Elõkészület a küldöttgyûlésre

KÖZÖSSÉGÜNK ÉLETÉBÕL

Elõkészület a küldöttgyûlésre A

Keresztény Advent Közös- rát, aki ennek alapján megállapítja ség 2010. május 23–24-én, azt a számot, aminek a 2/3-a a haZugligetben tartja a kétévenként tározatképesség kritériuma. esedékes tisztújító küldöttgyûléA küldöttgyûlésen s gyülekezesét. A választó küldöttgyûlés sajá- tek által delegált küldötteken kívül tossága, hogy a lebonyolítás a tanácskozási és szavazati joggal ve2009. május 24-én elfogadott, de hetnek részt az Alapszabályban 2010. május 23-án érvénybe lépõ megnevezett intézmények, alapítAlapszabály és Szervezeti és mûkö- ványok és osztályok vezetõi, a leldési szabályzat alapján zajlik. Az készek, a könyvevangélisták, a taalábbiakban néhány fontos dolgot szeretnénk kiemelni a szabályzatokból a választó küldöttIstennél van a bölcsesség gyûléssel kapcsolatban. és hatalom, övé a tanács Alapszabályunk szeés az értelem. (Jób 12,13) rint a közösség legkisebb, de legfontosabb szervezeti egysége a gyülekezet. A legfõbb irányító szerv a nácsadó bizottság tagjai és a Sola küldöttgyûlés, amelyet a gyüleke- Scriptura Teológiai Fõiskola egyházetek által választott és delegált zi személynek minõsített oktatói. küldöttek összessége alkot. Akkor Az õ jelenlétük nem kritériuma az határozatképes a küldöttgyûlés, ha eredményes küldöttgyûlésnek, de az elõzetesen regisztrált küldöttek célszerû jelen lenniük. Ha a szervelegalább kétharmada megjelenik. zetek vezetõi akadályoztatás miatt Ha ennél kevesebben jönnek el, a nem lehetnek jelen, a közösség tagküldöttgyûlést határozatképtelen- jai közül jelölhetnek ki helyettest, ség miatt el kell halasztani. írásos megbízással. Ebben az esetA küldöttgyûlés összehívására a ben a helyettes rendelkezik a hozközösség elnöke jogosult úgy, zászólási és szavazati joggal. hogy a kitûzött idõpont elõtt legA küldöttgyûlést – a választó alább 45 nappal errõl írásban tájé- küldöttgyûlés kivételével – mindig koztatja a gyülekezeteket (idén ez az elnök vagy a tanácsadó bizotta határidõ április 8. volt). A kül- ság által kijelölt személy vezeti le. döttgyûlés napirendjét és a hozzá A választó küldöttgyûlést a takapcsolódó írásos anyagokat leg- nácsadó bizottság javaslata alapján alább 30 nappal a kitûzött idõpont nyílt szavazással, egyszerû szóelõtt kell megkapniuk a gyüleke- többséggel megválasztott személy, zeteknek (ebben az évben április a levezetõ elnök vezeti. Az ered23-án). A gyülekezetek a küldöt- ményes szavazással egy idõben az teik megválasztásáról, a küldöttek elõzõ ciklusban megválasztott nevérõl a gyûlés idõpontja elõtt tisztviselõk mandátuma megszûlegalább 14 nappal (idén május 9- nik, a felelõsséget és tisztséget újig) tájékoztatják a közösség titká- raválasztásuk esetén veszik vissza, 2 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

„

vagy pedig átadják az újonnan megválasztott személynek. A levezetõ elnök a tanácskozás megkezdése elõtt javaslatot tesz a jegyzõkönyvvezetõ és a jegyzõkönyv-hitelesítõk személyére, a szavazatszámláló bizottság elnökére és tagjaira, akiket a küldöttgyûlés nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel választ meg. A szavazatszámláló bizottság 5 fõbõl áll. A küldöttgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a levezetõ elnök és a két jegyzõkönyv-hitelesítõ aláírásával hitelesít. A jegyzõkönyv elválaszthatatlan része a jelenléti ív. A választó küldöttgyûlés ezután a volt tanácsadó bizottság javaslata alapján eseti bizottságokat alakít: hitelesítõ bizottságot (7 fõ), jelölõbizottságot (11 fõ) és határozati javaslatokat tevõ bizottságot (szintén 7 fõ). A levezetõ elnök a megválasztást egyszerû szótöbbséggel kéri a küldöttektõl. A gyülekezeti küldöttek, valamint a küldöttgyûlésre tanácskozási és szavazati joggal meghívottak mindhárom bizottságot megkereshetik észrevételeikkel és javaslataikkal. Ezek az eseti bizottságok javaslataikat és döntéseiket nyílt szavazással és egyszerû szótöbbséggel alakítják ki, és a küldöttgyûlés elé tárják szavazásra. Az eseti bizottságok elõterjesztését a levezetõ elnök bocsátja szavazásra. Szavazategyenlõség esetén a szavazást mindaddig kell ismételni, amíg eredményes lesz. A küldöttgyûlés hatáskörébe tartozik az Alapszabály és a Szervezeti és mûködési szabályzat elfogadása vagy módosítása (2/3-os


ISTENTISZTELETRE ÉRKEZÕK ÉS TÁBOR-ÖSSZEJÖVETELEK RÉSZTVEVÕI AZ

szótöbbséggel), a közösség elnökének, titkárának és gazdasági vezetõjének megválasztása (2 évenként, titkos szavazással, 2/3-os szótöbbséggel), az új tanácsadó és ügyintézõ bizottság, pénzügyi ellenõrzõ bizottság megválasztása (nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel). Megválasztják a körzetvezetõket, az osztályok vezetõit, valamint a vallásszabadsági ügyek felelõsét is. Dönthetnek intézmények alapításáról vagy megszüntetésérõl (2/3-os szótöbbséggel), de az egyház megszüntetésérõl és vagyonának felosztásáról is, nyílt szavazással. Ez utóbbi esetben 4/5-ös szótöbbség szükséges. Az új szervezeti és mûködési szabályzat szerint az egyházi személyek és gyülekezetközi igehirdetõk hitelesítését a mindenkori tanácsadó bizottság végzi. Az ezzel kapcsolatos elvek és gyakorlat rögzítése külön eljárásrendben (a hitelesítés rendje a Keresztény Advent Közösségben) történik. A küldöttgyûlésen megalakított hitelesítõ bizottság a beérkezett észrevételeket köteles kivizsgálásra az új tanácsadó bizottsághoz eljuttatni. Ha a küldöttgyûlésen a választást befolyásoló – a hitelességet

érintõ – információ birtokába jutnak, azzal a jelölõbizottságot még a szavaztatás elõtt megkeresik. A határozati javaslatokat tevõ bizottság az elkövetkezendõ idõszak lelki és gyakorlati célkitûzéseire vonatkozóan fogad és készít javaslatokat. Ha egy gyülekezet vagy tanácskozási és szavazati joggal felruházott személy ilyen jellegû javaslattal készül a konferencia elé, célszerû azt elõzetesen írásban megfogalmazni, és úgy eljuttatni az eseti bizottsághoz. Alapszabályunk szerint a közösség ügyeit érintõ kérdésekben minden tagot megillet a hozzászólás, a javaslattétel és a szavazás joga. Ezeket a jogait a tagság a gyülekezetekben közvetlenül, az egész közösség ügyeit tekintve pedig (a közösség döntést hozó fórumain) közvetve, képviselõi útján gyakorolhatja. Kérjük gyülekezeteink tagságát, hogy éljenek ezekkel a jogaikkal! A választó küldöttgyûlés munkáját segítendõ idén 30 nappal a kitûzött idõpont elõtt eljuttattuk a gyülekezetekhez a konferencia tervezett napirendjén túl az intézmény- és osztálybeszámolók írásos változatát, a 2008-as választás

