Első forduló: diploma 2012 A vizuális nevelés új útjai Bodóczky István Nekrospektív interjú Győrffy Lászlóval. ujmuveszetfolyoirat.hu

695 ft

újművészet 2012 09

2012. szeptember XXIII. évf. 9. szám

BIRKÁS ÁKOS BLUE NOSES BUETTI, DANIELE CRAGG, TONY CSÖRGŐ ATTILA DUMAS, MARLENE ELIASSON, OLAFUR IRWIN KSIĄŻEK, PAWEŁ KUNATH, FRIEDRICH MAURER DÓRA MIYAJIMA, TATSUO MUNTEAN/ROSENBLUM PERJOVSCHI, DAN SARACENO, TOMAS SCHNELL, DAVID SOCIÉTÉ RÉALISTE SOLAKOV, NEDKO SOTO, JESUS RAFAEL SPOERRI, DANIEL STOYANOV, KAMEN

ujmuveszetfolyoirat.hu

KILÁTÁS AUSSICHT VIEW Nemzetközi művészet Somlói Zsolt és Spengler Katalin gyűjteményéből

Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény Művészetek Háza Veszprém

2012. július 21-október 13. hétfőtől szombatig 10–18 óráig 8200 Veszprém Vár u. 3–7. +36 88 561 310 www.arthouseweb.hu [email protected] A kiállítás az E.ON Hungária Zrt. főtámogatásával jött létre

Első forduló: diploma 2012 A vizuális nevelés új útjai – Bodóczky István Nekrospektív – interjú Győrffy Lászlóval

Tomas Saraceno, Cím nélkül, 2008, részlet

GYŰJTEMÉNY LÁSZLÓLÁSZLÓ GYŰJTEMÉNY

DIGITALDIGITAL ART’S ART’S

PINCEGALÉRIA PINCEGALÉRIA

GALÉRIA CSIKÁSZCSIKÁSZ GALÉRIA

VASS GYŰJTEMÉNY VASS GYŰJTEMÉNY

MŰVÉSZETEK MŰVÉSZETEK HÁZA HÁZA

VÁRGALÉRIA VÁRGALÉRIA

VÁRMŰHELY UCCA MŰHELY VÁR UCCA

WIM WIM

EUROPAEUROPA SZOBORSZOBOR PARK PARK

TŰZTORONY TŰZTORONY

BAKONYI BAKONYI HÁZ HÁZ

HU ISSN 08662185 12009

9 770886 218004

somsprengujmuv01.indd 1

2012.07.24. 8:52

Somosi Rita

MKE – Festő diploma Barcsay Terem, 2012. V. 21–25.; V. 29–VI. 1.

Saját valóság, szubjektív szűrő – az idei festő szakos dip

hegy, az út túlterhelt szimbóluma általánosított jelentés

lomavédésen talán ezek voltak a leggyakrabban elhangzott

tartalomként jelenik meg a spontán, játékos szerkesztésű

fogalomtársítások, ami jól érzékelteti azt a személyes

kompozíciókon. A művész a kisajátítás gesztusával aktív

hangvételű megközelítést, melyet a fiatal művészgenerá

kapcsolatot tart fenn a mindennapi valósággal, miközben

ció egyre jobban a magáénak érez. E jelzők vagy kiinduló

kiemeli a tárgyakat a hétköznapiságukból, tudatosan fe

pontok általánosított tartalma sok esetben csak magyará-

szegetve a befejezhetőség és a befejezhetetlenség fogalmá

zatként és nem valós tartalomként szolgált, s nem feltétle

nak határait.

nül vágott egybe a megvalósult diplomamunkák kal. A táblakép hagyományos műfajának kitágí tására tett kísérletek folytatódtak, egyre nagyobb szabadságot hagyva a kísérletezésnek, a korukra való reflexiók szubjektív feldolgozásának. A társa dalmi, szociológiai elköteleződés ugyanakkor ke vésbé hangsúlyos, az alkotók inkább fiktív világok közvetítésével irányítják a közönség figyelmét az őket foglalkoztató identitáskérdések felé, egyre inkább tágítva a képzőművészet tradicionális ágai nak határait, s egyre szélesebb úton járva a szemé lyes hagyományválasztás keresésében. Az idei legjobb diplomamunkák egyike Galambos Áron nevéhez fűződik, aki a hétköznapi és az elvont művészi

Szőke Krisztián Szilveszter • olaj, vászon, 73×130 cm

Szőke Krisztián Szilveszter tájképeibe ékelődő elektronikus

valóság határával játszva, talált használati tárgyakra fes

eszközök, a néző és a táj közé helyezett mobiltelefon vagy a

tett. Ping-pong asztal, iskolatábla szolgált a munkák ki

szélesvásznú képernyőkre utaló fekete csíkpár a kisajátítás di

indulási pontjául, majd alapjául. Meghagyva a hordozók

gitális gesztusára utal társadalomkritikus felhanggal. A fiókra

eredeti felületét, kollázsszerű képekké formálta őket. A

festett tájkép a Brillo-dobozokból kiinduló kékes szivárvánnyal a pop artos hagyományok felé vezet, még inkább a tömegkul túra és a művészet kapcsolatára helyezve a hangsúlyt. A festészet eredetmítoszához való visszatérésként is értel mezhető Grudl-Turi Gábor golyóstollal készült diplomamunká ja, mely a víztükörben formálódó árnyék képét adja vissza. A mozgásban lévő felület virtuóz kidolgozottsága a természeti jelenségek és az ember kapcsolatának reflexiójaként jelenik meg, egy látványvilágában hasonló videóval kiegészítve. A hentestől elhozott bőrös combhús volt a kiindulópont

Nem minden diplomamunka címe ismert.

Czimbalmos-Kozma Andrea munkáinál, melyet eleinte kör berajzolt, majd a konkrét „modelltől” távolodva kezdte va riálni a formákat. A nyers hús látványa hol a fehér és piros felületek találkozására épít, hol grafikusabb megoldással, fekete-fehérben tűnik fel, de egyik esetben sem csendélet ként, hanem naturalisztikusan megfestett tárgyként tekin tendő, melyek ereje valósághű ábrázolásukban és hibátlan Galambos Áron • fatábla, vegyes technika, 100×100 cm

4


kivitelezésükben rejlik.

Első forduló Fotók: Berényi Zsuzsa

Czimbalmos Kozma Andrea: Bőrös combhús • olaj, fatábla, 150×250 cm

ki egy határtalan óceán festménye és a hozzá kapcsolódó rajzok tömör megfogalmazásában az aktív-passzív attitűd koncentrált leképezésével, a kétféle ábrázolásmód ellentétes tendenciáját hangsúlyozva. Malárik Kálmán elképzelt, repülőmodelles-űrhajós látvá Grudl-Turi Gábor • papír, tollrajz, 100×100 cm

A Bambi-ábrázolások már-már zeitgeistként értékelhető

nyokból összeállított installációja, egy utópisztikus vízió helyett csak vázlat- és ötletszerű illusztrációk színes egyvele ge. A present perfect tökéletes pillanatai Dorsánszki Adrienn

ek a diplomakiállításokon való rendszeres felbukkanásuk

Emese magára hagyott terei, amelyek esszenciálisan tömö

miatt. Kolmont Enikő munkáin két valóság találkozásának

rítik a lejátszódott eseményeket. A nyomokat aprólékosan

lehetünk tanúi: a valós térben rekedt érzékeny, sérülékeny Walt Disney-hős az ismeretlen világgal való szembenézés és a kereső ember jelképe, mely a filmvászonról a festővá

Benkő Lilla: Ponticello • olaj, vászon, 20×20 cm és Katarakta · olaj, vászon, 180×230 cm

Kolmont Enikő: Őzikék (részlet) • szén, nyersvászon, 95×115 cm, 4 db

szonra lépett át. Az erőteljes vonalvezetésű szénrajzok az egyszerű közlés tisztaságát emelik ki, összekötve a szimbo likus és a szürreális, a személyes és a külső világot. Saját képzeletvilágának vizuális folyamatai rögzülnek Benkő Lilla fiktív tereket ábrázoló képein, hogy azokon az égi és földi szférát közelítve bontakozzon ki személyes szimbólumrendszere. Az álmok inspirálta végtelen üres terek ábrázolásánál nagy hangsúlyt kaptak a horizontálisvertikális képalkotó elemek és a rétegzettség. Sánta Kristóf Ádám diplomamunkájában saját mikrovilága fejeződik

Sánta Kristóf Ádám • papír, vászon, vegyes technika, 300×600 cm újművészet 2012 09

5

Dorsánszki Adrienn Emese (részlet), papír, színes ceruza, 2×250×150 cm, 4 db

Gergő gót kultúra ihlette ruhakollekciót tervezett és ki vitelezett a festővásznon, közel életnagyságban. Az ipar Malárik Kálmán • papír, modell, vegyes technika, 300×300 cm

művészeti vagy dizájn téma képzőművészeti feldolgozása helyett inkább csak divat tematikájú, a tervezőasztalok és

rögzítő, kimunkált tértorzulásokkal terhelt enteriőrök közel

a lookbookok világát idéző festményekre leginkább mére

életnagyságú színes ceruzarajzok formájában jelennek meg.

tük miatt tekintünk autonóm művekként.

A „nőies” téma szintén évről évre felbukkan, a kötelező

A divatfotók hatásmechanizmusának felhasználásával és

en lefedendő területek egyike. A diplomázók közül Andorka

kifordításával készült Knopf Andrea képpárja, melyen elidege

Gaál O

nített modellek mesterkélt kompozíciója látható. A kiinduló ponthoz hasonlóan tárgyként kezeli alakjait, szürreális térbe helyezve őket, ahol csak a staffázsfiguraként elhelyezett kutyák kommunikálnak a nézővel. A Helmut Newton képi világát idéző színes, dekoratív környezet szinte életnagyság ban tárul elénk, de az érzékiség helyett inkább a „plasztik feeling” dominál, az emberi élet imitációjává változtatva a

Andorka Gergő • (részlet) sky, olaj, 200×90 cm, 4 db.

6


Knopf Andrea • (részlet), olaj, vászon, 160×180 cm,2 db

Ku

Első forduló

képeket. A teatralitás és a giccs is a geg része, miközben a

alkotó saját magát injektálja ebbe a teátrális közegbe,

fotós életidegen nézőpontját alakítja sajátjává.

azonosulva a képregény világával és értékeivel. A meleg

A környezete elemeit felnagyító Gaál Orsolya festmény

és hideg fények vagy a rajzos és festett elemek keveredése

sorozatán a nagyvárosi kultúra és vágyak tárgyiasulása

által furcsa, természetellenes hangulat felel a groteszk

jelenik meg. Képein a női világot megidéző színes táskák

olvasatért, miközben ő maga e szépség és szerelem domi

és sztereotípiák vizuális megjelenése vegyül egy letűnt

nálta világ alárendelt szerepébe kényszerül. Trapp Domini-

kor értékrendjével. Saját korának sematikus tükrözése

ka mérgezett lányregény illusztrációja pasztelles színvilágú

inkább azonosuló, mint kritikai attitűdöt mutat, s a szim

epizódok sora: pozitív és negatív karakterek összecsapásait

Gosztola Kitti: A hónapok munkái (részlet) • olaj, vászon, 105×150 cm, 12 db Gaál Orsolya: Breakfast at Tiffany's • olaj, vászon, 70×100 cm, 2 db, 150×100 cm, 2db

bólumokként szereplő gyémánt (gazdagság), cilinder és kesztyű (elegancia) vagy a desszert (ünnepi hangulat) sem

követhetjük végig, akik áldozatul esnek az ármánykodás nak, de a képeket a kusza narratíva nem igazán köti össze. Gosztola Kitti hóráskönyvekre hajazó giccs-sorozata minden hónapot az aktuális tevékenység mentén ábrázol,

a legárnyaltabb asszociációs társítás. Kusovszky Beáta képein a tömegmédia képi referenciá

művészettörténeti toposzokat kombinálva a naiv tájfes

jaként jelenik meg a 40-es, 50-es évek amerikai képregé

tészeti elemekkel. Az elit- és tömegkultúra ütköztetése és

nyének szexuálisan túlfűtött és idealizált világa. A fiatal

csak a nagyfokú precizitással működő tökéletes giccs az amatőr attitűd eltúl zott hangsúlya miatt a sorozat több eleménél háttérbe került. A belső és külső fények együttes hatá sára épít Ranvig Keeler Asheesh nagyméretű képe, mely a festék csurgatásával, fröcs kölésével az amerikai hagyományokat köti össze a kortárs képalko tási módszerekkel. Az „elkészült” műveket fel vágja, majd kiválasztja a négyzeteket, melyek a Fibonacci számsor

Kusovszky Beáta • (részlet), olaj, vászon, 200×140 cm, 4 db

alapján varrógéppel Trapp Dominika • vegyes technika, fatábla, 80×60cm újművészet 2012 09

7

Ranvig Keeler Asheesh: Belső-külső fény • fényinstalláció, 140×230 cm

A nosztalgikus hangulatú, síkszerű képeken a szocialista design és a népművészeti motívumok keveredése az ábrázolt generációra jellemző módon színezi át a személyek többnyi re négy fal közötti mindennapjainak életterét, melyet a min dent elárasztó ornamentika még nyomasztóbbá tesz. A médián átszűrődő történelem jelenik meg Lakatos Áron friss akvarelljeinek installációba rendezett, kisméretű alkotá sain. A spontán ötletek jól illeszkednek a műfaj könnyedsé géhez, melyek hatalmas paszpartujukkal mégis komolyságot sugároznak, s ezzel felerősítik a munkák humoros olvasatát. Kienholz Art show-ját idézi Kiss Gábor Attila Exhibition assholes elnevezésű diplomamunkája. A fejetlen figurák általánosított alakja az események showszerűsűgének kifu

Boda Melinda • (részlet), olaj, vászon, 160×120 cm

gázásaként és humoros intézményrendszeri kri tikaként értelmezhető. Mesterséges, hierarchikus világ jelenik meg tol mácsolásában, ahol az alakok gesztusain van a hangsúly, s az önmagá ban is megálló öltönyök hatalmi szimbólumként tűnnek fel akár aktív (műkedvelők, galériások), akár passzív formában (teremőrök egyenruhája ként), a mű és a befogadó közötti szakadékot hang súlyozva. Kerekes Péter János ho Oláh Marietta Éva: Mobilis képek • olaj, farost, vaslemez, 200×170 cm

mogén vörös színnel le festett vászonból és ipari

újra egyesülnek. A kép létrejöttének folyamatában a választás

kamerából álló képinstallációja a nézőpontok változásával,

aktusa legalább olyan fontos, mint az elkészült mű maga,

valamint a látható és a láthatatlan fogalmával foglalkozik. Az

ugyanakkor az erőteljesen dekoratív összhatás megnehezíti a szerkesztési elv vagy a belső fények valódi érvényesülését. Oláh Marietta Éva mobilis képsorozatán Madách Az ember tragédiája három színének egy-egy pillanata jele nik meg 25 négyzetes mezőre osztva, kobaltkék és okker kontúrokkal felvázolva az első emberpár szimbolikus alakjainak találkozását a bibliai, egyiptomi és görög szín ben. A képek mozgatásával, elfordításával megváltozik az olvasatuk, s a variálhatóság miatt választott androgrün ábrázolás, közönyös arckifejezések és sematizált környe zet tompítják a jelenetek drámaiságát. Boda Melinda nagyszülőkről készült ikonszerű családi montázsai színes, pop artos világba helyeződnek, alakjait teljesen átszövi az ornamentika – egyetlen mozgási felület ként a gesztusokért felelős arcokat és kezeket hagyja meg. Kerekes Péter János: Az utolsó anatómia óra • képinstalláció

8


Első forduló

Brückner-Szalóky János • akril, vászon, 120×160 cm

lyezett vásznak romantikus világa ellenmondásokkal és szimbólumokkal túlterhelt, bonyolult képtársítások for májában jelenik meg. A szimbólumok vizuális kavalkádja jellemzi Keresztesi Botond kilenc képből álló csendéletso

Lakatos Áron • akvarell, papír, 4×A4

installáció terébe lépve a képernyőn önmagunk tükörképe mellett a color field emberi szem számára láthatatlan réte gét, tíz modell után dolgozó festő kontúros rajzát látjuk. A képben megjelenő kép egymás látványát cáfolja, miközben a monitorban feltűnő tükörképünk a valóság illúzióját erősíti. A digitális képhiba képalkotó technikaként való értelmezésével foglalkozik Brückner-Szalóky János Pornomorphosis Projekt névre keresztelt képpárja. A por nófilmekből kivágott élvező arcok a képpontok színé nek, telítettségének, struktúrájának rétegbe rendezett

Lukács Andrea • olaj, vászon, 9 db, 70x50 cm és 100×100 cm

foltjaival kerültek át a pornófilmekből a vászonra, ahol az

rozatát, mely létező képi elemekből kiindulva, személyes

erotika helyett egy reprezentációs séma rögzült.

élmények nyomán emel ki környezetéből egy-egy hang

Lukács Andrea groteszk világgal ellensúlyozza képei könnyed, női gesztusait. A változó méretű, egymásra he

Kiss Gábor Attila: Exhibition assholes (részlet)

súlyos motívumot, melyet a legkisebb önálló kifejezési egységként értelmez, s ezt vegyíti személyes attitűddel.

