2. ELŐTERJESZTÉS A képviselő-testület 2011. május 25-i ülésére Tárgy: Tiszaug Szervezeti és Működési módosításáról.
Község
Önkormányzati
Szabályzatának,
Képviselő-testületének
valamint
Ügyrendjének
Ikt. szám: 91-48/2011. Előterjesztés jellege: Rendelet-tervezet Határozat-tervezet Beszámoló Tájékoztató Melléklet: Előterjesztés, Szervezeti és Működési Szabályzat, Döntés: minősített többséget igényel (Ötv. 15. § (1) bek. alapján, figyelemmel a 10. § (1) bek. b) pontjára)
Előterjesztő: dr. Széles Szabolcs, jegyző Véleményező testületek: Ügyrendi Bizottság, Törvényességi észrevétel: Nincs dr. Széles Szabolcs s.k.
Tisztelt Képviselő-testület! Tiszaug Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Ügyrendje több ponton módosításra szorul. Változott az · önkormányzati képviselők száma, · a képviselők személye, · a korábbiaktól eltérően egy kötelezően létrehozandó bizottság alakult. Emellett számos kiegészítés, illetve pontosítás történt a Szervezeti és Működési Szabályzatban, melyek a csatolt mellékletben megkülönböztetett formában kerültek feltüntetésre.
Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a 9/2003. (VI.25.) számú rendeletével elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint módosítja:
TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Érvényes: 2003. június 24-től
TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9/2003. (VI. 25.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 1. § (6) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a többször módosított1 Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint állapítja meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A Tiszaug Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. 2.§ (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat. (2) Önkormányzati döntést a képviselőtestület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat. 3.§ A Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat. 4.§ A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen rendeletben (SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 5.§ Az SZMSZ hatálya kiterjed Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a tanácsnokokra, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterekre, a jegyzőre, aljegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára. 6.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaug Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). 1
A 14/2004. (III. 26.), a 23/2004. (IV. 30.), a 28/2004.(VII. 21.), a 35/2004. (IX. 29.), a 38/2004.(XII. 15.), a 13/2005. (IX. 30 a 18/2006. (X. 13.), és a 6/2007. (II. 20.), a 19/2007. (XI. 28.), a 20/2007. (XII. 20.), a 29/2007. (XII. 29.), a 11/2008. (VI. 27.), 16/2008. (X. 1.), a 18/2008. (XI. 26.), a 7/2009. (IV. 1.), a 16/2009. (XI. 25.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben.
(2) Tiszaug község képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület). (3) Az önkormányzat székhelye: 6064 Tiszaug, Rákóczi Ferenc út 51. szám (4) A képviselő-testület hivatala: TISZAUG KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (5) Az Önkormányzat jelképének, címerét a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. (6) A polgármester és a jegyző, az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. Külön rendeletben szabályozott esetekben helyi címerrel ellátott bélyegző is használható. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI 7.§ (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: –
a településrendezés és a településfejlesztés,
– az épített és természeti környezet védelme, – a vízrendezés, csapadékvíz- elvezetés és csatornázás, – a lakásgazdálkodás, – a köztemető fenntartása, – a helyi közutak és közterületek fenntartása, – a helyi köztisztaság biztosítása, – gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, – óvodai nevelés, – általános iskolai oktatás és nevelés, – egészségügyi és szociális ellátás, – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, – a közművelődési, tudományos, művészeti és a sport tevékenység támogatása, – a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, – a településüzemeltetési feladatok ellátása. (2) A helyi önkormányzat a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével- önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. a) Az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselőtestületnek. b) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását.
c) Az önként vállalt feladat és hatáskörök megjelölését és szabályait külön önkormányzati rendeletben állapítja meg, melynek elfogadásához a jelenlevő képviselők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges. (3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára a – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre 8.§ (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladatés hatásköröket. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit - a (3) bekezdésben felsoroltakat kivéve - a bizottságaira, illetve a polgármesterre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja. (3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az önkormányzati rendeletalkotás, - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, - önkormányzat feloszlásának kimondása, - a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, - a helyi népszavazás kiírása, - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, - helyi adók megállapítása, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, - a településrendezési terv jóváhagyása, - a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, - önkormányzati alapítvány létrehozása, csatlakozás alapítványhoz, - önkormányzati intézmény által létrehozandó alapítvány, illetve alapítványhoz történő csatlakozás engedélyezése, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, szervezethez való csatlakozás,
- önkormányzati intézmény (költségvetési szerv), gazdasági vállalkozás céljára gazdasági társaság alapítása, vagy szövetkezet alapításának kezdeményezése, - a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, - közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás, - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, - felterjesztési jog gyakorlása, - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszűntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, a testületet érintően.
- települési képviselő, polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, - amit törvény a képviselő-testület át nem ruháztató hatáskörébe utal. (4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek. (5) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését. III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő-testület 9.§ A képviselő-testület tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A Képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő, amely kiegészül a polgármesterrel. A képviselők névsorát e rendelet 1. számú függeléke2 tartalmazza. 10.§ (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (2) A munkatervi javaslat indokolt esetben félévi időszakra is előterjeszthető. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: – az ülések várható időpontját, – a napirendek tárgyát és előadóját, – az előkészítésért felelős megjelölését, – az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét, – az ülésre meghívandó személyeket, – a közmeghallgatás tárgyát és időpontját. (4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni: – az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2
Az 1. számú függeléket beiktatta a 38/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. 12.15. napján.
– a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, – a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését, – az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót, – –
az éves ellenőrzési terv készítése és annak végrehajtása során az SzMSz 1. sz. mellékletében foglaltakat figyelembe kell venni. (5)4 A munkatervbe kétévente egyszer – 2005. évi kezdéssel- fel kell venni a képviselő-testület által alkotott rendeletek hatályosságának, hatályosulásának, végrehajtásának felülvizsgálatát. 3
11.§ (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) Rendes ülést a képviselő-testület – a nyári szünet kivételével – legalább 6 alkalommal tart. (3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan- több napra is- összehívható. 12.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a polgármester, bármely az állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára. (2)5 Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni (kezdeményezés), aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles összehívni. Rendkívüli ülést legkorábban a kezdeményezés napját követő legelső munkanapra lehet összehívni (általános szabályok). A polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülések esetén is az általános szabályok érvényesek. (3) 6 (4) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott: A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik. Az indítványozó a rendkívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését köteles előadni és indokolni. 13.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása esetén a kijelölt képviselő (tanácsnok) hívja össze. (2) A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, vagy népi kezdeményezés is indítványozhatja. (3) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
3
A 10. § (4) 5. francia bekezdését módosította a 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 20. napján. 4 Beiktatta a 38/2004. (XII.15.) rendelet 4.§-a. Hatályba lépett 2004. december 15. napján. 5 A 12. § (2) bekezdését módosította a 19/2007. (XI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 6 A 12.§ (3) bekezdését törölte a 38/2004. (XII.15.) rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2004. december 15. napjától.
(4)7, 8 A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztést legalább a képviselő-testület ülésének napját megelőző nappal kell kézbesíteni. (5) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, a bizottságok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 2 számú képviselő kérte. (6)9, 10 A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, tárgyáról a község lakosságát értesíteni kell, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közhírré tétel formájában. Az ilyen formán történő közhírré tétel a rendes ülést megelőző 5 nap meg kell, történjen. A rendkívüli ülés közhírré tétele legkésőbb az ülést megelőző nap meg kell történjen a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közhírré tétel formájában. (7) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható. 14. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni: - a település országgyűlési képviselőjét, - a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott, - akinek meghívása jogszabály szerint kötelező, - akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött, - a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz. 15. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A Polgármesteri Hivatal napirend szerinti előadójának, a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagjának írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyben érintettek. (2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását. 16.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület: a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, illetőleg visszavonás, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános
7
Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2004. december 15. napjától. A 13. § (4) bekezdését módosította a 19/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 9 Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2004. december 15. napjától. 10 A 13. § (6) bekezdés utolsó mondatát módosította a 19/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 8
tárgyalásba nem egyezik bele. Zárt ülést tart továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az üzleti érdekeket sértené. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. 17. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. (2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. (3) Az ülésen résztvevő állampolgárok hozzászólási jogáról- annak igénye esetén- a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt. 18. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselőtestületet 8 napon belül újból össze kell hívni. (3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait. 19. § (1) A képviselő-testület akkor tanácskozóképes, ha a képviselők több mint kétnegyede jelen van. (2) Ha a képviselő-testület ülése nem tanácskozóképes, az elnök az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem tanácskozóképes, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés folytatására a 10. § (3) bekezdése az irányadó. A tanácskozás rendje 20. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester. (2) A polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester elnököl. (3) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét. (4) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 képviselő) 21. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre: -
az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
-
a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
-
javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
-
az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
-
a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
-
tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel. 22. §
Az elnök vitavezetési feladatai: -
a vita megnyitása,
-
szavazás elrendelése,
-
a szavazás eredményének megállapítása,
-
a döntés kimondása.
23. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. 24. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. (2) Az elnök -
figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
-
rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
-
figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. (3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. 25. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. 26. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni. (2) A vita során elsőként az előterjesztőnek és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja. (3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót az elnök – a Szabályzatban meghatározott keretek között – soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni. 27. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell. (2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni. (3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható. (4)A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (5)Az előterjesztés megtételére jogosultak: – polgármester, – képviselő-testület bizottságai,
– képviselő-testületi tag, – jegyző. (6) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató. (7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (8) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület – vita nélkül- határoz. 28. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: –
az előterjesztés címét és előadóját,
–
a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
–
a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
–
a döntési javaslatot és indokait,
–
a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
–
a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését. 29. § (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 6 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani. (2) Az írásban be nem terjesztett képviselői indítvány napirendre tűzéséről- vita nélkül- a képviselő-testület dönt. (3) A képviselő-testület akkor köteles napirendre tűzni a képviselői önálló indítványt, ha azt rajta kívül még két képviselő is támogatja. 30. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 4 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel. (2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül írásban adja meg válaszát. 31. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy a bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez. (3) Az ülésen az interpelláció 2 percben összefoglalva szóban is indokolható. (4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. (5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 2 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 8 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni. Ha a képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki megvizsgálás és válaszadás céljából. (7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt. 32. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: - polgármesteri beszámoló, - rendelet-tervezet, - beszámoló (jelentés) és határozati javaslat, - sürgősséggel tárgyalandó javaslat, - kérdés és interpelláció, - tájékoztató és egyéb bejelentés. 33. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be: a) sürgősségi javaslat, b) módosító javaslat, c) bizottsági vélemény. (2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet. 34. § (1) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell. (2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel. 35. § (1) A felszólalások lehetnek: - napirend előtti felszólalás, - napirendhez kapcsolódó felszólalás, - ügyrendi felszólalás, - személyes megjegyzés. (2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt. 36. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
Határozathozatal 37. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen. (4) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni. Rendeletalkotás 38. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 39. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell: – a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét, – az elérni kívánt célt, – az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás), – a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat, – a rendelet-tervezet teljes szövegét. (2) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta. 40. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással részenkénti szavazást is elrendelhet. 41. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, s hatályba lépéséről a lakosságot a sajtóban megjelentetett közleménnyel is tájékoztatni kell. (3) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. 42. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni. A szavazás módja 43. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad. (2) A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. 44. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a szavazógépes szavazás feltételeinek hiányában a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. 45. § (1) Név szerint szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható. (3) a) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. b) A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. c) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. d) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. e) A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) Titkos szavazás az alábbi esetekben kötelező: a) alpolgármester választásakor b) Ha a képviselő-testület indokolt esetben elrendeli. Erről a testület –vita nélkül- határoz. 46. § Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez: a)
Önkormányzati törvény alapján: –
önkormányzati rendeletalkotáshoz,
–
az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatás-körébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
–
önkormányzati társulás létrehozásához, csatlakozás érdekvédelmi szervezethez,
–
külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
–
intézmény, gazdasági társaság alapításához (átszervezéséhez, megszűntetéséhez),
–
a képviselő kizárásához,
–
zárt ülés rendeléséhez,
–
a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához,
–
a polgármester elleni kereset benyújtásához,
–
a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
–
a településnek a területével határos másik megye területének átcsatolás kezdeményezése.
b) SZMSZ alapján: - a képviselő-testület éves programjának elfogadása, - rendezési terv elfogadása, - az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, - hitelfelvétel, - kitüntetés, díszpolgári cím adományozása, - helyi népszavazás kiírása, - tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása, - interpellációra adott válasz elfogadása, - polgármester (alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása), - hitelfelvétel esetében, - sürgősségi indítvány elfogadása, - közfeladat önkéntes felvállalása,
(1)
- fegyelmi ügyekben hozott döntés. 47. § A rendeletek megjelölése tartalmazza: – az önkormányzat megnevezését, – a rendelet évente kezdődő arab sorszámát, – a tárgyi év megjelölését és
– a kihirdetésének időpontját. (2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza: – a képviselő-testület megnevezését, – a tárgyévi ülés római sorszámát, – a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát, – az előterjesztés ügyiratszámát, – a tárgyi év megjelölését.
A döntések nyilvántartása 48. §
(1)11 A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Polgármesteri Hivatalban manuálisan vezetett nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás évenként, nyilvántartó lapokon történik. (2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról. (3)12 A képviselő-testület által hozott határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt, a végrehajtás során szükséges intézkedéseket, feladatokat, a kapcsolódó ügyirat számát, a pénzügyi, költségvetési kihatást kell feltüntetni. (4)13 A képviselő-testület által hozott rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, megnevezését, a kihirdetés és a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó bejegyzést kell feltüntetni. A jegyzőkönyv 49. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangszalagon rögzített szószerinti és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza: – az ülés számát, helyét és időpontját, – a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét, – a napirend előtti felszólalásokat, – a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét, – a határozati javaslatokat, – a határozathozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét, – az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket, – az ülés befejezésének idejét. (3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik: – meghívó, – az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege, – a jegyző törvényességi észrevétele, – a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei, – a név szerinti szavazásról készült névsor, (4)
– továbbá az ülésen készített hangfelvételek (kazetták).
14
11
Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2004. december 15. napjától. Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2004. december 15. napjától. 13 Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatályos 2004. december 15. napjától. 14 A 49. § (4) bekezdést törölte a 19/2007. (XI.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 12
50. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. 51. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. (3)15 A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a BácsKiskun Megyei Kormányhivatalnak. (4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek. 52. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek. (2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni. IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottsági feladatok 53. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságotkat hozza létre: a) Ügyrendi Bizottság b) 16 c) 17 18 d) Terület- és Településfejlesztési Bizottság 19 (2) A bizottságok legalább 3 főből állnak. Elnökét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Egy képviselő több bizottság tagjává is választható. (3) A bizottságokban a szolgáltatást nyújtó és az ágazatilag illetékes más szervezetek is delegálhatnak, illetve javasolhatnak nem önkormányzati képviselő személyeket. Bizottsági taggá történő megválasztásukról a képviselő-testület dönt. (4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
15
Az 51. § (3) bekezdést módosította a 19/2007. (XI.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 16 Az 53.§ (1) bek. b.) pontját törölte a 38/2004.(XII.15.) rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 17 Beiktatta a 28/2004. (VII. 21.) számú önkormányzati rendelet 1. §. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. július 21-én. 18 Az 53.§ (1) bek. c.) pontját törölte a 38/2004.(XII.15.) rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 19 Az 53. § (1) bekezdés e) pontját beillesztette a 18/2006.(X.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2006. október 13. napján.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek: – a polgármester,
– a bizottságok, – bármely képviselő.
