Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára
Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról
Budapest, 2007. május
Tartalomjegyzék I. Az Akadémia rendelkezésére álló források ............................................................................ 5 1. Költségvetési támogatás..................................................................................................... 5 2. Intézményi saját bevételek ................................................................................................. 5 2.1. Kutatóintézetek forrásstruktúrája ................................................................................ 7 2.2. A Támogatott Kutatóhelyek forrásstruktúrája ............................................................ 8 3. Beruházási források............................................................................................................ 9 II. Az Akadémia működési költségvetésének végrehajtása ....................................................... 9 1. A költségvetési támogatás felhasználása ........................................................................... 9 2. Intézményi gazdálkodás elemzése ................................................................................... 11 2.1. Intézményi gazdálkodás összefoglaló adatai ............................................................ 11 2.2. Kutatóintézeti gazdálkodás ....................................................................................... 15 2.3. Támogatott kutatóhelyek gazdálkodása .................................................................... 23 2.4. A Könyvtár gazdálkodásának jellemzői.................................................................... 27 2.5. Kutatást kiegészítő tevékenység ............................................................................... 28 2.6. Területi akadémiai bizottságok titkárságai gazdálkodásának jellemzői ................... 28 2.7. Igazgatási ágazat gazdálkodásának jellemzői ........................................................... 30 2.8. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia gazdálkodásának jellemzői ............ 31 2.9. Jóléti intézmények gazdálkodása .............................................................................. 32 2.10. OTKA Iroda gazdálkodásának jellemzői ................................................................ 33 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása ................................................................. 34 III. Felhalmozási kiadások ....................................................................................................... 38 1.
Beruházási források felhasználásának alakulása...................................................... 38
2.
Felújítások alakulása ................................................................................................ 38
IV. Az Akadémia előirányzat-maradványának alakulása ........................................................ 39 1.
Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása .......................................... 39
2.
Fejezeti maradvány alakulása .................................................................................. 39
V. Az akadémiai intézmények vállalkozási tevékenységének alakulása ................................. 39 VI. Az Akadémia részvétele vállalkozásokban........................................................................ 40 VII. Az Akadémia vagyoni helyzetének alakulása .................................................................. 43 1. Akadémiai törzsvagyon.................................................................................................... 43 2. Rábízott vagyon................................................................................................................ 44 Határozati javaslat .................................................................................................................... 46
3 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. § (1) bekezdés f. pontja alapján az Akadémia éves költségvetése végrehajtásáról készült beszámoló elfogadása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Akadémia 2006. évi költségvetésének végrehajtását összefoglalóan a következőkkel lehet jellemezni: 1.
A beszámolási időszakban az akadémiai intézmények gazdálkodását több központi (kormányzati) intézkedés nehezítette: - Dologi kiadásokat érintő átlagosan 5,5%-os zárolási intézkedés; - 2006. április 1-jétől a közalkalmazotti garantált illetmény mértékét a költségvetési törvény megemelte, de ennek a költségvetés mindössze a támogatásarányos kiadási többlet 50%-át biztosította; - A 2006. évben is érvényes – a Kormány által meghatározott 3,3 milliárd Ft összegű – maradványtartalékolási kötelezettségét az Akadémia teljesítette ugyan, de az egyes belföldi kutatási pályázatok finanszírozása az év utolsó napján történhetett csak meg. A maradványtartalékolási kötelezettség 2007. évtől is folytatódni fog, ami komoly gondokat jelenthet majd a kutatóintézeti finanszírozásban. - Több, kedvezőtlen jogszabályi változás is bekövetkezett 2006. szeptember 1-jétől. (15%-os áfa kulcs 20%-ra történő emelése; az egészségügyi hozzájárulás korábban elrendelt megszüntetésének visszavonása, melyhez az elvonásra került költségvetési támogatás visszarendezése nem történt meg; „telefonadó” bevezetése; természetbeni juttatások utáni adó növelése stb.)
2.
Az intézményi bevételek volumene 2006. évben 18.451,3 millió Ft volt, mely 1,2%-kal volt csak magasabb, mint az előző évben. A kutatóintézeteknél a teljes bevétel – támogatással együtt – 3,2%-kal növekedett. Ezen belül 2,2 milliárd Ft volt a külföldről származó kutatási és egyéb bevételek összege, mely 1,1%-kal alacsonyabb volt, mint az előző évi szint, de az elszámolási szabályok változásával összefüggésben 2006. évben már közvetlen EU pályázatokra a kutatóintézetekhez közel 600 millió Ft beérkezett, melynek felhasználása és bevételként történő elszámolása 2007. évben realizálódhat.
4 A vállalkozásoktól származó bevételek összege is csökkent. A bevételi szint stagnálása – függetlenül az egyes belföldi és külföldi forrásoknál meglévő pozitív irányú változásoktól – azt mutatja, hogy a kutatóintézetek elérték a bevételi szintnek azt a mértékét, amely a jelenlegi intézeti kapacitásokkal elérhető volt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatos zárolások, megszorító intézkedések hatása nem terhelhető tovább a bevételekre, tehát a kiadási szint és ezzel szigorúan egyidejűleg a feladatok volumenének – több esetben radikális – csökkentése szükséges. 3.
A fejlesztési források hiánya miatt tovább csökkent a gép-műszer korszerűségi mutató mértéke, mely különösen az élettudományi területet érintette hátrányosan. A használhatósági mutató összességében a gép-műszer állománya 30,6%-ról 29,1%-ra csökkent. Ezen belül az élettudományi területen a használhatósági szint 35,1%-ról 31%ra csökkent. Ennek a csökkenésnek komoly, negatív következményei lehetnek az eszközigényes pályázatokon történő részvételnél.
4.
A kutatóintézetekben 2005. év végén megkezdődött az ún. spin-off cégek alapítására vonatkozó tervek elkészítése. Ennek eredményeként 2006. évben két kutatóintézetnél történt ezen a jogcímen gazdasági társaság alapítás. Az új gazdasági társaságok működése várhatóan pozitív változást jelent majd a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában.
5.
Az Akadémiai reform munkálataival összefüggésben a nem kutatóintézeti területen több jelentős átszervezési intézkedésről született döntés, melyeknek végrehajtása és számszerűsíthető eredménye csak 2007. évben lesz. Ezek az intézkedések: - a Gépkocsi Szolgálat önálló költségvetési szervként történő működési 2006. december 31-től megszűnik, csökkentett létszámmal beolvad az MTA ALFA-ba, - a KFKI Telephelykezelő 2006. december 31-től megszűnik, feladatait a csillebérci telephelyen működő kutatóintézetek veszik át csökkentett létszámmal, - a Titkárság költségvetéséből külön költségvetési alcímen elkülönítésre kerülnek a köztestületi feladatok kiadásai,
5 - a Titkárságon belül új főosztályok kerültek kialakításra a meglévő létszámkereten belül. A Testületi Titkárságon az egyes tudományos osztályokon a tudományos titkári álláshelyek száma – részmunkaidős foglalkoztatások miatt – csökken. Az Akadémia 2006. évi költségvetés végrehajtásának összefoglalása
I. Az Akadémia rendelkezésére álló források 1. Költségvetési támogatás Az Akadémia a felügyelete alá tartozó köztestületi költségvetési szervek (kutatóintézetek, egyéb intézmények), támogatott kutatóhelyek részére és a központilag kezelt feladatokra 2006. évben az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetésben 38.128,3 millió Ft-tal számolhatott, melyből az OTKA Programok támogatása 5.626,0 millió Ft, a központi beruházások támogatása 275,0 millió Ft volt. A működési és felújítási célt szolgáló támogatásból már a tervezés szintjén 28.875,2 millió Ft (a teljes keret 75,7%-a) az intézmények részére lebontásra került, míg a fennmaradó 24,3% a központilag kezelt feladatok (ide értve az OTKA Programokat is) megvalósításának pénzügyi forrását jelentette. A beszámolási időszakban a jóváhagyott költségvetési támogatás egyrészt a Kormány által elrendelt intézkedések, másrészt jogszabályi változásokkal összefüggésben 35.450,0 millió Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés 34.523,7 millió Ft volt az államháztartási tartalék zárolása miatt. A támogatás csökkenése 7,0%-os volt. Az Akadémia felügyelete alá tartozó köztestületi költségvetési szervei és feladatai költségvetési támogatásának alakulását, illetve a megszerzett saját bevételeit, valamint a ténylegesen rendelkezésre álló átlaglétszámot az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. Intézményi saját bevételek A köztestületi költségvetési szerveknek 2006. évben is jelentős volumenű saját bevétellel kellett hozzájárulniuk szakmai feladataik teljesítéséhez. Az intézményi saját bevételek 2006. évben 18.451,3 millió Ft-ot tettek ki, mely összeg 1,2%-kal magasabb, mint az előző időszak teljesítménye, melyet döntően a működési és vállalkozási bevételek, a szolgáltatási bevételek, kamat- és felhalmozási bevételek volumen növekedése indokol. Jelentős bevétel
6 növekedést történt a felhalmozási bevételek között szereplő ingatlanértékesítési bevétel. A Kémiai Kutatóközpont értékesítette a Bp. X. Gyömrői úti, használaton kívüli, az MTA rábízott vagyonába tartozó, telephelyét a Kincstári Vagyoni Igazgatóság engedélyével 140 millió Ft, míg az MTA ALFA a Ráckeve, Somlyó utca 7. sz. alatti törzsvagyonba tartozó ingatlant 14 millió Ft értékben. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi. Ebből megállapítható, hogy az intézményi bevételeknek közel a felét (46,6%-át) a pályázati források alkotják, melynek volumene 6,5%-kal, az összes bevételen belüli részaránya 7,6%-kal csökkent. A pályázati pénzek körébe tartozó bevételeket alapvetően két nagy területre lehet besorolni, melyek a következők: = különböző központi programokból átvett – nem támogatási forrást érintő – pénzeszközök (pl. Nemzeti Kutatási Alapprogram, OTKA, egyéb más fejezeti programok). Ezek 2006. évben 5.007,8 millió Ft-ot tettek ki, mely az előző évhez viszonyítva 23,4%-kal csökkent. = a külföldről kapott megbízások összege 2006. évben 2.159,2 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 1,1%-kal alacsonyabb, mint az előző évi teljesítés összege. A külföldről átvett pénzeszközökből 1.018,1 millió Ft az Európai Uniós pályázatokból,
1.141,1
millió
Ft
nemzetközi
szervezetektől
és
külföldi
magánszervezetektől származik. - A működési, szolgáltatási bevételeknél a beszámolási időszakban jelentősebb, 20%-os növekedés következett be. Ezek a bevételek az intézmények alap- és vállalkozási tevékenységével összefüggésben és nem központi programokból származnak, valamint ebben a körben kerülnek kimutatásra az intézmények által végzett kiegészítő tevékenységek (pl. bérbeadás) és továbbszámlázott szolgáltatások bevételei is. - A devizaszámlák kamatbevételeinek volumene ebben az időszakban jelentősen megnövekedett, annak ellenére, hogy a devizaszámláikon meglévő pénzeszköz állománya nem változott az előző év végi állományhoz képest.
7 - Az előző évi tartalékok igénybevétele 4,6%-kal csökkent az előző évi teljesítéshez viszonyítva. A tartalékok igénybevétele az áthúzódó feladatokkal, illetve az Országgyűlés által előírt év végi maradvány (előző évi szint azonosságának) megteremtésével volt összefüggésben. Összességében a saját bevételek még mindig jelentős részt képviselnek az intézmények gazdálkodásában, mivel a jelenlegi intézményi szervezetek fenntartása, a feladatellátások a csökkenő központi támogatások mellett kizárólag saját bevételből finanszírozhatók. A bevételek alakulásánál a külföldi megbízásokból származó bevételek volumene azonos szinten maradt. Ez az akadémiai kutatóintézetek nemzetközi elismertségét jelenti, azonban változatlanul felveti azt a gondot, hogy ezeknek a forrásoknak a terhére – a rendkívül szigorú elszámolási szabályok miatt – intézményi üzemeltetési kiadások csak korlátozott mértékben számolhatók el és az általános utófinanszírozás miatt az intézetek évközi likviditási gondjai egyre gyakoribbá válnak, melyet az Akadémia saját hatáskörében már nagyon nehezen tud megoldani, rendezni. 2.1. Kutatóintézetek forrásstruktúrája Az intézményi bevételek legnagyobb részét a kutatóintézetek saját forrásai teszik ki. A kutatóintézetek 2006. évi forrásai (beleértve a költségvetési támogatást is) 3,2%-kal haladták meg a 2005. évi teljesítést. Az egyes bevételi jogcímek változásait a következőkkel lehet jellemezni: - A kutatási célú költségvetési támogatás 1,9%-kal növekedett. - A nem közvetlen kutatási célú támogatások 3,5%-kal csökkentek. A csökkenés oka lehet, hogy 2006. évben szerény mértékű felújítási támogatás kerülhetett kiadásra. A két támogatási jogcímen 2006. évben 18.230,7 millió Ft került elszámolásra, ez a 2005. évhez viszonyítva (17.922,5 millió Ft) 1,7%-os növekedést jelent. - Az OTKA Programokból a kutatóintézeteknek átadott megbízások bevétele az előző időszakhoz viszonyítva 16,9%-kal növekedtek. A kutatóintézetek az OTKA bevételek 89,9%-át havi finanszírozással, költségvetési támogatásként kapták.
