ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére

a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról

Budapest, 2011. január

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

Melléklet a BM-590/2011. számú előterjesztéshez

2011. évi ……törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról 1. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT) a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) E törvény alkalmazásában 1. nagy kiterjedésű zöldterületi térség: 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei, 2. magas zöldfelületi arányú települési térség: olyan térség, amelybe összességében 15%-nál alacsonyabb beépítettségű területek tartoznak, 3. különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint – a különleges beépítésre nem szánt területek köréből – az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak, 4. műszaki infrastruktúra biztosítása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi kapacitás biztosítása, 5. humán infrastruktúra biztosítása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a népesség alapellátását szolgáló nevelési, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézményi kapacitás biztosítása, 6. zöldövezet: olyan övezet, amely a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, valamint az erdőtelepítésre alkalmas területeket foglalja magában. (2) Az e törvényben szereplő – az (1) bekezdésben nem említett – fogalmakra az OTrT 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.” 2. § A BATrT 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szerkezeti Terv a térségi terület-felhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban.” 3. § A BATrT 4-10. §-sa helyébe a következő rendelkezések lépnek: „4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők: a) legalább 5 hektár területű települési térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,


ac) magas zöldfelületi arányú települési térség, b) legalább 10 hektár területű térségek: ba) mezőgazdasági térség, bb) különleges rendeltetésű térség, c) területi korlát nélküli térség: ca) városias települési térség, cb) hagyományosan vidéki települési térség, cc) építmények által igénybe vett térség, cd) vízgazdálkodási térség. 5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett terület-felhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra egyidejűleg létrehozható. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott terület-felhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan és csak abban az esetben lehet kijelölni, ha ott a műszaki és humán infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi, vagy a szükséges kapacitás a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol a terület és – a fejlesztés idejében meglévő – vasúti megálló, állomás közötti, a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület terület-felhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve – a beépítésre szánt különleges terület terület-felhasználási egység köréből – oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legfeljebb 70%-án beépítésre nem szánt terület


alakítható ki. (9) A településszerkezeti terv készítése során 10.000 m² nettó összterületnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű létesítmény csak jelentős közösségi közlekedési megállóhely mellett helyezhető el, közvetlen – a létesítmény bejáratától számítva 300 méternél nem hosszabb – gyalogos-megközelítés lehetőségével. Jelentős közösségi közlekedési megállóhelynek az a megállóhely tekinthető, ahol a létesítmény engedélyezése előtt legalább 1000 utas/nap munkanapi utasforgalom számolható. 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület terület-felhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) terület-felhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt terület-felhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt terület-felhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet. 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletet képező területi mérleg szerinti városias települési térség, illetve hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben az e törvény mellékletét képező térségi szerkezeti tervben rögzítetthez képest máshol – a mezőgazdasági térség javára – csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. 8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt terület-felhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sport célú területeket beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.


10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95 %-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen bármilyen terület-felhasználási egység kijelölhető.” 4. § A BATrT 12-16. §-sa helyébe a következő rendelkezések lépnek: „12. § A térségi övezetek a következők: a) magterület övezete, b) ökológiai folyosó övezete, c) puffer terület övezete, d) zöldövezet, e) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, f) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, g) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, h) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, i) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, j) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, k) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, l) világörökség és világörökség-várományos terület övezete, m) történelmi települési terület övezete, n) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, o) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, p) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, q) rendszeresen belvízjárta terület övezete, r) nagyvízi meder övezete, s) földtani veszélyforrás területének övezete, t) vízeróziónak kitett terület övezete, u) széleróziónak kitett terület övezete, v) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, w) honvédelmi terület övezete. 13. § (1) A zöldövezetbe tartozó kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken, valamint az erdőtelepítésre alkalmas területeken új beépítésre szánt terület csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott terület-felhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. 14. § (1) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.


15. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet területén az érintett települések településszerkezeti tervének készítése és módosítása során a térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tájrendezési tervet kell készíteni. 16. § Az érintett települések településrendezési eszközeiben a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint ki kell jelölni a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket.” 5. § A BATrT. a következő 21/A. §-sal egészül ki: „(1) E törvénynek a 2011. évi … törvénnyel (a továbbiakban: BATrTMód.) megállapított 1/A. §sában, 3. § (1) bekezdésében, 4-10. §-sában, 12-16. §-sában, 1/2. számú mellékletében, 1/3. számú mellékletében, 2. számú mellékletében, valamint 3. számú mellékletében foglalt rendelkezéseit a BATrTMód. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A BATrTMód. hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a BATrTMód. hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel, kivéve, ha az, a BATrTMód. hatálybalépése előtt elfogadott érvényes településrendezési terv beépítésre szánt területének beépítésre nem szánt területté való visszaminősítésével járna. (3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni. Az ilyen területre tehát nem vonatkoznak a (2) bekezdésben foglaltak. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti műszaki infrastruktúra-hálózat vagy egyedi építmény területére esik.” 6. § (1) A BATrT 1/2. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép. (2) A BATrT 2. számú (térképi) melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép. (3) A BATrT 3. számú (térképi) melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép. (4) A BATrT e törvény 4. melléklete szerinti 1/3. melléklettel egészül ki. 7. § Ez a törvény 2011. … …-én lép hatályba. 8. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 6. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


(A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:) „e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható,” 9. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdősítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térségek területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen, továbbá a kiemelt térség területrendezésére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó települést érintő zöldövezetben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölése és a területcsere az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott térségi területfelhasználási engedélye alapján történik. (4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásainak.” (2) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;” 10. § A BATrT 11. § (2) bekezdésében a „3/1-10. jelű” szövegrész helyébe a „3/1-23. jelű” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti a BATrT 17-20. §-sa, valamint 21. § (11) bekezdése.


