Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. május 28-i ülésére Tárgy: Időskorúak ellátása Szentgotthárdon- különös tekintettel a Városi Gondozási Központ lehetőségeinek tükrében Tisztelt Képviselő-testület! Tárgybani témával önálló napirendként 2004-ben foglalkozott a Képviselőtestület, de a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata során 2006-ban szintén bemutattuk a lakosság e körét érintő problémákat, továbbá a települési esélyegyenlőségi programnak is részét képezte. A 2004.évi előterjesztés kapcsán elfogadott 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat végrehajtására, megvalósulására vonatkozó információkat az előterjesztés tárgy szerinti fejezeteinél mutatjuk be. Az időskorúak helyzetének minél több oldalról történő bemutatása érdekében felhasználtuk a Polgármesteri Hivatal népességnyilvántartási adatait, az önkormányzati illetve jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátások mutatóit, áttekintettük az időseket érintő pályázatokat, a lakáshelyzetet, tájékoztatást kértünk a szakintézményektől, a Pannon Kapu Kulturális Egyesülettől, a Móra Ferenc Városi Könyvtártól, kisebbségi és részönkormányzatoktól, a városban működő civil szervezetektől, a régiós ÁNTSZ-től, az egyházak képviselőitől, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, valamint kérdőíves felmérést végeztünk a 60 éven felüli lakosság körében. Az előterjesztésben a 60 éven felüli lakosságra koncentráltunk. I. Tények és dilemmák az idős ellátásban A demográfiai öregedéssel kapcsolatos adatokat és folyamatokat már nem csak a szakemberek ismerik. Az viszont még a szakemberek számára sem igazán belátható, hogy milyen társadalmi, társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai intézkedések, feladatok megvalósításával lehet és kell felkészülni a társadalom öregedéséből származó feladatok kezelésére. Az öregedési index jól használható mutatószám a 60 év felettiek és a 0-19 évesek arányának érzékeltetésére. Ez a mutató 2001-ben 0,881 volt, de előrejelző számítások szerint 2010-ben már 1,072 lesz ez az arány. A 2001. év népszámlálás adatai szerint 16,6 százalék volt a 0-14 év közöttiek százalékos aránya és 20,4 százalék a 60 éven felettiek aránya. A háztartások öregedését vizsgálva azt látjuk, hogy a háztartásoknak több mint a fele 1 vagy 2 személyes, az összes háztartásból minden negyedik csak idős személyekből álló háztartás. Az egyedül élés növeli az ellátásra szorulás kockázatát, márpedig a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 114. 468 fő 60 év feletti egyedülálló férfi él hazánkban és 456. 378 fő 60 év feletti nő. Tovább elemezve az egyedülállók számát látható, hogy 2001-ben az egyedülálló személyek között 102. 671 fő volt a 80 éven felüliek száma, s közismert, hogy ebben az életkorban a betegségek kockázata jelentősebb, mint fiatalabb idősek esetében. A népesség öregedése és az egyszemélyes háztartások arányának növekedése a kisvárosokban és a községekben fokozottabban érvényesül. Viszont felfigyelhettünk arra a pozitív változásra, hogy az emberek többsége mára elfogadóbbá, a társadalom befogadóbbá vált az idős emberekkel szemben. A közvélemény ma későbbi életkorra helyezi a megöregedés időszakát, mint 20 évvel ezelőtt, és növekedett az öreg emberek iránti tolerancia is. Mindemellett az idősek egy szűkebb, speciális problémákkal küzdő csoportját különösen is veszélyezteti a marginalizálódás és a kirekesztés, a szegénység és a másoktól való függés, kiszolgáltatottság.
A függőségi arányok is (65 év felettiek/15-64 közöttiek) rohamosan romlanak. Ez az arány 2000-ben 0.214 volt, 2010-ben 0,224 lesz, de 2050-ben már 0,431-re kell számítani. Az anyagi, jövedelmi problémákon túl megfigyelhető az idős, egyszemélyes háztartásban, falun élő, özvegy nők számának növekedése és általában a kistelepüléseken élő idősek magára hagyatottsága. A csak idősek által lakott lakások döntő többsége régi építésű, minden ötödik ilyen lakás félkomfortos vagy komfort nélküli országos viszonylatban. A tartós betegséggel és/vagy fogyatékossággal élés az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A KSH életmód – időmérleg felvétele szerint a betegség, fogyatékosság akadályozza a mindennapi életvitelben a férfiak 30-40 százalékát, a nőknek majdnem felét. A generációs kapcsolatok ápolására is egyre nagyobb figyelem fordul, s nagyon sok helyi kezdeményezés, projekt ért sikereket el e kapcsolatok fejlesztésében. Mindennek ellenére a pozitívumok nem hozzák egyensúlyba azokat a lemaradásokat, melyeket Európában - az időseket jobban megbecsülő országokban - tapasztalhatunk. Hazánkban a legelemibb alapszükséglet, az életben maradás kielégítésén túl az idősek életminőségének javítására még nem születtek pozitív válaszok. A függetlenségét, aktivitását és méltóságát megőrző idős ember középpontba kerülését veszélyezteti az idősekkel foglalkozó kezdeményezések, aktivitások hiánya, a biztonsághiány, a változó egészségi állapot és az ellátásokhoz való hozzáférés egyenetlenségei. II. Időskorú népesség a városban Az alábbi táblázat a 2007. december 31-i lakosságszámot mutatja korcsoportos, s egyben városrészenkénti bontásban is.
Városrész Szentgotthárd Zsida-Zsidahegy Rábakethely Máriaújfalu Farkasfa Rábatófalu Rábafüzes Jakabháza Összesen
0-5 204 28 127 23 11 38 24 4 459
Lakosságszám 2007.december 31. Korcsoport 6-14 15-18 19-54 55-60 278 173 2418 522 37 28 250 36 183 99 916 135 32 15 205 34 25 9 151 21 93 42 475 68 42 12 199 41 9 3 38 6 699 381 4652 863
61-70 599 39 122 36 28 76 38 11 949
71Összes 554 4748 44 462 101 1683 43 388 45 290 65 857 31 387 12 83 895 8898
Összehasonlítva ezen adatokat a 2004. évi adatokkal ugyanazon korcsoportokban, szembetűnő a 19-54 éves korosztály számának alakulása: míg 2004-ben 4896 főt jelentett, addig 2007-ben 4652 fő él ezen korcsoportban. Az 55-60 éves korosztály 2004-ben 740 fővel képviseltette magát, mint látjuk ugyanezen korcsoport 2007-ben már 863 főt számlál. Ellenben viszonylag stagnál a 61 év felettiek száma, míg 2004-ben az Ő korosztályukba 1831 személy tartozott, addig 2007-ben 1844 fő. Zsida és Zsidahegy városrészen a 60 év feletti lakosság 2004-ben a városrész lakosságának (478 fő) 18-22%-át képviselte, 2007-ben e korosztály szintén 18%-a a városrészek lakosságának. Rábakethely városrészen a két vizsgált időszakban a 60 éven felüliek száma szinte ugyanaz, arányuk viszont csökkent 2007-ben a városrész lakosságszámának növekedése miatt (2004ben: 1574 fő). Máriaújfalu városrész lakosságszáma némi csökkenést mutat (396 fő >388 fő), az idősek aránya azonban nem változott.
2
Farkasfa városrész lakosságának száma szintén csökkent (312 fő > 290 fő) , azonban a 60 éven felüliek aránya szinte nem változott. Rábatótfalu városrész lakosságszáma nem változott (2004-ben: 854 fő), az idősek aránya itt kisebb emelkedést mutat. Rábafüzes lakosság száma 2004-ben 376 fő volt, az időskorú népesség aránya nem változott. Jakabháza lakosságának száma 2004-ben 86 fő volt, még mindig a városrészek között itt a legmagasabb a 60 éven felüliek aránya, eléri a 30%-ot. Az időskorúak jövedelmi helyzetét valamelyest stabilizálja a nyugdíj emelések automatizmusa, azokhoz a háztartásokhoz képest, ahol valamelyik vagy mindkettő családfenntartó munkanélkülivé vált vagy egyedül neveli gyermekét. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Statisztikai és Megtérítéses Osztálya bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi adatokat: Szentgotthárd város közigazgatási területén folyósítási címmel rendelkező, nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesülők megoszlása 2008. január hóban: Ellátásnem
Fő
Öregségi nyugdíj
Teljes ellátás átlag Ft. 1.751
79.797
689
62.190
Hozzátartozói nyugdíj
72
51.568
Árvaellátás
73
35.433
Mg. Szövetkezeti járadék
0
0
Baleseti járadék
4
20.024
Átmeneti járadék
7
58.710
Rendszeres szociális járadék
84
26.785
Rokkantsági járadék
49
32.610
Házastársi pótlék, hjp.
14
16.042
Egyéb nyugdíj járadék, stb.
10
48.705
2.753
70.441
Rokkantsági nyugdíj
Összesen (fő):
Egy személy többféle ellátást is kaphat. (Pl.: öregségi nyugdíj + özvegyi nyugdíj + hadigondozotti ellátás.) A fenti táblázatban ez a személy egyszer szerepel függetlenül attól, hogy hányféle ellátást kap. A következő táblázat ahhoz nyújt segítsége, hogy megtudjuk a meghatározott ellátás fajtákból hány ember részesül. Itt a fenti példánál maradva, ugyanaz az ember már 3 helyen kerül kimutatásra, mivel nem személyek szerint került besorolásra, hanem az ellátások szerint. Ellátásnem
db
Öregségi nyugdíj
1.751
3
Rokkantsági nyugdíj
689
Hozzátartozói nyugdíj
602
Árvaellátás
73
Mg. Szövetkezeti járadék
3
Baleseti járadék
11
Átmeneti járadék
7
Rendszeres szociális járadék
88
Rokkantsági járadék
49
Házastársi pótlék, hjp.
14
Egyéb nyugdíj járadék, stb.
274
Összesen (db):
3.561
Az egyes ellátások összege nyilván emelkedést mutat a 2004. évi adatokhoz képest, ezen mérték megfelelőségének megítélése az ellátásban részesülők körében feltehetően változó. III. Az időskorúak egészségügyi helyzete A 2004. évi előterjesztés kapcsán hozott 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat 2.pontja kimondta, hogy Szentgotthárd Város Egészségügyi Koncepciójának felülvizsgálatakor figyelemmel kell lenni az időskorúakat érintő szűrővizsgálatok népszerűsítésére. E határozat alapján a 2004. novemberi testületi ülés foglalkozott az egészségügyi koncepció felülvizsgálatával. A 293/2004. sz. határozatban a képviselő-testület az Önkormányzat egészségügyi koncepcióját – többek között - az alábbiakkal egészítette ki: -A szentgotthárdi egészségügynek nagy hangsúlyt kell fordítani a megelőzésre, ami elsősorban a legkedvezőtlenebb adatokat mutató területeket érinti: a daganatos betegségeket, a cukorbetegséget, a zsíranyagcsere zavarokat, a magas vérnyomást, az ischemiás betegségeket, és a csontritkulást. Ezeken a területeken különösképpen nagy jelentőségük van a szűrővizsgálatok szervezésének és a megelőző propagandának, melynek részét képezi a felvilágosító tanfolyamok és előadások megszervezése és ezek eljuttatása a legszélesebb körökhöz pl. a városi televízió nyújtotta lehetőségek kihasználásával. Ugyanez a határozat félévenkénti beszámolásra kötelezte a Rendelőintézet vezetőjét, mely kötelezettségnek dr. Mesterházy Mária rendre eleget is tett. Beszámolói félévente a képviselőtestületi anyag két ülés közti jelentései között olvashatók. A beszámolókban olvasható például: a megelőzés érdekében a háziorvosoknál, a Rendelőintézet szakrendelésein szűrővizsgálat kérhető. Többször szerveztek egészségügyi felvilágosító programokat - meghívott helyi és más vendégekkel / pl. Dr. Mesterházy Mária főorvos, Dr. Zsálek Judit, Dr. Csókay András stb./. A felnőtt háziorvosok folyamatosan végezték a 67/2005. (XII. 27.) EüM rendeletben előírtak szerint a felnőttkori alapstátus felmérését, mely családi kórtörténet felvételét, életmódbeli tényezők feltárását, fizikális vizsgálatot (testsúly, haskörfogatmérés, BMI meghatározás, vérnyomásmérés) és laborvizsgálatokat (koleszterin, vércukor, vérzsír-szint) foglalja magában. A Harmónia Egészségmegőrző Kör felkérése alapján 2007 októberében előadást hallgathattak az érdeklődők a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, korcsoporthoz kötött szűrővizsgálatokról. A Klub tagjai a Rendelőintézet foglalkozás-egészségügyi rendelésén, hallásvizsgálati szűrésén, szemészeti rendelésén, látás- és szemfenék vizsgálat szűrésén, a laboratóriumban vércukor és zsíranyagcsere-paraméterek szűrésén vettek részt.
4
A Rendelőintézet szabadon igénybe vehető szakellátásain: • a nőgyógyászaton 1376–an jelentek meg rákszűrés céljából, • az urológiai rendelésen 483 férfi betegnél történt prosztatarák-szűrés, • a tüdőgondozóban 1664–en jelentek meg tüdőszűrés céljából. A belgyógyászati rendelésen valamennyi megjelent beteget rutinszerűen cukorbetegség irányában folyamatosan szűrik. A Népegészségügyi Program keretében szervezett megyei szűrővizsgálatok adatai (2007-es adatok): Mammográfiás (emlőrák) szűrésre Szentgotthárdról 272 főt hívtak be, 196-an jelentek meg. A megjelentek aránya 72 %-os volt. Méhnyakrák-szűrésre 2008 januárjától vannak szervezett behívások Szentgotthárdról, 2007. évben az önként megjelentek száma 65 fő volt. Megkerestük az ÁNTSZ Körmendi-, Őriszentpéteri-, Szentgotthárdi-,Vasvári Kistérségi Intézetét is, hogy az idősek egészségügyi helyzetéről átfogóbb képet nyújtsunk. Az előterjesztés 1.számú melléklete a megbetegedések számát mutatja a 65 évesnél idősebbek körében Vas megye összes háziorvosi körzetében 2005.évben, a megbetegedések számát a 65 évnél idősebbek körében Szentgotthárd összes háziorvosi körzetében 2005. évben, valamint a megbetegedések számát a 65 évnél idősebbek körében Szentgotthárd összes háziorvosi körzetében 2007. évben, továbbá a megbetegedések előfordulási gyakoriságát adott korcsoport teljes létszámához viszonyítva a városban 2007-ben. III. Időskorúak társadalmi aktivitása A. A civil szervezetek által nyújtott lehetőségek Az állam és az önkormányzatok mellett a civil szféra az, amely aktivitásával, programjaival, összetartó erejével hasznos elfoglaltságot nyújt tagjainak, ugyanakkor számos esetben fogódzót is jelent egyben. Városunkban a civil szervezetek jelenléte, sokszínűsége jól ismert. Megkerestem a városban működő civil szervezetek egy részét (14 civil szervezetet), s kértem tájékoztassanak arról, vannak-e időskorú tagjaik, hogy tartják velük a kapcsolatot, milyen programjaik vannak, milyen javaslataik lennének az önkormányzat felé, továbbá segítséget kértem a Hivatal által idősek részére összeállított kérdőív idősekhez való eljuttatásában. A megkeresett 14 szervezetből 5-től kaptam visszajelzést. A Jakabházi Faluszépítő Egyesület megítélése szerint az időskorú lakosság legnagyobb problémája a városrészen – s ezt erősítette meg a városrészi önkormányzat vezetője is- a bolt hiánya. A családtagok, a szomszédok általi bevásárlás és a mozgóbolti ellátás jelent valamelyest megoldást. Felvetődhet még megoldásként a támogató szolgáltatás vagy a házi segítségnyújtás igénybevétele; a szolgáltatásokat nyújtó Városi Gondozási Központ és a városrészi önkormányzat egyeztetésére lenne szükség. A Harmónai Egészségvédő Kör 11 éve alakult azzal a céllal, hogy segítse idős tagjait perevencióval a betegségek megelőzésében. Felvilágosító orvosi előadások mellett szűréseken, gyógytornán, gyalogtúrán, gyógynövénygyűjtésben, gyógyfürdőzésben, egészséges ételek készítésében vesznek részt a tagok. A tagok többsége kis nyugdíjból él, mely az egészséges életmód feltételeit csak korlátozottan tudja biztosítani. Foglalkozásaikhoz megfelelő helyiségre lenne szükségük, ahol heti rendszerességgel találkozhatnának, gyógytornához térítéssel bérelnek helyiséget. Megítélésük szerint az általuk szervezett szűréseken többen vennének részt, ha tudnának a közlekedéshez járművet biztosítani, mivel több mozgáskorlátozott klubtaguk is van. Vélhetően ebben az esetben is megoldást jelenthet a támogató szolgáltatás szabad kapacitásának igénybevétele.
