Burucs Zoltán1
Első bizonyítékok egy a Festeticsek által szisztematikusan épített napkultusz rendszerről Keszthelyen, a Balatonnál First evidence of a systematically constructed solar cult system at Keszthely and lake Balaton, by the Festetics family
[email protected] 1PE Georgikon Kar, egyetemi docens
A Festetics címer szimbolikája Évtizedes Szent Korona kutatásom számos felismerésre vezetett a napkultusz kérdésében. A koronák maguk is napkultusz jelképek, melyek használata minden korban és minden királyságban kötelező volt. Ezzel kifejezték, hogy a király a Napot megszemélyesítő Világbíró Jézussal áll közvetlen kapcsolatban, tehát utasításait és törvényeit Jézus közvetítésével alkotja, ezért azokat be kell tartani. Ez volt a rend alapja, de a király iránti feltétel nélküli bizalom alapja is. Az ismert koronák között a Szent Korona kiemelt helyet foglal el, mivel nem csak szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak neki eleink, hanem élőnek tételezték és hatalmát a mindenkori király fölé helyezték. A koronák iránti tisztelet hangsúlyos a Festeticsek címerében (1. Kép) melyben nem kevesebb, mint három szinten jelennek meg azok. A felső a stilizált Szent Korona, a középső a hercegi rangot jelző korona, az oroszlánok alatti korona azonban a királyság ősi gyökereire utalhat. 1. Kép Festetics címer a három szinten ábrázolt koronákkal, a Föld stilizált ábrájával és a lábával golyót tartó pelikánnal, mint az éberség üzenetével. A benne ábrázolt oroszlánok ugyanúgy kelyhet formáznak, ahogy a címer felett is Jézus kelyhe látszik (Szent Grál) a rajta elhelyezett Nap ábrával. A Festetics Palota, és a Festeticsek legfőbb mondanivalója ebben a kompozícióban sűrűsödik össze, a belső udvar keleti oldalán. A palota szó összecseng a Balota szóval, amely a Napot jelenti a Palócoknál, de a Balatonra is utal. A szelvényezett Föld szimbólum mellett (az oldalsó spirálok magasságában) a Festetics címerek állandó eleme a lábával golyót tartó pelikán, mint az éberség kifejezése. Mivel ezt rendszerint legfelül helyezték el (az alábbi címerben a földgolyón állva látjuk), arra figyelmeztet bennünket, hogy a Festeticsek dolgaival kapcsolatban éberségre van szükségünk, más szóval a külsőségek, vagyis az arisztokratikus elvárásoknak való megfelelés mellett lehet egy belső működésrendjük, amely az egész Földre kiható érvényű, divatosan globális léptékű kérdéseket feszeget. Mire gondolhatunk? Az embernek a Teremtőhöz való viszonya biztosan szerepelt számos más kérdés mellett, hisz templomokat építettek (Balatonkeresztúr, Gyenesdiás), vették viszont a bátorságot, hogy egy régi templomot elbontsanak (Szent Márton temploma a kastély előkertjében). Valamilyen rendszerben gondolkoztak, ezért a legnevesebb geodétákat alkalmazták a legmagasabb jövedelmekkel, akik csak azért lehettek ilyen fontosak a számukra, mivel rendszerük megkövetelte a legnagyobb precizitást. Erre talán a legjobb
példa a Festetics Kastély északi szárnyának négyszeri átépítése - akár teljes visszabontással is - míg végre olyan lett, mint amit el szerettek volna érni. A címer belsejében kardot fogó oroszlánokat látunk. Az Oroszlán a legnaposabb asztrológiai jegyet (július 23. - augusztus 23.) fedi, ezzel alkalmassá válik a Nap megjelenítésére. Az oroszlánok a koronákhoz kötve nagyon egyértelműen üzenik meg a királyság intézményének a napkultusztól való elválaszthatatlanságát. A kompozíció tükörszimmetrikus elrendezése lehetőséget adott arra, hogy benne elrejtsenek egy váza alakzatot. Miután a kastély exponált pontján megkaptuk a magyarázatot a kehely üzenetére, azt be kell emelnünk a címerbe. A Festetics címer rejtett üzenete ez alapján a Szent Grál, vagyis a Jézus vérét felfogó kehely. Nehéz lenne megszámlálni, hogy összesen hány kehely és kehelyábrázolás található a Festetics Kastélyon és annak belsejében. Nyugodtan kijelenthető, hogy ez a legfontosabb attribútuma a kastélynak, de egyben a városnak, Keszthelynek is. Keszthely