BUDAPEST FİVÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI FİPOLGÁRMESTER-HELYETTES Ügyiratszám: Fph/ /2007/Hm
Tárgy: 2008-2010. évi útfelújítások, kerékpárút létesítések, tömegközlekedés elınyben részesítése, valamint forgalomtechnikai üzemeltetés 3 éves programja
Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére Egyeztetésre megküldve a Fıvárosi Közgyőlés állandó Bizottságainak és a Tanácsnokoknak.
Tisztelt Közgyőlés! A Podmaniczky Program Budapest középtávú városfejlesztési programja, amelynek jegyében korábban soha nem látott mértékő útfelújítás-sorozat indult 2005 júniusában, egy élhetıbb és átjárhatóbb fıváros megteremtése érdekében. A felújítás-sorozat minden budapesti kerületet érintett. Mindez gyorsabb közlekedést, kevesebb kátyút, átjárhatóbb Budapestet jelent. A Podmaniczky Program keretében 2005 és 2007 között a Fıvárosi Önkormányzat üzemeltetésében lévı 1000 km hosszúságú úthálózat közel 40 százalékát - 2005-ben 80 km, 2006-ban 200 km, 2007-ben 120 km út - felújítását végeztük el. Az útfelújításokkal együtt 32 km kerékpárút és közel 20 km buszsáv is kialakításra került. A buszsávok hasznossága már az útfelújítások okozta torlódások elkerülésénél is bebizonyosodott, s a tömegközlekedés vonzóvá tételében továbbra is kiemelkedı szerepük lesz. Az útfelújítási munkálatok nagy részénél (idén közel 80 százalékánál) a burkolat felújítását megelızte az elöregedett közmővek rekonstrukciója. A régi csatorna-, víz-, gáz- és elektromos vezetékek cseréjével, javításával ugyanis megelızhetı, hogy a felújított utak a közeljövıben ismételten felbontásra kerüljenek, és így betartható az 5 éves bontási tilalom. A Fıváros kiemelten foglalkozott az útfelújítások és
2 közmőmunkák összehangolásával az egész program folyamán. Ennek köszönhetıen a lakosság véleménye is sokkal pozitívabb lett az útfelújításokról, mint a korábbi években. Az útfelújítások megvalósításához a Budapest Szerzıdésben ígért kormányzati támogatás nyújtott segítséget. A pályázati felhívás, és a pályázást szabályozó kormányrendelet azonban több esetben is olyan kritériumokat fogalmazott meg, amelyek nem tették lehetıvé a kiviteli költségek 50 százalékának lehívását. 2006ban a 10,6 Mrd forintos költségeinkbıl 2,895 Mrd forint (tartalmazza a vitatott 580 millió forintot is) támogatást, 2007-ben a 10,7 Mrd forintos költségeinkbıl 1,6 Mrd forint támogatást kaphatunk a TEÚT-as pályázaton. A hiányzó állami forrás pótlása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól kértük az állami forrás kiegészítését, valamint a pályázati rendszer módosítását. A pályázati rendszerben alapvetıen két dolog módosítását kell elérni (2. melléklet). Az egyik, hogy a támogatási szerzıdés megkötésénél (a pályázásnál) a közbeszerzési eljárást követı vállalkozási szerzıdés értékével lehessen pályázni. A másik pedig az, hogy az elszámolható tételek ne legyenek szőkítve, és az egységárak se legyenek maximálva. Ezek teljesítése esetén lehetséges az 50-50 százalékos finanszírozási arány elérése. A következı 3 éves útfelújítási terv összeállításánál kiindulási adatként a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetés tervezetének 5. melléklet 14. pontjában szereplı, a Fıváros és a 23 kerület számára beállított 3,5 Mrd Ft-os pályázati összeget tekintettük. Ebbıl a Fıvárosi Önkormányzat számára 3,0 Mrd Ft megítélését feltételeztük. A támogatás teljes mértékő lehívásához minimálisan 4,079 Mrd Ft saját forrásra van szükség, mert a kiviteli költségeken kívül más (tervezés, lebonyolítás, közbeszerzés, pályázati díjak) költségek is felmerülnek. Amennyiben a 4,079 Mrd Ft saját forrás biztosítva lesz, és a pályázati rendszert kérésünknek megfelelıen módosítják, akkor a 3,0 Mrd forint saját kivitelezési forrással megegyezı mértékő állami forrást is igénybe tudjuk venni, azaz teljesül az „1 Ft-hoz 1 Ft-os elv”. Ez a megközelítıleg 7,079 Mrd Ft kb. 65 km burkolat felújítására lesz elégséges 2008-ban. Az engedélyokiratot ennek megfelelıen úgy állítottuk össze, hogy a 2008-ra ütemezett munkák 65 km út felújítását tartalmazzák, így ezek jövı évi megvalósítása (közbeszerzési eljárások ajánlataitól függıen) szinte biztosnak mondható. A kitőzött cél továbbra is az, hogy a következı 3 évben az eddigiekhez hasonló ütemben újuljanak meg a fıváros által kezelt és üzemeltetett útvonalak. Ennek megfelelıen összesen 300 km út felújítását tartalmazza az engedélyokirat. A 2009re ütemezett utak között vannak olyanok, amelyek megvalósítása 2008-ban indokolt lenne, de forráshiány miatt 2009-re ütemeztük át. A 2009-re és 2010-re ütemezett felújítások most tervezetként szerepelnek, tükrözik a kerületek kéréseit, valamint figyelembe veszik a „Budapest teljeskörő csatornázási projekt” és más közmő beruházások ütemezését is. Abban az esetben, ha 2009-re nagyobb állami, illetve fıvárosi források állnak majd rendelkezésre, akkor 65-105-130 km út felújítása történhet meg a következı években, ha nem változnak a források, akkor ez az ütem 65-65-170 km lesz. A felújítások évenkénti ütemezésénél elsıdleges szempont az út mőszaki állapota és a Fıvárosi Önkormányzat beruházásában megvalósuló csatornázási projektekkel való
3 összehangolás volt, de – mint már említettük - korlátot jelentett a fıvárosi és állami költségvetés is. Ezt követıen az együttépíthetıséget vizsgáltuk, pl. a párhuzamos utak felújítását más-más évre terveztük. Az elıkészítés során a program összeállításához levélben kerestük meg a Kerületi Önkormányzatok polgármestereit, hogy fontossági sorrendben tegyenek javaslatot - szakaszhatárok megjelölésével fm és m2 feltüntetésével, évenkénti bontásban - az elkövetkezendı három évben kerületükben felújítani kívánt fı- és tömegközlekedési utakra. Csak azokat a kerületi igényeket tudtuk figyelembe venni, ahol más - általunk ismert - beruházások miatt (közmőépítések, idegen beruházások) a felújítást követıen az útburkolat ismételt felbontására nem kerülne sor. Az FKF Zrt. és a Fıváros javaslataival kiegészített kerületi listákat a kerületi polgármesterekkel, illetve az általuk kijelölt személyekkel november 15-16-án egyenként egyeztettük. A még ezután is nyitott kérdéseket –melyek közmő építéseket, vagy BKV fejlesztést tartalmaztak- az érintettek bevonásával november 28-án tisztáztuk. A leegyeztetett ütemezéseken kisebb mértékő korrekciót kellett végrehajtani, annak érdekében, hogy a 2008. évi forrásokból biztosítható legyen a többi közlekedési program elıkészítése is. Az útfelújítási program tervezetét megküldtük közmőtársaságok és társügyosztályok vezetıinek is.