8
- A kutatóintézetek gazdálkodásában a Nemzeti Kutatási Alapprogram támogatása 2006. évben 1.398,3 millió Ft összegű volt, ami az előző évhez viszonyítva 41,4%-os csökkenést jelentett. - Az Innovációs Alapon keresztül biztosított pályázati pénzek összege 445,9 millió Ft-ot tett ki, az előző évi teljesítéshez képest 51,8%-os csökkenést jelentett. - A külföldről kutatásra átvett pénzeszközöknél is növekedés következett be, ez a forrás
már
az
elmúlt
évben
is
jelentős
nagyságrendet
képviselt
a
kutatóintézeteknél. 2006. évben 3.495,6 millió Ft bevételt, az előző évihez képest 36,2%-os növekedést jelent. A forrásnak a jelentőségét az is bizonyítja, hogy a teljes forrásstruktúrán belüli részaránya meghaladja mind az OTKA Programokét, mind a Nemzeti Kutatási Alapprogramokét. A külföldi forrásokon belül 2.644,2 millió Ft Európai Uniós pályázatokból származik, melyből 2.105,6 millió Ft érkezett közvetlenül külföldről, a fennmaradó rész belföldről, a strukturális alapoktól (GVOP, HEFOP stb.) származott. - A kutatóintézeti források rendkívül heterogén jellegét bizonyítja, hogy ebben az évben jelentős mértékű volt az egyéb forrásokból kutatásra átvett pénzeszközök volumene. -
A vállalati forrásokból kutatásra adott megbízások volumene az előző évihez képest 13,9%-kal alacsonyabb, 1.539,8 millió Ft bevételt sikerült realizálni.
Összességében, tehát megállapítható, hogy a kutatóintézetek forrásstruktúrájában a meghatározó részt változatlanul a kutatási feladatok forrásai és ezen belül a különböző központi programok, valamint a külföldi pénzek jelentik. 2.2. A Támogatott Kutatóhelyek forrásstruktúrája A támogatott kutatóhelyek 2006. évben 288,5 millió Ft kutatási célú saját bevételt értek el, mely összeg 55%-kal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A bevételek 51,6%-a az előző évi maradványok igénybevételével függ össze, de ebben az évben is jelentős az egyes kutatóhelyek által elnyert pályázati bevételek, részaránya (OTKA, Nemzeti Kutatási Alapprogramok).
9
3. Beruházási források A Magyar Tudományos Akadémia 2006. évi beruházási céljaira a következő keretek állnak rendelkezésre: - A költségvetési törvényben jóváhagyott
275,0 millió Ft
- Előző évi maradvány Összesen:
16,3 millió Ft 291,3 millió Ft
A költségvetésben jóváhagyott támogatási összegből 160 millió Ft év közben nem kerülhetett felhasználásra, mert azt az OTKA Kutatási témapályázatok forráshiányának enyhítésére kellett tartalékolni. A csökkentett, 115 millió Ft-os keret felosztásáról az AKT egyetértésével – a következőképpen döntött: - az Irodaház II. emeleti hűtés rendszerének kialakítására
15 millió Ft
- egyéb intézmények beszerzéseire
60 millió Ft
- intézeti egyedi igényekre
40 millió Ft
Az egyéb intézmények beszerzéseire biztosított 60 millió Ft-ot a Főtitkár úr tételesen hagyta jóvá. A kutatási célú intézeti igényekre fennmaradó 40 millió Ft az év közben felmerülő egyedi intézeti igényekre főtitkári hatáskörben került szétosztásra.
II. Az Akadémia működési költségvetésének végrehajtása 1. A költségvetési támogatás felhasználása A beszámolási időszakban az Akadémia részére - OTKA Programok és Iroda nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya Közvetlen akadémiai kutatási célokra Országos kutatás- és tudós támogatásra Infrastrukturális célokra Igazgatási, kutatásszervezési, területi akadémiai bizottságok,
2005.év %
2006.év %
68,4
67,8
21,1
20,4
2,0
2,2
8,1
8,6
10 jóléti és egyéb feladatokra Kötelezettségvállalásokkal terhelt fejezeti maradvány Összesen
0,4
1,0
100,0
100,0
11
2. Intézményi gazdálkodás elemzése Ebben a fejezetben az Akadémia felügyelete alá tartozó intézmények gazdálkodására ható tényezőket és a 2006. évi gazdálkodással kapcsolatos összefoglaló mutatókat ismertetjük. 2.1. Intézményi gazdálkodás összefoglaló adatai Az intézményi gazdálkodást először a bevételeket és kiadásokat leginkább meghatározó folyamatokon keresztül mutatjuk be, majd az egyes feladat, illetve intézménycsoportok gazdasági helyzetének alakulásáról számolunk be. Bevételek alakulása Az akadémiai intézmények − 2. számú melléklet szerinti − saját bevételei 1,2%-kal növekedtek, ez döntően a vállalati és külföldi forrásból biztosított többletbevételeknek volt köszönhető. A bevételek növekedése 218,6 millió Ft volt, mely összegből 156 millió Ft volt a felhalmozási bevétele növekménye. Az intézményi költségvetési támogatás − felújítással és központi beruházással együttes − részaránya az összbevételen belül 65,2%-os volt. Kiadások alakulása Az intézmények tényleges kiadásai 46.908,1 millió Ft-ot tettek ki, mely összeg 7,9%-kal magasabb, mint az előző évben volt. Az intézmények legjellemzőbb összehasonlítható - kiadási jogcímei a következők voltak: 2005. Kiadási jogcímek Személyi juttatások Munkáltatót terhelő járulékok Dologi kiadások
2006. Év
23.365,0
25.109,4
6.355,0 11. 354,6
6.667,4 11.567,8
millió Ft-ban A 2006. év adata a 2005. évhez viszonyítva (%) 107,5 104,9 101,9
A személyi juttatásoknál tapasztalható növekedés KJT 2006. április 1-jei változása miatt következett be. A személyi juttatáshoz kapcsolódó, a munkáltatót terhelő járulékok 2006. évben nem változtak.
12 A dologi kiadások 1,9%-kal növekedtek az előző évhez hasonlítva, alatta maradva a személyi juttatások növekedési ütemének. Nemzetközi kapcsolatok A 2006. évi feladatok teljesítése a következők szerint valósult meg: Jelenleg az MTA-nak 80 kétoldalú tudományos együttműködési megállapodása van. Ennek keretében az Iroda biztosította: - 737 fő csere-egyezményes kiutazását (8.975 nap) és 779 fő fogadását (8.577 vendégnap), - 607 fő (2.147 nap) devizás kiutazását, - 209 fő (1.068 nap) egyéb kiutazását, - biztosította továbbá az MTA tudományos osztályai és kutatóhelyei külön meghívott (112 fő, 780 vendégnap) és egyéb beutazó vendégek (37 fő, 261 vendégnap) fogadási feltételeit, - folyamatosan végezte a nem kormányzati tudományos szervezetek tagdíj átutalását, illetve nyilvántartását (78 szervezet tagdíj átutalása, 134 szervezet nyilvántartása) - részt
vett
az
MTA
hazai
nemzetközi
tudományos
rendezvényeinek
szervezésében, az ehhez nyújtott akadémiai pénzügyi támogatások allokálásában (107 rendezvény 12,209 millió Ft). Az előző évhez viszonyítva az összes kiutazások vonatkozásában a vendégnapok száma 2,9%-kal csökkent, az összes beutazások, vendégek fogadása tekintetében a vendégnapok száma 6,1%-kal nőtt. Összefoglalva: nemzetközi kapcsolatokra és a Nemzetközi Együttműködési Iroda működtetésére 2006. évben 710,6 millió Ft-ot fordítottak, melyet 622,2 millió Ft működtetési célú és 0,6 millió Ft központi beruházási célú támogatás és 127,2 millió Ft saját bevétel finanszírozott.
13 A 2006. évi gazdálkodásból 39,4 millió Ft maradvány keletkezett, mely áthúzódó feladatok finanszírozásához szükséges. Köztestületi feladatok Jogcím
2005. év 2006. év millió Ft-ban
Akadémikusi tiszteletdíjak, özvegyi ellátás 1.792,0 Külső tagok akadémikusi tiszteletdíja 17,8 Céljutalmak (elnöki, főtitkári, pályadíjak) 29,7 Kegyeleti kiadások, tudóssegély 8,2 Közgyűlésekkel kapcsolatos kiadások 5,9 Pedagógus kutatók díjazása 1,2 Akadémiai aranyérem, tudós kiküldetés 3,6 Megbízási díjak szakmai feladatok ellátásáért (11 tud. oszt.) 2,6 Akadémikus tisztségviselők tiszteletdíja 15,0 Magyar Tudomány és Akadémiai Értesítő előfizetési díjára 3,3 Reprezentációra (Közgyűlésre) 5,6 Egyéb pénzeszköz átadások 7,2 (pl. Akadémiai Klub, Könyvkiadás, Területi Bizottságok támogatása, KSZI, Erdélyi Múzeum Egyesület stb.) Egyéb dologi kiadások (ügyvédi díjak, IMS számítástechnológiai szolgáltatás, hirdetés, érem, rendezvény stb.) 21,2 A köztestületi keret költségvetéséből átcsoportosításra került (zárolások): 4,2
1.757,9 17,1 37,2 7,8 4,1 1,7 2,7 1,1 15,3 4,3 5,2 6,1
47,9 15,2
Doktori Tanács Titkársága A Doktori Tanács Titkársága feladatai közé tartozik az Akadémia Doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatok elbírálása, gondozása az 1994. évi XL. törvény, valamint az MTA Doktori Szabályzata alapján. A doktori címmel rendelkezőknek tiszteletdíj folyósítása a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Vezetői Kollégium 1997. november 12-ei döntése alapján ellátja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj ügyintézésével és Kuratóriumok működésével kapcsolatos titkársági feladatokat. Így feladata a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 316/2001. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján.
14
Az MTA Doktori Tanács Titkársága 2006. évi gazdálkodásában az alábbi jogcímeken történtek kifizetések: - az Akadémia Doktora cím, a Tudomány kandidátusa fokozat után járó tiszteletdíj, illetve illetmény kiegészítés folyósítása, - Bolyai János Kutatási Ösztöndíj folyósítása, - megbízási díj kifizetések a szakértőknek, bírálóknak, bíráló bizottság tagjainak, - a bírálóbizottság tagjainak útiköltség és napidíj kifizetés, - Doktori Tanács működéséhez szükséges irodaszerek, nyomtatványok, stb. - üzemeltetéshez szükséges villamos- és hőenergia, posta és egyéb szolgáltatások kiadásai. Doktori tiszteletdíjak A doktori tiszteletdíjakat a 19/2001. (II. 12.) Korm. rendelettel módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet alapján kell folyósítani. A tiszteletdíjak mértéke a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény alapján a 2005. évhez képest nem változott. A tiszteletdíj mértéke az alábbiak szerint alakult: Munkaviszonnyal rendelkező doktorok, valamint 1995. január 1. után nyugdíjba vonuló doktorok esetén
101.100,- Ft/fő/hó
1994. december 31-én már nyugdíjas doktorok esetén
97.100,- Ft/fő/hó
2005. december 31-én záró létszám:
2.512 fő
2006. december 31-én záró létszám:
2.549 fő
2006. év folyamán 62 fő tiszteletdíj folyósítása szűnt meg halálozás miatt. Az "MTA Doktora" cím 100 főnek lett odaítélve. Tiszteletdíj folyósítás 1 fő esetén szünetelt felfüggesztés miatt. Kandidátusi illetménykiegészítés
15
A tudomány kandidátusa részére az 55/1995. (V. 17.) számú Kormány rendelet értelmében a fokozat megszerzését követő hónap első napjától öt éven keresztül havi 3.000,- Ft illetménykiegészítés jár. 2005. december 31-én záró létszám
46 fő
2006. december 31-én záró létszám
27 fő
Az év folyamán 2 fő kandidátusi fokozat odaítélésére került sor, 21 fő illetménykiegészítés folyósítása befejeződött az öt éves időszak letelte miatt. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Az ösztöndíj a 156/1997. (IX. 19.) Kormány rendelet és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata alapján kerül kifizetésre. Mértéke 2005. évhez képest nem változott, havi 113.200,- Ft/fő/hó. 2005. december 31-i záró létszám
514 fő
2006. december 31-i záró létszám
482 fő
Az ösztöndíj határozott időre 1, 2 vagy 3 évre nyerhető el. A meghatározott időszak letelte, valamint egyéb kilépés miatt 182 fő ösztöndíj folyósítása szűnt meg. 2006. szeptember 1-jétől 150 fő ösztöndíjas került felvételre. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj esetén a Szabályzat értelmében a pályázat elbírálásakor a felkért szakértőket szakértői díj illeti meg. Itt kell elszámolni a kuratóriumi tagok tiszteletdíját is. A fenti kiadások minden évben folyamatosan jelentkeznek. A Doktori Tanács Titkársága az előzőekben felsorolt feladatokkal összefüggésben 4.300,2 millió Ft kiadást teljesített, melyhez 4.127,7 millió Ft támogatás és 244,2 millió Ft saját bevétel kapcsolódott. A saját bevételből 61,5 millió Ft volt az előző évben képződött maradvány. A gazdálkodás során keletkezett maradvány 71,7 millió Ft, amelyből 2,5 millió Ft zárolás miatti önrevíziós befizetési kötelezettség a fennmaradó 69,2 millió Ft pedig az áthúzódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges. 2.2. Kutatóintézeti gazdálkodás
16
Az Akadémia gazdálkodásában a legnagyobb részt képviselik a kutatóintézetek. A kutatóintézeteket
tevékenységük
jellege
alapján
az
Akadémiai
törvény
szabályozásával összhangban három nagy területre tagoljuk: - Matematikai és természettudományi terület, - Élettudományi terület, - Társadalomtudományi terület. A szakmai tevékenységi kör különbözőségétől függetlenül az intézeteket a gazdasági élet hatásai azonos módon és mértékben érintik, így általános gazdasági helyzetüket együttesen mutatjuk be. 2.2.1. Szervezeti változások - A Növényvédelmi Kutatóintézetben a korábban kialakított Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály sikeresen integrálódott a Kutatóintézet szervezetébe, a belső gazdálkodási rendbe. − A Kémiai Kutatóközpontból kivált az Izotópkutató Intézet, amely 2006. január 1-től önálló jogi személyként folytatta tevékenységét. Az átalakulás eredményeként a Kémiai Kutatóközpontból 84 fő engedélyezett létszám került át az Izotópkutató Intézetbe, ahol ez további 4 fővel bővült. Az Izotópkutató Intézetben a szakmai egységek megtartása mellett sor került a funkcionális egységek kialakítására illetve újjá szervezésére. Létrejött a gazdálkodási osztály, amely számviteli, pénzügyi és munkaügyi csoportra tagolódik. A Kémiai Kutatóközpontnál a kiválás eredményeként már csak négy
tudományos
tevékenységében
önálló
intézet
működik
közös
infrastrukturális egységekkel. -
2006. július 1-jével a Lukács Archívum és Könyvtár áthelyezésre került az MTA Könyvtárától a Filozófiai Kutatóintézethez. - A Politikai Tudományok Intézetében 2006. júliusában megalakult az Innovációs Hálózati Kutatóközpont.