1880-AS ÉVEKBEN

tisztségviselõinek, munkacsoportjainak és hitelesített szolgálattevõinek felsorolását. A Szervezeti és mûködési szabályzat tervezett módosítását is írásban kapták meg a gyülekezetek. A gyülekezeti küldötteknek feltétlenül magukkal kell hozniuk a gyülekezet jegyzõje, vénje és/vagy lelkésze által aláírt megbízólevelet. Ennek bemutatására kapják meg érkezéskor az adminisztrátoroktól a sorszámmal ellátott szavazólapjukat. Hozzászóláskor kérjük a név és gyülekezet bemondása után a szavazólapon szereplõ sorszám közlését is. Ennek a lapnak a feltartásával lehet a nyílt szavazásokon részt venni. A csupán hozzászólási és szavazási joggal felruházott személyek más sorszámú és más színû szavazólapot kapnak, mint a gyülekezeti küldöttek. A levezetõ elnök és a szavazatszámlálók számára így vizuálisan is nyomon követhetõ, hogy egy-egy javaslatnak mekkora a támogatottsága a gyülekezetek részérõl. A küldöttgyûlés nemcsak munkaértekezlet, hanem csatornája kíván lenni az isteni irányításnak is. Ennek érdekében nemcsak az elején és a végén, hanem közben is tartunk igeszolgálatokat és közös könyörgéseket. Reméljük, küldötteink az értekezletnek ezt a részét is a súlyának megfelelõ módon értékelik, és vesznek részt rajta. Makra Jenõ AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 3


Névleges vagy valóságos a szombatünneplésünk? K

özösségünkben az elmúlt évek folyamán egyre többször került szóba – személyes beszélgetések során és nyilvános alkalmakon – a szombatünneplés reformja, megújítása. A legtöbben egyetértünk abban, hogy a jelenleg mûködõ szokásrend nem kiegyensúlyozott, és mind egyénileg, mind közösségileg fontos volna a változtatás. Természetesen a szombatünneplés területenként és egyénenként más-más lehet, azonban az alapvetõ törvényszerûségek szintjén sok a hasonlóság országszerte. Mivel a szombatnap az egyik legfõbb ismertetõjele Isten népének – „jegy az énközöttem és teközötted” (Ezék 20,12) –, továbbá e nap körül csúcsosodnak majd ki a végsõ idõk eseményei is, a szombatot „külsõ és belsõ” támadás és hatás is éri, amelyek közül a belsõ a veszélyesebb. A szombatnapnak felmérhetetlenül nagy jelentõsége, értéke és lelki haszna van. A sabbat olyan áldás ideje, amelyben csak az részesülhet, aki erre hét közben tudatosan és tervszerûen készül. Sokszor úgy gondoljuk, hogy a szombat áldása „alanyi jogon” adatik minden adventhívõnek, aki ebben hisz, és megpróbálja megtartani. De egyre halványul az a hitbeli küzdelem, amely megmutatná ragaszkodásunkat a hetedik naphoz. Elmarad a mindennapi felkészülés a szombatnapra, sõt esetenként csütörtökig szinte alig jut eszünkbe a hetedik napi öröm várása. Majd megkezdõdik a „szokásos” kapkodás és aggodalmaskodás: hogyan tudom befejezni a 4 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

„Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem ûzöd kedvtelésedet szent napomon, s a szombatot gyönyörûségnek hívod, az Úr szent és dicsõséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem téve, foglalkozást sem találva, hamis beszédet sem szólva: akkor gyönyörûséged lesz az Úrban, és én hordozlak a föld (Ésa 58,13–14) magaslatain…”

feladataimat, munkáimat péntek naplementéig, nem fogok-e „belecsúszni” a szombatba? Emberi erõfeszítéseket teszünk ekkor, hogy befejezzük vagy megszakítsuk elkezdett „projektjeinket”, vállalásainkat, és hirtelen be akarjuk hozni lemaradásainkat, ez olykor sikerül, máskor kudarcot vallunk. Lelkiismeret-furdalással imádkozunk bocsánatért, ha nem úgy sikerül a szombatkezdés, ahogy szerettük volna, és ha el is tudjuk végezni a megadott idõre a feladatainkat, úgy érezzük: ez így nem mehet tovább. A naponként robotoló hívõ ember számára a nyugalomnap fizikai pihenõnappá vált, amely minõségileg mást jelent. A pénteki „stresszeket” ezért célszerû volna csütörtökre átcsúsztatni, hiszen láthatjuk, hogy Sátán játszi könynyedséggel elbánik a feszültséggel küzdõ hívõvel a nyugalomnap kezdete elõtti órákban. A kapko-

dás, lelki feszültség, készületlenség nem jó elõhangja a szombati nyugalomnak, és szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen lelki környezet után néhány perccel, órával valódi nyugalmat leljünk. Bizonyára a legtöbben tapasztaltuk már, hogy a péntekre kijelölt programokba, eltervezett nagyobb munkákba rendre „váratlan” események szólnak bele, e napon nem úgy sikerülnek a dolgok, mint más hétköznapokon. Mintha péntekre elõkészített kísértései, rossz cselekedetei volnának az ellenségnek, amelyekre egész héten készült, hogy keresztülhúzza számításainkat, tönkretegye nyugalomnapi készülõdésünket, és lerontsa a szombati lelki üzenet értékét. Megszokhattuk már, hogy nem tervezhetünk annyi világi munkát péntekre, mint más munkanapra, sõt legokosabb, ha új terveink megvalósításába nem a szombatot megelõzõ napon kezdünk bele.


Mikor kezdjünk készülni a szombatnapra? Már a hét elsõ napján elkezdõdik a készülés a szombatnapra. Érdemes tervszerûen felépíteni a heti programot (elõre tervezhetõ napiés hetirend), illetve imában készülni az elõre nem látható eseményekre, az azokból való „kimenekülésre” is, Isten védelme által. Ez része a szombatnapért folytatott lelki küzdelemnek, és megtanít igazán becsülni az Úr napját. Ha valamiért rendszeresen és komolyan könyörgünk, az fontossá válik, egyre nagyobb hangsúlyt kap az életünkben, szívünkben-lelkünkben, és megértjük a jelentõségét. „Imádkozzatok, hogy a ti futásotok ne télen és ne szombatnapon legyen” – mondta Jézus Krisztus, s ez nagy hangsúlyt helyez a szombatnapért vívott kiemelt lelki küzdelem fontosságára az utolsó idõkben. Ne csak a hét második felében gondoljunk tehát a hetedik napra, amikor érezzük, hogy a fejünk felett vélhetõen összecsapnak a hullámok. Ne a viharban keltsük fel Krisztust, hanem a szélcsendben beszélgessünk vele a szombatról, és arról, milyen fontos nekünk, hogy egész nap közösségben lehetünk vele. Valójában olyan fontos nekünk a szombat, amilyen fontos a személyes közösség Krisztussal. Minden oda nem illõ gondolat, szó és tett eltereli a figyelmünket Jézusról. Szombaton hosszabban szemléljük Õt, hogy elváltozhassunk (2Kor 3,18), jellemünk az övéhez hasonlóvá váljék. Ennek elmaradása komoly veszteség, és lelki lemaradást, visszafejlõdést okozhat.