Keresztesi Botond • akril, fa, 70×100 cm, 9 db

olaj, vászon, 120×155, 3 db cm


9

Peternák Anna • olaj, vászon, 140×75 cm, 6 db Külüs László Ákos: A kétszáz forintos kép • akril vászon 150×290 cm + szobor

Külüs László Ákos expresszív képén élete, környezete tárgyait absztrahálja. Diplomamunkája térbeli és síkbeli munkák összekapcsolásával jött létre: a kétdimenziós abszt rakt festmény az elé helyezett, festett férfitorzót formázó objekttel lép ki a térbe. Peternák Anna hat képből álló soro zatának fő célkitűzése az ábrázolás és az absztrakció közötti határ, a különbözőség és a hasonlóság benyomásaiból faka dó egyensúlyi állapot megtalálása. A művek összetartoznak, mégsem lehet sorozatként tekinteni rájuk, nincsen sorren diség sem, ugyanakkor az elemek váltakozása kiad egyfajta harmonikus ritmust. A térérzékelés és az elemek erős geo metriája a konstruktív elődökhöz köti, miközben a vonalak esetlegessége, hibája az emberi világhoz kapcsolja műveit. Tranker Kata installációjában egy közös gondolati szál köti

Fodor Emese: Idea az Örsre (részlet) • olaj, vászon, 150×180 cm

motívumok jelennek meg: az ember vagy a ház, melyek kortól

össze a különböző médiumokkal készült műveket, melyek

függetlenül a rajzok leggyakoribb elemei, s a saját identitást

kiegészítik, átjárják egymást. Az alkotásaira jellemző szociál

rajzolják körül. Az áttört felületű, dobozszerű fotók mögött is

pszichológiai attitűd diplomamunkájában a kapillaritás fizikai

megjelennek a papírfák, s inverz tónusértékű rajzok foglalják

folyamatának bevonásával egészült ki. A fekete tintameden

keretbe az installációt.

cébe helyezett, fehér papírból hajtogatott fák és a föléjük

Fodor Emese Idea az Örsre című sorozata személyes

lógatott, háztető formájú, vakító fényű lámpatest a világ

élmények feldolgozásából született: nosztalgia és emléke

mesterséges befolyásolásának szimbóluma. A medencéhez

zetes pillanatok rajzolódnak ki festményein. Banális parki

kapcsolódó rajzokon egyszerű, a hétköznapokból kiemelt

idillek, természeti tájak jelennek meg, míg az emberek a

Tranker Kata • installáció, 80×20 cm

10 újművészet 2012 09

Szakszon Imre • olaj, vászon, 100×150 cm

Első forduló

több képen feltűnő madárnál is kisebb léptékben szerepelnek, az érzékelés szubjektivitását hangsúlyozva, akárcsak a cápák és szobanövények érdekes társí tásából születő képek. Szakszon Imre lírai realizmusa kifejező élességgel mutatja meg a vasárnap csöndjét, a kieső he lyek végtelen nyugalmát, ahol a formai elemek elvonatkoztatott absztrakt jelekké válva szinte önálló életet kezdenek élni. A képeken megjelenő kerítés, fal vagy rács a személyes határok szimbólumai, melyek a

Kiss Antal • olaj, fatábla, 55×65 cm

fogyasztói társadalom ingeráradata mellett a szünetre való személyes igény megtestesítői. Egy festőszakköri kipakolás hangulatát idézik Kiss

Zalavári András • videóinstalláció

Máriás István aka Horror Pista: Nyitott állatkert vegyes technika, 60×30×50 cm

vagy a vakrámáról lefeszített vászon „a valóság lepleként” való értelmezése inkább erőltetetté teszi munkáit.

Antal szabad ég alatt készült képei, melyeket a pillanat

Máriás István, alias Horror Pista változatos anyaggal

élménye inspirált. Bibliai megközelítéssel próbált távo

dolgozik, s a négy fal közé rendeződött markáns doboz

lodni a műfaj hosszú hagyományától, de a fakó színvilág

világa kép és plasztika formájában is feltűnik diploma munkáján. Képregények és gyerekkönyvek világából merít, annak elemeit veszi át disszonáns nosztalgikus attitűddel társítva, melyet a barnás felületek hangsúlyoznak. Zalavári András videómunkái a viszonyítási pont szerepéről szólnak. A játékos, tértorzítós művekben a mozgásban lévő alakok körül minden változásban van, megtapasztalhatóvá téve ezen elméleti játékot. Winkler Viktor profin kivitelezett mozdonyos animációja és a két kap csolódó képe a választási lehetőségeit szimboli zálják, minden egyes lépését a saját életútjával párhuzamba hozva. A végtelenbe futó sínpár az életben való elindulást szimbolizálja. Meglátjuk,

Winkler Viktor • olaj, farost, 75×110 cm

hogy ezen utak hová vezetnek. újművészet 2012 09

11

Német Szilvi 1

MKE – Szobrász diploma Epreskert, 2012. VI. 4–8.; VI. 25–29.

Nem minden diplomamunka címe ismert.

A Hannes Böhringgerrel készült interjút2 olvasom, és he urisztikus örömmel látom beigazolódni azt a megfigyelé semet (szinkronban az idézett szerzővel), amelyet a szob rász diplomákat kiegészítő írásbeli dolgozatok kapcsán véltem szimptomatikusnak: a diákok élénk vonzódását a filozófia iránt, méghozzá a két terület megismerésre, igazságra és lényegre való hasonló irányultsága okán. Habár ezek az írásművek intézményi kötelezettségből születtek, óhatatlanul kiolvashatók belőlük azok a sajá tos, az egyetemi évek alatt kiforrott világmagyarázatok, amelyekkel saját helyzetüket a világban, az „art world”ön belül vagy a kortárs társadalomban értékelik. Kérdé seik olyan mélystruktúrákat forgatnak meg, mint az ar

Sallay Dániel: Százhúsz • márvány, homok, 1500×250×300 cm

chaikus ember, a vallás, a természeti igazság vagy a tár

mi keretén belül értelmezik, élőnek és létezőnek tartva

sadalmi rend. Földényi F. László egyik filmkritikájában3

a Dolog Ürességének Szent Helyét7, melyet alkotása

arra a megállapításra jutott, hogy aki a 21. század elején

ikkal betölthetnek. Ez a szemlélet nemcsak a műtárgy

„továbbra is komolyan veszi azokat a kérdéseket, amik

státuszára, hanem az alkotó közvetítő szerepére, illet

két évezreden át maguktól értetődőek voltak és ehhez

ve a műalkotás instrumentális szerepére is vonatkozik,

naiv és tiszta ártatlansággal közelít, számot kell vetnie az

bár inkább csak szövegben, mintsem a tárgyiasult pro

anakronizmus vádjával”. Most sincs ez másképp.

duktumokban. A kortárs világ összetettsége és inno

Amikor elhatároztam, hogy az elemzést a szellemi muníciók tartományára is kiterjesztem – tehát azokra a forgatókönyvekre is kíváncsi vagyok, amelyek az egyes alkotásokat „framelik”–, nem kalkuláltam ennyi közhel� lyel. Az általános művészetelmélet életképtelensége ter mészetesen szabad utat nyit a művész egyéni elméletal kotásának4, de nem érdektelen, ezt milyen „akadémikus bestsellerek” előterében teszi. Tömegesen Hamvas Bélát5 vagy Molnár V. Józsefet idézni ugyanis több, mint proble matikus, de a bibliai teremtéstörténetig (és tovább nem) vezetett figurativitás-magyarázat mellett sem tudtam csak úgy elmenni. Természetesen a posztmodern totá lisan megengedő mindenféle heterogenitás irányában, mégsem olvasok szívesen tucatjával idézett Tao Te Kinget vagy ősi indiai mondásokat, de pszeudotudományos fej tegetéseket sem Einstein kvantum-elektrodinamikájáról (?). A szellemi konfekció veszélyes vizére evezve a műtár gyak szellemi kontextusa is könnyen konfúzzá válhat, és következésképp devalválódik. Jó még ezt az elején (értsd pályakezdés) tisztázni. A szakdolgozatok elméleti agendái sok helyütt a mű alkotásokat még a benjamini6 auratikus műtárgy fogal Hajas Katinka: Városi vályog • szalmabála, vályog, 3,6×3,2 m


Első forduló Fotók: Berényi Zsuzsa

Az idei év diplomatermése szokatlanul magas számot ütött meg; három évfolyam12 feltorlódása miatt össze sen tizenkilencen diplomáztak. Szokásos módon az Ep reskert különböző műteremházaiban, illetve a szabad ég13 alatt kiállított műalkotások két turnusban rotálód tak, a legjobbak pedig a Best of Diploma kiállításba is továbbfutottak. Feltételezve, hogy a műalkotás eszmei tartalmának kulcsát technikájában találjuk meg14, a közben világpoli tikai szlogenné vált „fenntartható fejlődés” koncepciója lényegéből fakadóan fordul az olyan természetes vagy archaikus anyagok felé, mint a föld, a víz, a vályog, a ter rakotta; de akár a fémhulladék újrahasznosítása is ide sorolható. Sallay Dániel elkerített homokmezőbe ágya zott absztrakt, szeriális objektjei szinte egy kulturális antropológus érdeklődésével beszélnek családról, leszár mazásról, egy tőről fakadásról egy posztapokaliptikus ál lapotban, ahol a technikai ember visszatérni kényszerül a közvetlen természeti tapasztaláshoz. Az anonim – egy adott rendszeren belül végtelenül variálható – tárgyak nem használati tárgyként (hiszen azt mellőzik), csupán Szabó Ottó: Csepel G.E.

jelzőértékükön15 szerepelnek, egy eltemetett esztétizmus

kinetikus szobor, vegyes technika, 180×120×80 cm

archeológiájaként. Sallay Százhúsz című installációja el

vatív találékonysága valahogy nem került lefordításra

nevezésében és céltételezésében is hajaz McCollum Over

az alkotásokban, sőt ez az igény a munkákban épp egy

Ten Thousand Individual Workjére, ahol szintén az akku

antimodernista alapállással találkozik nagyrészt, amen�

muláció, valamint a különbségeken és hasonlóságokon

nyiben a bennük foglalt értékszemlélet többségében a

alapuló identitáskérdés és tömegtermelés áll a fókusz

technológiai fejlődés vagy az urbánus lét ellenében és

ban. A poszt-pop tárgykultúra újbóli manufaktúraigényét

a letűnt korok egysége iránti vággyal nyilatkozik meg:

igazolja vissza az előállítás lelkesült, átszellemült folya

mindez megkapó és tünetértékű egyben.

mata és a tárgyak „saját magukért valósága”, melyek a

8

Azok a műalkotások tehát, amelyek a kor aktuális fo galmi nyelvét nem beszélik – és nem is aspirálnak efelé –, bizonytalanságukban ragaszkodnak a már rég hasznave

kapitalista modell célracionalizmusa és techno-appará tusa ellenében hatnak. Ahogy a feminin „természet” és a maszkulin „kultúra”

hetetlen keretekhez . Ilyen keretet jelent a szobrászati

kölcsönösen kijátszható a másik ellenében, úgy nem tesz

médium fogalma is, amelyet Rosalind Krauss korszak

mást Hajas Katinka szalmából döngölt, ideiglenes vályog

9

alkotó esszéjében már 1978-ban érvényen kívül helye 10

zett, a kategória mindenféle anyagot, formát, technikát, előállítási mechanizmust és koncepciót elnyelő és be fogadó tulajdonsága miatt. Persze az azóta is töretlenül folyó expanzió ellenére a műfaj mégis rehabilitálódni látszik11, és kedvez olyan „revival” jelenségeknek, ame lyek újracitálják a már egyszer megtörténtet. Ezáltal a minimalizmus, a természetművészet, az environment, a monolit figuráció vagy a dematerializáció exhumálá sát végző művészet is lehet ultratrendi, sőt. Habár így manapság minden játékba hozható, az anyagválasztást sok végzős hallgató redukálta a historikus asszociációk kal terhelt fém-fa-kő skálára, kihasználatlanul hagyva az intermedialitás vagy az olyan uralkodó művészeti driftek alkalmazását, mint a kollázs.

Tóth Márton Emil: Rainy Day • vegyes technika, 100×170×80 cm újművészet 2012 09

13

vagy annak populárisabb verzi ójában, a filmben sem, gondol junk akár Gibson Neuromán cára, vagy a Terminátor-sorozat kábált hibrid a low-techre és a kelet-európai barkácskultúrára reflektál, amennyiben annak a 60-as évektől gyártósoron lévő munkarobotjainak egyikét (a táncgépet) választotta egyéni Retkes Máté: A nagy hangzó (részlet) hegesztett vas, 7db-os sorozat, változó méret

értelmezésű újramodellezésre. A fémhulladékból összerakott

építménye sem: az ember fizikai méretei alapján kisza

mű Tarkovszkij Sztalkerének –

bott „egységnyi” anyatermészet centrifugálisan húzza be

a film az elhasználódás léleg

nézőjét, miközben a külső környezeti zajok és látványok

zetelállító dinamikáját viszi

ellen hermetikusan véd. A népi építészet által inspirált

vászonra – hatalmas posztin dusztriális

Németh Csaba • aluminiumöntvény, 170×45×45 cm

ra. A Szabó Ottó által összeesz

szeméttömegéből

is megszülethetett volna. Szabó az eredetmítosz „háttérintézményéül” azonban a Cse pel Műveket választotta; a robot retroesztétikájában pe dig a rendszerváltás előtti világ márkái és formakultúrá ja kelnek új életre. A diplomamunkával vált teljessé Tóth Márton Emil szá razföldi, vízi és légi hadviselést felvonultató triásza17: az együttes miniatürizált tank-, tengeralattjáró- és repü lőgépmodelljei a totális háború mindenhova beférkőző status quo-ját a látványosság és a humor keresztezésével leplezik le. A háborús gépezet instrumentális működését a pszichoanalízis két kedvelt területén: a gyerekkor, il letve a mostani ágy-installációval az álom; tehát a tudat kezdeti fázisa és a tudattalan területén koncipiálja, di menzióváltások beiktatásával. Plank Antal: Legál • vaslemez, 160×210×70 cm

Manapság egy művésznek irányultságától függően más

létesítmény fehérre meszelt belső terével és minimál

szakterületek skilljeit is szükséges beépítenie praxisába,

struktúrájával egy más típusú élményt ígér, melyben a

de ez a fajta „interdiszciplinaritás” nem minden esetben

szubjektív tudat elmerülhet. Az Ina Blom kritikus által

jár együtt produktív eredménnyel. Így az a labilis fizikalis

bevezetett „immersive mode” jól leírja ezt az állapotot: olyan totalitás tapasztalást, melyben minél nagyobb az érzékszerveinkre ható stimulusok mértéke, annál erő sebb az élményhatás16. A kortárs észlelő számára a Ha jas munkájában inherens ingernélküliség a kibillentő, amennyiben a nem-tér előidézte szenzuális impakt szá ma minimálisra csökkent. A biotechnológiai fejlődés hatásmechanizmusait la tolgató diskurzusok a művészek fantáziáját gyakran a poszthumanizmus egyfajta sajátosan elképzelt szimulá ciója felé hajtják. A kiborgok – humanoid gépek, melyek testrészeit részben vagy teljesen elektromechanikai ké szülékek helyettesítik – nem újak a sci-fi irodalomban


Kiss Dániel: Moirák • mészkő, 152×48×225 cm

Első forduló

szoboregyüttes sem Retkes Mátétól, amely a nézőnek sem a formálesztétika, sem az elmélet felől nem ad érdemi megközelíthetőséget. Ennél jóval invenciózusabb és a „korszellem” felé is (végre) kikacsint Plank Antal 3D-s graffiti-reliefje, mely a street art és a szobrászat formaképzési eljárásaiba ka paszkodik. Azzal, hogy a magas művészet felől outsider nek számító szubkultúrát a white cube-ba átlépteti, a ho rizontváltással magát az intézményesülés és az autonó mia fogalmát is revízió alá veszi. Ha már a kategóriák újragondolásáról van szó, a leg klasszikusabb szobortéma, az emberi alak és a port ré több korszak által is kompromittált műfaja tovább ra is ontja a formalizációs variánsokat. Németh Csaba Giacometti-inspirálta nyújtott testű nőalakokat,

precizitással kifara

Toronya Laura: Leülök fölkelni • süttői mészkő, 180x100x50 cm

ta háttérszkript alapján létrehozott, A nagy hangzó című

gott mészkő csigá ja, mely munkák a felületek szenzuális élményértékén kevés sé nyúlnak túl. Varga Sándor fából fara gott Feltörő mozgása egy rosszul felfogott folklorizmus irányába tájékozódik, Balogh Krisztián fotódoku mentáció formájában kiállított kunszent miklósi land art mun kája, az „ilyet láttunk

Kiss Dániel pedig háromszög-kompozícióba rendezett

már” érzetével hagy

mészkő torzókat (Moirák) produkált. Toronya Laura

kielégületlenül.

síremlékszobrászati allúziókat keltő kontemplatív ülő

Gergely-Farmos Lilla forrasztott rézdrót „térmodulá

nőalakja sem feltétlenül a progresszió felől közelít tár

tora”, Dóra Emese tranzit helyekre fókuszáló fémszövet

gyához. Szabó Zoltán Tükörkonstrukciója egzisztenciális

installációja, illetve Torgyik Katalin szegecselt mono

kérdésekre igyekszik válaszokat adni, amennyiben az

króm falhímzése is helyspecifikusan számol a vonatkozó

eszköztelenül megjelenített életnagyságú figura elide

építészeti térrel; munkáik vonalassága és szofisztikált felfogása akaratlanul is gender-olvasatot hív elő, a kézi hímzés esetében a tradíció által hitelesítetten. Ha a modernitás lieblingje a festészet volt, a térben meg jelenő volumenek elszaporo dásának a posztállapot ked vez, előtérbe helyezve a relá ciókkal való helyzetteremtést. Ilyesmire törekszik. Major Janka Öböl című installáció ja ortodox módon a festészet médiumához kötött tájképi gesztve prezentálja. A MKE-t több kritika18 is el

Szabó Zoltán: Tükörkonstrukció • vegyes technika, 190×70×60 cm

parentálta az alapvetően még

genedésében és individuális magányában reprezentált.

akadémikus sémákat őrző,

A sötétített üvegben tükröződő én testetlen képe mö

zárt diszciplináris egységekben

gött masszívan álló általános másik interpretációjában

egzisztáló oktatási struktúrája

azonban a mű szerzője erősen hátramarad, amennyiben

miatt. A diákok nyugati egyete

egymást kölcsönösen kizáró, heterogén vallási és kele

meken töltött Erasmus ösztön

ti filozófiai teorémákat használ támaszul. Melkovics Ta-

díj-beszámolóikban gyakran

más sárgarézből profilozott, az arc erővonalaira redukált

kiemelik azt az eltérő munka

maszkját kerekes fakonstrukció hordozza, az így kön�

szervezésű, médiumfüggetle

nyen mobilizálható szobor kvázi bútorként tologatható.

nebb, legalábbis az egyes mű

Az anyagi késztetésből indult ki Magyari Balázs körkörös hegesztett vas munkája, valamint Portolani Gina klinikai

fajok műhelyproblémáin túl

Melkovics Tamás • fenyőfa és sárgaréz, 70×210×70 cm

témát felszeletelve és felfüg

mutató szemléleti modellt, újművészet 2012 09

15

Magyari Balázs • hegesztett vas, 77×70×100 cm

Portolani Gina • mészkő, 35×150 cm

Balogh Krisztián: Világfa, Kunszentmiklós • föld, víz, 10 m átmérő

Gergely-Farnos Lilla: Neander • forrasztott rézdrót, 26 nm etlen prófétája. Lars von Trier: Hullámtörés, Filmvilág 1997/ november

löz. Ahogy a kor hívószavaként működő „anything goes”

http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=1683

már rég végtelenné tágította a határokat, e pluralizmus

4

akár feszélyező vizén a médium és annak történetisége is

zata – tíz év után. Budapest, Atlantisz, 2006, 30

lehet egy kapaszkodó, de ez az affinitás csak akkor véd

5

Varga Sándor: Feltörő mozgás • kőris, bükk, tölgyfa, 265×140×28 cm

amit a hazai mestercentrikus szisztéma egyelőre nélkü

Olyan műveinek a kizárólagos és kritikátlan hivatkozására utalok, mint

hető, ha az erről folyó

például a Tabula smaragdina – Mágia szútra (Médio Kiadó)

diszkurzív térbe19 is

6

kompatibilisen becsa

korában. In: Benjamin, Walter: Kommentár és Prófécia. Gondolat,

tornázható. Jegyzet: 1

Hegel írta a Szellem

Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság

Budapest, 1969 7

Slavoj Zizek: A törékeny abszolútum. Avagy miért érdemes harcolni a

keresztény örökségért? Typotex, Budapest, 2011, 53-56 8

Az avantgárd halála óta az új fogalma referenciavesztett, így már csak

fenomenológiájában, hogy a

innovációkról beszélhetünk.

