Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152.. Postacím: 2461 Tárnok, Pf.: 3. Tel.: 06 (23) 387 019 06 (23) 387 031 Fax: 06 (23) 387 108 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-18, Szerda: 8-16 E-mail:
[email protected] www.tarnok.hu
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
Előterjesztés
A Képviselő-testület 2014. június 19-i ülésére Tárgy:
Javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására
Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34.§ (4) szakasza kimondja, hogy „A képviselő testület (…) - az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja költségvetési rendeletét.” Előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más részelőirányzat, illetve költségvetési létszámkeret növelése vagy csökkenése. 2014. február 6-i ülésén döntött a képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről szóló 1/2014. (II.7.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: „R”) elfogadásáról. 1/2014. (II.7.) számú önkormányzati rendelet
Bevételi főösszegét 963.916 ,-e Ft-ban Kiadási főösszegét 963.916 ,-e Ft-ban
határozta meg.
6/2014. (IV.28.) számú önkormányzati rendelet
Bevételi főösszegét 1.574.969 ,-e Ft-ban Kiadási főösszegét 1.574.969 ,-e Ft-ban
határozta meg.
8/2014. (V.27.) számú önkormányzati rendelet
Bevételi főösszegét 1.637.765 ,-e Ft-ban Kiadási főösszegét 1.637.765 ,-e Ft-ban
határozta meg.
Az „R” bevételi és kiadás főösszegét a rendelet-tervezet alapján
Bevételi főösszegét Kiadási főösszegét
1.613.114,-e Ft-ban 1.613.114,-e Ft-ban
határozza meg.
A költségvetés módosítását az alábbi részletezés szerint javasoljuk: Bevételi oldal:
-24.651 e Ft
4. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Önkormányzat Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése (értékesítésre kijelölt ingatlanok)
-25.651 e Ft
6. Végleges pénzeszköz átvétel Működési célú pénzeszköz átvétel Önkormányzat (OMS Kft. és A-Híd Zrt. rendezvény támogatása)
+1.000 e Ft
Kiadási oldal
-24.651 e Ft
1.Működési kiadások:
+6.030 e Ft
c) Dologi és egyéb folyó kiadások Önkormányzat csapadékelvezető tisztítása a rekultivált területen +350 e Ft, kaszálás a rekultivált területen +1.950 e Ft, Szőlőhegyi út karbantartása Köz-Ért +1.230 e Ft, lomtalanítás +1.000 e Ft, közkutak vízdíja +500 e Ft
+5.030 e Ft +5.030 e Ft
g) Végleges pénzeszköz átadás Önkormányzat (Köz-Ért Kft rendezvényszervezés +1.000 e Ft)
+1.000 e Ft
2. Felhalmozási kiadások: Önkormányzat b) önkormányzati beruházások 9. sz. táblázat szerint (Környezetvédelmi Program elkészítése +390 e Ft,
+10.761 e Ft +10.351 e Ft
fenntarthatósági program elkészítése (Local Agenda 21) +191 e Ft, rekultivált terület vízelvezetés kiépítése +3.000 e Ft, önkormányzati sportöltöző bővítése +7.000 e Ft) számítástechnikai eszközök vásárlása +1.000 e Ft, útépítési tervek előirányzata -1.230 e Ft (Szőlőhegyi út aszfaltozása +1.230 e Ft Köz-Ért dologiba) e) végleges pénzeszköz átadás Tárnokőr Egyesület támogatása 49/2014 (V. 22.) 4. Céltartalékok 11. sz. táblázat szerint a) Működési (Környezetvédelmi Alapból: csapadékelvezető tisztítása -350 e Ft, Környezetvédelmi Program -390 e Ft, lomtalanítás -1.000 e Ft Local Agenda 21 -191 e Ft) kaszálás -1.950 e Ft, számtechnikai eszk. besz. +1.000 e Ft, közkutak vízdíja -500 b) Felhalmozási (adósságkonszolidációból szabadon felhasználható +19.810 e Ft, ingatlanokból származó bevétel -25.651 e Ft, rekultivált területen vízelvezetés -3.000 e Ft, önkormányzati sportöltöző -7.000 e Ft, 5. Általános tartalék Tárnokőr Egyesület támogatás 49/2014 (V. 22.) 6. Hitelek, kölcsönök kiadásai állami támogatással előtörlesztett tőketartozás -667 e Ft (lízing) átvállalt tőketartozás törlesztő részlete -19.143 e Ft (kötvény)
+410 -21.222 e Ft -5.381 e Ft
-15.841 e Ft
-410 e Ft -19.810 e Ft
Tisztelt Képviselő-testület! A 2013. évben kezdődött és 2014. évben befejeződött adósságkonszolidáció során a Magyar Állam Tárnok Nagyközség Önkormányzatának tartozását 2.102.227.275 Ft összegben átvállalta. Ebből a 2014. évi költségvetésünket érintően 605.232.000 Ft az átvállalt összeg. Támogatással előtörlesztett adósságkonszolidáció 747.976 Ft (lízing), átvállalt tartozás 604.484.024 Ft (kötvény). A 2014. évi költségvetésben az esedékes finanszírozási kiadásokat terveztük, amit az adósságkonszolidáció lezárása után kivezettünk. Ennek következtében a rendelet 12. számú mellékletének adatai törlésre kerültek, mivel Önkormányzatunknak többéves kihatással járó ilyen irányú döntése jelenleg nincs.
Tisztelt Képviselő Testület! Kérem az előterjesztés mellékelte szerinti rendelet-tervezet megtárgyalását és elfogadását. A rendelet-tervezet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges.
Tárnok, 2014. május 30.
Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző
Szolnoki Gábor polgármester
Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. számú önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló többször módosított 1/2014. (II.7) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában, a 32. cikk (2) bekezdésben, valamint az államháztartásról szóló 2011. CXCV. tv. 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2014. évi költségvetéséről 1/2014. (II.7.) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban: R) az alábbiak szerint módosítja.
A rendelet hatálya 1. § (1) Az „R” 2. §. (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép (1)
A képviselő-testület Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2014. évi költségvetésének
Bevételi főösszegét Kiadási főösszegét
1.613.114 e Ft-ban 1.613.114 e Ft-ban
állapítja meg. (2)
Az (1) bekezdés szerinti bevételi és kiadási főösszegből az Áht. 23 §-a szerinti
a tárgyévi pénzforgalmi költségvetési bevételek összege a tárgyévi pénzforgalom nélküli bevételek összege a tárgyévi pénzforgalmi költségvetési kiadások összege a tárgyévi pénzforgalom nélküli kiadások összege a költségvetési hiány összege a költségvetési többlet
903.568 e Ft 709.546 e Ft 1.088.630 e Ft 524.484 e Ft 0 e Ft 0 e Ft
finanszírozási műveletek bevétele finanszírozási műveletek kiadása finanszírozási hiány finanszírozási többlet
0 e Ft 0 e Ft 0 e Ft 0 e Ft
a hiány belső finanszírozása a hiány külső finanszírozása
0 e Ft 0 e Ft 2. §
Az „R” 7. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép (1)
A 2. §-ban jóváhagyott kiadásokból az önkormányzat tartalék előirányzata a 11. számú melléklet szerint 524.484 e Ft, ebből általános tartalék működési céltartalék fejlesztési céltartalék
10.831 e Ft 30.290 e Ft 483.363 e Ft
3. §
(1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a módosított „R” 1-20 számú melléklete helyébe e rendelet 1-20 számú melléklete lép .
Szolnoki Gábor polgármester
dr. Simon Mária jegyző
Kihirdetési záradék: A rendeletet a Képviselő-testület a 2014. június . napján tartott ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetve: Hatálybalépés: Kihirdetés megtörténtét igazolja: dr. Jenei-Kiss Gergely aljegyző
bevételek 1_ sz Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre tervezett bevételei /FŐTÁBLA/ Önkormányzat Megnevezés
1 1. Intézményi működési bevételek Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek
1. sz. melléklet
Polgármesteri Hivatal
Önállóan működő intézmények
Önkormányzat összesen
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
54 775
54 775
54 775
54 775
2014. évi eredeti előirányzat
18 220
18 220
18 220
18 220
72 070
72 070
72 070
72 070
14 145 065
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
15 145 065
módosított ei. VI. hó
16 145 065
17 145 065
500
500
500
500
500
500
500
500
Egyéb saját bevételek
32 559
32 559
32 559
32 559
14 389
14 389
14 389
14 389
56 748
56 748
56 748
56 748
103 696
103 696
103 696
103 696
ÁFA bevételek,-visszatérülések
15 716
15 716
15 716
15 716
3 831
3 831
3 831
3 831
15 322
15 322
15 322
15 322
34 869
34 869
34 869
34 869
6 000
6 000
6 000
6 000
6 000
6 000
6 000
6 000
212 350
212 350
212 350
212 350
212 350
212 350
212 350
212 350
Hozam- és kamatbevételek 2. Önkormányzat sajátos (közhatalmi) bevételei Helyi adók
0
0
0
0
0
0
0
0
177 000
177 000
177 000
177 000
177 000
177 000
177 000
177 000
Átengedett központi adók
25 000
25 000
25 000
25 000
25 000
25 000
25 000
25 000
Bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek
10 350
10 350
10 350
10 350
10 350
10 350
10 350
10 350
420 624
420 624
428 964
428 964
420 624
420 624
428 964
428 964
167 536
167 536
175 300
175 300
167 536
167 536
175 300
175 300
166 512
166 512
166 512
166 512
166 512
166 512
166 512
166 512
Szociális és gyermekvédelmi feladatok támogatása
70 180
70 180
68 886
68 886
70 180
70 180
68 886
68 886
Kulturális feladatok támogatása
10 578
10 578
10 578
10 578
10 578
10 578
10 578
10 578
5 818
5 818
6 508
6 508
5 818
5 818
6 508
6 508
1 180
1 180
1 180
1 180
3. Önkormányzat költségvetési támogatása Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatok támogatása
Központosított előirányzatok Önkormányzatok kiegészítő támogatásai 4. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése
29 651
29 651
29 651
4 000
25 651
25 651
25 651
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Pénzügyi befektetések bevételei Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei 5. Támogatásértékű bevételek, kiegészítések Működési célú támogatásértékű bevételek
4 000
4 000
4 000
4 000
17 633
17 633
17 633
17 633
4 000
4 000
4 000
0
0
0
0
Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány átvétel
0
0
0
0
Kiegészítések, visszatérülések
0
0
0
0
94 348
30 038
30 038
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel Áh-n kívülről 7. Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése
100
100
100
100
100
100
100
100
0
0
0
0
1 108
1 108
1 108
1 108
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4 000
Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek
64 310
0
0
17 633
93 348
0
0
17 633
63 310
0
0
0
17 633
40 000
0
25 651
17 633
40 000
0
25 651
17 633
40 000
0
4 000
25 651
17 633
40 000
0
29 651
17 633
Működési célú pénzeszközátvétel Áh-n kívülről
17 633 17 633
29 651
17 633
6. Végleges pénzeszközátvétel
17 633 17 633
29 651
0
0
Felhalmozási célú kölcsön igénybevétele 8. Felügyeleti szervtől kapott támogatás Pénzforgalmi költségvetési bevételek (1+…+8)
A
9. Pénzforgalom nélküli bevételek Előző évi működési pénzmaradvány igénybevétele Előző évi felhalmozási pénzmaradvány igénybevétele
775 133
775 133
836 821
812 170
18 220
18 220
19 328
19 328
72 070
72 070
72 070
72 070
0
0
0
0
0
0
0
0
40 000
40 000
94 456
95 456
40 000
40 000
64 418
65 418
0
0
30 038
30 038
100
100
100
100
100
100
100
100
0
0
0
0
0
0
0
0
865 423
865 423
928 219
903 568 709 546
98 493
709 546
709 546
709 546
98 493
709 546
709 546
74 781
90 005
90 005
90 005
74 781
90 005
90 005
90 005
23 712
619 541
619 541
619 541
23 712
619 541
619 541
619 541
B
Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek (9)
98 493
709 546
709 546
709 546
0
0
0
0
0
0
0
0
98 493
709 546
709 546
709 546
I.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (A+B)
873 626
1 484 679
1 546 367
1 521 716
18 220
18 220
19 328
19 328
72 070
72 070
72 070
72 070
963 916
1 574 969
1 637 765
1 613 114
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
10. Hitelek
II.
0
0
0
0
Felhalmozási célú hitelfelvét.,kötvénykibocsátás
0
0
0
0
Értékpapírok bevételei
0
0
0
0
Likviditási célú hitel
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (10)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
11. Költségvetési szervnek nyújtott támogatás miatti korrekció 12. Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek 13. BEVÉTELEK ÖSSZESEN (I.+II.-11+12)
873 626
1 484 679
1 546 367
1 521 716
18 220
18 220
Oldal 1
19 328
19 328
72 070
72 070
72 070
72 070
0
0
0
0
963 916
1 574 969
1 637 765
1 613 114
kiadások 2_ sz Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre tervezett kiadásai /FŐTÁBLA/ 2. sz. melléklet Önkormányzat
Megnevezés
1
1. Működési kiadások a.) személyi juttatások b.) munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó c.) dologi és egyéb folyó kiadások ebből Köz-Ért Kft-nek d.) támogatásértékű kiadások
Polgármesteri Hivatal
Önállóan működő intézmények
Önkormányzat összesen
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
282 018 8 498
297 869 9 338
330 725 16 054
336 755 16 054
228 771 129 860
235 126 133 403
238 634 134 827
238 634 134 827
343 568 191 238
348 067 192 835
354 931 193 416
354 931 193 416
854 357 329 596
881 062 335 576
924 290 344 297
930 320 344 297
2 294
2 521
3 427
3 427
35 612
36 569
36 982
36 982
55 096
55 528
55 684
55 684
93 002
94 618
96 093
96 093
120 863 34 036 56 400
125 094 36 036 56 400
125 529 36 036 56 400
130 559 39 566 56 400
63 299
65 154
66 825
66 825
97 234
99 704
105 831
105 831
281 396 34 036
e.) előző évi előirányzat-,pénzmaradvány átadás f.) költségvetési szervnek folyósított támogatás g.) végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre ebből Köz-Ért Kft-nek h.) társadalom- szoc.pol és egyéb jutt. tám.
2. Felhalmozási kiadások
65 973
76 526
94 854
95 854
46 000 27 990 15 179
50 653 27 990 110 337
51 909 34 461 130 483
52 909 34 461 141 244
14 000
107 939
128 085
138 436
1 179
2 398
2 398
2 808
0
0
0
0
0
0
0
c.) pénzügyi befektetések kiadásai d.) támogatásértékű kiadások e.) végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre f.) kölcsönnyújtás g) kezességvállalásból származó kifiz. Áh-n kívülre
3. Felújítás
0
17 066
17 066
17 066
297 197 59 981 39 330 20 651 14 589
17 066 425 272 534 734 44 323 490 411 11 960
17 066 478 274 534 875 35 671 499 204 11 241
17 066 495 065 513 653 30 290 483 363 10 831
0
0
0
0
0
0
0
0
228 771 0
235 126 0
238 634 0
238 634 0
343 568 0
348 067 0
354 931 0
354 931 0
a.) intézményi felújítások b.) önkormányzati felújítások
A
A Pénzforgalmi költségvetési kiadások (1.+2.+3.) 4. Céltartalékok a.) működési b.) felhalmozási
5. Általános tartalék B
B Pénzforgalom nélküli költségvetési kiadások (4.+5.)
I.
I. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (A+B) 6. Hitelek, kölcsönök kiadásai
II. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (6.+7.) 8.
0
0
0
76 526 50 653
94 854 51 909
95 854 52 909
27 990 15 179 0 14 000 0 0
27 990 110 337 0 107 939 0 0
34 461 130 483 0 128 085 0 0
34 461 141 244 0 138 436 0 0
1 179
2 398
2 398
2 808
0 0 0 0 0 869 536 59 981 39 330 20 651 14 589
0 0 17 066 0 17 066 1 008 465 534 734 44 323 490 411 11 960
0 0 17 066 0 17 066 1 071 839 534 875 35 671 499 204 11 241
0 0 17 066 0 17 066 1 088 630 513 653 30 290 483 363 10 831
546 116
524 484
0
0
0
0
0
0
0
0
74 570
546 694
546 116
524 484
971 966 19 810
1 024 390 19 810
1 019 549 0
228 771 0
235 126 0
238 634 0
238 634 0
343 568 0
348 067 0
354 931 0
354 931 0
944 106 19 810 0
1 555 159 19 810 0
1 617 955 19 810 0
1 613 114 0 0
19 810
19 810
19 810
0
19 810
19 810
19 810
0
0
0
0
0
19 810
19 810
19 810
0
0
0
0
0
0
0
0
0
963 916
1 574 969
1 637 765
1 613 114
19 810
19 810
19 810
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Költsévetési szerveknek nyújtott támogatás miatti korrekció KIADÁSOK ÖSSZESEN (I.+II.+8.-9.)
0
546 694
9.. Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 11.
56 400 0
74 570
7. Értékpapírok kiadásai II.
56 400 0
371 767 19 810
a.) működési hitelek, kölcsönök kiadásai b.) felhalmozási hitelek, kölcsönök kiadásai
303 215 39 566
56 400 0
65 973
0
298 185 36 036
56 400 0
46 000
a.) intézményi beruházások b.) önkorm. beruházások
289 952 36 036
391 577
991 776
1 044 200
1 019 549
228 771
235 126
238 634
Oldal 2
238 634
343 568
348 067
354 931
354 931
3. sz. melléklet 2014. évi eredeti előirányzat
Bevételek
Módosított ei. IV. hó
Módosított ei. V. hó
Módosított ei. VI. hó
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
I. 1.
A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások
2.
A központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatások
3.
Működési célú támogatás Áht.-on belülről
414 806
421 276
5 818
5 818
7 688
7 688
17 633
17 633
17 633
17 633
Személyi juttatások
2.
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
15 500
15 500
15 500
15 500
3.
Dologi kiadások
933
933
933
933
4.
Ellátottak pénzbeli juttatásai
5.
Egyéb működési célú kiadások
Térségi fejlesztési tanácstól az Áht.központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből
7. 8.
Fejezeti kezelésű előirányzat bevételként elszámolható összeg
4.
1.
Nemzetiségi önkormányzattól
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatból
1 200
Közhatalmi bevételek
1 200
212 350
Adók
1 200
212 350
Módosított ei. V. hó
Módosított ei. VI. hó
421 276
Elkülönített állami pénzalapból Helyi önkormányzattól
Módosított ei. IV. hó
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
I.
414 806
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból
2014. évi eredeti előirányzat
Kiadások
329 596
335 576
344 297
93 002
94 618
96 093
344 297 96 093
281 396
289 952
298 185
303 215
27 990
27 990
34 461
34 461
122 373
149 992
151 254
152 254
Általános tartalék
14 589
11 960
11 241
10 831
Céltartalék
39 330
44 323
35 671
30 290
1 200
212 350
212 350
202 000
202 000
202 000
202 000
Bírságok
6 350
6 350
6 350
6 350
Díjak
4 000
4 000
4 000
4 000
Illetékek Járulékok Hozzájárulások
Más fizetési kötelezettségek 5.
Intézményi működési bevétel
145 065
145 065
145 065
145 065
Áru-és készletértékesítés
37 200
37 200
37 200
37 200
Nyújtott szolgáltatások ellenértéke
27 500
27 500
27 500
27 500
Bérleti díj bevételek
21 036
21 036
21 036
21 036
Intézményi ellátási díjak
18 140
18 140
18 140
18 140
320
320
320
320
34 869
34 869
34 869
34 869
Alkalmazottak térítése Áfa bevételek Hozam -és kamatbevételek
6 000
6 000
6 000
6 000
6.
Működési célú átvett pénzeszköz
40 000
40 000
64 418
65 418
7.
Előző évi előirányzat maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele
74 781
90 005
90 005
90 005
910 453
925 677
958 435
959 435
-
-
-
Működési bevételek összesen
FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
II. 1.
Működési kiadások összesen
Beruházások
Elkülönített állami pénzalapból
2.
Felújítások
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból
3.
Egyéb felhalmozási kiadások
Helyi önkormányzattól
4.
Általános tartalék
Nemzetiségi önkormányzattól
5.
Céltartalék
-
954 411
971 202
971 441
FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
II. 1.
Felhalmozási célú támogatás Áht.-on belülről
908 276
14 000
107 939
128 085
138 436
17 066
17 066
17 066
1 179
2 398
2 398
2 808
20 651
490 411
499 204
483 363
Térségi fejlesztési tanácstól az Áht.központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből Fejezeti kezelésű előirányzat bevételként elszámolható összegből A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatból 2.
Felhalmozási bevétel tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése pénzügyi befektetések bevételei
29 651
29 651
29 651
25 651
25 651
25 651
4 000 -
4 000
4 000
4 000
4 000
30 038
30 038
3.
Felhalmozási célú átvett pénzeszköz
4.
Előző évi előirányzat maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele
23 712
619 541
619 541
619 541
Felhalmozási bevételek összesen
53 363
649 192
679 230
653 579
MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK
III.
Felhalmozási kiadások összesen
35 830
1.
Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, beváltása az eladási árban elismert kamat kivételével
1.
Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása a vételárban elismert kamat kivételével
2.
Hosszú lejáratú hitel felvétele
2.
Hosszú lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése
3.
Rövid lejáratú hitel felvétele
3.
Rövid lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése
4.
Kölcsön felvétele/visszatérülése
4.
Kölcsön tőkeösszegének törlesztése
5.
Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése
5.
Szabad pénzeszközök betétként való visszavonása
6.
Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány
6.
Pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízíingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások
7.
Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása
7.
Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása
Működési finanszírozási bevételek
-
-
-
Működési finanszírozási kiadások
-
FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK
IV.
1.
Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása a vételárban elismert kamat kivételével
2.
Hosszú lejáratú hitel felvétele
2.
Hosszú lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése
3.
Rövid lejáratú hitel felvétele
3.
Rövid lejáratú hitel tőkeösszegének törlesztése
4.
Kölcsön felvétele/visszatérülése
4.
Kölcsön tőkeösszegének törlesztése
5.
Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése
5.
Szabad pénzeszközök betétként való visszavonása
6.
Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány
6.
Pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízíingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások
7.
Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása
7.
Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása
Felhalmozási finanszírozási bevételek BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN
100
100
100
100
100
100
963 916
1 574 969
1 637 765
1 613 114
641 673
-
-
-
19 143
19 143
19 143
-
667
667
667
-
FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK
IV.
Befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, beváltása az eladási árban elismert kamat kivételével
100
646 753
-
1.
100
617 814
MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK
III.
Felhalmozási finanszírozási kiadások KIADÁSOK MINDÖSSZESEN
19 810
19 810
19 810
-
963 916
1 592 035
1 637 765
1 613 114
4. sz. melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre tervezett intézményi és sajátos működési bevételeinek részletezése
Megnevezés
I.
1.1
1 Igazgatási szolgáltatási díj Felügyelet jellegű tevékenység díja Hatósági jogkörhöz köthető működési bev.össz. Áru- és készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Egyéb sajátos bevétel Továbbszámlázott szolgáltatások ellenértéke Bérleti és lízingdíj bevételek Intézményi ellátási díjak Alkalmazottak térítése Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevétele
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Önállóan működők összesen
Önkormányzat összesen
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
500
500
500
500
500
500
500
500
13 000 19 559 0
13 000 19 559 0
13 000 19 559 0
13 000 19 559 0
500 0 0
32 559
32 559
32 559
32 559
8 790
8 790
8 790
8 790
Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak ÁFA-ja
6 926
6 926
6 926
6 926
15 716
15 716
15 716
15 716
6 000
6 000
6 000
6 000
1.3. ÁFA bevételek, -visszatérülések összesen Államháztartáson kív. szárm. befektetett pü. eszk. kamata Egyéb államháztartáson kívülről származó kamat Kamatbevételek államháztartáson belülről 1.4. Hozam- és kamatbevételek összesen 1.
500 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
500
500
500
500
200
200
200
37 000 1 000
37 000 1 000
37 000 1 000
37 000 1 000
0 13 000 989
0 13 000 989
0 13 000 989
0 13 000 989
488 18 140 120
488 18 140 120
488 18 140 120
488 18 140 120
200
200
200
200
37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200
37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200
37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200
37 200 1 000 0 26 000 21 036 18 140 120 200
0
0
0
0
103 696
103 696
103 696
103 696
0
0
0
0
0
0
0
0
27 943
27 943
27 943
27 943
6 926
6 926
6 926
6 926
34 869
34 869
34 869
34 869
6 000
6 000
6 000
6 000
0
0
0
0
0
0
0
0
14 389
14 389
14 389
14 389
56 748
56 748
56 748
56 748
Működési kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés Felhalmozási kiadásokhoz kapcs. ÁFA visszatérülés Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja
500 0 0
200
Alkalmazott, tanuló kártérítése és egyéb térítés 1.2. Egyéb saját bevétel összesen
500 0 0
3 831
3 831
3 831
3 831
3 831
3 831
3 831
3 831
15 322
15 322
15 322
15 322
15 322
15 322
15 322
15 322
6 000
6 000
6 000
6 000
0
0
0
0
0
0
0
0
6 000
6 000
6 000
6 000
INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEV. ÖSSZESEN (I.1+I.2+I.3+I.4)
54 775
54 775
54 775
54 775
18 220
18 220
18 220
18 220
72 070
72 070
72 070
72 070
145 065
145 065
145 065
145 065
Építményadó telekadó
25 000 12 000
25 000 12 000
25 000 12 000
25 000 12 000
100 000 48 000
75 000 36 000
50 000 24 000
25 000 12 000
magánszemélyek kommunális adója
20 000
20 000
20 000
20 000
80 000
60 000
40 000
20 000
120 000 177 000
120 000 177 000
120 000 177 000
120 000 177 000
480 000 177 000 0
360 000 177 000 0
240 000 177 000 0
120 000 177 000 0
0
0
0
0
100 000 25 000 16 000 5 400
75 000 25 000 12 000 4 050
50 000 25 000 8 000 2 700
25 000 25 000 4 000 1 350
0
0
0
0
12 000
8 000
4 000
II.
iparűzési adó 2.1 Helyi adók összesen Luxusadó
0
0
0
0
0
0
0
0
Személyi jövedelemadó helyben maradó része Gépjárműadó 2.2 Átengedett központi adók Pótlékok Bírságok és egyéb közhatalmi bev. össz.
25 000 25 000 4 000 1 350
25 000 25 000 4 000 1 350
25 000 25 000 4 000 1 350
25 000 25 000 4 000 1 350
Környezetvédelmi, építésügyi bírság, talajterhelési díj Egyéb sajátos bevételek ( helyszíni bírság, közig. Bírság 30 %-a) 2.3 Bírságok és egyéb sajátos bev. össz. 2.
ÖNKORMÁNYZAT sajátos ( közhatalmi ) bevételei ÖSSZESEN (II.1+II.2+II.3)
4 000
4 000
4 000
0
0
0
0
0
0
0
0
4 000
0
0
0
0
0
0
0
0
16 000
1 000
1 000
1 000
1 000
4 000
3 000
2 000
1 000
10 350
10 350
10 350
10 350
0
0
0
0
0
0
0
0
10 350
10 350
10 350
10 350
212 350
212 350
212 350
212 350
0
0
0
0
0
0
0
0
212 350
212 350
212 350
212 350
5. sz. melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának az államháztartás központi alrendszeréből származó forrásai 2014. évben Támogatások
2013. évi CCXXX. törvény hivatkozás
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása I.
A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása
1.
