Előszó

www.nimfea.hu

Előszó A jeles zöld napok nem ünnepek, hanem szomorú felkiáltójelek naptárunkban. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberiség a természeti erőforrásokkal való jelenlegi gazdálkodásával könnyen bajba kerülhet, vagy talán már bajban is van. A zöld jeles napoknak éppen ezért a célja nem az, hogy egy-egy „ünnepnapra” szorítsa le a környezet- és természetvédelmi szemléletformálást, az ismere�erjesztést, hanem épp ellenkezőleg. Az a cél, hogy minél inkább bővítse egy-egy figyelemfelhívó kampánnyal, akcióval a környezet- és természetvédelmi problémákat megértő és azok felszámolásáért, megelőzéséért küzdők táborát. E napok célja az, hogy konkrétan egy-egy szakterület nagy-nagy problémáira hívják fel a figyelmet a környezetvédelem, a természetvédelem, az egyenlőtlen elosztásból származó problémák területén (béke, szegénység, emberi jogok) és a környezet-egészségügy területein, amely területek az egész emberiség számára nagy jelentőséggel bírnak. Kis kiadványunk terjedelmi korlátok mia� nem is törekedhete� a teljességre, így főként azon zöld jeles napok bemutatására koncentrál, amelyekről való megemlékezéseknek leginkább hasznát veszik az oktatási intézmények és civil szervezetek. Azokra, amelyek esetében a leginkább fontos, hogy a probléma bekerüljön a köztudatba egy figyelemfelkeltő programmal. Ezek melle� azonban jó néhány más jeles nap is van, amelyeket részben a témák jellege mia�, részben a szerényebb érdeklődés mia� kiadványunk végére, „egyéb jeles napok” fejezetbe soroltuk. Fontosnak ítéltük azt is, hogy kiadványunkkal néhány félreértést is tisztázzunk ebben az utolsó fejezetben, mert a köztudatban (jeles napokat felsoroló naptárak stb.) esetleg tévesen vannak évek óta. Ilyen pl. a decemberi nemzetközi biodiverzitás védelmének napja, ami már megszűnt és az ENSZ májusra helyezte át, és ilyen az építészeti világnap, ami egy nemzetközi megállapodás révén beolvadt a habitat világnapba. Fontos lenne, hogy a természetvédelmünk, illetve természe�udományunk nagyjairól is legyenek megemlékezések születésük, haláluk évfordulóikor. Viszonylag sok ilyen ember van, akikre méltán lehetnk büszkék: pl. H����� O�ó, F����� István, C������ István, B������ István, K������� Pál, K��� Károly, J������ Sándor, H��������� Tibor, D����� Endre, Id. E��� Géza, I�. E��� Géza, C������ Vera, K��� Ferenc, S����� Jakab, S��� Károly, P������ János Salamon, S�� Rezső, S����-G������ Albert stb. Kérjük, hogy segítsék egyesületünk és sok-sok környezet- és természetvédő tásunk törekvéseit szerte a világban azzal, hogy csatlakoznak akcióinkhoz, kampányainkhoz, és részt vesznek jeles napok szervezésében és lebnyolításában. Ehhez a munkához kívánunk sok sikert és kitarást!

1

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Január 1.

Február 1.

A Béke világnapja

A Tisza élővilágának emléknapja

Béke világnapja több is van az évben, valószínűleg épp a béke fontossága és nemzetközi jelentősége mia�. Elsődleges minden célkitűzésünk közepe�e, hogy az egész világon béke legyen, mert az embereknek a háború csak rosszat hozhat. A béke fenntartása, megőrzése az elsődleges feladat mindenhol, és ennek elérése a politikusok legfontosabb felelőssége - amire e napon különösen fel kell hívni a fiigyelmet. Az ENSZ 1981 óta szeptember 21-én ünnepli a béke napját, míg a civil szervezetek körében sokkal inkább a január 1. terjedt el, aminek kezdeményezése 1984-ig nyúlik vissza, amikor a Nemzetközi Pen Club meghirde�e azt. E napon elsősorban az egyházak, így főként Vatikán és civil szervezetek szerte a világon megemlékezésekkel próbálják felhívni a figyelmet a vilában zajló háborúk végtelen káros és szörnyű jelenségére, amelyek családokat tépnek szét, ártatlanokat, gyerekeket, anyákat, időseket tesznek testileg és lelkileg nyomorékká. Ezrek halnak meg a világban értelmetlenül, népirtások és más emberiség elleni bűnte�ek zajlanak nap mint nap. Gyermekek vannak katonsorban egy-egy ostoba politikai lépés, sokszor a gazdasági haszonszerés, kapzsiság, vagy épp vallásinak vélt konfliktus mia�.

Nagybányánál, Északnyugat-Romániában 2000. január 31-én 22 órakor a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál vegyes tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel telt zagytározójának gátja átszakadt. Ennek hatására 50-100 tonna ciánt, valamint különböző nehézfémeket, többek közö� rezet tartalmazó közel 100.000 köbméter folyékony és lebegő hordalék került a vízbe. A cián akut, szinte azonnal mérgező hatást fejt ki minden élő szervezetre a sejtek légzésének meggátolásával, és már o� azonnal elkezdte pusztítani a folyó élővilágát minden szinten. A mérgező ipari szennyvíz a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A szennyeződés február 1-én ért Magyarországra, majd február 12-ig vonult át a Tisza hazai szakaszán drámai katasztrófát okozva a halászati ágazatban, a turizmusban, és legfőképp a folyó élővilágában. Haltetemektől bűzlő Tisza-part sokkalta a közvéleményt, és a környezetszennyezés megrenge�e Európa lakosságát. A szennyezés végvonult a Tiszán, majd a Dunán keresztül már jelentősen csökkent koncentrációval február 25-28-án elérte a Duna-delta vidékét. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogado� határozatában február 1-jét Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilváníto�a.

2

www.nimfea.hu Február 2.

Március 6.

A vizes élőhelyek világnapja

Nemzetközi energiahatékonysági nap

1971. február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződést. A megállapodás hivatalos neve „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”. Az egyezmény 1975-ben lépe� hatályba és azóta a világ minden tájáról 148 ország csatlakozo� hozzá, köztük hazánk is 1979-ben. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján több, mint 1500 terület kapo� helyet az elmúlt évtizedekben. Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak. Csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára. Hazánk a listán 23 vizes élőhellyel szerepel, amelyeknek bemutatására e nap kiváló alkalmat kínál, de ezek mellet is számtalan más fontos vizes élőhellyel büszkélkedhetünk, amelyek megőrzésére, védelmére e napon hívhatjuk fel a figyelmet.

Az ausztriai Wels városában 1996-ban szerveztek először „Energiahatékonysági világnap” címen konferenciát. 1997 óta az évente megrendeze� konferencia március 6-ra esik, és 1999 óta a többnapos rendezvénysorozat a „Fenntartható energia világnapok” címet viseli. Az energiahatékonyság napjaink fontos kérdésévé vált: a fosszilis energiahordozók árának növekedése, ugyanakkor az energiaellátás hosszú távú biztonsága és a klímaváltozás aggasztó tünetei is egyre inkább előtérbe helyezik a problémát. 2005 decemberében hosszas egyeztetések után az Európai Parlament és a Tanács egyezségre juto� az energiafelhasználás hatékonyságára vonatkozó irányelvvel kapcsolatban. A tagállamok, a régiók, települések és háztartások szintjén egyaránt sürgető kérdés az energiafogyasztás és a kapcsolódó költségek csökkentése. E napon mindenképp célszerű előadásokkal, vetélkedőkkel, és akár lakossági kampánynapokkal felhívni a figyelmet arra, hogy jelen energiapazarló életmódunk fenntarthatatlan. Fontos, hogy mielőbb csökkentsük az energiafelhasználást, és átálljunk környezetbarát technológiák alkalmazására és megújuló energiaforrások hasznosítására.

3

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Március 14.

Március 22.

Gátellenes világnap

A víz világnapja

Az emléknap teljes neve: „Nemzetközi akciónap a gátak ellen és a folyók, víz és élet melle�”. E napon az 1997-ben Curitibában (Brazilia) elfogado� „Curitibai Nyilatkozat” aláírásáról emlékezünk, 1998 óta nemzetközi szinten is. A nyilatkozat fő üzenete az, hogy „A víz az életet és nem a halált szolgálja!” Ezt némileg átalakítva évek óta zajlanak e napon hazánban is megemlékezések „A folyók élni akarnak!” címmel. Az emléknapról minden évben akciókkal, kampányokkal, ünnepségekkel, vagy épp konferenciákkal emlékeznek a nyilatkozatban foglalt elvekkel egyetértők, főleg a gátépítkezések mia� az eredeti lakóhelyük elhagyására kényszeríte� őslakosok szervezetei, illetve a környezetvédők. Magyarországon sajnos egyre nagyobb aktualitása van az emléknapról való megemlékezésben, mert mind a Dráván, mind a Körösön, mind a Tiszán valós nai veszélyként jelentkezik a gátépítés. Bővebb információk (angol nyelven) az amerikai székhelyű International Rivers Network honlapján olvasható; i� megtalálhatók az IRN által gondozo� kiadványok - például a World Rivers Review – számai visszamenőleg, melyek részletesen tudósítanak a Curitibai Nyilatkozat elfogadásának körülményeiről, valamint a későbbi eredményeiről.