a
következıkben
felsorolt
I.-XXIII. Kerületi Önkormányzatok Polgármesterei Budapest Elektromos Mővek Nyrt – Emmerich Endresz elnök-vezérigazgató Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. – Horváth Lajos ügyvezetı igazgató Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. - Antal Attila vezérigazgató Budapesti Távhıszolgáltató Zrt. – Kovács Lajos Vezérigazgató DBR METRÓ - Balogh Árpád projektigazgató Fıvárosi Csatornázási Mővek Zrt. – Palkó György vezérigazgató Fıvárosi Gázmővek Zrt. – Dr. Bakonyi Tibor vezérigazgató Fıvárosi Közterület-fenntartó Zrt. – Bielek Péter vezérigazgató Fıvárosi Vízmővek Zrt. – Haranghy Csaba vezérigazgató BFFH Fıépítészi Iroda Beleznay Éva fıépítész BFFH Kommunális Ügyosztály Tóthné Nick Dorottya ügyosztályvezetı BFFH Közmő Ügyosztály Somlai Gyula ügyosztályvezetı A beérkezett véleményeket a Közlekedési Ügyosztály képviselıi az engedélyokirattervezet összeállításánál figyelembe vették.
Kerékpáros infrastruktúra Az útfelújítási program szorosan összefügg a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésével. Az elmúlt két évben az útfelújításokhoz kapcsolódva mintegy 32 km kerékpárút, illetve sáv létesült. A Városfejlesztési koncepció - a Podmaniczky program és a közlekedési rendszer fejlesztési terve is - a városi kerékpáros közlekedés szerepének jelentıs növelését tőzi ki célul. 2015-re a városon belül a kerékpározás részarányát a jelenlegi 1-2 százalékról 5 százalékra szeretnénk növelni. Ehhez (más intézkedések mellett) folyamatosan szükséges a jelenlegi közúti infrastruktúra kerékpárbarát átalakítása, a nagyobb forgalmú utakon újabb kerékpárutak, kerékpársávok létesítése. Erre - mőszaki és gazdaságossági szempontból egyaránt – az teremti a
4 legcélszerőbb alkalmat, amikor az egyéb útszakasz egyébként is felújításra vagy átépítésre kerül. Valamennyi útfelújítás során a kerékpáros közlekedés számára elınyös megoldások kivitelezésére is törekszünk, bizonyos utaknál azonban indokolt a külön kerékpáros létesítmény: kerékpárút vagy kerékpársáv létrehozása. E beruházások azonban nehezen illeszthetık az útfelújítások rendszerébe, mivel általában építésiengedély-kötelesek, elıkészítési idejük hosszabb, és az útfelújítások pályázati rendszerében nem igényelhetı rájuk támogatás. Ezért az útfelújítások költségkeretében a kerékpározást segítı beavatkozások közül a jövıben csak a kisebb, építési engedélyt nem igénylı munkákat végeznénk el, a jelentısebb és a felújítástól is elválasztható kerékpáros létesítményeket külön beruházás keretébıl kell finanszírozni. A fenti útfelújítási változatok költségei építési engedély köteles kerékpáros létesítményeket nem tartalmaznak. A város vezetése az elmúlt idıszakban számos alkalommal elkötelezte magát a kerékpározás gyorsabb ütemő fejlesztése mellett, így vállalhatatlan a kerékpárutak, illetve -sávok elhagyása az útfelújítással érintett utakról. Ezért önálló kerékpáros közlekedési célú beruházás indítására teszünk javaslatot, hogy ennek keretében végezzük el a felújított útszakaszokon a kerékpárutak kiépítését is. Amennyiben önálló kerékpáros költségkeret nem kerülne biztosításra, úgy a kapcsolódó kerékpáros létesítmények költsége a felújítás önrészét - és ezzel a lehívható támogatást is - csökkentené. Ezzel együtt – ismételten hangsúlyozzuk - az útfelújítás elıkészítésének és megvalósításának idıigényét növeli (engedélyezési eljárások idıigénye) minden ilyen beruházás. A tulajdonviszonyok, tulajdonosi hozzájárulások esetleges elhúzódása pedig magát az útfelújítást is ellehetetlenítheti. Az építési engedélyköteles kerékpárutak megvalósításához a Beruházási rendelet szerint külön célokmányt kell készíteni, az a jelen engedélyokiraton belül nem kezelhetı. Emiatt a 2008. évre tervezett felújításoknál a kerékpárosokat segítı beavatkozások csak azoknál az utcáknál valósíthatók meg, amelyeknél ezek beavatkozások nem építésiengedély-kötelesek, vagy a kerékpárút a felújítástól idıben elválasztva, A 2009-2010. évek felújításaihoz kapcsolódó kerékpáros késıbb is megépíthetı. létesítményeket a 2008. év folyamán megterveztetjük és engedélyeztetjük. Kivitelezésük – a mőszaki megoldástól függı egyedi döntés szerint – az útfelújítással együtt vagy attól idıben elválasztva, az alább A. pontban ismertetett, külön kerékpáros beruházási keretbıl kerül finanszírozásra. Az útfelújításokkal együtt kialakítható kerékpáros elemek a szükséges fejlesztéseknek csak egy részét képezik, hiszen helyüket és szakaszhatáraikat az útfelújítás szempontjai határozzák meg. Az így létrehozott kerékpárutak nem mindig alkotnak összefüggı hálózatot a régebbi elemekkel, más beruházások keretében szükséges lehet a hiányzó elemek kiépítése. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a következı forrásokból valósulhat meg: A. A Fıváros saját beruházásaként, csak saját forrásból, önállóan vagy út- és hídfelújításaihoz illetve más közlekedési beruházásaihoz kapcsolódva; B. A Fıváros saját önálló beruházásaként, Uniós forrás támogatással (KMOP pályázat); C. A Fıváros saját önálló beruházásaként, állami támogatással (GKM pályázat); D. A kerületi önkormányzatok beruházásában (saját és pályázati forrásokból); E. Külsı beruházó számára elıírt, ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kötelezı infrastruktúraként.