A nyugalomnap értéke Talán nem érezzük e hiányt oly mértékben, amint kellene, mert nem tudjuk, milyen áldásoktól estünk el azon a szombaton, amelyen Krisztus szemlélése helyett

testvéreket, lelkészeket, gyüleke- alapon megérkeznek vagy nem érzeti ügyeket, tárgyakat vagy esz- keznek meg az elvállalt gyülekeméket szemléltünk. Részleges ál- zeti szolgálatra, és az istentisztelet dásokat kapunk a teljes helyett. elõtt kell kapkodni, hogy új szolA szombatnap célja: Isten meny- gálattevõt találjunk, aki fel sem tunyei légkörében tartózkodni, megérezni a „menny elõízét”. A nyugalomnap értékét Olyan fontos nekünk a szombat, az mutatja meg, hogy amilyen fontos a személyes megéreztük-e az angyalok társaságának közösség Krisztussal. kiemelt és csak szombatra „tartogatott” örömét, áldásait. Lelki erõtöbblettel térünk-e nyugovóra dott készülni imában az Úr és a naplemente után, vagy fáradtan, gyülekezet elé állásra? azt érezve, hogy megint elmaradt a Milyen alapon várhatunk tehát várt feltöltõdés? Vagy elfogadtat- áldást a szombatjainkra, és kéri-e tuk magunkkal, hogy a szombat az Úr, hogy ilyen lelkülettel „pita „gyülekezeti munkavégzés” ide- varait tapossuk” (Ésa 1,12)? Talán je, és az esti fáradtság mögött – kemény szavaknak tûnnek e soamely valamivel jobb ugyan, mint rok, de a mennyben minden bia péntek esti ólmos fáradtság, ágy- zonnyal sokkal komolyabban veba zuhanás – valójában lelki feltöl- szik a szombatnap szentségét, töttség rejlik? Súlyos kérdések mint ahogy ezt Isten népe teszi. ezek mindannyiunk számára. Pénteken szinte „belezuhaSzombatünneplésünk jelenleg nunk” a szombatba, majd szomnem szól mindenben Krisztusról. bat délelõtt épp csak az áldások Fizikai pihenésrõl szól, az igehir- „cseppjeibõl” részesülünk, amedetés meghallgatásáról, felszínes lyek ugyan érezhetõk, de nem vagy mélyebb mérlegelésérõl, elégségesek. Isten ennél sokkal majd közös étkezésrõl, valamint a többet akar és tud adni: „hordozhét közben elmaradt személyes lak a föld magaslatain” – ígéri, ha beszélgetések pótlásáról – akár odaszánjuk a szívünket. Teljes hétköznapi témákat is beleértve. örömöt ígér, nem csak az öröm Az egymással való találkozás ideje halvány sugarait. a szombat, amelybe „beleférhet” az Ige hallgatása, az Úrról folytatott beszélgetés, de beleszorítható Pihenés, sok más is. Meddig engedjük ezt a vagy közösség Krisztussal? gyakorlatot, és meddig nem merjük „egymást megszomorítani”, Szombatnapon egyesek a szolgálat figyelmeztetni, meginteni e tekin- „túlmunkájában” serénykednek és tetben? Talán nem merünk szólni, kifáradnak, mások dülöngélnek, nehogy kár tegyünk testvérünk, bóbiskolnak a sorok között, vagy vendégünk lelkében, és törvényes- az istentisztelet után más témákkedõnek tûnjünk. De micsoda kal törõdnek, várva a szombat vékárt okoz egy gyülekezetben a gét, hogy újra világi dolgokkal helytelenül megünnepelt szom- foglalkozhassanak. Aki figyelni szeretne, annak fibat? Hányan távoznak valódi békesség és vigasz nélkül például egy gyelmét elvonhatja egy-egy nem „heves” testvérgyûlést követõen, odaillõ beszélgetés, történés. Ne vagy megszervezetlen gyülekezeti feledjük, Sátán készül a szombatóra után? Meddig hagyható szó napra, új és kísértésekkel, terveknélkül, hogy testvéreink fakultatív kel, elszántsággal és váratlan ese-

„

AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 5


ményekkel. Mindenkire képes hatni, aki nem készült fel kellõképpen, és az Úr angyalai csak annak arányában védhetnek meg a kísértésektõl, ahogyan odaszántuk magunkat a Krisztusra figyelésre. Tegyük fel a kérdést: eléri-e életünkben a szombatnap az Isten által rendelt célját? Tudunk-e érdemben elõrelépni a jelenlegi gyülekezeti szombatok által? Megérezzük-e szombatról szombatra az elõkészített áldásokat, a menny elõízét?

sárnapi „ejtõzéssel” kompenzáljuk. Elõfordulhat, hogy a gyülekezetben tartózkodás, az ezzel együtt járó teendõk, utazás, programok, avagy a hosszú ideig tartó üldögélés inkább fárasztanak, mint felüdítenek? Ez esetben vasárnap talán pihenünk, kirándulunk, nyerünk egy kis pluszerõt a hétfõn folytatódó munkákhoz. A szombatünneplés átcsaphat tehát vasárnapi „nyugalomnapba” is. A szombatnapért küzdenünk kell, és amikor elérkezik, minden percét Krisztussal kell megélnünk. Vigyázással, de nem képmutatással, nem A rendszeres imádság megtanít fölösleges társalgással, hanem csendben igazán becsülni az Úr napját. figyelve, de a megfeHa rendszeresen és komolyan lelõ helyen és idõben bizonyságtevéskönyörgünk érte, fontossá sel. Hálaadással és válik, egyre nagyobb hangsúlyt örömmel, „várván kap az életünkben, ama boldog reménységet”, elfogadva a és megértjük a jelentõségét. kapott üzeneteket, és közvetítve az Úr áldását mások felé. Bizonyos értelemben várjuk a Egészséges és mértéktartó étkeszombatnapot, hogy pihenhes- zéssel, és lehetõségeink szerinti sünk, és ki is mondjuk: jó, hogy legnagyobb kipihentséggel, nem van a szombat, mert ha nem lenne, fáradtan, elcsigázottan. Ha méltó a nem is volna erõnk a következõ „világi hatalmasság”, hogy kipihenhétre. De vizsgáljuk meg magun- ten, szellemi erõnket megfeszítve kat: a fizikai pihenés esik jól, vagy dolgozzunk a munkahelyünkön, a közösség Krisztussal? Egyéni ér- mennyivel inkább méltó az Úr, dekbõl tartjuk meg a hetedik na- hogy rá figyeljünk teljes egészében pot, és személyes pihenésünk a az idõnk hetedrészében. legfontosabb, vagy ennél többet is Sokszor érezzük, hogy a hatnakérünk az Úrtól szombaton? Mit pi munkavégzés hatásaként a fávárunk valójában a szombattól: radtság a hetedik napon „jön ki” enyhülést fizikai téren, kicsit több rajtunk. De mindaddig, amíg a fiéjszakai alvást, az agy „kikapcsolá- zikai pihenés napja marad a szomsát” a mindennapi mókuskerék- batnap, nem beszélhetünk az Úr bõl? Nem csupán ezekért a célo- napjáról, hanem addig az ember kért hozta létre a hetedik napi napja marad. A nyugalomnapnak nyugalmat Isten. Fizikailag a hét valóban része a fizikai feltöltõdés, bármelyik napján pihenhetnénk. de ez a szombatnapra elõkészített Valójában meg is tesszük: vagy lelki áldások befogadását segíti. testünk túlterheltsége jelez beteg- Sok esetben a péntek éjszaka nem séggel, és betegágyba kényszerü- elégséges a heti fáradság kipihelünk hétköznap, vagy a szombat- néséhez, és szombaton is tunyanapi szolgálatok és az egész napos ságra hajlunk, álmosak, fáradéko„készültség” miatti fáradtságot va- nyak vagyunk. Emiatt is hasznos,

„

6 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

ha – a lehetõségeinkhez mérten – már szombat elõtt megnyugszunk a komolyabb tevékenységektõl, hogy a fizikai pihenés pénteken megkezdõdhessen, és szombaton a lelki felüdülés is megtörténhessék. Határozottan álljunk ellen az „elterelõ” eseményeknek a hetedik napon, de legyünk udvariasak és tapintatosak is egyben. (Szintén probléma adódhat abból, ha valaki erõteljesen és bántóan szól másoknak a szombat mellett, vagy elutasítóan viselkedik, mutatva, hogy õ úgymond megtartja a szombatot.) Felülrõl kapott bölcsesség kell ahhoz, hogy a szombatot „Lélek szerint” tartsuk meg, s meg tudjuk különböztetni az odaillõt a nem odaillõtõl. Lehet egy beszélgetés a kívülálló számára fölösleges és haszontalan, de az adott testvér számára életmentõ üzenet, tehát óvakodjunk attól is, hogy gyakran megítéljük mások beszélgetését pusztán rövid „belehallgatás” után. Azonban esetenként nyilván megítélhetõ, hogy egy-egy közlés nem a szombathoz illõ, és mind a beszélõ, mind a hallgató számára lelki kárral jár – ilyenkor tapintatosan és udvariasan tennünk kell annak érdekében, hogy Isten angyalai ne vonuljanak vissza a gyülekezeti helyrõl.