17 - A Regionális Kutatások Központja Budapesti Osztálya elköltözött a vári épületegyüttesből és a Térségfejlesztési Osztállyal azonos helyen (VI. Teréz krt. 13.) került elhelyezésre. - A Társadalomkutató Központ – forráshiány miatt – a Népesedéstudományi Kutatócsoportot megszüntette. 2.2.2. Gazdálkodási szabályok változása - 2006. évben alapjaiban megváltozott az államháztartási szervezetek bevételi struktúrája, melynek célja az államháztartás egészében lévő halmozódások elkerülése. - A bevételek meghatározott köre utáni befizetési kötelezettség 15%-ról a korábbi évek 5 %-ára csökkent. A kutatóintézeteknek ezen összeget nem kell befizetniük, mivel kötelesek azt felújításra fordítani. - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény változása következtében
a
kutatási
tevékenységhez
kapcsolódó
beszerzés
és
szolgáltatásvásárlásra eső előzetesen felszámított áfa a korábbi, 2004. évi szabályok szerint ismét visszaigényelhetővé vált. - Az általános forgalmi adó mértéke 25%-ról 20%-ra mérséklődött, ugyanakkor 2006. szeptember 1-jétől a 15%-os kulcs is 20%-ra emelkedett. - Az Országgyűlés elrendelte, hogy 2006. évben a központi költségvetési szerveknek a 2005. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződést kell elérniük. - A költségvetési törvény alapján a Kormány felhatalmazást kapott az államháztartás egyensúlyi kockázatainak mérséklése érdekében az intézményi támogatási előirányzat zárolására, melynek mértéke az Akadémia döntése alapján intézetenként az eredeti dologi előirányzat 5,5 % volt. Ezt az összeget az intézményeknek 2006. év végén a maradvány részeként ki kellett mutatniuk és 2007. január 31-ig be kellett fizetniük az Akadémia számlájára.
18 − Az intézmények devizaszámláján jelentkező Európai Uniós pályázati pénzeket 2006-tól idegen pénzeszközként kell kezelni, aminek eredménye, hogy ezen összegek nem képezik az intézet maradványának részét. − Az
alaptevékenységi
bevételek
(térítési
díjak)
eredeti
előirányzatot
meghaladó többlete utáni 50%-os befizetési kötelezettség megszűnt. − A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles volt térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. - Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jutott vagy támogatásban részesült, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kellett megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztethette a vállalt kötelezettségek teljesítését. 2.2.3. Gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok A kutatóintézetek a beszámolási időszakban szerzett pozitív, illetve negatív tapasztalataikat az éves beszámoló szöveges indoklásában megfogalmazták. Pozitív tapasztalatok - Az Európai Uniós csatlakozással már megszorítások nélkül lehet pályázni a keretprogramok pályázataira. A csatlakozás a tudományos élet és a kutatásfejlesztés
számára
olyan
lehetőségeket
hordoz,
amelyek
régebben
elérhetetlenek voltak. - Az Akadémia egyszeri többlettámogatása lehetőséget biztosított az kutatóintézetek fiatal kutatói munkafeltételeinek megteremtésére, melyet országos jelentőségű, kiemelt prioritású kutatási feladatokhoz használnak fel.
19 - 2006-ban
lehetőség
nyílt
továbbfoglalkoztatására intézmények
néhány
akadémiai
tudományos
arra
érdemes
támogatásból.
segédmunkatársi
A
fiatal
kutató
támogatást
besorolásnak
az
megfelelő
illetménnyel kapták meg, újabb három évre. - Az intézmények pozitívumként értékelik, hogy az adatbekérések és adatszolgáltatások egyre nagyobb arányban elektronikus formában történnek. Ez – költségcsökkentő hatása mellett – a feldolgozást is megkönnyíti. Negatív tapasztalatok, hatások - A központi beruházási és felújítási feladatokra az Akadémia nem vagy csak szerény mértékű központi támogatást biztosított. A kutatások beruházásigényesek, csak korszerű műszerekkel tudnak az intézetek piacképesen pályázni. Az eszközállomány nagyon elhasználódott, melynek az üzemben tartása jelentős összegű többletkiadást okoz. Az intézetek saját forrásból próbáltak fejleszteni, felújítani. - A
költségvetési
törvény
2006.
évre
is
előírta
a
kötelező
maradványtartalékolást. Kiterjesztése a hazai és külföldi forrásokból finanszírozott pályázatokra komoly fennakadást jelenthet a kutatási tevékenységekben, a beszámolási határidők betartásában. - A teljesített pályázatok elbírálása és a hozzájuk kapcsolódó követelések érvényesíthetősége 2006. évben is – indokolatlannak tűnő okok miatt – elhúzódott,
ezért
az
elnyert
pályázati
összegek
folyósításának
rendszertelensége likviditási zavart okozott. Az intézetek kénytelenek keresztfinanszírozásokat alkalmazni, különben az elszámolási határidőket nem lehet betartani. Átmeneti megoldásként a likviditási nehézségek feloldását segített áthidalni az Akadémia által biztosított likviditási kölcsön. További negatív hatásként említhető a pályázatok elszámolásai során kialakult szakmai és pénzügyi ellenőrzést követő bizonytalan időszak, valamint az év utolsó napjaiban leutalt támogatási összegek. Az NKFPpályázatokkal kapcsolatos probléma, hogy a finanszírozás nem a szerződés szerint történik, a pályázati adminisztráció igen bonyolult. A részfeladatok
20 pénzügyi elszámolásának elfogadása hosszú időt vesz igénybe, az elfogadásig támogatás nem érkezik. - Az Európai Uniós pályázatokat elnyerni nem könnyű, mind a pályázás, mind az elszámolás rendkívül bürokratikus. Az Európai Uniós programok általános jellemzője, hogy a támogatásokat 18 hónapos bontásban adják, amely időtartam nem egyezik meg a költségvetési évvel, illetve az árfolyamváltozás is befolyásolja az adott időszakok elszámolásait. - Illetmény-fejlesztési keret hiányában nehéz helyzetbe kerülhet az intézetek egy része, ha a kutatóik felkészültsége folyamatosan emelkedik, és újabb tudományos
fokozatokat
szereznek,
így
nem
tudja
végrehajtani
a
jogszabályokban előírt kötelező átsorolásokat. A kötelező 4,5%-os illetményfejlesztéshez a költségvetés csak részben biztosította a forrást. - Magas a kilépők aránya. A kilépett dolgozók többsége külföldön vállalt munkát vagy gyógyszergyárakban helyezkedett el. A nem tudományos munkakörben dolgozók magasabb illetmény reményében távoztak az intézetből. − Az elvonások évek óta az intézmények dologi kiadási előirányzatát érintik, aminek
következtében
a
költségvetésben
szereplő
dologi
kiadási
előirányzatok csak a várható tényleges kiadási előirányzatok töredékét fedezik. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a közüzemi díjak emelkedésére és az infláció ellensúlyozására az intézmények évek óta nem kaptak semmilyen ellentételezést. 2.2.4. A kutatóintézetek által végzett tevékenység gazdasági jellemzői A kutatóintézetek szakmai feladatai teljesítését a gazdálkodás szemszögéből a következőkkel lehet jellemezni: - A kutatási és egyéb, az alaptevékenységi körbe tartozó feladatok teljesítéséhez 19.330,0 millió Ft működési célú támogatást vettek igénybe, és 485,3 millió Ft felhalmozási célú, valamint 35,0 millió Ft központi beruházási támogatást, melyet 13.748,3 millió Ft saját bevétellel
21 egészítettek
ki,
4.099,4
millió
Ft
az
előző évek tartalékainak
felhasználásából származott. - A
vállalkozási
tevékenység
szakfeladaton
elszámolt
és
az
alaptevékenységre történő visszaforgatás utáni bevétele 1.652,6 millió Ft volt, melyből 582,8 millió Ft a korábbi időszakban keletkezett tartalék felhasználásából
eredt.
A
tárgyévi
eredményből
56,3
millió
Ft
visszaforgatás történt. A realizált vállalkozási eredmény 203,8 millió Ft volt, melyből 66,3 millió Ft-ot 2007. évben az alaptevékenység ellátására kívánnak a kutatóintézetek fordítani. - A teljesített kiadások 34.317,1 millió Ft-ot tettek ki, mely összeg közel 5,9%-kal magasabb az előző évinél. A teljesített kiadások 59,0%-a személyi juttatási és járulék jogcímeken keletkezett.
Tudományterület Matematikai és természettudományi terület Élettudományi terület Társadalomtudományi terület Kutatóintézetek együtt
Előirányzatmaradvány 862.503 914.491 761.804 2.538.798
adatok E Ft-ban Vállalkozási eredmény 503.392 19.587 522.979
A kiemelt adatok szerint a kutatóintézetekben 2006. évben keletkezett tartalékok együttes összege 3.061,8 millió Ft volt, mely 82,9 %-a az alaptevékenységből keletkezett. Az alaptevékenységi maradvány döntően áthúzódó kutatási feladatokkal hozható összefüggésbe. A vállalkozási eredmény 96,2%-a a matematikai és természettudományi kutatóintézeteknél, ezen belül az Atommagkutató Intézetnél (4,5%), az Izotópkutató Intézetnél (10,8%), a
Kémiai Kutatóközpontnál (19,9%), és a
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetnél (61,0%) keletkezett. Az előző évek vállalkozási eredményéből 262,9 millió Ft-ot az alaptevékenység érdekében 2006. évben felhasználtak, illetve 2007. évben 66,3 millió Ft-ot terveznek felhasználni.
22 A kutatóintézetek közül mindössze kilenc intézet végzett vállalkozási tevékenységet. A gép-műszer állomány használhatósági fokának alakulása tudományterületenkénti megoszlásban:
23
Tudományterület
Használhatósági szint % 2005.
2006.