1. melléklet a 2011. évi … törvényhez „1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Közlekedési hálózatok és egyedi építmények 1. Gyorsforgalmi utak M0 OTrT szerint Megjegyzés: az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen – ahol szükséges – alagútban kell vezetni. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai M1 OTrT szerint M10 Solymár - Pilisvörösvár - Pilisszántó - OTrT szerint M11 Százhalombatta térsége - Zsámbék - Tinnye - OTrT szerint M2 OTrT szerint M3 OTrT szerint M31 OTrT szerint M4 Vecsés és Ecser - Maglód és Üllő - OTrT szerint M5 OTrT szerint M6 OTrT szerint M7 OTrT szerint 2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei 1. sz. főút 2. sz. főút 3. sz. főút 4. sz. főút 5. sz. főút 6. sz. főút 7. sz. főút 10. sz. főút 11. sz. főút 31. sz. főút 51. sz. főút

OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint OTrT szerint M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai Budapest egyéb főútjai


2.2. Új főúti kapcsolatok Budapest M0 - Ecser - Gyömrő - Maglód - OTrT szerint Gödöllő 3. sz. főút - Szada - Mogyoród - Veresegyház - Csomád Őrbottyán - Vácrátót - Sződ - Sződliget - Vác - Duna-híd Tahitótfalu - Kis-Duna-híd - 11. sz. főút (Szabadegyháza 62. sz. főút – Adony – Ráckeve) – Délegyháza – (Dabas – Újhartyán) 2.3.. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai 3. sz. főút 5. sz. főút

Gödöllő Alsónémedi

3. Térségi mellékutak Tárnok 7. sz. főút - Herceghalom 1. sz. főút Csepel szigeti gerincút: Szigetszentmiklós-Szigethalom-Tököl Dunakeszi - Csomád új főút Pilisvörösvár nyugati elkerülő (M10 és 10. sz. főút között) Kistarcsa 3. sz. főút- Pécel - Vecsés - Alsónémedi - Dunaharaszti 51. sz. főút Százhalombatta M11 - Duna-híd - Majosháza 51. sz. főút – Délegyháza új főút Üröm M0 – Budakalász – Pomáz – Pilisszentkereszt – (Esztergom) Pomáz – Szentendre – Pilisszentlászló – (Esztergom) 4. Hidak 4.1. Főúton tervezett Duna-hidak

Közúti hidak

Vác Budapest

új főút Albertfalvai híd Aquincumi híd Galvani úti híd

4.2. Térségi mellékúton lévő Duna-hidak Százhalombatta Szentendre- Szigetmonostor, 5. Vasútvonalak 5.1. Az országos vasúti törzshálózat elemei Tervezett nagysebességű vasútvonalak

(OTrT szerint) - Biatorbágy - Törökbálint - Budaörs - Budapest [Ferihegy]- Vecsés - Üllő - Gyömrő – (OTrT szerint) (OTrT szerint) - Tárnok - Érd - Diósd - Budapest [Ferihegy] Vecsés - Üllő - Gyömrő – (OTrT szerint)


Budapest – (Hegyeshalom - Ausztria) A transzeurópai Budapest – (Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr Horvátország) vasúti áruszállítási hálózat Budapest – (Pécs) Budapest – (Szob - Szlovákia) részeként működő Budapest – (Hatvan - Miskolc – Mezőzombor) országos Budapest – (Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony törzshálózati Ukrajna) vasútvonalak Budapest – (Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza - Románia) Budapest – (Kelebia - Szerbia) Budapest – (Esztergom) Egyéb országos Budapest - Vácrátót - Vác törzshálózati (Galgamácsa) - Vácrátót vasútvonalak Budapest – (Lajosmizse – Kecskemét) Budapesti körvasutak 5.1.1. Az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan

A Budapestet délről elkerülő vasútvonal: (OTrT szerint) – Délegyháza – (Bugyi- OTrT szerint)

5.2. Vasúti mellékvonal vasúti mellékvonal

Vác - Balassagyarmat

6. A repülőterek besorolása Országos jelentőségű polgári repülőtér Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér

Budapest [Ferihegy] Budaörs Tököl

7. Kerékpárút hálózat 7.1. Országos kerékpárút törzshálózat elemei 1. Felső - Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 3. Kelet magyarországi kerékpárút 6.Alsó - Dunamente kerékpárút (6-os jelű

1.A: (Szlovákia és Ausztria - Rajka - OTrT szerint) Visegrád - Dunabogdány - Tahitótfalu - Leányfalu Szentendre - Budapest 1.C: (Pilismarót - Szob - Nagymaros – Verőce) - Vác - Göd - Dunakeszi - Budapest 3.A: Budapest - Fót - Mogyoród - Szada - Gödöllő – (Zagyvaszántó - OTrT szerint) 6.A. Budapest - Dunaharaszti - Taksony – Dunavarsány – Majosháza – (OTrT szerint)


Euro Velo)

6.B. Budapest - Érd - Százhalombatta - Tököl Szigethalom - Dunavarsány

7. Délnyugatmagyarországi kerékpárút

7. A: Budapest - Biatorbágy – (Etyek – OTrT szerint)

7.2. Térségi kerékpárút-hálózat elemei Budapest - Solymár - Pilisszentiván - Pilisjászfalu - (Dorog) Tahitótfalu - Sződliget - Szada Gödöllő - Pécel - Maglód Budapest - Maglód - Gyömrő - (Sülysáp) Maglód - Vecsés - Gyál - Alsónémedi - Dunaharaszti Budapest - Gyál - (Újlengyel) Érd - Törökbálint - Budaörs Biatorbágy - Telki - Perbál - Piliscsaba 8. Kikötők 8.1. Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötők Dunán

Budapest [Csepel]

8.2. Határkikötő Dunán

Budapest [Nemzetközi Hajóállomás]

9. Kompátkelőhely Tököl 10. Térségi jelentőségű P+R parkolók Vác Erdőkertes Gödöllő Tárnok Herceghalom Érd Logisztikai központok Budapest [ Budapesti Intermodális Logisztikai Központ] Budapest [Csepel] Budapest [Nagytétény] Budapest [Ferihegy] térsége


” Egyéb erőművek és kiserőművek Egyéb erőművek: - Budapest [IV. ker.] - Budapest [XI. ker.] - Budapest [XVIII. ker.] - Budapest [XXI. ker.] - Százhalombatta térsége Kiserőművek: - Budapest [III. ker.] - Budapest [XI. ker.] - Budapest [XIV. ker.] - Budapest [XV. ker.] - Budapest [XVII. ker.] - Budapest [XV. ker.] - Gödöllő A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat távvezeték elemei a) 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: (Albertirsa) – Göd (Albertirsa) – Martonvásár (Bicske) – Pomáz – Göd Göd – (országhatár - Szlovákia) Göd – (Sajószöged) Gödöllő – (Albertirsa) - Göd távvezeték felhasítási pontja (Martonvásár) – (Győr) b) 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Budapest – (Detk) Göd – Budapest Ócsa – Budapest (Oroszlány) – Százhalombatta Százhalombatta – Budapest Százhalombatta – (Dunaújváros) Százhalombatta – (Martonvásár) Százhalombatta – Ócsa c) az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat: Budapest [Kelenföldi Erőmű] – Százhalombatta Budapest [Kispesti Erőmű] – Budapest [Kőbánya] – Budapest [Pestlőrinc] Budapest [Kőbánya] – Budapest [Zugló]