5
Az A, B és C pontokban felsorolt beruházások elkülönített kerékpáros célú elıirányzatokat igényelnek, amelyekre a következıkben teszünk javaslatot. (A kerékpáros beruházásoknak a következı évekre a 7 éves pénzügyi tervben nincs elegendı elıirányzata, ezt költségvetési átcsoportosítással kell megteremteni.) A kerékpáros pályázatokkal kapcsolatban eddig 2008. évre 378 mFt értékben történt közgyőlési kötelezettségvállalás (78 mFt az EuroVelo pályázatok önrészeként, 300 mFt a KMOP pályázatok önrészeként). A. A Fıváros saját beruházásaként, csak saját forrásból megvalósuló, önálló, vagy út- és hídfelújításokhoz, illetve más közlekedési beruházásokhoz kapcsolódó kerékpáros fejlesztések Az önálló kerékpáros beruházás elsısorban a támogatás nélküli infrastruktúra fejlesztéseket tartalmazza, de ennek keretében lehet elkészíttetni azon kerékpárutak terveit is, amelyek a késıbbi évek GKM, illetve KMOP pályázatain lesznek benyújthatók. A 7 éves pénzügyi terv jelenleg évente csupán 10-10 mFt-ot tartalmaz erre a célra. Ennek jelentıs megemelését javasoljuk, mivel ez tenné lehetıvé a kerékpáros fıhálózat mintegy 100 km-rel történı bıvítését a 2008-2010. években (természetesen részben az útfelújításokhoz kapcsolódva). A beruházás tartalma: • • • • • • •
Útfelújításokhoz kapcsolódó, de azoktól külön finanszírozást igénylı hálózati elemek; Önálló beruházásként megvalósítandó új hálózati elemek; Meglevı hálózati elemek korrekciója, korszerősítése; Tájékoztató táblarendszer továbbfejlesztése; Kerékpártárolók kialakítása; B+R kerékpárırzık kiépítése; További kerékpáros hálózati elemek tervezése.
A feladat becsült forrásigénye 4 570 mFt, melybıl a 2008. évben 364 mFt biztosítása szükséges. A 2008-as kivitelezéső feladatokra (160 mFt költséggel) engedélyokirat, a további évek elıkészítéséhez (4 410 mFt költséggel) célokmány szükséges, ezért két külön beruházásként szerepeltetjük a 3. és 4. mellékletben.
B. A Fıváros saját önálló beruházásaként, uniós forrás támogatással (KMOP pályázat) tervezett kerékpáros fejlesztések A Közgyőlés 2007. októberi ülésén hagyta jóvá a KMOP keretében kiírt kerékpárútfejlesztési támogatási keretre történı pályázat benyújtását. A két pályázat önrészeként a projektekhez összesen legfeljebb 300 mFt saját forrást hagyott jóvá a 2008. évi költségvetésben. A kerületekkel lefolytatott egyeztetések után a két pályázatot (hivatásforgalmi kerékpárutak, illetve turisztikai kerékpárutak fejlesztésére) a közgyőlési határozatnak megfelelıen határidıre, november 16-án benyújtottuk. A két pályázat 22 km új kerékpáros hálózati elem megvalósítására összesen 1 021 mFt összegő projektet tartalmaz, 80 százalékos támogatással, 204 mFt önrésszel. A beruházás költségeihez
6 hozzá kell számítani a beruházás részeként mőszakilag szükséges, de a pályázat által nem támogatott és ezért formailag a pályázati projekthez nem tartozó költségelemeket (pl. kapcsolódó járda felújítása, sebességcsökkentı küszöbök létesítése, stb.), összesen mintegy 40 mFt értékben. Így a KMOP pályázati projektek megvalósításához 1 061 mFt összegő feladat tervbe vétele – s benne saját forrásból 244 mFt biztosítása - szükséges. A pályázatok elbírálása 2008. februárjában várható. A pályázati ütemterv betarthatósága érdekében addig el kell indítani a lebonyolító kiválasztását, majd – az építési engedélyek birtokában – meg kell kezdeni a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásokat. Ez csak beruházási okmány birtokában lehetséges. A beruházás célokmányára a 5.sz. mellékletében teszünk javaslatot. A KMOP keretében 2013-ig további kerékpárút-pályázatok kiírása várható. Az ezeken történı induláshoz szükséges tervezések elvégzését és a pályázati önrészt az A. pontban javasolt önálló kerékpáros fejlesztési keretbıl javasoljuk biztosítani. C. A Fıváros saját önálló beruházásaként, állami támogatással (GKM pályázat) tervezett kerékpáros fejlesztések A Közgyőlés 2007. júniusi ülésén hagyta jóvá a GKM által kiírt (EuroVelo) kerékpárútfejlesztési támogatási keretre történı pályázat benyújtását. A Közgyőlés a két benyújtott pályázatra összesen 78 mFt saját forrást biztosított, és céltartalékon tervbe vette a beruházásokat. A pályázatok elbírálása megtörtént. Mindkét pályázat támogatásban részesült, de a megpályázottnál kisebb összeggel. Az építési pályázat esetében (IV. ker. Újpesti vasúti híd – Váci út) emiatt 16 mFt-tal, a tervezési pályázat esetében (XXII. ker. Kastélypark u. – Vágóhíd u. ) pedig 1 mFt-tal szükséges növelni a Fıváros saját forrásrészét. A támogatási szerzıdés megkötéséhez a hiányzó saját forrásrész vállalásán túl a tervezési, lebonyolítási és kivitelezési munkákra vonatkozó szerzıdések megkötése is elengedhetetlen. Az ezekre irányuló közbeszerzési eljárások elindításához a beruházási okmány jóváhagyása szükséges. A beruházás engedélyokirataira a 6. és 7. sz. mellékletekben teszünk javaslatot. 2013-ig évente további GKM kerékpárút-pályázatok kiírása várható. Az ezeken történı induláshoz szükséges tervezések elvégzését és a pályázati önrészt az A. pontban javasolt önálló kerékpáros fejlesztési keretbıl javasoljuk biztosítani. A fenti kerékpáros célú feladatok éves ütemezése így az alábbiak szerint alakul:
A1. Fıvárosi kerékpáros kultúra 2008. évi fejl. A2. Kerékpáros közlekedés fejl. 2008-10. B. KMOP tám. kerékpárutak 2007-09. saját f. támogatás C. GKM támogatású kerékpárutak saját forrás támogatás Összesen saját forrás Összes támogatás
2008 2009 2010 160 204 1998 2208 173 44 687 130 95 61 632 2042 2208 748 130
mFt Összesen 160 4410 217 817 95 61 4882 878
Így a 2008. évi költségvetésben az eddigi 393 mFt-os kötelezettségvállaláson túl további 239 mFt, összesen 632 mFt saját forrás biztosítása szükséges kerékpáros célokra.
7
Tömegközlekedés elınyben részesítése A modal-split (a tömegközlekedést választók) arányának a tömegközlekedés számára kedvezı alakulása csak gyors, pontos, kiszámítható és, kényelmes szolgáltatással biztosítható. A hatékony elınyben részesítés célszerő és szükségszerő lépése az egyéni gépjármőforgalom nagyságának forgalomtechnikai eszközökkel történı szabályozása, különös tekintettel a városhatárt átlépı közúti forgalomra. Kiemelt feladat a - már jelenleg is mőködı - kamerás ellenırzı rendszer további fejlesztése. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a szabálysértık megfelelı szankcionálásához szükséges jogszabályi háttér biztosítása, korszerősítése. Az autóbuszsávok kialakítása közlekedéspolitikai szempontból minden olyan helyen szükséges, ahol a tömegközlekedési jármővek az egyéni közlekedés által okozott torlódások következtében egyes jelzılámpás csomópontok elıtt periódust veszítenek, vagy adott útvonalon menetidejük lényegesen megemelkedik. Az eddig létesített buszsávok adatait tartalmazza a következı táblázat: Év Helyszín Létesített buszsávok hossza (m) 2000 elıtt 20 14360 2000 3 1030 2001 1 50 2002 7 3510 2003 7 1690 2004 7 2320 2005 16 5640 2006 15 5390 2007 (tervezett) 17 8950 A jelenleg mintegy 43 km-es elınyben részesített útszakaszból (buszsáv, villamosautóbusz közös pályahasználat, kizárólagos áthajtási lehetıség) hozzávetıleg 24 km (55%) az elmúlt 5 évben készült. A közösségi közlekedés elınyben részesítése érdekében az alábbi projektek elıkészítésén dolgozunk: 1., Közösségi közlekedés elınyben részesítése 2007 – 2008 (KMOP pályázat) A 14 helyszín közel 4,5 km buszsáv útszélesítéssel történı kialakításának, további 8,4 km-en forgalomtechnikai beavatkozásokkal a közösségi közlekedés haladási feltételeinek javítását célozza. Az elıkészítés és pályázati önrész forrásai biztosítottak. (A 109,5 mFt pályázati önrész 2007. évi költségvetésben céltartalékon szerepel.) 2., Rákoskeresztúri buszkorridor Rákoskeresztúr, Városközpont – Örs vezér tere között buszsáv, illetve egyéb elınyben részesítési intézkedések bevezetése Európai Uniós forrásokból. A projekt tervezett összköltsége 1,02 Mrd Ft . A pályázati önrész biztosításához 2008-ban 50 mFt 2009-ben 200 mFt saját forrás hozzárendelése szükséges a Fıváros 2008. évi költségvetésébıl.