5
A Plébánia Karitász pozitivan értékeli az Önkormányzat által kialakított rendszert az idős korúak gondozása , ellátása területén. Az állami feladat vállalást településeinken nagy mértékben segítik a civil szervezetek. Kérik és igényelik továbbra is a kialakított jó együttműködést. Örömmel tapasztalják, hogy sok kérés megoldásra talál, amit a civil szervezetek vetnek fel (pl: a Gotthárd Tv-ben az idősekről szóló műsor - civil összefogás eredménye) Észrevételeik : anyagi és lelki bizonytalansággal küzdenek az idős korúak, sokat költenek gyógyszerre, magányosak, bezárkózva maguknak élnek és bizalmatlanok, nincsenek információik. A Karitász által megfogalmazott kérések, javaslatok: - A helyi médiában az idősek érdeklődésének megfelelő műsort kellene készíteni,irodalmi elbeszéléseket, ismeretterjesztő műsorokat, az elhangzott információkat magyarázni kellene. -
Már elkerülhetetlenné, időszerűvé vált az emberi méltóságnak megfelelő idősek otthona építése. /működtető biztosítása , a térítés és szolgáltatás összhangja/ .Tudomásuk szerint 10-15 személy már Szentgotthárdtól távolabb lévő településen van ellátva.
-
A ” jelző rendszer „–be való bekapcsolódás számának növelése . Növelni és szorosabbá kell tenni a beteg és házi orvos kapcsolatát.
-
Feltétlenül kapcsolatba kell lépni az egyedül élő idősekkel, betegekkel, őket 100 %-ban fel kell térképezni és a civilekkel együtt figyelemmel kell kísérni. Ne legyen egy ember sem, akivel nincs aktív kapcsolat.
-
Az együttműködést elősegítené a bizottsági ülésekre az aktuális témában a civil szervezetek meghívása és ott javaslatot tehetnének a felmerült kérdésekben.
-
Betegek, idősek látogatása, elbeszélgetés, talán erre van legnagyobb szükség.
-
Évente megrendezik a nagyszülők ünnepét, tisztelve és elismerve áldozatos munkájukat, a generációs családi kapcsolatokat erősítik. Béres cseppet tudtak adni, már 2 éve ruha „ vásárlási ” lehetőséget biztosítanak.
-
Az EU által biztosított élelmiszer segély csomagokból kistérségi vonatkozásban 200 család ,Szentgotthárdon 100 család részesült 2007-ben.
-
5 különböző időpontban adódott alkalmuk a találkozásra , beszélgetésre. Azt erősítette bennük, hogy nagyobb az igény a beszélgetésre, meghallgatásra mint az élelmiszerekre.
-
A karácsonyi „szeretet csomag”-al személyesen keresik fel az egyedül élő idős társaikat.
Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület szentgotthárdi tagjait elsősorban a közösséghez való tartozás, a közös értékrend, és az összejöveteleken való jó hangulatú beszélgetések tartják össze. Szívesen vennének, ha kéthavonkénti összejöveteleik megtartásához, kb 40 fő részére helyiséget tudna biztosítani az Önkormányzat, és évenként egyszer, kirándulásukhoz autóbuszt kaphatnának.
6
A Vöröskereszt Szentgotthárd Területi Szervezetének létszáma a 2007-es év végi adatok alapján 1193 fő, melyből a 60 éven felüliek száma működési területükön 456 fő. Ezzel a korosztállyal a vöröskereszt önkéntesei általában havi rendszerességgel tartják a kapcsolatot, sőt ebben a korosztályban is szép számmal /105 fő/ vannak önkénteseik. Évente számukra szervezett programjaik: • Idősek farsangja • Nagymamák köszöntése Anyák Napján • Korosztályt érdeklő egészségügyi felvilágosító előadások és tanfolyamok szervezése • Évszakonkénti segélyezési akciók • Ügyintézésben való segédkezés • Havonta vérnyomás, testzsír és vércukor ellenőrzési lehetőség biztosítása • Idősek karácsonya szervezése 7 városrészen Az idősekkel a kapcsolatot egyrészt szervezeti titkáraik, másrészt önkénteseik révén tartják. Mindezek mellett heti kapcsolatuk van a Városi Nyugdíjas Klubbal és az időseket felkaroló Gondozási Központtal, Gondozóházzal. Önkénteseik havi rendszerességgel látogatják a Gondozóház betegeit, elbeszélgetnek velük, nevezetesebb napokon (nőnap, húsvét, anyák napja) csekély ajándékokkal lepik meg őket. Önkénteseik megfigyelő és jelzőszolgálatuk révén a Vöröskereszt Városi Vezetősége illetve a Vezetőség mellett működő Családvédelmi és Szociális Szakbizottság felé továbbítják észrevételeiket, ahol minden gondra és problémára próbálnak megoldást találni. Ha a probléma ily módon nem orvosolható, akkor a Hivatal illetékes szerveivel veszik fel a kapcsolatot. A kapcsolattartás fordítva is élő, mert több esetben maga a segítséget kérő idős ember keresi fel a Vöröskeresztet. Fontosnak tartják, hogy még több aktív, 60 év feletti szentgotthárdi személyt bevonjanak a vöröskeresztes munkába, akik az adományosztó, véradásszervező és egészségfejlesztő tevékenységüket segítheti. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat szerint meg kellett vizsgálni egy városi idősek karácsonya rendezvény megrendezésének lehetőségét. A Városi Vöröskereszt 15 évvel ezelőtt kapott felkérést arra, hogy szervezze meg 7 városrészen az „Idősek karácsonyát”. Ez a rendezvény mára már hagyományossá vált a városrészeken, melyet a vöröskereszt önkéntesei nagy szervezőmunkával készítenek elő. Megfelelő támogatás esetén felvállalnák a 7 városrész mellett a városi nyugdíjasok „Idősek Karácsonya” megrendezését is. Egyébként nem ezzel az elnevezéssel, de a Városi Nyugdíjas Klub néhány éve széles kör számára rendez karácsonyi összejövetelt. A nyári időszakban, vakáció idején sok családban a nagyszülők vigyáznak az unokákra. Igény jelentkezik arra, hogy a jövőben szervezze meg a vöröskereszt a nagyszülők-unokák egynapos nyári kirándulását a környék nevezetességeinek megismertetésével. A buszköltség támogatásával lehetőség nyílna, pl. egy Őrségi kirándulásra vagy a szombathelyi Kalandvár meglátogatására. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat felvetette továbbá egyedül álló, rászoruló idős emberek üdültetésének megoldását. Közel húsz évig Szentgotthárd idős egyedül élő, egyedül álló rászoruló embereit térítésmentesen üdültette megyei hozzájárulással a Városi Vöröskereszt. Hat éve már sajnos erre nincs lehetőségük, viszont igény lenne rá. Évi 150 e Ftból lehetőség nyílna arra, hogy 5 embert ismét üdültethessenek, viszont ehhez költség nem áll rendelkezésükre. A nyugdíjasok üdülésében segítséget jelenthet viszont a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által általában évente kiírt pályázat. Az idén „Ezüst nyár” néven jelent meg pályázatuk azon belföldi illetékességű öregségi nyugellátásban részesülő, 62.életévét betöltött személyek részére, akiknek havi teljes összegű ellátása nem haladta meg a 75.000 Ft-
7
ot, és más munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jövedelme nem volt. A pályázati kiírást, elérhetőségét intézmények és civil szervezetek felé továbbítottuk. B. Kulturális és sport élet A Pannon kapu Kulturális Egyesület támogatja profiljának megfelelően a civil kezdeményezéseket, rendezvényeket. A civil szervezetek rendelkezésére bocsátják a művelődési házban található termeket, a színház nagytermét, auláját felszereléseivel együtt. A Pedagógus Nyugdíjasok és a Városi Nyugdíjas Klub szervezetének is ezen épület a székhelye. De fogadják a postáikat, telefonálhatnak, faxolhatnak tőlük, használják a számítógépeiket, sőt a kollégák is segítséget nyújtanak számukra, például dekorációs és technikai segítség, konferálás, pályázatírás stb. terén. A Pannon kapu Kulturális Egyesület nem szervez olyan programot, ami kimondottan csak a nyugdíjas korosztálynak szól, de ők saját magunknak sokféle programot szerveznek, ebben a Pannon kapu segíti őket. Az énekkaruk minden kedden a művelődési házban próbál ( Békefi Antal Népdalkör), a nagyteremben időnkét tornázni, táncolni szoktak. A Harmónia Egyesület gerincét is nyugdíjasok alkotják, számukra is itt biztosítanak termeket. A Városi Fúvószenekarban is zenélnek nyugdíjasok, a Városi Énekkar tagjai között is szép számban vannak nyugdíjasok. A zenekarnak és az énekkarnak nemcsak helyiségeket, hanem jelentős anyagi támogatást is nyújt a Pannon kapu, a karvezetők díját is fizetik. Természetesen Ők is nyújtanak a Pannon kapu számára segítséget: pl. Városi farsangkor a szereplők étkeztetésében, gyermeknapkor a gyermekek felügyeletében stb. A Pannon kapu programjait úgy állítja össze, hogy minden korosztály találjon számára érdekeset. A következő programjaikon vesznek részt szép számmal nyugdíjasok: pl. bérletes színházi előadásokon, kiállításokat rendszeresen látogatják, a városi nagy rendezvényeken:Civil nap, Történelmi Napok, Karácsony Határok Nélkül. Tavaly kétszer is szerveztek operett előadást, ott is az idősebb korosztály képviselte magát szép számmal. A szentgotthárdi Móra Ferenc Könyvtár központi könyvtárában és fiókkönyvtáraiban valamennyi szolgáltatást igénybe vehetik az idősek is. Ezek között vannak ingyenes és térítéses szolgáltatások. Beiratkozás, kölcsönzés A beiratkozáskor jelentős kedvezményben részesülnek a nyugdíjasok, ők 500 Ft-ért egy évi időtartamra beiratkozott olvasók lesznek. Ezért a díjért egy teljes évig ingyen kölcsönözhetnek mindenfajta nyomtatott dokumentumot (könyv, folyóirat, napilap). Ingyenes továbbá az előjegyzés, a könyvtárközi kölcsönzés és a tájékoztatás. 70 éven felüli olvasóiknak kormányrendelet biztosítja az ingyenességet. A könyvtári dokumentumok helyben történő használata beiratkozás nélkül is igénybe vehető. A fiókkönyvtárakban beiratkozási díj nélkül vehetik igénybe ugyanezeket a szolgáltatásokat (s nemcsak az idősek). A központi könyvtárban jelenleg 74 fő 60 éven felüli beiratkozott olvasó van. A fiókkönyvtárakban ennél lényegesen kevesebb: Jakabházán és Rábatótfaluban 1-1 fő, Farkasfán és Rábafüzesen 4-4 fő. Az idősek olvasási szokásaira jellemző a rendszeres könyvtárhasználat. Általában betartják a kölcsönzési időt (könyvek esetében 3 hét, folyóiratok esetében 1 hét), szinte sohasem késnek, s az olvasók egy része meghatározott időközönként, meghatározott mennyiségű könyvet kölcsönöz. Az idős olvasók másik csoportja gyakrabban (hetente többször is) felkeresi a könyvtárat, s jellemzően él a hosszabbítás lehetőségével. Jellemző azonban az idősek kölcsönzési szokásaira, hogy többnyire nyomtatott dokumentumokat (könyv, folyóirat, hetilap) kölcsönöznek, s ritkábban videókazettát, CD-t vagy DVD-t. Jellemző továbbá, hogy a 70-80 éven felüli olvasók nem mindig személyesen kölcsönöznek, többen családtagjaikat
8
bízzák meg a könyvtárba járással. Műfaj és téma szempontjából változatos a kölcsönzési paletta: könnyed olvasmányok, értékes szépirodalom, ismeretterjesztő művek, riportkötetek, tudományos igényű művek egyaránt megtalálhatók a választásokban. Információs szolgáltatások A 60 éven felüliek közül kevesen veszik igénybe a könyvtár információs szolgáltatásait. Általában e-maileznek, illetve könyvtáros segítséggel űrlapokat töltenek ki, nyomtatnak. Az interneten való információkereséskor legtöbbnyire a könyvtárosok segítségét kérik: jogszabályok letöltését, űrlapok kinyomtatását, stb. Kevés a 60 éven felüli rendszeres internethasználó. Időről időre a könyvtár szervez használóképző tanfolyamokat, ahol a digitális írástudás alapjainak elsajátítására nyílik lehetőség. Ezek igen népszerűek voltak az idősek körében, 3-4 nyugdíjas csoport (csoportonként 6-8 fő) is részt vett a 20 órás képzéseken. A Könyvtár idén április végén és májusban is szervez ilyen tanfolyamot, s az időseket is várják ezekre. A technikai szolgáltatások közül a fénymásolást veszik gyakran igénybe az idősek is. Újságcikk, számla, igazolások, leletek fénymásolását kérik. CD-írást, szkennelést ritkán igényelnek. A könyvtár rendezvényei közül elsősorban az író-olvasó találkozókon vesznek részt idős emberek (nemcsak beiratkozott olvasók). A városrészi fiókkönyvtárakban jellemző, hogy unokáikkal együtt vesznek részt a rendezvényeken. A farkasfai farsangi rendezvényen például 17 fő 60 éven felüli látogató volt. A 2007. októberi könyves vasárnapon is volt nagymama-unoka program. A Könyvtár közel évtizede rendszeresen házi kölcsönzést bonyolít le a Gondozóházban azok részére, akik nem tudják felkeresni a könyvtárat. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat célul tűzte ki a 60 éven felüliek kori adottságainak megfelelő szabadidő –és sport rendezvények megszervezése lehetőségének feltárását. A gyógytorna civil szervezetek szervezésében működik, főként tagjaik számára. Sport egyesület által szervezett rendszeres e korosztályt érintő sportolási lehetőségről nincs tudomásunk, már a teke és a sakk szakosztály életében sem vesz részt az idősebb korosztály; meglehetős aktivitás tapasztalható azonban a kerékpározás területén.