A szombatnap célja „A törvény célja Krisztus”, így a szombatnap célja is Krisztus. Nincs, és nem is lehet más lelket jobban felemelõ, erõt adó és vigaszt nyújtó cél. A közösség Krisztussal, a bûnbocsánat és megigazulás boldog érzése, és ezután a Jézus által adott különleges üzenetek, vigasztalások, útmutatások, illetve a hívõ közösség együttes tapasztalatai és bizonyságtevése emelik fel az embert az Úr magaslataira szombatnapon. Elõfordulhat, hogy ezen a napon nem töltünk több idõt Krisztussal, mint a hétköznapokon, jól-


„

lehet azt hisszük, a szombat áldásaiban részesülünk. A testvéri közösség is áldással jár önmagában, és jó a testvérekkel együtt lenni, de nehogy ezzel cseréljük fel az Úrral való közösséget. Hamar el-

ton „megszomorítson üdvösségünkre”, s máskor nem megtapasztalható örömet és különleges lelki békét adjon. Az utolsó idõkre való elõkészületben az Úr napjának mély megélése létfontosságú. E nélkül váratlanul törhet ránk „ama nap”, mert úgy hiszszük, a megszentelõNe csak a hét második dés útján járunk, pedig elmaradtunk, lemaradfelében gondoljunk tunk. Nem akképpen a hetedik napra, amikor váratlan, amiképpen a érezzük, hogy a fejünk világ számára, hanem saját elképzeléseinkfölött vélhetõen összehez képest lehet nacsapnak a hullámok. gyon meglepõ és dráNe a viharban keltsük fel mai pillanat, amikor ki-ki szembesül azzal, Krisztust, hanem a szélamit „épített” szomcsendben beszélgessünk batról szombatra. vele a szombatról, és arról, A szombatnap reformja küszöbön áll, milyen fontos nekünk, és megvalósítása kihogy egész nap emelt feladatunk, ha az Úr Lelkének kiáraközösségben lehetünk vele. dására várunk. E megújulás része az elõkészületnek, része az Úr veszíthetjük a szombat áldását, iránti komoly és odaszánt gondolelegendõ hozzá néhány perc is, kodásnak, a Krisztushoz tartozásegy-egy meggondolatlan szó. nak. Elõfeltétele és alapja a teljes Szem elõl téveszthetjük Krisztust megújulásnak és készenlétnek. a szombatnapi lázas sürgés-for- Olyan alap, amelyre fel lehet épígásban, a sok társalgásban, a mér- teni a közös hitéletet, amelyben téktelen étkezésben, vagy egy-egy mindenki áldást ad és áldást kap, konkrét ügy intézésében is. Mind- kicsinytõl nagyig. Helye van a ezek csak „árnyékai” a valóságos gyermekek és fiatalok tudatos felszombatnapnak. Ha a Krisztussal készítésének a szombatnapra, az való kapcsolat több szolgálatra otthoni szombatkezdõ áhítatnak késztet, természetesen szolgál- és a tervszerû heti készülésnek junk többet, és ez esetben bizto- péntek naplementéig. san nem fogunk kifáradni. Ha a Természetesen különbség van az Krisztussal való kapcsolat beszél- egyes családok szombatvárása és getésre késztet, hasznos a beszéd, szombatnapja között, hiszen egéés nem hangzik el oda nem illõ szen máshogy alakulnak az esemészó. nyek egy kisgyermekes családban, Ha éhezzük és szomjazzuk az mint ahol idõsebb vagy beteg emigaz életet – amely Krisztusban berek várják az Úrtól kapott enypéldaként áll elõttünk –, és felis- hülést. E tekintetben értelmetlen merjük, hogy korunkban csupán volna szabályokat alkotni, azonban perceink vannak a felkészülésre, az alapelv mindenhol igaz: „A más minõséget kap a szombatna- szombat van az emberért, nem az punk. Eltávolítjuk a sallangokat, ember a szombatért.” (Mk 2,27) Tóth Gábor és engedjük, hogy az Úr szomba-

Kiss József

BEKÖSZÖNTÕ Jöjj, szombat csöndje! Lelkeinkre Áhitat szárnyin szállj alá! Saruiról a port leverve, Jöttödet ki ne áldaná? Nyugasztalónk te! nyájas! enyhe! Áhitat szárnyin szállj alá! Munkában hat napunk törõdve, Verejtékünkbõl folyt elég. A hetediket pihenõre, Isten-atyánk te rendeléd, Munkában hat napunk törõdve, A hetedik legyen tiéd. Mint võlegény eseng a kedves Ohajtva várt ara elé: Úgy, szombat csöndje, lelkünk repes Nyugalmas révpartod felé; Boldog, ki nyugtát gonddal terhes Napokra benned föllelé. Gyulladjon láng ki! zöngjen ének! Simuljon el minden redõ! Felejtse bánatát a lélek És fájdalmát a szenvedõ. Gyulladjon láng ki, zöngjen ének! Simuljon el minden redõ! Ó ejts, kinek derü a lénye, Ejts egy sugárt ránk, istenünk! Te vagy az est békéje, fénye, Te vagy magasztos reggelünk. Sivár pusztán szivünk reménye, Amelytõl ujra éledünk. Jöjj, szombat csöndje! Lelkeinkre Áhitat szárnyin szállj alá! Saruiról a port leverve, Jöttödet ki ne áldaná? Nyugasztalónk te! nyájas, enyhe! Áhitat szárnyin szállj alá!


LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG

Öntörvényû természet, vagy teremtõ és fenntartó Isten? C

ikkünket1 idõszerûvé teszi, hogy a közeljövõben valószínûleg gyakran meg kell majd indokolnunk, miért ragaszkodunk a szombatünnepléshez. A „szabad vasárnap”-törvényt minden bizonynyal rövidesen törvénybe iktatják hazánkban. Nem vagyunk igazán felkészülve még rá, sem ismeretben, sem hitbeli alázatban és bátorságban. Az utóbbi kettõnek ugyanis együtt kell érvényesülnie, amint az Ige mondja: „Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tõletek a bennetek levõ reménységrõl, szelídséggel és félelemmel.” (1Pt 3,15) Ismeretben azért nem vagyunk felkészülve, mert a szombatünneplõk közfelfogása szerint a feladat egyszerû: be kell bizonyítani a Bibliából, hogy nem a vasárnap, hanem a szombat az Isten által elrendelt nyugalomnap. A Biblia azonban sajnos nem perdöntõ tekintély ma már a keresztények többsége számára sem. (Csupán a keresztény hagyomány egy részének tekintik.) Ezenkívül naivitásnak, amolyan lesajnálandó, vallásos bigottságnak ítélik sokan, ha a hatnapos teremtéssel indokolja valaki a szombatünneplését. Ezért kell jól átgondolnunk, világosan értenünk a „teremtés vagy evolúció” kérdést.

Õsrégi vitakérdés Az írásunk címében megfogalmazott vitakérdés õsidõktõl fogva létezik. Már az ókorban is két felfogás állt szemben egymással: – a sokistenhívõ népek a természet erõit és jelenségeit személyesítették meg és tisztelték istenként – Pál apostol tömör összegzése szerint „a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a Teremtõ helyett” (Rm 1,25), – Izrael egymagában, abszolút kisebbségként képviselte azt a hitvallást, hogy egyetlen, végtelenül bölcs és erkölcsileg tökéletes Isten teremtett mindent (az eget, a földet, és a legkisebb részleteket is), és Õ is tart fenn mindent (2Móz 20,11; Zsolt 104,5. 13–14. 24–30). 8 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