54. § (1) A bizottságok az általuka meghatározott feladataik ellátására és jogköreik gyakorlására albizottságot hozhatnak létre. (2) Az albizottság létszámának meghatározása, elnökének és tagjainak megválasztása a bizottság hatáskörébe tartozik. Az albizottság elnöke csak képviselő lehet. 55. § (1) A képviselő-testület bizottságai –
A bizottság - feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
– A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedést kezdeményezheti. – Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek. (2)20 A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé. Véleményezheti azokat az előterjesztéseket, amelyeket a képviselőtestület elé terjesztettek. (3) Minden esetben csak az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselőtestület elé a következő ügyek: a) Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések: - az éves pénzügyi terv, - az éves pénzügyi terv módosítása, - az éves pénzügyi terv végrehajtásáról készült zárszámadás, - a helyi adók megállapítása, mérséklésére vonatkozó javaslat, - az önkormányzat anyagi alapjai terhére más szervezeteknek juttatott támogatás, -javaslat a polgármester bérfejlesztésére és egyéb juttatásaira, -javaslat kitüntető, elismerő címre és azzal kapcsolatos díj megállapítása. Az Ügyrendi Bizottság feladata:21 -az önkormányzati képviselő és vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi - külön jogszabályban meghatározottak szerinti- nyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése; -a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolítása, szavazatszámlálás; -önkormányzati képviselő összeférhetetlensége megállapításának vizsgálata. 20
Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. Az 55. § (3) bekezdés a) pontját kiegészítette a 18/2006.(X.13.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2006. október 13. napján. 21
b) A Terület- és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések: 22 - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény; - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény; -a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény; - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény; - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény ; -a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény; -az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény; -a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény; -kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény; felhatalmazása alapján alkotandó önkormányzati rendeletek esetében, továbbá - az éves pénzügyi terv; - az éves pénzügyi terv módosítása; - az éves pénzügyi terv végrehajtásáról készült zárszámadás; - az önkormányzat anyagi alapjai terhére más szervezeteknek juttatott támogatás; - vonalas infrastruktúrával kapcsolatos kérdések, tervezetek, döntések; - a településrendezés eszközeivel kapcsolatos kérdések, tervezetek, döntések (településfejlesztési koncepció, település szerkezeti terv, szabályozási terv helyi építési szabályzat); - környezet- és természetvédelmi tárgyú kérdések, tervezetek, döntések; esetén. (4) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
(5) 23 24,25 Az alábbiakban a döntést a Képviselő-testület átruházza a Terület- és Településfejlesztési Bizottságra: - Külön jogszabályban meghatározottak szerinti útépítési érdekeltségi hozzájárulás kivetése, részletfizetés engedélyezése.
56. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják. (2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
22
Az 55. § (3) bekezdés b) pontját beillesztette a 18/2006.(X.13.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2006. október 13. napján. 23 Beiktatta a 28/2004. (VII. 21.) számú önkormányzati rendelet 1. §. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. július 21-én. 24 Az 55.§ (5) bekezdését törölte a 38/2004. (XII.15.) rendelet 3.§ (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 25 Az Ör. 55. § (5) bekezdését módosította a 16/2009. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2009. november 25. napján.
(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével. (4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek: – tisztségviselők, – bármelyik képviselő, – a polgármesteri hivatal illetékes szervének megbízottja, – a bizottság által meghívott személyek és szervezetek. (5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek. 57. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. (2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök vezeti. (3)26 A bizottság által hozott döntésekről a Polgármesteri Hivatalban manuálisan vezetett nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás évenként, nyilvántartó lapokon történik. (4)27 A bizottság által hozott határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt, a végrehajtás során szükséges intézkedéseket, feladatokat kell feltüntetni. 58. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak. (2) A képviselő-testület bizottságai a polgármesteri hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő. 59. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell. (2)28 A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a Polgármesteri Hivatal megküldi a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek. (3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani. (4) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést, a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 2 munkanappal. (5) A bizottság ülését össze kell hívni: - ha a képviselő-testület elrendeli, - ha a bizottsági tagok 1/3-a napirendi javaslattal indítványozza, - ha a polgármester kezdeményezi. 26
Beiktatta a 38/2004. (XII.15.) rendelet 3.§. (4) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. Beiktatta a 38/2004. (XII.15.) rendelet 3.§. (5) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 28 Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 3.§. (6) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 27
(6) A bizottság javaslataival kapcsolatos feladatok, kötelezettségek a) A Polgármesteri Hivatal: -biztosítja, hogy a bizottságoknak a képviselő-testülethez intézett javaslatai a legközelebbi ülésen megtárgyalásra kerüljenek, -az egyéb, nem a Polgármesteri Hivatalhoz intézett bizottsági javaslatokat az illetékes szervek vezetőihez eljuttatják és közreműködnek a válasz elkészítésében, -tájékoztatják a bizottságok elnökeit a szervezetek vezetőinek válaszáról, a feladatkörükhöz kapcsolódó bizottságok javaslatairól nyilvántartást vezetik és a javaslatok megvalósítását figyelemmel, kísérik, ellenőrzik. b) Ha a bizottság javaslatának címzettje a polgármesteri Hivatal, a jegyző köteles a bizottság javaslatát megvizsgálni, a szükséges intézkedést megtenni és arról a bizottság elnökét a javaslat megtételét követő 8 napon belül tájékoztatni. c) Ha a bizottság javaslata jogszabályellenes, a jegyző köteles véleményével a képviselőtestület legközelebbi ülése elé terjeszteni. V. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK 60. § (1) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen az Ötv. 32. § szerint esküt tesz. 61. § (1) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. (2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. 62. § (1) A képviselő köteles: – tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni, – a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, – a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni, – választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra). (2) A képviselő jogai: – részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, – kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz, – az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, – tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni, – önálló indítványt terjeszthet elő,
– megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, – a polgármesteri hivataltól az SZMSZ-ben meghatározott közreműködéseket, – közérdekű ügyben - írásban - kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni, – kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságok döntését. 63. § A települési képviselők, a tanácsnokok és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. A polgármester 64. § (1) A polgármester az Ötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. (2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. 65. § (1) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai: - segíti a képviselők munkáját, - képviseli az önkormányzatot, - az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal, - kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását, - kapcsolatot tart a tiszaugi civil és más szervezetek, lakossági csoportok képviselőivel, más települési, területi önkormányzatok tisztségviselőivel. (2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben: – kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, – felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület során következő ülésén határoz, – a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (3) A polgármester irányítja a képviselő-testület hivatalát. E körben: – javaslatot tesz a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére, – meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, – dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási (hatósági) ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, – szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, – gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon. (5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselőtestület következő ülésén köteles beszámolni. (6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, továbbá a 3/1999.(III.31.) és a 10/2002.(VI.20.) önkormányzati rendeletek vonatkozó szabályai határozzák meg. (7) A polgármester illetményének megállapítására, növelésére, jutalmazására– törvényi keretek között –az ügyrendi bizottság tesz javaslatot. (8) Az alábbiakban a döntést a Képviselő-testület átruházza a polgármesterre: a) A temetési segély megítélése b) 29Döntés az átmeneti segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájáról c) 30Átmeneti segély eseti jelleggel való nyújtása d) A köztemetés elrendelése e) 31 32 A Berecz Skolasztika Szociális Intézmény33 intézményvezetőjének, az intézményvezetői hatáskörben hozott – intézményi jogviszonyt érintő, valamint egyéb intézkedésével kapcsolatos panasz elbírálása f) 34a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény 117. §. (3) bekezdése esetén a fizetendő személyi térítési35 díjat az önkormányzat határozattal állapítja meg. Ennek a hatáskörnek a gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. g) 36a lakbértámogatás megállapítása. h) 37a Tiszaugi Holt-Tisza vízterületén víziállások fennmaradásának és külön jogszabály szerinti esetekben történő létesítésének engedélyezése, bontásának elrendelése. i) 38döntés a piaci alapon bérbe adható lakások bérbeadásáról. Az alpolgármester 66. §
29
A 65. § (8) bekezdés b) pontja Szociális kölcsön kifejezést átmeneti segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájára a 13/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályba lépett: 2005. szeptember 30. napján. 30 Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 31 Beiktatta a 14/2004. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett 2004. március 26-án. 32 Módosította a 38/2004. (XII.15.) rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 33 A 65. § (8) bekezdés e) pontja Gondozási Központ kifejezést Berecz Skolasztika Szociális Intézmény kifejezésre a 13/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése módosította. Hatályba lépett: 2005. szeptember 30. napján. 34 Beiktatta a 14/2004. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett 2004. március 26-án. 35 A 65. § (8) bekezdés f) pontja személyi díjat kifejezést személyi térítési díjat kifejezésre módosította a 13/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályba lépett 2005. szeptember 30. napján. 36 A 65. § (8) bekezdés g) pontját beiktatta a 6/2007. (II.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2007. február 20. napján. 37 A 65. § (8) bekezdés h) pontját beiktatta a 19/2007. (XI.28.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 38 A 65. § (8) bekezdés i) pontját beiktatta a 11/2008. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2008. június 27. napján.
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester hivatali munkarendjét e rendelet 3. sz. melléklete szerint állapítja meg.39 (2) A polgármesteri teendőket az alpolgármester látja el abban az időszakban, amikor a polgármester 15 napnál hosszabb ideig beteg, vagy éves szabadságát tölti. Tevékenységére megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. 67. § (1) Az alpolgármester(ek) feladata különösen: a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel, kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel, a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése. (2) Rendkívüli esetekben a polgármestert az alpolgármester helyettesíti: - Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás társulási tanácsülésén, - az Ivóvízminőség-javító Programmal kapcsolatos tárgyalásokon, - Felhagyott Szilárd Hulladék Rekultivációval kapcsolatos tárgyalásokon, - Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás társulási tanácsülésén, mely esetekben teljes joggal felruházva jár el. A jegyző 68. § (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre. (2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. (3) Munkáltatói jogot gyakorló a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében, egyes - a polgármester által meghatározott - esetekben a polgármester egyetértése mellett. 69. § (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: – törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, – ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat, – tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottságok ülésein, – jelzési kötelezettség terheli, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel, – gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, 39
A 66. § (1) bekezdés utolsó mondatát beillesztette a 18/2006. (X.13.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2006. október 13. napján.
– rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról, – gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről. (2) A jegyző egyéb feladatai: – szervezi, összehangolja a polgármesteri hivatal munkáját, – részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében, – döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, – ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról. A polgármesteri hivatal 70. § 40 (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, közigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2)41, 42 A képviselő-testület a polgármester előterjesztése szerint e rendelet 2. számú a Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata című függeléke, alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket. A 2. számú függeléket határozatban hagyja jóvá. (3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg. 71. §43 72. § 44 Közmeghallgatás 73. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni. (2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve. (3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
74. § 40
A 70. § (1) bekezdést módosította a 13/2005. (IX.30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. november 1. napján. 41 A 70. § (2) bekezdést módosította a 13/2005. (IX.30.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. november 1. napján. 42 A 70. § (2) bekezdését módosította a 19/2007. (XI.28.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 43 Törölte a 19/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 44 Törölte a 19/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján.
(1)45 A közmeghallgatáson részt vesznek a képviselők, a tisztségviselők, a polgármesteri hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői. (2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. (3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselőtestülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni. 75. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi. (2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 76. § 46 (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az Ötv. 45.§ (1) bekezdés szerinti választópolgárok legalább 10 %-a. (2)47 A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az Ötv. 45.§ (1) bekezdés szerinti választópolgárok 25 %-a kezdeményezte. (3)48 A népi kezdeményezés polgármesternél benyújtható, ha azt az Ötv. 45.§ (1) bekezdés szerinti választópolgárok 5 %-a indítványozta. (4)49 A népi kezdeményezést a képviselő-testület köteles megtárgyalni, ha azt az Ötv. 45.§ (1) bekezdés szerinti választópolgárok 10 %-a indítványozta. VI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 77. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette. 78. § A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. (2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg. 45
Módosította a 38/2004.(XII.15.) rendelet 6.§-a. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. Módosította a 38/2004.(XII.15.) rendelet 7.§-a. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 47 Módosította a 38/2004.(XII.15.) rendelet 7.§-a. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 48 Módosította a 38/2004.(XII.15.) rendelet 7.§-a. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 49 Módosította a 38/2004.(XII.15.) rendelet 7.§-a. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 46
79. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. 81. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét az Ötv. szabályainak megfelelően kell alkalmazni. (2) A forgalomképtelen törzsvagyonba a tiszaugi Holt-Tisza is beleértendő. (3) A törzsvagyon bővítéséről a képviselő-testület külön rendeletet alkot. (4) Meghatározott vagyontárgy, vagy vagyoni része elidegenítéséről, vállalkozásba beviteléről, illetve más célú hasznosításáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (5) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján is tájékoztatja. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 82. § (1) Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Az SZMSZ kihirdetéséről, mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. (3) SZMSZ mellékletei: – 1. sz. 50, 51 Belső Ellenőrzési Kézikönyv – 2. sz. A képviselő-testület bizottságai – 3. sz. A Polgármesteri Hivatal munkarendje 4. sz. A munkavégzéssel járó egészségkárosító-pótlékra jogosító munkakörökrendszere 5. sz 52 6. sz. 53 7. sz. Az anyakönyvi feladatokat ellátó anyakönyvvezető számára biztosított munkaruháról 83. § Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többszörösen módosított 2/1999. (III.31.) sz. önkormányzati rendelet, valamint a 13/1999.(IX.12.) számú, a 9/2002.(VI.20.) és a 14/2002. (VII.17.) számú önkormányzati rendeletek. Tiszaug, 2003. június 24. P. H. Sinka Ferenc s. k. dr. Széles Szabolcs s. k. 50
A 82. § (3) bekezdés 1. francia bekezdését törölte a 38/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 51 A Belső Ellenőrzési Kézikönyvet 1. sz. mellékletként beiktatta a 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 20-án. 52 A 82. § (3) bekezdés 5. francia bekezdését törölte a 13/2005. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. szeptember 30. napján. 53 A 82. § (3) bekezdés 6. francia bekezdését törölte a 13/2005. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. szeptember 30. napján.
polgármester
jegyző
Az SZMSZ 1. számú melléklete54 A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez Az SZMSZ 2. számú melléklete A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez A képviselő-testület bizottságai
1./55, 56, 57,58 59 Ügyrendi Bizottság
Elnöke: Kocsis Józsefné (képviselő) Tagjai: Trencsényi István (képviselő) Tigyi Istvánné (képviselő) Lantosné dr. Szabó Erika Bagi Jánosné 2./60, 61, 62, 63 3./ 64 65 Az SZMSZ 3. számú melléklete66 A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez A POLGÁRMESTERI HIVATAL MUNKARENDJE
54
Az SZMSZ 1. sz. mellékletét törölte a 38/2004. (XII. 15.) rendelet 8.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 55 A 2. számú melléklet 1. pontját módosította a 18/2006. (X. 13.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lépett 2006. október 13. napján. 56 A 2. sz. melléklet 1 pontját módosította a 19/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján. 57 A 2. sz. melléklet 1. pontját módosította a 20/2007. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 20. napján. 58 A 2. sz. melléklet 1./ pontját módosította a 18/2008. (XI. 26.) Önkormányzati rendelet 1. §-a. hatályba lépett: 2008. november 26. napján. 59 A 2. számú melléklet 1. pontját módosította a 16/2009. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2009. november 25. napján. 60 A 2. számú melléklet 2. pontját módosította a 18/2006. (X. 13.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lépett 2006. október 13. napján. 61 A 2. számú melléklet 3. pontját módosította a 18/2006. (X. 13.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lépett 2006. október 13. napján. 62 A 2. sz. mellékletet 2. pontját módosította a 29/2007. (XII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 29-én. 63 A 2. sz. mellékletet módosította 16/2008. (X.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2008. október 1. napján. 64 Beiktatta a 28/2004. (VII. 21.) számú önkormányzati rendelet 1. §. (4) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. július 21-én. 65 Az SZMSZ 2. sz. mellékletének 3. pontját törölte a 38/2004. (XII.15.) rendelet 8.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. 66
Törölte a 19/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályba lépett: 2007. december 1. napján.
