ELŐTERJESZTÉS. a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

BELÜGYMINISZTER NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER BM/5482/2013. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdés rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS Készült: 2013. március 19-én.

ELŐTERJESZTÉS a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről

Budapest, 2013. március

készítette: Dr. Iván Andrea, Jármi Gyöngyi Salamin Géza, Drahos Zsuzsanna, Dr. Péti Márton

látta:

jóváhagyta:

Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár

Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár Gondos Judit közigazgatási államtitkár

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai 2013. március 21. 2013. március 31.

államtitkári értekezlet időpontja: NFK ülés időpontja

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért nem adott észrevétele egyet véleményt maradt fenn KIM NFM VM EMMI HM KÜM Miniszterelnökség 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami egyetért nem ért nem adott észrevétele szerv egyet véleményt maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet


egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

látta:

jóváhagyta:




VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja és előzményei A Kormány a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozatának (a továbbiakban: korm. határozat) 5. pontjában felhívta a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy dolgozzon ki irányelveket a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolására. Az előterjesztéssel célja – a korm. határozatba foglalt feladat végrehajtása érdekében – a 20142020-as európai uniós programozási időszakban az integrált városfejlesztési célokra elérhető fejlesztési források lehívásához, ezek megtervezéséhez szükséges néhány irányelv meghatározása. A nagyvárosi térségek integrált városfejlesztési programjai és a lehatárolás elvei A. A nagyvárosi térségek integrált városfejlesztési programjai A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Tekintettel arra, hogy az integrált településfejlesztési stratégiák középtávú stratégiai dokumentumok, azok teljes körű felülvizsgálata a soron következő programozási időszak kezdetén a legidőszerűbb. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Belügyminisztériummal együttműködve pályázati felhívást hirdetett meg a konvergencia régiókban Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése címen, s módosított további kiírást tervez a Középmagyarországi Régió esetében. A felhívás célja, hogy a megyei jogú városok a már elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiájukat (IVS) figyelembe véve a kohéziós politika beavatkozási logikájának tematikus célkitűzései és beruházási prioritásai mentén fogalmazzák meg a településük, ill. annak funkcionális térségét érintő fejlesztési elképzeléseiket a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. A felülvizsgálatot az uniós elveknek és a hazai jogszabályoknak megfelelően kell végezni (314/2012 (XI.8) Korm. rendelet). A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok (Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia) akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is készítette: Dr. Iván Andrea, Jármi Gyöngyi Salamin Géza, Drahos Zsuzsanna, Dr. Péti Márton

látta:

jóváhagyta:




hozzájárulhatnak. Az ITS átdolgozásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan – lehetőleg komplex – városfejlesztési projektek, amelyek majd a 2014-2020-as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Mind a városfejlesztési dokumentumok készítése, mind az abban foglalt beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során elvárás a széleskörű partnerség, valamennyi, a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási szerv részvételének biztosítása. Tekintettel a feladat jellegére, újszerűségére, a jogszabályi változások naprakész követhetősége érdekében a Belügyminisztérium, mint szakminisztérium aktív segítséget kíván nyújtani a városok számára e tervezési folyamathoz. Fontos célunk az átdolgozás során a településközi koordináció az eddigieknél nagyobb figyelmet kapjon. Hazánkban a városok méretéből, lakosságszámából, a városi problémák jellegéből, ill. a városok városhálózati hierarchiában betöltött szerepéből és ellátandó funkcióiból adódóan jellemzően a megyei jogú városok azok a gazdasági egységek, amelyek a régiók jelentős részére kiterjedő szerepkört töltenek be, és amelyekhez munkaerő piaci szempontból erősen integrálódó „háttérterületek” kapcsolódnak. A felhívás tehát ösztönözni kívánja városhatáron kívüli területek, települések, térségek bevonását a tervezésbe, azaz hogy a dokumentumok megjelenítsék nem csak a város szűken vett közigazgatási területére, hanem e funkcionális városi térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket is. Az ITS átdolgozása során vizsgálni szükséges a különböző területegységek, így országos, megyei, városi, város-vidéki, egyéb körzeti szintű területegységek fejlesztési stratégiáit és programjait, és azokkal összhangban, a közös érdekeltségbe tartozó fejlesztéseket közösen tervezve meghatározni a közös fejlesztési célokat, beavatkozásokat. A jelenlegi városi kihívások összetettsége indokolttá teszi, hogy az integrált városfejlesztési stratégia kiterjedjen a város funkcionális térségére, agglomerációjára is, amellyel a város szorosan összetartozik, funkcionálisan együttműködik (pl. elsősorban munkaerő-piaci szempontból, de figyelembe véve egyéb, közlekedési, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, stb. aspektusokat is). Fejlesztési elképzeléseit tehát az őt körülvevő településekkel (adott esetben közelben lévő várossal) együtt kell meghatároznia. Az integrált városfejlesztési program kidolgozására vonatkozó pályázati felhívás előkészítés alatt áll a Közép-magyarországi régióban is, tekintetbe véve a régió speciális helyzetét és 2014-2020 közötti fejlesztési lehetőségeit. B. A nagyvárosi térségek lehatárolásának elvei 1. Város és környéke, funkcionális térség együttműködése A nagyvárosi problémák, kihívások jellegük miatt nem állnak meg a város közigazgatási határainál, ezért erősödött fel az elmúlt években nemzetközi szinten is az az elv, hogy a várospolitika a város és környékének funkcionális egységében gondolkozzon, és ezen a szinten fogalmazzon meg fejlesztési beavatkozásokat. Az OECD és Európai Bizottság közös ajánlást dolgozott ki az elmúlt évben (OECD (2012) „Redefining Urban: A New Way to Measure Metropolitan Areas), mely szerint a funkcionális városi térség egy gazdasági egység, ami egyrészt egy sűrűn lakott „városi készítette: Dr. Iván Andrea, Jármi Gyöngyi Salamin Géza, Drahos Zsuzsanna, Dr. Péti Márton

látta:

jóváhagyta:




maggal”, másrészt az ahhoz munkaerő piaci szempontból erősen integrálódó „háttérterülettel” írható le. Mivel azonban a fenti meghatározás is csak egy ajánlás, nemzetközileg egységesen elfogadott definíció híján, a hazai Integrált Településfejlesztési Stratégia készítés szempontjából tekintve a vonzáskörzet meghatározása az alábbiak szerint történhet: a város vonzáskörzete azon települési önkormányzatok területét foglalja magában, melyek lakosságára valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi település – a megyei jogú város (MJV) – gazdasága jelentős közvetlen hatással van, ami megjelenik a munkaerőpiac integráltságának magas fokában, a gazdasági szereplők kapcsolatrendszerének jellegzetességeiben, ezekből adódóan a közlekedési szokásokban valamint, estenként a szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek közös használatában. 2. A város vonzáskörnyékének lehatárolása Mindenképpen kiinduló alapnak tekinthető a Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban, a 2001-es népszámlálási adatok alapján készített Területi Atlasza a nagyvárosi településegyüttesek lehatárolásáról és a hozzá tartozó részletes elemzések. Jelenleg azonban sem friss adatok, sem ezekre épülő módszertan nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyértelműen és általánosan, minden településre kiterjedően lehatárolható legyen a települések azon köre, melyre a városnak, mint központnak erős vagy érdemi ráhatása van. A tervezés alapjául szolgáló lehatárolás során így egyedi és rugalmas megoldásokat célszerű alkalmazni. Ezek alapján minden megyei jogú saját maga határozza meg, mely településeket tekinti vonzáskörzetébe tartozóknak. Javasolt a térségi kapcsoltrendszer több szempontból való áttekintése és a vonzáskörzet határainak ehhez illeszkedően több forrásból származó adatok, információ segítségével történő meghatározása. Legalább az alábbi szempontok figyelembe vétele ajánlott: Munkaerőpiac (elsődleges meghatározó tényező) Elérhető KSH ingázási adatok Térségi foglalkoztatással kapcsolatos felmérések, projektek (pl. foglalkoztatási paktum projektek) eredményei, helyben fellelhető foglalkoztatási adatok, információk Közösségi és egyéni közlekedés igénybevételével kapcsolatos adatok, információk Egyéb, a munkaerő-piaci szempontokat kiegészítő tényezők: közös közműszolgáltatások (pl. szennyvízelvezetési agglomerációk) területe humán szolgáltatások körzetei (oktatási társulás, egészségügyi szolgáltatások vonzáskörzete közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok) A lehatárolás eredménye nem egy, egységesen minden fejlesztési irány szempontjából azonos településlista. A fentiekben ajánlott rugalmas megközelítésmód eredményezheti azt, hogy fejlesztési irányonként, esetlegesen egy-egy jelentősebb fejlesztési projekthez kapcsolódóan más-más vonzáskörzet kerül kijelölésre. A vonzáskörzet lehatárolása a tervezési folyamat közben módosulhat is, a frissebb adatok – mint pl. a KSH 2011. évi népszámlálás eredményeire épülő új ingázási adatainak – későbbi elérhetőségéből következően. készítette: Dr. Iván Andrea, Jármi Gyöngyi Salamin Géza, Drahos Zsuzsanna, Dr. Péti Márton

