ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓ 2007-2013 programozási időszak
Bevezetés .................................................................................................................... 3 1. Elszámolhatóság általános kérdései......................................................................... 5
1.1. Elszámolhatósági időszak ...................................................................... 5 1.2. Elszámolhatóság feltételei ..................................................................... 6 1.3. A költségvetés készítéshez kapcsolódó kérdések....................................... 6 2. Az ERFA, ESZA és a Kohéziós Alap elszámolható költségei általában ....................... 7
2.1. Előkészítés költségei (tanulmányok, tervek, engedélyek, terület és helyszín előkészítés) ............................................................................................... 7 2.2. Projekt menedzsment költségek ............................................................. 7 2.3. Általános (rezsi) költségek .................................................................... 9 2.4. Bérleti díjak ...................................................................................... 10 2.5. Lízing ............................................................................................... 10 2.6. Személyjellegű költségek és járulékaik.................................................. 11 2.7. Szolgáltatások igénybevételének költsége ............................................. 11 2.8. Természetbeni hozzájárulás................................................................. 12 2.9. ÁFA valamint más adók és közterhek .................................................... 13 2.10. Értékcsökkenés................................................................................ 13 2.11. Árkedvezmény ................................................................................. 14 2.12. Előleg ............................................................................................. 14 2.13. Saját teljesítés – saját vállalkozásban végzett beruházás ....................... 14 2.14. Bevételek........................................................................................ 14 3. ESZA elszámolható költségek speciális esetei ........................................................ 15
3.1. Akkreditáció, regisztrációs díjak ........................................................... 15 3.2. Képzés és képzési anyagok ................................................................. 15 3.3. Tanárképzés, képzők képzése .............................................................. 15 3.4. Bértámogatás.................................................................................... 15 3.5. A projektben résztvevők (célcsoport) költségei ....................................... 15 3.6. Beszerzési költségek .......................................................................... 16 3.7. Működési / üzemeltetési költségek ....................................................... 16 3.8. Különösen nem elszámolható költségek................................................. 17 4. ERFA és Kohéziós Alap elszámolható költségeinek speciális esetei........................ 17
4.1. Beruházások ..................................................................................... 17 4.2. Földvásárlás ...................................................................................... 19 4.3. Ingatlanvásárlás ................................................................................ 19 4.4. Lakáscélú épületfelújítás - Housing ....................................................... 20 5. Kutatás-fejlesztés és innováció.............................................................................. 21 6. Pénzügyi eszközök ................................................................................................. 21
6.1. Kockázatitőke- és hitelalapok............................................................... 21 6.2. Garanciaalapok.................................................................................. 23 7. ERFA ÉS ESZA közötti átjárhatóság ........................................................................ 24 8. Elszámolható költség és az elszámolás módja ....................................................... 26 9. Elszámolható költség és a számviteli kategóriák ................................................... 27
2
Bevezetés A korábbi időszakhoz képest (2004-2006) az elszámolhatósággal kapcsolatos szabályozás módja megváltozott. Az egyik lényeges változás, hogy a Bizottság nem ad ki külön jogszabályt a költségek elszámolhatóságával összefüggésben. A költségek az egyes alapokra vonatkozó negatív lista kivételével 1 , a tagállam döntésétől függően számolhatók el 2 , ezáltal a Bizottság a tagállamok számára lényegesen nagyobb rugalmasságot biztosít az elszámolhatóság kapcsán. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden költség elszámolható lenne. A fentiek alapján kiemelten fontos az elszámolhatóság általános szabályainak, elveinek lefektetésére. Főbb változások a 2004-2006-os időszakban érvényes uniós és hazai szabályozáshoz képest:
A jogszabályok által meghatározott el nem számolható költségek kivételével a tagállam által megállapított elszámolhatósági szabályok/alapelvek az irányadóak.
Átalány alapján történő elszámolás lehetősége pl.: az általános költségek esetében.
Lehetővé válik a projektek előkészítési költségeinek elszámolása.
Hangsúlyosabbá válik a különböző számviteli bizonylatok, nyilatkozatok alapján történő elszámolás lehetősége.
A 2007-13-ban rendelkezésre álló források nagysága és a beavatkozási területek sokszínűsége elengedhetetlenné teszi, hogy elszámolhatósági kérdésekben a projekt alapos ismeretének fényében kelljen választ adni. Jelen útmutató célja is elsősorban az elszámolhatósági elvek rögzítése, vagyis az útmutató alapvetően irányelvként funkcionál, tágan határozva meg, mely költségek, milyen feltételek mellett elszámolhatóak. Az elszámolhatóság konkrét szabályait azonban az akcióterv 3 szükség szerint szűkítheti. Az is előfordulhat, hogy az útmutatóban felsorolt költség adott projekt esetében nem lesz elszámolható és az akcióterv rögzíthet a jelen útmutatóban meghatározott nem elszámolható költségeken túl, további nem elszámolható költségeket, költség kategóriákat is. Az elszámolható költségek meghatározásakor és ezek áttekintésekor célunk, hogy az útmutató azonos beavatkozási/támogatási terület tekintetében azonos elszámolhatósági kritériumokat adjon meg. Szintén az akcióterv határozza meg az egyes költségtípusok egymáshoz vagy a teljes elszámolható költségekhez viszonyított arányát és azokat a költségeket, amelyek ezen útmutatón túlmutatóan biztosan nem elszámolhatóak.
1
Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 7. cikk és Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról, és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 11(2). cikk és A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról, és az 1164/1994/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 3. cikk
2
A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 56. cikk (4)
3
../2006 (XII…) Korm. rendelet a 2007-13 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Európai Szociális Alapból és Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásnak alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 2§(1).
3
Az útmutató a Európai Területi Együttműködés és a Technikai Segítségnyújtás keretében megvalósuló programokra/ projektekre nem vonatkozik. Az útmutató felülvizsgálatára a Működési Kézikönyv I.3.2 fejezete szerint van lehetőség, az irányító hatóságok egyetértésével.
4
1. Elszámolhatóság általános kérdései
1.1. Elszámolhatósági időszak A strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott projektek esetében az Új Magyarország Fejlesztési Terv adott operatív program SFC-2007 rendszerben történő benyújtásának napja - 2006. december 20. - és 2015. december 31. között ténylegesen felmerült és kifizetett költségek számolhatóak el, azzal a feltétellel, hogy a projekt nem fejeződhet be az elszámolási időszak kezdetéig. A projektek megvalósítására vonatkozó határidőt (záró elszámolás) az akcióterv rögzíti. Az operatív programok módosítása esetén – amennyiben a program új támogathatósági területtel bővül - az elszámolhatósági időszak kezdete a program módosítás benyújtásának napja. Amennyiben a projekt támogatásra kerül, a projekt benyújtása előtti – de a fenti periduson belüli – időszakban is keletkezhet elszámolható költség a projekt előkészítésének kapcsán:
Kötelező előzetes tanulmányok elkészítése. o
megvalósíthatósági tanulmány
o
környezeti hatásvizsgálat
o
egyéb szükséges háttértanulmányok
Szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek és ezek hatósági díjának költségei.
Területvásárlás, lőszermentesítés és régészeti feltárás, és a terület előkészítéshez szükséges előzetes felmérő munkálatok.
Közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is).
Előzetes igényfelmérés, célcsoport elemzés, piackutatás.
Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás.
Általános esetben az előkészítésen kívüli további költségek a pályázat benyújtásától/befogadásától 4 számolhatóak el, egyedi esetben (1 milliárd Ft feletti támogatási igény esetén) az irányító hatóság engedélyével a pályázat benyújtását/befogadását megelőzően elkezdett, de be nem fejezett projektek és ezek költsége is elszámolható, az általános elszámolhatósági időszakon belül. A projekt akkor minősül megkezdettnek, ha a kifizetések értéke a szerződés 80%-t nem haladja meg, erről független mérnöknek, vagy szakértőnek kell nyilatkoznia. A 80%-s teljesítés felett a projektet befejezetnek kell tekinteni.
