a kamara. Az igénylések száma éves szinten megközelíti az 500 darabot. A kártya kiadás számában maradt a korábban kialakult 80-20 %os arány a javunkra a VOSZ-al szemben. A KAVOSZ a hitel visszafizetések csökkentése és a bankok azon törekvésének kivédése érdekében, hogy a bedılt ügyek fizetési kötelezettségét az irodákra hárítsa, létrehozta belsıellenırzési hálózatát, amely jelentıs mértékben megszigorította az ügyintézést és megnövelte az ügyintézı kollégákra háruló adminisztrációs- és ellenırzési feladatokat. Ez együtt jár az egy ügyfélre szánt idı és az ügyintézı felelısségének további növekedésével. Megyénkben a bebukási arány ez idáig minimálisnak mondható, de a vállalkozók pénzügyi adatai - tapasztalataink alapján -az elızı évhez viszonyítva tovább romlottak. A konstrukcióban kiemelten vizsgált árufuvarozói és építıipari tevékenységet folytatók mellett a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozókra is fokozott figyelmet fordítanak a bankok, mert ebbıl a körbıl is folyamatosan növekszik a bebukások száma országos szinten. Kamaránk az elıszőrésben kiemelt szerepet játszik több szempontból is. Egyrészt a vállalkozók pénzügyi adatainak elızetes bekérésével információt adunk arról, hogy az igényléssel kapcsolatos folyamat elindítható-e vagy sem. Másrészt a bankok munkáját segítjük az ügyféllel kapcsolatos észrevételeink, szubjektív tapasztalataink továbbításával. Megyénkbıl elsısorban a mikro- és kisvállalkozók közül kerülnek ki a kártyát igénylık, s legtöbben az 5 millió forintos hitelt veszik igénybe. Nemzetközi viszonylatban is nagy sikere van a Széchenyi Kártyának, miután bekerült Európa 13 legnagyobb projektje közé. A 2007-es Európai Vállalkozási Díj – akadémikusokból, vezetı európai vállalkozókból, az Európai Bizottság és a portugál elnökség képviselıibıl álló – zsőrije a 13 döntıs projekt közé választotta a Széchenyi Kártya konstrukciót. Úgy érezzük, hogy hivatalunk munkája is benne van ebben a sikerben, hiszen a kibocsátott kártyák 80 %-ánál a kamarák mőködtek közre. 2006-ig dinamikusan növekedett az igénylések száma, 2007-ben stagnált, s a 2008. év elejétıl ismét növekedést tapasztalhattunk. Az érdeklıdés mérséklıdésének oka abban rejlik, hogy a kereskedelmi bankok a kártyához hasonló vagy jobb hitelkonstrukciókat vezettek be a pénzpiacon. A vállalkozások számára ez kedvezı ugyan, de számunkra mégis fontos, hogy ne csökkenjen ez a szolgáltatás, hiszen ez is egy kapocs a gazdálkodó szervezetek felé.
A Széchenyi kártya ügyintézése közben újabb feladatokhoz jutott a kamara. A beszélgetések során automatikusan felmerülnek különbözı pályázatokkal kapcsolatos kérdések. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamilyen oknál fogva nem tudják, vagy mégsem akarják igénybe venni a kártyát – ugyanakkor további hitel nélkül a mőködésük bizonytalanná válhat – más banki szolgáltatásokat ajánlunk. Ezért kamaránk együttmőködést alakított ki a jelentısebb kereskedelmi bankokkal a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elısegítése érdekében. A „kártya- érdekeket” nem sértve a vállalkozásokat folyamatosan tájékoztatjuk a kereskedelmi bankok megújuló szolgáltatásairól.
8
OKMÁNYHITELESÍTÉS A beszámolási idıszakban folyamatosan nıtt a külkereskedelmi okmányok hitelesítésével kapcsolatos feladatunk. A vállalkozások zökkenımentes, azonnali kiszolgálása érdekében kamaránknál 5 munkatársunk rendelkezik a hitelesítéshez szükséges aláírási joggal. Az utóbbi idıben az unió határainak bıvülésével tovább csökkent – évi 4-5 eset - az ATA CARNET kibocsátás. PÁLYÁZATOK, TÁMOGATÁSOK A pályázatfigyelés és tanácsadás folyamatos volt kamaránknál. A vállalkozások segítésére együttmőködést kötöttünk a kiváló referenciákkal rendelkezı ICT Európa Kft.-vel, akik kedvezményes áron vállalják a kamarai tagok kiszolgálását. (A pályázatok négy éves eloszlását a 6.sz. melléklet tartalmazza.) 2005-tıl újból bevezettük tagjaink részére a kiállításokon, vásárokon való részvétel támogatását. Évente 2 millió forintot fordítottunk e célra. A szokásokhoz híven támogattuk a Cukrászok Országos versenyét, a Farsang Kupát. Az elmúlt 2 évben hozzájárultunk a cukrász olimpián való részvételhez, amelyen megyénk versenyzıi szép helyezéseket értek el. A 2008. évi Chicagói Fodrász- kozmetikus világbajnokságon való részvételt is támogattuk, hozzájárulva a magyar csapat sikeréhez. Évente hozzájárulunk a VOSZ gondozásában lebonyolított Príma Primisszima díjak anyagi fedezetéhez. Szervezı munkánkkal és díjakkal segítettük az évente sorra kerülı Regionális Diák Divat bemutató sikeres megtartását. Szintén a támogatott programok közé tartozik Kovács Károly és Mócher Imre elnökségi tagjaink közremőködésével Kisbéren megrendezésre kerülı Vasnyővı Verseny is. IPARJOGVÉDELEM A Magyar Szabadalmi Hivatal a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tudatosságának és információs ellátottságának fokozása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KKC alapjának támogatásával a 2004-2006 év folyamán kibıvített országos lefedettségő iparjogvédelmi információs hálózatot, iparjogvédelmi tájékoztatási rendszert üzemeltetett a Kereskedelmi és Iparkamarákkal együttmőködve. A iparjogvédelmi információs hálózat a vállalkozások, egyéni feltalálók iparjogvédelmi tájékozottságának szélesítésére hivatott, részükre iparjogvédelmi információt, szolgáltatást nyújtott. Ez az információs pont 2007. január 31-ig mőködött hálózati formában az MSZH égisze alatt, de kamaránk továbbra is az érdeklıdık rendelkezésére áll szabadalmi ügyekben. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A nemzetközi kapcsolatok terén is eseménydús idıszakot zártunk. A Nagybányai Kamarától elnöki szintő látogatónk volt 2006-ban, akivel tárgyaltunk a kamarák közti együttmőködésrıl. Konkrétan felvetıdött a fogtechnikus képzés hazai OKJ-s képzésbe való bekapcsolása. A megkezdett tárgyalásokat Nagybányán folytatták, mikor Szimler Ferenc úr járt a Nagybányai Kamaránál. Minden évben részt vettünk a komárnói Nemzetközi KOMEXPO Kiállítás megnyitó ünnepségét, melynek megszervezéséhez segítséget adtunk a szervezıknek. Közremőködtünk tagunk, a Palatin Kft. Zágrábi termékbemutatójának a megszervezésében. 9
Évente két alkalommal fogadtunk kínai vállalkozói és kamarai delegációt, s elnöki tájékoztatást adtunk a megye gazdaságáról, kamaránk tevékenységérıl. Az Indiai nagykövet asszony volt vendége kamaránknak. A múlt évben részt vettünk a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub alakuló ülésén, ahol nemzetközi kamarai találkozó keretén belül mutattuk be az angol-magyar nyelvő beszállítói kézikönyvet, melyet pályázaton nyert forrásból készítettünk el. Ezt a kiadványt a nagykövetségeken, önkormányzatokon, hazai és külföldi kamarákon kívül tagjaink részére is eljuttattuk. BÉKÉLTETİ TESTÜLET A legutóbbi 4 évben a kamara hivatala biztosította a békéltetı testület mőködésének kereteit, végezte az adminisztrációs feladatokat. Sajnálatos esemény – André Lászó úr eltávozott az élık sorából – nehezítette az egyre hatékonyabban mőködı bizottság munkáját. Az új elnök választása során Dr. Daniné Dr. Polák Viktória kapott bizalmat, s azóta ı irányítja a munkát. Évente közel 100 ügyben jártak el. ÖSSZEGZÉS Az elmúlt négy év munkáját úgy összegezhetjük, hogy az egybeforrt, nagyon aktív testületi tagok irányítása és nem utolsóként említve megbecsülése mellett végeztük a hivatalra háruló feladatokat. Az MKIK kamarákat összefogó kezdeményezı szerepe, befolyásának erısödése, a testületek, a hivatalok és a tisztségviselık korrekt baráti együttmőködése nagyban hozzájárultak a feladatok sikeres végrehajtásához. Az MKIK elnöke, alelnökei és fıtitkára, de hivatalának szakemberei is személyesen vagy kollégáikon keresztül nagyban segítették munkánkat, és így a közös siker részeseivé válhattunk. Külön ki kell emelni az MKIK egyre sikeresebb erıfeszítéseit a kamarák hálózatszerő mőködésének kialakításában. Úgy értékeljük, hogy az önkéntes idıszak óta végzett következetes munka eredménye, kamaránk kiegyensúlyozott pénzügyi helyzete, jól mőködı hivatali szervezete, a tisztségviselık aktivitása jó alapot biztosít a következı idıszak egyre nehezedı feladatainak teljesítéséhez, stratégiánk megvalósításához. Munkánk során a jövıben is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden vállalkozó, vállalkozás potenciális tagjelölt és folytatva a „nyitott ajtók” politikáját minden tisztességes szándékú ember rendelkezésére állunk. A kamarai székházból csak elégedett ember távozhat, tagsági viszonytól függetlenül. Segítenünk kell a vállalkozásoknak a versenyképesség javításában üzleti, szakmai kapcsolatrendszerük bıvülésében. Tovább kell erısíteni a „klubok” közötti átjárást, információcserét. Rendkívül nagy a felelısségünk a szakképzés területén, hiszen egyre több nagysúlyú feladatot kapunk. Komoly próbatételt jelent a kamaránknak az, hogy az újonnan alakult Regionális Szakképzési Tanács társelnöki tisztjét kamaránk elnöke látja el. Ezzel tovább nı a felelısségünk a régió szakképzésének jövıjét illetıen. Továbbra is fent kell tartanunk a politikai semlegességet úgy, hogy gazdaságpolitikai szerepünk közben ne csökkenjen. Erısítenünk kell az országos kamarai vezetést abban a törekvésében, amit annak érdekében fejt ki, hogy a politika még több területen fogadja el a gazdasági partnerséget, hogy a kamara véleményének kikérése nélkül ne szülessenek vállalkozókat érintı helyi vagy országos döntések. 10
Ki kell használnunk a 2008-tól szerzıdésbe is foglalt régiós kamarai együttmőködésben rejlı lehetıségeket, tovább kell erısíteni az együtt gondolkodást a térség vállalkozásainak érdekében. A jövıbeni feladatok megoldásában számítunk az önkormányzatokkal és a Megyei Közgyőlés vezetésével kialakult jó együttmőködésre.
Juhász József A KEMKIK elnöke
11