1. Az 1. századtól fogva a gyorsan terjedõ kereszténység képviselte ugyanazt, amit Izrael. A középkorban – a keresztény egyház uralkodó pozíciója révén – a világ teremtett voltának és a teremtõ Isten létezésének az elismerése közfelfogássá lett. 2. A felvilágosodás szellemi áramlata szembefordult a vallásos világnézettel, és egy új gondolkodásmód lett meghatározó, amely szerint tapasztalatilag, természettudományos kutatás útján kell ismereteket szerezni az embert körülvevõ egész valóságról és magáról az emberrõl is. Megszületett az evolúciótan, illetve a különbözõ evolúciós elméletek.2 3. Charles Darwint is – aki az ember származását evolúciós folyamat eredményének értelmezte 1859ben megjelent A fajok eredete c. mûvében – erõteljesen befolyásolta a keresztény eszmerendszerrel való szembefordulása. Jól ismerte a keresztény tanításokat, teológiát tanult Cambrige-ben. A korabeli teológia azonban több évszázada rögzült téveszméket is õrzött a biblikus kijelentésekhez képest, ennélfogva nem adhatott valódi választ Darwin kérdéseire. „Aligha látom be – írja Darwin –, hogyan kívánhatja valaki, hogy a kereszténység igaz legyen; mert ha így van… úgy tûnik, azt mutatja, hogy akik nem hisznek, és ezek közé tartozik Apám, Testvérem és majdnem minden barátom, örök büntetésben részesülnek. Ez pedig iszonyatos/kárhozatos tanítás…” (Szentpétery Péter: Bocsánat, Mr. Darwin, Theológiai Szemle, 2009/2., 92. o.)3 „Darwin elmélete nemcsak világjáró útján szerzett megfigyeléseinek az összesítése és kiszélesítése, hanem nagyon széles körû, merész és önálló elmélkedések eredménye, amelyben a filozófiának és az erkölcstannak ugyanúgy szerepe volt, mint ahogyan a lélektannak és az embertannak is… Csodálatos, hogy mennyire különbözõ értékû és megalapozottságú megfigyelésekbõl milyen meggyõzõ elméletet tudott kialakítani!” (Géczy Barnabás: Lamarck és Darwin, Magvetõ Kiadó, Budapest, 1982, 97. o.) 4. Darwin könyve heves ellenkezést váltott ki megjelenésekor a keresztény teológusok részérõl,


nagy vitákat eredményezett. Mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: „A teista evolúció a bibliai teremtéshit és az aktuális tudományos világmodell összeegyeztetésének legelterjedtebb formája. Sok keresztény vallja, hogy ez neki semmiféle problémát nem jelent… A történelmi egyházak teológusainak többsége tényként kezeli az evolúciós történelemszemléletet. Ezért a bibliai leírásokat is erre vonatkoztatva értelmezik. Ennek persze különbözõ módjai és lehetõségei vannak. Junker4 alapvetõen kétféle eljárást különböztet meg: a »konzekvens« és a »mérsékelt« szemléletet. Mindkettõben közös, hogy a bibliai õstörténetet részben vagy egészben »mitológiátlanítani« kell a valódi mondanivaló megtalálásához. A konzekvens szemlélet képviselõi további két csoportra oszthatók. Az elsõhöz tartozók a szétválasztás, szétbontás hívei, akik az evolúciótant (és más nézeteket is) közömbösnek tekintik a hit kérdéseiben. A másik csoport pedig pozitívan értékeli az evolúciótant, és hozzá igazítja a nézeteit. A szétválasztás annyiban számítható a konzekvens szemlélethez, hogy képviselõi az (állítólag természettudományos) evolúciótant semmiképpen sem kritizálják, hanem korlátozás nélkül elfogadják. A következmény ugyanaz, mint a pozitívan értékelõknél: a bibliai õstörténetnek nincs valós történeti jelentõsége. A másik, a könyv megírásakor csökkenõ, de úgy tûnik, ismét erõre kapó csoport szintén elfogadja az evolúció menetét. Ugyanakkor vallja, hogy Isten bizonyos pontokon – leginkább az emberré válásnál – külön is beavatkozott. Tehát nem bíznak mindent az evolucionista teoretikusokra. Az állat és ember közötti átmenet nem érthetõ kizárólag az evolúció alapján, az pedig nem magyarázható csupán természeti törvényekkel. Vagyis dogmatikai szempontok miatt bizonyos evolucionista elképzeléseket megkérdõjeleznek. Az 1996-os pápai nyilatkozat is ebbe az irányba mutat. Azóta pedig, különösen Christoph Schönborn nyilatkozata óta (New York Times, 2005. július 7., 224. o.) minimumként az evolúció irányítottsága kerül elõtérbe.” (Szentpétery Péter: Omnia sunt facta per ipsum. Darwin hatása a teremtéshitre – Teológiai és emberi kérdések, Budapest, 2008, 482–483. o.) Jól jellemzi a keresztény teológia viszonyulását az evolúciótanhoz az anglikán egyház „bocsánatkérése” Darwintól születése 200. és A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulója alkalmából: „Charles Darwin, születésed után 200 évvel az Anglikán Egyház bocsánatkéréssel tartozik azért, mert félreértett, és mivel elõször rosszul reagáltunk, másokat is arra biztattunk, hogy még mindig félreértsenek… Még nincs vége a jó hírnevedért folytatott küzdelemnek…” (Szentpétery Péter: Bocsánat, Mr. Darwin, Theológiai Szemle, 2009/2., 90. o.)

5. Kérdés azonban, hogy ténylegesen összeegyeztethetõ-e az evolúciótan és a bibliai teremtéstan? Idézzük Szentpétery Pétert, aki így hasonlítja össze a két felfogást Junker nyomán: Az evolúciótan lényege: „Az evolúciótan alapelve a meglévõ átalakulása új formákká és állapotokká, a meglévõ alapján. Ezzel az általánosítással számos régi kozmogónia és modern evolúciós elmélet összefoglalható. A biológiai evolúció visszafelé történõ meghosszabbítása az õsrobbanás-elmélet. A milliárd napokat (csillagokat) összefogó galaxisok kialakulása után egyes naprendszerek alkalmas bolygóin õsóceánokban kémiai evolúció során szerves molekulák keletkeztek. Ezekbõl lettek az elsõ sejtek, és elindult a biológiai evolúció, minden élõlény

A teista evolúció a bibliai teremtéshit és az aktuális tudományos világmodell összeegyeztetésének legelterjedtebb formája. Sok keresztény vallja, hogy ez neki semmiféle problémát nem jelent… A történelmi egyházak teológusainak többsége tényként kezeli az evolúciós történelemszemléletet.

„

közös õsszervezetbõl származik. Az ember is millió évek alatt, állati õsökbõl alakult ki. Az egész folyamat a mai elképzelések szerint 15-20 milliárd év alatt játszódhatott le. Minden evolúciós elképzelés közös jellemzõje a komplexitás (a »magasabb rendûvé fejlõdés«) fokozatos növekedése, mérhetetlenül hosszú idõk alatt.” (Szentpétery Péter: Omnia sunt facta per ipsum. Darwin hatása a teremtéshitre – Teológiai és emberi kérdések, Budapest, 2008, 482. o.) A biblikus keresztény felfogás lényege: „A világ Isten szabad teremtõ cselekedetére vezethetõ vissza, de nemcsak a kezdete, hanem az egész története. Az, hogy a világ teremtés eredménye, azt is jelenti, hogy pusztán e világi folyamatokból és a mindenkori megelõzõ szintekbõl nem vezethetõ le… A bûn betört ebbe a világba, de mindennél fontosabb a Megváltó eljövetele és a világ haladása a pusztulás, majd… az azt követõ újjáteremtés felé. A bibliai szemlélet tehát az ember (és vele együtt a világ) „lefelé” mozgását (Istentõl való elszakadását) állítja, másrészt ennek a mozgásnak Isten analógia nélküli cselekedete (és csakis az) megálljt parancsol, miközben lehetõvé teszi az ember megfordulását, megtérését. Isten AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 9


a történelem szuverén ura. Ezért, bár a világtörténelemnek célja van, Isten eszkatologikus uralma nem érhetõ el e világi lehetõségekkel.” (Szentpétery Péter: i. m., 483. o.) 6. Jellemzõ, hogy maga Darwin nem látott lehetõséget nézetei és a keresztény tanok összeegyeztetésére.5 Egy késõbbi orosz diplomata, aki 17 évesen Lipcsében tanult és nagy tisztelõje volt Darwinnak, két egymást követõ levélben az alábbi kérdést intézte Darwinhoz 1879-ben: „Az Ön elméletébe vetett erõs hit összeegyeztethetõ-e az istenhittel, vagy az embernek választania