Az SZMSZ 4. számú melléklete67 A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez A munkavégzéssel járó egészségkárosító-pótlékra jogosító munkakörök-rendszere Az SZMSZ 5. számú melléklete68 A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök Az SZMSZ 6. számú melléklete69 A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek 70Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök:
Az SZMSZ 7. számú melléklete A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez Az anyakönyvi feladatokat ellátó anyakönyvvezető számára biztosított munkaruháról Az anyakönyvi feladatokat a hivatalos munkaidőn túl is ellátó anyakönyvvezető munkaruha juttatásra jogosult. Az anyakönyvezető számára biztosított munkaruhának meg kell felelnie az események ünnepélyes jellegének. Az anyakönyvvezetői munkaruha adott évi vásárlási összegét az önkormányzatok elemi költségvetésében kell megtervezni és viselni. Az anyakönyvvezetői munkaruha mértéke: 40 000 Ft/két év Az SZMSZ 8 számú melléklete71 A 9/2003.(VI.25.) számú önkormányzati rendelethez Az illetménykiegészítésről A Képviselő-testület a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44/A. §. (1) bekezdése szerint eljárva e rendeletben valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapít meg. Mértékét a Ktv. 44/A. §. (1) bekezdés b.) pontja szerint adható 10%-ban határozza meg.
67
Hatályon kívül helyezte a 35/2004. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2004. szeptember 29-én. 68 Az 5. számú mellékletet törölte a 13/2005. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. szeptember 30. napján. 69
Az 6. számú mellékletet törölte a 13/2005. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. szeptember 30. napján. 70 Beiktatta a 35/2004. (IX.29.) számú önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2004. szeptember 29én. 71 Beiktatta a 35/2004. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lépett: 2004. szeptember 29én.
A Ktv. 44/A. §. (2) bekezdése szerint eljárva e rendeletben valamennyi középiskolai iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapít meg. Mértékét a Ktv. 44/A. §. (2) bekezdés szerint adható 10%-ban határozza meg.
8/A. számú melléklet72
TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÜVEGZSEB SZABÁLYZATA
Tiszaug Község Önkormányzata az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Áht.), a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvényben (a továbbiakban: Atv.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben (a továbbiakban: Ötv.), a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározottak érvényre juttatása érdekében az alábbi szabályokat állapítja meg:
1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza az Áht., Atv., Ötv. és Kbt. jogszabályokban foglaltak betartásához, illetve végrehajtásához szükséges helyi szabályokat, ennek keretében rendelkezzen: - a szabályzatban foglaltak teljesítéséhez szükséges személyi háttérről, - az önkormányzat által nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek közzétételi rendjéről, - közbeszerzésekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség szabályairól, - az önkormányzat által alapított költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokról, - a társadalmi szervezet létrehozásáról, támogatásáról - a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáról. 1.2. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az önkormányzat, illetve az önkormányzat hivatala által kezelt közpénzekre, a közpénzek kezelési módjára, a nyilvánosságra hozandó adatokra. 1.3. Személyi háttér Az önkormányzat végrehajtó szervének vezetője a jegyző a jelen szabályzatban foglalt kötelezettségek teljesítésére megfelelő szakértelemmel rendelkező, az 1. számú mellékletben meghatározott személyeket bízza meg. A megjelölt személyek feladata: - szervezni és koordinálni a közzététellel kapcsolatos feladatokat,
72
A 8/A. számú mellékletet beiktatta a 7/2009. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2009. április 1. napján.
- felmérni az önkormányzat és hivatala vonatkozásában a nyilvánosságra hozandó adatok körét, s ennek alapján éves munkatervet kell készíteni a közzétételi feladatok ütemezéséről, - gondoskodni a nyilvánosságra hozandó anyagok közzétételre való előkészítéséről, az előkészített anyagok jóváhagyatásáról, a közzététel határidőben való végrehajtásáért, - folyamatosan ügyelni a változások követésére, a módosítások közléséről, - a közzé tett adatokról nyilvántartást kell vezetni. A feladatra kijelölt személyek felelőssége - az általuk összeállított adatokra, tájékoztatókra, valamint - a közzétételre átvett adatok változtatás nélküli továbbadására terjed ki; - nem tejed ki a nem általuk összeállított adatokra, így pl: az éves költségvetéssel és beszámolóval kapcsolatos információkra, melyek már testület által jóváhagyott dokumentumok.
2. Az önkormányzat által nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek közzététele 2.1. A közzétételi kötelezettséggel érintett támogatás értékhatára Az önkormányzat által nyújtott támogatások adatait (amennyiben attól törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik) értékhatárra való tekintet nélkül közzé kell tenni. Az Áht. 13/A § (2) bekezdése alapján a támogatott, finanszírozott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni, ha a támogatás nem céljelleggel (szociális ellátásként) kerül juttatásra. Az önkormányzat köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. 2.2. A közzétételi kötelezettség Nem kell eleget tenni a közzétételi kötelezettségnek akkor, a) ha a közzétételi határidő lejárata előtt: - a támogatást visszavonták, - a támogatásról a kedvezményezett lemondott; b) ha azt magas szintű jogszabály lehetővé teszi. Nem kell eleget tenni a 200 000 forint alatti támogatási összegek esetében a közzétételi kötelezettségnek akkor sem, ha azt önkormányzati rendelet lehetővé teszi. (A 200 000 forint alatti támogatási összegeket adott költségvetési évben egybe kell számítani). Amennyiben az önkormányzat így rendelkezik, úgy az arra vonatkozó rendeleti hivatkozásokat e szabályzat 2. számú mellékletében is rögzíteni kell. 2.3. A közzététel módja Az önkormányzat által nyújtott (nem normatív, céljellegű, fejlesztési) támogatások adatait az önkormányzatnak közzé kell tenni: - az önkormányzat honlapján: www.tiszaug.hu helyben szokásos módon : Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.
2.4. A közzé teendő adatok A támogatásokkal kapcsolatban a következő adatokat kell közzétenni: - a támogatás kedvezményezettjeinek neve, - a támogatás célja, - a támogatás összege, - a támogatási program megvalósítási helyére. 2.5. A közzététel határideje A közzététel határideje a döntés meghozatalát követő 60 nap – melynél jogszabály rövidebb időtartamot is meghatározhat. 2.6. A közzétételért való felelősség A közzétételre kerülő adatok előkészítési feladatait a jegyző irányításával a hivatal pénzügyi csoport előadói látják el a döntés meghozatalát követő 45 napon belül. A közzétételre előkészített dokumentumot a jegyző hagyja jóvá. A közzétételért az 1. számú mellékletben meghatározott személy tartozik felelősséggel.
2.8. A közzététel egyéb szabályai A közzétett adatokat a) honlap esetében 10 évig nem szabad törölni, b) egyéb közzététel - pl. hirdetőtábla esetében - legalább 1 évig közvetlenül megtekinthetővé kell tenni. A közzétételi kötelezettség teljesíthetősége érdekében a támogatásokról, a támogatottak elszámolási kötelezettsége teljesítéséről, valamint az elszámolás ellenőrzése megtörténtéről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a jegyző által 1. számú mellékletben megjelölt köteles. A nyilvántartás mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
3. Közbeszerzésekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség 3.1. A pénzeszköz felhasználás közzétételi kötelezettséggel járó értékhatára A 3.2. pontban meghatározott pénzeszköz felhasználásához kapcsolódó szerződések adatait közzé kell tenni akkor:
- ha azok a nettó 5.000.000 forintot elérik vagy azt meghaladó értékűek, illetve - ha azok a nettó 5.000.000 forintot nem érik el, de önkormányzati rendelet alapján elérik meghaladják a 200.000,- forintot, a helyi önkormányzat által közzétételi értékhatárként megállapított összeget. 3.2. A közbeszerzéssel kapcsolatos pénzeszköz felhasználás típusai Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződések - árubeszerzésre, - értékesítési beruházásra, - szolgáltatás megrendelésre, - vagyonértékesítésre, - vagyonhasznosításra, - vagyon vagyoni értékű jog átadására, valamint - koncesszióba adására vonatkozó szerződések. 3.3. A szerződés összegének számítása A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni. Ingyenes ügylet esetén a vagyon - piaci vagy - könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni.
Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség értékhatárának megállapításakor egybe kell számítani.
3.4. A közzététel tartalma A szerződéssel kapcsolatban a következő adatokat kell közzétenni: - a szerződés megnevezését (típusát), - a szerződés tárgyát, - a szerződést kötő felek nevét, - a szerződés értékét, - határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát. Közzé kell tenni a szerződés egyes elemeiben változás, módosítás történt. A változásokat, módosításokat is a módosítást követő 60 napon belül. 3.5. A közzététel határideje és tartalma A közzétételről a szerződés megkötését követő 60 napon belül gondoskodni kell. 60 napon belül közzé kell tenni a szerződést ismételten akkor, ha annak tartamában változás történt.
3.6. A közbeszerzésekkel kapcsolatban közzé teendő további dokumentumok A közbeszerzésekkel kapcsolatban közzé kell tenni: - közbeszerzési tervet, - a közbeszerzési eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás szövegét. 3.7. A közzétételért való felelősség A közbeszerzési tervet a közbeszerzési szabályzatban meghatározott személy állítja össze és a jegyző hagyja jóvá. A közbeszerzési tervet a jogszabály által meghatározott határidő lejárta előtt 10 nappal el kell készíteni és gondoskodni kell a jóváhagyásáról. A közzétételről az 1. számú mellékletben meghatározott személy gondoskodik.
A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás szövegét a közbeszerzési eljárásban közreműködő személy készíti elő, majd a jegyző hagyja jóvá. A közzétételről az 1. számú mellékletben meghatározott személy gondoskodik. A közbeszerzési szerződéseket a szerződéskötésre felhatalmazott személy a szerződés megkötését követően köteles átadni a közzétételért 1. számú mellékletben meghatározott személynek.
4. Törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladatok 4.1. A törzskönyvi nyilvántartásba vétele Az önkormányzat amennyiben költségvetési szervet alapít, az alapító okirat jóváhagyásától számított nyolc napon belül intézkedni köteles a létrehozott költségvetési szerv bejegyzése iránt. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot. 4.2. A változás jelentése a törzskönyvi nyilvántartáshoz A törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatok változását be kell jelenteni. A változás bejelentésekor csatolni kell: - a módosított alapító okiratot – a módosítással egységes szerkezetben, - a módosítást tartalmazó okiratot.
A változás bejelentés határideje az okirat kiállítását követő 15 nap. 4.3. A megszűntés jelentése a törzskönyvi nyilvántartáshoz A költségvetési szerv törlése iránt a megszüntetéséről való döntéstől számított nyolc napon belül az önkormányzat, mint alapító szerv intézkedik. A törléshez csatolni kell a törlésről hozott döntést tartalmazó okiratot. 4.4. A törzskönyvi nyilvántartás adatai A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel: - a költségvetési szerv: - neve, rövidített neve,
- nyilvántartási száma, - székhelye, telephelyei, - az alapító nevét, az alapító okirat keltét, az alapítás időpontját, - a költségvetési szerv gazdálkodási jogköre, alapító okirat szerinti alaptevékenység és az esetlegesen ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke, - a költségvetési szerv felügyeleti szervének neve, - a költségvetési szerv vezetőjének neve, a kinevezés (választás) időpontja, időtartama, - a költségvetési szerv statisztikai számjele, adóigazgatási azonosító száma, társadalombiztosítási folyószámlaszáma, - azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek a neve és székhelye, melyekben a költségvetési szerv vagy annak vezetője gyakorolja az alapítói vagy tagsági jogokat, - a megszüntető okirat kelte, száma, a megszűnés időpontja, a vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá az általa ellátott feladatok tekintetében a jogutód szerv megnevezése - a költségvetési szerv szétválasztása, illetve a költségvetési szervek összevonása esetén ezek időpontja, a jogutód szervezetek neve és a jogutódlással, illetve a feladatok átadásával összefüggő egyéb adatok. 4.5. A törzskönyvi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért való felelősség A törzskönyvi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért az 1. számú mellékletben megjelölt személyek tartoznak felelősséggel. Az adatszolgáltatás követhetősége érdekében a hivatkozott személy költségvetési szervenként külön-külön, idősorrendben gyűjti - az alapító okiratokat, - az alapító okirat módosítását megalapozó egyéb dokumentumokat. A nyilvántartásba be kell jegyezni a törzskönyvi adatszolgáltatás teljesítésének időpontját.
5. Társadalmi szervezet létrehozása, támogatása 5.1. Társadalmi szervezet létrehozása, támogatása
Az önkormányzat költségvetési szerve társadalmi szervezetet csak az önkormányzat engedélyével hozhat létre, illetve nyújthat részére támogatást. Ha az önkormányzat az engedélyt megadta, akkor az intézmény vonatkozásában ugyan azok a tájékoztatási kötelezettségek vannak mint az önkormányzat esetében (lásd 5.2.1. pont). 5.2. Alapítványokkal kapcsolatos szabályok 5.2.1. Az önkormányzatra vonatkozó szabályok A helyi önkormányzat - közalapítványt hozhat létre, és - közérdekű kötelezettségvállalást tehet. Az önkormányzat rendszeresen közzé teszi a közalapítvány alapdokumentumait, valamint a közérdekű kötelezettségvállalásait. A közalapítvány alapdokumentumait a közalapítvány létrehozását követő 60 napon belül teszi közzé. (A közalapítvány beszámolóját a beszámoló elkészítését követő 60 napon szintén közzé teszi.) A közérdekű kötelezettségvállalással kapcsolatos adatokat (közérdekű kötelezettségvállalás megnevezését, a kötelezettségvállalás pénzügyi tartalmát, a kötelezettségvállalás rendszerességét) az önkormányzati beszámoló közzétételével együtt kell közzétenni. A közzétételért az 1. számú mellékletben meghatározott személy tartozik felelősséggel. 1. számú melléklet Feladat
Felelős az adatszolgáltatásért
Határidő
Meg kell jeleníteni – a Polgármesteri Hivatal alapokmányát
jegyző
A jóváhagyást követő 15 napon belül
– a költségvetési alapokmányt
jegyző
az elemi költségvetés jóváhagyását követő harmincadik napig
– nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó – szerződésekre, illetve a nem normatív, cél jellegű, fejlesztési támogatásokra vonatkozó adatokat
jegyző
folyamatos
– a költségvetési szervek éves szakmai teljesítményének bemutatását és értékelését
jegyző
évente május 31-ig
– az államháztartásból támogatott szervek, személyek teljesítményét jelző mutatók (feladat-, teljesítmény-, kapacitás, hatékonyság-, eredményességmutatók) alakulását a támogatott tevékenységet illetően
jegyző
folyamatos
– kiküldöttek külföldi útjait, az utazás időtartamának és összköltségének megjelölésével
jegyző
negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15-ig
– a személygépkocsik számát, beszerzési, fenntartási és üzemeltetési költségeit
jegyző
negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15-ig
– a mobiltelefon-előfizetések számát, és a hívások költségeinek – munkatársak által térített összeggel csökkentett – összesített adatait
jegyző
negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15-ig
9. számú melléklet73
A közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről (közzétételi szabályzat) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.), a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (továbbiakban: Knyt.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkezelő rendszerre, 73
A 9. számú mellékletet beiktatta a 7/2009. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2009. április 1. napján.
valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 67/2008.(III. 29.) Korm. rendelet, továbbá a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet, illetve az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletének előírásai alapján a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének, helyesbítésének, frissítésének és eltávolításának szabályait, illetve az e feladatok ellátásával kapcsolatos munkaköröket, a munkakörök közötti együttműködés rendjét az alábbi Közzétételi Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. I. Általános rendelkezések 1. A Szabályzat célja: Tiszaug Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat), valamint Tiszaug Község Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) működése során keletkező közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása, a közérdekű adatigénylések teljesítési rendjének meghatározása, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos feladatok meghatározása, az egységes ügymenet és felelősségi rend kialakítása, az információ-áramlás naprakészségének biztosítása érdekében. 2. A Szabályzat hatálya: A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tisztségviselőire, valamint a Hivatal valamennyi köztisztviselőjére, munkavállalójára, illetve a hivatali eljárásban résztvevő egyéb közreműködőkre (szerződéses jogviszonyban állókra) egyaránt. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat és a Hivatal tevékenységével kapcsolatos, működése során keletkező közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok teljes körére. 3. A honlap: Az Önkormányzat és a Hivatal saját honlapja www.tiszaug.hu címen található. Működtetését, folyamatos és biztonságos rendelkezésre állását szerződéses jogviszonyban álló rendszergazda biztosítja. E feladatai ellátása során gondoskodik: 3.1. a honlap folyamatos üzemeltetéséről, az esetleges üzemzavar haladéktalan elhárításáról, 3.2. az adatállomány legalább hetenkénti biztonsági mentéséről (az adatállomány megsemmisítés, adatvesztés, illetéktelen hozzáférés, törlés, módosítás elleni védelme),
3.3. az egységes közadatkereső rendszerhez történő kapcsolódás technikai feltételeinek biztosításáról. II. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELÉRE, AZ EGYSÉGES KÖZADATKERESŐ RENDSZERRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4. Az adatfelelős feladatai 4. A közérdekű adatok elektronikus közzétételével kapcsolatos adatfelelősi feladatokat a Hivatal szervezeti egységei látják el. Ennek során gondoskodnak: 4.1. a közzétételi listákon szereplő adatok előállításáról és az adatközlőnek határidőben történő megküldéséről, 4.2. a közzétételre kerülő adatok pontosságáról, szakszerűségéről és aktualitásáról közzététel előtt és után, 4.3. a pontatlan, téves adatok helyesbítéséről, illetve a frissített adatok továbbításáról az adatközlőnek, továbbá az időszerűtlenné vált adatok adatközlő közreműködésével történő eltávolításáról, 4.4. az egységes közadatkereső rendszerhez szükséges nyilvántartási adatok és a közzétételi egységekre vonatkozó leíró adatok jogszabályokban meghatározott formában történő megküldéséről az adatközlőnek, 4.5. a közzétett adatok hitelességéről (a közlésre átadott adatokkal való egyezőségéről). 5. A Hivatal szervezeti egységei a 4. pontban meghatározott feladatokat a munkaköri leírásban is felhatalmazott - munkatárs útján látják el. 6. A hivatali szervezeti egységeknél keletkezett adatok közzétételét az adatközlőhöz történő megküldés előtt a hivatalvezetője hagyja jóvá papír alapon, vagy elektronikus formában. 7. Az adatközlő feladatai Az adatközlői feladatok ellátása a Honlapszerkesztő feladata. Ennek során gondoskodik:
7.1. a honlap közérdekű adatok közzétételére alkalmassá tételéről, adatstruktúrájának, formájának kialakításáról, a hozzá megküldött adatoknak a honlapon történő közzétételéről, folyamatos elérhetőségéről, frissítéséről, illetve eltávolításáról, továbbá az adatközlés követhetőségéről az adatfelelősök közreműködésével, 7.2. a szükséges feltételek fennállása esetén a közzétételi egységek leíró adatainak az egységes közadatkereső rendszer üzemeltetőjéhez történő továbbításáról, és a továbbított adatok frissítéséről az adatfelelősök által küldött dokumentumok alapján. 8. Közzétételi kötelezettségek közérdekű adatok vonatkozásában Az egyes közérdekű adatok közzétételének adatfelelősi feladatai azt a hivatali szervezeti egységet terhelik, amely azokat előállította, illetve amelynek működése során, vagy ahhoz kapcsolódóan keletkeztek. 9. Az általános és különös közzétételi lista közzétételi egységeit és azok adatfelelőseit az 1. számú melléklet tartalmazza. 10. A közérdekű adatokra vonatkozó közzétételi eljárás szabályai 10.1. Az adatfelelős a közzéteendő adatokat az adatközlővel egyeztetetve elektronikus úton (belső levelező-rendszeren), elektronikus adathordozón, közzétételre alkalmas, vonatkozó jogszabályokban előírt formátumú Word (doc), Excel (xls), vagy PDF formátumban juttatja el az adatközlőhöz. 10.2. A közlésre szánt adatokat - a szervezeti egység vezetőjének engedélye alapján biztosított jogosultsággal rendelkező adatfelelős - közvetlenül is rögzítheti az adatbázisba. 10.3. Az adattovábbítást, valamint a honlapon történő megjelenítést úgy kell elvégezni, hogy a közzététel időpontja és a közlés időtartama megfeleljen - az adat jellege szerinti jogszabályban meghatározott határidőknek. 10.4. Azokat az adatokat, melyek közzétételére jogszabály határidőt nem állapít meg, az adat keletkezését, illetve megismerését követő 15 munkanapon belül kell az adatfelelősnek az adatközlőhöz továbbítania. 10.5. Az adatfelelős - a 12. és 13. pontban foglaltaknak megfelelően - köteles rendszeresen figyelemmel kísérni és folyamatosan ellenőrizni a honlapon közölt adatok időszerűségét.
10.6. A közzétett adatok pontatlanná, tévessé vagy időszerűtlenné válása, illetve ilyen adatok feltárása esetén az adatfelelős előállítja a helyesbített vagy frissített közérdekű adatokat tartalmazó közzétételi egységeket, és azokat - a 10. pontban meghatározottak szerint - átadja az adatközlőnek. 10.7. Az adatközlő - az adatfelelős által megjelölt időpontig, ennek hiányában 5 munkanapon belül - gondoskodik az adatfelelős által közölt módosítás, pontosítás, javítás elvégzéséről, illetve az időszerűtlenné vált adat eltávolításáról. 10.8. Az adatfelelős minden esetben (új adat közlése vagy pontosítás, javítás, stb. során) ellenőrzi az eljuttatott és a közzétett adatok egyezőségét. 10.9. Az adatközlő ellenőrzi az átadott adatok formátum, külalak, megjelenés szerinti közlésre való alkalmasságát. Alkalmatlanság esetén, a hiányosság kiküszöböléséig, visszautasítja a közzétételt. 10.10. Az adatközlő a kapott adatokat közzéteszi (javítja, módosítja stb.) és ennek tényét elektronikus úton (a levelező rendszeren keresztül) visszaigazolja az adatfelelősnek. 10.11. A közzétételi egység honlapról történő eltávolításának időpontjára, illetve előző állapota archiválásának (honlapon tartásának) időtartamára a jelen szabályzat 1. számú mellékletének „megőrzés” rovatai irányadók az alábbiak szerint: 10.11.1. Amennyiben a közzétételi lista az adat előző állapotának archívumban tartását írja elő, az adat frissítése esetén annak elérhetővé tétele a megőrzési idő elteltéig nem szüntethető meg, és az adat mellett fel kell tüntetni az adatváltozás (frissítés) tényét, idejét, az új állapot fellelhetőségét, az archívumban elérhető adat elavulását. 10.11.2. Téves vagy pontatlan adat nem tehető elérhetővé sem a honlapon, sem az egységes közadatkereső rendszer számára. 11. Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségek nyilvántartása 11. 1. Az adatfelelős a közzétételi kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében biztosítja az egységes közadatkereső rendszer adatszolgáltatásához szükséges leíró adatokat az adatközlőnek. 11.2. A közadatkereső rendszer tartalmazza:
11.2.1. a közzétételi egység: a.) címét, b.) tárgyát, c.) közzétételi listába sorolását, d.) típusát, formátumát, e.) közzétételének jogalapját, f.) közzétételének kezdő időpontját, g.) frissítésének előírt gyakoriságát, h.) utolsó frissítésének időpontját, i.) következő frissítésének határidejét, j.) archiválásának időpontját, k.) megőrzésének (előző állapot honlapon tartásának) határidejét, 11.2. 2. adatkezelő szerv, személy nevét, 11.2. 3. adatközlő szerv, személy nevét. 11.3. A 11. pont szerinti adatokat - az adatfelelősökkel együttműködve - a honlapszerkesztő folyamatosan karbantartja.
III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HIVATAL ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HIVATAL ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 12. Az Önkormányzat és a Hivatal által nyújtott támogatások (továbbiakban: támogatások), valamint az Önkormányzat és a Hivatal által kötött szerződések (továbbiakban: szerződések) jogszabályok által előírt közérdekű adatainak közzététele - összeghatártól
függetlenül valamennyi támogatás és szerződés esetében - saját honlapon való megjelentetéssel történik. 13. A támogatások és a szerződések adataihoz való folyamatos hozzáférés biztosításáról elsődlegesen a honlapszerkesztő gondoskodik. Ennek során: gondoskodik a feltöltéshez szükséges információk biztosításáról az adatközlést végzők számára oktatás, képzés keretében. 14. A honlapon történő közzététel időtartama 5 év, ezen időszak alatt folyamatosan biztosítani kell az adathoz történő hozzáférést. 15. A közzétételre kerülő adatok a következők: 15.1. támogatások esetében: a.) a támogatott neve, b.) a támogatás célja, c.) a támogatás összege, d.) a támogatott program megvalósítási helye, 15.2. szerződések esetében: a.) a szerződés megnevezése, típusa, tárgya, b.) a szerződő fél megnevezése, c.) a szerződés értéke, d.) a szerződés időtartama. 16. A támogatások adatainak közzétételhez használatos iratmintát a 2. számú melléklet, a szerződések adatainak közzétételére használatos iratmintát a 3. számú melléklet tartalmazza. 17. A támogatások és a szerződések adatainak közzététele esetében az adatfelelős és az adatközlő feladatokat a Hivatal szervezeti egységei látják el. Ennek során gondoskodnak: 17.1. a közzétételre kerülő adatok előállításáról (2. és 3. számú mellékletek használatával),
17.2. az adatok honlapra történő feltöltésről a döntés meghozatalától, illetőleg a szerződés létrejöttétől számított 60 napon belül, kivéve ha jogszabály ennél rövidebb határidőt ír elő, 17.3. a közzétételre kerülő adatok pontosságáról és szakszerűségéről, helyesbítéséről, módosításáról. 18. A Hivatal szervezeti egységeinek vezetői a feladat- és hatáskörükbe tartozó adatok közzétételével kapcsolatos adatközlő és adatfelelősi feladatokat a szervezeti egységükön belül kijelölt - munkaköri leírásban is felhatalmazott - munkatárs útján látják el. 19. A honlapon közzétett közérdekű adatok pontos, naprakész, friss és hiteles voltáért az adatfelelős, illetőleg adatközlő személy felel.
IV. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ADATIGÉNYLÉSÉNEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 20. Alapfogalmak: 20.1. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. 20.2. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. 20.3. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított, vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül, vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy, vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. 20.4. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az
adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. 20.5. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé tétele. 20.6. Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára hozzáférhetővé tétele.
21. Közérdekű adatok nyilvánossága Az Önkormányzat és a Hivatal, mint helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 21.1. Ilyen ügyek különösen: a.) az állami és önkormányzati költségvetés és annak végrehajtása, b.) az állami és önkormányzati vagyon kezelése, c.) a közpénzek felhasználása és az erre kötött szerződések, d.) a piaci szereplők, a magánszervezetek és - személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása, e.) az önkormányzat és a hivatal tevékenységével kapcsolatos legfontosabb hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelés, f.) az önkormányzat és a hivatal birtokában lévő adatfajták és a működésükről szóló jogszabályok, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó adatok. 22. Az Önkormányzat és a Hivatal lehetővé teszi, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve: 22.1. ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, 22.2. ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat,
22.3. ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával törvény - főként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel - korlátozza, 22.4. ha az adat a Ptk. 81.§ (2) bekezdése alapján üzleti titoknak minősül. Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. 23. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
a
közérdekű
adatok
24. Az Önkormányzat és a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását mérlegelve - a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek esetén a jegyző, önkormányzati ügyek esetén a polgármester engedélyezheti. A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - tíz éves időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése az Önkormányzat vagy a Hivatal törvényes működési rendjét, vagy feladatés hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény és teljesítése 25. Közérdekű adatot bárki térítésmentesen igényelhet a Hivatal népességügyi előadójától (lakossági referens). 26. Az adatkérő igényét írásban, fő szabályként a Hivatal által e célra rendszeresített nyomtatványán - igénybejelentő lap kitöltésével - nyújthatja be a lakossági referensnek címezve, mely igénybejelentő lap jelen szabályzat 4. számú mellékletét képezi. A szóban előterjesztett igényt a lakossági referens írásba foglalja a Szabályzat mellékletét képező igénybejelentő lap kitöltésével.
27. Az igénybejelentő lap a Hivatal lakossági referensétől igényelhető, valamint az önkormányzat honlapjáról is letölthető. 28. A lakossági referens a beérkezett igényeket haladéktalanul továbbítja az igényelt adatokat kezelő szervezeti egységhez. 29. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt az adatokat kezelő köztisztviselő, illetőleg az adatokat kezelő és teljesítésére jogosult tisztségviselő teljesíti úgy, hogy kiadmányozására a tisztségviselők és a Hivatal szervezeti egységeinek kiadmányozási rendjét rögzítő mindenkor érvényes szabályzat előírásai szerint kerül sor. 30. Amennyiben a benyújtott igényből nem állapítható meg, melyik szervezeti egység a teljesítésre kötelezett, illetőleg teljesítésre jogosult, a lakossági referens a Jegyzőhöz továbbítja az igénybejelentő lapot, aki továbbítja azt az adatot kezelő szervezeti egységhez. 31. Az igényeket elsődlegesen írásban kell teljesíteni. Az előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha 31.1. az igényelt adat a honlapon vagy más módon jogszerűen már nyilvánosságra került, és az így, az igénylőnek írásos formában is elérhető, 31.2. az igénylő szóban kéri a választ, 31.3. az igény az Önkormányzat, illetve a Hivatal eljárására, az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános tájékoztatással teljesíthető, 31.4. szóban azonnal teljesíthető és az igénylő számára kielégítő. 32. A kérelmező igénylésében köteles az általa igényelt közérdekű adatot (adatokat) egyértelműen és konkrétan megjelölni. 33. A nem egyértelmű, vagy nem kellően konkrét igényt - melynek elbírálása a jegyző feladata -, a kérelmet benyújtónak pontosítás céljából vissza kell juttatni. 34. A közérdekű adat megismerésére irányuló igényt az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül teljesíteni kell.
35. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. 36. A különféle adathordozókon történő másolat készítéséért költségtérítést nem kell fizetni. 37. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. 38. Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. 39. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy - amennyiben az igénylő elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus úton a polgármester, illetve a jegyző értesíti az igénylőt. 40. A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása esetén a válasznak a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást - beleértve az eljáró bíróság (Kecskeméti Városi Bíróság) megnevezését, valamint a per illetékmentes voltát - is tartalmaznia kell. 41. Az adatszolgáltatás teljesítésére illetékes tisztségviselő, illetőleg köztisztviselő az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartja. 42. A tisztségviselők évente, a tárgyévet követő év január 15-ig megküldik a nyilvántartott adatokat a lakossági referens részére, aki a jegyző nevében január 31-ig elkészíti az adatvédelmi biztos számára adandó tájékoztatást az elutasított igényekről, valamint az elutasítások indokairól. Az adatvédelmi biztosnak való tájékoztató megküldéséről a jegyző gondoskodik. 43. Adatvédelmi előírások 43.1. A közzétett adatok megismerése személyazonosító adatok közléséhez nem köthető. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához
személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges, a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell. 43.2. Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.
V. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI KÖRNEK NYÚJTOTT EGYEDI, VAGY PÁLYÁZATI DÖNTÉS ALAPJÁN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK KÖZPONTI KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános rendelkezések: 44. A szabályzat jelen fejezetének rendelkezéseit - összeghatárra való tekintet nélkül - a pénzbeli és a természetben nyújtott támogatások teljes körére alkalmazni kell. 45. Azonos szabályok vonatkoznak az egyedi döntés alapján önkormányzati forrásból nyújtott támogatásokra, valamint a pályázati eljárás eredményeként nyújtott támogatásokra. 46. E fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmaznia az államháztartási körön belüli támogatások esetében, illetőleg a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 67/2008.(III. 29.) Korm. rendelet 4. §-ában felsorolt esetekben. 47. A támogatásokra vonatkozó adatok közzététele a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlapon keresztül történik. 48. A támogatások felhasználásáról szóló szöveges értékelések közzététele a honlapon történő megjelentetéssel történik.
Az adatszolgáltatók kijelölésével és regisztráltatásával kapcsolatos feladatok: 49. A támogatások közzétételével kapcsolatos adatfelelősi és adatközlő feladatokat a hivatal szervezeti egységei látják el.
50. A támogatásokra vonatkozó adatok közzétételének adatfelelősi, illetőleg adatközlői feladatai azt a hivatali szervezeti egységet terhelik, amely az adatot előállította, illetve amelynek működése során azok keletkeztek. 51. A Hivatal szervezeti egységeiben a kijelölt - munkaköri leírásban is felhatalmazott munkatárs látja el az adatszolgáltatási feladatokat (továbbiakban: adatszolgáltató). 52. Az adatközlésre kijelölt adatszolgáltatójának feladata.
munkatársak
regisztrációja
a
Hivatal
kiemelt
53. A Hivatal kiemelt adatszolgáltatója a honlapszerkesztő, aki e feladatának ellátása során gondoskodik: 53.1. A szabályzat 5., illetve 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon hozzá elektronikus úton beérkezett pályázatok adatainak megküldését végző adatszolgáltató, illetőleg az egyedi támogatások adatainak megküldését végző adatszolgáltató adatainak továbbításáról regisztráció céljából. 53.2. A honlapon a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül közzéteszi a támogatások felhasználásáról szóló szöveges beszámolókat. 54.3. Az adatszolgáltatók jelzése alapján megszünteti a szöveges beszámolók közzétételét.
Az adatszolgáltatók feladatai: 55. Az adatszolgáltatóknak a következő feladatokat kell elvégezniük: 55.1. Adataik megküldése a kiemelt adatszolgáltatónak regisztráció céljából, 55.2. A szabályzat 7. sz. mellékleteiben található adatok előállítása és elektronikus úton határidőben történő megküldése a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlapra, kozpenzpalyazatkopdat.hu címre közzététel céljából, 55.3. A támogatások felhasználásról szóló szöveges beszámolók fénymásolatának továbbítása a Hivatal honlapszerkesztőjéhez, az üzleti titokra vonatkozó részek olvashatatlanná tételével,
55.4. A közzétételre megküldött adatok és a megküldést tényét igazoló iratok megőrzése és irattározása. 56. Az adatszolgáltató felel a közzétételre kerülő adatok pontosságáért, szakszerűségéért, folyamatos kiegészítéséért, a pontatlan adatok helyesbítéséért. Az előállítandó és továbbítandó adatok listája: 57. Az adatszolgáltatóknak a következő adatokat kell az alábbiakban megadott határidőre előállítaniuk és továbbítaniuk: 57.1. egyedi támogatási kérelem, illetőleg pályázat beérkeztét követő 5 munkanapon belül valamennyi esetben a 7. sz. melléklet I. fejezet 1-4. rovatai, IV. fejezet 1-16. rovatai, pályázat esetén II. fejezet 1-6. rovatai kitöltésével és megküldésével, 57.2. támogatásról, pályázatról szóló döntés meghozatalát követő 15 munkanapon belül - a beérkezést követően már megküldött 7. sz. melléklet szerinti nyomtatvány ismételt kitöltésével és megküldésével - III. fejezet összes rovata, IV. fejezet 2. rovata, IV. fejezet 18-20. rovatai, 57.3. a Knyt. 12. és 13. §-a alapján kizárt kérelmező, pályázó adatai a kizárásról szóló döntés jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül 7. sz. melléklet szerinti nyomtatvány IV. fejezet 2. rovata, IV. fejezet 17. rovata ismételt kitöltésével és megküldésével, 57.4. a támogatások felhasználására vonatkozó elszámolások beérkeztét követő 15 munkanapon belül a 7. sz. nyomtatvány IV. fejezet 2. rovatának ismételt kitöltésével és megküldésével, 57.5. a támogatás felhasználásáról szóló szöveges beszámoló fénymásolatának a beérkezést követő 15 munkanapon belüli továbbítása a honlapszerkesztőhöz, 57.6. a szöveges beszámolók tekintetében a kérelem, pályázat beérkeztének éve utolsó napjától számított 5 év időtartam leteltekor elektronikus úton kezdeményezni kell a honlapszerkesztőnél a közzététel megszüntetését. VI. Záró rendelkezések
58. A Szabályzat 2011. május 1-jén lép hatályba. Az SZMSZ 1. számú függeléke74, 75 Települési képviselők főbb adatai
1./ Sinka Ferenc 2./ Kocsis Józsefné 3./ Tigyi Istvánné 4./ Gulyás Lajos 5./ Trencsényi István Az SZMSZ 2. számú függeléke (jegyző hagyja jóvá) ÜGYREND
Tiszaug Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 15.§ (6) bekezdése alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait figyelembe véve - a következők szerint határozom meg.
1. Az ügyrend célja, tartalma Az ügyrend célja, hogy részletesen meghatározza a gazdasági szervezet feladatait, a szervezethez tartozó vezetők és beosztottak gazdálkodással összefüggő feladat-, hatásés jogköreit. Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: az éves költségvetés tervezése, az előirányzat –felhasználással kapcsolatos feladatok, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítás, az üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, a vagyon használat, hasznosítás, a munkaerő-gazdálkodás, 74 75
Az 1. sz. függeléket módosította a 258/2007. (XII.28.) önkormányzati határozat. Az 1. sz. függeléket módosította a 181/2008. (IX.30.) önkormányzati határozat
a készpénzkezelés, a könyvvezetés, a beszámolási kötelezettség, valamint a FEUVE-i kötelezettség, az adatszolgáltatás.
A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek végrehajtásának részletes helyi előírásait a következő szabályzatok rögzítik: a számlarend, számviteli politika, eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, a bizonylati szabályzat, pénzkezelési szabályzat, felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.
2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. A költségvetési koncepció Az éves költségvetés összeállítását megelőzően, annak előkészítéseként el kell készíteni az önkormányzat költségvetési koncepcióját. A koncepció elkészítéséhez az érvényben lévő központi és képviselő-testületi döntések figyelembe vételével át kell tekinteni az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, valamint az önkormányzat bevételi forrásait.
A költségvetési szervektől beszerzett, valamint a polgármesteri hivatalban meglévő információk alapján ki kell alakítani a költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell ismerni az önkormányzatnál működő Ügyrendi Bizottság, valamint a Terület-és Településfejlesztési Bizottság véleményét. A bizottságok véleményét csatolni kell a testületi előterjesztéshez.
A következő évre vonatkozó költségvetési koncepció november 25-ig történő elkészítéséért - a jegyző felelős. A helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 10-ig kell elkészíteni. A koncepció összeállításában a pénzügyi csoport működik közre, felelős: Szántó Krisztina. A következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az ÁHT 70.§.-a alapján november 30-ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - kell a képviselő-testületnek benyújtani. 2.2. A polgármesteri hivatal előzetes költségvetési javaslatának elkészítése Az
előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet előírásait, valamint az önkormányzat költségvetési koncepciójában foglaltakat. A polgármesteri hivatal előzetes költségvetési javaslatát a költségvetési csoport közreműködésével, a humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző készíti el. A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy külön-külön tartalmazza az alap-előirányzatot, az előirányzati többletet.
Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, a tervévet megelőző évben az önkormányzat által az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű előirányzatok összegét és az automatikus többleteket, a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat-változtatásokat, a bevételi előirányzat felemelése miatti előirányzat növekedést, a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak az az előirányzat változtatás, amelyet
az önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka felhasználásakor, egyszeri jelleggel engedélyezett az önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Előirányzati kiadási, bevételi többlet tartalma Az előirányzati kiadási és bevételi többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet egyszeri jellegű vagy a következő év költségvetésébe beépülő.
Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások
+ ±
Bázis előirányzat Szintrehozás
+ ±
Alap-előirányzat Előirányzat többlet
+ +
Tárgyévi javasolt előirányzat
+
A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. A polgármesteri hivatal költségvetési javaslatának összeállításáért - a jegyző felügyelete mellett a pénzügyi csoport közreműködésével, humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző felelős.
Az önkormányzat bevételi forrását képező normatív állami hozzájárulás alapját képező mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért, valamint felülvizsgálat után a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: MÁK) határidőre történő továbbításáért humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző a felelős. Az intézményvezetők felelősek az írásos dokumentumok időbeli elkészítéséért és a polgármesteri hivatalhoz való határidőben való küldéséért.
2.3.
A költségvetési rendelettervezet összeállítása
A költségvetési rendelet tervezetet a következő szerkezetben kell elkészíteni: az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként, legalább a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 81-84. §-ban meghatározott részletezettségben; a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; Intézményen belül kiemelt előirányzatként részletezve a személyi jellegű juttatásokat, a munkaadót terhelő járulékokat (társadalom biztosítási járulék + munkaadói járulék) dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat. a felújítási előirányzatok célonként; a felhalmozási kiadások feladatonként; az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben 1. az általános, és 2. a céltartalék; éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban; a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni; elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése;
az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemterv; elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök (PHARE, SAPARD, ISPA) támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. elkülönítetten az Európai Uniós Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A költségvetési rendeletnek mindezt a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell.
A költségvetési rendelet tervezet elkészítéséért a jegyző felelős. A rendelettervezet összeállításában közreműködik a pénzügyi csoport, felelős: humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző 2.4. A költségvetési rendelet megküldése a költségvetési szervek részére A képviselő-testület által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt és a költségvetési szervek számára kötelezően betartandó előirányzatokról, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályokról - a rendelet (vagy kivonatának) megküldésével - tájékoztatni kell az intézményeket. A tájékoztatást a rendelet elfogadását követő 5 napon belül végre kell hajtani, melynek teljesítéséért a jegyző felelős. A rendelet (vagy kivonatának) megküldését a jegyzőkönyvvezető munkakörű ügyintéző végzi. 2.5. Végleges költségvetés tervezése A tervezés második szakaszában az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt - előirányzatok és szabályok szerint el kell készíteni az önkormányzati hivatal elemi költségvetését. Az államháztartás információs rendszere számára továbbítandó, részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó költségvetést a Pénzügyminisztérium által tárgyévre kiadott „B./ Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványgarnitúra kitöltéséért és a költségvetési szervek információs füzeteivel együtt - a MÁK részére - határidőre történő leadásáért humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző felelős. 3. Előirányzat módosítás
A testület által a költségvetési rendeletben eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzat átcsoportosításokat, illetve előirányzat módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Az előirányzat átcsoportosításra illetve módosításra vonatkozó javaslat elkészítéséért humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző felelős. Az előirányzat módosításokról nyilvántartást kell vezetni, amelyért humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző a felelős. 4. A polgármesteri hivatal üzemeltetési, fenntartási és működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok Az éves költségvetésben tervezett, a hivatal működését szolgáló eszközök, berendezések beszerzéséért, valamint a szükségessé vált karbantartási munkák előkészítéséért, végrehajtásáért a jegyző felelős. 5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 5.1. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat az önkormányzat vagyonáról szóló 26/2004. (VII. 21.) rendelete tartalmazza. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos, polgármesteri hivatalon belüli feladatok és eljárások a következők. Az önkormányzat vagyonának folyamatos, naprakész nyilvántartását a könyvelő számviteli ügyintéző végzi. Az önkormányzati vagyon részét képező törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyont - a forgalomképtelen és - a korlátozottan forgalomképes vagyonként kell nyilvántartani. Ezek körét a többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint az önkormányzat vagyonáról szóló 26/2004. (VII.21.) rendelete határozza meg. A befektetett eszközökről befektetési formánként külön nyilvántartást kell vezetni. A vagyonnal kapcsolatos teljes körű, részletes nyilvántartási rendszer kialakításáért és folyamatos, naprakész vezetéséért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban be kell mutatni. A vagyonleltárban
a./ tételesen - értékben és mennyiségben - szerepeltetni kell az önkormányzat tulajdonában és a polgármesteri hivatal, valamint az intézmények kezelésében lévő, értékben nyilvántartott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és befektetett pénzügyi eszközöket, b./ összevont értékben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon részét képező és a polgármesteri hivatal, illetve az intézmények kezelésében lévő készletek, valamint a követelések, pénzügyi elszámolások értékét, c./ tételesen szerepeltetni kell - mennyiségben - az érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyakat (közutak, földterületek, parkok, közművek), továbbá a vagyoni értékű jogokat. A zárszámadáshoz csatolt vagyonleltár elkészítéséért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. A polgármesteri hivatalban értékben nyilvántartott vagyontárgyakban bekövetkezett bárminemű változásról a vagyonkezelési, nyilvántartási feladatokat ellátó a könyvelő számviteli ügyintéző köteles tájékoztatni a hivatal könyvviteli nyilvántartását vezetőt. A tájékoztatást a változás bekövetkezését követő 2. napon belül a megfelelő bizonylatok (azok másolatának) átadásával kell megtenni. 5.2. Ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás Az Polgármesteri Hivatalnak az önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 48/2001. (III.27.) Korm. sz. rendelettel módosított 147/1992. (XI.6.) Korm. sz. rendelet és annak melléklete szerinti ingatlanvagyon katasztert kell felfektetni és folyamatosan vezetni. Az ingatlan kataszter felfektetése, folyamatos vezetése, valamint a változások átvezetése és az adatszolgáltatás teljesítése humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző feladata. Az adatszolgáltatás csak a jegyző aláírásával teljesíthető. 6. Munkaerő és bérgazdálkodás A polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző végzi. A polgármesteri hivatal és a Magyar Államkincstár közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot Szántó Krisztina biztosítja, mint jelentő-felelős. A személyét és a személyében beállott változást a MÁK-al humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző közli. A felelős továbbítja a MÁK-hoz mindazokat a rendelkezéseket, jelentéseket, okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítésére, megszűnésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 24 órán belül kell a MÁK-hoz megküldeni. A jutalom kifizetésének megtörténte után 48 órán belül kell a kifizetett jutalmakat, a levont nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget a MÁK-hoz bejelenteni. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a MÁK-hoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek az itt nem érintett kérdésekben a MÁK által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, az adatközlés, változásjelentés során a MÁK által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. A MÁK részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 7. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok 7.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása
7.1.1. Kötelezettségvállalás A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. a./ Az önkormányzat, polgármesteri hivatal részéről a beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben a polgármester vállalhat kötelezettséget. b./ A beruházásokkal, fejlesztésekkel, felújításokkal (karbantartásokkal) kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal (többletmunkákkal) kapcsolatban a polgármester vállalhat kötelezettséget.
d./ A polgármesteri hivatal működését érintő irodaszer, egyéb eszköz beszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, közlönyök megrendelésével kapcsolatban 50. 000,- Ft összeghatárig a jegyző, ezen összeg felett pedig a polgármester vállalhat kötelezettséget. e./ A kiküldetési rendelvényen az egyes szervezeti egységek vezetői az általuk irányított egység munkatársai kiküldetésével kapcsolatban vállalhatnak kötelezettséget. f./ A polgármester távolléte esetén kötelezettségvállalásra az alpolgármester jogosult. g./ A kötelezettségvállalásról nyilvántartást kell vezetni, melynek vezetéséért a pénztáros munkakörű ügyintéző a felelős. 7.1.2.