nevében ott rejtőzik a ke-hely, amely kiegészül szt-vel, azaz a Szent rövidítésével. Itt sem állhatunk meg azonban a következtetésekkel, hisz ma egyre több jelzést kapunk arra vonatkozóan, hogy Jézus vérvonala így, vagy úgy de Európában él tovább. A Magyar Királyság is úgy tekintette, hogy ők Jézus vérvonalához tartoztak. Ezt pl. a Nagy Lajos királyunk részére készült Képes Krónika egyértelműen levezette, tehát nincs okunk kételkedni benne. Szent Lászlónál domborodott ki a legélesebben ez a kérdés, akit a templomi freskók sokasága ábrázolt Jézus arccal, de egyik legbecsesebb ereklyetartónk a Szent László Herma is Napkirályként mutatja be szent királyunkat, melyen a gondosan fésült hajszálak helyettesítik a Nap sugarait. A kardok a karok meghosszabbításai körívekkel. A kar szó kör értelmű, hisz olyan testrészről van szó, amely alkalmas a körzésre. A KÖR kiemelt szerepet játszik a napkultuszban, mivel az évkörben zajló évszaki változások hozzá kötődnek, de a KIR-ÁLY („kerál”) nevében is, szerepel, aki a KÖR szolgálatában áll, ezért királyábrázolásainkon elmaradhatatlan a kard, és koronázási ékszereink között is megtaláljuk azt. Az oroszlánok kezében tartott kardok egyben a váza, vagyis Szent Grál oroszlánként való védelméről is üzennek. Az elrejtett kehely védelmét fentiek alapján a királyság képes ellátni, de nem akármelyik királyság. A magyar nyelvi kódok tudatosítják, hogy csakis a Magyar Királyságról lehet szó. Az elmondottak a sok nyelven beszélő, rendkívül művelt Festeticsek számára evidensek lehettek, ezért címerükkel kifejezték, hogy ismerik a Magyar Királyság ősi gyökereit és annak Jézus vérvonalába való tartozását. Különös érték ez akkor, ha tudjuk, hogy a Festeticsek horvát felmenőkkel rendelkeztek. A „Szent Korona Országa” minőségi kategóriát jelentett a középkorban, mivel a magyar királyi udvar volt a kontinens szellemi központja. Mi lehetett a siker titka egy ellenséges közegben? Ezt a kérdést szinte biztos, hogy a Festeticsek is feltették, és bátran kijelenthető, hogy György idejében már tudhatták rá a választ. A válasz röviden a napkultusz felélesztése lehetett, amely azonban nem feltétlenül a Katolikus Egyház kereteiben történt, annál inkább épített az ókori napkultuszra, ahogy Szent István sem az akkori európai kereszténységet erőltette országára, hanem visszatért az ókorból átmentett kettős koronával való beavatás rítusához, ezzel az őskereszténységhez. A koronával való beavatást Európában egyetlen királyság sem gyakorolta, tehát kizárólag magyar jellegzetesség volt. Olyannyira, hogy rejtjeleztek mindent, ami elárulhatta volna, hogy mi történik a nyilvánosság kizárásával történt beavatási szertartáson. Szent István az ókori rítus alapján olyan szellemi fölényre tett szert, amely Őt az apostoli királyi címre jogosította. György szabadkőműves tagsága árulja el, hogy Ő Istenben a nagy építőt látta, és páholyának megfelelő beavatási rítuson kellett átesnie ahhoz, hogy közelebb kerüljön a Teremtőhöz. Beavatásának részleteiről nem tudhatunk, a szabadkőművesség azonban egyértelműen a
napkultusz ókori teljesítményeinek megközelítését célozta meg, ami egy magasra állított mércének tekinthető. A Festetics birtok rövid idő alatt Magyarország és a kontinens ragyogó ékköve lett. Meg tudták tehát ismételni kicsiben azt a csodát, amit a Magyar Királyság Szent Istvánnal kezdődően Európa szívében elért. A Pethő család kulcs szerepe a Festeticsek megvilágosodásában A Festeticsek keszthelyi sikertörténete azzal kezdődött, hogy Festetics Kristóf 1737 és 1740 között megszerezte a Gersei Pethő család hatalmas birtokait, a keszthelyi uradalmat a hozzá tartozó 31 községgel.i Nem üresen kongó kastély került akkor a Festeticsek birtokába, hanem a Gersei Pethő féle irattár is. Ezt kulcs momentumnak kell tekintenünk, mivel az „őskeresztény” Pethő család első említése a történészek által elhallgatott Paál Zoltán féle Arvisuraii 767. oldalán olvasható. Az Arvisurák lapjai egy 6000 éve