„

Bár a világtörténelemnek célja van, Isten eszkatologikus uralma nem érhetõ el e világi lehetõségekkel.

kell az Ön elmélete és Isten között, vagy azok, akik hisznek az Ön elméletében, hihetnek-e és hinniük kell-e az Istenben is? (…) Kérem, mondja meg, hihet-e az ember Krisztusban úgy, ahogyan a Biblia ábrázolja õt, vagy az Ön véleménye szerint E. Haeckellel kell-e egyetérteni, és milyen istendefiníciót tart helyesnek azok számára, akik elfogadják az Ön elméletét? Ha azonban teljesen el akar halmozni jóságával, legyen olyan szíves megmondani, hogy az ember mit gondoljon a halál utáni életrõl? És szabad-e reménykednünk a viszontlátásban? Ez a gond ismételten elõjött, mert a legjobb barátom halála miatt igen súlyos gondolatok gyötörnek. Nem a kíváncsiság hajt, hanem csak tudni szeretném az Ön véleményét, hogy teljesen ahhoz igazodjam, mert ebben a dologban egyedül csak Önnek tudok hinni.” Tanulságos Darwin válasza: „Nagyon elfoglalt vagyok, idõs ember, rossz egészséggel, és nem tudok idõt szakítani arra, hogy kérdésére teljes terjedelemben feleljek. A tudománynak semmi köze Krisztushoz, kivéve, hogy a tudományos kutatásban való jártasság óvatossá teszi az embert a bizonyítékok elfogadásában. A magam részérõl nem hiszem, hogy valaha is volt valamilyen kinyilatkoztatás. Ami a jövendõ életet illeti, mindenkinek magának kell ítélnie egymással szembenálló homályos valószínûségek között.” (Szentpétery Péter, Bocsánat, Mr. Darwin, Theológiai Szemle, 2009/2., 92–93. o.) 7. Tételesen összegezzük, miért összeegyeztethetetlen az ateista, avagy teista evolúciótan és a keresztény (bibliai) teremtéshit: 10 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

a) Isten a puszta szavával, akaratával teremtett mindent a bibliai teremtéshit szerint, míg az evolúciótan szerint a természet öntörvényû mûködésének és hosszú fejlõdési folyamatnak a produktuma minden. Az evangéliumok Jézus életérõl szóló beszámolójában lépten-nyomon találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az emberré lett Isten Fia is teremtett a puszta szavával, az Atya hatalma által és akarata szerint. Ha neki ez lehetséges volt, akkor ugyanez megtörténhetett a kezdeti teremtésnél is. Ha arra az álláspontra helyezkedik valaki, hogy az utóbbi lehetetlen volt, akkor Jézus csodatételeit is tagadnia kell, illetve mítosznak, legendának kell nyilvánítania. b) A bibliai teremtéstan szerint Isten hat nap alatt teremtette Földünket és mindazt, ami rajta van, beleértve az embert is, és a földi történelem mindössze mintegy hatezer éves. Az evolúciótan szerint évmilliók alatt történt az élet különbözõ formáinak a kifejlõdése. Az úgynevezett uniformizmus elvére alapozva állítják ezt, amely szerint bármeddig megyünk vissza az idõben, ugyanazoknak a természeti törvényeknek a létezésével kell számolnunk, amelyeket ma ismerünk. (Vagyis az évmilliók csupán hipotézis. A bibliai kinyilatkoztatás szerint a teremtés, a bûneset és vízözön idején olyan mélyreható változás történt a természeti törvényeket illetõen, hogy az uniformizmus elve nem állja meg a helyét.) c) A bibliai teremtéstan szerint Isten „mindent igen jónak” teremtett (1Móz 1,31), a halál és a szenvedés a bûnnel együtt jött be világunkba (Rm 5,12). Ezért a halál „ellenség” (1Kor 15,26). Az evolúciótan szerint a halál a természet rendjéhez tartozik, az életképtelen, hibás vagy gyengébb egyedek pusztulása a természetes szelekció velejárója, és ezáltal a fejlõdés elõmozdítója. d) Az evolúciótan szerint az ember kiszolgáltatott a természet vak erõinek, sodródik a „fejlõdés” diktálta folyamatban, amelynek irányítását csak megalapozatlan magabiztossággal vélheti humanizálhatónak, azaz irányíthatónak a maga részérõl. A bibliai teremtéshit szerint Krisztus „az Alfa és az Ómega” (Jel 1,8), a kezdet és a vég, a világ Teremtõje, Fenntartója és Megmentõje, aki visszatér a jelen történelem végén (amikor az beérik az önmegsemmisítésre), és isteni hatalommal beavatkozik: ítéletet tart, és újjáteremti a világot (Jel 11,15–18; 2Pt 3,13). 8. A „teremtés vagy evolúció” kérdésében az állásfoglalás tehát nem csak az eredet kérdését érinti, hanem az Isten-képet, a bûnrõl és a megváltásról szóló tanítást is, s ezáltal az egész antropológiai és történelemszemléletet. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bibliai teremtéstan összeötvözése az evolúciótannal azt eredményezi, hogy kártyavárként omlik össze a keresztény eszmerendszer egésze. 9. Nem lehet igazságot tenni vitával a két ellentétes nézet között, természettudományos pró és kont-


ra érvekkel. Az a kulcskérdés, hogy az ember hitelesnek ismeri-e el a bibliai kinyilatkoztatást, igaznak tartja-e az Isten abszolút teremtõ hatalmáról és fenntartó gondviselésérõl szóló kijelentéseket, vagy pedig nem hisz ténylegesen az isteni kinyilatkoztatásban, és az emberi lehetõségek korlátai között, az emberben és az emberiben bízva akarja megválaszolni az eredet kérdését. 10. Figyelemre méltó, hogy mintegy kétezer éves jövendölés olvasható a Bibliában arról, milyen gondolkodásmód válik általánossá e témát illetõen az emberi történelem végidejében, Jézus visszajövetele elõtt: 2Pt 3,3–7. 11. Mindez nem azt jelenti, hogy ne lenne helyénvaló keresni a harmóniát a bibliai kijelentések és a természettudományos tények között, és nem lehetne örülni annak, hogy az újabb természettudományos ismeretek fényében mind több természettudós szól nyíltan az evolúciótan hipotézis voltáról és ingatagságáról. Nem itt dõl el azonban a választás a két nézet között. Két idézet példaképpen: „Világosan szólva, nem tudom elhinni, hogy egyedül a véletlen és a szükségszerûség lenne felelõs az evolúcióért… A legkisebb baktérium is sokkal bonyolultabb fizikokémiai üzem és sokkal zseniálisabban mûködõ organizmus, mint egy automatikus alumíniumüzem. Ez a megállapítás és egyebek, amik azzal a hihetetlenül hosszú idõtartammal kapcsolatosak, ami minden egyes mutáció létrejöttéhez szükséges, ha csak a véletlen törvényeit vesszük figyelembe, arra az elgondolásra vezetnek, hogy leg-

alábbis túl korai tagadni a célszerûség létezését a biológiai mindenségben.” (Alfred Kastler6) „Bebizonyosodott, hogy az élet alapjának tekintett egyszerûség merõ ábránd. A sejt belsejét ijesztõen összetett és tovább nem egyszerûsíthetõ rend-