Érvényesítés Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben humánpolitikai és számviteli munkakörű ügyintéző végzi el. Távolléte esetén a szociális és gyámügyi munkakörű ügyintéző helyettesíti. Az érvényesítési feladatokkal csak pénzügyi szakképesítéssel rendelkező dolgozót lehet megbízni! Ez az előírás az államháztartás működési rendjéről módosított, 292/2009. (XII.19.) ////////////////////////////////////168. §-a értelmében nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre.
7.1.3. Utalványozás
a./ Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok - az ebben a pontban leírt kivételtől eltekintve - azonosak a 7.1.1. pontban leírtakkal. b./ A jegyző által a polgármesteri hivatalt érintő, aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak utalványozására a polgármesteren kívül a jegyző jogosult.
Ezen felhatalmazás a jutalmak, prémiumok kifizetésének utalványozására nem vonatkozik. c./ A polgármester távolléte esetén utalványozásra az alpolgármester jogosult.
7.1.4. Ellenjegyzés Az ellenjegyzési jogkört - kifizetés jogcímétől, értékhatártól függetlenül a jegyző gyakorolja. A jegyző távolléte és összeférhetetlensége esetén ellenjegyzésre a könyvelő számviteli ügyintéző jogosult. Az egy kötelezettségvállalás alapján, részletekben teljesített kifizetéseket - a részösszegek nagyságától függetlenül - együttesen kell a fentebb jelzett összeghatár figyelembe vételénél számításba venni. a kötelezettségvállaló és ellenjegyző, továbbá az utalványozó és az ellenjegyző · személye nem lehet azonos. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (Ptk.685.§. b/ pontja) vagy maga javára látná el. 7.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai 7.2.1. Kötelezettségvállalás Az önkormányzat (polgármesteri hivatal) anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult (a 7.1.4. pontban megjelölt) személy ellenjegyzése után történhet. A kötelezettségvállalás lehet: alkalmazási okirat, megrendelés, vállalkozási, szállítási szerződés.
Érvényesítés
A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítési feladattal megbízott személy (7.1.2. pont) e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), a számla számszakilag helyes-e, a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás, a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e. Az érvényesítést az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni. Utalványozás Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami a kiadások teljesítésének a bevételek beszedésének - a 7.1.1. és a 7.1.3. pontban megjelölt személyek által történő - elrendelését jelenti. Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: az utalvány megnevezését, az önkormányzat nevét és a terhelendő számlaszámát, a könyvelés módját, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát, a kifizetés vagy bevétel jogcímét, a fizetés időpontját és módját, a kedvezményezett megnevezését, címét, az érintett szakfeladat, illetve a főkönyvi számla számát, megnevezését, az utalványozás keltét, valamint az utalványozó, ellenjegyző aláírását, a könyvelés keltét, a könyvelő aláírását. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján befolyó bevétel beszedését.
7.2.4. Ellenjegyzés A kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy (7.1.4. pont) köteles meggyőződni arról, hogy a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, a jogszabályokat, a képviselő-testület rendeleteit, határozatait, valamint a belső szabályzatokat betartották-e, a kiadások teljesítéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja. Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről az önkormányzat képviselőtestületét 8 napon belül értesíteni kell. A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés, érvényesítés részletes szabályait a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés, érvényesítés rendjére vonatkozó szabályzat rögzíti. 7.3. Pénzeszközök kezelése A polgármesteri hivatal (önkormányzat) költségvetésének végrehajtása során jelentkező bevételeket és teljesítendő kiadásokat az önkormányzat által meghatározott Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezetnél (belföldi pénzintézet) vezetett bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. A polgármesteri hivatal csak egy pénzintézetnél nyithat költségvetési számlát, illetve költségvetési alszámlát, egy elszámolási számlával rendelkezhet.
A költségvetési gazdálkodással és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat ezen a számlán kell lebonyolítani. A költségvetési elszámolási számlán levő szabad pénzeszközök - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely pénzintézetnél elhelyezhetők. A bankszámlákon kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot a következő személyek gyakorolják:
a./ költségvetési elszámolási számla: Sinka Ferenc alpolgármester, Dr. Széles Szabolcs jegyző, Horváth Istvánné ügyintéző A rendelkezési jogot valamennyi megnyitott számlára vonatkozóan rögzíteni kell. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadást csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet teljesíteni. Bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás nem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban a polgármesteri hivatal házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a polgármesteri hivatal elszámolási számláján bonyolódik. Amennyiben a polgármesteri hivatalhoz részben önálló intézmény (intézmények) tartozik, és az elszámolási számlával nem rendelkezik, úgy részére készpénzellátmány biztosítható. Az ellátmány kiutalható pénzforgalmi („K”) betétkönyvbe, vagy postautalványon. Ilyen esetben az ellátmány kezelését külön szabályozni kell.
7.5. Cél- és címzett támogatások igénybevétele A cél- és címzett támogatások igénybejelentése, igénybevétele és elszámolása során a többször módosított 1992. évi LXXXIX. számú törvény és a 9/1998.(I.23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a következők szerint kell eljárni. Cél- és címzett támogatásokra vonatkozó igény csak a képviselő-testület tárggyal kapcsolatos döntése alapján nyújtható be. Az igénybejelentések összeállításáért a jegyző a. felelős. A pályázat kedvező elbírálása esetén megkötendő finanszírozási szerződést a jegyző készíti elő, amit a polgármester és a jegyző ír alá. A beruházásokkal kapcsolatos számlákat a jegyző kollaudálja (kollaudáltatja)*. A kollaudált számla pénzintézethez történő benyújtásáról a polgármester gondoskodik. * Kollaudál: ellenőriz, felülvizsgál, egybevet A beruházással kapcsolatos pénzügyi felhasználásokról - beruházásonként - nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: beruházás megnevezése, beruházással kapcsolatos kiadások tervezett összege, a támogatás mértéke, összege, a kivitelezői számla = benyújtásának időpontja,
= eredeti összege, = kollaudált összege, a beruházással kapcsolatban igénybe vett · = saját forrás, = támogatás.
A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik. A nyilvántartás vezetőjének feladata a beruházás befejezésekor az önkormányzatokért felelős minisztérium részére - a TÁH-on keresztül - küldendő elszámolás elkészítése is. 8. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) kormányrendeletben meghatározott alapelveket. Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, amelyért nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, továbbá a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni a polgármesteri hivatalban a készpénzcsekket, kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést, sorszámozott űrlapokat, anyag be- és kivételezési jegyeket, menetleveleket, étkezési jegyeket, utalványokat, ...................... (lásd még: Pénzkezelési szabályzat) Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók.
A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend és a bizonylati szabályzat tartalmaz.
Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 9.1. Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról Az önkormányzat felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az elismert tartozásállományukról - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhót követő 10-ig az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni. A költségvetési szervek által szolgáltatott adatok összegyűjtéséért, valamint azoknak polgármester és jegyző részére történő átadásáért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. 9.2. Időközi költségvetési jelentés, beszámoló Az önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - a költségvetési szerveket is magában foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott módon kell összeállítani. Az önkormányzati szintre összesített adatokat a tárgyév I-III. hónapjáról április 15. napjáig, I-V. hónapjáról június 15. napjáig, míg I-IX. hónapjáról október 15. napjáig I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő január 15. napjáig kell megküldeni a TÁH-hoz. Az önkormányzati szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és a TÁH-hoz történő továbbításáért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. 9.3. Időközi mérlegjelentés Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek, valamint az önkormányzati hivatalnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készítenie az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 12. számú melléklete szerint.
Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig, a második és negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a TÁH-hoz benyújtani. A polgármesteri hivatal időközi mérlegjelentésének összeállításáért, valamint annak, az intézményi időközi mérlegjelentésekkel együtt TÁH-hoz történő továbbításáért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős.
9.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok A polgármesteri hivatal az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével. A beszámolót a gazdasági szervezet állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével.
9.4.1. A féléves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A
polgármesteri hivatalnak a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie.
A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.
A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és, azt augusztus 10-ig kell benyújtani a TÁH-hoz. A féléves beszámoló összeállításáért és a TÁH-hoz határidőre történő továbbításáért a könyvelő számviteli ügyintéző felelős. 9.4.2. Az éves beszámoló tartalma, beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok Az éves költségvetési beszámoló részei: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-kimutatás, előirányzatmaradvány-kimutatás, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet. Az önkormányzat az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Költségvetési Beszámoló” -val tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve - kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányítószervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, év végi zárlati munkák elkészítése, a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. · Az év végi zárlati munkák során a következőket kell elvégezni: a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival, a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak pénztár-számla adatával,
egyeztetését a főkönyvi
a polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önálló intézmények részére kiutalt ellátmány egyenlegének egyeztetését, a decemberben kifizetett novemberi bérek elszámolását feladás alapján, a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, a
leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők, egyéb követelések) és kötelezettségek(szállítók) állomány-változásának elszámolását a tőkeváltozással szemben,
a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőke-változással egyidejűleg történő elszámolással,
az értékcsökkenések elszámolását, a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a Költségvetési bevételek és kiadások, illetve a Vállalkozási bevételek és kiadások számlára, a Költségvetési bevételek és kiadások és a Vállalkozási bevételek és kiadások számla átvezetését a Költségvetési tartalék, illetve a Vállalkozói tartalék számlára. Az éves beszámoló összeállításáért és a TÁH-hoz határidőre történő továbbításáért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. A beszámoló részét képezi a normatív állami hozzájárulásokkal valamint a címzett- és céltámogatásokkal történő elszámolás. A normatív állami hozzájárulással való elszámolás érdekében a tényleges mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. A tényleges mutatószámok írásban a polgármesteri hivatal részére történő eljuttatásáért az intézményvezető a felelős. A tényleges mutatószámokra vonatkozó adatszolgáltatás határidejét úgy kell kialakítani, hogy annak ellenőrzése a beszámoló elkészítéséig megtörténhessen. Az intézmények által szolgáltatott adatokat a beszámoló végleges összeállítása, a TÁH részére történő leadása előtt ellenőrizni kell. A mutatószámok ellenőrzéséért a jegyző felelős. Az állami költségvetéssel történő elszámolás pénzügyi teljesítéséért. a könyvelő számviteli ügyintéző a felelős. Az éves beszámoló keretében információt kell szolgáltatni továbbá az igénybevett · - cél és · - címzett támogatásokról. A beszámoló összeállításához szükséges adatokat a támogatási formákkal kapcsolatos nyilvántartást vezető személy köteles biztosítani.
9.5. Zárszámadás
A zárszámadási rendelettervezet elkészítéséért a jegyző felelős. A zárszámadást az összehasonlíthatóság érdekében a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani. A rendelettervezetet április 15-ig kell elkészíteni. Az önkormányzat zárszámadásának összeállításával kapcsolatban az intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző évenként kiadásra kerülő zárszámadással és beszámoló készítésével kapcsolatos - rendelkezése szabályozza.
9.6. Önálló költségvetési szervek éves beszámolójának jóváhagyása Az önálló költségvetési szervek gazdálkodásukról éves beszámolót készítenek, amely beszámoló a zárszámadási rendeletben kerül bemutatásra. A beszámolók elbírálásáért és jóváhagyásáért, valamint az intézmények írásbeli értesítéséért a könyvelő számviteli ügyintéző felelős.
10. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások
A polgármesteri hivatalnál a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: a számlarend, számviteli politika, eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, a bizonylati szabályzat, pénzkezelési szabályzat, felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. A szabályzatokat a jogszabályi változásokat, valamint az intézmény feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatoknak tartalmaznia kell a következőket: SZÁMLAREND számviteli alapelvek érvényesülését, az alkalmazandó főkönyvi számlák, számát, megnevezését, az egyes számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét, a főkönyvi számlák vezetésének módját, az egyeztetési kötelezettségeket, a 50.000 Ft alatti (kiértékű), immateriális javak, tárgyi eszközök besorolásának és elszámolásának rendjét, a készlet nyilvántartási árát, az önköltségszámítás rendjét. A számlarend összeállításáért és aktualizálásáért a jegyző a felelős. BIZONYLATI SZABÁLYZAT bizonylati szabályzat célja, tartalma, bizonylati elv, bizonylati fegyelem, bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei, szigorú számadási kötelezettség körébe tartozó bizonylatok felhasználása, nyilvántartása, szigorú számadású nyomtatványok tételes felsorolása, szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása, szigorú számadású nyomtatványok teljes körűségének ellenőrzése, a szigorú számadású nyomtatványok tárolása, őrzése, szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása, a bizonylatok kiállítása, helyesbítése, a bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése, a bizonylatok alaki ellenőrzése,
a bizonylatok számszaki ellenőrzése, a bizonylatok tartalmi ellenőrzése, a bizonylatok szállítása, a bizonylatok tárolása, a bizonylatok őrzése, egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok használata, bizonylati album. A bizonylati szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. SZÁMVITELI POLITIKA a számviteli politika célja tartalma, a számviteli politika részletes előírásai: immateriális javak értékcsökkenése, tárgyi eszközök értékcsökkenése, az értékcsökkenés elszámolásához kialakított módszer megváltoztatása, az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti (kisértékű) immateriális javak és tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása, az értékvesztés elszámolásának feltételrendszere, a beszámoló készítésének határideje, a beszámoló elkészítéséért való felelősség. A számviteli politika elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA az eszközök és források értékelési szabályzata elkészítésének célja és tartalma, eszközök értékelésének szabályai: a mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai, az eszközök beszerzési és előállítási költségének tartalma, egyes eszközök értékelése, források értékelésének szabályai: a mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai, a mérlegben szereplő egyes források értékelése. Az eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős.
LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT a leltározással kapcsolatos fogalmi meghatározások, leltározással szemben támasztott követelmények, a leltárfelvétel előkészítése, a leltározások végrehajtása, befektetett eszközök leltározása,
forgóeszközök leltározása, a leltárfelvétel bizonylatolása, a leltározás eredményének kiértékelése, az eszközök, források értékelése. A leltározási szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA a felesleges vagyontárgyak fajtái, a feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása, a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése, a kezdeményezés módja, a vagyontárgyak értékesítésének szabályai, tárgyi eszközök selejtezése, készletek selejtezése, selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások, a selejtezés végrehajtásának ellenőrzése. A selejtezési szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a bankszámla nyitás feltételei, a megnyitott bankszámlák felsorolása, a házipénztár fogalma, feladata, rendeltetése, a házipénztári pénzkezelés személyi feltételei, pénztáros feladatai, pénztárellenőr feladatai, utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre jogosultak körének és feladatának meghatározása, az egyes feladatokkal összeférhetetlen munkakörök meghatározása, a szükséges pénzkészlet biztosítása, a befizetések, kifizetések szabályozása,
-
pénztárzárlat rendszerességének szabályozása, pénztáros helyettesítése, pénztári kulcsok kezelése, pénz szállítása, pénztári nyilvántartás, elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása, letétek kezelése, nyilvántartása, értékpapírok kezelése, nyilvántartása, valuta (deviza) kezelése, nyilvántartása, szigorú számadású nyomtatványok kezelése.
A pénzkezelés szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az ügyrend 2005. február 1. napján lép hatályba, az SzMSz 2. számú függelékeként. Melléklet Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök: a könyvelő számviteli ügyintézői a humánpolitikai és számviteli ügyintézői a szociális és gyámügyi ügyintézői a jegyzőkönyvvezetői, anyakönyvvezetői, a népességügyi, az iktatási ügyintézői az adóigazgatási, a pénztáros ügyintézői Képzettségi pótlékkal járó munkakörök: a könyvelő számviteli ügyintézői a humánpolitikai és számviteli ügyintézői A Polgármesteri Hivatalnál írásban megküldött formában kell gondoskodni, hogy az ügyrendben foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. (Az eredeti dokumentum kelt, Tiszaug 2005. év január hó 10. nap)
Módosított dokumentum kelt, Tiszaug 2011. év május hó 19. nap ……………………………….. jegyző Aláírásommal igazoltan kijelentem, hogy a fenti Ügyrend tartalmát megismertem és a rám vonatkozó szabályokat alkalmazni fogom. Szokolai Magdolna
…………………………………..