A víz a földi élet alapja. A vízből népesült be a szárazföld, és a víz alkotja az élő szervezetek sejtjeinek jelentős részét. Ezt felismerve, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 47. közgyűlése a Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia, illetve a Környezet és Fejlődés Konferenciája március 22-ét a Víz világnapjává nyilváníto�a, amelyről első alkalommal 1993-ban emlékeztek meg. Ezzel a határoza�al kifejezésre ju�a�ák annak fontosságát, hogy a vízgazdálkodás a gazdasági termelés és a szociális jólét alapja, és ezek a rendelkezésre álló víz mennyiségétől és minőségétől függnek. Amint a népesség és a gazdasági tevékenység növekszik, sok országban vízhiány áll elő, és számos emberi tevékenység szennyezi vizeinket. A kommunális szennyvízek és az ipari szennyvizek egyaránt szervesen hozzájárulnak a vizek veszélyeztete�ségéhez. Ezenkívül a vízkészlet védelme és a fenntartható gazdálkodás igényli a közfigyelmet helyi, országos, regionális és nemzetközi szinten, ezért a Víz napjáról való megemlékezéseknek rá kell mutatnia arra, hogy a víz alapvető fontosságú az életben, és nélküle elképzelhetetlen az élet. A víz nem csupán diverz éle�ér, hanem az élet alapfeltétele. A megemlékezéshez vízszolgáltatól és civilszervezetek egyaránt segítséget nyújtanak évene.

4

www.nimfea.hu Március 23.

Meteorológiai világnap Az 1873-ban alapíto� Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként Gen�en 1950 márciusában alakult meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ENSZ intézményeként, amely 1951 áprilisában kezdte meg a munkáját. Másnap életbe lépe� a szervezet alapokmánya, melynek emlékére határozták el 1960-ban a Meteorológiai világnap megünneplését. A WMO működteti az Időjárás Világszolgálatot. Évente kiválasztanak egy aktuális témakört, és azon évben a világnap keretében arról emlékeznek meg. A meterológiai előrejelzésnek egyre nagyobb jelentősége van, hiszen a globális klímaváltozás kapcsán a szélsőséges időjárási tényezők egyre kiszámíthatatlanabbakká válnak, holo� a mindennapi életünk, a földművelés, és számos más tevékenység számára fontos, hogy a munkák tervezéséhez időjárási információkkal bírjon. Az időjárás változékonysága, és a Föld klímájának alakulása egyébként is egyik legfontosabb indikátora az emberi tevékenyég káros jellegének, és ezen keresztül jól érzékelhetjük bőrünkön a környzetszennyezés, pusztítás számtalan visszacsatolását a bioszférában. E napon legalább megemlékezés szintjén jó lenne, ha az iskolákban szó esne a globális klímaváltozásról és arról, hogy mikén tehetünk ellene.

Április 7.

Egészségügyi világnap 1948. április 7-én az ENSZ szakosíto� intézményeként megkezdte működését at Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és öszszehangolása, továbbá tevékeny részvétel a környezet védelmében. Évente egy-egy fő egészségügyi problémára hívják fel a figyelmet. 2004-ben például a WHO egy speciális kampányt indíto� a közlekedési sérülések megelőzésére, a kerékpározás, a sétálás és a tömegközlekedés támogatására. A WHO adataiból megtudható, hogy az európai régióban a közúti balesetek jelentik a fő halálokot az 5-29 éves korcsoportban, mely 127 ezer halálesetet és 2,4 millió sérülést okoz évenként. Természetesen emelle� sok-sok aktuális ügy lehet évente, airől érdemes szót ejteni, hiszen az EU felnő� lakosságának 30%-a nem kellőképpen aktív. A sétálás, a kerékpározás és a tömegközlekedés előmozdítása megelőzhetne olyan egészség-problémát mint az elhízás, a szívkoszorú betegségek, hipertónia és diabetes. E napon az egészséges életmód melle� kell kiállni kampánnyal, megemlékezéssel, előadással, és minél inkább hangsúlyozni, hogy az egészségünk számos kérdése még a saját kezünkben van.

5

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Április 18.

Április 22.

Műemlékvédelmi világnap

Föld napja

A világ természeti és kulturális öröksége az emberiség közös kincse. Megőrzése és védelme a nemzetközi közösség együ�es feladata. Ez a nap felhívja a figyelmet örökségünk sokszínűségére és sebezhetőségére, és a fennmaradásukhoz szükséges erőfeszítésekre. Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) kezdeményezésére létrehozo� ICOMOS (Épületek és Tájak Nemzetközi Tanácsa) 1982. április 18-án egy Tunéziában szerveze� szimpóziumon vete�e fel az ötletet, hogy az egész világon egyidejűleg tartsák meg a Műemlékek és tájak nemzetközi napját. A javaslatot 1983-ban elfogadták, és a nemzeti bizo�ságok számára gyakorlati útmutató készült, milyen eseményeket szervezzenek e napra, és első alkalommla 1984-ben került megrendezésre. Nevezik a Világörökség napjának is. Műemlékvédelmi szempontból Magyarországon a helyzet az európai átlagnál kedvezőtlenebb. Az országos listán tízezernél több műemlék (szobor, épület és ezek együ�ese) szerepel, de ez nem elegendő az ország örökségének megőrzéséhez. Az építe� környezet fontos tárgyi emlékeit, az utcákat és tereket létrehozó életforma mára eltűnt, gyakran társadalmi megbecsültségük se magas, így fennmaradásuk kétséges.

1970. április 22-én egy Denis Hayes nevű amerikai egyetemi hallgató kezdeményezte, hogy a földi élet védelméről, mint valamennyiünk számára alapvető fontosságú ügyről emlékezzünk meg. Ez volt az első Föld napja, és már ekkor több mint 25 millió amerikai állt a kezdeményezés mögé. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai látva az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szenynyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyeze�ségét – kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősséget hangsúlyozzák. 1990. óta szerte a világon milliók (2005-ben 600 millióra becsülték) csatlakoztak a megemlékezésekhez. Zöld szervezetek akciói, i�úsági megmozdulások, előadások, iskolai programok ezrei zajlanak e napon. Azóta a megemlékezést kezdeményező egykori diákból az alternatív energiaforrások nemzetközileg is elismert szakértője le�, és megemlékezésben szinte a világ minden tájáról mára ötezernél több szervezet csatlakozo�. Az egész Földre kiterjed az általa elkezde� mozgalom, és a Föld napja az egyik legismertebb zöld jeles nappá vált.

6

www.nimfea.hu Április 24.

Május 10.

Kísérleti állatok világnapja

Madarak és fák napja

1979-ben az angol Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) kezdeményezte, hogy régi elnökük, Lord Dowding születésnapján, tartsák meg e világnapot, amelyet azóta az ENSZ is elismert, és nyilvántartásba ve�. Megemlékezés azokról az állatokról, akik csak azért szüle�ek, hogy meghalljanak az emberekért. Megemlékezés azokról az állatokról, akik életükben csak szenvednek, szemükbe kaptak injekciókat, vaginájáukon, végbelükön teszteltek vegyszereket, vagy épp kopnyacsontjuk eltávolításával agyuk ingerlését kelle� elviselniük. A laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatvédők évről-éve felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok szenvedéseinek fölöslegességére. E szenvedések habár olcsók, de mindenképp etikátlanok és fölöslegesek, hiszen soha nem tudnak tökéletesen tesztelni semmit, amit számtalan - akár gyógyászati - botrány és melléfogás is bizonyít, mert az állatok szervezete más, mint az emberé. A toxicitási teszteket ma már hatékonyan és fájdalomokozás nélkül el tudják végezni élő emberi sej�enyészeten, ami sokkal megbízhatóbb és legtöbbször pontosabb eredményt ad mint a kegyetlen állatkísérletek. A tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát!

A Madarak és fák napjára hazánk méltán lehet büszke, hiszen szerte a világon szinte az első ilyen jellegű kezdeményezés volt, korát jócskán megelőzve, felismerve a környezet- és természetvédelmi szemléletformálás fontosságát, amihez a kor jónéhány haladó gondolkodója kelle�. 1906. április 27-én gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet ado� ki e nap országos beveztésére. Ez kötelezően előírta: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madarakat és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Az Állatvédő Egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ – Herman O�ó irányításával – jelentősen támoga�a ezt a nemes mozgalmat, és a kor szinte minden neves természe�udósa a kezdeményezés mellé állt. Századunk első felében minden májusban sor is került erre a programra, és szerte az országnak kezdték meg ezzel a madarak bemutatását. A második világháború után sokat veszte� népszerűségéből e progrm, és az ú�örő mozgalmak sajnos a környzetvédelemről szinte megfeledkeztek, de az 1990-es évek óta ismét egyre többen ünneplik meg. 1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és fák napját május 10-én ünnepli az ország.

7

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Május 21.

Május 22.