íródó Hun-Magyar történelmet adnak elő, amely szibériai kitérővel került haza a II. Világháború idején. Az említett szövegben „Pető” Gáspárt1 keszthelyi várkapitányként említik, aki egy bizonyos Oszlányka nevű aranyasszonyt vett feleségül. Az aranyasszonyok kora a régmúlt időktől a honfoglaló magyarokig terjedő időszakra esik, más szóval az Avar kor végéig. Keszt aranyasszonyt tucatnyi alkalommal említik az Arvisurák. A Pethők folytonos jelenlétére utal az idézeten kívül, hogy Zsigmond Király idejében is felbukkantak2, aki hercegi címmel ruházta fel azokat. A Pethők tehát fontos láncszemként gondoskodhattak arról, hogy az általuk őrzött régi iratok és tudás - beleértve az aranyasszonyoktól átvetteket is - a Festeticsek birtokába kerüljenek. A fenékpusztai erőd, mint napkultusz hely A Pethő féle irattár fontos szerepet játszhatott a mai rendkívül gazdag könyvtár létrehozásában, s persze abban, hogy a Festeticsek figyelmét ráirányította Keszthely fényes időszakára - az aranyasszonyok korára -, s annak polarizált voltára két egykori vára alapján, melyeket spirituális hídként a kolostor és a bazilika kapcsolt össze. Bős vára a mai Fenékpusztán állt, melynek első leletei ugyanúgy ie. 6000-ből származnak, mint Keszthely legősibb leletei3. Fenék kultikus helyként való felmerülése a rézkorból származó leletek
A Magyar Törzsszövetség honfoglalása után Keszthely női kolostorát az Árpád-ház meghagyta az avar előkelőség birtokában. Ide adott Endre király letelepedési engedélyt Oszlányka aranyasszonynak. 1
---Oszlányka aranyasszonyt a keszthelyi várkapitány, Pető Gáspár vette feleségül. Ebből a házasságból 8 fiú született. Pető Gáspár utódainak őskeresztény családjában még Mátyás és Ogurdás korában is szokásban volt, hogy legénnyé avatásukkor megesküdtek: „Zalavár-Bősvár-Keszthely birodalmát soha el nem hagyjuk!” 15. század – A Zsigmond uralkodása alatt felemelkedett, bárói rangot szerzett Gersei Pethő család lett a terület birtokosa, akik Keszthelyen több kúriát is építettek. Forrás: http://tourist.idea.hu/hu/keszthely-es-kornyekenek-tortenelme 2
3
i. e. 6000-4500 – A neolitikum, vagy újkőkor idején letelepültek az első földművelő-állattenyésztő népcsoportok a mai város környékén: északon a Dobogó-dombon, a belváros mai területén, illetve Fenékpuszta környékén. Forrás: http://tourist.idea.hu/hu/keszthely-es-kornyekenek-tortenelme
alapján bizonyítható.4 A rómaiak az 1. században vették birtokba Fenékpusztát a balatoni átkelés céljából, azonban csak a 4. században építették fel annak monumentális erődítményét.5 Tény, hogy Pannóniára néhány évszázadig rátelepedett a Római birodalom, amelytől azonban nem állt távol a napkultusz, hisz az 1-2. század császárai egymást túllicitálva hódoltak annak. Azokban az időkben indult meg az egyiptomi obeliszkek Rómába történő áttelepítése is. Összesen 14 db hatalmas egyiptomi obeliszket szállítottak csak Rómába (más városokba is jutott néhány), s állíttattak fel a város különböző pontjain, kinyilatkoztatva, hogy a napkultusz követőiként Istenhez kívánnak tartozni.6 A fenéki erőd ez alapján nem csak a balatoni átkelés biztosítását szolgálhatta. Alkalmat adott a napkultusz kinyilvánítására is, éppen az ősi kultikus hely felismerése alapján. A fenéki erőd kódolt üzenetei a 44-es számhoz kötődnek. 40+4 torony határolta az erődöt, melyekből 40db az egyenes falakhoz tartozott, 4db, pedig a sarkokon kapott helyet. 40 többek közt Jézus száma, amit pl. igazol, hogy 40 napig böjtölt és tartózkodott a sivatagban (Máté 4,2), majd feltámadása után 40 napig jelent meg különféle szemtanúk, köztük saját tanítványai előtt. A 4-es szám megannyi lehetősége közül a 4 égtáj és az ezekhez szorosan kapcsolódó 4 évszak mindenképpen kötődik a napkultusz témájához. Ha a kapukra merőlegesen állva néznénk az erődre, 12 db tornyot látnánk, a saroktornyok ugyanis két-két oldalhoz tartoznak. Ezzel a 12-es számmal az évköri rendszerhez jutunk a 12 hónap alapján. Ha ezek után átlós irányból néznénk az erődítményre, 23 tornyot látnánk 20+3 megosztásban. 