Budapest [Népliget] – Budapest [Albertfalva] Budapest [Népliget] – Budapest [Kőbánya] Budapest [Soroksár] – Dunaújváros Budapest [Soroksár] – Százhalombatta Budapest [Népliget] – Budapest [Kispesti Erőmű] Ócsa – Budapest [Csepeli Erőmű] – Budapest [Csepel Gyártelep] d) térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat: (Albertirsa) – Budapest [Soroksár] Budaörs – Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske) felhasítási pontja Budapest [Angyalföld] – Budapest [Zugló] Budapest [É-Budai Erőmű] – (Bicske) Budapest [Pesthidegkút] – Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske) felhasítási pontja Budapest [Pestlőrinc] – Budapest [Soroksár] Budapest [Virányos] – Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske) felhasítási pontja Budapest [É-Budai Erőmű] – Budapest [Újpesti Erőmű] Budapest [É-Budai Erőmű] – Göd Budapest [Kőbánya] – Gödöllő Budapest [Soroksár] – Budapest [Kőbánya] Budapest [Újpesti Erőmű] – Budapest [Angyalföldi alállomás] Budapest [Újpesti Erőmű] – Göd Budapest [Békásmegyer] – Budapest [É-Budai Erőmű] - Göd felhasítási pontja Budapest [Kelenföld] – Budapest [Lágymányos] Budapest [Kelenföld erőmű] – Budapest [Albertfalva] Budapest [Csepel] – Budapest [Népliget] - Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja Budapest [Zugló] – Budapest [Újpalota] Szigetszentmiklós – Budapest [Soroksár] - Százhalombatta felhasítási pontja Fót – Göd Göd – Vác Göd – (Rétság) Vác – Göd - (Rétság) felhasítási pontja Gödöllő – (Lőrinci) Budapest [XXII. Ker.] – Százhalombatta - Budapest felhasítási pontja Érd – Százhalombatta - Budapest felhasítási pontja Üllő – (Albertirsa) - Budapest [Soroksár] felhasítási pontja Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek (Ausztria - országhatár - Győr ) – Pilisvörösvár – Dunakeszi – (Zsámbok)


(Battonya - Algyő – Városföld) – Százhalombatta (Kápolnásnyék) – Vecsés Százhalombatta – Budapest Százhalombatta – (Hetes - Berzence - országhatár - Horvátország) Százhalombatta – (Kápolnásnyék) Százhalombatta – Rajka - országhatár – (Szlovákia) (Szlovákia - országhatár) – Vecsés – Százhalombatta (Tiszaújváros) – Százhalombatta (Ukrajna - országhatár - Fényeslitke - Tiszaújváros) – Százhalombatta (Ukrajna - országhatár - Vásárosnamény - Tiszaújváros Füzesabony - Szolnok) - Százhalombatta (Ukrajna - országhatár - Vásárosnamény - Tiszaújváros Zsámbok) – Vecsés – Százhalombatta (Városföld) – Százhalombatta – Pilisvörösvár – (Győr) (Városföld - Adony) – Százhalombatta Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek (Algyő) – Vecsés Budapest [Albertfalva] – Budapest [Gazdagrét] Érd – Százhalombatta - Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja Gödöllő – Vecsés - Vác felhasítási pontja Kisoroszi – (Ausztria - országhatár - Győr) - Pilisvörösvár Dunakeszi - (Zsámbok) felhasítási pontja Pilisvörösvár – Budapest [II. ker.] Pilisvörösvár – Pilisszentkereszt Pilisvörösvár – Százhalombatta (Rétság) – Vácrátót – Vecsés - Vác felhasítási pontja Százhalombatta – (Kápolnásnyék) Százhalombatta – Vecsés Százhalombatta – Vecsés – Budapest [Ferihegy] Tököl – Vecsés - Gyál - Budapest [Csepeli Erőmű] felhasítási pontja Vecsés – Gyál – Budapest [Csepeli Erőmű] Vecsés – Gyömrő – (Monor) Vecsés – (Hajdúszoboszló) Vecsés – Üllő – (Újhartyán) Vecsés – Vác Veresegyház – Vecsés - Vác felhasítási pontja Zsámbék – Százhalombatta - Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja Zsámbék – Tinnye


2. melléklet a 2011. évi … törvényhez „2. számú (térképi) melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

„


3. melléklet a 2011. évi … törvényhez „3. számú (térképi) melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

„


4. melléklet a 2011. évi … törvényhez „I./3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez Területi mérleg Település Budapest

Alsónémedi

Biatorbágy

Budajenő

Budakalász

Budakeszi

Budaörs

Csobánka

Csomád

Csömör

Térségi területfelhasználási kategóriák városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség hagyományosan vidéki települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség

hektár 35551,42 1446,30 10237,94 2345,91 1311,70 1620,28 1119,48 215,54 3550,78 20,97 1328,05 1131,35 1707,25 17,65 226,19 232,50 6,04 605,03 397,19 1,04 679,87 423,18 316,41 4,07 93,15 915,42 2183,53 572,42 39,90 1493,72 598,83 265,68 229,43 2,84 1325,70 384,65 314,83 18,36 133,40 673,10 406,72 23,98 690,18 1015,44 485,95 12,30 66,03

% 67,70 2,75 19,50 4,47 2,50 3,09 22,81 4,39 72,36 0,43 30,11 25,65 38,71 0,40 5,13 18,72 0,49 48,72 31,98 0,08 44,83 27,90 20,86 0,27 6,14 24,67 58,84 15,42 1,08 63,34 25,39 11,27 10,08 0,12 58,25 16,90 13,83 0,81 10,78 54,41 32,87 1,94 30,41 44,74 21,41 0,54 2,91

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 18 Csörög

Délegyháza

Diósd

Dunabogdány

Dunaharaszti

Dunakeszi

Dunavarsány

Ecser

Erdőkertes

Érd

városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség

148,98 18,69 104,82 231,54 449,43 22,85 138,69 1652,89 273,95 531,58 16,52 5,16 12,36 8,84 0,24 286,24 0,71 1266,65 847,85 148,36 1243,60 243,63 306,39 966,67 110,54 13,38 32,45 1444,92 76,16 563,36 576,97 184,03 41,38 220,51 881,72 120,68 420,87 390,11 59,94 42,11 335,30 907,86 113,88 216,14 73,07 516,52 19,62 39,05 3663,45 21,42 38,32 385,07 1821,42 6,52 117,83

29,56 3,71 20,80 45,94 17,71 0,90 5,46 65,13 10,79 92,50 2,88 0,90 2,15 1,54 0,04 11,23 0,03 49,68 33,25 5,82 42,64 8,35 10,50 33,14 3,79 0,46 1,11 46,50 2,45 18,13 18,57 5,92 1,33 7,10 39,18 5,36 18,70 17,33 2,66 1,87 14,90 69,25 8,69 16,49 5,57 89,80 3,41 6,79 60,51 0,35 0,63 6,36 30,09 0,11 1,95