Kulturális sokszínűség világnapja

Biológiai sokféleség világnapja

Az UNESCO 2001-ben, a szeptember 11-én New Yorkban történt terroristatámadást követően fogadta el a Kulturális sokszínűség egyetemes nyilatkozatát. A 185 tagállam által egyhangúlag elfogado� nyilatkozat kifejezi a nemzetközi közösség azon meggyőződését, hogy a kulturális sokszínűség tisztelete és a kultúrák közö�i párbeszéd a fejlődés és a béke egyik alapvető biztosítéka. Az ENSZ Közgyűlése 2002 decemberében, a kulturális örökség ENSZévének zárónapjai során május 21-ét a párbeszédet és fejlődést szolgáló kulturális sokszínűség világnapjának nyilváníto�a. A Közgyűlés arra hívja fel a figyelmet, hogy a kulturális sokszínűség megőrzése elengedhetetlen a jólét, a fenntartható fejlődés és a békés egymás melle� élés eléréséhez. Kultúra és fejlődés elválaszthatatlanok, hiszen a fejlődés mércéje nem pusztán a gazdasági növekedés, hanem magában kell foglalnia az emberi közösségek intellektuális, érzelmi, erkölcsi és spirituális igényeinek kielégítését is. Ez a nap lehetőséget nyújt arra, hogy mélyebben megismerjük a kulturális sokszínűség értékeit, és jobban elsajátítsuk az „együ�éléshez” szükséges kölcsönös tisztelet és megértés szabályait.

2000. december 20-án az ENSZ közgyűlése május 22-ét, a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló egyezmény aláírásának napját a Biológiai sokféleség világnapjává nyilváníto�a. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiroban rendeze� Környezet és fejlődés konferenciáján születe� a Biológiai sokféleség egyezmény, amelynek három célkitűzése van: a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti környezet erőforrásainak fenntartható használata és a genetikai erőforrások használatából származó előnyök méltányos és igazságos elosztása. Az egyezmény megfogalmazása szerint a biológiai sokféleség „a bármilyen eredetű élőlények közö�i változatosságot jelenti, beleértve többek közö� a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közö�i sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét”. A biológiai sokféleség alapvető javakat és ökológiai szolgáltatásokat nyújt, hozzájárul más bioszféra szolgáltatásokhoz, és mindannyiunk életének alapja. A világnap alkalmából megemlékezhetünk közös felelősségünkről, hogy megőrizzük ezt az értékes örökséget a jövő generációi számára.

8

www.nimfea.hu Május 24.

Május 31.

Európai nemzeti parkok napja

Dohányzásmentes világnap

Az Európai nemzeti parkok napját az EUROPARC szövetség kezdeményezte a nemzeti parkok elismertségének és társadalmi támogato�ságának növelése érdekében. Európa-szerte évente megünneplik ezt a napot május 24-én vagy egy ehhez közel eső időpontban, emlékezve Európa első kilenc nemzeti parkjának létrehozására, 1909. május 24-én Svédországban. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy népszerűsítse a nemzeti parkok, bioszféra rezervátumok, Natura 2000 területek és egyéb természetvédelmi oltalom ala� álló területek célkitűzéseit és munkáját. Először 1999-ben rendezték meg, amelynek során számos, nemzeti parkokban megrendeze� és nemzeti parkokról szóló rendezvény hívta fel a figyelmet védelmük fontosságára. Az Európai nemzeti parkok napja alkalmából tarto� események fő témája lehet többek közö� az élőhely- vagy a fajvédelem, a Natura 2000 hálózat, a helyi közösség bevonása, az önkéntes munka, a turizmus stb. Ma Magyarországon már 10 nemzeti park, 36 tájvédelmi körzet és 142 természetvédelmi terület található, több mint 900.000 hektár véde� terület. A Natura 2000 - európai élőhelyek hálózata – kijelölésével ez megduplázódo�, és az ország területének 20%-a élvez véde�séget.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) május 31-ét dohányzásmentes világnappá nyilváníto�a, amiről 1987 óta emlékezünk meg. Sajnos még ma is minden évben három és fél millió embert öl a cigere�a, és ebben nincs benne a számos közvete� kár, amit okoz - családokban és a társadalomban egyránt. Számtlan etikátlan eszközzel igyekeznek a dohánygyárak rászoktatni az embereket dohányzásra, és ez az alacsonyabban iskolázo� rétegben sikerrel meg is valósul. Ezek az emberek sokszor jövedelmük tetemes részét költik cigare�ára, pedig korlátozo� anyagi lehetőségeik mia� ez a pénz az élelemre, gyermekeik iskolázására, egészséges ruházkodására, lakáskörülményeik javítására fordítható összegből hiányzik. A dohányzás okozta halálozás következtében kieső fogyasztókat, és a fejletebb országokban való piacviszaszorulás mia� a dohányipar új piacokat keres Közép- és Kelet-Európában, továbbá a harmadik világ országaiban. Ennek köszönhető, hogy a közepes és alacsony jövedelmű országokban jelentősen nő a dohányfogyasztás, i� adják el az évi 5,7 billió cigare�a 60%-át. A világnapon mindenképp mondjuk ki: a dohánygyártók az emberiség ellenségei, és a dohányzás elfogadhatatlan!

9

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Június 5.

Június 8.

Környezetvédelmi világnap

Az óceánok világnapja

U Thant ENSZ főtitkár 1969-ben felhívással fordult a világ közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentésére. Az ENSZ felismerte a megoldás sürgős szükségességét, s konferenciát hívo� össze, ami alapja le� a környezet- és természetvédelmi nemzetközi együ�működéseknek, és innentől datálhatjuk a környezetvédelem szerveze� megjelenését a kormányzati munkákban. 1972. június 5-től 16-ig Stockholmban üléseze� a Környezetvédelmi Világkonferencia, ami sok tekintetben számít alapvető fontosságú mérföldkőnek. A konferencia alábbi okmányokat dolgozta ki, és ajánlo�a megvalósításra: Nyilatkozat az emberi környezetről, Nyilatkozat az irányelvekről, Akcióprogramokra vonatkozó javaslatok, Szervezeti intézkedések. „A nyilatkozat az irányelvekről” című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A világkonferencia javasolta az ENSZnek, hogy június 5-ét nyilvánítsa környezetvédelmi világnapnak, és azóta ünnepeljük meg minden évben. Hazánkban is már közel másfél évtizede vannak szerveze� megemlékezések ezen alkalomból.

Az óceánok világnapján a világ óceánjainak életadó szerepéről, az ember és az óceán kapcsolatáról emlékezünk meg. Az 1992-ben Rio de Janeiroban tarto� Föld Világcsúcs óta ünnepelt nap azóta bekerült az ENSZ által hivatalosan elismert világnapok körébe is. Az óceánok kulcsszerepet játszanak a földi ökoszisztéma fenntartásában, sőt az óceánok áramlatai biztosítják a földi élet jelenlegi formái számára nélkülözhetetlen hőmérsékletet. Bolygónk felületének 71%-át, (362 millió km2-t) borítja víz, az óceánok vizének térfogata eléri a 1,3 millárd km3. Az óceán 300-500 millió különböző fajba tartozó organizmusnak ad o�hont, bár ezek nagy része még felfedezésre vár. Az óceánok biológiai gazdagsága a kontinentális talapzat, a partvonalak és a folyótorkolatok által behatárolt viszonylag keskeny területen összpontosul. I� találhatóak a világ legfontosabb halászhelyei is, amelyek az összes lehalászo� hal 80%-át adják. Ezeket az értékes élőhelyeket azonban sokféle veszély fenyegeti, ami mind hozzájárulnak az óceánok élővilágának ijesztő mértékű pusztulásához. Az óceánok világnapja arra ad lehetőséget, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy vízkészleteink és az óceánok csodálatos világának megőrzése mindannyiunk felelőssége.

10

www.nimfea.hu Június 17.

Június 21.

Világnap az sivatagosodás és az aszály ellen

A Nap napja

Június 7-ét 1995-ben nevezte ki az ENSZ Közgyűlése a sivatagosodás és aszály elleni harc világnapjának (49/115. számú határozatával), megemlékezve az ENSZ sivatagosodás és aszály elleni küzdelemről szóló egyezményének 1994. június 17-i elfogadásáról. A Föld felszínének egyharmadát, 4 milliárd hektárnyi területet, a világ népességének pedig egyötödét fenyegetik a sivatagosodás hatásai. A sivatagosodás a talaj egyfajta degradációját jelenti, amelyért részben az éghajlatváltozás, részben az emberi tevékenységek, többek közö� a túlművelés, az erdőpusztítás és a nem megfelelő öntözési módszerek együ�esen felelősek. A talaj termékeny felső rétegének kialakulása évszázadokig tart, de néhány évszak is elegendő ahhoz, hogy a szél vagy a víz elhordja. Az egy személyre eső művelhető földterület nagysága folyamatosan csökken, veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot, amelynek hiánya könnyen vezethet társadalmi és gazdasági válsághelyzetekhez. Az ENSZ Közgyűlés arra kéri az államokat, hogy ezen a napon hívják fel a figyelmet a sivatagosodás és aszály hatásai elleni küzdelemre, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együ�működés jelentőségére, így a vonatkozó egyezmény megvalósítására.

Bolygónkon minden élet a Nap energiájától függ. A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása a Nap. A napenergia tiszta, környezetkímélő és megújuló – szinte kimeríthetetlen forrás, „az egyetlen biztonságos nukleáris reaktor”. Erre emlékezünk a Nap napján, június 21-én, a nyári napfordulókor, amikor leghosszabb a nappal és legtovább éri a Földet az éltető nap. A Nap napja rendezvényeit Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg a Magyar Napenergia Társaság a Környezetünkért Egyesület közreműködésével. A napenergia egy része közvetlen napsugárzás formájában éri a Földet, és ez már önmagában is nagyon sok energiát hordoz: húsz perc ala� a nap annyi energiát sugároz a földre, amenynyi az emberiség éves energiaszükséglete, vagy Magyarország területét egy év ala� mintegy 400-szor több napenergia éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. (1978. május 3-án az új-zélandi Aucklandben egy nemzetközi csoport, a napenergia lelkes támogatói együ� köszöntö�k a Napot bízva abban, hogy ez a napenergia-korszak hajnalát kezdődik. Ezt hamarosan világszerte rengeteg hasonló megmozdulás és rendezvény köve�e. Emiat források ennek május 3-át tartják számon a Nap napjaként.)