23 látszólag semmit sem mond nekünk, számmisztikailag azonban 2+3=5, vagyis Isten száma. Egyenként ezek a Fibonacci számsor elemei (1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, stb.), amit a napkultusz emlékeken következetesen alkalmaztak, így a piramisok egyik legfontosabb számsora, de a Szent Korona teljes szerkezete és arányrendszere is erre épül. A számsor állandója az aranymetszés állandójával egyenlő (φ =1,618). Ha ezek után átlós nézetből figyelnénk az erődöt, a három saroktorony nagy kontrasztot mutatna. A legközelebbi hatalmasnak látszana, a másik kettő eltörpülne emellett. A három saroktorony tovább bontható 1+2 elemre, tehát a számsor első négy eleme így már hiánytalanul megjelenik (1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, stb.). Ha a kapuk irányából néznénk ismét az erődre, a kapukat határoló két tornyot is kiemelhetnénk a 10-ből, mivel ezek közelebb kerültek egymáshoz, mint az összes többi torony. Ez alapján 2x6 torony látszana bal és jobboldalon, és ezek is tovább bonthatók 4+1+1=6 egységre. A 6-os számnak kiemelt jelentősége van a napkultuszban, amit Nagy Konstantin látomása (a látomás mindig a jövőre vonatkozik) is megerősít, kinek 6 ágú napszimbólum jelent meg („Kövesd ezt a szimbólumot és célhoz érsz!” kódolt üzenettel), 4
i. e. 4500-2600 – A rézkorszak idején megnőtt a lakosság száma. A középső rézkor idején szinte minden vízparti és attól messzebb levő dombháton megtelepedett a Keszthely környéki lelőhelyek alapján elnevezett Balaton-Lasinja kultúra népe. Forrás: http://tourist.idea.hu/hu/keszthely-es-kornyekenek-tortenelme Egy Fenékpusztán feltárt, minden bizonnyal kultikus szertartásokra használt cölöpszerkezetű épületben a Földközi-tenger vidékéről származó triton csigakürt, a tűzhely közelében megpörkölődött emberi koponyák kerültek feltárásra. Forrás: http://tourist.idea.hu/hu/keszthely-es-kornyekenek-tortenelme 5
4. század első fele – Fenékpusztán felépült az itáliai út és az átkelőhely biztosítására az a 377 x 358 méteres hatalmas erőd, amely a római forrásokból ismert helynevek közül talán Valcummal azonosítható. A 44 kerek toronnyal erődített, 2.6 méter falvastagságú erőd oldalfalai mentén 20 méterenként álltak a 15 méter átmérőjű tornyok. Innen látták el utánpótlással a határmenti erődöket is. A régészeti feltárások során előkerült a parancsnoki épület, egy öthajós fogadócsarnok, ókeresztény bazilika, egy nagy gabonaraktár és 22 lakóépület. Forrás: http://tourist.idea.hu/hu/keszthely-es-kornyekenek-tortenelme 6
Az obeliszk, négyszögletes alaprajzú, felfelé keskenyedő, lapos oldalú, gúla alakú csúcsban (pyramidon) végződő kőoszlop. Az egyiptomi művészetben napszimbólum, a napsugárköteget és a napsugarat jelképezi. A pyramidont fémlapokkal borították, hogy tündököljön, amikor megcsillan rajta a felkelő nap első sugara. Oldallapjait fényesre csiszolták és feliratokkal látták el. Az obeliszk törzsére az azt felállíttató uralkodó nevét, és általában és a napistenhez szóló imákat véstek. Forrás: http://roma-szenvedely.eu/latnivalok/oszlopok/
melynek hatása alatt elsőként szűntette be a keresztények üldözését. A látomás akár a Kárpátmedence fényrendjére, azaz napjárására is utalhat. Arra a Kárpát-medencére, ahol őrizzük a Szent Koronát, és a legtöbb szentet adtuk az emberiségnek, ahol először alapított a világtörténelemben vegytiszta jézusi keresztény államot Szent István királyunk, beteljesítve Konstantin látomását. A hatágú csillag ábra a napfordulókon kelő és nyugvó Nap, valamint a delelő Nap helyzete alapján rajzolható fel, szabályos 60°-os cikkelyekkel. Ez tehát elvitathatatlanul a Kárpát-medence csillagászati sajátossága (N 45-48°-os szélesség). A 4db erőd kapuhoz 8db torony tartozott, miáltal a számsor is tovább bővülhet (1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, stb.). A 44-es szám 2x22-re is bontható. A Balatonra rajzolható leghosszabb