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 19 Felsőpakony

Fót

Göd

Gödöllő

Gyál

Gyömrő

Halásztelek

Herceghalom

Isaszeg

Kerepes

városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség

299,47 682,73 549,70 1281,37 6,76 45,15 1183,04 1222,42 1,84 998,00 7,86 633,24 395,87 70,03 117,95 1915,27 52,02 125,84 2951,18 973,65 13,32 61,67 98,18 1444,12 7,74 156,02 337,64 484,29 41,69 22,86 836,04 38,85 322,29 1373,77 70,13 9,04 524,05 8,23 217,02 116,01 334,65 63,68 105,26 224,52 5,22 849,10 10,45 3621,89 839,24 34,80 128,74 742,86 11,18 745,18 858,42

19,55 44,57 35,88 34,26 0,18 1,21 31,63 32,68 0,05 44,90 0,35 28,49 17,81 3,15 5,31 30,94 0,84 2,03 47,67 15,73 0,22 1,00 1,59 57,90 0,31 6,25 13,54 19,42 1,67 0,92 31,55 1,47 12,16 51,84 2,65 0,34 60,56 0,95 25,08 13,41 45,63 8,68 14,35 30,62 0,71 15,48 0,19 66,04 15,30 0,63 2,35 30,85 0,46 30,95 35,65


Kisoroszi

Kistarcsa

Leányfalu

Maglód

Majosháza

Mogyoród

Nagykovácsi

Nagytarcsa

Ócsa

Őrbottyán

Páty

Pécel

építmények által igénybe vett térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség

49,96 141,91 72,21 596,14 73,77 207,04 525,05 59,78 516,05 332,75 1100,35 40,93 61,32 900,08 36,16 340,49 958,72 305,37 130,99 669,88 35,51 815,91 1241,77 940,54 222,70 227,03 460,54 6,03 1865,01 424,21 7,22 389,67 100,78 646,24 58,82 18,40 1577,96 2341,42 3831,16 413,32 791,57 4,70 803,35 1118,34 16,73 813,19 8,74 114,83 1317,68 1669,93 4,96 1016,15 16,30 823,32 2474,22

2,08 12,98 6,61 54,53 6,75 18,94 47,69 5,43 46,88 21,67 71,67 2,67 3,99 40,26 1,62 15,23 42,89 26,75 11,47 58,67 3,11 23,66 36,01 27,28 6,46 6,58 16,67 0,22 67,50 15,35 0,26 32,10 8,30 53,24 4,85 1,52 19,33 28,68 46,93 5,06 28,95 0,17 29,38 40,89 0,61 20,70 0,22 2,92 33,53 42,50 0,13 23,29 0,37 18,87 56,71


Perbál

Pilisborosjenő

Piliscsaba

Pilisjászfalu

Pilisszántó

Pilisszentiván

Pilisszentkereszt

Pilisszentlászló

Pilisvörösvár

Pomáz

Pócsmegyer

Pusztazámor

építmények által igénybe vett térség városias települési térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség hagyományosan vidéki települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség

33,29 1,78 344,30 728,96 1098,74 391,83 283,23 408,03 233,24 0,75 628,70 12,23 1427,89 486,33 182,01 7,91 16,14 322,74 167,23 115,56 2,04 798,15 678,09 0,23 176,87 8,09 498,22 128,47 252,05 1263,35 204,26 91,06 1456,88 227,40 697,39 28,69 44,30 591,53 1037,57 2,27 26,69 962,77 26,05 22,64 2387,33 1506,09 0,74 308,82 316,80 470,34 209,26 197,71 61,98 102,06 474,12

0,76 0,07 13,42 28,41 42,83 15,27 30,61 44,10 25,21 0,08 24,61 0,48 55,88 19,03 26,15 1,14 2,32 46,37 24,03 7,25 0,13 50,07 42,54 0,01 21,79 1,00 61,38 15,83 14,66 73,46 11,88 5,13 82,06 12,81 28,72 1,18 1,82 24,36 42,73 0,09 1,10 19,63 0,53 0,46 48,67 30,70 0,02 23,66 24,27 36,04 16,03 21,30 6,68 10,99 51,07


Remeteszőlős

Solymár

Sóskút

Szada

Százhalombatta

Szentendre

Szigethalom

Szigetmonostor

Szigetszentmiklós

Sződ

Sződliget

építmények által igénybe vett térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség

92,52 84,09 176,66 31,76 702,28 547,97 535,21 450,34 37,42 59,91 412,06 1629,38 125,41 53,55 873,97 322,71 394,52 72,21 4,38 1415,24 46,38 303,10 722,04 39,99 279,49 1511,96 17,90 105,69 1680,27 583,72 13,80 259,85 208,26 660,63 180,71 35,92 31,25 333,48 956,66 601,91 458,67 2526,53 130,88 1526,15 36,31 351,61 474,00 26,66 608,22 466,88 252,09 16,97 250,06 156,17 2,25

9,97 28,75 60,39 10,86 39,33 30,69 29,98 16,27 1,35 2,16 14,89 58,86 4,53 1,93 52,40 19,35 23,66 4,33 0,26 50,43 1,65 10,80 25,73 1,42 9,96 34,51 0,41 2,41 38,35 13,32 0,32 5,93 4,75 72,72 19,89 3,95 3,44 14,19 40,70 25,61 19,51 55,27 2,86 33,38 0,79 7,69 30,08 1,69 38,60 29,63 34,46 2,32 34,18 21,35 0,31


Tahitótfalu

Taksony

Tárnok

Telki

Tinnye

Tök

Tököl

Törökbálint

Üllő

Üröm

Vác

vízgazdálkodási térség városias települési térség hagyományosan vidéki települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség hagyományosan vidéki települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség hagyományosan vidéki települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség

54,00 320,88 157,99 51,65 1419,11 1585,42 385,26 619,96 378,59 760,02 226,36 96,30 778,03 11,61 92,33 1464,10 14,37 254,96 49,83 493,99 248,08 413,19 166,48 819,79 206,36 4,41 369,74 242,32 1859,06 1,83 837,54 407,93 2026,83 241,04 334,56 1458,20 379,09 993,53 74,26 35,08 1457,31 117,78 1274,86 1772,66 190,12 302,67 9,24 78,79 274,47 1713,54 36,90 127,85 1768,73 2203,65 14,75

7,38 8,19 4,03 1,32 36,20 40,44 9,83 29,79 18,19 36,52 10,88 4,63 32,96 0,49 3,91 62,03 0,61 24,35 4,76 47,19 23,70 25,66 10,34 50,91 12,82 0,27 14,95 9,80 75,18 0,07 21,77 10,60 52,67 6,26 8,69 49,60 12,89 33,79 2,53 1,19 30,28 2,45 26,49 36,83 3,95 45,50 1,39 11,85 41,26 27,83 0,60 2,08 28,72 35,79 0,24


