ELSŐ MAGYAR NYELVET IRODALOMTÖRTÉNETÜNK" SZERZŐJE : SEGESVÁRI ISTVÁN
Tóth Béla Segesvári Istvánról mind az 1965-ben megjelent hatkötetes magyar irodalomtörténet harmadik kötete, mind az ugyanazon évben napvilágot látott Magyar Irodalmi Lexikon elismerően állapítja meg, hogy els őként írta meg magyarul nyelvünk és irodalmunk vázlatos áttekintését.l Életével kapcsolatban azonban mindössze az Irodalmi Lexikon említ annyit, hogy a 18 . században élt és debreceni orvos volt. Említett munkájának jelentős volta s az író életére vonatkozó adatok szinte teljes hiánya arra indított, hogy közelebbről is megvizsgáljam tevékenységét és megpróbáljak fényt deríteni alakjára. Úgy éreztem, egy fordított Anonymus-problémával állok szemben : ismerős a név és az alkotás, de hiányzik mögülük az élő ember, aki a nevet viselte és a művet létrehozta. Biztatott erre az is, hogy Debrecenben élvén úgy véltem, a szükséges adatok karnyújtásnyira vannak tőlem . Ebben azonban, mint kiderült, igazam is volt, meg nem is. Mindenesetre : megkezdtem a kutatást, s úgy érzem, meglehetősen szétágazó munkával, sikerült Segesvári életviszonyait, működését a szükséges mértékig mégvilágítanom. Életével kapcsolatban az els ő adatot a kiskunhalasi ref. egyház keresztelési anyakönyve tartalmazza : Szokonya vagy Segesvári Ferenc fia - István . Keresztelték a halasi ref. egyházban 1762, május 8-án."z A gyermek tanulását is a halasi református iskolában kezdte, amely adataink szerint akkor, de valószínűleg már korábban is, a debreceni Kollégium partikulája volt s 1777 tavaszán Segesvári Halason lépett a nagyobb diákok sorába 1 A magyar irodalom története III . k. 83. old. - Segesvári neve s munkáinak címe ott olvasható Szinnyei J. Magyar írók c. lexikona XII, kötetében is. 2 Keresztelési Anyakönyv, II. k. 291 . old. Ezekhez s a többi Halassal kapcsolatos adathoz Nagy István halasi ref. lelkész és Nagy Szeder István ny. mérnök, helytörténész segítsége révén jutottam. Szívességükért ezúton is köszönetet mondok . - Érdekes viszont, hogy Debrecenben, a Hajdú-Bik~ar megyei Levéltárban 1819ből, illetve 1825-b ől fennmaradt két iratban (IV. A. 1011/m. 72., 33/1819. és IV. A. 1011/m. 83. 33/1825.), melyek a város akkori egészségügyi személyzetére vonatkozó jelentést Conspectus, ill. Relatio Tabellaris de Statu Personali Individuorum Sanitatis Lib . Regiae Ci[vita]tis Debreczinensis Anno 1818., ill . 1824. tartalmaznak, Segesvári születési helyéül az iratok sorrendjében Vajda, illetve Udvari Bihar megyei községek vannak feltüntetve. Az ellentmondások feloldásában halasi adatközlő im sem tudtak segíteni. 3 Barcsa János : A debreceni Kollégium és pártikulái. Db., 1905. 43-44. old. 189
is, azaz aláírt az iskola törvényeinek, ami azt :is jelentette; hogy ,a halasi iskolának a grammatikai osztályoknál magasabb fokozata is volt, azaz poétikai, rétorfikai osztályokkal is rendelkezett . A halasi adatok nyomára viszont a debreceni Kollégium subscriptiós anyakönyve, a Series Studiosorum vezetett, melyben az 1779. évben a második osztályba (Classis IL) beiratkozók közt ott olvashatjuk : Stephanus Segesvári Halasiensis, Halasina, Rector Oltsaiensis" .' Az adatok az anyakönyv rovataihoz igazodnak, melyek szerint a név után a származási hely, az iskola, amelyb ől jött, s egyéb adatok következnek . Vagyis az aláíró halasi származású, az ottani iskolából jött, de az akkori idők szokása sze rint előzőleg tanítóként működött az ócsai iskolában,s ami valószín űleg szegényebb voltát is jelentette, mert többnyire az e rétegből valók vállalkoztak e munkára tanulásuk költségeinek biztosítása végett (1 . pl. Földi János, Arany János). Ugyancsak a Seriesből derül ki, hogy diákunk 1780 őszétől 1782 tavaszáig Késmárkon tartózkodott' a német nyelv elsajátítása végett, ami II. József uralkodása idejében igen hasznos dolog volt . 