egyenes a Balatonvilágos - Fenékpuszta vonal, amely 22°-os szöget zár be a szelvényvonalhoz képest. Balatonvilágos fény üzenete Fenéknek „fény-ék” olvasatával tudatos elnevezésre vall. A Festeticsek megérthették a fenéki erőd kódolt üzeneteit és azt is, hogy Keszthely valójában kétpólusú városként tudja betölteni a neki szánt szerepet, vagyis a napkultusz időtlen ápolását. Ezért komoly beruházásokat végeztek a területen, amelyekbe ők maguk is elrejtették saját kódjaikat. Ide tartozik a monarchiától megörökölt ménes továbbfejlesztése, benne az istállók szöget bezáró sugaras elhelyezése, a „Fenék” feliratú kiskastély helyének megválasztása, az épületek oszlop sorai, melyeket a fény játéka alapján tájoltak és méreteztek, vagy a hajóépítő műhely létrehozása, benne a Főnix gálya megépítése, amely a Balaton teljes hosszán teljesített szolgálatot, ráirányítva a figyelmet a Balaton kiemelkedő szerepére a napkultusz tekintetében. A két pólust két élő köldökzsinórral kapcsolták egymáshoz, úgymint a 71-es főút gesztenyesorával, valamint a tőle nyugatra húzódó dombháton futó Fenyves alléval. Mindkét fasor jellegzetes törésszögekkel készült. Ezek látszólag azért kerültek kialakításra, mivel a Balaton ívét követik. A Fenyves allé vonalvezetése azonban cáfolja ezt a feltételezést. Az nyílegyenes is lehetne a domborzati viszonyok alapján, mégis szabályos törések kerültek beépítésre, amelyek a delelés előtti napállásoknak megfelelő 15 perces értékeket tartalmazzák 11:15-től 11:30-ig, majd 11:45-ig. Utóbbi szakasz az Új Köztemetőig tart, de már gesztenye sort is tartalmaz, így vezet át logikailag a 71-es gesztenye sorra, amely Fenék után éppen 11:45-el indul, 12:00-val folytatódik, majd 12:15-el vezet a Szent Miklós temetőig ahol véget ér, hogy a temető felett „átugorva” a Béri Balogh utcán folytatódjon. Így jutottunk el ahhoz a Szent Miklós temetőhöz, amelyre felhívta figyelmünket a gesztenyesoron végrehajtott furcsaság, az a bizonyos vég, és egy határozott ugrás utáni új kezdet. Ez az üzenet szinte megidézi bennünk a temetői kapuk felett elhelyezett feliratok szokásos szövegét: Feltámadunk! Mielőtt alaposabban szemügyre vennénk a temető kódolt üzeneteit, előbb a Balatonra vessünk néhány pillantást. Baál kultusza, mint a Napisten tiszteletének legismertebb megnyilvánulása Baál kultusza valahonnan messziről érkezett meg a Földközi-tenger keleti térségébe az ókorban. Már a Sumérok és készen kapták egy meg nem nevezett néptől, amely mégis elárulja magát azzal, hogy Istar, vagy Ister kultuszát ápolta, az pedig nem más, mint a Duna ókori neve. A Duna ugyan európai folyam, annak védett szakasza azonban a Kárpát-medencére esik, így ez a védettség ide vonzotta ősidőktől az embereket (ezt régészeti leletek sokasága bizonyítja), emiatt itt alakulhattak ki az európai civilizáció csírái és első monumentális építményei is (Lásd a boszniai piramisokat, melyek régebbiek az egyiptomi társaiknál, vagy a legendás Szikambriát, amelynek helye a Pilisben lehetett.). A jelek tehát egyértelműen a Kárpát-medencére mutatnak, melynek szívében egy viszonylag fiatal tó, a Balaton mindenkit elvarázsol. Kellemes klíma, szép környezet, termékeny talajok, gazdag erdők és mezők, nádasok, halbőség, szőlőnek való déli lankák, stb. Erre igazán illik a tejjel mézzel folyó Kánaán kifejezés, mivel a Földközi tengeri Kánaán közel sem rendelkezett ilyen adottságokkal. A Balaton olyan csoda, amit a régiek szerint csak Isten teremthetett, ezért neve Istenek neveinek az összevonásából született, melyek a következők:
• • • •
Baál, Kánaán bika istene, aki a szarvai közt tartja a Napot (az eső, vihar és termékenység istene, Zeusz előképe) Baálat: Baál női megfelelője ÚRNŐ értelemben, melynek a „Balatan” nyugati öblei felelnek meg (a Keszthelyi-öböl a feje, teste Tihanyig tart). Aton, Egyiptom Napistene, kapocs Balat és An között, Tihanyban ott van T és N. An, Sumér Ég Isten, a Balatonon a Siófoki öböl „birtokosa”, ahol kel a Nap.