Matematikai és természettudományi terület
28,9
29,0
Élettudományi terület
35,1
31,0
Társadalomtudományi terület
26,7
25,1
A teljesen 0-ra leírt, de még használatban lévő állomány 2006. évben 10.065,7 millió Ft volt, mely a teljes állomány 44,5%-át tette, mely az előző időszakhoz viszonyítva közel 18,6%-kal magasabb, amely az eszköz állomány jelentős mértékű elavultságát jelzi. 2.3. Támogatott kutatóhelyek gazdálkodása A jelen beszámolási év a támogatott kutatóhálózat 2003-2006. közötti harmadik ciklusának utolsó évét foglalja magába. A kutatócsoportok számában nem történt változás, így 2006-ban változatlanul 171 kutatócsoport alkotta a támogatott kutatóhelyek hálózatát. A 171 kutatócsoportból 58 kutatócsoport a matematikai és természettudományok, 68 kutatócsoport az élettudományok területén, 45 kutatócsoport pedig a társadalomtudományok területén folytatott kutatómunkát. Az intézmény gazdálkodását a korábbi évekhez hasonlóan, a beszámolás évében is a szigorú és körültekintő gazdálkodás jellemezte. A 2006. évi működés feltételeinek főbb vonásai A kutatócsoporti hálózat 2006. évi működésére és működtetésére kapott költségvetési támogatás döntően személyi juttatásokra fordítódott, a dologi kiadások igen kis arányt képviseltek a költségvetésen belül. A TKI 2006. évi költségvetésében dologi előirányzat nem szerepelt, a Főtitkár úr egyszeri többlettámogatást (29.684 E Ft) biztosított a kutatóhálózat részére, kizárólag dologi kiadások fedezetére. Az év folyamán az éves költségvetési előirányzat jelentősen módosult a pótelőirányzatok, valamint a pályázati úton elnyert kutatási programok révén. A kutatóhálózat működtetéséhez pozitívan járult hozzá az a tény, hogy a kutatócsoportok részesülhettek az Akadémia központi fejezeti kezelésű forrásaiból. Ennek folyamán a
24 kutatócsoportok 4,9 M Ft összegű támogatást használhattak nemzetközi kapcsolataik ápolására (konferenciákon, szimpóziumokon való részvétel révén és nemzetközileg elismert külföldi tudósok meghívásával). A kutatócsoportok kutatási feltételeiknek bővítéséhez pályázatok elnyerésével jutottak pénzügyi támogatásokhoz. Ezek közül elsősorban az előző években elnyert OTKA, NKFP, GVOP, illetve külföldi (EU és egyéb) pályázatokat lehet kiemelni. Ezen pályázatok közül számos 2006-ban lezárult. Az így az előző években elnyert pályázatok jelentősen hozzájárultak az adott kutatócsoportok kutatási tevékenységének eredményes és színvonalas végzéséhez. A pályázatok
sajátos
feltételrendszereiből
adódóan
a
pályázatban
résztvevő
kutatócsoportok a létrejövő konzorciumokon belül igen szorosan és hatékonyan működtek együtt akadémiai kutató intézetekkel, egyetemi tanszékekkel és intézetekkel. A hazai pályázatok mellett jó néhány kutatócsoport különböző együttműködések keretében eredményesen szerepelt EU-s pályázatokon. A kutatócsoportok által elnyert pályázatok döntően a befogadó intézményeknél kerültek pénzügyi lebonyolításra, csupán viszonylag kis hányaduk került az Irodánál kezelésre. A kutatóhálózat általános működésének alakulása 2006. évben az Akadémia főtitkára által kiírt pályázati felhívásra (l. Akadémiai Értesítő 2006. évi 3. száma) beadott pályázatokat 2006. év nyarán szakmai zsűri bírálta el. A pályázatok elbírálásának eredményéről, valamint az AKT döntéséről az értesítést a Főtitkár úr 2006. július hó folyamán megküldte az érintettek részére. A 2007. január 1-jétől induló új pályázati ciklussal kapcsolatban 2006. évben megvalósuló létszámcsökkentések többletkiadásainak fedezetére a 140/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján az MTA TKI 342 millió Ft költségvetési támogatásban részesült.
25 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése átszervezés miatt, 63 fő határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkező foglalkoztatottat érintett, ezen személyek részére a fenti kormányrendelet szerint kapott költségvetési támogatás teljes egészében kifizetésre került. Ezzel egyidejűleg 61, jelenleg határozatlan
idejű
kinevezéssel
rendelkező
személy
járult
hozzá
írásbeli
nyilatkozatban ahhoz, hogy kinevezése határozott idejűvé módosuljon 2007. január 1jétől. A kutatóhálózaton belül foglalkoztatott kutatók között meghatározó arányt képviselnek a 40 év alatti életkorú kutatók. Ez jól jelzi, hogy a támogatott kutatóhálózat megfelel azon akadémiai elvárásnak, hogy járuljon hozzá a kutatói utánpótlás biztosításához. Fontos tényként kell azt is megemlíteni, hogy a TKI keretében foglalkoztatott 400 főt meghaladó kutatói létszám több mint felét tudományos minősítéssel rendelkező kutatók alkotják. A korábbiakhoz hasonlóan továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a kutatócsoportok kutatói tevékenyen részt vesznek a felsőfokú intézmények oktató munkájában és a doktori programok vitelében. A TKI keretében alkalmazott kutatók mellett a kutatóhálózatban meghatározó szellemi potenciált jelentenek a nem TKI állományú kutatócsoport vezetők és az adott téma művelésébe bekapcsolódó elismert kutatók. A támogatott kutatóhálózat 2006. évi tevékenységéről összefoglalóan megállapítható, hogy a 171 kutatócsoportból álló támogatott kutatóhálózat a jelentkező nehézségek ellenére eredményesen tevékenykedik. Továbbra is jelentős szerepet tölt be a hazai tudományos életben és nem utolsó sorban jól szolgálja az Akadémia és a felsőoktatás közötti kapcsolat és együttműködés szélesítését. Az Iroda előzőekben felvázolt tevékenységéhez 2.654,9 millió Ft működési célú, 11,3 millió Ft felhalmozási célú támogatás és 0,2 millió Ft központi beruházási célú támogatás, valamint 603,4 millió Ft saját bevétel állt rendelkezésre, melyből 307,5 millió Ft a korábbi időszakban képződött tartalékok igénybevételéből adódott.
26 A feladatok teljesítése érdekében 2.976,9 millió Ft kiadás merült fel. A 2006. évi gazdálkodásból 292,9 millió Ft maradvány keletkezett, mely a 2007. évre áthúzódó kötelezettségek finanszírozásához szükséges.
27
2.4. A Könyvtár gazdálkodásának jellemzői Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 2006. május 1-jei hatállyal kinevezte Náray-Szabó Gábor akadémikust az MTA Könyvtára főigazgatójává. A Lukács Archívum és Könyvtár a közgyűlés 2006. májusi döntése értelmében 2006. július 1-jei hatállyal visszakerült a Filozófiai Kutatóintézethez. A Könyvtár 2006. évi kiemelt jelentőségű szakmai feladatai a következők voltak: - A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan november 14-én az MTA Könyvtára egy újabb digitális gyűjteményét mutatta be az érdeklődőknek. - Az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteménye jelentős adományban részesült. Az adományozó Csalai Kégl Miklós célja az volt, hogy elősegítse a Gyűjteményben őrzött Kégl-könyvtár állományvédelmét, restaurálását, internetes katalógusban történő feldolgozását és ezzel a Kégl szellemiség továbbélését. Kégl Sándor (1862-1920) könyvtára mintegy 11 ezer darab könyvet, kéziratot és folyóiratot foglal magában. - Újabb kiadvány látott napvilágot a Könyvtár kiadásában. A Keleti Gyűjtemény 2000. júniusában tartott Goldziher Emlékkonferencia anyagát jelentette meg a Keleti Tanulmányok 12. köteteként. A Könyvtár hagyományos, az alapító okiratban meghatározott feladatkörei a következők voltak: - állománygyarapodás, - feldolgozás, - kölcsönzés, - információ ellátás, - tudományos munka, - levéltári feladatok. Az egyes feladatok 2006. évi jellemző adatait a 3. számú melléklet tartalmazza.
28 A 2006. évi gazdálkodási feladatainak teljesítése érdekében 573,5 millió Ft kiadást teljesítettek, a kiadás 58,1 %-át a személyi juttatások és járulékok tették ki. A kiadás teljesítéséhez 495,7 millió Ft működési célú és 13,6 millió Ft felhalmozási célú támogatás állt rendelkezésre, ezt az összeget 72,6 millió Ft összegű saját bevétel egészített ki. A saját bevételből 13,2 millió Ft volt az előző évben keletkezett maradvány. A beszámolási időszakban 8,5 millió Ft maradvány keletkezett, mely áthúzódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges. 2.5. Kutatást kiegészítő tevékenység Az Akadémia kutatási tevékenységét elősegítő - az intézményi alapító okiratokban meghatározott - feladatok a következők voltak: = Kutatás - szervezési feladatok -
Köztestületi feladatok
-
Szolgáltatás
-
Kutatás
= Üzemeltetés, beruházás és központi vagyonkezelési feladatok = Nemzetközi kapcsolatok szervezése, bonyolítása = Gépkocsi Szolgálat Az ebbe a körbe tartozó feladatokat részletesen a 4. számú melléklet tartalmazza. A kutatást kiegészítő tevékenység keretében végzett feladatok teljesítése érdekében 2.430,9 millió Ft kiadás merült fel, melyhez 1.257,8 millió Ft működési célú, 422,6 millió Ft felhalmozási célú támogatás és 63,2 millió Ft kormányzati felhalmozási célú támogatás, valamint 816,7 millió Ft saját bevétel kapcsolódott, melyből 181,1 millió Ft az előző évi maradvány-igénybevétele volt. A 2006. évi gazdálkodásból 129,4 millió Ft maradvány keletkezett melyből 5,6 millió Ft vállalkozási eredmény alaptevékenységi felhasználásból képződött. Ezek a 2007. évre áthúzódó kötelezettségek finanszírozásához szükségesek. 2.6. Területi akadémiai bizottságok titkárságai gazdálkodásának jellemzői A területi akadémiai bizottságok tevékenységének legfontosabb céljai a régiókban folyó tudományos munka ösztönzése, támogatása és koordinálása.
29 Alapvető feladataik a régiókban működő tudományos kutatók munkájának összefogása,
a
régiókat
érintő
különböző
gazdasági
területfejlesztési
és
környezetvédelmi döntések tudományos megalapozása, a tudomány eredményeinek közvetítése és népszerűsítése, az érdeklődő nagyközönség felé. A területi bizottságok 2006. évi szakmai tevékenységének bemutatása 1. Szakmai tevékenység: A 2006. évi tudományszervezési tevékenységet értékelve, továbbra is kiemelt feladatnak tekintik az önkormányzatokkal való szoros együttműködést. Figyelmet fordítanak a tudományos közélet összehangolása és a tudományos eredmények terjesztésére. A határon túli együttműködés keretében egyre több határon túli köztestületi tag vesz részt az egyes szakbizottságok munkájában. Erősödött az a tendencia, hogy a szakbizottságokhoz egyre több fiatal kutató csatlakozik, és egyre több a PhD. védés is. A Magyar Tudomány Ünnepe országos megnyitóját Szeged rendezte, így a programsorozat házigazdája a Szegedi Területi Bizottság Titkársága volt, mint helyi társszervező. Az ünnepen 2006. évben is számos kitüntetést adtak át és ez évben is a felajánlott Szja 1%-át a fiatal kutatók díjazására fordították. A gazdálkodási környezet alakulása: A Területi Bizottságok Titkárságainak 2005. augusztus 1. napján életbe lépett Alapító Okirata külön választja az elnök és a titkárságvezető személyét. Ez a változás minden bizottságnál a szervezési, ügyviteli és gazdálkodási tevékenység alapján pozitívnak értékelhető. Az Akadémiai Központok 2006. évben is csak nagyon takarékos gazdálkodás mellett tudták biztosítani a folyamatos működést. A Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságai 2006. évi gazdálkodásához 161,1 millió Ft működési célú, 46,5 millió Ft felhalmozási célú költségvetési támogatás, valamint 106,7 millió Ft saját bevétel állt rendelkezésre, melyből 13,3 millió Ft az előző évi maradványból keletkezett.
30 A 2006. évi gazdálkodásból 11,1 millió Ft maradvány keletkezett, mely a 2007. évi egyensúlyi tartalék befizetéséhez és az áthúzódó feladatok finanszírozásához szükséges. 2.7. Igazgatási ágazat gazdálkodásának jellemzői Az igazgatási ágazat kiadásai közé az alábbi feladatok tartoznak: - A Titkárság létszám- és illetménygazdálkodása. - Az Akadémiai Tudományos Testületi Titkárság keretén belül működő tudományos osztályok, valamint bizottságaik, illetve munka- és albizottságaik pénzügyi kereteinek nyilvántartása, változásainak követése és ezekből kifizetések teljesítése. - Kiküldetéssel reprezentációval, munkába járással kapcsolatos, valamint egyéb személyi kifizetések teljesítése, mint elnöki, főtitkári jutalmak, pedagógus kutatók díjai és pályadíjak. - A működéshez szükséges irodaszerek, könyvek, nyomtatványok, folyóiratok biztosítása, az intézmény üzemeltetéséhez szükséges postai és egyéb szolgáltatások biztosítása. - Köztestületi feladatok ellátása, ideértve a közgyűlésekkel kapcsolatos feladatokat. - Gazdasági és Szociális Tanács Titkárságának Akadémián belüli működésének teljes körű pénzügyi és számviteli lebonyolítása. - Határon túli magyarok tudományos titkárságának „Kapcsolatok program”-jának teljes körű lebonyolítása pénzügyi és számviteli szempontból. - Az MTA brüsszeli képviseleti irodájának fenntartásával és működésével kapcsolatos pénzügyi elszámolások. - Az akadémikusok jóléti ügyeinek intézése. - A Titkárság működésének biztosítása. - Doktori Tanács Titkárság működtetése. - Akadémikusok tiszteletdíjának folyósítása. A Titkárság az előzőekben felsorolt feladatai teljesítéséhez 1.261,7 millió Ft működési célú támogatással és 168,4 millió Ft saját bevétellel rendelkezett, 69,8 millió Ft az előző évi maradvány igénybevételéből, 8,9 millió Ft a Központi Lakásépítési Alapot érintő törlesztésekből adódott.