11

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Június 25.

Július 11.

Barlangok napja

Népességi világnap

Az 1910-ben alakult Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a barlangkutatás alapszervezete. Célja a magyarországi barlangok feltárása, nyilvántartásba vétele és sokoldalú dokumentálása. A társulat hagyományos vándorgyűlését, az úgyneveze� „Barlangnapot” 1956. óta rendezik meg. A természet éle�elen értékei közül a barlangok hazánkban 1961 óta ex lege védelem ala� állnak, azaz megismerésüktől kezdve, külön véde�é nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül is véde� természeti értéknek minősülnek. Ezt az általános védelmet alátámasztja a barlangok széles körű természe�udományos, történeti és gazdasági jelentősége: tanulmányozhatóvá teszik a kőzetrétegek felépítését és szerkezeti viszonyait, őslénytani és régészeti leleteket rejthetnek, zárt világuk különleges állatfajok számára nyújt éle�eret, a vízvezető barlangok jelentős szerepet kapnak az ország vízbázisának utánpótlása és minősége szempontjából, sajátos mikroklímájuk egyes légúti és mozgásszervi betegségben szenvedők gyógykezelésére is alkalmas. A megőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű barlangok fokozo� védelem ala� állnak; ezek száma jelenleg 132. E naponérdemes megemlékezni a barlangok és azok élővilágának védelméről akár zerveze� barlanglátogatással is.

1989-ben az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNEP) tanácsa javasolta, hogy július 11. legyen a népesség, a népesedés világnapja. Az 1987. július 11-én ünnepelt „Ötmilliárd ember napja” nevű egykori kezdeményezés ből átlakult világnap célja, hogy a figyelmet ráirányítsa a népesedési kérdések megoldásának fontosságára és sürgősségére. A világ népessége 2005. és 2006. fordulóján átlépi a 6,5 milliárdot. Az ENSZ becslései szerint 2050-re ez a szám 7,4 és 12,8 milliárd közö� lesz. A vadon élő fajok kihalásának mértéke 50-100-szorosa a természetes rátának, amiben nagy szerepet játszik a számos országban tapasztalható gyors népességnövekedés és a fokozódó népsűrűség. A népességnövekedés világszerte lassul, a jelenlegi növekedés 90%-a azonban a fejlődő világban jelentkezik. Bár a fejlődő világban születők várható éle�artama az elmúlt évtized során növekede�, a mortalitás csökkent és az iskoláztatás mértéke is javult, a fejlődés egyenetlen, sőt bizonyos területeken visszaesést mutat. 1994-ben a népességi világnap alkalmából 197 kormány együ�működésével indíto� kampány arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a megfelelő családtervezés nők és gyermekek életét menti meg, ugyanakkor hozzájárul a népességnövekedés lassulásához és környezetünk megóvásához is.

12

www.nimfea.hu Augusztus 06.

Augusztus 9.

Hirosima-Nagaszaki emléknap

Őslakosok napja

Teljes nevén a „Nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja”. Nincs ember, aki ne tudná, hogy 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok atombombát dobo� a japán Hirosima, majd 3 nappal később Nagaszaki városára. Az atombomba több, mint 100,000 ember, legtöbbjük civil, halálát okozta azonnal, majd az elkövetkező évek során szörnyű égési sérülésekkel és a sugárzásból eredő megbetegedésekkel. Felismerve, hogy a már elkészült nukleáris fegyverek elegendőek a bolygó elpusztítására, a legtöbb ország aláírta a nukleáris fegyverek terjedésének megállítását szolgáló ún. atomsorompó szerződést. A szerződés 1970-ben lépe� életbe, ennek ellenére az atomfegyverrel rendelkező országok száma megduplázódo�, és még mindig nem készült ütemterv a nukleáris fegyverek megsemmisítésére. A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, Hirosima elpusztításának évfordulóját a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilváníto�a. Ez a nap lehetőséget nyújt arra, hogy felhívjuk a figyelmet a nukleáris fegyverek és a nukleáris energia veszélyeire, a földi élet szépségérének védelmére, és arra, hogy a háborúkban mindig az ártatlanok szenvednek.

1993. december 21-én New Yorkban az ENSZ -közgyűlés határozatban hirde�e meg a világ őslakos népeinek nemzetközi évtizedét, amely 1994. december 10-én ve�e kezdetét. A határozat kimondta, hogy az évtized keretében évente megtartják az (őslakos) bennszülö� népek nemzetközi napját. E nap megünneplését augusztus 9-re tűzték ki, arra emlékezvén, hogy 1982. augusztus 9-én ült össze először az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja. A teljes nevén a „Világ őslakosainak nemzetközi napja” elnevezésű rendezvényt első ízben 1995ben tarto�ák meg. 2004. december 20-i határozatával a közgyűlés meghirdette az őslakosok második nemzetközi évtizedét, 2005-2014 közö�, valamint határozo� arról is, hogy a jövőben is folytatja az őslakosok nemzetközi napjának megünneplését a második évtized minden évében. 2004-ben az UNESCO főigazgatója a következő üzenetet fogalmazta meg: „A bennszülö� népek egyik kiemelkedően különleges ado�sága továbbra is hagyományaik, tudásuk és képességeik mérhetetlen tárháza, együ� azzal az erőteljes elhatározással, hogy ezt a gazdagságot átadják a jövő generációknak. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a gazdagságot és sokszínűséget, azzal az emberiséget szegényítjük el, miközben szörnyű csalódo�ságot ébresztünk bennük az identitásérzésükkel kapcsolatban.”

13

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Szeptember 16.

Szeptember 20.

Ózonvédelmi világnap

Takarítási világnap

Az ózon (O3) három oxigénatomból álló molekula, amelyből létrejön az ózonréteg a magas légkörben, kb. 20-45 kilométer magasságban. Az ózonréteg másik neve nagyon találóan ózonpajzs. Pajzs, ami védelmet nyújt, jelen esetben az élőlényekre káros ibolyán túli sugárzások ellen. Ez a pajzs több emberi tevékenység következtében jelentősen elvékonyodo�, egyes helyeken úgyneveze� „ózonlyukak” keletkeztek. Sajnos minden eddigi intézkedés ellenére a helyzet tovább romlik, már számos helyen humán-egészségügyi (pl. bőrrák, szürke hályog) problémát is okozva. A folyamat visszafordítható lenne, ha az ózonkárosító anyagok helye� olyan vegyületeket és módszereket alkalmaznának, amelyek „ózonbarát” módon nem lépnek kémiai reakcióba a pajzs molekuláival. Ez irányú törekvésre már több nemzetközi kezdeményezés is napvilágot láto�, melyek közöl szinte az első érdemi lépés volt a CFC gázok kivonása a forgalomból, több más lépéssel együ�, amelyekről az 1987. szeptember 16-án aláírt Montreáli Jegyzőkönyv intézkede�. Ennek emlékére 1994-ben az ENSZ nyílváníto�a az ózónréreg megőrzésének világnapjává szeptember 16-át. (Csak érdekesség, hogy e napon születe� az 1893-ban Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudósunk.)

A „Clean up the World” nemzetközi elnevezéssel ismert program, amit magyarul néhol „szemétszedési” viágnapnak említenek nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. Ian Kiernan, egy ausztrál hajós utazásai során elkeserede�en tapasztalta, hogy a világ vizeit mindenhol rengeteg műanyagpalack és egyéb szemét szenynyezi. 1990. szeptember 21-én, vasárnap szerveze� először szemétszedést a Sydney-i kikötőben (magyar források helytelenül éhol 1985-öt említenek). Három év múlva az esemény már nemzetközivé vált, és ma már szeptember harmadik hétvégéjén évente 120 országban több mint 40 millió önkéntes vesz részt környezete megtisztításában, helyreállításában, a természeti értékek megőrzésében. A kezdeményezést az ENSZ Környezetvédelmi Programja is támogatja 1992 óta. A mozgalom egész évben tevékenykedik környezetük megóvásában, de ezen a szeptember végi napon különösen sok embert, elsősorban fiatalt és iskolás gyerekeket mozgósítanak, hogy a helyi közösségeket ráébresszék saját erejükre, amellyel hozzájárulhatnak a világ megtisztításához. A mára világméretűvé nő� kezdeményezés alapgondolata: „Gondolkodj világméretben, cselekedj o�hon!”

14

www.nimfea.hu Szeptember 22.