Láthatjuk, hogy a Balaton neve hemzseg az Istenek neveitől, szerepel azonban az ókori filozófus Platón „beszélő” nevében is, aki Atlantiszról tudósított, mint egy 300x500km-es szigetről, éppen akkoráról, mint a Kárpát-medence. A medencét körülvevő hegységek és az egykori beltenger tökéletesen illenek Platón leírásához, vagyis ahhoz, hogy a hegykoszorú szigetet képezhetett a kontinens egykori kültengerein, s a hegykoszorún belül is lehetettek kiemelkedő szigetei, pl. a Keszthelyi hegység. Talán ennél is meglepőbb, hogy Róma ősi központja is a Balaton (Palatinus) nevét viselte!7 Miért nevezhették mégis Valkuumnak a fenéki erődöt? A Római birodalomban a ciril betűkészlet lehetőséget kínált B-nek V-ként való olvasatára. Ha így nézzük, Balkum lenne Valkum neve. Mások vették észre, hogy Baál kultusza Európában a Balkán-Baltikum tengely mentén dívott, amelynek szívében természetesen a Kárpát-medence található. Balkán és Baltikum ezzel a „Balkum” kisugárzási irányai! A római Palatinus-Balaton névhez még annyi adalék mindenképpen szükséges, hogy Rómát Etruszkok, azaz nem latin népesség alapította, akik a székely-magyar rovásíráshoz hasonló rovásírást, és ragozó nyelvet használtak. Napkultuszuk mellett halottkultuszuk is nagyon hangsúlyos volt, hasonlóan az egyiptomi halottkultuszhoz. Palatinus nevében P mássalhangzó azért nem okoz zavart, mert a B-P mássalhangzók egyazon mássalhangzó csoportba tartoznak, továbbá a Rómaiak által Pelsonak nevezett Balaton kifejezésben is kicserélődött a két mássalhangzó. Ennek oka az lehet, hogy a Rómaiak hallásból kapták meg az ősnépességtől a helyneveket, és a hasonló hangzású mássalhangzókat keverték. Pelsoban belső szavunkra ismerhetünk, ami utalhat az egykori félsziget belsejére, tehát nem a Balaton vizére vonatkozik, arra megtaláltuk a Palatinus nevet. Ő betűt nem tartalmaz a latin betűkészlet, ezért annak cseréje is szükségessé vált. A Római Palatinus őrzi bizonyos „Salius papok”8 emlékét is, akik Sallához, vagyis a Zalához köthetők! Magyar Adorján a Nap magyar elnevezései között említi a Pál, Bál, Balota neveket, amit a Palócok őriztek meg a számunkra.9 Ezek alapján a Balaton neve közvetlen kapcsolatban áll a Nappal, vagyis elválaszthatatlan lesz a napkultusztól. Itt is visszaköszön a P-B mássalhangzók kicserélhetősége, hisz Pál és Bál is lehet a Nap magyar neve. A következő idézetet azért emeljük be Magyar Adorjántól, mivel a napkultuszról Ő tudott a leghitelesebben beszélni, Ő tudta azt elsőként a magyar szokásrendbe is átültetni.10 Ennek igazából akkor érthetjük meg a 7
Az ősi Roma quadrata területe http://hu.wikipedia.org/wiki/Palatinus
a
Mons
Palatinust
(Palatinus-domb)
foglalta
el.