31 A feladatok teljesítése során 1.379,5 millió Ft kiadás merült fel, melynek 79,7%-át személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok kifizetésére fordítottak. A 2006. évi gazdálkodásból 50,6 millió Ft maradvány keletkezett, amelyből 8,7 millió Ft az 5,5%-os önrevíziós kötelezettség teljesítéséhez, a fennmaradó rész az áthúzódó feladatok teljesítéséhez szükséges. 2.8. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia gazdálkodásának jellemzői A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése 1992. májusában alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. A Közgyűlés célja az volt, hogy visszatérjenek az alapító Széchenyi István eredeti gondolatához, és a tudósok mellett ismét jelen legyenek az irodalom és a művészetek képviselői az Akadémián, a mai kor igényeinek megfelelően azonban önálló, társult formában. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2006. évi főbb szakmai feladatai a következők voltak: •
Jorge Semprún spanyol író rövid látogatást tett a SZIMÁ-nál.
•
Szabó Magda Békekötés és Lator László A tér, a tárgyak című új kötetének bemutatója, dedikálással.
•
Gáyor Tibor, Haraszty István, Hetey Katalin, Konok Tamás, Maurer Dóra, Vera Molnár, Nádler István és Nemes Judith közös kiállítását Baán László és Dieter Ronte, a bonni Kunstmuseum igazgatója nyitotta meg.
•
A Szász Művészeti Akadémia néhány képzőművész tagjának fogadása.
2006. évben kevesebb rendezvény megtartására volt lehetőségük, elsősorban az anyagi megszorítások miatt. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2006. évben a szakmai feladatok ellátásához 15,7 millió Ft működési célú és 0,6 millió Ft felhalmozási célú támogatással, valamint 2,7 millió Ft saját bevétellel számolhatott, melyből 1,6 M Ft az előző évi maradvány volt. A 2006. évi szakmai feladatok teljesítéséhez 18,8 millió Ft kiadás merült fel. A 2006. évi gazdálkodásból 0,2 millió Ft maradvány keletkezett.
32
2.9. Jóléti intézmények gazdálkodása A jóléti intézmények feladatköre a következő: - Gyermekintézmény Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde az akadémiai intézetek dolgozói – 18 hónapos kortól 3 éves korig – gyermekeinek ellátását, gondozását, illetve 3-7 éves korig a gyermekek nevelését és iskolára való felkészítését biztosítja. - Üdülés A Tudós-, a Hivatali Üdülők és az Alkotóház az akadémikusok és hozzátartozóik, valamint az intézetek és a Titkárság munkatársainak üdülését, pihenését biztosítják. Szervezeti változások: A jóléti intézményeknél szervezeti változás nem történt. A gazdálkodási környezet alakulásai: - Az Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete 2006. évben is magas színvonalú szakmai felkészültséggel végezte munkáját. Az intézmény férőhely igénybevétele 106%-os, a férőhely kihasználtság 90%-os, melyből az akadémiai kihasználtság 65%-os. - 2006. évben az üdültetés az új eljárási rend alapján történt, vagyis az üdültetési, szervezési munkát közvetlenül az üdülőkben végezték. A személyes kapcsolatok hozzájárultak az állandó visszatérő vendégkör kialakításához. = az Alkotóház továbbra is egész évben színvonalasan üzemelt. Bevételei különféle rendezvények lebonyolításából származnak, amely az előző évhez képest 28%-kal jobb eredményt jelent. = a mátraházai üdülőben az üdültetés változatlanul magas színvonalon biztosított úgy a többnapos tanácskozások, továbbképzések, mint a kedvezményes, illetve önköltséges üdülővendégek részére. = a szezonálisan működő üdülők: a balatonalmádi, a balatonvilágosi és a siófoki üdülőknél az előző évhez hasonlóan helyben történt az üdültetés megszervezése.
33 Az elő- és utószezonban nem volt vendég, kivéve a siófoki üdülőt, ahol konferencia bonyolításával, iskolás csoportok fogadásával, osztálytalálkozók tartásával tudta az üdülő kihasználtságát és bevételeit növelni. A szezonális üdülőkben zömmel kedvezményes üdülést vettek igénybe, a szabad férőhelyeket kevés sikerrel önköltségi áron próbálták értékesíteni. A jóléti intézmények 2006. évi gazdálkodásához 239,6 millió Ft működési célú, 11,7 millió Ft felhalmozási célú költségvetési támogatás, valamint 299,9 millió Ft saját bevétel állt rendelkezésre, amelyből az előző évi tartalék 30,7 millió Ft volt. A 2006. évi gazdálkodásból származó maradvány 12,3 millió Ft, mely az egyensúlyi tartalék befizetéshez, illetve az áthúzódó feladatok finanszírozásához szükséges. 2.10. OTKA Iroda gazdálkodásának jellemzői Az Iroda alapítása, jogállása Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) Irodát a tudományos kutatásért felelős tárca nélküli miniszter a 99/1990 (XII.3.) Kormányrendelet alapján, 1991. szeptember 1. hatállyal alapította. Az Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv. Az Iroda munkatársai közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Az Iroda az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), 1996. január 1-jétől Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA Programok) működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat látja el. Az Iroda működését az OTKA-ról szóló 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított 1993. évi XXII. törvény, valamint annak jogutódja az 1997. évi CXXXVI. törvény, az OTKA Szervezeti és Működési Szabályzata és az Iroda Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szabályozza. Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda egyetlen bevételi forrása költségvetési támogatás; vállalkozási, kiegészítő, kisegítő tevékenysége, saját bevétele nincs. Ezért az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását, és szükségessé tették az OTKA
34 Programoktól forrásátcsoportosítást az Iroda működési költségeinek, főleg az OTKA új elektronikus pályázati rendszere fejlesztési költségeinek fedezésére. Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy a személyi juttatások jelentős részének - külső személyi juttatások - kifizetése az év második felében történik. A 2006. évi gazdálkodási feladatainak teljesítése érdekében 398,2 millió Ft kiadást teljesítettek, a kiadás 74,9%-át a személyi juttatások és járulékok tették ki. A kiadás teljesítéséhez 336,6 millió Ft működési célú és 10,0 millió Ft felhalmozási célú támogatás állt rendelkezésre, ezt az összeget 73,3 millió Ft összegű saját bevétel egészített ki. A saját bevételből 22,2 millió Ft volt az előző évben keletkezett maradvány. A beszámolási időszakban 21,7 millió Ft maradvány keletkezett, mely áthúzódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges. 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása A fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmazzák az Akadémia központilag finanszírozott feladatainak, az OTKA programoknak és a fejezeti tartaléknak az előirányzatait. Ebbe a körbe tartozó előirányzatok a következők voltak: - Felújítási
és
beruházási
előirányzatokra
eredetileg
5,8
millió
Ft,
illetve
275,0 millió Ft összegű támogatás került megtervezésre. A központi beruházási keretből 160 millió Ft az OTKA Kutatási témapályázatok forráshiánya miatt nem kerülhetett felhasználásra. A felújítási előirányzaton 16,9 millió Ft maradvány keletkezett, ennek felhasználására 2006. évben nem volt lehetőség. - Tudományos társaságok támogatására 2006. évben 30,3 millió Ft-ot lehetett fordítani, mely összeg 19,8%-kal magasabb volt az előző évi kerethez képest. A társaságok részére a támogatás 100%-os mértékben kiutalásra került. A társaságok a részükre kiutalt támogatások felhasználásáról az elszámolásokat a beszámolási évet követő év január 15-ig megküldik az Akadémia részére. Azoknál a társaságoknál akik ezt a
35 kötelezettségüket nem teljesítik, a következő évben a támogatás visszatartásával kell számolniuk. - Fiatal kutatók pályázatos támogatása Az 1992. évben kihirdetett fiatal kutatói pályázatoknál 2006. évben a tizedik három éves időszak pályázatainak zárása következett be. Az egyes pályázati időszakokban szerzett tapasztalatok a következő pályázati kiírásoknál kerültek figyelembevételre. 2006. évben eredetileg rendelkezésre állt 1.024,1 millió Ft, melyből a hároméves fiatal kutatói pályázatok finanszírozására, a 2006. évben először odaítélt akadémiai cigány ösztöndíj, illetve a kutatóintézetek közalkalmazottai PhD-képzésének támogatására került sor. Az év során 82,4 millió Ft maradvány keletkezett, melyből 1,4 millió Ft-ot vissza kell fizetni a Pénzügyminisztérium részére, a maradék összeg 2007. év elején kiosztásra került a kutatóintézetek és kutatócsoportok között. - Könyv- és folyóiratkiadás támogatására 2006. évben 100,0 millió Ft állt rendelkezésre, mely összeg az előző évi kerethez képest 50%-kal alacsonyabb. A Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság döntése alapján a rendelkezésre álló keret felosztásra került. A támogatást igénybevevők közül többen nem tettek eleget az állami támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségeiknek, illetve több kiadvány nem készült el év végéig, így 16,3 millió Ft-os maradvány keletkezett. - A Magyar Tudomány folyóirat kiadásának támogatására 2006. évben 19,0 millió Ft állt rendelkezésre, mely összeg az előző évi kerethez képest nem változott. A folyóirat előállítását végző Akaprint Kft. a támogatást teljes egészében igénybe vette. - Határon túli magyar tudósok támogatása 2006. évben ezen a jogcímen 28,5 millió Ft került megtervezésre a fejezeti kezelésű előirányzatok között. A rendelkezésre álló keretből a 2%-os kezelési költség visszavonása után a Tudományos Műhelyek támogatási programra 27,9 millió Ft került kiosztásra. A Tudományos Műhelyek támogatási programjából 1,8 millió Ft maradvány keletkezett, melynek felhasználására 2007. évben kerül sor.
36 - Nagy Imre Emlékház alapítványi támogatására 2006. évben eredetileg 26,2 millió Ft állt rendelkezésre, a támogatás a Kormány határozata alapján még 10 millió Ft-tal emelkedett. A 2006. évi szakmai feladatok elvégzéséről az Alapítvány jelen beszámoló elkészítéséig nem adott információt. -
Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság működtetése A Gazdasági és Szociális Tanács feladatai a magyar társadalmat érintő stratégiai kérdések legszélesebb körű gazdasági és szociális párbeszéd keretein belül történő egyeztetési rendszerének működtetése és fejlesztése, a nemzetközi és az európai uniós együttműködés kölcsönös előnyeinek e területen való kihasználása. A Titkárság működtetésére a 2006. évben 30,6 millió Ft állt rendelkezésre, melyből 25 millió Ft az üzemeltetési kiadásokat, 4,7 millió Ft pedig az infrastruktúra, illetve az elhelyezés felhalmozási kiadásait fedezete. A 2006. évi gazdálkodásból 0,9 millió Ft-os maradvány keletkezett, melyet vissza kell fizetni a Pénzügyminisztérium részére Év közben a Miniszterelnöki Hivatal 15 millió Ft-ot biztosított a Lisszaboni Stratégiai konferencia kiadásaihoz. - Kiemelt, központi szakmai feladatok Az Akadémia 2006. évben több fejezettel együttműködési megállapodást kötött, melynek keretén belül jelentős összegű támogatási összeg átvételére is sor került. A támogatási
keretekből
megvalósuló
feladatok
ellátására
az
Akadémia
tudományterületi főosztályai az érintett intézményekkel is megállapodást kötöttek. Ezek a programok a következők voltak: = = = =
MTA-Miniszterelnöki Hivatal stratégiai kormányzati kutatások 100,0 millió Ft MTA-Miniszterelnöki Hivatal stratégiai kormányzati kutatások 130,0 millió Ft MTA-Informatikai és Hírközlési Minisztérium kutatások 65,0 millió Ft MTA–Regionális Területfejlesztés és felzárkóztatás Balatonprogram 20,0 millió Ft = MTA-Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális dolgozók szervezett továbbképzése 0,8 millió Ft = MTA-Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium könyvkiadásra 1,3 millió Ft
37 = MTA-Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium klímakutatás 1,0 millió Ft = MTA-Miniszterelnöki Hivatal 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartandó központi ünnepségekre 38,0 millió Ft = MTA-Miniszterelnöki Hivatal 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartandó konferenciák és könyvkiadások kiadásaira 105,0 millió Ft A programok szakmai teljesítése a megállapodásoknak megfelelően folyamatosan halad. A pénzügyi teljesítés a szakmai lebonyolításhoz igazodik. 2006. év folyamán az adózók személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásából az Akadémia 1.917.844 forintot kapott, mely a területi akadémiai bizottságoknál a Magyar Tudomány Napja alkalmából a fiatal kutatók díjazásának fedezetéül szolgált. A szakmai feladatok előirányzatának részét képezte a Kiemelt kutatási programok „elnöki kerete”, mely tartalmazza 1.
Az igazoltan tartós gazdasági kapcsolatokkal rendelkező intézetek – ezen belül témacsoportok – számára az ehhez szükséges kutatási támogatási keretet.
2.
A nemzetközi pályázatokban való sikeres részvételhez szükséges kutatási keretet.
3.
A nagyberendezések használatához kötődő tagdíjak és egyéb nemzetközi kapcsolatok kiadásaira szolgáló keretet.
4.
Nemzetközi pályázatok megvalósítására (igazgatói pályázatok nemzetközi kiírása, kutatók hazahívása stb.) szolgáló keretet.
5.
Kiemelt jogcímű könyv- és folyóirat-kiadás támogatási keretet.