4 Iránymutatás a 2007-13 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokra (OJ C 54, 2006.03.04) hatálya alá eső támogatások esetében
5
1.2. Elszámolhatóság feltételei Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, és teljesülésük, jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal, stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak.
Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében , illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek.
A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési szerződésben rögzített árat) és a projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása.
Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel.
A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják.
Az egyes költségek finanszírozás.
elszámolása
alkalmával
nem
valósulhat
meg
kettős
Egyéb
Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek.
Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiengyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással.
1.3. A költségvetés készítéshez kapcsolódó kérdések ESZA-ból finanszírozott projektek esetében pótmunkának minősül például az előzetes igényfelmérés hiánya miatt a képzés célcsoportjának pontosításából adódó „pót célcsoport” bevonása.
1.3.1. Tartalékképzés A tervezett tartalék az előre nem látható, nem tervezhető (de elszámolható költséget jelentő) kiadások fedezetére szolgál, és tervezett arányát az akciótervben kell meghatározni, de nem lehet több, mint a projekt összes elszámolható költségének maximum 10%-a. A tartalék csak a közreműködő szervezet előzetes engedélyével használható fel. A tartalék felhasználása során is figyelembe kell venni, az útmutatóban részletezett korlátokat, a költségvetés belső arányaira vonatkozó szabályokat.
6
1.3.2. Pótmunka Amennyiben a projekt megvalósítása során olyan előre nem tervezett és előre nem látható (vagyis a pályázati adatlapon nem szereplő) tevékenység az adott költségelőirányzaton belül merül fel, amely a projekt eredeti célkitűzésnek végrehajtásához és fenntarthatóságához elengedhetetlen, akkor ez a tevékenység támogatható, a támogatási összeg változása nélkül, a támogatási szerződésben és mellékleteiben meghatározott támogatási intenzitás (támogatás/saját erő aránya) fenntartása mellett. Tipikus példa pótmunkára az ERFA-ból finanszírozott projektek esetén, amikor a kivitelezés során kiderül, hogy az épület alapja ázik, így annak utólagos szigetelése szükséges, de pótmunkának minősül az az eset is, amikor a pályázó radiátor felújítást tervezett, azonban a kivitelezés során kiderült, hogy a radiátorok felújítása nem lehetséges, kizárólag cseréjükre van mód.
2. Az ERFA, ESZA és a Kohéziós Alap elszámolható költségei általában 2.1. Előkészítés költségei (tanulmányok, tervek, engedé lyek 5 , terület és engedélyek helyszín előkészítés) A beruházás költségeinek és hatásainak a feltárásához, pontos meghatározásához és a megvalósításhoz szükséges a projektek megfelelő előkészítése. Az adott projektben előkészítési költség címen - az 1.1 pont alapján - elszámolható költségek körét az akcióterv tartalmazza. Az előkészítés költségei beruházási típusonként, támogatási területenként változhatnak. Az előkészítés teljes elszámolható költsége nem haladhatja meg a pályázó által beadott és a pályáztató által elfogadott költségtervében meghatározott összköltségének 6 6 %-át. KKV-k esetében a beruházással kapcsolatos előkészítés költségeit szintén figyelembe lehet venni a felmerülő valós kiadások 50 %-áig terjedő támogatási intenzitással 7 .
2.2. Projekt menedzsment költségek A megfelelő színvonalú projekt végrehajtáshoz elengedhetetlen a felkészült projekt menedzser (menedzsment), aki(k) a projekt végrehajtásához szükséges koordinációs, adminisztratív feladatokat ellátják. Ezen költségek együttesen nem haladhatják meg a teljes megvalósítás elszámolható költségének 12%-át, de indokolt esetben az irányító hatóság hozzájárulásával az akciótervben ennél magasabb arány is megállapítható.
5
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47.§ (4) d) értelmében ezek aktválása szükséges.
6
A korlátozás nem érvényesül, ha projekt tartalma és célja csak a projekt előkészítése.
7
Iránymutatása a 2007-13 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról OJ C 54., 2006.03.04.
7
A projektmenedzsment bérköltségeinél és személyi jellegű ráfordításainál 8 a projektmenedzseri, pénzügyi-könyvelési, jogi, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak – munkaviszonyban, megbízási viszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – bérköltsége, illetve annak a projekt menedzselésére fordított munkaidejével arányos része vehető figyelembe. (A projekt szakmai felügyeletét ellátó személy bérköltségeire a 2.6. pontban leírtakat kell alkalmazni). Itt kell elszámolni az egyéb jogviszonyban ilyen tevékenységhez kapcsolódó költségeket is. A menedzsment tevékenységhez kapcsolódó anyag - és személyjellegű költségek elszámolhatóak (pl. napidíj, utazási költség, étkezési jegy stb.). A projektben részt vevő munkatársaknak a projekt megvalósításához közvetlenül köthető, a támogatott tevékenységekhez kapcsolódó, külső helyszínen történő munkavégzése, a projekt megvalósításával összefüggő továbbképzése miatt felmerülő utazási és szállás költségei elszámolhatóak. Az utazási és napidíj költségek a magyar jogszabályok szerint, az utánuk fizetendő járulékokkal együtt számolhatóak el. A napi utazási idő és a bekerülési költségek alapján kell dönteni a naponta való utaztatás és az egyszeri (több hetes távol lét esetén, hetente egyszeri) utaztatás és a helyszínen való elszállásolás között. Amennyiben a napi utazási idő meghaladja a három órát, akkor az utóbbit meg nem haladó költség számolható el, egyéb esetekben a költségek felmérését követően az alacsonyabb költséggel járó az elszámolható. A közigazgatási dolgozók bére csak akkor elszámolható, ha a projekt végrehajtásához kapcsolódik és munkaköri feladatukat képezi, vagy arra a munkaidő beosztásra is kiterjedő megbízási szerződéssel rendelkeznek. A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő közszolgáltató szervezet 9 tényleges költségeinek azonosítását (pl. munkaköri leírás). Amennyiben a projekttel kapcsolatban, a kedvezményezett illetékességi körébe tartozó kötelező hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan merül fel költség, akkor az nem elszámolható. Amennyiben a projekt menedzsment valamely egyéb szervezeti egység része (tipikusan önkormányzat esetében fordul elő), és elkülönített nyilvántartással nem rendelkezik, akkor a költségek arányosítása szükséges. Az arányosítás alkalmazható módszere a költség jellegétől függően például a következő lehet • Munkaidő-alapú. • Kedvezményezettekre fordított idő alapú. • Tanfolyam időtartamán alapuló. • Az igénybevett terület/tér nagyságán alapuló. A pályázat kidolgozáshoz igénybevett szakértő szolgáltatás a menedzsment költségek között számolható el (pl.: szerződés, számla és teljesítés igazolás alapján) A projekt menedzsmenthez köthető iroda és eszközbérlet a 2.7-ben számolható el.
8
A bérek a hazai jogszabályok (adó, társadalombiztosítás stb.) szerint fizetendő adókkal és járulékokkal együtt számolhatóak el, amennyiben az elszámolni kívánt jövedelem személyi jövedelemadó- és járulékköteles. 9 Közszolgáltatásnak minősül, külön törvényi megnevezés nélkül is, például a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás, a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, illetve mindazok a szolgáltatások, amelynek elvégzését valamely jogszabály, bárki számára kötelező jelleggel előírja.