8
3.,Buszsáv program 2008-2010 A közösségi közlekedési jármővek menetidıadatainak elemzése alapján további mintegy 40 helyszínen, valamint nyomvonalon indokolt a haladási feltételek javítása jellemzıen a közúti forgalomtól különválasztott zárt pálya építésével. Ez megközelítıleg 30 km tömegközlekedési útvonalat jelent, ahol az elınyben részesítési intézkedések költsége megközelítıleg 3-3,5 Mrd Ft. A Buszsáv program 2008-2010 program várható forrásigényének évek szerinti bontása: 2008. év
Elıkészítés (millió Ft.) Kivitelezés (millió Ft.)
70 mFt -
2009. év
2010. év
70 mFt 1600 mFt
1600 mFt
Összesen
140 mFt 3200 mFt
A tömegközlekedés elınyben részesítésére a 3 (1., + 2., + 3.) program összesen
KMOP buszsáv saját forrás (2007. évi céltartalékon) támogatás Rákoskeresztúr buszsáv saját forrás támogatás Buszsáv program 2008-2010 (saját forrás) Összesen saját forrás Összes támogatás
2008 109,5
2009 -
2010 -
Összesen 109,5
50
900 200
-
900 250
70
800 1670
1600
3340
429,5 1670 1700
1600 - -
800
3699,5 1700
költségigényő. (A támogatások összege becsült érték, a pályázat értékelésének függvénye.) Forgalomtechnikai üzemeltetés Az elmúlt évben a forgalomtechnikai eszközök üzemeltetésére fordított források a korábbi években (2005. év) biztosított összegnek csak 60-80 százalékát tették ki, miközben a mennyiségi feladatok növekedtek. Emiatt több tevékenység (pl. parkolásgátló oszlopok rongálás utáni helyreállítása, a jelzıoszlopok korrózióvédelme, a forgalmi rendnek a Közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény által elıírt 5 évenkénti felülvizsgálata és nyilvántartása, az útburkolati jelek felújítása, stb.) forrás hiányában nem volt elvégezhetı. Forgalomtechnikai üzemeltetési források az elmúlt három évben: 2005. 2006. 2007. 2008.
2.454 mFt 1.800 mFt 1.491 mFt (várható kifizetés) 1.170 mFt (tervezett)
9 Összességében ahhoz, hogy a fıváros minimális szinten üzemeltetni tudja a forgalomtechnikai létesítményeit évente 2,4-2,5 Mrd Ft költségvetési forrásnak kell rendelkezésre állnia. Útburkolati jelek (Forgalomtechnikai üzemeltetésen belül) Külön kiemeljük az általános üzemeltetési forráshiányból a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelkedı fontosságú útburkolati jelek felújításának igényét. A Fıváros kb. 4500 km-es úthálózatán, melybıl 1000 km a fı- és tömegközlekedési útvonal, nyilvántartásunk szerint mintegy 220.000 m2 tartós, és 45.000 m2 festett útburkolati jel van. Ebben az évben – leszámítva a burkolat-felújítással érintett útvonalakat – útburkolati jel felújítás forráshiány miatt nem történt. Ennek megfelelıen az útburkolati jelek általános állapota leromlóban van, s ez a forgalombiztonság szempontjából kedvezıtlen és a közvélemény számára nem magyarázható. 1./ Tartós (thermoplasztik) útburkolati jelek 2005-ben az útfelújításokkal együtt a felújított útvonalakon mintegy 8000 m2 útburkolati jel is megújult, a forgalomtechnikai üzemeltetésbıl pedig további 48.000 m2. 2006-ban hasonló nagyságrendben, az útfelújításokkal együtt 32.000 m2, a forgalomtechnikai üzemeltetésbıl pedig 28.000 m2 tartós útburkolati jel felújítása történt meg. 2007-ben az útfelújításokkal együtt mintegy 20.000 m2 útburkolati jel újult meg, a forgalomtechnikai üzemeltetésben útburkolati jelek felújítására elıirányzott 2,6 mFt azonban gyakorlatilag csak az ıszi idıszakban néhány iskola körüli kopott gyalogátkelıhelyek felújítására volt elegendı. A gyakorlatban érzékelhetı burkolati jel felújítás nem volt, ezzel együtt ez a forrás az idén kimerült. A fennmaradó mintegy 84.000 négyzetméternyi tartós útburkolati jel felújításához hozzávetıleg 840 mFt forrás lenne szükséges. Ha ez egyszeri forrásként 2008-ban rendelkezésre állna, akkor a jövı év végére pótolhatóak lennének azok a burkolati jelek, melyek felújítására az elmúlt években nem kerülhetett sor. 2./ Festett útburkolati jelek Azokon az útvonalakon, amelyek burkolatának állapota nem teszi lehetıvé a tartós útburkolati jelek felvitelét, nyilvántartásunk szerint mintegy 45.000 m2 festett útburkolati jel található. Évi kétszeri felújítás esetén (ami egy minimálisan elfogadható szinten tartást jelent) mintegy 90 mFt szükséges a felújításukhoz. A fentiek figyelembe vételével, amennyiben a kétféle útburkolati jel tekintetében az összes lemaradást 2008-ban szeretnénk behozni, akkor 930 mFt forrás lenne szükséges. Ezt követıen legalább évi 50-60.000 m2 tartós és 2x45.000 m2 festett burkolati jel felújítását kell elvégezni, ehhez a jelenlegi árszinten kb. 600-700 mFt lenne szükséges évente. Amint a biztonságos közlekedési feltételek (útpálya, burkolati jelek) biztosítottak a tömegközlekedés elınyben részesítésével jelentıs eredményt, az utazóközönség szimpátiáját érhetnénk el.