- Főtitkári tartalék rendkívüli, előre nem látható feladatokra rendelkezésre álló 14,8 millió Ft kerete teljes mértékben felhasználásra került. - A 2006. évi költségvetésről szóló törvény szerint az fejezeti államháztartási tartalék előirányzat legfeljebb 15%-a volt felhasználható saját hatáskörben az illetmények 2006. évi javítására. Ennek alapján az intézmények részére 163,5 millió Ft támogatást rendelkezésre bocsátottunk az illetmények javításához, azonban ez
38 csupán a szükséges fedezet felét biztosította, a fennmaradó részt az intézményeknek saját maguknak kellett előteremteniük. A fennmaradó előirányzat felhasználásáról a Kormány javaslata alapján az Országgyűlés határozhatott volna, de erre nem volt lehetőségünk, a maradék 926,3 millió Ft az év végén elvonásra került. - OTKA Kutatási témapályázatok Az Akadémia fejezeti kezelésű előirányzatai között kell megtervezni az OTKA Programok előirányzatait és szintén ezen belül kell a teljesítésről is beszámolni. Az OTKA Programokkal kapcsolatos finanszírozási, elszámoltatási feladatokat az OTKA Iroda látja el. A Programokra 2006. évben 5.626,0 millió Ft támogatás állt rendelkezésre a témapályázatokra. Az OTKA Iroda által készített a programokkal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámolót a 5. számú melléklet tartalmazza.
III. Felhalmozási kiadások 1.
Beruházási források felhasználásának alakulása A 2006. évi költségvetésről szóló törvényben a Magyar Tudományos Akadémia beruházási céljaira 275 millió Ft került jóváhagyásra. Időközben az OTKA Kutatási témapályázatok forráshiánya miatt 160 millió Ft felhasználása nem volt lehetséges, ami 58%-os keretcsökkentést jelent. A csökkentett 115 millió Ft-os keret elosztásáról – az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa egyetértésével – Főtitkár úr döntött.
2.
Felújítások alakulása A 2006. évi költségvetési törvényben felújítási feladatokra 816,1 millió Ft került jóváhagyásra, melyből 810,1 millió Ft az intézmények költségvetésébe beépítésre került, fejezeti kezelésű előirányzatként 5,8 millió Ft-ot terveztünk meg. Az intézmények részére összesen 819,9 millió Ft támogatás és bevétel került átadásra, amely építési felújítást finanszírozott.
39
IV. Az Akadémia előirányzat-maradványának alakulása 1.
Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása Az Akadémia felügyelete alá tartozó intézmények 2006. évi alaptevékenységével összefüggésben 3.193,6 millió Ft összegű előirányzat-maradvány keletkezett, mely az előző évhez viszonyítva 23,6%-os csökkenést mutat. Ezt a maradványt növelte még 2,4 millió Ft korábbi évek maradványának fel nem használt része. A maradvány legnagyobb része áthúzódó fizetési kötelezettségekkel és kutatási megbízásokkal, pályázati előlegekkel van összefüggésben. A maradvány 88,7%-a a kutatóintézeteknél és a támogatott kutatóhelyeken keletkezett.
2.
Fejezeti maradvány alakulása Az Akadémia központi feladatainak 2006. évi maradványa 1.160,8 millió Ft volt. Az egyes központi feladatok maradványának alakulása a következő: millió Ft-ban Alapkutatások beruházásai Magyar Tudomány támogatása
162,4 0,6
Könyv- és folyóirat kiadás támogatása
16,3
Fiatal kutatók pályázatos támogatása
82,4
Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása
0,8
Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása
1,9
Szakmai feladatok teljesítésének támogatása Központi kezelésű felújítások támogatása Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság működtetésének támogatása OTKA Kutatási témapályázatok Összesen:
241,2 16,9 5,2 633,1 1.160,8
A központi feladatok maradványai 2006. évre áthúzódó feladatok finanszírozásához szükségesek, illetve teljesíteni kell belőle az évközben elrendelt 34,2 millió Ft-os elvonást.
V. Az akadémiai intézmények vállalkozási tevékenységének alakulása Az akadémiai intézmények 2006. évi gazdálkodásuk során is végeztek vállalkozási tevékenységet, melynek főbb jellemzői a következők voltak:
40
- Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye - Alaptevékenységre felhasznált előző évek eredménye
millió Ft-ban 528,6 - 267,1
- Alaptevékenységre felhasznált tárgyévi eredmény
- 57,7
- Vállalkozási tartalékba helyezhető eredmény
203,8
- Következő évi alaptevékenységre elkülönített eredmény
66,3
A vállalkozási tevékenység további részletező, jellemző adatait a II/2. pontban már ismertettük, mivel a kutatóintézeteken kívül 2006. évben minimális mértékben, az Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetésénél keletkezett osztalékbevételből eredmény. Így a kutatóintézeteknél leírt, a vállalkozási tevékenységre vonatkozó megállapítások az Akadémia fejezet teljes vállalkozási tevékenységére értelmezhetők.
VI. Az Akadémia részvétele vállalkozásokban A./ Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvétellel működő gazdasági társaságok 2006. évi helyzetének alakulása 1.
Akadémiai Kiadó Zrt. Az Akadémiai Kiadó változatlanul igen eredményes gazdálkodást folytat. A várható 2006. évi árbevétel meghaladja az 1,6 milliárd Ft-ot, az export – a magyar tudomány eredményeinek külföldi megjelentetése – 620 millió Ft felett alakul. A jelentős bevételi adatokhoz 260 millió Ft feletti várható nyereség is társul. Az Akadémia részesedése: 26 %
2.
Akaprint Nyomdaipari Kft. Az Akaprint Kft. 12%-os árbevétel csökkenés mellett közelítőleg a bázissal egyező nyereséget prognosztizál 2006-ra. Az eredményt létszámcsökkentés mellett érték el. Az Akadémia részesedése: 99 %
3.
Mv. Bázismag Kft. A martonvásári Bázismag Kft. alapvetően kukorica elit vetőmag forgalmazását végzi. A 2006. év legnagyobb eredménye a forgalom bővülése 685 millió Ft-ról 737 millió Ft-ra. Az új fajták piaci bevezetése kedvezően halad, ami
41 remélhetőleg
a
martonvásári
nemesítésű
kukoricafajták
hazai
piaci
részarányának növekedését fogja eredményezni. Kedvező az export jelentős bővülése. Az Akadémia részesedése: 35,02 % 4.
Mv. Elitmag Kft. A martonvásári Elitmag Kft. kalászos gabonafajok, főleg őszi búza elit vetőmag forgalmazásával foglalkozik. Az Elitmag Kft. 2006. évi várható bevétele meghaladja a 2005. évi tényleges és a 2006. évre tervezett nagyságrendet. Ugyanakkor a beszámolási időszakban is elmarad a 2005. évet megelőző évek árbevételétől. A korábbi évekhez viszonyított elmaradás a belföldön tapasztalható alacsony fémzárolt vetőmag iránti kereslettel magyarázható. Az Akadémia részesedése: 35,03 %
5.
Akadimpex Külkereskedelmi Kft. Az árbevétel bázisévhez viszonyított visszaesését főként az EU-ból származó dializáló folyadék (Gambro) értékesítésének, és a kórházaknak, patikáknak eladott Roche termékek eladásának csökkenése okozta. Átlagos állományi létszámuk 3 fővel csökkent, keresetszínvonaluk 10%-kal elmaradt a 2005. évitől. Az Akadémia részesedése: 97,5 %
6.
MTA-MMSZ Műszer- és Méréstechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. A Kft. árbevétele drasztikusan visszaesett 2006. évben, a várható eredmény nulla körül alakul. A 2007. évi üzleti terv elkészítésénél és értékelésénél a tulajdonosnak feltétlenül vizsgálnia kell a Kft. további piaci lehetőségeit. Az Akadémia részesedése: 100 %
7.
MMSZ-2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A Kft. fő tevékenysége az Etele úti ingatlan üzemeltetése és gazdasági szolgáltatás az MTA-MMSZ Kft. részére. Az MTA-MMSZ gazdasági tevékenységének szűkülése hat az MMSZ-2000 Kft-re is, ezért került sor munkaerő leépítésre.
42 A Kft. a fenti tevékenységeken kívül kereskedelmi tevékenységet is folytat, az export bővülés mögött pl. iskolai sporteszközök romániai eladása áll. Az Akadémia részesedése: 100 % 8.
Izotóp Intézet Kft. Az Izotóp Intézet Kft. várható gazdálkodási adatai igen eredményes működést jeleznek. A klasszikus K + F cég változatlanul sikeresen helytáll mind a külföldi, mind a hazai piacokon, ami azt jelzi, hogy magas színvonalú és jól megválasztott kutatási alaptevékenységet végeznek, melynek eredményeit a saját kereskedelmi részleg a világ szinte minden részére kiterjedő üzleti kapcsolataiban haszonnal értékesíteni tudja. A várható árbevétel 2,4 milliárd Ft, melyből több mint másfél milliárd az export és a várható eredmény is jelentősen meghaladja a bázist. Az Akadémia részesedése: 39 %
9.
Archeosztráda Kft. A 2006. év legjelentősebb eredménye, hogy az árbevétel megközelíti a 200 millió Ft-ot. Az eredményességet rontotta az autópálya építésekhez kapcsolódó feltárások közbeszerzési eljárásai eredményhirdetéseinek elhúzódása. Az Akadémia részesedése: 26 %
10. Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Zrt. A Martonseed Zrt. eredményes évet zár 2006-ban. Növekedett az árbevétel, pozitív az adózás előtti eredmény, lezárult az ÁPV Zrt. tulajdonosi kölcsönének ügye, melynek eredménynövelő hatása is van. Az eredményeket csökkenő munkavállalói létszám mellett érték el. Az Akadémia részesedése: 85 % 11. Mindentudás Egyeteme Kht. 2006-ban is folytatódik a hazánkban egyedülálló, korszerű multimédiás ismeretterjesztési sikerfolyamat. A gazdálkodás kiegyensúlyozott, a programra – bevételként több mint 370 millió Ft-ot sikerült mobilizálni, melynek jelentős része a T-COM-tól érkezett működési kiadások fedezete. Az Akadémia részesedése: 40 %
43
B./ Az akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban Az akadémiai intézmények gazdasági társaságokban való részvételi aránya az előző időszakhoz viszonyítva növekedett. Az intézmények részesedéseiben az alábbi változások történtek: = az Atommagkutató Intézet 1.900 E Ft, illetve a Kémiai Kutatóközpont 1.020 E Ft értékben az innovációs törvény adta lehetőséggel spin-off cégben részesedést szerzett = a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet megszűntette részesedéseit 1.180 E Ft értékben = a Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet megszűntette részesedését az Anyagtechnológiai Egyesülésben 100 E Ft értékben Az intézmények osztalékbevétel címén 18,7 millió Ft-ot realizáltak, mely az előző évhez viszonyítva 30%-kal csökkent. Az elért osztalék bevétel aránya a részesedések állományához viszonyítva, 26,4%-os.
VII. Az Akadémia vagyoni helyzetének alakulása 1. Akadémiai törzsvagyon Az akadémiai törzsvagyon 2006. év végi állománya (bruttó) 12,7 milliárd Ft, mely 6,7%-kal magasabb volt, mint az előző évi állomány. A törzsvagyonra jelentős összegű felújítási ráfordítások történtek, több mint 593,6 millió Ft összegben, mely az előző évhez viszonyítva 5,0%-kal emelkedett. A 0-ra leírt állomány 689,0 millió Ft, mely az előző évhez viszonyítva 18,0%-os növekedést mutat. Az átlagos használhatósági fok 82,5 %, ezen belül a gépekberendezések esetében 29,1 %, mely az előző évhez képest 7,6%-os csökkenést jelent. Az akadémiai törzsvagyon hasznosításából 2006. évben 372,9 millió Ft pénzforgalmi bevétel keletkezett, melynek 16,3 %-a osztalékbevétel, 0,3%-a kamatbevétel, 22,6%-a az Arany János Közalapítvány megszüntetésével összefüggő bevétel.
44
2. Rábízott vagyon Az akadémiai intézmények által kezelt vagyon másik – nagyobbik része – az ún. rábízott eszközökből álló vagyon, amely 2006. év végére bruttó értékben 43,5 milliárd Ft volt, a jelenlegi forgalmi (nettó) értéke 21,6 milliárd Ft-ot tett ki. Az állomány bruttó értéke 4,4%-kal megemelkedett, a nettó érték azonban nem változott az előző évhez viszonyítva. A teljes befektetett eszközállomány használhatósági szintje 4,2%-kal csökkent. A gépek, berendezések és felszerelések eszközcsoportban a használhatósági szint ebben az évben 4,9%-kal csökkent. A teljesen nullára leírt eszközök bruttó értéke a teljes állomány 27,8 %-át tette ki, mely az előző évhez viszonyítva 12,4%-os növekedést jelentett. Az akadémiai intézmények 2006. évben – beruházásokra összesen – 2.352,8 millió Ftot fordítottak, mely összeg 10,3%-kal alacsonyabb volt, mint az előző évi teljesítés. Ez az oka, hogy a használhatósági szint csak kismértékben csökkent. Az akadémiai intézmények eszközállományának másik részét a forgóeszközök alkotják, melyek értéke 7,3 milliárd Ft volt, mely az előző évhez viszonyítva nem változott. Az akadémiai rábízott vagyon alakulását a volumen-változáson túlmenően a belső összetétel alapján számított jellemző mutatókkal is elemezhetjük, melyek alapján megállapítható, hogy: - A beszámolási időszakban a forgóeszközök lekötöttsége – azaz a készletek és a forgóeszközök aránya - 5,2%-ról 5,5%-ra emelkedett azaz előző időszakhoz viszonyítva. Ezzel egyidejűleg magas a szabad forgóeszközök mutatója. - A tőke-feszültségi mutató - azaz a kötelezettségek és a saját forrás aránya – 26,8%ról 29,8%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva, amely a kötelezettségvállalások 6%-os volumenének növekedésével, a saját tőke 1,1%-os növekedésével, és a tartalékok 13,8%-os csökkenésével van összefüggésben. - Az intézmények likviditási helyzetét a likviditási ráta jellemzi, amely szerint a rövid lejáratú
kötelezettségeket
2005.