8
Ismeretlen fekvésű a Curiae veteres, a hol a királyok korában és a köztársaság elején a comitia curiatát tartották (talán a Palatinus északkeleti sarkánál), és a Salius papok helyisége, a curia Saliorum is. http://hu.wikipedia.org/wiki/Palatinus 9
„A Napot, más-más, a saját törzsnevüknek megfelelő néven is nevezték. Például a kunok Kún vagy Hunor néven, a besenyők Beszer vagy Peter, a jászok Jász, Jázon vagy Jázzú, a székelyek Szikel vagy Zakur, a kazárok Kus vagy Kazár, a kabarok Bag, Bog vagy Bakar, a palócok Pál, Bál, Balota vagy Bél, az avarok Bar, Barata, a szemerék Szem, Szam, Somota néven, valamint még más neveken is nevezték.” 10 „Minden földi életnek és így az embereknek is, édesapja a Nap, költőileg megszemélyesítve: a Napisten, Napkirály vagy Napfejedelem, vagy ahogy még nevezték : Aranyfejedelem, Aranyisten, Szép Isten, a Gyönyörű. Viszont minden földi életnek és így az embereknek is regebeli édesanyja
jelentőségét, ha hozzátesszük, hogy Tündér Ilona szerelmét, vagyis Napistent a magyar hagyományban Szép Miklósnak is nevezték, Miklós pedig a Szent Miklós temető névadója! Érdemes az Aranyfejedelem, Aranyisten szavakra is figyelnünk, hiszen az egykori keszthelyi aranyasszonyok ezek alapján a Napisten hitveseinek tekintették magukat, azaz szűzanyai szerepkört próbáltak betölteni. A kultusz kisugárzása Róma irányába fentiekkel igazolható. A Festeticsek napkultuszának bizonyítása a Szent Miklós temető és a Festetics Mauzóleum szimbolikája alapján A Mauzóleum lépcsős talpazatra állított klasszicizáló stílusú építmény, melynek járókövein 4x(6x6) ill. 12x12 világító csempe, mennyezetén 70 db Napot ábrázoló kazetta, külső szegélyein 42db körbe zárt hatágú csillag látszik. A mauzóleum tájolása 7 órának megfelelő, amikor a Nap Balatonfenyves fölött jár, és sugarai párhuzamosak a BalatongyörökGyenesdiás iránnyal, vagyis az öböl északi partjával, de párhuzamosak Balatonmáriafürdő partvonalának a Balatonkeresztúr alatti partszakaszával is. A téli napfordulón a Nap hivatalosan 7:30-kor kel, 7 órakor azonban már érzékelhető a napkelte közelsége, vagyis a születő Nap. Balatonfenyves így üzeni meg Keszthelynek, hogy figyeljen saját fenyvesére a Fenyves alléra, miközben Mária is a figyelem homlokterébe került. Mindez megerősíti, hogy Keszthely a születő fény (születő Jézus) kultusza alapján került erre a partszakaszra, ezért legfontosabb attribútuma a kehely, amelyben st alakban ott van a szent, vagyis Jézus. A „szent” fény fogadásáról egy díszesebb oszloppár gondoskodik és engedi azt a Mauzóleum belsejébe. Ugyanezt a szent fényt örökíti meg a közeli Vonyarc neve is „fényarc” értelemmel (F és V-nek egy csoportba való tartozása alapján), hisz a Keszthelyi öböl amúgy is az ÚRNŐ Baálat feje. A Festeticsek ezt a Taverna és a Szent Ilona templom megépítésével nyomatékosították, míg a déli parton Balatonkeresztúr pazar templomát emelték a tiszteletére. A temető keleti, ívet rajzoló oldalán kripták sorakoznak, márvány obeliszkekkel. Az obeliszkek tudatos elhelyezésre utalnak, ahogy a temető úthálózata is tervszerű (2. Kép).
maga a Föld, azaz megszemélyesítve, a Földanya vagyis Tündér Ilona, az Élet Anyja. Tündér Ilonának és a Napistennek, azaz tehát Magornak nászát minden tavasszal a napéjegyenlőség idejében ünnepelték. Ekkor Ilona, mint Magyar Napkirály felesége, a Magyar Ilona nevet veszi föl, ahogy őt a Csallóközi leányok bizonyos tavaszi, a házasságról szóló énekeikben napjainkig is nevezik. Ugyanis kizárólag a napéjegyenlőség szent ünnepe napján és éjszakáján tartották nászukat a fiatal párok is, azon időben tehát, amelyben a gyöngy virág, Tündér Ilona e szent virága, nyílik.” Forrás: http://www.magtudin.org/MAGYAR_ADORJAN_A_lelkiismeret_aranytukre%20www.leventevezer.extr a.huMA.pdf.pdf
2. Kép A keszthelyi Szent Miklós temető műholdas fotója, melynek jobb oldalán a régi temető szemet és halat formáz. Ez emberi léptékben bal szemnek felel meg, amely képletesen a Balatonra néz. Hal alakként a temetői kápolna a hal szeme helyén áll, amely a Római utcára hangoltan dél felé, vagyis Fenékpuszta, majd Róma (Péter-Pál) felé néz. A kápolna falán Gróf Festetics Tasziló jóvoltából márványtábla figyelmeztet, hogy a kápolna rendszer nélküli épület, vagyis annak tájolása nem illik a Festeticsek rendszerébe.
