ELTE TÁTK Kari Tanács-Ülés jegyzőkönyv március 3. Általános rendelkezések. A Hallgatói Önkormányzat alapadatai

ELTE TÁTK Kari Tanács-Ülés jegyzőkönyv

2015. március 3.

Általános rendelkezések A Hallgatói Önkormányzat alapadatai 1. § Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Társadalomtudományi Kar (továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: Hallgatói Önkormányzat) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban Egyetemi Hallgatói Önkormányzat) része. Jelen Alapszabály az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának részét képezi. 2. § (1) A Hallgatói Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata. (2) A Hallgatói Önkormányzat nevének rövidítése: ELTE TáTK HÖK. (3) A Hallgatói Önkormányzat nemzetközileg használható elnevezése: a) angolul Students’ Union of the Eötvös Loránd University Faculty of Social Sciences; b) németül Studierendenvertretung der Sozialwissenschaftlichen Fakultät der Eötvös Loránd Universität; c) franciául Le Conseil des Étudiants de la Faculté des Sciences Sociales de l’Université Eötvös Loránd. 3. § A Hallgatói Önkormányzat székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. A Hallgatói Önkormányzat feladatköre és célja 4. § (1) A Hallgatói Önkormányzat a Kar hallgatóinak jogszabály alapján létrehozott, demokratikus elven működő érdekképviseleti szerve, amely kizárólagosan gyakorolja a hallgatói jogviszonyból eredő kollektív hallgatói jogokat, illetve a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban ráruházott hatásköröket minden illetékes tanszéki, intézeti, kari, egyetemi és országos testületben. (2) A Hallgatói Önkormányzat célja: a) a Kar hallgatóinak érdekképviselete; b) az oktatók és hallgatók közötti párbeszéd és információáramlás elősegítése és biztosítása; c) a Kar közösségi életének szervezése és koordinálása; d) a kari demokratikus kultúra ápolása. (3) A Hallgatói Önkormányzat pártoktól függetlenül működő szervezet, amely nem folytat politikai tevékenységet. A Hallgatói Önkormányzat feladatai 5. § (1) A Hallgatói Önkormányzat elsődleges feladata céljainak megvalósítása. (2) A Hallgatói Önkormányzat: a) ellátja a Kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét, valamennyi őket érintő kérdésben minden illetékes tanszéki, intézeti, kari, egyetemi és országos testületben; b) hallgatói képviselőket küld a Szenátusba, Kari Tanácsba, valamint más testületekbe, ahol a hallgatói részvétel biztosított; c) a kari közösségi élet támogatása érdekében tudományos, kulturális, sport és szórakoztató rendezvények szervezéséről gondoskodik; d) támogatja a Karon működő hallgatói szervezetek tevékenységét; 2. számú melléklet

1/31


2015. március 3.

e) kialakítja saját szervezeti és működési rendjét, és dönt a jelen Alapszabályban ráruházott személyi és egyéb kérdésekben; f) javaslatot tesz a kollokviumok, szemináriumok, valamint egyéb tanegységek bevezetésére, módosítására; g) irányítja és működteti a Hallgatói Önkormányzat irodáját; h) részt vesz a hallgatók egyetemmel kapcsolatos tanulmányi, ösztöndíj és támogatási, valamint egyéb ügyeinek intézésében; i) az Egyetem által biztosított szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális szervezeti és szolgáltató egységeket létesíthet, irányíthat, megszüntethet; j) segíti az elsőéves hallgatók beilleszkedését a kari életbe, ennek érdekében kialakítja és működteti a hallgatói integrációért felelős szervezeti egységet; k) segíti a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építését, az Egyetem szellemiségével összhangban álló egyetemen kívüli tevékenységek folytatását; l) javaslatot tesz az oktatói munka hallgatói véleményezésének kari kérdőívére; m) a Kar hallgatóinak érdekében egyéb tevékenységeket folytat; n) a hallgatókra vonatkozó valamennyi jogszabályról naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie. 6. § A Hallgatói Önkormányzat egyetértést gyakorol: a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; c) a hallgatói jóléti, kulturális, sportcélú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban; d) a hallgatói célú pénzeszközök felhasználásában; e) a térítési és juttatási rendelkezéseket tartalmazó szabályzatok (a képzésekért fizetendő, tandíjnak nem minősülő térítések meghatározását kivéve) elfogadásakor, módosításakor; f) a hallgatói etikai, fegyelmi és kártérítési szabályzat elfogadásakor, módosításakor. A Hallgatói Önkormányzat tagjai 7. § (1) A Hallgatói Önkormányzat tagja a Kar valamennyi hallgatója. (2) A Hallgatói Önkormányzati tagsághoz hallgatói jogviszony szükséges. A hallgatói jogviszony szünetelése esetén a hallgató tagja a Hallgatói Önkormányzatnak, de jogait nem gyakorolhatja. (3) A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselője: a) az elnök; b) az alelnökök; c) az elnöki megbízott; d) szaktestületek bizottsági elnökei, referensei és tagjai; e) a kari lap főszerkesztője; f) a kari lap szerkesztőségének tagja; g) a Választási Bizottság tagjai; h) az Ellenőrző Bizottság tagjai. (4) A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselője az adott képzési időszakra regisztrált hallgató lehet, de a) nem lehet tisztségviselő 5 naptári évnél tovább; 2. számú melléklet

2/31


2015. március 3.

b) tanulmányai nem haladhatják meg képzési idejének 1,5-szeresét; alapszakokon 4 év (kivétel: szociális munka, 5 év), mesterszakokon 3 év. Külföldön töltött tanulmányok esetén a program keretein belül eltöltött félévek nem számítanak a fent említett képzési időkeretbe. A Hallgatói Önkormányzat határozatai 8. § Az Alapszabály elfogadására vagy az Alapszabály módosítására irányuló javaslatot az Elnökség vagy küldöttgyűlési képviselő terjeszthet elő. 9. § Az Alapszabály elfogadásához vagy az Alapszabály módosításához a jelenlévő küldöttgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 10. § A Küldöttgyűlés határozata nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. 11. § Az Elnökség határozata nem lehet ellentétes az Alapszabállyal és küldöttgyűlési határozattal. 12. § Az Elnökség tagjának utasítása nem lehet ellentétes az Alapszabállyal, küldöttgyűlési határozattal és az Elnökség határozatával. A Hallgatói Önkormányzat szervezete 13. § A Hallgatói Önkormányzat szervei: a) a Küldöttgyűlés; b) az Elnökség; c) az Elnöki megbízott; d) a szaktestületek: da) Belügyi- és Szakos Képviseleti Bizottság, db) Diákjóléti Bizottság, dc) Kommunikációs Bizottság, dd) Külügyi Bizottság, de) Rendezvényszervező Bizottság, df) Tanulmányi és Tudományos Bizottság; e) a kari lap szerkesztősége; f) az Ellenőrző Bizottság (továbbiakban EB); g) a Választási Bizottság; h) a Szakos Hallgatói Érdekképviselet (továbbiakban SzHÉK). A Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése A Küldöttgyűlés feladat- és hatáskörei 14. § A Küldöttgyűlés a Hallgatói Önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve. 15. § A Küldöttgyűlés: a) elfogadja és módosítja az Alapszabályt; b) küldöttgyűlési határozatokat hoz; c) pályázást követően megválasztja az Elnökség tagjait; d) megválasztja az Ellenőrző Bizottság tagjait - a Bizottság elnökének kivételével -, a Választási Bizottság elnökét és tagjait, a Kari Tanács fennmaradó helyeinek rendes és pót hallgatói tagjait; e) elfogadja és módosítja a Hallgatói Önkormányzat költségvetését; f) határoz az Elnökség, a Választási Bizottság és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadásáról;

2. számú melléklet

3/31


2015. március 3.

g) bármely más önkormányzathoz való csatlakozás, egyesülés vagy a Hallgatói Önkormányzat egészének feloszlatása kérdésében dönthet. Ilyen döntést csak akkor hozhat, ha az Egyetem vagy a Kar megszűnik, illetve szervezeti átalakítás történik; h) egyetértési jogot gyakorol az egyetemi és kari szabályzatokban a Hallgatói Önkormányzat számára megállapított esetekben és módon; i) véleményezi az Egyetem, illetve a Kar fejlesztési tervének hallgatókat érintő részeit; j) döntést hoz minden olyan ügyben, melyet a jelen Szabályzat, valamint bármely egyetemi vagy kari szabályzat a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal; k) az Alapszabályban és küldöttgyűlési határozatban meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. A Küldöttgyűlés tagjai 16. § (1) A Küldöttgyűlés tagjai a Hallgatói Önkormányzat rendes vagy rendkívüli küldöttgyűlési választásain mandátumot szerzett küldöttgyűlési képviselők. (2) A küldöttgyűlési képviselők választásán nem választható olyan hallgató, aki nem rendelkezik aktív jogviszonnyal. 17. § (1) Létszáma legfeljebb 29 fő, tagjait a Kar hallgatói maguk közül választják, általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással. Minden hallgató választó és választható. Az egyes szakok kötött számú hellyel rendelkeznek a Küldöttgyűlésben a következők szerint: Mesterszakok

Alapszakok

1

5

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (Health Policy Planning & Financing) Kulturális antropológia

Szociális munka

3

Nemzetközi tanulmányok

1

Szociológia

4

Survey statisztika

1

Társadalmi tanulmányok

4

Szociális munka

1

Szociálpolitika

1

Szociológia

1

Közgazdasági elemző

1

Közösségi és civil tanulmányok

1

Humánökológia

1

Alkalmazott közgazdaságtan

2

Nemzetközi tanulmányok

Összesen:

29

1

(2) A Küldöttgyűlés állandó meghívottjai tanácskozási joggal a Politikatudomány MA szak Politikai gyakorlat és kutatás-módszertan és Választási tanulmányok szakirányok egy-egy képviselője. 18. § Az 17. § (1) bekezdésekben meghatározott hallgatói csoportok a Hallgatói Önkormányzat küldöttgyűlési választásán választókörzeteket képeznek. A Kar választásra jogosult hallgatói csak saját választókörzetük küldöttgyűlési képviselőjelöltjeire szavazhatnak. 19. § A küldöttgyűlési tagok automatikusan Szakos Hallgatói Érdekképviseleti tagok is, amennyiben az az adott körzetben működik.


4/31


2015. március 3.

