Előterjesztés A Képviselő-testület május 22-i ülésére

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere

2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. · Postacím: 2461 Tárnok, Pf.: 3. Tel.: 06 (23) 387 019 · 06 (23) 387 031 · Fax: 06 (23) 387 108 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-18, Szerda: 8-16 · E-mail: [email protected] · www.tarnok.hu

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Előterjesztés

A Képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére

Tárgy:

Javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására

Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34.§ (4) szakasza kimondja, hogy „ A képviselő testület (…) - az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja költségvetési rendeletét.” Előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más részelőirányzat, illetve költségvetési létszámkeret növelése vagy csökkenése. A 2014. február 6-i ülésén döntött a képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről szóló 1/2014. (II.7.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: „R”) elfogadásáról. 1/2014. (II.7.) számú önkormányzati rendelet Bevételi főösszegét Kiadási főösszegét

963.916 ,-e Ft-ban 963.916 ,-e Ft-ban

határozta meg.

6/2014. (IV.28.) számú önkormányzati rendelet Bevételi főösszegét Kiadási főösszegét

1.574.969 ,-e Ft-ban 1.574.969 ,-e Ft-ban

határozta meg.

Az „R” bevételi és kiadás főösszegét a rendelet-tervezet alapján Bevételi főösszegét Kiadási főösszegét

1.637.765,-e Ft-ban 1.637.765,-e Ft-ban

határozza meg.

A költségvetés módosítását az alábbi részletezés szerint javasoljuk: Bevételi oldal:

+62.796 e Ft

3. Önkormányzat költségvetési támogatása Önkormányzat Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (belső rendezés miatt) Szociális és gyermekvédelmi feladatok támogatása (belső átrendezés miatt -7.764 e Ft, rendszeres szoc +1.330 e Ft, lakásfenntartási támogatás +2.168 e Ft, fogl. hely. támog +2.972 e Ft) Központosított előirányzatok (előző évről áthúzódó bérkompenzáció +503 e Ft, e-útdíj támogatás 187 e Ft) Önkormányzatok kiegészítő támogatásai (bérkompenzáció I. név +1.180 e Ft) 6. Végleges pénzeszköz átvétel Működési célú pénzeszköz átvétel Önkormányzat (közcélú foglalkoztatottak bértámogatása +6.238 e Ft, földvédelmi járulék visszafizetése +17.072 e Ft) Polgármesteri Hivatal (országgyűlési választások +1.108 e Ft) Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel (BM pályázat óvoda felújítására +25.546 e Ft, útépítésre Subterra A.S. támogatása +4.492 e Ft)

Kiadási oldal

+8.340 e Ft +7.764 e Ft -1.294 e Ft

+690 e Ft

+1.180 e Ft

+54.456 e Ft +24.418 e Ft

+30.038 e Ft

+62.796 e Ft

1.Működési kiadások:

+43.228 e Ft

a) Személyi juttatások:

+8.721 e Ft

Önkormányzat (közfoglalkoztatottak I. n.évi bére) Polgármesteri Hivatal

+6.716 e Ft +1.424 e Ft

(bérkompenzáció +744 e Ft, választás +680 e Ft) Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat (bérkompenzáció) Mesevár Óvoda (bérkompenzáció)

+370 e Ft +211 e Ft

b) Munkaadókat terhelő járulékok Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Mesevár Óvoda

+1.475 e Ft +906 e Ft +413 e Ft +99 e Ft +57 e Ft

c) Dologi és egyéb folyó kiadások Önkormányzat térfigyelő működtetése 2014. márc.1-jétől +199 e Ft, Dr. Card egészségkártya 31/2014 (IV. 24.) KT Hat. +236 e Ft) Polgármesteri Hivatal (őrző-védő Kft választásokra +200 eFt, választási kiadások +216 e Ft, kötelező IT biztonsági szabályzat és felügyelet +673 e Ft, winchester csere +180e Ft, TAKARNET használati jog +102 e Ft, szünetmentes egységek +300 e Ft) Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat (fizetendő ÁFA kiadásaira), Mesevár Óvoda (fizetendő ÁFA +1.000 Ft, eszközök beszerzése 34/2014 (IV. 24.) KT Hat. +127 e Ft)

+8.233 e Ft +435 e Ft

g) Végleges pénzeszköz átadás Önkormányzat (Köz-Ért Kft személyi kiadás +356 e Ft, digitális kamera +900 e Ft) földvédelmi járulék kifizetése +17.072 e Ft) h) Társadalom- és szoc. pol. kiadások Önkormányzat (rszres szoc. segély +1.330 e Ft, lakásfenntart. tám. +2.168 e Ft, foglakoztatás helyettesítő tám. +2.973 e Ft) 2. Felhalmozási kiadások: Önkormányzat b) önkormányzati beruházások 9. sz. táblázat szerint (óvoda felújítása +25.546 e Ft, digitális kamera beszerzés Kft-nek átadva -900 e Ft, Dózsa Gy. 73-81 csatornaép. csatorna önrészbe áttéve -5.000 e Ft közig. fejl. pályázat tartalékból áttéve +500 e Ft) 4. Céltartalékok

+1.671 e Ft

+5.000 e Ft +1.127 e Ft

+18.328 e Ft

+6.471 e Ft

+24.646 e Ft +20.146 e Ft

+141 e Ft

11. sz. táblázat szerint a)Működési -8.652 e Ft (ÁFA befiz Óvoda -1.000 e Ft, ÁFA befiz. TSZVSZ -5.000 e Ft, közfoglakoztatottak béréhez önrész -1.384 e Ft, őrző-védő szolgáltatás -200 e Ft, IT biztonsági szabályzat -673 e Ft, winchester csere-180 e Ft, TAKARNET jogosultság -102 e Ft, szünetmentes egységek vásárlása -300 e Ft, e-útdíj támogatás +187 e Ft) b)Felhalmozási (térfigyelő működtetés -199 e Ft, közig. fejl. pályázat -500 e Ft, pe. átvétel Subterra S.A. +4.492 e Ft, Dózsa Gy u. csatorna áttéve beruházásból +5.000 e Ft)

+8.793 e Ft

A fejlesztési céltartalék szerkezete megváltozott. A csatornázási társulással történt egyeztetés után önkormányzatunk önrésze 384.272 e Ft. Ennek biztosításához összevontuk a különböző jogcímeken a csatornaépítésre elkülönített pénzeszközöket. Így erre a sorra került a viziközmű társulattól átvett 27.218 e Ft, a lakossági csatorna befizetés 16.288 e Ft, a beruházások közül átvezetett Dózsa György úti csatornaépítés 5.000 e Ft, a szabad kötvényrészből meglévő 6.679 e Ft, értékpapírból származó bevételből 464 e Ft-ot. 5. Általános tartalék -719 e Ft 11. sz. táblázat szerint (Dr. Card -236 e Ft, eszközbeszerzés OVI -127 e Ft, Köz-Ért pe. átadás -356 e Ft) Tisztelt Képviselő Testület! Kérem az előterjesztés mellékelte szerinti rendelet-tervezet megtárgyalását és elfogadását. A rendelet-tervezet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges.

Tárnok, 2014.május 12.

Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. számú önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló módosított 1/2014. (II.7) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában, a 32. cikk (2) bekezdésben, valamint az államháztartásról szóló 2011. CXCV. tv. 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2014. évi költségvetéséről 1/2014. (II.7.) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban: R) az alábbiak szerint módosítja. A rendelet hatálya 1. § (1) Az „R” 2. §. (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép (1)

A képviselő-testület Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2014. évi költségvetésének Bevételi főösszegét Kiadási főösszegét

1.637.765 e Ft-ban 1.637.765 e Ft-ban

állapítja meg. (2)

Az (1) bekezdés szerinti bevételi és kiadási főösszegből az Áht. 23 §-a szerinti a a a a a a

tárgyévi pénzforgalmi költségvetési bevételek összege tárgyévi pénzforgalom nélküli bevételek összege tárgyévi pénzforgalmi költségvetési kiadások összege tárgyévi pénzforgalom nélküli kiadások összege költségvetési hiány összege költségvetési többlet

finanszírozási finanszírozási finanszírozási finanszírozási

műveletek bevétele műveletek kiadása hiány többlet

928.219 e Ft 709.546 e Ft 1.071.839 e Ft 546.116 e Ft 0 e Ft 19.810 e Ft 0 e Ft 19.810 e Ft 0 e Ft 0 e Ft

a hiány belső finanszírozása a hiány külső finanszírozása

19.810 e Ft 0 e Ft 2. §

Az „R” 7. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép (1)

A 2. §-ban jóváhagyott kiadásokból az önkormányzat tartalék előirányzata a 11. számú melléklet szerint 546.116 e Ft, ebből általános tartalék működési céltartalék fejlesztési céltartalék

11.241 e Ft 35.671 e Ft 499.204 e Ft

3. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a módosított „R” 1-20 számú melléklete helyébe e rendelet 1-20 számú melléklete lép .

Szolnoki Gábor polgármester

dr. Simon Mária jegyző

Kihirdetési záradék: A rendeletet a Képviselő-testület a 2014. május . napján tartott ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetve: Hatálybalépés:. Kihirdetés megtörténtét igazolja: dr. Jenei-Kiss Gergely aljegyző

bevételek 1_ sz Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre tervezett bevételei /FŐTÁBLA/ Önkormányzat Megnevezés

1 1. Intézményi működési bevételek

1. sz. melléklet Önállóan működő intézmények

Polgármesteri Hivatal

2014. évi eredeti előirányzat

módosított ei. IV. hó

módosított ei. V. hó



2

3

4

5

6

V. 2014. évi eredeti előirányzat

7

8

9

500

500

500

Egyéb saját bevételek

32 559

32 559

32 559

14 389

14 389

14 389

56 748

56 748

ÁFA bevételek,-visszatérülések

15 716

15 716

15 716

3 831

3 831

3 831

15 322

15 322

6 000

6 000

6 000

212 350

212 350

212 350

Helyi adók

0

0

0

72 070

0

V. 2014. évi eredeti előirányzat

11

10

54 775

2. Önkormányzat sajátos (közhatalmi) bevételei

18 220

módosított ei. hó

54 775

Hozam- és kamatbevételek

18 220


54 775

Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek

18 220


Önkormányzat összesen

72 070

0

72 070



12

13

145 065

145 065

500

500

500

56 748

103 696

103 696

103 696

15 322

34 869

34 869

34 869

6 000

6 000

6 000

212 350

212 350

212 350

0

145 065

177 000

177 000

177 000

177 000

177 000

177 000

Átengedett központi adók

25 000

25 000

25 000

25 000

25 000

25 000

Bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek

10 350

10 350

10 350

10 350

10 350

10 350

420 624

420 624

428 964

420 624

420 624

428 964

Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

167 536

167 536

175 300

167 536

167 536

175 300

Egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatok támogatása

166 512

166 512

166 512

166 512

166 512

166 512

Szociális és gyermekvédelmi feladatok támogatása

70 180

70 180

68 886

70 180

70 180

68 886

Kulturális feladatok támogatása

10 578

10 578

10 578

10 578

10 578

10 578

5 818

5 818

6 508

5 818

5 818

6 508

29 651

29 651

29 651

29 651

29 651

29 651

25 651

25 651

25 651

25 651

25 651

25 651

0

0

0

4 000

4 000

4 000

3. Önkormányzat költségvetési támogatása

Központosított előirányzatok Önkormányzatok kiegészítő támogatásai 4. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

0

0

0

0

0

0

1 180

1 180 0

0

0

0

0

0

Pénzügyi befektetések bevételei Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei

4 000

4 000

4 000

5. Támogatásértékű bevételek, kiegészítések

17 633

17 633

17 633

Működési célú támogatásértékű bevételek

17 633

17 633

17 633

0

0

0

0

0

0

17 633

17 633

17 633

17 633

17 633

17 633

Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek

0

0

0

Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány átvétel

0

0

0

Kiegészítések, visszatérülések 6. Végleges pénzeszközátvétel Működési célú pénzeszközátvétel Áh-n kívülről

40 000

40 000

40 000

40 000

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel Áh-n kívülről 7. Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése

93 348

0

0

63 310

1 108

0

0

0

1 108

30 038 100

100

100

100

100

100

0

0

0

0

0

0

0

0

0

40 000

40 000

94 456

40 000

40 000

64 418

0

0

30 038

100

100

100 100

100

100

Felhalmozási célú kölcsön igénybevétele

0

0

0

8. Felügyeleti szervtől kapott támogatás

0

0

0

Pénzforgalmi költségvetési bevételek (1+…+8)

A

9. Pénzforgalom nélküli bevételek

775 133

775 133

836 821

18 220

18 220

19 328

72 070

72 070

72 070

865 423

865 423

928 219

98 493

709 546

709 546

0

0

0

0

0

0

98 493

709 546

709 546

Előző évi működési pénzmaradvány igénybevétele

74 781

90 005

90 005

74 781

90 005

90 005

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány igénybevétele

23 712

619 541

619 541

23 712

619 541

619 541

B

Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek (9)

98 493

709 546

709 546

0

0

0

0

0

0

98 493

709 546

709 546

I.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (A+B)

873 626

1 484 679

1 546 367

18 220

18 220

19 328

72 070

72 070

72 070

963 916

1 574 969

1 637 765

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10. Hitelek

II.

0

0

0

Felhalmozási célú hitelfelvét.,kötvénykibocsátás

0

0

0

Értékpapírok bevételei

0

0

0

Likviditási célú hitel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (10)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11. Költségvetési szervnek nyújtott támogatás miatti korrekció 12. Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek 13. BEVÉTELEK ÖSSZESEN (I.+II.-11+12)

873 626

1 484 679

1 546 367

18 220

Oldal 1

18 220

19 328

72 070

72 070

72 070

0

0

0

963 916

1 574 969

1 637 765

kiadások 2_ sz Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre tervezett kiadásai /FŐTÁBLA/ 2. sz. melléklet

Önkormányzat

Megnevezés

1

1. Működési kiadások a.) személyi juttatások b.) munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó c.) dologi és egyéb folyó kiadások

ebből Köz-Ért Kft-nek d.) támogatásértékű kiadások

Önállóan működő intézmények















2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

282 018 8 498

297 869 9 338

330 725 16 054

228 771 129 860

235 126 133 403

238 634 134 827

343 568 191 238

348 067 192 835

354 931 193 416

854 357 329 596

881 062 335 576

924 290 344 297

2 294

2 521

3 427

35 612

36 569

36 982

55 096

55 528

55 684

93 002

94 618

96 093

120 863

125 094

125 529

63 299

65 154

66 825

97 234

99 704

105 831

34 036

36 036

36 036

56 400

56 400

56 400

281 396

34 036

e.) előző évi előirányzat-,pénzmaradvány átadás f.) költségvetési szervnek folyósított támogatás g.) végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre

ebből Köz-Ért Kft-nek h.) társadalom- szoc.pol és egyéb jutt. tám.

2. Felhalmozási kiadások

65 973

76 526

94 854

46 000

50 653

51 909

27 990 15 179

27 990 110 337

34 461 134 983

14 000

107 939

132 585

1 179

2 398

B I.

17 066

0 0 17 066 0 17 066

0

0

0

0

0

0

0

0

482 774

228 771

235 126

238 634

343 568

348 067

354 931

869 536

1 008 465

1 071 839

534 734 44 323 490 411 11 960

535 375 35 671 499 704 11 241

0

0

0

0

0

0

59 981 39 330 20 651 14 589

534 734 44 323 490 411 11 960

534 875 35 671 499 204 11 241

74 570

546 694

546 616

0

0

0

0

0

0

74 570

546 694

546 116

371 767

971 966

1 029 390

228 771

235 126

238 634

343 568

348 067

354 931

944 106

1 555 159

1 617 955

19 810

19 810

19 810

0

0

0

0

0

0

19 810 0

19 810 0

19 810 0

19 810

19 810

19 810

19 810

19 810

19 810

0

0

0

19 810

19 810

19 810

0

0

0

17 066

17 066

5. Általános tartalék

59 981 39 330 20 651 14 589

B Pénzforgalom nélküli költségvetési kiadások (4.+5.)

a.) működési hitelek, kölcsönök kiadásai b.) felhalmozási hitelek, kölcsönök kiadásai

7. Értékpapírok kiadásai

II. II. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (6.+7.) 8.

19 810

19 810

19 810

0

0

0

0

0

0

Költsévetési szerveknek nyújtott támogatás miatti korrekció

9.. Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN (I.+II.+8.-9.) 11.

51 909

2 398

425 272

I. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (A+B)

50 653

0 0 17 066 0 17 066

297 197

6. Hitelek, kölcsönök kiadásai

94 854

0

b.) önkormányzati felújítások

b.) felhalmozási

76 526

2 398

17 066

a.) működési

65 973

0 0 0 0 0

0

4.

0

1 179

0

a.) intézményi felújítások

Céltartalékok

0

2 398

0

g) kezességvállalásból származó kifiz. Áh-n kívülre

A Pénzforgalmi költségvetési kiadások (1.+2.+3.)

0

34 461 130 483 0 128 085 0 0

0

f.) kölcsönnyújtás

A

56 400 0

27 990 110 337 0 107 939 0 0

d.) támogatásértékű kiadások

3. Felújítás

56 400 0

27 990 15 179 0 14 000 0 0

c.) pénzügyi befektetések kiadásai e.) végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre

298 185

36 036

56 400 0

46 000

a.) intézményi beruházások b.) önkorm. beruházások

289 952

36 036

391 577

991 776

1 049 200

228 771

235 126

Oldal 2

238 634

343 568

348 067

354 931

0

0

0

963 916

1 574 969

1 637 765

3. sz. melléklet 2014. évi eredeti előirányzat

Bevételek

Módosított ei. hó

IV. Módosított ei. hó

V.

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK

I. 1.

A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások

2.

A központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatások

3.

Működési célú támogatás Áht.-on belülről

414 806

Helyi önkormányzattól

5 818

5 818

7 688

17 633

17 633

17 633

4.

1.

Személyi juttatások

2.

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

15 500

15 500

15 500

3.

Dologi kiadások

933

933

933

96 093

281 396

289 952

298 185 34 461

Általános tartalék

14 589

11 960

11 241

Céltartalék

39 330

44 323

35 671

7. 8.

Adók

344 297

151 254

Fejezeti kezelésű előirányzat bevételként elszámolható összeg

212 350

94 618

27 990

Térségi fejlesztési tanácstól az Áht.központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből

Közhatalmi bevételek

335 576

93 002

149 992

Egyéb működési célú kiadások

1 200

329 596

27 990

Ellátottak pénzbeli juttatásai

5.

1 200

V.

122 373

4.

Nemzetiségi önkormányzattól

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatból

IV. Módosított ei. hó

421 276

Elkülönített állami pénzalapból Társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból

Módosított ei. hó

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK

I.

414 806


Kiadások

1 200

212 350

212 350

202 000

202 000

202 000

Bírságok

6 350

6 350

6 350

Díjak

4 000

4 000

4 000

Illetékek Járulékok Hozzájárulások

Más fizetési kötelezettségek 5.

Intézményi működési bevétel

145 065

145 065

145 065

Áru-és készletértékesítés

37 200

37 200

37 200

Nyújtott szolgáltatások ellenértéke

27 500

27 500

27 500

Bérleti díj bevételek

21 036

21 036

21 036

Intézményi ellátási díjak

18 140

18 140

18 140

320

320

320

34 869

34 869

34 869

Alkalmazottak térítése Áfa bevételek Hozam -és kamatbevételek

6 000

6 000

6 000

6.

Működési célú átvett pénzeszköz

40 000

40 000

64 418

7.

Előző évi előirányzat maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele

74 781

90 005

90 005

910 453

925 677

958 435

-

-

Működési bevételek összesen

FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK

II. 1.

Felhalmozási célú támogatás Áht.-on belülről

Működési kiadások összesen

954 411

971 202

FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK

II. 1.

Beruházások

Elkülönített állami pénzalapból

2.

Felújítások

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból

3.

Egyéb felhalmozási kiadások

Helyi önkormányzattól

4.

Általános tartalék

Nemzetiségi önkormányzattól

5.

Céltartalék

-

908 276

14 000

107 939

128 085

17 066

17 066

1 179

2 398

2 398

20 651

490 411

499 204

Térségi fejlesztési tanácstól az Áht.központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből Fejezeti kezelésű előirányzat bevételként elszámolható összegből A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatból 2.

Felhalmozási bevétel tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése pénzügyi befektetések bevételei

29 651

29 651

29 651

25 651

25 651

25 651

4 000

4 000

4 000 30 038

3.

Felhalmozási célú átvett pénzeszköz

4.

Előző évi előirányzat maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele

23 712

619 541

619 541

Felhalmozási bevételek összesen

53 363

649 192

679 230

MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK

III.

Felhalmozási kiadások összesen

35 830

Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, beváltása az eladási árban elismert kamat kivételével

1.

Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása a vételárban elismert kamat kivételével

2.

Hosszú lejáratú hitel felvétele

2.

Hosszú lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése

3.

Rövid lejáratú hitel felvétele

3.

Rövid lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése

4.

Kölcsön felvétele/visszatérülése

4.

Kölcsön tőkeösszegének törlesztése

5.

Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése

5.

Szabad pénzeszközök betétként való visszavonása

6.

Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány

6.

Pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízíingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások

7.

Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása

7.

Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása

-

Működési finanszírozási kiadások

-

FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK

IV. 1.

-

1.

Hosszú lejáratú hitel felvétele

2.

Hosszú lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése

3.

Rövid lejáratú hitel felvétele

3.

Rövid lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése

4.

Kölcsön felvétele/visszatérülése

4.

Kölcsön tőkeösszegének törlesztése

5.

Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése

5.

Szabad pénzeszközök betétként való visszavonása

6.

Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány

6.

Pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízíingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások

7.

Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása

7.

Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása

Felhalmozási finanszírozási bevételek BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

100

100

100

100

100

963 916

1 574 969

1 637 765

-

19 143

19 143

19 143

667

667

667

19 810

19 810

19 810

963 916

1 592 035

1 637 765

Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása a vételárban elismert kamat kivételével

2.

100

-

-

FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK

IV.

Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, beváltása az eladási árban elismert kamat kivételével

646 753

MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK

III.

1.

Működési finanszírozási bevételek

617 814

Felhalmozási finanszírozási kiadások KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

4. sz. melléklet

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre tervezett intézményi és sajátos működési bevételeinek részletezése

Megnevezés

I.

1.1

1 Igazgatási szolgáltatási díj Felügyelet jellegű tevékenység díja Hatósági jogkörhöz köthető működési bev.össz. Áru- és készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Egyéb sajátos bevétel Továbbszámlázott szolgáltatások ellenértéke Bérleti és lízingdíj bevételek Intézményi ellátási díjak Alkalmazottak térítése Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevétele

Önkormányzat

Önállóan működők összesen















2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

500

500

500

500

500

500

13 000 19 559 0

13 000 19 559 0

13 000 19 559 0

500 0 0

32 559

32 559

32 559

0

0

0

0

0

0

500

500

500

200

200

37 000 1 000

37 000 1 000

37 000 1 000

0 13 000 989

0 13 000 989

0 13 000 989

488 18 140 120

488 18 140 120

488 18 140 120

200

200

200

37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200

37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200

37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200

0

0

0

103 696

103 696

103 696

0

0

0

14 389

14 389

14 389

56 748

56 748

56 748

Működési kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés Felhalmozási kiadásokhoz kapcs. ÁFA visszatérülés Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak ÁFA-ja 1.3. ÁFA bevételek, -visszatérülések összesen Államháztartáson kív. szárm. befektetett pü. eszk. kamata Egyéb államháztartáson kívülről származó kamat Kamatbevételek államháztartáson belülről 1.4. Hozam- és kamatbevételek összesen 1.

8 790

8 790

8 790

6 926

6 926

6 926

15 716

15 716

15 716

6 000

6 000

6 000

500 0 0

200

Alkalmazott, tanuló kártérítése és egyéb térítés 1.2. Egyéb saját bevétel összesen

500 0 0

0

0

0

3 831

3 831

3 831

15 322

15 322

15 322

27 943

27 943

27 943

6 926

6 926

6 926

3 831

3 831

3 831

15 322

15 322

15 322

34 869

34 869

34 869

6 000

6 000

6 000

0

0

0

0

0

0

6 000

6 000

6 000

0

0

0

0

0

0

6 000

6 000

6 000

INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEV. ÖSSZESEN (I.1+I.2+I.3+I.4)

54 775

54 775

54 775

18 220

18 220

18 220

72 070

72 070

72 070

145 065

145 065

145 065

Építményadó telekadó

25 000 12 000

25 000 12 000

25 000 12 000

75 000 36 000

50 000 24 000

25 000 12 000

II.

magánszemélyek kommunális adója iparűzési adó 2.1 Helyi adók összesen Luxusadó

20 000

20 000

20 000

60 000

40 000

20 000

120 000 177 000

120 000 177 000

120 000 177 000

360 000 177 000 0

240 000 177 000 0

120 000 177 000 0

0

0

0

75 000 25 000 12 000 4 050

50 000 25 000 8 000 2 700

25 000 25 000 4 000 1 350

0

0

0

0

0

0

Személyi jövedelemadó helyben maradó része Gépjárműadó 2.2 Átengedett központi adók Pótlékok Bírságok és egyéb közhatalmi bev. össz.

25 000 25 000 4 000 1 350

25 000 25 000 4 000 1 350

25 000 25 000 4 000 1 350

4 000

4 000

4 000

Környezetvédelmi, építésügyi bírság, talajterhelési díj Egyéb sajátos bevételek ( helyszíni bírság, közig. Bírság 30 %-a) 2.3 Bírságok és egyéb sajátos bev. össz. 2.

ÖNKORMÁNYZAT sajátos ( közhatalmi ) bevételei ÖSSZESEN (II.1+II.2+II.3)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

12 000

8 000

4 000

1 000

1 000

1 000

3 000

2 000

1 000

10 350

10 350

10 350

0

0

0

0

0

0

10 350

10 350

10 350

212 350

212 350

212 350

0

0

0

0

0

0

212 350

212 350

212 350

5. sz. melléklet

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának az államháztartás központi alrendszeréből származó forrásai 2014. évben Támogatások

2013. évi CCXXX. törvény hivatkozás

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása I.

A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

1.

A települési önkormányzatok működésének támogatása

2014. évi terv adatok

módosítás IV. hó

módosítás IV. hó

414 805 069

414 805 069

421 276 082

167 535 789

167 535 789

175 299 847

167 535 789

167 535 789

175 299 847

a) Önkormányzati Hivatal működésének támogatása

2. számú melléklet I.1. a)

102 683 600

102 683 600

110 447 658

b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása

2. számú melléklet I.1. b)

40 053 211

40 053 211

40 053 211

ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása

2. sz. melléklet I. 1. ba)

9 910 120

9 910 120

9 910 120

bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása

2. sz. melléklet I. 1. bb)

18 068 160

18 068 160

18 068 160

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok ellátása

2. sz. melléklet I. 1. bc)

100 000

100 000

100 000

bd) Közutak fenntartásának támogatása

2. sz. melléklet I. 1. bd)

11 974 931

11 974 931

11 974 931

2. számú melléklet I.1. c)

24 798 978

24 798 978

24 798 978

8 018 380

8 018 380

8 018 380

c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása Beszámítás (tájékoztató adat) 2.

Megyei önkormányzatok működésének támogatása

II.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

1.

Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása

2.

2. számú melléklet I. 2. 166 511 520

166 511 520

166 511 520

2. számú melléklet II. 1.

147 359 520

147 359 520

147 359 520

Óvodaműködtetési támogatás


19 152 000

19 152 000

19 152 000

3.

Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása


III.

A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

70 179 700

70 179 700

68 886 655

1.

Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése

2. számú melléklet III. 1.

2.

Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz


7 764 058

7 764 058

6 471 013

3.

Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása


17 480 610

17 480 610

17 480 610

7 330 410

7 330 410

7 330 410

a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai-családsegítésés gyermekjóléti szolgálat

2. számú melléklet III. 3.a)

b) Gyermekjóléti központ

2. számú melléklet III. 3.b)

c) Szociális étkeztetés

2. számú melléklet III. 3.c)

4 152 000

4 152 000

4 152 000

d) Házi segítségnyújtás

2. számú melléklet III. 3.d)

1 740 000

1 740 000

1 740 000

e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

2. számú melléklet III. 3.e) 1 308 000

1 308 000

1 308 000

2 950 200

2 950 200

2 950 200

2 950 200

2 950 200

2 950 200

f) Időskorúak nappali intézményi ellátása

2. számú melléklet III. 3.f)

g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása

2. számú melléklet III. 3.g)

h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása

2. számú melléklet III. 3.h)

i) Hajláktalanok nappali intézményi ellátása

2. számú melléklet III. 3.i)

j) Gyermekek napközbeni ellátása

2. számú melléklet III. 3.j)

ja) Bölcsődei ellátás

2. számú melléklet III. 3.ja)

jb) Családi napközi ellátás és - gyermekfelügyelet

2. számú melléklet III. 3.jb)

jc) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása

2. számú melléklet III. 3.jc)

k) Hajléktalanok átmeneti intézményei

2. számú melléklet III. 3.k)

l) Gyermekek átmeneti intézményei

4.

2. számú melléklet III. 3.l) A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása 2. számú melléklet III.4.a) b) Intézmény- üzemeltetési támogatás

5.

IV. 1.

2.

b) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása

44 935 032

44 935 032

2. számú melléklet III.5.a)

21 346 560

21 346 560

21 346 560

2. számú melléklet III.5.b)

23 588 472

23 588 472

23 588 472

10 578 060

10 578 060

10 578 060

10 578 060

10 578 060

10 578 060

10 578 060

10 578 060

10 578 060

2. számú melléklet IV. 1.

a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása

2. számú melléklet IV. 1.a)

b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása

2. számú melléklet IV. 1.b)

c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása

2. számú melléklet IV. 1.c)

d) Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz

2. számú melléklet IV. 1.d)

e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása

2. számú melléklet IV. 1.e)

g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési támogatása

3. számú melléklet IV. 1.g)

h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári és közművelődési célú kiegészítő támogatása

4. számú melléklet IV. 1.h)

A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó- művészeti szervezetek támogatása a) Színházművészeti szervezetek támogatása aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása

-

-

-

2. számú melléklet IV. 2. a) 2. számú melléklet IV. 2. aa)

aaa) A nemzeti minősítű színházművészeti szervezetek művészeti támogatása

2. számú melléklet IV. 2. aaa)

aab) A nemzeti minősítű színházművészeti szervezetek létesítmény-gazdálkodási célú támogatása

2. számú melléklet IV. 2. aab)

ab) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása

2. számú melléklet IV. 2. ab)

aba) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása

2. számú melléklet IV. 2. aba)

abb) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek működési támogatása

2. számú melléklet IV. 2. abb)

c) Zeneművészeti szervezetek támogatása

-

44 935 032

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása

-

2. számú melléklet III.4.b)

Gyermekétkeztetés támogatása a) A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása

-

2. számú melléklet IV. 2. c)

ca) Zenekarok támogatása

2. számú melléklet IV. 2. ca)

caa) A nemzeti minősítésű zenekarok támogatása

2. számú melléklet IV. 2. caa)

cab) A kiemelt minősítésű zenekarok támogatása

2. számú melléklet IV. 2. cab)

cb) Énekkarok támogatása

2. számú melléklet IV. 2. cb)

cba) A nemzeti minősítésű énekkarok támogatása

2. számú melléklet IV. 2. cba)

cbb) A kiemelt minősítésű énekkarok támogatása

2. számú melléklet IV. 2. cbb)

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

5 818 638

1.

Lakossági közműfejlesztés támogatása

3. számú melléklet 1.

2.

Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása


3.

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása


4.

Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása


5.

Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása


6.

Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása


5 818 638

6 507 796

8.

Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása


9.

Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása


10.

Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések


187 000

3. számú melléklet 10. a)

187 000

a) Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatások b) A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedésfejlesztésének támogatása c) Egy és két számjegyű országos főközlekedési fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása

3. számú melléklet 10. b) 3. számú melléklet 10. c)

d) Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása

3. számú melléklet 10. d)

e) Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása

3. számú melléklet 10. e)

f) Ferihegyi út meghosszabbítása

3. számú melléklet 10. f)

11.

"ART" mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása


12.

Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása


13.

bérkompenzáció támogatása


15.

Üdülőhelyi feladatok támogatása


16.

Települési önkormányzatok köznevelési feladatainak egyéb támogatása


4 320 000

4 320 000

4 320 000

17.

Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása


1 498 638

1 498 638

1 498 638

502 158

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1 179 689

1.

Önkormányzati fejezeti tartalék


2.

Szerkezetátalakítási tartalék


3.

Megyei önkormányzati tartalék


4.

A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfevétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja


Címzett és céltámogatások

1. számú melléklet IX. fejezet

Vis maior támogatás

1. számú melléklet IX. fejezet

Központi források mindösszesen

1 179 689

420 623 707

420 623 707

428 963 567

6. sz. melléklet

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi támogatásértékű bevételeinek részletezése

Önkormányzat

Önállóan működő intézmények összesen



Megnevezés

1.

2.

1 Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű ei-tól Támogatásértékű működési bevétel társadalombiztosítási alaptól OEP finanszírozás Támogatásértékű működési bevétel elkülönített állami pénzalaptól Támogatásértékű működési bevétel helyi önkormányzattól és költségvetési szerveitől Támogatásértékű működési bevétel többcélú kistérségi társulástól Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések Szervezett képzés támogatása Támogatásértékű működési bevételek összesen: Támogatásértékű felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtől Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű ei-tól Támogatásértékű felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alaptól Támogatásértékű felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól európai uniós pályázati forrásból Támogatásértékű felhalmozási bevétel helyi önkormányzattól és költségvetési szerveitől Támogatásértékű felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen

2014. évi eredeti előir











2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1 200

1 200

1 200 0

15 500

15 500

16 433

0

933

16 433

0

0

15 500 0

933

0

0

0

933

16 433

0

1 200

0

1 200

0

1 200

0

3.

V.

13

1 200

1 200

0

0

1 200 0

0

0

0

15 500

15 500

15 500

0

0

0

933

933

933

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 17 633

0 0 17 633

0 0 17 633

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések Előző évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel Kiegészítések, visszatérülések összesen: TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, KIEGÉSZÍTÉSEK ÖSSZESEN (1.+2.+3.)


0

0

0

0

0

0

0 0 0

16 433

16 433

16 433

1 200

1 200

1 200

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

17 633

17 633

17 633

7. számú melléklet

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre címrend szerinti bevételeinek és kiadásainak részletezése

ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÖSSZESEN

Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat

Mesevár Óvoda

POLGÁRMESTERI HIVATAL gazdálkodó szervezettel rendelkező

Önkormányzat

ÁLTALÁNOS TARTALÉK

CÉLTARTALÉK

TARTALÉKOK ÖSSZESEN

ÖNKORMÁNYZAT ÖSSZESEN

Címrend 2014. évi eredeti előirányzat 1

KIADÁSOK 1. Személyi juttatások 2.