A régi temető szabályos szem illetve hal formájú, melynek súlypontjában kisebb rombusz látszik. A halforma szeme a temetői kápolna helyére esik. Első esetben Hórusz szeme, annak is BAL szeme adná a megfejtést, ami azért izgalmas, mert teljesen értelmetlennek tűnő dolog különbséget tenni a bal és jobb szem között, az Egyiptomiak azonban Hórusz Bal szemének elveszítését Tot művének tulajdonították, miután összecsaptak az Istenek. A bal szem Keszthelyen nyilvánvalóan megkerült, ugyanis az iker-város BAL-oldaláról (északi oldaláról) néz a BAL-atonra. Ezzel magyarázatot ad a Baál kultusz elnevezésére is, hiszen az ország térképén a Balaton Bal oldalán (nyugati oldalán) került elhelyezésre, vagyis felhívja a figyelmet erre a partszakaszra, ahol Baál tiszteletének a kiindulópontja, mondhatnánk gyújtópontja található. A Kárpát-medence, amúgy szintén „félszemű”, a Fogarasi havasoknak megfelelő tömegű hegység hiányzik a nyugati- (bal)oldalon, hisz éppen ott van a Balaton. A temetőre rajzolt hal szimbólum a halál üzenetét hordozza, ezzel a halotti kultuszra mutat. A halotti kultuszban Ozirisz és Jézus ugyanazt a szerepkört töltik be. Ők fogadják az elhunyt lelkeket és bírálják el földi teljesítményüket, mely alapján mennyország, vagy pokol vár azokra. A hal Jézus jelképe, ezzel igazolni lehet, hogy Keszthelyen régen nagy jelentőséget tulajdonított a halotti kultusznak, amit a Festeticsek a Mauzóleum felépítésével üzentek meg. Következtetések A Festetics család a Pethő család örökségét megszerezve figyelmét Keszthely régmúltja felé fordította, s arra a felismerésre jutott, hogy Keszthely és a Balaton az egész világra kisugárzó napkultusz kiindulópontja lehetett. Baál kultusza valójában Jézus kultusza a Balatonra írva! A napkultuszt kétpólusú városra építették fel, mégpedig a téli és a nyári napfordulóknak megfelelően, a Keszthelyi-öböl északnyugati és délnyugati szegleteiben. A rendszer középvonalát, másképp a napéjegyenlőségeket a tanyakereszti kőkereszt jelöli Mária alakjával, aki ezen a ponton a szeplőtelen fogantatás és várandósság üzenetét hordozza! A Festeticsek a Római erőddel közel azonos tömegű kastélyépítkezéssel egyenlítették ki a pólusok megörökölt egyensúlytalanságát, miközben a fenéki pólust Balatonvilágosra hangolták, világhírűvé tették a fenéki ménest (a LÓ maga is napszimbólum), valamint hajóépítő műhelyt létesítettek, melynek leghíresebb hajója a Főnix gálya önmagában is napszimbólum. Az erőd alaprajzát (benne rejtett Pitagorasz téglalappal) sablonként használták az öböl körüli építkezéseikhez. A Pitagorasz téglalap rejteki üzenete Balatongyörökre mutat. A két pólust a napjárásnak megfelelő geometriájú élő „allékkal” kapcsolták össze, melyek közül a gesztenyesort a Szent Miklós temetőnél a temetői körív kedvéért megszakították, majd annak nyugati oldalán a Béri Balogh utcán folytatták. Ezzel felhívták a figyelmet a temető rejtett mondanivalójára. A Mauzóleum tájolása és szimbolikája alapján a Festeticsek ismerték a Kárpát-medence éves fényrendjét (hatágú csillag alakzat (42db, 4+2=6)), a 70 db Nap ábrával, pedig hangsúlyozni szerették volna napkultuszukat, ami a Napisten (Szép Miklós) és Jézus dicsőítését jelenti.
88
A Szent Miklós temető szem/hal rajzolata, kapcsolatot teremt az egyiptomi Hórusz szem misztériummal és Baál kultuszával, egyben Jézusról, mint a halott lelkek bírájáról is szól. A napkultusz tudatos felépítése révén az aranyasszonyok és Szent Miklós a gyenesi Szent Ilonával együtt megidézik Tündér Ilona mondáinkat, ezzel reményt nyújtanak, de ösztönöznek is, hogy Keszthely építse fel újra a kétpólusú várost, melynek napkultusza egykor kisugárzott az egész Földre, és a legtöbb kulturális értéket ennek a kisugárzásnak köszönheti az emberiség. A város névadója a Szent Grál, mivel ke-hely+szt ezt jelentik.
http://www.arthist.mta.hu/index.php/hu/repertorium/38-regeszta-a-i/137-a-i-47-a-festetics-csalad-iratai Paál Zoltán (2003): Arvisura (Igaz szólás) Regék a Hun és a Magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Első kötet. Összeállította és szerkesztette: Bolyky Úr János. Püski Kiadó.
i
ii
89 89