8
2.3. Általános (rezsi) költségek Az általános (közvetett, rezsi, dologi) költség nem kapcsolható teljes mértékben egy adott folyamathoz, vagy tevékenységhez, azonban elengedhetetlenek a tevékenység folytatásához. Ilyen költségek a következők:
közüzemi díjak és szolgáltatások (víz, gáz, elektromos áram, telefon, fax, internet telekommunikációs költségek)
postaköltségek
takarítás, szemétszállítás
őrzés,
állagmegóvás/karbantartás
számlanyitás (amennyiben kötelező önálló bankszámlát nyitni a projektre) és tranzakciós költségek
biztosítási díj,
dokumentációs, irattárózási, archiválási költségek
a jogi, adminisztratív, igazgatási, könyvelési, bérszámfejtési, ellenőrzési, kontolling és egyéb a projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenységek bér-, személyi jellegű költségei (amennyiben a 2.2 vagy a 2.6 között nem került elszámolásra)
A kedvezményezett nyilatkozik, hogy mely elszámolás típust – átalány költség, vagy arányosítás - kívánja alkalmazni a projekt végrehajtása során. Ezek a költségek csak az általános költségeken belül számolhatóak el, egyéb költség kategóriákban nincs erre lehetőség. Az általános rezsi költség előre rögzített költség átalány -„flat rate” - alapján is elszámolható, de ez sem haladhatja meg a projekt elszámolható költségének 15%-át. Az arányokat az akcióterv szűkítheti. Az elszámolás arányosítással is megoldható. Az arányosítás alkalmazható módszere a költség jellegétől függően például a következő lehet: • Munkaidő-alapú. • Kedvezményezettekre fordított idő alapú. • Az igénybevett terület/tér nagyságán alapuló. Az arányosítás módjáról és mértékéről az elszámolás alkalmával a kedvezményezett nyilatkozik, és belső szabályzatában erről rendelkezik. A projekt számára nyitott bankszámla megnyitásának költsége 10 és rendes havi adminisztratív (kezelési) költség is számolható, amennyiben kötelező önálló bankszámla nyitása a projekt végrehajtáshoz. (Amennyiben központi költségvetési szervről van szó, akkor a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján elegendő, ha a strukturális alapok fogadására nyitott célelszámolási számlával rendelkezik.) A valuta átváltásokból származó árfolyamveszteségek, illetve díjai valamint a kamattartozás kiegyenlítése, hitelkeret-túllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek nem számolhatóak el. 10
Amennyiben központi költségvetési szervről van szó, akkor a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján elegendő, ha a strukturális alapok fogadására nyitott célelszámolási számlával rendelkezik.
9
A biztosítási díj elszámolható, ha a projekt keretében szükségessé vált valamilyen specifikus szolgáltatás kizárólagosan a projekt céljaira való megrendelése (pl. a projekt keretében beszerzett és használt nagy értékű eszközök külön biztosítása, a fejlesztés tárgyának biztosítása). A biztosítás díja a megvalósítási időszak végéig számolható el.
2.4. Bérleti díjak A megvalósításhoz kötődő és indokolt bérleti díjak elszámolhatóak. 2007-13-as Regionális Iránymutatás alapján, az iránymutatás hatálya eső szervezetek esetében a földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKVk esetében három évig kell folytatódnia.
2.5. Lízing A lízing keretében történő eszközbeszerzés akkor támogatható, ha zártvégű pénzügyi lízing keretébe történik a beszerzés és a lízing 3 éven beül a kedvezményezett tulajdonszerzésével zárul. A lízingbe adónak nyújtott támogatás Ebben az esetben közvetlenül a lízingbe adónak fizetik ki a támogatást, amely a lízingbe vevőnek a lízingszerződésből eredő költségei csökkentését célozza. Az ilyen módon megkötött lízingszerződésnek tulajdonszerzéssel kell zárulni, és nem lehet rövidebb az eszköz hasznos élettartamánál. Amennyiben a lízingszerződés megszűnik a minimális lízing időszak vége előtt, úgy a lízingbe adónak vissza kell fizetnie a lízingidőszak hátralevő részére eső díjat. Az elszámolható költség alapját a lízingbe adott eszköz beszerzési értéke képezi, amely nem haladhatja meg a szokásos piaci árakat. A lízingszerződéssel összefüggésben felmerülő egyéb költségek nem elszámolhatók. A támogatás teljes mértékben a lízingbe vevő költségeit csökkenti, ennek érdekében a lízingbe adónak tételesen lebontott nyilvántartást kell vezetni a lízingdíjakról. A megvalósítási időszakon túlnyúlóan felmerülő lízing díjak nem elszámolhatók. A lízingbe vevőnek nyújtott támogatás A támogatás kedvezményezettje közvetlenül a lízingbe vevő ebben az esetben. A számlával vagy más egyenlő értékű dokumentummal igazolt lízing díj elszámolható, amennyiben a lízing az eszköz használatának legkedvezőbb módja, ellenkező esetben a többletköltségeket le kell vonni az elszámolható költségekből. Abban az esetben, ha a legkisebb lízingelési időszak egyenlő az eszköz hasznos élettartamával, a támogatás alapjául szolgáló elszámolható költség nem haladhatja meg az eszköz piaci értékét. A lízingszerződéssel összefüggő egyéb költségek nem elszámolhatók. Az elszámolás alapját kizárólag a ténylegesen kifizetett lízing költségek jelentik, tehát a megvalósítási időszakon túlnyúlóan felmerülő lízing díjak nem elszámolhatók.
10
Eladás és visszlízing Elszámolható költség a lízingbe vevőnek meghatározott feltételekkel összhangban.
nyújtott
támogatással
kapcsolatban
2.6. Személyjellegű költségek és járulékaik A projekt céljának megvalósításban és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő személyzet, bére, a bér járulékai 11 , illetve egyéb juttatások elszámolhatók, amennyiben a projekt költségvetésében eredetileg is fel voltak tüntetve. Bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag a munkabérnek a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő tételei számolhatók el, Amennyiben a költség átalányban meghatározott általános költségelszámolást választotta a kedvezményezet, a jogi, adminisztratív, igazgatási, könyvelési, és egyéb a projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenységek költségei bér-, bérjellegű költségként nem számolhatók el. A bérköltség, munkadíj csak a ténylegesen kifizetett bér, munkadíj alapján és az alkalmazott esetében (munkaidő kimutatás alapján megállapított) a projekttel töltött ideje arányában számolható el. A bérköltség elszámolható természetbeni hozzájárulásként is, abban az esetben is, ha az alkalmazottak nem a projekt személyzetéhez tartoznak, hanem a projekt kedvezményezettjei és az akcióterv erre lehetőséget ad. Bérköltségek között elszámolható költség a megbízási szerződés keretében történő munkavégzés, valamint a szellemi alkotásra kötött felhasználási szerződésben rögzített személyes közreműködés díja. Szintén e kategóriába tartozik azon projektet végrehajtók bére, akik számára a projekt keretében nem kerül munkabér elszámolásra, valamint a munka elvégzése csak célfeladatok kiírásával oldható meg. A bérköltség mértéke nem lehet aránytalanul meghatározása az akciótervben jelenhet meg.
magas,
ennek
szabályozása
és
2.7. Szolgáltatások igénybevételének költsége A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevételének költsége számolható el, ilyen például:
11
Megvalósításhoz kapcsolódó képzések szervezése, lebonyolítása.
Tananyag fejlesztése, kivitelezése, segédanyagok bérlése.
Marketingeszközök fejlesztése.
Kommunikációs tevékenységek.
Piackutatás.
A résztvevők (célcsoport) alkalmassági vizsgálata.
A résztvevők (célcsoport) biztosítása a projekt megvalósítás időszakában.
Projekttevékenységek hatékonyságának és eredményeinek vizsgálata.
Gépjármű bérlet (megvalósítók és/vagy célcsoport szállításához).
A 2.4 ponton kívüli bérleti díjak.