3. 4. 5. 6. 7. 8.

Dologi és egyéb folyó kiadások Támogatásértékű kiadások Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átadás Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre Társad. Szocpol és egyéb jutt Költségv. szervnek folyósított támogatás

9. Pf. működési célú költségvetési kiadás (1+…+8) 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Tartalékok Pf. Nélküli működési célú költségvetési kiadás Költségvetési működési kiadások (9+11) Működési célú hitel visszafizetése Finanszírozási működési kiadások Működési kiadások összesen (12+14) Felújítási kiadások Beruházási kiadások Pénzügyi befektetések kiadásai Támogatásértékű kiadások Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre Kölcsönnyújtás Pf. Felhalmozási célú költségvetési kiadás 22. (16+…+21) 23. Felhalmozási tartalék

2

módosított ei. IV. hó 3





4

5

6

7

2014. évi eredeti előirányzat 8

módosított ei. IV. hó 9




















10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

130 710

130 710

130 921

60 528

62 125

62 495

191 238

192 835

193 416

129 860

133 403

134 827

8 498

9 338

16 054

0

0

0

329 596

335 576

38 792

38 792

38 849

16 304

16 736

16 835

55 096

55 528

55 684

35 612

36 569

36 982

2 294

2 521

3 427

0

0

0

93 002

94 618

96 093

33 869

35 219

36 346

63 365

64 485

69 485

97 234 0 0 0 0 0

99 704 0 0 0 0 0

105 831 0 0 0 0 0

63 299

65 154

66 825

120 863 56 400 0 65 973 27 990

125 094 56 400 0 76 526 27 990

125 529 56 400 0 94 854 34 461

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

281 396 56 400 0 65 973 27 990 0

289 952 56 400 0 76 526 27 990 0

298 185 56 400 0 94 854 34 461 0

203 371

204 721

206 116

140 197

143 346

148 815

343 568

348 067

354 931

228 771

235 126

238 634

282 018

297 869

330 725

0

0

0

0

0

0

0

0

0

854 357

881 062

924 290

0 0 343 568 0 0 343 568 0 0 0 0 0 0

0 0 348 067 0 0 348 067 0 0 0 0 0 0

0 0 354 931 0 0 354 931 0 0 0 0 0 0

14 589 14 589 14 589

11 960 11 960 11 960

11 241 11 241 11 241

39 330 39 330 39 330

44 323 44 323 44 323

35 671 35 671 35 671

53 919 53 919 53 919

56 283 56 283 56 283

46 912 46 912 46 912

0 14 589

0 11 960

0 11 241

0 39 330

0 44 323

0 35 671

0 53 919 0 0 0 0 0 0

0 56 283 0 0 0 0 0 0

0 46 912 0 0 0 0 0 0

53 919 53 919 908 276 0 0 908 276 0 14 000 0 0 1 179 0

56 283 56 283 937 345 0 0 937 345 17 066 107 939 0 0 2 398 0

46 912 46 912 971 202 0 0 971 202 17 066 128 085 0 0 2 398 0

0

0

0

0 203 371

0 204 721

0 206 116

0 140 197

0 143 346

0 148 815

0 203 371

0 204 721

0 206 116

0 140 197

0 143 346

0 148 815

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

24. Pf. nélküli felhalmozási célú költségvetési kiad.

0

0

0

0

0

0

25. Költségvetési felhalmozási kiadások (22+24)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 343 568

0 0 0 348 067

0 0 0 354 931

72 070 0 0

72 070 0 0

72 070 0 0

0

0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

26. Felhalmozási célú hitel visszafizetése 27. Finanszírozási felhalmozási kiadások 28. Felhalmozási kiadások összesen (25+27) 29. Kiadások összesen (15+28) BEVÉTELEK 30. Intézményi működési bevételek 31. Önkormányzat sajátos működési bevételei 32. Önkormányzat költségvetési támogatása

0 0 203 371

0 0 204 721

0 0 206 116

0 0 140 197

0 0 143 346

0 0 148 815

18 476

18 476

18 476

53 594

53 594

53 594

33. Támogatásértékű műk. bevételek, kiegészítések 34. 35. 36. 37. 38.

Támogatásértékű felhalm. bevételek Műk. célú végleges pe.átvétel Felhalm.c.végleges pe.átvétel Felhalmozási és tőke jellegű bevételei Működési támogatási kölcsönök visszatérülése

39. Felhalm. c. támog. kölcsön igénybevét,, visszatér. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50

Felügyeleti szertől kapott támogatás Pf. Költségvetési bevételek (30+…+40) Pénzforgalom nélküli bevételek Pf. Nélküli költségvetési bevételek Költségvetési bevételek (41+43) Működési célú hitel Felhalmozási célú hitel Finanszírozási bevételek (45+46) Bevételek összesen(44+47) Létszámkeret (fő) közfoglalkoztatottak létszáma

184 895 203 371

186 245 204 721

187 640 206 116

187 640 241 234

89 752 143 346

95 221 148 815

0 203 371

0 204 721

0 206 116

0 241 234

0 143 346

0 148 815

0 203 371 52

0 204 721 52

0 206 116 52

0 241 234 22+10

0 143 346 22+10

0 148 815 22+10

0 228 771

0 235 126

0 238 634

0 282 018

0 297 869

0 330 725

0 228 771

0 235 126

0 238 634

0 282 018 14 000 0

0 297 869 17 066 107 939 0

0 330 725 17 066 128 085 0

1 179 0

2 398 0

2 398 0

15 179

127 403

147 549

0

0

0

0

0

0

0

0

344 297

0

0

0

0

0

0

15 179

127 403

147 549

20 651

490 411

499 204

20 651

490 411

499 204

20 651

490 411

499 204

0

0

0

0

0

0

20 651

490 411

499 204

20 651

490 411

499 204

20 651

490 411

499 204

0

15 179

127 403

147 549

0

0

0

20 651

490 411

499 204

20 651

490 411

499 204

35 830

617 814

646 753

19 810 19 810 34 989 317 007

19 810 19 810 147 213 445 082

19 810 19 810 167 359 498 084

0

0

0

20 651 74 570

490 411 546 694

499 204 546 116

19 810 19 810 55 640 963 916

19 810 19 810 637 624 1 574 969

19 810 19 810 666 563 1 637 765

54 775 212 350 420 624

54 775 212 350 420 624

54 775 212 350 428 964

0 0 0

0 0 0

0 0 0

145 065 212 350 420 624

145 065 212 350 420 624

145 065 212 350 428 964

0

17 633

17 633

17 633

0

0

0

17 633

17 633

17 633

0 0 0 0 0

0 40 000

0 40 000

29 651

29 651

0 63 310 30 038 29 651

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 40 000 0 29 651 0

0 40 000 0 29 651 0

0 64 418 30 038 29 651 0

0 228 771

0 235 126

0 238 634

18 220

18 220

18 220

1 108

0

0

0

0

0

0

746 420 818 490 0 0 818 490 0 0 0 818 490 84

651 277 723 347 0 0 723 347 0 0 0 723 347 84

560 253 632 323 0 0 632 323 0 0 0 632 323 84

210 551 228 771

216 906 235 126

219 306 238 634

228 771

235 126

238 634

0 228 771 39

0 235 126 39

0 238 634 39

0 14 589

0 11 960

0 11 241

20 651 59 981

490 411 534 734

499 204 534 875

100

100

100

775 133 98 493 98 493 873 626

775 133 709 546 709 546 1 484 679

836 821 709 546 709 546 1 546 367

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 873 626

0 1 484 679

0 1 546 367 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

100

100

100

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

865 423 98 493 98 493 963 916 0 0 0 963 916 123

865 423 709 546 709 546 1 574 969 0 0 0 1 574 969 123

928 219 709 546 709 546 1 637 765 0 0 0 1 637 765 123

8. sz. melléklet

Támogatás értékű kiadások sorszám

Támogatott neve 1 Klebersbersberg Intézménytartó Központ

34500

2 Érd és Térsége Hulladékkezelési Társulás 3 Érd és Térsége Szennyvíztisztítási Társulás Összesen:

4600 17300 56 400

Véglegesen átadott pénzeszközök sorszám

Támogatott neve 1 Köz-Ért Kft 2 Tárnoki Viziközmű Társulat

51 909

3 Tárnoki KSK 4 Bolha Focitanoda 5 Tárnoki Lokálpatrióták 6 Tárnok Sprint 7 Tárnokőr Egyesület 8 Bara Zenekar 9 Civil szervezetek pályázata

2 850

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Rákóczi Szövetség Köztisztviselők Szakszervezete Családi Napközi szigetelés és tisztasági festés /pénzeszköz átadása az egyháznak/ Földvédelmi járulék visszafizetés Működési célú pénzeszköz átadás összesen

2 973 7 685 1 500 600 1 000 500 3 865 1 150 100 150 3 500 17 072 94 854

Kezességvállalás DTV csatorna beruházás

1 179

KSK pályázat önrész 33/2013 KT Hat Fejlesztési célú pénzeszköz átadás összesen

1 219 2 398

Összesen:

97 252

9. számú táblázat

Tárnok Nagyközség Önkormányzat beruházási kiadásainak előirányzata feladatonként Beruházás megnevezése

Teljes költség

Kivitelezés kezdési és befejezési éve

1

2

3

Rendőrségnek gépkocsi vásárlás Útépítési tervek Ifjúsági Park terv Térinformatika Dózsa Gy u 148 építése Óvodaépítés önrész+támogatás Honlapfejlesztés Kataszteri prg állományfrissítés Közvilágítás fejlesztés Kemence építés Benta-híd járdaépítés Közlekedésfejlesztési koncepció Dózsa Gy. U. járdaépítés Idősek Otthona kerti pavilon Idősek Otthona 4 db kandelláber Konyha hulladéktárolók alá betontálca építése Pitypang óvoda udvari tároló építése/ÁNTSZ Bölcsőde építés Bölcsődéhez közművek bekötése Konyhai sütő beszerzés Konyhai zsámoly beszerzése Konyhai eszközök pótlása KRESZ táblák beszerzése Nyomtató beszerzése gyerekorvosoknak közigazgatási infrastruktúra fejlesztés

Összesen:

2014. év utáni szükséglet

2014. évi előirányzat nettó 4

ÁFA 5

bruttó 6

7=(2-6)

4 000 5 806 6 000 3 500 249 39 671 500 448 3 251 1 800 3 400 2 100 2 500 2 100 700

2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014

3 150 4 572 4 724 2 756 196 8 760 394 353 1 575 1 417 2 677 1 654 1 969 1 654 551

850 1 234 1 276 744 53 30 911 106 95 1 676 383 723 446 531 446 149

4 000 5 806 6 000 3 500 249 39 671 500 448 3 251 1 800 3 400 2 100 2 500 2 100 700

80

2014

63

17

80

350

2014

276

74

350

36 303 10 000 500 200 1 500 2 540 87 500

2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014

28 585 7 874 394 157 1 181 2 000 69 394

7 718 2 126 106 43 319 540 18 106

36 303 10 000 500 200 1 500 2 540 87 500

77 394

50 691

128 085

128 085

0


Tárnok Nagyközség Önkormányzat felújítási kiadásainak előirányzata célonként

Felújítás megnevezése

Teljes költség

Kivitelezés kezdési és befejezési éve nettó

1 Szobor felújítás Templommal szemben padka szélesítés Egészségház tisztasági festés Egészségház homlokzat javítás Konyha és kieg. Helyiségek tisztasági festése Konyha szárazáru raktár burkolása Konyha szárazáru raktár belső falazat javítása Konyha zöldségtároló járólapozás és festés Konyha olajos lábazatfestés Konyha udvar kátyúzása Idősek Otthona bejáró aszfaltozása INO ereszcsatorna és lefolyó javítása INO belső festés INO járólap-csempe javítása Pitypang óvoda vizesblokk felújítás Pitypang óvoda ajtók festése, cseréje Pitypang óvoda külső vízvezeték cseréje Templom u 14 óvoda tisztasági festés, falazat javítás Templom u 15 óvoda tisztasági festés, falazat javítás Templom u 15 óvoda nyílászáró csere Templom u 15 óvoda padozat javítása Hétszínvirág óvoda padozatcsere Művelődési Ház átrium csapadékvíz elvezetése Polgármesteri Hivatal kapu javítás és parkoló felújítás

Összesen:

2

3 1 096 200 1 900 30 500 250 200 90 25 35 1 200 200 650 60 1 200 600 800 750 450 1 800 270 1 600 160 3 000

17 066

ÁFA

4 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014

2014. év utáni szükséglet

2014. évi előirányzat bruttó

5

6

7

863 157 1 496 24 394 197 157 71 20 28 945 157 512 47 945 472 630 591 354 1 417 213 1 260 126 2 362

233 43 404 6 106 53 43 19 5 7 255 43 138 13 255 128 170 159 96 383 57 340 34 638

1 096 200 1 900 30 500 250 200 90 25 35 1 200 200 650 60 1 200 600 800 750 450 1 800 270 1 600 160 3 000

13 438

3 628

17 066

0

11.számú táblázat

Tartalékok Megnevezés

Tartalékok összege

1

2

Vadlúd utcai körforgalom Letét Környezetvédelmi Alap Vízügyi Alap KHT végelszámolás költsége Bérkompenzáció előleg (visszafizetendő) Önkormányzat működtetés Közfoglalkoztatotti pályázat önrésze

1391 11045 2995 2347 625 487 16181 600

Működési céltartalék

35 671

Ingatlanokból származó bevétel Csatorna Társulás támogatásának önrésze Értékpapírból származó bevétel KMOP-4.7.1-13 (ASP pályázat) ingatlan előleg visszafizetés (25/2014 (III. 20) KT Hat Köz-Ért Kft zöldfelület fenntartás Géza u csatorna

20 651 384 272 47 439 14 500 2 350 25 500 4 492

Fejlesztési céltartalék

499 204

Céltartalék összesen

534 875

Általános tartalék Tartalékok összesen

11 241 546 116


Többéves kihatással járó döntésekből származó kötelezettségek célok szerint, évenkénti bontásban eFt sorszám

Kötelezettség jogcíme

Köt. váll. éve

Szerződő partner

2

3

4

1

2014. április 15én

2015.

7

1 Működési célú hiteltörlesztés 2

2014. egész éves

2016.

8 0

9 0

0

2016. után

Összesen (5+6+7+8+9+1 0)

Érvényesség

10

11

12

0

Felhalmozási célú hiteltörlesztés (tőke + kamat)

3 személygépkocsi

0 0

2011 CIB Bank

667

667

4

0

5

0

6 Beruházás célonként

0

7 Kötvény kamata 8 Kötvény tőke

2008

4569

13 069

12 142

11 246

62 331

98 788

19143

42 550

42 550

42 550

508 990

636 640

9 Egyéb

0

10 …….

0

ÖSSZESEN

56 286

54 692

53 796

571 321

736 095

2014

2028


Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek

EU-s projekt neve, azonosítója:

Tárnok bölcsöde építése

KMOP-4.5.2-11-2012-0025 Ft

Források

2014.

Saját erő

16 673 663

2014. után

Összesen

16 673 663

- saját erőből központi támogatás EU-s forrás

149 984 516

149 984 516

Társfinanszírozás Hitel Egyéb forrás

Források összesen

166 658 179

-

166 658 179

COFOG_14_sz

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi bevételeinek és kiadásainak részletezése kormányzati funkciónként Önkormányzat tevékenységei kormányzati funkciónként

Kormányzati funkció elnevezése

ÖK és hivatal jogalkotó és ált. igazg. tev.

Adó- vám - és jövedéki igazgatás

Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

START-munka program- Téli közfoglalkoztatá s

Út, autópálya építése

Lakáshoz jutást segítő támogatások

Területfejlesztés igazgatása

Területfejlesztési projektek és támogatásuk

Közvilágítás

Kormányzati funkció száma

011130

011220

013350

016080

041232

045120

061030

062010

062020

064010

066020

Közvilágítás

Városközséggazdálk. máshová nem sorolható szolgáltatások

841402

841403

841901

841907

11

12

13

14

Korábbi szakfeladat elnevezése

Önkormányzati jogalkotás

Korábbi szakfa száma

841112 és 841126

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Városközséggazdálk. egyéb szolgáltatások

Önkormányzatok Támogatási elszámolásai a célú központi finanszírozási ktgvetéssel műveletek 018010

018030

Önkormányzatok elszámolásai

Civil szervezetk működési támogatása

Civil szervezetek projekt támogatása

084031

084032

Egyházakközö Lakásfenntartáss sségi, hitéleti Munkanélküli al, lakhatással tevékenységé aktív korúak összefüggő ellátásai nek ellátások támogatása 084040

105010

106020

Lakásfenntartási Rendszeres támogatás szociális segély normatív és helyi alapon

Önkormányzato k elszám a ktgvi szerveikkel

15

16

17

Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

Egyéb szociális pénzbeli ellátások, támogatások

Elhunyt Gyermekvédelmi személyek pénzbeli és hátramaradott természetbeni ainak pénzbeli ellátások ellátása

Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Egyéb szociális természetbeni és pénzbeli ellátások

101150

104051

107060

103010

104051

101150

107054

107060

Ápolási díj méltányossági alapon

Óvodáztatási támogatás

Átmeneti segély (felnőtt)

Temetési segély

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Közgyógyellátás

26

27

882111

882113 és 882114

882116

882119

882122

882123

882124

882202

18

19

20

21

22

23

24

25

Összesen

28

KIADÁSOK

9 338

6 716

2. szociális hozzájárulási adó

2 521

906

3. Dologi és egyéb folyó kiadások

5 825

1. Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és

16 054 3 427 19 050

4. Támogatásértékű kiadások

100 654

125 529

56 400

56 400

94 854

94 854

Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány

0

5. átadás

Végleges pénzeszközátadás államh.

6. kívülre

1 330

7 Társad. És szocpol jutt Költségv. szervnek folyósított Pf. működési célú költségvetési kiadás

9. (1+…+8)

17 684

7 622

19 050

251 908

10. Általános tartalék

11 241

11. Működési célú céltartalék

35 671

Pf. Nélküli működési célú költségvetési

2 168

2 973

27 990

502 167

8. támogatás

0

502 167

34 461 502 167

1 330

2 168

0

0

2 973

0

0

0

27 990

832 892 11 241 35 671

12. kiadás

0

0

0

46 912

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

46 912

13. (9+11)

17 684

7 622

19 050

298 820

0

502 167

1 330

2 168

0

0

2 973

0

0

0

27 990

879 804

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17 684

7 622

19 050

298 820

0

502 167

1 330

2 168

0

0

2 973

0

0

0

27 990

879 804

Költségvetési működési kiadások

14. Működési célú hitel visszafizetése 15. Finanszírozási működési kiadások Működési kiadások összesen

16. (12+14)

0

17. Felújítási kiadások 18. Beruházási kiadások

17 066

17 066

128 085

128 085 0

19. Pénzügyi befektetések kiadásai 20. Támogatásértékű kiadások

0

Végleges pénzeszközátadás államh.

2 398

21. kívülre

2 398 0

22. Kölcsönnyújtás Pf. Felhalmozási célú költségvetési

0

0

0

0

0

0

499 204

26. (22+23)

0

0

0

646 753

27. Felhalmozási célú hitel visszafizetése

0

23. kiadás (16+…+21)

Költségvetési felhalmozási kiadások

Finanszírozási felhalmozási

28. kiadások

Felhalmozási kiadások összesen

29. (26+28)

30. Kiadások összesen (16+29)

0

147 549

499 204

24. Felhalmozási céltartalék 25. Pf. nélküli költségvetési kiad.

147 549

499 204 0

499 204

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

19 810

19 810

0

0

0

19 810

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

19 810

0

0

0

666 563

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

666 563

17 684

7 622

19 050

965 383

0

502 167

1 330

2 168

0

0

2 973

0

0

0

27 990

1 546 367

BEVÉTELEK

0

31. Intézményi működési bevételek

54 775

Önkormányzat sajátos működési

54 775

212 350

32. bevételei

212 350

Önkormányzat költségvetési

428 964

33. támogatása

Támogatásértékű műk. bevételek,

34. kiegészítések

428 964

17 633

17 633

17 072

63 310

35. Támogatásértékű felhalm. bevételek

0

36. Műk. célú végleges pe.átvétel

6 238

40 000 4 492

37. Felhalm.c.végleges pe.átvétel 38. Felhalmozási és tőke jellegű bevételei

25 546

30 038

29 651

29 651

Működési támogatási kölcsönök

0

39. visszatérülése

Felhalm. c. támog. kölcsön

100

40. igénybevét,, visszatér.

100

41. Felügyeleti szertől kapott támogatás 42. Pf. Költségvetési bevételek (30+…+40)

646 753

0 0

6 238

0

89 480

428 964

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

836 821

43. Pénzforgalom nélküli bevételek

709 546

44. Pf. Nélküli költségvetési bevételek

709 546

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

709 546

709 546

45. Költségvetési bevételek (42+44)

709 546

6 238

0

89 480

428 964

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 546 367

46. Működési célú hitel

0 0

47. Felhalmozási célú hitel 48. Finanszírozási bevételek (46+47) 49. Bevételek összesen(45+48)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

709 546

6 238

0

89 480

428 964

0

0

0

0

0

0

0

0

0

50.

Oldal 15

0

0

0

0

1 546 367

COFOG_14_sz

14. sz. melléklet Polgármesteri Hivatal tevékenységei kormányzati funkciónként

ÖK és hivatal jogalkotó és ált. igazg. tev.

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztá ssal kapcs fa

011130

016010

Önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841126 29

30

Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat tevékenységei kormányzati funkciónként

Óvoda tevékenységei kormányzati funkciónként

Városközséggazdálk. egyéb szolgáltatások

Közterület rendjének fenntartása

Támogatási célú finanszírozási műveletek

066020

031030

018030

Mezőőrök

Közterület rendjének fenntartása

Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

841403

842421

841907

31

32

33

Összesen

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

Óvodai intézményi étkeztetés

091110

091140

096010

018030

Óvodai intézményi étkeztetés


Óvodai Óvodai nevelés, ellátás nevelés, ellátás

34


851011

851011

562912

841907

35

36

37

38

Ifjúságegészségügyi gondozás

Összesen

074032

39

Idősek, Gyermekjóléti demens szolgáltatások betegek nappali ellátása

102030

104042

Gyermekek napközbeni ellátása

Házi segítségnyújtás

Családsegítés

Szociális étkeztetés

Iskolai intézményi étkeztetés

104030

107052

107054

107051

096020

018030

Ifjúságegészségügyi gondozás

Idősek nappali ellátása

Gyermekjóléti szolgáltatás

869042

881011

889201

889102

40

41

42

43


Címrend

Családsegítés

Szociális étkeztetés

Isk. intézményi étkeztetés


889922

889924

889921

562913 és 5629202

841907

44

45

46

47

48

Házi Családi napközi ellátás segítségnyújtás

Kormányzati funkciók összesen

Összesen

49

51

50

KIADÁSOK

123 141

680

5 845

5 161

134 827

124 549

6 372

130 921

21 771

4 579

5 596

5 844

3 132

4 163

1 218

16 192

62 495

344 297

1.

Személyi juttatások

33 652

212

1 651

1 467

36 982

37 129

1 720

38 849

5 878

1 236

1 511

1 578

846

1 124

329

4 333

16 835

96 093

2.


64 409

416

500

1 500

66 825

635

19 458

36 346

4 311

6 358

471

434

263

424

997

56 227

69 485

298 185

3.

Dologi és egyéb folyó kiadások Támogatásértékű kiadások

221 202

1 308

7 996

8 128

0

16 253

0

0

0

56 400

4.

0

0

0

0

5.

0

0

0

94 854

6.

0

0

0

34 461

7.

0

0

0

502 167

8.

148 815

1 426 457

9.

0

11 241

10.

238 634

162 313

16 253

27 550

0

0

206 116

31 960

12 173

7 578

7 856

4 241

5 711

2 544

76 752

0

0

0

0

0

0

221 202

1 308

7 996

8 128

0

0

0

0

238 634

162 313

0

0

7 996

8 128

238 634

162 313

16 253

221 202

1 308

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

46 912

11.

206 116

31 960

12 173

7 578

7 856

4 241

5 711

2 544

76 752

0

148 815

1 473 369

12.

0

13.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14.

Finanszírozási működési kiadások

27 550

0

206 116

31 960

12 173

7 578

7 856

4 241

5 711

2 544

76 752

0

148 815

1 473 369

15.

Működési kiadások összesen (12+14)

0

16 253

1 308

0

0

17 066

16.

Felújítási kiadások

0

0

0

128 085

17.

Beruházási kiadások

0

0

0

0

18.

Pénzügyi befektetések kiadásai

0

0

0

0

19.

Támogatásértékű kiadások

0

0

0

2 398

20.

Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre

0

0

0

21.

Kölcsönnyújtás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

147 549

22.

Pf. Felhalmozási célú költségvetési kiadás (16+…+21)

0

499 204

23.

Felhalmozási céltartalék

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

499 204

25.

Pf. nélküli költségvetési kiad.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

646 753

26.

Költségvetési felhalmozási kiadások (22+24)

0

19 810

27.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

19 810

28. 29.

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

666 563

7 996

8 128

238 634

162 313

16 253

27 550

0

206 116

31 960

12 173

7 578

7 856

4 241

5 711

2 544

76 752

0

148 815

2 139 932

0

0

0 18 220

0

30.

53 594

145 065

31

0

0

212 350

32

0

0

0

428 964

33

0

0

0

17 633

34

0

0

0

0

35

1 108

0

0

64 418

36

0

0

0

30 038

37

0

0

0

29 651

38

0

0

0

0

39

366

18 110

18 476

0 219 306

219 306

18 220

1 108

0

0

219 306

238 634

0

0

0

0

0

18 220

1 108

0

0

219 306

68

250

5 230

168

9 100

38 778

0

Kiadások összesen (15+28)

100

40

406 946

Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevételei Önkormányzat költségvetési támogatása Támogatásértékű műk. bevételek, kiegészítések Támogatásértékű felhalm. bevételek Műk. célú végleges pe.átvétel államh. kívülről Felhalm.c.végleges pe.átvétel államh.kívülről Felhalmozási és tőke jellegű bevételei Működési támogatási kölcsönök visszatérülése Felhalm. c. támog. kölcsön igénybevét,, visszatér.

41

Felügyeleti szertől kapott támogatás

68

250

0

5 230

168

0

9 100

38 778

95 221

148 815

1 430 386

42

Pf. Költségvetési bevételek (30+…+40)

0

709 546

43

Pénzforgalom nélküli bevételek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

709 546

44

Pf. Nélküli költségvetési bevételek

206 116

68

250

0

5 230

168

0

9 100

38 778

95 221

148 815

2 139 932

45

Költségvetési bevételek (41+43) Működési célú hitel

187 640

187 640

0

366

18 110

187 640

206 116

0

0

0

0

0

238 634

0

366

18 110

187 640

0

0

Felhalmozási célú hitel visszafizetése Finanszírozási felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen (25+27)

BEVÉTELEK

0

18 220

1 108

Működési célú hitel visszafizetése

0

0

0

Pf. Nélküli működési célú költségvetési kiadás Költségvetési működési kiadások (9+11)

0 0

0

221 202

Tartalékok

0

0 0

Költségv. szervnek folyósított támogatás Pf. működési célú költségvetési kiadás (1+…+8)

27 550

0 0

Társad. És szocpol. Jutt

35 671

0

0

Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átadás Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre

95 221

0

0

0

0

0

46

0

0

0

0

47

Felhalmozási célú hitel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

48

Finanszírozási bevételek (45+46)

18 220

1 108

0

0

219 306

238 634

0

366

18 110

187 640

206 116

68

250

0

5 230

168

0

9 100

38 778

95 221

148 815

2 139 932

49

Bevételek összesen(44+47)

0

Oldal 16


Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés KÖTELEZŐ FELADATAINAK MÉRLEGE BEVÉTELEK Ezer Ft

Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 16. 17.

Bevételi jogcímek 2 Önkormányzat működési támogatásai ( 1.1+…+1.6.) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása Önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása Önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Működési céli központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről ( 2.1.+…2.5.) Elvonások és befizetések bevételei Működési célú garancia- és kezességvállalásból megtérülések Műlödési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök igénybevétele Egyéb működési célú támogatások bevételei 2.5.-ből EU-s támogatás Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (3.1.+…+3.5. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások,kölcsönök igénybevétele Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei 3.5.-ből EU-s támogatás Közhatalmi bevételek (4.1.+4.2.+4.3.+4.4.) Helyi adók (4.1.1+4.1.2.) -Vagyoni típusú adók -Termékek és szolgáltatások adói Gépjárműadó Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók Egyéb közhatalmi bevételek Működési bevételek (5.1.+…+5.10.) Készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Közvetített szolgáltatások értéke Tulajdonosi bevételek Ellátási díjak Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Egyéb működési bevételek Felhalmozási bevételek (6.1.+…+6.5.) Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Részesedések értékesítése Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek Működési célú átvett pénzeszközök ( 7.1.+…+7.3.) Működési célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök visszatérítése ÁH-n kívülről Egyéb működési célú átvett pénzeszköz 7.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (8.1.+8.2.+8.3.) Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése ÁH-n kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszköz 8.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSZESEN: ( 1+…+8) Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről (10.1.+10.3.) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Rövid lejáratő hitelek, kölcsönök felvétele Belföldi értékpapírok bevételei (11.1.+…+11.4.) Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása Maradvány igénybevételem (12.1.+12.2.) Előző év költségvetési maradványának igénybevétele Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele Belföldi finnanszírozás bevételei (13.1+…+13.3.) Államháztartáson belüli megelőlegezések Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése Betétek megszüntetése Külföldi finanszírozás bevételei (14.1+…14.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Külföldi értékpapírok kibocsátása Külföldi hitelek,kölcsönök felvétele Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (10.+…+15.) KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN :(9+16)

2014.évi előirányzat 3 382 976 129 312 166 512 68 886 10 578 6 508 1 180 15 500

15 500 -

212 350 177 000

25 000 10 350 126 925 37 200 1 000 26 000 21 036 27 943 6 000 6 926 820 -

17 072

17 072 4 492

4 492 759 315 -

-

611 053 611 053 -

-

611 053 1 370 368

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés KÖTELEZŐ FELADATAINAK MÉRLEGE KIADÁSOK Ezer forint

Sorszám 1

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3. 3.1 3.2 4. 5. 5.1 5.2 5.3 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 9. 10.

Kiadási jogcímek

2014. évi előirányzat

2

3

Működési költségvetés kiadásai(1.1+…+1.5) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások - az 1.5-ből : -elvonások és befizetések -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb működési célútámogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Árkiegészítések, ártámogatások -- Kamattámogatások -- Egyéb működési célú támogatások ÁH-n kívülre Felhalmozási költségvetés kiadásai (2.1+2.3+2.5) Beruházások 2.1-ből EU-s forrásból megvalósuló beruházás Felújítások 2.3-ból EU-s forrásból megvalósuló felújítás Egyéb felhalmozási kiadások - a 2.5-ből -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb felhalmozási célú támogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Lakástámogatás -- Egyébfelhalmozási célú támogatások ÁH-n kívülre Tartalékok (3.1+3.2) Általános tartalék Céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+2+3) Hitel- kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre (5.1+…+5.3) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Belföldi értékpapírok kiadásai (6.1+…6.4) Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása Belföldi finanszírozás kiadásai (7.1+…7.4) Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Pénzeszközök betétként elhelyezése Pénzügyi lízing kiadásai Külföldi finanszírozás kiadásai (8.1+…8.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása Külföldi értékpapírok beváltása Külföldi hitelek kölcsönök törlesztése FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (5+…+8) KIADÁSOK ÖSSZESEN: (4+9)

285 500 80 464 245 538 17 111 97 572

34 500

63 072 59 894 46 394 13 500

-

735 412 -

-

-

-

735 412

KÖLTSÉGVETÉSI, FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK EGYENLEGE 1. 2.

Költségvetési többlet/ hiány (költségvetési bevételek 9. sor - költségvetési kiadások 4. sor (+/-) Finanszírozási bevételek, kiadások egyenlege (finanszírozási bevételek 16. sor - finanszírozási kiadások 9. sor) (+/-)

-6 001 611 053


Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAINAK MÉRLEGE BEVÉTELEK Ezer Ft

Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 16. 17.


2014.évi előirányzat 3 -

2 133

2 133 -

-

18 140

18 140

29 651 25 651

4 000 46 238

46 238 25 646 100 25 546 121 808 -

-

98 493 98 493 -

-

98 493 220 301

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAINAK MÉRLEGE KIADÁSOK Ezer forint

Sorszám 1

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3. 3.1 3.2 4. 5. 5.1 5.2 5.3 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 9. 10.

Kiadási jogcímek 2


2014. évi előirányzat 3

151 437 32 755 8 674 38 976 17 350 53 682

21 900

31 782 87 655 81 691 3 566

2 398

546 116 11 241 534 875 785 208 19 143 19 143

-

667

667 -

19 810 805 018


Költségvetési többlet/hiány (költségvetési bevételek 9. sor - költségvetési kiadások 4. sor (+/-) Finanszírozási bevételek, kiadások egyenlege (finanszírozási bevételek 16. sor - finanszírozási kiadások 9. sor) (+/-)

-663 400 78 683


Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATAINAK MÉRLEGE BEVÉTELEK Ezer Ft

Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 16. 17.


2014.évi előirányzat 3 45 988 45 988

-

-

-

-

-

1 108

1 108 -

47 096 -

-

-

-

-

47 096

Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATAINAK MÉRLEGE KIADÁSOK Ezer forint

Sorszám 1

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3. 3.1 3.2 4. 5. 5.1 5.2 5.3 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 9. 10.

Kiadási jogcímek

2014. évi előirányzat

2

3


46 668 26 042 6 955 13 671

-

-

46 668 -

-

-

-

46 668


Költségvetési hiány, többlet (költségvetési bevételek 9. sor - költségvetési kiadások 4. sor (+/-) Finanszírozási bevételek, kiadások egyenlege (finanszírozási bevételek 16. sor - finanszírozási kiadások 9. sor) (+/-)

428 -


Tárnok Nagyközség Önkormányzat működési és fejlesztési célú bevételeinek és kiadásainak 2014-2015-2016. évi alakulását külön bemutató mérleg

Megnevezés 1

Sor szám

2014. évre

2015. évre

2016. évre

2

3

4

5

01

138 139

138 000

142 140

02 03 04 05 06

212 350 428 964 17 633 64 418

210 000 420 000 11 633 0

220 000 400 000 11 726 0

07

861 504

779 633

773 866

08 09 10 11 12 13

90 005 90 005

16 000 16 000

14 000 14 000

951 509

795 633

787 866

I. Működési bevételek és kiadások

Intézményi működési bevételek (levonva a felhalmozási áfa visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja) Önkormányzatok sajátos működési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása Támogatásértékű bevételek, kiegészítések Végleges pénzeszközátvétel Áh-n kívülről Működési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Pénzforgalmi működési célú költségvetési bevételek összesen (1.+..+6.) Működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele Pénzforgalom nélküli működési bevételek összesen

Költségvetési működési bevételek (7.+9.)