A települési önkormányzatok működésének támogatása a) Önkormányzati Hivatal működésének támogatása b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása
2014. évi terv adatok
módosítás IV. hó
módosítás V. hó
414 805 069
414 805 069
421 276 082
167 535 789
167 535 789
175 299 847
167 535 789
167 535 789
175 299 847
2. számú melléklet I.1. a)
102 683 600
102 683 600
110 447 658
2. számú melléklet I.1. b)
40 053 211
40 053 211
40 053 211
2. sz. melléklet I. 1. ba)
9 910 120
9 910 120
9 910 120
bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása
2. sz. melléklet I. 1. bb)
18 068 160
18 068 160
18 068 160
bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok ellátása
2. sz. melléklet I. 1. bc)
100 000
100 000
100 000
ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása
bd) Közutak fenntartásának támogatása
c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása
2. sz. melléklet I. 1. bd)
11 974 931
11 974 931
11 974 931
2. számú melléklet I.1. c)
24 798 978
24 798 978
24 798 978
8 018 380
8 018 380
8 018 380
Beszámítás (tájékoztató adat) 2.
Megyei önkormányzatok működésének támogatása
II.
A települési önkormányzatok egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
166 511 520
166 511 520
166 511 520
1.
Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása
2. számú melléklet II. 1.
147 359 520
147 359 520
147 359 520
2.
Óvodaműködtetési támogatás
2. számú melléklet II. 2.
19 152 000
19 152 000
19 152 000
3.
Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
2. számú melléklet II. 4.
III.
A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása
70 179 700
70 179 700
68 886 655
1.
Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
2. számú melléklet III. 1.
2.
Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz
2. számú melléklet III. 2.
7 764 058
7 764 058
6 471 013
3.
Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
2. számú melléklet III. 3.
17 480 610
17 480 610
17 480 610
7 330 410
7 330 410
7 330 410
4.
a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai-családsegítésés gyermekjóléti szolgálat
2. számú melléklet III. 3.a)
b) Gyermekjóléti központ
2. számú melléklet III. 3.b)
c) Szociális étkeztetés
2. számú melléklet III. 3.c)
4 152 000
4 152 000
4 152 000
d) Házi segítségnyújtás
2. számú melléklet III. 3.d)
1 740 000
1 740 000
1 740 000
e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
2. számú melléklet III. 3.e)
f) Időskorúak nappali intézményi ellátása
2. számú melléklet III. 3.f)
1 308 000
1 308 000
1 308 000
g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása
2. számú melléklet III. 3.g)
h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
2. számú melléklet III. 3.h)
i) Hajláktalanok nappali intézményi ellátása
2. számú melléklet III. 3.i)
j) Gyermekek napközbeni ellátása
2. számú melléklet III. 3.j)
2 950 200
2 950 200
2 950 200
2 950 200
2 950 200
2 950 200
ja) Bölcsődei ellátás
2. számú melléklet III. 3.ja)
jb) Családi napközi ellátás és - gyermekfelügyelet
2. számú melléklet III. 3.jb)
jc) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása
2. számú melléklet III. 3.jc)
k) Hajléktalanok átmeneti intézményei
2. számú melléklet III. 3.k)
l) Gyermekek átmeneti intézményei
2. számú melléklet III. 3.l)
A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása 2. számú melléklet III.4.a) b) Intézmény- üzemeltetési támogatás
5.
IV. 1.
2.
2. számú melléklet I. 2.
b) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása
44 935 032
44 935 032
2. számú melléklet III.5.a)
21 346 560
21 346 560
21 346 560
2. számú melléklet III.5.b)
23 588 472
23 588 472
23 588 472
10 578 060
10 578 060
10 578 060
10 578 060
10 578 060
10 578 060
10 578 060
10 578 060
10 578 060
2. számú melléklet IV. 1.
a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása
2. számú melléklet IV. 1.a)
b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása
2. számú melléklet IV. 1.b)
c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása
2. számú melléklet IV. 1.c)
d) Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz
2. számú melléklet IV. 1.d)
e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása
2. számú melléklet IV. 1.e)
g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési támogatása
3. számú melléklet IV. 1.g)
h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári és közművelődési célú kiegészítő támogatása
4. számú melléklet IV. 1.h)
A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó- művészeti szervezetek támogatása a) Színházművészeti szervezetek támogatása aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása
-
-
-
2. számú melléklet IV. 2. a) 2. számú melléklet IV. 2. aa)
aaa) A nemzeti minősítű színházművészeti szervezetek művészeti támogatása
2. számú melléklet IV. 2. aaa)
aab) A nemzeti minősítű színházművészeti szervezetek létesítmény-gazdálkodási célú támogatása
2. számú melléklet IV. 2. aab)
ab) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása
2. számú melléklet IV. 2. ab)
aba) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása
2. számú melléklet IV. 2. aba)
abb) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek működési támogatása
2. számú melléklet IV. 2. abb)
c) Zeneművészeti szervezetek támogatása
-
44 935 032
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása
-
2. számú melléklet III.4.b)
Gyermekétkeztetés támogatása a) A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása
-
2. számú melléklet IV. 2. c)
ca) Zenekarok támogatása
2. számú melléklet IV. 2. ca)
caa) A nemzeti minősítésű zenekarok támogatása
2. számú melléklet IV. 2. caa)
cab) A kiemelt minősítésű zenekarok támogatása
2. számú melléklet IV. 2. cab)
cb) Énekkarok támogatása
2. számú melléklet IV. 2. cb)
cba) A nemzeti minősítésű énekkarok támogatása
2. számú melléklet IV. 2. cba)
cbb) A kiemelt minősítésű énekkarok támogatása
2. számú melléklet IV. 2. cbb)
A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok
5 818 638
1.
Lakossági közműfejlesztés támogatása
3. számú melléklet 1.
2.
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
3. számú melléklet 2.
3.
Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása
3. számú melléklet 3.
4.
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
3. számú melléklet 4.
5.
Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
3. számú melléklet 5.
6.
Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
3. számú melléklet 6.
5 818 638
6 507 796
8.
Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása
3. számú melléklet 8.
9.
Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
3. számú melléklet 9.
10.
Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések
3. számú melléklet 10.
187 000
3. számú melléklet 10. a)
187 000
a) Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatások b) A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedésfejlesztésének támogatása c) Egy és két számjegyű országos főközlekedési fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása
3. számú melléklet 10. b) 3. számú melléklet 10. c)
d) Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása
3. számú melléklet 10. d)
e) Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása
3. számú melléklet 10. e)
f) Ferihegyi út meghosszabbítása
3. számú melléklet 10. f)
11.
"ART" mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása
3. számú melléklet 11.
12.
Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása
3. számú melléklet 12.
13.
bérkompenzáció támogatása
3. számú melléklet 13.
15.
Üdülőhelyi feladatok támogatása
3. számú melléklet 15.
16.
Települési önkormányzatok köznevelési feladatainak egyéb támogatása
3. számú melléklet 16.
4 320 000
4 320 000
4 320 000
17.
Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása
3. számú melléklet 17.
1 498 638
1 498 638
1 498 638
502 158
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
1 179 689
1.
Önkormányzati fejezeti tartalék
4. számú melléklet 1.
2.
Szerkezetátalakítási tartalék
4. számú melléklet 2.
3.
Megyei önkormányzati tartalék
4. számú melléklet 3.
4.
A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfevétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja
4. számú melléklet 4.
Címzett és céltámogatások
1. számú melléklet IX. fejezet
Vis maior támogatás
1. számú melléklet IX. fejezet
Központi források mindösszesen
1 179 689
420 623 707
420 623 707
428 963 567
6. sz. melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi támogatásértékű bevételeinek részletezése
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Önállóan működő intézmények összesen
Önkormányzat összesen
Megnevezés
1.
2.
1 Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű ei-tól Támogatásértékű működési bevétel társadalombiztosítási alaptól OEP finanszírozás Támogatásértékű működési bevétel elkülönített állami pénzalaptól Támogatásértékű működési bevétel helyi önkormányzattól és költségvetési szerveitől Támogatásértékű működési bevétel többcélú kistérségi társulástól Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések Szervezett képzés támogatása Támogatásértékű működési bevételek összesen: Támogatásértékű felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtől Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű ei-tól Támogatásértékű felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alaptól Támogatásértékű felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól európai uniós pályázati forrásból Támogatásértékű felhalmozási bevétel helyi önkormányzattól és költségvetési szerveitől Támogatásértékű felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen
2014. évi eredeti előir
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előir
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előir
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előir
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
1 200
1 200
1 200
1 200 0
15 500
15 500
15 500
15 500
933
933
933
933
0
16 433
0
16 433
0
16 433
0
16 433
0
1 200
0
1 200
0
1 200
0
1 200
0
0
0
0
0
0
0
3.
1 200
1 200
1 200
0
0
0
0
0
0
0
0
15 500
15 500
15 500
15 500
0
0
0
0
933
933
933
933
0
0
0
0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 17 633
0 0 17 633
0 0 17 633
0 0 17 633
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések Előző évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel Kiegészítések, visszatérülések összesen: TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, KIEGÉSZÍTÉSEK ÖSSZESEN (1.+2.+3.)
1 200
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0
16 433
16 433
16 433
16 433
1 200
1 200
1 200
1 200
0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0
0
0
17 633
17 633
17 633
17 633
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évre címrend szerinti bevételeinek és kiadásainak részletezése
Mesevár Óvoda
Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat
ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÖSSZESEN
POLGÁRMESTERI HIVATAL gazdálkodó szervezettel rendelkező
Önkormányzat
ÁLTALÁNOS TARTALÉK
Címrend
1
KIADÁSOK 1. Személyi juttatások 2.
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3. 4. 5. 6. 7. 8.
Dologi és egyéb folyó kiadások Támogatásértékű kiadások Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átadás Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre Társad. Szocpol és egyéb jutt Költségv. szervnek folyósított támogatás
9. Pf. működési célú költségvetési kiadás (1+…+8) 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Tartalékok Pf. Nélküli működési célú költségvetési kiadás Költségvetési működési kiadások (9+11) Működési célú hitel visszafizetése Finanszírozási működési kiadások Működési kiadások összesen (12+14) Felújítási kiadások Beruházási kiadások Pénzügyi befektetések kiadásai Támogatásértékű kiadások Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre Kölcsönnyújtás 22. Pf. Felhalmozási célú költségvetési kiadás (16+…+21) 23. Felhalmozási tartalék
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
130 710
130 710
130 921
130 921
60 528
62 125
62 495
62 495
191 238
192 835
193 416
193 416
129 860
133 403
134 827
134 827
8 498
9 338
16 054
38 792
38 792
38 849
38 849
16 304
16 736
16 835
16 835
55 096
55 528
55 684
55 684
35 612
36 569
36 982
36 982
2 294
2 521
3 427
3 427
33 869
35 219
36 346
36 346
63 365
64 485
69 485
69 485
97 234 0 0 0 0 0
99 704 0 0 0 0 0
105 831 0 0 0 0 0
105 831 0 0 0 0 0
63 299
65 154
66 825
66 825
120 863 56 400 0 65 973 27 990
125 094 56 400 0 76 526 27 990
125 529 56 400 0 94 854 34 461
130 559 56 400 0 95 854 34 461
203 371
204 721
206 116
206 116
140 197
143 346
148 815
148 815
343 568
348 067
354 931
354 931
228 771
235 126
238 634
238 634
282 018
297 869
330 725
336 755
0
0
0
0
0 0 343 568 0 0 343 568 0 0 0 0 0 0
0 0 348 067 0 0 348 067 0 0 0 0 0 0
0 0 354 931 0 0 354 931 0 0 0 0 0 0
0 0 354 931 0 0 354 931 0 0 0 0 0 0
14 589 14 589 14 589
11 960 11 960 11 960
11 241 11 241 11 241
10 831 10 831 10 831
0 14 589
0 11 960
0 11 241
0 10 831
0
0
0
0
0
0
0
0
0 203 371
0 204 721
0 206 116
0 206 116
0 140 197
0 143 346
0 148 815
0 148 815
0 203 371
0 204 721
0 206 116
0 206 116
0 140 197
0 143 346
0 148 815
0 148 815
0
0
0
0
0
0
0
0
16 054
0 228 771
0 235 126
0 238 634
0 238 634
0 282 018
0 297 869
0 330 725
0 336 755
0 228 771
0 235 126
0 238 634
0 238 634
0 282 018 14 000 0
0 297 869 17 066 107 939 0
0 330 725 17 066 128 085 0
0 336 755 17 066 138 436 0
1 179 0
2 398 0
2 398 0
2 808 0
15 179
127 403
147 549
158 310
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
15 179
127 403
147 549
158 310
0
0
0
0
19 810 19 810 34 989 317 007
19 810 19 810 147 213 445 082
19 810 19 810 167 359 498 084
0 0 158 310 495 065
0 14 589
0 11 960
0 11 241
0 10 831
54 775 212 350 420 624
54 775 212 350 420 624
54 775 212 350 428 964
54 775 212 350 428 964
24. Pf. nélküli felhalmozási célú költségvetési kiad.
0
0
0
0
0
0
0
0
25. Költségvetési felhalmozási kiadások (22+24)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0 343 568
0 0 0 348 067
0 0 0 354 931
0 0 0 354 931
72 070 0 0
72 070 0 0
72 070 0 0
72 070 0 0
33. Támogatásértékű műk. bevételek, kiegészítések
0
0
0
0
17 633
17 633
17 633
17 633
34. 35. 36. 37. 38.
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 40 000
0 40 000
29 651
29 651
0 63 310 30 038 29 651
0 64 310 30 038 4 000
100
100
100
100
775 133 98 493 98 493 873 626
775 133 709 546 709 546 1 484 679
836 821 709 546 709 546 1 546 367
812 170 709 546 709 546 1 521 716
0
0
0
0
0
0
0
0
0 873 626
0 1 484 679
0 1 546 367
0 1 521 716
0 0
0 0
0 0
0 0
26. Felhalmozási célú hitel visszafizetése 27. Finanszírozási felhalmozási kiadások 28. Felhalmozási kiadások összesen (25+27) 29. Kiadások összesen (15+28) BEVÉTELEK 30. Intézményi működési bevételek 31. Önkormányzat sajátos működési bevételei 32. Önkormányzat költségvetési támogatása
0 0 203 371
0 0 204 721
0 0 206 116
0 0 206 116
0 0 140 197
0 0 143 346
0 0 148 815
0 0 148 815
18 476
18 476
18 476
18 476
53 594
53 594
53 594
53 594
Támogatásértékű felhalm. bevételek Műk. célú végleges pe.átvétel Felhalm.c.végleges pe.átvétel Felhalmozási és tőke jellegű bevételei Működési támogatási kölcsönök visszatérülése
39. Felhalm. c. támog. kölcsön igénybevét,, visszatér. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50
Felügyeleti szertől kapott támogatás Pf. Költségvetési bevételek (30+…+40) Pénzforgalom nélküli bevételek Pf. Nélküli költségvetési bevételek Költségvetési bevételek (41+43) Működési célú hitel Felhalmozási célú hitel Finanszírozási bevételek (45+46) Bevételek összesen(44+47) Létszámkeret (fő) közfoglalkoztatottak létszáma
184 895 203 371
186 245 204 721
187 640 206 116
187 640 206 116
187 640 241 234
89 752 143 346
95 221 148 815
95 221 148 815
0 203 371
0 204 721
0 206 116
0 206 116
0 241 234
0 143 346
0 148 815
0 148 815
0 203 371 52
0 204 721 52
0 206 116 52
0 206 116 52
0 241 234 22+10
0 143 346 22+10
0 148 815 22+10
0 148 815 22+10
0 228 771
0 235 126
0 238 634
0 238 634
18 220
18 220
18 220
18 220
1 108
1 108
0
0
0
0
0
0
0
0
934 060 1 006 130 0 0 1 006 130 0 0 0 1 006 130 84
838 917 910 987 0 0 910 987 0 0 0 910 987 84
747 893 819 963 0 0 819 963 0 0 0 819 963 84
655 474 727 544 0 0 727 544 0 0 0 727 544 84
210 551 228 771
216 906 235 126
219 306 238 634
219 306 238 634
228 771
235 126
238 634
238 634
0 228 771 39
0 235 126 39
0 238 634 39,5
0 238 634 39,5
7. számú melléklet
címrend szerinti bevételeinek és kiadásainak részletezése
CÉLTARTALÉK
TARTALÉKOK ÖSSZESEN
ÖNKORMÁNYZAT ÖSSZESEN
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
2014. évi eredeti előirányzat
módosított ei. IV. hó
módosított ei. V. hó
módosított ei. VI. hó
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
344 297
0
0
0
0
329 596
335 576
344 297
0
0
0
0
93 002
94 618
96 093
96 093
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
281 396 56 400 0 65 973 27 990 0
289 952 56 400 0 76 526 27 990 0
298 185 56 400 0 94 854 34 461 0
303 215 56 400 0 95 854 34 461 0
0
0
0
0
0
0
0
0
854 357
881 062
924 290
930 320
39 330 39 330 39 330
44 323 44 323 44 323
35 671 35 671 35 671
30 290 30 290 30 290
53 919 53 919 53 919
56 283 56 283 56 283
46 912 46 912 46 912
41 121 41 121 41 121
0 39 330
0 44 323
0 35 671
0 30 290
0 53 919 0 0 0 0 0 0
0 56 283 0 0 0 0 0 0
0 46 912 0 0 0 0 0 0
0 41 121 0 0 0 0 0 0
53 919 53 919 908 276 0 0 908 276 0 14 000 0 0 1 179 0
56 283 56 283 937 345 0 0 937 345 17 066 107 939 0 0 2 398 0
46 912 46 912 971 202 0 0 971 202 17 066 128 085 0 0 2 398 0
41 121 41 121 971 441 0 0 971 441 34 132 138 436 0 0 2 808 0
0
0
0
0
0
0
0
0
15 179
127 403
147 549
158 310
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
20 651
490 411
499 204
483 363
35 830
617 814
646 753
641 673
0
0
0
0
20 651 74 570
490 411 546 694
499 204 546 116
483 363 524 484
19 810 19 810 55 640 963 916
19 810 19 810 637 624 1 574 969
19 810 19 810 666 563 1 637 765
0 0 641 673 1 613 114
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
145 065 212 350 420 624
145 065 212 350 420 624
145 065 212 350 428 964
145 065 212 350 428 964
0
0
0
0
17 633
17 633
17 633
17 633
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 40 000 0 29 651 0
0 40 000 0 29 651 0
0 64 418 30 038 29 651 0
0 65 418 30 038 4 000 0
0
0
0
0
100
100
100
100
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
865 423 98 493 98 493 963 916 0 0 0 963 916 123
865 423 709 546 709 546 1 574 969 0 0 0 1 574 969 123
928 219 709 546 709 546 1 637 765 0 0 0 1 637 765 123,5
903 568 709 546 709 546 1 613 114 0 0 0 1 613 114 123,5
20 651 59 981
490 411 534 734
499 204 534 875
483 363 513 653
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0 0
0 0
0 0
8. sz. melléklet
Támogatás értékű kiadások sorszám
Támogatott neve 1 Klebersbersberg Intézménytartó Központ
34500
2 Érd és Térsége Hulladékkezelési Társulás 3 Érd és Térsége Szennyvíztisztítási Társulás Összesen:
4600 17300 56 400
Véglegesen átadott pénzeszközök sorszám
Támogatott neve 1 Köz-Ért Kft
52 909
2 Tárnoki Viziközmű Társulat
2 973
3 Tárnoki KSK 4 Bolha Focitanoda 5 Tárnoki Lokálpatrióták
2 850 7 685 1 500 600
6 Tárnok Sprint 7 Tárnokőr Egyesület 8 Bara Zenekar
1 000
9 Civil szervezetek pályázata
3 865
Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Rákóczi Szövetség Köztisztviselők Szakszervezete Családi Napközi szigetelés és tisztasági festés /pénzeszköz átadása az egyháznak/ Földvédelmi járulék visszafizetés Működési célú pénzeszköz átadás összesen
500 1 150 100 150 3 500 17 072 95 854
Kezességvállalás DTV csatorna beruházás
1 179
KSK pályázat önrész 33/2013 KT Hat
1 219
Tárnokőr Egyesület 49/2014 (V.22) KT Hat Fejlesztési célú pénzeszköz átadás összesen
410 2 808
Összesen:
98 662
9. számú táblázat
Tárnok Nagyközség Önkormányzat beruházási kiadásainak előirányzata feladatonként Beruházás megnevezése
Teljes költség
Kivitelezés kezdési és befejezési éve
1
2
3
Rendőrségnek gépkocsi vásárlás Útépítési tervek Ifjúsági Park terv Térinformatika Dózsa Gy u 148 építése Óvodaépítés önrész+támogatás Honlapfejlesztés Kataszteri prg állományfrissítés Közvilágítás fejlesztés Kemence építés Benta-híd járdaépítés Közlekedésfejlesztési koncepció Dózsa Gy. U. járdaépítés Idősek Otthona kerti pavilon Idősek Otthona 4 db kandelláber Konyha hulladéktárolók alá betontálca építése Pitypang óvoda udvari tároló építése/ÁNTSZ Bölcsőde építés Bölcsődéhez közművek bekötése Konyhai sütő beszerzés Konyhai zsámoly beszerzése Konyhai eszközök pótlása KRESZ táblák beszerzése Nyomtató beszerzése gyerekorvosoknak közigazgatási infrastruktúra fejlesztés Környezetvédelmi Program Local Agenda 21 elkészítése számítástechnikai eszközök beszerzése rekultivált területen vízelvezetés kialakítása önkormányzati sportöltöző bővítése
Összesen:
2014. év utáni szükséglet
2014. évi előirányzat nettó
ÁFA
4
5
bruttó 6
7=(2-6)
4 000 4 576 6 000 3 500 249 39 671 500 448 3 251 1 800 3 400 2 100 2 500 2 100 700
2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014
3 150 3 603 4 724 2 756 196 30 911 394 353 2 560 1 417 2 677 1 654 1 969 1 654 551
850 973 1 276 744 53 8 760 106 95 691 383 723 446 531 446 149
4 000 4 576 6 000 3 500 249 39 671 500 448 3 251 1 800 3 400 2 100 2 500 2 100 700
80
2014
63
17
80
350
2014
276
74
350
36 303 10 000 500 200 1 500 2 540 87 500 390 191
2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014
28 585 7 874 394 157 1 181 2 000 69 394 390 150
7 718 2 126 106 43 319 540 18 106 0 41
36 303 10 000 500 200 1 500 2 540 87 500 390 191
1 000
2014
787
213
1 000
3 000
2014
2 362
638
3 000
7 000 138 436
2014
5 512 108 763
1 488 29 673
7 000 138 436
0
10. számú melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat felújítási kiadásainak előirányzata célonként
Felújítás megnevezése
Teljes költség
Kivitelezés kezdési és befejezési éve nettó
1 Szobor felújítás Templommal szemben padka szélesítés Egészségház tisztasági festés Egészségház homlokzat javítás Konyha és kieg. Helyiségek tisztasági festése Konyha szárazáru raktár burkolása Konyha szárazáru raktár belső falazat javítása Konyha zöldségtároló járólapozás és festés Konyha olajos lábazatfestés Konyha udvar kátyúzása Idősek Otthona bejáró aszfaltozása INO ereszcsatorna és lefolyó javítása INO belső festés INO járólap-csempe javítása Pitypang óvoda vizesblokk felújítás Pitypang óvoda ajtók festése, cseréje Pitypang óvoda külső vízvezeték cseréje Templom u 14 óvoda tisztasági festés, falazat javítás Templom u 15 óvoda tisztasági festés, falazat javítás Templom u 15 óvoda nyílászáró csere Templom u 15 óvoda padozat javítása Hétszínvirág óvoda padozatcsere Művelődési Ház átrium csapadékvíz elvezetése Polgármesteri Hivatal kapu javítás és parkoló felújítás Összesen:
2
3 1 096 200 1 900 30 500 250 200 90 25 35 1 200 200 650 60 1 200 600 800 750 450 1 800 270 1 600 160 3 000 17 066
ÁFA
4 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014
2014. év utáni szükséglet
2014. évi előirányzat bruttó
5
6
7
863 157 1 496 24 394 197 157 71 20 28 945 157 512 47 945 472 630 591 354 1 417 213 1 260 126 2 362
163 43 404 6 106 53 43 19 5 7 325 43 138 13 255 128 170 159 96 383 57 340 34 638
1 026 200 1 900 30 500 250 200 90 25 35 1 270 200 650 60 1 200 600 800 750 450 1 800 270 1 600 160 3 000
13 438
3 628
17 066
0
11.számú táblázat
Tartalékok Megnevezés 1 Vadlúd utcai körforgalom Letét Környezetvédelmi Alap Vízügyi Alap KHT végelszámolás költsége Bérkompenzáció előleg (visszafizetendő) Önkormányzat működtetés Közfoglalkoztatotti pályázat önrésze
Tartalékok összege 2 1391 11045 1064 2347 625 487 12731 600
Működési céltartalék
30 290
Csatorna Társulás támogatásának önrésze Értékpapírból származó bevétel KMOP-4.7.1-13 (ASP pályázat) ingatlan előleg visszafizetés (25/2014 (III. 20) KT Hat Köz-Ért Kft zöldfelület fenntartás Géza u csatorna fejlesztésre szabadon felhasználható
384 272 37 439 14 500 2 350 25 500 4 492 14 810
Fejlesztési céltartalék
483 363
Céltartalék összesen
513 653
Általános tartalék Tartalékok összesen
10 831 524 484
12. számú melléklet
Többéves kihatással járó döntésekből származó kötelezettségek célok szerint, évenkénti bontásban eFt sorszám
Kötelezettség jogcíme
Köt. váll. éve
Szerződő partner
2
3
4
1
Működési célú hiteltörlesztés
2014. április 15én
2014. egész éves
2015.
7
2016.
8 0
9 0
0
2016. után
Összesen (5+6+7+8+9+1 0)
Érvényesség
10
11
12
0
0
Felhalmozási célú hiteltörlesztés (tőke + kamat)
0
személygépkocsi
0
Beruházás célonként
0
Kötvény kamata
0
Kötvény tőke
0
Egyéb
0 ÖSSZESEN
0
0
0
0
0
13. számú melléklet
Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek
EU-s projekt neve, azonosítója:
Tárnok bölcsöde építése
KMOP-4.5.2-11-2012-0025 Ft
Források Saját erő
2014.
16 673 663
2014. után
Összesen
16 673 663
- saját erőből központi támogatás EU-s forrás
149 984 516
149 984 516
Társfinanszírozás Hitel Egyéb forrás Források összesen
166 658 179
-
166 658 179
COFOG_14_sz
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi bevételeinek és kiadásainak részletezése kormányzati funkciónként Önkormányzat tevékenységei kormányzati funkciónként
Kormányzati funkció elnevezése
ÖK és hivatal jogalkotó és ált. igazg. tev.
Adó- vám - és jövedéki igazgatás
Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
Kormányzati funkció száma
011130
011220
013350
Korábbi szakfeladat elnevezése
Önkormányzati jogalkotás
Korábbi szakfa száma
841112 és 841126
1
2
3
4
Kiemelt állami START-munka és program- Téli önkormányzati közfoglalkoztatá rendezvények s 016080
5
041232
6
Lakáshoz jutást segítő támogatások
Területfejlesztés igazgatása
Területfejlesztési projektek és támogatásuk
Közvilágítás
045120
061030
062010
062020
064010
066020
Közvilágítás
Városközséggazdálk. máshová nem sorolható szolgáltatások
841402
841403
841901
841907
11
12
13
14
7
8
9
10
Városközséggazdálk. egyéb szolgáltatások
Önkormányzatok Támogatási elszámolásai a célú központi finanszírozási ktgvetéssel műveletek
Út, autópálya építése
018010
018030
Önkormányzatok elszámolásai
Civil szervezetk működési támogatása
Civil szervezetek projekt támogatása
084031
084032
Egyházakközö Lakásfenntartáss sségi, hitéleti Munkanélküli al, lakhatással tevékenységé aktív korúak összefüggő nek ellátásai ellátások támogatása 084040
105010
106020
Lakásfenntartási Rendszeres támogatás szociális segély normatív és helyi alapon
Önkormányzato k elszám a ktgvi szerveikkel
15
16
17
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
Egyéb Elhunyt Gyermekvédelmi szociális személyek pénzbeli és pénzbeli hátramaradott természetbeni ellátások, ainak pénzbeli ellátások támogatások ellátása
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Egyéb szociális természetbeni és pénzbeli ellátások
101150
104051
107060
103010
104051
101150
107054
107060
Ápolási díj méltányossági alapon
Óvodáztatási támogatás
Átmeneti segély (felnőtt)
Temetési segély
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Közgyógyellátás
26
27
882111
882113 és 882114
882116
882119
882122
882123
882124
882202
18
19
20
21
22
23
24
25
Összesen
28
KIADÁSOK
9 338
6 716
2. szociális hozzájárulási adó
2 521
906
3. Dologi és egyéb folyó kiadások
5 825
1. Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és
16 054 3 427 19 050
4. Támogatásértékű kiadások
105 684
130 559
56 400
56 400
95 854
95 854
Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány
0
5. átadás
Végleges pénzeszközátadás államh.