Biztosítékok költsége – amennyiben a támogatás nyújtásához kötelező.
Projektmegvalósításhoz szükséges egyéb szakmai szolgáltatások. igénybevételének költségei közül elszámolható költségek az alábbiak.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79§ alapján
11
•
Felmérések, kimutatások, készítésének költsége.
adatbázisok,
•
Mérnöki, szakértői díjak.
•
K+F+I szolgáltatások díja.
•
Egyéb szakmai tanácsadás költsége.
•
Rendezvényszervezés.
kutatások,
tanulmányok
A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő egyéb szolgáltatások közül az alábbiak számolhatók el: •
Nyilvánosság biztosításának költségei, (pl. kiadványok, információs füzetek készítése, elektronikus megjelenés, stb.) képzések meghirdetése, tudatosság növelése, tájékoztatás (kommunikációs kampányok, stb.).
•
Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési költségek, ajánlati felhívás elkészítésének költségei).
•
Könyvvizsgálói díjak, ha a pályázati dokumentáció előírja, hogy a támogatásban részesülő projekttel kapcsolatban külön könyvvizsgálatot kell végezni.
2.8. Természetbeni hozzájárulás A természetbeni hozzájárulás az önrész egyik formája, de csak akkor tervezhető be a költségvetésbe, ha azt az akcióterv lehetővé teszi. Ha a természetbeni hozzájárulások a projekt költségvetésében tervezettek, akkor ugyanúgy kell dokumentálni az elszámolásukat, mint a kapott támogatásét. Valamely tevékenységnek a kohéziós politika keretében történő társfinanszírozása a tevékenység befejezésekor nem haladhatja meg a természetbeni juttatások nélkül számított összes támogatható kiadás összegét, tehát természetbeni hozzájárulás csak önrészként számolható el. A kedvezményezett következő természetbeni hozzájárulásai számolhatóak el:
Ingatlanok és időszakában.
eszközök
rendelkezésre
bocsátása
Ellentételezés nélkül végzett önkéntes munka.
a
projektmegvalósítás
Természetbeni hozzájárulás nem lehet olyan ingatlan, illetve eszköz, mely nem a Kedvezményezett tulajdonát vagy tartós bérletét képezi. A kedvezményezett természetbeni hozzájárulásai akkor számolhatóak el, ha
Értékük függetlenül megállapítható és ellenőrizhető. • Ingatlanok, eszközök, felszerelések rendelkezésre bocsátása esetén az elszámolható értéket a tényleges, igazolt használati idő és az adott helyen, adott időben szokásos piaci bérleti ár figyelembevételével állapítják meg. • Ingyenes önkéntes munka esetében a munka elszámolható értékét a ténylegesen ráfordított idő és az elvégzett munka szokásos, napi- / óradíjnak a figyelembe vételével állapítják meg.
A rendelkezésre bocsátott ingatlanra, eszközökre vonatkozóan a következőknek kell teljesülniük: • A rendelkezésre bocsátott eszköznek rendelkeznie kell a tevékenységhez szükséges technikai jellemzőkkel, és meg kell felelnie a vonatkozó
12
•
•
előírásoknak és szabványoknak, rendelkezniük kell a szükséges engedélyekkel (használatbavételi, működési, stb.). A kedvezményezett az érintett eszközt, ingatlan felépítéséhez/megszerzéséhez az előző hét év során nem vett igénybe nemzeti vagy közösségi támogatást (ez alól a közigazgatási épületek nemzeti forrásból történő beszerzése/építése kivételt képezhetnek). A rendelkezésre bocsátott eszköz természetbeni hozzájárulásként elszámolt költsége nem haladhatja meg a szokásos piaci bérleti árat.
Az önkéntes munka (természetbeni) elszámolásakor alkalmazott ár az önkéntes által a projektben végzett tevékenység szokásos óradíjának felel meg. Az önkéntes által végzett munka díja kizárólag ehhez kapcsolódhat és nem napi munkája béréhez vagy egyéb szakértői tevékenysége díjához. Az önkéntesek számos tevékenységet végezhetnek a fizikai munkától az adminisztratív feladatokon át a magas szintű szakmai tanácsadásig, de az általuk végezett munkáról munkaidő kimutatást kell vezetni. Az önkéntes munkáért nem számítható fel magasabb díj a projektben nem önkéntes munkát végzők díjánál vagy bérénél, a pályáztató által közölt irányadó díjaknál vagy a piacon elfogadott legalacsonyabb díjnál. A bérköltség mértéke nem lehet magasabb az adott foglalkozásban vagy ágazatban elérhető országos vagy regionális átlagbérnél (a KSH adott időszakra érvényes adatai alapján).
2.9. ÁFA valamint más adók és közterhek Amennyiben ezek az adók, közterhek levonhatóak, nem számolhatóak el, még abban az esetben sem, ha a végső kedvezményezett, vagy az egyéni kedvezményezett ténylegesen nem él a visszaigénylés lehetőségével. Nem egyértelmű helyzetekben célszerű az illetékes APEH igazgatóság nyilatkozatának előzetes kikérése, mivel a támogatást nyújtó szervezettől nem várható el, hogy minden esetben egyértelműen meg tudja állapítani az ÁFA elszámolhatóságát. Az ÁFA elszámolhatóságára azonos szabályok vonatkoznak a támogatások EU és hazai részét illetően.
2.10. Értékcsökkenés Meghatározott értékű értékcsökkenés 12 a tárgyi eszköz használatba vétele után elszámolható. Értékcsökkenést a nem támogatásból beszerzett, de projekt megvalósítására igénybevett eszközökre lehet csak elszámolni. Az eszköz hasznos élettartamát, az értékcsökkenés számítási módszerét 13 és az éves értékcsökkenés mértékét az elszámolás során jelezni kell. Az értékcsökkenés csak a projekt arányában (pl.: időarányosan és a projekt kiadásainak a teljes kiadáshoz viszonyított arányában) számolható el. Az elszámolható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg a társasági adó törvényben (Tao. tv.) meghatározott mértéket. Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt használatból kivont tárgyi eszközt azonos rendeltetésű, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkező tárgyi eszközzel a támogatásban részesülő pályázó saját forrás felhasználásával a közreműködő szervezetnek történő bejelentéssel lecserélheti.
12
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 52-53§ alapján
13
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 80§ alapján
13
2.11. Árkedvezmény Amennyiben a pályázó valamilyen szolgáltatást, árucikket kedvezményes áron vásárol, akkor a vásárolt termék tényleges beszerzés ára (kedvezményes ára) számolható el, a szokásos piaci ár és a kedvezményes ár közötti különbség pedig nem vehető figyelembe. Amennyiben a szerződés szerint részletekben fizetik meg az árú ellenértékét, akkor csak a ténylegesen megfizetett részletek összege számolható el.
2.12. Előleg A szállítónak elszámolható.
-
a
kivitelezés,
beszerzés,
szolgáltatás
-
fizetett
előleg
költsége
2.13. Saját teljesítés – saját vállalkozásban végzett be ruházás beruházás A Kedvezményezett bizonyos szolgáltatásokat nem szerez be, hanem saját maga nyújtja, vagy bizonyos tevékenységeket saját maga végez. Ez a szolgáltatás, vagy tevékenység értéke nem haladhatja meg a piaci értéket, és nem lehet több, mint a pénzügyileg rendezett tételek alapján kimutatott önköltség. Az elszámoláshoz szükséges a szervezet önköltség számítási eljárásrendje 14 és pályázathoz/projekt tervhez részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni.