Vácrátót

Vecsés

Veresegyház

Visegrád

Zsámbék

vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség építmények által igénybe vett térség vízgazdálkodási térség városias települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség

292,53 358,63 27,71 1,59 970,00 441,51 1712,98 7,76 61,82 551,57 764,84 514,63 3,62 1275,05 10,18 41,26 1168,19 301,17 3,97 58,81 153,23 72,52 2738,53 97,00 264,48 734,29 601,94 265,54 1765,00

4,75 19,93 1,54 0,09 53,91 24,54 47,36 0,21 1,71 15,25 21,14 14,23 0,10 44,60 0,36 1,44 40,87 10,54 0,14 2,06 4,61 2,18 82,34 2,92 7,95 21,81 17,88 7,89 52,42


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Budapesti Agglomeráció - mint azt a hatályos Törvény indoklása is tartalmazza - a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magában foglaló - múltjában, jelenében és jövőjében - egymással sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme, az ország egyik legfrekventáltabb kiemelt térsége, más régiók fejlődésének befolyásolója, amely ezért koordinált fejlesztést és összehangolt tervezést igényel. A Törvény 2005. szeptember 1 - én lépett hatályba, melynek célja volt (a preambulumban és az indoklásban rögzítettek szerint) a kiegyensúlyozottabb fejlődés térbeli - fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezeti értékek védelmének biztosítása mellett, az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közmű hálózatok helyének, az urbanizált, a mező- és erdőgazdasági, illetve a természeti területek rendszerének meghatározása, valamint a területek használatának átfogó, a településrendezési tervekben érvényesítendő szabályozása. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a Törvény 2005-ben megszületett, mert ha már visszamenő hatálya nem is lehetett a terület-felhasználási döntésekre (hiszen a korábbi, esetenként helytelenek bizonyult terület-felhasználási döntések felülvizsgálatának kezdeményezését a Törvény nem vállalhatta fel), a jövő ez irányú döntéseit határozott keretbe foglalta. Megakadályozta a kedvezőtlen terület-felhasználás további korlátlan bővítését, az országos és térségi érdekű közlekedési hálózatok és egyedi építmények ellehetetlenítését, biztosította a szomszédos települések településszerkezeti terveinek összehangolását. A Törvény hatályba lépése óta eltelt idő bizonyítja az alkalmazott szabályozás hasznosságát. A térségben az állami főépítész szakmai kontrollja biztosítja, hogy a Budapesti Agglomerációban az érintett települések településrendezési tervük módosításánál figyelembe vegyék a Törvény rendelkezéseit. A területrendezési terv és a Törvény módosítását több tényező indokolja: A Törvény rögzíti, hogy a területrendezési terv felülvizsgálatát a térségben tapasztalható dinamikus területi folyamatok nyomon követése és a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében legalább 5 évenként el kell végezni. A Törvény módosításának szükségességét indokolja továbbá, hogy a Parlament 2008. évben módosította az OTrT törvényt. Az OTrT törvénymódosítása - új terület-felhasználási kategóriák és új térségi övezetek beiktatásával - jelentős mértékben bővítette a területrendezés eszközkészletét, illetve a terület-felhasználási szabályok megváltoztatásával (többnyire szigorításával) az adottságok kihasználását és a védelem érdekeit hatékonyabban szolgáló új szabályozást alkalmazott. E változásoknak a Budapesti Agglomeráció területén is érvényt kell szerezni. Tekintettel arra, hogy a Törvény 2005-ben hosszú távra és előremutató módon határozta meg a térség terület-felhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, csak a térségi szabályozás hatékonyságának növelésére, a szükségessé váló korrekciók átvezetésére.


A Törvény módosítása a fenti célokat a Szerkezeti Terv módosításával, azon belül a területfelhasználási kategóriák térségi sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált meghatározásával és lehatárolásával, valamint az Övezeti Terv részeként új térségi övezetek lehatárolásával, illetve az övezetekre vonatkozó szabályok kiegészítésével biztosítja.

RÉSZLETES INDOKLÁS A 1. §- hoz A Törvény kiegészül egy 1/A. paragrafussal, az agglomerációs törvényjavaslat alkalmazásában használt fogalom-meghatározásokkal. Ennek keretében mindazok a fogalmak meghatározásra kerülnek, amelyeket a 2008-ban módosított OTrT törvény nem tartalmaz, amely fogalom meghatározások az agglomerációs törvényjavaslat egyértelmű alkalmazásához nélkülözhetetlenek (nagy kiterjedésű zöldterületi térség, magas zöldfelületi arányú települési térség, különleges rendeltetésű térség, műszaki és humán infrastruktúra hálózat, zöldövezet). A 2. §- hoz A Szerkezeti Terv tartalmának meghatározása két vonatkozásban pontosításra kerül. Egyrészt elhagyásra kerül a meghatározásból a településrendszer, másrészt a Szerkezeti Terv az infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét határozza meg a Törvényben használt infrastruktúrarendszerek megnevezéssel szemben. A 3. §- hoz A Szerkezeti Terv az OTrT törvény kiemelt térségekre meghatározott terület-felhasználási kategóriáit, illetve a hatályos Törvény terület-felhasználási kategóriáit szükség szerint kiegészíti további kategóriákkal, illetve azokat megfelelő eltéréssel alkalmazza. Az OTrT törvény területfelhasználási kategóriáitól való eltérés szükségességét a Budapesti Agglomeráció területi sajátosságai indokolják. A Budapesti Agglomeráció térségi terület-felhasználási kategóriái között megkülönböztetésre kerültek a legalább 5 hektár területű térségek, a legalább 10 hektár területű térségek, valamint a területi korlát nélküli térségek. A megkülönböztetést a Szerkezeti Terv 1:50.000 méretaránya, illetve az egyes terület-felhasználási kategóriák lehatárolásához rendelkezésre álló adatszolgáltatások eltérő pontossága indokolja. A hatályos Törvény terület-felhasználási kategóriái közül elhagyásra kerül a zöldövezet részét képező mezőgazdasági terület, mert a módosításban a zöldövezet térségi övezetként - szűkített tartalommal, de szigorított szabályozással - kerül meghatározásra. A módosítás során a hatályos Törvény terület-felhasználási kategóriái közül összevonásra kerül az „építmények által igénybe vett térség” és az „egyéb rendeltetésű terület” „építmények által igénybe vett térség” címen.