6. kívülre
1 330
7 Társad. És szocpol jutt Költségv. szervnek folyósított Pf. működési célú költségvetési kiadás
9. (1+…+8)
17 684
7 622
19 050
257 938
10. Általános tartalék
10 831
11. Működési célú céltartalék
30 290
Pf. Nélküli működési célú költségvetési
12. kiadás 13.
Költségvetési működési kiadások (9+11)
2 168
2 973
27 990
502 167
8. támogatás
0
502 167
1 330
2 168
0
0
2 973
0
0
0
27 990
16.
Működési kiadások összesen (12+14)
30 290
0
0
0
41 121
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
41 121
17 684
7 622
19 050
299 059
0
502 167
1 330
2 168
0
0
2 973
0
0
0
27 990
880 043
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
17 684
7 622
19 050
299 059
0
502 167
1 330
2 168
0
0
2 973
0
0
0
27 990
880 043
0
17. Felújítási kiadások 18. Beruházási kiadások
17 066
17 066
138 436
138 436 0
19. Pénzügyi befektetések kiadásai
0
20. Támogatásértékű kiadások Végleges pénzeszközátadás államh.
2 808
21. kívülre
2 808 0
22. Kölcsönnyújtás Pf. Felhalmozási célú költségvetési
23. kiadás (16+…+21)
0
0
0
0
0
0
26.
Költségvetési felhalmozási kiadások (22+23)
158 310
483 363
0
0
0
641 673
0
158 310
483 363
24. Felhalmozási céltartalék 25. Pf. nélküli költségvetési kiad.
838 922 10 831
14. Működési célú hitel visszafizetése 15. Finanszírozási működési kiadások
34 461 502 167
483 363 0
483 363
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
641 673 0
27. Felhalmozási célú hitel visszafizetése
0
Finanszírozási felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen 29. (26+28)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
641 673
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
641 673
17 684
7 622
19 050
940 732
0
502 167
1 330
2 168
0
0
2 973
0
0
0
27 990
1 521 716
28.
30. Kiadások összesen (16+29) BEVÉTELEK
0 54 775
31. Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési
54 775
212 350
32. bevételei
212 350
Önkormányzat költségvetési
428 964
33. támogatása
Támogatásértékű műk. bevételek,
34. kiegészítések
428 964
17 633
17 633
17 072
64 310
0
35. Támogatásértékű felhalm. bevételek
6 238
36. Műk. célú végleges pe.átvétel
41 000 4 492
37. Felhalm.c.végleges pe.átvétel
25 546
30 038
4 000
38. Felhalmozási és tőke jellegű bevételei
4 000
Működési támogatási kölcsönök
0
39. visszatérülése
Felhalm. c. támog. kölcsön
100
40. igénybevét,, visszatér.
100 0
41. Felügyeleti szertől kapott támogatás 42. Pf. Költségvetési bevételek (30+…+40)
0
6 238
0
89 480
428 964
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
812 170
43. Pénzforgalom nélküli bevételek
709 546
44. Pf. Nélküli költségvetési bevételek
709 546
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
709 546 709 546
45. Költségvetési bevételek (42+44)
709 546
6 238
0
89 480
428 964
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 521 716 0
46. Működési célú hitel
0
47. Felhalmozási célú hitel 48. Finanszírozási bevételek (46+47) 49. Bevételek összesen(45+48)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
709 546
6 238
0
89 480
428 964
0
0
0
0
0
0
0
0
0
50.
Oldal 16
0
0
0
0
1 521 716
COFOG_14_sz
14. sz. melléklet Polgármesteri Hivatal tevékenységei kormányzati funkciónként
ÖK és hivatal jogalkotó és ált. igazg. tev.
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztá ssal kapcs fa
011130
016010
Önkormányzatok igazgatási tevékenysége
841126 29
30
Óvoda tevékenységei kormányzati funkciónként
Városközséggazdálk. egyéb szolgáltatások
Közterület rendjének fenntartása
Támogatási célú finanszírozási műveletek
066020
031030
018030
Mezőőrök
Közterület rendjének fenntartása
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
841403
842421
841907
31
32
33
Összesen
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
Óvodai intézményi étkeztetés
091110
091140
096010
018030
Óvodai intézményi étkeztetés
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
Óvodai Óvodai nevelés, ellátás nevelés, ellátás
34
Támogatási célú finanszírozási műveletek
851011
851011
562912
841907
35
36
37
38
Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat tevékenységei kormányzati funkciónként
Ifjúságegészségügyi gondozás
Összesen
074032
39
Idősek, demens Gyermekjóléti betegek szolgáltatások nappali ellátása 102030
104042
Gyermekek napközbeni ellátása
104030
Ifjúságegészségügyi gondozás
Idősek nappali ellátása
Gyermekjóléti szolgáltatás
869042
881011
889201
889102
40
41
42
43
Házi Családsegítés segítségnyújtás
107052
107054
Szociális étkeztetés
Iskolai intézményi étkeztetés
Támogatási célú finanszírozási műveletek
107051
096020
018030
Címrend
Családsegítés
Szociális étkeztetés
Isk. intézményi étkeztetés
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
889922
889924
889921
562913 és 5629202
841907
44
45
46
47
48
Családi napközi Házi ellátás segítségnyújtás
Kormányzati funkciók összesen
Összesen
49
51
50
KIADÁSOK
123 141
680
5 845
5 161
134 827
124 549
6 372
130 921
21 771
4 579
5 596
5 844
3 132
4 163
1 218
16 192
62 495
344 297
1.
33 652
212
1 651
1 467
36 982
37 129
1 720
38 849
5 878
1 236
1 511
1 578
846
1 124
329
4 333
16 835
96 093
2.
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
64 409
416
500
1 500
66 825
635
19 458
36 346
4 311
6 358
471
434
263
424
997
56 227
69 485
303 215
3.
Dologi és egyéb folyó kiadások Támogatásértékű kiadások
221 202
1 308
7 996
8 128
0
16 253
0
0
0
56 400
4.
0
0
0
0
5.
0
0
0
95 854
6.
0
0
0
34 461
7.
0
0
0
502 167
8.
148 815
1 432 487
9.
0
10 831
10.
238 634
162 313
16 253
27 550
0
0
206 116
31 960
12 173
7 578
7 856
4 241
5 711
2 544
76 752
0
0
0 0
0
0
0
1 308
7 996
8 128
0
0
0
0
238 634
162 313
0
0
7 996
8 128
238 634
162 313
16 253
221 202
1 308
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
41 121
11.
206 116
31 960
12 173
7 578
7 856
4 241
5 711
2 544
76 752
0
148 815
1 473 608
12.
0
13.
Működési célú hitel visszafizetése
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
14.
Finanszírozási működési kiadások
27 550
0
206 116
31 960
12 173
7 578
7 856
4 241
5 711
2 544
76 752
0
148 815
1 473 608
15.
Működési kiadások összesen (12+14)
0
16 253
0
0
17 066
16.
Felújítási kiadások
0
0
0
138 436
17.
Beruházási kiadások
0
0
0
0
18.
Pénzügyi befektetések kiadásai
0
0
0
0
19.
Támogatásértékű kiadások
0
0
0
2 808
20.
Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre
0
0
0
0
21.
Kölcsönnyújtás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
158 310
22.
Pf. Felhalmozási célú költségvetési kiadás (16+…+21)
0
483 363
23.
Felhalmozási céltartalék Pf. nélküli költségvetési kiad.
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
483 363
25.
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
641 673
26.
Költségvetési felhalmozási kiadások (22+24)
0
0
27.
Felhalmozási célú hitel visszafizetése
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
28.
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
641 673
29.
7 996
8 128
238 634
162 313
16 253
27 550
0
206 116
31 960
12 173
7 578
7 856
4 241
5 711
2 544
76 752
0
148 815
2 115 281
0
0
1 308
0 18 220
18 220
0
18 220
1 108
1 108
0
0
Pf. Nélküli működési célú költségvetési kiadás Költségvetési működési kiadások (9+11)
0 0
0
221 202
Tartalékok
0
0
0
Költségv. szervnek folyósított támogatás Pf. működési célú költségvetési kiadás (1+…+8)
0
0 0
Társad. És szocpol. Jutt
27 550
0 0
Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átadás Végleges pénzeszközátadás államh. kívülre
30 290
221 202
0
Személyi juttatások
53 594
145 065
31
0
0
212 350
32
0
0
0
428 964
33
0
0
0
17 633
34
0
0
0
0
35
1 108
0
0
65 418
36
0
0
0
30 038
37
0
0
0
4 000
38
0
0
0
0
39
0
0
0
100
40
406 946
41
148 815
1 405 735
42
Pf. Költségvetési bevételek (30+…+40)
0
709 546
43
Pénzforgalom nélküli bevételek Pf. Nélküli költségvetési bevételek
219 306
219 306
238 634
0
366
18 110
18 110
18 476
187 640
187 640
187 640
206 116
0
68
250
5 230
168
9 100
38 778
Kiadások összesen (15+28)
BEVÉTELEK
0
219 306
366
30.
Finanszírozási felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen (25+27)
95 221 68
250
0
5 230
168
0
9 100
38 778
95 221
0
Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevételei Önkormányzat költségvetési támogatása Támogatásértékű műk. bevételek, kiegészítések Támogatásértékű felhalm. bevételek Műk. célú végleges pe.átvétel államh. kívülről Felhalm.c.végleges pe.átvétel államh.kívülről Felhalmozási és tőke jellegű bevételei Működési támogatási kölcsönök visszatérülése Felhalm. c. támog. kölcsön igénybevét,, visszatér. Felügyeleti szertől kapott támogatás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
709 546
44
18 220
1 108
0
0
219 306
238 634
0
366
18 110
187 640
206 116
68
250
0
5 230
168
0
9 100
38 778
95 221
148 815
2 115 281
45
Költségvetési bevételek (41+43)
0
0
46
Működési célú hitel
0
0
0
0
47
Felhalmozási célú hitel
0
0
0
0
0
0 0
0
0
0
0
0
0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
48
Finanszírozási bevételek (45+46)
18 220
1 108
0
0
219 306
238 634
0
366
18 110
187 640
206 116
68
250
0
5 230
168
0
9 100
38 778
95 221
148 815
2 115 281
49
Bevételek összesen(44+47)
0
Oldal 17
15. számú melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés KÖTELEZŐ FELADATAINAK MÉRLEGE BEVÉTELEK Ezer Ft
Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 16. 17.
Bevételi jogcímek 2 Önkormányzat működési támogatásai ( 1.1+…+1.6.) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása Önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása Önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Működési céli központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről ( 2.1.+…2.5.) Elvonások és befizetések bevételei Működési célú garancia- és kezességvállalásból megtérülések Műlödési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök igénybevétele Egyéb működési célú támogatások bevételei 2.5.-ből EU-s támogatás Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (3.1.+…+3.5. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások,kölcsönök igénybevétele Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei 3.5.-ből EU-s támogatás Közhatalmi bevételek (4.1.+4.2.+4.3.+4.4.) Helyi adók (4.1.1+4.1.2.) -Vagyoni típusú adók -Termékek és szolgáltatások adói Gépjárműadó Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók Egyéb közhatalmi bevételek Működési bevételek (5.1.+…+5.10.) Készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Közvetített szolgáltatások értéke Tulajdonosi bevételek Ellátási díjak Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Egyéb működési bevételek Felhalmozási bevételek (6.1.+…+6.5.) Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Részesedések értékesítése Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek Működési célú átvett pénzeszközök ( 7.1.+…+7.3.) Működési célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök visszatérítése ÁH-n kívülről Egyéb működési célú átvett pénzeszköz 7.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (8.1.+8.2.+8.3.) Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése ÁH-n kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszköz 8.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSZESEN: ( 1+…+8) Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről (10.1.+10.3.) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Rövid lejáratő hitelek, kölcsönök felvétele Belföldi értékpapírok bevételei (11.1.+…+11.4.) Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása Maradvány igénybevételem (12.1.+12.2.) Előző év költségvetési maradványának igénybevétele Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele Belföldi finnanszírozás bevételei (13.1+…+13.3.) Államháztartáson belüli megelőlegezések Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése Betétek megszüntetése Külföldi finanszírozás bevételei (14.1+…14.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Külföldi értékpapírok kibocsátása Külföldi hitelek,kölcsönök felvétele Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (10.+…+15.) KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN :(9+16)
2014.évi előirányzat 3 382 976 129 312 166 512 68 886 10 578 6 508 1 180 15 500
15 500 -
212 350 177 000 25 000 10 350 126 925 37 200 1 000 26 000 21 036 27 943 6 000 6 926 820 -
17 072 17 072 4 492 4 492 759 315 -
-
611 053 611 053 -
-
611 053 1 370 368
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés KÖTELEZŐ FELADATAINAK MÉRLEGE KIADÁSOK Ezer forint
Sorszám 1
1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3. 3.1 3.2 4. 5. 5.1 5.2 5.3 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 9. 10.
Kiadási jogcímek 2
Működési költségvetés kiadásai(1.1+…+1.5) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások - az 1.5-ből : -elvonások és befizetések -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb működési célútámogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Árkiegészítések, ártámogatások -- Kamattámogatások -- Egyéb működési célú támogatások ÁH-n kívülre Felhalmozási költségvetés kiadásai (2.1+2.3+2.5) Beruházások 2.1-ből EU-s forrásból megvalósuló beruházás Felújítások 2.3-ból EU-s forrásból megvalósuló felújítás Egyéb felhalmozási kiadások - a 2.5-ből -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb felhalmozási célú támogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Lakástámogatás -- Egyébfelhalmozási célú támogatások ÁH-n kívülre Tartalékok (3.1+3.2) Általános tartalék Céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+2+3) Hitel- kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre (5.1+…+5.3) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Belföldi értékpapírok kiadásai (6.1+…6.4) Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása Belföldi finanszírozás kiadásai (7.1+…7.4) Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Pénzeszközök betétként elhelyezése Pénzügyi lízing kiadásai Külföldi finanszírozás kiadásai (8.1+…8.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása Külföldi értékpapírok beváltása Külföldi hitelek kölcsönök törlesztése FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (5+…+8) KIADÁSOK ÖSSZESEN: (4+9)
2014. évi előirányzat 3
726 185 285 500 80 464 245 538 17 111 97 572
34 500
63 072 59 894 46 394 13 500
786 079 -
-
-
-
786 079
KÖLTSÉGVETÉSI, FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK EGYENLEGE 1. 2.
Költségvetési többlet/ hiány (költségvetési bevételek 9. sor - költségvetési kiadások 4. sor (+/-) Finanszírozási bevételek, kiadások egyenlege (finanszírozási bevételek 16. sor - finanszírozási kiadások 9. sor) (+/-)
-26 764 611 053
16. számú melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAINAK MÉRLEGE BEVÉTELEK Ezer Ft
Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 16. 17.
Bevételi jogcímek 2 Önkormányzat működési támogatásai ( 1.1+…+1.6.) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása Önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása Önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Működési céli központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről ( 2.1.+…2.5.) Elvonások és befizetések bevételei Működési célú garancia- és kezességvállalásból megtérülések Műlödési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök igénybevétele Egyéb működési célú támogatások bevételei 2.5.-ből EU-s támogatás Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (3.1.+…+3.5. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások,kölcsönök igénybevétele Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei 3.5.-ből EU-s támogatás Közhatalmi bevételek (4.1.+4.2.+4.3.+4.4.) Helyi adók (4.1.1+4.1.2.) -Vagyoni típusú adók -Termékek és szolgáltatások adói Gépjárműadó Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók Egyéb közhatalmi bevételek Működési bevételek (5.1.+…+5.10.) Készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Közvetített szolgáltatások értéke Tulajdonosi bevételek Ellátási díjak Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Egyéb működési bevételek Felhalmozási bevételek (6.1.+…+6.5.) Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Részesedések értékesítése Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek Működési célú átvett pénzeszközök ( 7.1.+…+7.3.) Működési célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök visszatérítése ÁH-n kívülről Egyéb működési célú átvett pénzeszköz 7.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (8.1.+8.2.+8.3.) Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése ÁH-n kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszköz 8.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSZESEN: ( 1+…+8) Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről (10.1.+10.3.) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Rövid lejáratő hitelek, kölcsönök felvétele Belföldi értékpapírok bevételei (11.1.+…+11.4.) Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása Maradvány igénybevételem (12.1.+12.2.) Előző év költségvetési maradványának igénybevétele Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele Belföldi finnanszírozás bevételei (13.1+…+13.3.) Államháztartáson belüli megelőlegezések Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése Betétek megszüntetése Külföldi finanszírozás bevételei (14.1+…14.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Külföldi értékpapírok kibocsátása Külföldi hitelek,kölcsönök felvétele Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (10.+…+15.) KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN :(9+16)
2014.évi előirányzat 3 -
2 133
2 133 -
-
18 140
18 140
4 000
4 000 47 238 47 238 25 646 100 25 546 97 157 -
-
98 493 98 493 -
-
98 493 195 650
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAINAK MÉRLEGE KIADÁSOK Ezer forint
Sorszám 1
1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3. 3.1 3.2 4. 5. 5.1 5.2 5.3 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 9. 10.
Kiadási jogcímek 2
Működési költségvetés kiadásai(1.1+…+1.5) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások - az 1.5-ből : -elvonások és befizetések -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb működési célútámogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Árkiegészítések, ártámogatások -- Kamattámogatások -- Egyéb működési célú támogatások ÁH-n kívülre Felhalmozási költségvetés kiadásai (2.1+2.3+2.5) Beruházások 2.1-ből EU-s forrásból megvalósuló beruházás Felújítások 2.3-ból EU-s forrásból megvalósuló felújítás Egyéb felhalmozási kiadások - a 2.5-ből -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb felhalmozási célú támogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Lakástámogatás -- Egyébfelhalmozási célú támogatások ÁH-n kívülre Tartalékok (3.1+3.2) Általános tartalék Céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+2+3) Hitel- kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre (5.1+…+5.3) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Belföldi értékpapírok kiadásai (6.1+…6.4) Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása Belföldi finanszírozás kiadásai (7.1+…7.4) Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Pénzeszközök betétként elhelyezése Pénzügyi lízing kiadásai Külföldi finanszírozás kiadásai (8.1+…8.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása Külföldi értékpapírok beváltása Külföldi hitelek kölcsönök törlesztése FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (5+…+8) KIADÁSOK ÖSSZESEN: (4+9)
2014. évi előirányzat 3
157 467 32 755 8 674 44 006 17 350 54 682
21 900
32 782 98 416 92 042 3 566
2 808
524 484 10 831 513 653 780 367 -
-
-
780 367
KÖLTSÉGVETÉSI, FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK EGYENLEGE 1. 2.
Költségvetési többlet/hiány (költségvetési bevételek 9. sor - költségvetési kiadások 4. sor (+/-) Finanszírozási bevételek, kiadások egyenlege (finanszírozási bevételek 16. sor - finanszírozási kiadások 9. sor) (+/-)
-683 210 98 493
17. számú melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATAINAK MÉRLEGE BEVÉTELEK Ezer Ft
Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 15. 16. 17.
Bevételi jogcímek 2 Önkormányzat működési támogatásai ( 1.1+…+1.6.) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása Önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása Önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Működési céli központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről ( 2.1.+…2.5.) Elvonások és befizetések bevételei Működési célú garancia- és kezességvállalásból megtérülések Műlödési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök igénybevétele Egyéb működési célú támogatások bevételei 2.5.-ből EU-s támogatás Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (3.1.+…+3.5. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások,kölcsönök igénybevétele Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei 3.5.-ből EU-s támogatás Közhatalmi bevételek (4.1.+4.2.+4.3.+4.4.) Helyi adók (4.1.1+4.1.2.) -Vagyoni típusú adók -Termékek és szolgáltatások adói Gépjárműadó Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók Egyéb közhatalmi bevételek Működési bevételek (5.1.+…+5.10.) Készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Közvetített szolgáltatások értéke Tulajdonosi bevételek Ellátási díjak Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Egyéb működési bevételek Felhalmozási bevételek (6.1.+…+6.5.) Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Részesedések értékesítése Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek Működési célú átvett pénzeszközök ( 7.1.+…+7.3.) Működési célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Működési célú visszatérítendő támogatások kölcsönök visszatérítése ÁH-n kívülről Egyéb működési célú átvett pénzeszköz 7.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (8.1.+8.2.+8.3.) Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból megtérülések ÁH-n kívülről Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése ÁH-n kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszköz 8.3.-ból EU-s támogatás (közvetlen) KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSZESEN: ( 1+…+8) Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről (10.1.+10.3.) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Rövid lejáratő hitelek, kölcsönök felvétele Belföldi értékpapírok bevételei (11.1.+…+11.4.) Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása Maradvány igénybevételem (12.1.+12.2.) Előző év költségvetési maradványának igénybevétele Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele Belföldi finnanszírozás bevételei (13.1+…+13.3.) Államháztartáson belüli megelőlegezések Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése Betétek megszüntetése Külföldi finanszírozás bevételei (14.1+…14.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Külföldi értékpapírok kibocsátása Külföldi hitelek,kölcsönök felvétele Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (10.+…+15.) KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN :(9+16)
2014.évi előirányzat 3 45 988 45 988
-
-
-
-
-
1 108 1 108 -
47 096 -
-
-
-
-
47 096
Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi költségvetés ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATAINAK MÉRLEGE KIADÁSOK Ezer forint
Sorszám 1
1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3. 3.1 3.2 4. 5. 5.1 5.2 5.3 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 9. 10.
Kiadási jogcímek
2014. évi előirányzat
2
3
Működési költségvetés kiadásai(1.1+…+1.5) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások - az 1.5-ből : -elvonások és befizetések -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb működési célútámogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Árkiegészítések, ártámogatások -- Kamattámogatások -- Egyéb működési célú támogatások ÁH-n kívülre Felhalmozási költségvetés kiadásai (2.1+2.3+2.5) Beruházások 2.1-ből EU-s forrásból megvalósuló beruházás Felújítások 2.3-ból EU-s forrásból megvalósuló felújítás Egyéb felhalmozási kiadások - a 2.5-ből -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök nyújtása ÁH-n belülre -- Visszatérítendő kölcsönök törlesztése ÁH-n belülre -- Egyéb felhalmozási célú támogatások ÁH-n belülre -- Garancia - és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre -- Visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása ÁH-n kívülre -- Lakástámogatás -- Egyébfelhalmozási célú támogatások ÁH-n kívülre Tartalékok (3.1+3.2) Általános tartalék Céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+2+3) Hitel- kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre (5.1+…+5.3) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése Belföldi értékpapírok kiadásai (6.1+…6.4) Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása Belföldi finanszírozás kiadásai (7.1+…7.4) Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Pénzeszközök betétként elhelyezése Pénzügyi lízing kiadásai Külföldi finanszírozás kiadásai (8.1+…8.4) Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása Külföldi értékpapírok beváltása Külföldi hitelek kölcsönök törlesztése FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (5+…+8) KIADÁSOK ÖSSZESEN: (4+9)
46 668 26 042 6 955 13 671
-
46 668 -
-
-
-
46 668
KÖLTSÉGVETÉSI, FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK EGYENLEGE 1. 2.
Költségvetési hiány, többlet (költségvetési bevételek 9. sor - költségvetési kiadások 4. sor (+/-) Finanszírozási bevételek, kiadások egyenlege (finanszírozási bevételek 16. sor - finanszírozási kiadások 9. sor) (+/-)
428 -
18. számú melléklet
Tárnok Nagyközség Önkormányzat működési és fejlesztési célú bevételeinek és kiadásainak 2014-2015-2016. évi alakulását külön bemutató mérleg
Megnevezés
Sor szám
1
2014. évre
2 I. Működési bevételek és kiadások Intézményi működési bevételek (levonva a felhalmozási áfa 01 visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja) Önkormányzatok sajátos működési bevételei 02 Önkormányzatok költségvetési támogatása 03 Támogatásértékű bevételek, kiegészítések 04 Végleges pénzeszközátvétel Áh-n kívülről 05 Működési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 06 Pénzforgalmi működési célú költségvetési bevételek 07 összesen (1.+..+6.) Működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele 08 09 Pénzforgalom nélküli működési bevételek összesen 10 Költségvetési működési bevételek (7.+9.) Rövid lejáratú hitelek 11 Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása 12 13 Finanszírozási működési bevételek összesen (11.+12.) Működési célú bevételek összesen (10.+13.) 14 Személyi juttatások 15 Munkaadókat terhelő járulékok 16 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az 17 értékesített tárgyi és immateriális javak áfa-ja és hosszúlejáratú hitel kamata) Támogatásértékű kiadások 18 Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átadás 19 Végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre 20 Társad. És szocpol jutt 21 Pénzforgalmi működési célú költségvetési kiadások 22 összesen (15.+…+21.) Tartalékok 23 24 Pénzforgalom nélküli működési kiadások összesen 25 Költségvetési működési kiadások (22.+24.) Rövid lejáratú hitel visszafizetése 26 Rövid lejáratú hitel kamata 27 Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása 28 Finanszírozási működési kiadások összesen(26.+28.)
29
2015. évre
2016. évre
3
4
5
138 139
138 000
142 140
212 350 428 964 17 633 65 418
210 000 420 000 11 633 0
220 000 400 000 11 726 0
862 504
779 633
773 866
90 005 90 005 952 509
16 000 16 000 795 633
14 000 14 000 787 866
0 952 509 344 297 96 093
0 795 633 300 000 91 288
0 787 866 300 000 91 288
291 720
265 000
270 000
56 400
40 000
40 000
0 95 854 34 461
40 000 15 000
50 000 15 450
918 825
751 288
766 738
41 121 41 121 959 946 0 4 569
8 846 8 846 760 134
8 129 8 129 774 867
4 569
0
0
30 Működési célú kiadások összesen (25.+29.) 964 515 II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei 31 4 000 Fejlesztési célú támogatások 32 Támogatásértékű bevételek,kiegészítések 33 0 Végleges pénzeszközátvétel 34 30 038 Felhalmozási áfa visszatérülése 35 Értékesített tárgyi eszköz és immateriális javak áfa-ja 36 6 926
760 134
774 867
0
30 000
0
7 500
37
100
100
100
38
41 064
100
37 600
39
619 541
Pénzforgalom nélküli felhalmozási bevételek összesen
40
619 541
0
0
Költségvetési felhalmozási bevételek (38.+40.) Hosszú lejáratú hitel, kötvénykibocsátás Finanszírozási felhalmozási bevételek összesen Felhalmozási célú bevételek (41.+43.) Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt) Felújítási kiadások (áfa-val együtt) Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés Pénzügyi befektetések Támogatásértékű kiadások Végleges pénzeszközátadás Áh-n kívülre Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése Pénzforgalmi felhalmozási célú költségvetési kiadások összesen (45.+…+51.) Tartalékok
41 42 43 44 45 46
660 605
100
0 660 605 138 436 17 066
0 100 20 000
37 600 0 0 37 600 50 000
6 926 0 0 2 808 0
0
0
48 49 50 51
0
0
52
165 236
20 000
50 000
53
483 363
15 599
2 000
Pénzforgalom nélküli felhalmozási kiadások összesen
54
483 363
15 599
599
Költségvetési felhalmozási kiadások (52.+54.) Hosszú lejáratú hitel visszafizetése Hosszú lejáratú hitel kamata
55 56 57
648 599 0
35 599
50 599
Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen
58
0
0
0
Felhalmozási célú kiadások összesen (55.+58.)