Rövid lejáratú hitelek Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása

Finanszírozási működési bevételek összesen (11.+12.)

0

0

0

15 16

951 509 344 297 96 093

795 633 300 000 91 288

787 866 300 000 91 288

17

286 690

265 000

270 000

18 19 20 21

56 400

40 000

40 000

0 94 854 34 461

40 000 15 000

50 000 15 450

22

912 795

751 288

766 738

46 912 46 912

8 846 8 846

8 129 8 129

959 707

760 134

774 867

Rövid lejáratú hitel visszafizetése Rövid lejáratú hitel kamata Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása

23 24 25 26 27 28

Finanszírozási működési kiadások összesen(26.+28.)

29

4 569

0

0

Működési célú kiadások összesen (25.+29.)

30

964 276

760 134

774 867

0

30 000

Működési célú bevételek összesen (10.+13.) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi és immateriális javak áfa-ja és hosszúlejáratú hitel kamata) Támogatásértékű kiadások Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átadás Végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre Társad. És szocpol jutt Pénzforgalmi működési célú költségvetési kiadások összesen (15.+…+21.) Tartalékok Pénzforgalom nélküli működési kiadások összesen

Költségvetési működési kiadások (22.+24.)

14

0 4 569

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei Fejlesztési célú támogatások Támogatásértékű bevételek,kiegészítések Végleges pénzeszközátvétel Felhalmozási áfa visszatérülése Értékesített tárgyi eszköz és immateriális javak áfa-ja

31 32 33 34 35 36

29 651

6 926

0

7 500

Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

37

100

100

100

38

66 715

100

37 600

39

619 541

Pénzforgalom nélküli felhalmozási bevételek összesen

40

619 541

0

0

Költségvetési felhalmozási bevételek (38.+40.)

41 42 43 44 45 46

686 256

100

37 600

0

0

0

686 256 128 085 17 066

100 20 000

37 600 50 000

6 926 0 0 2 398 0

0

0

48 49 50 51

0

0

52

154 475

20 000

50 000

499 204 499 204

15 599 15 599

2 000 599

653 679

35 599

50 599

Hosszú lejáratú hitel visszafizetése Hosszú lejáratú hitel kamata

53 54 55 56 57

Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen

58

19 810

0

0

Felhalmozási célú kiadások összesen (55.+58.)

59

673 489

35 599

50 599

Költségvetési pénzforgalmi bevételek (7.+38.) Költségvetési pénzforgalom nélküli bevételek (9.+40.) Finanszírozási bevételek (13.+43.)

60 61 62

928 219 709 546 0

779 733 16 000 0

811 466 14 000 0

ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN (60.+61.+62.)

63

1 637 765

795 733

825 466

Költségvetési pénzforgalmi kiadások (22.+52.) Költségvetési pénzforgalom nélküli kiadások (24.+54.) Finanszírozási kiadások (29.+58.)

64 65 66 67 68

1 637 765 1 067 270 546 116 24 379

795 733 771 288 24 445 0

825 466 816 738 8 728 0

ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN (66.+67.+68.)

69

1 637 765

795 733

825 466

KIADÁSOK ÖSSZESEN (69+70.)

70 71

1 637 765

795 733

825 466

Pénzforgalmi felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen (31.+..+37.) Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele

Hosszú lejáratú hitel, kötvénykibocsátás

Finanszírozási felhalmozási bevételek összesen Felhalmozási célú bevételek (41.+43.) Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt) Felújítási kiadások (áfa-val együtt) Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés Pénzügyi befektetések Támogatásértékű kiadások Végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése Pénzforgalmi felhalmozási célú költségvetési kiadások összesen (45.+…+51.) Tartalékok Pénzforgalom nélküli felhalmozási kiadások összesen

Költségvetési felhalmozási kiadások (52.+54.)

BEVÉTELEK ÖSSZESEN (63.+64.)

47

0 30 038

0

19 810

19. sz. melléklet

2014. évi előirányzat Mesevár Óvoda Tárnoki Szociális és Védőnői Szolg. Tárnoki Polgármesteri Hivatal Összesen

január

február

március

április

május

Finanszírozás június július

augusztus szeptember

október

november december

187 640

15 408

15 408

15 408

15 408

16 758

15 608

15 608

15 608

15 608

15 608

15 608

15 602

95 221

7 217

7 217

7 217

7 217

8 486

8 486

8 486

8 486

8 486

8 486

7 886

7 551

219 306

17 546

17 546

17 546

17 546

18 946

18 546

18 546

18 546

18 546

18 546

18 546

18 900

502 167

40 171

40 171

40 171

40 171

44 190

42 640

42 640

42 640

42 640

42 640

42 040

42 053


Kimutatás Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi várható bevételi előirányzatainak teljesüléséről Előirányzat-felhasználási és ütemterv Kiadások 1. Intézményi bevételek 2. Önk-i sajátos műk. bev. Átengedett központi adók Bírságok, pótlékok, egyéb bevételek Helyi adóbevételek 3. Önkormányzatok költségvetési támogatása Helyi önkormányzat működésének ált támogatása Egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatok Szociális és gyermekvédelmi feladatok Kulturális feladatok Központosított előirányzatok Önkormányzatok kiegészítő támogatása 4. Működési célú pénzeszköz átvétel Áh-n kívülről 5. Támogatásértékű működési bevételek TB-tól átvett pénzeszk. Áh-n belülről 6. Pénzmaradvány 7. Működési bevételek (1.-6.) 8. Pénzmaradvány 9. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Pénzügyi bef. bevétele Tárgyi eszk. és immat. javak értékesítése Önk. sajátos felhalm. bevételei 10. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel

2014. évi terv 145 065 212 350 25 000 10 350 177 000 428 964 175 300 166 512 68 886 10 578 6 508 1 180 64 418 17 633 15 500 2 133 90005 958 435 619 541 29 651 0 25 651 4 000

Január

Február

14 088 15 750 250 500 15 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 4 560 1 592 1 292 300 71 090 0

Március

14 088 37 200 500 1 700 35 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 4 560 1 292 1 292

14 088 64 000 10 000 2 000 52 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 4 560 1 292 1 292

6500 98 740 1 976 0

Április

Május

Június

6500 125 540 0 7 187

14 088 6 500 500 1 000 5 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 22 738 1 592 1 292 300 13 000 93 018 4 736 7 734

14 088 5 750 250 500 5 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 292 1 292 7 773 68 003 6 000 10 730

7 187

7 734

10 730

Július

Augusztus

Szeptember

14 088 2 500 1 000 1 000 500 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 4 000 2 225 1 292 933 17 000 75 913 90 000 0

2 092 2 000 500 1 000 500 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 5 000 1 292 1 292

2 093 1 650 500 650 500 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 4 000 1 292 1 292

17 000 63 484 116 000 0

16 000 61 135 100 000 0

14 088 40 500 10 000 500 30 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 592 1 292 300 2 232 97 512 100 000 0

6 390

6 390

6 390

6 376

Október

November

December

14 088 31 000 500 500 30 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 292 1 292

14 088 4 000 500 500 3 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 292 1 292

2 000 87 480 100 000 4 000

2 000 60 480 100 829 0

14 088 1 500 500 500 500 35 864 14 729 13 876 5 735 876 546 102 3 000 1 588 1 288 300 0 56 040 0 0

4 000 4 492

30 038

11. Támogatásértékű felhalmozási bevétel 12. Kölcsönök visszatérülése 13. Felhalmozási bevételek (8.-11.) 14. Hitelek, kölcsönök bevételei 15. Összes bevétel (7.+12.+13.)

100

0

0

25

0

0

25

0

0

25

0

0

25

679 330 0 1 637 765

0

1 976

7 212

12 470

21 222

96 415

122 390

106 390

106 401

104 000

100 829

25

71 090 100 716

132 752

105 488

89 225

172 328

185 874

167 525

203 913

191 480

161 309

56 065

Kimutatás Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi várható kiadási előirányzatainak teljesüléséről Előirányzat-felhasználási és ütemterv

Kiadások 1 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 34. 35. 36.

2 Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadás Működési célú pénzeszközátadás Áh-n kívülre Támogatásértékű működési kiadás Önk. által folyósított ellátás Előző évi pmaradvány átadás Tartalék Működési kiadások (15.+…+22.) Felújítás Beruházás Egyéb beruházás Intézményi eszközfejlesztések Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áh-n kívülre Támogatásértékű felhalmozási kiadások Támogatási kölcsön nyújtása Tartalék Felhalmozási kiadások összesen (24+…+33.) Hitelek, kölcsönök kiadásai Összes kiadás 23.+34.+35.

2014. évi terv 3 344 297 96 093 298 185 94 854 56 400 34 461 0 46 912 971 202 17 066 128 085 0 0 2 398 0 0 499 204 646 753 19 810 1 637 765

Január

Február

4 27 466 7 750 22 450

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

1 000 3 233

5 27 466 7 750 22 450 6 498 4 700 3 233

6 27 466 7 750 20 450 6 498 5 700 3 233

7 28 466 7 750 29 233 6 498 5 700 3 233

8 28 466 8 000 29 273 6 498 5 700 3 204

9 28 446 8 000 18 200 7 498 5 300 3 333

10 29 466 8 270 14 000 15 826 4 700 3 333

11 29 466 8 265 14 000 18 004 4 700 2 333

12 29 466 8 270 26 450 15 490 4 700 2 333

13 29 466 8 270 36 000 7 498 4 700 2 333

14 29 466 8 270 33 000 2 051 4 654 2 333

15 29 191 7 748 32 679 2 495 4 846 2 327

61 899

2 000 74 097

3 000 74 097

10 500 91 380

10 000 91 141

79 774

79 286

9 500

5 830 82 598 7 066 22 000

2 364 90 631

2 000

3 629 79 224 5 000 12 000

4 589 91 298

4 000

5 000 75 777 5 000 14 000

25 000

30 646

8 939

589

1219

12 000 21 500

100 000 119 589

115 000 133 219

104 151 133 217

110 000 135 000

48 760 79 406

9 293 18 232

0

112 641

195 366

212 443

215 815

226 298

170 037

98 006

79 286

590

0

0

4 590

61 899

74 097

78 687

2 000 19 810 113 190

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. 23-387-041

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Előterjesztés a képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére

Tárgy: Rendelet-tervezet az egyes anyakönyvi események szabályairól

Tisztelt Képviselő-testület! Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény értelében: 18. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget. 19. § (1) Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni. (2) A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

A törvényi előírásoknak megfelelően elkészíttette a Polgármesteri Hivatal a rendelet-tervezetet. Az önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése esetére javasoljuk a 60.000,-Ft díj megállapítását, amely magában foglalja az anyakönyvezető díját, az anyakönyv és szükséges kellékek kiszállításának díját. A munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezésére javasoljuk 20.000,-Ft díj megállapítását, amely magában foglalja az anyakönyvezető díját, a portaszolgálat díját, a felmerülő többlet közüzemi költségeket, valamint a teremnek az esemény ünnepélyességének biztosításához szükséges berendezését. Az anyakönyvvezető díjazását eseményenként 5.000,-Ft-ban javasoljuk megállapítani. Előzetes hatásvizsgálat a rendelethez: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt Képviselő – testületet. A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai: - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: az anyakönyvi eseményekkel kapcsolatos költségeket az érintettek viselik, az önkormányzat többletkiadása megszűnik - a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: jogszabályi felhatalmazás alapján az önkormányzati költségek csökkentése miatt indokolt megalkotni - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi többletforrást nem igénye

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztésben kifejtettek egyben a jogszabály indokolása is. Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi rendelet-tervezetet fogadja el. A rendelet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges. Tárnok, 2014. május 12.

Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet:


Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …/2014. (….) számú önkormányzati RENDELETE

EGYES ANYAKÖNYVI ESEMÉNYEK SZABÁLYAIRÓL

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 19. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a házasulni, valamint az élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó természetes személyekre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyakönyvi esemény: házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, 2. hivatali helyiség: Tárnok Nagyközség Önkormányzata által biztosított, az anyakönyvi esemény lebonyolítására alkalmas hivatali helyiség (2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. fsz. házasságkötő-terem.) 3. hivatali munkaidő: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott munkarendje. 3. A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályai 3. § (1) Anyakönyvi esemény - a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti nap kivételével - hivatali munkaidőn kívül pénteki napon 12 órától 17 óráig, szombati napon 10 órától 15 óráig terjedő időszakban engedélyezhető. (2) Hivatali helyiségen kívüli helyszínen az anyakönyvi esemény akkor engedélyezhető, ha az anyakönyvi esemény méltósága, tekintélye nem csorbul, továbbá a személyes adatok és az anyakönyv megfelelő védelme biztosított. (3) Sem a hivatali helyiségen kívüli, sem a hivatali időn kívüli anyakönyvi esemény a már jegyzőkönyvvel előjegyzésbe vett anyakönyvi események lebonyolítását nem veszélyeztetheti. 4. Az anyakönyvi esemény miatti többletszolgáltatásért fizetendő díjak 4. § (1) Anyakönyvi esemény hivatali helyiségen kívüli önkormányzat részére fizetendő lebonyolításának díja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 60.000,-Ft. (2) A házasulók, valamint az élettársi kapcsolatot létesíteni kívánók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében az egészségügyi és szociális intézményben, vagy lakáson lebonyolított anyakönyvi esemény térítésmentes. (3) A munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díj 20.000,-Ft. (4) Az e rendeletben meghatározott díjak a mindenkori hatályos jogszabályokban foglalt aktuális adómértéket nem tartalmazzák. 5. § A hivatali munkaidőn kívül történő anyakönyvi esemény lebonyolításában közreműködő anyakönyvvezetőt eseményenként - választása szerint - a köztisztviselők jogállásról szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett bruttó 5.000,-Ft díjazás illeti meg.

5. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően bejelentett házassági szándék és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.



Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2014. ………-i ülésen fogadta el. A rendelet kihirdetve: 2014. ……………… Hatálybalépés: 2014. július 1. A kihirdetés megtörténtét igazolja:

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés A Képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: Rendelet-tervezet a Helyi Építési Szabályzatról Tisztelt Képviselő-testület! Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 62/2012.(V.24.) számú határozatával döntött a település Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának átfogó vizsgálatáról és módosításáról. Az új településfejlesztési koncepciót és a településrendezési eszközöket megalapozó vizsgálatokat a Képviselő-testület 56/2013.(IV.25) számú határozatával jóváhagyta, és felkérte a polgármestert, hogy az előterjesztésben foglaltak folytatásaként a módosított Településszerkezeti tervet, Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási tervet részletesen dolgoztassa ki. A részletes kidolgozás és a törvényben előírt egyeztetések lefolytatása miatt a tervek jóváhagyására nem kerülhetett sor 2013. december 31-ig. Mivel az építési jogszabályok legnagyobb része módosításra került 2013-ban, a terveket készítő REND-ENG-TERV Építész Iroda, a 2014 januárjától alkalmazandó településrendezési kódex szerinti újbóli egyeztetéseket javasolt az érintett államigazgatási és egyéb szervek bevonásával. A településrendezési eszközök készítésének és módosításának egyeztetése a településrendezési tv. előírásainak megfelelően teljes eljárással történik. A jogszabály 36. §-a alapján „a teljes eljárás a) előzetes tájékoztatási, b) véleményezési, c) végső szakmai véleményezési, d) elfogadási és hatálybaléptetési szakaszból áll. A tv. 39. §-a szerint: „(2) A véleményezést követően a beérkezett véleményeket - egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. (3) A véleményezési szakasz lezárul a (2) bekezdés szerinti döntés dokumentálásával és közzétételével.”

A véleményezések során beérkezett államigazgatási, hatósági, szakhatósági és egyéb szervek jogos észrevételeit a településtervező bedolgozta a tervbe. Azok az észrevételek, melyek nem hatályos jogszabályon alapultak (pl. Földhivatal, Magyar Közút), a tervező részéről megválaszolásra kerültek. Ugyancsak tisztázódtak az erdészeti hatóság által felvetettek is. A terv előírt partnerségi egyeztetése is megtörtént a képviselő-testület 138/2013.(X.17.) számú határozata alapján. A szakhatósági észrevételek, bizottsági döntések az előterjesztés 1. sz. mellékletét képezik. (Az anyag a Polgármesteri Hivatal Jegyző Irodáján megtekinthető.) A tervezetet a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság több alkalommal tárgyalta, módosító javaslatait megtette, melyek szintén a terv részévé váltak. (A rendelet-tervezet mellékletei megtekinthetők Polgármesteri Hivatal Jegyző Irodáján.) Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg a rendelettervezetet fogadja el. A rendelet-tervezet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges. Tárnok, 2014. május 12.

Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: Dr. Simon Mária jegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (..) számú önkormányzati RENDELETE

TÁRNOK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

1

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján Tárnok helyi építési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. fejezet Általános előírások 1. § (1) Jelen rendelet hatálya Tárnok nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos építési követelményeket tartalmazó jogszabályok előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A HÉSZ-ot az alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni: a)

1. sz. melléklet

b) c) d) e) f)

2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet

g) h)

7. sz. melléklet 8. sz. melléklet

M = 1 : 4000 méretarányú Módosított Szabályozási Terv (SZTM/2013. 1-8. szelvény) Fogalom-meghatározás Beépítésre szánt építési övezetek Beépítésre nem szánt övezetek Kötelező szabályozási elemek Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek Táj- és természetvédelmi elemek Védőterületek, védősávok, korlátozások Javasolt szabályozási elemek Tájékoztató elemek

(4) A HÉSZ függelékei: a) 1. számú függelék: b) 2. számú függelék: c) 3. számú függelék: d) 4. számú függelék: e) 5. számú függelék:

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája A települést érintő, országos és helyi védelem alatt álló épületek és a műemléki környezet alá eső ingatlanok A települést érintő természetvédelmi kategóriák listája A helyi jelentőségű természeti értékek listája Invazív és legelterjedtebben allergiát okozó fafajok listája

(5) A HÉSZ-ban és a SZT-ben az építési övezeteket és övezeteket rövidített övezeti kód tünteti fel, melynek értelmezése és jelmagyarázata az alábbi: Építési övezet, övezet rövidített kódja: vt-2 (példa) Övezeti jel: (vt) Övezet szt szerinti helyi kódja: (-2) Építési övezet, övezet teljes jele:

2

Vt – 2

Bm Beép (%) Zöld (%) Ém Tt Tsz

Bm Ém [m]

Beép [%] Tt [m2]

Zöld [%] Tsz [m]

beépítési mód (SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló, Cs: csoportházas, Z: Zártsorú, K: kialakult) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) a legkisebb zöldfelület mértéke a megengedett legnagyobb épületmagasság (m) a kialakítható legkisebb telekterület (m2) a kialakítható legkisebb telekszélesség (m)

2. fejezet A szabályozási terv 2. § (1) A SZT kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. (2) A kötelező szabályozási elemeket a HÉSZ 5. számú melléklete tartalmazza. (3) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. Ezek az elemek csak a HÉSZ és a SZT módosításával változtathatók. (4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket a HÉSZ 6. számú melléklete tartalmazza. (5) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. (6) A javasolt szabályozási elemeket a HÉSZ 7. számú melléklete tartalmazza. (7) A javasolt szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, a hely vagy rendeltetés szabályozási terv, telekalakítási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítandó. (8) A SZT-en jelölt meglévő vagy javasolt telekhatárokkal tervezett telkeken ábrázolt elő-, oldalés hátsókert irányadó mérete és az ezek által a SZT-en lehatárolt, beépítésre alkalmas területek eltérő telekalakítás esetén a telekhatárokkal együtt értelemszerűen megváltoznak. Ebben az esetben a mindenkori telekhatárhoz viszonyított elő-, oldal- és hátsókert megtartása javasolt. (9) A javasolt szabályozási elemek pontosítása e rendelet módosítása nélkül a képviselő-testület döntése alapján történhet. (10) A tájékoztató elemeket a HÉSZ 8. számú melléklete tartalmazza.

3

3. fejezet A közigazgatási terület tagozódása 3. § A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

4. fejezet Belterületbe vonás 4. § (1) Tárnok közigazgatási területén a meglévő és tervezett belterületi határvonalakat, valamint a beépítésre szánt területek határait a SZT tünteti fel. (2) A SZT-en jelölt belterületbe vonások szakaszosan, ütemezetten hajthatók végre. (3) Telket belterületbe vonni csak a kialakult belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet, vagy ha a külterületi út túloldalán fekvő telkek a kialakult belterülethez tartoznak. (4) Csak azok a telkek csatolhatók a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon vagy a beépítésre szánt terület határán belül helyezkednek el.

5. fejezet Közterület alakításra vonatkozó előírások 5. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a SZT-en jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. (2) A SZT-n jelölt területre közterület-alakítási terv készítendő. (3) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak: a) önálló reklám, hirdető berendezés, b) árusító pavilon, c) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye, d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, e) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, f) utcabútor, kerti építmény, g) távbeszélő fülke, h) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy, i) üzemanyagtöltő állomás, j) autómosó. (4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (3) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem korlátozza, és nem veszélyezteti. (5) Bármely építmény közterületen – a közútkezelő hozzájárulásával – történő elhelyezése esetén a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel: a) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló pavilonok csak csoportos formában, egységes építészeti megjelenéssel létesíthetők, kivéve a legfeljebb 4 m2 alapterületű újság4

és virágárusító pavilonokat, ha 100 m távolságon belül nincs, vagy nem létesül csoportos pavilon. b) vendéglátó teraszok – dobogóval vagy anélkül – csak nyitottan, legfeljebb ponyvaszerkezetű árnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetően létesíthetők, amennyiben a vendéglétszámnak megfelelő illemhely és parkolási lehetőség a vonatkozó jogszabály szerint méretezve biztosított. (6) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópont az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 méteren belüli részén csak 0,5 méternél alacsonyabb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.

II. rész AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 1. fejezet A településkép védelme 6. § (1) Az Öreghegy meredek lejtésű tájképvédelmi területein a látványvédelem érdekében az épületet – amennyiben ezt a telek beépíthetősége lehetővé teszi – a telek völgy felőli, alacsonyabb szinten fekvő részén, a szomszédos telkek beépítésének, beépíthetőségének figyelembe vételével úgy kell elhelyezni, hogy az a telket határoló hegy felőli közterületről szemmagasságban érzékelhető kilátást ne akadályozza. (2) Az illeszkedés érdekében a kialakult beépítés karakteres tömegalakításán, méretrendjén túl a tetőidomra, a tető hajlásszögére, jellemző gerincmagasságára, a falszerkezet anyagára és a homlokzat megjelenésére, jellegzetes nyílásrendszerére, annak méretrendjére, a nyílászárók anyagára és a teljes felépítmény jellegzetes szín-világára tekintettel kell lenni. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. (3) A területen parabola antenna és klíma berendezések kültéri egységei épületenként csupán egyegy homlokzaton, és – amennyiben műszakilag megoldható – a közterületről nem látható módon helyezhetők el. (4) A támfal gépkocsi-tárolók legnagyobb szabad, átlagos belmagassága nem haladhatja meg a 2,4 m-t. (5) A telken belül medence úgy helyezhető el, hogy a telekhatároktól legalább 2-2 m távolságra legyen. (6) Fóliasátor – amennyiben műszakilag megoldható – csak az utca felőli vizuális takarásban létesíthető.

2. fejezet A zöldfelületek védelmének általános szabályai 7. § (1) A növénytakaró tájba illő megjelenése érdekében a beépítésre nem szánt területeken –a közlekedési területek forgalomtechnikai szempontból védendő belátási területeinek valamint a szántóföldi és kertészeti kultúrák területeinek kivételével – új zöldfelületek létesítésénél, meglévők 5

felújításánál a növényállományt honos fajokból, a biológiai sokszínűséget fokozó, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, élőhely teremtő módon és formában kell kialakítani. (2) Újonnan létesülő – közforgalmat kiszolgáló – utak mentén az útépítéssel egyidejűleg legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. (3) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a nem beépített, burkolatlan területeket a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány figyelembe vételével rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani. (4) A SZT-en a zöldfelület kialakítási kötelezettségű területen többszintes, télen is takaró (lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó) növényállomány létesítendő. A zöldfelület kialakítási kötelezettségű területébe épületrész nem nyúlhat be. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,50 m széles járda, gépkocsi behajtó, támfal és a terepszint alatti műtárgyak helyezhetők el. (5) A SZT-en ábrázolt biológiailag aktív felületként megtartandó növényállomány jelkulccsal ábrázolt területen a kialakult növényborítottság kiterjedése, állománya, faösszetétele megőrizendő. (6) Az agresszíven gyomosító és allergiát okozó fafajok elszaporodásának megakadályozására új zöldfelületek kialakításánál, meglévők felújításánál az 5. számú függelékben felsorolt agresszíven terjedő, vagy allergiát okozó fafajok és azok dísznövény változatai nem telepíthetők.

3. fejezet A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 8. § (1) A természetközeli élőhelyek megóvását – különös tekintettel a védett természeti területekre, valamint a vizes élőhelyekre –, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító zöld(ökológiai) folyosó megtartását biztosítani kell. (2) Az országos ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó SZT-en lehatárolt területén: a) közterületen a meglévő parkoló-felületeken kívül kizárólag erdő, zöldterület, kerékpárút, parti sétány, zöldfelület alakítható ki, b) a nem közterületi telkek telekrésze zöldfelületként alakítandó ki, amelyen építmény, parkoló nem helyezhető el. (3) A tájkép védelme érdekében a meglévő és megépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell. (4) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével (vagy ha az övezetei előírások megengedik, takarást biztosító kerítéssel) gondoskodni kell.

6

4. fejezet Környezetvédelmi előírások 1. Zaj 9. § A zaj elleni védelem szempontjából zajterhelési határértékkel nem szabályozott közlekedési, közmű, mezőgazdasági, vízgazdálkodási területeken, valamint az erdőgazdálkodási területen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épület elhelyezésénél és védendő homlokzatára vonatkozóan alkalmazandó határértékeket az épület rendeltetése alapján kell megállapítani: lakás céljára szolgáló épület esetében az Lk övezet határértékei, termelést szolgáló épület esetén a Gksz övezet határértékei a meghatározóak.

5. fejezet Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 1. Belvízzel veszélyeztetett terület 10. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területet az SZT tünteti fel. (2) A belvízzel veszélyeztetett, magas talajvízállásos, mély fekvésű területre fő rendeltetésű épületet építeni csak geotechnikai jelentésben előírtak kötelező betartása mellett szabad.

2. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület 11. § (1) Az ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területeket az SZT tünteti fel. (2) Az ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területeken a felszínen épület, építmény bővítésével, új létesítésével nem lehet veszélyeztetni a felszín alatti pincék állékonyságát, vízzáróságát. Felszín fölé kivezetett pinceszellőző kürtők megőrzendők, a szellőzők körül 5 m sugarú körben épület nem helyezhető el.

6. fejezet Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 1. Tilalmak, korlátozások 12. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított védőterületek, védelmek és korlátozások figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók. (2) A Rádióállomás K-Rá jelű építési övezete körül a SZT-en kijelölt védőövezeten belül az építési engedélyezési eljárások során az Antenna Hungária Zrt.-t, vagy jogutódját ügyfélként be kell vonni az eljárásba.

7

2. Telekalakítás 13. § (1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közlekedési terület (továbbiakban: közterület vagy magánút) csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen. (2) A telekalakítás során igazodni kell a meglévő település- és telekstruktúrához, a jellemző telekméretekhez, beépítési módhoz. (3) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének és a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandó. (4) Nyúlványos telek – az öreghegyi kertes mezőgazdasági terület kivételével – nem alakítható ki. Ha az öreghegyi kertes mezőgazdasági területen a telek területe a vonatkozó építésügyi előírások szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos telek is kialakítható. (5) Szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni legfeljebb a telekméret 10 %-áig.

7. fejezet Közművek és hírközlés előírásai 14. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az ágazati előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságon, védősávon belül létesítmény elhelyezése ezek alapján történhet. (2) A közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha egyéb ágazati előírás eltérően nem rendelkezik – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az ingatlanügyi hatóságnál szolgalom vagy más használati jog bejegyzésével kell fenntartani. A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket a közmű tulajdonosának fel kell bontani, rendeltetést vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára a nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. (5)

A csapadékvíz elvezetésére: 8

a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos rendszer fenntartható, b) az új beépítésre szánt gazdasági területeken a szilárd útburkolat építésével egyidejűleg a zárt csapadékvíz elvezető rendszert ki kell építeni, c) a külterületeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni a végbefogadóig és ennek folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell, d) a felszíni vizeket a befogadóig el kell vezetni vagy saját területen elszikkasztani, e) nyílt árok zárt csapadékcsatornába történő rákötésénél minden esetben hordalékfogó akna kiépítése szükséges. (6) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem lehet, ezért A talaj és a talajvíz védelme érdekében csatornázatlan területen csak ellenőrzötten zárt szennyvíztároló medence építhető, a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. (7) A telken belüli felszíni vízrendezést meg kell oldani, a vízgyűjtő mélyedéseket, lefolyástalan területeket meg kell szüntetni. Zárt csapadékvíz elvezető rendszerrel rendelkező utcákra nyíló telken a tetőkről, burkolt felületekről összegyűjtött felszíni vizeket burkolt felszíni árokban vagy zárt csatornában kell elvezetni az utcai vízelvezető rendszerbe. (8) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élővízfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad csak közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni. (9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi-behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. (10) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni. (11) Az ipari területeken a telkek útburkolatain összegyűlő felszíni vizeket a kivezetés előtt mechanikailag meg kell tisztítani, majd – amennyiben szükséges, a telken belül elhelyezett záportározón keresztül – késleltetve kell bevezetni a közút melletti szikkasztó árokba. (12) A vízi közművek (víznyomócső, csatorna) kizárólag jó minőségű, talajmozgásokra nem érzékeny anyagokból készíthetők (pl. KPE vagy védőcsöves kialakítás) valamint mozgásokra nem érzékeny akna- és tartálybekötési kialakításokat kell alkalmazni. (13) Amennyiben új villamosenergia-elosztási, közvilágítási vezetékek és az elektronikus hírközlési hálózatok földfelszín alatti vezetése nem megoldható, a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat egy oldali közös oszlopsoron kell elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (14) Az országos műemléki védelem alatt álló területeken és a műemléki környezetben, továbbá a helyi védelem alatt álló egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vagy alatt vezetett vezetékhálózatok (villamos energia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése során ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni, még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

9

(15) A 20 kV-os elektromos szabadvezeték 5-5 méteres védőtávolságába legfeljebb 4 méter magasra növő bokorfa illetve cserje ültethető. (16) Középnyomású földgázzal ellátott területeken a gáz nyomásszabályozók – amennyiben műszakilag megoldható – az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés elsődlegesen az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető. (17) Lakóterület építési övezeteiben, természetvédelmi (helyi és az országos ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, puffer területen stb.) és helyi értékvédelmi területeken, valamint azok határától mért 50 méteres távolságon belül építési engedély-köteles önálló antennatartó szerkezetet (tornyot) elhelyezni, létesíteni nem lehet, rádiófrekvenciákat közvetítő berendezéseket, bázisállomásokat pedig kizárólag takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők. (18) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (19) Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem lehet.

8. fejezet Építés általános szabályai 1. Általános szabályok 15. § (1) Az egyes telkek, építési telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. (2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű meglévő telken, építési telken is lehet épületet elhelyezni, ha az összes egyéb előírás betartható. (3) Építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megállapított, az illetékes szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (4) A beépítésre szánt területen huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni – amennyiben műszakilag megoldható – csak teljes közművesítettség esetén szabad, közcsatorna hiányában részleges közműellátás biztosítandó zárt szennyvíztároló vagy egyedi biológiai tisztítóberendezés alkalmazásával. Átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként csak ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható, aminek szippantó kocsival való megközelítését a telken belül biztosítani kell. (5) A beépítésre nem szánt területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni részleges közművesítettség esetén szabad. (6) A telkeken, építési telkeken belül lévő rézsűk erózió elleni védelmét biztosítani kell.

10

2. A pincékre vonatkozó szabályok 16. § (1) Terepszint alatti beépítés új építés esetén kizárólag a fő rendeltetési egységet is magában foglaló épülettel egy tömegben valósítható meg. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények, a támfalgarázsok és a földdel borított pincék, valamint a pincesorok Mk-3 jelű övezete. (2) Az alápincézett területek által érintett telkek beépítése a pincék állékonysága szempontjából kiemelt vizsgálatot igényel. (3) Új pinceszellőző a közterülettől annak közterületi telekhatárára merőlegesen mérten, illetve meglévő pinceszellőzőtől csak legalább 20 m távolságban helyezhető el. (4) Közterületi pinceszellőzők kialakítása a közterület-használatot nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti. (5) A közterület alá nyúló pincék szellőzői nem keríthetők el. (6) A pinceterületek közötti közterületek és a közterületként használt telkek be nem építhetők, területükön a vízelvezetés műszakilag biztosítandó. (7) Terepszint alatti építmény a szomszédos telekhatártól legalább 1,0 m távolságra helyezendő el. (8) Alápincézett területek felszínén a meglévő erózió-gátló növénytakarót (gyep, cserje, faállomány) meg kell tartani. (9) Pince ivóvízzel történő ellátása csak a szennyvízhálózatra, vagy ellenőrzötten zárt szennyvíztároló medencére történő egyidejű rákötés esetén lehetséges.

3. A kialakult beépítésre és az illeszkedésre vonatkozó szabályok 17. § (1) Zártsorú beépítésű területeken hézagosan zártsorú épület-elhelyezés is lehet, amennyiben az építmények között előírt legkisebb telepítési távolság biztosítható. Ebben az esetben az épület telekhatáron álló homlokzatával átellenes oldalhomlokzata nem tűzfalként alakítandó ki. (2) Zártsorú beépítésű területeken a meglévő épületek rekonstrukciójánál, illetve az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakításánál az adott környezetre jellemző építészeti ritmusokkal való harmóniát biztosítani kell. Rekonstrukciónál meg kell tartani, illetve tovább kell vinni az építészeti hangsúlyokat az átépítéssel érintett részeken. Új építésénél az arányok, tagolások illeszkedő ritmusát kell biztosítani. (3) Szabadonálló beépítésmód esetén kialakult oldalhatáros vagy ikres beépítésű telken a meglévő épület bővítése engedélyezhető az oldalhatáros illetve ikres beépítésmód előírásai szerint abban az esetben, ha a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, de az épület elbontása esetén új épület csak szabadonállóan helyezhető el. (4) Amennyiben kialakult ikres beépítés esetén az épület egyik felének elbontásakor a fő rendeltetésű épületet ikres beépítéssel kívánják visszaépíteni, az új épületrész épületmagassága és utcai homlokzatmagassága nem térhet el a megmaradó épületrész magasságától, és a két

11

épületrész jellegének egymáshoz igazodónak kell lennie (tetőhajlásszög, felhasznált anyagok, nyílások ritmusa, épülettagozatok), az épületek külső megjelenése egy épület hatását keltse.