C. A városrészeken lakók speciális helyzete Felvettük a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzatokkal is, nemcsak a kérdőívek kitöltetésében kértük segítségüket (az egyik kisebbségi önkormányzat az ebben való közreműködést is határozottan visszautasította), de kértünk információt arról, hogy a kisebbséget érintően milyennek ítélik meg az időskorúak helyzetét, ellátását. Milyen speciális problémák merülnek fel, ezeket hogy tudják orvosolni, milyen eszközök állnak rendelkezésükre. Az adott kisebbségi önkormányzat mennyiben támogatja vagy veszi figyelembe az időskorú tagjai részéről érkező igényeket. Sajnos a kisebbségi önkormányzatok nem reagáltak megkeresésünkre. Ugyancsak kíváncsiak voltunk a városrészeken élő időskorúak speciális helyzetére. A részönkormányzatok segítségünkre voltak a kérdőíves felmérésben, de mindössze Máriaújfalu, Jakabháza és Rábakethely városrészi önkormányzatok vezetői foglalták össze a városrészen élők sajátos problémáit. Máriaújfaluban az időskorúakat hatványozottan érintő probléma a nehezen járható, balesetveszélyes utak, járdák kérdésköre. Gyakorlatilag jelzést időskorúaktól csak e miatt kapnak, megoldást viszont éppen erre nem tudnak nyújtani. Nagyon ritkának látják a tagok a buszjáratok menetrendjét. A részönkormányzat tagjai nem ismerik az igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó szociális és egyéb ellátások formáit. Ezért úgy gondolják, hogy hasonlóan tájékozatlan lehet az időskorú lakosság egy része is ezeket illetően. Ha készülne e témakörben írásos tájékoztató anyag, annak célba juttatásában szívesen segédkeznek a részönkormányzat tagjai. Az orvosi ellátást megfelelőnek látják, a gyógyszerek
9
beszerzésében pedig segítenek egymásnak a rokonok, szomszédok. A részönkormányzat évente megrendezi az „Idősek karácsonya” rendezvényt, ahol a gyermekek műsorral, a helyi szervezetek pedig zenével és vendéglátással kedveskednek az időseknek. Jakabházán a városrészi önkormányzat vezetője szerint olyan hiányosságok is felmerülnek, melyeknek megoldása már nem tűr halasztást. Mindenek előtt azonban meg kell említeni, hogy az egészségügy területén, mely egyébként a legfontosabb, az ellátás megfelelő. A pár hónapja helyét elfoglaló új háziorvos személyével, munkájával szemben nem merült fel kifogás. Az időskorúak, az egyedülállók és a nyugdíjas házaspárok leginkább a napi élelmiszer ellátás területén meglévő hiányosságról szólnak, ugyanis a városrészen nincs élelmiszer bolt. Az egykoron kiválóan működő vendéglátó és szolgáltató egységek bezártak. Egy, a helyiek által elfogadott zalai vállalkozó naponta megjelenik a településrészen, alapbeszerzési cikkeket kérés szerint meghozza az itt élők számára, de ez nem mondható sem végleges, sem pedig elégséges megoldásnak. Dicséretes, hogy az összefogás, az egymás segítése, a törődés, nem ismeretlen fogalom Jakabházán, főleg akkor, ha idős emberekről van szó. A Magyar Posta és a napilapok terjesztésével kapcsolatos szolgáltatások megfelelőek. Régi, megoldatlan probléma a buszközlekedés. Szentgotthárd város közigazgatási határán belül helyezkedik el Jakabháza. A Volán rt. ezt a tényt figyelmen kívül hagyva, a kisnyugdíjasok számára meglehetősen magas szállítási díjjal sújtja azokat, akik bármilyen céllal kívánják megközelíteni a város központját. A járatok ritkák, így a tömegközlekedés szinte szóba sem kerül a városrészen. Mindenesetre példaértékű a részönkormányzat vezetője szerint az a segítség, amelyet Rönök település Önkormányzata, személyesen Hegyi László polgármester nyújt a jakabháziaknak. Egyházi események, kulturális rendezvények és a vasárnapi misék alkalmával a rönöki Önkormányzat kisbuszával rendszeresen szállítja a városrészen élő idős embereket. Mint ahogy az egész lakosságot, így az időseket is érintő következő kardinális kérdés, a csatornahálózat, a kábeltelevízió, a közösségi ház vizesblokkjának hiánya. Ezek kiépítése már nem tűr halasztást. A városrészen élők száma oly alacsony, hogy szinte minden téma a településrész valamennyi lakóját érinti, így kvázi jakabházi kérdéseket vet fel. A 20.450 Ft, mely erre az évre jutott a városrésznek, nagyon kevés a részönkormányzat megítélése szerint. Ugyanakkor, amikor egy több száz fős településrész százezres nagyságrendű támogatást kap, de a rendezvényein szinte azonos létszámú érdeklődő vesz részt pl. egy idősek karácsonyán. Jakabházán ilyen alkalmakkor szinte teljes a létszám, hiszen kiváló a közösség, az életkörülmények viszont szerények. Rábakethelyen a 80 év alatti lakosság saját vagy özvegyi jogon folyósított nyugdíjjal rendelkezik, megfelelő vagy elfogadható körülmények között élnek. A 80 év felettiek között inkább vannak olyanok, akik csekély járadékkal rendelkeznek, továbbá magas a gyógyszer költségük. A városrészen megélhetési nehézségekkel inkább a hibás életvezetéssel, adott esetben hosszantartó súlyos betegséggel, fogyatékkal élők küzdenek. Érdekes tünetként könyvelhető el a városrészen, hogy egykét egyedül élő idős szülő közvetlen közelében jó anyagi körülmények között élő gyermekeik szinte semmilyen törődést nem mutatnak a szülő környezete, adott esetben hétköznapjai iránt, ami a környezetükben élőkben komoly ellenérzést vált ki. Súlyos, kiemelt intézkedésre okot adó helyzet nem jutott a városrészi önkormányzat tudomására, illetve nem tudnak olyan személyekről, akik esetleg elkerülték volna a gondoskodást ellátók figyelmét. Az időskorúak a régi városrészen élnek, ahol még jelentős mértékű az egymásra figyelés, a régi családok jól ismerik egymást, baráti, de legalábbis jószomszédi viszonyban élnek egymással, ami a kölcsönös segítségnyújtásban is realizálódik.
D. Hitélet Az előterjesztés összeállításához véleményt kértünk az egyházak képviselőitől. A katolikus és az evangélikus közösségtől nem kaptunk visszajelzést. A református gyülekezetnek mintegy 40%-a időskorú. Ezen korosztály tagjai között viszonylag magas az istentiszteletek látogatóinak az aránya. Ha nem akadályoztatnak valamilyen betegség által, elmennek a templomba, adakozó tagjai a közösségnek. A gyülekezet igyekszik nekik megadni minden lelki támaszt. Ha nem tudnak eljönni istentiszteletre, a lelkésznő meglátogatja Őket, kérés szerint úrvacsorát is visz. Ha tudomást szerez arról, hogy valaki kórházban van, elmegy hozzá. A közösség több, autóval
10
rendelkező tagja is szállít időseket az istentiszteletekre. A lelkésznő úgy tapasztalja, hogy inkább lelki segítségre, odafigyelésre van szükségük, arra, hogy valaki meghallgassa őket, szeretetet adjon. Anyagi jellegű segítségkérés nem érkezett eddig idősektől, de amennyiben ilyesmi előfordulna, különleges adakozást hírdetve, meg tudnák oldani a problémát. Többen jelezték, hogy gond van a hallásukkal, nem hallják az igehírdetést - és bár kicsi a templom, és nem tartották teljesen indokoltnak, azonban a kedvükért mégis szereltek be mikrofont és hangfalakat. Amúgy szűkösek az anyagi lehetőségeik, teljesen önfenntartó a gyülekezet, sehonnan nem kapunk támogatást. Évente több missziói ágat is tudnak támogatni, és úgy gondolják, hogy ha időseik kerülnének akár anyagilag, akár más szempontból nehéz helyzetbe, találnának megoldást. IV. Személyes gondoskodás Szentgotthárd Város Önkormányzatának a 136/2005. számú Képviselőtestületi határozata szerint több intézmény működtetése Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába került. Így többek közt a város két szociális intézménye is, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Városi Gondozási Központ. A Városi Gondozási Központ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti besorolás alapján szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást nyújtó integrált intézmény. A Gondozási Központ által 2007-ben biztosított szolgáltatások
Alapszolgáltatások: Kizárólag Szentgotthárd területén működtetett szolgáltatások: - Étkeztetés - Nappali Idősek Klubja Szentgotthárdi kistérség területén működtetett szolgáltatások: - Házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Támogató Szolgálat - Közösségi pszichiátriai alapellátás
Szakosított ellátás: 1. Időskorúak Gondozóháza →kizárólag Szentgotthárd területén működtetett szolgáltatás A biztosított szolgáltatások közül az alábbiak rendelkeznek 2008. december 31-ig szóló működési engedéllyel, a tárgyi feltételek, valamint az épületek akadálymentesítésének hiánya miatt. → Idősek Klubja, Gondozóház, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás. Ezen szolgáltatások működési engedélyei a jogszabály módosítás kapcsán a felülvizsgálatot követően valószínűleg 2012-ig meghosszabbításra kerülnek. Annak ellenére, hogy már a 2004. évi szociális szolgáltatási koncepció a fejlesztési prioritások között első számú célként határozta meg az ideiglenes működési engedélyek helyett végleges működési engedélyek megszerzését, ez sajnos az elmúlt 3 évben nem valósulhatott meg. Továbbá a prioritások között fogalmazódott meg az alapszolgáltatások szinte teljes körű kiépítése kistérségi szinten. Ez a házi illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgálat illetve a közösségi alapellátás bevezetésével meg is valósult. A 2004. évi koncepcióban leírt személyi feltételek hiányosságainak pótlása a 2006-os felülvizsgálatig megvalósult az előírt minimális létszámnormáknak megfelelően, egyrészt Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestülete 290/2005. számú határozatának (3 fő), valamint a Kistérségi Társulási Tanács 68/2005. számú Tanácsi határozatának (8 fő) döntései alapján. A megvalósított létszámfejlesztések kapcsán az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet szerint az intézménynek szakmai létszámhiánya nincs. 11
A Városi Gondozási Központban az engedélyezett főfoglalkozású álláshelyek száma 2007. december 31-én: 40 fő, melyből 37 fő teljes munkaidőben, 6 fő részmunkaidőben tevékenykedik. (4 órában: 2 fő kinevezéssel, 4 fő megbízási szerződéssel) Az Idősek Klubjában és a Gondozóházban az orvos heti 2 órában megbízási jogviszonyban, a közösségi alapellátásban az orvos heti 1 órában vállalkozási szerződés keretében dolgozik. A szakalkalmazottak szakképzettségi aránya 100 %-os. Az egyes szolgáltatások ellátottainak létszámkimutatása a 2007. december 31-i statisztikai jelentés alapján: Szakfeladat
Kliensek száma
A tárgyév folyamán A tárgyév folyamán ellátásba kerültek
ellátásból
5
kikerültek 15
32
36
Házi segítségnyújtás 74
20
23
Szentgotthárd Házi segítségnyújtás 44
11
12
Kistérség Jelzőrendszeres
25
5
6
HG. Szentgotthárd Jelzőrendszeres
15
5
4
HG. Kistérség Gondozóház
12
4
4
Támogató szolgálat
7
8
1
Közösségi ellátás
8
8
-
Nappali
Idősek 57
Klubja Étkeztetés
161
Szolgáltatások bemutatása A szolgáltatások közül a régebbi szolgáltatásokat csak röviden, az újonnan bevezetésre kerülőket viszont részletesebben ismertetjük. Étkeztetés „Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az Önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.”
12
Főzőkonyha hiányában a rászorulók ebédjét vásárolják, szükség esetén diéta is igényelhető. A szolgáltató által, a névre szóló éthordókba kiadagolt ebédeket egyrészt az igénylő saját maga viszi el az intézményből, illetve a város területén a házi gondozónők kerékpárral szállítják ki, másrészt gépkocsi szállítja ki a csatolt településeken lévő központi megállóhelyekre, illetve szükség szerint lakásra. Ennek a szolgáltatásnak továbbra is az az alapvető hiányossága, hogy a falvakban az ellátás kizárólag hétköznapokon biztosított. Az étkeztetés folyamatossá tétele, vagyis öt napról hét napra való változtatása már a 2004. évi szociális szolgáltatástervezési koncepcióban is megoldásra váró feladatként jelentkezett, de sajnálatos módon a fenntartó forráshiányra való hivatkozás miatt vállalt kötelezettségének nem tett eleget. 2007. december 31-én az ellátottak létszáma 161 fő volt. A nemek aránya: 65 fő férfi (ebből 60 éven felüli: 35 fő) és 96 fő nő (ebből 60 éven felüli: 80 fő). A szolgáltatásért 130 fő fizetett és 31 fő nem fizetett személyi térítési díjat. 2008. március 31-én az ellátottak létszáma 142 fő. 2007-ben az ellátottak részére 28831 adag ebéd került megvásárlásra. Étkeztetéssel kapcsolatos jogszabályi változások: A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 11.c) pontja alapján differenciált normatíva bevezetésére került sor. Az igényelhető normatíva fajlagos összege új igénylők esetében a települési önkormányzat jegyzője által kiadott jövedelmi igazolás függvénye. (családi jövedelem számítás) Étkeztetés esetében új ellátottak vonatkozásában 3 kategória került megállapításra. 1. az ellátást kérő családi jövedelme az öregségi nyugdíj minimum 150 %-a, alatt van →akkor a fajlagos összeg: 92500 Ft/fő 2. 150 % - 300 % között van → akkor a fajlagos összeg 82000 Ft/fő 3. 300 %-a felett van →akkor a fajlagos összeg 65000 Ft. Régi ellátottak után igényelhető fajlagos összeg 82000 Ft/fő Mindebből következik, hogy étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az igénybevevő családi jövedelmi helyzete szerint, különböző összegű normatívára lesz jogosult a fenntartó. Tehát az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők ellátásához a központi költségvetés nagyobb normatív támogatással járul hozzá, annak érdekében, hogy az önkormányzat érdekelt legyen a legrosszabb helyzetű személyek ellátásában. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás a szociálisan rászorult személy saját lakókörnyezetében biztosítandó szolgáltatás, amelynek célja az önálló életvitel minél további fenntartása. Szociálisan rászorultnak 2007. január 1-től az volt tekinthető, akinek egészségi állapota indokolta a szolgáltatás igénybevételét. Lényeges változás, hogy házi segítségnyújtás 2008. január 1-től az ellátást igénylők részére csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorultság és az önkiszolgálási képesség. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet fennállásáról és mértékéről a jegyző által működtetett szakértői bizottság kötelező erejű szakvéleményt ad ki. A gondozási szükséglet a napi 4 órát nem haladhatja meg. Ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben a gondozás továbbra is indokolt, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát.