Október első hétfője

Autómentes világnap

Habitat világnap

Az Európai Unió az unió országaiban szeptember 22-re Autómentes világnapot hirdete� meg. A világnapról mára szerte a világon megemlékeznek, (pl. 2005-ben 40 országban közel 1500 esemény zajlo� e napon), míg az Unióban, így hazánkban is inkább a teljes hétre kiszélesedő „mobilitás hét” kezd általánossá válni 2002 óta. Autómentes világnapra első alkalommal 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszülete� az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként - az unión kívüli országok közül elsőként - Magyarország is aláírt. Fájdalom, hogy ennek ellenére gyakorlatilag épp ellentétes hatású lépéseket te�, hiszen minden társadalmi érdeket alárendelt az autós közlekedésfejlesztésnek, és a nemzeti jövedelem jelentős részét áldozza ma is gyorsforgalmi utak és autópályák építésére. A környezetvédelmi és egészségügyi károk melle� számtalan természeti érték pusztul el az építések során, és közvete�en sok más társadalmi kár is jelentkezik a források elvonása mia�, amit az egészégügy,oktatás is jóskán megérez. A minden évben megrendeze� esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozo� súlyos környezeti és egészségügyi problémákra.

A Habitat Világnapot 1986. október 1-én világszerte először rendezték meg. Ennek okán október 1 és más forrásokban 6-ra is vannak hazai adatok, valójában azonban e világnapot az ENSZ október eső hétfőjére határozza meg. A világnapról való megemlékezéssel az egységes cselekvést szorgalmazzuk annak érdekében, hogy a Földön minden ember számára biztosítani lehessen o�hont. Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseiben 2020-ig 100 millió, nyomornegyedekben élő ember életének javítását irányozza elő a világon - sajnos nem túl nagy realitással A fejlődő országokban gyakori a vidéki lakosság elvándorlása a városi nyomornegyedekbe, ami csak fokozza a népesség gyarapodását a bádogvárosokban. Az UN-Habitat elnevezésű ENSZ-program vezetője szerint a következő 45 évben megháromszorozódhat és a 3 milliárdot is elérheti a nyomornegyedekben élők száma a világon, ha nem történik semmi e folyamat megállítására. A világnap célja tehát, hogy felhívja a figyelmet az egységes cselekvésre annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb emberi jogot, a kellemes o�hont és a jó lakáskörülményeket. A Habitat világnapon a kulturált, emberi méltóságú emberi éle�ér szükségességéről emlékezünk meg.

15

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Október 4.

Október első hétvégéje

Az állatok világnapja

Madármegfigyelési világnap

Sajátos története van-e napnak a jeles napok közö�, hiszen klasszikusan Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének napja e nap, tehát vallási hagyományokat őriz. Jóideig az élő állatok védelmére hívták fel a figyelmet a világban e napon, és pusztításuk ellen tiltakoztak. Ma már leginkább az emberek környezetében élő állatok védelmére, a velük való humánus bánásra irányulnak a megemlékezések, rendezvények. Az 1181-ben születe� Ferenc édesapja dúsgazdag posztókereskedő volt. I�úkori léhaságait válto�a le szent életre, és az állatok védelmére. 1206ban elutasítva az összes földi javakat, megalapíto�a a „kis testvérek” rendet (későbbi nevén Ferences rendet), és minden állatot a barátjának tekinte�. Assisi Szent Ferenc a hagyomány szerint érte�e az álaltok nyelvét, és beszélt velük, de mindem más élőlényt is véde�, óvo�. 1226 október 4-én hunyt el és 1228-ban ava�ák szenté. Magyarországon 1991 óta rendezik meg halálának évfordulóján az Állatok világnapját. Ez alkalomból állatvédők tiltakoznak szerte a világban, és különféle családi programokat, vetélkedőket, nyílt napokat, felvonulásokat rendeznek, és kampányokon hívják fel a figyelmet az állatvédelem aktuális kérdéseire.

A madárvédelemmel foglalkozó BirdLife International 1992-ben kezdeményezte első alkalommal, hogy nemzetközileg összehangolt madármegfigyelő napokat rendezzenek. A programot hazánkban a Magyar Madártani Egyesület (a BirdLife hazai képviselője) koordinálja, de sok más szervezet és intézmény szervez e napon megfigyeléseket az országban. Előadások, kirándulások, madarásztúrákhoz évek óta egyre többen csatakoznak, és a programok során megfigyelt adatokat beküldik a megfigyeléseket koordináló központba a Magyar Madártani Egyesület részére (www.mme.hu). Az alábbi adatokat kell beküldeni: megfigyelés helyszíne, a résztvevők száma, a megfigyelt madarak összlétszáma, a három leggyakoribb madár neve és száma, ritka vagy érdekes madarak felbukkanása. Természetesen nem probléma, az sem, ha nem tudják meghatározni a madárfajokat, ebben az esetben elég többi adatot megnevezni. A beküldések összegzése terén a részvevő országok a program sikerével kapcsolatban egymással is versengenek, és Magyarország ebben a versenyben eddig kiváló eredményeket ért el. Az európai országokat figyelembe véve, évek óta mindig az első három helyeze� közö� vagyunk a láto� madarak és a helyszínek számát tekintve.

16

www.nimfea.hu Október 16.

Október 17.

Élelmezési világnap

A szegénység felszámolásának napja

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján Világélelmezési Napnak nyilváníto�a október 16-át, amely egyben megemlékezés a FAO 1945. évi megalapításáról. Szerte a világban több mint 840 millió ember éhezik, és még több szenved különböző tápanyag hiányból eredő betegségekben. Ezen problémák jól mutatják a társadalom és bioszféra szoros egymásrautaltságát, hiszen a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelme jelen esetben az emberi táplálék védelme egyben. A világban a kultúrnövények gazdag választéka és a háziasíto� állatok sokszínűsége ellenére az emberiség élelmiszerellátása 90 százalékban csupán 14 emlős és madárfaj lététől függ, és csupán négy növényfajta biztosítja a növényektől származó energiánk 50 százalékát. Kiemelten fontos lenne a táji ado�ságokhoz alkalmazkodó mezőgazdaság használata, a bölcs tájhasználatot megvalósító agrárium, ahol megszüntetjük az élelmiszer-globalizációt, és a mezőgazdaság gyorsan csökkenő génállományát, hiszen az egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező táji növény- és állatfajok lehetővé teszik a termesztés és tenyésztés változó feltételekhez történő alkalmazkodását.

A világ több országában számos civil szervezet emlékeze� meg október 17-ről mint a „Szélsőséges szegénység leküzdésének” világnapjáról. Ezt a kezdeményezést ölelte fel az ENSZ Közgyűlése, és 1992-ben október 17-ét a szegénység felszámolására szólító nemzetközi nappá nyilváníto�a. Ez a nap arra hívja fel a figyelmet, hogy a szegénységet és a nélkülözést minden országban, különösen a fejlődő országokban meg kell szüntetni. „A szegénység családokat, közösségeket, és nemzeteket pusztít el. Bizonytalanságot, politikai békétlenséget és konfliktusokat szít. Manapság közel 800 millió ember éhínségtől szenved és krónikusan alultáplált. Naponta 30 ezer gyermek hal meg közvetlenül a szegénységhez köthető okokból” – így kezdődik az ENSZ főtitkárának 2005. október 17-én megfogalmazo� üzenete. A szegénység azonban hazánkat se kerüli el. 2003. évi adatok alapján Magyarországon minden nyolcadik ember halmozo� szegénységben él, és a szegénység kiemelten érinti a gyerekeket – a szegénységben megélt gyermekkor pedig gyakran vezethet társadalmi kirekesztődéshez, beilleszkedési zavarokhoz, és a tartós szegénység fennmaradásához. A szegénység a rossz társadalmi berendezkedés egyik jele.

17

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Október 21.

November 27.

Földünkért világnap

„Ne vásárolj semmit!” nap

1991-ben jelent meg az IUCN (Világ Természetvédelmi Unió), a UNEP (ENSZ környzetvédelmi programja) és a WWF (Világ Vadvédelmi Alap, nemzetközi természetvédő civilszervezet) kiadásában a „Földünkért: stratégia a fenntartható élethez” címet viselő természetvédelmi világstratégia. Ugyanebben az évben, október 21-én az IUCN „Földünkért” címmel világkampány indíto�, így ezen a napon azóta is arra emlékezünk, hogy az emberiség élete és környezetének sorsa alapvetően öszszekapcsolódik ami e világnap legfontosabb üzenete. 1991-ben a kampány a dalai láma szavaival kezdődö�: „Olyan globális kérdések esetén, mint a Föld megőrzése, és igazából minden probléma kezelésekor, az emberi tudat kulcstényező... A külső környezet megváltozása érdekében először magunkban kell változtatni… A természeti erőforrások pusztítása a tudatlanságból, a Föld élőlényei iránt tanúsíto� tisztelet hiányából és a mohóságból származik. Először arra kell törekednünk, hogy ezeket a tudatállapotokat legyőzzük, ráébredjünk minden jelenség egymással öszszefüggő természetére, igyekezzünk más lényeket nem bántani és felismerni az együ�érzés szükségességét... A probléma holisztikus megközelítésére van szükség, vegyítve a szereteten és együ�érzésen alapuló egyetemes felelősségérze�el.”