4. Műemlék- és településkép-védelem, helyi értékvédelem, régészeti lelőhelyek védelme 18. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolásait a SZT tünteti fel. (2)

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (4) Az országos védelemben részesülő műemléki épületeket, építményeket és a műemléki környezet határait a SZT tünteti fel. (5)

A helyi védelmet élvező és a helyi védelemre javasolt épületeket a SZT tünteti fel.

(6) Az országos és helyi védettségű művi értékeket, a műemléki környezet területeit, valamint a helyi védelemre javasolt művi értékek listáját jelen rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. (7) A helyi egyedi védelem alá helyezett építményeket, a védetté nyilvánítási eljárást és törlésének módját, a helyi védelem nyilvántartását, valamint a védelemmel összefüggő önkormányzati támogatás lehetőségét külön önkormányzat rendelet szabályozza. (8) Az egyedi értékvédelem alatt álló épületek esetében részleges homlokzat-felújítás vagy színezés nem megengedett. (9) Védett épület homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes homlokzati felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.

9. fejezet Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 19. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (II. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit Tárnok veszély-elhárítási és vízkárelhárítási terve határozza meg.

12

III. rész RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1. fejezet Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 1. A beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások 20. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységeinek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. (2) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein – eltérő övezeti előírás hiányában – az országos építési követelmények előírásai szerinti rendeltetésű építmények helyezhetők el. (3) Beépítetlen építési telek kizárólag gépkocsi-tárolóval, vagy kiegészítő illetve másodlagos rendeltetésű épülettel nem építhető be. (4)

Ha a telek terepadottságai lehetővé teszik, utcavonali támfalgarázs kialakítható.

(5) A rendezett terepszint alatti építmény és építményrész(ek) határoló szerkezetének külső síkjai által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre, építési övezetre előírt legnagyobb beépítettség 120%-át. Ennek legfeljebb 30%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül vagy önálló terepszint alatti építményként. (6) A gyermekintézmények telkétől 50 m-en belül haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

2. Az elő-, oldal- és hátsókertre, az építési hely meghatározására vonatkozó általános előírások 21. § (1) Az építési hely határait és a szomszédos telkeken lévő építmények közötti legkisebb távolságot a SZT-en jelölt esetekben a terven ábrázoltak határozzák meg, a nem jelölt esetekben azt a vonatkozó jogszabályok, illetve jelen rendelet előírásai szerint kell meghatározni. (2) Előkert nélküli kialakult beépítésű tömbben – eltérő övezeti előírás hiányában – az előkert 0 méter, az építési vonal azonos a szabályozási vonallal, szabályozási vonal hiányában a közterületi telekhatárral. (3) A zártsorú beépítésű telken – eltérő övezeti előírás hiányában – a hátsókert mértéke a telek átlagos mélységének 50 %-a, amennyiben a SZT ezt másképp nem jelöli. Ha a kialakult beépítés miatt az ingatlanon előkert megtartása szükséges, a hátsókert mérete az előkert méretével csökkenthető. (4) Azokban a túlnyomó részben beépült tömbökben, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott oldal- és hátsókert mérete a kialakult beépítésből adódóan nem tartható be, ott az építési hely határait az illetékes hatóság állásfoglalása alapján – eltérő övezeti előírás hiányában – a meglévő épületek homlokzati síkjához igazodóan kell meghatározni a tűztávolságok figyelembevételével, de az így számított oldalkert mérete szabadonálló és oldalhatáron álló 13

beépítési mód esetén nem lehet kevesebb 3,0 m-nél. A hátsókert mérete nem lehet kevesebb 2,0 m-nél, de a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-es távolságon belül csak kiegészítő, vagy másodlagos rendeltetésű építmény és melléképítmény helyezhető el. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén – ha a beépíthetőség és a szomszédos telkek beépítettsége lehetővé teszi – az építési hely határával megegyező oldalhatáron az épület és a telekhatár távolsága nem lehet kisebb, mint 1 m (csurgó-távolság).

3. A lakóterületek és vegyes területek általános beépítési előírásai 22. § (1) Lakó- és vegyes területen a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meghaladó kibocsátású, a lakókörnyezete zavaró (nagy szállítási igényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem folytathatók. (2) Az övezetekben zavaró hatású tevékenység (autójavító, autóbontó, szinesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő telep, tüzelőanyag telep, asztalos-, lakatos-műhely, vegyi anyagokat felhasználó üzem stb.) nem bővíthető, illetve létesíthető. (3) A telek utcafronti határvonalán létesített kerítés a) lábazatos, vagy tömör, legfeljebb 2,00 m magas lehet, b) saroktelek esetén a saroktól mért 5-5 m távolságig zárt utcafronti kerítés nem létesíthető, c) az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 4 m2 alapterületű lehet.

4. Lakóövezetek általános előírásai 23. § (1) Jelölt építési hely vagy egyéb építési övezetre vonatkozó előírás hiányában a kialakult 5 méteres előkertes beépítésű környezetben az előkert mérete 0 méter, de a szabályozási terven jelölt kötelező szabályozási vonaltól, ennek hiányában a közterületi telekhatártól mért 5 méteres sávon belül kizárólag hulladéktároló, kerékpártároló, kerti építmény, közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény, a fő rendeltetésű épülethez közvetlenül csatlakozó, annak építészeti megjelenéséhez igazodó gépkocsi-tároló, vagy – amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik – támfalgarázs helyezhető el. (2) Járműtároló kialakítása telken belül elsődlegesen a lakóépületekkel egy épületben, vagy támfalgarázsban, terepszint alatti elhelyezéssel oldható meg. Különálló épület kialakítása esetén a gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épület építészeti megjelenéséhez igazodóan alakítható ki. (3) Szennyvízcsatornára nem kötött telken legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület és legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el akkor is, ha az övezeti előírások több önálló rendeltetési egység kialakítását is lehetővé tennék. (4) Lakóterületen szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként, 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással.

5. Kisvárosias lakóterület építési övezetei 24. §

(1) A kisvárosias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – 14

elhelyezhető még vendéglátó- és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület. (2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/A. számú táblázata tartalmazza. (3) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) folyadék és gáztároló, g) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, h) antenna oszlop, zászlótartó oszlop (4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. f) állat ól, állatkifutó, g) trágyatároló, komposztáló, h) siló, ömlesztettanyag tároló (5) A kisvárosias lakóterületen – eltérő övezeti előírás hiányában – a kialakítandó legkisebb zöldfelület legalább 1/3 részét többszintes növényállománnyal kell kialakítani. (6) A kisvárosias lakóterületen a telek területének legfeljebb 25 %-án alakítható ki szilárd burkolat. (7) A kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kisvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (8) Az Lk-1 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 6 lakás, összesen legfeljebb 8 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (9) Az Lk-2 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 4 lakás, összesen legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (10) Az Lk-3 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 12 önálló önálló rendeltetési egység alakítható ki. (11) Az Lk-4 jelű építési övezetben 3000 m2-es teleknagyságig telkenként legfeljebb 26 önálló rendeltetési egység, 3000 m2-es, vagy annál nagyobb teleknagyság esetén telkenként legfeljebb 52 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (12) Az Lk-5 jelű építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 80%-át kétszintű, 20%-át háromszintű növényzet telepítésével kell kialakítani.

15

6. Kertvárosias lakóterület építési övezetei 25. § (1) A kertvárosias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még vendéglátó-, igazgatási-, iroda-, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület. (2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/B. számú táblázata tartalmazza. (3) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) háztartási célú kemence, g) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, h) állat ól, állatkifutó, i) trágyatároló, komposztáló, j) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló, k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, l) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, m) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, n) mosókonyha, nyári konyha épülete. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer. (5) A kertvárosias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában: a) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresénél kisebb telken 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, b) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresének megfelelő, vagy annál nagyobb méretű, de a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosát meg nem haladó telek esetében legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el, c) a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosának megfelelő, vagy annál nagyobb méretű, telek esetében legfeljebb 3 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el, d) a kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kertvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (6) A kertvárosias lakóterületen új fő rendeltetésű épület a közterületi telekhatártól, illetve a szabályozási terven jelölt kötelező szabályozási vonaltól az illeszkedés szabályai szerint meghatározott távolságra helyezhető el. (7) A lakóterületi övezeteken belül csak olyan kereskedelmi létesítmény helyezhető el, amelynek legfeljebb 6 db vendégparkoló igénye van.

16

(8) A lakóterületi övezeteken belül vendéglátó létesítmény is elhelyezhető, de csak olyan, amelynek legfeljebb 6 db vendégparkoló igénye van. (9) Az Lke-2* jelű építési övezetben a 750 m2-nél nagyobb telken 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el. A telken új épület kizárólag a közterületi telekhatároktól 5 m-re helyezhető el. (10) Az Lke-4 és Lke-5 építési övezetekben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány a telekterület 60%-a, melynek legalább 80%-át kétszintű, 20%-át háromszintű növényzet telepítésével kell kialakítani. (11) Az Lke-7 jelű építési övezetben elhelyezhető: a) az építési övezet telkein csak 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység, b) az építési övezet telkein kizárólag lakóépületek.

7. Falusias lakóterület építési övezetei 26. § (1) A falusias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még vendéglátó-, igazgatási-, iroda-, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület. (2) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/C. számú táblázata tartalmazza. (3) A falusias lakóterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) háztartási célú kemence, g) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, h) állat ól, állatkifutó, i) trágyatároló, komposztáló, j) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló, k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, l) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, m) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, n) mosókonyha, nyári konyha épülete (4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer. (5) A falusias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában a) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresénél kisebb telken 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, b) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresének megfelelő, vagy annál nagyobb méretű telek esetében legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el. 17

c) a kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kertvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (6) Kézműipari célú önálló rendeltetési egység legfeljebb 100 m2 hasznos alapterülettel létesíthető. (7) Fő rendeltetésű épület esetén a megengedett legkisebb épületmagasság 3,0 m, de a fő rendeltetésű épületek utcai homlokzatmagassága nem lehet kevesebb 3,5 m-nél. (8) A fő rendeltetésű épületeken kívül elhelyezhető, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épületek megengedett legkisebb épületmagassága 2,6 m, megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m lehet. (9) A tető hajlásszöge legalább 30°, legfeljebb 45° lehet.

8. Vegyes területek övezeteinek általános előírásai 27. § (1) Jelölt építési hely vagy egyéb építési övezetre vonatkozó előírás hiányában a vegyes terület építési övezeteiben előkertes beépítésű környezetben az előkert 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, illetve – ezzel lehetőleg egy épületben elhelyezett – hulladéktároló, kerékpártároló vagy közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel. (2) Vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület nagyságának megfelelően 100 m2-ként legalább egy nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, előnevelt, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű lombos fa telepítendő háromirányú karózással, b) szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással.

9. Településközpont terület építési övezetei 28. § (1) A településközpont területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még vendéglátó-, és a 100 méteres sugarú környezetében lévő telkek rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület valamint üzemanyagtöltő és közlekedési létesítmény. (2) A településközpont terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/D. számú táblázata tartalmazza. (3) A településközpont területen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, g) antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 18

(4) A településközpont területen nem helyezhető el: a) eltérő övezeti előírás hiányában üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) termelő kertészeti építmény, f) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag tároló, j) folyadék és gáztároló. (5) A településközpont területen az építhető önálló rendeltetési egységek számának maximuma – amennyiben az előírt gépkocsi-mennyiség elhelyezése jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően telken belül, vagy a parkolási rendelet szerint közterületen biztosítható – a telekméret és az alkalmazott beépítési paraméterek alapján számítható bruttó szintterületnek a terepszint alatti bruttó szintterülettel csökkentett értéke 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített szám. A kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a településközpont terület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (6) Előkert nélküli építési övezetekben új épület utcai homlokzata mentén, a földszinten lakórendeltetést befogadó helyiség (hálószoba, nappali) nem létesíthető. (7) A Vt-1 jelű építési övezet a) igazgatási intézmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők, c) kizárólag lakó rendeltetésű épület építése esetén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség 30%. (8) A Vt-2 jelű építési övezet a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és művelődési intézmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a helyi értékvédelmi területen a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt építészeti elemek szerint tervezett és kialakított, igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, de az övezetben harangláb, templomtorony építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (9) A Vt-3 jelű építési övezet a) a településközpont intézményeinek elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják,

19

b) az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább kétszintű növényzettel beültetve létesítendő. (10)A Vt-4 jelű építési övezet a) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, rekreációs és szállásférőhely szolgáltató rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 10 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges, c) a terület belvízzel veszélyeztetett jellege miatt az épületek kialakítása során az állékonyságra, a szerkezetek védelmére kiemelten oda kell figyelni, d) az építési övezet telkei – a telekhatárok mentén fekvő 3 m-es sáv kivételével – az eredeti terepszinthez képest a belvízvédelemhez szükséges mértékig – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – feltölthetők. (11)A Vt-5 jelű építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, üzemanyagtöltő, közlekedési létesítmény és sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, (12) A Vt-6 jelű építési övezetben a) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, valamint kereskedelmi, szolgáltató, lakó és iroda jellegű épületek helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a Vt-6* jelű építési övezetbe (Berki és Dózsa György út mentén) sorolt településközpont területen kereskedelmi, szolgáltató jellegű létesítmények helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Lakó rendeltetés nem alakítható ki. (13)A Vt-7 jelű építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, iroda rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, (14) A Vt-8 jelű építési övezet a) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben az elő-, oldal- és hátsókertek méretét a kialakult beépítéseket figyelembe véve, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. c) az építési övezetben a kialakult beépítésekhez igazodó épületek helyezhetők el. (15) A Vt-9 jelű építési övezet kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű létesítmények valamint sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (16) A Vt-10 jelű építési övezet

20

a) üzemanyagtöltő állomás, kereskedelmi, vendéglátó és szállásférőhely szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 5 m-es elő-, oldal-, és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 12,0 m magasságig. d) az övezet környezetalakítási előírásai: da) a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület nagyságának megfelelően 100 m2-ként legalább egy nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, előnevelt, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű lombos fa telepítendő háromirányú karózással, db) szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással. dc) a kialakítandó zöldfelületek fenntartását automata öntözőrendszer kiépítésével és üzemeltetésével kell biztosítani, dd) üzemanyagtöltő állomás kivételével a területen egyéb diffúz légszennyezést, vagy kellemetlen szagot okozó tevékenység céljára szolgáló épület nem helyezhető el. (17) A Vt-11 jelű építési övezet a) felszíni parkoló vagy parkolóház elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) parkolóház a 2091-es hrsz.-ú út (Hazatérők útja) felől 7,5 m-es, míg a vasútállomás felőli oldalon 6,5 m-es homlokzatmagassággal alakítható ki, c) a kiépítendő parkolókban – akár a szomszédos, más övezetben megvalósuló parkolókkal történő összekötéssel – a körüljárás lehetőségét biztosítani kell, d) az övezetben parkoló kizárólag a 2091-es hrsz.-ú úthoz (Hazatérők útja) csatlakozva épülhet ki, e) az övezetben a parkoló területe mentén kétoldalt fasor telepítendő őshonos fafajok alkalmazásával.

10. Intézmény terület építési övezetei 29. § (1) Az intézmény terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/E. számú táblázata tartalmazza. (2) Az intézmény területen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) folyadék és gáztároló, g) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, h) antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 21

(3) Az intézmény területen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, d) állat ól, állatkifutó, e) trágyatároló, komposztáló, f) siló, ömlesztettanyag tároló. (4) A Vi-1 jelű építési övezet a) oktatási, művelődési, egészségügyi, szolgáltató rendeltetésű létesítmények valamint sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 6 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges. (5) A Vi-2 jelű építési övezet a) oktatási, művelődési létesítmények,sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben 10 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges. (6) A Vi-3 jelű építési övezet a) művelődési, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, c) az övezetben igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők. (7) A Vi-4 jelű építési övezet a) oktatási, művelődési, közösségi szórakoztató, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben 10 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges, c) az övezetben zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenység befogadására szolgáló épület kizárólag úgy helyezhető el, hogy annak környezeti terhelése a lakóterület és az ökológiai hálózat határán nem haladhatja meg a lakóövezetekre előírt határértékeket, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (8) A Vi-5 jelű építési övezet a) oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű létesítmények valamint sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 5 m-es elő-, oldal- és 6 m hátsókert megtartása szükséges.

22

Gazdasági területek övezeteinek általános előírásai 30. § (1) Jelölt építési hely vagy egyéb építési övezetre vonatkozó előírás hiányában a gazdasági terület építési övezeteiben az előkert 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület valamint a főépülethez igazodó megjelenésű árusító- és szolgáltató épület helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel. (2) A fő rendeltetésű épületeken kívül szükség esetén elhelyezett kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építményeket, épületeket lehetőleg összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben kell telepíteni. (3) A gazdasági területen a gazdasági célú épületen belül a használó és a személyzet számára szolgáló vendéglátó egység is elhelyezhető. (4) A gazdasági területen – eltérő övezeti előírás hiányában – a 2. számú melléklet 15. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el, (5) A gazdasági területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a gazdasági területeken kialakításra kerülő belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő, b) az előkertekben fasorok illetve fás növényzet, a telkek szomszédos telkekkel érintkező telekhatára mentén – eltérő övezeti előírás hiányában – legalább 5,0 m széles, legalább kétszintű növényzet telepítendő, amely csak a bejáratok és az (1) bekezdés szerinti épületek szélességében szakítható meg, c) 1 ha telekterület felett, elsősorban az oldalsó és hátsó telekhatáron legalább 10 m széles, háromszintű, őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajokból álló zöldsáv alakítandó ki, d) az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 1/4-ét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják. e) a zöldfelületek őshonos, a táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazásával alakíthatók ki, a zöldfelületek minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, előnevelt, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű lombos fa telepítendő háromirányú karózással, f) a megszűnő, kivágandó faállományt az övezet területén kell visszapótolni, 8 cm-nél kisebb törzsátmérőjű fák esetében a megszüntetett fával borított területtel megegyező nagyságú fával borított terület létrehozásával, 8 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák esetében a kivágott törzsátmérő 150 %-os visszapótlásával, g) szilárd burkolatú parkolóknál, kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással, h) az építési telekre előírt zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani, i) a SZT-en jelölt zöldfelület kialakítási kötelezettségű területeken háromszintes, télen is takaró (lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó) növénysáv telepítendő. E területen az épületeket körülvevő legfeljebb 1,5 m széles járdán, kerítésen, támfalon és a közművek terepszint alatti műtárgyain kívül építmény nem helyezhető el.

23

(6) A gazdasági területen a forgalmi és gyűjtőutak, valamint ezek csomópontjainak védőtávolságát figyelembe kell venni, de ebben a sávban szervizút, parkoló, közművezetékek és zöldfelület létesíthető.

11. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei 31. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még üzemanyagtöltő és közlekedési létesítmény. (2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/F. számú táblázata tartalmazza. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhető el: a) állat ól, állatkifutó, b) trágyatároló, komposztáló. (4) A Gksz-1 jelű építési övezetben a) a 8104 j. (Sóskúti) út mentén a telkek kiszolgálásához szervizút létesítése szükséges, b) jelölt építési hely hiányában 10 m-es elő-, 5 m-es oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át az autópálya 100 m-es és a csomóponti ágak 50 m-es védőtávolságát, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (5) A Gksz-2 jelű építési övezetben a) a 8104 j. (Sóskúti) út mentén a telkek kiszolgálásához szervizút létesítése szükséges, b) 10 m-es elő-, 10 m-es oldal- és 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (6) A Gksz-3 jelű építési övezetben a) az építési hely határa sehol nem lépheti át a vasút 50 m-es védőtávolságát, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (7) A Gksz-4 jelű építési övezetben a) az építési hely határa sehol nem lépheti át az autópálya 100 m-es és a csomóponti ágak 50 m-es védőtávolságát, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (8) A Gksz-5 jelű építési övezetben 24

a) az építési hely határa sehol nem lépheti át az autópálya 100 m-es védőtávolságát, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (9) A Gksz-6 jelű építési övezetben a) a telkek országos ökológiai hálózat övezetébe eső részén biztosítani kell az ökológiai rendszer, ökológiai kapcsolatok és természeti értékek fennmaradását, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (10) A Gksz-7 jelű építési övezetben a) a 8104 j. (Sóskúti) út mentén a telkek kiszolgálásához szervizút létesítése szükséges, b) 10 m-es oldal- és 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig.

12. A környezetre jelentős hatást nem gyakorló, egyéb ipari terület építési övezetei 32. § (1) Az ipari területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még üzemanyagtöltő és közlekedési létesítmény. (2) Az ipari terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/G. számú táblázata tartalmazza. (3) A Gip-1 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át a 7-es főút 100 m-es és a vasút 50 m-es védőtávolságát, d) a területen a Benta-patak felé eső telekhatárok mentén legalább 10 m-es zöldsáv telepítendő és az övezet telkein az építési hely határa a Benta-patak felé eső telekhatároktól 25 m távolságra húzódik, e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (4) A Gip-2 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az iparvágánytól épület legalább 9 m-re helyezhető el, d) az épület és a vágány között a rakodáshoz szükséges rámpa, burkolt felület (fedetten is) kialakítható,

25

e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (5) A Gip-3 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) a vasúttól délre kialakult területen 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az iparvágánytól épület legalább 9 m-re helyezhető el, d) az épület és a vágány között a rakodáshoz szükséges rámpa, burkolt felület (fedetten is) kialakítható, e) a Pusztazámori hulladéklerakó telep bekötő útja mentén kialakult Gip-3 jelű építési övezetben 10 m-es elő-, oldal- és hátsókertet kell biztosítani, a telekhatárok mentén legalább 10 m-es intenzív zöldsávot kell telepíteni, az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 25 m távolságra húzódik, f) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (6) A Gip-4 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) az építési hely határa sehol nem lépheti át a vasút 50 m-es védőtávolságát, c) az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 55 m távolságra húzódik, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (7) A Gip-5 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át az M7-es autópálya 100 m-es védőtávolságát, d) az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 50 m távolságra húzódik, e) az építési hely határa sehol nem lépheti át a közművezetékek védősávját, f) a megengedett legnagyobb épületmagasság 15,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (8) A Gip-6 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át az M7-es autópálya 100 m-es és a csomóponti ágak 50 m-es védőtávolságát, d) az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 50 m távolságra húzódik,

26

e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 15,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig.

13. Üdülőterületek övezeteinek általános előírásai 33. § (1) A megengedett legkisebb épületmagasság fő rendeltetésű épület esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, de az utcai homlokzat magassága nem lehet kevesebb 3,6 m-nél. (2) Csak igényesen kialakított, a település építési hagyományaihoz illeszkedő, magastetős épület építhető. (3) Kívülről látható burkolatként, tető héjazatként műanyag, fém és szürke eternitlemez, hullámlemez nem alkalmazható, (4) Az övezetben az elő-, oldal- és hátsókertek méretét a kialakult beépítéseket figyelembe véve, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. (5) Az épületek feltöltésen nem helyezhetők el. (6) Az övezetekben 50 cm-nél magasabb lábazatú kerítés, ill. támfal nem létesíthető. (7) Az övezetekben csak 1,80 m-nél nem magasabb, áttört kerítés létesíthető.

14. Hétvégi házas terület építési övezetei 34. § (1) A hétvégi házas területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és sportlétesítmény, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (2) A hétvégi házas terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/H. számú táblázata tartalmazza. (3) A hétvégi házas területen a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, f) folyadék és gáztároló, g) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete helyezhető el. (4) A hétvégi házas területen a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy 27

közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. f) állat ól, állatkifutó, g) trágyatároló, komposztáló, h) siló, ömlesztettanyag tároló nem helyezhető el. (5) Az építési övezetben a beépített telkek esetében a meglévő és jogerős építési és fennmaradási engedéllyel rendelkező lakóépületek az építési övezet beépítési előírásainak megfelelő mértékig bővíthetőek, valamint az övezetben előírt maximálisan engedélyezhető épületmagasság értékének magtartásával a meglévő épületek tetőterei beépíthetőek. Új lakóépület az üdülőépületekre vonatkozó előírások betartásával építhető. (6) Az építési övezetben kizárólag üdülőépület építése esetén telkenként legfeljebb 1 önálló rendeltetési egység alakítható ki. Az (1) bekezdés szerinti egyéb rendeltetés kialakítása esetén telkenként 2 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (7) Az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 1/4-ét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani, valamint a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület nagyságának megfelelően 100 m2-ként egy lombos fa ültetése szükséges.

15. Különleges területek övezeteinek általános előírásai 35. § A különleges területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az építési övezetekben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 1/4-ét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani, b) a parkolók fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként 1 nagy lombkoronát növelő fa telepítése szükséges, c) a sportpályák, sportolási célú területek telekhatára mentén többszintes növénysáv létesítendő legalább 5 m szélességben, d) a sportpályák burkolati anyagaként csak talajszennyezést nem okozó anyagok alkalmazhatók, e) a K-Sp építési övezetben a zöldfelület számításába csak a tényleges zöldfelületek számíthatók be, a műfüves pályák burkolatnak számítanak.

16. Különleges terület építési övezetei 36. § (1) A különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) K-Sá – Speciális állattartó létesítmények területe (lovarda, kutyatelep) b) K-Sp – Sporttelep területe c) K-Rá – Rádióállomás területe d) K-Mü – Mezőgazdasági üzemi terület e) K-Kö – Közműterület (2) A különleges terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/I. számú táblázata tartalmazza. (3) A speciális állattartó létesítmények területének K-Sá jelű építési övezete a) az állatok tartátáshoz, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt 28

szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, b) az építési övezetben a 2. számú melléképítmények helyezhetők el,

melléklet

15.

pontjában

meghatározott

c) az építési övezetben önálló lakóépület és üzemanyagtöltő nem helyezhető el, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület (sportépítmények, lelátók és egyéb, az állattartáshoz szükséges épületek) építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (4) A sporttelep területének K-Sp jelű építési övezete a) sportlétesítmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, vendéglátó, a sportolási rendeltetéshez kapcsolódó kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények, a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) folyadék és gáztároló, bg) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, bh) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete. c) az építési övezetben nem helyezhető el: ca) önálló lakóépület, cb) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény, cc) üzemanyagtöltő, cd) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, ce) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cf) állat ól, állatkifutó, cg) trágyatároló, komposztáló, ch) siló, ömlesztettanyag tároló. d) zárt épületben technikai sportlétesítmény is elhelyezhető, ha a környező lakóterületek határán az előírt zajhatárértékek betarthatók és a környezetre vonatkozó levegőminőségi előírások betartása folyamatosan biztosítható, e) a telkeken 5 m-es elő-, oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, f) az építési övezetben igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek helyezhetők el,

29

g) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület (sportépítmények, lelátók és egyéb, a sporttevékenységhez szükséges épületek) építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (5) A Rádióállomás területének K-Rá jelű építési övezete a) a hírközléshez, kontrollmérésekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) kerti építmény, be) folyadék és gáztároló, bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, bg) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete. c) az építési övezetben nem helyezhető el: ba) új önálló lakóépület, bb) üzemanyagtöltő, bc) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, bd) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, be) állat ól, állatkifutó, bf) trágyatároló, komposztáló, bg) siló, ömlesztettanyag tároló. d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig, f) az építménynek minősülő antennatartó szerkezetek magassági korlátozás nélkül helyezhetők el. (6) A mezőgazdasági üzemi terület K-Mü jelű építési övezete a) az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az építési övezetben elhelyezhető: ba) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

30

bb) állattartó épületek, bc) terménytárolók, bd) szerszám- és géptárolók, be) vegyszertároló, bf) terményfeldolgozó, bg) mezőgazdasági gépjavító, bh) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek, bi) biztonsági okokból szükséges őrházak, bj) termékvezetékek és műtárgyaik, bk) komposztáló telepek építményei, bl) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények c) az építési övezetben a 2. számú melléképítmények helyezhetők el,

melléklet

15.

pontjában

meghatározott

d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig, f) a terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el. (7) A közműterület K-Kö jelű építési övezete a) a közműellátáshoz szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) folyadék és gáztároló, be) zászlótartó oszlop c) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, d) az építménynek minősülő antennatartó szerkezetek magassági korlátozás nélkül helyezhetők el.

2. fejezet Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 1. Közlekedési területek általános előírásai 37. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak. (2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál. 31

2. Közúti közlekedés 38. § (1) Az utak méretezését, tagozódását a SZT tünteti fel. (2) A közlekedési terület övezeteinek paramétereit a 4. számú melléklet 4/A. számú táblázata tartalmazza. (3) A közúthálózat meglévő és tervezett területbiztosítást igénylő elemei, övezetei, úthálózati- és tervezési osztályba sorolásuk: a) Gyorsforgalmi út: Külterületi közút / Törzshálózat Külterületi autópálya: K. I. A. (KÖu-1) M7 autópálya A település külterületét érintő M7 autópálya mentén az úttengelytől mérve 100 m védősávot kell biztosítani. b) Országos főút: Külterületi közút / Törzshálózat Külterületi I. rendű főút: K. III. B. (KÖu-2) 7. sz. főút A 7. sz. főút nyomvonalán az úttengelytől 100-100 m védőtávolságot, valamint a csomópontok között igényelt csomóponti távolságot kell biztosítani. c) Országos mellékút: Külterületi közutak / Mellékút hálózat Külterületi összekötő út (települési főút): K.V.B. (KÖu-3) Autópálya lehajtók, 8104 j. út (Sóskúti út), Külterületi bekötő út (települési főút): K.V.B. (KÖu-3) 81104 j. út (Berki út külterületi szakasza) Az autópálya le- és felhajtó ágak, a 8104 j. út és a 81104 j. út külterületi nyomvonalán az úttengelytől 50-50 m védősávot kell biztosítani. Belterületi közutak Belterületi bekötőút (települési összekötő út): B.V.b.C. (KÖu-3) 81104 j. út (Dózsa György út, Berki út belterületi szakasza), 81105 j. út (Fő utca). A belterületi országos közutak esetében a már kialakult szabályozás és tömbhatárok megtartása mellett legalább 22 m szabályozási szélességet kell biztosítani a beépítettség és a csomóponti kapcsolatok helybiztosításának figyelembevételével. d) Helyi (Önkormányzati) közúthálózat: Települési gyűjtőút: K.V.B. vagy B.V.c.B. (KÖu-4) Rákóczi út, Hazatérők útja, Halász József utca, Szőlőhegyi út, Vereckei utca, Berki és Üdülő telep gyűjtőútja, Pusztazámori hulladéklerakó útja. A meglévő, illetve tervezett gyűjtőutak mentén a Módosított Szabályozási Tervnek megfelelően a meglévő szabályozást, illetve 18-22 m szabályozási szélességet kell biztosítani. Lakóút: B.VI.d.C. (KÖu-5)

32

A település meglévő lakóutcái, továbbá tervezett lakóutcák: Odlúk beépítése, Berki út és Kopolya utca között, a Dózsa György utca nyugati oldalán, a Sóskúti út mentén, a Hazatérők útja mentén. A lakóutak – a település belterületének alaprendeltetésját, a lakórendeltetést kiszolgáló közutak –, és a közforgalom céljára megnyitott magánutak a lakóterületek belső forgalmát bonyolítják le. A meglévő lakóutaknál legalább 8 m, új beépítésre szánt területen tervezett lakóutaknál és ahol műszakilag lehetséges, általában 12 m, de legalább 10 m szabályozási szélességet kell biztosítani a felszíni vízelvezetési megoldás függvényében, keresztmetszeti méretezés alapján. Ipari és mezőgazdasági kiszolgáló út: K.VI.C. vagy B.VI.d.B (KÖu-6) Nyugati ipari és mezőgazdasági feltáró út, gazdasági területek kiszolgáló útjai. A kiszolgáló utak a település lakórendeltetésitól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító mellékutak. A tervezett nyugati feltáróút szabályozási szélessége az ipari területek térségében 24 m, a mezőgazdasági területeken 18 m. A gazdasági területek egyes kiszolgáló útjainak szabályozási szélessége legalább12 m. Vegyes használatú út, kerékpárút, gyalogút: B.VI.d.C, B.VII., B.VIII., (KÖu-7) Tervezett vegyes használatú utak: Odlúk és Ófalu északkeleti részén, a Testvériség utca környékének átépítése, a 070/1, 089, 3929/2 hrsz. utak átépítése, a Fő utca északi része, Tabán utca környéke, a Berki és Sóskúti út között. Kerékpárút és gyalogút fejlesztések: a Benta-patak térsége, a települési főutak és gyűjtőutak nyomvonala mentén kerékpárutak létesítése, a vasútállomás megközelítése vasút alatti kerékpáros- és gyalogos aluljáróval, létesítés az Odlúk és Berki fejlesztéseinek területén, gyalogutak kiépítése a Szőlőhegy területén. A meglévő, fejlesztendő vegyes használatú utak minimális szabályozási szélessége 12 m, méretezett keresztmetszettel, a kerékpárosok és gyalogosok közlekedésének biztosításával. Az új építésű vegyes használatú utak szabályozási szélessége 18 m. Az önálló vonalvezetésű kerékpárutak minimális szabályozási szélessége 6 m, a gyalogutaké 4 m. (4) A települést érintő meglévő országos utak nyomvonala és területe a kialakult marad. (5) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (6) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak, vegyes használatú utak) magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közművek megfelelő elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek megvalósítása biztosított legyen. (7) A közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó előírások: a) közlekedési táblán kívül terepszint alatt közmű, terepszint felett kertberendezési tárgyak és a kerti építmények közül szökőkút, kerti szabadlépcső, kerti tető helyezhetők el, b) legalább kétszintű növényzet telepítendő, c) az utak menti fasorok telepítése során honos, fajtaszelekcióval válogatott fafajokat kell alkalmazni. A fák telepítési távolsága legalább 6 m, legfeljebb 12 m legyen. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, legalább 16 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal, d) az utak mentén legalább egyoldali fasor telepítését kell biztosítani, a közművek elhelyezését figyelembe véve. Ettől eltekinteni csak a 6 m-nél keskenyebb utcák esetében

33

e) f) g) h)

lehet. Útfelújítás és közműfelújítás esetében a közművek áthelyezésével biztosítani kell a fasor telepítésének lehetőségét, parkoló létesítésekor az 1 m magasságban a 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő fa védelméről gondoskodni kell, az utak, sétányok menti jellegzetes, idős fasorokat látványértékük miatt meg kell őrizni, folyamatos rekonstrukciójukról tervszerűen gondoskodni kell, amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell, az országos utak külterületi szakasza a SZT javaslatának megfelelően, az előírások szerinti belterületi keresztmetszeti kialakítás (járda, közvilágítás) megvalósulása után vonható belterületbe.