A módosított Szerkezeti Tervhez egy olyan településsoros - és valamennyi térségi területfelhasználási kategória területét meghatározó, az agglomerációs törvényjavaslat mellékletét képező - területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését. A városias települési térségen és a hagyományosan vidéki települési térségen belül kijelölhető települési terület-felhasználási egységek az OTrT törvényben meghatározott jellemzők alapján, illetve a Budapesti Agglomeráció térségi és településrendszerbeli sajátosságainak figyelembevételével kerültek meghatározásra. A Szerkezeti Tervben városias települési térségként és hagyományosan vidéki települési térségként lehatárolt területen a terület-felhasználás módjáról és részletes szabályairól természetesen a helyi önkormányzatok döntenek, de a korlátozó követelményeket figyelembe kell venniük, amelyeket az agglomerációs törvényjavaslat rögzít. Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, üdülőterület terület-felhasználási egység abban az esetben jelölhető ki, ha a tervezett terület-felhasználás jól illeszthető a település meglévő szerkezetéhez, nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra egyidejűleg létrehozható. A városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség bővítésének fontos kritériuma tehát, hogy az csak a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki és humán infrastruktúra kapacitás kialakításának biztosítása esetén lehetséges. A települések beépítésre szánt területeinek összenövését gátló szabály, amely szerint új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott terület-felhasználási engedélye alapján jelölhető ki, fontos – lényegében egyedüli – eszköze a strukturált térszerkezet alakításának, a települési identitás erősítésének, valamint a zöldövezet kialakításának. A szabály csak az új beépítésre szánt területek kijelölését korlátozza. A hatályos Törvény szabályozása kiegészül azzal, hogy a városias települési térségben és hagyományos vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes terület csak a települési területhez kapcsolódóan és csak abban az esetben lehet kijelölni, ha ott a műszaki és humán infrastruktúra-hálózat kapacitása azt lehetővé teszi, vagy a szükséges kapacitás a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. Ez a szabály biztosítja, hogy a települési önkormányzatok az új lakó- és vegyes területek kijelölésénél, illetve területek ilyen célra történő átminősítésénél körültekintőbben járjanak el és az épített környezet alakításáról szóló törvényben biztosított lehetőség szerint településrendezési szerződésben biztosítsák a fejlesztés és rendezés összhangját. Új szabály a módosítás tervezetében, hogy a városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 ha-t meghaladó kiterjedésű vagy 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére csak ott ad lehetőséget, ahol a terület és a fejlesztés idejében meglévő vasúti megálló/állomás között, a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t. Ez a szabály biztosítja, hogy az új lakás célú területkijelölésekre elsősorban a közösségi közlekedéssel is elérhető területeken kerüljön sor, ezzel közvetve csökkenti az egyéni közlekedési igényeket.


Új szabály került beillesztésre az agglomerációs törvényjavaslatba, hogy az új lakó-, vagy vegyes terület növelésével járjon együtt a zöldterület kijelölésének követelménye annak érdekében, hogy a nagy kiterjedésű területi fejlesztésekhez nélkülözhetetlen játszó, sport és pihenőterületeket legyen hol kialakítani. A hatályos Törvény 5. § (5) bekezdése, amely a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben kijelölhető területfelhasználási kategóriákat szabályozza, pontosításra kerül, mely szerint a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben (mint a Városliget, Népliget, Margitsziget, a nagy kiterjedésű temetők, illetve az 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térségek) csak zöldterület, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület köréből sportolási célú terület, valamint temetőterület terület-felhasználási egység jelölhető ki. A hatályos Törvénynek a magas zöldfelületi arányú települési térségek szabályozására vonatkozó rendelkezése megváltozik. Az új szabály ebben a települési térségben kizárja a lakásépítésre is lehetőséget adó településközponti vegyes területfelhasználási kategória kijelölésének lehetőségét, mivel a hatályos szabályozás acéljától idegen, azzal ellentétes - településrendezési megoldásokra is lehetőséget adott. A Budapesti Agglomeráció területére készült forgalmi prognózisok szerint a térség közúthálózata hosszú távon, - optimális fejlődés esetében is - súlyosan terhelt lesz. A környezet terheléséhez jelentősen hozzájárulnak a nagy befogadóképességű kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű létesítmények (bevásárlóközpontok), mivel jelentősen emelik a környező úthálózat forgalmát, a kisebb üzletek versenyhátránya és elsorvadása miatt a bevásárló lakosságot gépkocsi használatára ösztönzik. A távlati környezeti állapot jelentős részben a jelenlegi szabályozási döntések függvénye. Ezt figyelembe véve a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a településszerkezeti terv készítése során a közúthálózatot erőteljesen terhelő 10.000 m2 nettó összterületnél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű létesítmény csak jelentős közösségi közlekedési megállóhely mellett helyezhető el. Ugyan az ilyen építmény is részben gépkocsis bevásárlásra épül, de a közösségi közlekedési eszközzel való megközelíthetősége miatt környezetnek gépjármű okozta terhelése várhatóan kisebb mértékű lesz. Az erdőgazdálkodási térség szabályozása módosul, mivel az OTrT törvény 2008. évi módosítása során az erdőgazdálkodási térség fogalom-meghatározásába bekerültek az erdőtelepítésre alkalmas területek is. A Törvényben meghatározott jelenlegi szabályt településenként nem lehet betartani, amely szerint az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át a településrendezési tervekben erdőterület területfelhasználási kategóriába kell sorolni. A 90%-ról 85%-ra való csökkentéssel ugyanakkor nem nő a beépítésre szánt területek kijelölésének lehetősége, hiszen a zöldövezetre vonatkozó szabály a zöldövezetbe tartozó kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken, valamint az erdőtelepítésre alkalmas területeken korlátozza új beépítésre szánt terület kijelölését. A módosítás lehetőséget ad az erdőgazdasági térség 85%-án belül az OTÉK szerinti „természetközeli terület” terület-felhasználási egységhez tartozó a karsztbokorerdők e térség részeként történő besorolására. A módosítás keretében pontosításra kerül az erdőterületeket védő szabály, amennyiben a módosítás rögzíti, hogy az egyes településeken az erdőterületként besorolt terület-felhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.