A „Ne vásárolj semmit!” napot (nemzetközileg inkább a „fogyasztásszüneti nap” elnevezés terjedt el) Ted Dave kezdeményezte elsőként 1992-ben, Kanadában. Ted Dave a reklám szakmában dolgozo� és elhatározta, hogy tesz valamit a reklámok állandó túlvásárlásra való buzdítása ellen. E�ől kezdve a vásárlásmentes napot egyre több és több országban tarto�ák meg. A „Ne vásárolj semmit!” napokon a különböző országokban és városokban nagy tömegeket megmozgató és figyelemfelkeltő akciókat szerveznek, amelyek során felhívják a lakosságot, hogy figyeljenek oda saját vásárlási szokásaikra. A túlfogyasztás problémája jelentkezik a természeti erőforrások ésszerűtlen kihasználásának számos területén. Részben a fölösleges dolgok (kacatok, nem időtálló termékek), részben a rossz (vissza nem váltható, újra nem hasznosítható) csomagolási szokások, részben pedig a túlzo� fogyasztás emberi kapcsolatokat és természeti erőforrásokat veszélyeztető jelenségei egyre inkább jelentkeznek a világban. Erre az egyre aktuálisabb problémára főleg a fejle� országokban van nagyon szükség, hiszen a buta reklámokból napontahalljuk: „cseréj mindent újra, fogyassz még többet, még többet” – pedig a fogyasztás sem boldogabbá, sem jobb nem tesz bennünket.

18

www.nimfea.hu December 10.

December 11.

Emberi jogok világnapja

A hegyek nemzetközi napja

Az emberi jogokról szóló, 1948. december 10-én elfogado� Egyetemes Nyilatkozat emlékére az ENSZ 1950-ben nyilváníto�a világnappá. E napon hívjuk fel a figyelmet mindazon jogokra, amelyek minden embert megilletnek a Földön, és arra, aminek csorbulását nem szabad szónélkül hagynia senkinek. René Cassin jogász, Béke Nóbeldíjas, az emberi jogok nyilatkozatának az atyja így fogalmazza meg az emberi jogokat (kivonat): „Az emberi jogok olyanok, akár a védőpajzs: védelmeznek; ugyanakkor olyanok is, mint a szabályok, megmondják, hogyan kell viselkednünk. Hasonlítanak a bírákhoz is, mivel fellebbezhetünk hozzájuk. Valójában azonban elvont fogalmak, mint ahogy az érzelmek is, hiszen az érzelem is mindenkinek sajátja, bármi történjen is, léteznek számunkra. Veszélyeztethetők, mint a természet, de ugyanakkor elpusztíthatatlanok, akár a lélek. Időtlenek és egyetemesek - egész életünk során mindannyiunkat egyformán érintenek, gazdagot, szegényt, időset és fiatalt, fehéret és feketét, magasat és alacsonyt egyaránt. Tiszteletet biztosítanak számunkra, ugyanakkor arra köteleznek, hogy mi is tiszteljünk másokat. Ahogy a jóság, igazság és igazságosság fogalmának meghatározásában sem egyezünk, az emberi jogokat sem tudjuk meghatározni, de felismerjük, ha szembesülünk velük.”

Ezen a világnapról való megemlékezésnek még nincs komoly magyar hagyománya, csak egy „Tiszta hegyek napját” szoktak említeni a jeles napok közö� (szeptember 26). Annak azonban nincs nemzetközi szokása dátumhoz kötö�en, csak annyi, hogy valamikor, valahol szerveznek hegytisztításokat, főként az hegymászók szemeteinek összeszedésére a magashegységekben. Ellenben december 11-ét 2003-tól kezdődően az ENSZ közgyűlése nyilváníto�a a hegyek nemzetközi napjává. A kezdeményezés gyökere a 2002. évben megtarto� „Hegyek nemzetközi éve”, amely felhívta a figyelmet a hegyek jelentőségére, illetve hozzájárult ahhoz, hogy a johannesburgi Föld csúcson létrejöjjön a „Nemzetközi partnerség a hegyi régiók fenntartható fejlődéséért” nevet viselő kezdeményezés. A hegyek nemzetközi napjáról való megemlékezés minden évben egy központi téma köré szerveződik. 2003-ban a mo�ó a „Hegyek: az édesvíz forrásai”, 2004-ben „Béke: kulcs a hegyek fenntartható fejlődéséhez”, míg 2005-ben „Fenntartható turizmus a hegyekben élők szegénységének enyhítéséért” volt. Magyarországot az Alpok és Kárpátok gyűrűje öleli körül, így számunkra is meghatározó jelentőségű, hogy ezen hegységek természeti és kulturális öröksége, fajgazdag élővilága és egyéb értékek fennmaradjanak.

Egyéb jeles napok

19

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Nagyon nehéz volt kiválasztani, hogy jelen kiadványunk szűk keretei közö� mely jeles napok legyenek bemutatva részletesebben. Miután környezet- és természetvédelem témakörét érinve számos más megemlékezésre érdemes jeles nap is van naptárunkban, néhányat még - még mindig a teljesség igénye nékül bemutatunk az alábbiakban, hangsúlyozva, hogy ezek rövid leírások csak a környezet- és természetvédelmi kapcsolódást írják le, és ezeknél jóval több jeles nap található kalendáriumainkban. Január 22. Magyar Kultúra Napja Mint az köztudomású, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be nemzeti himnuszunkat. 1989-től ennek emlékére ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, és a pedagógusokat 1993-tól e napon tüntetik ki. Méltóbb napot aligha választhato� volna a magyarság a kultúra ünneplésére, mint a nemzeti fohászunk születésnapját. Az ünnep létrehozására hatással volt, illetve ötletet ado�, hogy Finnországban a finn kultúra napját minden évben február 28-án ünneplik, amikor Elias Lönnrot 1835-ben útjára bocsátotta a népi énekekbõl összeállíto� híres hõskölteményt, a Kalevalát. Fontos, hogy hangsúlyozzuk: a magyar nemzeti kultúráról való megemlékezés nem csupán irodalomból és művészetből kell, hogy álljon, hanem a népi hagyományokról, való megemlé-

20

kezéséről és környzetkultúra nevelésből is! Február 1. Civilek Napja Magyarszágon Az 1994-ben alakult magyarországi Civil Parlament február 1-et tűzte ki nemzeti civil napként 1997-ben . 1998-ban tarto�ák meg először a Civilek napját, amivel igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy ha nem működnek kellő számban civil szerveztek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul. Mára egyértelművé vált, hogy a demokrácia látszatát a szerveze� keretek közö� működő, érdemi érdekérvényesítő képeséggel bíró civil szervezetek nélkül nem is lehet fenntartani. A csak önkéntes alapon működő kis helyi szervezetek jobbító kezdeményezései, és a regionális, vagy országos hatáskörrel bíró szervezetek szerepe az országos stratégiák, jogszabályok véleményezésében az, ami biztosítja a valós társadalmi részvételt a döntéshozásban. Hatékony civil társadalom nélkül nem létezhet demokrácia, Szinte nincs ember, aki ne kerülne élete során kapcsolatba valamilyen civil szerveze�el, és ez egy olyan kapocs, ami mindenkit érint. E napon célszerű kezdeményezni önkormányzati szinteken, hogy a napról megemlékezés legyen, célszerű helyi konferenciával, fórummal a civil szerevzetek tevékenységeinek kommunikációját erősíteni.

www.nimfea.hu Március 1. Nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi világnapja 1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajto� végre a Marshall-szigetekhez tartozó Bikini korallzátonyain. A vakító robbanás csaknem 80 méter mély és 1800 méter széles krátert hagyo� maga után, hatalmas mennyiségű korallt magába olvasztva és szétszórva a Csendesóceánba. A 150 km-re fekvő Rongelap szigetét több centiméternyi radioaktív szennyezés lepte el, a 450 km-re fekvő Utirik szigete pedig radioaktív ködbe burkolózo�. A szigetek lakói 3 napig várták radioaktív szigeteiken, hogy az USA haditengerészete hajókat küldjön az evakuálásukhoz. Március 1-én, az Atommentes és Független Csendes-óceán napján arra emlékezünk, hogy az a gyarmatosító és kizsákmányoló szemlélet, amely annak idején lehetővé te�e, sőt bátoríto�a ezt a pusztítást, a mai napig is érezteti hatását. A tőke áramlása saját igényei szerint tipor el népeket és tesz tönre értékes életközösségeket. A Csendes-óceán népeit napjainkban is elköltöztetik, hogy o�honaik helyén rakétákat teszteljenek, katonai kiképzéseket folytassanak, vagy éppen külszíni fejtésbe, gyárak, utak, vízierőművek és egyéb létesítmények építésébe kezdjenek. Március 21. Rasszizmus elleni világnap

Az ENSZ XXI. közgyűlés ülésszakán 1966-ban nyilváníto�a március 2.-át a rasszizmus elleni világnappá annak a véres rendőrsortűznek az emlékére, amely 1960. március 21-én dördült el a dél-afrikai Sharpville-ben a békésen tüntetőkre. Vérfürdőbe torkollo� apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatot követelt. Világnapon arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy vannak olyan folyamatok a világban, amelyek egyes embercsoportok kitaszítását kezdeményezik. és ez ellen a jelenség ellen mindannyiunknak tenni kell. Sajnos a rasszizmus (faji hátrányos megkülönböztetés) a világban azóta is jelenlévő rossz, aminek hatása csak erősödik. A rasszizmus háborúkat indító gyűlölete a béke és a testévéiség fő ellensége. Amíg az emeberek nem tudnak megbékélni egymással, nem tudják elfogani egymás másságát, addig nehezen várható el, hogy a természet élőlényei iránt együ�érzést mutassanak. Március 21. Planetáris tudat világnapja A Planetáris tudat világnapja hagyományt teremtve ünnepli a globális tudatosságot, az emberiség közös eszmeiségét, az együ�gondolkozás és együ�érzés szükségszerűségét, a Földért érze� felelősség jegyében. Az emberiség közös felelősségtudatának erősítését célul tűző Budapest Klub Alapítvány 2001. március 21-én először rendezte meg a Planetáris Tudat