1782 . március' 17-én ugyanis az alábbi szöveg kíséretében újból beiratkozott a Kollégiumba : Ego Stephanus Segesvári redúx Késmárkino, quo ante 18 . menses linguae Germanicae discendae causa concesseram, item subscribo legibus collegű refommati Debréczinensis . taradum habebit inter dominos Franciscuin Bányai et Joannem Kászonyi, ubi habebat antea, cum venisset Kesmarkinum : quia studiorum causa abfuit üsque insigniter se impendit" s Utoljára ugyancsak ez évben találkozúnk nevével a Seriesben, a III . classist végzők sorában, 1785-ben pedig neve mint a grammatisták praeceptoráé bukkan elő, ami egyúttal kitű nő tanulását is jelentette, mert csak az ilyenek jutottak e megtisztelő megbízatáshoz . Az adatok szerint 1785-ben ismét visszament Ócsára : Az ottani egyház 1744-ben kezdett I. sz. Anyakönyvében ugyanis a Nota Bene kezdetű részben, ahol a Török Birodalom" alatti és utáni tanítókra vonatkozó feljegyzések találhatók, az 1785. évben ez olvasható : . . . hozatott a Debreczeni Collegiumból helyébe (az előbbi tanító helyett - tőlem) Segesvári István ki is ott. 5. esztend ős Deák volt die 9. Martio (!) - A[nn]o 1787 Oskola Mester Segesvári István Nőtelen de egyszersmind jó Tanító Ifjú Legény változott és elment, okát adván, hogy semmi hasznát sem vette Otsán való szolgálattyának . Igaz is hogy sem nem fizettek, sem nem szolgáltak neki," írja az akkori ref. lelkész, Szabó János.l° Pedig Segesvárinak nyilván pénzre volt szüksége, hógy továbbtanulása költségeit biztosítsa . Ezért mehetett a tehet ősebb hódmezővásárhelyiek 4 Ego Stephanus Szokonya Halasiensis subscribo legibus Scholae Reformatae Halasiensis Ao 1777 die 20° aprilis" (Régebbi kijegyzés után) . 5 Tlaury Etele: Iskolatörténeti adattár II, k. 345. old. - Mint az 1770. évi Methodusból kitűnik, a Kollégium poétikai, rétorfikai, metafizikai osztályai egy tömböt, az úgynevezett filozófiai osztályokat (I-IIL) alkották . Elvégzésük után lehetett tovább menni a teológiai fokozatra . 6 Ezidőbeli ócsai mű ködésér ől más adatunk nincs. 7 Érdekes, hogy a 2. jegyzetben említett két Relatio Kézsmárk helyett Lőcsét tünteti fel tanulási helyéül . Feltehető, hogy távolléte alatt a lőcsei evangelikus líceum tanulója volt. 8 Thury E. : i. m. II. 372. old. 9 Nagy Sándor : A debreceni református kollégium . Hajdúhadház, 1933 . 146 . old. 10 Az adatok a jelenlegi ócsai ref . lelkész, dr. Békési Andor hozzám írt leveléből származnak . Szívességéért ezúton is köszönetet mondok . 190
iskolájába, ahol mint rektor szerepel az ottani iskola történetében,ll sőt 1787-ben azoknak a lelkészképességi vizsgát tett egyének[nek] és predikálásra felhatalmazott iskola rektorok"-nak a sorában is olvashatjuk a nevét, akik egy ugyanazon év február 20-án kelt királyi rendelet értelmében az idevonatkozó vizsgát még az év április 25-én a debreceni Kollégium professzorai előtt letették .l= Az ő neve mellett a Vásárhelyre" megjelölés áll, ami azt is jelenti, hogy nem tett teljes értékű lelkészi vizsgát . Az ő célja más volt. Valószínű, hogy a tanítósággal szerzett pénzen már 1789-ben (eddig tartott vásárhelyi rektorsága) beiratkozott a bécsi . egyetem orvosi karára . Itteni tanulására vonatkozó közelebbi adataink a 2. jegyzetben említett Relációban szerepl ő Viennae"-n s azon kívül, hogy itt adta ki 1793-ban terjedelmes