és
2006.
évben
is
1,2-szeresen
lehetett
45 forgóeszközökből finanszírozni. Az intézmények teljes kötelezettség állománya is a mobilizálható forgóeszközökből finanszírozható. Így az akadémiai intézmények likviditási helyzete jónak ítélhető meg, annak ellenére, hogy évközben több intézménynél időlegesen komoly likviditási gondok jelentkeztek. Hangsúlyozandó, hogy a forgóeszközök magas volumene miatti kedvező mutatók a Kormány által elrendelt, kötelezően előírt maradvány képzése okozta, ami viszont gyűrűző hatásával a következő évben komoly likviditási gondokat okozhat. A jelen előterjesztést a Felügyelő Bizottság megtárgyalta, és a Közgyűlés részére előterjesztésre javasolta.
Határozati javaslat
A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról készített beszámolót elfogadja.
Meskó Attila sk.
47
1. számú melléklet
Az MTA intézményei és feladatai forrásának és létszámának alakulása
Megnevezés
2005. évi tény
2006. évi tény
adatok ezer Ft-ban A 2006. év adata a 2005. év %-ában
Központi költségvetésből - működési támogatás* - felújítási támogatás - beruházási juttatás Összesen
32 175 806 810 600 247 500 33 233 906
33 429 589 816 100 278 000 34 523 689
103,9 100,7 112,3 103,9
Intézmények saját bevétele**
18 232 683
18 451 274
101,2
5 529
5 597
101,2
Átlaglétszám /fő/ *
OTKA támogatással
** OTKA Programok saját bevétele, ÁFA bevétel és kölcsön bevételek nélkül
2. számú melléklet
Az MTA felügyelete alatt működő költségvetési intézmények tényleges saját bevételei adatok ezer Ftban Megnevezés Működési bevétel Szolgáltatási bevétel Vállalkozási bevétel Kamatbevétel (deviza számla után) Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Átvett pénzeszközök Támogatásértékű bevételek Előző évi előirányzat-maradvány átvétele Összesen: Pénzforgalom nélküli bevételek
Együtt
2005. évi tényleges bevétel 170 256 3 267 250 819 528 27 127 48 228 9 186 493
2006. évi tényleges bevétel 5 104 041 53 813 204 168 2 525 602 4 642 062
2005. évi bevétel összetétele (%) 0,9 17,9 4,5 0,1 0,3 50,4
2006. évi bevétel összetétele (%)
Változás Összetétel-változás (%) (%)
27,7
119,9
84,2
0,3 1,1 13,7 25,2
198,4 423,3 27,5 -
291,6 368,8 27,2
103,2
13 518 882
1 425 374 13 955 060
74,1
7,7 75,6
4 713 801
4 496 214
25,9
24,4
95,4
18 232 683
18 451 274
100,0
100,0
101,2
ÁFA bevétel, kölcsönbevételek és OTKA Programok bevétele nélkül
102,1 94,1 -
49 3. számú melléklet
Az MTA Könyvtára 2006. évi szakmai feladatainak részletezése
- Állománygyarapodás A 2006. év gyarapodása összesen 9706 mű, így a teljes állomány, amely könyvet, bekötött folyóiratot, hangzó és képi dokumentumot, elektronikus információhordozót, kéziratot, valamint mikrofilmet tartalmaz, összesen 2.242.293 könyvtári egység. A kurrens nyomtatott folyóirat címek száma 2155; a folyóiratok példányszáma 2176 darab. - Feldolgozás A feldolgozott modern könyvek száma meghaladta a 8500 címet. Jelentősen bővült a távoli eléréssel is kereshető folyóiratok száma, az ALEPH adatbázisban 837 cím feldolgozását követően az év végére összesen 9.949-re emelkedett az on-line katalógusban elérhető folyóiratok száma. - Kölcsönzési tevékenység A könyvtár 7272 beiratkozott olvasója 48735 alkalommal használta a könyvtár törzs- és külön-gyűjteményeit, helyben használatra összesen 160482 db dokumentumot. Távhasználati eszközök igénybevételével 5913 alkalommal éltek olvasóik. A honlapot és az online katalógust összesen 116568 alkalommal látogatták. A kölcsönzött dokumentumok száma összesen 216790 db mű volt. - Információ ellátás A reprográfiai szolgálat keretében önkiszolgáló gépeiken és megrendelésre összesen több mint 200.000 oldal másolat készült. A számítógépes referensz szolgálat alapja továbbra is az idézettség listák összeállítása és a folyóiratok impact faktor listáinak összeállítása. 75 fő rendelt CDROM illetve DVD alapú szolgáltatást, ami 871.500 Ft árbevételt eredményezett. Ehhez kiegészítő szolgáltatásként nyomtatást is vállaltak, összesen 28.550 Ft értékben.
50
- Tudományos munka A könyvtár 20 munkatársának összesen 116 publikációja jelent meg az év során. A könyvtárról, illetve a munkatársakról szóló írások száma 13, előadást 15 alkalommal tartottak a kollégák. - Akadémiai Levéltár A Levéltárban 2006-ban 144,6 ifm növekedés volt az iratállományban; folytatták a begyűjtött anyag feldolgozását és ellátták az MTA Titkárság és a Doktori Tanács irattári feladatait és a levéltári kutatószolgálatot. 2006-ban 15 kutató kért és kapott kutatási engedélyt. A kutatók 222 esetben 1775 raktári egységnyi anyagot kaptak kézhez és 1391 másolatot készítettek.
51 4. számú melléklet A kutatási kiszolgáló szervezetek 2006. évi feladatai Kutatás - szervezési feladatok Az MTA Kutatásszervezési Intézet 2006-ben is az Alapító Okiratban kijelölt feladatok szerint végezte munkáját. Köztestületi feladatok: • Folyamatos tevékenység a köztestületi tagok nyilvántartása a köztestületi adatbázisban, az adatok karbantartása, a nyilvánosságra hozható információk közreadása (Internet, CD), tájékoztatók és statisztikák készítése az MTA vezetői és vezető testületei részére. • A Köztestületi Publikációs Adattár (KPA) működése a 2004. évi akadémiai tagválasztással kezdődött. A 2007. évi tagválasztást segíti, hogy a jelöltek publikációs és idézettségi adatai 2006. novemberében már láthatók voltak a KPAban. 2005-ről az MTA doktora címre pályázók 2006-tól már a Bolyai ösztöndíjra jelentkezők is lehetőséget kaptak publikációs és idézettségi adataik megjelenítésére. Ebben a KSZI szorosan együttműködik a Doktori Tanáccsal. • A főtitkári értekezletre az akadémiai adatbázisok egységesítésére vonatkozó javaslatot készítettek, mely elfogadásra került és annak alapján a KSZI megkezdte az akadémiai adatbázisok egyesítési munkálatait. Az akadémiai kutatók adatbevitelét jelentősen megkönnyíti 2006-tól, hogy átjárhatóvá tették a két akadémiai publikációs adatbázist: az akadémiai Tudományos Publikációk Adattárát (TPA) és a KPA-t. • Kifejlesztettek egy internetes metakereső rendszert, melynek segítésével az akadémiai társadalomtudományi intézetek internetes anyagaiban lehet gyorsan, szabad kereső kérdésekkel adatot, információt stb. keresni.
52
Szolgáltatás: •
A köztestületi nyilvántartásra építve 2006. végén a KSZI megkezdte a 200 közgyűlési
doktor
képviselő
2007.
évben
esedékes
megválasztásának
előkészítését. Kutatás: •
Elkészítették a „Fiatal kutatók: doktori képzés és életpálya modellek” című Jedlikpályázatot, amelyet a társadalomtudományi kategóriában támogatásra érdemesnek találtak a bírálók. A projektet 2010-ben fejezik be.
•
A KLÍMA KKT projekt (2004. évi Jedlik Ányos program) keretében a Corvinus Egyetem megbízásából országos mintán (1000 fő) lakossági felmérését készítettek a
klímaváltozás
társadalmi
hatásairól.
Az
Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság kérésére egy kisebb, 300 fős mintát is megkérdeztek klímajelenségek kapcsán, korábban katasztrófa által sújtott térségben. •
Folytatódott a VAHAVA programhoz kapcsolódó „tudomány-társadalom, tudomány-politika” témájú kutatás. Két fiatal kutatójuk posztert készített az eredményekből VAHAVA konferenciára.
•
Megkezdték több akadémiai kiadvány megjelentetésének előkészítését, 2007-ben publikálják az Akadémiai Album sorozatban az MTA Elnökei, az MTA Főtitkárai, az MTA Aranyérmesei köteteket. Megjelentették a megújított új angol nyelvű kis MTA Almanachot és közreadtak egy MTA statisztikai kötetet is. Ehhez kapcsolódik az év során egy akadémiai K+F statisztikai adatbázis kiépítése is. 2007-ben közreadják a Köztestület tagjai 2007 című kézikönyvet is.
53 Üzemeltetés, beruházás és központi vagyonkezelési feladatok Ebbe a körbe az akadémiai intézményhálózat két szervezete tartozik: - Akadémiai Létesítmények Üzemeltetése és Fenntartása, melynek feladata több akadémiai ingatlan üzemeltetése, kezelése. Ezen belül főbb tevékenységi körei a következők: • A Budaőrsi úti Kutatóház, az MTA Székháza, Irodaháza és esetileg meghatározott egyéb ingatlanjainak tartós vagy átmeneti üzemeltetése, fenntartása. • A székházi rendezvények szervezése, az azokkal kapcsolatos feladatok ellátása. • Akadémiai
ingatlanok
értékesítése,
bérbeadása,
közbeszerzési
tenderek
lebonyolítása eseti kijelölés alapján. • Építési-beruházási
és
felújítási,
lebonyolítási
és
műszaki
ellenőrzési
tevékenység. • Az akadémiai törzsvagyon kijelölt részének analitikus nyilvántartása. • Az alaptevékenység üzemeltetési, fenntartási és rendezvény szolgáltatás körében kiegészítő tevékenység végzése, a köztestületet szolgáló zártkörű Tudós Kávézó üzemeltetése. - Csillebérci telephellyel kapcsolatos vagyonkezelési feladatok A csillebérci telephely üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a KFKI Telephelykezelő Intézet látja el. A kezelő szervezet alapvető feladatai: = vagyonkezelési tevékenység: •
a kezelésében lévő, a Magyar Tudományos Akadémiára bízott csillebérci ingatlanvagyon nyilvántartása,
•
részvétel a Magyar Tudományos Akadémia csillebérci telephelyen működő kutatóintézetei üzemeltetési, fenntartási feladatai ellátásában,
•
portfolió kezelés,
54 •
kezelésében lévő sport, szociális és egyéb ingatlanok üzemeltetése,
= az
MTA
csillebérci
telephelyen
működő
kutató
intézetek
közös
szakkönyvtárának működtetése. Nemzetközi kapcsolatok szervezése, bonyolítása Az Akadémia nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatok lebonyolítása a Nemzetközi Együttműködési Iroda (NEI) feladatai közé tartozik, melyek 2006. évben a következők voltak: - Az Akadémia tudományos csere-egyezményeinek keretében történő utazások lebonyolítása, vagyis a kiutazók menetjegyének biztosítása, a fogadó partnerrel való egyeztetés. A beutazók számára a szállás, napidíj, belföldi közlekedés stb. biztosítása, kapcsolattartás a küldő és fogadó féllel. Projekt megállapodások alapján megvalósuló utak esetében ugyancsak a NEI intézi a ki- és beutazásokat, a szállás biztosítását, a konferenciákkal kapcsolatos gazdasági ügyeket. Ezen kívül lebonyolítja a központi költségvetés terhére megvalósuló akadémiai utazásokat. - Az Akadémia nemzetközi tevékenységével összefüggő határozatok, döntések végrehajtása, két - és többoldalú tudományos együttműködési megállapodások előkészítése, keretek felosztása, nemzetközi tudományos szervezetek (NGO) tagdíj viselése, hazai tudományos rendezvények támogatása. Gépkocsi Szolgálat A Szolgálat az akadémikusok és a Titkárság hivatalos, közéleti és egyéb célú utazásait biztosítja. A Szolgálat 2006. évben 396,2 ezer kilométert teljesített, ami 12,1%-kal alacsonyabb, mint az előző időszakban. 50 ezer km-rel kellett csökkenteni a teljesítést, a pénzügyi lehetőségek korlátozottsága miatt. A gépkocsi állomány a fuvarfeladatok teljesítésére megfelelő volt.