59
648 599
35 599
50 599
Költségvetési pénzforgalmi bevételek (7.+38.) Költségvetési pénzforgalom nélküli bevételek (9.+40.) Finanszírozási bevételek (13.+43.)
60 61 62
903 568 709 546 0
779 733 16 000 0
811 466 14 000 0
ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI ÖSSZESEN (60.+61.+62.)
63
1 613 114
795 733
825 466
BEVÉTELEK ÖSSZESEN (63.+64.) Költségvetési pénzforgalmi kiadások (22.+52.)
64 65 66
1 613 114 1 084 061
795 733 771 288
825 466 816 738
Költségvetési pénzforgalom nélküli kiadások (24.+54.)
67
524 484
24 445
8 728
Finanszírozási kiadások (29.+58.)
68
4 569
0
0
ÖNKORMÁNYZAT KIADÁSAI ÖSSZESEN (66.+67.+68.)
69
1 613 114
795 733
825 466
KIADÁSOK ÖSSZESEN (69+70.)
70 71
1 613 114
795 733
825 466
Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Pénzforgalmi felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen (31.+..+37.) Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele
47
19. sz. melléklet
2014. évi előirányzat Mesevár Óvoda Tárnoki Szociális és Védőnői Szolg. Tárnoki Polgármesteri Hivatal Összesen
január
február
március
április
május
Finanszírozás június július
augusztus szeptember
október
november december
187 640
15 408
15 408
15 408
15 408
16 758
15 608
15 608
15 608
15 608
15 608
15 608
15 602
95 221
7 217
7 217
7 217
7 217
8 486
8 486
8 486
8 486
8 486
8 486
7 886
7 551
219 306
17 546
17 546
17 546
17 546
18 946
18 546
18 546
18 546
18 546
18 546
18 546
18 900
502 167
40 171
40 171
40 171
40 171
44 190
42 640
42 640
42 640
42 640
42 640
42 040
42 053
20. számú melléklet Kimutatás Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi várható bevételi előirányzatainak teljesüléséről Előirányzat-felhasználási és ütemterv Kiadások 1. Intézményi bevételek 2. Önk-i sajátos műk. bev. Átengedett központi adók Bírságok, pótlékok, egyéb bevételek Helyi adóbevételek 3. Önkormányzatok költségvetési támogatása Helyi önkormányzat működésének ált támogatása Egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatok Szociális és gyermekvédelmi feladatok Kulturális feladatok Központosított előirányzatok Önkormányzatok kiegészítő támogatása 4. Működési célú pénzeszköz átvétel Áh-n kívülről 5. Támogatásértékű működési bevételek TB-tól átvett pénzeszk. Áh-n belülről 6. Pénzmaradvány 7. Működési bevételek (1.-6.) 8. Pénzmaradvány 9. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Pénzügyi bef. bevétele Tárgyi eszk. és immat. javak értékesítése Önk. sajátos felhalm. bevételei 10. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel
2014. évi terv 145 065 212 350 25 000 10 350 177 000 428 964 175 300 166 512 68 886 10 578 6 508 1 180 65 418 17 633 15 500 2 133 90005 959 435 619 541 4 000 0 0 4 000
Január
Február
14 088 15 750 250 500 15 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 4 560 1 592 1 292 300 71 090 0
Március
Április
14 088 37 200 500 1 700 35 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 4 560 1 292 1 292
14 088 64 000 10 000 2 000 52 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 4 560 1 292 1 292
6500 98 740 1 976 0
Május
Június
14 088 5 750 250 500 5 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 4 000 1 292 1 292
6500 125 540 0 0
14 088 6 500 500 1 000 5 000 35 100 13 961 13 876 5 741 882 542 98 22 738 1 592 1 292 300 13 000 93 018 4 736 0
0
0
0
7 773 69 003 6 000 0
Július
Augusztus
Szeptember
14 088 2 500 1 000 1 000 500 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 4 000 2 225 1 292 933 17 000 75 913 90 000 0
2 092 2 000 500 1 000 500 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 5 000 1 292 1 292
2 093 1 650 500 650 500 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 4 000 1 292 1 292
17 000 63 484 116 000 0
16 000 61 135 100 000 0
14 088 40 500 10 000 500 30 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 592 1 292 300 2 232 97 512 100 000 0
6 390
6 390
6 390
6 376
Október
November
December
14 088 31 000 500 500 30 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 292 1 292
14 088 4 000 500 500 3 000 36 100 14 961 13 876 5 741 882 542 98 3 000 1 292 1 292
2 000 87 480 100 000 4 000
2 000 60 480 100 829 0
14 088 1 500 500 500 500 35 864 14 729 13 876 5 735 876 546 102 3 000 1 588 1 288 300 0 56 040 0 0
4 000 4 492
30 038
11. Támogatásértékű felhalmozási bevétel 12. Kölcsönök visszatérülése 13. Felhalmozási bevételek (8.-11.) 14. Hitelek, kölcsönök bevételei 15. Összes bevétel (7.+12.+13.)
100
0
0
25
0
0
25
0
0
25
0
0
25
653 679 0 1 613 114
0
1 976
25
4 736
10 492
96 415
122 390
106 390
106 401
104 000
100 829
25
71 090 100 716
125 565
97 754
79 495
172 328
185 874
167 525
203 913
191 480
161 309
56 065
Kimutatás Tárnok Nagyközség Önkormányzat 2014. évi várható kiadási előirányzatainak teljesüléséről Előirányzat-felhasználási és ütemterv
Kiadások 1 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 34. 35. 36.
2 Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadás Működési célú pénzeszközátadás Áh-n kívülre Támogatásértékű működési kiadás Önk. által folyósított ellátás Előző évi pmaradvány átadás Tartalék Működési kiadások (15.+…+22.) Felújítás Beruházás Egyéb beruházás Intézményi eszközfejlesztések Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áh-n kívülre Támogatásértékű felhalmozási kiadások Támogatási kölcsön nyújtása Tartalék Felhalmozási kiadások összesen (24+…+33.) Hitelek, kölcsönök kiadásai Összes kiadás 23.+34.+35.
2014. évi terv 3 344 297 96 093 303 215 95 854 56 400 34 461 0 41 121 971 441 17 066 138 436 0 0 2 808 0 0 483 363 641 673 0 1 613 114
Január
Február
4 27 466 7 750 22 450
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
1 000 3 233
5 27 466 7 750 22 450 6 498 4 700 3 233
6 27 466 7 750 20 450 6 498 5 700 3 233
7 28 466 7 750 29 233 6 498 5 700 3 233
8 28 466 8 000 29 273 6 498 5 700 3 204
9 28 446 8 000 19 200 7 498 5 300 3 333
10 29 466 8 270 15 000 15 826 4 700 3 333
11 29 466 8 265 16 000 18 004 4 700 2 333
12 29 466 8 270 27 450 15 490 4 700 2 333
13 29 466 8 270 36 030 8 498 4 700 2 333
14 29 466 8 270 33 000 2 051 4 654 2 333
15 29 191 7 748 32 679 2 495 4 846 2 327
61 899
2 000 74 097
3 000 74 097
10 500 91 380
8 000 89 141
79 774
79 286
9 500
4 420 83 188 7 066 22 351
2 364 91 661
2 000
3 629 80 224 5 000 15 000
3 208 90 917
4 000
4 000 75 777 5 000 18 000
28 000
30 646
8 939
589
1219
410
12 000 21 500
100 000 123 589
100 000 121 219
103 310 133 137
110 000 138 000
48 760 79 406
9 293 18 232
0
110 641
199 366
201 443
216 325
228 917
171 067
98 006
79 286
590
0
0
4 590
61 899
74 097
78 687
2 000 0 93 380
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés A Képviselő-testület 2014. június 19-i ülésére Tárgy: Javaslat Tárnok Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület! Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 62/2012.(V.24.) számú határozatával döntött a település Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának átfogó vizsgálatáról és módosításáról. Az új településfejlesztési koncepciót és a településrendezési eszközöket megalapozó vizsgálatokat a Képviselő-testület 56/2013.(IV.25) számú határozatával jóváhagyta, és felkérte a polgármestert, hogy az előterjesztésben foglaltak folytatásaként a módosított Településszerkezeti tervet, Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási tervet részletesen dolgoztassa ki. A részletes kidolgozás és a törvényben előírt egyeztetések lefolytatása miatt a tervek jóváhagyására nem kerülhetett sor 2013. december 31-ig. Mivel az építési jogszabályok legnagyobb része módosításra került 2013-ban, a terveket készítő REND-ENG-TERV Építész Iroda, a 2014 januárjától alkalmazandó településrendezési kódex szerinti újbóli egyeztetéseket javasolt az érintett államigazgatási és egyéb szervek bevonásával. A településrendezési eszközök készítésének és módosításának egyeztetése a településrendezési törvény előírásainak megfelelően teljes eljárással történik. A jogszabály 36. §-a alapján „a teljes eljárás a) előzetes tájékoztatási, b) véleményezési, c) végső szakmai véleményezési, d) elfogadási és hatálybaléptetési szakaszból áll. A véleményezések során beérkezett államigazgatási, hatósági, szakhatósági és egyéb szervek jogos észrevételeit a településtervező bedolgozta a tervbe. Azok az észrevételek, melyek nem hatályos jogszabályon alapultak (pl. Földhivatal, Magyar Közút), a tervező részéről megválaszolásra kerültek. Ugyancsak tisztázódtak az erdészeti hatóság által felvetettek is. A terv előírt partnerségi egyeztetése is megtörtént a képviselő-testület 138/2013.(X.17.) számú határozata alapján. A tervezetet a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság több alkalommal tárgyalta, módosító javaslatait megtette, melyek szintén a terv részévé váltak. A képviselő-testület 2014. május 22-én döntött a HÉSZ rendelet szövegéről, amelybe az államigazgatási egyeztetés során beérkezett döntések beépítésre kerültek. A törvényi rendelkezés alapján azonban a képviselő-testületnek a beépített döntésekről hozott véleményét a területi főépítésznek a HÉSZ végleges elfogadása előtt meg kell küldeni végső szakmai véleményeztetésre.
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (40.) § (1) A polgármester, a véleményezési szakasz lezárását követően a településrendezési eszköz tervezetét, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény és a véleményezési szakaszban keletkezett egyéb dokumentum egy példányát, továbbá azok másolati példányát elektronikus adathordozón megküldi végső szakmai véleményezésre az állami főépítésznek. A törvényi előírásoknak megfelelően a valamennyi véleményt és a véleményezési szakaszban keletkezett egyéb dokumentumokat megküldtük a területi főépítésznek. Időközben megérkezett a területi főépítész végső szakmai véleménye. (előterjesztés 1. sz. melléklete) 43. § (1) A településrendezési eszköz legkorábban: a) teljes eljárás esetén a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon, b) az egyszerűsített eljárás esetén a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti közlését követő 5. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon, c) a tárgyalásos eljárás esetén az elfogadást követő napon lép hatályba. Előzetes hatásvizsgálat a rendelethez: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt Képviselő – testületet. A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai: társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: az új szabályozás kedvezőbb gazdasági helyzetet teremt a tulajdonosok számára, fejlődési lehetőséget teremt a településen mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: jogszabályi felhatalmazás alapján az új magasabb szintű szabályoknak való megfelelés kötelezettségnek is eleget tesz az önkormányzat a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi többletforrást nem igényel A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztésben kifejtettek egyben a jogszabály indokolása is. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a rendeletet (előterjesztés 2. sz. melléklete) fogadja el. (A rendelet mellékletei megtekinthetők Polgármesteri Hivatal Jegyző Irodáján.) A rendelet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges. Tárnok, 2014. június 12. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: Dr. Simon Mária jegyző
Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (..) számú önkormányzati RENDELETE
TÁRNOK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
1
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján Tárnok helyi építési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. rész
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. fejezet Általános előírások 1. § (1) Jelen rendelet hatálya Tárnok nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos építési követelményeket tartalmazó jogszabályok előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A HÉSZ-ot az alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni: a)
1. sz. melléklet
b) c) d) e) f)
2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet
g) h)
7. sz. melléklet 8. sz. melléklet
M = 1 : 4000 méretarányú Módosított Szabályozási Terv (SZTM/2013. 1-8. szelvény) Fogalom-meghatározás Beépítésre szánt építési övezetek Beépítésre nem szánt övezetek Kötelező szabályozási elemek Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek Táj- és természetvédelmi elemek Védőterületek, védősávok, korlátozások Javasolt szabályozási elemek Tájékoztató elemek
(4) A HÉSZ függelékei: a) 1. számú függelék: b) 2. számú függelék: c) 3. számú függelék: d) 4. számú függelék: e) 5. számú függelék:
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája A települést érintő, országos és helyi védelem alatt álló épületek és a műemléki környezet alá eső ingatlanok A települést érintő természetvédelmi kategóriák listája A helyi jelentőségű természeti értékek listája Invazív és legelterjedtebben allergiát okozó fafajok listája
(5) A HÉSZ-ban és a SZT-ben az építési övezeteket és övezeteket rövidített övezeti kód tünteti fel, melynek értelmezése és jelmagyarázata az alábbi: Építési övezet, övezet rövidített kódja: vt-2 (példa) Övezeti jel: (vt) Övezet szt szerinti helyi kódja: (-2) Építési övezet, övezet teljes jele:
2
Vt – 2
Bm Beép (%) Zöld (%) Ém Tt Tsz
Bm Ém [m]
Beép [%] Tt [m2]
Zöld [%] Tsz [m]
beépítési mód (SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló, Cs: csoportházas, Z: Zártsorú, K: kialakult) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) a legkisebb zöldfelület mértéke a megengedett legnagyobb épületmagasság (m) a kialakítható legkisebb telekterület (m2) a kialakítható legkisebb telekszélesség (m)
2. fejezet A szabályozási terv 2. § (1) A SZT kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. (2) A kötelező szabályozási elemeket a HÉSZ 5. számú melléklete tartalmazza. (3) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. Ezek az elemek csak a HÉSZ és a SZT módosításával változtathatók. (4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket a HÉSZ 6. számú melléklete tartalmazza. (5) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. (6) A javasolt szabályozási elemeket a HÉSZ 7. számú melléklete tartalmazza. (7) A javasolt szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, a hely vagy rendeltetés szabályozási terv, telekalakítási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítandó. (8) A SZT-en jelölt meglévő vagy javasolt telekhatárokkal tervezett telkeken ábrázolt elő-, oldalés hátsókert irányadó mérete és az ezek által a SZT-en lehatárolt, beépítésre alkalmas területek eltérő telekalakítás esetén a telekhatárokkal együtt értelemszerűen megváltoznak. Ebben az esetben a mindenkori telekhatárhoz viszonyított elő-, oldal- és hátsókert megtartása javasolt. (9) A javasolt szabályozási elemek pontosítása e rendelet módosítása nélkül a képviselő-testület döntése alapján történhet. (10) A tájékoztató elemeket a HÉSZ 8. számú melléklete tartalmazza.
3
3. fejezet A közigazgatási terület tagozódása 3. § A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
4. fejezet Belterületbe vonás 4. § (1) Tárnok közigazgatási területén a meglévő és tervezett belterületi határvonalakat, valamint a beépítésre szánt területek határait a SZT tünteti fel. (2) A SZT-en jelölt belterületbe vonások szakaszosan, ütemezetten hajthatók végre. (3) Telket belterületbe vonni csak a kialakult belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet, vagy ha a külterületi út túloldalán fekvő telkek a kialakult belterülethez tartoznak. (4) Csak azok a telkek csatolhatók a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon vagy a beépítésre szánt terület határán belül helyezkednek el.
5. fejezet Közterület alakításra vonatkozó előírások 5. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a SZT-en jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. (2) A SZT-n jelölt területre közterület-alakítási terv készítendő. (3) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak: a) önálló reklám, hirdető berendezés, b) árusító pavilon, c) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye, d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, e) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, f) utcabútor, kerti építmény, g) távbeszélő fülke, h) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy, i) üzemanyagtöltő állomás, j) autómosó. (4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (3) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem korlátozza, és nem veszélyezteti. (5) Bármely építmény közterületen – a közútkezelő hozzájárulásával – történő elhelyezése esetén a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel: a) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló pavilonok csak csoportos formában, egységes építészeti megjelenéssel létesíthetők, kivéve a legfeljebb 4 m2 alapterületű újság4
és virágárusító pavilonokat, ha 100 m távolságon belül nincs, vagy nem létesül csoportos pavilon. b) vendéglátó teraszok – dobogóval vagy anélkül – csak nyitottan, legfeljebb ponyvaszerkezetű árnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetően létesíthetők, amennyiben a vendéglétszámnak megfelelő illemhely és parkolási lehetőség a vonatkozó jogszabály szerint méretezve biztosított. (6) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópont az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 méteren belüli részén csak 0,5 méternél alacsonyabb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.
II. rész AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 1. fejezet A településkép védelme 6. § (1) Az Öreghegy meredek lejtésű tájképvédelmi területein a látványvédelem érdekében az épületet – amennyiben ezt a telek beépíthetősége lehetővé teszi – a telek völgy felőli, alacsonyabb szinten fekvő részén, a szomszédos telkek beépítésének, beépíthetőségének figyelembe vételével úgy kell elhelyezni, hogy az a telket határoló hegy felőli közterületről szemmagasságban érzékelhető kilátást ne akadályozza. (2) Az illeszkedés érdekében a kialakult beépítés karakteres tömegalakításán, méretrendjén túl a tetőidomra, a tető hajlásszögére, jellemző gerincmagasságára, a falszerkezet anyagára és a homlokzat megjelenésére, jellegzetes nyílásrendszerére, annak méretrendjére, a nyílászárók anyagára és a teljes felépítmény jellegzetes szín-világára tekintettel kell lenni. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. (3) A területen parabola antenna és klíma berendezések kültéri egységei épületenként csupán egyegy homlokzaton, és – amennyiben műszakilag megoldható – a közterületről nem látható módon helyezhetők el. (4) A támfal gépkocsi-tárolók legnagyobb szabad, átlagos belmagassága nem haladhatja meg a 2,4 m-t. (5) A telken belül medence úgy helyezhető el, hogy a telekhatároktól legalább 2-2 m távolságra legyen. (6) Fóliasátor – amennyiben műszakilag megoldható – csak az utca felőli vizuális takarásban létesíthető.
2. fejezet A zöldfelületek védelmének általános szabályai 7. § (1) A növénytakaró tájba illő megjelenése érdekében a beépítésre nem szánt területeken –a közlekedési területek forgalomtechnikai szempontból védendő belátási területeinek valamint a szántóföldi és kertészeti kultúrák területeinek kivételével – új zöldfelületek létesítésénél, meglévők 5
felújításánál a növényállományt honos fajokból, a biológiai sokszínűséget fokozó, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, élőhely teremtő módon és formában kell kialakítani. (2) Újonnan létesülő – közforgalmat kiszolgáló – utak mentén az útépítéssel egyidejűleg legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. (3) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a nem beépített, burkolatlan területeket a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány figyelembe vételével rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani. (4) A SZT-en a zöldfelület kialakítási kötelezettségű területen többszintes, télen is takaró (lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó) növényállomány létesítendő. A zöldfelület kialakítási kötelezettségű területébe épületrész nem nyúlhat be. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,50 m széles járda, gépkocsi behajtó, támfal és a terepszint alatti műtárgyak helyezhetők el. (5) A SZT-en ábrázolt biológiailag aktív felületként megtartandó növényállomány jelkulccsal ábrázolt területen a kialakult növényborítottság kiterjedése, állománya, faösszetétele megőrizendő. (6) Az agresszíven gyomosító és allergiát okozó fafajok elszaporodásának megakadályozására új zöldfelületek kialakításánál, meglévők felújításánál az 5. számú függelékben felsorolt agresszíven terjedő, vagy allergiát okozó fafajok és azok dísznövény változatai nem telepíthetők.
3. fejezet A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 8. § (1) A természetközeli élőhelyek megóvását – különös tekintettel a védett természeti területekre, valamint a vizes élőhelyekre –, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító zöld(ökológiai) folyosó megtartását biztosítani kell. (2) Az országos ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó SZT-en lehatárolt területén: a) közterületen a meglévő parkoló-felületeken kívül kizárólag erdő, zöldterület, kerékpárút, parti sétány, zöldfelület alakítható ki, b) a nem közterületi telkek telekrésze zöldfelületként alakítandó ki, amelyen építmény, parkoló nem helyezhető el. (3) A tájkép védelme érdekében a meglévő és megépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell. (4) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével (vagy ha az övezetei előírások megengedik, takarást biztosító kerítéssel) gondoskodni kell.
6
4. fejezet Környezetvédelmi előírások 1. Zaj 9. § A zaj elleni védelem szempontjából zajterhelési határértékkel nem szabályozott közlekedési, közmű, mezőgazdasági, vízgazdálkodási területeken, valamint az erdőgazdálkodási területen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épület elhelyezésénél és védendő homlokzatára vonatkozóan alkalmazandó határértékeket az épület rendeltetése alapján kell megállapítani: lakás céljára szolgáló épület esetében az Lk övezet határértékei, termelést szolgáló épület esetén a Gksz övezet határértékei a meghatározóak.
5. fejezet Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 1. Belvízzel veszélyeztetett terület 10. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területet az SZT tünteti fel. (2) A belvízzel veszélyeztetett, magas talajvízállásos, mély fekvésű területre fő rendeltetésű épületet építeni csak geotechnikai jelentésben előírtak kötelező betartása mellett szabad.
2. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület 11. § (1) Az ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területeket az SZT tünteti fel. (2) Az ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területeken a felszínen épület, építmény bővítésével, új létesítésével nem lehet veszélyeztetni a felszín alatti pincék állékonyságát, vízzáróságát. Felszín fölé kivezetett pinceszellőző kürtők megőrzendők, a szellőzők körül 5 m sugarú körben épület nem helyezhető el.
6. fejezet Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 1. Tilalmak, korlátozások 12. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított védőterületek, védelmek és korlátozások figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók. (2) A Rádióállomás K-Rá jelű építési övezete körül a SZT-en kijelölt védőövezeten belül az építési engedélyezési eljárások során az Antenna Hungária Zrt.-t, vagy jogutódját ügyfélként be kell vonni az eljárásba.
7
2. Telekalakítás 13. § (1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közlekedési terület (továbbiakban: közterület vagy magánút) csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen. (2) A telekalakítás során igazodni kell a meglévő település- és telekstruktúrához, a jellemző telekméretekhez, beépítési módhoz. (3) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének és a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandó. (4) Nyúlványos telek – az öreghegyi kertes mezőgazdasági terület kivételével – nem alakítható ki. Ha az öreghegyi kertes mezőgazdasági területen a telek területe a vonatkozó építésügyi előírások szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos telek is kialakítható. (5) Szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni legfeljebb a telekméret 10 %-áig.
7. fejezet Közművek és hírközlés előírásai 14. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az ágazati előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságon, védősávon belül létesítmény elhelyezése ezek alapján történhet. (2) A közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha egyéb ágazati előírás eltérően nem rendelkezik – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az ingatlanügyi hatóságnál szolgalom vagy más használati jog bejegyzésével kell fenntartani. A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket a közmű tulajdonosának fel kell bontani, rendeltetést vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára a nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. (5)
A csapadékvíz elvezetésére:
8
a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos rendszer fenntartható, b) az új beépítésre szánt gazdasági területeken a szilárd útburkolat építésével egyidejűleg a zárt csapadékvíz elvezető rendszert ki kell építeni, c) a külterületeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni a végbefogadóig és ennek folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell, d) a felszíni vizeket a befogadóig el kell vezetni vagy saját területen elszikkasztani, e) nyílt árok zárt csapadékcsatornába történő rákötésénél minden esetben hordalékfogó akna kiépítése szükséges. (6) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem lehet, ezért A talaj és a talajvíz védelme érdekében csatornázatlan területen csak ellenőrzötten zárt szennyvíztároló medence építhető, a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. (7) A telken belüli felszíni vízrendezést meg kell oldani, a vízgyűjtő mélyedéseket, lefolyástalan területeket meg kell szüntetni. Zárt csapadékvíz elvezető rendszerrel rendelkező utcákra nyíló telken a tetőkről, burkolt felületekről összegyűjtött felszíni vizeket burkolt felszíni árokban vagy zárt csatornában kell elvezetni az utcai vízelvezető rendszerbe. (8) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élővízfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad csak közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni. (9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi-behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. (10) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni. (11) Az ipari területeken a telkek útburkolatain összegyűlő felszíni vizeket a kivezetés előtt mechanikailag meg kell tisztítani, majd – amennyiben szükséges, a telken belül elhelyezett záportározón keresztül – késleltetve kell bevezetni a közút melletti szikkasztó árokba. (12) A vízi közművek (víznyomócső, csatorna) kizárólag jó minőségű, talajmozgásokra nem érzékeny anyagokból készíthetők (pl. KPE vagy védőcsöves kialakítás) valamint mozgásokra nem érzékeny akna- és tartálybekötési kialakításokat kell alkalmazni. (13) Amennyiben új villamosenergia-elosztási, közvilágítási vezetékek és az elektronikus hírközlési hálózatok földfelszín alatti vezetése nem megoldható, a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat egy oldali közös oszlopsoron kell elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (14) Az országos műemléki védelem alatt álló területeken és a műemléki környezetben, továbbá a helyi védelem alatt álló egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vagy alatt vezetett vezetékhálózatok (villamos energia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése során ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni, még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
9
(15) A 20 kV-os elektromos szabadvezeték 5-5 méteres védőtávolságába legfeljebb 4 méter magasra növő bokorfa illetve cserje ültethető. (16) Középnyomású földgázzal ellátott területeken a gáz nyomásszabályozók – amennyiben műszakilag megoldható – az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés elsődlegesen az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető. (17) Lakóterület építési övezeteiben, természetvédelmi (helyi és az országos ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, puffer területen stb.) és helyi értékvédelmi területeken, valamint azok határától mért 50 méteres távolságon belül építési engedély-köteles önálló antennatartó szerkezetet (tornyot) elhelyezni, létesíteni nem lehet, rádiófrekvenciákat közvetítő berendezéseket, bázisállomásokat pedig kizárólag takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők. (18) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (19) Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem lehet.
8. fejezet Építés általános szabályai 1. Általános szabályok 15. § (1) Az egyes telkek, építési telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. (2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű meglévő telken, építési telken is lehet épületet elhelyezni, ha az összes egyéb előírás betartható. (3) Építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megállapított, az illetékes szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (4) A beépítésre szánt területen huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni – amennyiben műszakilag megoldható – csak teljes közművesítettség esetén szabad, közcsatorna hiányában részleges közműellátás biztosítandó zárt szennyvíztároló vagy egyedi biológiai tisztítóberendezés alkalmazásával. Átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként csak ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható, aminek szippantó kocsival való megközelítését a telken belül biztosítani kell. (5) A beépítésre nem szánt területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni részleges közművesítettség esetén szabad. (6) A telkeken, építési telkeken belül lévő rézsűk erózió elleni védelmét biztosítani kell.