A Küldöttgyűlés tagjainak választása 20. § (1) A küldöttgyűlési képviselőket a Kar hallgatói általános és egyenlő választójog alapján titkos és közvetlen szavazással választják meg. (2) A Küldöttgyűlés tagjai megválasztásának az elnökválasztás előtt vagy azzal egy időben kell megtörténnie. (3) A képviselő mandátuma a következő választás eredményének kihirdetéséig, a hallgató haláláig, a hallgatói jogviszony megszűnéséig vagy lemondásig van érvényben. (4) A Küldöttgyűlés tagjai újraválaszthatók. (5) A Küldöttgyűlés tagjai nem lehetnek az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjai. A tagoknak az említett tisztségre való megválasztása a küldöttgyűlési képviselői mandátum automatikus megszűnését vonja maga után. (6) A lemondás, vagy a mandátum automatikus megszűnése miatt megüresedő képviselői helyre a legutolsó küldöttgyűlési választásokon az adott szakos jelöltek között a legtöbb szavazatot kapott, de mandátumot nem szerzett jelölt kerül. (7) A küldöttgyűlési tagok választása a következő szakokon választási körzetek alapján történik. Minden hallgató csak a saját választókörzetében szavazhat. Ennek megfelelően közös lista érvényes: a) Közgazdaságtan és Egészségpolitika körzet: Alkalmazott közgazdaságtan BA, Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MSc (Health Policy Planning & Financing), Közgazdasági elemző MA; b) Nemzetközi tanulmányok körzet: Nemzetközi tanulmányok BA, Nemzetközi tanulmányok MA; c) Szociológia körzet: Szociológia BA, Szociológia MA, Survey statisztika MSc; d) Szociális tanulmányok körzet: Szociális munka BA, Szociális munka MA, Szociálpolitika MA, Közösségi és civil tanulmányok MA; e) Társadalmi kapcsolatok körzet: Társadalmi tanulmányok BA, Kisebbségpolitika MA, Kulturális antropológia MA, Humánökológia MA. (8) A hallgatók küldöttgyűlési tagokat választanak, ezek közül – az adott szakhoz tartozó madátumok számának megfelelően - a legtöbb szavazattal rendelkező kerül be a Küldöttgyűlésbe. A Választási Bizottság 21. § (1) Legalább három, legfeljebb hat tagból áll. (2) Tagjait és elnökét bármely küldöttgyűlési tag jelölheti, a küldöttek választják meg a Kar beiratkozott hallgatói közül egy évre. (3) A Választási Bizottság nem állhat azonos szakos hallgatókból. (4) Az első választásokat a Hallgatói Önkormányzat elnöke által kijelölt Bizottság bonyolítja le. (5) Elnöke és tagjai a választásokon nem jelöltethetik magukat sem küldöttgyűlési tagnak, sem tisztségviselőnek. (6) A bizottság megfigyelői jogú tagjai: a rektor és a dékán által ilyenként kinevezett személyek, az Ellenőrző Bizottság elnöke; illetve a választásokon indult jelöltek is delegálhatnak megfigyelőket a Bizottságba. (7) Feladata a választás szabályszerű lebonyolítása, a szavazatok összeszámlálása. (8) A papíralapú szavazás esetén szavazatszámláló bizottságokat állíthat fel; a szavazatszszámláló bizottság tagjai a választásokon sem küldöttgyűlési tagnak, sem tisztségviselőnek nem jelöltethetik magukat. 2. számú melléklet

5/31


2015. március 3.

A választás kiírása 22. § (1) A Hallgatói Önkormányzat rendes Küldöttgyűlési választását a Választási Bizottság elnöke írja ki. (2) Mulasztása esetén a Választási Bizottság elnökének helyettesítésére jogosult személy haladéktalanul kiírja a választást. 23. § (1) A Hallgatói Önkormányzat rendes és rendkívüli választásának kiírásáról szóló közlemény közzétételéről a választás kiírásának napján a Választási Bizottság elnöke köteles gondoskodni. (2) A Választási Bizottság elnöke az (1) bekezdés szerinti közleményt a Hallgatói Önkormányzat honlapján, a Hallgatói Önkormányzat irodájában teszi közzé, valamint köteles minden lehetséges felületen jól láthatóan felhívni a hallgatók figyelmét a választásra. (3) A Hallgatói Önkormányzat rendes és rendkívüli küldöttgyűlési választása kiírásának tartalmaznia kell: a) a küldöttgyűlési képviselőjelölti jelölés helyét, idejét és módját; b) a szavazás helyét, idejét, módját és célját; c) a küldöttgyűlési képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat; d) a választási eljárással kapcsolatos jogorvoslatról szóló tájékoztatást. (4) A választási határidők számítása a határidő megkezdésére okot adó eseményt követő napon kezdődik. A jelölés 24. § (1) A rendes küldöttgyűlési választások kiírásában a jelölések leadására a 23. § (3) bekezdés a) pont szerinti időtartamban kell lehetőséget biztosítani. (2) A küldöttgyűlési képviselőjelölti jelölés érvényességéhez szükséges: a) a Küldöttgyűlési képviselőjelöltnek a jelölést elfogadó, saját kezűleg aláírt nyilatkozata; b) a küldöttgyűlési képviselőjelölt hallgatói jogviszonyának hiteles dokumentummal történő igazolása; c) a küldöttgyűlési képviselőjelölt által megadott saját e-mail cím, amely az ő elérhetőségének minősül képviselői mandátumának megszerzése esetén. (3) A Kar bármely 50 hallgatója írásban állíthat küldöttgyűlési jelöltet a jelölt egyetértésével. A jelölt a jelölés elfogadását a jelölőlapon található nyilatkozat kitöltésével jelzi. Írásos jelölést csak a Választási Bizottság által kiadott és a Kari Hallgatói Önkormányzat pecsétjével hitelesített jelölőlapon lehet gyűjteni (4) A Küldöttgyűlési képviselőválasztások kiírása minden év márciusának első hétfőjén, vagy az azt követő első munkanapon történik. (5) A kiírástól számított hetedik napon, vagy az azt követő első munkanapon kell megkezdeni a jelöltállítást. A jelöltállításra legalább hét naptári napot kell biztosítani a hallgatók számára. (6) A jelöléseket a Választási Bizottságnál személyesen a kiírásban megjelölt határidőben, a Hallgatói Önkormányzat irodájában lehet leadni. (7) Bármely hallgató csak abban a választókörzetben lehet jelölt, amelybe választóként tartozik. (8) Ha a hallgató a Karon több képzésen folytat tanulmányokat, akkor az előzetes nyilatkozata szerinti választókörzetbe tartozik. (9) A hallgató a (8) bekezdés szerinti döntéséről a Választási Bizottságot, a jelölésre nyitva álló határidőben értesíti. (10) Egy hallgató csak egy választókörzetben lehet küldöttgyűlési képviselőjelölt. 2. számú melléklet

6/31


2015. március 3.

A küldöttgyűlési képviselőjelöltek 25. § A küldöttgyűlési képviselőjelöltek a rendes vagy rendkívüli küldöttgyűlési választások kiírásának napjától: a) jelen Alapszabállyal, valamint jogszabályokkal és egyetemi szabályzatokkal, továbbá; b) a Hallgatói Önkormányzat céljaival összhangban álló kampányt folytathatnak. A szavazás lebonyolítása 26. § (1) A választási időszakot a jelölőidőszak letelte utáni 5. munkanapig meg kell kezdeni. (2) Szavazásra legalább 5, legfeljebb 10 munkanapot kell biztosítani. (3) A szavazást a Neptun felületén kell lebonyolítani. (4) Ha a Neptun felületen történő szavazás technikai feltételei nem biztosítottak, a szavazást, a kijelölt tanítási napok időtartama alatt, papíralapú szavazással kell megtartani. (5) A választás menetrendjét és módját a jelölőidőszak meghirdetésével egyidejűleg kell ismertetni. (6) A választás lebonyolítását a Választási Bizottság az Alapszabály alapján végzi. (7) Amennyiben valamelyik szavazást bármilyen okból nem lehet megtartani, vagy a szavazást elháríthatatlan külső ok miatt meg kell szakítani, a szavazás új időpontját a Választási Bizottság jelöli ki. (8) A Választási Bizottság ‒ a Tanulmányi Hivatal adatbázisa alapján ‒ az adott félévben a Karon regisztrált hallgatókról választókörzetenként, kizárólag a hallgatók nevét és Neptun kódját, tartalmazó választói névjegyzéket készít. Erről a minden hallgató üzenetben értesítést kap a Neptunban. (9) A Választási Bizottság a (8) bekezdés szerinti névjegyzéket a jelöltállítás lezárását követően haladéktalanul megküldi a választás technikai hátterét biztosító egyetemi szervezeti egységnek. (10) A névjegyzék eredeti példányát a Választási Bizottság elnöke laponként sajátkezű aláírásával hitelesíti. További másolati példányok csak a névjegyzék eredeti példányáról készíthetőek a szavazás lebonyolításához szükséges mennyiségben. A választói névjegyzék kizárólag a Választási Bizottság tagjai számára hozzáférhető, azt átadni kizárólag a (9) bekezdésben foglaltak szerint, valamint, papíralapú választások esetén, a szavazólap átvételét hitelesítő aláírás céljából, az aláírás időtartamára lehetséges. A szavazólap kiadása megtagadásának okát a névjegyzéken fel kell tüntetni. 27. § (1) Az 26. § (4) bekezdés szerinti választások alatt a Választási Bizottság a szavazásra megjelenő hallgatók személyazonosságát bármely érvényes, személyazonosításra alkalmas okmány segítségével ellenőrzi. A hallgató önkéntesen igazolja személyazonosságát. A személyazonosítást megtagadó hallgató számára szavazólap nem adható ki. (2) A szavazásra megjelenő hallgató a választói névjegyzéket saját neve mellett saját kezűleg, önkéntesen aláírja. A névjegyzék aláírását megtagadó hallgató számára szavazólap nem adható ki. (3) Szavazni a jelöltek mellett szereplő mezőbe írt két, egymást keresztező vonallal lehet. (4) A küldöttgyűlési választások során egy hallgató legfeljebb a választási körzetén belül 10 jelöltre adhatja le szavazatát. (5) A szavazólapot már kitöltött hallgató szavazólapját, a választásra jogosult hallgatói csoportonként elkülönített, zárt urnák közül a saját választási körzetnének megfelelő urnába dobja. (6) A szavazólap formai és tartalmi követelményeiről a Küldöttgyűlés határoz. 2. számú melléklet

7/31


2015. március 3.

A választás eredménye 28. § (1) A választás akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a Kar beiratkozott nappali tagozatos hallgatóinak legalább 25%-a. (2) A kiírt pótválasztásokon nincs érvényességi küszöb. (3) Érvénytelen választás esetén 7 naptári napon belül új választásokat kell kiírni. (4) Választókörzetenként az adott választókörzetben elnyerhető mandátumok számával azonos számú, legtöbb szavazatot kapott küldöttgyűlési képviselőjelölt nyer küldöttgyűlési képviselői mandátumot. (5) A választás eredményéről a Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság elnöke és két tagja hitelesít. A választás eredményét 8 naptári napon belül meg kell küldeni a Kar dékánjának, az Egyetem rektorának, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökének, valamint a hallgatók előtt nyilvánosságra kell hozni. Törvényességi kifogás esetén az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának Jogorvoslati Bizottsága az illetékes. (6) Ha a Választási Bizottság szavazategyenlőséget állapít meg, és egyik jelölt sem mond le mandátumáról, a Választási Bizottság aznap, 3 munkanapon belüli időpontra, új választást ír ki ‒ a legalább 25%-os részvételi arány mellett ‒ egyenlő szavazatot kapott jelöltek között. A rendkívüli küldöttgyűlési választás 29. § (1) Amennyiben: a) adott körzeten belül minden lehetséges mandátum megszűnik, időközi választásokat kell kiírni az adott körzetben; b) az adott küldöttgyűlési képviselői helyre a rendes küldöttgyűlési választások során nem került megválasztásra küldöttgyűlési képviselő, vagy; c) az adott képviselői hely egyéb ok miatt betöltetlen, és nem tölthető be a sorban következő választásokon szereplő jelölttel, a Választási Bizottság a Hallgatói Önkormányzat elnökének kérésére három munkanapon belül, tizenöt munkanapon belüli időpontra kiírja az adott küldöttgyűlési képviselői helyre vagy helyekre vonatkozó rendkívüli küldöttgyűlési választást. (2) A rendkívüli küldöttgyűlési választásra a rendes küldöttgyűlési választásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak. (3) Nem lehet rendkívüli küldöttgyűlési választást kiírni, amennyiben a kiírástól számított 30 napon belül: a) vizsgaidőszak kezdődik; b) a 24. § (4) bekezdés szerint rendes küldöttgyűlési választást kell kiírni. (4) A (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a soron következő szorgalmi időszak második hetéig kell a rendkívüli küldöttgyűlési választást kiírni. (5) Amennyiben a Hallgatói Önkormányzat elnöke a rendkívüli küldöttgyűlési választás kiírására vonatkozó kötelezettségét megszegi, a rendkívüli küldöttgyűlési választást a Választási Bizottság elnöke haladéktalanul kiírja, mulasztása esetén a Választási Bizottság valamely tagja jár el. A küldöttgyűlési képviselők jogai és kötelességei 30. § (1) A küldöttgyűlési képviselőnek joga és kötelessége részt venni a Küldöttgyűlés ülésén. (2) Bármely küldöttgyűlési képviselő jogosult betekinteni a Hallgatói Önkormányzat működésével és gazdálkodásával összefüggő bármely dokumentumba. 2. számú melléklet

8/31


2015. március 3.