13
Fontos szabály, hogy a települési önkormányzat kötelező feladatai körében a szakértői bizottság által megállapított gondozási szükséglettel rendelkező házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A házi segítségnyújtás célja, hogy elvégezze mindazokat a gondozási feladatokat, amelyeket az idős ember már nem, vagy csak segítséggel képes, ugyanakkor ne korlátozza abban a cselekedetben, tevékenységében, amelyet önállóan el tud végezni. Tehát az az előnye, hogy a gondozott erőforrásait, fizikai képességeit a lehetőségekhez mérten mobilizálja. E tevékenység alapvető feladata a szolgáltatást igénylő ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját mindig a segítséget igénylő ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A gondozási tevékenységek körébe tartozó leggyakoribb gondozási tevékenységek: • Meleg étel biztosítása, házhoz szállítása, bevásárlás. • Segítségnyújtás a testi, személyi higiénia biztosításához: fürdetés, hajmosás, körömvágás, öltöztetés, mosás, ínkontinens beteg esetén betétcsere, stb. • Belső és külső környezet tisztaságának fenntartásához nyújtott segítség: mosás, vasalás, takarítás, felmosás, porszívózás, fűtés, stb. • A gondozott orvoshoz kísérése, illetve orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, adagolás stb. • A gondozott egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, rendellenesség észlelése esetén jelzés a háziorvosnak. • Érdekvédelem, hivatalos ügyek intézése. • Segítségnyújtás szociális ellátásokhoz való hozzájutáshoz – közgyógyellátási igazolvány, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, stb. • Közüzemi díjak, számlabefizetések bonyolítása, lakás karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezése. • Külső kapcsolattartás elősegítése – családdal ismerősökkel, szabadidős programok megszervezése. • Veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése, valamint a kialakult veszélyhelyzet elhárítása. • Prevenció, felvilágosítás, információszolgáltatás (e célból a város és a kistérség 60 éven felüli állampolgárait folyamatosan látogatják a gondozónők). • Pszichés gondozás – beszélgetés, meghallgatás, bizalom, megfelelő bánásmód – hatással van az idős emberre. A gondozónő megjelenése társaságot jelent a gondozott számára, mivel beviszi otthonába a külvilágot. A gondozó szolgálat 7 napos munkarendben (hétfőtől – vasárnapig) két műszakban dolgozik. A munkaidő 7. 45 órától 15. 45 óráig illetve 14 órától 22 óráig tart. A gondozást hivatásos, illetve szükség esetén társadalmi gondozók végzik. Szentgotthárd közigazgatási területén a gondozók feladataikat 5 gondozási körzetben látják el. A körzetek kialakítása a háziorvosi körzetek számának figyelembevételével történt, amely lefedi a település teljes közigazgatási területét. Házi segítségnyújtás szolgáltatást igénybevevők létszámának kimutatása Szentgotthárdon
Körzetek
2006.március /induló/ (fő)
1. 2006.
december 2007.
31.(fő)
31.(fő)
14
december 2008. február 29. (fő)
Szentgotthárd
68
77
74
76
Ellátottak számának kor szerinti megoszlása (% )
14% 38%
2%
40-59 év között 16%
65-69 év között 70-74 év között 75-79 év között 80-89 év között
30%
Házi segítségnyújtás vonatkozásában is a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 11.d, pontja alapján differenciált normatíva bevezetésre került sor. Az igényelhető normatíva fajlagos összege új igénylők esetében a települési önkormányzat jegyzője által kiadott jövedelmi igazolás függvénye. (családi jövedelem számítás) Házi segítségnyújtás esetében új ellátottak vonatkozásában 2 kategória került megállapításra. 1. Az ellátást kérő családi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150 %-a alatt van → akkor a fajlagos összeg 275000 Ft/fő. 2. Ha 150 %-a felett van → akkor a fajlagos összeg 173700 Ft/fő. Régi ellátottak valamint krízis helyzetbe került ellátottak esetében az igényelhető fajlagos összeg 190000 Ft/fő. Megállapítható, hogy a jogszabály-módosítások következtében mind az étkeztetés, mind a házi segítségnyújtás igénylése bonyolultabbá vált, kevésbé alkalmazható a rugalmasság elve. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetésével célunk volt az alapszolgáltatás minőségi fejlesztése, a már meglévő szolgáltatások bővítése. A szolgáltatás a szentgotthárdi kistérség területén 2006. május 30-án kezdte meg a működését. A rendszer kiépítését 40 db SH 402 típusú készülékkel, 2 db átjátszó berendezéssel és 1 db diszpécser-központtal a GUARDS Távközlési Szolgáltató Rt- végezte. A diszpécserközpont a 24 órában működő Időskorúak Gondozóházában került kialakításra. A szolgáltatás bevezetését indokolta, hogy Szentgotthárdon és a kistérség falvaiban is magas, közel 20 %-os az időskorú népesség aránya. A gondozottak 40 – 50 %-a mozgásában erőteljesen korlátozott, ágyhoz kötött. A segítségre szorulók szociális jellemzőiről elmondható, hogy az igénybe vevők 70 – 80 %-a egyedül élő, hozzátartozóik, gyerekeik
15
nincsenek, vagy távol élnek. Koruk vagy egészségi állapotuk miatt önellátásra csak részben képesek, egyes feladatokat csak segítséggel tudnak ellátni. A szolgáltatást 3 fő szociális gondozó és 1 fő rendszergazda látja el. A lakásán segítségre szoruló idős ember a nyakában hordott jelzőkészüléken keresztül egy gombnyomással riaszt a központ felé. A diszpécserközpontban hangjelzés kíséretében a számítógép monitorán azonnal megjelenik a segítséget kérő személy azonosítója. A Gondozóházban szolgálatot teljesítő gondozónő felügyeli a riasztást és a jelzést követően értesíti a jelzőrendszeres ügyeletes gondozónőt, aki gépkocsival 30 percen belül köteles megjelenni a riasztás helyszínén. A szolgálat folyamatos üzemmódban működik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésének várható eredménye: • Kevesebb idősebb ember választja a bentlakásos intézményi elhelyezést. • A folyamatos gondozási lehetőség biztosítja, hogy idős, beteg, vagy egyedül élő emberek biztonságos körülmények között válnak otthonukban ápolhatóvá. • Az idős ember megszokott környezetében történő gondozása életszerűbb és humánusabb, a segélyhívás lehetősége nagyfokú biztonságérzetet ad. • Egészségügyi megtakarítást is eredményezhet. • Krízishelyzetben életet menthet. 2007. december 31-én a kihelyezett 40 db készülékből, 25 db Szentgotthárdon és 15 db a kistérség területén működött. A szolgáltatást 31 nő és 9 férfi igényelte, közülük 33 fő élt egyedül és 7 fő él családban. Az igénybevevők korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy legtöbben 70-79 évesek →12 fő, és 80-89 évesek →13 fő korcsoportjába tartozott. A szentgotthárdi igénybevevők mindegyike - a 4 férfi és a 21 nő- valamennyien 60 éven felüliek. 2007. január 1-jétől a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénylése esetén is vizsgálni kellett a szociális rászorultságot. Szociálisan rászorultnak az tekinthető •aki egyedül él és életkora 65 év felett van •aki egyedül él és súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg •aki 2 személyes háztartásban él, 65 éven felüli vagy súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, ha egészségi állapota indokolja a készülék folyamatos használatát. A szolgáltatásra várakozók létszáma jelenleg 7 fő. Az ellátást igénybevevők köréből nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett az elmúlt 1,5 év során. A folyamatosan jelentkező igények szükségessé tették a rendszer bővítésének továbbgondolását. Az Intézmény 20 készülék bővítésére tett javaslatot a fenntartó részére. A bővítéshez szükséges 20 db készülék beszerzése megtörtént. Az elkövetkező időszak feladata az új szakmai program és a működési engedély módosítás előkészítése.
16
Segélykérések száma és okai a szentgotthárdi kistérségben
-
15
-
6
4
4
2007.
15
11
22
-
10
5
5
2008. február 29-ig
-
-
6
-
1
-
-
Összesen:
19
11
43
0
17
9
9
Összesen segítségkérések
4
száma
az előbbi okok
közül krízishelyzet
egyéb ok
téves
riasztás
higiénés
szükséglet
egészségügyi
probléma
szomatikus probléma
pszichés
probléma
év hónap
2006.
29 63 7 99
Az összriasztások 9 %-a esetében fordult elő krízishelyzet , a készüléken kért segélykérések és a szakszerű segítségnyújtás az igénylők többségének életét mentette meg.
Riasztások havi kimutatása településenként
A riasztások leggyakoribb okai: egészségprobléma 43,4 %-ban, pszichés probléma 19, 2 %-ban téves riasztás pedig 17,2 %-ban fordult elő. Támogató Szolgálat
17
A támogató szolgálat Szentgotthárd város és kistérsége fogyatékossággal élő lakosságának szociális alapszolgáltatását hivatott biztosítani. Támogató szolgálatunk biztosítja otthonában egyedül, vagy családjával élő, - mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült és autista személyek ellátását. A feladatellátás szakmai tartalma magába foglalja a személyi segítő szolgálatot, az információs szolgáltatást, a szállító szolgálatot. A személyi segítő szolgálat személyre szabott, tervszerű, a fejleszteni kívánt területre fókuszált segítségnyújtás. A személyi segítés az ápoláson, a gondozáson túlmenően kiterjed a fogyatékkal élő ember környezete rendben tartására, kommunikációra, képzés, foglalkoztatás során felmerülő segítésre, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges kísérésre stb. Az információs szolgáltatás a fogyatékkal élő személyeket, és azok hozzátartozóit közvetlenül érintő szolgáltatásokról, szociális, egészségügyi, oktatási, intézményi juttatásokról, jogokról információnyújtás, szükség szerint tanácsadás, ügyintézés. A szállító szolgálat az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása speciálisan átalakított mikrobusszal, pl. kulturális és szabadidős programokon való részvétel. Ezáltal a kliensek társadalmi kapcsolatai erősödtek. A támogató szolgálat 2007. április 01-jétől rendelkezik működési engedéllyel, ami határozott időre szól, 2009. április 1-ig, mivel a Szolgálat alkalmazottai, a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot még nem végzeték el, de a képzésre már a működési engedély kiadása előtt bejelentkeztek. A támogató szolgálat ellátási területe: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály, Szentgotthárd A szolgáltatást egyedül vagy családban élő, önmaguk ellátására nem képes, súlyosan fogyatékos emberek igényelhetik – szociális rászorultság alapján. Súlyosan fogyatékos személy az, aki: • fogyatékossági támogatásban, • vakok személyi járadékában, • illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. Szociálisan nem rászorultak is igénybe vehetik az ellátást, ők a fenti ellátásokkal nem rendelkeznek, így piaci alapon vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénybejelentés hétköznapokon, telefonon és személyesen történhet 7.45 és 15.45 óra között. A szolgálat munkatársai: 1 fő támogató szolgálat-vezető, 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető 2008. április 17-én a kliensek száma: 8 fő. Ebből szociálisan rászorult 6 fő, szociálisan nem rászorult 2 fő. Megszűnt ellátotti létszám 2007-ben: 1 fő (szeptemberben exitált). A szállító szolgáltatást igénybe veszi: 7 fő (5 férfi igénybevevő közül 2 fő 60 éven felüli, a női kliensek 60 év alattiak) A személyi segítést igénybe veszi: 1 fő napi szinten. Annak érdekében, hogy valamennyi fogyatékos személyt felkutassanak, szorosan együttműködnek a családsegítő szolgálattal, a háziorvosokkal, a védőnőkkel, a Nevelési Tanácsadó munkatársaival. A támogató szolgálat felelőssége többek között az is, hogy szolgáltatásainak lehetősége eljusson az érintettekhez, hogy az azokhoz történő hozzáférés megvalósulhasson. Ennek érdekében a településen élő lakosság széleskörű tájékoztatása folyamatos szórólapok, tájékoztatók kihelyezésével a közforgalmi helyeken, orvosi rendelőkben stb. A helyi televízióban, írott sajtóban, az interneten is többször jelentek meg információk a szolgáltatással kapcsolatban.