10
2. A pincékre vonatkozó szabályok 16. § (1) Terepszint alatti beépítés új építés esetén kizárólag a fő rendeltetési egységet is magában foglaló épülettel egy tömegben valósítható meg. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények, a támfalgarázsok és a földdel borított pincék, valamint a pincesorok Mk-3 jelű övezete. (2) Az alápincézett területek által érintett telkek beépítése a pincék állékonysága szempontjából kiemelt vizsgálatot igényel. (3) Új pinceszellőző a közterülettől annak közterületi telekhatárára merőlegesen mérten, illetve meglévő pinceszellőzőtől csak legalább 20 m távolságban helyezhető el. (4) Közterületi pinceszellőzők kialakítása a közterület-használatot nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti. (5) A közterület alá nyúló pincék szellőzői nem keríthetők el. (6) A pinceterületek közötti közterületek és a közterületként használt telkek be nem építhetők, területükön a vízelvezetés műszakilag biztosítandó. (7) Terepszint alatti építmény a szomszédos telekhatártól legalább 1,0 m távolságra helyezendő el. (8) Alápincézett területek felszínén a meglévő erózió-gátló növénytakarót (gyep, cserje, faállomány) meg kell tartani. (9) Pince ivóvízzel történő ellátása csak a szennyvízhálózatra, vagy ellenőrzötten zárt szennyvíztároló medencére történő egyidejű rákötés esetén lehetséges.
3. A kialakult beépítésre és az illeszkedésre vonatkozó szabályok 17. § (1) Zártsorú beépítésű területeken hézagosan zártsorú épület-elhelyezés is lehet, amennyiben az építmények között előírt legkisebb telepítési távolság biztosítható. Ebben az esetben az épület telekhatáron álló homlokzatával átellenes oldalhomlokzata nem tűzfalként alakítandó ki. (2) Zártsorú beépítésű területeken a meglévő épületek rekonstrukciójánál, illetve az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakításánál az adott környezetre jellemző építészeti ritmusokkal való harmóniát biztosítani kell. Rekonstrukciónál meg kell tartani, illetve tovább kell vinni az építészeti hangsúlyokat az átépítéssel érintett részeken. Új építésénél az arányok, tagolások illeszkedő ritmusát kell biztosítani. (3) Szabadonálló beépítésmód esetén kialakult oldalhatáros vagy ikres beépítésű telken a meglévő épület bővítése engedélyezhető az oldalhatáros illetve ikres beépítésmód előírásai szerint abban az esetben, ha a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, de az épület elbontása esetén új épület csak szabadonállóan helyezhető el. (4) Amennyiben kialakult ikres beépítés esetén az épület egyik felének elbontásakor a fő rendeltetésű épületet ikres beépítéssel kívánják visszaépíteni, az új épületrész épületmagassága és utcai homlokzatmagassága nem térhet el a megmaradó épületrész magasságától, és a két
11
épületrész jellegének egymáshoz igazodónak kell lennie (tetőhajlásszög, felhasznált anyagok, nyílások ritmusa, épülettagozatok), az épületek külső megjelenése egy épület hatását keltse.
4. Műemlék- és településkép-védelem, helyi értékvédelem, régészeti lelőhelyek védelme 18. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolásait a SZT tünteti fel. (2)
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
(3) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (4) Az országos védelemben részesülő műemléki épületeket, építményeket és a műemléki környezet határait a SZT tünteti fel. (5)
A helyi védelmet élvező és a helyi védelemre javasolt épületeket a SZT tünteti fel.
(6) Az országos és helyi védettségű művi értékeket, a műemléki környezet területeit, valamint a helyi védelemre javasolt művi értékek listáját jelen rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. (7) A helyi egyedi védelem alá helyezett építményeket, a védetté nyilvánítási eljárást és törlésének módját, a helyi védelem nyilvántartását, valamint a védelemmel összefüggő önkormányzati támogatás lehetőségét külön önkormányzat rendelet szabályozza. (8) Az egyedi értékvédelem alatt álló épületek esetében részleges homlokzat-felújítás vagy színezés nem megengedett. (9) Védett épület homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes homlokzati felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.
9. fejezet Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 19. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (II. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit Tárnok veszély-elhárítási és vízkárelhárítási terve határozza meg.
12
III. rész
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1. fejezet Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 1. A beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások 20. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységeinek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. (2) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein – eltérő övezeti előírás hiányában – az országos építési követelmények előírásai szerinti rendeltetésű építmények helyezhetők el. (3) Beépítetlen építési telek kizárólag gépkocsi-tárolóval, vagy kiegészítő illetve másodlagos rendeltetésű épülettel nem építhető be. (4)
Ha a telek terepadottságai lehetővé teszik, utcavonali támfalgarázs kialakítható.
(5) A rendezett terepszint alatti építmény és építményrész(ek) határoló szerkezetének külső síkjai által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre, építési övezetre előírt legnagyobb beépítettség 120%-át. Ennek legfeljebb 30%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül vagy önálló terepszint alatti építményként. (6) A gyermekintézmények telkétől 50 m-en belül haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
2. Az elő-, oldal- és hátsókertre, az építési hely meghatározására vonatkozó általános előírások 21. § (1) Az építési hely határait és a szomszédos telkeken lévő építmények közötti legkisebb távolságot a SZT-en jelölt esetekben a terven ábrázoltak határozzák meg, a nem jelölt esetekben azt a vonatkozó jogszabályok, illetve jelen rendelet előírásai szerint kell meghatározni. (2) Előkert nélküli kialakult beépítésű tömbben – eltérő övezeti előírás hiányában – az előkert 0 méter, az építési vonal azonos a szabályozási vonallal, szabályozási vonal hiányában a közterületi telekhatárral. (3) A zártsorú beépítésű telken – eltérő övezeti előírás hiányában – a hátsókert mértéke a telek átlagos mélységének 50 %-a, amennyiben a SZT ezt másképp nem jelöli. Ha a kialakult beépítés miatt az ingatlanon előkert megtartása szükséges, a hátsókert mérete az előkert méretével csökkenthető. (4) Azokban a túlnyomó részben beépült tömbökben, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott oldal- és hátsókert mérete a kialakult beépítésből adódóan nem tartható be, ott az építési hely határait az illetékes hatóság állásfoglalása alapján – eltérő övezeti előírás hiányában – a meglévő épületek homlokzati síkjához igazodóan kell meghatározni a tűztávolságok figyelembevételével, de az így számított oldalkert mérete szabadonálló és oldalhatáron álló 13
beépítési mód esetén nem lehet kevesebb 3,0 m-nél. A hátsókert mérete nem lehet kevesebb 2,0 m-nél, de a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-es távolságon belül csak kiegészítő, vagy másodlagos rendeltetésű építmény és melléképítmény helyezhető el. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén – ha a beépíthetőség és a szomszédos telkek beépítettsége lehetővé teszi – az építési hely határával megegyező oldalhatáron az épület és a telekhatár távolsága nem lehet kisebb, mint 1 m (csurgó-távolság).
3. A lakóterületek és vegyes területek általános beépítési előírásai 22. § (1) Lakó- és vegyes területen a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meghaladó kibocsátású, a lakókörnyezete zavaró (nagy szállítási igényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem folytathatók. (2) Az övezetekben zavaró hatású tevékenység (autójavító, autóbontó, szinesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő telep, tüzelőanyag telep, asztalos-, lakatos-műhely, vegyi anyagokat felhasználó üzem stb.) nem bővíthető, illetve létesíthető. (3)
A telek utcafronti határvonalán létesített kerítés a) lábazatos, vagy tömör, legfeljebb 2,00 m magas lehet, b) saroktelek esetén a saroktól mért 5-5 m távolságig zárt utcafronti kerítés nem létesíthető, c) az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 4 m2 alapterületű lehet.
4. Lakóövezetek általános előírásai 23. § (1) Jelölt építési hely vagy egyéb építési övezetre vonatkozó előírás hiányában a kialakult 5 méteres előkertes beépítésű környezetben az előkert mérete 0 méter, de a szabályozási terven jelölt kötelező szabályozási vonaltól, ennek hiányában a közterületi telekhatártól mért 5 méteres sávon belül kizárólag hulladéktároló, kerékpártároló, kerti építmény, közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény, a fő rendeltetésű épülethez közvetlenül csatlakozó, annak építészeti megjelenéséhez igazodó gépkocsi-tároló, vagy – amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik – támfalgarázs helyezhető el. (2) Járműtároló kialakítása telken belül elsődlegesen a lakóépületekkel egy épületben, vagy támfalgarázsban, terepszint alatti elhelyezéssel oldható meg. Különálló épület kialakítása esetén a gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épület építészeti megjelenéséhez igazodóan alakítható ki. (3) Szennyvízcsatornára nem kötött telken legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület és legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el akkor is, ha az övezeti előírások több önálló rendeltetési egység kialakítását is lehetővé tennék. (4) Lakóterületen szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként, 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással.
5. Kisvárosias lakóterület építési övezetei 24. §
(1) A kisvárosias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően –
14
elhelyezhető még vendéglátó- és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület. (2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/A. számú táblázata tartalmazza. (3) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) folyadék és gáztároló, g) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, h) antenna oszlop, zászlótartó oszlop (4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. f) állat ól, állatkifutó, g) trágyatároló, komposztáló, h) siló, ömlesztettanyag tároló (5) A kisvárosias lakóterületen – eltérő övezeti előírás hiányában – a kialakítandó legkisebb zöldfelület legalább 1/3 részét többszintes növényállománnyal kell kialakítani. (6) A kisvárosias lakóterületen a telek területének legfeljebb 25 %-án alakítható ki szilárd burkolat. (7) A kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kisvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (8) Az Lk-1 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 6 lakás, összesen legfeljebb 8 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (9) Az Lk-2 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 4 lakás, összesen legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (10) Az Lk-3 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 12 önálló önálló rendeltetési egység alakítható ki. (11) Az Lk-4 jelű építési övezetben 3000 m2-es teleknagyságig telkenként legfeljebb 26 önálló rendeltetési egység, 3000 m2-es, vagy annál nagyobb teleknagyság esetén telkenként legfeljebb 52 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (12) Az Lk-5 jelű építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 80%-át kétszintű, 20%-át háromszintű növényzet telepítésével kell kialakítani.
15
6. Kertvárosias lakóterület építési övezetei 25. § (1) A kertvárosias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még vendéglátó-, igazgatási-, iroda-, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület. (2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/B. számú táblázata tartalmazza. (3) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) háztartási célú kemence, g) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, h) állat ól, állatkifutó, i) trágyatároló, komposztáló, j) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló, k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, l) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, m) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, n) mosókonyha, nyári konyha épülete. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer. (5) A kertvárosias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában: a) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresénél kisebb telken 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, b) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresének megfelelő, vagy annál nagyobb méretű, de a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosát meg nem haladó telek esetében legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el, c) a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosának megfelelő, vagy annál nagyobb méretű, telek esetében legfeljebb 3 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el, d) a kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kertvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (6) A kertvárosias lakóterületen új fő rendeltetésű épület a közterületi telekhatártól, illetve a szabályozási terven jelölt kötelező szabályozási vonaltól az illeszkedés szabályai szerint meghatározott távolságra helyezhető el. (7) A lakóterületi övezeteken belül csak olyan kereskedelmi létesítmény helyezhető el, amelynek legfeljebb 6 db vendégparkoló igénye van.
16
(8) A lakóterületi övezeteken belül vendéglátó létesítmény is elhelyezhető, de csak olyan, amelynek legfeljebb 6 db vendégparkoló igénye van. (9) Az Lke-2* jelű építési övezetben a 750 m2-nél nagyobb telken 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el. A telken új épület kizárólag a közterületi telekhatároktól 5 m-re helyezhető el. (10) Az Lke-4 és Lke-5 építési övezetekben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány a telekterület 60%-a, melynek legalább 80%-át kétszintű, 20%-át háromszintű növényzet telepítésével kell kialakítani. (11) Az Lke-7 jelű építési övezetben elhelyezhető: a) az építési övezet telkein csak 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység, b) az építési övezet telkein kizárólag lakóépületek.
7. Falusias lakóterület építési övezetei 26. § (1) A falusias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még vendéglátó-, igazgatási-, iroda-, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület. (2) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/C. számú táblázata tartalmazza. (3) A falusias lakóterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) háztartási célú kemence, g) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, h) állat ól, állatkifutó, i) trágyatároló, komposztáló, j) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló, k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, l) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, m) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, n) mosókonyha, nyári konyha épülete (4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer. (5) A falusias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában a) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresénél kisebb telken 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, b) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresének megfelelő, vagy annál nagyobb méretű telek esetében legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
17
c) a kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kertvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (6) Kézműipari célú önálló rendeltetési egység legfeljebb 100 m2 hasznos alapterülettel létesíthető. (7) Fő rendeltetésű épület esetén a megengedett legkisebb épületmagasság 3,0 m, de a fő rendeltetésű épületek utcai homlokzatmagassága nem lehet kevesebb 3,5 m-nél. (8) A fő rendeltetésű épületeken kívül elhelyezhető, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épületek megengedett legkisebb épületmagassága 2,6 m, megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m lehet. (9) A tető hajlásszöge legalább 30°, legfeljebb 45° lehet.
8. Vegyes területek övezeteinek általános előírásai 27. § (1) Jelölt építési hely vagy egyéb építési övezetre vonatkozó előírás hiányában a vegyes terület építési övezeteiben előkertes beépítésű környezetben az előkert 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, illetve – ezzel lehetőleg egy épületben elhelyezett – hulladéktároló, kerékpártároló vagy közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel. (2) Vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület nagyságának megfelelően 100 m2-ként legalább egy nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, előnevelt, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű lombos fa telepítendő háromirányú karózással, b) szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással.
9. Településközpont terület építési övezetei 28. § (1) A településközpont területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még vendéglátó-, és a 100 méteres sugarú környezetében lévő telkek rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület valamint üzemanyagtöltő és közlekedési létesítmény. (2) A településközpont terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/D. számú táblázata tartalmazza. (3) A településközpont területen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, g) antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 18
(4) A településközpont területen nem helyezhető el: a) eltérő övezeti előírás hiányában üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) termelő kertészeti építmény, f) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag tároló, j) folyadék és gáztároló. (5) A településközpont területen az építhető önálló rendeltetési egységek számának maximuma – amennyiben az előírt gépkocsi-mennyiség elhelyezése jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően telken belül, vagy a parkolási rendelet szerint közterületen biztosítható – a telekméret és az alkalmazott beépítési paraméterek alapján számítható bruttó szintterületnek a terepszint alatti bruttó szintterülettel csökkentett értéke 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített szám. A kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a településközpont terület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni. (6) Előkert nélküli építési övezetekben új épület utcai homlokzata mentén, a földszinten lakórendeltetést befogadó helyiség (hálószoba, nappali) nem létesíthető. (7) A Vt-1 jelű építési övezet a) igazgatási intézmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők, c) kizárólag lakó rendeltetésű épület építése esetén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség 30%. (8) A Vt-2 jelű építési övezet a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és művelődési intézmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a helyi értékvédelmi területen a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt építészeti elemek szerint tervezett és kialakított, igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, de az övezetben harangláb, templomtorony építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (9) A Vt-3 jelű építési övezet a) a településközpont intézményeinek elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják,
19
b) az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább kétszintű növényzettel beültetve létesítendő. (10)A Vt-4 jelű építési övezet a) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, rekreációs és szállásférőhely szolgáltató rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 10 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges, c) a terület belvízzel veszélyeztetett jellege miatt az épületek kialakítása során az állékonyságra, a szerkezetek védelmére kiemelten oda kell figyelni, d) az építési övezet telkei – a telekhatárok mentén fekvő 3 m-es sáv kivételével – az eredeti terepszinthez képest a belvízvédelemhez szükséges mértékig – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – feltölthetők. (11)A Vt-5 jelű építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, üzemanyagtöltő, közlekedési létesítmény és sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, (12) A Vt-6 jelű építési övezetben a) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, valamint kereskedelmi, szolgáltató, lakó és iroda jellegű épületek helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a Vt-6* jelű építési övezetbe (Berki és Dózsa György út mentén) sorolt településközpont területen kereskedelmi, szolgáltató jellegű létesítmények helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Lakó rendeltetés nem alakítható ki. (13)A Vt-7 jelű építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, iroda rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, (14) A Vt-8 jelű építési övezet a) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben az elő-, oldal- és hátsókertek méretét a kialakult beépítéseket figyelembe véve, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. c) az építési övezetben a kialakult beépítésekhez igazodó épületek helyezhetők el. (15) A Vt-9 jelű építési övezet kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű létesítmények valamint sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (16) A Vt-10 jelű építési övezet
20
a) üzemanyagtöltő állomás, kereskedelmi, vendéglátó és szállásférőhely szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 5 m-es elő-, oldal-, és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 12,0 m magasságig. d) az övezet környezetalakítási előírásai: da) a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület nagyságának megfelelően 100 m2-ként legalább egy nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, előnevelt, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű lombos fa telepítendő háromirányú karózással, db) szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással. dc) a kialakítandó zöldfelületek fenntartását automata öntözőrendszer kiépítésével és üzemeltetésével kell biztosítani, dd) üzemanyagtöltő állomás kivételével a területen egyéb diffúz légszennyezést, vagy kellemetlen szagot okozó tevékenység céljára szolgáló épület nem helyezhető el. (17) A Vt-11 jelű építési övezet a) felszíni parkoló vagy parkolóház elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) parkolóház a 2091-es hrsz.-ú út (Hazatérők útja) felől 7,5 m-es, míg a vasútállomás felőli oldalon 6,5 m-es homlokzatmagassággal alakítható ki, c) a kiépítendő parkolókban – akár a szomszédos, más övezetben megvalósuló parkolókkal történő összekötéssel – a körüljárás lehetőségét biztosítani kell, d) az övezetben parkoló kizárólag a 2091-es hrsz.-ú úthoz (Hazatérők útja) csatlakozva épülhet ki, e) az övezetben a parkoló területe mentén kétoldalt fasor telepítendő őshonos fafajok alkalmazásával.
10. Intézmény terület építési övezetei 29. § (1) Az intézmény terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/E. számú táblázata tartalmazza. (2) Az intézmény területen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) folyadék és gáztároló, g) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete, h) antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 21
(3) Az intézmény területen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, d) állat ól, állatkifutó, e) trágyatároló, komposztáló, f) siló, ömlesztettanyag tároló. (4) A Vi-1 jelű építési övezet a) oktatási, művelődési, egészségügyi, szolgáltató rendeltetésű létesítmények valamint sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 6 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges. (5) A Vi-2 jelű építési övezet a) oktatási, művelődési létesítmények,sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben 10 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges. (6) A Vi-3 jelű építési övezet a) művelődési, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, c) az övezetben igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők. (7) A Vi-4 jelű építési övezet a) oktatási, művelődési, közösségi szórakoztató, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben 10 m-es oldal- és hátsókert megtartása szükséges, c) az övezetben zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenység befogadására szolgáló épület kizárólag úgy helyezhető el, hogy annak környezeti terhelése a lakóterület és az ökológiai hálózat határán nem haladhatja meg a lakóövezetekre előírt határértékeket, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (8) A Vi-5 jelű építési övezet a) oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű létesítmények valamint sportépítmény elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a telkeken 5 m-es elő-, oldal- és 6 m hátsókert megtartása szükséges.
22
Gazdasági területek övezeteinek általános előírásai 30. § (1) Jelölt építési hely vagy egyéb építési övezetre vonatkozó előírás hiányában a gazdasági terület építési övezeteiben az előkert 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület valamint a főépülethez igazodó megjelenésű árusító- és szolgáltató épület helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel. (2) A fő rendeltetésű épületeken kívül szükség esetén elhelyezett kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építményeket, épületeket lehetőleg összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben kell telepíteni. (3) A gazdasági területen a gazdasági célú épületen belül a használó és a személyzet számára szolgáló vendéglátó egység is elhelyezhető. (4) A gazdasági területen – eltérő övezeti előírás hiányában – a 2. számú melléklet 15. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el, (5) A gazdasági területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a gazdasági területeken kialakításra kerülő belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő, b) az előkertekben fasorok illetve fás növényzet, a telkek szomszédos telkekkel érintkező telekhatára mentén – eltérő övezeti előírás hiányában – legalább 5,0 m széles, legalább kétszintű növényzet telepítendő, amely csak a bejáratok és az (1) bekezdés szerinti épületek szélességében szakítható meg, c) 1 ha telekterület felett, elsősorban az oldalsó és hátsó telekhatáron legalább 10 m széles, háromszintű, őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajokból álló zöldsáv alakítandó ki, d) az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 1/4-ét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják. e) a zöldfelületek őshonos, a táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazásával alakíthatók ki, a zöldfelületek minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, előnevelt, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű lombos fa telepítendő háromirányú karózással, f) a megszűnő, kivágandó faállományt az övezet területén kell visszapótolni, 8 cm-nél kisebb törzsátmérőjű fák esetében a megszüntetett fával borított területtel megegyező nagyságú fával borított terület létrehozásával, 8 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák esetében a kivágott törzsátmérő 150 %-os visszapótlásával, g) szilárd burkolatú parkolóknál, kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén 4 férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén 2 férőhelyenként 1 db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő háromirányú karózással, h) az építési telekre előírt zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani, i) a SZT-en jelölt zöldfelület kialakítási kötelezettségű területeken háromszintes, télen is takaró (lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó) növénysáv telepítendő. E területen az épületeket körülvevő legfeljebb 1,5 m széles járdán, kerítésen, támfalon és a közművek terepszint alatti műtárgyain kívül építmény nem helyezhető el.
23
(6) A gazdasági területen a forgalmi és gyűjtőutak, valamint ezek csomópontjainak védőtávolságát figyelembe kell venni, de ebben a sávban szervizút, parkoló, közművezetékek és zöldfelület létesíthető.
11. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei 31. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még üzemanyagtöltő és közlekedési létesítmény. (2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/F. számú táblázata tartalmazza. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhető el: a) állat ól, állatkifutó, b) trágyatároló, komposztáló. (4) A Gksz-1 jelű építési övezetben a) a 8104 j. (Sóskúti) út mentén a telkek kiszolgálásához szervizút létesítése szükséges, b) jelölt építési hely hiányában 10 m-es elő-, 5 m-es oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át az autópálya 100 m-es és a csomóponti ágak 50 m-es védőtávolságát, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (5) A Gksz-2 jelű építési övezetben a) a 8104 j. (Sóskúti) út mentén a telkek kiszolgálásához szervizút létesítése szükséges, b) 10 m-es elő-, 10 m-es oldal- és 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (6) A Gksz-3 jelű építési övezetben a) az építési hely határa sehol nem lépheti át a vasút 50 m-es védőtávolságát, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (7) A Gksz-4 jelű építési övezetben a) az építési hely határa sehol nem lépheti át az autópálya 100 m-es és a csomóponti ágak 50 m-es védőtávolságát, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (8) A Gksz-5 jelű építési övezetben
24
a) az építési hely határa sehol nem lépheti át az autópálya 100 m-es védőtávolságát, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (9) A Gksz-6 jelű építési övezetben a) a telkek országos ökológiai hálózat övezetébe eső részén biztosítani kell az ökológiai rendszer, ökológiai kapcsolatok és természeti értékek fennmaradását, b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (10) A Gksz-7 jelű építési övezetben a) a 8104 j. (Sóskúti) út mentén a telkek kiszolgálásához szervizút létesítése szükséges, b) 10 m-es oldal- és 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig.
12. A környezetre jelentős hatást nem gyakorló, egyéb ipari terület építési övezetei 32. § (1) Az ipari területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még üzemanyagtöltő és közlekedési létesítmény. (2) Az ipari terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/G. számú táblázata tartalmazza. (3) A Gip-1 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át a 7-es főút 100 m-es és a vasút 50 m-es védőtávolságát, d) a területen a Benta-patak felé eső telekhatárok mentén legalább 10 m-es zöldsáv telepítendő és az övezet telkein az építési hely határa a Benta-patak felé eső telekhatároktól 25 m távolságra húzódik, e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (4) A Gip-2 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az iparvágánytól épület legalább 9 m-re helyezhető el, d) az épület és a vágány között a rakodáshoz szükséges rámpa, burkolt felület (fedetten is) kialakítható,
25
e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (5) A Gip-3 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) a vasúttól délre kialakult területen 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az iparvágánytól épület legalább 9 m-re helyezhető el, d) az épület és a vágány között a rakodáshoz szükséges rámpa, burkolt felület (fedetten is) kialakítható, e) a Pusztazámori hulladéklerakó telep bekötő útja mentén kialakult Gip-3 jelű építési övezetben 10 m-es elő-, oldal- és hátsókertet kell biztosítani, a telekhatárok mentén legalább 10 m-es intenzív zöldsávot kell telepíteni, az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 25 m távolságra húzódik, f) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (6) A Gip-4 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) az építési hely határa sehol nem lépheti át a vasút 50 m-es védőtávolságát, c) az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 55 m távolságra húzódik, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (7) A Gip-5 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át az M7-es autópálya 100 m-es védőtávolságát, d) az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 50 m távolságra húzódik, e) az építési hely határa sehol nem lépheti át a közművezetékek védősávját, f) a megengedett legnagyobb épületmagasság 15,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (8) A Gip-6 jelű építési övezetben a) az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, b) 10 m-es elő- és oldalkert, 15 m-es hátsókert megtartása szükséges, c) az építési hely határa sehol nem lépheti át az M7-es autópálya 100 m-es és a csomóponti ágak 50 m-es védőtávolságát, d) az övezet telkein az építési hely határa a Zámori-patak felé eső telekhatároktól 50 m távolságra húzódik,
26
e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 15,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig.
13. Üdülőterületek övezeteinek általános előírásai 33. § (1) A megengedett legkisebb épületmagasság fő rendeltetésű épület esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, de az utcai homlokzat magassága nem lehet kevesebb 3,6 m-nél. (2) Csak igényesen kialakított, a település építési hagyományaihoz illeszkedő, magastetős épület építhető. (3) Kívülről látható burkolatként, tető héjazatként műanyag, fém és szürke eternitlemez, hullámlemez nem alkalmazható, (4) Az övezetben az elő-, oldal- és hátsókertek méretét a kialakult beépítéseket figyelembe véve, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. (5) Az épületek feltöltésen nem helyezhetők el. (6) Az övezetekben 50 cm-nél magasabb lábazatú kerítés, ill. támfal nem létesíthető. (7) Az övezetekben csak 1,80 m-nél nem magasabb, áttört kerítés létesíthető.
14. Hétvégi házas terület építési övezetei 34. § (1) A hétvégi házas területen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően – elhelyezhető még kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és sportlétesítmény, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (2) A hétvégi házas terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/H. számú táblázata tartalmazza. (3) A hétvégi házas területen a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, f) folyadék és gáztároló, g) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete helyezhető el. (4) A hétvégi házas területen a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy 27
közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. f) állat ól, állatkifutó, g) trágyatároló, komposztáló, h) siló, ömlesztettanyag tároló nem helyezhető el. (5) Az építési övezetben a beépített telkek esetében a meglévő és jogerős építési és fennmaradási engedéllyel rendelkező lakóépületek az építési övezet beépítési előírásainak megfelelő mértékig bővíthetőek, valamint az övezetben előírt maximálisan engedélyezhető épületmagasság értékének magtartásával a meglévő épületek tetőterei beépíthetőek. Új lakóépület az üdülőépületekre vonatkozó előírások betartásával építhető. (6) Az építési övezetben kizárólag üdülőépület építése esetén telkenként legfeljebb 1 önálló rendeltetési egység alakítható ki. Az (1) bekezdés szerinti egyéb rendeltetés kialakítása esetén telkenként 2 önálló rendeltetési egység alakítható ki. (7) Az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 1/4-ét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani, valamint a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület nagyságának megfelelően 100 m2-ként egy lombos fa ültetése szükséges.