(8) A tervezett új gyűjtőutak létesítéséhez szükséges földrészletek tulajdonjogát az önkormányzat településrendezési szerződés alapján, adásvétel útján vagy ingatlancserével biztosítja, illetve megegyezés hiányában a vonatkozó jogszabály alapján kisajátíthatja. (9) A 041-es hrsz.-ú (Sóskúti) útról a gazdasági területek közvetlenül nem közelíthetők meg, gépjármű- és gyalogos közlekedés számára kapubejáró nem létesíthető. (10) A gépjármű közlekedési létesítmények – parkolóhelyek, parkolóházak, autóbusz-állomás, autóbusz-fordulók, megállóhelyek, üzemi létesítmények, forgalmi telep, pihenőhely, tehergépjármű és autóbusz-tároló telep, valamint üzemanyagtöltő állomások – részére a szükséges és közlekedési tervek alapján méretezett közlekedési területet kell biztosítani. (11) A tehergépjármű, kamion és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m védősáv megtartásával kell kialakítani. (12) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (13) Új magánút minimális szélessége a) lakó- és vegyes terület feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: aa) legfeljebb 4 telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 4,0 m, ab) 4-nél több, de legfeljebb 8 telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 6,0 m, ac) 8-nál több, de legfeljebb 20 telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 8,0 m, ad) 20 vagy annál több telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 12,0 m, b) gazdasági területeken legalább 12,0 m, c) mezőgazdasági és különleges területeken 50 méter hosszig legalább 6,0 m, 50 méter hossz fölött legalább 8,0 m. (14) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások.

3. Vasúti közlekedés 39. § (1) A vasútvonalak fejlesztésének figyelembevételével a SZT szerinti területet kell biztosítani.

34

(2) A meglévő vasútvonalak és állomási üzemi területek mentén, valamint a MÁV BudapestSzékesfehérvár vasútvonalának fejlesztési terve szerinti szélső vágánytengelyektől 50 m védősávot kell biztosítani.

4. Kerékpáros közlekedés 40. § (1) A kerékpárutak számára a SZT szerinti területet kell biztosítani. Kerékpárutak: Külterületen K. VII. Belterületen B. VII. (2) Az önállóan vezetett kerékpárutak részére kétirányú forgalom és önálló nyílt árkos vízelvezetés esetén 10 m, egyéb esetekben 6-8 m közötti szabályozási szélességet kell biztosítani. (3) Közút mentén vezetett kerékpárút esetén a kerékpárút részére a közút szabályozási szélességén belül kell biztosítani a szükséges területsávot. (4) A kerékpárutat úgy kell kialakítani, hogy azokon gépkocsi ne tudjon közlekedni. (5) Vegyes használatú utakon a kerékpárutat forgalomtechnikai eszközökkel külön kell jelölni.

5. Gyalogos közlekedés 41. § (1) A gyalogutak számára a SZT szerinti területet kell biztosítani. Gyalogút: Külterületen K. VIII. Belterületen

B. VIII.

(2) Önálló gyalogút esetén legalább 4 m szabályozási szélességet kell biztosítani a szükséges gyalogos forgalmi nyomok száma és a területi adottságok figyelembe vételével. (3) A gyalogutak kialakításánál tekintettel kell lenni a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésének biztosítására.

6. Közműterületek előírásai 42. § A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, távhő- és földgázellátás) és hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezeték-) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

7. Zöldterületek övezeteinek általános előírásai 43. § (1) A zöldterületek a sajátos használat szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Zkp – Közpark b) Zkk – Közkert

35

(2) A zöldterület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/B. számú táblázata tartalmazza. (3) A zöldterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete (4) A zöldterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) termelő kertészeti építmény, f) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag tároló, j) folyadék és gáztároló, k) gépkocsitároló építmény, vagy ezek épülete (5) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (6) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodnia kell. (7) A zöldfelületek létesítésénél, rehabilitációjánál a növényanyag kiválasztásánál szárazságtűrő, nem szennyezés-érzékeny és nem vattázó fajok telepítendők. (8) Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15%-át boríthatja. (9) Növényi hulladék részére tároló építmény nem helyezhető el.

8. Zöldterület övezetei 44. § (1) A Zkp jelű övezetbe a legalább 6000 m2 felületű zöldterületek tartoznak. (2) Az övezet a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), sportépítmények, vendéglátó, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, valamint köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) elhelyezésére szolgál, b) telkein a zöldfelületeket legalább 85 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (3) A Zkk jelű övezetbe a 6000 m2-nél kisebb felületű zöldterületek tartoznak. 36

(4)

Az övezet a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), sportépítmények, vendéglátó, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények valamint köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) elhelyezésére szolgál, b) telkein a zöldfelületeket legalább 85 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

9. Erdőterületek övezeteinek általános előírásai 45. § (1) Az erdőterületek a területfelhasználási célja, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Ev – Védelmi erdőterület b) Eg – Gazdasági erdőterület (2) Az erdőterület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/C. számú táblázata tartalmazza. (3) Az erdőterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) állat ól, állatkifutó, g) trágyatároló, komposztáló, h) ömlesztettanyag tároló (4) Az erdőterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) termelő kertészeti építmény, f) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. g) siló, h) folyadék és gáztároló, i) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete. (5) A részben erdő művelési ágban lévő telkek az erdő határa mentén megoszthatók. (6) Erdőterületen kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető. (7) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv vagy a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

10. Erdőterület övezetei 46. § (1) Az erdőterületek Ev jelű övezetében 37

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, b) épület nem helyezhető el, c) a telkek területe legalább 60 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki, d) a tervezett védelmi jellegű zöld területeket, véderdőket erdészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, elsődlegesen zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani az áthaladó távvezetékekre és termékvezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével, e) erdőt telepíteni kizárólag honos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növények alkalmazásával lehet, f) a vízfolyások – Benta-patak, Zámori-patak, Berki-patak – menti védőerdők az élőhelynek megfelelő őshonos fajokból (fűz-nyár ligeterdő, esetleg kocsányos tölgyes) telepíthetők, g) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. (2) Az erdőterületek Eg jelű övezetében a) építmény csak kivételesen indokolt esetben és csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, a természetvédelmet és a turizmust szolgáló létesítmény esetén helyezhető el, b) az erdő rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, közösségi célú építmények) helyezhetők el, amelyek az erdő gazdasági rendeltetésének betöltését nem akadályozzák, c) az övezetben épület kizárólag 10.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el, d) a telkek területe legalább 70 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó része gyepes és cserjés felületként alakítható ki, e) új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók, f) vadgazdálkodás esetén az összterület legfeljebb 5 %-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

11. Mezőgazdasági terület övezeteinek általános előírásai 47. § (1) A mezőgazdasági területen olyan építmények helyezhetők el, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják: a) gazdasági épületek, építmények: aa) a mezőgazdasági termeléshez szükséges építmények, ab) állattartó épületek az állattartásra vonatkozó helyi rendelet szerint, ac) terménytárolók, ad) szerszám- és géptárolók, ae) vegyszertároló a szükséges hatósági engedélyekkel, af) terményfeldolgozó, ag) komposztáló telepek építményei, ah) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények, b) feszített, vagy felfújt sátor, 38

c) d) e) f) g)

üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, termelő kertészeti építmény, földdel borított pince, présház, lakóépület az övezeti előírások szerint, a mezőgazdasági terület rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek a terület mezőgazdasági rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/D. számú táblázata tartalmazza. (3) A mezőgazdasági területen a 2. számú melléklet 15. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el. (4) A mezőgazdasági területen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, (5) A kertes mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek helyezhetők el. (6)

A kertes mezőgazdasági területen az építmények kialakítása során a) csak hagyományos szerkezet (tégla, kő, fa) alkalmazható, b) kívülről látható burkolatként, tető héjazatként csak természetes hatású anyag alkalmazható, c) magastető építése esetén 20-45°-os hajlásszögű nyeregtető, kontyolt nyeregtető, vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható, d) kívülről látható burkolatként, tető héjazatként szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható, e) fő rendeltetésű épület esetén az épületmagasság legalább 3,0 m, f) a homlokzatot kizárólag a pasztellszínek árnyalataiban lehet színezni, g) a földszinti padlószint a tervezett terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki, kivéve, ha azt belvízvédelmi okok nem indokolják.

(7) A mezőgazdasági területen a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek nem keríthető le. (8) A mezőgazdasági területen – eltérő övezeti előírás hiányában – kerítés csak természetes anyagból, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés mezőgazdasági területen nem létesíthető. (9) Telekmegosztás nem lehetséges abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában: a) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb, b) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik. (10) Épületek létesítése során figyelembe kell venni a szabályozási tervlapon is feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokat.

39

(11) A mezőgazdasági területen – eltérő övezeti előírás hiányában – telkenként legfeljebb 1 lakás alakítható ki a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével. (12) A mezőgazdasági területen a zöldfelületek kialakítására során a jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítését a vonatkozó SZT szerint kell megvalósítani, valamint a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.

12. Mezőgazdasági terület övezetei 48. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a) általános mezőgazdasági terület: aa) Má – általános mezőgazdasági terület övezete, ab) Mf-1 – farmgazdasági terület övezete, ac) Mf-2 – farmgazdasági terület övezete, ad) Mf-3 – farmgazdasági terület övezete, ae) Mf-4 – farmgazdasági terület övezete, af) Mko – védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület övezete. b) kertes mezőgazdasági terület: ba) Mk-1 – kertes mezőgazdasági terület övezete, bb) Mk-2 – öreghegyi kertes mezőgazdasági terület övezete, bc) Mk-3 – pincesorok mezőgazdasági területének övezete. (2) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a) a nagytáblás szántó és gyepgazdálkodással, a növénytermesztési és az állattartási, állattenyésztési tevékenységgel kapcsolatos termelés, termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. A vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető. b) birtokközpont nem alakítható ki, c) a földrészletek meglévő, beépítéstől mentes jellege megőrzendő, 30.000 m2-nél kisebb telek nem építhető be, d) a 30.000 m2-nél nagyobb földrészleteken elhelyezhető egy, a művelési ágnak megfelelő földszintes gazdasági épület, alápincézés nélkül, e) terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, víztorony és egyéb, a mezőgazdasági hasznosításhoz, állattartáshoz szükséges épület építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig. f) szélgenerátorok és szélturbinák a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők, g) a telkeken 10 m-es elő-, 10 m-es oldal- és 20 m-es hátsókert megtartása szükséges, h) az övezetben legfeljebb 1,8 m magasságú kerítés létesíthető. (3) Az általános mezőgazdasági terület Mf jelű farmgazdasági terület övezeteiben a) a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termelés, termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. A vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető, b) birtokközpont a vonatkozó jogszabály alapján kialakítható, c) a lakóterület határától mért 50 méteren belül állattartó építmény nem helyezhető el, 40

d) lakóépület csak akkor helyezhető el, ha: da) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, db) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, e) telkenként legfeljebb két lakás alakítható ki, kivéve a *-gal jelzett övezetben, ahol a kijelölt építési helyen belül telkenként tíz lakás alakítható ki sorházas vagy ikerházas jellegű beépítéssel, f) terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, víztorony és egyéb, a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges épület építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig, g) a telkeken a SZT-en jelölt építési hely hiányában 10 m-es elő-, 10 m-es oldal- és 20 m-es hátsókert megtartása szükséges, h) az övezetben legfeljebb 1,8 m magasságú kerítés létesíthető. (4) Az Mko jelű védendő tájhasználatú általános mezőgazdasági területek övezetében a) a terület fenntartásával kapcsolatos és az ökoturisztikai céllal létesült építmények helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) birtokközpont nem alakítható ki, c) épület csak a művelési ág fenntartása érdekében vagy ökoturisztikai céllal helyezhető el, d) állattartó épület, vagy építmény, présház, vegyszertároló nem létesíthető, e) nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a kialakult természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást, f) a gazdálkodás során, a kemikáliák használatakor a vízminőség-védelmi szempontok betartására fokozott figyelmet kell fordítani. Az övezetben elsősorban biogazdálkodási módok alkalmazhatók, g) a SZT-en jelölt, helyi természetvédelmi védettség alatt álló területeken ga) új földrészlet nem alakítható ki, gb) épületek, építmények nem építhetők, h) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, i) kerítés nem létesíthető. (5) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében a) a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termelés és tárolás építményei helyezhetők el, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető, c) birtokközpont nem alakítható ki, d) a telek megosztását célzó telekalakítás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló telekalakítás kivételével – csak abban az esetben lehetséges, ha a megosztás után kialakuló telkek mindegyike eléri az 1500 m2 nagyságot. Amennyiben a telek megosztásának célja a jelen rendelet hatálybalépése előtt keletkezett közös tulajdon megszüntetése, akkor a megosztás után kialakítható telkek legkisebb mérete 1000 m2 lehet, e) építményt elhelyezni csak 1000 m2-es, vagy annál nagyobb, és 14 méteresnél szélesebb telken lehet, f) a telkeken 6 m-es elő-, 3 m-es oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, g) az övezetben legfeljebb 1,6 m magasságú kerítés létesíthető. 41

(7)

Az Mk-2 jelű öreghegyi kertes mezőgazdasági terület övezetében a) a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termelés és tárolás építményei helyezhetők el, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló és olyan egyéb építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető, c) kereskedelmi és vendéglátó létesítmény elhelyezhető, d) birtokközpont nem alakítható ki, e) a telek megosztását célzó telekalakítás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló telekalakítás kivételével – csak abban az esetben lehetséges, ha a megosztás után kialakuló telkek mindegyike eléri az 1000 m2 nagyságot. Amennyiben a telek megosztásának célja a jelen rendelet hatálybalépése előtt keletkezett közös tulajdon megszüntetése, akkor a megosztás után kialakítható telkek legkisebb mérete 720 m2 lehet, f) építményt elhelyezni csak 720 m2-es, vagy annál nagyobb, és 14 méteresnél szélesebb telken lehet, g) meglévő lakóépületen karbantartási, állagmegóvási és bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők a földrészlet nagyságának legfeljebb 3 %-os beépítettségével. Az épületek tetőtere beépíthető, h) a helyi területi védelem alatt álló pincesorokról nyíló kilátás védelmében az övezetben építmény csak oly módon alakítható ki, hogy annak gerincmagassága legfeljebb egy méterrel haladhatja meg a fölötte lévő pincesor útjának szintjét, i) az Mk-2* jelű övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m, j) a gazdasági épület mellett elhelyezhető fóliasátor legfeljebb 100 m2 alapterületű lehet, k) a telkeken – amennyiben a terepviszonyok lehetővé teszik – 5 m-es elő-, 3 m-es oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, l) az övezetben legfeljebb 1,6 m magasságú kerítés létesíthető.

(8)

Az Mk-3 jelű pincesorok mezőgazdasági területének övezetében a) a borászattal kapcsolatos termelés és tárolás építményei helyezhetők el, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló és olyan egyéb építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) vendéglátás céljára szolgáló építmény önálló építményként nem, csak a pincéhez, présházhoz tartozó önálló rendeltetési egységként létesíthető, c) birtokközpont nem alakítható ki, d) a kilátás védelme érdekében építmény csak oly módon alakítható ki, hogy annak gerincmagassága legfeljebb egy méterrel haladhatja meg a fölötte lévő pincesor kiszolgáló útjának szintjét, e) meglévő földrészletek megtartandók, új földrészletek nem alakíthatók ki, f) a10 évnél régebben kialakított gyalogutakat elépíteni nem szabad, g) a telken építmény az illeszkedés szabályai szerint helyezhető el, h) présház, pincebejárat csak az úttól, vagy útnak használt területtől 0,5 m-rel beljebb helyezhető el, i) présházat csak a pincelejáró elé (ha a tájképet nem zavarja, akkor fölé) szabad építeni úgy, hogy a pincelejárat az épületből nyíljon, j) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, k) a földrészletek között és az utak felé kerítés nem létesíthető.

42

13. Vízgazdálkodási terület 49. § (1) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (2) A vízgazdálkodási terület övezetében a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/E. számú táblázata tartalmazza. (3) Az övezetbe a Benta-patak, a Zámori-patak, a Berki-patak és a horgásztó vízmedre és parti sávja tartozik. (4) A part-élektől számítva a vízfolyások és a horgásztó mentén 6-6 m, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mentén 3-3 m, a nyílt árkok mentén 2-2 m szélességű sávot karbantartás és az esetleges rendezés számára szabadon kell hagyni. (5) A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelés folytatható. (6) A Benta-patak árvízvédelmi létesítményének lábától 10-10 m-es sáv szabadon hagyandó árvízi védekezésre. Az árvízvédelmi létesítmény lábától a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül gödröt ásni, bármilyen kitermelést végezni csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehet. (7) Az övezetben olyan építési tevékenységek nem folytathatók, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak. (8) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. (9) A horgásztó területe egyben helyi jelentőségű természetvédelmi terület, az övezetben e rendelet előírásain kívül a vonatkozó jogszabályok előírásait is be kell tartani. (10) Tervezett ipari és mezőgazdasági feltáró út szabályozási szélességével a Zámori-patak partélét 25 méternél kisebb távolságra megközelíteni nem lehet.

14. Természetközeli terület 50. § (1) A természetközeli terület övezetébe az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó védett vagy védelemre tervezett területek tartoznak, amelyben kizárólag a terület fenntartásával, bemutatásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (2) A természetközeli terület övezetében a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/F. számú táblázata tartalmazza. (3) Az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, 43

e) kerti építmény (4) Az övezetben nem helyezhető el: a) épület, b) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, c) állat ól, állatkifutó, d) trágyatároló, komposztáló, e) siló, ömlesztettanyag tároló, f) komposztáló, g) folyadék és gáztároló

15. Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei 51. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) Kb-T – Temetők területe b) Kb-Á – Állattartó létesítmények beépítésre nem szánt területe c) Kb-R – Rekreációs célú terület d) Kb-SpT – Technikai sporttevékenység területe e) Kb-BK – Kőfejtő bejáratainak és az azokhoz kapcsolódó pincéknek a területe f) Kb-Kt – Burkolt vagy fásított köztér

(2) A beépítésre nem szánt különleges terület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/G. számú táblázata tartalmazza. (3) A temetők területének Kb-T jelű övezete a) ravatalozó, kápolna, sírépítmények, temetkezési emlékek, kegyeleti építmények, a dísz- és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) komposztáló, bg) folyadék és gáztároló c) az övezetben nem helyezhető el ca) lakóépület, cb) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cc) állat ól, állatkifutó, cd) trágyatároló, komposztáló, ce) siló, ömlesztettanyag tároló. d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges. e) a telekhatárok mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő. f) az övezet területén lévő értékes faállomány megtartandó, g) az övezet telkeinek kialakítása, felújítása, azokon új építmény elhelyezése csak a meglévő értékek megőrzésével, az azokhoz való illeszkedés figyelembe vételével történhet 44

h) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig. (4) Az állattartó létesítmények beépítésre nem szánt területének Kb-Á jelű övezete a) az állatok tartátáshoz, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a 2. számú melléklet 15. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el, c) az övezetben lakóépület és üzemanyagtöltő nem helyezhető el, d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a telekhatárok mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő, f) az övezet területén lévő értékes faállomány megtartandó. (5) A rekreációs területek Kb-R jelű övezete a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, vendéglátó-, sportlétesítmények, közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) állat ól, állatkifutó, bg) trágyatároló, komposztáló, bh) folyadék és gáztároló, bi) építménynek minősülő zászlótartó oszlop c) az övezetben nem helyezhető el ca) lakóépület, cb) üzemanyagtöltő, cc) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cd) siló, ömlesztettanyag tároló d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) az övezetben igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők, f) az övezetben parkoló kialakítható, g) az övezet területén lévő értékes növényállomány megtartandó. (6) A technikai sporttevékenység területének Kb-SpT jelű övezete a) sportlétesítmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, vendéglátó, a sportolási rendeltetéshez kapcsolódó kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények, kalandpark, a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy,

45

c)

d) e) f) g)

h)

bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) folyadék és gáztároló, bg) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, bh) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete az építési övezetben nem helyezhető el: ca) lakóépület, cb) üzemanyagtöltő, cc) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cd) állat ól, állatkifutó, ce) trágyatároló, komposztáló, cf) siló, ömlesztettanyag tároló az övezetben technikai sportlétesítmény akkor helyezhető el, ha a környező lakóterületek határán az előírt zajhatárértékek betarthatók és a környezetre vonatkozó levegőminőségi előírások betartása folyamatosan biztosítható, a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, az övezetben parkoló kialakítható, az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: ga) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani, gb) a parkolók fásítva alakítandók ki, 3 parkolóhelyenként 1 nagy lombkoronát növelő fa telepítése szükséges, gc) a sportpályák, sportolási célú területek telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő, gd) a sportpályák burkolati anyagaként csak talajszennyezést nem okozó anyagok alkalmazhatók, ge) az övezetben a zöldfelület számításába csak a füves sportpályák és a tényleges zöldfelületek számíthatók be 100 %-os mértékben, a megengedett legnagyobb épületmagasság 12 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18 m magasságig.

(7) A kőfejtő bejáratainak és az azokhoz kapcsolódó pincéknek a Kb-BK jelű övezete a) a terepszinten és a terepszint alatt kialakult – az övezet lehatárolt területén kívül eső, de az övezetbe tartozó bejáratokhoz kapcsolódó – járataiban a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, vendéglátó-, szolgáltató-, oktatási- és sportlétesítmények, közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, a pihenés, a testedzés, a játék létesítményei, szállásférőhelyek, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) állat ól, állatkifutó, bg) trágyatároló, komposztáló,

46

bh) folyadék és gáztároló, bi) építménynek minősülő zászlótartó oszlop c) az övezetben nem helyezhető el: ca) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cb) siló, ömlesztettanyag tároló d) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges. (8) A burkolt vagy fásított köztér Kb-Kt jelű övezete a) a pihenést, rekreációt szolgáló, vendéglátó-, szolgáltató-, sport-, a közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, a dísz és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) építménynek minősülő zászlótartó oszlop c) az övezetben nem helyezhető el: ca) állat ól, állatkifutó, cb) trágyatároló, komposztáló, cc) folyadék és gáztároló, cd) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, ce) siló, ömlesztettanyag tároló d) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a sétányt kétoldali fasorral és zöldsávval kell kiépíteni, f) fásításhoz a tájra jellemző fajokat, vagy azok faiskolai fajtáit, változatait kell alkalmazni.

IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 52. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tárnok nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 27/2003. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 22/2004. (VII. 16.) számú , a 23/2004. (VII. 16.) számú, a 8/2004. (X.26.) számú, a 33/2004. (XII. 22.) számú, a 1/2005. (I.20.) számú, a 14/ 2006. (VI. 6.) számú, a 15/2006. (VI.6.) számú, a 22/2007. (X. 30.) számú, a 42/2007. ( XII.21.) számú, a 22/2008. (X.22.) számú, a 27/2008. (XII.31.) számú, a 28/2008. (XII.23.) számú és a 8/2009. (III.26.) számú. (3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tárnok nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 27/2003. (XII.23.) számú rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 4/2010. (III.29.) számú rendelet, valamint az azt módosító 26/2011.(XII.22.), a 15/2013. (VI.21.), valamint a 25/2013.(XII.13.) számú önkormányzati rendelet.

47

Dr. Simon Mária jegyző


Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2014. ………-i ülésen fogadta el. A rendelet kihirdetve: 2014. ……………… Hatálybalépés: 2014. ……………….. A kihirdetés megtörténtét igazolja:

48

1. sz. melléklet: M = 1 : 2000 méretarányú Módosított Szabályozási Terv (SZT-M/2013. 1-8. szelvény) 2. sz. melléklet: Fogalom-meghatározások 1. Áttört kerítés: Áttörtnek az a kerítés minősül, amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45 fokos szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50 %-án takarja. 2. Bruttó szintterület: Az összes építményszint bruttó (falakkal együtt mért) területe. 3. Csurgó-távolság: Az eresz külső függőleges síkja és a hozzá tartozó falsík közötti távolság. 4. Egyszintű növényzet: Gyepszint. 5. Fő rendeltetésű épület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő önálló rendeltetési egységeket tartalmazó, a területhasználatot nem zavaró épület. 6. Hagyományos utcakép: Az oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kiosztása, anyagválasztásai és építészeti díszítő elemei. 7. Kétszintű növényzet: gyep- és lombkoronaszint együttesen. 8. Homlokzatmagasság: az adott homlokzat – az építmény terepcsatlakozása feletti – vetületének átlagos magassága. 9. Háromszintű növényzet: gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen. 10. Jelentős átépítés, bővítés: az épületek épületmagasságát, szélességét, tetőhajlásszögét, burkolati anyagait valamint fő szerkezeti elemeit megváltozató építési tevékenység. 11. Kialakult állapot: A vonatkozó előírásoktól eltérően kialakult legkisebb telekterület-méret, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legnagyobb épületmagasság, legkisebb zöldfelület. 12. Kiegészítő, vagy másodlagos rendeltetésű építmény: Az övezet rendeltetése szempontjából nem meghatározó önálló rendeltetési egységeket tartalmazó építmény, mint: a) járműtároló, b) nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló), c) kazánház, d) műterem. 13. Nem mobil lakókocsi: Helyhez kötött, nem kerekeken álló lakókocsi. 14. Lapostető: minden, 10% alatti lejtésű tetőfelületet. 15. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény,: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. 16. Meredek lejtés: A 40%-os lejtésnél nagyobb lejtésű terület. 17. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegy felőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó – támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.

49

18. Természetes színű tetőfedés: piros és barna, vagy azok árnyalatai. 19. Vendéglátás: A gazdasági tevékenységek közé nem sorolt olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében ételeket és italokat készítenek (jellemzően helyben fogyasztásra) és ezzel összefüggő szórakoztató, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújtanak. 20. Zavaró hatású tevékenység: Mindazon tevékenység, amely: a) jogszabály vagy a környezetvédelmi felügyelőség által előírt környezeti hatástanulmányhoz, b) telepengedélyhez kötött, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével, manipulálásával jár. 21. Zöldfelület kialakítási kötelezettségű terület: a SZT-en ábrázolt területen a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület részeként kötelezően zöldfelület alakítandó ki az övezeti, építési övezeti előírásokban meghatározott szintű növénytelepítéssel.

50

3. sz. melléklet: Beépítésre szánt építési övezetek Az egyes táblázatokban a beépítési módok jelölése: Szabadonálló beépítésmód jele: Oldalhatáron álló beépítésmód jele: Zártsorú beépítésmód jele: Kialakult beépítésmód jele:

SZ O Z K

LAKÓTERÜLET 3/A. számú táblázat – Kisvárosias lakóterület építési övezetei Építési övezet jele

Beépítési mód

Z SZ Z SZ SZ

Lk-1 Lk-2 Lk-3 Lk-4 Lk-5

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 1200 20 900 18 400 14 1500 30 900 25

legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 35 25 25 60

3/B. számú táblázat – Kertvárosias lakóterület építési övezetei Építési övezet jele

Beépítési mód

O O O O Z SZ O O SZ O

Lke-1 Lke-2 Lke-2* Lke-3 Lke-4 Lke-5 Lke-6 Lke-7 Lke-8 Lke-9

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 600 16 600 16 600 16 800 20 400 10 800 20 1500 16 700 15 700 16 600 16

legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 50 50 50 60 60 50 50 50 50

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 30 4,5 30 5,5 30 5,5 30 5,5 30 7,5 30 7,5 30 4,5 30 5,0 30 6,0 30 7,5

legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 40 40

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 30 4,5 30 4,5 30 4,5

3/C. számú táblázat – Falusias lakóterület építési övezetei Építési övezet jele

Lf-1 Lf-2 Lf-3

Beépítési mód

O O O

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 1000 16 800 20 600 18

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 40 10,5 35 7,5 50 7,5 50 9,0 30 12,5

51

VEGYES TERÜLET 3/D. számú táblázat – Településközpont terület építési övezetei Építési övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Vt-1 O 700 20 20 60 (30*) 7,5 Vt-2 O 3000 16 50 20 4,5 (15,0**) Vt-3 SZ 2000 30 20 70 12,5 Vt-4 SZ 7000 50 30 30 7,5 Vt-5 SZ 1500 30 20 50 10,5 Vt-6 Z 500 14 20 50 6,0 Vt-6* Z 500 14 20 50 6,0 Vt-7 SZ 2000 30 35 35 7,5 Vt-8 Z 100 6 (10***) 10 80 5,0 Vt-9 SZ 5000 30 20 50 6,0 Vt-10 SZ 3000 30 15 30 7,5 (12,0**) Vt-11 SZ 2000 20 10 80 6,5 * kizárólag lakó rendeltetésű épület építése esetén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség ** a megadott épületmagasság csak templomtorony, harangláb, reklámépítmény építése esetén alkalmazható *** saroktelek esetén

3/E. számú táblázat – Intézmény terület építési övezetei Építési övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Vi-1 SZ 7000 30 30 60 7,5 Vi-2 SZ 10000 30 60 20 7,5 Vi-3 K** 400 K*** K*** 75 6,0 Vi-4 SZ 20000 150 30 50 12,5 (18,0*) Vi-5 SZ 1200 16 20 60 6,0 * a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény, reklámépítmény építése esetén alkalmazható ** a kialakult beépítési módú tömbben az építési hely határait a tömbre jellemző épület-elhelyezés figyelembe vételével kell meghatározni *** a kialakítható telek legkisebb szélességét, a legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítés figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni

GAZDASÁGI TERÜLET 3/F. számú táblázat – Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei Építési övezet jele

Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3 Gksz-4 Gksz-5 Gksz-6 Gksz-7

Beépítési mód

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 2500 25 1500 40 2500 20 10000** 60 10000** 40 5000** 40 3500 80

legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 30 35 20 20 40 40

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 40 7,5 (15,0*) 35 9,0 (15,0*) 30 7,5 (15,0*) 50 12,0 (18,0*) 40 9,0 (18,0*) 40 9,0 (15,0*) 30 7,5 (15,0*)

* a megadott épületmagasság csak reklámépítmény és egyéb, a terület hasznosításához szükséges építmény építése esetén alkalmazható. ** kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

52

3/G. számú táblázat – Ipari terület építési övezetei (nem jelentős mértékű zavaró hatású) Építési övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Gip-1 SZ 4000** 30 30 40 9,0 (15,0*) Gip-2 SZ 5000 70 25 50 10,5 (15,0*) Gip-3 SZ 5000 50 25 40 12,0 (18,0*) Gip-4 SZ 5000 50 25 40 12,0 (18,0*) Gip-5 SZ 10000** 50 25 50 15,0 (18,0*) Gip-6 SZ 20000** 80 25 50 15,0 (18,0*) * a megadott épületmagasság csak reklámépítmény és egyéb, a terület hasznosításához szükséges építmény építése esetén alkalmazható. ** kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

ÜDÜLŐTERÜLET 3/H. számú táblázat – Hétvégi házas terület építési övezetei Építési övezet jele

Üh-1 Üh-2

Beépítési mód

SZ SZ

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 550 14 500 16

legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 60

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 20 4,5 20 5,5

KÜLÖNLEGES TERÜLET 3/I. számú táblázat – Különleges terület építési övezetei Építési övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) K-Sá SZ 10000**** 70 70 15 5,5 (15,0*) K-Sp SZ 30000**** 100 60 30 6,0 (18,0*) K-Rá SZ 6000 90 80 10 6,0 (18,0*) K-Mü SZ 3000 50 40 30 6,0 (15,0*) K-Kö K** K*** K*** K*** 40 K*** * a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény, reklámépítmény építése esetén alkalmazható ** a kialakult beépítési módú tömbben az építési hely határait a tömbre jellemző építmény-elhelyezés figyelembe vételével kell meghatározni *** a kialakítható telek legkisebb területét, szélességét, a legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítés figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni **** kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

53

4. sz. melléklet: Beépítésre nem szánt övezetek Az egyes táblázatokban a beépítési módok jelölése: Szabadonálló beépítésmód jele: SZ Oldalhatáron álló beépítésmód jele: O Kialakult beépítésmód jele: K KÖZLEKEDÉSI TERÜLET 4/A. számú táblázat – Közúti közlekedési terület övezetei Övezet jele

Kategória

Szabályozási szélesség / védőtávolság* (m)

Tervezési osztály

K.I.A. M7 autópálya K.III.B. KÖu-2 országos főút 7. sz. főút K.V.B Autópálya lehajtók, 8104 j. út, 81104 j. út KÖu-3 országos mellékút - települési főút B.IV.c.B. 81104. j. út, 81105 j. út B.V.c.B Rákóczi u., Hazatérők útja, Halász József u., Vereckei u., Berki út gyűjtőút KÖu-4 települési gyűjtőút K.V.B Szőlőhegyi út, Pusztazámori út KÖu-5 lakóút B.VI.d.C K.VI.C B.VI.d.C KÖu-6 ipari és mezőgazd. kiszolgáló út Nyugati ipari és mezőgazd. feltáró út, gazdasági területek útjai vegyes használatú utak, B.VI.d.C KÖu-7 önálló kerékpárutak, B.VII., gyalogutak B.VIII. *Az útpálya tengelyétől mért védőtávolságon belül az építmények elhelyezéséhez a kezelő hozzájárulása szükséges gyorsforgalmi út

KÖu-1

60/100-100 40/100-100 30/50-50

22/

18-22/-

8-12/12-24/12-18/6-10/4/-

ZÖLDTERÜLET 4/B. számú táblázat – Zöldterület övezetei Övezet jele

Beépítési mód

SZ SZ

Zkp Zkk



A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 2 4,5 3 4,5


A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 0 0 -

ERDŐTERÜLET 4/C. számú táblázat – Erdőterület övezetei Övezet jele

Ev Eg

Beépítési mód

-


54

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 4/D. számú táblázat – Mezőgazdasági terület övezetei Övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Má SZ 20000 50 70 1 4,5 (15,0**) Mf-1 SZ 3000 (6000*) 16 (30*) 60 3 5,5 (15,0**) Mf-2 SZ 5000 50 60 3 7,5 (15,0**) Mf-3 SZ 7000 60 60 3 5,5 (15,0**) Mf-4 SZ 20000 60 60 3 5,5 (15,0**) Mko SZ 50000 50 80 1 4,5 Mk-1 SZ 1500 16 70 3 4,5 Mk-2(*) SZ 1000 18 70 3 4,5 (5,5) Mk-3 K*** K**** K**** K**** K**** 3,0 * lakóépületet is befogadó beépíthető telek minimális mérete ** a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény építése esetén alkalmazható. *** a kialakult beépítési módú tömbben az építési hely határait a tömbre jellemző építmény-elhelyezés figyelembe vételével kell meghatározni **** a kialakítható telek legkisebb területét, szélességét, a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettséget, a legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítés figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni (*) (5,5) az Mk-2* jelű övezetben a terepadottságok miatt a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 4/E. számú táblázat – Vízgazdálkodási terület övezete Övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható legkisebb legkisebb területe szélessége zöldfelületi (m2) (m) arány (%) V SZ* 10000 70 70 * az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 2 5,5

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET 4/F. számú táblázat –Természetközeli terület övezete Övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) Tk K* 10000 70 * a kialakult beépítési módú telken új épület nem helyezhető el

legkisebb zöldfelületi arány (%) -

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 0 -

55

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET ÖVEZETEI 4/G. számú táblázat – Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei Építési övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m)

A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelületi beépítettség épületarány (%) (%) magasság (m) (**) terepszint alatt (**) terepszint alatt Kb-T SZ 7000 80 90 2 5,5 (15,0*) Kb-Á SZ 5000 50 80 5 5,5 Kb-R SZ 6000 60 80 2 4,5 Kb-SpT SZ 20000 200 80 2 12,0 (18,0*) Kb-BK O 3000 40 20 (0**) 5 (20**) 6,5 Kb-Kt SZ 2000 12 20 5 4,5 * a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény építése esetén alkalmazható ** a kőfejtő terepszint alatt kialakult – az övezet lehatárolt területén kívül eső, de az övezetbe tartozó bejáratokhoz kapcsolódó – járataiban

56

5. sz. melléklet: Kötelező szabályozási elemek a) a belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás, b) a beépítésre szánt területek határa, c) a beépítésre szánt területek területfelhasználási besorolása, d) a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási besorolása, e) szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár), f) szabályozási szélesség, g) építési övezet, övezet határa, h) építési övezet, övezet jele és a hozzá rendelt szabályozási tartalmak, - a beépítési mód, - a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, - a legkisebb zöldfelület mértéke, - a megengedett legnagyobb épületmagasság, - a kialakítható legkisebb telekterület, - a kialakítható legkisebb telekszélesség, i) zöldfelület kialakítási kötelezettségű terület*, j) biológiailag aktív felületként megtartandó növényállomány, k) építési hely és határainak a telekhatártól mért távolsága, l) kötelező megszüntető jel (tervezett közterületen), m) nem beépíthető területsáv, 6. sz. melléklet: Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek 1)

2)

3)

Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek a) nyilvántartott régészeti lelőhely határa és száma, b) műemlék, c) műemlék telke, d) műemléki környezet határa, e) helyi értékvédelmi terület határa, f) helyi egyedi művi érték, g) helyi egyedi védelemre javasolt művi érték. Táj- és természetvédelmi elemek a) országos ökológiai hálózat magterületének, puffer-területének és az ökológiai folyosó övezetének határa, b) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa, c) egyedi tájérték, d) tájképvédelmi terület határa. Védőterületek, védősávok, korlátozások a) védőterület, védőtávolság, védősáv határa, b) felszíni víz parti sávja és védvonala, c) közművek, hírközlési létesítmények elemei, d) a rádióállomás (hírközlési vevőállomás) védőövezetének határa.