művét, William Derham Physico-theologia-jónak a bevezetéssel együtt mintegy 800 lapot kitev ő fordítását, nincsenek . A már említett debreceni kimutatások szerint azonban oklevelét a pesti egyetemen szerezte.la 1795 végén pedig már ismét Debrecenben tartózkodik, valószínűleg mint magángyakorlatot folytató orvos . Bethlen Elek erdélyi nemes ifjú ugyanis, aki Fogarasi Sámuel és Gyarmathi Sámuel kíséretében a göttingai egyetemre utazóban a városban is több napot töltött, 1795. december 26-ról ezt jegyzi fel naplójában : Délel őtt Doctor Patakyval töltvén az időt 's a hozzája jött doctor Segesváryval a Derham Fordítójával is meg ismerkedtem" .i4 Városi orvosi (physicus ordinarius) kinevezésére azonban csak 1801 legvégén vagy 1802 elején kerülhetett sor. Ennek ugyanis nem találtam nyomát a város jegyzőkönyveiben, de tisztiorvosi tevékenysége 1802-tő l haláláig több ügyiratban nyomon követhető.l" Tiszttársa Szentgyörgyi József, a kiváló tankönyvíró és egyházi énekszerz ő volt. A város gyógyszertárainak felülvizsgálatáról, egészségügyi, éghajlati viszonyairól szóló évi jelentéseket ő k írják alá . Mint tisztiorvosnak évi 300 forint volt a fizetése. Munkájának 1826. január 19-én bekövetkezett halála vetett véget. Ezt a körülményt a debreceni ref. egyház halálozási anyakönyve így örökítette meg : 1826. január 19. Német utcában lakó Orvos Doktor Te[kin]tetes Segesvári István ezen Szabad Királyi Város eggyik fizikusa 62 évesen vízibetegségben meghalt, in11 A hódmezővásárhelyi ev, ref . főgimnázium története (Szerk . : Futó Mihály) Hódmezővásárhely, 1897. 50. old. Itt a rektor jövedelme 1775-töl az ugyanazon forrás 57. lapján közöltek szerint évi 100 Rfrt készpénz, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 1 q só, 150 font hús, 30 frt . konyhaköltségre, 25 font faggyú, 4 öl fa, 6 szekér széna, bor és gyapjú, kántálás, prédikációs halottól 17 kr., énekest ől 8 1/2 kr., tanítványoktól didactrum (tandíj) 1 véka búza, 1 véka árpa, 1 fél telek föld, f űteni való elegendő, gazdaasszonyt maga fogad, 10 akó bor. Ez bizony nem jelentéktelen fizetés volt, s ezt a város tanácsa 1787 januárjában még további juttatásokkal toldotta meg. 12 Tóth Sámuel: Adalékok a tiszántúli reformált egyházkerület történetéhez . Debreceni Ref. Lap. 1885. 230. old. 13 Magyary-Kosa Gyula szerint annak ellenére, hogy bár a hazai egyetemnek 1769 óta orvosi kara is volt, a bécsi orvos egyetem hallgatóinak majdnem fele rendszerint magyar volt". Sőt szokássá vált, ha az orvosnövendékek itthoni egyetemen kezdték is tanulmányaikat, a 4-5 . évet lehetőleg Bécsben abszolválták és szigorlataikat is ott tették le". Magyart'-Kosa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp. I. k. 12. old. - Segesvári, úgy látszik fordítva járt el. 14 Vargh¢ Balázs : Csokonai emlékek. Bp., 1960. 188 . old. - bodor Pataky" (helyesen : Pataki) Kolozsvárra menendő ifjú orvos volt, az ottani neves professzor fia. 15 A 2. jegyzetben említett két kimutatáson kívül gyógyszertárvizsgálati, oltási stb. jelentések, jegyzőkönyvek sorai őrzik működése nyomait. Téves tehát Zoltai Lajos ama megállapítása, hogy Segesvárt' István orvosdoktor, a debreceni írói körnek is érdemes tudós tagja, nem viselt városi orvosi hivatalt . Csak magángyakorlatot folytatott" . Zoltai Lajos: Az első orvosdoktorok Debrecenben . A város tiszti főorvosai . DKK . 1937. 99. old.
gyen temetődött (nagy pompával)" . is A városi tanács jegyzőkönyvében még szűkszavúbban emlékezett meg haláláról . Kimúlásáról" csak a halála utáni második napon történt említés állása betöltésével kapcsolatban .'