15. Különleges területek övezeteinek általános előírásai 35. § A különleges területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az építési övezetekben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület legalább 1/4-ét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani, b) a parkolók fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként 1 nagy lombkoronát növelő fa telepítése szükséges, c) a sportpályák, sportolási célú területek telekhatára mentén többszintes növénysáv létesítendő legalább 5 m szélességben, d) a sportpályák burkolati anyagaként csak talajszennyezést nem okozó anyagok alkalmazhatók, e) a K-Sp építési övezetben a zöldfelület számításába csak a tényleges zöldfelületek számíthatók be, a műfüves pályák burkolatnak számítanak.
16. Különleges terület építési övezetei 36. § (1) A különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) K-Sá – Speciális állattartó létesítmények területe (lovarda, kutyatelep) b) K-Sp – Sporttelep területe c) K-Rá – Rádióállomás területe d) K-Mü – Mezőgazdasági üzemi terület e) K-Kö – Közműterület (2) A különleges terület építési övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 3. számú melléklet 3/I. számú táblázata tartalmazza. (3) A speciális állattartó létesítmények területének K-Sá jelű építési övezete a) az állatok tartátáshoz, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt 28
szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, b) az építési övezetben a 2. számú melléképítmények helyezhetők el,
melléklet
15.
pontjában
meghatározott
c) az építési övezetben önálló lakóépület és üzemanyagtöltő nem helyezhető el, d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület (sportépítmények, lelátók és egyéb, az állattartáshoz szükséges épületek) építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig. (4) A sporttelep területének K-Sp jelű építési övezete a) sportlétesítmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, vendéglátó, a sportolási rendeltetéshez kapcsolódó kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények, a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) folyadék és gáztároló, bg) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, bh) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete. c) az építési övezetben nem helyezhető el: ca) önálló lakóépület, cb) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény, cc) üzemanyagtöltő, cd) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, ce) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cf) állat ól, állatkifutó, cg) trágyatároló, komposztáló, ch) siló, ömlesztettanyag tároló. d) zárt épületben technikai sportlétesítmény is elhelyezhető, ha a környező lakóterületek határán az előírt zajhatárértékek betarthatók és a környezetre vonatkozó levegőminőségi előírások betartása folyamatosan biztosítható, e) a telkeken 5 m-es elő-, oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, f) az építési övezetben igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek helyezhetők el,
29
g) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület (sportépítmények, lelátók és egyéb, a sporttevékenységhez szükséges épületek) építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig. (5) A Rádióállomás területének K-Rá jelű építési övezete a) a hírközléshez, kontrollmérésekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) kerti építmény, be) folyadék és gáztároló, bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, bg) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete. c) az építési övezetben nem helyezhető el: ba) új önálló lakóépület, bb) üzemanyagtöltő, bc) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, bd) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, be) állat ól, állatkifutó, bf) trágyatároló, komposztáló, bg) siló, ömlesztettanyag tároló. d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18,0 m magasságig, f) az építménynek minősülő antennatartó szerkezetek magassági korlátozás nélkül helyezhetők el. (6) A mezőgazdasági üzemi terület K-Mü jelű építési övezete a) az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az építési övezetben elhelyezhető: ba) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
30
bb) állattartó épületek, bc) terménytárolók, bd) szerszám- és géptárolók, be) vegyszertároló, bf) terményfeldolgozó, bg) mezőgazdasági gépjavító, bh) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek, bi) biztonsági okokból szükséges őrházak, bj) termékvezetékek és műtárgyaik, bk) komposztáló telepek építményei, bl) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények c) az építési övezetben a 2. számú melléképítmények helyezhetők el,
melléklet
15.
pontjában
meghatározott
d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig, f) a terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el. (7) A közműterület K-Kö jelű építési övezete a) a közműellátáshoz szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) folyadék és gáztároló, be) zászlótartó oszlop c) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, d) az építménynek minősülő antennatartó szerkezetek magassági korlátozás nélkül helyezhetők el.
2. fejezet Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 1. Közlekedési területek általános előírásai 37. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak. (2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál. 31
2. Közúti közlekedés 38. § (1) Az utak méretezését, tagozódását a SZT tünteti fel. (2) A közlekedési terület övezeteinek paramétereit a 4. számú melléklet 4/A. számú táblázata tartalmazza. (3) A közúthálózat meglévő és tervezett területbiztosítást igénylő elemei, övezetei, úthálózati- és tervezési osztályba sorolásuk: a) Gyorsforgalmi út: Külterületi közút / Törzshálózat Külterületi autópálya: K. I. A. (KÖu-1) M7 autópálya A település külterületét érintő M7 autópálya mentén az úttengelytől mérve 100 m védősávot kell biztosítani. b) Országos főút: Külterületi közút / Törzshálózat Külterületi I. rendű főút: K. III. B. (KÖu-2) 7. sz. főút A 7. sz. főút nyomvonalán az úttengelytől 100-100 m védőtávolságot, valamint a csomópontok között igényelt csomóponti távolságot kell biztosítani. c) Országos mellékút: Külterületi közutak / Mellékút hálózat Külterületi összekötő út (települési főút): K.V.B. (KÖu-3) Autópálya lehajtók, 8104 j. út (Sóskúti út), Külterületi bekötő út (települési főút): K.V.B. (KÖu-3) 81104 j. út (Berki út külterületi szakasza) Az autópálya le- és felhajtó ágak, a 8104 j. út és a 81104 j. út külterületi nyomvonalán az úttengelytől 50-50 m védősávot kell biztosítani. Belterületi közutak Belterületi bekötőút (települési összekötő út): B.V.b.C. (KÖu-3) 81104 j. út (Dózsa György út, Berki út belterületi szakasza), 81105 j. út (Fő utca). A belterületi országos közutak esetében a már kialakult szabályozás és tömbhatárok megtartása mellett legalább 22 m szabályozási szélességet kell biztosítani a beépítettség és a csomóponti kapcsolatok helybiztosításának figyelembevételével. d) Helyi (Önkormányzati) közúthálózat: Települési gyűjtőút: K.V.B. vagy B.V.c.B. (KÖu-4) Rákóczi út, Hazatérők útja, Halász József utca, Szőlőhegyi út, Vereckei utca, Berki és Üdülő telep gyűjtőútja, Pusztazámori hulladéklerakó útja. A meglévő, illetve tervezett gyűjtőutak mentén a Módosított Szabályozási Tervnek megfelelően a meglévő szabályozást, illetve 18-22 m szabályozási szélességet kell biztosítani. Lakóút: B.VI.d.C. (KÖu-5)
32
A település meglévő lakóutcái, továbbá tervezett lakóutcák: Odlúk beépítése, Berki út és Kopolya utca között, a Dózsa György utca nyugati oldalán, a Sóskúti út mentén, a Hazatérők útja mentén. A lakóutak – a település belterületének alaprendeltetésját, a lakórendeltetést kiszolgáló közutak –, és a közforgalom céljára megnyitott magánutak a lakóterületek belső forgalmát bonyolítják le. A meglévő lakóutaknál legalább 8 m, új beépítésre szánt területen tervezett lakóutaknál és ahol műszakilag lehetséges, általában 12 m, de legalább 10 m szabályozási szélességet kell biztosítani a felszíni vízelvezetési megoldás függvényében, keresztmetszeti méretezés alapján. Ipari és mezőgazdasági kiszolgáló út: K.VI.C. vagy B.VI.d.B (KÖu-6) Nyugati ipari és mezőgazdasági feltáró út, gazdasági területek kiszolgáló útjai. A kiszolgáló utak a település lakórendeltetésitól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító mellékutak. A tervezett nyugati feltáróút szabályozási szélessége az ipari területek térségében 24 m, a mezőgazdasági területeken 18 m. A gazdasági területek egyes kiszolgáló útjainak szabályozási szélessége legalább12 m. Vegyes használatú út, kerékpárút, gyalogút: B.VI.d.C, B.VII., B.VIII., (KÖu-7) Tervezett vegyes használatú utak: Odlúk és Ófalu északkeleti részén, a Testvériség utca környékének átépítése, a 070/1, 089, 3929/2 hrsz. utak átépítése, a Fő utca északi része, Tabán utca környéke, a Berki és Sóskúti út között. Kerékpárút és gyalogút fejlesztések: a Benta-patak térsége, a települési főutak és gyűjtőutak nyomvonala mentén kerékpárutak létesítése, a vasútállomás megközelítése vasút alatti kerékpáros- és gyalogos aluljáróval, létesítés az Odlúk és Berki fejlesztéseinek területén, gyalogutak kiépítése a Szőlőhegy területén. A meglévő, fejlesztendő vegyes használatú utak minimális szabályozási szélessége 12 m, méretezett keresztmetszettel, a kerékpárosok és gyalogosok közlekedésének biztosításával. Az új építésű vegyes használatú utak szabályozási szélessége 18 m. Az önálló vonalvezetésű kerékpárutak minimális szabályozási szélessége 6 m, a gyalogutaké 4 m. (4) A települést érintő meglévő országos utak nyomvonala és területe a kialakult marad. (5) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (6) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak, vegyes használatú utak) magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közművek megfelelő elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek megvalósítása biztosított legyen. (7) A közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó előírások: a) közlekedési táblán kívül terepszint alatt közmű, terepszint felett kertberendezési tárgyak és a kerti építmények közül szökőkút, kerti szabadlépcső, kerti tető helyezhetők el, b) legalább kétszintű növényzet telepítendő, c) az utak menti fasorok telepítése során honos, fajtaszelekcióval válogatott fafajokat kell alkalmazni. A fák telepítési távolsága legalább 6 m, legfeljebb 12 m legyen. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, legalább 16 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal, d) az utak mentén legalább egyoldali fasor telepítését kell biztosítani, a közművek elhelyezését figyelembe véve. Ettől eltekinteni csak a 6 m-nél keskenyebb utcák esetében
33
e) f) g) h)
lehet. Útfelújítás és közműfelújítás esetében a közművek áthelyezésével biztosítani kell a fasor telepítésének lehetőségét, parkoló létesítésekor az 1 m magasságban a 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő fa védelméről gondoskodni kell, az utak, sétányok menti jellegzetes, idős fasorokat látványértékük miatt meg kell őrizni, folyamatos rekonstrukciójukról tervszerűen gondoskodni kell, amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell, az országos utak külterületi szakasza a SZT javaslatának megfelelően, az előírások szerinti belterületi keresztmetszeti kialakítás (járda, közvilágítás) megvalósulása után vonható belterületbe.
(8) A tervezett új gyűjtőutak létesítéséhez szükséges földrészletek tulajdonjogát az önkormányzat településrendezési szerződés alapján, adásvétel útján vagy ingatlancserével biztosítja, illetve megegyezés hiányában a vonatkozó jogszabály alapján kisajátíthatja. (9) A 041-es hrsz.-ú (Sóskúti) útról a gazdasági területek közvetlenül nem közelíthetők meg, gépjármű- és gyalogos közlekedés számára kapubejáró nem létesíthető. (10) A gépjármű közlekedési létesítmények – parkolóhelyek, parkolóházak, autóbusz-állomás, autóbusz-fordulók, megállóhelyek, üzemi létesítmények, forgalmi telep, pihenőhely, tehergépjármű és autóbusz-tároló telep, valamint üzemanyagtöltő állomások – részére a szükséges és közlekedési tervek alapján méretezett közlekedési területet kell biztosítani. (11) A tehergépjármű, kamion és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m védősáv megtartásával kell kialakítani. (12) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (13) Új magánút minimális szélessége a) lakó- és vegyes terület feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: aa) legfeljebb 4 telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 4,0 m, ab) 4-nél több, de legfeljebb 8 telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 6,0 m, ac) 8-nál több, de legfeljebb 20 telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 8,0 m, ad) 20 vagy annál több telek, vagy lekerített, illetve elkülönült használatú birtoktest megközelítése esetén legalább 12,0 m, b) gazdasági területeken legalább 12,0 m, c) mezőgazdasági és különleges területeken 50 méter hosszig legalább 6,0 m, 50 méter hossz fölött legalább 8,0 m. (14) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások.
3. Vasúti közlekedés 39. § (1) A vasútvonalak fejlesztésének figyelembevételével a SZT szerinti területet kell biztosítani.
34
(2) A meglévő vasútvonalak és állomási üzemi területek mentén, valamint a MÁV BudapestSzékesfehérvár vasútvonalának fejlesztési terve szerinti szélső vágánytengelyektől 50 m védősávot kell biztosítani.
4. Kerékpáros közlekedés 40. § (1) A kerékpárutak számára a SZT szerinti területet kell biztosítani. Kerékpárutak: Külterületen K. VII. Belterületen B. VII. (2) Az önállóan vezetett kerékpárutak részére kétirányú forgalom és önálló nyílt árkos vízelvezetés esetén 10 m, egyéb esetekben 6-8 m közötti szabályozási szélességet kell biztosítani. (3) Közút mentén vezetett kerékpárút esetén a kerékpárút részére a közút szabályozási szélességén belül kell biztosítani a szükséges területsávot. (4) A kerékpárutat úgy kell kialakítani, hogy azokon gépkocsi ne tudjon közlekedni. (5) Vegyes használatú utakon a kerékpárutat forgalomtechnikai eszközökkel külön kell jelölni.
5. Gyalogos közlekedés 41. § (1) A gyalogutak számára a SZT szerinti területet kell biztosítani. Gyalogút: Külterületen K. VIII. Belterületen
B. VIII.
(2) Önálló gyalogút esetén legalább 4 m szabályozási szélességet kell biztosítani a szükséges gyalogos forgalmi nyomok száma és a területi adottságok figyelembe vételével. (3) A gyalogutak kialakításánál tekintettel kell lenni a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésének biztosítására.
6. Közműterületek előírásai 42. § A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, távhő- és földgázellátás) és hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezeték-) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
7. Zöldterületek övezeteinek általános előírásai 43. § (1) A zöldterületek a sajátos használat szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Zkp – Közpark b) Zkk – Közkert
35
(2) A zöldterület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/B. számú táblázata tartalmazza. (3) A zöldterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete (4) A zöldterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) termelő kertészeti építmény, f) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag tároló, j) folyadék és gáztároló, k) gépkocsitároló építmény, vagy ezek épülete (5) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (6) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodnia kell. (7) A zöldfelületek létesítésénél, rehabilitációjánál a növényanyag kiválasztásánál szárazságtűrő, nem szennyezés-érzékeny és nem vattázó fajok telepítendők. (8) Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15%-át boríthatja. (9) Növényi hulladék részére tároló építmény nem helyezhető el.
8. Zöldterület övezetei 44. § (1) A Zkp jelű övezetbe a legalább 6000 m2 felületű zöldterületek tartoznak. (2) Az övezet a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), sportépítmények, vendéglátó, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, valamint köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) elhelyezésére szolgál, b) telkein a zöldfelületeket legalább 85 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (3) A Zkk jelű övezetbe a 6000 m2-nél kisebb felületű zöldterületek tartoznak.
36
(4)
Az övezet a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), sportépítmények, vendéglátó, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények valamint köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) elhelyezésére szolgál, b) telkein a zöldfelületeket legalább 85 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.
9. Erdőterületek övezeteinek általános előírásai 45. § (1) Az erdőterületek a területfelhasználási célja, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Ev – Védelmi erdőterület b) Eg – Gazdasági erdőterület (2) Az erdőterület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/C. számú táblázata tartalmazza. (3) Az erdőterületen a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) állat ól, állatkifutó, g) trágyatároló, komposztáló, h) ömlesztettanyag tároló (4) Az erdőterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, e) termelő kertészeti építmény, f) közterületről látható önálló, terepfelszínen megjelenő közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy, távközlési berendezés. g) siló, h) folyadék és gáztároló, i) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete. (5) A részben erdő művelési ágban lévő telkek az erdő határa mentén megoszthatók. (6) Erdőterületen kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető. (7) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv vagy a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
10. Erdőterület övezetei 46. § (1) Az erdőterületek Ev jelű övezetében 37
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, b) épület nem helyezhető el, c) a telkek területe legalább 60 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki, d) a tervezett védelmi jellegű zöld területeket, véderdőket erdészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, elsődlegesen zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani az áthaladó távvezetékekre és termékvezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével, e) erdőt telepíteni kizárólag honos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növények alkalmazásával lehet, f) a vízfolyások – Benta-patak, Zámori-patak, Berki-patak – menti védőerdők az élőhelynek megfelelő őshonos fajokból (fűz-nyár ligeterdő, esetleg kocsányos tölgyes) telepíthetők, g) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. (2) Az erdőterületek Eg jelű övezetében a) építmény csak kivételesen indokolt esetben és csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, a természetvédelmet és a turizmust szolgáló létesítmény esetén helyezhető el, b) az erdő rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, közösségi célú építmények) helyezhetők el, amelyek az erdő gazdasági rendeltetésének betöltését nem akadályozzák, c) az övezetben épület kizárólag 10.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el, d) a telkek területe legalább 70 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó része gyepes és cserjés felületként alakítható ki, e) új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók, f) vadgazdálkodás esetén az összterület legfeljebb 5 %-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.
11. Mezőgazdasági terület övezeteinek általános előírásai 47. § (1) A mezőgazdasági területen olyan építmények helyezhetők el, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják: a) gazdasági épületek, építmények: aa) a mezőgazdasági termeléshez szükséges építmények, ab) állattartó épületek az állattartásra vonatkozó helyi rendelet szerint, ac) terménytárolók, ad) szerszám- és géptárolók, ae) vegyszertároló a szükséges hatósági engedélyekkel, af) terményfeldolgozó, ag) komposztáló telepek építményei, ah) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények, b) feszített, vagy felfújt sátor, 38
c) d) e) f) g)
üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, termelő kertészeti építmény, földdel borított pince, présház, lakóépület az övezeti előírások szerint, a mezőgazdasági terület rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek a terület mezőgazdasági rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/D. számú táblázata tartalmazza. (3) A mezőgazdasági területen a 2. számú melléklet 15. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el. (4) A mezőgazdasági területen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, (5) A kertes mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek helyezhetők el. (6)
A kertes mezőgazdasági területen az építmények kialakítása során a) csak hagyományos szerkezet (tégla, kő, fa) alkalmazható, b) kívülről látható burkolatként, tető héjazatként csak természetes hatású anyag alkalmazható, c) magastető építése esetén 20-45°-os hajlásszögű nyeregtető, kontyolt nyeregtető, vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható, d) kívülről látható burkolatként, tető héjazatként szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható, e) fő rendeltetésű épület esetén az épületmagasság legalább 3,0 m, f) a homlokzatot kizárólag a pasztellszínek árnyalataiban lehet színezni, g) a földszinti padlószint a tervezett terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki, kivéve, ha azt belvízvédelmi okok nem indokolják.
(7) A mezőgazdasági területen a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek nem keríthető le. (8) A mezőgazdasági területen – eltérő övezeti előírás hiányában – kerítés csak természetes anyagból, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés mezőgazdasági területen nem létesíthető. (9) Telekmegosztás nem lehetséges abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában: a) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb, b) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik. (10) Épületek létesítése során figyelembe kell venni a szabályozási tervlapon is feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokat.
39
(11) A mezőgazdasági területen – eltérő övezeti előírás hiányában – telkenként legfeljebb 1 lakás alakítható ki a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével. (12) A mezőgazdasági területen a zöldfelületek kialakítására során a jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítését a vonatkozó SZT szerint kell megvalósítani, valamint a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.
12. Mezőgazdasági terület övezetei 48. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a) általános mezőgazdasági terület: aa) Má – általános mezőgazdasági terület övezete, ab) Mf-1 – farmgazdasági terület övezete, ac) Mf-2 – farmgazdasági terület övezete, ad) Mf-3 – farmgazdasági terület övezete, ae) Mf-4 – farmgazdasági terület övezete, af) Mko – védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület övezete. b) kertes mezőgazdasági terület: ba) Mk-1 – kertes mezőgazdasági terület övezete, bb) Mk-2 – öreghegyi kertes mezőgazdasági terület övezete, bc) Mk-3 – pincesorok mezőgazdasági területének övezete. (2) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a) a nagytáblás szántó és gyepgazdálkodással, a növénytermesztési és az állattartási, állattenyésztési tevékenységgel kapcsolatos termelés, termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. A vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető. b) birtokközpont nem alakítható ki, c) a földrészletek meglévő, beépítéstől mentes jellege megőrzendő, 30.000 m2-nél kisebb telek nem építhető be, d) a 30.000 m2-nél nagyobb földrészleteken elhelyezhető egy, a művelési ágnak megfelelő földszintes gazdasági épület, alápincézés nélkül, e) terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, víztorony és egyéb, a mezőgazdasági hasznosításhoz, állattartáshoz szükséges épület építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig. f) szélgenerátorok és szélturbinák a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők, g) a telkeken 10 m-es elő-, 10 m-es oldal- és 20 m-es hátsókert megtartása szükséges, h) az övezetben legfeljebb 1,8 m magasságú kerítés létesíthető. (3) Az általános mezőgazdasági terület Mf jelű farmgazdasági terület övezeteiben a) a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termelés, termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. A vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető, b) birtokközpont a vonatkozó jogszabály alapján kialakítható, c) a lakóterület határától mért 50 méteren belül állattartó építmény nem helyezhető el, 40
d) lakóépület csak akkor helyezhető el, ha: da) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, db) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, e) telkenként legfeljebb két lakás alakítható ki, kivéve a *-gal jelzett övezetben, ahol a kijelölt építési helyen belül telkenként tíz lakás alakítható ki sorházas vagy ikerházas jellegű beépítéssel, f) terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, víztorony és egyéb, a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges épület építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig, g) a telkeken a SZT-en jelölt építési hely hiányában 10 m-es elő-, 10 m-es oldal- és 20 m-es hátsókert megtartása szükséges, h) az övezetben legfeljebb 1,8 m magasságú kerítés létesíthető. (4) Az Mko jelű védendő tájhasználatú általános mezőgazdasági területek övezetében a) a terület fenntartásával kapcsolatos és az ökoturisztikai céllal létesült építmények helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) birtokközpont nem alakítható ki, c) épület csak a művelési ág fenntartása érdekében vagy ökoturisztikai céllal helyezhető el, d) állattartó épület, vagy építmény, présház, vegyszertároló nem létesíthető, e) nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a kialakult természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást, f) a gazdálkodás során, a kemikáliák használatakor a vízminőség-védelmi szempontok betartására fokozott figyelmet kell fordítani. Az övezetben elsősorban biogazdálkodási módok alkalmazhatók, g) a SZT-en jelölt, helyi természetvédelmi védettség alatt álló területeken ga) új földrészlet nem alakítható ki, gb) épületek, építmények nem építhetők, h) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, i) kerítés nem létesíthető. (5) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében a) a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termelés és tárolás építményei helyezhetők el, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető, c) birtokközpont nem alakítható ki, d) a telek megosztását célzó telekalakítás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló telekalakítás kivételével – csak abban az esetben lehetséges, ha a megosztás után kialakuló telkek mindegyike eléri az 1500 m2 nagyságot. Amennyiben a telek megosztásának célja a jelen rendelet hatálybalépése előtt keletkezett közös tulajdon megszüntetése, akkor a megosztás után kialakítható telkek legkisebb mérete 1000 m2 lehet, e) építményt elhelyezni csak 1000 m2-es, vagy annál nagyobb, és 14 méteresnél szélesebb telken lehet, f) a telkeken 6 m-es elő-, 3 m-es oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, g) az övezetben legfeljebb 1,6 m magasságú kerítés létesíthető. 41
(7)
Az Mk-2 jelű öreghegyi kertes mezőgazdasági terület övezetében a) a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termelés és tárolás építményei helyezhetők el, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló és olyan egyéb építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) a vonatkozó jogszabály alapján lakóépület is elhelyezhető, c) kereskedelmi és vendéglátó létesítmény elhelyezhető, d) birtokközpont nem alakítható ki, e) a telek megosztását célzó telekalakítás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló telekalakítás kivételével – csak abban az esetben lehetséges, ha a megosztás után kialakuló telkek mindegyike eléri az 1000 m2 nagyságot. Amennyiben a telek megosztásának célja a jelen rendelet hatálybalépése előtt keletkezett közös tulajdon megszüntetése, akkor a megosztás után kialakítható telkek legkisebb mérete 720 m2 lehet, f) építményt elhelyezni csak 720 m2-es, vagy annál nagyobb, és 14 méteresnél szélesebb telken lehet, g) meglévő lakóépületen karbantartási, állagmegóvási és bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m 2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők a földrészlet nagyságának legfeljebb 3 %-os beépítettségével. Az épületek tetőtere beépíthető, h) a helyi területi védelem alatt álló pincesorokról nyíló kilátás védelmében az övezetben építmény csak oly módon alakítható ki, hogy annak gerincmagassága legfeljebb egy méterrel haladhatja meg a fölötte lévő pincesor útjának szintjét, i) az Mk-2* jelű övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m, j) a gazdasági épület mellett elhelyezhető fóliasátor legfeljebb 100 m2 alapterületű lehet, k) a telkeken – amennyiben a terepviszonyok lehetővé teszik – 5 m-es elő-, 3 m-es oldal- és 10 m-es hátsókert megtartása szükséges, l) az övezetben legfeljebb 1,6 m magasságú kerítés létesíthető.
(8)
Az Mk-3 jelű pincesorok mezőgazdasági területének övezetében a) a borászattal kapcsolatos termelés és tárolás építményei helyezhetők el, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló és olyan egyéb építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) vendéglátás céljára szolgáló építmény önálló építményként nem, csak a pincéhez, présházhoz tartozó önálló rendeltetési egységként létesíthető, c) birtokközpont nem alakítható ki, d) a kilátás védelme érdekében építmény csak oly módon alakítható ki, hogy annak gerincmagassága legfeljebb egy méterrel haladhatja meg a fölötte lévő pincesor kiszolgáló útjának szintjét, e) meglévő földrészletek megtartandók, új földrészletek nem alakíthatók ki, f) a10 évnél régebben kialakított gyalogutakat elépíteni nem szabad, g) a telken építmény az illeszkedés szabályai szerint helyezhető el, h) présház, pincebejárat csak az úttól, vagy útnak használt területtől 0,5 m-rel beljebb helyezhető el, i) présházat csak a pincelejáró elé (ha a tájképet nem zavarja, akkor fölé) szabad építeni úgy, hogy a pincelejárat az épületből nyíljon, j) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, k) a földrészletek között és az utak felé kerítés nem létesíthető.
42
13. Vízgazdálkodási terület 49. § (1) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (2) A vízgazdálkodási terület övezetében a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/E. számú táblázata tartalmazza. (3) Az övezetbe a Benta-patak, a Zámori-patak, a Berki-patak és a horgásztó vízmedre és parti sávja tartozik. (4) A part-élektől számítva a vízfolyások és a horgásztó mentén 6-6 m, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mentén 3-3 m, a nyílt árkok mentén 2-2 m szélességű sávot karbantartás és az esetleges rendezés számára szabadon kell hagyni. (5) A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelés folytatható. (6) A Benta-patak árvízvédelmi létesítményének lábától 10-10 m-es sáv szabadon hagyandó árvízi védekezésre. Az árvízvédelmi létesítmény lábától a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül gödröt ásni, bármilyen kitermelést végezni csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehet. (7) Az övezetben olyan építési tevékenységek nem folytathatók, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak. (8) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. (9) A horgásztó területe egyben helyi jelentőségű természetvédelmi terület, az övezetben e rendelet előírásain kívül a vonatkozó jogszabályok előírásait is be kell tartani. (10) Tervezett ipari és mezőgazdasági feltáró út szabályozási szélességével a Zámori-patak partélét 25 méternél kisebb távolságra megközelíteni nem lehet.