18
Negatív tapasztalat, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Program felmérése alapján és általánosságban is elmondható, hogy Szentgotthárd és kistérségében egyre több fogyatékkal élő emberről tudunk. A folyamatos tájékoztatások ellenére még mindig nagyon kevés ember él ezzel a lehetőséggel, nem akarnak, vagy nem mernek segítséget kérni a szolgálattól, mert szégyellik és titkolják a meglévő fogyatékosságukat és egyre jobban szegregálódnak otthoni környezetükben. A támogató szolgálat az egyik legfontosabb szociális szolgáltató szervezet, amely a fogyatékkal élő emberek hátrányait csökkentheti, esélyegyenlőségüket megalapozhatja. Közösségi pszichiátriai alapellátás A szociális szolgáltatástervezési koncepció középtávú célként határozta meg a közösségi pszichiátriai ellátás, mint speciális alapellátási feladat megszervezését. A koncepció szerint ezen szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kereteiben, vagy a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonával kötött együttműködési megállapodás alapján tartotta megszervezhetőnek. 2006-ban megtörtént a koncepció felülvizsgálata, amelyben az alapszolgáltatás bevezetését kistérségi szinten kívánnák megvalósítani, s így kistérségi szinten minden olyan ellátást biztosítanának, amelyet a kistérséget, mint kvázi önkormányzatot tekintve egy 10 ezer főnél több lakosú településnek biztosítani kell. A 2005-ben megalakult Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciójában szintén feladatul tűzte ki a közösségi pszichiátriai alapszolgáltatás megszervezését. A koncepció célszerűnek és szükségesnek tartotta a nagy múltú és magas szakmai tapasztalattal működő Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának bevonását. A 46/2007. számú Társulási Tanácsi határozat alapján a Társulás az általa fenntartott Városi Gondozási Központ intézménye útján a kistérség egész területén gondoskodni kíván a közösségi pszichiátriai ellátás, mint szociális alapszolgáltatás ellátásáról. A Társulási Tanács 2007-ben háromoldalú együttműködési megállapodást kötött a közösségi pszichiátriai alapellátás létrehozásáról. A szolgálat 2007. november 01-től rendelkezik működési engedéllyel, amely határozott időre szól, 2009 november 1-ig. A közösségi pszichiátriai alapszolgáltatás 2007. december 1-től működik. A működési engedélyt ez esetben is azért adták határozott időre, mivel az ellátást biztosító alkalmazottak, a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot még nem végezték el, de a képzésre már bejelentkeztek, illetve időközben elvégezték azt. A szolgálat munkatársai: • 1 fő közösségi koordinátor, aki kapcsolt munkakörben látja el feladatát, • 4 fő közösségi gondozó (személyenként heti 20 órában látják el feladatukat), akik főállásban a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának alkalmazottai. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást kérelmező pszichiáter szakorvosának javaslata alapján, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az igénybejelentés hétköznapokon telefonon és személyesen történhet 7.45 és 15.45 óra között. A közösségi pszichiátriai alapellátás célja, hogy az általa gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára problémáik megoldásában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban, az ellátott céljainak megfogalmazásában és megvalósításában. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szolgálat munkatársai szoros kapcsolatot tartanak fenn az ellátott 19
pszichiáterével, háziorvosával, családtagjaival, illetve természetes támogatóival. A gondozás egyénre szabott gondozási terv alapján zajlik. Az ellátottak köre: Elsősorban a saját otthonukban élő, nem veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. Továbbá a tüneteket mutató, de eddig pszichiátriai kezelés alatt nem álló, illetve a pszichés zavar kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek, valamint a szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló pszichiátriai betegek, akik lakóhelyükön stabil háttért és kontrollt igényelnek. 2008. április 17-én a kliensek száma: 22 fő. Ebből 6 fő férfi, 16 fő nő. A kliensek közül 19 fő Szentgotthárdon, 3 fő kistérségben lakik. Az életkor megoszlása a következő: • 0-20 év: 1 fő • 21-40 év: 5 fő • 41-60 év: 12 fő • 61-80 év: 4 fő A kliensek átlagéletkora: 47,9 év. A közösségi pszichiátriai alapellátás szolgáltatásai: • állapot- és életvitel felmérés (problémafeltárás, személyes célok felmérése) • problémaelemzés, problémamegoldás (a személyes célokat akadályozó problémák feltárása, a változtatásra motiváló tényezők és a jelenlegi probléma megoldó stratégiák feltárása) • készségfejlesztés (életviteli készségek, önellátási képességek, szociális készségek, alapvető társalgási készségek, kommunikációs tréningek megszervezése, a munkára felkészítő tréning megszervezése) • szociális ügyintézés • speciális stratégiák (szorongás kezelése, a napi tevékenység megszervezése, az alvás szabályozása, az agresszió kezelése, a gyógyszer-compliance segítése stb.) • egyéni esetkezelés • csoportokkal végzett munka • természetes támogató háló szervezése Elért eredmények: Minden kliensnél sikerült elérni azt, hogy elfogadják, megértsék a gondozás lényegét. Sikerült a betegségbelátással kapcsolatban fontossá tenni számukra azt, hogy milyen lényeges a gyógyszerek rendszeres szedése, a korai figyelmeztető jelek felismerése. Ez a pszichoedukáció részét képezi, mellyel a pszichiáter munkáját is nagyban segíti. A Városi Gondozási Központ megállapodást kötött a helyi pszichiátria gondozó pszichiáterével, akivel havi egy alkalommal esetmegbeszélésekre kerül sor. Az esetmegbeszélés jó alkalom arra, hogy minden gondozottról konzultáljanak a szolgálat munkatársaival, akiket szakmai tanácsokkal lát el az esetekre vonatkozóan. Az esetek nem könnyűek, nagyon nehéz a kliensek bizalmát elnyerni, ugyanis jellemző a pszichiátriai betegekre a bizalmatlanság, az ellenségeskedés, a betegségtudat hiánya és az elutasítás. Koordinátori munkacsoporti megbeszélésekre minden hétfőn sor kerül, ahol megvitatják az elmúlt hét eseményeit, felvetik az esetleges problémákat, a felmerülő igényeket és a heti feladatok is megbeszélésre kerülnek. Az eltelt 4 hónap tapasztalata alapján elmondható, hogy a betegek többsége elfogadó lett, a gondozónők betekinthettek az életükbe, megosztották velük napi, családi problémáikat, esetleges konfliktusaikat. A hozzátartozók bevonása, megnyerése, a betegség elfogadtatása is 20
óriási feladatot jelentett a gondozónők számára. A pszichiátriai betegekkel való bánásmód a gondozónők számára nem új keletű, hisz szinte mindannyian hosszú évek óta dolgoznak ebben a szakmában. De a családban élő mentális problémákkal küzdő emberekkel eddig nem volt közvetlen kapcsolatuk, így más jellegű nehézségekkel kellett szembenézniük. Eredményként könyvelhető el a szociális ügyintézés területén kifejtett munka, több kliensnél lakásfenntartási támogatást, közgyógyigazolványt, valamint gyerektartási díj ügyében indítottak kérelmet. Az elért eredmények között említhető, hogy 2008. március 13-án sikerült elindítani az első csoportfoglalkozást, melynek célja, hogy a közösségi pszichiátriai gondozásban résztvevő kliensek és szakemberek megismerjék egymást, összekovácsolódjanak, közösséget alakítsanak ki. A pszichiátriai betegek személyiségének részleges vagy teljes fejlesztése, figyelembe véve az egyéni személyiségjegyeket, tulajdonságokat és érdeklődésorientáltságukat. Hajtóerő az együttes beszélgetés, mindenki számára értékes tényező az, hogy közösségben lehet, olyan emberekkel társaloghatnak, akik hasonló jellegű problémákkal szembesülnek nap mint nap. Ugyanakkor a csoportba való bevonásuk nehéz feladat, mert otthonukból nem szívesen mozdulnak ki. A csoportfoglalkozások témái: kreatív és művészeti foglalkozások, mozgásterápiák, játék és kombinált foglalkozások, önismereti tréning. A kliensekben kialakult társadalmi izolációjuk csökkent azáltal, hogy igénybe veszik a Városi Gondozási Központ Idősek klubjának szolgáltatásait, és itt mutatkozik meg az integrált intézmény jelentősége, hiszen a különböző gondozási formák, ellátások szorosan egymásra épülnek. Nappali Idősek Klubja A klub a saját otthonukban élő idősek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, igény szerinti étkezésre, társas kapcsolatok bővítésére, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A klub 70 férőhelyes, heti hat napos nyitva tartással (hétfőtől – szombatig) üzemel. A nyitvatartási idő 7.45 órától 15.45 óráig tart. A klub célja a hiányzó családi gondozás pótlása, a kliens szociális helyzetének javítása, kulturált körülmények között egyedüllétének megszüntetése, a tétlenség kedvezőtlen hatásainak megelőzése, egészségügyi és higiénés viszonyainak javítása. A klub biztosítja az idős kornak megfelelő kétszeri – reggeli, ebéd – étkezést. Vasárnap és ünnepnap is mód van ebéd igénylésére, de ilyenkor az ellátottak az ebédet névre szóló éthordóban kapják meg, és viszik el az intézményből. Tartalmas kulturális programok megszervezésére kerül sor. Hagyománnyá vált már a névnapokról, húsvéti, karácsonyi ünnepekről való megemlékezés, az „Idősek Hónapjának” és az „Idősek Világnapjának” megszervezése, ismeretterjesztő előadások, kiállítások, színházi előadások csoportos megtekintése stb. A klub a kliensek részére sajtótermékeket, könyveket, kártya és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. A szakemberek elősegítik a klubtagok hivatalos ügyeinek intézését, életvezetésre és életvitelre vonatkozó tanácsokat adnak és támogatják az önszerveződő csoportok tevékenységét. A személyi higiéné fenntartásához a zuhanyzási lehetőség biztosított. A klubban automata mosógép van, így a személyes holmik mosása, illetve mosatása megoldott. Az egészségügyi ellátás keretében rendszeres vérnyomásmérés és vércukorszint ellenőrzés történik. A klub orvosa heti 2 órában szakmai tanácsokkal látja el a klubtagokat. A klub a Gondozási Központ épületében működik, így a probléma nemcsak a klub, de az egész intézmény munkájában jelen van, mégpedig az, hogy az épület akadálymentes megközelítése nem megoldott. 2006-ban P25/3 Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által kiírt pályázaton indult az önkormányzat a Gondozási Központ akadálymentesítésével, de a pályázat nem nyert. 2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt "Idősbarát Önkormányzat Díj" elnyerése pályázaton vettünk részt. Oklevélben részesültünk.
21
2007-ben P26/1 Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által kiírt pályázaton szintén részt vettünk a Gondozási Központ akadálymentesítésével mindkét pályázati fordulóban, sajnos sem az I., sem a II. körben nem nyert a pályázatunk. A jövőben várható pályázati lehetőségek: ágazati operatív programokon belül: TIOP-3.3.1 Akadálymentesítés II. szakasz, pályázat várható megjelenése május második fele TÁMOP-5.4.3 Házi segítségnyújtás fejlesztése . Továbbá egyeztetéseket folytatunk az Európai területi együttműködés – Határon túli együttműködés Szlovénia- Magyarország pályázat tekintetében. Ezen pályázatokon való indulást önálló előterjesztés fogja tárgyalni. A klub azokat az időseket integrálja, akik napközben egyedül vannak, de képesek önmaguk ellátására és szükségletük kielégítésére. A tagok 80%-a aktívan, napi rendszerességgel látogatja a klubot. Az étkezés közül az ebédet szinte valamennyien igénybe veszik. A tagok többsége özvegy, többségüknek azonban vannak hozzátartozói, de kevesen élnek együtt a családjukkal. A tagok leginkább a társaság és a spórolás miatt jönnek a klubba. 2007. december 31-én a klubtagok létszáma 57 fő volt. A szolgáltatást 31 férfi (ebből 60 éven felüli: 19 fő) és 26 nő (ebből 60 éven felüli: 22 fő) vette igénybe. A korösszetételt vizsgálva nagyobb eltéréseket találunk, de örvendetes, hogy többen vannak az igénybevevők között 80 éven felüliek is. A klubtagok közül 45 fő fizetett térítési díjat és 12 fő térítésmentesen vette igénybe a szolgáltatást. Az elmúlt évek során megfigyelhető, hogy fokozatosan emelkedik a „nem fizető” igénybevevők százalékos aránya, s erre a problémára figyelnünk szükséges. A klub szolgáltatásait az utóbbi években egyre több szenvedélybeteg, pszichiátriai ellátott és hajléktalan személy is igénybe veszi, ebből kifolyólag a mindennapokból adódnak konfliktusok. Az itt dolgozó szakembereknek nem könnyű a feladatuk, a konfliktusok feloldása során arra kell elsősorban törekedni, hogy ne sérüljenek a különböző célcsoporthoz tartozók érdekei. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat szerint meg kellett vizsgálni egy „Idősek Parkja, illetve „Idősek Sétánya” kialakításának lehetőségét, sétautak kialakításával, padok kihelyezésével, továbbá felvetődött az Arany János út Liget felöli oldalán lévő járda felújítása. Mindezek megvalósítása pénzügyi fedezet hiányában elmaradt. Azonban a 2008. áprilisi Képviselőtestületi ülésen elfogadta a testület a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében kiírt kisléptékű város rehabilitációs pályázaton való indulást. Nyertes pályázat esetén a Liget egész területének rendezésére, feltöltésére, csapadékvíz elvezetésére, közművek létesítésére, a Ligetet körülvevő rossz állapotú járdák rendbe tételére, a Ligeten belül átlósan sétautak kialakítására, padok kihelyezésére lesz lehetőség. Szintén e határozat indítványozta a városban több pad kihelyezését, amely meg is valósult. Időskorúak Gondozóháza Az Időskorúak Gondozóháza az 1993. évi III. tv. 80. §. (1) bekezdése alapján olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, ahol a gondozottak részére teljes körű ellátást kell biztosítani, legfeljebb egy évig terjedő időtartamig. A gondozóház önként vállalt, ámde igen fontos szolgáltatás. A Gondozóház 12 férőhelyes, folyamatos üzemelésű, 3 műszakos munkarendben gondozónői felügyeletet biztosító intézmény. Kizárólag női kliensek fogadására szolgál. A lakók három 4 ágyas szobában élnek. A gondozóház átmeneti elhelyezést biztosító intézmény, így a kliens nem szakad el végleg az otthonától – a saját otthon felszámolása nélkül, egészségi állapotának, szükségleteinek megfelelő ellátásban részesül – biztonságot jelent számára az a tudat, hogy függetlenségét nem kényszerül teljesen feladni és saját környezetébe bármikor visszatérhet. Szolgáltatásait elsősorban a magányos, hozzátartozó nélküli idős beteg emberek veszik igénybe, valamint akikről családjuk átmenetileg nem tud gondoskodni, felügyeletüket nem tudják vállalni. Nem ritka, hogy a rehabilitáció vagy kórházi kezelés utáni időszakot itt
22
tölti az idős ember, míg felerősödik annyira, hogy otthonába visszatérhessen. Az állandó egészségügyi ellenőrzés mellett a Gondozóház előnye, hogy az idős emberek közösségben élnek, interperszonális kapcsolatokat alakítanak ki, tartalmas teljes életet élhetnek. Hasznos időtöltésüket ugyanis szakemberek szervezik meg, mentális állapotuk jó szinten tartására ügyelnek, egyéniségüknek, igényeiknek megfelelően alakítva életvitelüket. Az átmeneti elhelyezés időtartama egy év, ami szükség szerint az előzetes vizsgálat alapján meghosszabbítható. Az átmeneti elhelyezés időtartamának lejárta után évente kb. 4-5 fő esetében idősek otthoni elhelyezés valósul meg. Jelenleg a 12 főből 9 fő várakozik idősotthoni férőhelyre. A lakókat az önkéntes segítő hálózat tagjai rendszeresen látogatják. A gondozóházban folyó gondozási tevékenység minőségéről és az ellátottak elégedettségéről visszajelzéseket főleg a lakók távozása után kap a működtető, többnyire, ha egy állandó elhelyezést nyújtó intézménybe kerülnek. Voltak kliensek, akik levelet írtak, telefonon, vagy az utógondozási látogatások során személyesen mondtak véleményt és köszönték meg a szeretetteljes, lelkiismeretes bánásmódot, amiben ott tartózkodásuk alatt részesültek, mert már volt összehasonlítási, viszonyítási alapjuk. 2007. december 31-én az ellátottak létszáma és az éves ellátotti létszám 12 fő volt, valamennyi gondozott 60 éven felüli. Az év folyamán 4 fő felvételére került sor és 4 fő került ki az ellátásból. A kikerülők valamennyien a továbbiakban tartós-bentlakásos intézményi elhelyezésbe részesültek. A szolgáltatásért mindannyian fizettek személyi térítési díjat. 2007ban a térítési díjból eredő bevétel 6.162.000 Ft volt. Az ellátottak részére 4135 adag reggelit, ebédet és vacsorát vásároltak. 2008-ban az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben az igényelhető normatív támogatás fajlagos összege 700.000 Ft/fő. Sajnos ez az összeg az előző évhez képest nem növekedett. Gondozóházi elhelyezésre jelenleg 3 fő várakozik. Az ellátást 7 fős személyzet biztosítja, 1 részlegvezető és 6 szakképzett szociális gondozó és ápoló. Gondozóház erősségei: • Az épület jó, ideális környezetben való elhelyezkedése. • Természeti környezet jó adottságai. • Létező, felmerülő reális helyi igényeket elégít ki. • A kis létszámú férőhely miatt családias, barátságos, otthonos – a gondozás minősége jobb színvonalú, mint egy nagy létszámú, zsúfolt intézményben. • Szakképzett személyzet áll rendelkezésre. • A felmerülő problémák a kis létszámból adódóan hamarabb felszínre kerülnek. • Szorosabb és bizalmasabb a gondozottak és gondozók közötti viszony. A Gondozóház gyengeségei: • Az akadálymentesítés nem megoldott. • A helyiségek szűkösek, ami nehezíti a segédeszközzel való közlekedést. • A férfi kliensek elhelyezése nem megoldott az épületben. • Akut betegség, illetve haldoklás – halál esetén a teljes elkülönítés nem megoldott. • Túlgondozás, hospitalizálódás veszélye. • Egyre inkább „előszoba” a tartós bentlakásos intézményekbe kerülés előtt. Annak ellenére, hogy a Gondozóház működtetése az önkormányzat számára nem kötelező feladat, a városban nagyfokú igény lenne férfiak elhelyezésére is. A gondozóház működése díszfunkciós, mivel a szolgáltatást igénybevett gondozottak közel egynegyede az 1/2000. (I. 7.). SZCSM. rendelet 85. §. (1) bekezdésében szabályozott egy éves időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik az intézményben, tehát a gondozóház majdhogy „tartós bentlakásos intézményként” működik. Az intézményben való hosszabb ideig történő tartózkodás