2.14. Bevétele k 1155 Bevételek A projekttel összefüggésben, az értékesítésből, szolgáltatásból, bérbeadásból regisztrációs díjból és egyéb bevételből a megvalósítás időszakát magába foglaló teljesítési időponttal számlázott bevétel a teljesítés időpontját is tartalmazó elszámolási időszakban csökkenti az projekt elszámolható költségeinek összegét. Ugyanakkor a projekt megvalósításához kötődő pénzügyi bevételek (pl: kedvezményezetteknek fizetett előlegből származó kamatbevétel) összegét a támogatás összegéből le kell vonni. Nem tartózik a bevételek közé a kockázatitőke - és hitelalapok, a garanciaalapok és a lízing keretében keletkezett bevétel. A bevételeket a strukturális alapok részesedésének kiszámítása előtt, de legkésőbb a támogatás befejezésekor teljes összegükben vagy arányosan kell levonni a tevékenység elszámolható költségéből attól függően, hogy a bevétel teljes egészében vagy csak részben származott-e a társfinanszírozott tevékenységből. A bevételek kezelésekor is biztosítani kell a kettős finanszírozás elkerülését.
14
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47§ alapján
15 Jövedelemtermelő beruházások esetében a TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 55. cikkben leírtak szerint kell eljárni, a készülő CBA útmutató alapján.
14
3. ESZA elszámolható költségek speciális esetei 3.1. Akkreditáció, regisztrációs díjak A projekt keretében végrehajtott (tananyag) fejlesztéshez és képzéshez kapcsolódó akkreditációs, minősítési, értékelési, regisztrációs díjak elszámolhatók, amennyiben a jelzett tevékenységek a projekt részét képezték előzetesen is (pl.: a pályázatban jelzett tevékenységek között szerepel)
3.2. Képzés és képzési anyagok Figyelembe véve az eu-s és hazai jogszabályokat (pl.: 2007.12.31-ig hatályos Képzési csoportmentességi rendelet) a képzési támogatási projektek elszámolható költségei a következők:
Az oktatók költségei.
Az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei.
Az eszközök és felszerelések értékcsökkenésének leírása, olyan mértékben. amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják.
a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei.
A képzésben részt vevők költségei a fenti pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a ténylegesen képzésben eltöltött idő vehető számításba.
3.3. Tanárképzés, képzők képzése Képzők képzésének költsége abban az esetben támogatható, amennyiben az egyébként rendelkezésre álló hazai forrásból megvalósuló képzésen túli tevékenységhez járul hozzá, ill. ez a támogatott projekt célcsoportja igényeinek kielégítését teszi lehetővé (többletértéket biztosító szolgáltatás vagy képzés). A normatív állami képzés nem elszámolható.
3.4. Bértámogatás Elszámolható, amennyiben hozzájárul a foglalkoztatott tartós foglalkoztatásához és a munkáltató, jogutódja, vagy a foglalkoztatást szerződésben átvállaló vállalja a legalább a támogatás időtartamával, bérszintjével, munkaidejével, munkakörével, az alkalmazás jogviszonyával megegyező továbbfoglalkoztatást.
3.5. A projektben résztvevők (célcsoport) költségei Az úti költségek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy az útiköltségek a 2. osztályú tömegközlekedés eszközök igénybevétele alapján, hivatali vagy saját gépkocsi használat esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges benzinköltség/ vagy az APEH által közzétett elszámolható üzemanyag költség és a kilométerenkénti adómentes térítés figyelembe vételével számolhatók el. A napi utazási idő és a bekerülési költségek alapján kell dönteni a naponta való utaztatás és az egyszeri (több hetes távollét esetén, hetente egyszeri) utaztatás és a helyszínen való elszállásolás között. Amennyiben a napi utazási idő meghaladja a három órát, akkor az célszerű az utóbbit választani, egyéb esetekben a költségek felmérését követően az alacsonyabb költséggel járó megoldást kell választani. A fogyatékkal élők utazása ez alól kivételt képezhet, a számukra legalkalmasabb (pl. külön busz) és megfelelően kialakított eszközöket kell igénybe venni.
15
Bérlet költségét olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen arányban az, pl. a képzést szolgálja (pl. ha a képzés két hétig tart, akkor a havi bérlet árának a felét, stb.). Célcsoport ellátmány/napidíj és szállásköltsége a figyelembe vett létszám projekthez kapcsolódó ellátmánya, napidíja és szállásköltsége számolható el a mindenkori vonatkozó hazai jogszabályok alapján. A szállás költségek elszámolása esetén legfeljebb három csillagos szállodai elhelyezés költsége számolható el. Amennyiben ellátási költségeket is érvényesíteni kíván a kedvezményezett, a költségeket számlával kell igazolni, és az elismerhető költségek összege nem haladhatja meg a szállás költség 50%-t. Célcsoport képzési költsége: • A célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás, illetve egyéb a képzésük idejére fizetett díjazás, vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelőzően és az az alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható. • A vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a részt vevők létszámát, a juttatás egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét, és az időtartamot (órákban), • Képzési, oktatási, kutatásfejlesztési projektek esetén a résztvevők, illetve kutatásfejlesztésben közremüködő hallgatók, doktorandusok számára ösztöndíj elszámolható.
a is
• Ösztöndíj a képzés eredményességét nem befolyásoló betegség idejére is kifizethető és elszámolható. • A célcsoport tagjai közül a képzésben részt vevők körében a képzés ideje alatt jelentkező azon költségek, amelyek gyermekeik vagy más, tőlük függő hozzátartozó gondozása miatt merülnek fel elszámolhatóak az ESZA terhére. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a ténylegesen felmerült költségek eredeti bizonylatokkal alátámaszthatóak legyenek. A költségeket fejenként, résztvevőnként és alkalmanként (óránként, naponként, hetenként) az adott időszakban, adott helyen szokásos díjtételek figyelembevételével kell tervezni és elszámolni.
3.6. Beszerzési költségek Az ESZA keretében csak a ESZA céljaihoz közvetlenül kapcsolódó költségek számolhatóak el. A támogatott projekt megvalósítása során beszerzésre kerülő eszközök, szolgáltatások beszállítóit, illetve az épület átalakítások, felújítások kivitelezőit – az ERFA elszámolhatósági szabályok alapján - a vonatkozó közbeszerzési szabályok betartásával kell kiválasztani, a beszállító, illetve a kivitelező nem lehet a kedvezményezett konzorciumi partnere. A beszerzések, illetve az épület átalakítások, felújítások egyedi értékhatára – az ERFA elszámolhatósági szabályok alapján - nem haladhatja meg az ESZA-ból támogatott projekt elszámolható költségének 50%-t (lásd 7. fejezet) A Szolgáltatások igénybevételének költségei között a külső, harmadik féltől megrendelt, a projekt megvalósításához szükséges tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének költsége számolható.
