Iktatószám: BE/13/00872-0003/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály 5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4. Fax: 66/546-140 E-mail:
[email protected] HATÁROZAT A Szarvasi Vas- Fémipari Zrt. (székhely: 5540 Szarvas, Szabadság utca 64-66., adószám: 11057075-2-04, továbbiakban: vállalkozás) terhére 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. Ezen túlmenően a vállalkozást kötelezem arra, hogy az általa működtetett kereskedelmi egységekben
2 1. a fogyasztókat a szóbeli tájékoztatás során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tájékoztassa az őket megillető jótállási, szavatossági jogokról, valamint igényérvényesítési határidőkről 2. a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékekhez átadott jótállási jegyen a jogszabály által előírt tartalmi elemeket tüntesse fel. INDOKOLÁS A Hatóság 2016. szeptember 21. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a vállalkozás székhelyén működő „Világítástechnika Szarvas" elnevezésű kereskedelmi egységében. A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján az alábbiak nyertek megállapítást: A fogyasztóvédelmi szakügyintézők a próbavásárlás során egy darab „PALLAS" állólámpát vásároltak 39.190,- Ft-ot fizettek, nyugtát kaptak. Fizetés közben a kiszolgálást végző üzletvezetőtől a fogyasztóvédelmi szakügyintézők megkérdezték, hogy minőségi kifogás esetén a terméket mennyi ideig hozhatják vissza. Kérdésre válaszolva az üzletvezető arról tájékoztatta a fogyasztóvédelmi szakügyintézőket, hogy a terméket egy évig vihetik vissza, és javításról, cseréről, mint jogorvoslati lehetőségről tájékoztatott, továbbá arról, hogy ha három munkanapon belül hibásodik meg a termék, akkor a pénzvisszafizetési lehetőségről. Miután a fogyasztóvédelmi szakügyintézők kifizették a lámpa árát, a pénztáros visszaadta a nyugtát és a visszajáró összeget, az eladó kitöltötte a jótállási jegyet, amit átadott a fogyasztóvédelmi szakügyintézőknek. A jótállási jegy átvizsgálására a Hatóság hivatali helységében került sor. A fentiekben feltett kérdéseket a fogyasztóvédelmi szakügyintézők megismételték, melyekre adott válaszát az üzletvezető a fentiek szerint megismételte. A fogyasztóvédelmi szakügyintézők kilétük felfedését követően fényképfelvételeket készítettek a próbavásárolt becsomagolt termékről, mely során dokumentálták, hogy a termék csomagolása nem tartalmaz jótállásra, szavatosságra vonatkozó további dokumentációt. A kicsomagolásban kizárólag a lámpa működésére vonatkozó rajz volt elhelyezve, illetve vásárlói felhívás az elektromos termékek hulladékkezelésére vonatkozóan, melyek
3 csatolva vannak a jegyzőkönyvhöz. A rendelkezésre álló dokumentumokból és a próbavásárlás során elhangzott nyilatkozatokból a Hatóság az alábbi tényállást állapította meg: 1.a./ A vállalkozás megtévesztő szóbeli tájékoztatást adott a fogyasztói jogok érvényesíthetőségének határidejéről, ugyanis a később hivatkozott jogszabály által szabályozott 1 éves kötelező jótálláson kívül, a 2 éves szavatossági határidőről a vállalkozás a fogyasztóként próbavásárlást végző fogyasztóvédelmi szakügyintézőknek nem adott tájékoztatást. b./ A vállalkozás a termék minőségi kifogásának esetére vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettség vonatkozásában tett szóbeli tájékoztatása során az egyes jótállási, szavatossági jogokat nem biztosította (árleszállítás, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, elállás), mellyel megtévesztő tájékoztatást adott a fogyasztói jogok érvényesíthetőségéről. A vételár visszatérítését a vállalkozás csak a termék három munkanapon belüli meghibásodása esetére biztosítja, annak ellenére, hogy ez a vonatkozó szabály (Polgári Törvénykönyv) értelmében két évig illeti meg a fogyasztókat. 2. Tekintettel arra, hogy az állólámpa világítástechnikai termék, vételára meghaladta a bruttó 10 000 Ft-ot, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) hatálya alá tartozik, s mint ilyen a vállalkozás a termék mellé köteles a Kormányrendelet által meghatározott tartalommal kitöltött jótállási jegyet átadni. A vállalkozás a jótállási jegy átadási kötelezettségének eleget tett, azonban a jótállási jegy tartalmát tekintve a jogszabályi előírásoknak nem felel meg az alábbiak okán. 2. a) A jótállási jegy nem utal arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. 2. b) A fogyasztói jogok érvényesíthetőségével kapcsolatban a jótállási jegy nem nyújt egyértelmű tájékoztatást, az alábbiak tekintetében: „A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel, illetve az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (például a fogyasztó nevével és címével, a termék egyedi azonosítására alkalmas adatokkal ellátott az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott
4 számlával, vagy nyugtával) érvényesítheti, ezért azokat őrizze meg." Nem derül ki az előző mondatból, hogy a jótállási igényt a fogyasztó a jótállási jeggyel és az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal, vagy - a jogszabálynak megfelelően - a jótállási jeggyel vagy az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesítheti. A vállalkozás fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezéseket sértette meg: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3.§ (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A (3) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6.§ és 7.§) vagy agresszív (8.§). A 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Az Fttv. 2. § h) pontja értelmében ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy az áru megvásárlásakor hozott ügyleti döntés, illetve ennek eredményeként a szavatossági jog érvényesítése egy meghatározott vállalkozáshoz kötődik, a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy érvényesít-e szavatossági, jótállási igényt az áruval kapcsolatban, a gazdasági verseny szempontjából nem bír jelentőséggel. Ez alapján megállapítást nyert, hogy a jogsértések elbírálása a Hatóság hatáskörébe tartozik. 1. a) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése] (2) bekezdése értelmében a fogyasztó és
5 vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. 1. b) A Ptk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) bekezdés szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) bekezdés értelmében kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 2. a) A Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése szerint „a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki." A Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése alapján a jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. 2. b) A Kormányrendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján a jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. A Kormányrendelet 4. § (3) bekezdése szerint a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának
6 elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Kelt: Békéscsaba, 2016.
Kapják: A határozatról értesül: 1) Szarvasi Vas- Fémipari Zrt., 5540 Szarvas, Szabadság utca 64-66. 2) Irattár