Segesvári István életének, munkásságának legjelentősebb nyoma a már említett fordítása és az az elé írt ajánlása. A munkával kettős célt igyekezett szolgálni . Egyrészt környezetének, neveltetésének megfelelően a védekezésben levő vallási felfogás segítése, erősítése, másrészt a magyar nyelv fejlesztésének, gazdagításának ügye, mely a 18. sz. második felétől mind jobban előtérbe került szellemi életünkben, s amelyet erősen fokozott a II. Józseffel szemben megnyilvánuló nemesi, nemzeti ellenállás, majd a halála után feltörő hazafias lelkesedés . Ez utóbbi törekvéseknek valamennyi ága jelentkezett Debrecenben, ahol Maróthinak a felvilágosodás igyekezetéből táplálkozó anyanyelvi igényei (1. Arithmetica!) után olyan képviselői támadnak az ügynek, mint Segesvári tanára, Varjas János (1721-1786), aki kései manirizmusának bravúros" teljesítményeivel ( e" betűs énekével, verselési próbálkozásaival) nyelvünk gazdagságát, alkalmatosságát igyekezett bizonyítani .'$ Egyebek mellett ezt látta benne verses halotti búcsúztatójának szerzője is, mid ő n így aposztrofálta : Ez a régiséget újsággal ruházta A mikor a Sidó Szokást magyarázta De mind ezek között el nem felejtette Hazánk magyar nyelvét sőt ezt betsüllette Ennek szélességét szépen kifestette Mert E-vel keserves énekét zengette.i~ Vagy Domokos Lajos főbíró, akinek nyelvi törekvéseit kétszáz évi kézírásban való lappangás után nemrég (1980) kiadott Fénelon-fordítása és annak 1782ben kelt erős nyelvi öntudatról tanúskodó előszava őrzi . De ő volt az, aki 1797 ben mint főgondnok, szinte hatalmi szóval vezettette be a Kollégium felső tagogatán is a magyar nyelvű tanítást,a° és ő volt a Debreceni Grammatika egyik 16 Protocollum Funeris ab anno 1816 . 350. old. (Debreceni ref . esperesi hivatal) . 17 HBmL. IV. A. 1011/a. 97 . Protocollum Politicum de anno 1826-1827., Die 21 Januar in Senatu et Co[mi]tate. 9~ Néh . : Med. D. Segesváy István úr közelébb lett kimulásával, a ns. Város rendes Physicusi Hivatalba egy üresség esvén, múlhatatlanul szükségesnek látta a Mgtus és VH Communitas, hogy a közönségesen tudva lév ő orvosi functioknak végre hajtására, helyére más választasson" . . . . Az utódot, Zitai Sámuelt" rögtön meg is választották és beiktatták. 18 Csomasz Tóh Kálmán : Maróthi György és a kollégiumi zene. Bp., 1978 . 82. old.
84 19 A kollégiumi Nagykönyvtár R. 571. számú kolligátumában az 50. sz. ceruzával számozott lapon . 20 Fő része volt abban, hogy a szuperintendencia meghozta 1797 . ápr . 24-i emlékezetes határozatát a magyar tannyelv behozataláról, - - -alig kétséges, hogy a határozat vagy magának Domokosnak a fogalmazása, de ha nem is az, kétségtelenül az ő akarata és elgondolása szerint készült". Révész Imre: Bécs Debreceni ellen. Bp., 113. old. - A pesti egyetemen is ekkor erősödnek meg a magyar nyelvi törekvések, els ősorban Rácz Sámuel professzor igyekezetéb ől. L. Kótay Pál: Rácz Sámuel és a magyar orvosi oktatás hajnala . Orvosi Hetilap, 1982 . 2. sz .
192
munkatársa is, bár abban az ugyancsak debreceni diák hadházi orvos Földi Já1 nosé a f őérdem.-'' A nemzeti törekvések szélesebb körű hullámai mellett ez a környezet táplálta Segesvári nyelvi felfogását, törekvéseit is. Hogy munkája, fordítása tárgyául egy vallásos" tartalmú művet választott, az egyrészt szintén debreceni neveltetéséből, de a kor általános tudományos viszonyaiból is magyarázható . A 18 . sz. a természettudományok kialakulásának, a természetfilozófia megerősödésének, a klerikálizmus, feudalizmus elleni harc kibontakozásának kora, a kor, melynek összes törekvései majd a nagy francia forradalom, illetve annak távolabbi következményeiben futnak össze. Azonban sem az egyházak, sem a feudalizmus nem adta meg könnyen magát. Harcolt kiváltságaiért, melyek védelmére korábban egy teljes világképet épített ki. Harca azonban egyre inkább a védekezés, visszavonulás jellegét öltötte magára, hiszen az új tudományok egyre nagyobb rést ütöttek bástyái falain, s végül szinte megsemmisítették azokat . Voltak azonban a harcnak olyan mozzanatai, teret és időt tekintve, amikor úgy látszott, legalábbis a harcoló felek, főleg a védekezők, úgy hitték, hogy egyensúlyi helyzet állt be s