„szellem nem más, mint

9

egy csont”. A két ellentétes

művészetfogalom. Kortárs frankofón művészetelmélet. Kijárat Kiadó,

entitás egymásra vonat

Budapest, 2001

koztatása, a megjelenés és

10

az esszencia dialektikája

Enigma, 20-21; 1999/96-105; Krauss, Rosalind E.: The originality of the avant-

az, ami ezen írás csapá

garde and other modernist myths.

sirányát adja.

11

2

Ami az életet élhetővé

Házas Nikoletta: Művészet ez még? Előszó a válogatáshoz. In: Változó

Krauss, Rosalind E.: A szobrászat kiterjesztett tere. Ford. Beck András.

Legalábbis a médium aktuális létállapotaként definiálódott Johanna

Burton által. Vitamin 3D – New Perspectives in Sculpture and Installation.

teszi. Hans Böhringerrel

Phaidon Press, 2009

beszélget Ronald Berg, Bal-

12

kon, 2009/5

2012-ben diplomázva.

Földényi F. László: A lehet

3


Hans Belting: A művészettörténet vége. Az első kiadás újragondolt válto

Tehát volt aki öt, hat vagy hét év alatt teljesítette az egyetemi penzumot

Kitéve magukat a különböző tanszékek konfliktusterhes viszonyainak,

13

Dóra Emese: Helyképzési kísérlet • fémszövet, installáció, 20db 100x50x40 cm

Első forduló

Major Janka: Öböl • festett fa, 40×250×300 cm

Torgyik Katalin • falhímzés (részlet), 400×500×1 cm lásd Index Link a művészet helyszínei 2011/november 14

Th. W. Adorno: Versuch über Wagner (Knaur, 54), München/Zürich,

1964, 13

A sorozat első két darabját Tóth a 22-es óvoda kiállításán állította ki (Par

17

thenon-Fríz Terem, MKE, 2011. november) 18

Jean Baudrillard: A tárgyak rendszere. Gondolat Kiadó, Budapest,

Pl. Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a

15

kilencvenes években (Praesens, Budapest, 2005) kötetének a hazai

1987http://hocinesze.blog.hu/2010/08/04/a_targyak_rendszere_

intézményi környezetet vizsgáló fejezetében egy 19. századi reminisz

onretro7,5Thames&Hudson, 2003 16

Oliveira, N. de, Oxley N. & Petry M. 2003. Escape, In: Installation

cenciának titulálta. 19

Ahogy Szoboszlai János fogalmazott, „egy médium aktualitását a

Art in the New Millenium: The Empire of Senses. London/New York:

maga korában akkor találja meg, amikor a művészek azt indokolni

Thames&Hudson, 2003

tudják” Szoboszlai János: Árnyék a falon, 2002, www.ica-d.hu

Debreceni Boglárka

MKE – Tervező- és képgrafika diploma Barcsay Terem, 2012. VI. 5--8.; VI. 12--16.

Az idei tanév végzős grafikusainak munkáira jellemző a

lenségeket, ember és táji vagy épített környezet viszonyát,

sokszínűség, az ötletesség. A képgrafikusok és a terve

megtalálják a társművészetek közötti kapcsolódási pon

zőgrafikusok komplex együtteseket, sorozatokat hoztak

tokat. Ez utóbbira jó példa, hogy a tizenöt tervezőgrafikus

létre, műveik hűen tükrözik az alkotók személyiségét, leg

közül öten választották a könyvtervezést.

több esetben a Képzőművészeti Egyetemen eltöltött évek

Szabó Márton fontosnak tartja a fiatal nemzedék

összefoglalásának tekinthetők. Tisztában vannak közvetítő

környezettudatos nevelését, ezért találta ki gyakorlott

szerepükkel, érzékeny szemmel vizsgálják a társadalmi je

„estimesélőként” a Kukafabula könyvsorozatot. Mesehő újművészet 2012 09

17

Fotók: Berényi Zsuzsa

Szabó Márton: Borító, Kukafabula • mesekönyvsorozat

sei állatok, karaktereit a szelektíven gyűjtött háztartási

zenekar énekes-dalszö

hulladékban megtalálható konzervdobozokból, kupa

vegírójaként, és grafikai

kokból, papírzacskókból stb. formázta meg. A játékos

lag is lefedi 2004-től kez

kedvűek színezhettek, rajzolhattak „újrahasznosított”,

dődően azt a korszakát.

gyerekszoba-berendezést imitáló, papírdobozokból emelt

A belső terem egyik sar

„szemétdombján”.

kában berendezett ente

Pinke Csabának is sikerült tökéletes összhangot teremte

riőrje – a kopott, csíkos

Pinke Csaba: Bolondok lantja • enteriőr

nie, szövegei és képei szorosan összefonódnak. A Bolondok

retro fotel, a piszkos, virágmintás, fakó szőnyeg, a matri

lantja személyiségének színes lenyomata, létezésének leké

cás hokedli-asztal, az üveg hamutartó, a behorpadt sörös-

pezése, a magyar underground pop szubkultúra történeté

doboz és a falon megjelenő plakátrengeteg – tökéletesen

ről szól, melynek aktív részese volt a budapesti Witkin punk-

közvetítette a „rockpince” fílinget, diszkréten párologtatva a foglaltházak enyhe dohszagát. A magyar beatkorszak meghatározó, illetve kevésbé ismert alakjai, dalai kaptak helyet Horváth Tímea Zöld fények, piros madarak című kétkötetes munkájában. A nemzeti jelleget hangsúlyozza színválasztásával és a ma dármotívum következetes szerepeltetésével, ez utóbbi a beatzenében, ahogyan a népzenében, népművészetben is, sűrűn megjelenik. Az adatokat nem változtatja digi tális jelekké, ami könnyen az eltérő értékrendek közötti határvonalak elmosódásához vezethetne. Anyagválasz tása nem szokványos, áttetsző pauszpapírt használ. A

Filkor Gábor: Rubik Múzeum • plakátok


Horváth Tímea: Zöld fények, piros madarak • könyv

Első forduló

Pattantyús Márton Flórián: Jorge Louis Borges a bábeli tabletben digitális, interaktív könyv, android operációs rendszer

kötetekhez CD-melléklet tartozik, de lemezborítót és plakátot is tervezett. Filkor Gábor képeskönyve kilenc magyar feltaláló egy-egy világhírű találmányát népszerűsíti. A válogatás saját szelekciója, a különböző korszakok sokszínűségére hívja fel a figyelmet. A 3D-s könyv és a reklámfilm, ami bemutatja a kötetet, a találmányokat, a Magyar Feltalálók Múzeuma

Tiszka Annamária: LANX 3.1. 8db plakát, digitális print, 70×100 cm, 1db tárgyinstalláció, plexi, 45,5×50,5 cm

Prell Norbert saját, alternatívákkal együtt körülbelül 200

számára készült. Az oldalakon az adott tárgyak funkciói-

karaktert tartalmazó betűtípusát tervezte meg, logójából

hoz kapcsolódóan változnak a képek, pacát hagy a töltő-

vezetve le a formát. Évek óta szükségét érezte egy saját

toll, leapad az üvegben a szódavíz, meggyullad a gyufa.

betűtípusnak, ami egyfajta „arculatnak” tekinthető, a

Pattantyús Márton Flórián klasszikus szemlélettel közelít

grafikus védjegye lehet. Nyolc plakátja a munka nagyságát

a modern kor igényeihez, úgy gondolja, azért, mert valaki

mutatja, a tervezés különböző fázisait. Az egyiken egy idé-

e-bookot vásárol, nem kell lemondania arról a vizuális

zet szerepel, ami jelmondata is lehetne: the truth is rarely

élményről, amit egy szép könyv kézbevétele adhat a szá-

pure and never simple.

mára: A tükör és a maszk című, válogatott elbeszéléseket

Tiszka Annamária témája a strukturális szerkezet, az

tartalmazó Borges-kötet Homoktövis című novellájához ké-

érdekli, hogyan adnak ki a vonalak egy olyan dimenziós

szített tablet-applikációt. Választása kitűnőnek bizonyult,

teret, ami egyben strukturális is. A LANX3.1 logotípia. A

az állandóan változó, kezdet és vég nélküli, újabb és újabb

karaktereket A-tól Z-ig kidolgozta, ez alapján bármilyen,

fejezetekkel bővülő, az egész univerzumot szimbolizáló

logikájának megfelelő rendszert ki tud alakítani. Vizsga-

könyv eszméjének megjelenítése számtalan lehetőséget kínált számára, hogy kibontakoztassa fantáziáját, rendszere mégis átlátható maradt.

Prell Norbert: A betűtervezés • 8 db plakát

Novák Hanga: Képes-kotta • leporellókönyv, 20 x 29 cm, 24 oldal, 13 perces videómelléklet, keménykötött mappa, plakát 2db


19

Papp Viktória: Photon Fotótörténeti Múzeum • arculatterv, plakát Szántó Míra Judit: Ritmo Graph 13db 70×100 cm-es plakát, vektorgrafika, fémgőzölt B1-es ívek, UV digit

munkái betonkeretekre és márványtáblákra emlékeztető

CD-borítókat, videókat, kottatartó mappát, füzetet. Zon

Chopin-, Debussy-, Chet Baker- és Joe Pass-plakátok, digi

goraművészeket, profi táncosokat kért fel, hogy mozgá

tális printek. Betűi nehezen felismerhetők, de véleménye

sukkal, játékukkal közvetítsék a zenében rejlő érzelmi

szerint az üzenet ténye a fontos, nem a tartalma.

tartalmakat, erőt. A táncosok testfestését ő készítette,

Novák Hanga vizsgamunkája volt a legkomplexebb.

és fotóiból is kitűnik, hogy érdekli a színházi világ. Fon

Kurtág György Játékok zongorára című improvizatív so

tosnak tartja az összművészeti projekteket, a promóciós

rozatához tervezett kottákat, melyek azok számára is

tevékenységet, a nézőkkel való interakciót, a tipográfiát.

kifejezők, akik nem ismerik a hangjegyeket, plakátokat,

Szántó Míra Judit arra volt kíváncsi, hogyan lehet szem léltetni a ritmust és az időt. Táncperformanszokat fényké pezett, majd kiválasztotta azokat a mozdulatokat, melyek segítségével ábrázolta az emberi élet szakaszait, a körfor gást. A tizenkét nyomatot speciális nyomtatási technikával hozta létre, és különleges, elegáns, metálos hatást ért el. Erős fény hatására formái kiemelkednek a síkból, ezáltal életre kelnek a mozdulatok. Papp Viktória egy kitalált fotótörténeti múzeum, a Photon arculatát álmodta meg. A logóhoz nem akart elcsépelt jelképeket felhasználni, sötét térbe nyíló ajtón keresztül beszivárgó sűrű, feloszló fényt jelenített meg. Emellett névjegykártyát, borítékot, levélpapírt, homlok zati tervet mutatott be. Az intézmény fiktív kiállítása a camera obscura történetét mutatja be, s plakátjain gyu fásdobozból kialakított lyukkamerájával készített varázs latos képei láthatók. Oláh Gábor a Galéria Lénia arculattervével rukkolt elő. A műteremházban, ahol mintegy ötven éve folyik alkotó munka, és az állandó, a Túry–Kádár-művészcsaládot be mutató kiállítás mellett időszaki kiállításokat rendeznek, teázót is kialakítottak. A hely legfőbb vonzereje a kellemes ház, az idilli környezet, éppen ezért a logó formáját talá lóan az épületé ihlette, az arculat domináns színe pedig a

Oláh Gábor: Galéria Lénia • arculat, 100×70 cm


téglaárnyalatokat hangsúlyozó vörös mellett a zöld.

Első forduló

Nagy Áron András: Rizmajer sörgyárak arculata • plakát, 70×100 cm

Juhász Gabriella számára

Juhász Gabriella: Schnee Berg • borcsalád-látványterv

meghatározó élmény a borfo gyasztás, és szerette volna saját személyiségét is megjeleníteni a vizsgamunkájában, ezért válasz totta a borcsomagolást. Nem a borok tulajdonságaiból, vagy egy adott pincészet jellegéből indult ki tehát a tervezés során, hanem „játékos” sorozatot álmodott meg, bohémeknek, a Hófehérke és a hét törpe című mese mintá jára. A borok címkéin, a plakáto kon, a borfajtákat bemutató is mertetőfüzetekben feltűnő dévaj manók különböző érzelmeket közvetítenek, hogy mindenki megtalálja a neki szimpatikus, hozzá legközelebb álló figurát. Petrovics Miklós magyar diplomáciai ajándékokhoz ké szített csomagolásterveket. Korábban nem volt egységes elképzelés arra vonatkozóan, hogy milyen formában adják át a hungaricumokat a külföldi vendégeknek. Munkája a Keresztszemes evolúció címet kapta, mivel a magyar népművészetből vett át motívumokat, a keresztszemes hímzés „x”-ét és a tulipánt. Új logika mentén, a részletek ből kiindulva naprakész dolgot hozott létre, egy teljesen modern, elegáns, vállalható csomagolástervet, amiben rengeteg további felhasználási mód rejlik még. Animációja a munkafolyamat fázisait szemléltette, és egy faragott fa Rubikkocka-tartó is elkészült a bemutatóra.

Petrovics Miklós: Keresztszemes evolúció – Magyar diplomáciai ajándékok • plakát, csomagolás, díszpárna

Nagy Áron András a Rizmajer sörhöz tervezett arcula tot, annak ellenére, hogy tudja, egy ilyen fiatal márkánál

Kovács Olivér Artúr: Noise • szitanyomat, 7×100 cm, 12 db


21

nem lehetséges arculatfris sítés, hiszen, mielőtt egy termék létezése beivódik a köztudatba, nem célszerű új megjelenést biztosítani neki. A dobozos és üveges, tetszetős csomagolás mel lett a plakát és a felhasz nálási terület látványát is prezentálta. Megtartotta a sörök esetében hagyomá nyosnak mondható zöld-

Dani Boglárka: Új fajok nyomában – titkok a mélyből • kísérleti grafika

fehér-piros színkombinációt, s a formák, a logó és a fel iratozás területén sem hozott újat. Kovács Olivér Artúr tizenkét részből álló

Aranyi Flóra Transszexualitás transzparensen című toleran ciaplakátjaival az előítéletes gondolkodás ellen lép fel, a tár sadalom azon tagjait próbálja elfogadtatni, akik az ellenkező

szitanyomatsorozata jobban illett volna a képgrafikusok

nemhez tartozónak érzik magukat, lelki, fizikai és szociológiai

vizsgamunkái közé. A korszellemet próbálja megragadni,

problémák bemutatására vállalkozik. Köztes megoldást sze

témái – pl. háború, energia, olaj – globálpolitikaiak, s a

retett volna találni a „szárazabb” tervezőgrafika és a művészi

propagandaplakátok inspirálták, ez tükröződik színhasz

megfogalmazás között. Két nagyméretű, megindító, férfi és

nálatán. Egész történeteket mesél el, gyors információ

női torzót ábrázoló vászonprintjén a lélek próbál kitörni és

átadásról alkotott elképzelése, egyértelmű közlésre való

átugrani korpuszából, börtönéből egy másik, hozzá illő testbe.

törekvése azonban nem teljesülhetett.

A tervezőgrafikusok bemutatkozása után került sor a képgrafikusok diplomavédésére. Megállapítható, hogy ezen a szakirányon is évről évre növekszik az installációk száma. Közülük is foglalkoztak néhányan kiadványterve zéssel. Mészáros Anna François Villon Faludy György által lefordított, átköltött balladáinak megjelenését leporelló formátumban képzelte el. Az ún. „Villon-per” mint irodal mi vita és a hatalom általi megbélyegzés kérdései izgatták. Beron Katalin tibeti meséket illusztrált. Tusrajzok alapján készített szitanyomatokat állított ki, de az általa szerkesz tett kötetben színes képek is szerepelnek. A rövid történe tekhez kapcsolódó állat- és emberalakjai a kínai szocreál világát idézik meg; mind vizuális megjelenésükben, mind hangulatukban szöges ellentétben állnak a keretdekorá ciókkal, iniciálékkal és záróelemekkel, melyekhez neves épületek díszítményeinek mintázatát használta fel, vagy az adott kultúrára jellemző egyéb motívumokat.