(3) Bármely küldöttgyűlési képviselő jogosult írásban kérdést intézni a Hallgatói Önkormányzat bármely tisztségviselőjéhez, amelyre a megkérdezett 15 napon belül köteles írásban érdemi választ adni. (4) A küldöttgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (5) A Hallgatói Önkormányzat rendes- és rendkívüli küldöttgyűlési választásain mandátumot szerzett küldöttgyűlési képviselők mandátumukat a záró küldöttgyűlési ülést követően gyakorolhatják. (6) A küldöttgyűlési képviselők jogaikat csak személyesen, illetve meghatározott esetekben, ‒ a 41. § (10) bekezdésben meghatározott módon ‒ levélszavazás útján gyakorolhatják. 31. § (1) A Küldöttgyűlés tagjának megbízatása megszűnik: a) halálával; b) lemondással; c) új Küldöttgyűlés megválasztásával; d) összeférhetetlenség kimondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (2) A küldöttgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról a Küldöttgyűlés a jelen lévő küldöttgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. Az Elnök és az Ellenőrző Bizottság választása 32. § (1) A Hallgatói Önkormányzat elnökét, illetve az Ellenőrző Bizottság elnökét a Kar hallgatói jelölik és közvetlenül választják. (2) Az Ellenőrző Bizottság két további tagját a Küldöttgyűlés tagjai jelölik és választják meg. (3) A Kar minden beiratkozott hallgatója jelölhető és választható. (4) Az elnök mandátumának lejárta után egyszer újraválasztható. (5) A választásokat tanévenként kell megtartani, tavasszal, az ELTE HÖK választásaival összehangolva. (6) A Hallgatói Önkormányzat elnökének és az Ellenőrző Bizottság tagjainak mandátuma a következő választás eredményének kihirdetéséig, a hallgatói jogviszony megszűnéséig, visszahívásig vagy lemondásig van érvényben.

A jelöltállítás 33. § (1) A jelölőidőszakot a küldöttgyűlési választásokkal egyidejűleg kell meghirdetni, a Választási Bizottság által megállapított formai feltételekkel együtt. (2) Az elnök, illetve az Ellenőrző Bizottság elnökének jelölési időszaka megegyezik a küldöttgyűlési választások jelölőidőszakával. (3) A Kar bármely 200 hallgatója írásban állíthat elnökjelöltet, a jelölt írásos egyetértésével. (4) Az Ellenőrző Bizottság elnökének jelöltségéhez a Kar 75 hallgatójának írásos jelölése, valamint a jelölt, a jelölés tényét elfogadó nyilatkozata szükséges. (5) Írásos jelölést csak a Választási Bizottság által kiadott és hitelesített jelölőlapon lehet gyűjteni. (6) Az írásos jelöléseket a Választási Bizottságnak kell eljuttatni. Nem érvényes az a jelölőlap, amelyen nincs egyértelműen megjelölve, hogy milyen tisztségre (elnök, Ellenőrző Bizottság Elnöke) jelölték a hallgatót. 2. számú melléklet

9/31


2015. március 3.

(7) A HÖK elnökjelöltek elnöki programjukat legkésőbb a választási időszak kezdetéig eljuttatják a Választási Bizottságnak, akik a választási időszak első napján nyilvánosságra hozzák azokat. (8) A Választási Bizottság a jelölőidőszak utolsó napját követő napon nyilvánosságra hozza a jelöltlistát. A választás eredménye 34. § (1) A választás érvényességére a 28. §-ban foglaltak érvényesek. (2) A Hallgatói Önkormányzat elnöki tisztségére jelöltek közül a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz a Hallgatói Önkormányzat elnöke. (3) Az Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségére jelöltek közül a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz az Ellenőrző Bizottság elnöke. A Küldöttgyűlés ülése 35. § A Küldöttgyűlés ülését évente legalább három alkalommal össze kell hívni. 36. § A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, de indokolt esetben a Küldöttgyűlés az ülésről teljesen, vagy részben a nyilvánosságot határozatával kizárhatja. 37. § A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha összehívása szabályszerűen megtörtént és a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképességhez a küldöttgyűlési ülés napján hatályos taglétszámot kell figyelembe venni. 38. § Ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a Küldöttgyűlés határozatait a jelenlévő küldöttgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. 39. § (1) A Küldöttgyűlés üléseit a Hallgatói Önkormányzat elnöke hívja össze és vezeti. (2) A Küldöttgyűlés helyszínét és időpontját az Elnökség határozza meg. (3) A meghívót a Hallgatói Önkormányzat hivatalos levelezőlistájára legkésőbb az ülés megtartását megelőzően 7 naptári nappal ki kell küldeni. (4) A küldöttgyűlési meghívó kézbesítettnek tekinthető a (2) bekezdésben meghatározottakon túl abban az esetben, ha az elnök a küldöttgyűlési képviselőnek személy szerinti címzéssel juttatja el. (5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyszínét, időpontját és a tervezett napirendet, valamint a napirendben szereplő – és határozathozatalt igénylő – előterjesztések szövegszerű ismertetését, melyeket nyomtatott formátumban is hozzáférhetővé kell tenni a küldöttgyűlési tagok számára. (6) Amennyiben az előterjesztések az Alapszabály módosítását is tartalmazzák, a küldöttgyűlési ülés előtt 10 naptári nappal kell azokat kiküldeni. (7) Bármely Szakos Hallgatói Érdekképviselet jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni. Javaslatát a Küldöttgyűlés ülése előtt legalább 9 naptári nappal írásban ismertetnie kell a HÖK elnökével. Amennyiben a SzHÉK hallgatói a küldöttgyűlési ülés összehívása után kérik bármely napirendi pont felvételét, a Küldöttgyűlés szavaz arról, hogy a napirendi pontok közé veszi-e. (8) Szabályszerű a küldöttgyűlési ülés összehívása, ha a küldöttek részére a meghívókat, igazolható módon, a megfelelő határidőn belül kézbesítették. (9) Ha a Küldöttgyűlés ülése nincs szabályszerűen összehívva, határozatot nem hozhat. 40. § A küldöttek legalább egynegyede, az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság az indok, az időpont és a napirend megjelölésével írásban bármikor kérhetik a Küldöttgyűlés ülésének összehívását. Ha az elnök a kérelem előterjesztésétől számított 15 naptári napon belül nem hívja össze a Küldöttgyűlés ülését, az Ellenőrző Bizottság jogosult ezt megtenni. Amennyiben


10/31


2015. március 3.

további 10 naptári nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze az ülést. 41. § A küldöttgyűlési ülés menete és a határozathozatal: (1) Az ülés megnyitása előtt az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni, hogy a képviselők jogosultak-e a szavazati jog gyakorlására. (2) A Küldöttgyűlés ülését az elnök nyitja meg. Ezután – az Ellenőrző Bizottság a mandátumvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatás alapján – ellenőrzi az ülés határozatképességét. Érvényes mandátummal rendelkeznek a küldöttgyűlési választásokon megválasztott és mandátumot szerzett képviselők és a Küldöttgyűlésből bármi okból kiesett hallgatók helyére lépő képviselők. (3) A tervezett napirendet az elnök ismerteti, a küldöttgyűlési ülés rendjéért ő felelős, ennek keretében gondoskodik arról, hogy a küldöttgyűlési tagok és a meghívottak jogaikat zavartalanul, rendben gyakorolhassák. (4) A Küldöttgyűlés egyszerű többséggel határoz. Egyszerű többség meglétéhez a jelenlévő küldöttgyűlési tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. (5) A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban a jelenlévő küldöttgyűlési tagok legalább egyharmadának egybehangzó szavazata alapján név szerinti, illetve titkos szavazást kell elrendelni. (6) Személyi kérdésben, így a tisztségviselők megválasztásakor és visszahívásakor, a Küldöttgyűlés titkosan szavaz. (7) Ha a Küldöttgyűlés tagjainak többsége nem fogadja el valamely elnökségi tag beszámolóját, akkor a Küldöttgyűlés ezt követően szavaz az elnökségi tag visszahívásáról. (8) A Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal vehet részt az Elnökség, az EB valamint az, akit az Elnökség az ülésre meghív. (9) Az ülést az Elnök zárja be. (10) Amennyiben a Küldöttgyűlés akadályoztatása miatt nem tud határozatot hozni, vagy halaszthatatlan döntést igénylő kérdésben kell határoznia, azt levélszavazásban megteheti. Személyi kérdésekben, az Alapszabály módosításáról, illetve annak elfogadásáról a Küldöttgyűlés nem hozhat döntést levélszavazásban. Levélszavazás esetén az Ellenőrző Bizottság küldi ki a küldötteknek a határozathozatalhoz szükséges dokumentumokat, ez után 3 nap áll rendelkezésre a szavazatok e-mailben történő leadására. A meghatározott időtartam lejárta után, vagy ha minden mandátummal rendelkező küldöttgyűlési tag leadta szavazatát, a szavazást az Ellenőrző Bizottság zárja le és az eredményről 7 napon belül tájékoztatja a küldöttgyűlési tagokat és az Elnököt, valamint jegyzőkönyvet vesz fel a szavazás eredményéről. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyve és határozatai 42. § (1) A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását, az elfogadott napirendet. (3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megvitatott kérdéseket, a hozzászólásokat és a döntések eredményét szavazati arány szerint, a kisebbségi vélemény feltüntetésével. (4) A jegyzőkönyv részét képezi a jelenléti ív is, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi személynek alá kell írnia. (5) A jegyzőkönyvet írásban kell elkészíteni, de az ülés eseményei más módon is rögzíthetők. (6) A jegyzőkönyvvezető az Ellenőrző Bizottság elnöke, távollétében az Ellenőrző Bizottság valamely tagja. (7) A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság elnöke írja alá, távollétében az Ellenőrző Bizottság valamely tagja, valamint a levezető elnök hitelesíti. 2. számú melléklet

11/31


2015. március 3.