3.7. Működési / üzemeltetési költségek Amennyiben valamilyen oktatási intézmény projektben végzett tevékenységét támogatjuk (pl. tanárképzés, kísérleti kurzusok, új módszertannal megvalósuló oktatás stb.), akkor az intézmény működési költségeit csak a projekt erejéig lehet elszámolni. A
16
működési kiadásokat olyan arányban lehet elszámolni, ahogy a támogatott kurzusok óraszáma aránylik az intézmény összes óraszámához, az összes óraszámból leszámítva a tandíj köteles kurzusok óraszámát vagy a tandíj köteles diákokra jutó óraszámot. Az összes kiadásból továbbá le kell vonni a tandíjból származó bevételeket, minden a strukturális alapok rendszerében nem elszámolható kiadást és a beruházási támogatásokat
3.8. Különösen nem elszámolható költségek
föld, telek, ingatlan vásárlás; új épületek építése; bútorok, eszközök, gépjármű beszerzése kamattartozás kiegyenlítés, hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek; deviza-átváltási jutalék veszteség; jutalékok és osztalék, profit kifizetés; épület felújítás, átalakítás, javítások bekerülési költségei; visszaigényelhető adók; bírságok, kötbérek és perköltségek;
4. ERFA és Kohéziós Alap elszámolható költségeinek speciális esetei
4.1. Beruházások 4.1.1 4.1.1.. Építés (átalakítás,bővítés, felújítás) Építés, épület-kivitelezés akkor számolható el, ha a projekt végrehajtásához szükséges, vagyis olyan épületek, építmények építési és értéknövelő felújítási, bővítési költségei számolhatók el, amelyhez támogatott tevékenységek köthetők. Az építési költségek alatt kell érteni minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását lehetővé tevő átalakítást, bontást, felújítást, bővítést. A projekthez való hozzáférést biztosító átalakítási költségek elszámolhatók, amennyiben közvetlenül a projekthez kötődnek és végrehajtása nélkül az épület nem alkalmas a feladat ellátására, különösen amennyiben a fogyatékkal élő személyek projektben való részvétele egyébként nem lenne biztosított, valamint ennek szükségességét és az átalakítási terv megfelelőségét szakvélemény támasztja alá. Próbaüzem költségei elszámolhatóak, azonban ha ezalatt bevétel keletkezik, akkor ez az összeg az elszámolható költségeket csökkenti.
4.1.2. Eszközbeszerzések Az elszámolható költség az eszköz bekerülési értéke, a 2000. évi C. tv. 47.§ (1), (2) és (5) bekezdése értelmezésében. Az eu-s támogatások a projekt céljához kapcsolódó legkorszerűbb technológiát használó eszközök beszerzését támogatja, de a projekt céljaival közvetlen összefüggésben, indokolt esetben elszámolható meglévő eszköz átalakításának, bővítésének, korszerűsítésének, zavartalan és biztonságos üzemeltetését szolgáló munka költsége is.
17
Új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelző csak azon, beruházási jellegű termékeket illeti meg, amelyeknél a Kedvezményezett rendelkezik a vétel (a számla kiállítás dátuma) időpontjában kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal. A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás alapján a szállítmányozási ágazatban ingóság beszerzése nem elszámolható.
4.1.3. Immateriális javak beszerzése Az immateriális javak megszerzése és használatának költségei támogathatók, ha azok szükségesek a projekt végrehajtásához. Az immateriális javak költségei között számolhatók el az adott tevékenység keretében vásárolt, a tevékenységet szolgáló, immateriális javak (szellemi termékek) bekerülési értéke. A bekerülési értéket a számviteli törvény 47.-48. §-ában és az 51. §-ában foglaltak határozzák meg. A számviteli törvény 25. §-ának (7) bekezdése szerinti szellemi termékek – támogatási szempontból – csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat a támogatott más szervezettől vásárolta. A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás hatálya alá eső szervezetek esetében az immateriális javak támogatásánál szükséges, hogy a regionális támogatásra jogosult kedvezményezett régióhoz kapcsolódjanak, és ne képezzék más – főleg regionális támogatásra nem jogosult – régiókat előnyhöz juttató átruházás tárgyát. Ennek érdekében a támogatható immateriális javaknak meg kell felelniük a következő feltételeknek: Kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel, Leírható eszközöknek kell őket tekinteni, Piaci feltételek mellett harmadik féltől kell őket megvásárolni, A vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk (a KKV-k esetében három évig). KKV-k esetében mindig figyelembe lehet venni az immateriális javakba technológiatranszfer által, szabadalmi jog, licensz, know-how vagy nem szabadalmaztatott technikai ismeretek megszerzésén keresztül történő beruházások teljes költségét. Nagyvállalatok esetében az ilyen költségek csak a projekt teljes elszámolható beruházási költségének 50 %-áig vehetők figyelembe.
4.1.4. Használt eszközök beszerzése A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás alapján a megszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, a nagyvállalatok kivételével azonban következő kritériumok betartásával elszámolhatóak a használt eszközök:
Adott eszközt a megelőző hét évben nem EU vagy hazai támogatásból szerezték be vagy állították elő korábban és más megoldás (új eszköz beszerzése, lízing, stb.) igénybevétele nem indokolt.
Ez eszköz eladója igazolja az eszköz eredetét.
18
Értéke nem érheti el a hasonló rendeltetésű új eszköz értékét. A használt eszköz ára ne haladja meg a piaci árat (független értékbecslő, könyvizsgáló igénybevételével).
Az eszköznek meg kell felelni a hatályos szabványoknak és normáknak
4.2. Földvásárlás A földtulajdon és szolgalmi jog vétele az elszámolható költségtípusok közé sorolandó, a következő feltételekkel:
A földterület tulajdonjogának megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes végrehajtásához.
A földterület tulajdonjoga megszerzésének költsége o
A Kohéziós Alapból támogatott projektek esetében nem haladja meg a projekt támogatható költségeinek 10%-át,
o
Az ERFA projektek esetében általánosan alkalmazandó a 10%-os határ, kivéve a környezetvédelmi célú használat esetét, amennyiben a földet nem mezőgazdasági hasznosítás céljából vásárolták és a vásárlást közintézmény vagy köztulajdonú intézmény bonyolította. A természetvédelmet (környezetmegóvást) szolgáló projekteknél a földvásárlásnak egyedi feltételeit az akciótervben kell meghatározni.
A földvásárlást megelőzően független minősített értékbecslőtől vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szervtől olyan igazolást kell beszerezni, amely megerősíti, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket.
Létesítményeket tartalmazó földterület csak egyedileg indokolt esetekben támogatható, amennyiben a projekt költségvetésében szerepel és indokolt.
Környezetvédelmi (természetvédelmi) figyelemmel lenni:
célú
használat
esetén
a
következőkre
kell
A földterület megszerzésére irányuló tevékenység támogatása az akciótervben szerepel.
A földterület megszerzésére irányuló tevékenység a pályázatban/projektben szerepel.
A földterületet a pályázatban feltüntetett időszak alatt a tervezett célra kell felhasználni.
A földterület az irányító hatóság által elfogadott indokolt esetek kivételével nem használható mezőgazdasági célra.
A földterület megszerzésére valamely közintézmény vagy a közjog hatálya alá tartozó köztestület által vagy annak nevében kerül sor.
Az adás-vétellel kapcsolatos költségek költségek stb.) elszámolhatóak.
(ügyvédi
díjak,
értékbecslés,
kártalanítási
Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos költségek.
4.3. Ingatlanvásárlás Elszámolható költség, amennyiben az ingatlanvásárlás vagy telephelyvásárlás (telek és a rajta lévő építmény) közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és a projekt
19
végrehajtásához megfelelő. Az elszámolható költségek 10%-t.
ingatlanvásárlás
értéke
nem
haladhatja
meg
az
Nem elszámolható, amennyiben az ingatlan megvásárláshoz a beszerzést megelőző 10 évben az EU vagy a hazai költségvetés hozzájárult (ez alól a közigazgatási épületek hazai forrásból történő beszerzése kivételt képezhetnek); Az ingatlan értékét független értékbecslőnek, vagy könyvvizsgálónak kell megállapítania vagy alátámasztania.
4.4. Lakáscélú beruházások - Housing 16 Az épület-felújításokkal kapcsolatos költségek elszámolhatóak, amennyiben azok integrált városfejlesztési művelet vagy - prioritás keretében támogatott tevékenység kapcsán (Bizottsági végrehajtási rendelet 47. cikk (1) bekezdésében megállapított szempontoknak megfelelően került kiválasztásra) merültek fel. Az elszámolhatóság mértéke
Az érintett OP-nak nyújtott ERFA-támogatás max. 3%-a,
vagy a teljes ERFA-támogatás max. 2%-a
4.4.1. A többcsaládos lakóépületek A többcsaládos lakóépületek esetében, azok közös részeinek felújításával kapcsolatos költségek:
Az épület következő fő strukturális elemeinek felújítása: tető, homlokzat, a homlokzaton lévő közös tulajdont képező ajtók és ablakok, lépcsőház, külső és belső folyosók, bejáratok és ezek külső elemei, liftek.