Aranyi Flóra: Transzszexualitás a transzparensen, Lélekvesztő testbörtön • vászonprint, 150×150 cm

Dani Boglárka hat részből álló, mélytengeri, kitalált lé nyeket bemutató leporellósorozata a legsikerültebb ebben

Mészáros Anna: Züllött árnyak, Villon balladák Faludy György átköltésében • szitanyomat, 1200x84 cm


Első forduló

Molnár Zsolt: Feldolgozás alatt (részlet) • fametszet, 70×100 cm darabonként

a kategóriában. Célja, hogy felkeltse a figyelmet egy csodá kat rejtő, feltérképezetlen, sérülékeny világ iránt, melyről

Bíró Botond: Maradék • 6db 50×65 cm-es litográfia

keveset tudunk. Kiugró, dekoratív formái világítanak a

szárlását, az agresszív halált mutatja be. Elgondolásá

sötétben, mint a fluoreszkáló mélytengeri lények.

nak középpontjában a fogyasztás, a tömegtermelés áll.

Bíró Botond három éve ábrázol olyan hibrid lényeket,

Rámutat a vadász és a hentes, a gerendaház (erdészlak)

melyek az ámbráscetek formajegyeivel rendelkeznek.

és a csempeház (vágóhíd), a természetes és a művi

Egymásra nyomott formái egymás maradékait hordoz

környezet közötti különbségekre. Látszólag ugyanaz

zák. Vizuálisan és formálisan is érdekes antropomorf lénynek tartja a cetet szerinte, bizonyos szempontból a fosszíliák világához köthető, így némiképpen kapcsolódik a kőzetekhez, múltunkhoz, a litográf kővel rokonítható. Molnár Zsolt magas esztétikai minőséget hordozó fametszetsorozata, a Feldolgozás alatt, az állatok lemé

Beron Katalin: Tibeti mesék (részlet) • 27db 35×35 cm-es nyomat

Járay Katalin: Kisállattemető • installáció


23

ez az élet rendje, anélkül, hogy mázsás súlyokat helyezne ránk. Gyermek kora brutális élményeit medalionokba zárja, dús keretezésben jelennek Márfai Olga: Tantomorfózis I-V. (részlet)

meg a rettegett, gyilkos tárgyak, a mosógép, ami megölte a gekkót, a fotel, amiben a húsvéti kacsa egy véletlen baleset követ keztében örök nyugalomra talált. Képaláírásainak előzményei a 19. századi tréfás sírfeliratok, kisplasz tikája a Mennyországról alkotott képünket jeleníti meg. A fekete szalagokkal Pencz Anna: Elektrobotanika • szitanyomat, 100×70 cm

történik mindkét közegben, de a vadász szükségből öl, tiszteli a vadat és megküzd vele, érte, a hentes viszont

átkötött gyertyák a meg

nyugtató rítusok, az emlékezés kellékei. Márfai Olga a tárgyak átalakulásával foglalkozik. Le

rutincselekedeteket hajt végre, az üzemekben monoton

fotózza, előhívja, digitalizálja azokat, szitanyomatokat

tömegtermelés folyik.

készít. Az állandónak gondolt dolgok megcsonkulnak,

Járay Katalin témája a szeretett lény halála, amelyben

valami máshoz kapcsolódnak, újabb és újabb élmények

az élőkben lejátszódó lelki folyamatokat analizálja. Vegyes

kel, jelentésrétegekkel telítődnek, miközben a kép folya

technikával készült Kisállattemetője természetesnek mutat

matosan alakul, olyanná válik, mint egy titkosírás.

ja a pusztulást, képes elfogadtatni, hogy meghalunk, mert

Pencz Anna Elektrobotanikája sem előre eltervezett folya mat végterméke, a képek itt is folyamatosan alakították önmagukat, többszörös leképezés során váltak azzá, amik. A háztartásban talált tárgyak, apróságok, befőttes gumik, kábelek, préselt növények olykor más eszközök alakját öltik magukra, máskor csak szabálytalanul kanyarognak, hangsú lyossá téve a formát, a kócos körvonalakat. Pügmalión alakja azé a férfié, aki hisz abban, amit lét rehoz, bízik a tudásában, a szerelemben. Kemenes Róbert

Kemenes Róbert: Pügmalion élettér • installáció


Barasevich Klára: Járda-verzum • színes fotó, litográfia

Első forduló

Burucs Szabolcs: Az Idő-Vas-foga(lom) • vas, gipsz

Koós Gábor: Torony I-III.

Pálmai Tamás: Passzív körforgás • videóinstalláció

installációja, a Pügmalión élettér, egyfajta iránytű, hogy racio

anyaghatás ennyire konkrét érzékeltetése azonban nem

nálisan és emocionálisan jobban tájékozódjunk az életben, az

volt szerencsés, a kompozíciók szétesését, a látvány hatá

épített világban, a természetben, az átalakuló tárgyak között.

sának gyengítését eredményezte.

Fekete, kör alakú sátrának belsejébe rejtett panorámaképe

Szigeti Árpádot az utca, a járókelők szemmel tartása

rákényszeríti nézőit arra, hogy megálljanak, körbenézzenek és

izgatja, az, hogy a megfigyelés különböző formáit ter

elgondolkozzanak, merre induljanak, hogy könnyebben megta

mészetesnek vesszük. Megkereste, majd egy térképen

lálják a test-lélek-szellem egyensúlyát.

elhelyezte az összes térfigyelő kamerát Budapest belvá

Barasevich Klára az úttestet litografálja, melynek során az

rosában, séta közben inkognitóban ő maga is személyte

illékony, tünékeny dolgok megjelenítésétől eljut az anyaggal

len, dokumentatív fénykép- és filmfelvételeket készített.

való játék eredményeihez, kiaknázza a csiszolás révén létrejövő anyaghiba szépségeit, érdekességeit. A járdát a tágas univerzum leképezésének tartja, a rút fogalmát esztétikai kategóriaként emeli be a művészetbe. Tudatosan komponálja képeit, a min dennapit más szférába helyezi, míg a kiállított járdalapok és litográf kövek a Járda-verzum nyers valóságát mutatják. Koós Gábort ösztöndíjasként az új, nagyvárosi környezet inspirálta. Először montázsnaplót készített a személyek és a helyszínek lenyomataival, rögzítette élményeit, benyomása it. Az épületek vizsgálata során a monumentális tornyokhoz vonzódott leginkább. Installációját, a hatalmas méretű, ko moly, aprólékos gonddal létrehozott fametszeteket, nyomó dúcokat nézve a szemlélő azonossá tud válni művével, majd eltűnik a képben, a metropolisz múlttal terhes jelenében, az archaikus templomtornyok, a forma egyszerűsítésével létre jövő modern felhőkarcolók között. Burucs Szabolcsot is az épített környezet szépsége nyű gözte le, a régi, rozsdás korlátok, kopott falak némán elsut togott történetei. Az Idő-Vas-foga(lom) formáit továbbépítő korrodált keretei próbálták kiterjeszteni a motívumokat, az

Szigeti Árpád: Megfigyelők megfigyelése installáció, 6 db fénykép, térkép, poszter, videó


25

Szabó Ákos: Bright Madonnas (részlet) • alumaratás, 140×100 cm, 6 db

Szabó Kristóf: In illo tempore • egyedi rajz, sátor

Elgondolása kiváló, de sajnos nem aknázta ki a témában

tökéletesre fejlesztette, hatalmas fakeresztje, olajos hordóra

rejlő lehetőségeket.

fektetett rajztáblája és festőkészlete, a mindennapi kereszt

Pálmai Tamás videóinstallációja a várakozás stációit mutatja be, a limináris állapotot, a passzív időt. Mindig várunk valamire – a várakozás időtartama olykor behatárolt, máskor ismeretlen.

halál, a pusztítás, az alkotás szimbólumainak felsorakoztatá sa azonban lerontotta képeinek hatását. Szabó Kristóf installációja még konkrétabban kötődik

Pótcselekedeteket végzünk, hogy gyorsítsuk az idő múlását.

az archaikus kultúrák világfelfogásához. Témája a körfor

Műgonddal megrajzolt, „elhasznált” sötét tere az ismeretlen,

gás: a teremtéstörténet, az ember, a hit. Az általa kiala

precízen elhelyezett éles fényfoltjai a változások jelölői. A hang

kított szent tér közepén lévő aranyozott oszlop világten

súlyosan megjelenő, újrahasznosítható italos doboz az ismét

gely, összekötő kapocs ég és föld között. A sátor funkci

lődésre, az átalakulásra utal. Történetfolyama képregényként is

ója, hogy kizárja a külvilágot, a néző figyelme ezáltal az

olvasható, a videóinstallációhoz hangsáv is tartozik.

expresszív vonalvezetésű egyedi rajzokra koncentrálódik.

Szabó Ákos installációja, a Macta est, nem sikerült jól. Sza

Szabó Ákos nem fél kimondani, hogy az ikonoknak nem

bó a művészi munka, az ima és az áldozati szertartás között

csak szakrális értelmezése lehet. Mára megváltozott a szere

szeretett volna párhuzamot vonni, kihangsúlyozva a művész

pük, de a mi kultúránkban eredetileg sem volt vallási funk

közvetítő szerepét, megjelenítve az alkotó hitét és félelmeit.

ciójuk, nem tekinthetők használati tárgyaknak. Mindegyik grafikája és dúca egy létező Madonna-kép átirata, megtartja

tudással rendelkezik,

az alakok körvonalait és az underground, főként a tetováló

az akvarelltechnikát

kultúra motívumkincsivel tölti ki a formát.

Szabó Ákos: Macta est • akvarell installáció, 190×300 cm

Hihetetlen technikai

Gintner Csilla: Teljesség • installáció


Első forduló

Dér Adrienn ikonikus figurái a mindennapi élet szerep lői, anyák, modellek, hősnők, reklámfigurák, jelenlétük befolyásolja a kislányok gondolkodásmódját, megha tározza, milyen példaképeket választanak maguknak. Az állatattribútumok szereplői jellemvonásait tükrözik. Kísérleti grafikái vérbeli „csajos munkák”, előképei a régi fényképek, a hímzett falvédők. Gintner Csilla más módon vizsgálja, miből épül fel a személyiség. Társadalmi, kulturális, perszonális hatások érnek, formálnak bennünket, a transzformációban fon tos szerepet játszanak a lelki folyamatok. A teljességre törekszünk, de test és lélek sokszor kerül konfliktusba egymással, a lelki történések kivetülnek testi mivoltunkra, személyiségünk széttöredezik. A gézre nyomott grafikák a töredezettséget mutatják, részrajzok. A finom kézimunka és a ritka szövésű anyag fátyolhatást eredményez, ami a törékenységet, sebezhetőséget jelzi. Az installáció mar káns részlete egy asztal, üveglapja női korpuszt takar, felette diszkrét karcnyomok láthatók, mintha víz alatt lenne. Bár átalakulása alig észrevehető, az eredmény lát Dér Adrienn: Role Models (részlet) lámpaernyő, 5db 120×90 cm-es papír, színes ceruza, 5 db

ványos. Az útkeresők, ha igazán akarják, megtalálják az egységet, a teljességhez vezető utat.

Vass Norbert

MKE – Intermédia diploma Barcsay Terem, 2012. VI. 19–21.

Emlékek és emlékművek, lakhelyek és költözések, alaku

összességében nyugodt képeken egykedvű, idős asszony

lás és átalakíthatóság, ábránd és illúziótlanság. Szavak és

tüsténkedik. Előbb a párkányokat, aztán a kerengő rácsait

képek, hangok alig. A Magyar Képzőművészeti Egyetem

tisztogatja. Őt látjuk, viszont a leskelődő narrátor gon

Barcsay Termében egy halk, őszinte évfolyam mutat

dolatait halljuk. A szépirodalmi igényességgel megfogal

kozott be. Az Intermédia tanszék végzősei javarészt az

mazott szöveg a szembenézés stációit veszi sorra. A (rá)

elmúlt öt évben megélt örömeiket, csalódásaikat, képzés

ébredést, aztán az indulás és a kudarcok utáni talpraállás

sel kapcsolatos várakozásaikat, illetve kritikájukat fogal

nehézségeit. A textus néhol keserű (ön)iróniával, másutt

mazták diplomamunkájukba.

bájosan kérdezve, biztatva, vagy számonkérőn szól. A gon

Mi történik vajon nap közben egy pesti bérház folyosó

dolataiba feledkezett – úgy képzelem: maga elé révedő,

ján? Neszek, zajok hallatszanak ugyan, de – gondolhat

a gangot bámuló – beszélő, valamint a szemközti lakás

nánk – jószerivel több sem ennél. Tillmann Adél Hanna Az

monomániás tisztogatója között balladisztikus, telepati

üvegről visszapattanó gondolatok című videója arról szól,

kusnak tetsző, néma párbeszéd kezdődik. E dialógust kép

mennyi egyéb rejlik az áldott nem-történésben, bódult

és hang finom montázsa is kifejezi. A serénykedőnek és az

bambaságban. A film afféle homeopatikus öntisztítás.

ábrándozónak is az ablaknál, az ablakkal van dolga ugyan

A lakásból, ablakon keresztül fényképezett, itt-ott kissé

is. Kint és bent problémájával birkóznak. Egyikük kint (a

torz – annyira csak, amennyire az ablaküveg torzít –, ám

folyosón), a másik bent (az ablak mögött). A fizikai és a újművészet 2012 09

27

Tillmann Adél Hanna: Az üvegről visszapattanó gondolatok • videóesszé

Fotók: Berényi Zsuzsa

Csüllög András: Kordonbicikli • vas, acél

szellemi értelemben

önjáróvá változtatni a blokádok kellékét. Groteszk, de

vett „tisztán- látást”

működő. A Kordonbicikli a kiállítótér hangsúlyos eleme,

metaforikus vi

igazi terepe azonban az utca. Könnyen lehet, hogy a köz

szonyba kapcsolja a videó. Hasonlítottá és hasonlóvá

lekedésre is alkalmas objekt már a tárlatra szállítás során

teszi. Az ablakhoz közel leszúrt kamera mozdulatlan,

számos megmosolyogtató félreértést idézett elő. Érdekes

csendes tanúja csak a meditatív gondolatátvitelnek.

és érdemes volna ezeket is dokumentálni.

Csüllög András humoros, egy-egy gegre épülő, kommen

Bada Emőke Majohunbo Itt, ott, emitt, amott című alko

tár nélküli videóin ugyancsak néma társ, az archiválás

tása szortíroz, archiválást szimulál, rekonstrukciót kísérel

kelléke csupán a felvevő. Csüllögöt elsősorban az áthe

meg. Az identitás-installáció sarokpontjait dobozok alkot

lyezés gesztusa, a közterek s általuk a magántörténelmek

ják. Mindegyikben lila neonfény pislákol. Azt a négy várost

újrafogalmazásának lehetősége foglalkoztatja. Az átírás,

jelölhetik, ahol az alkotó az utóbbi öt év során lakott.

mely egyszersmind újrakezdést, új origót ígér. Épp ezért

A dobozokat ősi mintákra emlékeztető, apró post-

cipeli tán a Duna felé a 0 kilométerkövet, ezért rakja

itekből kirakott, gyökérzetre is hasonlító szabálytalan

odébb az Ötvenhatosok terén álló emlékmű egyik hasáb

csápok veszik körül. Az adott helyszínhez kapcsolódó

ját, vagy ezért viszi magával a tallini Russalka-emlékmű

emlékeket jelentik talán, sajátos összegzését, kvázi em

keresztjét. Csüllög filmjei az épített környezethez, az

lékművét adva így az elmúlt évek utazásainak. Az ins

utcához kötődnek. Kordonbicikli című munkáját szintúgy

tallációról eszünkbe juthat egy sötétkamra is, így akár

áthatja a videókra is jellemző tér(de)formáló szándék.

az élmények újraélésének, újbóli előhívásának, netán

Igazán groteszk ötlet éppen a kordont – amihez amúgy

a gyökerek keresésének mágikus terepét, szentélyét is

az átjárhatatlanság fogalma tapad – járművé alakítani,

megjelenítheti a monumentum.

Bada Emőke Majohunbo: Itt, ott, emitt, amott • térinstalláció


Szentpétery Annamária: Könyv • vegyes technika

Első forduló

Bessenyei Katalin: Gutenberg tornaterme • installáció

Szentpétery Annamária Könyv című munkája szintúgy

Ruszty László: A művészeti akadémia mértékegysége • installáció

gott monolitikus térelemből rajztáblával, művészeti fo

emlékmű, noha nem képekből, relikviákból, hanem sza

lyóiratokkal, székkel, paddal, modellel felszerelt otthonos

vakból épített, szavakba öntött. Szentpétery egy szuggesz

fészek készült. A kompakt kapszula és a belőle kibomló,

tív, személyes hangú, lüktető szövegű füzetbe – Az interen

rozzant albérleti szobára emlékeztető stilizált műterem

is túl a címe – írta össze elmúlt öt esztendejének tapasz

lakás egymásba alakíthatósága – meglátásom szerint – a

talatait. Pofonok, tervek, szerelmek, sírások, kacajok, csa

jobb híján mainstreamnek nevezhető, intézményi struktú

lódások kergetőznek a könyvecske lapjain. A naplószerű

rába ágyazódó, illetve a kívülről jövő, gerilla szellemiségű

alkotás használati utasításként, visszatekintésként is mű

alkotók életvitele közti átjárhatóságot modellezi.

ködik, leginkább azonban a vallomás műfajához esik közel.