10
Az elıterjesztésben szereplı feladatok együttesen hozhatnak tökéletes eredményeket, hiszen például az elmúlt években létesített, vagy a következı években létesítendı buszsávokhoz a késıbbiekben a forgalomtechnikai üzemeltetés is elengedhetetlen lesz. A közlekedési feladatok 2008. évi saját forrása a 2007. évi útfelújítások maradványkeretébıl biztosítható. A többi évre szükséges saját forrásigényt a Fıvárosi Önkormányzat vagyonába tartozó ingatlanok eladásából kívánjuk fedezni.
Az elıterjesztés mellékleteiben szereplı engedélyokiratok és célokmányok részletes indoklásai:
Az „Útfelújítások 2008-2010 között” tárgyú engedélyokirat elıterjesztését megalapozó 25/2001. (V.11.) Fıv.Kgy. rendelettel módosított 50/1998. (X.30.) Fıv. Kgy. rendelet szerinti részletes indokolás: a.) A felújítás tényleges elıkészítettsége: Az útfelújításokhoz tanulmánytervek nem készültek, a kiviteli terveket – döntı részben külön közbeszerzési eljárás során kiválasztandó tervezıkkel kell elkészíttetni. A tervezés során az érintett kerületekkel, szakmai szervezetekkel egyeztetni szükséges. b.) A szükséges hatósági engedélyek megnevezését és számát: Az útfelújítások nem hatósági engedélykötelesek, a kerületi tulajdonú utaknál a tulajdonosi hozzájárulást meg kell szerezni. c.) A felújítás gyakorisága, várható élettartama: Az útburkolatok felújítására az utóbbi 20 évben nem került sor. Az útfelújítással a burkolatok várható élettartama mintegy 10 év. d.) A felújítással érintett alapközmő, alapút helyzete, várható hatása a környezet állapotára és az infrastruktúra terhelésére: A felújításra javasolt útvonalak alapközmővekkel, burkolt úttal ellátottak, de az utak állapota nem megfelelı, felújításuk indokolt. Az infrastruktúra terhelése nem változik. A vízelvezetés javulni, a zajterhelés pedig csökkenni fog a felújított burkolatnak köszönhetıen. e.) A felújítással érintett létesítmény mőködtetésének becsült éves többletköltsége illetve költségmegtakarítása: A felújítás megvalósítása esetén az átadástól számított 10 éven belül csak üzemeltetıi feladatokat kell ellátni. A felújítás elmaradása esetén a rossz minıségő, elöregedett burkolat karbantartására hatványozottan növekvı költségeket kell fordítani. f.) Egyéb tény, és körülmények: A felújítások mellett megjelölt évszám 2008-ban a megvalósítás, 2009. és 2010. esetén a tervezett megvalósítás idıpontját jelöli. A felújítások tervezett becsült költségének biztosításához állami, költségvetési pénzekre is szükség van, melyeket pályázati úton lehet megszerezni. A 2009. és 2010. években megvalósítandó felújításokat a Fıvárosi Közgyőlésnek az adott év költségvetésével együtt kell elfogadni, az ütemezéseket a
11 felhasználható források, és a csatornázási projekt elırehaladásának függvényében évente felülvizsgáljuk. A megvalósítás kezdése, befejezése, az üzembe helyezés várható idıpontja: Az elıkészítés megkezdése: 2007. december A kivitelezés kezdete: 2008. március Az utolsó útfelújítás befejezése: 2010. december Lebonyolítási feladat befejezése 2011. december A megvalósítás költsége évenkénti ütemezésben, a költségtervezés módja: A költségeket a 2007. évi adatok alapján, a további évekre becsléssel határoztuk meg, melyek az útfelújítások költségeit tartalmazzák. Az adatok millió forintban és – a bruttó sor kivételével - nettó összegek.
ELİKÉSZÍTÉS KIVITELEZÉS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS EGYÉB TARTALÉK Nettó összesen: Bruttó összesen:
2008. év 20 5074,16 500 85 20 200 5899,16 7079
2009. év 20 7000 550 135 40 300 8045 9654
2010. év 30 8500 200 180 40 400 9350 11220
A felújítás teljes pénzügyi forrása (ÁFÁ-val millió Ft-ban): Saját forrás Állami támogatás 2008. évben 3000 4079 2009. évben 4000 5654 2010. évben 5000 6220 2011. évben 12
2011. év
10
10 12
Összesen 7079 9276 11220 12
A felújítási engedélyokiratból következı feladatok: Az engedélyokirat elfogadását követıen el kell végezni a felújítási programban szereplı feladatok részletes egyeztetését a közmőtársaságokkal, a BKV Zrt-vel, és az érintett kerületekkel. A pályaszerkezeti vizsgálatoknak is meg kell történnie és az elızetes mőszaki tartalmat is meg kell határozni. A tervezıi és lebonyolítói közbeszerzési eljárásokat elı kell készíteni és meg kell indítani, majd ezeket követıen a kivitelezési közbeszerzési eljárások lefolytatása, illetve a nyertes ajánlattevıkkel a szerzıdéskötés is meg kell hogy történjen. Az útfelújításra igénybevehetı pályázatoknál a pályázatok elkészítése és benyújtása is feladat. Az „Fıvárosi kerékpározási kultúra 2008. évi fejlesztése” tárgyú engedélyokirat elıterjesztését megalapozó 25/2001. (V.11.) Fıv.Kgy. rendelettel módosított 50/1998. (X.30.) Fıv. Kgy. rendelet szerinti részletes indokolás: a.) A beruházás tényleges elıkészítettsége: A Közgyőlés 2001-ben fogadta el a Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét. Ebben célul tőzte ki, hogy 2015-ig a kerékpározás a budapesti közlekedésben legalább 5%-os részarányt érjen el, a jelenlegi 1-2%-kal szemben. A kerékpáros
12 közlekedés fejlesztésének eszközrendszerét Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve határozta meg, többek között a következıkben: - szemléletformálás, - összefüggı kerékpár-közlekedési hálózat kialakítása, a biztonságosan kerékpározható útvonalak felhasználásával, szükséges helyeken kerékpárutak, sávok létesítésével, - a biztonságos kerékpártárolás feltételeinek megvalósítása, - kombinált utazások (kerékpár+tömegközlekedés= B+R) feltételeinek megteremtése. Az 1990 óta folyó fejlesztések eredményeképpen a fıhálózat hossza elérte a 170km-t. E fıhálózat legnagyobb részén speciális tájékoztató táblarendszer segíti a közlekedést. Több mint 13 000 kerékpártároló - férıhely létesült a város területén különbözı intézményeknél. A HÉV néhány állomásán kísérleti jelleggel zárt kerékpárırzık létesültek. Rendszeresen megjelent Budapest ingyenes kerékpáros térképe, mely e közlekedési eszköz egyik leghatékonyabb népszerősítési formája. A kitőzött cél eléréséhez a kerékpározás feltételeinek folyamatos fejlesztése szükséges, melyek egy része önálló beruházásként valósítható meg. b.) A szükséges hatósági engedélyek megnevezését és számát: Hatósági engedélyhez nem kötött beruházás vagy felújítás esetében az errıl szóló nyilatkozat. A feladat megvalósításához hatósági engedély nem szükséges. d.) A beruházással érintett alapközmő, alapút helyzete, várható hatása a környezet állapotára és az infrastruktúra terhelésére: Alapút, alapközmő jelen beruházásra nem értelmezhetı. A környezetre gyakorolt várható hatás: A fejlesztés hatásai a teljes hosszú távú program megvalósulásával lesznek érzékelhetık: A kerékpárhasználat növekedése több ezer gépjármő forgalmát váltja ki. Ezek környezeti kárai elmaradnak (zaj, légszennyezés, helyfoglalás, elválasztó hatás, balesetek.) e.) A beruházással érintett létesítmény mőködtetésének becsült éves többletköltsége illetve költségmegtakarítása: A beruházás keretében megvalósuló létesítmények a fenntartásának feladatai megoszlanak a kerületi önkormányzatok, a Fıvárosi Önkormányzat és a kerékpártárolót igénylı intézmények között. f.) Egyéb tény, és körülmények: Nincs. Az „Kerékpár-közlekedés fejlesztése 2008-2010” tárgyú engedélyokirat elıterjesztését megalapozó 25/2001. (V.11.) Fıv.Kgy. rendelettel módosított 50/1998. (X.30.) Fıv. Kgy. rendelet szerinti részletes indokolás: a.) A beruházás tényleges elıkészítettsége: A Közgyőlés 2001-ben fogadta el a Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét. Ebben célul tőzte ki, hogy 2015-ig a kerékpározás a budapesti közlekedésben legalább 5%-os részarányt érjen el, a jelenlegi 1-2%-kal szemben. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének eszközrendszerét Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve határozta meg, többek között a következıkben:
13 - szemléletformálás, - összefüggı kerékpár-közlekedési hálózat kialakítása, a biztonságosan kerékpározható útvonalak felhasználásával, szükséges helyeken kerékpárutak, sávok létesítésével, - a biztonságos kerékpártárolás feltételeinek megvalósítása, - kombinált utazások (kerékpár+tömegközlekedés= B+R) feltételeinek megteremtése. Az 1990 óta folyó fejlesztések eredményeképpen a fıhálózat hossza meghaladta a 170km-t. E fıhálózat legnagyobb részén speciális tájékoztató táblarendszer segíti a közlekedést. Több mint 13 000 kerékpártároló - férıhely létesült a város területén különbözı intézményeknél. A HÉV néhány állomásán kísérleti jelleggel zárt kerékpárırzık létesültek. Rendszeresen megjelent Budapest ingyenes kerékpáros térképe, mely e közlekedési eszköz egyik leghatékonyabb népszerősítési formája. A kitőzött cél eléréséhez a kerékpározás feltételeinek folyamatos fejlesztése szükséges, melyek egy része önálló beruházásként valósítható meg. b.) A szükséges hatósági engedélyek megnevezését és számát: Az új hálózati elemek kialakításához építési engedély vagy közútkezelıi hozzájárulás szükséges. c.) A beruházás gyakorisága, várható élettartama: A megvalósítandó kerékpáros hálózati elemek a város úthálózatának szerves részét képezik. A beruházás keretében megvalósuló létesítmények a fenntartásának feladatai megoszlanak a kerületi önkormányzatok, a Fıvárosi Önkormányzat és a kerékpártárolót igénylı intézmények között. d.) A beruházással érintett alapközmő, alapút helyzete, várható hatása a környezet állapotára és az infrastruktúra terhelésére: Alapút, alapközmő jelen beruházásra nem értelmezhetı. A környezetre gyakorolt várható hatás: A fejlesztés hatásai a teljes hosszú távú program megvalósulásával lesznek érzékelhetık: A kerékpárhasználat növekedése több ezer gépjármő forgalmát váltja ki. Ezek környezeti kárai elmaradnak (zaj, légszennyezés, helyfoglalás, elválasztó hatás, balesetek.) e.) A beruházással érintett létesítmény mőködtetésének becsült éves többletköltsége illetve költségmegtakarítása: A beruházás keretében megvalósuló létesítmények fenntartásának feladatai megoszlanak a kerületi önkormányzatok, a kerékpártárolót igénylı intézmények és a Fıvárosi Önkormányzat között. A korábbi évek tapasztalatai alapján a Fıvárosra jutó átlagos fenntartási költség a jelen beruházással megvalósuló létesítményekre évi 40 mFt körül várható. f.) Egyéb tény, és körülmények: Nincs. Az „KMOP támogatású kerékpárutak 2007-2009” tárgyú engedélyokirat elıterjesztését megalapozó 25/2001. (V.11.) Fıv.Kgy. rendelettel módosított 50/1998. (X.30.) Fıv. Kgy. rendelet szerinti részletes indokolás: a.) A beruházás tényleges elıkészítettsége:
14 A Közgyőlés 2001-ben fogadta el a Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét. Ebben célul tőzte ki, hogy 2015-ig a kerékpározás a budapesti közlekedésben legalább 5%-os részarányt érjen el, a jelenlegi 1-2%-kal szemben. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének eszközrendszerét Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve határozta meg, többek között a következıkben: - összefüggı kerékpár-közlekedési hálózat kialakítása, a biztonságosan kerékpározható útvonalak felhasználásával, szükséges helyeken kerékpárutak, sávok létesítésével. Ehhez a saját források szőkössége miatt külsı, pályázati finanszírozási lehetıségeket is meg kell ragadni. A Fıvárosi Közgyőlés 2007. októberi ülésén döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a KMOP 2007 - 2.1.2 kerékpárutak fejlesztése címen meghirdetett pályázatára A pályázat benyújtása megtörtént, egy turisztikai, és egy hivatásforgalmi projekt formájában, melyek 10 különbözı kerékpáros útvonalat tartalmaznak, összesen 22 km hosszúságban. Az útvonalak illeszkednek Budapest kerékpáros fıhálózatának tervébe, a meglevı 170 km-t meghaladó hosszúságú fıhálózattal és a következı években tervezett hálózati elemekkel együtt alkotnak összefüggı rendszert. b.) A szükséges hatósági engedélyek megnevezését és számát: Az új hálózati elemek kialakításához építési engedély vagy közútkezelıi hozzájárulás szükséges. c.) A beruházás gyakorisága, várható élettartama: A megvalósítandó kerékpáros hálózati elemek a város úthálózatának szerves részét képezik. A beruházás keretében megvalósuló létesítmények a fenntartásának feladatai megoszlanak a kerületi önkormányzatok és a Fıvárosi Önkormányzat között. d.) A beruházással érintett alapközmő, alapút helyzete, várható hatása a környezet állapotára és az infrastruktúra terhelésére: Alapút, alapközmő jelen beruházásra nem értelmezhetı. A környezetre gyakorolt várható hatás: A fejlesztés hatásai a teljes hosszú távú program megvalósulásával lesznek érzékelhetık: A kerékpárhasználat növekedése több ezer gépjármő forgalmát váltja ki. Ezek környezeti kárai elmaradnak (zaj, légszennyezés, helyfoglalás, elválasztó hatás, balesetek.) e.) A beruházással érintett létesítmény mőködtetésének becsült éves többletköltsége illetve költségmegtakarítása: A beruházás keretében megvalósuló létesítmények fenntartásának feladatai megoszlanak a kerületi önkormányzatok, a kerékpártárolót igénylı intézmények és a Fıvárosi Önkormányzat között. A korábbi évek tapasztalatai alapján a Fıvárosra jutó átlagos fenntartási költség a jelen beruházással megvalósuló létesítményekre évi 4 mFt körül várható. f.) Egyéb tény, és körülmények: A feladat két eleme - Alkotmány utcai és Bogdánfy úti kerékpársáv - mőszakilag összefügg az érintett utak felújításával, amik az útfelújítási program keretében valósulnak meg.