(8) Ha a jegyzőkönyvet nem írásban rögzítették, azt az ülést követő egy héten belül írásba kell foglalni, az eredeti forrást pedig meg kell őrizni. Az írásba foglalt változatra a (7) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy azt jegyzőkönyvvezetőként az írja alá, aki az írásbeli változatot elkészítette. A jegyzőkönyvbe valamennyi hallgató számára betekintést kell biztosítani. (9) A Küldöttgyűlés határozatait – a kisebbségi véleménynek a feltüntetésével – külön kell dokumentálni (határozatok tára), azokból, a Küldöttgyűlés ülését követő 17 naptári napon belül, emlékeztetőt kell küldeni valamennyi küldöttgyűlési tagnak, az Elnökségnek és az Ellenőrző Bizottságnak. Az emlékeztető a jegyzőkönyv alapján tartalmazza az ülés idejét, a tárgyalt napirendet és a döntéseket. Az alakuló küldöttgyűlési ülés 43. § (1) Az alakuló küldöttgyűlési ülés az újonnan megválasztott Küldöttgyűlés első ülése. (2) Az alakuló küldöttgyűlési ülés ‒ titkosan, valamennyi küldötgyűlési képviselő szavazatának többségével ‒ megválasztja: a) a Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjait; b) a Hallgatói Önkormányzat referenseit és tagjait; c) az Ellenőrző Bizottság tagjait; d) a Kari Tanács Hallgatói Frakciójának tagjait; e) valamint a Választási Bizottság elnökét és tagjait két választási időszak között. (3) A Küldöttgyűlés a jelen lévő küldöttgyűlési képviselők felének szavazatával az ülés levezetésére az Egyetem bármely hallgatóját felkérheti. 44. § (1) A Küldöttgyűlés az elnökségi tisztség elnyerésére szóló, érvényes pályázatokat benyújtó személyek közül titkos szavazással megválasztja a Hallgatói Önkormányzat elnökségének tagjait. (2) A Küldöttgyűlés az elnökség tagjai által javasolt személyek közül – a javaslatok figyelembevételével ‒ titkos szavazással választja meg a referenseket. (3) A Küldöttgyűlés jelöli a bizottsági tagokat, majd titkos szavazással választja meg őket tisztségükre. A bizalmatlansági indítvány 45. § (1) Az Elnök ellen a karon aktív jogviszonnyal bíró hallgatók nyújthatnak be bizalmatlansági indítványt. Ehhez az Elnök helyére induló személy köteles programját leadni a Választási Bizottságnál. Ekkor igényelheti a Bizottság által hitelesített indítványozó lapot. (2) Aláírások gyűjtésére a hitelesítés napjától számítva 10 munkanapig van lehetőség, melyet követően az aláírások számától függetlenül az indítványozó köteles leadni a Választási Bizottságnak. A Választási Bizottság minden esetben köteles jegyzőkönyvet felvenni az indítvány eredményességéről. Sikeres indítványhoz a nappali tagozatos hallgatóktól begyűjtött 250 aláírás szükséges, ez esetben a Választási Bizottság időközi választásokat köteles kiírni az 33. §-ban leírt rendszer alapján, melyen a bizalmatlansági indítványt benyújtó személy automatikusan elnökjelöltté válik. (3) Az időközi választáson a Kar bármely hallgatója indulhat az elnöki tisztségért a 33. §ban foglaltak szerint, így a hivatalban lévő Elnök is. 46. § (1) A küldöttgyűlési képviselők többsége az Elnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be.


12/31


2015. március 3.

(2) Ha a Küldöttgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki az Elnökkel szemben. A Küldöttgyűlés döntéséhez az összes mandátummal rendelkező küldöttgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges, mely esetben a választási bizottság a 33. §-ban foglaltak szerint kiírja az időközi választásokat. (3) Az időközi választáson a Kar bármely hallgatója indulhat a 33. §-ban foglaltak szerint, így a regnáló Elnök is. 47. § (1) A küldöttgyűlési képviselők egyharmada az elnökség valamely tagjával szemben ‒ kivéve az elnököt ‒ írásban ‒ az adott tisztségre javasolt személy egyidejű megjelölésével ‒ bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha a Küldöttgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki az elnökségi taggal szemben, egyben elnökségi tagnak választja meg a bizalmatlansági indítványban elnökségi tisztségre javasolt személyt. A Küldöttgyűlés döntéséhez az összes mandátummal rendelkező küldöttgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A bizalmatlansági indítványnak tartalmaznia kell a tisztségre javasolt személy megnevezését, valamint a tisztségre javasolt személy pályázatát, amely megfelel a formai követelményeknek. A Hallgatói Önkormányzat elnökségi tagja beszámolójának elfogadása 48. § Az Elnökség minden tagja köteles tevékenységéről minden Küldöttgyűlésre írásban beszámolni a küldötteknek. 49. § (1) A beszámolót a küldöttgyűlési meghívóban kell kiküldeni a napirendi pontokkal együtt. A beszámolók elfogadásáról a Küldöttgyűlés határoz. (2) A beszámoló megküldésének elmulasztása esetén az Ellenőrző Bizottság három munkanapon belül felszólítja az Elnökség tagját beszámolási kötelezettségének teljesítésére. Az Elnökség tagja a mulasztását a felszólítástól számított három munkanapon belül köteles orvosolni. Ha az Elnökség tagja beszámolási kötelezettségének a felhívás ellenére sem tesz eleget, az Ellenőrző Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a Küldöttgyűlést a mulasztás tényéről. A Hallgatói Önkormányzat Elnöksége 50. § Az Elnökség a Hallgatói Önkormányzat általános végrehajtó és ügyvivő szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alapszabály vagy a Küldöttgyűlés határozata kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Az Elnökség a Küldöttgyűlésnek felelős. 51. § Az Elnökség két küldöttgyűlési ülés közötti időszakban a Hallgatói Önkormányzat döntéshozó szerve. 52. § (1) Az Elnökség tagjai a következők: a) elnök; b) Gazdasági alelnök; c) Szociális alelnök; d) Tanulmányi alelnök; e) Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság elnöke; f) Kommunikációs Bizottság elnöke; g) Külügyi Bizottság elnöke; h) Rendezvényszervező Bizottság elnöke. (2) Az Elnökség tagjai nem lehetnek mindannyian azonos szakos hallgatók.


13/31


2015. március 3.

(3) Az Elnökség minden egyes tagja egy időben egyetlen elnökségi tisztséget tölthet csak be. Ez alól kivétel, ha az Elnökség megbízásából (maximum 2 hónapig) egy másik elnökségi tag helyettesítésére kérik fel, mint ügyvivő. 53. § Az Elnökség hatásköre, melyeket a 5. §-ban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében gyakorol: a) az Alapszabályban meghatározott módon, a Hallgatói Önkormányzat elnökének vezetésével irányítja az Önkormányzat tevékenységét; b) gyakorolja – a Küldöttgyűlés számára kizárólagosként megállapított hatáskörök kivételével – mindazokat a hatásköröket, amelyeket egyetemi és kari szabályzatok a Hallgatói Önkormányzat számára megállapítanak, továbbá azokat a hatásköröket, amelyeket számára az Alapszabály és más önkormányzati szabályzatok megállapítanak, vagy rá átruháznak; c) gondoskodik az Alapszabályban foglaltak, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról; d) irányítja a szaktestületek tevékenységét, e hatáskörében hozott döntései kötelezőek az Elnökség tagjai számára; e) döntés-előkészítő és javaslattételi joggal felruházott operatív bizottságokat hozhat létre, ad hoc referenseket nevezhet ki a Hallgatói Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben; a meglévő bizottságok taglétszámát ideiglenesen bővítheti, legfeljebb két hónap időtartamra; f) Az Elnökség hatásköreit, illetve feladatait a tisztségviselőkre, illetve az általa megbízott állandó vagy operatív bizottságra – beszámolási kötelezettség mellett – átruházhatja. 54. § Az Elnökség tagja tevékenységéért felelős a Küldöttgyűlésnek, valamint az alelnök az elnöknek. 55. § Az Elnökség munkájáról a Hallgatói Önkormányzat elnöke a Küldöttgyűlés minden ülésén tájékoztatást ad, valamint az Elnökség tagjai két Küldöttgyűlés közötti időszakról írásban számolnak be, amely elfogadásáról a Küldöttgyűlés a soron következő ülésén határoz. 56. § Amennyiben az elnök mandátuma megszűnik, akkor ügyvivő elnökként a gazdasági alelnök lép a helyére. Abban az esetben, ha az Elnökség tagjait megválasztó Küldöttgyűlés óta változott a Gazdasági alelnök személye, akkor a Küldöttgyűlés tagjainak titkos szavazással kell döntenie ügyvivő elnökké válásáról. A Választási Bizottság a mandátum megszűnését követő 5 munkanapon belül kiírja az időközi elnökválasztást. 57. § Az Elnökség tagjai kötelesek: a) az Alapszabályban és más szabályzatokban meghatározott hatáskörükben ellátni hivatali feladataikat, végezni az önkormányzati ügyek intézését; b) munkájuk során a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit képviselni, és azok alapján tevékenykedni; d) a szorgalmi időszakban legalább heti egy, a vizsgaidőszakban legalább kéthetente egy alkalommal nyilvánosan meghirdetett fogadóórát tartani a hallgatók számára; e) mandátumuk megszűnte után az új elnöknek és tisztségviselőknek a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat, eszközöket és az önkormányzattal kapcsolatos összes iratot rendben átadni, valamint ez idő alatt az új tisztségviselőkkel szorosan együttműködni; f) irányítani szaktestületük munkáját, gondoskodni a döntések nyilvánossá tételéről, a dokumentumok iktatásáról; g) folyamatos kapcsolatot tartani a szakterületükönn érintett kari vezetőkkel és adminisztrátorokkal, figyelemmel kísérni a szaktestület döntéseinek végrehajtását. 58. § Az Elnökség tagjai nem lehetnek tagjai a Hallgatói Önkormányzat más szerveinek ‒ kivétel ez alól (a SzHÉK elnökét ide nem értve) a SzHÉK tagság ‒, de választhatók az 2. számú melléklet

14/31


2015. március 3.