ez fenn is maradhat. Ezek az emberek az úgynevezett kettős igazság hívei voltak, akik akár Newton vagy a mi Hatvanink is, úgy vélték, hogy a két igazság : a tudományos és vallási, a tudás és a hit igazsága békésen megférhet, megélhet egymás mellett. S voltak olyanok is, akik nagy tudással, az új tudomány eredményeit is bevetve, makacsul harcoltak a vallás, a hit igazságai mellett. Ez utóbbi felfogásnak, a vallásos világnézet tudományos eszközökkel való védelmének egyik legjelentő sebb képvisel ője volt William Derham (1657-1753) anglikán lelkész, aki több munkában (Physicotheology, 1713, Astro-Theology, 1714 és Christo-Theology, 1730) igyekezett Isten létét és tulajdonságait bizonyítani teleologikus érvekkel, az új természettudomány eredményeivel. Derham első munkájával Segesvári nyilván már Debrecenben megismerkedett. Hiszen professzora, Hatvani, tanársága kezdetétől vasárnap délelőttönként magyarul ismertette annak tanításait az ifjúsággal,~~ s a munka több példány ban, angolul, németül, franciául, megvolt a Kollégium könyvtárában .'~3 De Charles Rollin hasonló felfogású művei mellett Derham műve volt Szőnyi Benjamin hódmez ővásárhelyi lelkész, egykori debreceni diák Gyermekek fizikája c. verses munkájának forrása is, s hogy ez a felfogás mennyire áthatotta s milyen hosszú ideig a debreceniek gondolkodását, el egészen Csokonaiig, Fazekasig, arra Szauder József is többször (pl. 526-27., 536-37 . l.) rámutat Az estve és Az álorra c. kötetében . Ez utóbbi versekkel kapcsolatban egyenesen azt írja: Csokonai már a már magyarrá honosított fiziko-teológiát tanulmányozta költői szándékokkal, de igen jól ismerte a nyugatit is" (225. 1.) . Ebben a magyarráhonosítás"-ban, az irányzat nyugati képviselőinek ismertetésében nagy szerepe volt Segesvárinak is. Az utóbbi téren pl. azáltal, hogy műve végén 13 lapon (740-752) sorolja fel időrendben (1619-1791) a fiziko-teológia művelőit, részletesen annotálva azokat?' Segesvári az itt és így elsajátított meggyőződéssel ment 21 Gulyás Károly : Földi János magyar grammatikája. Régi Magyar Könyvtár . Bp., 1912 . 22 Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. I. rész . Db., 1931 . 214 . old. 23 A mű ma is 11 példányban található a könyvtárban. 24 Természetesen Magyarországon másutt, más forrásból is jelentkeztek a fizikoteológia gondolatai, pl. J. G. Sulzer műveinek kolozsvári fordításaiban. Segesvári, mint fordítása 746. lapján olvasható, ezeket is ismerte . 193
tehát Bécsbe és fogott hozzá a munka lefordításához (ha már éppen nem készen vitte azt magával, s ott csak a nyomtatásra került sor) . A fentieket is figyelembe véve, történelmietlen dolog lenne tehát akár Hatvani, akár Segesvári s a többiek felfogását egy legyintéssel reakciós"-nak minősíteni . A 18 . század szellemi viszonyainak egyik jellemző s éppen nem elszi getelt jelensége volt az, amit többek között Derham művének a század végéig megjelenő kiadásai s az európai nyelvek sorára történ ő fordításai bizonyítanak. Segesvári munkájának jelentősége azonban ma már elsősorban magyar nyelvi és irodalmi törekvéseinek hangoztatásában (és megvalósításában) áll. Ez utóbbiakat a fordítás elé írt, Teleki József grófhoz (1738-1796) intézett 43 (XLIII) lapot kitevő ajánlásában adja elő~' Ez az ajánlás ugyanis teljes egészében a magyar nyelv védelmezése, buzdítás ennek művelésére . E cél érdekében a magyar nyelvűség szempontjából végigtekinti egész irodalmunkat a honfoglalástól" (kettős honfoglalás!) a saját koráig . Már első mondatában hangot ad legfőbb szempontjának: kevesli a Magyar Nyelven írott, vagy a' Magyar Nyelvre fordított Könyvek" számát . A hiány okát az ősi vallás felcserélésében látja. Ennek következtében őseink írásukat el változtatták" s az esetleg meglevő Kéz-iratotskákat" megsemmisítették . Hivatkozik e kérdésben Bél Mátyás és Komáromi Csipkés György tanúságára (VIL) . Maga Szent István is egy Római Nyelven írott Decretum"-ot hagyott fiára. Ettől kezdve a latin írásbeliség vált uralkodóvá Magyarországon főleg az új hit papjai, szerzetesei révén. Pedig Attila a' régi magyarok ama gy ő zedelmes feje delmek", még nemcsak szerette, hanem terjesztette is a magyar nyelvet (IXX.). A