15 Az „EuroVelo kerékpárút-építés (Újpesti vasúti híd - Váci út)” tárgyú engedélyokirat elıterjesztését megalapozó 25/2001. (V.11.) Fıv.Kgy. rendelettel módosított 50/1998. (X.30.) Fıv. Kgy. rendelet szerinti részletes indokolás: a.) A beruházás tényleges elıkészítettsége: A pesti oldalon a Duna menti kerékpáros útvonal hossza még alig éri el a Duna-part hosszának 1/3-át. 2007. májusában fejezıdött be a legészakibb szakasz a múlt évi GKMes pályázat támogatásával a Szilas-patak - Székesdőlı között 2 km hosszban. Ez a kerékpárút lesz a Duna bal partján Szob és Dunakeszi között már kiépült regionális útvonal budapesti bevezetı szakasza, amikor Dunakeszi (várhatóan 2008-ban) kiépíti a Budapesthez csatlakozó szakaszt. A megépült szakasz déli folytatása a Szilas-pataktól már megtervezésre került a Váci út korszerősítésének terveiben, a kivitelezésre 2008-ban kerül sor a GKM finanszírozásában, az M0 beruházáshoz kapcsolódva. Jelen feladat keretében kiépülhet a Duna menti kerékpárút Újpesti vasúti híd és Váci út (Megyeri csárda) közötti szakasza. .Ezzel a Belváros és az északi városhatár között létrejön az összefüggı Duna menti kp útvonal A Fıvárosi Önkormányzat a Közgyőlés 2007. júniusi döntése alapján pályázatot nyújtott be az EuroVelo kerékpárutak támogatására kiírt GKM pályázaton. A támogatásról a döntés megszületett. b.) A szükséges hatósági engedélyek megnevezését és számát: Hatósági engedélyhez nem kötött beruházás vagy felújítás esetében az errıl szóló nyilatkozat. Építési engedély. c.) A beruházás gyakorisága, várható élettartama: A megvalósítandó kerékpárút a város kerékpárút-hálózatának szerves részét képezi. d.) A beruházással érintett alapközmő, alapút helyzete, várható hatása a környezet állapotára és az infrastruktúra terhelésére: Alapút, alapközmő jelen beruházásra nem értelmezhetı. A környezetre gyakorolt várható hatás: A fejlesztés hatásai a teljes hosszú távú program megvalósulásával lesznek érzékelhetık: A kerékpárhasználat növekedése több ezer gépjármő forgalmát váltja ki. Ezek környezeti kárai elmaradnak (zaj, légszennyezés, helyfoglalás, elválasztó hatás, balesetek.) e.) A beruházással érintett létesítmény mőködtetésének becsült éves többletköltsége illetve költségmegtakarítása: A beruházás keretében megvalósuló létesítmények fenntartásának feladatai megoszlanak a kerületi önkormányzat és a Fıvárosi Önkormányzat között. A korábbi évek tapasztalatai alapján a Fıvárosra jutó átlagos fenntartási költség a jelen beruházással megvalósuló létesítményekre évi 1 mFt körül várható. f.) Egyéb tény, és körülmények: Nincs.
16 Az „EuroVelo kerékpárút-tervezés (XXII. Kastélypark u. - Vágóhíd u.)” tárgyú engedélyokirat elıterjesztését megalapozó 25/2001. (V.11.) Fıv.Kgy. rendelettel módosított 50/1998. (X.30.) Fıv. Kgy. rendelet szerinti részletes indokolás: a.) A beruházás tényleges elıkészítettsége: A budai oldalon a Duna menti kerékpáros útvonal az északi városhatártól a XXII ker. M0 hídfıig került fokozatosan kialakításra az elmúlt 15 év során. A déli városhatárig hiányzó szakaszból a Kastélypark utcától délre esı részt a XXII. ker önkormányzat megterveztette. A Kastélypark u. - Vágóhíd u. közötti szakasz terveztetésnek támogatására a Fıvárosi Önkormányzat a Közgyőlés 2007. júniusi döntése alapján pályázatot nyújtott be az EuroVelo kerékpárutak támogatására kiírt GKM pályázaton. A támogatásról a döntés megszületett. A szakasz hossza kb. 5 km, ebbıl 1,8 km új kerékpárút-tervezés, 3,2 km meglevı kerékpáros útvonal EuroVelo paraméterekkel történı áttervezése. Ezzel a budai oldalon teljessé válhat a Duna menti útvonal. b.) A szükséges hatósági engedélyek megnevezését és számát: Hatósági engedélyhez nem kötött beruházás vagy felújítás esetében az errıl szóló nyilatkozat. Jelen feladatnál nem értelmezhetı. c.) A beruházás gyakorisága, várható élettartama: Jelen feladatnál nem értelmezhetı. d.) A beruházással érintett alapközmő, alapút helyzete, várható hatása a környezet állapotára és az infrastruktúra terhelésére: Jelen feladatnál nem értelmezhetı. e.) A beruházással érintett létesítmény mőködtetésének becsült éves többletköltsége illetve költségmegtakarítása: Jelen feladatnál nem értelmezhetı. f.) Egyéb tény, és körülmények: Nincs.