57

7. sz. melléklet: Javasolt szabályozási elemek a) javasolt telekhatár, b) javasolt megszüntető jel, c) belterületi határ javasolt megszüntető jele, d) javasolt területfelhasználás határa, e) a mindenkori telekhatárhoz viszonyított elő- oldal és hátsókert irányadó mérete, beépítésre alkalmas terület f) kialakítható telekszám, g) kialakítható önálló rendeltetési egységek száma, h) kerékpárút, gyalogút, gyalog- és kerékpárút nyomvonala, i) jelentős felszíni gépjárműparkoló javasolt területe és férőhely száma, j) helyi egyedi védelemre javasolt emlékművek, k) helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület határa, l) javasolt közterületi fásítás. 8. sz. melléklet: Tájékoztató elemek a) belvízzel veszélyeztetett terület, b) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa, c) forrás, d) intézmények jele, e) szöveges tájékoztató elemek, f) a közigazgatási határtól mért 200 méteres sáv határa.

58

FÜGGELÉKEK 1. számú függelék: lelőhelyek listája

Ex-lege országos védelem alatt álló, nyilvántartott régészeti

Nr. 1.

Lelőhely neve Szőlőhegy

Azon 11814

MRT 7/31/1.

2.

Nagy-Berki-dűlő

11815

7/31/2.

3.

Ötházpuszta

11816

7/31/3.

Korszak késő-rézkor középső-bronzkor népvándorlás-kor avar honfoglalás-kor Árpád-kor késő-középkor újkőkor középső-bronzkor késő-vaskor, kelta római-kor

népvándorlás-kor Árpád-kor késő-bronzkor római-kor

Jelenség település település település település település település település szórvány település település épület sír éremlelet település település település település épület település település település település

Nyilvántartott hrsz. 048, 050/8-18, 051, 041; 042/21,22,25,26,29-31,3440,77

0174, 063/1,7,8, 064/1-8, 80018114, 067, 066/2, 3928/1,2, 3929/1,2, 3932/1,2, 4913/3,4, 4914/3, 4915/1,2, 4917/3, 4918/1, 4919, 4920/5-7, 4921/1,3, 4923/2, 4924, 4925, 4928/1, 4929/2,3, 4932/1, 4933, 4934/2,3, 4935, 4936/7,8, 4938, 4939, 4942, 4943, 4947, 4948/2 015/15,17,19,22,24,31-34,46-48, 016/1, 017/11,13, 012, 3932/4-7, 3307/13, 041, 047/2-4, 048, 050/7, 1741/7,20,29-32,34,40,43-48, 1742/2, 1743/2-4, 1744/1-4, 1745/1-3, 1746/1,2, 1747/1,2, 1748/1, 1749/2, 1750, 1751/1,2, 1752, 1753, 1754/1,2, 1755, 1756, 1757/2,3,4,5,7 3951, 3954-3959, 090/24, 092/2,10,19,21,22

4.

Nagy-Berki-dűlő

11817

7/31/4.

5.

Újtelep

11818

7/31/5.

6.

Izvori-dűlő

11819

7/31/6.

őskor római-kor

7.

Falun felüli rét-föld

11820

7/31/7.

8.

Szőlő-hegy

11821

7/31/8.

középső-bronzkor késő-bronzkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor Árpád-kor

település település épület sírkő szobor sír település település település település

9.

Belterület

11822

7/31/9.

római-kor középkor késő-középkor

település település templom

10.

Jobbágyi Felső-vetődűlő Jobbágyi Másodikvető-dűlő Jobbágyi Felső-vetődűlő

11823

7/31/10.

népvándorlás-kor, avar

település

4859/1, 4860/1,2, 4861/2, 4862/1, 4863-4865, 4867/2, 4868/1,2, 4869/1,2, 4873, 4874, 4876, 63/2, 66, 67, 69, 72-75, 79/1-4, 80, 83, 84/1,2, 85-88, 89/4-7, 90-105, 106/1-6, 107/2, 331/3-5, 108, 109, 110/1,2, 111/3,4, 112/1-5, 113116, 117/1-3, 118-127, 128/2,3, 131-133, 134/3,6,7, 135 0200/10-18,20, 0174

11824

7/31/11.

Árpád-kor

település

0198/10,11,67

11825

7/31/12.

népvándorlás-kor népvándorlás-kor, avar

település település

13.

Alsó-rét

11826

7/31/13.

Árpád-kor

település

094/2,3,5,6, 095/3-6,12,13, 18,20,22,24,26,28, 3217, 0100, 0101/3-5, 3636-3640, 06/50-53, 331/1, 736, 592, 594, 596/2, 600/1,4,5,10,12,15, 601/3,4, 602/3,4, 603/3,4, 605/1, 608/1, 609/1, 610/1,2, 615/3,4, 617/2,5, 618, 622/2-5,20-26,3739,56, 651/1-7,

14.

Kis-berki-dűlő

11827

7/31/14.

középső-újkőkor középső-bronzkor


11. 12.

Árpád-kor késő-bronzkor népvándorlás-kor középkor

0174, 0207/5, 090/4,12-15,23,24,

012, 013/18,19,22,46-48,50,58,59, 3619/1-5, 3620/, 3621/1,2,

59

római-kor kora-vaskor


őskor római-kor népvándorlás-kor római-kor késő- római-kor késő-rézkor késő-bronzkor ismeretlen-kor

település település település sír sírkő település település sír

3622/1-6, 3301/2-7, 3302, 3303/1,2,4-7, 3304/1,2, 3305, 3306, 3307/9,10,12-17, 3316, 3323, 3324/1, 3325/1,2, 3326, 3327, 3339/2, 075/2 0207/11

15.

Zsidó temető

11828

7/31/15.

16.

Temető

11829

7/31/16.

17.

Tárnok-liget

11830

7/31/17.

18.

Berki-puszta

11831

7/31/18.

középső-újkőkor rézkor késő-vaskor, kelta

település település település

19.

Tárnok-liget Vörösmarty utca 36. Jobbágyi Felső-vetődűlő II. Jobbágyi Felső-vetődűlő III. Jobbágyi Felső-vetődűlő IV. Jobbágyi Felső-vetődűlő V. Jobbágyi Felső-vetődűlő VI. Sóskút - Malomárok Sóskút – M7-es autópálya

11832

7/31/19.

késő-bronzkor

sír

3960/2-4, 3971, 3972, 094/5,6, 3216, 3217, 242, 252-260, 1604, 1262/1, 1262-1271, 1273, 2538, 2399-2403, 2417-2424/1,2, 2425, 2426, 2384-2389, 2398, 2444-2506, 2508-2517, 2557, 2558, 2567, 2574-2577, 2579-2582, 2589, 2596, 2597/1,3,4, 2601, 2602, 2603, 066/2, 3928/1, 3929/2, 3930, 3931, 3932/1, 3934/1,2, 080/3, 075/2, 3314/1, 3335-3338, 3339/2, 3907/1,2, 3340, 3341/510, 3342, 3343/1,2, 3344/1,2 1143

66060

7/31/20.

római-kor

település

0101/4-6

66066

7/31/21.

római-kor

település

097

66072

7/31/22.

római-kor

település

0104/11-13

66078

7/31/23.

római-kor

település

0104/11-12

66080

7/31/24.

római-kor

település

0104/7

11440 11441

7/26/6. 7/26/7.

honfoglalás-kor újkőkor középső-bronzkor

szórvány település település temető település temető település település település település település szórvány

0174 0174, 090/23, 086

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

késő-bronzkor

27.

Érd - MRT 7. 9/1. lelőhely

10268

7/9/1.

késő-vaskor, kelta Árpád-kor újkőkor kora-bronzkor középső-bronzkor római-kor

052/12, 053, 054/2, 054/2,510,12,13,43,45,47

60

2. számú függelék: A települést érintő, országos és helyi védelem alatt álló épületek, építmények listája és a műemléki környezet alá eső ingatlanok 1.

Műemlékek: a) római katolikus egyház Rózsafüzér királynéja temploma (hrsz.: 87), b) a templom előtti Nepomuki Szent János szobor (hrsz.: 331/5), c) a temetőben található Szent Rókus kápolna (hrsz.: 262). 2. Műemléki környezet: a) római katolikus egyház Rózsafüzér királynéja temploma és a templom előtti Nepomuki Szent János szobor SZT-en kijelölt környezete (hrsz.: 86-88, 105, 331/5 ingatlanok, 416, 420 ingatlanok egy része), b) a temetőben található Szent Rókus kápolna SZT-en kijelölt környezete (hrsz.: 492/1595/4, 260, 262-273 ingatlanok, 248, 250, 254, 256, 377, 504, 3635, 0100 ingatlanok egy része). 3. Helyi egyedi védelem alatt áll: épületek, valamint egyes épületek építészeti elemei a) a Fő utca 9. lakóház homlokzata, b) a Fő utca 16., 38., 59., és 74. alatti épületek, c) a Kossuth utca 2. lakóház homlokzata és kapuja, d) a Kossuth utca 8, 13.,24., 32., és 44. épületei, a 29. kerítése és pincéje, e) a Halász utca 3. épület homlokzata, a 25. épület, f) a Marton utca 13. épület és pincéje. egyéb emlékek a) az öreghegyi kőkereszt, b) a Fő utcai Szent György kép, c) a Zapánszky pincesorai, d) a kegyeleti parkban található két világháború áldozatainak emlékoszlopa. 4. Helyi egyedi védelemre javasoltak a közterületeken található alábbi emlékművek: a) az ’56-os kopjafa, b) a millenniumi emlékoszlop, c) a március 15. emlékhelye, d) a díszpolgárok emlékműve, e) az újratelepítés 280 éves évfordulóját megörökítő emlékkő.

61

3. számú függelék: 1) 2)

3)

A települést érintő természetvédelmi kategóriák

Országos jelentőségű természetvédelem („Ex lege” védett területek) a) védett forrás. Helyi jelentőségű természetvédelem a) Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a helyi jelentőségű természeti emlékek védelméről szóló 15/2004. (IV.28.) számú rendeletének 1. sz. mellékletében felsorolt helyi jelentőségű természetvédelmi értékek. Országos ökológiai hálózat területei a) magterületek, b) ökológiai folyosók, c) puffer területek.

4. számú függelék: A helyi jelentőségű természeti értékek listája 1) Nyilvántartásba vett helyi jelentőségű természeti értékek: a) 067 hrsz-ú terület (tó), b) 068 hrsz-ú terület (árok), c) 069 hrsz-ú terület (tópart), d) 4655 hrsz-ú területet keresztező, nem lejegyzett úttól az Érd felé eső terület, e) 060/5 hrsz-ú terület (Hegytető-Öreghegy), f) 057/14 hrsz-ú terület (Hegytető-Újhegy), g) 090/4 hrsz-ú terület, h) 090/23 hrsz-ú terület, i) 090/24 hrsz-ú terület védő zöld területe, j) 4280 hrsz-ú terület. 2) Nyilvántartásba vételre javasolt helyi jelentőségű természeti területek: a) 0140 hrsz-ú terület SZT-en jelölt délnyugati része.

62

5. számú függelék: Invazív és legelterjedtebben allergiát okozó fafajok listája Invazív fafajok Magyar név Bálványfa Akác Orgona Zöld juhar Keskenylevelű ezüstfa

Tudományos név Ailanthus altissima Robinia pseudo-acacia Syringa vulgaris Acer negundo Elaeagnus angustifolius

Invaziv lágyszárú gyomnövények Magyar név Tudományos név Kanadai aranyvessző Solidago canadensis Magas aranyvessző Solidago gigantea Ürömlevelű parlagfű Ambrosia artemisiifolia Süntök Bryonia alba Selyemkóró Asclepias syriaca Legjelentősebb allergén fafajok Magyar név Tudományos név Corylus avellana közönséges mogyoró Betula pendula közönséges nyír Alnus glutinosa enyves éger Castanea sativa szelídgesztenye Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy Ulmus leavis vénic szil Salix alba fehér fűz Ailanthus altissima bálványfa

63

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat négy védőnői körzetének módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi alapellátás a közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a védőnői ellátásról. Továbbá a Képviselő-testület megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Tárnok területén működő négy védőnői körzet felosztását Tárnok Nagyközség Önkormányzatának az egészségügyi alapellátás körzeteiről szóló 9/2007. (V. 04.) számú rendelete határozza meg. A település lakónépességének száma az utóbbi időben megnövekedett, mely a védőnői körzetek ellátotti számában is megmutatkozik. Ennek következtében az egyes körzetekben a létszámkülönbségek aránytalan terhet rónak a védőnőkre. Szükséges a körzethatárok módosítása. A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat vezetője a körzetmódosításra vonatkozó javaslatát elkészítette és a Képviselő-testület részére megküldte. A módosítás mind a négy körzetet érinti. Az 1. körzetből három utca: a Jókai u., a Madách u. és a Vörösmarty u. átkerült a 2. körzetbe. A körzetek az alábbi utcákkal egészültek ki: 1. körzet: Berki puszta; 2. körzet: Gerle u., Szikra u.; 3. körzet: Benta u. (Tompa u.- Petőfi S. u.), Dóra tanya; 4. körzet: Benta u. (Rákóczi út- Vasút u.), Pannónia u. Az 1. körzetből: az iskola Marton utcai telephelye törlésre került és a Pitypang Tagóvoda címe, Kossuth u. 72. számról Marton u. 1. számra módosult. A rendeletből hatályon kívül helyezésre kerül a védőnői körzetekre vonatkozó 4.§ és új rendeletben kerül szabályozásra. Előzetes hatásvizsgálat a rendelethez: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt Képviselő – testületet. A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai: - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: gondozottak ellátása, esélyegyenlőséget biztosító létszámának kialakítása - a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: kötelezően ellátandó alapfeladat - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi többletforrást várhatóan nem igényel

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztésben kifejtettek egyben a jogszabály indokolása is. Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi rendelet-tervezetet fogadja el. A rendelet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges.

Tárnok, 2014. május 5.

Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet:


Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …/2014. (….) számú önkormányzati RENDELETE

A védőnői ellátási körzetekről

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a védőnői ellátási körzetekről az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Tárnok Nagyközség védőnői ellátási körzeteit az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § (1) Jelen rendelet 2014. június 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az egészségügyi alapellátás körzeteiről szóló 9/2007. (V. 04.) számú rendelet 4. §-a hatályát veszti.


Dr. Simon Mária jegyző

Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2014. ………-i ülésen fogadta el. A rendelet kihirdetve: 2014. ……………… Hatálybalépés: 2014. június 1. A kihirdetés megtörténtét igazolja:

1. számú melléklet a …. számú önkormányzati rendelethez TÁRNOK VÉDŐNŐI KÖRZETEI 1. számú védőnői körzet Akácfa utca teljes közterület Álmos utca teljes közterület Amur utca teljes közterület Berki puszta teljes közterület Berki út teljes közterület Compó köz teljes közterület Csuka utca teljes közterület Dózsa György út Vasút utcától Marton utcáig Farkastanya teljes közterület Fő utca teljes közterület Friedl tanya teljes közterület Fűzfa utca teljes közterület Gesztenyés utca teljes közterület Halász utca teljes közterület Honfoglalás utca teljes közterület Horgász sétány teljes közterület Huba utca teljes közterület Kárász utca teljes közterület Kis köz teljes közterület Kond utca teljes közterület Kopolya utca teljes közterület Kossuth utca teljes közterület Kölcsey utca teljes közterület Malom utca teljes közterület Marton utca teljes közterület Pacsirtamező utca teljes közterület Pásztor köz teljes közterület Ponty utca teljes közterület Rét utca teljes közterület Sport utca teljes közterület Tabán utca teljes közterület Tas utca teljes közterület Tóparti sétány teljes közterület Töhötöm utca teljes közterület Ulicska utca teljes közterület Intézmény: - Pitypang Tagóvoda (Marton u. 1.)

2. számú védőnői körzet Árpád utca Állomás utca Barackos utca Béla utca Csermely utca Csillag u utca Fehérvári út Forrás utca Gerle utca Géza utca Hattyú utca Hazatérők útja Hold utca Határ utca Ilona utca Iskola utca István köz Jókai M. utca Kiskert utca László utca Lukács köz, Madách utca Mária utca Nap utca Nefelejcs utca Nyár utca Ősz utca Rádió utca Rádióállomás Rózsa utca Rőzler Endre utca Rákóczi út Sóskúti út Szikra utca Szív utca Szegfű utca Szőlőhegyi út Tavasz utca Templom utca Tél utca Távíró utca Török-tanya Vadlúd utca Vasút utca Vasútállomás Vadvirág utca Vörösmarty utca

teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület Állomás utcától Szolnoki utcáig teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület Benta utcától Sóskúti útig Szőlőhegyi úttól Vadlúd utcáig teljes közterület teljes közterület teljes közterület jobb oldal teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület Szív utcától Benta utcáig teljes közterület teljes közterület teljes közterület

Zámori út, teljes közterület Vizekdűlő teljes közterület Intézmény: - Mesevár Óvoda székhelye (Templom u. 14.); 3. számú védőnői körzet Anasztázia puszta, teljes közterület Arany J. utca teljes közterület Benta utca Tompa utcától Petőfi S. utcáig Deák F. utca teljes közterület Dóra tanya teljes közterület Petőfi S. utca teljes közterület Tompa M. utca teljes közterület Intézmény: - II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola székhelye (Iskola u. 1.) - II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Rákóczi út 72. szám alatti telephelye - Hétszínvirág Tagóvoda (Dózsa Gy. út 29.) 4. számú védőnői körzet Benta utca Akó utca Árvalányhaj utca Ászok utca Ceglédi utca Csap utca Csapás dűlő Debreceni utca, Dózsa György út Duna utca Egri utca Egyenlőség utca Fehérmézes utca Fehérvári út Furmint köz Győri utca Hatvani utca Hérics utca Ibolya utca Írisz utca Kádár köz, Kadarka utca Kéknyelű utca Kertbarátok utca Kökörcsin utca Kövirózsa utca Köztársaság utca Leányka utca Munkácsy utca

Rákóczi úttól Vasút utcáig teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület Vasút utcától Fehérvári útig teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület Dózsa Gy. úttól Szolnoki utcáig teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület teljes közterület

Otelló utca teljes közterület Öreghegyi utca teljes közterület Ötházpuszta teljes közterület Pannónia utca teljes közterület Pápai utca teljes közterület Pince utca teljes közterület Prés utca teljes közterület Puttony utca teljes közterület Rákóczi út Dózsa Gy. úttól Benta utcáig Saszla utca teljes közterület Siklósi út teljes közterület Sóskúti utca Elejétől Szőlőhegyi útig Szabadság utca teljes közterület Szegedi utca teljes közterület Szigetvári utca teljes közterület Szolnoki utca teljes közterület Szőlőhegy teljes közterület Szőlőhegyi utca bal oldala Tatai utca teljes közterület Testvériség utca teljes közterület Tisza utca teljes közterület Töltike utca teljes közterület Törpemandula utca teljes közterület Újhegyi utca teljes közterület Vasút utca Benta utcától Dózsa Gy. útig Vincellér köz teljes közterület Zalagyöngye utca teljes közterület Zapánszki út teljes közterület Zrínyi utca teljes közterület Intézmény: - Mesevár Óvoda Templom u. 15. szám alatti telephelye

Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2013. évi beszámolója

1

I. Szervezeti felépítés

Főzőkonyha szakmai vezető Konyhai dolgozók 9 fő

1. ábra - Szervezeti felépítés 2007 - 2013. jelmagyarázat: piros - 2007. évi, sárga - 2012. évi összevonás; kék - 2008. évi, zöld - 2009. évi, lila - 2010. évi bővítés, barna - 2013. évi összevonása

2

II. A beszámoló készítésének jogszabályi háttere A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96 §. (6) bekezdése beszámolási kötelezettséget ír elő a Képviselő-testület felé minden évben a település gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. §.(1) bekezdése a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója felé kötelezettséget ír elő az évente elvégzendő szakmai munka ellenőrzésére és értékelésére. III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata Az intézmény feladatait a településen állandó-, ideiglenes- és település szintű lakcímmel rendelkező rászorult családok, gyermekek tekintetében látja el. A gyermek mindenek felett álló érdekeit tartjuk szem előtt, továbbá a családban történő nevelkedését segítjük elő. A gondozás során feltárjuk a családban jelentkező működési zavarokat, problémákat, konfliktusokat, és azokat a külső tényezőket, amelyek előidézik a gyermek veszélyeztetettségét. Feladatunk, hogy olyan gyermekeken és családokon segítsünk, akik önerejükből nem tudják megoldani a problémáikat, mert a külső és belső erőforrásaik kimerültek. Szolgálatunk kiemelt feladatként kezeli a lakosok megfelelő tájékoztatását is. A klienseket ügyeleti rendszerben fogadjuk, segítünk eligazodni ebben a bonyolult világban, egyszerű, közérthető tájékoztatással. Célunk, hogy a kliens ne futamodjon meg a számára túl nehéznek tűnő mindennapos problémák elől, hanem ismerje és tudja a segítségünket kérni gondjai megoldásában. A támogatások igényléséhez rendelkezünk megfelelő nyomtatványokkal, és azok kitöltésében tevőlegesen is segítséget tudunk nyújtani. Nagyon fontos, hogy a hozzánk fordulóknak megfelelő tájékoztatást adjunk a gyermekvédelmi, szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük a fenti ellátások változásait is, az információnyújtás naprakészsége miatt. A gyermekjóléti szolgálat a településen észlelő- és jelzőrendszert működtet, így a községben felmerülő problémákról elsősorban a jelzőrendszer tagjaitól értesül. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. A jelzőrendszer tagjai: ñ az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, ñ a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, ñ a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, ñ a rendőrség, ñ az ügyészség, ñ a bíróság, ñ a pártfogó felügyelői szolgálat, 3

ñ az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, ñ a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, ñ a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett veszélyeztető magatartása esetén. A jelzett személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. 2013.- ban a jelzőrendszer által küldött jelzések száma: Megnevezés Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató

7

Személyes gondoskodást nyújtó szolgálat

1

Közoktatási, nevelési intézmény

34

Rendőrség

2

Ügyészség, bíróság

0

Társadalmi szervezet egyház alapítvány

0

Pártfogói felügyelői szolgálat

0

Állampolgár

0

Összesen:

44

A jelzőrendszer működésével kapcsolatban az alábbiak a tapasztalataink: ñ Védőnői szolgálat: A védőnői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat egy épületben van elhelyezve, így napi kapcsolat van a védőnők és a családgondozók között. ñ Gyermekorvos: a gyermekorvosok abban az épületben rendelnek, ahol a gyermekjóléti szolgálat működik, velük is napi kapcsolat van. Szakmaközi megbeszéléseinken, esetkonferenciákon részt vesznek. ñ Óvoda: szakmaközi megbeszéléseinken, esetkonferenciákon a tagóvódák gyermekvédelmi felelősei minden esetben részt vesznek, probléma esetén írásban jeleznek. ñ Helyi általános iskola: jelzések az intézményből nem érkeznek, megbeszéléseken nem vesznek részt. Több esetben hatósági intézkedés keretében értesülünk a gyermeket érintő problémáról (pl. igazolatlan hiányzás). Gondjainkat írásban jeleztük a fenntartó felé (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), illetve többoldalú megbeszélést kezdeményeztünk, melyen a helyi iskola részéről senki nem jelent meg. A Gyermekvédelmi Tanácskozáson szintén nem vettek részt. (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valóban nem írja elő kötelező jelleggel a gyermekvédelmi felelős biztosítását, a gyermekvédelmi törvény azonban a jelzési-és együttműködési kötelezettséget továbbra is előírja.) Hatóságok (bíróság, Polgármesteri Hivatal, Szociális és Gyámhivatal, stb.) kérésére a Szolgálat környezettanulmányt készít a családok helyzetéről, lakás- és életkörülményeiről.

4

1.1.A szolgáltatás által érzékelt jelentősebb problémák: ñ Iskolai hiányzás 2010 szeptemberétől a családvédelmi törvény kimondja, hogy ötven – illetve ötven feletti – óra igazolatlan hiányzás esetén a családi pótlék iskoláztatási támogatás részét fel kell függeszteni. Később ezt a rendeletet még inkább megszigorították. 2012. szeptember óta már nem csak felfüggesztik, hanem szüneteltetik az ellátást, ami azt jelenti, hogy utólag sem kapja meg a család azt az összeget, amelytől a hiányzások miatt elesett. Országos adatok alapján elmondható, hogy a törvények következménye képpen az iskolai hiányzások száma csökkent. Az Intézményünkhöz beérkező jelzések alapján nálunk is észrevehető, hogy visszaesett a mulasztók száma és a mulasztások mértéke. Azonban még most is az a tendencia, hogy évről évre zömében ugyanazokról a gyerekekről érkezik jelzés, ugyanazokat a családokat kell meglátogatnunk a probléma leküzdése érdekében. Probléma még az is, hogy sok esetben már csak a 20, 30, esetenként 50 óra feletti hiányzásról érkezik a jelzés hozzánk. Ilyenkor már nehéz, vagy szinte lehetetlen elkerülni a családi pótlék szüneteltetését, vagy a még 16. életévét be nem töltött gyermek esetében a védelembe vételt. Az országos átlagnak megfelelően Tárnokon is leginkább a 16-18 évesek „járnak” az iskola mellé. Ezeknek a gyerekeknek – lassan fiatal felnőtteknek – életcéljuk nincs, motiválni alig lehet őket. Általánosan elmondható, hogy tanulás, szakmaszerzés nélkül, csupán pénzt szeretnének keresni. Ebben látják boldogulásukat, de emellett értelmileg, lelkileg fejletlenek, éretlenek. Sajnálatos módon a védelembe vétel és a családi pótlék szüneteltetése sem elég elrettentő szankció ahhoz, hogy rávegyük a fiatalokat a tanulásra, ami legalább reményt adna nekik egy jobb, anyagilag megbecsültebb munkahelyre. ñ A család működési zavarai Gyermekjóléti családgondozói munkánk során viszonylag sok szegény gyermekes családdal találkozunk. Ezeknek a családoknak a napi megélhetés is komoly gondot okoz. Sokaknak hiteleik vannak (bankok, hitelintézetek, illetve magánszemélytől). Több szülőnek nincs munkája évek óta, vagy csak alkalmi munkából próbálják fenntartani magukat. A tél jelenti a legnagyobb gondot számukra a nagyobb költségek miatt. A családok egy részénél már kikapcsolták az áramot, nincs pénzük tüzelőre. A gyermekek élelmezése és ruháztatása is gondot jelent. A családi pótlékot sem tudják gyermekeikre fordítani, mivel a napi létezéshez kell a pénz. A tárnoki emberek segítőkészségének és Szolgálatunknak köszönhetően viszonylag sok élelmiszercsomagot és ruhacsomagot tudtunk biztosítani az elmúlt évben is számukra. A gondozott családok nagy részének a szociokulturális környezete, illetve alacsony iskolázottsága sem segíti elő gyermekeik lehetőségét a kitörésre a szegénységből. Többségüknél nem érték a tanulás. A gyerekeknek sokszor próbáljuk elmagyarázni, hogy a mai világban képzettség nélkül lehetetlen lesz megélni. Néhányan belátják ezt és javult is a hozzáállásuk. Szolgálatunk szívesen nyújt segítséget a tanulásban, amennyiben a gyermek és a szülő is együttműködő. A „hegyen élő” családok helyzete még rosszabb az infrastruktúra, közlekedés elmaradottsága miatt. A problémás gyermekek iskoláztatása is nehéz feladat, mivel nehéz olyan iskolát találni ezeknek a speciális foglalkozást igénylő gyerekeknek, ahova felveszik őket. Sokszor helyhiány miatt nem sikerül bekerülniük. Az iskolák ezeket a magatartás és tanulási zavaros gyermekeket magántanulói státuszba rakják, amivel a gyermekek napi rendszere végleg megszűnik. Mivel az iskola nem köteles tanulószobát biztosítani, ezért ezeknek a gyermekeknek az év végi vizsga sikeres elvégzése lehetetlenné válik. A családjuk segíteni nem tud nekik, mivel az alacsony iskolázottságuk és életmódjuk ezt nem teszi lehetővé.

5

Tapasztalatunk, hogy a szülők általában hárítják a gyermekekkel kapcsolatos gondokat, mindenki más hibás csak ők nem. Vannak gyermekek, akik sportolni kezdtek és eredményeket is értek már el. Nekik a sport egy kitörési lehetőség lehet. 1.2. Részvétel a település életében ñ Sportolási lehetőség biztosítása, mivel sok gyermek nem tud mit kezdeni a szabadidejével, ezért vagy csavarognak, vagy randalíroznak. Ezeknek a gyermekeknek szervezünk heti egy alkalommal sportfoglalkozásokat. Keddenként a fiatalok asztaliteniszeznek, futballoznak, kirándulnak évszaktól és időjárástól függően. ñ Főző iskolánkat az őszi időszak beköszöntével második alkalommal indítottuk. A foglalkozásokon a gyerekek megismerik a háztartásvezetés fortélyait, önállóan elboldogulnak a konyhában, megtanulják a takarékoskodás alapjait. A tanultakat hasznosítva, ismét megvendégeltük az adventi gyertya gyújtáson a résztvevőket. ñ Gyermeknapi főzőversenyen vettünk részt 30 gyermekkel a Vidámparkban. A busszal történő utazást Hegedűs Márta képviselő asszony szervezte. ñ Napközis táborunk keretében ellátogattunk Martonvásárra, helyi gyalogtúrákat szerveztünk, lovagoltunk az Imre tanyán és -immár hagyományosan-szalonna sütéssel zártuk a hetet. ñ Egészségnapot tartottunk júniusban. A nagy meleg ellenére sokan jelentek meg és tornáztak Martinával. A rendőrség bemutatót és bűnmegelőzési előadást tartott, Dr. Martonfalvi Etelka az elsősegélynyújtás alapjait mutatta meg a gyermekeknek. A felnőttek számára ingyenes szűréseket (szemészeti vizsgálat, talp diagnosztika, vérnyomás- és vércukorszint mérés) biztosítottunk. Ezen kívül lehetőség volt energia feltöltésre, kéz- és talp masszázsra. Az egészséges falatok kóstolását a helyi főzőkonyha biztosította, míg a gyógyteákat családgondozóink készítették. A Polgármesteri Hivatal dolgozói vegyes csapatot alkotva a fiatalokkal, barátságos futballmérkőzést játszottak. Lehetőség volt véradásra, egész napos kézműves foglalkozásokra. ñ Erzsébet táborba 10 gyermekkel pályáztunk és Fonyódligeten tölthettünk el öt felejthetetlen napot. A tábor a gyermekeink és a kísérő számára 490.000 Ft értékű volt. ñ Anyatejes Világnap alkalmával a kisgyermekek felügyeletét láttuk el. ñ Idősek Karácsonya: a település nyugdíjasainak tartott karácsonyi ünnepségen segítettünk csomagot osztani. ñ Fiatalok Karácsonya: a település össszefogásával valósíthattuk meg a hagyományos rendezvényt. A műsort a korábbi évekhez hasonlóan a Hipp-Hopp Tánc Akadémia adta, a szeretett asztalra a kalácsot a helyi főzőkonyha dolgozói sütötték. Anasztázia majorból kaptuk a tejet a kakaóhoz, amit a Művelődési Ház dolgozói főztek meg. Az ajándékokat a település lakói egyénileg, szervezeteken keresztül jutatták el intézményünkbe. ñ Kézműves foglalkozásokat tartunk ünnepkörökhöz kapcsolódóan. A gyerekek részvétele változó számot mutat. Több gyermek jelezte, hogy szülői kikérő ellenére sem engedték el az iskolából. Amennyiben javulna a kapcsolat az iskola vezetésével, célszerű lenne a gyermekprogramokat (gyermeknap, játszóház, kézművesfoglalkozás, sport foglalkozás,..) -akár közös szervezéssel- eleve az iskolába szervezni. 2. Gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, ellátás igénybevétele, az ezzel összefüggő tapasztalatok Családi napközink két csoporttal (14 gyerek) egész évben szinte „telt házzal” működik. Már vannak olyan családjaink, akik második babájukat hozzák és bízzák ránk. 6

A gyermekek jellemzően a hét minden napján, egész nap tartózkodnak itt. 2 gyermek esetében van ez alól kivétel. Az egyik 2 napot, a másik 3 napot jön a napközibe. Az év folyamán folyamatosan veszünk fel gyerekeket, hiszen 3. életévük betöltésével többségük átkerül az óvodába. A szülők jelentős része dolgozik, gondot jelent számukra a munkából való távollét. Sajnos ennek következményeit a gyerekek viselik, hiszen a „csak” köhögő, náthás babákat is behozzák, növelve ezzel a még egészségesek fertőződésének veszélyét. Ezzel a problémával kapcsolatban megkerestük Dr. Nagy Katalin gyermekorvost, aki vállalta, hogy egy kötetlen beszélgetés keretében tájékoztatja a szülőket a kisgyermekek légúti megbetegedéséről, kezeléséről, a visszaesés veszélyéről. 3. A szociálisan rászorulók részére biztosított ellátások, és az ezzel összefüggő tapasztalatok (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés) 3.1. Szociális étkeztetés A szociális étkezetés területén az egyszeri meleg étel intézményünk főzőkonyhájáról badellákban érkezik a telephelyre, ahol kiadagolásra kerül, majd a Köz-Ért Kft. ételszállító gépkocsija 1 fő segítő személyzettel házhoz szállítja azt az igénylőnek. A kiszállításon kívül az igénylő az ételt saját maga is elviheti, vagy az intézményben kulturált körülmények között elfogyaszthatja. Ebédet 60-70 főnek szállítunk naponta a házhoz, 10 fő saját maga jön az ebédért. Az étkezés térítési díja: 511 Ft / adag, ehhez kiszállítás esetén 63 Ft / alkalom szállítási költség terheli a kérelmezőt. Az NRSZH felé kötelező napi tevékenységjelentés a szociális étkezést igénybevevők körében jelenti a legnagyobb problémát. A szolgáltatást igénybevevők (vagy hozzátartozóik) nem jelzik időben a szüneteltetést (vagy megszüntetést), így nehezen küszöbölhető ki a „párhuzamos” szolgáltatások (egészségügyi és szociális) igénybe vétele. Ezen probléma kiküszöbölésére még keressük a helyes megoldást. 3.2.Házi segítségnyújtás Ez az ellátási forma elsősorban a 65 év feletti időseket érinti. Ők jellemezően egészségi állapotuk miatt veszik igénybe a nyújtott segítséget. A nemenkénti megoszlásban továbbra is a hölgyek vannak magasabb arányban. Ezen időskorúak mentálisan is sérülnek, nehezen tudják feldolgozni, hogy időskorukra itt maradtak támasz nélkül. Intézményünk próbálja ezt a hiányt betölteni, a gondozónő idővel nélkülözhetetlen családtaggá válik. Nagyon fontos lenne, hogy az idős embernek „helye” legyen a családban és ne problémaként élje meg a környezet, a tágabb család jelenlétüket. Nehezen veszi tudomásul az idős ember, ha magára marad. Megszűnnek a kapcsolati hálóik, elszeparálódnak, befelé fordulnak és elkeseredetté válnak. Ilyenkor jön a „minek élek még, csak gondja van velem a gyerekemnek „ . Gondozónőink figyelemmel kísérik az idős emberek állapotváltozásait, egészségi és mentális szempontból is. Ha úgy látják, hogy a problémát nem tudják megoldani, kérik a háziorvos segítségét. A házi segítségnyújtás szakfeladaton 2 gondozónő van alkalmazva. Egy gondozónő átlagosan 6 - 8 fő ellátásáról gondoskodik. A gondozónők szabadság, táppénz esetén egymást helyettesítik, ilyenkor 12 - 14 fő ellátását végzik. Ennek ellenére ellátatlanul senki sem maradhat. A házi segítségnyújtással és a hozzátartozók segítségével (ahol van) elkerülhetővé válik a bentlakásos intézménybe való felvétel kezdeményezése, illetve az elhelyezés.