Egyetemi Hallgatói Önkormányzatba, a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatba, az Egyetemi Szenátusba, a Kari Tanácsba, az intézeti tanácsokba, a tanszéki értekezletekre és az egyetemi és kari bizottságokba Az Elnökség működése 59. § Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén a Hallgatói Önkormányzat valamely alelnöke, vagy az elnöki megbízott vezeti le. A jegyzőkönyvvezetést az Ellenőrző Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az Ellenőrző Bizottság egyik tagja – látja el. Az Elnökség – alakuló ülésén – saját működését szabályozó ügyrendet köteles készíteni. 60. § Az Elnökség üléseit szorgalmi időszakban hetente és vizsgaidőszakban kéthetente tartja. 61. § Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az Elnökség ülésének helyét, idejét és főbb napirendi pontjait, az összehívást megelőzően legalább 3 naptári nappal közölni kell az elnökségi tagokkal és a meghívottakkal. 62. § Döntéshozatal az Elnökségben: a) Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Amennyiben az elnökségi ülés nem határozatképes, úgy három naptári napon belül változatlan napirenddel újra össze kell hívni, ekkor a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. b) A döntéshozatalhoz a jelenlévő elnökségi tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. c) Titkos szavazásra kerül sor valamennyi személyi kérdésben vagy ha az Elnökség legalább két tagja kéri. d) Ha a döntéshozatal során a tartózkodó szavazatok száma megegyezik az igenlő és a nemleges szavazatok együttes számával, vagy meghaladja azt, úgy a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a szavazatarány az új szavazással sem változik, úgy az érintett kérdésben – az eredeti előterjesztés alapján – a soron következő ülésen kell döntést hozni. El lehet tekinteni a megismételt szavazás utáni szavazástól, ha az előterjesztést az előterjesztő visszavonja. 63. § Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság elnökét, az állandó és az operatív bizottságok vezetőit és tagjait, a referenseket, a SzHÉK-ek elnökeit. A Hallgatói Önkormányzat elnöke az ülésekre bármely más személyt meghívhat. Az ülésen megjelenő meghívottakat az Elnökség tanácskozási joggal ruházhatja fel. 64. § Az Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülés az Elnökség két tagja javaslatára, egyszerű szótöbbséggel rendelhető el. Zárt ülésen csak az elnökségi tagok és az állandó meghívottak vehetnek részt. 65. § Az Elnökség üléseiről az Ellenőrző Bizottságnak emlékeztetőt kell készítenie, melyet, a levezető elnök aláírásával hitelesítve, legkésőbb az ülést követő 7 naptári napon belül nyilvánosságra kell hozni. A Hallgatói Önkormányzat Szaktestületeinek működése 66. § (1)A Hallgatói Önkormányzat Szaktestületei: a) Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság; b) Diákjóléti Bizottság; c) Kommunikációs Bizottság; d) Külügyi Bizottság; e) Rendezvényszervező Bizottság; f) Tanulmányi és Tudományos Bizottság.


15/31


2015. március 3.

(2) A szaktestületek üléseit a szaktestületek elnökei, akadályoztatásuk esetén az általuk előzetesen felkért szaktestületi tagok vezetik le. (3) A szaktestületek üléseit szükség szerint, de legalább havonta hívják össze az illetékes szaktestületi elnökök. (4) Ugyancsak össze kell hívni a szaktestület ülését a Hallgatói Önkormányzat elnökének vagy az Ellenőrző Bizottság elnökének a szaktestület elnökéhez intézett kérésére. (5) A szaktestületek üléseinek helyét és idejét, az összehívást megelőzően legalább három naptári nappal közölni kell a tagokkal és meghívottakkal. (6) A szaktestületek határozatképesek, ha a tagok több mint a fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlevők szótöbbsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén a szaktestület elnökének szavazata dönt. Ha az összehívott szaktestület nem határozatképes, úgy 3 naptári napon belül újra össze kell hívni. (7) A szaktestületek ügyrendjükben szabályozhatják pontos feladatkörüket, és működésük szabályait. (8) A szaktestületek tagjai a szorgalmi időszakban legalább heti egy, a vizsgaidőszakban legalább kéthetente egy alkalommal nyilvánosan meghirdetett fogadóórákat kell tartsanak a hallgatók számára; (9) A szaktestületek beszámolási kötelezettséggel tartoznak az Elnökség felé. (10) A szaktestület tagjainak megbízatása a Küldöttgyűlés általi visszahívásig, lemondásig vagy a kari hallgatói jogviszony megszűnéséig tart. (11) A szaktestületek feladata az elnök munkájának segítése, illetve egyéb, jelen szabályzatban meghatározott feladatok ellátása. Az Elnök 67. § (1) Az elnök meghatározza az Elnökség általános tevékenységét. (2) Az elnök az Alapszabályban meghatározott feladatkörében eljárva vezeti az Elnökség tagjainak, illetve irányítja az alelnökök és bizottsági elnökök vezetése alatt álló referensek és tagok, valamint a HÖK iroda vezetőjének a munkáját. (3) Az elnök képviseli a Kar Hallgatói Önkormányzatát kari, egyetemi, országos és nemzetközi fórumokon. (4) Folyamatos munkakapcsolatban áll az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökségével, az országos szintű hallgatói önkormányzati szervezetekkel, a Kar dékánjával, az Egyetem rektorával. (5) Az elnök előkészíti és vezeti: a) az Elnökség üléseit; b) a Küldöttgyűlés üléseit; c) a Kari Tanács Hallgatói Frakciójának munkáját; d) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése Társadalomtudományi Kari Hallgatói Frakciójának munkáját. (6) Az elnök felelős: a) Kari Tanácsban, az Egyetemi Szenátusban és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat fórumain a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak képviseletéért; b) Gazdasági alelnökkel együtt a Hallgatói Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezeléséért, valamint a Gazdálkodási Szabályzat előírásainak betartatásáért. 68. § Tisztsége alapján az elnök tagja: a) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Küldöttgyűlésének; b) a Szenátusnak; c) Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottságának; d) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének; 2. számú melléklet

16/31


2015. március 3.

e) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Elnökségének; f) a Kari Tanácsnak. 69. § A Küldöttgyűlés ülései közötti időszakban a Küldöttgyűlés és az Elnökség tagjai közül ideiglenes megbízással képviselőket delegálhat a Kar oktatásszervezeti egységeinek tanácsaiba, értekezleteire, az egyetemi és kari bizottságokba, testületekbe (kivétel: Kari Tanács és Egyetemi Szenátus), valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat különböző testületeibe, amennyiben nincsenek állandó képviselők, vagy azoknak egyéb elfoglaltsága van. Az ideiglenes megbízás megszüntetéséről vagy állandó megbízássá történő átalakításáról a Küldöttgyűlés a hatáskörébe tartozó delegálások esetében az ideiglenes megbízást követő első ülésén határoz. 70. § Az elnök megsemmisítheti a Hallgatói Önkormányzat valamely szervének – a Küldöttgyűlés és az Ellenőrző Bizottság kivételével –, illetve tisztségviselőjének döntését, határozatát, ha az jogszabállyal, egyetemi, kari vagy önkormányzati szabályzattal, illetve határozattal ellentétes. 71. § Az elnök mandátumának lejárta után egyszer újraválasztható. 72. § Az elnök megbízatása megszűnik: a) halálával; b) lemondással; c) ha bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén a hallgatók vagy a Küldöttgyűlés nem szavaznak neki bizalmat; d) új elnök megválasztásával; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. Az Elnöki megbízott 73. § Tisztségére az elnök tesz javaslatot és a Küldöttgyűlés választja meg. 74. § Az elnöki megbízott feladatai: a) segíti az elnök munkáját; b) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza; c) figyelemmel kíséri és koordinálja a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőinek, elnökségének munkáját; d) figyelemmel kíséri a kari, egyetemi szabályzatokat, a törvényeket és rendeleteket, biztosítja a hatályos rendelkezések hozzáférhetőségét. 75. § Az elnöki megbízott felel: a) a Hallgatói Önkormányzat dokumentumainak és iratainak kezeléséért; b) az Elnökségen belüli és a szaktestületek közti információáramlás megszervezésért; c) elnökségi meghívók, előterjesztések, dokumentumok címzettekhez való eljuttatásáért. A Hallgatói Önkormányzat Alelnökei és Szaktestületei 76. § A Hallgatói Önkormányzat alelnökei: a) Gazdasági alelnök; b) Szociális alelnök; c) Tanulmányi alelnök. A Gazdasági Alelnök 77. § Tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. 2. számú melléklet

17/31


2015. március 3.

78. § A Gazdasági alelnök a Hallgatói Önkormányzat törvényes, célszerű, eredményes és átlátható gazdálkodás keretében: (1) Előkészíti a Hallgatói Önkormányzat éves költségvetésének tervezetét és módosítását. (2) Előkészíti a Hallgatói Önkormányzat éves zárszámadásának tervezetét. (3) Gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalásainak előkészítéséről. (4) Felelős a hallgatók térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerinti tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében való közreműködéséért. (5) Gazdasági ügyekben képviseli a Hallgatói Önkormányzatot és helyettesíti az elnököt. (6) A költségvetéssel kapcsolatban: a) részt vesz az egyetemi és kari költségvetési testületek munkájában; b) elkészíti a Hallgatói Önkormányzat éves költségvetési javaslatát; c) mandátumának lejártakor elkészíti az előző év költségvetési beszámolóját és azt a Küldöttgyűlés elé terjeszti. (7) Összegyűjti a hazai és nemzetközi alapítványoknak az Önkormányzat tevékenységével összefüggő pályázati lehetőségeit. (8) A Gazdasági alelnök gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat rendelkezésére bocsátott irodahelyiségek üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (9) Felelős az egyetemi szabályzatok szerint: a) a Hallgatói Önkormányzat kezelésében lévő eszközök leltározásáért; b) a Küldöttgyűlés által elfogadott költségvetés végrehajtásáért; c) az elnökkel együtt a Hallgatói Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezeléséért, valamint a Gazdálkodási Szabályzat előírásainak betartatásáért; d) az Irodai és Iratkezelési Szabályzat betartásáért. 79. § A Gazdasági alelnök feladatkörében gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat képviseletéről, így különösen: a) tagja a Kari Tanács hallgatói képviselőcsoportjának; b) tagja a Kari Ösztöndíj Bizottságnak; c) tagja az EHÖK Gazdasági Bizottságának. 80. § A Gazdasági alelnök megbízatása megszűnik: a) a halálával; b) lemondásával; c) felmentésével; d) az elnök megbízatásának megszűnésével; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. Diákjóléti Bizottság 81. § A Kari Ösztöndíj Bizottság operatív bizottsága. 82. § A bizottság a Szociális alelnökből és további 2 tagból áll, akik közül az egyik az Esélyegyenlőségi referens, a másik a Kollégiumi referens. 83. § A Bizottság feladata: (1) A bizottság elsődleges feladata a hallgatói normatíva rendszeres és rendkívüli szociális támogatási keretösszegének elosztásával kapcsolatos feladatok ellátása, úgymint: a) javaslattétel a szociális támogatások benyújtásának és elbírálásának elveire; b) a hallgatói szociális támogatási kérelmek és egyéb, az illetékességébe tartozó pályázatok elbírálása. (2) Részvétel a hallgatói támogatási rendszer működtetésében, az egyetemi és kari szabályzatokban, valamint jelen Szabályzatban megállapított feladat- és hatáskörben. 2. számú melléklet

18/31


2015. március 3.