Határozati javaslatok: Az elıterjesztéssel kapcsolatban kiemeljük, hogy: • A kerékpáros infrastruktúra fejlesztés B és C fejezete valamint a hozzá kapcsolódó 8, 9, 10, 11. sz. határozatok már megnyert ill. már beadott pályázatok beruházásaira vonatkoznak. Ezek jóváhagyása a Fıvárosi Közgyőlés decemberi ülésén feltétlenül szükséges, mert a fenti határozatok biztosítják a már megnyert pályázat emelt összegő saját forrását (EuroVelo), valamint a szükséges elıkészítı munka megkezdését (EuroVelo és KMOP). E határozatok elmaradása esetén a saját forrás hiánya ill. a kiírók által megkövetelt határidık csúszása miatt a pályázati támogatás visszavonása fenyeget. Önmagukban e határozatok az eddigi kötelezettségvállalásokhoz képest összességében többletforrást nem igényelnek. • A tömegközlekedés elınyben részesítése keretében a 13., 14. sz. határozatok már megnyert ill. már beadott pályázatok beruházásaira vonatkoznak. Ezek jóváhagyása abban az esetben is feltétlenül szükséges amennyiben az elıterjesztés
17 többi (nagy forrásigényő) témája nem kap támogatást vagy a döntés elhalasztásra kerül. A fenti határozatok biztosítják a már megnyert pályázat emelt összegő saját forrását, valamint a szükséges elıkészítı munka megkezdését. E határozatok elmaradása esetén a saját forrás hiánya ill. a kiírók által megkövetelt határidık csúszása miatt a pályázati támogatás visszavonása fenyeget. 1. A Fıvárosi Közgyőlés elızetesen kötelezettséget vállal az „Útfelújítások 2008-2010. között” engedélyokirat fıvárosi saját forrására 2008. évben 4079 mFt erejéig, melyet a 2007. évi útfelújítások maradványkeretébıl biztosít. Határidı: 2008. évi költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 2. A Fıvárosi Közgyőlés jóváhagyja az „Útfelújítások 2008-2010. között” engedélyokiratát a 1. számú melléklet szerinti tartalommal, és felkéri a Fıpolgármestert annak aláírására. Határidı: 15 nap Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 3. A Fıvárosi Közgyőlés felkéri a Fıpolgármester Urat, hogy járjon el annak érdekében, hogy a fıvárosi útfelújításokhoz nyújtott állami támogatások pályázati rendszere úgy módosuljon, hogy az útfelújításokra a Fıváros a saját forrásként e célra fordított összegével megegyezı mértékő támogatást (50%-50%) kapjon. Határidı: 60 nap Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: egyszerő szótöbbség. 4. A Fıvárosi Közgyőlés elızetesen kötelezettséget vállal a „Fıvárosi kerékpározási kultúra 2008. évi fejlesztése” engedélyokirat fıvárosi saját forrására 2008. évben 160 mFt erejéig, melyet a 2007. évi útfelújítások maradványkeretébıl biztosít. Határidı: 2008. évi költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 5. A Fıvárosi Közgyőlés eseti jelleggel magához vonja az 50/1998. (X.30) Fıv. Kgy rendeletben a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási, és a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságra átruházott hatáskört, és úgy dönt, hogy és jóváhagyja az elıterjesztés 3. mellékletében szereplı, „Fıvárosi kerékpározási kultúra 2008. évi fejlesztése” c. beruházási engedélyokiratot, és felkéri a fıpolgármestert annak aláírására. Határidı: 15 nap Felelıs: dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 6. A Fıvárosi Közgyőlés elızetesen kötelezettséget vállal a „Kerékpáros közlekedés fejlesztése 2008-2010” célokmány fıvárosi saját forrására 2008. évben 204 mFt erejéig, melyet a 2007. évi útfelújítások maradványkeretébıl biztosít. Határidı: 2008. évi költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség.
18
7. A Fıvárosi Közgyőlés jóváhagyja az elıterjesztés 4. mellékletében szereplı, „Kerékpáros közlekedés fejlesztése 2008-2010” c. beruházási célokmányt, és felkéri a fıpolgármestert annak aláírására. Határidı: 15 nap Felelıs: dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: egyszerő szótöbbség. 8. A Fıvárosi Közgyőlés elızetesen kötelezettséget vállal a „KMOP támogatású kerékpárutak 2007-2009.” célokmány fıvárosi saját forrására 2008. évben 173 mFt, 2009-ben 44 mFt erejéig. Határidı: mindenkori éves költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 9. A Fıvárosi Közgyőlés jóváhagyja az elıterjesztés 5. mellékletében szereplı, „KMOP támogatású kerékpárutak 2007-2009.” c. beruházási célokmányt, és felkéri a fıpolgármestert annak aláírására. Határidı: 15 nap Felelıs: dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 10. A Fıvárosi Közgyőlés úgy dönt, hogy a Duna menti kerékpárút Újpesti vasúti híd és Váci út (Megyeri csárda) közötti szakaszának GKM támogatással történı kiépítésére saját forrásként 90 mFt-ot biztosít 2008. évi költségvetésében. A 9112 évközi indítású beruházások céltartalékon tervbe vett „Kerékpárút-építés(Újpesti vasúti híd- Váci út)” c. feladat elıirányzatait ennek megfelelıen módosítja (90 m Ft saját forrás, 58 mFt támogatás), a feladat nevét megváltoztatja : „EuroVelo kerékpárút-építés(Újpesti vasúti híd- Váci út)” és jóváhagyja az elıterjesztés 6. mellékletében szereplı engedélyokiratot, valamint felkéri a fıpolgármestert annak aláírására. Határidı: 15 nap Felelıs: dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 11. A Fıvárosi Közgyőlés úgy dönt, hogy a XXII. ker. Duna menti kerékpárút Kastélypark u. – Vágóhíd u. közötti szakaszának GKM támogatással történı tervezésére és engedélyeztetésére saját forrásként 5,0 mFt-ot biztosít 2008. évi költségvetésében. A 9112 évközi indítású beruházások céltartalékon tervbe vett „Kerékpárút-tervezés (XXII. Kastélypark u. – Vágóhíd u. )” c. feladat elıirányzatait ennek megfelelıen módosítja (5 mFt saját forrás, 3 mFt támogatás), a feladat nevét megváltoztatja:„EuroVelo kerékpárút-tervezés (XXII. Kastélypark u. – Vágóhíd u.”) és jóváhagyja az elıterjesztés 7. mellékletében szereplı engedélyokiratot, és felkéri a fıpolgármestert annak aláírására. Határidı: 15 nap Felelıs: dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 12. A Fıvárosi Közgyőlés kötelezettséget vállal, hogy a tömegközlekedés elınyben részesítése érdekében „Buszsáv program 2008-2010” sor kerüljön a 7 éves fejlesztési tervbe, mely költségvetési kötelezettségvállalás 2008. évre 70 mFt-ot biztosít.
19 Határidı: 2008. évi költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 13. A Fıvárosi Közgyőlés úgy dönt, hogy a „Rákoskeresztúr buszkorridor” kiemelt projekt megvalósítására biztosítja a pályázathoz szükséges önerıt 2008. évi költségvetésében 50 mFt, 2009. évi költségvetésében 200 mFt erejéig. Határidı: 2008. és 2009. évi költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 14. A Fıvárosi Közgyőlés úgy dönt, hogy a „Közösségi közlekedés elınyben részesítése 2007-2008” tárgyú KMOP pályázathoz a szükséges 109,5 mFt-ot a 2007. évi céltartalékról 2008-ra átcsoportosítja. Határidı: 2008. évi költségvetés elfogadása Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség. 15. A Fıvárosi Közgyőlés úgy dönt, hogy amennyiben • a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása támogatásának pályázati rendszerében sikerül elérni a fıvárosra nézve kedvezıbb feltételeket, illetve • a fıváros 2008. évi privatizációs bevételi tervei teljesülnek, akkor a Közgyőlés még a 2008. év folyamán dönt a fenti felújítások és fejlesztések 2009-2010. évi elıirányzatáról. Felelıs: Dr. Demszky Gábor Határozathozatal módja: minısített szótöbbség.
Melléklet: 1. mell.: „Útfelújítások 2008-2010. között” engedélyokirat 1. változat 2. mell.: A pályázati rendszer átalakítására vonatkozó levél 3. mell.: „Fıvárosi kerékpározási kultúra 2008. évi fejlesztése” engedélyokirat 4. mell.: „Kerékpáros közlekedés fejlesztése 2008-2010” célokmány 5. mell.: „KMOP támogatású kerékpárutak 2007-2009.” célokmány 6. mell.: „EuroVelo kerékpárút-építés(Újpesti vasúti híd- Váci út)” engedélyokirat 7. mell.: „EuroVelo kerékpárút-tervezés (XXII. Kastélypark u. – Vágóhíd u.)”engedélyokirat
Budapest, 2007. december „ „
Hagyó Miklós fıpolgármester-helyettes
Láttam: Tiba Zsolt fıjegyzı