látta:

jóváhagyta:




A kis- és középvárosok a megyei programok tervezési folyamatában A kis- és középvárosoknak szintén el kell készíteni, illetve felül kell vizsgálnia már elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, mely illeszkedik az uniós elvekhez és hazai követelményekhez. A városok fejlesztési elképzeléseinek illeszkednie kell a tágabb megyei koncepcióhoz, mely tervezés egy iteratív, partnerségen alapuló folyamat mentén zajlik. A megyei tervezés során tehát figyelembe kell venni a kis- és középvárosok fejlesztési igényeit. A megyei szintű tervezési folyamat során törekedni kell az alábbi szempontok figyelembevételére: a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása járási székhelyek megerősítése a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, a közös érdekeltségű fejlesztések közös tervezése a megye egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés célja kormányhatározat megalkotásával érhető el. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a Kormány programjához. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés előzménye a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés nem tartalmaz törvénymódosítási javaslatot. 7. Társadalmi egyeztetés 8. Vitás kérdések -


látta:

jóváhagyta:




9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem igen/nem igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A tervezet célja, hogy a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban az integrált városfejlesztési célokra elérhető fejlesztési források lehívásához készülő tervezéshez segítséget nyújtson, a tervezés alapjául szolgáló várostérségek lehatárolásához irányelveket nyújtson.

Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv

Kérjük a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2013. március

Varga Mihály


dr. Pintér Sándor

látta:

jóváhagyta:




HATÁROZATI JAVASLAT A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság megtárgyalta és elfogadta a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről szóló előterjesztést, és elrendelte annak mellékletében található tervezetnek – a Kormány határozataként – a Magyar Közlönyben való közzétételét.


látta:

jóváhagyta:





látta:

jóváhagyta:




Melléklet a BM/5482/2013. számú előterjesztéshez A Kormány …/2013. (…) Korm. határozata a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről A Kormány a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források magyar gazdaságban történő hasznosulása szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének, és ennek érdekében 1. a Kormány javasolja, hogy: a) Budapest és agglomerációja együttes tervezését, integrált városfejlesztési program kidolgozását. Ez esetben a várostérséget Budapest főváros és kijelölt agglomerációja jelentik együttesen (2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, 1/1. sz. melléklet), mely a vonzások és a közös fejlesztési igények vonatkozásában kiterjedhet Pest megye más településeire. b) a megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési program kerüljenek kidolgozásra, szükség szerint kiterjesztve vonzáskörzetükre, amit a városok az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: i. a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából (pl. térségi ingázási zóna, közösségi és egyéni közlekedési kapcsolatok) ii. a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések (pl. közös közműszolgáltatások, humán szolgáltatások körzetei, közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei) iii. egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok). c) a megyei szintű tervezési folyamat során figyelembe kell venni a kis- és középvárosok fejlesztési igényeit, különös tekintettel az alábbi szempontokra: i. a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása ii. kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása iii. járási székhelyek megerősítése iv. a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, a közös érdekeltségű fejlesztések közös tervezése v. megye egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése d) Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. ( Orbán Viktor ) miniszterelnök készítette: Dr. Iván Andrea, Jármi Gyöngyi Salamin Géza, Drahos Zsuzsanna, Dr. Péti Márton

látta:

jóváhagyta:



ELŐTERJESZTÉS. a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére

Recommend Documents