84. § A Szociális alelnök: (1) Tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. (2) A Szociális alelnök feladatkörében gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat képviseletéről, így különösen: a) tagja a Kari Tanács Hallgatói Frakciójának; b) tagja a Kari Ösztöndíj Bizottságnak; c) tagja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének; d) tagja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Szociális és Ösztöndíjbizottságának. (3) Feladatköreiben eljárva: a) irányítja a Kari Ösztöndíj Bizottság és a Diákjóléti Bizottság munkáját; b) részt vesz a hallgatók szociális és teljesítmény alapú támogatási rendszerének kialakításában és működtetésében; c) kiírja az aktuális pályázatokat, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen, minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve, részt vesz az adatok begyűjtésében, a pályázatok elbírálásában; d) részt vesz azon hallgatói pályázatok begyűjtésében és elbírálásában, melyek támogatása a hallgatói normatíva keretéből történik; e) gondoskodik a hallgatói normatívából származó keretösszegek jogszabályoknak, kari és egyetemi szabályzatoknak megfelelő szétosztásáról; f) elkészíti és hitelesíti a szakterületéhez kapcsolódó dokumentációkat; g) állandó munkakapcsolatot tart fent a Tanulmányi Hivatallal, az illetékes kari és egyetemi vezetőkkel. 85. § Esélyegyenlőségi referens (1) Tisztségére a Szociális alelnök tesz javaslatot az elnökkel egyeztetve, melynek figyelembe vételével a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Elsődleges feladata: a) képviselni a Kar hátrányos helyzetű és segítséggel élő hallgatóit; b) a Tanulmányi Hivatallal és a kari Esélyegyenlőségi koordinátorral egyeztetve félévente összesítést készíteni a Karon tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és segítséggel élő hallgatókról, majd tájékoztatni őket saját tevékenységéről, elérhetőségéről; c) a Szociális alelnökkel és a Hallgatói Önkormányzat elnökével egyeztetve kapcsolattartás civil szervezetekkel, a Kar és az Egyetem illetékes vezetőivel; d) pályázati lehetőségek feltérképezése és a pályázatok benyújtása; e) folyamatos munkakapcsolat fenntartása a megfelelő egyetemi szaktestületekkel, az egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottsággal, valamint a kari Esélyegyenlőségi koordinátorral. (3) Egyéb feladatait a Szociális alelnök határozza meg. 86. § Kollégiumi referens: (1) Tisztségére a Szociális alelnök tesz javaslatot az elnökkel egyeztetve, melynek figyelembe vételével a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Elsődleges feladatai: a) képviselni a Hallgatói Önkormányzatot kollégiumi ügyek esetén a kari és egyetemi testületekben, országos fórumokon; b) állandó munkakapcsolat fenntartása a kollégiumi ügyekben illetékes kari és egyetemi vezetőkkel; c) együttműködés a kollégiumok igazgatóival, a kollégiumi főigazgatóval; d) együttműködés a kollégiumi diákbizottságokkal, a kollégiumi diákbizottságok munkájának segítése;


19/31


2015. március 3.

e) részvétel a kollégiumi Közgyűléseken és Küldöttgyűléseken, és lehetőség szerint a Karhoz tartozó kollégiumi diákbizottságok ülésein, figyelemmel kíséri a Karnak jutó kollégiumi helyek számának figyelemmel kísérése; f) a hallgatókat folyamatos tájékoztatása a kollégiumi kérdésekről. (3) Egyéb feladatait a Szociális alelnök határozza meg. Tanulmányi és Tudományos Bizottság 87. § A bizottság a Tanulmányi alelnökből és két tagból áll, melyek közül egy a Jogsérelmi referens, egy a Tudományos referens. 88. § A Tanulmányi alelnök: (1) Tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Irányítja a Tanulmányi és Tudományos Bizottság munkáját. (3) Tanulmányi és hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli a Hallgatói Önkormányzatot. (4) Tisztsége alapján tagja: a) a Kari Tanács Hallgatói Frakciójának; b) a kari Tanulmányi Bizottságnak; c) a kari Tudományos Kuratóriumnak; d) a Kari Ösztöndíj Bizottságnak; e) a kari Kreditátviteli Bizottságnak, ahol tanácskozási joggal rendelkezik. (5) Minden vizsgaidőszakban köteles kiírni a Honorácior státusz pályázatot, illetve részt venni a pályázatok bírálásában. (6) Tanulmányi ügyekben elvi állásfoglalásokat fogalmaz meg, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyekben a Hallgatói Önkormányzat egyetértési jogot gyakorol. (7) Részt vesz a hallgatók tanulmányi támogatási rendszerének kialakításában és működtetésében. (8) Folyamatosan felülvizsgálja az Egyetem és a Kar tanulmányi szabályzatait, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. (9) Koordinálja a tudományos célú hallgatói támogatások elosztásában döntési hatáskörrel felruházott testületek munkáját és velük együttműködve kidolgozza a hallgatói támogatások elosztásának elveit. E munkája során együttműködik a Tudományos Diákkörrel. (10) Az egyetemi és kari szabályzatokban megállapított módon részt vesz a hallgatók juttatásaival, illetve tandíjával kapcsolatos ügyek intézésében. (11) Felsőbb fórumokon a Hallgatói Önkormányzatot képviseli a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében. (12) A Kar, az Egyetem illetve a Hallgatói Önkormányzat testületei részéről a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében jár el (pl.: ösztöndíj, juttatásképesség elvonása, illetve szociális és egyéb támogatásokból való kizárás stb.). (13) Állandó munkakapcsolatban áll az Ellenőrző Bizottsággal. 89. § A Bizottság tagjai és feladataik: (1) A Jogsérelmi referens és a Tudományos referens személyére a Tanulmányi alelnök tesz javaslatot az elnökkel egyeztetve, melynek figyelembe vételével a Küldöttgyűlés választja meg őket. (2) A Tanulmányi alelnök és a Tanulmányi és Tudományos bizottság tagjai hivatalból tagjai a kari Tanulmányi Bizottságnak. 90. § A Jogsérelmi referens és feladatai: (1) Hallgatókat ért jogsérelmek ügyében jár el.


20/31


2015. március 3.

(2) A hallgatókra vonatkozó valamennyi jogszabályból naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie. 91. § A Tudományos referens és feladatai: (1) Felelős a tudományos ösztöndíjkeret elosztásának félévenkénti megszervezéséért. (2) A TDK Tanács elnökével, a kari TDK titkárral és a Tanulmányi alelnökkel együtt alkotja a Tudományos Kuratóriumot, amely dönt a beérkezett pályázatokról. (3) Kiírja a szakmai és tudományos pályázatot, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen és minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve. (4) A beérkezett pályázati anyagot közvetíti a Kuratórium tagjaihoz. (5) Gondoskodik a pályázati anyagok megőrzéséről és a későbbi pályázatok szempontjából fontos adatok nyilvántartásba vételéről. (6) Nyilvánosságra hozza a pályázatot elnyert hallgatók névsorát, a pályázat címét és az elnyert összeget. (7) A Kuratórium megítélése szerint megfelelő minőségű tudományos ösztöndíj pályázatra benyújtott dolgozatok publikálási lehetőségét segíti. (8) Ellátja a hallgatói képviseletet a TDK-val és az Országos Tudományos Diákkörrel kapcsolatos ügyekben. (9) Együttműködik a TDK-val és OTDK-val kapcsolatos ügyek megbízott kari titkárával; (10) Munkáját a szakos képviseletekkel együttműködve végzi. Külügyi Bizottság 92. § A bizottság az elnökből és az ösztöndíjakért felelős bizottsági tagból áll. 93. § Bizottság elnöke: (1) Tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Feladatai: a) irányítja a Külügyi Bizottság munkáját és szervezi a Hallgatói Önkormányzat külkapcsolatait; b) a külügyekben képviseli a Hallgatói Önkormányzatot; c) folyamatos kapcsolatot tart az Egyetem és egyéb felsőoktatási intézmények külügyekért felelős bizottságaival és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával; d) együttműködik a külügyekért felelős dékánhelyettessel; e) külügyi és nemzetközi kérdésekben segíti az egyetemi és kari tanácsi hallgatói képviselők munkáját; f) együttműködik a gazdasági ügyekért felelős elnökségi taggal a külföldi ösztöndíjat elnyert hallgatók számára elérhető anyagi támogatások felkutatásában; g) kapcsolatot tart az ESN ELTE Társadalomtudományi Kar kari koordinátorával; h) az ösztöndíjakért felelős bizottsági tag segítségével megszervezi a külföldi ösztöndíjakról tájékoztató eseményeket, különös tekintettel az Erasmus hét és a Külügyi börze karon tartandó programjaira. (3) Tisztsége alapján tagja: a) a Kar nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságainak; b) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bizottságának. 94. § Az ösztöndíjakért felelős bizottsági tag: (1) Tisztségére a Küldöttgyűlés jelöli és választja meg a Kar beiratkozott hallgatói közül egy évre, figyelembe véve a bizottság elnökének javaslatát. (2) Feladatai: 2. számú melléklet

21/31


2015. március 3.

a) kezeli és naprakészen tartja a Bizottság közösségi oldalait; b) nemzetközi kérdésekben segíti a Kommunikációs bizottságot a Hallgatói Önkormányzat médiafelületeinek naprakészen tartásában; c) kapcsolatot teremt és tart külföldi hallgatói szervezetekkel; d) további feladatait a Külügyi Bizottság elnöke határozza meg. 95. § Az Elnök és az ösztöndíjakért felelős bizottsági tag: (1) folyamatosan kapcsolatot tart a kari Nemzetközi Osztállyal; (2) a külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban: a) képviseli és tájékoztatja a hallgatókat az ezzel kapcsolatos fórumokon; b) segíti a pályázatokat elnyerő hallgatók tájékoztatását az ügyintézéssel és kiutazással kapcsolatos kérdésekben. A Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság 96. § (1) A Bizottság elnökből és egy tagból áll. 97. § Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság elnöke: (1) A bizottsági elnököt tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. (2) A bizottság elnöke irányítja a Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság munkáját. (3) Feladatai: a) a Hallgatói Önkormányzat elnökének távollétében levezeti a SzHÉK-ek alakuló üléseit; b) felügyeli és segíti a SzHÉK-ek folyamatos és szabályos működését; c) jegyzőkönyvet készít a SzHÉK-ek üléseiről; d) megszervezi a Hallgatói Önkormányzat vezetőképzőit a Rendezvényszervező Bizottsággal együttműködve; e) ellátja a hallgatói képviseletet azokon a tanszéki és intézeti üléseken, ahol nincsenek megválasztott képviselők, vagy azok akadályoztatva vannak; f) javaslatot tesz az elnök és az elnökség számára a SzHÉK elnököket megillető közéleti ösztöndíjakról a hozzá beérkezett írásbeli beszámolók alapján; g) előkészíti és szerkeszti a Kommunikációs Bizottsággal a Hallgatói Önkormányzat tájékoztató kiadványait, valamint segíti a Kommunikációs Bizottság munkáját a kiadványok terjesztésében és elhelyezésében; h) az egyetem, illetve a Hallgatói Önkormányzat kérésére segíti és kivitelezi az egyes eseményekhez, kiállításokhoz és egyéb rendezvényekhez kapcsolódóan felmerülő munkálatokat, valamint összegyűjti és koordinálja az ehhez szükséges önkéntesek munkáját, ez különösképpen vonatkozik a „TáTK Logisztika” nevű önálló csoportra; i) a Gazdasági alelnökkel és az irodavezetővel együttműködve leltározza a Hallgatói Önkormányzathoz tartozó raktárt, valamint fenntartja annak rendjét; j) szükség esetén képzést tart a bizottsági taggal együtt a SzHÉK-eknek a kötelességeikről, alapvető jogaikról és más egyéb fontos szervezeti kérdésekről; k) szükség esetén az Elnökkel és az Elnökséggel egyeztetve ügyrend javaslatot nyújthat be a SzHÉK-nek, amivel a SzHÉK szabadon rendelkezhet. 98. § Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottsági tag: (1) A bizottság tagját a Küldöttgyűlés jelöli és választja meg a Kar beiratkozott hallgatói közül egy évre, figyelembe véve a bizottság elnökének javaslatát is. (2) A bizottsági tag feladatai: a) segíteni és koordinálni a SZHÉK-ek megalakulását és munkáját; b) a Belügyi Bizottság elnökének távollétében jegyzőkönyvezi a SzHÉK-ek üléseit;