7

3.3. Idősek nappali ellátása Az ellátás célja a nappali ellátást igénybe vevő személyek mentális és egészségi állapotának megőrzése és javítása, valamint szinten tartása. Célunk, azon idős emberek ellátása, akik egyedül maradtak, mert házastársuk elhunyt, az unokák felnőttek, egyéni életet kezdenek és már nincs szorosan szükség a nagyszülői gondoskodásra. Ezért keresnek magunknak ezen idősek új közösséget, ahol otthon érezhetik magukat. Programjaink összeállításánál a szellemi és fizikai aktivitás megőrzését, valamint a társas kapcsolati háló kialakulását, fenntartását tartottuk elsődlegesnek. Fontosnak tartjuk, hogy az idős emberek értesüljenek a folyamatos programokról, illetve bárki számára elegendő és elérhető információ legyen a klubokról és azok működéséről. 2013-ban 12 fő volt átlagosan, aki igénybe vette a szolgáltatást. Mivel a nappali ellátás biztosítására külön személyzettel nem rendelkezünk, ezért az intézmény dolgozói felváltva biztosítják a szakmai személyzetet. Ezen okból a nappali ellátás közel sem meríti ki a működési engedély adta lehetőségeket (40 fő/nap). 3.4. Családsegítés A 2013-as évben 129 fő fordult meg a családsegítő szolgálatnál, 481 alkalommal. A szolgáltatással kapcsolatos feladatok két nagy területet ölelnek fel. Egyrészt az önkormányzat felkérésére környezettanulmányokat kell készítenünk, illetve ellenőrizni kell az ápolási díjat igénylő személyeket. Másrészről a lakosságnak igyekszünk segítséget nyújtani a mindennapi problémáik megoldásában. Az elmúlt évben is komoly gondot okozott a családok fizetésképtelensége, amely villany, gáz kikapcsoláshoz és ház árveréséhez vezetett. Előre kell gondolkoznunk, hogy miben, milyen eszközökkel tudunk segíteni a bajba jutott embereken. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy itt nem csak deviza hitelesekről (4fő) van szó, hanem többnyire azokról, akik már a közüzemi számlájukat, szociális étkeztetésüket sem tudják fizetni. Példával szeretnénk élni: nyugdíjas hölgy, 73 ezer forint jövedelemmel rendelkezik, de ebből csak 50 ezer forintot kap kézhez, mert a többit levonják tőle. E mellett villany, gáz és vízdíjtartozást is fizetnie kellene. Jövedelme alapján az önkormányzattól nem tud segélyt igényelni, illetve közgyógyellátásra sem jogosult. Így gyógyszerei egy részét tudja csak kiváltani. Sajnos ilyen és hasonló esetekben csak részletfizetési kérelmeket tudunk írni, amelyek fizetése kétséges. Próbálunk életvezetési, takarékossági tanácsokat adni, több-kevesebb sikerrel. Megoldás lehetne az adósságkezelési szolgáltatás beindítása. A település feltérképezése során egyre több 50 és 60 év (14 fő) közötti férfit és nőt találunk, akiknek semmilyen jövedelme nincs, és társadalombiztosítása sincs rendezve. Sajnos nagyrészüket nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a munka világába visszaintegrálni. Az okok között sorolhatjuk a szenvedélybetegséget, a rossz egészségi állapotot, az alul iskolázottságot, az elkényelmesedést, elszigeteltséget. Megoldásként a Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltségéhez irányítjuk őket, hogy egy év együttműködés után megkaphassák az aktívkorú ellátást. A egészségbiztosításukat a járási hivatalnál segítünk elintézni. 2010. előtt a munkaképesség csökkenés megállapítása lehetőség volt ezeknek az embereknek, de jogszabályi szigorítások miatt most minimális az esélyük rá. Adományokkal, élelmiszerrel, ingyenes szociális étkeztetéssel, álláskereséssel igyekszünk támogatást nyújtani számukra. Úgy gondoljuk, hogy a munkától eltávolodó egyéneket, speciális munkaidővel, egyénre szabott munkarenddel be lehet vonni a foglalkoztatásba. Egy szociális szövetkezet létrehozása erre megfelelő lenne. Tavaly szeptemberben az Emberi Erőforrások Minisztériumától megigényeltük, és engedélyt is kaptunk rá, hogy közérdekű önkéntes tevékenység keretében felnőtteket (5 fő), illetve 18 8

Megjegyzés [N1]:

életévét be nem töltött fiatalokat foglalkoztassunk. Ezzel segítséget tudunk nyújtani azoknak a tárnoki középiskolai tanulóknak, akiknek le kell igazolnia 50 óra önkéntes munkát, illetve az aktívkorú ellátásban részesülőknek is segítséget nyújthat a 30 nap ledolgozásában. Az elmúlt év októberétől súlyos gondokat okozott a Szolgálat számára, hogy családok és egyedül élő idősek fűtetlen házakban, sufniban laktak, laknak. Gázt kikapcsolták, tűzifát nem tudtak venni. Több alkalommal a családgondozók a saját gépkocsijukkal gallyakat, kartonokat szállítottak ki házakhoz, hogy elkerüljük a kihűlést. Decemberben a személyes kapcsolatokat igénybe véve sikerült Százhalombattára a Hajléktalan Szállóra egy idős hölgyet beszállítanunk. A kihűléshez közel jártunk, nem volt más lehetőség. Kezdeményezésünkre a településünk önkormányzata szerződést kötött Érd Megyejogú Város Önkormányzatával. Így 2014 januárjától két ember igénybe tudta venni az Érdi Hajléktalan Szállót. Szeretnénk, ha a szerződés idén is létre jönne, és már októberben megszületne a megállapodás, amely novembertől március 31-ig szólna.. A jövőre vonatkozóan ki kell dolgoznunk egy tüzelőfa beszerzésére, osztására irányuló tervet. Az elmúlt évben egy embernek kellett intézményi bentlakást keresnünk. Kaposváron lett elhelyezve a Napsugár Mozgássérültek Lakóotthonában. IV. A gyermekétkeztetés megoldása, kedvezményben részesülők aránya, működési tapasztalatok A Szolgálat működteti a település egyetlen főzőkonyháját, mely biztosítja a családi napköziben, az óvodában, az iskolában a gyermekek étkeztetését, illetve az idősek napi egyszeri meleg étkeztetését. A konyha „sajátos” helyzetben van, hiszen egy épületben van az alsós iskolával, de más szervezet a fenntartó, más személy a vezető. Az iskolai étkeztetés adminisztrációjának, pénzügyi feladatainak ellátása, új rendszer kialakítása - az iskolától való leválás után - nem volt zökkenőmentes. A Szolgálat, a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak áldozatos, kitartó munkájával és nem utolsó sorban sok pedagógus segítő közreműködésével sikerült elérni, hogy gyakorlatilag nincs fizetési hátralék. A felső tagozatban bevezettük az ebédjegyet, és a konyha így jobban tudja kontrollálni az étkezést igénybe vevők jogosultságát. A 2013. évben az alábbiak szerint alakult az étkezést igénybe vevők aránya: Rendszeres gyermek- Nagycsaládos, tartós Teljes térítési díj (fő) védelmi kedvezmény beteg (fő) (fő) január

160

66

169

február

155

64

168

március

158

65

163

április

158

64

160

május

156

70

155

június

156

65

160

szeptember

161

64

180

október

165

61

180

november

161

54

194

december

169

67

169

összesen

1599

640

1698

9

V. A Védőnői Szolgálat munkája és működésének tapasztalatai A 2013-as év aktívan kezdődött a tárnoki gondozottak védőnői ellátása tekintetében. Két főállású és kettő helyettesítő védőnővel kezdtük az évet, mivel az egyik kolléganő betegsége következtében tartós betegszabadságra kényszerült. Érdről kaptunk segítséget a IV. körzet helyettesítésére, Hodozsoné Anna személyében, aki azóta is szeretettel gondozza a körzetének kismamáit. Az I. körzetet július 2-től Bence Mária főállású védőnő látja el. Így az évek óta helyettesített körzet végre folyamatos ellátást kap. Ebben a körzetben olyan magas a gondozotti létszám, hogy képtelenség egy embernek összefogni. Ezért indítványoztuk a 2007-es Önkormányzati rendelet felülvizsgálatát a körzethatárok módosításában, az egyes körzetek gondozottainak esélyegyenlőséget biztosító létszámának kialakításával. Évek óta, így 2013-ban is folytatódott az önkormányzat támogatásával a leány gyermekek HPV elleni védőoltása. Az oltás feltétele az életkoron túl, az állandó tárnoki lakcím. A kezdeti nehézségek ellenére aktívan részt vettünk az Első Tárnoki Egészségnapon. A nyári hónapokban csütörtökönként ismét működött a nyitott tanácsadó, amikor a kismamák a kérdéseikkel közvetlenül kereshették fel a védőnőjüket. Szeptemberben megrendeztük az Anyatejes Táplálás Világnapját, mely az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programja a csecsemők egészséges táplálása érdekében. A közel 100 éves védőnői hivatás a nő-, anya-, és gyermekvédelem alapfeladatait megőrizve a jövőben kiterjed a daganatos betegségek megelőzésére, mely a méhnyakszűrést is magában foglalja. Az erre történő felkészülés ősszel kezdődött. Szeretnénk minden tárnoki érintett számára elérhetővé tenni, hogy a szűrésen részt vehessen. Az idén is tervezzük az Anyatejes Táplálás Világnapjának megrendezését, a Tárnoki BabaMama Klub rendezvényein történő részvételt, a nyári nyílt tanácsadó szervezését. Örömmel veszünk részt az adományok gyűjtésében és a karácsonyi ünnepségek szervezésében. V. Együttműködés civil szervezetekkel, önkéntesekkel (adománygyűjtés, szabadidős programok) 1. Adományozás Szűkös anyagi erőforrásaink miatt sok esetben adományok útján tudunk segíteni a rászorult családoknak. Ezen kívül pedig megragadjuk a pályázatok által nyújtott lehetőségeket is. 2013 februárjában az EU-s Élelmiszersegély került szétosztásra Tárnokon. A Római Katolikus Egyház hívei és magán emberek jóvoltából tartós élelmiszerekkel tudtunk kedveskedni húsvét alkalmából a gyermekes családoknak. Karácsonykor a lakosság játék adományaiból (cipős doboz akció) tudtuk megajándékozni ügyfeleink gyermekeit, amit egy nagyszabású karácsonyi ünnepségen, a Fiatalok Karácsonyán adhattunk át nekik. Egész évben számíthatunk a Tárnoki Karitász támogatására, legyen szó élelmiszercsomagról, ruháról, vagy bútorról. A tárnoki lakosok ruha felajánlásaiból tudjuk megszervezni az ingyenes ruhabörzéket körülbelül két havonta. A 2013-as nyári időszakban elnyertük a lehetőséget, hogy 10 gyermeket elvigyünk Fonyódligetre az Erzsébet tábor keretein belül. A pályázatok és adományok által válik lehetővé, hogy munkánk során örömet, azonnali segítséget tudjunk nyújtani ügyfélkörünknek.

10

2. Önkéntes munkavégzés Az új közoktatási törvény figyelmet fordít arra, hogy a társadalom nehéz helyzetben lévő tagjainak támogatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, az előítéletek csökkenése, a környezettudatosság és az állampolgári aktivitás mind részét képezzék minden magyar érettségizett fiatal nevelésének. 2016. január elseje után, az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat” elvégzésének igazolása. Szolgálatunk több középiskolával együttműködési megállapodást kötött, melynek keretén belül fogadjuk a fiatalokat. Alkalmanként 2-3 óra munkáról van szó. Részt vettek már adományosztásban, karácsonyi vendéglátás lebonyolításában, kert rendbetételében. Több lehetőséget látunk még a közös munkára ezekkel a fiatalokkal (pl. korrepetálás, időslátogatás, táboroztatás), tenni akarásuk, lelkesedésük jó hatással van mindenkire. VI. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása A család a gyermek elsődleges szocializációjának a színtere, az itt tanultak határozzák meg a későbbi viselkedést, intézményi beilleszkedést és a társas kapcsolatok későbbi alakulását. Ezért igen fontos, hogy a családokban felmerülő gyermeknevelési problémákat, interperszonális kapcsolati zavarokat a lehető legkorábban felismerjük és kezeljük. Napjaink egyik akut szociális problémáját a családokba begyűrűző társadalmi- gazdasági változások okozta rosszul működő családdinamika jelenti. A családok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a gyermeknevelés felelősségével, a szülői kötelezettségek teljesítésével, az idős szülők gondozásával. Ezeknek a problémáknak egyik oka lehet a családokban megjelenő negatív társadalmi változások (pl. munkanélküliség), ugyanakkor legalább ekkora probléma lehet a szülők felkészületlensége a gyermekvállalásra. Prevenciós foglalkozásainkkal alternatívákat biztosítunk a fiatalok számára a szabadidő hasznos eltöltésére. A közös együttlétek lehetőséget adnak a gyermek mélyebb megismeréshez, az őket foglalkoztató problémák felvetésére. Ezeknek az együttléteknek többszörösen is jelentősége van, hiszen az egész napos oktatás hátránya, hogy egyre nehezebb megoldanunk a gyermekekkel való találkozást. A jelzett problémák felszámolására saját lehetőségeink szerint igyekszünk megoldást találni, illetve azokat orvosolni. Ezért 2014-ben is tervezünk: ñ pályázni az ingyenes nyári étkezés biztosítására, ñ a Gyermek Étkeztetési Alapítvány pályázatán részt venni, ñ fiatalok és szülők részére rendőrségi fórumot szervezni (biztonságos internethasználat), ñ nyári napközis tábort tartani, ñ pályázni az Erzsébet táborban való részvételre, ñ kézműves foglalkozásokat tartani, ñ sport foglalkozásokat szervezni, ñ főző-iskolát beindítani, ñ elsősegély tanfolyamot szervezni, ñ az adventi gyertyagyújtást folytatni, ñ Fiatalok Karácsonyát tartani, ñ Idősek Karácsonyán részt venni. Készítette: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói Idősek Klubja dolgozói, Védőnői Szolgálat vezetője Tárnok, 2014. május 13. 11

Kürthy Miklósné intézményvezető

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2013. évi tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat minden évben változásokon megy keresztül. A gyermekjóléti szolgáltatás mellett elindult a családsegítés, majd a családi napközi két csoportja, és végül a védőnői szolgáltatás is ide került. 2013 januárjától a Szolgálathoz tartozik a főzőkonyha is, így még egy helyszínnel és 10 fővel bővült az intézmény. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 104. §-a szerint: ,,(1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója… e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát,… (5)… az állami és nem állami intézmény évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó, szakmai és pénzügyi beszámolót adjon…” A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdése d) pontja szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. Az intézményvezető benyújtotta a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy tárgyalja meg az előterjesztést, és fogadja el a határozati javaslatot. Határozati javaslat elfogadásához az Mötv. alapján egyszerű szótöbbség szükséges. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2013. évi tevékenységéről szóló - határozat melléklete szerinti beszámolóját elfogadja. A határozatról értesítést kap: Polgármester Jegyző Intézményvezető Tárnok, 2014. május 14. Törvényességi ellenőrzés: dr. Simon Mária jegyző


1

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: A Tárnoki Polgármesteri Hivatal és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési intézmények között megkötendő munkamegosztási megállapodás jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló többször módosított 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló többször módosított 368/2011.(XII.31.) kormányrendelet előírásainak, és az önállóan működő intézmények Alapító Okiratában és SZMSZ-ében jóváhagyottaknak megfelelően terjesztem Önök elé az Intézmények Gazdasági Irodája és az önállóan működő költségvetési intézmények között megkötendő munkamegosztási megállapodás tervezetét, mely a határozati javaslat mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést és a megállapodást tárgyalja meg és fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához az Mötv. 47. § (2) bekezdése alapján egyszerű többség szükséges. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. jelen határozat melléklete szerinti formában hagyja jóvá a Tárnoki Polgármesteri Hivatal és az önállóan működő költségvetési intézmények közötti munkamegosztási megállapodást, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 193/2009. (IX.17.) számú önkormányzati határozattal elfogadott megállapodást. 2. felkéri a polgármesteri hivatal és az önállóan működő intézmények vezetőit a megállapodások aláírására. Határidő: 2014. május 31. (aláírásra) Felelős: intézményvezetők Végrehajtást végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda határozat melléklete: megállapodás A határozatról értesítést kap: Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda intézményvezetők irattár

Tárnok, 2014. április 28. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária Jegyző

2.sz. mellékelt Kötelezettségvállalást előkészítő intézmény/ szakiroda …......................................... …......................................................

…............................................

Irodavezető/intézményvezető

Előkészítő ügyintéző

A szolgáltatás/megrendelés pontos meghatározása (csatolt megrendelésen/szerződésen)

Szállító neve …............................................................................................................ megrendelés tárgya………………………………………………………………… Előirányzat megnevezése

Előirányzat érvényes költségvetési összege

Eddigi felhasználás (jelen köt. váll. nélkül)

Maradvány (jelen köt. váll. nélkül)

Jelen köt. vállalás összege

Eddigi Maradvány felhasználás (átcsoportos (átcsoportosítá ítás nélkül) s nélkül)

Átcsoportosítás összege

Az előirányzat átcsoportosítása szükséges Előirányzat(ok megnevezése

Kapja: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Közbeszerzési szakvélemény Ellenjegyző Kötelezettségvál laló

Előirányzat érvényes költségvetési összege

Időpont Átvétel

Ellenjegyzésre és kötelezettségvállalá sra Nem felel meg, mert:

Átvétel

Nem mert:

felel

meg,

Átvétel

Nem mert:

felel

meg,

Átvétel

Nem mert:

felel

meg,

Aláírás

1. számú melléklet a …./ Önk. határozattal elfogadott megállapodáshoz

amely …………………év ………………………….. hó ……………… napján jött létre a hivatal és a ………………………………………………………………………………………..(int.neve)között kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás és érvényesítés rendje

1.) Kötelezettségvállalásra jogosultak a.) Az intézmény nevében kötelezettség vállalásra jogosultak a munkamegosztási megállapodás a I. pont 4) alpont a.) bekezdésében meghatározott ellőirányzatok tekintetében:

név

beosztás

szakfeladat száma

előirányzat/részelőirányzat megnevezése

kötelezettségvállalás értékhatára

intézményvezető

valamennyi

valamennyi

értékhatár nélkül

aláírás

Az intézményvezető tartós, 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén kötelezettségvállalást gyakorolhatnak név

beosztás

szakfeladat száma

intézményvezető helyettes



aláírás

dologi kiadások

b.) Az intézmény költségvetése terhére az hivatal részéről kötelezettség vállalásra jogosultak a munkamegosztási megállapodás a I. pont 4) alpont b.) bekezdésében meghatározott ellőirányzatok tekintetében: név

beosztás

szakfeladat száma



gazdasági vezető

valamennyi

valamennyi


aláírás

A hivatal vezetőjének tartós, 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén kötelezettségvállalást gyakorolhatnak név

beosztás

szakfeladat száma



gazdasági vezető

valamennyi

valamennyi


aláírás

2.) Kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzésére a Hivatal alábbi dolgozói jogosultak név

beosztás

szakfeladat száma


ellenjegyzés értékhatára

gazdasági vezetőj

valamennyi

valamennyi

értékhatár nékül

aláírás

3.) Teljesítés igazolásra jogosultak a.) Teljesítés igazolásra jogosultak a munkamegosztási megállapodás a I. pont 4) alpont a.) bekezdésében meghatározott ellőirányzatok tekintetében: név

beosztás

szakfeladat száma


intézmény vezetője

valamennyi

valamennyi


valamennyi

valamennyi


valamennyi

dologi kiadások

Megjegyzés

aláírás

intézményvezető 5 napot meghaladó távolléte esetén

1. oldal

1. számú melléklet a …./ Önk. határozattal elfogadott megállapodáshoz

amely …………………év ………………………….. hó ……………… napján jött létre a hivatal és a ………………………………………………………………………………………..(int.neve)között

b.) Az önálló intézmény költségvetése terhére a hivataI által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására jogosultak

név

beosztás

szakfeladat száma


Megjegyzés

aláírás

ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNY RÉSZÉRŐL: önálló intézmény vezetője intézményvezető 5 napot meghaladó távolléte esetén

4.) Érvényesítésre alábbi dolgozói jogosultak név

beosztás

szakfeladat száma


Megjegyzés

aláírás

5.) Utalványozásra jogosultak a.) Az önálló intézmény nevében utalványozásra jogosultak a munkamegosztási megállapodás a I. pont 4) alpont a.) bekezdésében meghatározott ellőirányzatok tekintetében:

név

beosztás

szakfeladat száma



intézményvezető

valamennyi

valamennyi


aláírás


b.) a hivatal részéről utalványozásra jogosultak a munkamegosztási megállapodás a I. pont 4) alpont b.) bekezdésében meghatározott ellőirányzatok tekintetében: név

beosztás

szakfeladat száma



jegyző

valamennyi

valamennyi


aljegyző

valamennyi

valamennyi


aláírás

2. oldal

3. számú melléklet a ….. Önk. határozattal elfogadott megállapodáshoz

ELŐIRÁNYZAT ÁTCSOPORTOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM fenntartói hatáskű előirányzat átcsoportosításhoz

Tisztelt Polgármester Úr !

sorszám:

Kérem, hogy a ……………………………………………….....………………./…………………………………………………………………(intézmén) részére az önkormányzat …………... évi költségvetésében jóváhagyott …………………………............................….. kiemelt előirányzaton belül, az alábbiakban felsorolt részelőirányzat(ok) terhére Eddigi felhasználás Maradvány Átcsoportosításra érvényes előirányzat részelőirányzat szakfeladat száma (jelen átcsoportosítás (jelen átcsoportosítás javasolt összeg összege megnevezése nélkül) nélkül) (-)

a …………………………………………….………….. kiemelt előirányzaton belül a következő részelőirányzat(ok)ra történő átcsoportosítást részelőirányzat megnevezése

szakfeladat száma

érvényes előirányzat összege

Eddigi felhasználás (jelen köt. váll. nélkül)

Maradvány (jelen köt. váll. nélkül)

Átcsoportosításra javasolt összeg (+)

engedélyezni szíveskedjen. Indoklás:

Tárnok, 20……………………………………………….

Gazdasági és Pénzügyi Iroda véleménye:

p.h.

intézményvezető

módosítható nem módosítható, mert:

Tárnok, ........................................................ Gazdasági Iroda vezetője Az előirányzat átcsoportosítását:

engedélyezem

nem engedélyezem

Tárnok, ........................................................ Polgármester

4. számú melléklet a … Önk. határozattal elfogadott megállapodáshoz

ELŐIRÁNYZAT MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM sorszám:

Tisztelt Polgármester Úr ! Kérem, hogy a ……………………………………………………………………./…………………………………………………………………(intézmény/tagintézmény) …………...…... évi költségvetésében a ………………………………………………………….. kiemelt előirányzaton belül az alábbi részelőirányzatokra módosítást (többletfinanszírozást): részelőirányzat megnevezése

szakfeladat száma

érvényes előirányzat összege

Eddigi felhasználás

Módosításra javasolt összeg

Maradvány

engedélyezni szíveskedjen. Indoklás:

Tárnok, 20………………………………………………. p.h.

intézményvezető

Az előirányzat módosítását (többlefinanszírozás biztosítását) az önkormányzat költségvetésében szereplő alábbi előirányzat(ok) terhére FELADAT MEGNEVEZÉSE

Részelőirányzat megnevezése

előirányzat érvényes összege

Módosításra javasolt összeg

javaslom biztosítani. Az előirányzat módosítást nem javaslom, mert:

Tárnok, ........................................................ Gazdasági és Pénzügyi Iroda vezetője

Az előirányzat módosítását:

engedélyezem

nem engedélyezem

Tárnok, ........................................................ Polgármester

5. számú melléklet a .... Önk. határozattal elfogadott megállapodáshoz

SAJÁT HATÁSKÖRŰ ELŐIRÁNYZAT MÓDOSÍTÁS intézményi többletbevételek előirányzatosítására

sorszám: SM

Tisztelt Gazdasági és Pénzügyi irodavezető ! Kérem, hogy a ……………………………………………………………………./…………………………………………………………………(intézmény) …………... évi költségvetésében az alábbi előirányzat módosítást átvezetni szíveskedjen. Az alábbi intézményi többletbevétel(ek) terhére Bevételi előirányzat megnevezése szakfeladat száma 1.

2.


teljesített bevétel

bevételi többlet (4-3)

Átcsoportosításra javasolt összeg

3.

4.

5.

6.


Eddigi felhasználás

Maradvány

Átcsoportosításra javasolt összeg

a következő kiadási előirányzat(ok) módosítását részelőirányzat megnevezése (főkönyvi szám)

szakfeladat száma

átvezetni szíveskedjen. Tárnok, 20………………………………………………. p.h. intézményvezető

Tisztelt Intézményvezető Asszony ! Az Ön által kért saját hatáskörű előirányzat módosítást nyilvántartásunkba felvettük.

Tárnok, ........................................................ irodavezető Az Ön által kért saját hatáskörű előirányzat módosítás nem hajtható végre, mert:

Tárnok, ........................................................

irodavezető

Melléklet a …./2014. (.) önk. számú határozathoz

MUNKAMEGOSZTÁSI

MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (továbbiakban Áht.) és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Avr.) 10. § értelmében – fenntartói jóváhagyással – a Tárnoki Polgármesteri Hivatal székhelye: 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. (továbbiakban Polgármesteri Hivatal), mint gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és az Önkormányzat hozzákapcsolt …………………………………. gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (továbbiakban: intézmény) között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről. Az önkormányzat által jóváhagyott …………………………………..önk. sz. határozattal elfogadott, többször módosított, hatályos egységes alapító okirata alapján a Hivatal látja el a hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyigazdasági tevékenységét, továbbá a nyilvántartási, bonyolítási és adatszolgáltatási feladatokat.

I. A munkamegosztás és felelősségvállalás szabályai 1.) A munkamegosztási megállapodást megalapozó alapvető jogszabályok · · · · · · ·

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I. 11.) Korm. rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete.

2.) A munkamegosztás általános szabályai A 4/2013.(I. 11.) Korm. rendelet 39-45 §-ai alapján a) Tárnoki Polgármesteri Hivatal ellátja: · a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatásokkal, adóbevallásokkal kapcsolatos feladatokat; · az intézmény vezetője által vállalat kötelezettségek ellenjegyzését; · az érvényesítés, utalvány ellenjegyzés, bérszámfejtés és pénzügyi teljesítés feladatait; Az Ávr. 9.§ (1) alapján a Polgármesteri Hivatal a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv e megállapodásban meghatározott költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését. 1

b) A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény ellátja: · az éves költségvetésében biztosított előirányzatok tekintetében kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, utalványozási feladatokat;

a

A Polgármesteri Hivatal és a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények a költségvetési tervezéssel, pénzkezeléssel, előirányzat-felhasználással, pénzellátással, kötelezettségvállalással, az utalványozással, az analitikus nyilvántartások, gazdálkodási jogkörök ellátásával, a számvitellel, az információszolgáltatással, beszámolással, eszközgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátását e megállapodás szabályai szerint kötelesek ellátni, figyelembe véve az Polgármesteri Hivatal által elkészített pénzügyi- és számviteli szabályzatokban – az önállóan működő költségvetési intézményekre kiterjesztett - rögzítetteket, különös tekintettel a folyamatba épített előzetes-utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályait. A 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet értelmében a belső ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal vezetője koordinálja, az intézményvezetők feladata a külső ellenőrzések javaslatai alapján az intézkedési tervet elkészíteni és végrehajtani. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervként való besorolás az intézmény szakmai önállóságát nem érinti. Ennek értelmében e megállapodás kizárólag a meghatározott gazdálkodási feladatok ellátására vonatkoztatható.

3.)

Gazdálkodási feladatok ellátásáért való felelősség megosztása a) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője felelős az általa ellátott gazdálkodási részfeladatok végrehajtásáért, az adatszolgáltatások megbízhatóságáért, a mindenkori költségvetési előirányzatok betartásáért, a hatékonyság, gazdaságosság és eredményesség megvalósításáért. b) A Polgármesteri Hivatal vezetője felelős a munkamegosztásban meghatározott feladatok végrehajtásának megszervezéséért, a jogkörébe tartozó feladatok előírásszerű végrehajtásáért, a mindenkori költségvetési előirányzatok betartásának ellenőrzéséért. c) A feladatellátás megszervezése, szabályszerű vitele a Polgármesteri Hivatal és az intézmény vezetőjének közös felelőssége. d) A Polgármesteri Hivatal vezetője vagy írásbeli megbízása alapján megbízottja jogosult e megállapodás alapján az intézmény feladatául megjelölt kérdésekben a jogszabályi előírások érvényre juttatása érdekében eljárni és az intézmény gazdálkodási tevékenységét ellenőrizni. E körben jogosult a Polgármesteri Hivatal útján a felügyeleti szervnél kezdeményezni a személyi jellegű juttatások és a saját hatáskörébe utalt beszerzési előirányzat feletti jogosultság visszavonását, illetve korlátozását kezdeményezni.

4.) Kiadási előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság megosztása 2

Az Önkormányzat költségvetési rendelete, illetve annak mellékletei elkülönítetten tartalmazza a gazdasági szervezettel rendelkező Polgármesteri Hivatal és a gazdasági szervezettel nem rendelkező Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat, valamint a Mesevár Óvoda költségvetését az Áht. és az Ávr. előírásainak megfelelő bontásban. Az intézmények költségvetése valamennyi – szakmai és nem szakmai - előirányzatot tartalmazza, melyek felett az intézmény és a Polgármesteri Hivatal az alábbiak szerint rendelkezik: a)

b)

c)

A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény vállal kötelezettséget és igazol teljesítést és kezdeményez előirányzat átcsoportosítást a költségvetésében szereplő alábbi előirányzatok terhére: ·

a személyi juttatások kiemelt előirányzaton tervezett részelőirányzatokra azzal, hogy a jutalomra biztosított részelőirányzat felhasználása polgármesteri engedélyhez kötött;

·

személyi juttatáshoz kapcsolódó munkaadói járulékok és közterhek

·

dologi kiadások

·

Bevételi előirányzatok közül az egyéb bevételekre és támogatásokra.

A Polgármesteri Hivatal, mint gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv alábbiakban felsorolt költségvetési részelőirányzatai terhére vállal kötelezettséget, valamint kezdeményezi előirányzat módosítását: ·

a személyi juttatások kiemelt előirányzaton tervezett részelőirányzatokra azzal, hogy a jutalomra biztosított részelőirányzat felhasználása polgármesteri engedélyhez kötött;

·

személyi juttatáshoz kapcsolódó munkaadói járulékok és közterhek

·

dologi kiadások

A Polgármesteri Hivatal és az önállóan működő költségvetési szerv előirányzat felhasználását meghatározó egyéb szabályok: A vásárolt élelmezés és élelmiszer beszerzés valamint azok általános forgalmi adója előirányzatának módosítására az § § § §

Ellátottak étkezés térítési díja Ellátottak gondozási díja Vendégétkezők térítési díja Alkalmazottak étkezési térítési díja

3

bevételi előirányzatok teljesülésének megfelelően a Polgármesteri Hivatal tesz módosítási javaslatot az önkormányzat költségvetési rendeletében foglaltak figyelembe vételével, és erről értesíti az intézmény vezetőjét. A gazdálkodás hatékonyságának, gazdaságosságának és eredményességének javítása érdekében az HIVATAL és a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény vezetője köteles együttműködni.

5.) Bevételi előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság megosztása Az intézmény költségvetésében nem tervezett többletbevételeinek felhasználásról az intézmény vezetője rendelkezik az Áht-ban, az Ávr-ben és az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározottak figyelembe vételével.