Jegyzetek 1 A cikk A bibliai tanítások rendszere címû, nemrég megjelent fõiskolai jegyzet, illetve könyv egyik fejezete. 2 „Junker alkalmazza az evolúciótan megnevezést – ennél az evolúció átfogó koncepciója túlmegy a természettudományokon. Az evolúciótan bizonyos részhipotézisei azonban a tapasztalat számára hozzáférhetõk, ezért tudományosan vizsgálhatók. Ilyenkor az evolúcióelmélet kifejezést használja.” (Reinhardt Junker: Leben durch Sterben? Schöpfung, Heilsgeschichte und Evolution. Hännsler, Neuhausen-Stuttgart, 1994, 11. o., idézi Szentpétery Péter: Omnia sunt facta per ipsum, Darwin hatása a teremtéshitre – Teológiai és emberi kérdések, Budapest, 2008, 482–483. o.) 3 A Bibliában nem található az úgynevezett örök gyötrelem tana. Darwin sajnos ezt nem tudta. 4 Meghatározó jelentõségû mûvében, amelynek a címét lásd a 2. jegyzetben. 5 Ennek ellentmondani látszik az, hogy A fajok eredete második kiadásában Teremtõrõl beszélt Darwin: „Felemelõ el-

képzelés ez, amely szerint a Teremtõ az életet a maga különféle erõivel együtt eredetileg csupán néhány vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebbõl az egyszerû kezdetbõl kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörû forma bontakozott ki – és teszi ma is.” Néhány évvel késõbb viszont így írt errõl: „Már rég megbántam, hogy megalázkodtam a közvélemény elõtt, és a Pentateuchosból származó »teremtés« kifejezést használtam, amellyel valójában azt gondoltam, hogy egy teljességgel ismeretlen folyamat által »megjelent«.” Szentpétery Péter így jellemzi Darwin felfogását: „Ha nem is kifejezetten ateista, gyakorlatilag ateista módon gondolkodik.” (Bocsánat, Mr. Darwin, Theológiai Szemle, 2009/2., 93. o.) 6 Az a különös anyag, Gondolat Kiadó, Budapest, 1980, 10–11. o. (A szerzõ Nobel-díjas fizikus.) 7 Darwin fekete doboza, Harmat Kiadó, Budapest, 2002, 314. o. (Ez a könyv olyan érdeklõdést keltett megjelenésekor, hogy egy hónap alatt kilenc kiadást ért meg.)

Az a kulcskérdés, hogy hitelesnek ismerjük-e el a bibliai kinyilatkoztatást, igaznak tartjuk-e az Isten abszolút teremtõ hatalmáról és fenntartó gondviselésérõl szóló kijelentéseket, vagy nem hiszünk az isteni kinyilatkoztatásban, és az emberi lehetõségek korlátai között, az emberben és az emberiben bízva akarjuk megválaszolni az eredet kérdését.

„

szerek népesítik be. Az ebbõl levonható következtetés, miszerint az életet intelligens tervezõ hozta létre, sokkolóan hat ránk, akik a huszadik században hozzászoktunk ahhoz, hogy úgy gondoljunk az életre, mint egyszerû természeti törvények következméVankó Zsuzsa nyére.” (Michael J. Behe7)


Kórházmisszió Budapesten „Gyógyítsátok a betegeket, akik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa.” (Lk 10,9)

K

örülbelül egy évvel ezelõtt a szomszéd néni kórházba került. Amikor elmentem meglátogatni, láttam, hogy olyan helyen van, ahonnan már nem nagyon mennek haza a betegek. Sokan tiszta értelemmel, de nyomorúságos fizikai állapotban fekszenek a betegágyukon akár hosszú évekig is. Összezsúfolva a többágyas szobákban, egymás betegségét, kiszolgáltatottságát látva nap mint nap, és várva a „soron következõ” halálát. Régen foglalkoztatott már az a gondolat, hogy többet kellene tenni a világért annál, mint amit most teszünk. Az evangelizációnk sokszor kimerül az elõadások, Biblia-körök meghirdetésében, és elfeledkezünk arról, hogy vannak, akik egyikre sem tudnak elmenni, de még az internetet sem tudják használni, olvasmányok sem kerülnek a kezükbe. Az életük végén járnak, és lehet, hogy nem is hallottak Istenrõl, vagy nem tudják, hogyan készüljenek fel a halálra. Pedig Urunk parancsa így hangzik: „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.” (Mk 16,15) Arra gondoltam, hogy jó lenne rendszeresen bejárni hozzájuk, beszélgetni velük, és lehetõség szerint segíteni is nekik. Mivel nemcsak a szomszéd nénit szerettem volna látogatni, hanem másokat is, akiket nem ismerek, hivatalos engedélyre volt szükségem, mert vannak, akik kihasználják a betegeket, pénzt csalnak ki tõlük. A VI. kerület Csengery utcai intézmény fõnõvére (ott helyezték el a szomszéd nénit) elmagyarázta, hogy az intézmény a Péterffy Sándor utcai kórházhoz tartozik, és az ápolási igazgató12 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

tól kell engedélyt kérni. Õt is megkerestem, de azt mondta, hogy a fõigazgató engedélyére van szükségem, írjak neki egy levelet. Ekkorra már megérett bennem a gondolat, és néhány testvérrel beszéltem is errõl, hogy jó lenne, ha többen is részt tudnánk venni ebben a szolgálatban, „meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban” (Jak 1,27). Hites Gáborral együtt megfogalmaztunk egy levelet a fõigazgatónak, amelyben felajánlottuk, hogy mint hívõ emberek szívesen segítenénk a betegeknek és a nõvéreknek a kórházban. Ha igényük van rá, tartunk istentiszteletet, életmód-elõadásokat, viszünk be könyveket ajándékba. Kértük, hogy adjon lehetõséget az önkéntes segítõi munkára a Keresztény Advent Közösség tagjainak. Imádkoztunk, és feladtam a levelet. Nagyon rövid idõd belül kaptam egy e-mailt, igenlõ válasszal. Ez tavaly júniusban történt. Mivel kezdõdtek a táborok, kértem a türelmüket, hogy majd szeptembertõl kezdhessünk. Eljött a szeptember, bementem az ápolási igazgatóhoz, hogy megbeszéljük a teendõket. Elõször arról kérdezett, hogy kik is vagyunk mi, mit lehet tudni az egyházról. Azt mondta, hogy az intézmény összes fõnõvére elõtt kell pár szóban bemutatkozniuk mindazoknak, akik ezt a munkát szeretnék végezni. Bölcsességért fohászkodtunk. Ezután következett a papírmunka: mindnyájunk számára szerzõdést készítettek, hogy mind a segítõi csoport, mind a kórház védve legyen az esetleg felmerülõ problémákkal szemben. Ez sajnos nagyon hosszú idõt vett igénybe. Ezután jött az influenzajárvány, és a kórházban látogatási tilalmat rendeltek el. Így csak ez év január végétõl járhatunk be a kórházba. Az engedélyt az onkológiai és krónikus osztályokra kaptuk meg. Sajnos

„


Tiszta és szeplõ nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya elõtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban, és szeplõ nélkül megtartani magunkat e világtól. (Jak 1,27)

gét, és csak azt kérdezte tõlem, hogyan is élhetne õ a felesége nélkül. Ilyen szeretetet ritkán látni. Beszélgethettük a feltámadásról. Vannak, akik igénylik, hogy felolvassunk nekik. Ajándékoztunk már Bibliát a betegeknek és a nõvéreknek is, húsvétkor pedig szolgálatot is kértek tõlünk. Énekkel, zenével, Igével szolgáltunk mintegy 25 betegnek és ápolóiknak, mindazoknak, akik szívesen részt vettek ezen az alkalmon. A végén igehelyes kártyákat osztottunk szét. A fõnõvér az osztályon maradt ápolóknak is vitt, a betegek a szobatársuknak, a portás a kollégáinak és a feleségének is kért. Mi pedig boldogok voltunk, hogy Istenük szeretetérõl, a megváltás ajándékáról, a bûnbocsánat lehetõsé-

idõközben kevesebben maradtunk a szolgálatban, mint ahányan elindultunk, csak a krónikus részlegen kezdtünk látogatni. Közben a Csengery utcai részleg meg is szûnt, a 7. kerületi Szövetség utcában tudtunk kezdeni.