A mezőgazdasági térség szabályozása az erdőgazdasági térséghez hasonlatosan az OTrT törvény módosításával összhangban módosul. A hatályos Törvény szerint a mezőgazdasági térség legalább 75%-át kell mezőgazdasági terület kategóriába sorolni. Legfeljebb 15%án erdőterület és legfeljebb 10 %-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Ez a szabály úgy változik, hogy a mezőgazdasági térség legalább 90 %-át mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10 %-án bármely települési terület-felhasználási egység kialakítható. A változás nem érinti az erdőterület kijelölési lehetőséget, hiszen az erdőterület is települési területfelhasználási kategória. Mivel az OTÉK módosítása a településrendezés által alkalmazható terület-felhasználási egységek közé beillesztette a „természetközeli terület” kategóriát, a mezőgazdasági térség szabályozása is befogadja ezt az új kategóriát, és lehetőséget ad ezeknek a természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű területeknek a besorolására. A módosítással megváltozik a mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a városias és hagyományosan vidéki települési térség növekményének a szabályozása. Valamennyi területfejlesztési dokumentum kiemeli a tervszerű és takarékos területfelhasználásnak, az új beépítésre szánt területek kijelölése lassításának, a fenntarthatósági követelmények érvényesítésének a szükségességét. E célok szolgálatában már a hatályos Törvény is tartalmazott szabályt, amely korlátozta a települési önkormányzatok mozgásterét az újabb és újabb beépítésre szánt területek kijelölésében. A törvényjavaslat - érvényt szerezve az új területek igénybevételének lassítására vonatkozó célkitűzésnek - a következő időszakra átlag 2%-ban határozza meg a városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség további bővítésének lehetőségét úgy, hogy nem a településszerkezeti tervekben kijelölt beépítésre szánt területek nagyságához viszonyítja a bővítés lehetőségét, hanem az törvényjavaslat 1/3. sz. mellékletét képező területi mérlegben rögzítetthez. A törvényjavaslat szabályozása kiegészül a területcsere lehetőségének biztosításával, amely a takarékos terület-felhasználást szolgálja és csökkenti az új területek kijelölésére irányuló törekvéseket. Az új szabályozás szerint a 2%-os növekményen felül a település legfeljebb olyan mértékben bővítheti – kizárólag az állami főépítész térségi terület-felhasználási engedélye alapján a városias települési térségnek és a hagyományosan vidéki települési térségének a kiterjedését, amilyen mértékben a törvényjavaslat mellékletét képező térségi szerkezeti tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára - csökkenti a települési térség kiterjedését. A területcsere során ugyanis a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága összességében nem változhat. A szabályozást az indokolja, hogy a települési önkormányzatok korábban jóváhagyott településrendezési terveikben olyan fejlesztések számára is lehetőséget biztosítottak, amelyek időközben meghiúsultak és amely területek települési térségként való fenntartása ezáltal indokolatlanná vált. A „különleges rendeltetésű térség” terület-felhasználási kategória bevezetését az tette szükségessé, hogy a Budapesti Agglomeráció területén támogatottak azok a nagy kiterjedésű sport és rekreációs célú (golf, lovas) fejlesztések, amelyek összeegyeztethetők a táj-, a természet- és az erdővédelem érdekeivel. E fejlesztések által igénybe vett nagy kiterjedésű területek elkülönítése a mező- és erdőgazdasági térség területeitől elsősorban különleges rendeltetésük miatt indokolt. Tekintettel arra, hogy 2008 előtt az OTÉK még nem tette lehetővé a területi besorolások differenciálását (a különleges rendeltetésű területen a „beépítésre szánt” és a „beépítésre nem szánt” területi kategóriák megkülönböztetését), e területeket a települési önkormányzatok


településrendezési eszközeik kidolgozása során – más lehetőség hiányában - kizárólagosan a „beépítésre szánt különleges” területi kategóriába tudták sorolni, amely a területek tervezett funkciójához képest indokolatlanul magasabb beépítési lehetőséget tett lehetővé. A törvényjavaslatban szereplő szabályozással biztosítható, hogy ne lehessen visszaélni a korábbi szabályozatlanságból adódó lehetőséggel. Az építmények által igénybe vett térség az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózat elemeit valamint az egyedi építmények által érintett területeket tartalmazza. A Szerkezeti Terv a Budapesti Agglomeráció területén 1:50.000 méretarányban ábrázolja az OTrT törvényben 1:500.000 méretarányban ábrázolt műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, amelyeket a 1996 évi XXI. törvény 23/A §. (2) pontjában rögzített eltérések figyelembevételével kell az ágazati és a településszerkezeti tervekben továbbtervezni. A z OTrT törvényben szereplő szabály szigorításának - amely szerint a vízgazdálkodási térséget az OTrT törvényben rögzített 90%-al szemben legalább 95%-ban kell vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe kell sorolni - oka a vízpart melletti területek felhasználásának erőteljesebb kontrollja, a vízügyi érdekek érvényesítése. A 4. §- hoz A törvényjavaslat a hatályos Törvényben meghatározott és lehatárolt 13 térségi övezettel szemben 23 térségi övezetet határol le. Az övezetek bővítésének oka a 2008. évben módosított OTrT törvényben meghatározott övezeti struktúra és a hozzá kapcsolódó szabályozás következetes érvényesítése a Budapesti Agglomeráció területére, és ezzel azoknak a területrendezési keretfeltételeknek többoldalú meghatározása, amelyek között a települések településrendezési eszközeiket megalkothatják. A törvényjavaslatban alkalmazott térségi övezetek a következők: a) magterület övezete b) ökológiai folyosó övezete, c) puffer terület övezete, d) zöldövezet, e) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, f) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, g) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, h) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, i) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, j) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, k) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, l) világörökség és világörökség-várományos terület övezete, m) történelmi települési terület övezete, n) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, o) felszíni vizek vízminőség- védelmi vízgyűjtő területének övezete, p) ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület övezete, q) rendszeresen belvízjárta terület övezete, r) nagyvízi meder övezete, s) földtani veszélyforrás területének övezete,


t) vízeróziónak kitett terület övezete, u) széleróziónak kitett terület övezete, v) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, w) honvédelmi terület övezete. A magterület, az ökológiai folyosó és a puffer terület övezete a Vidékfejlesztési Minisztérium adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. A magterület és az ökológiai folyosó területi kiterjedése az adatszolgáltatásban rögzítetthez képest csak ott került csökkentésre, ahol az érintett települési önkormányzatok a szabályozási terv jóváhagyásával építési jogot keletkeztettek a területen. Fenti övezetekre az OTrT törvényben meghatározott alábbi szabályok érvényesülnek: a) Magterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Az előbbi bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra - hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. b) Ökológiai folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Az előbbi bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.