Vargáné Szántó Krisztina
…………………………………..
Herczegné Bálint Katalin
…………………………………..
Nagy Andrea
…………………………………..
Horváth Istvánné
………………………………….
Dr. Széles Szabolcs
…………………………………..
Sinka Ferenc
…………………………………..
Tigyi Istvánné
…………………………………..
Az SZMSZ 3. számú függeléke TISZAUG KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat megalkotta a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 9/2003. (VI. 25.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ). Az SZMSZ-ben a képviselő-testület az Ötv. 38. §-ában meghatározott feladatok ellátására létrehozta az egységes, "Tiszaug Község Polgármesteri Hivatala" elnevezésű hivatalát és figyelemmel az Ötv. 35. (2) bekezdés c) pontjára, illetve az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésére és a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosításáról szóló 259/2005. (X. 25.) képviselő-testületi határozatra az alábbiak szerint határozta meg annak belső szervezetét, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét: 1. A képviselő-testület hivatala (a továbbiakban Hivatal) megnevezése: Tiszaug Község Polgármesteri Hivatala 2. Székhelye: 6064 Tiszaug, Rákóczi Ferenc út 51. 3. Működési területe: Tiszaug község közigazgatási területe 4. A Hivatal jogállása: A Hivatal a képviselő-testület szerve, önálló jogi személy. A Hivatal saját költségvetési szervként működik a saját költségvetési előirányzatai körében. A Hivatal szervezete egységes felépítésű. A Hivatal köztisztviselőit a jegyző nevezi ki. A Hivatal vezetőjét a Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nevezi ki. Felügyeleti szerve: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
A Hivatal irányítása, vezetése, működése 1.
A Hivatal irányítása:
1.1. A polgármester irányítja - a jegyző útján - a Hivatalt, szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
1.2. A jegyző vezeti a Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját. 1.3. A jegyző a Hivatal dolgozói részére szükség szerint tart munkaértekezletet. 2.
A Hivatal köztisztviselői a jegyző által meghatározott munkaköri leírás szerint látják el feladatukat. A jegyző munkaköri leírását a polgármester adja ki. A munkaköri leírás összeállítása, folyamatos karbantartása a jegyző feladata.
3.
4.
A munkáltatói jogok gyakorlása: a.)
A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
b.)
A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében.
A Hivatal működése:
4.1. A munkarend: a.)
A Hivatal dolgozóinak munkarendje: -
hétfőtől csütörtökig 730-1600 óráig,
-
pénteken 730-1330 óráig tart, amely magában foglalja a munkaközi szünetet is.
b.)
Túlmunka végzése esetén szabadidőt a jegyző engedélyezhet.
4.2. Az ügyfélfogadás rendje:
a.)
A Hivatal ügyfélfogadási rendje: -
hétfőn: 800-1600
-
kedden: 800-1600
-
szerdán: 800-1600
-
pénteken: 800-1300
a.)
Csütörtökön – a polgármesteri ügyfélfogadás kivételével- az ügyfélfogadás szünetel. A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:
polgármester: -
hétfőn: 800-1600
-
kedden: 800-1600
-
szerdán: 800-1600
-
csütörtökön: 800-1600
-
pénteken: 800-1300
jegyző -
b.)
hétfőn: 800-1600
-
kedden: 800-1600
-
szerdán: 800-1600
-
pénteken: 800-1300
Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset, stb.), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel. Ennek elbírálására a jegyző, illetve az ügyintéző jogosult.
4.3. A polgármesteri hivatal belső tagozódása: – Igazgatási csoport 5.
– Költségvetési csoport A helyettesítés szabályozása:
5.1. A jegyzőt távolléte esetén az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti. 5.2. Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. 6.
Ügyiratkezelés, ügyintézés:
A Hivatal ügyiratkezelésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési szabályzat határozza meg. 7.
A Hivatal kiadmányozási rendjét a polgármester és jegyző által kiadott kiadmányozási utasításai határozzák meg.
8.
A Hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait a számviteli politika szabályzata szabályozza.
9.
A Hivatal munkájával kapcsolatos testületi előterjesztések előadója a polgármester, illetve a jegyző, egyéb előterjesztések előadója ügyintéző is lehet.
10. 11.
A Hivatal köztisztviselőinek szakmai képzését a jegyző szervezi és ellenőrzi. A hivatalos bélyegzők megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevő nyilatkozatot ír alá. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A jegyző köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé váló bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles.
12.
A Hivatal köztisztviselőinek jogállásáról, munkavégzéséről, jutalmazásáról és egyéb juttatásairól külön rendelet rendelkezik.
A Hivatal feladatai 1.
A Hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg.
2.
A Hivatal valamennyi köztisztviselőjének feladata: -
-
3.
a képviselő-testület és a bizottságok működésével, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységével kapcsolatos meghatározott feladatok ellátása, a helyi képviselők és az országgyűlési képviselők munkájának segítése, a társadalmi szervekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés. A Hivatal köztisztviselőinek munkaköri leírása e dokumentum függelékét képezi.
4. A Hivatal alaptevékenysége: 751153 Önkormányzatok igazgatási tevékenysége Alaptevékenységei: 751153 014034 452025 751845 751878 751922 751966 751856 751757
Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Közvilágítási feladatok Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása Települési vízellátás és vízminőség-védelem Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai
751867
Köztemető fenntartási feladatok
853311
Rendszeres szociális pénzbeli ellátások
853322
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások
853333
Munkanélküli ellátások
853344
Eseti pénzbeli szociális ellátások
853355
Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások
751768
Intézményi vagyon működtetése
851219
Háziorvosi szolgálat
851297
Védőnői szolgálat
924014
Sportintézmények, sportlétesítmények
851286
Fogorvosi ellátás
5. Kiegészítő (vállalkozási) tevékenységei: 751959 902113
Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység
6. Gazdálkodási jogköre: önálló költségvetési szervként működik, az önkormányzat költségvetése által meghatározott éves költségvetési kerettel rendelkezik. Könyvelését és pénzforgalmának kezelését saját maga végzi. Felesleges készleteit értékesítheti - külön szabályozás alapján. Kihasználatlan helyiségeit bérbe adhatja, előre meghatározott díj ellenében. Feladatainak ellátásához állami támogatás és saját bevétel a forrás. Feladatmutatója nincs. Költségvetési számlaszáma: 69800102-16000171-00000000 Az általános forgalmi adónak alanya.
7. Az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve: Berecz Skolasztika Szociális Intézmény A Hivatal pénzügyi csoportja látja el az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveinek pénzügyi-gazdasági tevékenységével járó könyvelési, pénztári feladatait. 8. A Hivatal költségvetési tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket, a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását e dokumentum mellékletében található munkaköri leírások, illetve az ügyrend tartalmazza, melynek célja, hogy részletesen meghatározza a gazdasági szervezet feladatait, a szervezethez tartozó vezetők és beosztottak gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogköreit. 9. A Hivatal pénztári rendje: Minden hónap 5. napján, illetőleg, ha a tárgyhó 5. napja hétvégére esik az azt megelőző utolsó munkanap teljes ügyfélfogadási időben, egyéb munkanapokon 8.00-10.00 óráig tart nyitva. 76 10. , 77 Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4.§ a) alapján Tiszaug Község Polgármesteri Hivatalában vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök az alábbiak: Jegyző Számviteli ügyintéző Számviteli és humánpolitikai ügyintéző Anyakönyvvezető Szabálysértési ügyintéző Szociális ügyintéző Gyámhatósági ügyintéző Adóügyi ügyintéző Érvényesítést végző pénzügyi előadó Utalványozást végző pénzügyi előadó Ellenjegyzést végző pénzügyi előadó Pénztáros
A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet a következő okokból: - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben /3. § (1) a)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében /3. § (1) c)/, 76 77
A 3. számú függelék 10. pontját beiktatta a 181/2008.(IX. 30.) képviselő-testületi határozat. A 3. számú függelék 10. pontját kiegészítette a 70/2009. (III. 31.) képviselő-testületi határozat.
- a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/ - vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő /3. § (2) c)/. Az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka Munkakör pontos 3. § 3. § 3. § 3. § 3. § 3. § megnevezése (2) c) (1) e) (1) d) (1) c) (1) b) (1) a) állami vagy vezetői egyedi közigazgatá közbes feladatai ellátása önkormányzati megbíz állami vagy során si hatósági zerzési támogatások ással önkormányz költségvetési eljárás vagy felhasználásán rendelk ati vagy egyéb szabálysérté során ak vizsgálata, ező támogatásró pénzeszközök si ügyben vagy a felhasználással köztiszt l való felett, továbbá az való viselő döntésre állami vagy elszámoltatás irányuló önkormányzati során. eljárás vagyonnal való lefolytatása gazdálkodás, során valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében Jegyző x x x x x x Szabálysértés x i ügyintéző Számviteli x x x x ügyintéző x x x x Számviteli és Humánpoliti kai ügyintéző Anyakönyvv x ezető x x x Szociális igazgatási ügyintéző Gyámügyi x x x ügyintéző Adóigazgatás x x x x x i ügyintéző
Érvényesítést végző pénzügyi előadó Utalványozá st végző pénzügyi előadó Ellenjegyzést végző pénzügyi előadó Pénztáros
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Kelt.: ....................................................... ............................................... Záró rendelkezések 1.
A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 2006. január 26-án lép hatályba.
2.
A jegyző köteles gondoskodni a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának naprakész állapotáról és arról, hogy azt megismerjék a Hivatal köztisztviselői.
3.
E dokumentum mellékletei: · · ·
1. számú melléklet: munkaköri leírások. 2. számú melléklet: Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata 3. számú melléklet: Pályázati szabályzat
1. sz. melléklet Munkaköri leírások
2. számú melléklet Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata A szervnél a vagyonnyilatkozatok kezelésének helyi szabályait - az Egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján - az alábbiak szerint határozom meg:
1. Általános szabályok 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, melyek a 2007. évi CLII. törvény 3. §-a szerint a Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal megnevezésű szervnél közszolgálatban állnak és vonatkozásukban a Szervezeti és Működési Szabályzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg, továbbá a helyi önkormányzatok által alapított alapítványok esetében az alapítvány tisztségviselőjére. 1.2. A szabályzat tartalma A szabályzat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzésére, - a vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatokra, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadására, - a vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvételére, - a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről való értesítésre, - az átvett vagyonnyilatkozat nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére, - a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó szabályokat
2. A vagyonnyilatkozat őrzése A köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak őrzése:
Az Önkormányzati Hivatalban a vagyonnyilatkozatok őrzéséért a – hivatkozat törvény 7. § a) bekezdése értelmében - következő személyek felelnek: - a jegyző (körjegyző) esetében a munkáltatói jogköröket gyakorló polgármester, - a többi köztisztviselő esetében a jegyző(körjegyző). A nem köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak az őrzése: A nem Önkormányzati Hivatalban dolgozó, de vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozatának őrzéséért a hivatkozott törvény 7. § c) pontja alapján a helyi önkormányzat esetén a jegyző(körjegyző) a felelős.
3. A vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatok A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról, az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal értesíti. Az értesítés tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős nevét, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozati kötelezettségről, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tétel határidejéről, - keltezést és aláírást. Az átvételi elismervény: A vagyonnyilatkozatra-kötelezett személy keltezéssel és aláírással ellátott igazolással köteles átvenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló tájékoztatót, és annak mellékletét képező hozzátartozói nyilatkozatot. A hozzátartozói nyilatkozat: A nyilatkozatban a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köteles megjelölni azokat a vele közös háztartásban élő személyeket (házas, illetve élettárs, gyermek, gyermekek), akik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A nyilatkozat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyeknek a nevét és családi jogállását, - a keltezést és vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett aláírását. A nyilatkozatot 1 példányban kell elkészíteni és átadni a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek. A nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy 5 munkanapon belül köteles visszajuttatni a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személynek.
4. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartása A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében az őrzésért felelős személynek nyilvántartásokat kell vezetnie.
Személyenkénti nyilvántartás A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személyenkénti nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről. A nyilvántartás célja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyek vonatkozásában megállapíthatóak legyenek a nyilatkozat tétellel kapcsolatos legfontosabb információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel során alkalmazott nyilvántartási számát, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség okát, okait, valamint a vagyonnyilatkozat esedékességi időszakait, - a hozzátartozók nevét, családi jogállását, az alkalmazott nyilvántartási számokat, - a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének és teljesítésének dátumait, - a vagyonnyilatkozatok visszaadásának időpontjait, - feljegyzést (pl.: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felszólításról, a késedelmes teljesítés igazolását, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadását stb.). Évenkénti nyilvántartás Az adott évben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt bekövetkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről nyilvántartást kell készíteni. Ezen nyilvántartásba csak azok a közszolgálatban állók kerülnek bele, akiknek tárgyévben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük keletkezett. A nyilvántartás a személyenkénti nyilvántartás alapján készül. A nyilvántartások naprakészsége A nyilvántartások naprakészségéről a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek kell gondoskodnia, különös tekintettel: - adott munkakörök – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott – vagyonnyilatkozat-tételi ok szerinti módosítására, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére és keletkezésére, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok visszaadására. A vagyonnyilatkozatok kezeléséhez szükséges nyilvántartási számok és azok meghatározása A vagyonnyilatkozat kezeléssel kapcsolatos feladatok zökkenőmentesen ellátása érdekében a szerv az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint állapítja meg egyes vagyonnyilatkozat-tételre köteles személyek, valamint a hozzátartozóik vagyonnyilatkozat nyilvántartása során alkalmazandó nyilvántartási szám képzési rendjét. A kiadott nyilvántartási számokról analitikát kell vezetni. A vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartások kezelése A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartásokat a vagyonnyilatkozat mappáktól elkülönítve, de azokkal egy egységben köteles kezelni.
E nyilvántartások vonatkozásában is biztosítani kell az adatvédelmi szabályokat.
5. A vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadása A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy legkésőbb az érintett vagyonnyilatkozattételének esedékességét megelőző 30 napon belül köteles átadni a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat és az egyéb tájékoztató anyagokat. A vagyonnyilatkozat nyomtatványokat a szükséges mennyiségben, azaz: - a közszolgálatban álló részére a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatot 2 példányban, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat hozzátartozónként 2-2 példányban kell átadni. Egyéb tájékoztató anyagként át kell adni: - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejéről, valamint a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatót, valamint - a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatót. A kitöltési útmutató tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos általános tudnivalókat, - a vagyonnyilatkozat szerkezeti felépítésére vonatkozó információkat, - a vagyonnyilatkozat kitöltését és kezelését segítő formai és technikai szabályokat, - a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak helyes értelmezését megkönnyítő magyarázatokat. A vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadásáról az őrzésért felelős személynek keltezéssel és aláírással ellátott igazolást kell kiállítania. A vagyonnyilatkozatok kitöltéséhez, illetve megfelelő borítékban való elhelyezéséhez az őrzésért felelős személynek biztosítani kell a szükséges vagyonnyilatkozat nyilvántartási számokat. (Célszerű a nyomtatványokra a nevet valamint a nyilvántartási számot, a borítékokra pedig csak a nyilvántartási számot már átadáskor ráírni.)
6. A vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvétele A vagyonnyilatkozatokat az érintetteknek két példányban kell kitölteniük, és a kötelezettek által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön borítékba kell helyezniük. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el, amennyiben az azonosító azon még nem szerepel. (A borítékon név nem szerepelhet!) A vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről szóló igazolás: Az őrzésért felelős személy tételes igazolást ad a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozat átvételéről. Az igazolás tartalmazza:
- az átvett vagyonnyilatkozatok számát és az előzőekben említett nyilvántartási számot, - a keltezést, a hitelesítést, és az aláírást. Az igazolást két példányban kell elkészítenie, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozattételre kötelezetté, a másik pedig az őrzésért felelősé.