Az épület műszaki berendezései.
Energiahatékonyság javításával kapcsolatos tevékenységek.
4.4.2 4.4.2.. A hatóságok vagy non-profit szereplők tulajdonában álló, meglévő épületek használatának megváltoztatása A hatósági tulajdonban vagy nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő, alacsony jövedelmű háztartások vagy a különleges szükségletekkel rendelkezők számára lakóhelyül használt épületek kapcsán fölmerült költségek (létező épületek felújítása vagy felhasználásának megváltoztatása a modern szociális lakhatás érdekében) elszámolhatóak.
16 A Bizottság ..…/../EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról
20
5. Kutatás-fejlesztés és innováció 17 A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben az a normál működésen túlmutató kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre ösztönöz. Elszámolható költség a programban résztvevők személyi jellegű ráfordításai, a kutatásfejlesztési és innovációs célra használt eszközök és immateriális javak értéke, a kizárólag az adott kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz igénybe vett anyagfelhasználás és szolgáltatások költségei, ill. megbízási díj. A K+F+I tevékenységre vonatkozó keretszabály alapján a következő költségek számolhatóak el: Bérköltségek és járulékaik (kutatók, fejlesztők, mérnökök, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket); Eszközök és felszerelések költségei, a kutatás-fejlesztési és innovációs projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatásfejlesztési és innovációs projektben, csak a kutatás-fejlesztési és innovációs projekt időtartamának megfelelő – a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítás minősül elszámolható költségnek; Épület- és földhasználati költségek a kutatás-fejlesztési és innovációs projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatás-fejlesztési és innovációs projekt időtartamának megfelelő – a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterületek esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók; A szerződéses kutatás-fejlesztés és innováció, a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt műszaki tudás és szabadalmak, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységhez veszik igénybe; További általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs projekt eredményeként merülnek fel Egyéb működési kiadások, beleértve az anyagköltségeket, a beszerzések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményeként merülnek fel
6. Pénzügyi eszközök 6.1. Kockázatitőke- és hitelalapok 18 A „kockázatitőke- és hitelalapok” olyan befektetési eszközök, amelyeket a kis- és középvállalkozások tőkével vagy a kockázati tőke más formáival - beleértve a hitelt is való ellátására hoztak létre. A „kockázatitőke-részesedési alapok” olyan alapok, amelyeket több kockázatitőke- és hitelalapba történő befektetés céljából létesítettek. A
17
2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3§ (4) 2-4 alapján 18
96/280/EK bizottsági ajánlás
21
strukturális alapok ilyen alapokban való részvételéhez más közösségi finanszírozási eszközök közös befektetése vagy garanciavállalása is társulhat. A következő kritériumok megléte esetén számolhatók el a költségek:
Az alap társfinanszírozóinak vagy támogatóinak körültekintő és megalapozott üzleti tervet kell benyújtaniuk, legalább a következő területek bemutatásával o
a megcélzott piac,
o
a finanszírozás szempontjai és feltételei
o
az alap működési költségvetésének,
o
alapok tulajdonviszonyai és finanszírozó partnerek, a vezetőség szakmai felkészültségét, hatáskörét és függetlenségét,
o
az alap belső szabályzatát
o
a strukturális felhasználását,
o
a befektetésből való kivonulásra vonatkozó politikát,
o
valamint az alap felszámolására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a strukturális alapok hozzájárulásából származó hozamok újrafelhasználását.
alapok
hozzájárulásának
indokolását
és
tervezett
Az alap független, a tulajdonosok közötti megállapodás szerint működő jogi személyként vagy valamely meglévő pénzintézet keretén belül külön pénzügyi csoportként jön létre. Az utóbbi esetben az alap külön végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozik, amely mindenekelőtt az alapba befektetett új forrásoknak (így a strukturális alapok hozzájárulását) az intézményben kezdetben rendelkezésre álló forrásoktól megkülönböztető, külön számlán történő vezetését írja elő. Az alap valamennyi résztvevőjének készpénzben kell teljesítenie a hozzájárulását.
Az Európai Bizottság nem lehet az alapban társ vagy tulajdonos.
Az alapok csak kis- és középvállalkozásokba (KKV-k), az alapításukkor, működésük korai szakaszában (beleértve az indulótőkét) vagy bővítésük esetén, valamint csak olyan tevékenységekbe fektethetnek be, amelyeket az alap vezetősége gazdaságilag megvalósíthatónak ítél. A megvalósíthatóság megállapításakor figyelembe kell venni az érintett vállalkozás valamennyi jövedelemforrását. Az alapok nem fektethetnek be a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében vett nehézséggel küzdő vállalkozásokba.
Óvintézkedésekkel minimálisra kell szorítani a kockázatitőke- és hitelpiaci verseny torzulásait. Elsősorban a tőkebefektetések és hitelek hozamát (a részarányos kezelési költségek nélkül) lehet a tulajdonosok megállapodásában foglalt jövedelmezőségi szintig elsőbbségi alapon szétosztani a magánszektorhoz tartozó tulajdonosok között, azt követően pedig arányosan kell szétosztani a tulajdonosok és a strukturális alapok között. Egyes finanszírozási eszközök esetében (pl.: kockázati tőke) azonban felmerülhet nem hozam alapú, hanem más előny biztosítása is (pl.: tőkegarancia). A strukturális alapok hozzájárulásának tulajdonítható hozamokat ugyanazon a támogatható területen újra fel kell használni a KKV-k fejlesztési tevékenységeire.
A kezelési költségek nem haladhatják meg a támogatás tartama alatt a szerződésben elkötelezett részvénytőke éves átlagának 5%-át, kivéve, ha pályázati felhívás után magasabb százalékos arány bizonyul szükségesnek.
A tevékenység befejezésekor az alap (a végső kedvezményezett) támogatható költsége nem más, mint az alapnak a KKV-ba befektetett vagy a KKV-nak kölcsönzött tőkéje, beleértve a felmerült kezelési költségeket.
22
A strukturális alapoknak és más állami forrásoknak az alapokhoz történő hozzájárulása, valamint az alapoknak az egyes KKV-kba történt befektetései az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.
Az eddigi bizottsági ajánlás alapján a következők figyelembevétele ajánlott:
A magánszektor pénzügyi hozzájárulásának jelentős - 30%-ot elérő - mértékűnek kell lennie.
Az alapoknak elég nagyoknak kell lenniük és kellően nagy célcsoportra kell kiterjedniük ahhoz, hogy biztosítani tudják azt, hogy tevékenységeik potenciálisan gazdaságilag megvalósíthatók legyenek, olyan befektetési ütemtervvel, amely összeegyeztethető a strukturális alapok részvételi idejével, és azokra a területekre összpontosít, ahol piaci hiányosságok észlelhetők.
A tőkének az alapba történő befizetését a strukturális alapok és a részvényesek esetében azonos módon, mégpedig a jegyzett részesedés arányának megfelelően kell ütemezni.
Az alapokat olyan szakemberek független szakmai csoportjainak kell kezelniük, akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a kockázatitőke-alap kezeléséhez szükséges képességeket és hitelességet tanúsítsák. Az alapkezelői csoportokat pályáztatással kell kiválasztani, figyelembe véve a várható díjazás szintjét.
Az alapok csak az IH/NFÜ engedélyével szerezhetnek többségi érdekeltséget vállalkozásokban, és azt a célt kell követniük, hogy az alap élettartama alatt valamennyi beruházást megvalósítsák.