Ruszty épített és rombolt is egyszerre. A Mózes Réka

Kiegészítésként, bővítményként videóinstalláció is tartozik

által konstruált szerkezet feladata azonban deklaráltan

hozzá. Csendesen csordogáló, békés folyó vetül a falra,

a dekonstrukció, illetve a dekonstrukció általi játékos

alatta keskeny sávban – mint televíziók hírcsíkjai – a fü

leleplezés. Mózes Pixelszínház című munkája sajátos szte

zetből kiragadott mondatok, idézet-töredékek bukkannak

reoszkóp, amelynek egyik kukucskálójában egy kamera

elő, felülről pedig egy asztal és egy szék merül a projektor

valós idejű, pixelesre butított képe fut, a másik nyílás

vizébe. Mind a szöveg, mind pedig a vetítés az önvizsgála

pedig szemünk perspektíváját kínálja. Bár mindkét né

tot követő letisztulást, megnyugvást, a hullámok elcsen

zőkében ugyanaz a térrész látszik, a minőségi különbség

desedését sejteti. Ösztönző, lélekmentő munkát, őszinte

okán agyunk mégsem tudja összeállítani azokat egy képpé.

számvetést és a megéltek elengedését sugallják.

Zavarba jönnek a receptorok. A Pixelszínház így a látványt

Ugyanezen terem túlsó felén Bessenyei Katalin játékos cyberpunk tréningszobája került kiállításra. A Gutenberg

csalja lépre, a nagy illúziót szereli szét, kérdőjellel illeti továbbá korunk rajongását a perfekcionizmusért.

tornaterme című installáció designelemmé domesztikálja a

A tárlat bátran és nyíltan vet számot a képzés ideje alatt

digitális környezetet, a számítógép használatát pedig test

felmerülő magánéleti sebekkel, szakmai pofonokkal. A hall

mozgással kombinálja. Akár egy csintalan szerverszoba,

gatók technikai, illetve az egyetemi évek során elsajátított

a falon és a földön egy billentyűzet karakterei szóródtak

mesterségbeli tudásáról viszont csak igen gyéren szól.

szét, tenyérnyi nyomógombokban végződő kábelek növik be a rendelkezésre álló teret. Az óriásklaviatúra egy pro jektorral is összeköttetésben áll, amely egy-egy használati tárgy, ruhadarab képét vetíti a falra. A Gutenberg Gymbe betérő, videókonferenciákon megfáradt virtuális harcosok nak nincs is dolguk egyéb, mint kibetűzni a megjelenített szavakat, hogy meghúzódott ujjperceik a jól végzett mun ka után érintőképernyőkön regenerálódjanak. Ruszty László A művészeti akadémia mértékegysége című munkáját egy performansz keretében maga az alkotó ala kította át fehér kockából DIY-szellemű, 21. századi, IKEAbarkács intermédiás munkaállomássá. A szikével szétvá Mózes Réka: Pixelszínház • papírdoboz, kistévé, kamera újművészet 2012 09

29

Uhl Gabriella

MOME – Fotográfia diploma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, 2012. VI. 20–23.

Móró Máté: Emberi méltóság • a fotósorozat egy darabja

Darab Zsuzsa: A kampány • a fotósorozat egy darabja

MA szint célkitűzése megszövegezésében igen, ám alapvető gondolataiban nem tér el ettől, talán a művészi szabadságra és kreativitásra helyez lényegesebb hangsúlyt.)2 A végzősök diplomamunkáin végigtekintve, ha a fent idé zett normák szerint ítélkezünk, megállapíthatjuk: a képzés sikeres volt, valóban elsajátították azokat a vizuális, technikai ismereteket, amelyeket jól hasznosíthatnak majd. Akkor is megállja helyét e megállapítás, ha a diákok munkáin (BA) az alapvető klasszikus fotográfiai műfajokban igen érződik Mátyássy Jónás: Darányi Piro ékszerei • a fotósorozat egy darabja

tanáraik hatása, ám mindeközben egy-egy zsánerben fel

„A fotó képzés programja átfogja a fotográfia megjelenési

is világlik az önálló útkeresés, -találás lehetősége is. Amit

felületeit, a dokumentarizmustól az alkalmazott területeken

mindenki megtanult, az a szenvtelenség, a sugárzóan hideg

át az experimentális kifejezési lehetőségekig, elősegíti a fotó

objektivitás. Még akkor is képesek ezt gyakorolni, ha a műfaj

sajátos formanyelvének megértését és elsajátítását. Olyan

és/vagy a tematika esetleg megértő módot kívánna (pl. do

szakembereket képzünk, akik képesek képi üzenetek, narratí

kumentarista fotó, fiktív fotók). Ezzel a mélyen elsajátított

vák megfogalmazására, figyelembe véve a fotóhoz kapcsolódó különböző értelmezések filozófiai, szociológiai, művészeti aspektusait. Interdiszciplináris tudásuk lehetővé teszi számuk ra, hogy az integrált vizuális csatornákon keresztül és a mo dern képalkotási módszerek megismerésén át munkájukkal hatékony szerepet töltsenek be a vizuális kultúra társadalmi kiteljesítésében.”1 Statisztikákban, mérőszámokban, kánonok ban bővelkedő világunkban, ha értékelésre kerül a sor, akkor először is meg kell adni azt a viszonyítási pontot, amihez mérni fogjuk a teljesítményt. Jelen esetben ez az egyetem (MOME) által meghatározott képzési cél, ezért idéztem ide a cikk elejére a Fotográfia BA szak hivatalos stratégiáját. (Az


Gyurkovics Anna: Papa • 9 részes fotósorozat egy darabja, 40×60 cm

Első forduló

Hermann Ildi: Lányaink • a fotósorozat egy darabja

árulkodnak. Az alapos megfigyelés és az őszinte kibeszélés nemcsak a múlt eseményeivel esik meg a sorozatokban, ha Kékesi Donát: Doll’s Whisper 7 részes fotósorozat egy darabja, 80×100 cm

nem a jelen intimitásába is bepillantást enged: Hermann Ildi az anyaság vállalásának és megélésének konfliktusait oltja

gesztussal váltak profivá, azaz minden fotós helyzetet kritiku

szürreális álomba, Szombat Éva szubkultúrákra fogékony,

san és felelősen, kívülről szemlélni tudó alkotóvá. Az alapo

Szabó Péter Zoltán mikrotársadalmi csoportokat modellez

san megtanult technika és forma nyelv kreatív használatának

képein. Ha az egyetemet interdiszciplináris (legalábbis a

kivételes pillanatai a BA-diplomázók között Mátyássy Jónás di

design tekintetében) környezetként értelmezzük, akkor Hódi

vatfotói (Darányi Piro ékszerei), Darab Zsuzsa A kampány című

Csilla Praktikus Önvédelem Csillával című projektje eredeti

sorozata vagy Móró Márton ironikus „IKEA-bútor reklámja”.

designötleteivel és ökonomikus gondolkodásával példás és

Míg a BA szak végzőseinek diplomamunkáikban több

példamutató diplomamunka.

műfajban szerzett jártasságukat kellett bemutniuk, addig az MA szakosok már egyetlen koncepcióra épített sorozatban

Jegyzet:

összegezhették és prezentálhatták megszerzett tudásukat. A

1

http://www.mome.hu/hu/képzések/ba-alapképzés/fotográfia-ba

kilenc diplomázó között a legnépszerűbb tematika (követve

2

Az MA célkitűzései elérhetők az alábbi oldalon: http://www.mome.hu/hu/

a nemzetközi tendenciákat) az emlékezés-emlékezet straté

képzések/ma-mesterképzés/fotográfia-ma

gia, a felejtés és szándékos elrejtés és kibeszélés finom, ám gyakorta kegyetlen játékának felfejtése, integrálva ezt a saját identitásukat (is) konstruáló mechanizmusba. Gyurkovics Anna és Kékesi Donát saját családjuk történetére és főleg Ké kesi a kegyetlenségig menő belső konfliktusokra koncentrál, Klima Gábor lakótelepbe oltott gyermekkori élményeit idézi meg. Teszik mindezt úgy, hogy a félmúlt és a jelen vizuális jeleit állandóan konfliktushelyzetbe hozzák a képeken. Az állandó ütköztetést a kutatás inspirálja, az imitált és épí tett jelenetek mély pszichológiai tudásról és megértésről Szabó Péter Zoltán: Határsáv • a fotósorozat egy darabja

Klima Gábor: Elveszett paradicsom • a fotósorozat egy darabja

Szombat Éva: A fiók • a fotósorozat egy darabja újművészet 2012 09

31

Szent-Iványi Réka: Emlék perspektívák • a fotósorozat egy darabja

Hódi Csilla: PÖCS (Praktikus Önvédelem Csillával) a fotósorozat egy darabja

Oravecz Éva: Johanna (15) és Laura (15) a Teenager c. sorozat egy darabja

Popovich Viktória

MOME – Animáció diploma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, 2012. VI. 27–30.

„minden animációs mű egyfajta mozgásba hozott képző-

mint filmnyelv és filmművészet az élőszereplős filmnél sokkal

művészet… ” 1

kifinomultabb és rugalmasabb médium.”2 Az animáció műfa jának egyik alapvető jellegzetessége ugyanis, hogy korlátlan

Az animációról mint önálló műfajról ritkán esik szó alap vetően képzőművészeti profilú folyóirat hasábjain. Amiért azonban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakon végzett hallgatóinak diplomafilmjei itt és most meg állják a helyüket, az nemcsak a fent idézett, Paul Wellstől származó megállapítás. Az idei diplomázók munkái sokszínű intermediális kapcsolódásaik révén szorosan kötődnek a festészethez, a grafikához, a videóhoz, de a képregényhez és a videójátékhoz is. Paul Wells nemzetközileg elismert tudós, animációs forgatókönyvíró, rendező szerint „az animáció

Boldizsár Péter: Magic Mosquitoz – Demon Cottage Inn animációs horror videoklip a Magic Mosquitoz zenekarnak


Első forduló Vácz Péter: Nyuszi és Őz

a

Pántya Beáta: Tranzit

teszkségig elnyújtott mozgatásával autentikusan adja vissza a novella sajátos hangulatát, példázatszerű mondanivalóját. A történetben egy férfi három öregasszonyt próbál menteni csónakjával árvíz idején, amikor megpillantják a bokáig érő vízben álló fiatal lányt. A vízszint egyre nő, az öregasszonyok Gelley Bálint Farkas: Otthon • animációs rövidfilm Bodor Ádám Tanyai lány című novellája alapján

egyre türelmetlenebbek, a lány pedig nem akar megmene külni. A cselekmény feszültségét a víz ábrázolása és mozgása,

szabadságot ad az alkotói fantáziának, a képzeletnek, a szá

valamint egy-egy apró motívum (vészjósló keselyű) vizuálisan

mítógépes technikák térhódításával ez a határtalanság pedig

is fokozza, mely kitűnő dramaturgiai érzékre vall.

még inkább beláthatatlan. Az alkotói individualitást maximálisan támogató tanszék

Horváth-Molnár Panna szürreális balladája, a Dipendenza (függőség) két halpiaci munkás, a törékeny és önző Angéla,

változatosságát jelzi, hogy láthatunk példákat manuálisan

valamint a nagydarab és jámbor Bubu, uralkodó és alattva

vagy számítógéppel létrehozott képek egymásutánjával

lója szerelméről szól. Az állóvíz-kapcsolatot egy felbukkanó

operáló grafikus animációra, de báb és gyurmafigurák mani

idegen zavarja meg, és woyczeki drámává változtatja a

pulációján alapuló plasztikai animációra is. Vácz Péter Nyuszi

történetet. A Zomborácz Virág által írt forgatókönyv kitűnő

és Őz című munkájában rajz- és bábanimáció keveredik, aki

alapanyagnak bizonyult, a dialógus nélküli, a szereplők rajzi

a médiumban rejlő minőségi és jelentésbeli tartalmakat, az

karakterén és gesztusain alapuló groteszk történet a hangok

emberi kéz érintése általi életre keltés szépségét kitűnően

és zörejek narrációjával válik teljesen átélhetővé.

használva rácáfol arra, hogy a CGI (3D animáció) megjelené sével ez a műfaj leáldozóban lenne. Tematikát tekintve is széles a skála az animációs horror vi deokliptől (Boldizsár Péter: Magic Mosquitoz – Demon Cottage Inn) a kísérleti tárgyanimáción át (Pántya Beáta: Tranzit) az

Ez a fajta átélhetőség hiányzik a videójátékok világát idéző, Mirikal című animációs sorozat álelőzeteséből. Turi Balázs magára hagyja a nézőt, ami pedig a műfaji meghatározást illeti, megadhatja az (ál)koncepció kulcsát. Bakos Barbara a hagyományos, papíron ceruzával készült,

irodalmi adaptációig. Gelley Bálint Farkas Otthon című rövid

majd gépen kiszínezett rajz animációt választotta egy sze

filmje Bodor Ádám Tanyai lány című melankolikus novellájá

mélyes ihletésű, általános érvényű romantikus mese meg

nak kitűnő feldolgozása. A költői vizualitás, a lírai képépítke

komponálásához. A történet főszereplője egy idős hölgy,

zés és az oválalakból megrajzolt figurák rugalmas, olykor gro

Mrs. Toupee, a tipikus nagymama, aki magányosan, emlékei

Horváth-Molnár Panna: Dipendenza

Bárdos Attila: A hókirály újművészet 2012 09

33

Bakos Barbara: Mrs. Toupee Turai Balázs: Mirikal

Lőrincz Áron: Hajsza

gyeznünk. Az animációs szakmához nélkülözhetetlen el szántsággal, intelligenciával és merészséggel rendelkező alkotó diplomafilmje technikailag teljesen digitális eljárással Bera Nándor: Fák

készült. A kétdimenziós karakterek szájállásait, mimikáját

között él, míg végül utolsó nagy utazására indul. A történet

és gesztusait egy speciális programban a szinkron alapján

kulcsmotívuma Mrs. Toupee ősz, ég felé hullámzó haja, mely

animálták, a hátterek pedig saját készítésű vagy internetről

az idős hölgy gondolatainak, belső világának tükre. A film

származó képek. Berát a sorozatokban rejlő dramaturgiai le

valójában két szférában játszódik: a valóságban és Toupee ha

hetőségek izgatják, diplomamunkája ennek megfelelően egy

jában, az álmok, emlékek világában. A figura rajzi karaktere, a

jól megkomponált dramaturgiai ívű nyitott epizód Fáról, aki

film látvány- és hangulatvilága magávalragadó, a magány és

a városba költözve próbál új környezetéhez adoptálódni. A

az elmúlás témájához leginkább illő ábrázolásmód.

mű a gyökértelenségről, az emberi kapcsolatokról, az ember

A mesék világa ihlette Bárdos Attila rövidfilmjét is, melyben A hókirály efemer uralkodásának a tavaszi nap első sugarai vet nek véget, és ezúttal a történeti és vizuális katarzis is elmarad.

és a természet abszurd viszonyáról szól, nem kis humorral és iróniával fűszerezve. Az MOME idei végzősei technikában az innovációt, témá

Végső Ágota kézzel készült, képregényszerűen kidolgozott

jukkal az újat, a korszerűt keresik – az experimentálistól a

sketch-bookjai, melyeken nyomon követhető a Monster Catch

hagyományos animációig, a mesék világától a fantasztiku

címet viselő diplomamunka storyboardja és a design alakulása,

mig, az általános érvényűtől a komikusig. A hazai animá

vagány, energikus alkotóról árulkodik.

ciók képzés progresszivitása, az euró

Ismerős budapesti helyszínek, undergro

paihoz közeli színvonala többek között

und zene és atmoszféra, graffitik, videó és

Fülöp László tanszékvezető és Domonyi

2D animáció keverésének az eredménye

Rita dramaturg munkáját dicséri. A

egy nagyon látványos és ütős rövidfilm az

szakmai skillek, az animációs technikák

életterünket ellepő szörnyek hajszájáról és

elsajátítása után ugyanis olyan önálló

a városlakók érzéketlenségéről.

alkotókat nevelnek, akik képesek komp

Lőrincz Áron Hajsza című diplomafilm

lett produkciókat megvalósítani és vé

jének stilljei önálló grafikai alkotásokként

gigvinni egy koncepciót.

is értékesek. A film gerincét az üldözés-ül dözöttség, az üldöző-üldözött kapcsolata

Jegyzet:

és ennek felcserélhetősége képezi.

1

Paul Wells: Genre in Animation. In: Paul Wells:

A mezőnyből több szempontból kiemel

Animation: Genre and Authorship. London – New

kedik Bera Nándor Fák című munkája,

York: Wallflower Press, 2002, 41–71

akinek a nevét már most érdemes megje-

2


Végső Ágota Petra: Monster Catch

Metropolis 2009/1, 12

Első forduló

Szarvas Andrea

PTE – Művészeti Kar Zsolnay Negyed, 2012. VI. 19–VII. 20.