23
elsősorban abból adódik, hogy az idős emberek megromlott egészségi állapotuk miatt saját környezetükbe nem helyezhetők vissza és az idősek otthonába történő elhelyezés várakozási időtartalma hosszúra nyúlik. Ez az időszak tovább növekszik a szakértői bizottság által végzett kötelező erejű gondozási szükséglet vizsgálata miatt. Összességében tehát a gondozóház működése Szentgotthárdon igen fontos funkciót tölt be, mert sok idősnek nyújt biztonságot, betegsége, megrendült önellátási képessége idején. A jövőbeni elképzeléseket illetően tartós bentlakásos intézmény létesítése is célszerű lenne a Gondozási Központ keretében. Ugyanis az idősellátás e lépcsőfoka hiányzik a településen és a kistérségben, s tapasztalatok szerint igény lenne rá 20-25 férőhely kialakításával. Összességében elmondható, hogy a szociális ellátórendszer fejlesztése Szentgotthárdon és a kistérségben is méltánytalanul mellőzött volt az elmúlt évek során. A Gondozási Központ is 1993 óta változatlan formában működött, fejlesztésre nem került sor, miközben a társadalmi, gazdasági, demográfiai környezet jelentős mértékben változott. A szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban a 2006-os esztendő tekinthető fordulópontnak, a kistérségi feladatellátásban rejlő lehetőségek kihasználásával. Az intézmény szolgáltatásairól folyamatosan tájékoztatja a város és a kistérség településeinek lakosságát, a szolgáltatásokról készített szórólapokkal, az egyes civil szervezetek felkérése alapján szakmai előadások, tájékoztatók megtartásával. (Pl. Diabétesz Klub, Városi Nyugdíjas Klub, stb.), a helyi és a megyei sajtó hasábjain, a helyi televízió műsorain keresztül, valamint a szakszemélyzet folyamatos információnyújtásával a gondozottak személyes felkeresése kapcsán. A Gondozási Központ szoros kapcsolatot ápol valamennyi a városban működő nyugdíjasokat tömörítő civil szervezettel. (Városi Nyugdíjas Klub, Diabétesz Klub, Harmónia Egészségvédő kör, Nyugdíjas Pedagógusok és Barátaik Egyesülete) Megfontolásra javasolják az Önkormányzat részére, hogy az idősek életkörülményeinek javításáért viselt felelősségétől vezérelve, valamint annak érdekében, hogy jobban és eredményesebben érvényesüljenek az idősek érdekei, a nyugdíjas szervezetek kezdeményezésére konzultatív, véleményező, javaslattevő testületként hozza létre Szentgotthárd Város Idősügyi Tanácsát. Indokolt azért is, mert az idősekkel és szolgáltatásaikkal kapcsolatos pályázatok elbírálása kapcsán eredményesebbek azok a pályázatok, ahol a településen működtetik az Idősügyi Tanácsot. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított idős ellátás A Családsegítő Szolgálat a 2007-es év folyamán 19 idős emberrel került kapcsolatba. Nemek szerinti megoszlás: 10 férfi, és 9 nő. Az időskorú lakosság a Családsegítő Szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők kb. 10%-át teszik ki. A Családsegítő Szolgálat a Szentgotthárdon élő időskorú lakossággal különböző módon kerülhet kapcsolatba. Ennek egyik lehetséges formája az ún. szociális feltérképezés. A jelzőrendszeri tagoktól beérkezett jelzéseket követően a családgondozók felkeresték az adott személyeket, családokat. Beszélgetés keretében tájékozódtak a jelzett személyek aktuális élethelyzetéről, esetleges problémáikról, szükség esetén adekvát segítséget nyújtottak. Fontosnak tartották, hogy megfelelően informálják a klienseket a Szolgálat tevékenységéről, működéséről; a szóbeli tájékoztatáson túl szórólapokat is adtak. 2007. évben a gyermekjóléti szolgálat által működtetett jelzőrendszerhez hasonlóan, megszervezték a családsegítés területén is a jelzőrendszert. Két alkalommal került sor a jelzőrendszeri tagok számára szakmai tájékoztatásra. Jelzőrendszeri tagoknak az intézmények képviselőin túl igyekeztek
24
minél több személyt bevonni a civil szférából, illetve a lakosság felé is közvetítették a jelzés lehetőségét. A feltérképezés mellett 2007. évben 2 esetben fordult elő, hogy lakókörnyezetből érkezett jelzés a Szolgálat felé, valamint előfordult (szintén két esetben), hogy az idős, segítséget igénylő lakos személyesen kereste fel a Szolgálatot. Az idős emberek az esetek többségében a családsegítést veszik igénybe; a családgondozás (mely folyamatos kapcsolattartást jelent) azonban nem jellemző. A Szolgálattal kapcsolatba kerülő időskorúak életkorukat tekintve 65 év és 90 év közöttiek. A családi összetételre jellemző, hogy többnyire egyedülálló emberekről van szó. Néhány esetben az idős ember nagykorú egyedülálló gyermekével élt. A kliensek hozott problémái a következezőkből tevődnek össze: - Anyagi jellegű probléma - Egészségügyi probléma - Információhiány - Ügyintézésben segítségkérés - Természetes támaszok hiánya Anyagi problémák (3 esetben) oka elsősorban az alacsony nyugdíj, amely következtében nehézséget okoz a közüzemi díjak kifizetése. Ennek ellenére egyik esetben sem tapasztalták, hogy fizetési elmaradásuk, vagy díjtartozás felhalmozásuk lett volna. A felmerülő problémák közül legnagyobb számban, az életkorból adódóan, az egészségügyi jellegű problémák (7 esetben) jelentkeztek. A harmadik leggyakrabban előforduló probléma a szükséges információk (5 esetben) hiánya volt. Ilyen esetében megadták az igényelt információt, illetve azt a személyt, aki érdemben segíteni tud a felmerült kérdésben. 3 esetben igényelték az ügyintézésben való segítségnyújtást. Jellemző, hogy a felmerült problémák halmozottan voltak jelen Az idős emberek közlékenyek, igénylik a beszélgetést. A problémát sok esetben megfogalmazzák, de csak ritkán fogadnak el segítséget. Elmondásuk szerint eddig is csak magukra voltak utalva, és ezután is megoldják a problémáikat. Általában a problémák megoldása tekintetében a természetes támaszok és lakókörnyezet segítségére szorítkoznak. Néhány esetben (8 fő esetén) azt tapasztalták, hogy nem rendelkeznek természetes támasszal, és szomszédi, lakókörnyezeti kapcsolataik sem működnek megfelelően. A felmerülő problémák megoldása érdekében elsődlegesen a Gondozási Központtal van kapcsolatban a Szolgálat, mivel az igényelhető ellátások közül általában az étkeztetést, és házi segítségnyújtást veszik igénybe az időskorúak. Az anyagi jellegű problémák kapcsán a Polgármesteri Hivatallal veszik fel a kapcsolatot. Szükség esetén házi orvossal, pszichiátriai gondozóval, és civil szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot egy-egy probléma megoldása érdekében. Az elmúlt évben egy idős, egyedülálló férfi esetében segítették szociális otthoni elhelyezését. A Szolgálat önkéntes segítői hálózatot működtet a településen. A Városi Gondozási Központtal szorosan együttműködve koordinálják az önkéntes segítői hálózatot. A hálózat megszervezésére és kiépítésére az Idősek Otthonában élő személyeknél felmerülő igény alapján került sor. A múlt év folyamán 10 önkéntes segítő tevékenykedett. Az önkéntes segítés elsősorban beszélgetések, sétáltatás, felolvasás formájában valósult meg, igazodva az intézmény napirendjéhez. A saját otthonukban élő idős személyek esetében nem valósult meg sikerrel az önkéntes segítői hálózat működtetése, a kezdeményezések tapasztalatai alapján a bizalmatlanság jelentett nehézségeket. Az idős emberek inkább a saját környezetükből jól ismert személyektől fogadnak el támogatást. Önkéntes segítők nyári időszakban gyermekfelügyeletet is elláttak a településen, melynek közvetítését segítette a Szolgálat.
25
A feltérképezés során többször megfogalmazott probléma volt az idősek részéről, hogy a városrészekről a tömegközlekedés a járat sűrűség tekintetében nagyon kedvezőtlen. A reggeli órákban még be tudnak utazni a központba, pl. egészségügyi ellátás igénybevételére, bevásárlás céljából, de hazautazni már nem tudnak, vagy csak hosszas várakozást követően. Ez sok esetben megviseli az idős, beteges embereket. Falvak esetében ezt a problémát a falugondnoki szolgálat megoldja, de Szentgotthárd közigazgatási területén ilyen jellegű szolgáltatás nem létezik. V. Önkormányzati, jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátások A nyugdíjasok, illetve az idősek szociális helyzetének megítélése attól függ, hogy mihez viszonyítunk. A nyugdíjasok között a szegények és a nagyon szegények aránya kisebb, mint más csoportokban, mert a nyugdíj, bármilyen alacsony, még mindig magasabb összeget jelent a többi szociális ellátásnál. Nagyobb összeg, mint a rendszeres szociális segély, a családi pótlék, vagy a „semmi”. Emellett biztonságos. Ugyanakkor nincs sok „gazdag” idős. A nyugdíjas háztartások körében sokkal kisebbek az egyenlőtlenségek, mint bármilyen más társadalmi csoporton belül. Anyagi helyzetüket befolyásolja, hogy az idősek általában kisebb családban, sok esetben egyedül élnek. A jövedelmi viszonyokon kívül az árrendszer is befolyásoló tényező. Az árstruktúra a gyermekes családok mellett elsősorban az idősek, a betegek rovására változott. Ez a tendencia veszélyezteti bizonyos szükségletek (gyógyszer, háztartási energia) kielégítését. Az időskorúak által igénybe vehető szociális ellátások az időskorúak járadékán kívül gyakorlatilag megegyeznek a bármely más korosztály által azonos feltételekkel igénybe vehető ellátásokkal. Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátásra jogosultak; helyileg és országosan is viszonylag kis létszámot érint. Ezen ellátást igénybe vevők alacsony létszáma az ellátások szigorú jogosultsági feltételei – a házastárs jövedelmének figyelembevétele – mellett a teljes foglalkoztatás mellett működő „régi” nyugdíj rendszerből is adódik. Az időskorúak járadékában részesülők száma várhatóan 10-15 év múlva fog megugrani, mikor a rendszerváltozás után munkájukat tartósan elvesztő társadalmi csoportok elérik a nyugdíjkorhatárt. Az időskorúak járadékában részesülők számát nagyban befolyásolja a Szentgotthárdon működő Fővárosi Önkormányzat pszichiátriai Betegek Otthona, hiszen a járadékban részesülők csaknem 100 %-a az intézményben ellátott személyek közül kerül ki. A tartós betegséggel és/vagy fogyatékossággal élés az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. Idősebb korban nagyobb a valószínűsége a magas gyógyszerköltségnek és annak, hogy ez jelentősen megterheli az akár egyedül, akár családban élő időskorú anyagi helyzetét. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak a csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, valamint a járóbeteg ellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizikoterápiás kezelésre. 2006.07.01-től átalakult a közgyógyellátás rendszere. Az átalakítás célja az volt, hogy a közgyógyellátás keretében igénybe vehető szolgáltatások jobban igazodjanak az érintett szükségleteihez, a támogatás rendszere áttekinthetőbb és igazságosabb legyen. A támogatás váljon célzottabbá, fokozottabban érvényesüljön a rászorultsági elv. A közgyógyellátási igazolványra alanyi és normatív jogon jogosultak körét a törvény szabályozza, ezen kívül az önkormányzatok a rendeletükben meghatározott feltételek fennállása esetén méltányosságból is megállapíthatnak közgyógyellátási igazolványra való
26
jogosultságot. Bevezetésre került az egyéni gyógyszerköltség, mely a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalása alapján maximum havi 12.000,-Ft összegben kerül megállapításra. Az egyéni gyógyszerkeret mellett évi 6.000,-Ft-os eseti keret áll a közgyógyellátottak rendelkezésére az akut megbetegedések kezelése céljából. 2007. januártól szigorításra került az egyéni gyógyszerkeret meghatározása. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6.000,-Ft-ot meghaladja, a 6.000,-Ft feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban csak a szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg. A közgyógyellátás finanszírozása tekintetében az önkormányzat szerepvállalása is megváltozott. Míg korábban egy méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolvány után az öregségi nyugdíjminimum 75%-át (jelenlegi adattal számolva: 21.375,-Ft-ot) kellett a MEP felé megtéríteni, most viszont a jogosult éves gyógyszerkeretének 30%-át kell befizetni, ami elérheti akár a 45.000,-Ft-ot is. Fenti okok következtében módosításra, szigorításra került a méltányossági alapon történő jogosultság jövedelmi értékhatárának meghatározása. Ugyanakkor a méltányossági jogcímen történő jogosultsághoz elég, ha a havi rendszeres gyógyszerköltség nagysága a nyugdíjminimum 20%-át (5.700,-Ft-ot) eléri. A lakásfenntartási támogatás nagy jelentőségű lehetne az idősek körében, hiszen sokuk számára jelentős anyagi megterhelést jelent a gyermekek kirepülése után, vagy házastársuk halála után „üresen maradó” magas rezsiköltségű lakás fenntartása. Ugyanakkor megszokott környezetüket nehezen adják fel, erejükön felül is ragaszkodnak a megszokott otthonukhoz. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, melynek típusai a törvény által szabályozott normatív lakásfenntartás, az adósságkezelési támogatásban részesülő személynek alanyi jogon folyósított lakásfenntartási támogatás és a helyi önkormányzat rendeletében szabályozottak szerint megállapítható helyi lakásfenntartási támogatás. A lakásfenntartási támogatásban részesülők kor szerinti összetétele azonban azt mutatja, hogy az időskorúak száma nem túl jelentős arányban van képviselve. Kb. 57 főre tehető a 60 évesnél idősebb önkormányzati bérlakásban élő bérlő: 36-an komfortos,15-en összkomfortos, 3-an komfort nélküli, 2-en félkomfortos, és egy időskorú szükséglakásban él. Az elmúlt 2 évben 2-3 eset volt, hogy az unoka kérte a bizottság hozzájárulását a lakásba történő bejelentkezéshez, de ennek a bérleti jogviszony -és ezáltal a lakáshoz jutás - folytatása állt feltehetően a hátterében. Több esetben az elköltözött gyermek nem jelentkezik ki (hiába lakik pl. Budapesten), és így állandó lakosként az idős szülő által lakott lakásban van bejelentve. A nyugdíjasok esetében nem jellemző a lakbér tartozás felhalmozása, 2 bérlőnek volt jelentősebb 260.000 és 373.000.-Ft tartozása- nekik bíróságon van az ügyük, várhatóan letiltást foganatosítanak a nyugdíjukból, 1 bérlőnek pedig 66.000.-Ft a tartozása. Az időskorúaknak a fenti ellátásokon kívül lehetőségük van átmeneti segély kérelmezésére, gyógyszerek árához való hozzájárulást kérve, napi megélhetési problémák kompenzálására, téli tüzelő beszerzésére, házkörüli teendők elvégeztetéséhez szükséges költségek fedezésére, stb. Változás az időskorúak átmeneti segélyezése tekintetében, hogy amíg 2006.12.31-ig a 70 éven felüli egyedül élõ személyek és az önálló háztartásban élõ 70 éven felüli személyek számára hivatalból nyújtott támogatást az önkormányzat kábel televízió előfizetés szociális és alapcsomagjához, addig az önkormányzat anyagi helyzete miatt 2007.01.01-től nincs lehetőség erre a támogatási formára. Az átmeneti segélyt igénybevevők összetételére vonatkozóan elmondható, hogy az időskorúak aránya viszonylag alacsony.