6.2. Garanciaalapok A garanciaalap olyan pénzügyi eszköz, amely 6.2 fejezet értelmében vett kockázatitőkeés hitelalapoknak, valamint egyéb KKV-k egyéb kockázatfinanszírozási rendszereknek (beleértve a hiteleket is) nyújt garanciát a legutóbb a 2003. május 6-i bizottsági ajánlással módosított 96/280/EK ajánlásban foglalt meghatározás szerinti kis- és középvállalkozásokba történt befektetéseik nyomán keletkező veszteségekkel szemben. Az alapok lehetnek a KKV-k által jegyzett, állami támogatással rendelkező közös befektetési alapok, kereskedelmi alapon, magánszektorhoz tartozó partnerekkel működő alapok, illetve teljes egészében államilag finanszírozott alapok. A strukturális alapok ilyen alapokban való részvételéhez más közösségi finanszírozási eszközök révén nyújtott részgaranciák is társulhatnak. A következő kritériumok megléte esetén számolhatók el a költségek:
Az alap társfinanszírozóinak vagy támogatóinak értelemszerűen ugyanolyan körültekintő és megalapozott üzleti tervet kell benyújtaniuk, mint amilyet a kockázatitőke-alapok készítenek és abban meghatározzák a célul kitűzött garanciaportfóliót.
Az alap független, a tulajdonosok közötti megállapodás szerint működő jogi személyként vagy valamely meglévő pénzintézet keretén belül külön pénzügyi csoportként jön létre. Az utóbbi esetben az „alap” külön végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozik, amely mindenekelőtt az alapba befektetett új
23
forrásoknak (így a strukturális alapok hozzájárulását) az intézményben kezdetben rendelkezésre álló forrásoktól megkülönböztető, külön számlán történő vezetését írja elő.
A Bizottság nem lehet az alapban társ vagy tulajdonos.
Az alapok csak gazdaságilag megvalósíthatónak ítélt befektetésre nyújthatnak garanciát. Az alapok nem nyújtanak garanciát a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében vett nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.
A strukturális alapok hozzájárulásának a garancia beváltása után megmaradt részét ugyanazon támogatható térségben újra fel kell használni a KKV-k fejlesztési tevékenységeire.
A kezelési költségek nem haladhatják meg a támogatás tartama alatt befizetett tőke éves átlagának 2%-át, kivéve, ha pályázati felhívás után magasabb százalékos arány bizonyul szükségesnek.
A tevékenység befejezésekor az alap (a végső kedvezményezett) támogatható költsége az alap befizetett tőkéjének a nyújtott garanciák fedezetéhez független könyvvizsgálat szerint szükséges összege, beleértve a felmerült kezelési költségeket.
A strukturális alapoknak és más állami forrásoknak a garanciaalapokhoz történő hozzájárulása, valamint az ilyen alapok által az egyes KKV-k részére nyújtott garanciák az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.
7. ERFA ÉS ESZA közötti átjárhatóság Az általános rendelet 33. cikk 2. bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy főszabályként egy – prioritási tengely szintjén értelmezett – legfeljebb 10%-os határ erejéig a strukturális alapok (ERFA, ESZA) egymás tevékenységi körébe tartozó tevékenységeket finanszírozzanak. A 10%-os határ a következő esetekben növekedhet 15%-ra:
Az ESZA esetében a rendelet 3. cikk (6) bekezdése a társadalmi befogadás prioritás (a rendelet 3. cikk 1. bek. c) pontja alá tartozó tevékenységei) esetében 15%-os átjárhatóságot enged meg.
Abban az esetben, ha külön prioritásban szerepelnek, az ERFA-rendelet 8. cikkének utolsó bekezdése, a Regionális versenyképesség célkitűzés alá eső OPkban, 15%-os átjárhatóságot enged meg a fenntartható városfejlesztés keretében támogatható tevékenységek esetében
Ezzel a lehetőséggel, a tagállamok csak abban az esetben élhetnek, ha a két alapból támogatandó tevékenység finanszírozása közvetlen kapcsolatban áll a projekt megvalósításával és ezen tevékenységek szükségesek az eredményes végrehajtásához, vagyis az alapok közötti átjárhatóságnak mindenképpen indokolhatónak kell lennie. A fentiek alapján kijelenthető, hogy az adott alap/program keretében nem indítható a másik alapból finanszírozandó támogatási konstrukció. Egy támogatott projekt keretében az 50%-ot nem haladhatja meg az eredeti alaptól eltérő alap támogatásának aránya. Például az ERFA keretében nem indítható önálló ESZA jellegű (pl.: képzési) támogatási konstrukció. Egy alapvetően beruházási (ERFA) projekt keretében támogatható lehet – az 24
ESZA-ra vonatkozó szabályok figyelembevételével – a képzési tevékenység, de ez nem haladhatja meg az elszámolható költségek maximum 50%-t. További példa lehet, hogy egy képzési projekt elindításhoz szükségessé válhat bizonyos eszközök beszerzése, amelyre az ERFA szabályok betartásával az elszámolható költségek maximum 50%-ig van lehetőség. Az átjárhatóság akkor alkalmazható, ha a releváns operatív program adott prioritási tengely leírásban ez szerepel, ennek nyomon követéséről és prioritás szintű 10% (15%) határ betartásról gondoskodni kell. Minden tevékenységet a beavatkozási terület szerinti alap elszámolhatósági szabályai szerint kell elszámolni 19 . Vagyis ha egy ERFA-finanszírozású OP egyik projektje ESZAtípusú tevékenységet (pl. képzés) finanszíroz, akkor arra az ESZA-rendelet elszámolhatósági szabályai (11. cikk) vonatkoznak.
19
Ld. ERFA-rendelet 7. cikk 3. bek és ESZA-rendelet 11. cikk 4. bek.
25
8. Elszámolható költség és az elszámolás módja
Elszámolható költség
Elszámolás lehetséges módja
Elszámolási kategória
Általános költségek Értékcsökkenés
Költség átalány
Működési / üzemeltetési költségek Általános költségek Közvetett
Projekt menedzsment költségei Bérek, bérjellegű költségek és járulékaik
Arányosítással
A projektben résztvevők (célcsoport) költségei (bérlet, képzés) Bérek, bérjellegű költségek és járulékaik Bértámogatás Saját teljesítés – saját vállalkozásban - végzett beruházás
Számviteli dokumentum – belső szabályzatok (nyilatkozatok)
ÁFA valamint más adók és közterhek Projekt menedzsment költségei Akkreditáció, regisztrációs díjak Közvetlen
Képzés és képzési anyagok Tanárképzés, képzők képzése A projektben résztvevők (célcsoport) költségei
Számla alapú elszámolás
Beszerzési költségek Beruházások Földvásárlás Ingatlanvásárlás Kutatás-fejlesztés, innováció Előleg
26
9. Elszámolható költség és a számviteli kategóriá k 20 kategóriák Számviteli kategória 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek KÖLTSÉGEK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 99 RENDKÍVÜLI BEVÉTEL
Elszámolható költség Immaterális javak
Lízing tőke része Földvásárlás Előkészítés költségei Építés, átalakítás, felújítás Ingatlanvásárlás Épületfelújítás
Eszközbeszerzések Használt eszközök beszerzése
általános (rezsi) költségek Projekt menedzsment költségek
Szolgáltatások igénybevételének költsége Bérleti díjak
Tanárképzés, képzők képzése
Akkreditáció, regisztációs díja
Személyi, bérjellegű költségek és járulékaik Személyi, bérjellegű költségek és járulékaik
Személyi, bérjellegű költségek és járulékaik
Értékcsökkenés Lízing kamatrésze Bértámogatás
20
A projekt jellegétől és a kedvezményezett számviteli politikájától függően az egyes kategóriák változhatnak. Az egyes költségek különböző kategóriák részei is lehetnek.
27