2011 őszétől új helyen kezdte meg életét a Pécsi Tudo

folyosón végezték, hiába a belváros sok esetben szintén

mányegyetem Művészeti Kara. A Zsolnay Kulturális Ne

kihasználatlan terei. Tavaly a Nádor Galéria adott helyett

gyed invenciózus kialakítása a lehetőségek mellett azon

ezeknek a munkáknak, a DLA-sok anyagát pedig rendszere

ban problémákat is bőven rejtett magában. Egy művészeti

sen a Széchenyi téren lévő Pécsi Galéria mutatja be. Ennek

oktatással foglalkozó intézménynek jóval többre lenne

ellenére hivatalosan a Művészeti Kar első emeleti folyosó

szüksége egy esztétikus, modern épületnél. Fény és tér,

ját a Művészeti Kar galériájának kell neveznünk.

alkotó és rakodó terület, az elméleti és a gyakorlati képzés

Elképzelhető persze, hogy nem a környezetnek, hanem a

igényeinek a kielégítése alapkövetelmény. A korábbi épü

műalkotásoknak kellene nagyobb hatást kifejteniük. Azon

lethez képest egy több rétegűen egymáshoz kapcsolódó

ban míg a Nádor Galéria meszeletlen kőfalai, betongeren

együttes, de akár komplexumnak is nevezhető összetartó

dái már csupán puszta jelenlétükkel frissebb, izgalmasabb

tömb jött létre, ahol magától értetődő módon várnánk egy

benyomást kölcsönöznek a kiállított műtárgyaknak, az

a képzőművészeti képzést reprezentálni képes kiállítóteret,

egyetem új épületének szűk folyosója, a műanyag iroda

galériát. Ilyennel azonban nem rendelkezik a Művészeti

ajtók közelsége cseppet sem fokozza, hanem inkább deg

Kar, még annak ellenére sem, hogy mellette még mindig

radálja a diplomamunkákat. A Zsolnay kerámiák jelenléte

valódi funkciójuk megtalálására váró területek sorakoznak

itt nem játszott bele a vizuális összképbe, hiába képezik az

a negyedben, bár kiállítások így is akadnak. A Zsolnay ke

épületegyüttes fontos, visszatérő karakterét, az emeletnek

rámiák bemutatása természetesen megoldott és kiteljese

ezt a részét elkerülték a mázas kerámiák. Az egyelőre még

dett, rögtön legalább négy kiállítást is magában foglalva.

néhol lélektelen modernség bátorságért és kreativitásért

Emellet a Pécsi Galéria is még egy új és végre méltó teret

kiált. Kérdés még, hogy a költözködés jelentette (látszóla

tudhat magáénak. Az idei végzősök munkái azonban egy

gos?) megújulás tudott-e, illetve tud-e újat hozni az iskola

Fotó: Koszics Attila

szellemébe. A probléma és vele együtt a megoldás termé szetesen most sem a külsőségekben és a felszínen bujkál. Az iskola szelleméhez és múltjához mért „klasszikus” galéria mint olyan tehát nincsen, hely azonban még így is mindenkinek bőven jutott. A tavalyi húsz végzőshöz képest idén lényegesen kevesebb, nyolc fő fejezte be hi vatalos tanulmányait, ebből azonban már csak hat – öt festő és egy szobrász – mutatta is be a diplomamunkáját. Bálint Anna Világ – prizma-tájkép című üvegszobra az egye tem könyvtárának egyik kis fakkjában kapott helyet. Ez

Kiállítási enteriőr

Bálint Anna: Vilagprizma Tájkep • 40×10 cm üveg újművészet 2012 09

35

Balogh László: Galaxis utca, zománcozott acéllemez • 20×25 cm

Szitás Betti: Metamorfózis • 60×80 cm, farost, vegyes technika, 2011

a helyszín azonban – bár kissé elszeparálja a munkát és

még nem is számolva. Jelen esetben azonban ez a kevés

bolyongásra ítéli a látogatót – mégis inkább előnyére válik

ember nem tud reprezentatív képet adni az iskolában

a műtárgynak, amely igényli a burokszerű, fülledt, zárt és

folyó munka elmúlt öt évéről, és nem tud korrekt viszo

sötét teret. Az abból feltörő fényfolt élettel tölti meg az

nyítási pontot adni a tavalyi, a belvárosban bemutatott

érzékeny üvegszobrot és kiterjeszti annak auráját. A kis

tárlathoz képest sem. Pedig az öt kiállító nagy része – az

terem homálya, az installálás precizitása, a jól megterve

általában megszokott egy-két darabhoz képest – az egész

zett világítás minderre képes. „Sajnos” ennyit számítanak

diplomamunkáját kiállította.

a körülmények. A másik végzős szobrász –Leyer Kornél

Így például Balogh Lászlótól tizennégy képet láthatunk.

– azonban pont a körülmények, a forró nyár áldozatává

Balogh a zománcozás – eddig elsősorban az iparművészet

vált: viaszból készített szobrait nem lehetett bemutatni.

ben használt – technikáját próbálta több, kevesebb sikerrel

Dobos-szobraiban megmutatkozik, hogy már régóta az

újraértelmezni, újra feleleveníteni. A kisméretű munkák

ember és a technika, a gép sajátos összefonódása foglal

egy része hol festve van, hol már zománcból készült el.

koztatja. Ahogy a dobos kezét meghosszabbítja a dobverő,

Többnyire egyszerű formákat követ, néhol Magritte-szerű

úgy tör általuk felszínre a belsőben zakatoló ritmus is. Ez a

ötletekkel játszik (Súlytalan), néhol mintha csupán dekora

különös, Möbius-szalag szerű összefonódás azonban most

tív felületeket tervezne. Az egyszerű gegnél azonban nem

láthatatlan marad.

lép tovább. Az élet értelmét, a választ a nagy kérdésre még

Így pedig már csupán öt bemutatásra váró festő maradt.

42-es szám Ishihara teszt-szerű – a színtévesztés megálla

Természetesen nem mennyiségi problémáim vannak,

pítására használt pöttyös tábla – megfestése (Paletta utca),

hiszen a művészeti képzés területén lévő túlképzés általá

Fotó: Koszits Attila

nosságban is komoly probléma. Az ország – de még inkább a piac – igényeit figyelembe véve bőségesen elégséges len ne ez a szám, Magyarország egyéb művészeti intézményeit

Fegyverneki Szilvia: Mű-tét 1.


Kiállítási enteriőr

Első forduló

szinte zavarba hoz. Mindenki számára ismerős a helyzet – ha máshonnét nem, leg alább a tévéből –, de a kiválasztott nézet Fotó: Koszits Attila

nekünk sem hagyja, hogy többek legyünk egy puszta idegennél. Hasonló kérdés Kanics Dorottya: A fal

merül fel Kanics Do-

zománcozása (Galaxis utca, Plazma utca) sem segíti. A

rottya festményén is, melynek nyílt története is van, ami

kérdés jelentőségteljes volta és a világegyetem végtelensé

azonban nem lett feltüntetve a kép mellett, így egy nem

ge itt szűk keretek közé szorul.

bennfentes vagy nem helyi látogató számára pont a lé

Szitás Bernadett festményei azonban új perspektívát

nyeg marad homályban, tehát a kirekesztés egy formája

képesek adni. A geometrikus képek rideg feszessége

rögtön meg is valósul. Pécs Európa 2010-es Kulturális

most a természeti közelséget sugalló színek használata

Fővárosaként megvalósult építkezései során kénytelen

miatt háttérben marad. A néhol tájképszerű térbe be

volt a külváros nem éppen felderítő szegénységével is

hatoló szikár formák igazi tájtöréseket hoznak létre. A

találkozni, együtt mutatkozni vele. A helyi léptékhez

kivitelezés precizitásának fel-felbukkanó hiánya, a vonal

viszonyítva grandiózus Kodály Központ azonban nem en

életlensége azonban pont ott kelt bizonytalanságot, ahol

gedhette meg magának, hogy vele szemben a látogatók

a természeti forma szabad áramlása éppen egy kemény,

a nyomorral szembesüljenek, így a túloldalon lévő szoci

határozott váltást követelne. Csak úgy, mint Szabó Bian-

ális bérlakások és szemetes udvar elé deszkafalat húztak.

ka Figurális gesztusok című, három képből álló sorozata,

Munkájában Kanics ezt a kellemetlen, zavarba ejtő talál

ahol a művész expresszív ecsetvonásokkal próbál a ter

kozást, illetve a találkozás elkerülésének az egyik lehet

mészet helyett most az emberi test belsejébe hatolni. A

séges variációját mutatja be (A fal), a létező fal mindkét

monokróm tónusú festményeket csupán a vörös árnya

oldaláról, így aktuális társadalmi problémákra reflektál,

latai törik meg, a helyzet így túl egyértelmű.

és a maga módján részt is vesz, segíti azok feldolgozását.

Fegyverneki Szilvia is az emberi testet próbálja értel

A festmények emléket állítanak, bár az ideiglenesnek

mezni, Mű-tét címet viselő

tervezett barikád még mindig áll. A

szintén három képből álló,

kiállításon – hely hiányában – azon

a kiállításon egyedüliként

ban csak a fal egyik oldaláról készí

valóban figurális sorozatá

tett kép látható, pedig ez esetben

ban. A nyers festési mód, a

szinte elengedhetetlen lett volna a

gesztusszerű ecsetvonások

másik nézőpont bemutatása is.

az emberi jelenlét ellené

Az itt végzettek többsége, úgy

re is távolságot tartanak. A

tűnik, még mindig fél a valóban

hideg kék és zöld rögtön a

egyedi – mind gondolati, mind ki

kórházak sajátos hangulatát

vitelezési – megvalósításoktól, és

hozza. A cím kettéválasz

inkább a hagyományokba és gesztu

tása – amely egyértelműen

sokba kapaszkodik. Az új épületben

azonosítja az amúgy sem

a patinás múlt nyomai és a letisz

félreérthető cselekményt –

tult jelen architektúrája együttélés

azonban tovább tagolja a je

re rendeltetett. A terek ugyan már

lentést. Maga a beteg sehol

adottak, de a benne megszülető

nem látható, hiányában is

témák és formák még bármikor

tárgyiasítva van a szakembe

szabadon alakíthatóak, az alkotás

rek keze alatt, akik istenként

azonban kemény munka. Hiába,

emelkednek föléje. A téma

egyszer mindenkinek fel kell nőnie,

sem szokásos zsánerkép,

Szabó Bianka: Figurális gesztusok II.

diploma ide vagy oda. újművészet 2012 09

37

Lakics Nóra

NyME – Képi ábrázolás és Kézműves szak Szombathelyi Képtár, 2012. VI. 1–14.

A startvonalon mindenkinek remeg kicsit a lába, ám

zetek párhuzama, az emberi test felépítésének, aránya

az igazi hajsza csak most kezdődik, s a cél bizony még

inak, mozgásainak vizsgálata. Ezeken kívül pedig felfe

nagyon messze van. Startvonal címmel nyílt meg az idei

dezhetjük az ember életterét, játékait megidéző műveket

végzős, rajz szakos hallgatók diplomakiállítása, melynek,

is. Az előzőektől eltérően, ám szintén egy markáns

a hagyományokhoz híven ismét a Szombathelyi Képtár

vonulatot képviselve, feltűnnek az alkotói szabadságot, a

adott otthont. Már a tárlat címe is rendkívül beszédes,

geometria világát feldolgozó munkák is.

hiszen pozitív, a jövőbe tekintő szemléletmódot tükröz, s

Seres Katalin Beáta, ahogyan portfóliójában is kifejtet

nem csak a cím, hanem az alkotások minősége is biztató.

te, egy különösen emberközpontú témát dolgozott fel:

A legtöbben alapvetően tartották magukat a hagyomá

kislánya születését. A mű az ember fejlődésének főbb

nyos eljárásokhoz – festészet, grafika – s ezeken belül

szakaszait mutatja be. A három részből álló installáció

igyekeztek megvalósítani elképzeléseiket. Mindezek mel

alapvetően grafikai eljárással készült, s a fény rendkívül

lett azért akadtak, akik sok elemből álló, látványos ins

fontos szerepet tölt be a műben; ennek segítségével

tallációkat hoztak létre, vagy ötvözték a kettőt. Emellett

válik ugyanis láthatóvá. Aztán a gyermek cseperedni

gyakorta kísérleteztek a hordozók méreteinek, alakjai

kezd, s különböző játékokat gyűjt maga köré: e tárgy

nak megváltoztatásával, melyeknek eredményeképpen

körhöz készített Kovács Andrea Játékos Taneszközöket. A

mozgalmas alkotások születtek. A feldolgozott témák

puha ruhaanyagból készült torta, virág és állatfigurák

viszonylag nagy egységekbe tömöríthetők, s ezeken belül

remekül kapcsolódnak a kicsik színes, mesés gondolat

is a legkedveltebb tárgykör az ember maga. Az ezzel a

világához. Emellett pedig észrevétlenül vezeti be őket a

kérdéskörrel foglalkozó művek remekül illeszkednek egy

tudományok világába.

máshoz, olyannyira, hogy akár egy külön kiállításként is megállnák a helyüket. Az emberi faj kialakulásától kezdve a születésen át a halálig megjelenik még az emberi szervek és a szerke

Szegedi Roland A szem a lélek tükre – A fogaskerék a gép szíve című, vegyes technikával készült munkája párhu zamot von az emberi szervezet és a gépek mechanikus működése közt. A szem az egyik legösszetettebb, legcso dálatosabb emberi szerv, melynek segít ségével érzékeljük a külvilágot, s termé szetesen a művészeti alkotásokat is. A bennünk munkáló rendszert még a leg precízebb eljárások kal sem biztos, hogy le tudnánk képezni, vagy legalább a köze lébe érni. Az előző alkotáshoz némiképp illeszkedik

Fotó Garas Kálmán

Varjas Judit látványos és összetett instal lációja, Testképzetek – térképzetek címmel. Kiállítási enteriőr Seres Katalin művével


Első forduló Fotó Garas Kálmán

Kiállítási enteriőr Szásziné Fekete Mária munkáival Fotó Garas Kálmán

A kockákból álló alkotás különböző, megfestett testré szeket ábrázol. A különös hordozónak köszönhetően a mű újrarendezi testünk részeit, s játékos módon illeszt egymás mellé, alá, fölé egy szemet, egy meztelen tör zset s lábfejeket. Az ember életének örök velejárója a ritmus, a mozgás,

Kiállítási enteriőr Kassai Orsolya művével

Könnyed, tréfás művet alkotott Pálfay Dóra Arcok,

a lüktetés. A tánc az egyik legkifejezőbb, legemberibb

vonalak, gubancok címmel. Alapvetően a vonalak vas

művészeti ág. Ebből merített Fribék Zsófia is, amikor

tagsága, sűrűsége, véletlenszerűsége adja a rajzocskák

megalkotta Szinonimák című művét, amely kimereví

érdekességét, s messziről szemlélve látványos textúrát

tett mozgássorokat dolgoz fel (vegyes technika – fotó,

alkotnak az egymással vetélkedő görbék.

fotómanipuláció, linómetszet). A fotó- és linóképek egy

Bősze Vivien Képzelt valóságok, valóságos képzetek cím

rendkívül mozgalmas faktúrává egyesülnek, s egymás

mel tussal és szénnel készült, szürreális grafikákat készí

kiegészítőivé, akár szinonimáivá válnak.

tett. A mű egyszerű, fekete-fehér színvilága és a groteszk

Szűcs Renáta Haiti emlékére egy képes könyvet alkotott,

figurák érdekes hangulatot kölcsönöznek az alkotásnak.

melybe síró gyermekekről és a borzalmakat átélt em

Pandora szelencéjét idézi Katona Judit Rejtély című ins

berekről készített metszetek. A mulandóság, az ember

tallációja, amely az egyik legtipikusabb emberi tulajdon

kiszolgáltatottsága a természeti erőknek – ez a mű üze

ságra, a kíváncsiságra játszik rá. Az ehhez kapcsolódó

nete. A modern festészeti tradícióhoz illeszkedik Fekete

tárgyakat, képzeteket vonultat fel: kulcsok és lakatok

Flóra Egy épület korszakai című alkotása, amely már csak

– vajon melyik nyitja a zárat? –; félig áttetsző anyagok

nyomaiban őrzi egy valaha pezsgő, életteli hely szelle

– mit rejt az ismeretlen? –; labirintusszerű építmények

mét. A színek halovány árnya, a székek eltűnő vonalai

adják meg a mű hangulatát.

remekül utalnak az idő múlására. Schmidt Zsófia szintén hagyományos grafikai eljárással

Mindezek mellett születtek még geometrikus minta kísérletek-sorozatok; állati koponyákról készült tanul

(hidegtű) alkotta meg A ló dinamikája című művét. Több

mánysorozat; könyvborítóterv Márai Sándor Egy polgár

részre szabdalja fel egy ágaskodó ló képét, s az így kiala

vallomásai című regényéhez; fotósorozat a hét főbűnről

kult kép valóban a mozgás érzetét nyújtja. Egyrészt az állat

– vagyis olyan alkotások, amelyek mindegyike rengeteg

mozdulata, másrészt pedig a különálló képek révén, ame

munkát, ötletet és időt igényelt a fiatal alkotóktól. S bár

lyek, mintha a mozgás különböző fázisait merevítenék ki.

a tárlat végére értünk, a verseny elindult, s reméljük

Némiképp tehát a mű az idő múlását is magában sűríti.

egyszer minden résztvevő célba ér majd… újművészet 2012 09

39

Bordács Andrea

Beszélgetés Dr. Szoboszlai Jánossal, az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszékének megbízott vezetőjével

2009-ben indult el a Magyar képzőművészeti Egyetemen

munikációs, intézmény- és teamvezetési vagy éppen

(MKE) a Képzőművészet-elmélet alapszak, amely három-

biztosítási vagy logisztikai ismereteket. A „kulturális

éves, nappali tagozatos BA-szintet jelent. Idén végzett az

menedzserek” nem ismerik mélyen a kortárs képzőmű

első évfolyam, és indul a mesterszak. Mi a célja ezeknek a

vészet speciális vonatkozásait. A legújabb társadalomtu

képzéseknek?

dományi elméletek – a szociológiai, filozófiai, esztétikai,

Szoboszlai János: A szak 2009-es beindításával az MKE

„poszt-szoc” vagy poszt-kolonialista diskurzusok, illetve

törvényi kötelezettségnek felelt meg, és ez alkalmat biz

a cultural studies, a visual culture, a gender studies stb. –

tosított egy régóta hiányzó felsőoktatási program megva

pedig nincsenek egy erősen fókuszált, a kortárs képzőmű

lósítására. A nemzetközi képzőművészeti intézményrend

vészet elméleteként használható curriculumba szerkeszt

szerben több évtizede vannak jelen olyan munkakörök,

ve. Az elmúlt évtizedben pozícióba került intézményveze

amelyek nélkül nem működik ez a keret: ilyen a kurátori

tők többsége autodidaktaként sajátította el mindezeket.