55 5. számú melléklet
Indoklás az OTKA Programok 2006. évi beszámolójához
I. SZAKMAI RÉSZ 1. Az OTKA jogállása A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széleskörű támogatása, a fiatal kutatók segítése, nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrehozása érdekében az Országgyűlés, a 99/1990. (XII.3.) Kormányrendelet jogutódjaként, az Országos Tudományos Kutatási Alapról 1993. március 16-án az 1993. évi XXII. sz. törvényt fogadta el, amelyet az 1995. évi CXXI. törvény egyes pontjaiban módosított, majd ennek jogutódjaként az Országgyűlés 1997. december 9-én az 1997. évi CXXXI. törvényt alkotta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA). Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúrafejlesztésre is. 2. Az OTKA jelentősége A tudományos alapkutatások számára számottevő pénzforrás Magyarországon az 1986-ban létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap. Az 1991. óta független alapként, 1993. óta törvény alapján működő OTKA megvalósította a kutatás-támogatás korszerű, fejlett, nemzetközileg elismert pályázati rendszerét. Ennek köszönhetően a tudományos alapkutatás folytonossága nem szakadt meg. Jelentős, világszerte elismert kutatási eredmények születtek. A fejlett demokratikus országok, hasonló kutatást támogató alapjai, elismeréssel nyilatkoznak az OTKA tevékenységéről. Nemzetközi elismertségünket bizonyítja az a tény, hogy az OTKA 1996-tól teljes jogú tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF), valamint 2002. óta tagja az európai tudománytámogató szervezetek elnökeiből álló EUROHORCs Bizottságnak. Az OTKA fokozatosan építi nemzetközi kapcsolatait, egyre szélesebb körben vesz rész közösen támogatott kutatásokban. 3. Az OTKA szervezete Az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. A tagok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a minisztériumok, az NKTH, a közgyűjtemények által javasolt szakértők és az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium Társadalomtudományi, Műszaki- és Természettudományi, valamint Élettudományi Kollégium - elnökei. A Kollégiumok irányítása alatt működnek az egyes tudományterületeket képviselő
56 zsűrik. Az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda látja el. 4. Az OTKA bevételi forrásai Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzat, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és belföldiek visszafizetései. 1991-1992-ben az OTKA a KMÜFA-ból kapta támogatását, 1993tól a központi költségvetésből. A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátását - a forrásra vonatkozó szabályozásnak megfelelő - finanszírozási terv rögzíti. 5. Az OTKA működésében 2006-ban történt változások Az OTKA Bizottság a hosszú távú Stratégiai tervétnek egyeztetését a kormányzati szervekkel lefolytatta. Az OTKA Bizottság a Kormány által 2005-ben elfogadott módosított Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerint működik. Az OTKA Bizottság a pályázatok, a kutatási jelentések Internetes adatbázison keresztül történő beadását, hazai és külföldi szakértőkkel történő értékelését biztosító elektronikus pályázati rendszerét 2006-ban továbbfejlesztette. 2006-ban a pénzügyi jelentések beküldése és ellenőrzése már az on-line rendszeren keresztül történt. 6. Az OTKA által nyújtható támogatások Az OTKA előirányzatából teljesíthető kiadások: a tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó (személyi és dologi) ráfordítások fedezete (kutatási pályázat), nemzetközi tudományos kutatásban való részvétel, fiatal kutatói pályázat (fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítése), publikációs támogatás, a tudományos kutatáshoz (kutatási pályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében) szükséges műszerek, eszközök, adatbázisok beszerzése. Az OTKA Bizottság által 2006-ban meghirdetett pályázatok: kutatási pályázat, fiatal kutatói pályázat, nagyösszegű és tudományos iskolák támogatására kiírt pályázat, posztdoktori kutatási és állás pályázat, könyvtári adatbázis pályázat, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatása, publikációs és tudományos ismeretterjesztő pályázat. 7. Az OTKA Programok által 2006-ban támogatott pályázatok Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 1504 kutatási és ifjúsági, valamint nagyösszegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2006-ban, amelyek közül 2006-ban 377 indult. A 2005. májusi határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1321 pályázat közül az OTKA Bizottság 341 új kutatási és ifjúsági pályázat támogatásáról döntött, amelyek finanszírozása 2006-tól kezdve indult. A 2006. áprilisi határidővel a 2007-2010. időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1118 kutatási és ifjúsági pályázat érkezett be, amelynek bírálata 2006. év végéig megtörtént, támogatásukról szóló döntés 2007-ben történik.
57 Az OTKA Bizottság által 2005. májusi határidővel meghirdetett nagyösszegű és tudományos iskola pályázatra 121 pályázat érkezett be, amelyek közül 36 részesülhetett támogatásban 2006-tól kezdődően. A 2006-ban meghirdetett hasonló pályázatra 96 érkezett be, amelyek támogatásáról az OTKA Bizottság 2007-ben dönt. A PhD fokozattal rendelkező fiatal kutatók részére korábbi években odaítélt posztdoktori kutatási pályázat keretében 105 kutató folytathatta kutatását 2006-ban. A 2005. június 2-i határidővel meghirdetett posztdoktori álláspályázatra beérkezett 33 pályázó közül a Posztdoktori Bizottság 12 fő támogatását javasolta 2005. október 1-től kezdődően, három évre. Az ugyanarra a határidőre meghirdetett posztdoktori kutatási pályázatra beérkezett 84 pályázat közül az OTKA Bizottság - a rendelkezésre álló keret függvényében - 21 fő pályázat támogatásáról döntött, 2006. február 1-től kezdődően, három éven át. Az OTKA Bizottság 1994. óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Magyary Zolltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében indított "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot. 2006-ban 10MFt támogatást ítélt meg a pályázók kutatási költségeihez való hozzájárulásra. Az OTKA Bizottság 2006. november 15-i határidővel hirdetette meg a könyvtári adatbázis pályázatot – az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OKM) közösen - a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozón elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok beszerzésére. A beérkezett 14 pályázat közül az OKM-OTKA közös Könyvtárbizottság 12 pályázat támogatásáról döntött. A nemzetközi együttműködés keretében a korábbi évekről áthúzódó, a holland NWO-val és a német DFG-vel közösen támogatott kutatások közül 1-1 téma folytatódott 2006-ban. Az MTA-OTKA-NSF közösen meghirdetett együttműködési pályázat keretében 2006-ban 15 pályázat kapott támogatást. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2006-ban két határidővel meghirdetett pályázatra 16 érkezett be, melyek közül 15 részesülhetett - a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítéseképpen - támogatásban a 2006-2008 időszakra. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által harmadik alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. A 2005. november 30-i határidőre az egyes országokhoz beérkezett 457 pályázat közül 17-t az OTKA-hoz nyújtottak be. Az OTKAMTA közös EURYI Bizottság három pályázatot küldhetett ki a nemzetközi bíráltatásra. Az európai szintű bizottság döntését 2006. júliusában hozta meg, amelynek eredményeként kiválasztott 25 nyertes közé ismét bekerült egy hazai kutató, akivel a szerződéskötés 2006ban megtörtént. A EURYI pályázat hasonló feltételekkel, negyedik alakalommal 2006. november 30-i határidővel ismételten meghirdetésre került, amelyre 10 pályázat érkezett az OTKA-hoz. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2006-ban két határidővel meghirdetett pályázatára beérkezett 52 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 45 támogatásáról döntött.
58 II. AZ OTKA PROGRAMOK GAZDÁLKODÁSA 1. Szervezeti változások Az OTKA az 1991-1994. időszakban a Miniszterelnöki Hivatal, 1995-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönített állami pénzalapként szerepelt. 1996. január 1-től az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzata. Az OTKA Alap, mint elkülönített állami pénzalap, az 1991-1995. időszakban a költségvetési támogatást közvetlenül a Pénzügyminisztériumtól kapta, havonta egyenlő összegben. 1996. január 1-től az OTKA Programok költségvetési támogatása az MTA-n, vagy a Magyar Államkincstáron keresztül kerül felhasználásra a kutatási programok által szükséges ütemezésben. 2. Gazdálkodási környezet Az OTKA felügyeletét 1991-1994. időszakban a tudományos kutatásért felelős miniszter, 1995-ben a művelődési és közoktatási miniszter látta el. 1996. január 1-től az OTKA előirányzataival kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA főtitkára gyakorolja, 1998. január 1-től pedig az MTA elnöke. Az egyes kutatási témákra megkötött szerződések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni. 2003-tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) szemben a korábbi gyakorlattal, amikor is minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatók lehetőségeit korlátozza. Egy alapkutatási témánál nehezen ütemezhetők a tényleges kiadások. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 51.§ (3) bekezdésében az Országgyűlés elrendelte, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2005.évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Az OTKA Programok által teljesítendő 2006.évi maradvány összege 618.411 EFt, mely kötelezettség kizárólag a szerződések 2006. évi támogatása bizonyos részének 2007. elejére történő átütemezésével, valamint 2007.évre ütemezett kötelezettség-vállalással volt teljesíthető. 3. Kiadási-bevételi előirányzatok alakulása 3.1. Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2006. évi előirányzata Kutatási témapályázatokra 5.626.000 EFt. A „források 2006.évi növelése miatt” az MTA 40.000 EFt, majd a 2019/2006. Kormányhatározat alapján 260.000 EFt többlettámogatást biztosított. Ezen módosítás után az OTKA Programok 2006. évi költségvetése 5.926.000 EFt. Az OTKA Programok 2005. évi előirányzat-maradványa 618.411 EFt volt.
59 A 2005-ről áthúzódó 578.549 EFt tételes kötelezettség teljesítése után fennmaradó 39.862 EFt maradványt az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez irányozta elő. Az év végi likviditási probléma elkerülése érdekében az MTA 100.000 EFt-ot biztosított az OTKA Programok részére. További bevételt jelentett a műszerprogram törlesztése és a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 57.700 EFt. Ezen módosításokkal az OTKA Programok 2005. évi bevételi előirányzata összesen 6.702.111 EFt. 3.2. Kiadások Az OTKA Programok 2006. évi kiadási előirányzata a módosításokkal együtt összesen 6.702.111 EFt volt, melynek jogcímenkénti megoszlása a következő: Kutatási pályázat Tudományos iskola pályázat Nemzetközi együttműk. kutatás Ifjúsági pályázat Posztdoktori pályázat Publikáció, tud. ismeretterjesztés Könyvtárpályázat Magyar Államkincstár díj Elektronikus pályáztatási, bíráltatási rsz. Fejezeti likviditási összeg
4.278.900 EFt 761.031 EFt 83.013 EFt 430.559 EFt 485.228 EFt 75.960 EFt 268.524 EFt 517 EFt 74.581 EFt 243.798 EFt
Az egyes kiadási jogcímek előirányzata az alábbiak szerint teljesült, összesen 6.085.560 EFt összegben: Kutatási pályázat 4.065.228 EFt Tudományos iskola pályázat 738.622 EFt Nemzetközi együttműk. kutatás 75.667 EFt Ifjúsági pályázat 382.784 EFt Posztdoktori pályázat 485.228 EFt Publikáció, tud. ismeretterjesztés 39.687 EFt Könyvtárpályázat 114.167 EFt Magyar Államkincstár díj, MNB 517 EFt Elektronikus pályáztatási, bíráltatási rsz. 39.862 EFt Fejezeti likviditási összeg 143.798 EFt 4. Az OTKA Programok vagyoni helyzete Az OTKA Programoknak nincs vagyona. A kutatási és műszer pályázatok keretében beszerzett műszerek, eszközök a kutatóhelyek nyilvántartásában, mérlegében szerepelnek. 5. Az előirányzat-maradvány alakulása Az OTKA Programok 2006. évi kiadási előirányzat maradványa 618.398 EFt. (Két összegből tevődik össze: kiadási előirányzat maradvány 616.551 EFt, előző évi maradvány visszautalás ismételt felhasználása 1.847 EFt.)
60 Az előirányzat maradványból 483.679 EFt tételes kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött maradvány- tartalékolási kötelezettség miatti visszatartásából adódik, 100.000 EFt az év végi likviditási probléma miatt az MTA által biztosított forrás. A maradványból 34.719 EFt-ot az OTKA Bizottság döntésének megfelelően, az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, szakmai és pénzügyi jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges további szoftverfejlesztéshez kívánjuk felhasználni. 2006. december 29-én jóváírásra került egy EURYI-s pályázat támogatása 7.438 EFt összeggel, amit 2007-ban szerződés alapján a kedvezményezett részére továbbítanunk kell. A december végén jóváírásra került további 9.156 EFt többletbevétel kutatási szerződés maradványa. Kérjük, hogy az OTKA Programok 2006. évi kiadási előirányzat maradványát, valamint a 14.747 EFt bevételi előirányzat túlteljesítését az alábbiak szerint jóváhagyni szíveskedjenek: Áthúzódó kötelezettség Kutatási pályázat Tudományos iskola pályázat Nemzetközi együttműk. pályázat Ifjúsági pályázat Könyvtár pályázat Publikáció, tud. ismeretterjesztés EURYI Awards pályázat Fejezeti likviditási összeg OTKA Bizottsági döntés alapján Elektronikus pályáztatási, bíráltatási rendszer Összesen:
589.270 EFt 213.672 EFt 22.409 EFt 7.346 EFt 47.775 EFt 154.357 EFt 36.273 EFt 7.438 EFt 100.000 EFt 43.875 EFt 43.875 EFt 633.145 EFt