II. A költségvetés tervezés és végrehajtás folyamata a) A költségvetési koncepció Az önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállításához az intézmény külön szolgáltat adatot, adja le javaslatát a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának. A javaslatok elkészítésénél minden esetben figyelembe kell venni: · · · ·

a gazdálkodást befolyásoló Kormányzati elképzeléseket, a Képviselő-testület gazdasági programját, a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség szempontjait, az intézménynek meghatározott teljesítmény célokat.

b) A költségvetés tervezése 1.

Az Önkormányzat költségvetésének előkészítéséhez, az előirányzatok kialakításához az a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája felé adatot szolgáltat: a. a bevételekről, b. a gyermeklétszámról, az október 01-jei statisztika alapján c. a közalkalmazotti létszámról név, besorolási fokozat szerinti bontásban, az alapilletmény és a pótlékok megjelölésével, d. a jubileumi jutalmakról név és összeg megjelölésével, e. az egyéb személyi juttatásokról név és összeg megjelölésével, f. a dologi kiadásokról a beruházásokról, egyéb felhalmozási célú kiadásokról tételesen g. az intézmény adott évi költségvetését érintő szerződéses kötelezettségekről a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája által megadott szempontok alapján és formában.

4

2.

Az intézmény vezetőjének feladata az elemi költségvetés tervezetének összeállítása és megküldése a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája részére.

3.

Az elemi költségvetés összeállításához az HIVATAL az előző évi előirányzatokat és azok teljesülését tartalmazó pénzforgalmi jelentést az intézmény vezetőjének rendelkezésére bocsátja olyan időpontban, hogy az intézmény vezetője az elemi költségvetés tervezetét határidőre el tudja készíteni.

4.

Az elemi költségvetés tervezetének szakmai egyeztetésén részt vesz: a. intézményvezető, b. Polgármesteri Hivatal vezetője, c. Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának vezetője d. illetve az a.-.c pontokban megjelölt személyek helyettese, vagy az általuk megbízott személyek.

5.

Az önállóan működő intézmény költségvetés tervezetének szakmai egyeztetéséhez a Polgármesteri Hivatal és az intézmény vezetője az alábbi kimutatásokat biztosítják: · az intézmény előző évi eredeti és érvényes előirányzatát valamint azok teljesítését tartalmazó kimutatást; · az intézményre vonatkozó több éves kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéseket vagy azok összesítését tartalmazó táblázatot; · minden olyan iratot, amely az adott évi költségvetés végrehajtása szempontjából meghatározó adatot, információt tartalmaz.

6.

Az önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadását követően a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája állítja össze az Ámr-ben meghatározott „C önkormányzati intézmények költségvetése” elnevezésű nyomtatvány garnitúrát.

c) Költségvetési előirányzatok felhasználása 1. Az intézmény jelen megállapodásban meghatározott gazdálkodási keretek esetében gyakorolja az előirányzat módosítási és felhasználási jogokat és kötelezettségeket. 2. Az HIVATAL havi adatszolgáltatás útján folyamatosan, a tárgyhónapot követő hó 15ig tájékoztatja az intézményt az a. eredeti előirányzatról, b. a módosított (érvényes) előirányzatról, valamint c. a teljesítésről. 3. A tájékoztatás a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája által folyamatosan vezetett számviteli nyilvántartáson alapul. Az Iroda feladatát képezi a pontos, határidőre történő adatszolgáltatás annak érdekében, hogy a felelős gazdálkodás viteléhez szükséges információ az intézménynél biztosított legyen. 4. Az intézmény köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az előirányzatok teljesítését, a kötelezettségvállalásokat és indokolt esetben intézkedést kezdeményez az előirányzat módosítására, átcsoportosításra.

5

d) A költségvetési előirányzatok átcsoportosítása, módosítása 1. Az előirányzat-módosítási, az előirányzatok közötti átcsoportosítási igényt az intézmény kezdeményezi a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájánál. Az előirányzat módosítás illetve átcsoportosítás kezdeményezése történhet a Polgármesteri Hivatal részéről is, ehhez az intézmény vezetőjének írásbeli egyetértése szükséges. E kezdeményezések szükség szerint folyamatosan, de legalább negyedévente esedékesek, olyan időpontban, hogy az Önkormányzat költségvetési rendeletének módosítására sor kerülhessen. 2. Az előirányzat-módosítás illetve előirányzat-átcsoportosítás intézményvezető saját hatáskörében valamint fenntartói hatáskörben.

történhet

az

3. Az előirányzat átcsoportosításának minden esetben kötelezettségvállaláshoz kell kapcsolódnia. 4. A saját határkörű előirányzat átcsoportosítás – kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosítás – kezdeményezése jelen megállapodás 2. sz. mellékletében szereplő „kötelezettségvállaló lap”-on történik. 5. Amennyiben az előirányzat-átcsoportosításhoz a fenntartó engedélye szükséges – kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás -, annak kezdeményezése jelen megállapodás 3. sz. mellékletében szereplő „előirányzat-átcsoportosítás iránti kérelem” nyomtatványon történik. Fenntartói engedélyhez kötött előirányzatátcsoportosítás esetén a fenntartó engedélye alapján kell elkészíteni az 1. sz. melléklet szerinti „kötelezettségvállaló lap”-ot, melyet ismételten nem kell megküldeni a Polgármesteri Hivatal szakirodáinak véleményezésre. 6. Az intézmény fenntartói hatáskörbe tartozó előirányzat módosítási kérelmét – többletfinanszírozás iránti igény – jelen megállapodás 4. sz. melléklete szerinti nyomtatványon juttatja el a Polgármesteri Hivatalba véleményezésre. A levélben minden esetben indokolni kell a többletfinanszírozás kérését. A többletfinanszírozásra vonatkozó javaslatot az Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája készíti el és terjeszti elő jóváhagyásra. 7. Amennyiben a bevételek teljesítése (az étkezési díj kivételével) meghaladja az érvényes előirányzatot, az intézmény vezetője a Polgármesternél kezdeményezi a bevételi és kiadási előirányzatok módosítását. 5. sz. melléklet 8. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája vizsgálja a kezdeményezett átcsoportosítások és módosítások szabályszerűségét, a fedezet meglétét, gondoskodik azok összesítéséről, nyilvántartásba vételéről, sorszámozásáról.. 9. Az Önkormányzat által jóváhagyott előirányzat-módosításokról és előirányzatátcsoportosításokról a Polgármesteri Hivatal értesíti az önállóan működő intézményt, és átvezeti a módosításokat. 10. Év végén a Polgármesteri Hivatal a saját és az intézmények előirányzat maradványának – személyi juttatás és járulékai, készletbeszerzés, szolgáltatás, intézményi többletbevétel, ÁFA – tekintetében a Polgármester engedélye alapján 6

előirányzat-módosítást kezdeményez az intézmény költségvetésén belül és/vagy a hozzá rendel önállóan működő intézmények között. Ennek jóváhagyásáról tájékoztatja az intézményvezetőket.

III. Gazdálkodási jogkörök gyakorlása a)

A kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása, előirányzat-felhasználási terv 1. Az költségvetési szerv feladatainak célszerű, hatékony és eredményes ellátását (végrehajtását) szolgáló, jelen megállapodás I. pont 4) alpont a.) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (kötelezettségvállalás), vagy ilyen követelés – a bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő – előírása, az adott jogkörrel felhatalmazott költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. 2. Az intézmény költségvetésének terhére kötelezettségvállalásra – jelen megállapodásban foglaltak figyelembe vételével az intézmény vezetője, az Polgármesteri Hivatal vezetője és az általuk felhatalmazott személyek jogosultak. A kötelezettségvállalásra jogosult személyek nevét, beosztását, kötelezettségvállalási jogkörét, az általa vállalható kötelezettségvállalás értékhatárát és aláírás mintáját jelen megállapodás 1. sz. melléklet 1. pontja tartalmazza. 3. Az intézmény vezetőjének a kötelezettségvállalás előkészítése során – az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat éves költségvetési rendeletének betartása mellett – törekednie kell a takarékosságra, az önkormányzat érdekeinek maradéktalan érvényesítésére. 4. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzat-felhasználási terv magában foglalja az eredeti előirányzatot, a saját hatáskörű és a fenntartó által jóváhagyott módosításokat és átcsoportosításokat tartalmazó érvényes előirányzatot és az adott időszakig megvalósult felhasználást. 5. Az előirányzat-felhasználási tervet az önállóan működő intézmény vezetője készíti el havi bontásban a hatáskörébe utalt előirányzatok tekintetében – figyelembe véve jelen munkamegosztási megállapodásban foglaltakat – és megküldi meg Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának. 6. A Polgármesteri Hivatal hatáskörébe utalt, illetve az intézményekkel kötött együttműködési megállapodásban foglalt előirányzatok tekintetében a Gazdasági és Pénzügyi Iroda az önállóan működő intézményekre összesítve készíti el az előirányzat felhasználási tervet havi bontásban. 7. Az előirányzat felhasználási tervet első ízben az önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadását követően 15 munkanapon belül kell elkészíteni, beépítve az átmeneti finanszírozás időszaka alatti felhasználásokat is. 8. Az előirányzat felhasználási tervet folyamatosan, de legalább az önkormányzat költségvetési rendeletének módosításához igazodóan kell aktualizálni és a módosított költségvetési rendelet elfogadását követő 10 munkanapon belül a 5. pont szerinti eljárásrend szerint kell megküldeni véleményezésre. 7

9. Az intézmény nevében kötelezettséget vállalni csak írásban lehet, kivéve a részelőirányzatok ellátmányból készpénzben fizetett, 50.000 forint egyedi értékhatár alatti beszerzéseinél.

IV. A pénzellátás módja, a pénzkezelés 1.

A kiadások teljesítése az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, illetve az intézmények elszámolási számlájáról átutalással, illetve az önállóan működő intézménynek kiadott ellátmány terhére készpénzes fizetési módon történik. A bevételek beszedése az elszámolási számlákon vagy az intézmények pénztárain keresztül realizálódik.

2.

Az intézmény a költségvetési előirányzatok, illetve az átvett pénzeszközök és egyéb saját bevételek figyelembevételével előirányzat felhasználási tervet készít, melyet folyamatosan aktualizál, melyet megküld a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája részére. A finanszírozási tervtől eltérő igényt szintén írásban jelzi a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája felé.

3.

Valamennyi banki műveletet a Polgármesteri Hivatal végzi a számlavezető pénzintézet által telepített terminálon keresztül.

4.

Az intézmény – ide értve a tagintézményeket is – folyamatos működéséhez szükséges készpénzt házipénztári ellátmányként az Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája biztosítja. Az ellátmány összegét az Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája kötelezettségvállalásként tartja nyilván.

5.

A készpénz-ellátmány felvételének és elszámolásának rendjét a Polgármesteri Hivatal által elkészített és az intézményekre kiterjesztett pénzkezelési szabályzat rögzíti, amelyet valamennyi intézménynek megismerési záradékkal kell ellátnia.

V. A számviteli feladatok ellátása a) A főkönyvi könyvelés 1. Az intézmények pénzforgalmi kettős könyvelése a Polgármesteri Hivatal feladata. A kettős könyvelést a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája az erre a célra kifejlesztett számítógépes programok – jelenleg Eco Stat program alkalmazásával végzi. 2. A Gazdasági és Pénzügyi Iroda a költségvetési szerv eredeti előirányzatának nyilvántartásait, azok módosításait és felhasználását oly módon köteles vezetni, hogy bármikor megállapítható legyen az intézményi gazdálkodás helyzete. 3. A számvitel bizonylatait a Polgármesteri Hivatal által meghatározott módon és időpontig biztosítja az intézmény. E szerint az elszámolásra átadott bizonylaton pontosan fel kell tüntetni a kiadás és bevétel jogcíméhez tartozó valamennyi adatot, beleértve a kormányzati funkciót, illetve szakfeladatot is.

8

4. A feldolgozást megelőzően a Gazdasági és Pénzügyi Iroda feladata a könyvelési bizonylatok előzetes ellenőrzése: - alaki, tartalmi követelmények szerint, - a költségvetés kiemelt előirányzatainak teljesítése szempontjából. 5. Az adatszolgáltatást a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája biztosítja a 4/2013 (I. 11.) Kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően. b) Az analitikus nyilvántartások vezetése 1. A feladat ellátását a gazdálkodási jogkörök gyakorlására, az ésszerűségi szempontokra, továbbá a mérleg leltári alátámasztásának valóságnak megfelelő és teljes körű biztosítására figyelemmel kell megszervezni. A kialakított rendszer egyik legfontosabb alapeleme, hogy oda kell telepíteni a feladatot, ahol az információ keletkezik, illetve ahol a legkedvezőbb feltételek mellett végezhető. 2. Az analitikus nyilvántartások vezetésének rendje: · az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának vezetése a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának a feladata az EcoStat programTárgyi eszköz moduljában, · a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása az EcoStat program Raktár moduljában a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának a feladata · a személyi használatra kiadott és leltári körzetenként nyilvántartott eszközök nyilvántartásának vezetése a Polgármesteri Hivatal és az intézmény leltárfelelőseinek feladata, · a szakleltárok analitikus nyilvántartásának vezetése az intézmények feladata, · a mennyiségi nyilvántartásban szereplő eszközök nyilvántartásának vezetése a Polgármesteri Hivatal és az önállóan működő intézmény leltárfelelőseinek feladata · a készletek (élelmiszer, tisztítószer, egyéb) nyilvántartásának vezetése az intézmény feladata, · a valóságnak megfelelő, szabályszerű leltári érték megállapítása a Polgármesteri Hivatal és az intézmény közös felelőssége, · követelések nyilvántartásának vezetése és azok legalább negyedévente történő egyeztetése az intézménnyel a Polgármesteri Hivatal feladata, · a kötelezettségvállalások valamint a szerződések nyilvántartásának vezetése és azok legalább negyedévente történő egyeztetése az intézménnyel a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának a feladata. A kötelezettségvállalások nyilvántartását legalább az Ávr 56. §-ában meghatározott adattartalommal kell vezetni. · aktív és passzív pénzügyi elszámolások nyilvántartásának vezetése az a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának a feladata, azok rendezése folyamatosan az intézménnyel történő egyeztetés alapján folyik, · a létszám-, munkaügyi- és bérnyilvántartás a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának a feladata, · az előirányzat változások nyilvántartásának vezetése és azok legalább negyedévente történő egyeztetése az intézmény és az Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának feladata,

9

· · ·

a Polgármesteri Hivatal és az intézmények pénzmaradványának önrevíziójával történő elszámolása az intézményekkel közösen történik, az információ-szolgáltatás, beszámolási kötelezettség a Polgármesteri Hivatal feladata. a különböző, nem a Magyar Államkincstár által megállapított adók bevallásának elkészítése és elszámolása az Állami Adóhatóság felé a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának a feladata.

3. A normatív finanszírozás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetése az intézmény feladata a vonatkozó előírások figyelembe vételével, az erről készült adatszolgáltatást Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája felé az intézmény vezetője biztosítja az iroda által kért adattartalommal. 4. Az intézmény által pályázaton elnyert átvett pénzeszközök támogatók felé történő elszámolásáról az intézmény köteles gondoskodni. Mivel az elnyert pályázati pénzeszköz felhasználásában, elszámolásában adminisztratív módon a Polgármesteri Hivatal is részt vesz, ezért annak nyilvántartását egységes módon Polgármesteri Hivatal kezeli, és beszámolásáról is gondoskodik.

c.) A költségvetési beszámoló elkészítése A beszámoló elkészítését a főkönyvi könyvelés adatai alapján a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája végzi. A mérleg összeállításához a Polgármesteri Hivatal által meghatározott módon az intézmény adatszolgáltatása - az a.) és b.) pontok szerint - szükséges. Az adatszolgáltatási kör a Magyar Államkincstár és Hivatal előírásai szerint módosulhat. VI. Gazdálkodás területeire vonatkozó feladatmegosztás a) Működtetés 1. A saját szervezetének működésére vonatkozóan a Polgármesteri Hivatal és az intézmény külön-külön felelős. 2. Az alapító okiratban előírt szakmai feladatok ellátásának biztosítása az intézmény feladata. 3. Az intézmény költségvetése beruházási és felújítási előirányzatot nem tartalmaz, ezt a feladatot az Önkormányzat illetve a Tárnoki Köz-Ért Kft látja el az intézmény vezetőjének bejelentése, valamint az önkormányzat adott évi költségvetésében jóváhagyott felújítási és beruházási feladatok alapján.

b) Munkaügyi és bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok A közalkalmazottakat érintő munkaügyi és személyügyi feladatokat (kinevezés, átsorolás, megszüntetés) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája végzi az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján a KIR3 programban. 10

A MÁK az intézmények vonatkozásában számfejtési feladatokat csak a rendszeres személyi juttatások körében végez. A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartozó kifizetések számfejtését az intézmény vezetőjének teljesítés igazolása alapján a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája végzi az állam által központilag biztosított bérszámfejtő programmal. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodájának feladata a távolmaradási jelentés és a munkaügyi iratok feldolgozása. Ezeket az adatokat a feladattal megbízott köztisztviselő a MÁK felé a mindenkor hatályos előírások szerint szolgáltatja. A bérszámfejtéshez szükséges adatszolgáltatás az intézmény vezetőjének a feladata. Feladatok kiadási jogcímenként és bizonylattípusonként: · · · · · · ·

Az intézményi létszám- és bérnyilvántartás vezetése és egyeztetése a könyvelési adatokkal az intézmény feladata. Nem rendszeres kifizetések: az intézménytől beérkező bizonylatok alapján a számfejtést egész hónapban a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája folyamatosan végzi. A megbízások teljesítésnek igazolása: az intézmény részéről a beküldési határidő a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája részére a tárgyhónapot követő első munkanap. Kifizetési határidő: minden hónap 5. napja. Változóbér jelentés: beküldési határideje a tárgyhónapot követő első munkanap. Távolmaradás jelentése: az intézmények részéről a beküldési határidő a Polgármesteri Hivatal részére a tárgyhónapot követő első munkanap, MÁK felé a Hivatalnak leadási határideje minden hónap 8. napja. Munkaügyi iratok: intézmények részéről a beküldés folyamatos, HIVATAL részéről a MÁK felé – hogy a tárgyhavi számfejtésnél még figyelembe tudják venni a változást – minden hónap 8. napja.

A Polgármesteri Hivatal, illetve az intézmények valamennyi nem rendszeres kifizetést bankszámlára utalással illetve azon munkavállalók esetében akik nem rendelkeznek bankszámlával postai úton teljesíti. c) Kimenő számlák kiállítása, kintlévőségek nyilvántartása Kimenő számlák kiállítására az intézmény nevében az intézmény jogosult. A kintlévőségek figyelése az intézmény feladata, a fizetési felszólításokat az intézmény küldi ki a belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően. d)

Utalványozás Utalványozásra az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy jogosult. Az intézmény vezetője az utalási napokat megelőző napon 12 óráig (hétfő, szerda) köteles a Polgármesteri Hivatalban utalványozni a kiadási és bevételi bizonylatokat. VII. Záró rendelkezések A megállapodást aláíró feleknek az együttműködés során minden esetben be kell tartaniuk a gazdálkodás szabályozására vonatkozó törvényeket, valamint a szakmai és önkormányzati 11

rendelkezéseket, melyek változásairól a Polgármesteri Hivatal rendszeresen tájékoztatja az intézmények vezetőit. A megállapodásban részt vevő intézményvezető anyagilag és erkölcsileg felel a saját intézménye feladatkörébe tartozó tevékenységeikért és e körben jogosult intézkedéseket kiadni, adatszolgáltatásokat bekérni, valamint ezen feladatok megvalósulását ellenőrizni. Az intézmény belső ellenőrzéséről a Mötv. 119. § (3)-(6) bekezdése alapján a jegyző gondoskodik. A megállapodást aláíró intézményvezető személyes együttműködésével is biztosítja a megállapodásban foglaltak érvényre jutását. Jelen megállapodás aláírói rögzítik, hogy jelen megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg közös megegyezéssel megszüntetik a közöttük létrejött, Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének ………………………. önk. számú határozatával jóváhagyott megállapodásukat. Jelen munkamegosztási megállapodást Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete a …./2014.(.) önk. számú határozatával hagyta jóvá.

Tárnok, 2014. május

_______________________ Polgármesteri Hivatal vezetője

____________________________ önállóan működő intézmény vezetője

12

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: Javaslat önkormányzati és közösségi célra szolgáló helyiségek választási gyűlések céljára történő biztosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az eddigi választásokon is arra törekedett az önkormányzat, hogy a jelöltet állító szervezetek és egyéni (független) jelöltek részére a választási kampány során biztosítsuk az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében egyenlő feltételekkel biztosítottuk részükre az önkormányzati intézmények használatát. A 2014. évi országgyűlési képviselők, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is biztosítani kívánjuk az esélyegyenlőséget minden pártra és független jelöltre vonatkozóan a helyiségbiztosítást illetően, ezért a mellékletben foglalt egységes szabályozás és ajánlás jóváhagyását javaslom a tisztelt Képviselő-testületnek. Határozati javaslat: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. évi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az önkormányzati és közösségi célra szolgáló helyiségek választási gyűlések céljára történő igénybevételének egységes szabályozását a határozat melléklete szerint hagyja jóvá. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester Végrehajtást végzik: intézmények vezetői Határozat melléklete: önkormányzati és közösségi célra szolgáló helyiségek kampánycélú igénybe vétele

Tárnok, 2014. május 13. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző

Melléklet a …/2014. (…………...) önk. határozathoz Az alábbi címeken lévő önkormányzati és közösségi célra szolgáló helyiségeket lehet, kizárólag a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek/személyek által kampánycélokra igénybe venni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása kapcsán. a) Öregek Otthona (Tárnok, Fő u.61.) 1 db 50 fő befogadására alkalmas helyiség biztosítható bérleti díj 4.000,- Ft/óra Jelentkezni lehet: Kürthy Miklósné 23- 387-415 munkaidőben: 8-15 óra között b) Művelődési Ház és Könyvtár (Tárnok, Fő u. 43.) 1 db 100 fő befogadására alkalmas helyiség biztosítható bérleti díj 6.000,- Ft/óra Jelentkezni lehet: Erdőközi Máté 23-387-117 munkaidőben 8-15 óra között c) Ifjúsági Ház (Tárnok, Rákóczi út 38.) 1 db 30 fő befogadására alkalmas helyiség biztosítható bérleti díj 4.000,- Ft/óra Jelentkezni lehet: Erdőközi Máté 23-387-117 munkaidőben 8-15 óra között A helyiségeket a megjelölt személyekkel, valamint a közösségi célra használt helyiségek tekintetében illetékes vezetőkkel/megjelölt személyekkel történt előzetes egyeztetés alapján maximum két alkalommal lehet igénybe venni. Igénybevételre kizárólag a jelölő szervezetek/személyek jogosultak.

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés

a Képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: Tárnokőr Környezet-és Természetvédő, Polgárőr Közhasznú Egyesület kérelme

Tisztelt Képviselő-testület! A Tárnokőr Környezet-és Természetvédő, Polgárőr Közhasznú Egyesület a mellékletként csatolt támogatási kérelmet nyújtotta be ez év márciusában eszközfejlesztési támogatásra. A civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 33/2007. (XI. 26.) számú önkormányzati rendelet szerint pénzügyi támogatást pályázat benyújtásával lehet igényelni, az illetékes szakbizottság által kiírt pályázati kiírás szerint évente két alkalommal. A rendelet értelmében egy alkalommal legfeljebb 250.000 forintot lehet megpályázni. A rendelet 7. § (1) Az önkormányzattal, önkormányzati feladat ellátására kötött együttműködési megállapodással rendelkező civil szervezetek az együttműködési megállapodásban rögzített célok és feladatok megvalósításához, illetve az ehhez szükséges fejlesztések elvégzéséhez igényelt támogatás iránti kérelmet, minden év december 15-ig a polgármesterhez nyújthatják be. A kérelmeit évente egyszer a képviselő-testület bírálja el.

A Képviselő-testület a 1/2014. (II. 7) számú költségvetési rendelet elfogadásakor az egyesület részére jóváhagyott 1.000.000 forint működési támogatást a település közbiztonságában való közreműködés biztosítására. Jelen támogatási kérelemben a TÁRNOKŐR Egyesület 820.000 forint támogatást igényel 10 db kerékpár beszerzésére. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a határozati javaslatot fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához SZSZM 38. § (2) b) pontja alapján minősített szótöbbség szükséges.

Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 1.) Tárnokőr Környezet- és Természetvédő, Polgárőr Közhasznú Egyesület részére ………………… forint fejlesztési célú támogatást biztosít a 2014.évi költségvetés általános tartaléka terhére. 2.) felkéri a polgármestert, hogy a.) az támogatási szerződést kösse meg és b.) 1) pontban jóváhagyott összeg előirányzatosításáról a 2014. évi költségvetési rendelet soron következő módosításakor gondoskodjon. Felelős: polgármester Határidő: 2/a. pont: 2014. május 31. szerződés megkötése 2/b pont: költségvetési rendelet soron következő módosítása Végrehajtást végzi: 2/a pont: Jegyzői Iroda 2/b. pont: Gazdasági és Pénzügyi Iroda

Tárnok, 2014. május 9.


Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária Jegyző

2

1

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2014. május 22-i ülésére Tárgy: Javaslat az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Programmal kapcsolatos döntések meghozatalára

Tisztelt Képviselő-testület! 1. Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program megvalósítása Érd, Diósd és Tárnok települések önkormányzatai a három település által alapított és működtetett Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás (a továbbiakban: Társulás) közreműködésével valósítják meg a három települést érintő szennyvízberuházást. A beruházás költségtábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatban megjelölt költségek tervezett (nem végleges) költségek, a végső elszámolást a projekt lezárásával lehet megtenni. 2. A KEOP szabályok szerint nem finanszírozott beruházási elemek A Program megvalósításához a Környezet és Energetika Operatív Program (KEOP) forrásokat veszünk igénybe a Társulás, mint projektgazda segítségével. A támogatást biztosító KEOP-ból azokat a projektelemeket lehet finanszírozni, amelyek a pályázati kiírásban, pályázati útmutatóban, illetve a kapcsolódó pályázati szabályozásban megengedettek. Az EU-s szabályok sajnálatos módon sok esetben nem vették figyelembe a valós viszonyokat, így a beruházási program sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges beruházásokat a KEOP-ból – többszöri ilyen jellegű kérés ellenére – nem lehet finanszírozni. Ezek közül az alábbiakat említenénk: -

az Érdi Regionális Szennyvíztisztító Próbaüzeme 2012 szeptemberében kezdődött és 2013 szeptemberében fejeződött be. A próbaüzem bevétellel nem fedezett része a beruházó Társulás költsége és a beruházás részét képezi. A próbaüzem során a költségek legnagyobb részét a szennyvízdíjban képzett tisztítási díj fedezte, azonban a Társulás - mint beruházó - részére benyújtott elszámolás alapján még 9.266.000 Ft biztosítása szükséges (a három település vonatkozásában). Ezt a Társulás által benyújtott kérelem ellenére a KEOP nem finanszírozza.

2 -

A szennyvízcsatorna építés során felszínre kerültek olyan helyzetek, amelyek megoldására a KEOP szabályok nem adtak lehetőséget. Néhány utcában, ahol eddig sem volt megoldva a vízelvezetés, de különböző egyedi megoldásokkal korábban biztosították az ingatlanok csapadékvíz elleni védelmét, az építés során megmozgatott föld, illetve a szabályosan helyreállított – nem pormentes – burkolat azt eredményezheti, hogy a nagy esőzések alkalmával a víz befolyhat az ingatlanokra. Ez nem a csatornaépítés következménye, hisz korábban sem volt megoldva a vízelvezetés, de ha továbbra is így maradna, akkor az ingatlanok veszélyeztetésén túl a csatorna árok fellazult földjébe beszivárogva magában a csatorna nyomvonalában is süllyedést, balesetveszélyes helyzeteket jelenthetne. Így ezen helyzetek felmérése és felszámolása indokolt. A szennyvízcsatorna építése nyomán a KEOP szabályok szerint a burkolat helyreállítás során legfeljebb az eredetivel megegyező minőségű burkolat helyreállítása volt lehetséges. Ez sok esetben konfliktust okozott, hisz a nem pormentes utak közül pl. a mart aszfalt és az ún. „itatott makadám” utak nem minősültek szilárd burkolatnak. Ezért azok aszfaltozása nem volt lehetséges, illetve a jobb minőségben történő helyreállításra sem volt lehetőség. Szintén korlátozottan volt lehetséges olyan utak komplett helyreállítása, amelyet érintett a csatornaépítési forgalom, de korábban már csatornázott volt. Így ennek felmérése és felszámolása indokolt.

3. Együttműködési Megállapodás az Érdi Csatornamű Társulattal Érd esetében Érd MJV Önkormányzata és az Érdi Csatornamű Társulat a 195/2009. (VI. 25.) KGY. határozat alapján Együttműködési Megállapodást kötöttek. A Megállapodást a fenti előzmények figyelembe vételével szükséges kiegészíteni azon műszaki-pénzügyi tartalommal is, amely a beruházási programhoz tartozik, szükséges a szennyvízelvezető rendszer működéséhez és megóvásához. azonban a KEOP szabályok nem teszik lehetővé EU-s forrásból való finanszírozásukat. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg a határozati javaslatokat fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához az SZMSZ 38. § (2) b.) pontja alapján minősített többség szükséges.

I.

HATÁROZATI JAVASLAT

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 1.) az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program (a továbbiakban: Program) keretében és annak részeként a szennyvízelvezetési rendszerrel szorosan összefüggő, de az EU szabályok szerint a KEOP-ból nem finanszírozott beruházási elemeket, várhatóan legfeljebb 350 millió forint értékben meg kívánja valósítani, az alábbiak szerint:

3 1.1.

Érdi Regionális Szennyvíztisztító próbaüzemi költségeinek üzemeltetési bevételből nem fedezett része (Tárnokra eső rész) 1.2. Házi átemelő berendezések telepítése a gravitációsan rá nem köthető ingatlanok esetén (ingatlantulajdonosok igénylése alapján) 1.3. Egyedi bekötővezetékek építése (a KEOP program szabályai szerint nem finanszírozható ingatlanok esetén) 1.4. Csapadékvíz-elvezetési beruházások 1.5. Útépítési és útjavítási munkálatok a csatornázási program megvalósításával összefüggésben 2.) Az Önkormányzat az 1. pontban rögzített feladatok előkészítésével és a megvalósítással az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulást bízza meg.

II. HATÁROZATI JAVASLAT Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 1.) az Érdi Csatornamű Társulattal 2011. május 30-án megkötött együttműködési megállapodást (továbbiakban: Együttműködési Megállapodás) az "Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése" című, az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás által megvalósítandó beruházási projekt saját részének finanszírozása érdekében az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Együttműködési Megállapodás 1. sz. melléklete kiegészül az alábbiakkal: ”KEOP forrásból nem finanszírozott, de a beruházási program részét képező projektelemek A KEOP sajátos szabályai nem teszik lehetővé, de a felek egyetértenek, hogy a beruházási projekt során a megépült műtárgyak üzemeltetése és védelme érdekében a Társulat által biztosított forrásból meg kell valósítani az alábbiakat: 1. Érdi Regionális Szennyvíztisztító próbaüzemi költségeinek üzemeltetési bevételből nem fedezett része (Érdre eső rész) 2. Házi átemelő berendezések telepítése a gravitációsan rá nem köthető ingatlanok esetén (ingatlantulajdonosok igénylése alapján) 3. Egyedi bekötővezetékek építése (a KEOP program szabályai szerint nem finanszírozható ingatlanok esetén) 4. Csapadékvíz-elvezetési beruházások a közcsatorna védelme érdekében 5. Útépítési és útjavítási munkálatok a csatornázási program megvalósításával összefüggésben”

4 2. Az Együttműködési Megállapodás 2. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul: A beruházás tervezett saját forrásai (ezer Ft)

ÉRD TÁRNOK DIÓSD Összesen

Összesen

KEOP finanszírozás

Sajátforrás

26 340 375 3 098 656 4 178 113 33 617 144

19 487 647

6 852 728

2 145 678

952 978

2 997 653

1 180 460

24 630 978

8 986 166

2. A képviselő-testület a 384.272.000,-Ft még biztosítandó önerőt az önkormányzat 2014. évi költségvetésének fejlesztési céltartalék kerete terhére biztosítja. Határidő: 2014. május 26. (határozatok továbbítására) 2014. május 31. megállapodás aláírására Felelős: Polgármester Végrehajtást végzi: Jegyzői Iroda A határozatról értesítést kap: Polgármester Jegyzői Iroda Gazdasági és Pénzügyi Iroda irattár Tárnok, 2014. május 12. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária Jegyző

5 1. sz. melléklet Érd és Térsége szennyvízelvezetési Program költségtábla és saját erő biztosítása (tervezett költségek, ezer forintban) Teljes bekerülési költség

Felosztás településenként Érd

Szennyvíztisztító telep és kapcsolódó beruházások (sodorvonali bevezetés, iszapkezelés) összesen

4 490 947

Diósd Tárnok 3 501 496 480 210 509 241

Köztéri átemelők építése és szaghatás elleni védelem

1 785 000

1 376 235

215 985

192 780

Érdi csatornahálózat építése

18 598 411

18 598 411

0

0

Diósdi csatornahálózat építése

2 854 869

0

2 854 869

0

Tárnoki csatornahálózat építése

1 830 528

0

0

1 830 528

Projekt megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (mérnök, tervezés, projekt menedzsment, közbeszerzés, tájékoztatás, jogi tanácsadás, könyvvizsgáló, vagyonértékelés, előkészítési munkák) Kiegészítő projekt (pl. kimaradt utcák csatornaépítése, nyomóvezeték, rekonstrukció, stb.)

1 544 456

1 190 776

186 879

166 801

433 125

311 925

80 513

40 687

Eszközbeszerzés (szívó-mosó autó, labor) KEOP szabályok szerint nem finanszírozott projektelemek (házi átemelők, próbaüzem költségei, vízelvezetési beruházások, útépítés, útfelújítás, stb)

79 808

61 532

9 657

8 619

2 000 000

1 300 000

350 000

350 000

33 617 144

26 340 375

4 178 113

3 098 656

Összesen

6

Települések által biztosítandó saját forrás Összesen Érd Diósd Tárnok Saját rész (e Ft) 8 986 166 6 852 728 1 180 460 952 978 Ebből: Önerő Alapból kapott 2 939 482 2 342 960 354 340 242 182 támogatásból Társulás által fedezve Ebből: már befizetve, megítélt 3 989 560 3 220 709 442 327 326 524 Önerő Alap támogatás vagy - Érd esetében - kötvénykibocsátással fedezve Ebből: Még programhoz biztosítandó önerő

2 057 124

1 289 059

383 793

384 272

Előterjesztés A Képviselő-testület május 22-i ülésére

Recommend Documents