tevékenység, de a projekt-menedzsment, a fundraising, a

A kortárs képzőművészetet integrálni kell a hazai és a

public relations vagy a marketing is. Evidencia, hogy ezek

nemzetközi kultúrába, ehhez pedig képzett szakemberek

nélkül nem lehet megteremteni a financiális alapokat,

kellenek. A hároméves BA-képzés célja az, hogy a kortárs

de nem lehet a speciális kulturális tartalmat megfelelően

képzőművészeti alkotásoknak és azok intézményes ke

kommunikálni a közönség, a média, vagy éppen egy in

retének komplex ismeretét nyújtsuk. Tehát nem specia

tézményt fenntartó önkormányzat felé sem. A művészet

listákat (kurátorokat, menedzsereket, kiállításépítőket,

történet-tudományt tanulók számára a kortárs művészet

kritikusokat vagy műkereskedőket) képzünk, hanem olyan

projektjei nem feltétlenül tartoznak saját diszciplínájuk

szakembereket, akik rendelkeznek a komplex projektme

keretei közé, és nem tanulnak gazdasági, jogi vagy kom

nedzsment szemléletével, és alapszintű teoretikus appa

Fotó: Kékesi Zoltán

rátus birtokában már képesek részt venni a kortárs művészet diskurzusában – és elkezdeni speciális mesterszakokat. A köznyelv csak „kurátor-képzőként” emlegeti a szakot, de aki megnézi a tananyagot, láthatja, hogy igen széleskörű képzés folyik. Sz. J.: Az egyik első terv szerint az ELTE Művészettörténeti Intézetével közösen indult volna a nevében is kurátori ismereteket kínáló szak, de a felső oktatásra vonatkozó szabályok és a kapaci táshiány miatt ez nem

Szeminárium Gunnart Richterrel a dOCUMENTA (13) Ideal State című programja keretében • Kunsthochschule Kassel, 2012


Első forduló A Várkonyi 100 című BA - diplomaprojekt bemutatója • Vígszínház, 2012

Szabó György, pályázatíróként Zongor Attila és sokan mások voltak oktatóink. Az egyik első, a tanszékhez kötődő publikáció az ELTÉ-vel közösen valósult meg. Ez egy jelentős kortárs művészetelméleti szöveggyűjtemény kiadását jelenti, amelyet egy TÁMOPpályázat keretében finanszí roztunk (http://www.mke.hu/ adat/szoveggyujtemeny.pdf). Lényeges, hogy a hallgatók megismerjék az alapvető kép Fotó: Szoboszlai János

zőművészeti technikákat, így igyekszünk lehetőséget biztosí tani ezek kipróbálására. Úgy tudom, más tanszékekkel is kooperáltok, melyek ezek és valósult meg. A három éven végigvonul a Kurátori isme

hogy történik az együttműködés a gyakorlatban?

retek nevű elméleti tantárgy és az ezzel programszerűen

Sz. J.: Hallgatóink együtt szocializálódnak a művészhall

összehangolt kiállításrendezési gyakorlat, amelyekben a

gatókkal, akiket mint olyan értelmiségieket kell látniuk,

hallgatók a tudományos kutatás alapjaival, a kurátori te

akik a művészet speciális eszközrendszerével dolgoznak,

vékenység modelljeivel ismerkednek meg, valamint fiktív

s lényegében folyamatosan új művészetfogalmakat és

kiállítási koncepciókat, valódi kiállításokat és diplomapro

kontextusokat teremtenek. Fiatal tanszék vagyunk, most

jekteket valósítanak meg. Itt Harald Szeemanntól Carolyn

alakul ki a rutin és a protokoll az együttműködésekkel

Christov-Bakargievig, az avantgárd kiállításdesigntól a

kapcsolatban. Beindult több tanszékkel a Képzőművészeti

white cube-ig, a múzeumi kiállítástól a multimédia-show-

technikák című alapozó tantárgy, megvalósult egy-egy

ig, a budapesti múzeumi negyed tervétől a berlini múze

kiállítás a Festő és a Grafika Tanszék hallgatóival közösen

umi masterplanig sok mindenről van szó. Ezt a modult

(a Kamera és a Crossmédia), szeptembertől pedig a má

Lázár Eszter, Mélyi József és jómagam vezetjük.

sodévesek a szobrászokkal fognak dolgozni.

A kiválóan szerkesztett és a legfrissebb teóriákat is

Több kiemelkedően jelentős kortárs művészetelméleti

bemutató művészetelméleti kurzusok valósítják meg a

előadás és workshop érhető el Budapesten, s amennyire

teoretikus apparátus kortárs képzőművészetre való össz

lehetséges, igyekszünk ezeket integrálni a programunkba. A

pontosítását: az Esztétika és Művészetelmélet tantárgyat

szentendrei MűvészetMalom felkérésére 2012 őszén a tan

Varga Tünde, Kékesi Zoltán és Mélyi József oktatja. A

szék hallgatóinak munkájaként egy válogatás-kiállításon mu

Műalkotások elemzését és a kritikaírást Mélyi Józsefnél

tatjuk be az MKE művészhallgatóinak munkáit. Tavaly már a

tanulják a hallgatók, s része a képzésnek a tudományos

mi tanszékünk is részt vett az MKE hallgatói és oktatói mobi

szakszöveg-olvasás és -írás is. Természetesen alapvető a

litási ERASMUS programjában. Külföldi teoretikusok, kuráto

művészettörténet, amelyet az MKE Művészettörténeti

rok is ellátogatnak hozzánk, így például José Fernandes Dias

Tanszéke biztosít. Óraadóink szerepe nagyon fontos: a

(Universidade de Lisboa, Conselho Curatorial) és Dorothee

Társadalom- és kultúrtörténeti ismereteket Beke Lászlótól

Richter (www.curatingdegreezero.org) volt a vendégünk. A

hallgatják, a Jogi ismereteket Sztankó Carmentől, a Művé

Patterns-pályázat keretein belül Hock Bea tartott egy szemi

szetszociológiát Wessely Annától, a Művészetpszichológi

náriumot, ősztől pedig ugyanilyen rendszerben Nagy Edina

át Ragó Anettől.

kurzusa a volt szocialista országok kultúrájának és művésze

Meghívott előadóink voltak többek között Döme Gá bor, Erőss Nikolett, Hegyi Dóra, Kürti Emese, Molnár Edit, Nagy Edina, Páldi Lívia, Petrányi Zsolt, Sasvári Edit,

tének továbbélésére fókuszál, mert számunkra igen fontos a geopolitikai szituáció, amelyben élünk. A diákok részéről milyen visszajelzések érkeztek?

Somogyi Hajnalka. Műgyűjtőként Somlói Zsolt, gyűjtemé

Sz. J.: A hallgatók szerencsére nagyon motiváltak és

nyek monográfusaként Ébli Gábor, intézményvezetőként

aktívak – közel nyolcszoros túljelentkezés alapján ez újművészet 2012 09

41

természetes! Egyes kurzusok bevezetését (pl. a Kortárs

jelentkeztek. Ez a szak a BA-hoz képest jóval elmélyültebb

művek értelmezését) ők kérték. Az a célunk, hogy gon

és specializáltabb. A teoretikus modul mellett itt is van gya

dolkodjanak, pontosabban kritikusan gondolkodjanak

korlati: diplomamunkaként egy komoly projekt megvalósí

művészetről, intézményekről, oktatásról, politikáról, kul

tását várjuk el a hallgatóktól. Olyat, amely választ ad arra a

túrpolitikáról. Kifejezetten ilyen témájú, önálló álláspont

kérdésre, hogy melyek lehetnek a kurátori munka adekvát

kialakítását célzó feladatokat is kapnak. Többen jelentkez

formái a kortárs művészet, ezen belül a hazai kulturális

tek MA-kurzusokra, van, aki külföldre megy mesterszakra.

kontextuson belül. Tehát az MA diplomaprojekt hely- és

Az állásokról talán ősszel lesz információnk.

időspecifikus javaslatot tesz e tevékenység koncepciójára.

Legutóbb a Laborban Tervezetlen utak címmel láthat-

Szerinted hosszabb távon ez a képzés mennyiben tudja

tunk kiállítást s szerveztek beszélgetést az alternatív város-

megváltoztatni a hazai művészeti életet?

séták szervezőivel.

Sz. J.: A képzést egymásra épülő BA-MA-PhD modellben,

Sz. J.: Ez egy diplomaprojekt volt, Lázár Eszter vezetésével.

valamint az idegen nyelvű MA és PhD beindításában

Hasonló volt a Várkonyi 100-projekt a Vígszínházban és a

látom értelmesnek. E rendszer rutinszerű, hosszú távú

Színház- és Filmművészeti Egyetemen Mélyi József irányí

működése esetén egyrészt hatékonyabb menedzsmentet

tásával, vagy a S2elep című film, amelyet az én hallgatóim

kaphatnak kiállítási, műkereskedelmi vagy a kortárs mű

mutattak be a Toldi Moziban mint kurátori projektet.

vészettel kapcsolatos kommunikációs projektek, másrészt

Ősztől elindul az MA-képzés is ezen a szakon.

önálló és magas színvonalú kutatómunka és publikációs hullám indulhat el, harmadrészt hazai művészeink úgy

vészetelméleti és kurátori ismeretek, amely „okleveles kortárs

itthon, mint a nemzetközi terepen nagyobb eséllyel jelen

művészeti szakíró és kurátor” képesítést ad – évente 4-5

hetnek meg és nyerhetnek el jelentősebb pozíciókat. Va

főnek. Az első felvételin túl is vagyunk, főleg művészettör

lamint létrejöhetne végre egy életképes képzőművészeti

ténészek, esztéták és képzőművészet-elméleten végzettek

lobbi a kultúrpolitika küzdőketrecében.

Fotó: Nagy Edina

Sz. J.: Ez viszont már valóban kurátorszak! Neve Kortárs mű-

Workshop az MKE Tihanyi Művésztelepén • 2012


Első forduló

Orosz Csaba 1

Bodóczky István kiállítása és könyvbemutatója Budapest Galéria Kiállítóháza, 2012. VI. 7–VII. 29.

Bodóczky Istvánnak korábban a K.A.S. Galériában rende

művét bemutató kiállítás, melyhez egy villámelőadások

zett Rejtett szimmetria című kiállításán olvastam a címbeli

kal színesített könyvbemutató is társult.

mondatot az egyik papírsárkány-művén. Elgondolkoztam

A Do it – Csináld kiállításcím mindazoknak a volt és je

a szöveg jelentésén, s a tanítás gyakorlatának paradox

lenlegi tanítványoknak szóló ajánlás is egyben, akik ezen

kérdéseit fedeztem fel magam számára e szavakban.

interaktív, öngerjesztő tanítás-tanulás folyamatba valaha,

Például hogy a tudás interpretálása közben hozott meg

valamilyen formában bekapcsolódtak. De az ajánlás nem

annyi tanári direktíva mennyire befolyásolt, döntött el

csak az övék, hanem mindenkié, akik az alkotás életelv

sorsokat jó, vagy akár rossz értelemben. Illetve az ennek

mivoltával a beuysi szociális plasztika demokratikus

ellentételezéseként ismert szituáció: az ismeretszerzés

önépítő, én- és közösségformáló erejével egyetértenek,

atmoszférájában az élő kreatív közösség inspirációja-e az,

azt értik, megtapasztalták, s e végett fontosnak vallják.

melyben a diák maga hozza meg a lényeges döntéseket?

A Bodóczky által teremtett mű- és szövegkörnyezetben

A pedagógiai módszerek evaluatív rendszerében ez utóbbi

a tanítás fogalma nyer új értelmet, már csak azzal a

ma már nem kérdés, hiszen köztudott, hogy informális

sokunk által pimaszul ismételgetett tézissel is, hogy a

helyzetekben a legtöbb ember így tanulja és érti meg a

tanítás bizony alkotás, ráadásul a legjavából való. Tekin

dolgokat leginkább. E gondolkodásmódot, immár iskolai

télyoldó, szerepegalizáló aktus. Önmaga reciproka.

keretek között, én Bodóczky Istvánnál tapasztaltam meg

A 19. század elején Joseph Jacotot botrányos dolgokat

először, aki a 70-es évek óta a magyar művészetoktatás

állított a tanításról, minthogy az egyik tudatlan megta

egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb szegletköve.

níthat a másiknak olyasvalamit, amit maga sem tud, ez

Hozzá mérünk és igazítunk a művészetpedagógiában

zel kimondva a különböző intelligenciák egyenlőségét, a

mindannyian. Ezért is fontos és rég várt esemény volt a

szellemi felszabadítást szembeállítva a népneveléssel.

Budapest Galériában megrendezett, az ő pedagógiai élet

A tanítás önfelszámoló közvetítés, melyben jelen van annak a pedagógiai viszonynak is a logikája, ahol a tanár feladata, hogy felszámolja a távolságot a „saját tudása és a tudatlanok tudása” között. A tanár a hagyományos metódusban sajnálatos módon csak úgy csökkentheti a távolságot, hogy folytonosan újra is termeli. Hogy a tudatlanság helyébe tudást plántálhasson, mindig egy lé péssel a diák előtt kell járnia, mindig egy újabb nem-tudást állítva kettejük közé. Az ok egyszerű. „A pedagógiai logika szerint a tudatlan nem pusztán azt nem tudja még, amit a tanár tud, de azt sem, hogy mit nem tud, ahogy azt sem, hogy hogyan tudhatná meg [...] azonban a tudatlan egy sor dolgot tud, amiket magától tanult, az zal, hogy a környező világot nézte és hallgatta, tanulta megfigyeléssel és ismételgetéssel, téve déseken és a hibák kijavításán keresztül. A tanár számára ez a tudatlan tudás.”2 E folyamat görcse csak a felszabadítás gya korlatával oldható fel, melyben a hipotéziseket felállító tudás birtokosa és a jeleket betűzge újművészet 2012 09

43

Kiállítási enteriőr • Budapest Galéria Kiállítóháza, 2012

tő tudatlan egyazon intelligenciája elismerésének elve

megtalálható szövegek és a hozzájuk szervesen kapcsoló

működik, vagyis a jelek más jelekké történő lefordításá

dó diákmunkák és feladatleírások olyan egységet alkotnak,

nak gyakorlata. Kulcsszó a fordítás képességében van.

mely jelzi: Bodóczky nem véletlenül vált iskolateremtővé,

Jacques Rancière A felszabadult néző című művében

módszertani alapvetéssé a vizuális pedagógiával foglalko

így ír erről: „A felszabadítás akkor kezdődik, amikor

zók számára. Akár elméleti útmutatásokkal kiegészített ta

megkérdőjelezzük a szemlélés és a cselekvés közötti el

nári kézikönyvként is értelmezhetjük a kiadványt, melynek

lentétes viszonyt, mikor megértjük, hogy az evidenciák,

legfontosabb erénye is e funkciójában rejtőzhet, hiszen

melyek a kimondás, a látás és a tevés viszonyait a fenti

a praktizáló rajztanárok (vizuális nevelők) számára egész

módon strukturálják, maguk is részei az uralom és az

rendszert kínál fel, mely szabadon alakítható, variálható, s

alávettetség struktúrájának”3

ami nem elhanyagolható a pedagógiában, hogy elsősorban

Joseph Beuys elve is hasonló az oktatás folyamatáról,

a tapasztalatból építkezik. A Bodóczky-életmű egyik üzene

amikor arról vall, hogy „az iskolázásnak nem szabad te

te talán az aktív tolmácsszerep elsajátításának folyamata

kintélyelvűnek lennie, hanem rezgésszerűen kellene vég

és lehetősége tanárnak, diáknak egyaránt. Olyan szabadon

bemennie az emberek között, ami egyetemes tanár-diák

gondolkodó kreatív elméké, „akik kidolgozzák a maguk

viszonyt kíván. Olyan egyetemesnek kell lennie, hogy

fordítását, hogy magukévá tegyék a történetet, és a saját

azt mondhassuk: maga a nyelv a tanár. Vagyis abban a

történetüket hozzák létre belőle. Egy felszabadult közösség

pillanatban, amikor beszélek, én vagyok a tanár, amikor

a történetmondók és fordítók közössége.”5

pedig figyelek, diák vagyok”4 . A felszabadítás elve az ok és az okozat szétválasztásában rejlik, „ez a tudatlan tanár

Jegyzet:

paradoxonjának értelme” – diákja azt tanulja meg tőle,

1

amit ő maga nem tud, tehát nem a tanár tudását tanulja

szövege szerint e kijelentésen a tanár- és a művészszerep közötti dön

Bodóczky az ezzel párhuzamosan futó Do it kiállításának bevezető

meg. A döntés tehát nem a tanár kezében van. Vagy leg

tés „lebegtetését” érti.

alábbis nem a hagyományos értelemben.

2

Bodóczkynak a művészeti nevelésről kiadott legújabb

Jacques Rancière: A felszabadult néző, Műcsarnok, Budapest, 2011, 11 Jacques Rancière: i.m. 14

3

könyve – Kis könyv a vizuális nevelésről – egy átfogó,

4

oeuvre-szerű képet rajzol az oktatás általa képviselt fo

Beuyshoz. Balassi Kiadó, 2003, Budapest, 39

lyamatáról a 70-es évek közepétől napjainkig. A könyvben

5


Harlan, Rappmann, Schata: Szociális plasztika, anyagok Joseph

Jacques Rancière: i.m. 20

Interjú

Sárvári Zita

Beszélgetés Győrffy Lászlóval retrospektív kiállítása kapcsán Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2012. VIII. 26-ig

Egy retrospektív kiállítás bemutatja az életmű jelentősebb darabjait, állomásait és ciklusait a korai munkáktól a legújabb munkákig. A te székesfehérvári kiállításod azonban egy nagyon rendhagyó retrospektív kiállítás abban az értelemben, hogy kerüli az időrendiséget. Az életművet nem lineárisan dolgozza fel, hanem a szemléletmódot helyezi a középpontba. Hogyan jutottatok Izinger Katalin kurátorral erre a rendezési elvre? Győrffy László: Amikor tavaly jött a felkérés, éppen 10 éve végeztem az egyetemen és arra gondoltam, mennyire szimptomatikus, hogy úgy tekintünk a diplomára, mint amivel „kész” művészek lépnek a porondra, akik próbálnak valami emblematikusat felmutatni. Ez igen megtévesztő, és időközben egyre gyanakvóbbá is váltam a rögtön felismerhető kézjeggyel szemben; ez olyan, mintha a művész csak az elvárásoknak akarna megfelelni és megszűnne gondolkodni többé, számomra működőképesebb egyfajta multiperszonális attitűd. Tulajdonképpen semmi nem indokolta, hogy 35-36 évesen visszatekintsek, ezért egy olyan kiállításban gondolkodtam, amely kifordítja

Győrffy László: Az elátkozott rész (WTF) 2012, olaj, vászon, 190×190 cm

A kiállítást külön egységekre bontják a különböző színűre festett

a retrospektivitás fogalmát is. Így kitoltam időben ezt a

falfelületek. Mi volt a célod ezzel?