középkor setét Századai"-bon azonban nemcsak nálunk, hanem egész Európában a latin nyelv volt az úr . A diplomál~, a törvénykezés, az iskolázás nyelve a latin volt nálunk is. A magyar nyelvet tsak a tudatlan község ajjakai őrzötték meg" (XIL). Itt példának idézi Pray és Horányi nyomán a Halotti Beszédet . - A könyvnyomtatás általában segített ugyan az anyanyelv terjedésében, de nálunk kezdetben még ez sem. Maga Corvinus Mátyás sem pártolta a magyar nyelvet. Illyen móddal, még ebben a Században is míveletlen hevert a' szegény Magyar Nyelv." (Példának idézi Pray nyomán a Margit legenda szavait.) A magyar nyelvű könyvek nyomtatása csak a 16. században kezd lábra kapni Komjáti Benedek, Pesti, Sylvester, Heltai, Melius, Félegyházi, a két Károlyi, a két Beythe, Bogáti fordítása és eredeti munkái révén (XVII-XVIIL) . Voltak ebben az időben sok szép Magyar Poetáji is a' két Magyar Hazának. Batizi, Dévai, Szegedi, Gyöngyösi, Csapódi, Bornemissza, Tinódi, Göntzi" (XXL). De a hadakozások, német betelepítések megakadályozták a magyar nyelvű írók és olvasók szaporodását s a magyar nyelvűség kibontakozását . A XVII. században mégis sokkal több Magyar Könyvekkel gazdagíttattak meg a Magyarok, mint az azel őtt való időben" (XXIIL). Volt magyar biblia, s Némellyek a Grammatica Régulákra húzták a' Magyar Nyelvet" (Gelei, Csipkés Komáromi, Pereszléni), s lett : Molnár A., Miskoltzi Gáspár, Párizpápai, Apátzai Csere", akik hasznos Magyar Könyveket írtak" (XXIV.). Voltak sok szép Magyar Poeták is", Bado (így), Szegedi, Gyöngyösi, Kóródi, Örvendi." Leg-szebb és legelevenebb gondolkodású Poeta volt Gyöngyösi István ." (XXV .) Említi Pázmány Péter magyar nyelvi öntudatát. A török is inkább segítette, mint gátolta a ma25 Az ajánlást Szőnyi Benjáminnak, Márton Istvánnak, Láczai Józsefnek, Sándorffy Józsefnek a fordító érdemét magasztaló versei kísérik. Az utóbbi három főleg a magyar nyelv fejlesztésében szerzett érdemeit emeli ki. 194
gyar nyelv terjedését: Nagy ártalmára volt viszont a magyar nyelvnek a protes-, táns papok (250-en) gályára hurcolása, mert a 16., 17 . sz.-ban ezek a belső személyek" voltak a magyar írás legfőbb művelői, terjesztői, a nyelv pallérozói. A század végefelé - ezéri is --újból hanyatlani kezdett a magyar nyelv (Miskoltzi, és Pápai panasza Szótára bevezetésében (XXVIII-XXIX .). Egyéb akadályok, háborúk, vallási villongások, az olvasók kevés száma a buzgó Patrónusoknak szű k voltok miatt" s a magunk belső Rendünk között való sacra invidia miatt" - s az ország sok nyelvű sége miatt továbbra is a deák nyelv maradt az uralkodó, a' mellyel éltek ekkor is a Nemzet Tudósai s Nagygyai" (XXXIL) . Bod Péter és Kollár Ádám is aggódva nyilatkozott a magyar nyelv jövőjéről. Utóbbi : Félő, hogy a' Magyar Nyelv szinte úgy halgatásba ne mennyen, mint ahogy halgatásba ment a Kunok Nyelve" (XXXIIL) . S jóslatuk már-már beteljesedett a német erőltetése miatt is. De most éppen ebben a' XVIII. Században, a' mellyben mind inkább kezdett elhervadni - fel-éledett: ennek a Századnak éppen abban az utolsó felében, - szemlátomást nevekedik és kellemetes virágokkal kezd ékeskedni." (XXXIV.) . 1789-ben II. József magyar nyelvű Diplomában tett ígéretet Diétának tartására. Repes a szívem örömömben", írja az 1791 . évi Diéta határozatáról, melyben Hazánk Böltsei - - - elvégezték, hogy a' magyar nyelv legyen a' Hazába az Anyai és törvényes Nyelv" (XXXVIL), amiben Telekinek s a többi főrendnek is nagy érdeme volt . Idézi a Mindenes Gyűjtemény versét (IV. negyed, 1750 ., (?) 345. 1.) Musák pendítsétek hálódó hárfátok, Számkivetéltekből vissza hitt Hazátok. Az írók nekibuzdultak : vagy eredeti munkákat botsátanak világosságra", vagy fordítanak . fgy szorgalmatoskodnak most már sok jól gondolkodó Hazafiak, akiknek igaz vér folydogál ereiben" (XXXIX.). Az a forró szeretet, a mellyel Nemzetemhez 's Anyai Nyelvemhez gyermekségemtől fogva viseltettem" - írja -, indította őt is e könyv lefordítására, s azért ajánlja művét Telekinek, mert az hasonló céllal forgolódik mind az országos, mind az egyházi (ref.) ügyekben, s aki az egész Magyar ~genn, a Magyar Tudósoknak első nagyságú csillaga" (XLIL) . Mindebből kiviláglik, Segesvári