14. Természetközeli terület 50. § (1) A természetközeli terület övezetébe az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó védett vagy védelemre tervezett területek tartoznak, amelyben kizárólag a terület fenntartásával, bemutatásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, valamint olyan építmények, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. (2) A természetközeli terület övezetében a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/F. számú táblázata tartalmazza. (3) Az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, 43
e) kerti építmény (4) Az övezetben nem helyezhető el: a) épület, b) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, c) állat ól, állatkifutó, d) trágyatároló, komposztáló, e) siló, ömlesztettanyag tároló, f) komposztáló, g) folyadék és gáztároló
15. Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei 51. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Kb-T – Temetők területe b) Kb-Á – Állattartó létesítmények beépítésre nem szánt területe c) Kb-R – Rekreációs célú terület d) Kb-SpT – Technikai sporttevékenység területe e) Kb-BK – Kőfejtő bejáratainak és az azokhoz kapcsolódó pincéknek a területe f) Kb-Kt – Burkolt vagy fásított köztér (2) A beépítésre nem szánt különleges terület övezeteiben a kialakítható beépítés paramétereit a 4. számú melléklet 4/G. számú táblázata tartalmazza. (3) A temetők területének Kb-T jelű övezete a) ravatalozó, kápolna, sírépítmények, temetkezési emlékek, kegyeleti építmények, a dísz- és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) komposztáló, bg) folyadék és gáztároló c) az övezetben nem helyezhető el ca) lakóépület, cb) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cc) állat ól, állatkifutó, cd) trágyatároló, komposztáló, ce) siló, ömlesztettanyag tároló. d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges. e) a telekhatárok mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő. f) az övezet területén lévő értékes faállomány megtartandó, g) az övezet telkeinek kialakítása, felújítása, azokon új építmény elhelyezése csak a meglévő értékek megőrzésével, az azokhoz való illeszkedés figyelembe vételével történhet
44
h) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig. (4) Az állattartó létesítmények beépítésre nem szánt területének Kb-Á jelű övezete a) az állatok tartátáshoz, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a 2. számú melléklet 15. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el, c) az övezetben lakóépület és üzemanyagtöltő nem helyezhető el, d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a telekhatárok mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő, f) az övezet területén lévő értékes faállomány megtartandó. (5) A rekreációs területek Kb-R jelű övezete a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, vendéglátó-, sportlétesítmények, közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) állat ól, állatkifutó, bg) trágyatároló, komposztáló, bh) folyadék és gáztároló, bi) építménynek minősülő zászlótartó oszlop c) az övezetben nem helyezhető el ca) lakóépület, cb) üzemanyagtöltő, cc) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cd) siló, ömlesztettanyag tároló d) a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) az övezetben igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők, f) az övezetben parkoló kialakítható, g) az övezet területén lévő értékes növényállomány megtartandó. (6) A technikai sporttevékenység területének Kb-SpT jelű övezete a) sportlétesítmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, vendéglátó, a sportolási rendeltetéshez kapcsolódó kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények, kalandpark, a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy,
45
c)
d) e) f) g)
h)
bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) folyadék és gáztároló, bg) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, bh) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete az építési övezetben nem helyezhető el: ca) lakóépület, cb) üzemanyagtöltő, cc) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cd) állat ól, állatkifutó, ce) trágyatároló, komposztáló, cf) siló, ömlesztettanyag tároló az övezetben technikai sportlétesítmény akkor helyezhető el, ha a környező lakóterületek határán az előírt zajhatárértékek betarthatók és a környezetre vonatkozó levegőminőségi előírások betartása folyamatosan biztosítható, a telkeken 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, az övezetben parkoló kialakítható, az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: ga) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani, gb) a parkolók fásítva alakítandók ki, 3 parkolóhelyenként 1 nagy lombkoronát növelő fa telepítése szükséges, gc) a sportpályák, sportolási célú területek telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő, gd) a sportpályák burkolati anyagaként csak talajszennyezést nem okozó anyagok alkalmazhatók, ge) az övezetben a zöldfelület számításába csak a füves sportpályák és a tényleges zöldfelületek számíthatók be 100 %-os mértékben, a megengedett legnagyobb épületmagasság 12 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 18 m magasságig.
(7) A kőfejtő bejáratainak és az azokhoz kapcsolódó pincéknek a Kb-BK jelű övezete a) a terepszinten és a terepszint alatt kialakult – az övezet lehatárolt területén kívül eső, de az övezetbe tartozó bejáratokhoz kapcsolódó – járataiban a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, vendéglátó-, szolgáltató-, oktatási- és sportlétesítmények, közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, a pihenés, a testedzés, a játék létesítményei, szállásférőhelyek, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) állat ól, állatkifutó, bg) trágyatároló, komposztáló,
46
bh) folyadék és gáztároló, bi) építménynek minősülő zászlótartó oszlop c) az övezetben nem helyezhető el: ca) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, cb) siló, ömlesztettanyag tároló d) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges. (8) A burkolt vagy fásított köztér Kb-Kt jelű övezete a) a pihenést, rekreációt szolgáló, vendéglátó-, szolgáltató-, sport-, a közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, a dísz és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, b) az övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy, bc) hulladéktartály-tároló, bd) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, be) kerti építmény, bf) építménynek minősülő zászlótartó oszlop c) az övezetben nem helyezhető el: ca) állat ól, állatkifutó, cb) trágyatároló, komposztáló, cc) folyadék és gáztároló, cd) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, ce) siló, ömlesztettanyag tároló d) a telkeken 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartása szükséges, e) a sétányt kétoldali fasorral és zöldsávval kell kiépíteni, f) fásításhoz a tájra jellemző fajokat, vagy azok faiskolai fajtáit, változatait kell alkalmazni.
IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 52. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tárnok nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 27/2003. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 22/2004. (VII. 16.) számú , a 23/2004. (VII. 16.) számú, a 8/2004. (X.26.) számú, a 33/2004. (XII. 22.) számú, a 1/2005. (I.20.) számú, a 14/ 2006. (VI. 6.) számú, a 15/2006. (VI.6.) számú, a 22/2007. (X. 30.) számú, a 42/2007. ( XII.21.) számú, a 22/2008. (X.22.) számú, a 27/2008. (XII.31.) számú, a 28/2008. (XII.23.) számú és a 8/2009. (III.26.) számú. (3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tárnok nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 27/2003. (XII.23.) számú rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 4/2010. (III.29.) számú rendelet, valamint az azt módosító 26/2011.(XII.22.), a 15/2013. (VI.21.), valamint a 25/2013.(XII.13.) számú önkormányzati rendelet.
47
Dr. Simon Mária jegyző
Szolnoki Gábor polgármester
Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2014. ………-i ülésen fogadta el. A rendelet kihirdetve: 2014. ……………… Hatálybalépés: 2014. ……………….. A kihirdetés megtörténtét igazolja:
48
1. sz. melléklet: M = 1 : 2000 méretarányú Módosított Szabályozási Terv (SZT-M/2013. 1-8. szelvény) 2. sz. melléklet: Fogalom-meghatározások 1. Áttört kerítés: Áttörtnek az a kerítés minősül, amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45 fokos szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50 %-án takarja. 2. Bruttó szintterület: Az összes építményszint bruttó (falakkal együtt mért) területe. 3. Csurgó-távolság: Az eresz külső függőleges síkja és a hozzá tartozó falsík közötti távolság. 4. Egyszintű növényzet: Gyepszint. 5. Fő rendeltetésű épület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő önálló rendeltetési egységeket tartalmazó, a területhasználatot nem zavaró épület. 6. Hagyományos utcakép: Az oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kiosztása, anyagválasztásai és építészeti díszítő elemei. 7. Kétszintű növényzet: gyep- és lombkoronaszint együttesen. 8. Homlokzatmagasság: az adott homlokzat – az építmény terepcsatlakozása feletti – vetületének átlagos magassága. 9. Háromszintű növényzet: gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen. 10. Jelentős átépítés, bővítés: az épületek épületmagasságát, szélességét, tetőhajlásszögét, burkolati anyagait valamint fő szerkezeti elemeit megváltozató építési tevékenység. 11. Kialakult állapot: A vonatkozó előírásoktól eltérően kialakult legkisebb telekterület-méret, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legnagyobb épületmagasság, legkisebb zöldfelület. 12. Kiegészítő, vagy másodlagos rendeltetésű építmény: Az övezet rendeltetése szempontjából nem meghatározó önálló rendeltetési egységeket tartalmazó építmény, mint: a) járműtároló, b) nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló), c) kazánház, d) műterem. 13. Nem mobil lakókocsi: Helyhez kötött, nem kerekeken álló lakókocsi. 14. Lapostető: minden, 10% alatti lejtésű tetőfelületet. 15. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény,: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. 16. Meredek lejtés: A 40%-os lejtésnél nagyobb lejtésű terület. 17. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegy felőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó – támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.
49
18. Természetes színű tetőfedés: piros és barna, vagy azok árnyalatai. 19. Vendéglátás: A gazdasági tevékenységek közé nem sorolt olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében ételeket és italokat készítenek (jellemzően helyben fogyasztásra) és ezzel összefüggő szórakoztató, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújtanak. 20. Zavaró hatású tevékenység: Mindazon tevékenység, amely: a) jogszabály vagy a környezetvédelmi felügyelőség által előírt környezeti hatástanulmányhoz, b) telepengedélyhez kötött, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével, manipulálásával jár. 21. Zöldfelület kialakítási kötelezettségű terület: a SZT-en ábrázolt területen a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület részeként kötelezően zöldfelület alakítandó ki az övezeti, építési övezeti előírásokban meghatározott szintű növénytelepítéssel.
50
3. sz. melléklet: Beépítésre szánt építési övezetek Az egyes táblázatokban a beépítési módok jelölése: Szabadonálló beépítésmód jele: Oldalhatáron álló beépítésmód jele: Zártsorú beépítésmód jele: Kialakult beépítésmód jele:
SZ O Z K
LAKÓTERÜLET 3/A. számú táblázat – Kisvárosias lakóterület építési övezetei Építési övezet jele
Beépítési mód
Lk-1 Lk-2 Lk-3 Lk-4 Lk-5
Z SZ Z SZ SZ
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 1200 20 900 18 400 14 1500 30 900 25
legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 35 25 25 60
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 40 10,5 35 7,5 50 7,5 50 9,0 30 12,5
3/B. számú táblázat – Kertvárosias lakóterület építési övezetei Építési övezet jele
Beépítési mód
Lke-1 Lke-2 Lke-2* Lke-3 Lke-4 Lke-5 Lke-6 Lke-7 Lke-8 Lke-9
O O O O Z SZ O O SZ O
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 600 16 600 16 600 16 800 20 400 10 800 20 1500 16 700 15 700 16 600 16
legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 50 50 50 60 60 50 50 50 50
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 30 4,5 30 5,5 30 5,5 30 5,5 30 7,5 30 7,5 30 4,5 30 5,0 30 6,0 30 7,5
legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 40 40
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 30 4,5 30 4,5 30 4,5
3/C. számú táblázat – Falusias lakóterület építési övezetei Építési övezet jele
Lf-1 Lf-2 Lf-3
Beépítési mód
O O O
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 1000 16 800 20 600 18
51
VEGYES TERÜLET 3/D. számú táblázat – Településközpont terület építési övezetei Építési övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Vt-1 O 700 20 20 60 (30*) 7,5 Vt-2 O 3000 16 50 20 4,5 (15,0**) Vt-3 SZ 2000 30 20 70 12,5 Vt-4 SZ 7000 50 30 30 7,5 Vt-5 SZ 1500 30 20 50 10,5 Vt-6 Z 500 14 20 50 6,0 Vt-6* Z 500 14 20 50 6,0 Vt-7 SZ 2000 30 35 35 7,5 Vt-8 Z 100 6 (10***) 10 80 5,0 Vt-9 SZ 5000 30 20 50 6,0 Vt-10 SZ 3000 30 15 30 7,5 (12,0**) Vt-11 SZ 2000 20 10 80 6,5 * kizárólag lakó rendeltetésű épület építése esetén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség ** a megadott épületmagasság csak templomtorony, harangláb, reklámépítmény építése esetén alkalmazható *** saroktelek esetén
3/E. számú táblázat – Intézmény terület építési övezetei Építési övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Vi-1 SZ 7000 30 30 60 7,5 Vi-2 SZ 10000 30 60 20 7,5 Vi-3 K** 400 K*** K*** 75 6,0 Vi-4 SZ 20000 150 30 50 12,5 (18,0*) Vi-5 SZ 1200 16 20 60 6,0 * a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény, reklámépítmény építése esetén alkalmazható ** a kialakult beépítési módú tömbben az építési hely határait a tömbre jellemző épület-elhelyezés figyelembe vételével kell meghatározni *** a kialakítható telek legkisebb szélességét, a legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítés figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni
GAZDASÁGI TERÜLET 3/F. számú táblázat – Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei Építési övezet jele
Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3 Gksz-4 Gksz-5 Gksz-6 Gksz-7
Beépítési mód
SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 2500 25 1500 40 2500 20 10000** 60 10000** 40 5000** 40 3500 80
legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 30 35 20 20 40 40
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 40 7,5 (15,0*) 35 9,0 (15,0*) 30 7,5 (15,0*) 50 12,0 (18,0*) 40 9,0 (18,0*) 40 9,0 (15,0*) 30 7,5 (15,0*)
* a megadott épületmagasság csak reklámépítmény és egyéb, a terület hasznosításához szükséges építmény építése esetén alkalmazható. ** kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés
52
3/G. számú táblázat – Ipari terület építési övezetei (nem jelentős mértékű zavaró hatású) Építési övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Gip-1 SZ 4000** 30 30 40 9,0 (15,0*) Gip-2 SZ 5000 70 25 50 10,5 (15,0*) Gip-3 SZ 5000 50 25 40 12,0 (18,0*) Gip-4 SZ 5000 50 25 40 12,0 (18,0*) Gip-5 SZ 10000** 50 25 50 15,0 (18,0*) Gip-6 SZ 20000** 80 25 50 15,0 (18,0*) * a megadott épületmagasság csak reklámépítmény és egyéb, a terület hasznosításához szükséges építmény építése esetén alkalmazható. ** kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés
ÜDÜLŐTERÜLET 3/H. számú táblázat – Hétvégi házas terület építési övezetei Építési övezet jele
Üh-1 Üh-2
Beépítési mód
SZ SZ
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 550 14 500 16
legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 60
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 20 4,5 20 5,5
KÜLÖNLEGES TERÜLET 3/I. számú táblázat – Különleges terület építési övezetei Építési övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) K-Sá SZ 10000**** 70 70 15 5,5 (15,0*) K-Sp SZ 30000**** 100 60 30 6,0 (18,0*) K-Rá SZ 6000 90 80 10 6,0 (18,0*) K-Mü SZ 3000 50 40 30 6,0 (15,0*) K-Kö K** K*** K*** K*** 40 K*** * a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény, reklámépítmény építése esetén alkalmazható ** a kialakult beépítési módú tömbben az építési hely határait a tömbre jellemző építmény-elhelyezés figyelembe vételével kell meghatározni *** a kialakítható telek legkisebb területét, szélességét, a legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítés figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni **** kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés
53
4. sz. melléklet: Beépítésre nem szánt övezetek Az egyes táblázatokban a beépítési módok jelölése: Szabadonálló beépítésmód jele: SZ Oldalhatáron álló beépítésmód jele: O Kialakult beépítésmód jele: K KÖZLEKEDÉSI TERÜLET 4/A. számú táblázat – Közúti közlekedési terület övezetei Övezet jele
Kategória
Szabályozási szélesség / védőtávolság* (m)
Tervezési osztály
K.I.A. M7 autópálya K.III.B. KÖu-2 országos főút 7. sz. főút K.V.B Autópálya lehajtók, 8104 j. út, 81104 j. KÖu-3 országos mellékút - települési főút út B.IV.c.B. 81104. j. út, 81105 j. út B.V.c.B Rákóczi u., Hazatérők útja, Halász KÖu-4 települési gyűjtőút József u., Vereckei u., Berki út gyűjtőút K.V.B Szőlőhegyi út, Pusztazámori út KÖu-5 lakóút B.VI.d.C K.VI.C B.VI.d.C KÖu-6 ipari és mezőgazd. kiszolgáló út Nyugati ipari és mezőgazd. feltáró út, gazdasági területek útjai vegyes használatú utak, B.VI.d.C KÖu-7 önálló kerékpárutak, B.VII., gyalogutak B.VIII. *Az útpálya tengelyétől mért védőtávolságon belül az építmények elhelyezéséhez a kezelő hozzájárulása szükséges
KÖu-1
gyorsforgalmi út
60/100-100 40/100-100 30/50-50
22/
18-22/-
8-12/12-24/12-18/6-10/4/-
ZÖLDTERÜLET 4/B. számú táblázat – Zöldterület övezetei Övezet jele
Beépítési mód
Zkp Zkk
SZ SZ
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 6000 30 1000 15
legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 60
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 2 4,5 3 4,5
legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 70
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 0 0 -
ERDŐTERÜLET 4/C. számú táblázat – Erdőterület övezetei Övezet jele
Ev Eg
Beépítési mód
-
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) 50000 100 10000 70
54
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 4/D. számú táblázat – Mezőgazdasági terület övezetei Övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható A beépítésnél alkalmazható legkisebb legkisebb legnagyobb területe szélessége zöldfelületi beépítettség épület(m2) (m) arány (%) (%) magasság (m) Má SZ 20000 50 70 1 4,5 (15,0**) Mf-1 SZ 3000 (6000*) 16 (30*) 60 3 5,5 (15,0**) Mf-2 SZ 5000 50 60 3 7,5 (15,0**) Mf-3 SZ 7000 60 60 3 5,5 (15,0**) Mf-4 SZ 20000 60 60 3 5,5 (15,0**) Mko SZ 50000 50 80 1 4,5 Mk-1 SZ 1500 16 70 3 4,5 Mk-2(*) SZ 1000 18 70 3 4,5 (5,5) Mk-3 K*** K**** K**** K**** K**** 3,0 * lakóépületet is befogadó beépíthető telek minimális mérete ** a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény építése esetén alkalmazható. *** a kialakult beépítési módú tömbben az építési hely határait a tömbre jellemző építmény-elhelyezés figyelembe vételével kell meghatározni **** a kialakítható telek legkisebb területét, szélességét, a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettséget, a legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítés figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni (*) (5,5) az Mk-2* jelű övezetben a terepadottságok miatt a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 4/E. számú táblázat – Vízgazdálkodási terület övezete Övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható legkisebb legkisebb területe szélessége zöldfelületi (m2) (m) arány (%) V SZ* 10000 70 70 * az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 2 5,5
TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET 4/F. számú táblázat –Természetközeli terület övezete Övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m) Tk K* 10000 70 * a kialakult beépítési módú telken új épület nem helyezhető el
legkisebb zöldfelületi arány (%) -
A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség épület(%) magasság (m) 0 -
55
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET ÖVEZETEI 4/G. számú táblázat – Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei Építési övezet jele
Beépítési mód
Az építési telek kialakítható legkisebb területe szélessége (m2) (m)
A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelületi beépítettség épületarány (%) (%) magasság (m) (**) terepszint alatt (**) terepszint alatt Kb-T SZ 7000 80 90 2 5,5 (15,0*) Kb-Á SZ 5000 50 80 5 5,5 Kb-R SZ 6000 60 80 2 4,5 Kb-SpT SZ 20000 200 80 2 12,0 (18,0*) Kb-BK O 3000 40 20 (0**) 5 (20**) 6,5 Kb-Kt SZ 2000 12 20 5 4,5 * a megadott épületmagasság csak az övezet fő rendeltetéséhez szükséges építmény építése esetén alkalmazható ** a kőfejtő terepszint alatt kialakult – az övezet lehatárolt területén kívül eső, de az övezetbe tartozó bejáratokhoz kapcsolódó – járataiban
56
5. sz. melléklet: Kötelező szabályozási elemek a) a belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás, b) a beépítésre szánt területek határa, c) a beépítésre szánt területek területfelhasználási besorolása, d) a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási besorolása, e) szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár), f) szabályozási szélesség, g) építési övezet, övezet határa, h) építési övezet, övezet jele és a hozzá rendelt szabályozási tartalmak, - a beépítési mód, - a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, - a legkisebb zöldfelület mértéke, - a megengedett legnagyobb épületmagasság, - a kialakítható legkisebb telekterület, - a kialakítható legkisebb telekszélesség, i) zöldfelület kialakítási kötelezettségű terület*, j) biológiailag aktív felületként megtartandó növényállomány, k) építési hely és határainak a telekhatártól mért távolsága, l) kötelező megszüntető jel (tervezett közterületen), m) nem beépíthető területsáv, 6. sz. melléklet: Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek 1)
2)
3)
Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek a) nyilvántartott régészeti lelőhely határa és száma, b) műemlék, c) műemlék telke, d) műemléki környezet határa, e) helyi értékvédelmi terület határa, f) helyi egyedi művi érték, g) helyi egyedi védelemre javasolt művi érték. Táj- és természetvédelmi elemek a) országos ökológiai hálózat magterületének, puffer-területének és az ökológiai folyosó övezetének határa, b) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa, c) egyedi tájérték, d) tájképvédelmi terület határa. Védőterületek, védősávok, korlátozások a) védőterület, védőtávolság, védősáv határa, b) felszíni víz parti sávja és védvonala, c) közművek, hírközlési létesítmények elemei, d) a rádióállomás (hírközlési vevőállomás) védőövezetének határa.
57
7. sz. melléklet: Javasolt szabályozási elemek a) javasolt telekhatár, b) javasolt megszüntető jel, c) belterületi határ javasolt megszüntető jele, d) javasolt területfelhasználás határa, e) a mindenkori telekhatárhoz viszonyított elő- oldal és hátsókert irányadó mérete, beépítésre alkalmas terület f) kialakítható telekszám, g) kialakítható önálló rendeltetési egységek száma, h) kerékpárút, gyalogút, gyalog- és kerékpárút nyomvonala, i) jelentős felszíni gépjárműparkoló javasolt területe és férőhely száma, j) helyi egyedi védelemre javasolt emlékművek, k) helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület határa, l) javasolt közterületi fásítás. 8. sz. melléklet: Tájékoztató elemek a) belvízzel veszélyeztetett terület, b) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa, c) forrás, d) intézmények jele, e) szöveges tájékoztató elemek, f) a közigazgatási határtól mért 200 méteres sáv határa.
58
FÜGGELÉKEK 1. számú függelék: lelőhelyek listája
Ex-lege országos védelem alatt álló, nyilvántartott régészeti
Nr. 1.
Lelőhely neve Szőlőhegy
Azon 11814
MRT 7/31/1.
2.
Nagy-Berki-dűlő
11815
7/31/2.
3.
Ötházpuszta
11816
7/31/3.
Korszak késő-rézkor középső-bronzkor népvándorlás-kor avar honfoglalás-kor Árpád-kor késő-középkor újkőkor középső-bronzkor késő-vaskor, kelta római-kor
népvándorlás-kor Árpád-kor késő-bronzkor római-kor
Jelenség település település település település település település település szórvány település település épület sír éremlelet település település település település épület település település település település
Nyilvántartott hrsz. 048, 050/8-18, 051, 041; 042/21,22,25,26,29-31,3440,77
0174, 063/1,7,8, 064/1-8, 80018114, 067, 066/2, 3928/1,2, 3929/1,2, 3932/1,2, 4913/3,4, 4914/3, 4915/1,2, 4917/3, 4918/1, 4919, 4920/5-7, 4921/1,3, 4923/2, 4924, 4925, 4928/1, 4929/2,3, 4932/1, 4933, 4934/2,3, 4935, 4936/7,8, 4938, 4939, 4942, 4943, 4947, 4948/2 015/15,17,19,22,24,31-34,46-48, 016/1, 017/11,13, 012, 3932/4-7, 3307/13, 041, 047/2-4, 048, 050/7, 1741/7,20,29-32,34,40,43-48, 1742/2, 1743/2-4, 1744/1-4, 1745/1-3, 1746/1,2, 1747/1,2, 1748/1, 1749/2, 1750, 1751/1,2, 1752, 1753, 1754/1,2, 1755, 1756, 1757/2,3,4,5,7 3951, 3954-3959, 090/24, 092/2,10,19,21,22
4.
Nagy-Berki-dűlő
11817
7/31/4.
5.
Újtelep
11818
7/31/5.
6.
Izvori-dűlő
11819
7/31/6.
őskor római-kor
7.
Falun felüli rét-föld
11820
7/31/7.
8.
Szőlő-hegy
11821
7/31/8.
középső-bronzkor késő-bronzkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor Árpád-kor
település település épület sírkő szobor sír település település település település
9.
Belterület
11822
7/31/9.
római-kor középkor késő-középkor
település település templom
10.
Jobbágyi Felső-vetődűlő Jobbágyi Másodikvető-dűlő Jobbágyi Felső-vetődűlő
11823
7/31/10.
népvándorlás-kor, avar
település
4859/1, 4860/1,2, 4861/2, 4862/1, 4863-4865, 4867/2, 4868/1,2, 4869/1,2, 4873, 4874, 4876, 63/2, 66, 67, 69, 72-75, 79/1-4, 80, 83, 84/1,2, 85-88, 89/4-7, 90-105, 106/1-6, 107/2, 331/3-5, 108, 109, 110/1,2, 111/3,4, 112/1-5, 113116, 117/1-3, 118-127, 128/2,3, 131-133, 134/3,6,7, 135 0200/10-18,20, 0174
11824
7/31/11.
Árpád-kor
település
0198/10,11,67
11825
7/31/12.
népvándorlás-kor népvándorlás-kor, avar
település település
13.
Alsó-rét
11826
7/31/13.
Árpád-kor
település
094/2,3,5,6, 095/3-6,12,13, 18,20,22,24,26,28, 3217, 0100, 0101/3-5, 3636-3640, 06/50-53, 331/1, 736, 592, 594, 596/2, 600/1,4,5,10,12,15, 601/3,4, 602/3,4, 603/3,4, 605/1, 608/1, 609/1, 610/1,2, 615/3,4, 617/2,5, 618, 622/2-5,20-26,3739,56, 651/1-7,
14.
Kis-berki-dűlő
11827
7/31/14.
középső-újkőkor középső-bronzkor
település település
11. 12.
Árpád-kor késő-bronzkor népvándorlás-kor középkor
0174, 0207/5, 090/4,12-15,23,24,
012, 013/18,19,22,46-48,50,58,59, 3619/1-5, 3620/, 3621/1,2,
59
római-kor kora-vaskor
település település
őskor római-kor népvándorlás-kor római-kor késő- római-kor késő-rézkor késő-bronzkor ismeretlen-kor
település település település sír sírkő település település sír
3622/1-6, 3301/2-7, 3302, 3303/1,2,4-7, 3304/1,2, 3305, 3306, 3307/9,10,12-17, 3316, 3323, 3324/1, 3325/1,2, 3326, 3327, 3339/2, 075/2 0207/11
15.
Zsidó temető
11828
7/31/15.
16.
Temető
11829
7/31/16.
17.
Tárnok-liget
11830
7/31/17.
18.
Berki-puszta
11831
7/31/18.
középső-újkőkor rézkor késő-vaskor, kelta
település település település
19.