27
Az időskorúak által is igénybevehető ellátások tekintetében elmondható, hogy az időskorúak járadékát kivéve a 60. év felettiek aránya alacsony az ellátásban részesülők számához viszonyítva. Ennek oka egyrészt az, hogy a jövedelemszámításnál viszonyítási alapként használatos nyugdíjminimum évenkénti egyszeri emelkedése elmarad az átlagos nyugdíjak emelésétől. Másrészt oka lehet az is, hogy az időskorúak kevésbé ismerik az önkormányzat által biztosított lehetőségeket, sok esetben mozgásukban korlátozottak, nehezebben mozdulnak ki otthonról. Az önkormányzat anyagi helyzete miatt nem tud a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott ellátásoktól és jövedelemhatároktól jelentősen eltérni, ezáltal elősegítve a Szentgotthárdon élő időskorúak szociális helyzetének javulását. PÉNZBENI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ 60 ÉV FELETTI SZEMÉLYEK SZÁMA (Rendszeres ellátásoknál 2008. március 31-i állapot szerint, eseti ellátásoknál 2007. teljes év figyelembevételével.) Időszak Ellátási forma
Az ellátásban
Ebből 60 év
részesülő összes
feletti
2008.03.hónap
személy száma 32 fő, 980.175Ft
32fő, 980.175Ft
Lakásfenntartási támogatás:
2008.03.hónap
74fő, 318.600Ft
16fő, 55.500Ft
Ápolási díj: Alanyi jogon: Fokozott ápolást igénylő személyt ápoló: Méltányosságból: Átmeneti segély: Pénzben: Természetben:
2008.03.hónap 21
0
12 22
1 1
2007. év 2007. év
172fő, 2795EFt 117fő, 1.939EFt
20, 398.000Ft 8, 81.500Ft
Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása:
2007 év
82
46
157 gyermek jogán 101 család
1 gyermek jogán 1 család (nagyszülő) 13fő Alanyi:69,Normat ív:6fő,méltányos: 11fő 0
Időskorúak járadéka: Csak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére állapítható meg.
Rendszeres támogatás:
gyermekvédelmi 2008.03.hónap
Temetési segély: Közgyógyellátás:
2007. év 2008.03.hónap
69 413
Adósságkezelési támogatás
2008.03.hónap
3
28
VI.
Kérdőíves felmérés
A szakintézmények, a kisebbségi és részönkormányzatok, valamint 14 civil szervezet közreműködésével kérdőíves felmérést végeztünk az időskorúak körében. 300 kérdőívet juttatunk el, s ebből 181 érkezett vissza a Polgármesteri Hivatalba. Az alábbi diagram a válaszadók életkor szerinti megoszlását mutatja. Életkor
3% 2%
12%
60 évig
6%
60-65 24%
66-70 71-75 76-80
17%
81-85 20%
16%
86-90 91-
A válaszadók nagytöbbsége nő volt. Nemek
35% nő férfi 65%
Kiugróan magas a nem társas kapcsolatban (nőtlen, hajadon, elvált, özvegy) élők aránya a házasságban élőkhöz képest a megkérdezettek körében.
29
Családi állapot
3%
5% nőtlen hajadon
39%
házas
45%
elvált özvegy 8%
A háztartásokon belül a 2 fős háztartások a legjellemzőbbek. Egy háztartásban élők száma
6%
8%
33%
1fő 2fő
13%
3fő 4fő 5, vagy több fő
40%
A következő diagram mutatja azt, hogy a válaszadók nyugdíjazásukat megelőzően milyen munkakörben dolgoztak. Nyugdíjazását megelőzően milyen munkakörben dolgozott
felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben fizikai munkás
4% 6% 1%
10%
egyéb alkalmazott mezőgazdasági gazdálkodó
25% 54%
háztartásbeli vállalkozó
30
A megkérdezettek döntő többsége nem folytat a nyugdíj mellett kereső tevékenységet, illetve nem válaszolt erre a kérdésre. Nyugdíj mellett folytat-e kereső tevékenységet
27%
3% igen nem nincs válasz 70%
A következő diagrammból is jól látszik, hogy az időskorúak körében valószínűleg nem az anyagi jellegű problémák a meghatározók. Jövedelmének összege
21%
4%
7%
-28.500Ft között 28.501-42.750Ft 42.51-57.000Ft
38%
30%
57.001-85.500Ft 85.501Ft-
A szentgotthárdi időskorú lakosság lakáskörülményei az országos helyzetnek megfelelő, döntő többségük saját tulajdonú házban vagy lakásban lakik.
31
Lakáskörülményei
saját tulajdonú házban/lakásban önkormányzati szociális bérlakásban
9% 1%
7%
2% albérletben
családtagként szívességi lakáshasználóként
81%
egyéb
A lakása állagával a megkérdezettek fele elégedett, azt jó állapotúnak tartja. A lakás állaga
7% jó
44%
közepes 49%
rossz
Megnyugtatónak tűnik az, hogy a válaszadók 84%-a összkomfortos illetve komfortos lakásban lakik. A lakás komfortfokozata
8%
8% összkomfortos komfortos
32%
félkomfortos 52%
32
komfort nélküli
Az alábbi diagram mutatja azt, hogy a megkérdezettek kivel élnek együtt, egy háztartásban; amellett hogy viszonylag magas az egyedül élők száma, kedvező arányt képviselnek a többfős háztartások. Az egyéb kategóriában az élettársi kapcsolatot jelölték meg a kérdőívet kitöltők. Családi körülményei
6%
27%
férjjel/feleséggel gyermekkel
34%
unokával egyedül
8%
egyéb
25%
A következő két diagrammból az időseket általában támogató rokoni kör rajzolódik ki. Elgondolkoztató azonban, hogy az idős szülőt támogató gyermekek sem képviselnek igazán döntő többséget, az unokák általi gondoskodás pedig még ettől is elmarad. A támogatási formák között ugyanúgy előfordul a pénzbeni támogatás, mint az ápolás vagy a házimunkába való besegítés. Gyermekei támogatják-e
42% igen nem 58%
33
Nagykorú unokái támogatják-e
56%
igen 44%
nem
Szintén kedvezőnek értékelhető az, hogy a megkérdezettek döntő többsége aktív rokoni kapcsolatokat ápol. Általában gyermekével, unokájával, de magas volt azok aránya, akik testvérükkel, unokatestvérrel tartja a kapcsolatot vagy épen sógorával, sógornőjével. Tart-e fenn rokoni kapcsolatokat
11%
igen nem
89%
Az már nem mutat olyan kedvező képet, hogy az idős emberekhez közel álló személyek nem Szentgotthárdon, hanem más településeken élnek; s arra a kérdésre, hogy ebben az esetben milyen távol laknak, néhány km-től egészen 300-560 km-es távolságban élő hozzátartozókat is megjelöltek.
34
Az illetõ: Szentgotthárdon / más településen lakik
50% Szentgotthárdon más településen 50%
A kapcsolat tartás milyenségét meghatározza annak gyakorisága is és módja is. A megkérdezettek közül kevesebben jelölték meg a személyes kapcsolattartást, inkább telefonon és levélben érintkeznek rokonaikkal. A kapcsolattartás gyakorisága
23%
3% 28%
naponta heti/havi évente ritkábban, mint évente
46%
Kedvezőtlen képet mutatnak a megkérdezettek egészségügyi körülményei; nagy hányaduk szenved tartós betegségben- 15 évet meghaladóan is, 74%-uk szed rendszeresen gyógyszert, gyógyszer költségük meghatározóan az 5.000 Ft/hó költségen felüli.
35
Tartós betegségben szenved
37% igen nem 63%
ha igen, mióta
0%
13% <1
49%
1-5 5-10 17%
10-15 >15
21%
Rendszeresen szed gyógyszert
26%
igen nem
74%
36
ha igen, havi gyógyszerköltsége
3%
27%
-5000Ft
27%
5001-10000Ft 10001-20000Ft 20001Ft43%
A tartós betegség fennállása mellett tovább nehezíti az idősek helyzetét az, hogy Önmagukat nem tudják ellátni, mások segítségére, sőt ápolására szorulnak. Az ápolást általában a feleségférj, a gyermek, az unoka, a testvér, az ismerősök, a szomszéd végzi, illetve intézményi keretek között oldják meg. Kedvező, hogy a válaszadók a természetes támaszokat, a családot jelölték meg első helyen. Azok, akiknek ápolásuk nem megoldott, ezt eleve magányosságukra vezették vissza. Ápolásra szorul
32% igen nem 68%
37
ha igen milyen rendszerességgel
43% esetenként állandó jelleggel 57%
Az időskorúak szabadidős tevékenységeit a következő ábra szemlélteti. Kedvenc elfoglaltsága, tevékenysége séta, kerékpározás, kirándulás, sport
3%6% 12%
olvasás (újság, regény, stb.)
12% 24%
TV nézés, rádió hallgatás
7% 19%
könyvtár, színház, rendezvény látogatás
17%
beszélgetés szomszéddal, ismerőssel, stb. barkácsolás kézimunkázás (varrás, kötés, horgolás) kertészkedés
A válaszadók majdnem fele-fele arányban tagjai, illetve nem tagjai valamelyik nyugdíjas klubnak. Aki viszont tag, az aktívan részt is vesz a klubok által szervezett rendezvényeken. Azok, akik nem tagjai valamelyik helyi nyugdíjas klubnak, ezt azzal indokolták, hogy a településrészeken általában nincs is ilyen, nem igényli, nem is foglalkozik az effajta elfoglaltsággal, nem keresi kortársaival a kapcsolatot, vagy épen egészségi állapota nem teszi lehetővé, vagy családjával jár rendszeresen kirándulni.
38
Tagja-e valamelyik helyi Nyugdíjasklubnak
53% igen nem 47%
A városban működő civil szervezeteket jól ismerik, elsősorban a Vöröskereszttel, a Harmónia Egészségvédő Klubbal, a Diabetesz Klubbal, a Karitásszal és a városrészeken tevékenykedő egyesületekkel tartják a kapcsolatot. Aki nem tart kapcsolatot a városban működő szervezetekkel, ennek okaiként a következőket jelölték meg: beteg, elfoglalt, mozgásában korlátozott, nem igényli, nem is keresték meg, nem szeret utazni, jól érzi magát családja körében. Tart-e kapcsolatot a városban működő szervezetekkel
59%
igen 41%
nem
Az egyházi rendezvényeken való részvételi arányokat láthatjuk az alábbi ábrán.
39
Részt vesz-e egyházi rendezvényeken
30% igen, rendszeresen
38%
igen, alkalmanként nem
32%
A kiküldött kérdőívekből képet szerettünk volna kapni arra vonatkozóan is, hogy mennyire ismerik a Polgármesteri Hivatalnál, a Városi Gondozási Központnál, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál igényelhető ellátásokat, szolgáltatásokat. Az egyes ellátások, szolgáltatások megismertetésének terén vannak még teendők, s nyilván azok is veszik igénybe az ellátásokat, akik ismerik azokat; s valahol az is természetes, hogy főként az idős ellátásra szakosodott intézményi ellátásokat ismerik és veszik igénybe az idős emberek. Ismeri-e az ellátásokat, szolgáltatásokat Polgármesteri Hivatalnál
36% igen nem 64%
40
Igénybe vette-e már a felsorolt ellátások, szolgáltatások valamelyikét a Polgármesteri Hivataltól
27% igen nem 73%
Ismeri-e az ellátásokat, szolgáltatásokat Városi Gondozási Központnál
30%
igen nem
70%
41
Igénybe vette-e már a felsorolt ellátások, szolgáltatások valamelyikét a Városi Gondozási Központtól
30% igen nem 70%
Ismeri-e az ellátásokat, szolgáltatásokat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál
17% igen nem 83%
42
Igénybe vette-e már a felsorolt ellátások, szolgáltatások valamelyikét a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól
17% igen nem 83%
Feltettük a kérdőíven azt a kérdést is, hogy milyen elvárásai, javaslatai vannak a válaszadónak az időskorúak helyzetének javítása érdekében. Vannak-e olyan ellátások, melyek az idősek számára a városban még nem állnak rendelkezésre, de igénybe vennének. A válaszok között prioritást élvezett a Gondozóház férfi részleggel való bővítése; tartósbentlakásos intézmény- idősek otthona létesítése; szűrővizsgálatok bővítése; az idősek összejöveteleihez helyiség biztosítása; rossz a járdák és az utak minősége; szeretnének kedvezményes színház és fürdőbérletet; többen hiányolták a helyi buszjáratot, Rábakethely és Jakabháza városrészen az élelmiszerboltot. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat felvetette temetői buszjáratoknak a Vasi Volán menetrendjébe való beiktatását, viszont az egyeztetések nem vezettek eredményre. Azonban 2004-hez képest ezen a téren lehetőségeink bővültek, hiszen rendelkezésre áll gépjármű a támogató szolgálatnál, vagy akár a kistérségi busz is hasznosítható lenne ilyen célra. Mind a szociális szolgáltatástervezési koncepciók, mind a 2004-es időskorúak helyzetéről szóló előterjesztés foglalkozott már a tartós bentlakásos intézmény kérdésével. Műszaki Irodánk 2004. novemberi testületi ülésre összegyűjtötte azokat az ingatlanokat, ahol ilyen beruházást meg lehetne valósítani. Ezt követően kistérségi szinten került felmérésre az ilyen célra hasznosítható ingatlanok köre. Határozati javaslat Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 1./ az időskorúak ellátásáról szóló előterjesztést elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző 2./ felkéri a Városi Gondozási Központ vezetőjét, egyeztessen a jakabházi és rábakethelyi városrészi önkormányzatokkal, hogy a házi segítségnyújtás , valamint a támogató szolgáltatás lehetőségeinek kihasználásával megoldást lehessen találni a városrészeken élő idős emberek ellátásának, különösen az alapvető élelmiszerekkel való ellátásának megkönnyítésében. Határidő: 2008. július 31. Felelős: Városi Gondozási Központ vezetője Kissné Köles Erika rábakethelyi városrészi önkormányzat vezetője
43
Labritz Béla jakabházi városrészi önkormányzat vezetője 3./ felkéri a Városi Gondozási Központ vezetőjét, egyeztessen a Harmónia Egészségvédő Kör képviselőjével, hogy a támogató szolgáltatás révén minél több idős embert lehessen a civil szervezet által szervezett szűrővizsgálatokra eljuttatni. Határidő: 2008. július 31. Felelős: Városi Gondozási Központ vezetője 4./ felkéri a Városi Gondozási Központ vezetőjét, valamint a Polgármesteri Hivatal kistérségi munkacsoportját, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy vagy a támogató szolgáltatás vagy a kistérségi busz igénybevételével, legalább havi rendszerességgel az idősek részére a városi temetőbe való kijutást meglehessen oldani. Határidő: 2008. augusztus 31 Felelős: Városi Gondozási Központ vezetője Polgármesteri Hivatal kistérségi munkacsoport 5./ fontosnak tarja, hogy az idős ellátással foglalkozó szervek, intézmények ellátásaikról, szolgáltatásaikról hatékony, az idős emberek által is érthető tájékoztatást nyújtsanak. Határidő: folyamatos Felelős: Városi Gondozási Központ vezetője Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Dr. Csanaki Eszter aljegyző 6./ az idős emberek üdülésének megkönnyítésére ajánlja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által biztosított lehetőségek igénybevételét, felkéri a szociális ellátás területén tevékenykedő szakintézményeket és a civil szervezeteket, hogy az esetleges pályázatok benyújtásához nyújtsanak segítséget. Határidő: folyamatos Felelős: Városi Gondozási Központ vezetője Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai csoportja Civil Fórum 7./ annak érdekében, hogy jobban és eredményesebben érvényesüljenek az idősek érdekei, kezdeményezi a városban egy konzultatív, véleményező, javaslattevő testület- Szentgotthárd Város Idősügyi Tanácsának- létrehozását. Határidő: 2008. október 31. Felelős: Dr. Csanaki Eszter aljegyző Jogi és Koordinációs Iroda Városi Gondozási Központ vezetője Szentgotthárd, 2008. május 15.