21

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Világnapja fesztivált Magyarországon. Külföldön úgyneveze� napfelkelte-fesztiválokat rendeznek a tavaszi napéjegyenlőség napján. A fesztivál Új-Zélandon kezdődik, ahol a Nap először kel fel, és Szamoa szigetén fejeződik be. Április 10. Nemzeti Rákellenes Nap 1993-tól minden évben nemzeti rákellenes napot szervez a Magyar Rák Liga április 10-én. Ez egyben Dr. Dollinger Gyula sebész, egyetemi tanár születésnapjáról is megemlékezés, aki 1902-ben megalakíto�a az első Országos Rák Bizo�ságot. A rák sokszor van összefüggésben környezetvédelmi kérdésekkel, mert a környezetre káros anyagok közül sok humán-egészségügyi szempontból karcinogén hatású. (Ha április 10-e a húsvéti ünnepekre esik, akkor más időpontban tartják meg.) Április 26. Csernobil emléknapja A húsvéti szabadságok ideje ala� többszöri problémát követően, helytelen lépések sorozatos megtétele után e nap hajnalában 1986-ban robbant fel Csernobili Atomerőmű 4-es reaktora soha nem várt pusztítást okozva. Csernobiltól Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhete� életveszélyes sugárzás, de még az 1600 km-re lévő Svédországban egészségre jelenő-

22

sen káros sugárzást mértek, és a robbanás hatásait egész Európa érezte. E nap mint az atomerőművek veszélyeinek nyílvánvaló bizonyítéka vonult be a történelembe, és ez nap az emlékezést kell, hogy szolgálja. A Cernobilban is használt (RBMK) reaktorokkal már a csernobili baleset elő� is felmerült több alklommal kisebb probléma. Az Ignalina Atomerőműnél figyeltek meg például azt a jelenséget, hogy amikor a szabályozórudakat betolták a reaktorba, a reaktivitás várt csökkenése helye� annak átmeneti növekedését tapasztalták. Hasonló jelenség mutatkozo� a negyedik csernobili reaktor próbaüzeménél is, de nem tarto�ák elég fontosnak ahhoz, hogy fölhívják rá az operátorok figyelmét vagy leírják a reaktor kezelési utasításában. Sajnos az emeberek nem okultak a történtekből, Csernobil 3-as reaktora még ma is működik, és szerte Európában habár több ország elkötelezték magukat az atomenergia-függőség felszámolására, hazánban érdemi társadalmi vita nélkül hosszabbíto�a meg a parlamant a paksi atomerőmű éle�artamát. Június 12. Gyermekmunka elleni világnap 2002. június 12-én tarto�ák meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére a Gyermekmunka elleni világnapot. A munkára fogo� gyermekek több mint fele sajnos az ázsiai.

www.nimfea.hu Az olcsó kacatjaink nagyrészét, amit a hypermaretekben megveszünk, ezek az ázsiai országok termelik, sokszor éhbérnél is alacsoonyabban fizete� munkásokkal és gyerekekkel előállíta�va. Tudomásul kell vennünk, hogy nekünk, mint egy jóléti társadalomban élő állampolgárnak komoly felelősségünk van, amikor hallgatólagosan tudomásul véve a multik kínálta tömegtermékeket vásárolunk meg. Addig lesz gyermekmunka, amíg kereslet van azokra a termékekre, amelyek kizsákmányoláson alapuló gazádlkodással készíte�nek lelkiismeretlen nemzetek fölö�i vállaltok, számos más társalami, környezeti problémát is okozva. A gyermekmunka felszámolásáról szóló ILO határozatot 2004. márciusáig 148 ország törvényhozása ratifikálta, és Magyarországon már 1839-ben betiltotta az Országgyűlés a gyermekmunkát, ellenek ellnére az ILO statisztikái szerint a gyermekmunka világméretű törvényi tilalma ellenére még mindig minden hatodik (5-17 éves életkor közö�i) gyermek rendszeresen dolgozik. Június 23. Vonuló állatok napja Valójában nem létezik ilyen világnap, a sem a nemzetközi sem a hazai irodalom nem említi meg ennek bármilyen hivatalos kihirdetését, de több hazai zöld nap naptár jelzi e napot. Így spontán kezdeményezésből mára egy elfogado� nappá kezdhetne válni, azonban a madármegfigyelési viágnap (őszi vonulái időben) hasonló

célokat ölel fel, és egyre nagyobb tömegeket mozgat meg. Eredete onnan származik, hogy 1979. június 23-án írták alá a bonni egyezményt, amelynek célja a nemzetközi vizeken élő vagy nemzeti határokon keresztülvonuló állatfajok védelme. Számos állatfaj indul évről évre rendszeres vándorútra, különböző ciklusok szerint és különböző ösztönöket követve. Valamely faj a téli élelemszűke mia� keres fel melegebb éghajlatú helyeket, más fajok például a szaporodásukhoz igényelnek az élőhelyüktől eltérő feltételeket. A vándorlás során az állatoknak a nemzeti és politikai határoktól függetlenül megfelelő pihenő- és táplálkozóhelyekre van szükségük. Az 1979-ben létrejö� bonni egyezmény a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló keretmegállapodás, melyhez hazánk 1983-ban csatlakozo�. Június 27. Magyar határőrség napja A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik a hazánkban a határőrök napját. Ismét egy olyan nap, ami közvetlenül látszólag nem érintkezik a környezet- és természetvédelem ügyével. Ugyanakkor az elmúlt években a véde� fajok, és illegális vadászatokból származó csempészetek, és olasz vadászok által végze� vadászati vérfürdők zsákmányainak nemzetközi szállítá-

23

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben sának megakadályozásában, lefülelésében olyan komoly eredményeket ért el a Magyar Határőrség, hogy méltán megérdemlik, hogy megemlékezzünk ádozatos munkájukról e napon. Kérjük a természetszerető intézményeket és szervezeteket, hogy e napon köszöntsük legalább egy levéllel a közelünkben működő határőr paracsokságokat e nap alkalmából. Június 29. Nemzetközi Duna nap E jeles nap egy teljesen új kezdeményezés, és a következő évek fogjaák meghatározni, hogy hosszabb távon fennmarad-e. Az első nemzetközi Duna Napra 2004. június 29-én kerül sor - a szófiában aláírt Duna védelmi egyezmény aláírásának 10. évfordulóján. A megemlékezés alapja az, hogy Duna lényegesen többet jelent, mint Európának, mint a kontinens második legnagyobb folyója. Ennek oka az, hogy a 2845 km-es folyó Németországtól a Fekete-tengerig tíz európai ország politikai határát jelöli ki, de vízgyűjtőterülete 18 országot érint, összekötve ezzel eltérő politikai, gazdasági és kulturális régiókat. A Duna-medence 817 000 km2 területével és több mint 80 millió lakosával alkot hidat nemzetek közö�. A Duna nap megrendezésének célja a Duna védelmi egyezmény és az EU Víz Keretirányelv betartása, betartatása, valamint a Szófiai Konvenció által létrehozo� Duna-védelmi Nemzetközi Bizo�ság (ICPDR) tevékenységének

24

megismertetése révén elősegítse a vízgazdálkodás és a vízvédelem céljainak szélesebb körű támogatása érdekében kifejte� környezeti nevelést. A hazánkban bonyolíto� események sorából kiemelkedik a WWF Magyarország „Adjunk mi is valamit vissza a folyónak” akciója. Bízunk benne, hogy a követező években a Duna nap programjai gyarapodni fognak. Július 1. Építészeti Világnap Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilváníto�a világnappá. Az 1985-ből származó kezdeményezés célja, hogy megemlékezzen az ember környezetét meghatározó módon alakító építészet jelentőségére. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először. Az eredeti júliusi időpont 1996ban október első hétfőjére tolódo�, hogy az ENSZ habitat világnapjával párhuzamosan, egymást támogatva hívják fel a figyelmet arra, hogy a környezet viszontagságaival szemben menedéket nyújtó lakóhely mindanynyiunk alapvető joga. (Tehát a két világnap összevonára került, emia� kiadványunkban részletesebben csak a Habitat világna került bemutatásra.) Ebbe beletartozik a földterülethez, a tiszta ivóvízhez és egyéb természeti erőforrásokhoz való hozzáférés joga, a háború és természeti katasztrófák által sújto� területeken a megfelelő lakhatási körülmények minél előbbi visszaállítása, a városi környezet fenntarthatósá-

www.nimfea.hu ga, illetve a szegénység megszüntetése a fenntartható erőforrás-használat elősegítésén keresztül. Szeptember Európai Örökség Napok („Nyito� Kapuk”) Az Európai Tanács kezdeményezésére az 1975. évi Európai Örökség Év hagyományaira építve 1991 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül az Európai örökség napok – „Nyito� kapuk” című program, elsősorban az Európai Tanács tagországainak részvételével, de Európa többi országa számára is nyito� ez a lehetőség. Ma már Európa szinte minden országa kitárja öröksége kapuit a nagyközönség számára. Magyarország 1992-ben csatlakozo� e rendezvénysorozathoz. Az Európai örökség napok célja azonban túlmutat azon, hogy műemlékeket és egyéb helyszíneket nyisson meg, hiszen közelebb szeretné hozni az európai polgárokat a kulturális örökségükhöz, hogy a nyelvek és kultúrák különbözősége ellenére jobban megismerjék és megértsék egymást. Az Európai Tanács a földrész legrégebbi politikai intézménye. 1949-ben jö� létre, jelenleg 46 ország a tagja. Legfontosabb feladatai közé tartozik az emberi jogok és a parlamentáris demokrácia védelme, a tagországok társadalmi és jogi gyakorlatának harmonizálása, és az európai identitás erősítése a közös értékek alapján. (Nem azonos az Európai Unióval!)