22/31


2015. március 3.

c) megtartja a SzHÉK elnökök és tagok általános képzését a Bizottsági elnökkel együtt; d) az Elnök és esetlegesen a Belügyi elnök távollétében levezeti a SzHÉK üléseit; e) segédkezik a Belügyi elnökhöz beérkező SzHÉK-es írásbeli beszámolók véleményezésében és annak feldolgozásában; f) folyamatosan tájékoztatja a SZHÉK-ek vezetőit a Kar és az Egyetem életének azon kérdéseiről, amelyek az adott szak életére kihatnak; g) tájékoztatja az Elnökséget a SZHÉK eredményeiről, az egyes szakokat érintő kérdésekben; h) az adott szak hallgatói képviseletének vezetőjével konzultálva, az elnök egyetértésével tárgyalhat a Hallgatói Önkormányzat nevében a Kar és az Egyetem vezetőivel; i) segíti az egyetemi és kari tanácsi képviselők döntéshozatalát, az egyes szakokat érintő kérdésekben; j) különös feladata az elsőévesek beilleszkedésének segítése és támogatása; k) felelős a Hallgatói Önkormányzat által felügyelt területek rendjéért és eszközeinek állapotáért; l) a hallgatók érdekeit képviseli a könyvtárral kapcsolatban; m) részt vesz a vonatkozó bizottságok munkájában; n) a bizottsági tag egyéb feladatait a bizottság elnöke határozza meg. A Kommunikációs Bizottság 99. § (1) A bizottság elnökből és egy tagból áll. (2) A bizottság a kapcsolatokért és a kommunikációs tevékenységekért felelős. 100. § Kommunikációs Bizottság elnöke: (1) A Bizottsági Elnököt tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Feladatai: a) irányítja a bizottság munkáját; b) folyamatos kapcsolatot tart az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőivel, az ország hallgatói önkormányzataival és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával; c) felelős azért, hogy a Hallgatói Önkormányzat tervei,törekvései regionális és országos szinten is megjelenjenek; d) felelős azért, hogy a hallgatókat érintő kari és önkormányzati döntések és hírek hitelesen és időben meghirdetésre kerüljenek, szervezi a hallgatók folyamatos tájékoztatását a Hallgatói Önkormányzat tevékenységéről; e) szervezi a Kar épületei közötti információáramlást; f) állandó munkakapcsolatban áll a Hallgatói Önkormányzat lapjának főszerkesztőjével; g) gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat online felületeinek és informatikai infrastruktúrájának működtetéséről; h) kapcsolatot keres és tart fenn az írott és elektronikus hírközegekkel (média), valamint a hallgatói szervezetekkel; i) gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat képviseletéről, tagja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Sajtó és Kommunikációs Bizottságának. 101. § Bizottság tagja: (1) A bizottság tagját előzetes pályázás után a Küldöttgyűlés jelöli és választja a Kar beiratkozott hallgatói közül egy évre az Elnökség előzetes javaslata alapján.


23/31

ELTE TÁTK Kari Tanács-Ülés jegyzőkönyv (2)

2015. március 3.

Feladatai: a) a tag feladatait a bizottság elnöke határozza meg; b) a Bizottság a honlapért és az interneten való kapcsolattartásért, elektronikus médiával való kapcsolattartásért, a Hallgatói Önkormányzat plakátjainak, szóróanyagainak a Kar épületeiben való kihelyezéséért és a plakátoló felületek gondozásáért felelős. A Rendezvényszervező Bizottság

102. § A Bizottság elnökből és egy tagból áll, aki a Sport- és kulturális referens. 103. § (1) A Bizottság elnökét tisztségére pályázást követően a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Feladatai: a) kidolgozza a Hallgatói Önkormányzat rendezvényeinek koncepcióját; b) előkészíti a Hallgatói Önkormányzat rendezvényeivel kapcsolatos műszaki dokumentációt; c) kapcsolatot tart az egyetemi rendezvényszervezést koordináló szervekkel és személyekkel; d) a Rendezvényszervező Bizottság elnöke a várható programokról folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget; e) a konkrét programok szervezése előtt részletes költségvetést és programtervet készít, amelynek megvalósulását segíti és felügyeli. 104. § (1) Sport- és kulturális referens személyére a Rendezvényszervező Bizottság elnöke tesz javaslatot az elnökkel egyeztetve, melynek figyelembevételével a Küldöttgyűlés választja meg. (2) Tisztségénél fogva tagja a Kari Ösztöndíj Bizottságnak; (3) Sport- és kulturális referens feladatai: a) a hallgatók számára ingyenes és kedvezményes sport, kulturális, valamint közéleti rendezvényeket szervez; b) a hallgatók által szervezett kulturális, sport, valamint közéleti rendezvények megszervezését segíti; d) folyamatosan informálja a hallgatókat a kari, egyetemi, országos kulturális és sportrendezvényekről, azok látogatási lehetőségeiről; e) kapcsolatot tart az egyetemi sportlétesítmények vezetőivel; f) tisztségénél fogva tagja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Sportbizottságának; g) törekszik a hallgatók egyetemi sportolási lehetőségének bővítésére; h) javaslatot tesz a sportcélú támogatásokra benyújtható, sporttevékenység támogatását célzó pályázatok benyújtásának és elbírálásának elveire; i) a Hallgatói Önkormányzat elnökével és a Szociális alelnökkel együtt feladata havi rendszerességgel (meghatározott határidő mellett) kiírni, begyűjteni és elbírálni a hallgatók kulturális és sportpályázatait, melyek támogatása a hallgatói normatíva keretéből történik. A Hallgatói Önkormányzat lapjának szerkesztősége 105. § (1) A Hallgatói Önkormányzat hivatalos lapja a TátKontúr. (2) A TátKontúr elsődleges feladata a Társadalomtudományi Kar szellemiségéhez méltóan az itt tanulmányokat folytató hallgatók szakmai érdeklődésének megfelelő, és a társadalomtudományokhoz kapcsolódó kérdések felvetése, azok vizsgálata, a Hallgatói Önkormányzat tevékenységének ismertetése, közérdekű információk közlése, valamint a kari közéleti események bemutatása. 2. számú melléklet

24/31


2015. március 3.

(3) A TátKontúr ápolja a demokratikus kultúrát, elősegíti a kari identitás kialakítását és megőrzését, valamint hozzájárul a Kar közösségeinek fejlődéséhez. (4) A kari közéleti eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. (5) Az újság offline megjelenésére a Hallgatói Önkormányzat működési keretét kell biztosítani, online megjelenésre pedig a Hallgatói Önkormányzat honlapját. 106. § A TátKontúr főszerkesztője: (1) Megválasztása: a) Az Elnökségnek kötelessége minden évben pályázatot hirdetni a TátKontúr lapjának főszerkesztői tisztségére. b) A pályázatot először a szerkesztőség tagjai között kell kiírni. Érvényes pályázónak az tekinthető, akinek a pályázatát első körben a szerkesztőség tagjainak többsége jóváhagyta. Amennyiben nincs jelölt, úgy a kar minden hallgatója számára kell meghirdetni a pályázatot. c) A pályázat elbírálója az Elnökség. (2) Feladatai: a) meghatározza az újság működéséhez szükséges szerkesztőségi tagok számát, akiket pályáztatás útján választ ki; b) kapcsolatot tart az egyetem többi karának hallgatói lapjával, illetőleg az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Sajtó és Kommunikációs Bizottságával, a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőivel, különösen a Kommunikációs Bizottság elnökével; c) felelős a Hallgatói Önkormányzat egyéb kiadványainak szerkesztéséért; d) javaslatára a TátKontúrra vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség határozatban állapítja meg. (3) A főszerkesztő feladatait, ezen túlmenően, a TátKontúr Működési Szabálykönyve szabályozza. 107. § (1) A TátKontúr főszerkesztőjének megbízatása megszűnik: a) halálával; b) lemondással; c) a bizalmatlansági indítvány Küldöttgyűlés általi elfogadásával; előzetesen a szerkesztőség tagjaival egyeztetve, akik véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkeznek ebben a kérdésben; d) új főszerkesztő megválasztásával; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (2) A TátKontúr főszerkesztőjének megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról a Küldöttgyűlés a jelenlévő küldöttgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. 108. § Az újság felelős kiadója a Hallgatói Önkormányzat elnöke, aki a főszerkesztőt a lap tematikájának összeállításával kapcsolatban kizárólag törvényességi okból utasíthatja. A Kari Tanács Hallgatói Frakciója 109. § (1) A kari hallgatók érdekeinek képviseletét a Kari Tanácson a Kari Tanács Hallgatói Frakciója látja el. (2) A Kari Tanács Hallgatói Frakciójának tagjai tisztséghez kötve: a) az Elnök; b) a Gazdasági alelnök; 2. számú melléklet

25/31


2015. március 3.

c) a Szociális alelnök; d) a Tanulmányi alelnök. (3) A Kari Tanács Hallgatói Frakciójának vezetését hivatalból az elnök látja el. (4) Amennyiben a kérdésről küldöttgyűlési határozat létezik, a Kari Tanács Hallgatói Frakciója – mint magasabb rendű határozatot – azt köteles képviselni. (5) A Kari Tanács Hallgatói Frakciója előkészíti és véleményezi a Hallgatói Önkormányzat Kari Tanácsra benyújtandó anyagait. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének Társadalomtudományi Kari Frakciója 110. § (1) A kari hallgatók érdekeinek képviseletét az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésében a Társadalomtudományi Kari Hallgatói Frakciója látja el. (2) A Társadalomtudományi Kari Hallgatói Frakció vezetését hivatalból az elnök látja el. (3) Tagja tisztséghez kötve: a) az Elnök; b) a Gazdasági alelnök; c) a Szociális alelnök; d) a Tanulmányi alelnök. (3) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének Kari Hallgatói Frakciójának póttagjai tisztséghez kötve: a) a Külügyi Bizottság elnöke; b) a Kommunikációs Bizottság elnöke; c) a Rendezvényszervező Bizottság elnöke. Az Ellenőrző Bizottság 111. § (1) Az Ellenőrző Bizottság a Hallgatói Önkormányzat független, kizárólag az egyetemi és kari szabályzatoknak, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak alárendelt ellenőrző szerve. (2) Az Ellenőrző Bizottság törvényességi és szabályszerűségi szempontok alapján ellenőrzi a Hallgató Önkormányzat működését és gazdálkodását. (3) A Küldöttgyűlés, vagy az Elnökség indítványára az Ellenőrző Bizottság határozatával jelen Alapszabály rendelkezéseit értelmezi. 112. § Az Ellenőrző Bizottság elnöke: a) közvetlen választással kerül megválasztásra; b) rendszeres közéleti ösztöndíjban részesül; c) köteles a Küldöttgyűlés minden rendes üléséről írásban beszámolni. 113. § Az Ellenőrző Bizottság: a) hivatalból vizsgálja a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőinek és delegáltjainak összeférhetetlenségét, és összeférhetetlenség fennállása esetén javaslatot tesz az összeférhetetlenség kimondására jogosult szervnek vagy személynek; b) vizsgálja a jelen Alapszabályban meghatározott dokumentumok iktatásba vételét; c) vizsgálja a feladatok határozatoknak megfelelő teljesítését (különös tekintettel a végzett munka minőségére és a megállapított határidők betartására). 114. § Az Ellenőrző Bizottság jogosult: a) véleményezni az Alapszabály módosítására irányuló előterjesztéseket; b) véleményezni a küldöttgyűlési határozatokat, elnökségi határozatokat, az elnökség tagjainak utasításait, és a testületek ügyrendjeit; c) határozatában indokolással ellátott írásbeli javaslatot tenni a Küldöttgyűlésnek bármilyen, a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó intézkedés megtételére; 2. számú melléklet