fordítása vallási célzata mellett inkább a II. József halála után kitört nemesi-nemzeti felbuzdulásnak köszönhető, amelynek szele még Csokonai költészetének vitorláiba is belekapott, - mint a felvilá gosodás nyelvi törekvéseinek. Történelemszemlélete is a szittya-magyarok körébe utalja . Inkább Dugonics rokona, mint Bessenyeié, vagy pláne a Kazinczyé. Példaképeivel együtt ő is még mindig Gyöngyösit tartja a legnagyobb magyar poétának . Ebből a szemléletből született munkája bevetése is, de ennek köszönheti legfőbb érdemét, magyar nyelvűségét is. A fordítás világos, értelmes magyarságú, szinte purizmusra törő. Amit magyar szóval ki lehet fejezni, arra nem használ idegen szót . A gravitas"-t pl. következetesen nehézség"-nek fordítja. Magyarító szándéka, újító kedve néha erőltetettséghez vezet, annál is inkább, mert fizikai, természettudományi szaknyelvünk még kialakulatlan volt (Nehéz-mérő, Meleg-mérő, általlója négyese, egyenes lehullás, kézi orvos = chirurgus stb.), de nyelve, magyarító igyekezete megérdemelne némi figyelmet a nyelvészet, főleg a nyelvújítás kutatói, a természettudományi szaknyelvünk ki195
makulását vizsgálók részéről is. Segesvári küzd a nyelvvel, de szándéka tiszta ; nemes. Hogy a mindenáron való magyarításon kívül magasabb, esztétikai szempofiatok is vezették, azt mutatják Sófalvi József J. G. Sulzer két Iiziko-teológiai irányú művének fordításához (Kolozsvár, 1778) fűzött észrevételei : Sulzernek ez a két munkája ollyan szép Magyarsággal van le-fordítva, minél már szebbet nem kívánhatni ." (746 . 1.) Aki a más művében így érzékeli és értékeli a szépet, az a maga munkájában sem mell őzi ~~ Növeli Segesvári és ajánlása érdemét, hogy a magyar irodalomra vonatkozó megállapításait széles körű történelmi és irodalmi ismeretek alapján teszi. Ismeri Bél Mátyás, Wallaszky, Pray, Bod Péter, Kaprinay, Schwartner, Bonfini, Oláh Miklós, Pázmány, Miskolczi Gáspár, Otrokocsi Fóris, Kollár Ádám, Korabinsky munkáit, Gyöngyösi István, Gyöngyösi János költeményeit, s a külföldiek közül Petrus Ranzan(-us) (Epitome Rerum Hungaricarum Wien, 1558), Jakob Burckhard (De linguae latinae fin Germanic . . , etc, fatis, Hannoverae, i7i3), J. Fr . Reimann (Versuch einer Einieitung fin die Historiam literiram insgemein, Haíle, 1708), S. Pufendorf (Einleitung zu der Historie der vornehmsten Reiche u. Staaten etc., Frankfurt, 1718), J. G. Schwandtner (Scriptores rerum Hungaricarum, Wien, 1746.), L. A. Gebhardi (Geschichte des Reichs Hungarin, Leipzig, 1778), Michael Denis (Wiens Buchdruckergeschichte, 1782), J . Chr. Adeiung (Über die Geschichte der deutschen Sprache) és mások műveit, s hivatkozik a Mindenes gyűjtemény-re, az Ungarisches Magazin-ra. De mint láttuk, jól ismeri a 16-17. századi magyar írókat is, és idéz alkotásaikból. Egy nem szakmabeli"-től ekkora tájékozottság igazán tiszteletre méltó. Munkáját Segesvári nemzete iránt vaiö szeretete els ő zsegéjének mondja (XLIi.) . Szinnyei írói lexikona meg is említi egy Hell Miksa emlékére írott versét, mely szerinte a Magyar Kurír 1797 . évi 37. számában jelent meg, ott azonban nem található. Sz űcs István Debrecen szabad királyi város története c. munkájának I. kötetében (Debrecen, 1870 ., 8 . 1.) pedig azt írja róla : . . . e városban gyakorló orvosként működött néhai Segesvári István is hagyott volt kéziratot maga után, Debreczen város történetére vonatkozót. Azonban - - az érintett kézirat, mely csak töredékben, és így is közben közben nagy időközöket egészen mellőző, hézagos elhagyásokkal van a XVII. század végéig vezetve, oly alakban, mint az, a város magánlevéltárában létezik, a :kitűzött célra nézve, csak igen kis részben élvezhető. Szalárdi János siralmas krónikája, és Cserei Mihály históriája szórul szóra vannak ott ismételve. More verborum, gutta rei mondanák a latinok, azaz : szóözön, cseppadat." A kézirat nyilván a város történetére vonatkozó jegyzeteket, kivonatokat tartalmazott, annak jeléül, hogy Segesvárinak szándékában volt Debrecen történetének megírása . Szándéka kikitelében azonban megakadályozta orvosi elfoglaltsága s talán betegsége (szívbaj) is. A kézirat jelenleg a város egyetlen közgyűjteményében sem található.