Október második szerdája Természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja Az ENSZ 1987. évi határozata alapján minden október második szerdáján emlékezik meg a világ a természeti katasztrófákról és azok áldozatairól. Környezet- és természetvédőként azonban azzal kell kezdenünk, hogy leszügezzk: a természeti katasztrófák részei a földi életnek. A kataszrófa kifejezés igazából nem is pontos, hiszen ezek sajnos csak humán- és gazdasági szemponból, a mi szemünkkel válnak katasztóráfákká, azok egyébként geológiai értelemben a Föld természetes működésének részei. Sajnos ezt az emberek nem hajlandók tudmásul venni, és annyira alkalmazkodni kiívánnak a Föld működéséhez, mint inkább uralni azt. Jó példa erre hazánkban a vízügyi szervek ésszerűtlen gátépítési tevékenysége, ami szinte maga teremt katasztrófát azáltal, hogy gátakkal a hömpölygő árvizet a feval fölé emeli. Sok ehhez hasonló hibás emberi tájhasználat okoz hasonló problémákat, amire az elmúlt években jócskán volt példa sajnos. A mangrove erdők kiírtása, és az eredeti vegetáció helye� idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése pl. csak a dél-ázsiai szökőár kapcsán 232 ezer ember vesztét okozta. Az elmúlt évtizedben az árvizek, viharok, földrengések, szökőárak, a szárazság 600 ezer ember halálát okozták a világon. Ezek közl is a 2004-es év

25

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben volt a harmadik legsúlyosabb év az elmúlt évtized során a katasztrófák gyakoriságát illetően. A dél-ázsiai szökőárra melle� a Katrina hurrikán egyesült államokbeli pusztítása kapcsán több mint 1100-an meghaltak, és egy millióan maradtak fedél nélkül, a Pakisztánban romboló földrengésnek pedig több mint 20 ezer áldzata volt. Tudomásul kell vennünk, hogy természeti csapások mindig is lesznek, de nem válnak katasztrófává, ha megteszszük a szükséges lépéseket bölcs tájgazdálkodással, és jobb előrejelzéssel. Október 24. Az ENSZ napja A kiadványunk olvasása során sokszor találha�nuk utalást az ENSZre, és különböző szakmai szerveire. Emia� is úgy illő, hogy az ENSZ napjáról is szót ejtsünk. 1945-ben 50 ország képviselői találkoztak San Franciscoban, hogy megfogalmazzák az Egyesült Nemzetek Chartáját. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége hivatalosan 1945. október 24-én jö� létre, amikor a chartát Kína, Franciaország, a Szovjetunió az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, illetve a többi aláíró többsége aláírta. Az ENSZ napját minden évben október 24-én tartják. Az ENSZ az emberiség elő� álló kihívásokat próbálja globális szinten összetartani és vezetni. Ebben a mára már 30 társult szervezetet is magában foglaló ENSZ rendszer segíti. A rendszer szervezetei többek közö� az em-

26

beri jogok, béke, a környezetvédelem, az egészségügy, az élelmezés, a telekommunikáció, a fogyasztóvédelem, a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus elleni harc területén dolgoznak. November 3. Magyar tudomány napja 1825 november 3-án a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlo�a birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására. E nemes gesztus új korszakot jelente� a magyar tudomány számára. Ennek emlékére a Magyar Köztársaság Kormány a 1997-ben november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilváníto�a. Az indoklás közö� szerepel az is, hogy a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudósközpontú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végze� tevékenységet. Sajnos ezzel szemben az emúlt időszakok magyar kormányai ezen filozófiától eltérően egye inkább a tudomány felszámolását segítik elő gazdaságpolitikájukkal. Lehetetlenné te� és felszámolt kutatóintézetek, tudmányos há�érintézmények sora vált az költségvetési törvények áldozatává. Egyértelműen kiderült, hogy a „tudomány felszámolásához nem kell tudomány”, és e napon fel kell emelnie a hagját minden embernek, aki a tudomány megőrzését nemzeti szinten

www.nimfea.hu fontosnak ítéli, hogy tudományohá�ér nélkül a bölcs állám nem létezhet! December 3. Nemzetközi klíma akciónap 2005. november 28. és december 9. közö� került sor Montrealban, Kanadában a nemzetközi klímakonferenciára, azaz az ENSZ klímaváltozás keretegyezmény kiotói jegyzőkönyvének első részes felek konferenciájára. Az 1997-ben Kiotóban aláírt jegyzőkönyvhöz csatlakozó 141 ország vállalta, hogy a szén-dioxid és öt más üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990-es szint alá csökkenti, illetve részt vesz az emissziókereskedelemben. A sokáig vonakodó Oroszország végül ratifikálta a jegyzőkönyvet, így az hosszú évek csatározásai után 2005. február 16-án életbe léphete�, majd a 2005. évi klímakonferencián elfogado� működési szabályzat révén működőképessé vált. A montreali klímakonferencia idején, elsősorban december 3-án világszerte számos megmozdulást és tiltakozó akciót rendeztek, és a napot nemzetközi klíma akciónappá nyilváníto�ák, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás sürgető kérdéseire, és nyomást gyakoroljanak azokra az államokra, amelyek nem akarják elkötelezni magukat a széndioxid-kibocsátás csökkentése melle� – különösen a jegyzőkönyv aláírásától következetesen elzárkózó Amerikai Egyesült Államokra, amely világszinten a felmelegedést okozó gázok 25%-ának a kibocsátásáért

felelős, valamint Ausztráliára, amely a legnagyobb fejenkénti kibocsátást adja. Az utóbbi ötven évben közel 0,6 fokkal emelkede� a Föld átlaghőmérséklete, és az emelkedés 2100-ra elérheti az 1,4-5,8 fokos közö�i értéket. A folyamatot globális felmelegedésnek nevezik, amellyel kapcsolatban a szélsőséges időjárási jelenségek, aszályok, viharok és a tengeráramlások megváltozását is valószínűsíthetik. Az ipari forradalom óta az atmoszférában található metán mennyisége 100%-kal nő�, míg a szén-dioxid mennyisége 30%-kal. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) felhasználása mia� évente 6,3 milliárd tonnányi szén kerül szén-dioxid formájában a légkörbe. December 5. Nemzetközi önkéntes nap Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben arra hívta fel a kormányokat, hogy minden év december 5-én tartsák meg az önkéntesek napját, ráirányítva a figyelmet az önkéntesen végze� munka szerepére az élet minden területén. 2001-ben az Önkéntesek nemzetközi éve során a Közgyűlés számos ajánlást fogalmazo� meg, amellyel a kormányok és az ENSZ támogatni tudja az önkéntességet és terjedését. December 24-25-26. Karácsony A karácsony az év legnagyobb keresztény ünnepe, Jézus születésének a napja. Napjainkra családi vonatkozása

27

Jeles napok a környezet- és természetvédelemben

Sordély A „Pro Natura” díjas Nimfea Természetvédelmi Egyesület 1994 óta a környezet- és természetvédelmi területén számos programjával kezdett példaértékű tevékenységbe. Az Alföldön megvalósított biodiverzitás-védelmi programjával számos ritkuló társulás életközösségének megóvásán dolgozik fajvédelmi, élőhely-rekonstrukciós, táj-rehabilitációs munkával. Mind kutatásaival, mind gyakorlati természetvédelmi tevékenységeivel munkálkodik a leginkább forráshatékony eszközökkel hazánk természeti értékeinek megóvásán, a természet állapotának javításán. Hulladékgazdálkodási, energiahatékonysági programjainak technológiai részével, azok népszerűsítésével igyekszik felépíteni a fenntarthatóbb, kevésbé környezetromboló világképet. Vidékfejlesztési modellje, településfejlesztési koncepcionális elképzelései a környezetbarát technológiák elterjesztésére, természetkímélőbb mezőgazdaság megteremtésére irányul. Jelen kiadványunk a szervezet környezet- és természetvédelmi szemléletformálási, ismeretterjesztő programjának elemeként jelenik meg.

28

Nimfea füzetek 11. Jeles napok a környezet- és természetvédelemben Összeállította, írta: Iványi Anna, Sallai R. Benedek Fotók: Sallai R. Benedek. Kiadja a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és Tagszervezeteinek Központi Irodája, Túrkeve, Kenyérmezei u. 2/d. e-mail: [email protected] tel&fax: 56/361-505. www.nimfea.hu Készült az KvVM Kövi, „Zöld forrás” keretének pénzügyi támogatásával. ISSN 1589-3456 ISBN 963 86475 7 4 Sorozatszerkesztő: Sallai R. Benedek Szedés: Balmoral Bt. és Oros Imre Felelős kiadó: Barna Tamás Készült a TIMP Nyomda (Budapest) üzemében 2005-ben 1500 példányban. Felelős vezető: Cseh Tibor