26/31


2015. március 3.

d) betekinteni a Hallgatói Önkormányzat, és annak bármely szervének jegyzőkönyvébe, feljegyzésébe, pályázati dokumentációjába, valamint minden további, a Hallgatói Önkormányzat működésével és gazdálkodásával összefüggő dokumentumába; e) a Hallgatói Önkormányzat bármely tisztségviselőjéhez írásbeli kérdést intézhet, amelyre a megkérdezett 15 napon belül köteles írásban érdemi választ adni. 115. § Az Ellenőrző Bizottság köteles jegyzőkönyvet készíteni a Küldöttgyűlés üléseiről. 116. § Hatáskörét, illetve feladatát nem ruházhatja át. 117. § Az Alapszabályban és küldöttgyűlési határozatban meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 118. § Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről köteles a Küldöttgyűlés minden rendes ülésén teljes körűen, írásban beszámolni. Az Ellenőrző Bizottság tagjai 119. § (1) Az Ellenőrző Bizottság három tagból álló testület, amelynek tagjait a Küldöttgyűlés a jelenlévő küldöttgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával egy évre választja. A Bizottság tagjai csak a karra iratkozott aktív jogviszonnyal bíró hallgatókból választhatók. A bizottság nem állhat három egyező szakos hallgatóból. 120. § Nem lehetnek tagjai a Hallgatói Önkormányzat más szerveinek, de választhatók az Egyetemi Szenátusba, a Kari Tanácsba, az intézeti tanácsokba, a tanszéki értekezletekre, az egyetemi és kari bizottságokba. a) Az EB tagjai az ügyrendben, valamint az Alapszabályban meghatározott módon tevékenykednek. Ügyrendjüket a Hallgatói Önkormányzat weboldalán közzéteszik. b) Az EB üléseit az EB elnöke vezeti le. Az EB alakuló ülését a VB elnöke vezeti le. c) Az Ellenőrző Bizottság tagja mandátumának megszűnése esetén a Küldöttgyűlés az új tag megválasztásáról következő ülésén gondoskodik. 121. § Az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet: a) küldöttgyűlési képviselő; b) az Elnökség tagja; c) referens; d) más szaktestület tagja. 122 § Az Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása megszűnik: a) halálával; b) lemondással; c) új Ellenőrző Bizottság megválasztásával; d) összeférhetetlenség kimondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. 123. § (1) Ha az Ellenőrző Bizottság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő öt napon belül meg kell szüntetnie. (2) Ha az Ellenőrző Bizottság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul meg kell szüntetnie. (3) Ha az Ellenőrző Bizottság tagja az (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a Küldöttgyűlés határozatban állapítja meg az összeférhetetlenséget. Ha az összeférhetetlenséget megállapító küldöttgyűlési ülés időpontjától számított tíz napon belül nem történik meg az összeférhetetlenségi ok megszüntetése, a Küldöttgyűlés a jelen lévő küldöttgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg az Ellenőrző Bizottság tagja megbízatásának megszűnését. 124. § Az ellenőrzés kezdeményezése: 2. számú melléklet

27/31


2015. március 3.

a) felkérés alapján, ha a Kar bármely hallgatója írásban, pontos tárgymegjelöléssel kéri; b) bejelentés alapján, ha a Kar bármely hallgatója írásban olyan jelenségre hívja fel az Ellenőrző Bizottság figyelmét, amelynek alapján a Bizottság indokoltnak találja vizsgálat indítását; c) megbízás alapján, amennyiben a Kar dékánja kéri; d) saját kezdeményezésre, ha azt saját feladatkörében indokoltnak találja. 125. § Az ellenőrzés következményei: a) a vizsgálatok alapján ún. Ellenőrzési jelentés készül, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, s amennyiben szükséges, személyi felelősséget állapít meg, illetve a HÖK valamely tagját/tagjait kötelezi a szükségesnek tartott intézkedések végrehajtására; b) az Ellenőrzési jelentés tartalmát az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés, az Elnökség és külön a felelősként megjelölt személy(ek) tudomására hozza; c) az Ellenőrzési jelentés alapján a HÖK valamely tagját/tagjait (a továbbiakban: intézkedésért felelősként megjelölt személy(ek)) a szükségesnek tartott intézkedések végrehajtására kötelezheti; d) az Ellenőrző Bizottság fegyelmi eljárást kezdeményezhet a Kar dékánjánál. A Szakos Hallgatói Érdekképviselet 126. § (1) A Szakos Hallgatói Érdekképviselet (SzHÉK) megalakulása. (2) Alapelvek: a) a SzHÉK-ek a 20 § (7) bekezdés (a-e) pontjában meghatározott választási körzetek alapján állnak fel; b) a SzHÉK legalább 3, legfeljebb 10 képviselőből áll, tagja csak az adott körzet szakjaira járó beiratkozott hallgató lehet; c) a SzHÉK a küldöttgyűlési választások eredményeképp állhat fel; d) a SzHÉK tagja automatikusan minden küldöttgyűlési képviselő, aki az adott körzetben mandátumhoz jutott. Tagjai lehetnek továbbá az adott körzetben küldöttgyűlési mandátumot nem szerzett képviselőjelöltek közül a legtöbb szavazatot szerzett jelöltek (annyian, hogy a SzHÉK összlétszáma ne haladja meg a 10 főt), kivéve, ha az adott SzHÉK ügyrendje másképp rendelkezik; e) a SzHÉK képviselő mandátuma a következő választás eredményének kihirdetéséig, a hallgatói jogviszony megszűnéséig vagy lemondásig van érvényben. 127. § (1) SzHÉK-ek feladatai: a) a hallgatók képviselete az oktatási-szervezeti egység tanácsában szavazati joggal, b) az Alapszabályban meghatározott területeken egyetértési, véleményezési, illetve javaslattételi joggal rendelkeznek; c) részt vesznek az oktatói munka hallgatói véleményezésének (OMHV) lebonyolításában; d) szakmai gyakorlati helyek listájának összeállítása és elérhetővé tételének biztosítása; e) a szakon tankönyveknek minősülő művek listájának összeállítása, valamint a szakos jegyzetek összegzése és rendszerezése a szakos hallgatói fórumokon; f) félévente legalább egyszer a szakos hallgatói fórumok összehívása, ahol be tudnak számolni munkájukról a szak hallgatóinak, továbbá sor kerül a hallgatókat érintő fontosabb kérdések megvitatására; g) kapcsolattartás a Küldöttgyűléssel, az Elnökséggel, illetve a HÖK bizottságaival; h) szakos programok szervezése és lebonyolítása, mint például filmklubok, 2. számú melléklet

28/31


2015. március 3.

előadássorozatok, szakos estek; i) a hallgatók informálása a Karon folyó ügyekről. (2) a SzHÉK a választásokon indult hallgatókból áll. (3) A SzHÉK tevékenysége: a) képviselők az Alapszabályban leírtak alapján tevékenykednek; b) a képviselők mandátuma az új küldöttgyűlési képviselőválasztásáig a hallgatói jogviszony megszűnéséig, vagy lemondásig van érvényben; c) SzHÉK ülések összehívása havonta legalább egyszer, amiről jegyzőkönyv kell, hogy készüljön. A SzHÉK ülései nyilvánosak, a SzHÉK tagok bárkit meghívhatnak az üléseikre. A meghívottak tanácskozási joggal történő felruházásához a SzHÉK tagjainak egyszerű szótöbbsége szükséges; d) a SzHÉK üléseire meghívót kell küldeni az Elnöknek, a Belügyi Bizottság elnökének és az Ellenőrző Bizottság elnökének; e) a SzHÉK tagjai egyszerű szótöbbségi szavazással megbízhatják a szak bármely aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóját a jelen § (1) e) - i) pontokban felsorolt feladatok valamelyikének ellátásával. A jelen § (1) a) - d) pontokban felsorolt feladatokat a SzHÉK tagjai nem ruházhatják át másokra. A megbízottak feladataikat megbízásuktól azok visszanovásáig látják el. (4) A SzHÉK működése: a) A SzHÉK alakuló ülését a Hallgatói Önkormányzat elnöke, távollétében a Belügyi Bizottság elnöke vezeti le. b) Az alakuló ülésen a választott képviselők: ba) megválasztják az elnököt; bb) megválasztják a gazdasági és rendezvényes, valamint egyéb tisztségviselőket; bc) megválasztják a képviselők közül az oktatási-szervezeti egység tanácsaiba delegálandó hallgatókat; bd) elkészítik a SzHÉK ügyrendjét, amelyet 7 naptári napon belül eljuttatnak a Hallgatói Önkormányzat elnökének, a Belügyi Bizottság elnökének és az Ellenőrző Bizottságnak. A SzHÉK-ek ügyrendjét az Elnökség hagyja jóvá. c) A SzHÉK elnöke félévente köteles írásban beszámolni a Küldöttgyűlésnek és a Belügyi Bizottság elnökének a SzHÉK munkájáról. d) A SzHÉK-nek jogában áll egyszerű szótöbbségi szavazással bármikor módosítani az ügyrendjét, ha a változtatás nem mond ellent jogszabályoknak és magasabb szintű szabályzatoknak. Bármilyen ügyrendmódosítást a SzHÉK 15 naptári napon belül köteles bejelenteni a HÖK elnökének. A SzHÉK ügyrendjének módosítását az Elnökség hagyja jóvá. e) A SzHÉK működése során ‒ a SzHÉK munkájának felügyelete kérdéseiben ‒ észlelt szabályzatsértés esetén az Ellenőrző Bizottsághoz fordulhat. f) A SzHÉK elnökét, vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagját az általuk elvégzett munkáért, a Belügyi Bizottsághoz és a Küldöttgyűléshez beérkezett beszámolók alapján, a Belügyi Bizottsági elnök javaslatára, az Elnök és az elnökség közéleti ösztöndíjban részesítheti. A HÖK Iroda 128. § (1) A Hallgatói Önkormányzat feladatainak ellátására Irodát működtet. (2) Az Iroda szervezetét és működési rendjét az Elnökség állapítja meg. (3) Az Iroda a) ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat nyújt a hallgatóknak; 2. számú melléklet

29/31


2015. március 3.

b) infrastrukturális és információs hátteret biztosít hallgatói szakmai szervezeteknek és más hallgatói közösségeknek. 129. § Az Iroda szervezeti és működési rendjéért az irodavezető és az Elnök felelősek. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 130. § (1) A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, valamint az egyetemi szabályzatok irányadóak. Jelen Alapszabály érvényességének feltétele az Egyetem Szenátusának jóváhagyása. (2) Ezen Alapszabály az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének 2015. február 19-én hozott határozata alapján a Szenátus jóváhagyásának napján, 2015. március 9-én lép hatályba.


30/31



2015. március 3.

31/31

ELTE TÁTK Kari Tanács-Ülés jegyzőkönyv március 3. Általános rendelkezések. A Hallgatói Önkormányzat alapadatai

Recommend Documents