10 éves pályát, azáltal, hogy beválogattam a gyerekko-

Gy. L.: Fontosabbnak tartottam a kiállítás egészét, mint

ri rajzaimat, még ha azok nem is tekinthetőek műalko-

az adott műveket. Már elég korán megvolt a koncepció,

tásnak, kiállítva azonban megváltoztatják, megtörik a

hogy átfessem a falakat, így találtam ki a laboratóriu-

kanonizációs gyakorlatot. Szerettem volna, hogy legye-

mi környezetre is utaló kórház- vagy iskolazöld színt a

nek meglepetések, régi művek új köntösben, vagy olyan

két hosszú falra. A középső térre egy kicsit szalonosabb

régi munkák, amelyek igazolják a legújabbakat.

középszürkét, a gyerekkori képek alá pedig rózsaszínnek

A kiállítás címe Az ördög a DNS-ben. Mi az etimológiája

tűnő, hússzínű árnyalatot – ami majdnem komplementer

ennek a címnek?

a világoszölddel – választottam. A fekete falat A hét főbűn

Gy. L.: „Az ördög a részletekben rejlik” mondás volt a kiin-

ciklushoz igazítottuk, amely a fatáblákat elképesztő mó-

dulópontja, amelyet összekapcsoltam az eredendő Rossz

don intenzívvé tette.

materialista értelmezésével. Másrészt számos munkám

Az elmúlt egy-két évben keveset festettél, és más médiu-

olyan, mint egy csapda: az egyik falon 66 bekeretezett raj-

mok felé fordultál. Ez azért jó dolog, mert így sokkal szaba-

zot installáltam organikus módon – először a Stúdió Galé-

dabban tudsz újra a festészethez nyúlni. Persze nem kell

riában éltem ezzel a módszerrel –, hogy megszüntessem a

törvényszerűen újra visszatérni.

linearitást és a kronologikus rendezőelvet. Ennek a bármi-

Gy. L.: Egyszerűen csak kíváncsi voltam, és kibővítettem

lyen irányban variálható, mellérendelő, rizomatikus alak-

az eszköztáramat, de ez nem jelent számomra semmi-

zatnak az a jellemzője, hogy ha messziről nézed, akkor egy

lyen műfajok közti hierarchiát. Azért jelentkeztem an-

dekoratív egységet mutat, de amikor közelebb lépsz hozzá,

nak idején festő szakra, mert kihívás volt, és annyira

fokozatosan előbújnak a felkavaró részletek: a miniatűr

romantikusnak tűnt a pozíciója. Az, hogy 2003 végén el-

motívumok, ahol az ördög lakozik… A kiállítás maga sze-

kezdtem újra grafikákat készíteni, csak azoknak volt új,

rintem egy jó hangulatú, könnyed, nyári tárlat.

akik akkor ismertek meg, mikor végeztem az egyetemen, újművészet 2012 09

45

holott addig is rengeteget rajzoltam. De én mindig is

Gy. L.: Ezek olyan erősen stilizált deformált fejek, melyek

témacentrikus voltam, elég problémásnak tartom, ami-

saját magukat pusztítják, építik le anatómiailag, miköz-

kor fetisizálnak egy-egy médiumot.

ben élvezik is.

Milyen a Győrffy féle alkotói módszer?

Többször felbukkannak a munkáidban különböző kortárs

Gy. L.: Igazából nincs nagyon módszer. Nincsenek kulis�-

művészettörténeti utalások. Néha a Chapman fivéreket,

szatitkaim: ha valaki leülne mellém a műterembe végig-

néha Damien Hirstöt bünteted, olykor a popszürrealistákra

nézni az egész processzust, akkor biztosan unatkozna

utalsz vissza. Milyen művészettörténeti előképeid és milyen

– mert az nem más, mint nagyon kemény és gyakran na-

kortárs inspirációid vannak?

gyon aprólékos munka. Mindig a feladat határozza meg a

Gy. L.: Jake and Dinos Chapmannel több szálon érzek ro-

módszert: egyre inkább az érdekel, hogy minél több mű-

konságot, nem is csak a művészetük kapcsán, mert Jake

fajban tudjam megragadni ugyanazokat a szinte rögesz-

jelentős irodalmi tevékenységet is folytat. Chapmanéket

mésen felmerülő témákat, problémákat.

megidéztem többször is, a 7x7 főbűn rézkarcsorozaton ép-

Megtanultad kerámiával is kifejezni őket. Hogyan került a

pen az Irigységnél: gyűlölöm őket, mert annyira jók. A nyo-

látószögedbe a kerámia mint médium?

maton pontosan olyan büntetést kaptak, amilyet ők maguk

Gy. L.: Gyakran előfordul velem és más kollégáimmal,

is napjában kiosztanak, szerintem örülnének, ha látnák. Az

Szöllősi Gézával vagy Kis Róka Csabával, hogy azonosíta-

Irigység festményváltozatán (Hozzátok el Damien Hirst fe-

nak bennünket a munkáinkkal. Bármennyire is komoly

jét) viszont azt próbáltam felszínre hozni, amit a legtöbben

diskurzusa van ennek a transzgresszív képzőművészeti

gondolnak Hirstről. Véleményem szerint egy közösségi kí-

nyelvnek, néha szakmai körökben is szembetalálkozok

vánságot teljesítettem ezzel a művel, bár az ő munkássá-

ezzel a pszichologizáló megközelítéssel. Érdekesnek talál-

ga nem inspirált közvetlenül, inkább olyan kevésbé ismert

tam reflektálni erre, azt vizsgálva, hogy milyen előítéletek-

nevek, mint John Isaacs szobrász vagy Floria Sigismondi

kel viseltetünk mondjuk a pszichotikusok munkái iránt,

videóművész. Kivételesnek tartom Paul McCarthy életmű-

hogy milyennek kell lennie egy őrült alkotásainak. Így jött

vét is: hasonlóan radikális performanszokkal indult, mint a

a képbe a kerámia, illetve az agyagozás mint a művészeti

bécsi akcionisták, de nála a tragikumot lassan megfertőzte

terápia egyik médiuma. Az volt a célom, hogy szimuláljak

a nevetés, ami által a saját paródiájává változtatta a mártír-

egy terápiás folyamatot, de ugyanakkor dekonstruáljam

művész figuráját. A szürrealisták közül Dalí volt a kamasz-

is, kijátsszam maga ellen. Erről is szól a Facefuck című szo-

kori hősöm, majd felzárkózott mellé a test tudatalattijával

borsorozat: részben azért vannak ki-

foglalkozó Bellmer; Goya is nagyon fontos számomra, a 19-

festve, mert így láttam a Pszichiátriai

20. század fordulójáról pedig James Ensor és Alfred Kubin.

Győrffy László: Rizóma 2003-2012, 66 akvarell/ vegyes technika rajz papíron, változó méretek


Intézet gyűjteményében. Hogy néz ki ez a sorozat?

Több munkán megjelenik az aprólékosan megmunkált, precíz, de látványelvű vizuális építkezés, a tájékoztató jelleggel

Interjú

lező tanulsággal, csupán abszurd kompozíciók. A judeokeresztény hagyományban gyökerező idealista, zárt felszínű testképpel szemben az általam ábrázolt testek töredékesek, ziláltak, központ nélküliek, sőt maguk a szervek vagy a testrészek önállósodnak. Itt jön be az abject fogalma, a viszolygás anatómiája, mikor átlépjük a határt külső és belső között: olyat mutat meg az anatómia ábra, amit egyébként nem szabadna látnunk. Szót kell még ejtenünk, a munkákban központi szerepet játszó szövegről mint képalkotó elemről, a szójátékokról és Győrffy László: Bajba jutott szervezet húsgörcsöt sétáltat, 2008, olaj, vászon, 70x120 cm

a nyelvi zsonglőrködésről. Képi világod néhol ugyanolyan önkészült növényhatározók és anató-

magába visszaforduló, vagy önreflexív, mint az a nyelv, vagy

miai atlaszok illuzórikusan pontos

az a cím, amiket a műveknek adsz. Igaz ez a feltételezés?

világa, amelyek igazából túlzóak,

Gy. L.: Igen, ez elég pontos észrevétel. Itt kell megemlíte-

absztrahálóak, hogy egyértelműen felismerhetőek legyenek

nem az Agytörmelék címen futó projektet, amely félautoma-

rajtuk az ábrázolt elemek. Miért érdekesek ezek számodra?

ta üzemmódban készült firkák gyűjteménye, ahol valóban

Gy. L.: Amikor újra a rajzok felé fordultam, elkezdtek ér-

együtt működik a rajz és a szöveg, ami a legváltozatosabb

dekelni a képzőművészeten kívüli ábrázolások: anatómi-

módokon jelenik meg a privát listáktól kezdve a bevásár-

ai és magyarázó ábrák, diagramok, amelyek egyszerre

ló jegyzetekig. Ez a 17 éve növekvő kollekció már kétszer

egzaktak és nagyon stilizáltak, leegyszerűsítettek, hogy

volt kiállítva, először a Bartók32-ben, majd a Lenmechanika

érzékletesen mutassák meg valaminek a szerkezetét

című kiállításon az Ernst Múzeumban 2008-ban. Mindig

vagy egy folyamatsort. Szándékosan alá akartam aknáz-

vágytam rá, hogy egyszer egy zárt installációban helyezzem

ni azt a pozitivizmust, amelyet ezek az ábrák rejtenek.

el, egy David Lynch-féle privát kunyhóban, mint ami most

Hadd magyarázzam meg: a felvilágosodás egyik nagy

megvalósult a fehérvári múzeumban. Mielőtt elkezdtem

vállalkozása az anatómia tudománya volt, mondván, ha

volna kivagdosni ezeket a cetliket a határidőnaplóimból,

kiismerjük az emberi testet, akkor ezáltal kiismerhetjük

nem gondoltam, hogy valaha ki lesznek állítva, de azóta túl-

a lelket is – egy felsőbbrendű racionális cél érdekében.

nőttek és tőlem függetlenedve szabadon folytatható hálót

A munkáimon szereplő grafikus je-

képeznek. Az intimitás álcája ellenére ez nem valami obsz-

lek csak újabb grafikus jelekhez ve-

cén módon kitárulkozó napló, nem lehet belőle kihámozni

zetnek, nem lehet megtudni általuk

személyes történeteket – ugyanakkor épp olyan kategorizál-

semmit, nem szolgálnak célt feltéte-

hatatlan és nyitott konstrukció, mint maga a kiállítás.

Győrffy László: Agytörmelék 1994- 2012, installáció, golyóstoll, ceruza, papír, változó méretek


47

Faludy Judit

Diana Sophrin Budapesten alkotó amerikai festővel készült interjú összefoglalója

Diana Sophrin a Magyar Festők Társaságának tagja. A társaság vezetőjének, Kováts Albertnek a szervezésében 2012.

Arra a kérdésre, hogy hogyan került Budapestre, mennyire érzi otthon magát itt, a következő választ fogalmazta meg:

április elején állította ki legújabb munkáit Reconstructed

Először a férjem jött Magyarországra 1994-ben. Egy debre-

fragment series (Újraformált fragmentumok sorozat) cí-

ceni matematikai konferencián tartott geometriai tárgyú elő-

men a Trefort utcai Hotel Mercure galériájában. Jelen cikk-

adást. Azután én is elkísértem, majd 1995-ben – ezúttal turis-

ben a kiállítás okán készített interjúból idézek.

taként – érkeztünk. 1996-ban egy újabb konferencia jelentett

Életműve korábbi periódusában, talán 2005-ig a figurativitás

jó ürügyet a látogatásra. 2000-ben pár hónapig laktunk is az

jellemezte a művész alkotásait. A legelső, még az akadémi-

Észak-Alföld fővárosában. Műterem berendezéséhez mégis in-

kus képzés nyomait magukon viselő festményein és grafikáin

kább Budapestet választottuk, s azóta évente legalább kétszer

kiemelkedő szerepet kapott a fény ábrázolása és a szerkezeti

jövök dolgozni. A tanítással töltött évek után (egyetemi kur-

elemek, az áthatások megfogalmazása. Jellemzően nem fotó

zusokat vezettem, önálló stúdiómban magántanítványokat is

alapján dolgozik, tájképein azonban emberi alakok, antropo-

fogadtam) itt érzem azt az alkotói szabadságot, ami a kreatív

morf alakzatok mégis megjelennek. 2005 óta ismerem, akkor

munka elkerülhetetlen feltétele. Személyes, életviteli, financiá-

még a meg nem értettség és meg nem értés határán ingado-

lis válaszút előtt érzem magam, mégis a hagyományos művé-

zott – mind verbális, mind vizuális nyelvi

szi eszköztárral kívánok rátalálni az aktuálisan követendő ös-

szinten. Az azóta eltelt időben az abszt-

vényére. Választott szakmai hazámban keresem a bemutatko-

rakció felé fordult, a reprezentatív festé-

zás lehetőségeit. Úgy tűnik, az európai kultúra mélysége vonz

szettel szinte teljes egészében szakított.

ennyire, őseim oroszországi, sziléziai gyökerei után kutatok.

Diana Sophrin: Nagy Fragmentáció Sorozat XVII. 2011, kollázs, akvarell, 38×55 cm


Interjú

utalnék Lucio Fontana késsel megvágott vásznaira, a Nouvelle Réalisme művészcsoport alkotásaira vagy Niki de Saint Phalle óraalkatrészeket, csavarokat, pengéket integráló munkáira. A képet ily módon megszemélyesítő kifejezésmód később egészen a 20. század végéig követhető nyomon. Diana a magyarországi látogatása alkalmával készített művek alapján hazatérve egészen kicsiny méretű, nagyon kompakt kollázsokkal folytatta a sorozatot (Postcards from Budapest – Budapesti üdvözletek). Az amerikai műteremben temDiana Sophrin: Traces XVII. 2012, rajz-frottage: grafit, gesso, 43×63 cm

pera helyett akvarellel, alaA bemutatott 25 munka közül 16 Bu-

pozóval dolgozott. A sorozat itt készült elemeiről csak

dapesten, a Vasvári Pál utcai műterem-

azok fotóit használta föl, a vízszintes kidolgozás helyett

lakásban született, a továbbiakat ame-

pedig az álló formát választotta. A kisebb munkák ös�-

rikai otthonában alkotta. A 2011-ben készített kollázsai

szetettebb, összeszedettebb, koherensebb, tömörebb

korábbi skiccek, elvetett vázlatok, a háztartásba kerülő

külső képet mutatnak. Az itteni gesztus, a ragasztóba

bármilyen papír alapú hordozón megjelenő értesítések,

kaparás elmaradt, de az ottani sima papírfelület a festék

újságok, reklámok, számlák, izgalmas felületű csomago-

felvitelének széles tárházát vetíti elénk. A jelhagyás itt

lóanyagok tépésével születtek. Elsőként különböző mé-

inkább a textúra változatosságát hívta elő, például gyűrt

retű formákat alakít ki, amiket alapozatlan, üres fehér

anyagok megjelentetését.

(szűz) felületre ragasztva formálja meg a kép szerkeze-

A háttér és a formák önálló entitásként fogalmazód-

tét. Először mindig ezeket a tépett alakzatokat hívja se-

nak meg, egymástól sokszor független életet élnek. A

gítségül a mondanivaló megfogalmazásához. A megjele-

formák szinte lógnak a levegőben. A kisméretű képek

nő számok, betűkombinációk, szavak értelmezése szük-

hatalmas lendülettel születtek meg, sokkal gyorsabb al-

ségtelen és teljes mértékben értelmetlen is lenne. A for-

kotói folyamat eredményei, mint a harmadik fázisban

ma uralma a nyelveken túlmutat, mindnek önálló identi-

létrejött művek.

tása van. Ezek között vissza-visszatérő motívum az ellip-

A sorozat zárásaként létrehozott, ismét nagyobb mé-

szis mint a szem, valamint az álló trapéz mint az ember,

retű kollázsok az akvarelles technika miatt áttetszőbbek,

vagy egy álló figura (nem is feltétlenül antropomorf),

világosabbak (Standing Collage Series – Álló kollázsok-so-

vagy még inkább egy bot, egy felkiáltójel szimbóluma. A

rozat). Legújabb munkáiból néhány művet már kiemelt,

tépett felületek élénk színe, a mai fogalmazásmódtól el-

és a régi érdeklődésének megfelelően más technikával

térő volta éppen abból fakad, hogy rajtuk keresztül a ko-

fogalmazta át, gondolta tovább a kollázsokat. Az első át-

rábbi munkák épülnek be az új alkotásokba.

tét a frottázs lett. A kaleidoszkópos képforgácsokat fe-

Diana szereti a magyar folyékony ragasztó puhaságát,

kete-fehér erőtérbe rendezi, majd ebből a képből famet-

gyakran él is azzal a lehetőséggel, hogy a már felragasz-

szeteket indukál. A fametszeteken más megközelítésben,

tott alakzat alatt a még meg nem kötött anyagba, az

más perspektívában ismét az előtér és a háttér viszonya

applikált formára, a festett felületre finom rajzolatot ka-

lesz hangsúlyos. A fragmentumok egységes rendsze-

parjon és ezzel árnyalja annak játékosságát. A felület fel-

rét azután újra megbontja, a nyomatot félbe, vagy más

sértése, ilyen módon az agresszivitás megmutatása már

arány szerint elvágja, hogy ebből egy színes periódus ré-

a 60-as évek művészetében fontos szerepet kapott. Csak

szeként alkosson újat. újművészet 2012 09

49

Kiállítások


Kiállítások


51

2012 09

Első forduló: diploma 2012 A vizuális nevelés új útjai Bodóczky István Nekrospektív interjú Győrffy Lászlóval. ujmuveszetfolyoirat.hu

Recommend Documents