Az övezetben a közlekedési infrastruktúra - hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. c) Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. d) A zöldövezet a Budapesti Agglomeráció sajátos térségi övezete, amely lehatárolásának egyik célja a települési területek további kiterjedésének korlátozása, másik célja a zöldövezet részét képező „kiváló termőhelyi erdőterületek”, valamint az „erdőtelepítésre alkalmas területek” védelme a beépítésre szánt területek növelése során. A lehatárolás részben a Vidékfejlesztési Minisztérium adatszolgáltatása alapján, részben pedig a gödöllői Szent István Egyetem Tájgazdálkodási Intézetének szakmai közreműködésével történt. e) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezet lehatárolása az OTrT törvény során alkalmazott metodika szerint, a gödöllői Szent István Egyetem Tájgazdálkodási Intézetének lehatárolása alapján történt. A településrendezési tervezésben az OTrT törvényben rögzített szabályhoz képest szigorított övezeti szabály kerül alkalmazásra, mely nem adja meg a lehetőséget a területrendezési hatósági eljárás lefolytatására. f) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére az OTrT törvényben meghatározott szabály érvényesül, amely szerint: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az övezet lehatárolása a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága adatszolgáltatásának a felhasználásával történt. g) Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére az OTrT törvényben meghatározott szabály érvényesül, amely szerint az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezet lehatárolása ez esetben is az OTrT törvény készítése során alkalmazott metodika szerint a gödöllői Szent István Egyetem Tájgazdálkodási Intézetének lehatárolása alapján történt. h) Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére is az OTrT törvényben meghatározott szabályok érvényesülnek, amelyek szerint: Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. i) A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet lehatárolása tervezői munka eredménye. Az övezet szabálya, hogy az övezettel érintett településeknek a településszerkezeti terv


készítése során a térségi összefüggések, a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontok figyelembevételével tájrendezési tervet kell készíteni. j) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet területi lehatárolása a Budapesti Corvinus Egyetem szakmai munkájával pontosításra került. Az övezet területére az OTrT törvényben meghatározott szabályok érvényesülnek, amelyek szerint: Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. k) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével kiegészül az agglomerációs törvényjavaslat. Az övezet lehatárolása az országos övezettel megegyező metodika alapján készült. Az övezetre az OTrT törvény övezeti szabálya érvényesül, amely szerint: A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. l) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adatszolgáltatása felhasználásával került lehatárolásra. Az övezetre az OTrT törvény övezeti szabálya érvényesül, amely szerint: Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem


akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. m) Történelmi települési terület övezete is a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adatszolgáltatása felhasználásával került lehatárolásra. Az övezet által érintett területen az alábbi - OTrT törvény szetinti- szabályok érvényesülnek: Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét - foglalja magában. Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. A védelem szempontjából figyelembevételre javasolt tényleges történeti települési területeket az övezeti tervlap tájékoztató jelleggel alaptérképi jelként tartalmazza. n) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség- védelmi vízgyűjtő terület övezete a Vidékfejlesztési Minisztérium adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az övezetre az OTrT törvény szabálya vonatkozik, amelynek értelmében az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. o) A felszíni vizek vízminőség- védelmi vízgyűjtő területének övezete a Vidékfejlesztési Minisztérium adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. p) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az övezetre érvényesülő OTrT törvény szabály szerint: az övezetet a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat ennek figyelembevételével kell megállapítani. q) A rendszeresen belvízjárta terület övezete a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az OTrT törvény szabály szerint az övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a -vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján - belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. r) A nagyvízi meder övezete is a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az övezet területén az OTrT törvény szabálya érvényesül, amely szerint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. s) A földtani veszélyforrás területének övezete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása figyelembevételével települési közigazgatási határosan került lehatárolásra. Az érvényesülő OTrT törvény szabálya szerint övezetbe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. t) A vízeróziónak kitett terület övezete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein


az OTrT törvény szabálya érvényesül, amely szerint olyan terület-felhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.” u) A széleróziónak kitett terület övezete - ágazati anyagok figyelembevételével - tervezői lehatárolás eredménye. Az OTrT törvény vonatkozó szabályának érvényesítésével az övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. v) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az OTrT törvény szabályának érvényesítésével a területrendezési tervben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. w) A honvédelmi terület övezete a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása figyelembevételével került lehatárolásra. Az érintett települések településrendezési eszközeiben – a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint – ki kell jelölni a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket. A kiegészítő szabály biztosítja a honvédelmi érdekek érvényesülését. Az 5. §- hoz Az átmeneti rendelkezések értelmében a hatálybalépést követően indult ügyekben az agglomerációs törvényjavaslat rendelkezéseit kell alkalmazni. A szabályok településrendezési szabályozásban történő érvényesítése érdekében három éven belül összhangba kell hozni a településrendezési eszközök tartalmát a törvényjavaslat szabályaival. Annak érdekében, hogy kártalanításra ne kerüljön sor, a rendelkezések kivételt tesznek azokkal a területekkel, ahol az e törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési terv már beépítésre szánt területnek nyilvánította a területet. A 6. §- hoz Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra - hálózatok és egyedi építmények elemei változtak, ezért az agglomerációs törvényjavaslat 1/2. számú melléklete módosul. A térségi terület-felhasználás, továbbá a műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjének megváltozása miatt a Szerkezeti Tervet tartalmazó melléklet helyébe a módosított Szerkezeti Terv lép, amelyet a 2. melléklet tartalmaz. Az OTrT törvény előírásainak megfelelően változik az agglomerációs törvényjavaslat övezeti terve, ezért a 3. számú melléklet tartalma és jelölése is módosul. Az agglomerációs törvényjavaslat kiegészítésre kerül a területi mérleget tartalmazó 1/3. számú melléklettel, amely a Törvény hatálya alá tartozó településre vonatkoztatva tartalmazza a közigazgatási területre eső térségi területfelhasználási kategóriák kiterjedését hektárban és a közigazgatási terület százalékában.


A 7. §-hoz Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz A 8. §- hoz Az OTrT törvény 6. § (2) bekezdés e) pontja módosítása azért vált szükségessé, mert a hatályos szabályozás a hagyományosan vidéki települési térségben nem tette lehetővé a „vegyes terület” terület-felhasználási egység kijelölését. Mivel az OTrT törvény érvényesítése során kiderült, hogy ebben a térségben is indokolt a településrendezési tervek készítése során a településközpont vegyes terület-felhasználási egység alkalmazása, ez teszi szükségessé az OTrT törvény módosítását. A 9. §- hoz A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 23/D. § (3) és (4) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a zöldövezetben, valamint a területcsere vonatkozásában kibővítette azoknak a területrendezési hatósági eljárásoknak a körét, amelyek az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott térségi terület-felhasználási engedélyétől teszik függővé a beépítésre szánt területek kivételes kijelölését. A területrendezési hatósági eljárás részletes szabályainak rendeletben való megállapítására vonatkozó 23/D.§ (3) bekezdés a fentiekkel való összhang biztosítása érdekében a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályainak megállapításával egészül ki. A 10. §- hoz Az OTrT törvény és a területrendezési tervek tartalmi követelményeire vonatkozó előírások figyelembevételével az agglomerációs törvényjavaslat övezeti terve módosul, egyrészt új térségi övezetekkel egészül ki, másrészt a korábbi övezetek megnevezése és szabályozási tartalma is megváltozik. A törvényjavaslat 23 kiemelt térségi övezetet tartalmaz, ennek megfelelően a térségi övezetek jelölése is módosul. A 11. §- hoz Az előírás a hatályban lévő Törvény néhány paragrafusának hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény módosításáról

Recommend Documents