7. Értesítés a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat átvételével egyidőben írásban tájékoztatni köteles a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyt arról, hogy a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége mikor válik esedékessé. Az értesítés átvételéről átadás-átvételi elismervényt kell kiállítani, és a vagyonnyilatkozat nyomtatványok között meg kell őrizni.
8. Az átvett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozat átvételének tényét az őrzésért felelős személy feljegyzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség személyenkénti, illetve évenkénti nyilvántartásában. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettenként külön mappában kell őrizni. Ebben a mappában kell elhelyezni: - értesítés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítést, valamint a hozzátartozói nyilatkozat átvételét igazoló elismervényt, - tájékoztatást a ..... évi vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a visszaérkezett hozzátartozói nyilatkozatot, - a vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadás-átvételéről szóló igazolást, - a vagyonnyilatkozat kötelezettől történő átvételére vonatkozó igazolást, - a vagyonnyilatkozatokat a lezárt borítékokban, - értesítést a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - igazolást a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítés átvételéről, - vagyonnyilatkozat visszaadásának átadás-átvételi elismervényét, - visszaadással kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, - vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatási eljárás iratait. Fő szabályként kell érvényesíteni azt, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az egyéb iratoktól (személyi anyagoktól és a közszolgálati alapnyilvántartástól is) elkülönítetten kell kezelni.
9. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a nyilatkozattételre köteles közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten, de az egyes személyre vonatkozó dokumentumokat (beleértve a hozzátartozókat is) együttesen köteles kezelni. Az őrzésért felelős, valamint a nyilatkozó által lezárt vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték tartalmát nem bonthatja fel - sem a munkáltató, - sem a nyilatkozó, sem pedig a nyilatkozó hozzátartozója. A borítékok csak a vagyongyarapodási vizsgálat során bonthatóak fel. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról értelemszerűen harmadik személynek sem lehet tájékoztatást adni, s az erre való felhatalmazás semmisnek tekintendő. Amennyiben a vagyonnyilatkozatot tevő írásban nyilatkozik arról, hogy valamely hozzátartozójával már nem él egy háztartásban, úgy az őrzésért felelős személy a bejelentést követő legkésőbb 8 napon belül gondoskodik a hozzátartozóra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról. Az átadás-átvételről írásbeli elismervényt kell készíteni.
A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályai: A főbb adatvédelmi szabályok a következők: - Gondoskodni kell a papíralapú adatok, dokumentumok biztonságos tárolásáról. - A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. A tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokon kívül más irat ne legyen ott, valamint a tárolóhely kizárólag a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon. - Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. - Amennyiben a tároló kulcszáras, a tároló kulcsával csak a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy rendelkezhet. Ha a kulcs elveszik, haladéktalanul gondoskodni kell a zár lecseréléséről. - Amennyiben a tároló elektronikus zárószerkezettel rendelkezik, akkor csak a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy ismerheti a nyitási kódot. - Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, a helyiségbe nem léphet be más személy csak az, akinek az iratait kezelik. - A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés védelméért az őrzésért felelős személy tartozik felelősséggel.
10. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát legkésőbb 8 napon belül, de lehetőség szerint - a munkaviszony megszűnés esetén a munkaviszony megszűnésének napján,
- az új vagyonnyilatkozat átvételével egyidőben a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat visszaadási kötelezettség értelemszerűen kiterjed a vagyonnyilatkozatot tevő saját, valamint a hozzátartozóira vonatkozó vagyonnyilatkozatokra is. A visszaadást hitelt érdemlően dokumentálni kell. A vagyonnyilatkozat visszaadása vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy jelenlétében történhet. Ha szükséges, az érintettet levélben, telefonon, elektronikus úton tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot részére vissza kell adni, s ezért személyesen meg kell jelennie. Az átadás-átvételről elismervényt kell kitölteni. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személynek személyesen nem lehet visszaadni a vagyonnyilatkozatot (pl.: a nyilatkozó halála miatt), az őrzésért felelős személynek gondoskodnia kell a vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely egyenlő értékű az átadás-átvételi elismervénnyel. A visszaadás tényét a személyenkénti nyilvántartásba az őrzésért felelős személy feljegyzi.
11. A vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos feladatok A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányait is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Az őrzésért felelős személy köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban értesíteni a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárása során. Az írásbeli értesítésnek tartalmazni kell legalább a közszolgálatban álló személy meghallgatásának célját, a meghallgatás időpontját, módját. Az írásbeli értesítést legalább 8 nappal a meghallgatás előtt el kell juttatni az érintettnek. Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha - a bejelentő névtelen, illetve - a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Az érintett meghallgatására érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.
A meghallgatás során ismertetni kell a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel a meghallgatás célját, okát. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett számára biztosítani kell azt, hogy a meghallgatását megalapozó bejelentésre reagáljon, tisztázzon egyes tényeket, körülményeket. A bejelentést úgy kell ismertetni, hogy a bejelentő személyiségi jogai ne sérüljenek. A meghallgatás során: - a bejelentésben meghatározott tények, körülmények kerülnek tisztázásra, - történik a bejelentés és a vagyonnyilatkozatban szereplő vagyoni helyzet összevetésére. A meghallgatás során fel kell hívni az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett figyelmét arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, de akkor az őrzésért felelős a rendelkezésre álló iratok és ismeretei alapján fog dönteni arról, hogy kezdeményezi-e az ellenőrzési eljárást vagy sem. A meghallgatás végén jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy az őrzésért felelős: - kezdeményezi-e az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát vagy sem, illetve - ismételt meghallgatást tart-e szükségesnek, melyre a szükséges dokumentumokat, igazolásokat beszerezheti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. Az őrzésért felelős a vizsgálatot csak akkor kezdeményezheti az adóhatóságnál: - ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódtak hitelt érdemlően, vagy - ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
12. Záró rendelkezések A szabályzatot 2011. május 26-től kell alkalmazni. Kelt.: 2011. május 19. …................................................... Sinka Ferenc polgármester
…................................................... Dr. Széles Szabolcs jegyző
Melléklet A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartási szám képzési rendje A vagyonnyilatkozat-tételi feladatok ellátása során a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vonatkozásában egy nyilvántartási számot kell használni. A nyilvántartási szám egy hat pozícióból álló kód.
Az első négy pozíció Leírása A munkavállalók sorszáma 0001-től kezdve egyesével emelkedő sorszáma (maximum 9999-ig) a munkavállalók nyilvántartási szám megadáskori betűrendjében
Az 5-6. pozíció Értékek Leírása 0001-től A vagyonnyilatkozatra kötelezett saját 9999személyére ig A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hatodik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hetedik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő nyolcadik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő kilencedik gyermek személyére
01 11 21 22 23 24 25 26 27 28 29
3. számú melléklet PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT 1.
Bevezetés, a szabályzat hatálya
Jelen szabályzat célja, hogy meghatározásra kerüljenek Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére az európai uniós pályáztatással összefüggő feladatok ellátásának rendje, feladattelepítés szabályozása, információáramlás rendje, pályázatfigyelés,- készítés és -lebonyolítás önkormányzati szintű feladatai, valamint az előzőek ellenőrzési kötelezettsége feladatai és felelősei. Jelen szabályzat személyi hatálya Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkaviszonyban álló munkavállalóira, tárgyi hatálya kiterjed mindazon európai uniós pályázatokra, melyeket Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete végrehajtó szervére a Polgármesteri Hivatal részére határozatban megjelölt. A nem uniós pályázatok vonatkozásában is e szabályzatban foglaltak az irányadók. 2.
Fogalom-meghatározások
Kedvezményezett: a nyertes Pályázó, a támogatott egyedi kérelmező, illetve amennyiben a támogatást elnyert Pályázó a pályázatban Kötelezettségvállaló szervezetet jelölt meg, a Kötelezettségvállaló szervezet; Kötelezettségvállaló szervezet: a jogi személyiséggel nem rendelkező Pályázónak Kötelezettségvállaló szervezetet kell megjelölni. A Kötelezettségvállaló szervezet a Pályázó által a pályázatban megjelölt, a pályázati projekt, illetve program végrehajtására, a támogatás Pályázó általi felhasználására és elszámolására a támogatási szerződés aláírásával kötelezettséget vállaló jogi személy; Megvalósítás helye: az a hely, ahol a projekt, illetve a program megvalósul; Pályázat: a pályázati felhívásban a támogatás feltételeként meghatározott adatokat, igazolásokat, mellékleteket, projekt-leírást vagy programot és annak költségvetését tartalmazó dokumentum. A pályázat, a szerződéskötés feltételeként meghatározott dokumentumok, valamint a pályázat lezárásáig beküldött és elfogadott módosítási kérelmek a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Pályázatkezelő: a pályáztatást végző, a pályázati projektek, illetve programok tartalmi és pénzügyi megvalósítását ellenőrző szerv; Pályáztató: az a szerv, illetve szervezet, aki a pályázatot meghirdeti (kiírja); Pályázó: amennyiben a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a támogatást pályázati úton igénylő jogi személyek; Program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg; Projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező terv; Saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül; Számlatulajdonos szervezet: az önálló bankszámlával nem rendelkező Pályázónak bankszámlával rendelkező szervezetet kell megjelölni a pályázatban, amely a támogatási összeg fogadására saját bankszámláját az önálló bankszámlával nem rendelkező Kedvezményezett részére biztosítja;
Támogatási összeg: a támogatási szerződés alapján átutalt pénzösszeg, eszköztámogatás esetén a szerződéskötés-kori bruttó nyilvántartási érték; Támogató: a támogatás forrása felett rendelkezésre jogosult szerv, illetve szervezet, aki a Kedvezményezetteket támogatásban részesíti;
3.
Pályázatfigyelés
Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal feladatai: 3.1. Együttműködni köteles a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás, továbbá a Kunszentmárton és Térsége Többcélú Társulás munkaszervezetével. 3.2. Figyelemmel kíséri a pályázati felhívásokat. 3.3. Fenntartói megállapodás alapján pályázatfigyelő gazdasági társasággal köteles együttműködni. 3.4. Köteles figyelemmel kísérni a megyei önkormányzat, közigazgatási hivatal, a különböző uniós pályázati rendszerek irányító hatóságainak, minisztériumok pályázati felhívásait, iránymutatásait, közleményeit, tájékoztatóit. 3.5. Értékelnie kell a pályázati alternatívákat a Gazdasági Program, Ciklus Program, Fenntartói döntések tükrében. 3.6. Javaslatot kell tennie az önkormányzati fejlesztések anyagi forrásait biztosítandó pályázatok elkészítésére, ennek keretében előterjesztést készít a döntéshozók részére, javaslatot tesz a közbeszerzési szabályzat szerinti eljárásra, költségvetési, vagyoni (biztosítékadási, folyószámla lekötési, ingatlanterhelési stb.) vonatkozású döntések meghozatalára. A pályázatfigyelésért a mellékletben meghatározott személy tartozik felelősséggel. 4.
Pályázatkészítés
Tiszaug Község Polgármesteri Hivatala feladata 4.1. Fenntartói döntés alapján ellátja a pályázati dokumentáció előkészítését, ennek keretében árajánlatokat, tervdokumentációkat, nyilatkozatokat, igazolásokat szerez be, illetve megbízás alapján szereztet be. 4.2. Saját működési körében vezetett nyilvántartások alapján elemző dokumentumokat készít. 4.3. A KSH, TEIR stb. adatbázisok alapján elemző dokumentumokat készít. 4.4. Fenntartói döntés alapján ellátja a fejlesztési, beruházási tervdokumentációk engedélyezési eljárásával kapcsolatos teendőket. 4.5. Letölti a pályázattal kapcsolatos mindennemű dokumentációt. 4.6. A pályázati anyagokban részletezett eljárásrend és tartalommal elkészíti a pályázati dokumentációt, azt a szükséges módon benyújtja. A pályázatkészítésért a mellékletben meghatározott személyek tartoznak felelősséggel.
5.
Pályázatmenedzselés
Tiszaug Község Polgármesteri Hivatala feladata
5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
5.5. 5.6. 5.7.
A pályázati dokumentáció benyújtását követő feladatokat (hiánypótlás) ellátja a pályázat befogadásáig. A pályázat elfogadását követően a támogatási szerződés aláírásáig bezáróan beszerzi azokat a nyilatkozatokat, igazolásokat, egyéb dokumentációkat, amelyek szükségesek a támogatási szerződés megkötéséhez. Ellátja a támogatási összeg lehívásával kapcsolatos feladatokat. A pályázatban megjelölt és támogatott cél megvalósítása érdekében előkészíti a vonatkozó jogszabályok alapján a kivitelező, szolgáltató stb. kiválasztásához szükséges eljárás dokumentációját (pl.: közbeszerzési kiírás), fenntartói döntést előkészítő (előterjesztés, határozat-tervezet, megállapodás-tervezet) iratokat. A pályázattal kapcsolatban keletkezett iratokat elkülönítetten kezeli. A támogatási szerződésben rögzítettek alapján előkészíti a pályázati elszámolást. Közreműködik az ellenőrzésekben.
A pályázatmenedzselésért a mellékletben meghatározott személyek tartoznak felelősséggel.
6.
Feladatellátás rendje
6. 1. Feladatellátásért felelős köztisztviselő: Tiszaug Község Polgármesteri Hivatal vezetője mint munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott munkaköri leírások alapján köteles feladatát ellátni a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok megtartásával. 6. 2. Feladatellátásért felelős közalkalmazottak: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete, és a polgármester mint munkáltatói jogkört gyakorlója által kiadott munkaköri leírás alapján köteles feladatát ellátni a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok megtartásával. 6.3. E szabályzat hatálya alá tartozó eljárásokról a felelősök évente kötelesek beszámolni. 6.4. Önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás Tiszaug Község Polgármesteri Hivatala köteles az önkormányzat nevében benyújtott pályázatokról naprakész nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza éves bontásban a benyújtott pályázat pályázati azonosítóját, a pályázat kiírója megnevezését, a pályázat címét, hivatali iktatószámát, a beruházás összköltségvetését (hivatalos fizetőeszközben), támogatási intenzitás mértékét (%-ban), támogatásként igényelt összeg nagyságát (hivatalos fizetőeszközben), önrész nagyságát (hivatalos fizetőeszközben), eredményét (nyert (NY), elutasítva formai indokok alapján (EFI), elutasítva forráshiány miatt (EFH), nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés száma, kapcsolódó kivitelezői, megbízási stb. szerződés száma, elszámolás határideje, pályázati eljárás státusza (támogatási szerződéskötés folyamatban (F), megvalósítás alatt (MA), elszámolás folyamatban (EF), elszámolva és lezárva (EL), Felelős megvevezése.
6.5. Információáramlás rendje E szabályzatban meghatározott feladatok ellátásáért felelősök kötelesek egymással minden olyan információt megosztani, amely a feladatellátás hatékonyságát eredményezi. Az információáramlás hatékonyságát eredményező eljárást a hivatal vezetője köteles kialakítani. 7. Ellenőrzési rend A hivatalra vonatkozó jogszabályok (Áht., Ber.) és belső szabályzatok alapján történik. 8. Ösztönzők Az adott pályázati eljárásban (3-5. pont szerinti feladatokban) közreműködők között a pályázattal lehívott összeg bruttó 10%-át meg nem haladó mértékű, a feladatellátás mértékéhez igazodó jutalom fizethető ki. A jutalom felosztásáról a munkáltatói jogkört gyakorló köteles intézkedni. 9. Szankciók A hivatal dolgozóival szemben alkalmazható jogszabályi rendelkezések szerint.
Sinka Ferenc s.k. polgármester
Dr. Széles Szabolcs s.k. jegyző
A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát 2/2006. (I.26) képviselő-testületi határozat fogadta el.
……………………………………. Dr. Széles Szabolcs s.k. jegyző