26
Műve ajánlásában (LXIII . L) Segesvári elmondja, hogy szándékában van Derham Astro-theologia-fának lefordítása is. Ezt a tervét azonban nem valósította meg.
i96
Ennyi az, amit Segesvári életér ől, irodalmi tevékenységéről sikerült felderítenünk . Ez a munkásság egyrészt gazdagítja, színesíti a 18 . sz . végi debreceni írói kör tevékenységét, másrészt abba illeszkedve, gyarapítja a század végének magyar irodalmi törekvéseit, s ami a legjelentősebb, létrehozza irodalomtörténetünk első magyar nyelvű áttekintését. The Author of the First "Literary History" in Hungarian: István Segesvári by Béla Tóth So far we have only known the name of István Segesvári, the author of the first Hungarian "literary history" in Hungarian, and have been familiar with his profession, he was a (a physician in Debrecen) and his translation (of W. Derham's Physico-theologia) to which he appended his work as an introduction . Based on a wideranging archival research the author has been able to clarify the place and date of his birth (Kiskunhalas, May 8; 1762), 7his schooling (Halos, Debrecen, Késmárk), the places where he worked as a teacher (Ócsa, Hódmezővásárhely), and als7o the fact that he studied at the University of Vienna but acquired his university degree at the University of Pest, probably in 1795 . From this year he again lived in Debrecen where he worked as a physician. From 1801 to his death on January 19, 1826, he worked as a medical officer. The paper deals with his "literary history" in detail, characterized by its author's strong consciousness of the Hungarian language, and ith the lingistic features and values of his translation. Finally that paper lists the other works of Segesvári : a poem written to commermorate Miksa Hell and an atempt to write a history of Debrecen, which manuscript, however, has been lost (István Szücs, the author of the history of Debrecen, did see it ; cf . his orks, Vol. 1, p. 8.) . ABTOP IIEPBOYI BEHI'EPOS13bILIHOi~I «hICTOPhIhI HAIIIEi~I JIhITEPATYPbI» Ssna Tom ,I~o exx nop MbI sxanx Tonbxo xMx H npocpeccxlo (Aeópeuexexin3 Bpau)1'InITBaxa IIIepersapx aBTOpa nepsoH BexrepoasblyxoH «xcropxH xameH nxTeparypb~» . HaM óbln xssecrex x ero nepesoR (J~epraM MB .: IIcxxo-Teonorxx), x xoropoMy ox xaxxcan csolo xcTOpxIO s xa~IecTBe Bse,geinia . B pesynbrare scecropoxxxx apxxsxblx xccneAOBaxxH yAa>tocb xaM onpeAeJUITb Mecro H BpeMa ero poxcAexxa (KxnlxyxranaHl, 8 Masl 1762 r .), Mecro ero y~Ié6bI (I'anaxl, Je6peuex, Kennnapx) x MecrxocTx, B xoropblx ox paóoran y~IxreneM (O~Ia, I'oAMe3éBanlapxeH) . bonee Toro, BbISICxxJIOCb, 9T0 OH y`SH7ICA Ha MeitHI(HHCAOM l~axyJIbTOTC BCHCKOTO yHHBOpCHTOTa, HO CBO}I AxIIJIOM rioJryuxn B relHrcxoM yxxsepcxrere no BceH BeposlrxocTx B 1795 roAY~ C sTOro roAa ox cran pa6oraTb Bpa~IOM B r. J~e6peuexe . C 1801 roua Ao Rxn csoeH cNleprx (19 axsapa 1826 r.) ox 6bln caxxrapxblM BpaKOM . B craTbe Ho,Apoóxo paccalarpxsaerca «xcropHSI Jlxreparypbl», xoropaa xapaxrepxsyerca rJIaBHbIM OÓpa30M CHJIbHbIM A3bIXOBbIM CáM0003xaHHCM aBTOpa, H3bIKOBbIMH OCOÓOHHOCTfIMx H IjCHHOCTbIO . B 3axJIi09EAHC ynOMHH ŐCTCA H OG OCTŰ JIbHbIX paÓOTaX IIIereHU;apH : cTxxoTSOpexax, nOCBHII~CHHOM naMArH MHxHIbI 1-EJIJi, x O~ICpxaX HCTOpxH r. Je6peueHa, pyKOnxCb xOTOpbIX IIOTepanacb . (Asrop xcropxx r. Aeópeueaa, IQInrsax CIO~I elué Bxuen sry pyxonxcb, cM . ero coexHCHHA, T. I . CTp . ó) .