Dr. Csanaki Eszter irodavezető Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző
44
1.számú melléklet 2005.
BNO-10 Megye A15-A19,B90
Megbetegedések száma a 65 évesnél idősebbek körében Vas megye összes háziorvosi körzetében 2005.év
Betegség megnevezés lakosságszám: gümőkór és a gümőkór következményei
65-74 éves
75 és több
ffi+nő
ffi+nő
65 évnél idősebb összesen
1000 fő lakosra 264361
63
71
134
0,49
32
12
44
0,16
1659
1734
3393
12,55
569
659
1228
4,54
214
253
467
1,73
925
749
1674
6,19
4268
3048
7316
27,06
65
28
93
0,34
2390
1234
3624
13,4
1
0
1
0,0037
F10-F19
pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok
256
130
386
1,43
F20-F29
skizofrénia ..
197
92
289
1,07
F70-F79
mentális retardáció
91
51
142
0,52
G20-G26
extrapyramidális és mozgási rendellenességek
183
283
466
1,72
G30
Alzheimer-kór
13
19
32
0,12
G35
Sclerosis multiplex
21
7
28
0,1
G40
epilepsia
209
126
335
1,24
518
611
1129
4,18
202
274
476
1,76
B15-B19 C00-C97 D50-D89 D50 E00-E07
vírusos májgyulladás rosszindulatú daganatok vér és vérképképző szervek betegségei.. vashiányos vérszegénység pajzsmirigy rendellenességei
E10-E14
cukorbetegség
E20-E35
egyéb endokrin mirigyek rendellenességei
E78
zsírszerű anyagot tartalmazó fehérjeanyagcsere rendellenességei
E84
fibrosis cystica
G45,G46 H54
átmeneti agyi attakok ... agyiér betegségekben vakság és csökkentlátás
45
H90,H91 I05-I09 I10-I15 I20-I25 I34-I39
vezetéses típúsú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés idült rheumás szívbetegségek magasvérnyomás betegségek iszkémiás szívbetegségek szívbetegségek egyéb formái
271
404
675
2,5
126
143
269
0,99
13314
12098
25412
94,02
5050
6449
11499
42,55
717
744
1461
5,4
I60-I69
agyér betegségek
1702
2267
3969
14,68
J40-J44
idült alsó légúti betegségek közül
1035
1310
2345
8,68
Asthma
507
436
943
3,49
882
690
1572
5,82
99
114
213
0,79
591
295
886
3,28
262
177
439
1,62
2
0
2
0,0074
köszvény
430
299
729
2,7
M40-M43
deformáló hátgerincelváltozások
295
370
665
2,46
M45-M49
spondylopathiák
2298
2009
4307
15,93
M80-M85
csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei
2127
2059
4186
15,49
N00-N08,N10N16
glomeruláris betegségek, vese tubulointersticiális betegségek
279
344
623
2,3
N17-N19
veseelégtelenség
152
196
348
1,29
J45 K25-K28 K50-K52 K70-K77 M05,M06 M08 M10
gyomor, nyombélbél .. fekély nem fertőzéses vékony-és vastagbél gyulladás máj betegségei seropozitív és rheumatoid arthrisis fiatalkorú izületi gyulladás
Megbetegedések száma a 65 évnél idősebbek körében Szentgotthárd összes háziorvosi körzetében 2005. év
46
BNO-10
65-74 éves
Betegség megnevezés
ffi Leadott kártya
db
75 és több
nő
ffi
65 évnél idősebb 1000 fő lakosra 872 Sztg:9082
nő összesen
180 216 220 256 gümőkór és a gümőkór következményei
0
0
0
1
1
0,11
B15-B19
vírusos májgyulladás
0
1
0
0
1
0,11
C00-C97
rosszindulatú daganatok
29
24
27
39
119
13,09
D50-D89
vér és vérképképző szervek betegségei..
6
14
5
20
45
4,95
D50
vashiányos vérszegénység
0
2
2
5
9
0,99
E00-E07
pajzsmirigy rendellenességei
6
33
2
33
74
8,14
E10-E14
cukorbetegség
60
80
35
72
247
27,17
E20-E35
egyéb endokrin mirigyek rendellenességei
0
1
0
0
1
0,11
E78
zsírszerű anyagot tartalmazó fehérje- anyagcsere rendellenességei
32
50
13
17
112
12,32
E84
fibrosis cystica
0
0
0
0
0
0,00
F10-F19
pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok
12
8
5
1
26
2,86
F20-F29
skizofrénia ..
36
50
12
17
115
12,56
F70-F79
mentális retardáció
3
5
3
5
16
1,76
G20-G26
extrapyramidális és mozgási rendellenességek
1
0
7
3
11
1,21
G30
Alzheimer-kór
1
0
0
1
2
0,22
G35
Sclerosis multiplex
1
1
0
0
2
0,22
G40
epilepsia
18
16
3
7
44
4,84
átmeneti agyi attakok ... agyiér betegségekben
8
13
6
15
42
4,62
vakság és csökkentlátás
0
1
2
1
4
0,44
H90,H91
vezetéses típúsú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés
1
1
2
2
6
0,66
I05-I09
idült rheumás szívbetegségek
2
0
2
1
5
0,55
I10-I15
magasvérnyomás betegségek
188 324 125 304
941
103,51
A15-A19,B90
G45,G46 H54
47
I20-I25
iszkémiás szívbetegségek
516
56,76
I34-I39
szívbetegségek egyéb formái
12
15
9
8
44
4,84
I60-I69
agyér betegségek
38
32
43
55
168
18,48
J40-J44
idült alsó légúti betegségek közül
43
15
44
25
127
13,97
Asthma
2
2
2
4
10
1,10
K25-K28
gyomor, nyombélbél .. fekély
15
8
7
10
40
4,40
K50-K52
nem fertőzéses vékony-és vastagbél gyulladás
2
0
0
0
2
0,22
K70-K77
máj betegségei
3
6
4
0
13
1,43
M05,M06
seropozitív és rheumatoid arthrisis
0
3
0
1
4
0,44
M08
fiatalkorú izületi gyulladás
0
0
0
0
0
0,00
M10
köszvény
3
3
6
2
14
1,54
M40-M43
deformáló hátgerincelváltozások
1
1
0
3
5
0,55
M45-M49
spondylopathiák
22
40
23
55
140
15,40
M80-M85
csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei
9
72
6
42
129
14,19
glomeruláris betegségek, vese tubulointersticiális betegségek
2
9
4
11
26
2,86
veseelégtelenség
1
3
3
5
12
1,32
J45
N00-N08,N10N16 N17-N19
105 137 103 171
Megbetegedések száma a 65 évnél idősebbek körében Szentgotthárd összes háziorvosi körzetében 2007. év BNO-10
megnevezés
ffi : 65-74 éves-
nő : 65-74 éves-
48
ffi : 75 és több-
nő : 75 és több-
BNO-10
Betegség megnevezés
Leadott kártya db gümőkór és a A15-A19,B90 gümőkór következményei vírusos B15-B19 májgyulladás rosszindulatú C00-C97 daganatok vér és vérképképző D50-D89 szervek betegségei.. vashiányos D50 vérszegénység pajzsmirigy E00-E07 rendellenességei
65-74 éves ffi
75 és több
nő
ffi
65 évnél idősebb
nő
1000 fő lakosra 1324 Sztg:8973
összesen
306
413
205
400
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
0,11
25
17
26
32
100
11,14
8
18
8
26
60
6,6
0
3
4
5
12
1,32
8
36
5
44
93
10,23
89
121
50
101
361
39,71
0
2
0
1
3
0,33
72
115
36
58
281
30,91
fibrosis cystica
0
0
0
0
0
0
F10-F19
pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok
2
2
1
1
6
0,66
F20-F29
skizofrénia ..
2
2
0
0
4
0,44
0
0
1
0
1
0,11
2
1
6
4
13
0,33
E10-E14 E20-E35
E78
E84
F70-F79 G20-G26
cukorbetegség egyéb endokrin mirigyek rendellenességei zsírszerű anyagot tartalmazó fehérjeanyagcsere rendellenességei
mentális retardáció extrapyramidális és mozgási rendellenességek
G30
Alzheimer-kór
1
1
0
0
2
0,22
G35
Sclerosis multiplex
1
1
0
0
2
0,22
G40
epilepsia
4
2
0
4
10
1,11
6
14
13
23
56
6,16
0
2
0
3
5
0,55
1
0
3
0
4
0,44
G45,G46 H54 H90,H91
átmeneti agyi attakok ... agyiér betegségekben vakság és csökkentlátás vezetéses típúsú, idegi eredetű és egyéb
49
hallásvesztés I05-I09 I10-I15 I20-I25 I34-I39
idült rheumás szívbetegségek magasvérnyomás betegségek iszkémiás szívbetegségek szívbetegségek egyéb formái
0
1
3
1
5
0,55
211
319
153
352
1035
113,85
133
194
118
228
673
74,03
14
21
13
21
69
7,59
I60-I69
agyér betegségek
39
38
55
78
210
23,1
J40-J44
idült alsó légúti betegségek közül
39
19
49
29
136
14,96
Asthma
6
8
4
7
25
2,75
11
9
10
14
44
4,84
3
0
0
0
3
0,33
10
9
3
1
23
2,53
1
5
0
2
8
0,88
0
0
0
0
0
0
köszvény
9
7
12
10
38
4,18
M40-M43
deformáló hátgerincelváltozások
1
1
0
1
3
0,33
M45-M49
spondylopathiák
23
39
20
62
144
15,84
M80-M85
csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei
10
95
6
66
177
19,47
N00N08,N10-N16
glomeruláris betegségek, vese tubulointersticiális betegségek
1
6
5
11
23
2,53
N17-N19
veseelégtelenség
3
3
3
4
13
1,43
J45 K25-K28
K50-K52 K70-K77 M05,M06 M08 M10
gyomor, nyombélbél .. fekély nem fertőzéses vékony-és vastagbél gyulladás máj betegségei seropozitív és rheumatoid arthrisis fiatalkorú izületi gyulladás
Megbetegedések előfordulási gyakorisága adott korcsoport teljes létszámához viszonyítva Szentgotthárd 2007. BNO-10
megnevezés
65-74éves
50
75 és több
19 éves kortól összes
Mind
ffi 2a Leadott kártya A15-A19,B90 B15-B19 C00-C97 D50-D89 D50 E00-E07 E10-E14 E20-E35
E78 E84 F10-F19 F20-F29 F70-F79 G20-G26 G30 G35 G40 G45,G46 H54 H90,H91 I05-I09 I10-I15 I20-I25 I34-I39 I60-I69
2b db gümőkór és a gümőkór következményei vírusos májgyulladás rosszindulatú daganatok vér és vérképképző szervek betegségei.. vashiányos vérszegénység pajzsmirigy rendellenességei cukorbetegség egyéb endokrin mirigyek rendellenességei zsírszerű anyagot tartalmazó fehérjeanyagcsere rendellenességei fibrosis cystica pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok skizofrénia .. mentális retardáció extrapyramidális és mozgási rendellenességek Alzheimer-kór Sclerosis multiplex epilepsia átmeneti agyi attakok ... agyiér betegségekben vakság és csökkentlátás vezetéses típúsú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés idült rheumás szívbetegségek magasvérnyomás betegségek iszkémiás szívbetegségek szívbetegségek egyéb formái agyér betegségek
nő ffi nő ffi nő ffi+nő 13 14 15 16 17 18 19 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,03%
0,03%
0,03%
0,00%
0,24%
0,00%
0,00%
0,22%
0,09%
0,15%
8,17%
4,12%
12,68%
8,00%
2,84%
3,10%
2,98%
2,61%
4,36%
3,90%
6,50%
1,92%
5,15%
3,60%
0,00%
0,73%
1,95%
1,25%
0,42%
1,26%
0,86%
2,61%
8,72%
2,44%
11,00%
1,09%
7,72%
4,55%
29,08%
29,30%
24,39%
25,25%
12,56%
10,77%
11,62%
0,00%
0,48%
0,00%
0,25%
0,00%
0,18%
0,09%
23,53%
27,85%
17,56%
14,50%
10,10%
10,36%
10,23%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,65%
0,48%
0,49%
0,25%
1,15%
0,20%
0,66%
0,65% 0,00%
0,48% 0,00%
0,00% 0,49%
0,00% 0,00%
0,32% 0,29%
0,26% 0,09%
0,29% 0,18%
0,65%
0,24%
2,93%
1,00%
0,29%
0,20%
0,24%
0,33% 0,33% 1,31%
0,24% 0,24% 0,48%
0,00% 0,00% 0,00%
0,00% 0,00% 1,00%
0,03% 0,13% 1,09%
0,03% 0,03% 0,70%
0,03% 0,08% 0,89%
1,96%
3,39%
6,34%
5,75%
1,44%
1,55%
1,50%
0,00%
0,48%
0,00%
0,75%
0,10%
0,23%
0,17%
0,33%
0,00%
1,46%
0,00%
0,48%
0,26%
0,37%
0,00%
0,24%
1,46%
0,25%
0,13%
0,12%
0,12%
68,95%
77,24%
74,63%
88,00%
30,73%
38,56%
34,82%
43,46%
46,97%
57,56%
57,00%
15,14%
17,23%
16,23%
4,58%
5,08%
6,34%
5,25%
1,60%
2,66%
2,15%
12,75%
9,20%
26,83%
19,50%
4,41%
4,48%
4,44%
51
J40-J44 J45 K25-K28 K50-K52 K70-K77 M05,M06 M08 M10 M40-M43 M45-M49 M80-M85
N00-N08,N10N16 N17-N19
idült alsó légúti betegségek közül Asthma gyomor, nyombélbél .. fekély nem fertőzéses vékony-és vastagbél gyulladás máj betegségei seropozitív és rheumatoid arthrisis fiatalkorú izületi gyulladás köszvény deformáló hátgerincelváltozások spondylopathiák csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei glomeruláris betegségek, vese tubulointersticiális betegségek veseelégtelenség
12,75%
4,60%
23,90%
7,25%
4,15%
1,90%
2,98%
1,96%
1,94%
1,95%
1,75%
1,12%
1,90%
1,53%
3,59%
2,18%
4,88%
3,50%
2,14%
1,87%
2,00%
0,98%
0,00%
0,00%
0,00%
0,54%
0,99%
0,78%
3,27%
2,18%
1,46%
0,25%
2,40%
0,61%
1,47%
0,33%
1,21%
0,00%
0,50%
0,29%
0,38%
0,34%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
0,00%
2,94%
1,69%
5,85%
2,50%
2,59%
0,85%
1,68%
0,33%
0,24%
0,00%
0,25%
0,16%
0,32%
0,24%
7,52%
9,44%
9,76%
15,50%
3,29%
5,53%
4,46%
3,27%
23,00%
2,93%
16,50%
1,02%
8,16%
4,75%
0,33%
1,45%
2,44%
2,75%
0,80%
0,82%
0,81%
0,98%
0,73%
1,46%
1,00%
0,58%
0,32%
0,44%
52