Tárnok-liget Vörösmarty utca 36. Jobbágyi Felső-vetődűlő II. Jobbágyi Felső-vetődűlő III. Jobbágyi Felső-vetődűlő IV. Jobbágyi Felső-vetődűlő V. Jobbágyi Felső-vetődűlő VI. Sóskút - Malomárok Sóskút – M7-es autópálya
11832
7/31/19.
késő-bronzkor
sír
3960/2-4, 3971, 3972, 094/5,6, 3216, 3217, 242, 252-260, 1604, 1262/1, 1262-1271, 1273, 2538, 2399-2403, 2417-2424/1,2, 2425, 2426, 2384-2389, 2398, 2444-2506, 2508-2517, 2557, 2558, 2567, 2574-2577, 2579-2582, 2589, 2596, 2597/1,3,4, 2601, 2602, 2603, 066/2, 3928/1, 3929/2, 3930, 3931, 3932/1, 3934/1,2, 080/3, 075/2, 3314/1, 3335-3338, 3339/2, 3907/1,2, 3340, 3341/510, 3342, 3343/1,2, 3344/1,2 1143
66060
7/31/20.
római-kor
település
0101/4-6
66066
7/31/21.
római-kor
település
097
66072
7/31/22.
római-kor
település
0104/11-13
66078
7/31/23.
római-kor
település
0104/11-12
66080
7/31/24.
római-kor
település
0104/7
11440 11441
7/26/6. 7/26/7.
honfoglalás-kor újkőkor középső-bronzkor
szórvány település település temető település temető település település település település település szórvány
0174 0174, 090/23, 086
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
késő-bronzkor
27.
Érd - MRT 7. 9/1. lelőhely
10268
7/9/1.
késő-vaskor, kelta Árpád-kor újkőkor kora-bronzkor középső-bronzkor római-kor
052/12, 053, 054/2, 054/2,510,12,13,43,45,47
60
2. számú függelék: A települést érintő, országos és helyi védelem alatt álló épületek, építmények listája és a műemléki környezet alá eső ingatlanok 1.
Műemlékek: a) római katolikus egyház Rózsafüzér királynéja temploma (hrsz.: 87), b) a templom előtti Nepomuki Szent János szobor (hrsz.: 331/5), c) a temetőben található Szent Rókus kápolna (hrsz.: 262). 2. Műemléki környezet: a) római katolikus egyház Rózsafüzér királynéja temploma és a templom előtti Nepomuki Szent János szobor SZT-en kijelölt környezete (hrsz.: 86-88, 105, 331/5 ingatlanok, 416, 420 ingatlanok egy része), b) a temetőben található Szent Rókus kápolna SZT-en kijelölt környezete (hrsz.: 492/1595/4, 260, 262-273 ingatlanok, 248, 250, 254, 256, 377, 504, 3635, 0100 ingatlanok egy része). 3. Helyi egyedi védelem alatt áll: épületek, valamint egyes épületek építészeti elemei a) a Fő utca 9. lakóház homlokzata, b) a Fő utca 16., 38., 59., és 74. alatti épületek, c) a Kossuth utca 2. lakóház homlokzata és kapuja, d) a Kossuth utca 8, 13.,24., 32., és 44. épületei, a 29. kerítése és pincéje, e) a Halász utca 3. épület homlokzata, a 25. épület, f) a Marton utca 13. épület és pincéje. egyéb emlékek a) az öreghegyi kőkereszt, b) a Fő utcai Szent György kép, c) a Zapánszky pincesorai, d) a kegyeleti parkban található két világháború áldozatainak emlékoszlopa. 4. Helyi egyedi védelemre javasoltak a közterületeken található alábbi emlékművek: a) az ’56-os kopjafa, b) a millenniumi emlékoszlop, c) a március 15. emlékhelye, d) a díszpolgárok emlékműve, e) az újratelepítés 280 éves évfordulóját megörökítő emlékkő.
61
3. számú függelék: 1) 2)
3)
A települést érintő természetvédelmi kategóriák
Országos jelentőségű természetvédelem („Ex lege” védett területek) a) védett forrás. Helyi jelentőségű természetvédelem a) Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a helyi jelentőségű természeti emlékek védelméről szóló 15/2004. (IV.28.) számú rendeletének 1. sz. mellékletében felsorolt helyi jelentőségű természetvédelmi értékek. Országos ökológiai hálózat területei a) magterületek, b) ökológiai folyosók, c) puffer területek.
4. számú függelék: A helyi jelentőségű természeti értékek listája 1) Nyilvántartásba vett helyi jelentőségű természeti értékek: a) 067 hrsz-ú terület (tó), b) 068 hrsz-ú terület (árok), c) 069 hrsz-ú terület (tópart), d) 4655 hrsz-ú területet keresztező, nem lejegyzett úttól az Érd felé eső terület, e) 060/5 hrsz-ú terület (Hegytető-Öreghegy), f) 057/14 hrsz-ú terület (Hegytető-Újhegy), g) 090/4 hrsz-ú terület, h) 090/23 hrsz-ú terület, i) 090/24 hrsz-ú terület védő zöld területe, j) 4280 hrsz-ú terület. 2) Nyilvántartásba vételre javasolt helyi jelentőségű természeti területek: a) 0140 hrsz-ú terület SZT-en jelölt délnyugati része.
62
5. számú függelék: Invazív és legelterjedtebben allergiát okozó fafajok listája Invazív fafajok Magyar név Bálványfa Akác Orgona Zöld juhar Keskenylevelű ezüstfa
Tudományos név Ailanthus altissima Robinia pseudo-acacia Syringa vulgaris Acer negundo Elaeagnus angustifolius
Invaziv lágyszárú gyomnövények Magyar név Tudományos név Kanadai aranyvessző Solidago canadensis Magas aranyvessző Solidago gigantea Ürömlevelű parlagfű Ambrosia artemisiifolia Süntök Bryonia alba Selyemkóró Asclepias syriaca Legjelentősebb allergén fafajok Magyar név Tudományos név Corylus avellana közönséges mogyoró Betula pendula közönséges nyír Alnus glutinosa enyves éger Castanea sativa szelídgesztenye Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy Ulmus leavis vénic szil Salix alba fehér fűz Ailanthus altissima bálványfa
63
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 0036 23 387 041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2014. június 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás helyi szabályozását az 21/2008. (X.22.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza. Az elmúlt időszakban a központi szabályozás jelentősen megváltozott. A települési folyékony hulladék fogalma helyett a „nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz” fogalma került bevezetésre. A központi szabályozást a hulladékról szóló törvény helyett a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) tartalmazza. Emellett 2013. november 29-én került kihirdetésre a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI.29.) Kormányrendelet. A Vgtv. 4. § (2) bekezdés d) pontja előírja, hogy a települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről. A Vgtv. 45. §. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletben kell megállapítania a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére vonatkozó szabályokat. A Vgtv. 44/C. § (2) bekezdése állapítja meg az önkormányzati rendelet tartalmára vonatkozó rendelkezéseket. Ennek megfelelően „a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
1. oldal/3
f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket”. A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet számos szakmai eleme megfelel a követelményeknek, ezeket átveszi az új szabályozás. A díjra vonatkozó rendelkezés változatlan. Ugyanakkor a jelenlegi rendelet nem tartalmazza a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, ezeket beépítjük az új rendeletbe. Fentiek alapján javasolom a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 21/2008. (X.22.) számú önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését és új rendelet elfogadását. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztésben kifejtettek egyben a jogszabály indokolása is. Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi rendelet-tervezetet fogadja el. A rendelet elfogadásához az Mötv. alapján minősített többség szükséges. Tárnok, 2014. június 11.
Szolnoki Gábor polgármester
Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző
2. oldal/3
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) alapján Rendelettervezet címe:
nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízről
Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen Társadalmi, gazdasági hatás: A magasabb szintű jogszabályokkal összhangban a közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének helyi szabályai aktualizálásra kerülnek.
Költségvetési hatás:
Környezeti, egészségügyi következmények:
Adminisztratív terheket befolyásoló hatás:
Egyéb hatás:
Nincs.
A magasabb szintű jogszabályokban előírt elvárásoknak megfelelően a helyi szabályozás elősegíti a környezetvédelmi és egészségügyi előírások érvényesítését.
Nincs.
Nincs.
A rendelet megalkotása szükséges, mert: A Vgtv. 45. §. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletben kell megállapítania a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére vonatkozó szabályokat. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: Mulasztásos törvénysértést követ el a Képviselő-testület A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi: Szervezeti: Rendelkezésre állnak. Rendelkezésre állnak.
Tárgyi: Rendelkezésre állnak.
3. oldal/3
Pénzügyi: Rendelkezésre állnak.
Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …./2014. (.) számú önkormányzati RENDELETE
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízről
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja a szennyvíz közcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlanokon álló építmények használata során keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi szabályok meghatározása. 2. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésével, szállításával és ártalommentes elhelyezésével összefüggő közszolgáltatás teljes körére terjed ki. (2) A rendelet területi hatálya Tárnok Nagyközség közigazgatási területére terjed ki. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatást ellátó szolgáltatóra, b) a település közigazgatási területén a közüzemi csatornahálózattal ellátott, de arra rá nem kötött ingatlan, továbbá a közüzemi csatornahálózattal el nem látott területen lévő ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére, az ingatlant egyéb jogcímen használóra (továbbiakban: ingatlantulajdonos) akinél a háztartási szennyvíz keletkezik. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely 3. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét az Érd és Térségi Hulladékkezelési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosult és köteles ellátni. (2) A közszolgáltató által szállított, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. XI. Budapest, Hunyadi utca 16. szám alatt lévő, XXI. Budapest, Rév utca 3. szám alatt lévő, valamint a XXIII. Budapest, Meddőhányó utca 1. szám alatti, erre a célra kialakított műtárgyban kell elhelyezni. 4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására irányuló közszolgáltatás ellátásának rendje 4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz Tv. szerinti előírásoknak megfelelő összegyűjtéséről. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtését, rendszeres elszállítását annak összegyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak történő átadással az ingatlantulajdonosnak kell biztosítani.
(3) Az ingatlantulajdonos ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezéséről a rendeletben meghatározott módon, a közszolgáltatás igénybevétele és a rendeletben megjelölt közszolgáltató útján köteles gondoskodni. (4) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatást szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni. Az éves igénybevétel kötelezettsége a közszolgáltatóhoz bejelentett nem használt ingatlanra nem vonatkozik. Az évente 6 hónapnál kevesebbet használt és a közszolgáltatóhoz bejelentett ingatlan tulajdonosa szükség szerint, de legalább minden második évben köteles igénybe venni a közszolgáltatást. (5) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását a szolgáltatást igénybe vevőnek kell a szolgáltatónál megrendelnie. (6) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére és elszállítására vonatkozó szerződés a közszolgáltatás megrendelésével az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató között jön létre. Ennek keretében a közszolgáltató köteles a közszolgáltatást a megrendelés beérkezésétől számított 24 órán belül elvégezni. 5. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei 5. § (1) A közszolgáltató teljes körűen ellátja a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatást. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése és elszállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, csepegést és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. (3) Amennyiben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése és szállítása közben szennyeződés keletkezett, a közszolgáltatónak a szennyezett területet haladéktalanul tisztítania és fertőtlenítenie kell. (4) A közszolgáltató köteles járművei tárolására a közegészségügyi, környezetvédelmi és építési előírásoknak megfelelő telephelyet biztosítani. (5) A közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződést fel kell mondani, amennyiben a szennyvizet nem a 3. § (2) bekezdés szerint kijelölt helyen üríti le. 6. Közszolgáltatási szerződés tartalma 6. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni: a) a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait, b) a szerződés tárgyát, c) a közszolgáltatási szerződés időtartamát, d) a teljesítés helyét, e) a feladat ellátására vonatkozó szabályokat, f) a felek jogait és kötelezettségeit, g) a közszolgáltatási díj megállapításának módját, h) a szerződés módosításának, felmondásának módját.
7. Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei 7. § (1) Az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére szolgáló közműpótló berendezés kialakítását a tulajdonos az ingatlanon belül és az építési hatóság által engedélyezett, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályokban meghatározott módon köteles megoldani. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről e rendeletben szabályozott módon az ingatlantulajdonos a szolgáltatás kötelező igénybevétele útján köteles gondoskodni. (3) A tulajdonos a ténylegesen elszállított szennyvíz mennyisége után a szennyvíz-szállító eszköz mérőberendezése alapján köteles a közszolgáltatónak számla ellenében e rendelet szerinti díjat megfizetni. 8. A közszolgáltatás díja 8. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatás igénybevételének díja: 1.455,- Ft/m3 + áfa. 9. Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 9. § A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat (név, lakóhely vagy székhely, az ingatlan ideiglenes vagy tartós használatára vonatkozó adat) kizárólag a közszolgáltatás végzéséhez tartja nyilván és kezeli az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. 10. Hatályba léptető és záró rendelkezések 10. § (1) E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 21/2008. (X.22.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 29/2008. (XII.23.) számú, a 8/2010. (VI.28.) számú, az 1/2011. (II.11.) számú, a 25/2011. (XII.22.) számú, a 10/2012.(III.23.) számú, és a 24/2013.(XII.13.) számú önkormányzati rendeletek.
Szolnoki Gábor polgármester
Dr. Simon Mária jegyző
Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2014. ………-i ülésen fogadta el. A rendelet kihirdetve: 2014. ……………… Hatálybalépés: 2014. július 1. A kihirdetés megtörténtét igazolja:
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. június 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a Képviselő-testület 2014. évi II. féléves munkatervére . Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Képviselő-testület féléves munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a 2014. június 6-ig beérkezett és képviselőtestületi döntést igénylő javaslatokat, a Képviselő-testület előterjesztésekkel kapcsolatos döntéseit, valamint a jogszabályok által előírt napirendi pontokat. Az SZMSZ értelmében a kötelezően tárgyalandó, ülésszakokra bontott munkatervet a képviselő-testület az ülésszakot megelőző hónap utolsó ülésén fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához az Mötv. alapján egyszerű szótöbbség szükséges.
Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete - a határozat mellékletét képező - 2014. évi II. féléves munkatervét elfogadja. A határozatról értesítést kapnak az SZMSZ-ben meghatározottak, valamint az érintettek. Tárnok, 2014. június 10.
Törvényességi ellenőrzés dr. Simon Mária jegyző
Szolnoki Gábor polgármester
Tárnok Nagyközség Önkormányzata
Képviselő-testületének
2014. évi II. félévi munkaterve (2014. szeptember 1-jétől december 18-ig)
Tartalomjegyzék
Ülések időpontjai:
Előterjesztések leadási határidői:
szeptember 18.
9 óra
szeptember 4.
október
alakuló ülés
november 20.
9 óra
november 6.
december 11.
9 óra
november 27.
Szeptember 1. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének módosításáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:
Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda PGB , bizottságok (könyvvizsgáló)
2. Beszámoló az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi alakulásáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:
Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda PGB , bizottságok (könyvvizsgáló)
3. Beszámoló az önkormányzat négyéves gazdasági programjának végrehajtásáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: 4. Egyebek
Polgármester Jegyzői Iroda
Október alakuló ülés
November 1. Beszámoló az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I-III. negyedévi alakulásáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:
Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda PGB , bizottságok (könyvvizsgáló)
2. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének módosításáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:
Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda PGB , bizottságok (könyvvizsgáló)
3. Javaslat az Önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciójára Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:
Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda PGB , bizottságok (könyvvizsgáló)
4. Tájékoztató a 2014. évi adóbevételek alakulásáról, a helyi adókról szóló 14/2010. (XII.17.) számú rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Előkészítést végzi: 5. Egyebek
Polgármester Adóügyi Iroda
December 1. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének módosításáról Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Véleményezi: PGB, bizottságok (könyvvizsgáló) 2. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2015. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Véleményezi: PGB , bizottságok (könyvvizsgáló) 3. Javaslat a 2015. évi Belső ellenőrzés tervére Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda 3. A Polgármesteri Hivatal teljesítménykövetelményének alapját képező célok meghatározása Előterjesztő: Jegyző Előkészítést végzi: Jegyzői Iroda 5. A 2015. évi intézményi térítési díjak megállapítása Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Igazgatási Iroda 6. A Képviselő-testület 2015. I. félévi munkatervének elfogadása Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Jegyzői Iroda 7. Egyebek Záradék A 2014. évi II. féléves munkatervet a Képviselő-testület határozatával fogadta el. Tárnok, 2014. június „ Szolnoki Gábor polgármester
sz. önk.
„ dr. Simon Mária jegyző
1
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2014. junius 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Tisztelt Képviselő-testület! A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. §-a alapján közbeszerzést írtunk ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátására. Felhívásunkra ajánlat nem érkezett, ezért a Közbeszerzési Bizottság megállapította, hogy közbeszerzési kiírásunk eredménytelen lett. A nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet kimondja, hogy: 1. § A Kormány az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) a) 1. §-ában meghatározott közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatkozó hatósági eljárás lefolytatására, valamint b) 2. §-ában meghatározott szükségellátás megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: katasztrófavédelmi szerv) jelöli ki.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg, és a határozati javaslatot fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához a Mötv. alapján egyszerű többség szükséges. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 1.) megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Tárnok közigazgatási területén - a 2012. évi CLXXXV. törvény 33.-34. §. előírt eljárás eredménytelensége miatt - 2014. szeptember 30-ig biztosítható, ezért a törvény 37/A §-a alapján felkéri a katasztrófavédelmi hatóságot, hogy a 2014. szeptember 30. utáni időszakra - az eredményes közbeszerzési eljárás befejezéséig - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátására továbbra is a jelenleg kijelölt szolgáltatót jelölje ki.
2 2.) A képviselő-testület lefolytatására.
felkéri
a
polgármestert
új
közbeszerzési
Felelős: polgármester Határidő: 1.) pont: 2014. június 30. 2. pont: folyamatos Határozat végrehajtását végzi: Jegyzői Iroda Határozatról értesítést kap: Polgármester Jegyzői Iroda Katasztrófavédelmi hatóság irattár
Tárnok, 2014-05-28
Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző
Szolnoki Gábor polgármester
eljárás
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-287-041 TÁRNOK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Képviselő-testülete Előterjesztés A Képviselő testület 2014. június 19-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzati rendészeti szerv létrehozására Tisztelt Képviselő-testület! Pusztazámor Község Önkormányzata, Sóskút Község Önkormányzata és Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2011-ben - az akkor hatályos helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. alapján - a közterület-felügyeleti feladatok ellátására igazgatási-hatósági társulást hozott létre. A pusztazámori és a sóskúti önkormányzat a szolgálat igénybevétele alapján (heti 4-4 óra) járult hozzá a működési költségek finanszírozásához. A 2013. január 1. napján hatályba lépett Mötv. az igazgatási-hatósági társulás lehetőségét nem tartotta meg, az új szabályozás alapján a társulás működését szabályozó kötelező tartalmiformai elemekkel létrehozható társulás nem alakult meg. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, amelynek 3. § (1) kimondja, hogy: Önkormányzati rendészeti szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. (2) Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr. A 2012. évi CXX. törvény alapján a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységként létrehozható rendészeti szerv, amelyben a közterület-felügyelők, mezőőrök és szükség esetén segédfelügyelők dolgozhatnak. Ebben az évben a mezőőrség fejlesztése érdekében kedvezően megváltozott a mezőőri feladat állami finanszírozása. A mezőőrök béréhez az állam havi 90.000,-Ft támogatást biztosít, a működtetéshez pedig éves 500.000,-Ft támogatást nyújt. Átgondolandó, hogy az új jogszabályi lehetőséggel élve - kisebb költségráfordítással megoldható a létszámbővítés, amellyel hatékonyabb szervezet hozható létre. A belső szervezeti egységként működő önkormányzati rendészeti szerv (iroda) vezetésével megbízott 1
felelős vezető hatékonyabban tudná szervezni a mezőőrök és közterület-felügyelők munkáját, és ugyanakkor 1 fő mezőőri státusz biztosításával a mezőőrök „kötetlenebb” munkaideje is megoldhatóbb lenne. Átgondolandó továbbá, hogy a létszámbővítéssel és feladatátszervezéssel hatékonyabbá tett szervezet finanszírozásából (társulási formában) a későbbiek folyamán Sóskút és Pusztazámor települések is biztosabban részt tudnának vállalni. A fogadókészség mind két településen megvan, de a jogszabályi háttér megteremtése még kidolgozás alatt áll. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a határozati javaslatot fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához az SZMSZ 38. § (2) bekezdés b.) alapján minősített többség szükséges. Határozati javaslat: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, amelynek 3. § (1) kapott felhatalmazás alapján 2014. július 1. napjával a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként létrehozza az Önkormányzati Rendészeti Irodát. 2. 2014. július 1. napi hatállyal jóváhagyja a Tárnoki Polgármesteri Hivatal határozat 2. sz. mellékletét képező – szervezeti és működési szabályzatát. 3. A Polgármesteri Hivatalon belül további 1 fő mezőőri/önkormányzati rendészeti irodavezető státuszt engedélyez, egyidejűleg a hivatal létszámát 40 főben határozza meg. A Rendészeti Iroda vezetői státusz betöltéséhez az önkormányzat 2014. évi költségvetésében az általános tartalékkeret terhére szeptember 1. napjától 1.300.000 Ft bér + járulékait valamint az időarányos 68.000,-Ft cafetéria juttatást biztosítja. 4. Felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzat 2014. évi költségvetésének módosításakor az összeg előirányzatosításáról gondoskodjon. Felelős: Polgármester Határidő: költségvetési rendelet soron következő módosítása Határozat végrehajtását végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Határozatról értesítést kap: 1. Polgármester 2. Jegyzői Iroda 3. Gazdasági és Pénzügyi irodavezető 4. irattár Tárnok, 2014. június 11. Törvényességi felügyelet:
Szolnoki Gábor polgármester
dr. Simon Mária jegyző
2
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés A Képviselő-testület 2014. június 19-i ülésére Tárgy: a Tárnoki Köz-Ért Kft. folyószámla (likvid) hitel jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! Tárnok Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete 2010. január 1-jei hatállyal megalakította 100%-os önkormányzati tulajdonba tartozó gazdálkodó szervezetét. A Kft. tevékenységi körébe több olyan feladat tartozik, amelyek csak időszakosan, viszont igen nagy kifizetési kötelezettséggel jelentkeznek. (pl. a síkosság-mentesítés, zöldterületfenntartás stb.) A probléma kiküszöbölésére megoldást jelenthet a Kft. folyószámláját vezető OTP pénzintézetnél a folyószámla (likvid) hitel biztosítása. A hitelkeret megítéléséhez a tulajdonos képviselő-testület döntése szükséges. 2011. évi CXCIV. tv. (Stabilitási tv.) 10. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak és a jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalás kivételével az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat az Áht. szerinti önkormányzati kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. (1a) Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdés szerinti kormányzati engedély nélkül megköthető ügyletek és a (10) bekezdés szerinti adósságmegújító ügylet kivételével - csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. (2) * Nincs szükség a Kormány hozzájárulására c) a likvid hitelre vonatkozó, d) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével, a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez, továbbá e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű, továbbá az a)-b) pont szerinti, valamint bármely jogi személy által megkötött c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz. (2b) * A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az ugyanazon adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét egybe kell számítani. Áht. 96. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló
fedezetre tekintettel - a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül - kellően biztosított. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.
Tisztelt Képviselő-testület! A Kft. cégvezetése kérte, hogy az önkormányzat a jogszabályi keretek között támogassa a kft. folyószámlahitel igényét, és vállaljon kezességet a Bank felé. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és a határozati javaslatot fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához a SZMSZ 38. § (2) bekezdés b.) pontja alapján minősített többség szükséges. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 1.) támogatja, hogy a Tárnoki Köz-Ért Kft. a számlavezető banknál 2014. üzleti évre 3 000 000,- Ft-os folyószámla (likvid) hitelt igényeljen a szezonálisan felmerülő likviditási problémák áthidalására. 2.) A 2011. évi CXCIV. tv. (Stabilitási tv.) 10. § (2) bekezdés e,) pontja és az 2011. évi CXCV. tv. (Áht.) 96. § (1) bekezdése alapján 3.000.000,-Ft likvid (folyószáma) hitel összegére készfizető kezességet vállal, amelynek feltétele a hitelszerződésben kezességvállalási díj kikötése. 3.) Felhatalmazza a polgármester, hogy a Kft. és Bank között létrejövő hitelszerződés érvénybe lépéséhez az önkormányzat képviseletében a 2. pontban rögzített kötelezettséget vállalja. Felelős: polgármester Határidő: 3. pont: a hitelszerződés kézhezvételét követő 15 nap Végrehajtást végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Határozatról értesítést kap: Polgármester Kft. cégvezetése Gazdasági és Pénzügyi Iroda irattár Tárnok, 2014. június 12.
Törvényességi felügyelet dr. Simon Mária jegyző
Szolnoki Gábor polgármester
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
Előterjesztés
a Képviselő-testülete 2014. június 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztés 2014-2015. nevelési évre indítható óvodai csoportok számának meghatározásáról és az óvodai csoportokra megállapított maximális csoportlétszám 20%-kal történő átlépésének engedélyezéséről.
Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében: 48. A fenntartó kötelezettségei és jogai 83. § (2) A fenntartó d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát 25. § (7) .. Az óvodai csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. Az Intézményvezető késére alapján beterjesztettem a Képviselő-testület elé az óvodai csoport számokat és a maximális létszám 20%-kal történő átlépésének engedélyezését. 1. Az óvodai csoportok száma megegyezik az előző nevelési év csoportjainak számával, ami 15 óvodai csoportot jelent. (1. sz. melléklet) 2. A törvény által meghatározott létszámok és a fenntartó által engedélyezhető létszámhatár:
Óvoda
Átlaglétszám
Maximális létszám
20 %-kal történő túllépés esetén
20 fő
25 fő
30 fő
Ennek alapján 2014-15. nevelési évre vonatkozó jelenlegi létszámadatok, ahol szükséges a maximális csoportlétszám túllépése:
Csoport megnevezése Micimackó csoport Kék csoport Sárga csoport Szivárvány csoport
Törvényi maximális létszám
Tényleges létszám
Számított létszám
Maximális létszám 20 %-kal történő átlépése esetén
25
28
28
30
25
30
30
30
25
30
30
30
25
29
29
30
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a határozati javaslatot fogadja el. Határozati javaslatok elfogadásához a Mötv. alapján egyszerű szótöbbség szükséges. I. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 25.§ (7) bekezdése alapján a Mesevár Óvoda 2014/2015. nevelési évben indított óvodai csoportok maximális csoportlétszámának 20%-kal történő túllépését az óvodai ellátás teljesítése és a feladatellátás biztosítása érdekében az alábbi csoportoknál engedélyezi:
Csoport megnevezése Micimackó csoport Kék csoport Sárga csoport Szivárvány csoport
Törvényi maximális létszám
Tényleges létszám
Számított létszám
Maximális létszám 20 %-kal történő átlépése esetén
25
28
28
30
25
30
30
30
25
30
30
30
25
29
29
30
II. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 83.§ (2) bekezdés d) pontja alapján
a Mesevár Óvoda 2014/2015. nevelési évben indítható óvodai csoportjainak számát 15 csoportban határozza meg, az alábbiak szerint: Mesevár Óvoda, Templom u. 14.
Óvodások létszáma Óvodai csoportok száma Tigris csoport Nyuszi csoport Füles csoport
Mesevár Óvoda, Templom u. 15.
Óvodások létszáma Óvodai csoportok száma Micimackó csoport Kenguru csoport Malacka csoport
75 3 28 25 22
Hétszínvirág Tagóvoda, Dózsa Gy. út 29. Óvodások létszáma 138 Óvodai csoportok száma 5 29 Szivárvány csoport 30 Kék csoport 30 Sárga csoport 24 Piros csoport 25 Zöld csoport Pitypang Tagóvoda, Marton u. 1.
69 3 24 21 24
Óvodások létszáma Óvodai csoportok száma Katica csoport Süni csoport Csigabiga csoport Méhecske csoport
90 4 22 23 21 25
Határozatról értesítés kap: Polgármester Intézményvezető Jegyzői Iroda Gazdasági és Pénzügyi Iroda vezetője irattár Tárnok, 2014. 06.12. Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző
Szolnoki Gábor polgármester