Találkozások betegekkel és ápolókkal Szavakkal nehéz leírni, ahogyan a betegek fogadtak minket, ahogyan megosztották velünk az életüket, küzdelmeiket. Egy házaspár különösen megragadta a figyelmemet. A néni súlyos betegen feküdt, a férje mindennap látogatta. Mindketten nyolcvan éven felüliek. A bácsi sírva ápolta a feleségérõl és az örök élet elérhetõségérõl szólhattunk. A testvérekkel, akikkel ezt a szolgálatot végezzük, rendszeresen találkozunk, hogy megbeszéljük a tapasztalatainkat és imádkozzunk. Aki kéri, annak Isten kirendeli a szolgálati területét. Kérünk benneteket, hogy imádkozzatok ezért és értünk is, hogy áldására váljunk mind a betegeknek, mind a kórházi dolgozóknak! Isten adjon minden testvérünknek ilyen áldott tapasztalatokat. „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.” (Mt 24,14) Horváth Tímea AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 13


„Én vagyok az Úr, a te gyógyítód” Eleken 2010. április 11–30. között az egészségügyi missziómunka szempontjából sorsdöntõ esemény történt: a Uchee Pines Egészségközpont e rövid idõre „hazánkba költözött”. Dr. Wynn Horsley vezetésével bepillanthattunk egy adventista szanatórium mûködésébe.

Hogyan kezdõdött? Az elmúlt években országszerte több testvérünk kifejezte, hogy nagy szükségét érzi egy ilyen intézmény létrejöttének hazánkban is. Somogyi Lehel a Uchee Pines Intézetben elvégezte az életmódtanácsadói képzést, s szerette volna alkalmazni és továbbadni mindazt, amit megtanult. Sokan fordultunk hozzá érdeklõdve a tanulás lehetõségeirõl, ám ez a többségünk számára elérhetetlennek tûnt, hiszen a nyelvi, anyagi, idõbeli korlátok, a vízumkérdés stb. legyõzhetetlen akadályokként jelentek meg elõttünk. Istennél azonban már készen volt a terv: nem a testvéreinknek kell külföldre utazni, hanem azokat hívjuk meg hazánkba, akik a szükséges ismereteket tovább tudják adni nekünk. Lehel közremûködésével dr. Wynn Horsley – akit a nágocsi–törökkoppányi életmódtáborból ismerhetnek testvéreink –, Ann-Marie Scott, Terry Honore és Daniela Weichold igen nagy áldozatkészséget tanúsítva elfogadták a meghívásunkat, és mindennél fontosabbnak tartva 14 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

ezt az ügyet, „elhozták hozzánk Uchee Pinest”. E képzés célja egyrészt az volt, hogy bepillantást nyerjünk egy jól mûködõ szanatórium életébe, másrészt megfigyelhessük és elsajátíthassuk az Istentõl származó egyszerû gyógymódokat – elméletben és gyakorlatban egyaránt. Isten rámutatott a helyszínre is: az idõsek otthona Eleken minden szempontból alkalmasnak bizonyult. Az otthon vezetõi, dolgozói, a helyi gyülekezet tagjai és az ott lakó idõsek készítették elõ a helyszínt a rendezvényre. Igazán áldozatkészen gondoskodtak a feltételekrõl: a szervezés, szálláshelyek kialakítása, konyhai munka, fõzõkörök tartása, könyvek és élelmiszerek árusítása mind az õ fáradozásuk eredményeként valósulhatott meg. Lehel vezetésével néhány testvérünk elõre elsajátította a legfõbb kezelési módokat, így õk is aktívan be tudtak kapcsolódni a háromhetes programba. Testvéreink és barátaink, rokonaink között bõven voltak jelentkezõk, akik vállalták, hogy betegként vesznek részt a munkában, felvállalva problémájukat, küzdel-

meiket, és azt, hogy kezelésük nyilvánosan történjék. Heten közülük végigküzdötték a tizennyolc napos turnust. Összesen 73 fõ vett részt ebben az egészségprogramban, többen egy-egy hétre jöttek, de néhányan végig ott lehettünk. Helybeli és a környéken lakó testvéreink, illetve az otthon lakói is aktívan bekapcsolódtak.

Hogyan zajlott? Minden reggel áhítattal kezdtük a napot, majd elõadások, fõzõkörök, orvosi konzultációk következtek (amelyeken bárki részt vehetett), és vizitek – a betegek kikérdezése, vizsgálata, diagnózisuk felállítása, kezelési terv készítése, állapotuk nyomon követése, tanácsadás –, délután pedig kisebb csoportokban kezeléseket tekinthettünk meg, majd minden napot istentisztelettel zártunk. Az étkezések után testmozgásra (séta), az elõadások között a mélylégzés gyakorlására biztattak mindenkit. Két alkalommal közös kirándulásra is sor került. Megismerhettük a forró lábfürdõ, a gõzpakolás, az orosz gõzfürdõ, a lázterápia, a sós bedörzsölés, a faszén- és lenmagpakolás, a hideg-meleg váltófürdõ, az ülõfürdõk alkalmazásának gyakorlatát. Hozzájuthattunk a külföldi szanatóriumban használt dokumentációhoz magyar nyelven. A betegek esetében a 3. hét elején vérvétel történt, így lehetõség nyílt néhány laborparaméter alapján is összehasonlítani az eljöve-

KIBÕVÍTETT KONZÍLIUM

telük elõtti és a turnus végi egészségi állapotukat. Az otthon lakói nagyon kedvesen és türelmesen tolerálták a „betolakodókat”.

rét hozta minden embernek.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 15. o.) A búcsúesten könnyezve hallgattuk, ahogyan a betegek bizony-

egészségügyi alapelv, a hidroterápia, masszázs, pakolások, gyógynövények – ilyen rövid idõ alatt javulás állt be a fizikai állapotukban is. Néhány példát hadd említ-

Mit tapasztalhattunk? Mindenekben Isten jelenlétét. Ez megnyilatkozott például a külföldi testvéreink lelkületében: a maximális szolgálatkészség, önfeláldozás, alázat, kedvesség, szelídség, tapintat, türelem jellemezte õket. Mindenkire nagy hatást gyakorolt dr. Horsley egyszerû elõadásmódja, odaszánása, derûs és fáradhatatlan szolgálata. Már az elsõ alkalommal hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cél a lélek gyógyulása, az ember Istennel való kapcsolatának helyreállítása. Isten az, aki a gyógyítást végzi, Õ adta ezeket az egyszerû és mindenki által hozzáférhetõ gyógymódokat, s pillanatról pillanatra azon munkálkodik, hogy életben tartsa, megerõsítse és helyreállítsa az embert. Nekünk ezt a gyógyító munkát kell segítenünk, legfõképp azzal, hogy a betegek figyelmét Krisztusra irányítjuk. „Jézus Krisztus minden egyes gyógyítását felhasználta arra, hogy mennyei alapelveket ültessen az emberek értelmi és lelkivilágába. Megváltónk az üdvösség örömhí-

A legfontosabb cél a lélek gyógyulása, az ember Istennel való kapcsolatának helyreállítása. Isten az, aki a gyógyítást végzi, Õ adta az egyszerû és mindenki által hozzáférhetõ gyógymódokat, s pillanatról pillanatra azon munkálkodik, hogy életben tartsa, megerõsítse és helyreállítsa az embert. Nekünk ezt a gyógyító munkát kell segítenünk, legfõképp azzal, hogy a betegek figyelmét Krisztusra irányítjuk.

ságot tettek, és kifejezték hálájukat Istennek és a segítõiknek. Megindító volt, hogy a Szentlélek micsoda munkát végzett az emberi szívekben („lelkileg megerõsödtem”; „megtaláltam a helyemet és a feladatomat”; „eddig nem jó úton jártam”; „letettem életemet és betegségemet Isten kezébe”; „akinek csak tudom, szeretném továbbadni”; „ezentúl szeretnék egészségügyi missziómunkás lenni”…). Csodálatos volt látni, ahogyan egyszerû gyógymódokkal – a nyolc

„

sek: a vérzsírszintek csökkenése (az egyikük trigliceridszintje ötödére csökkent), a szemmozgató izmok autoimmun eredetû gyengeségének csaknem teljes helyreállása, húgyúti gyulladás antibiotikum nélküli gyógyulása, elhízás esetében kb. 12 kg-os fogyás, a fizikai erõnlét javulása („úgy érzem magam, mint húsz évvel ezelõtt”; „hegyeket tudnék elmozdítani a helyükrõl…”). Nagyon sok ambuláns beteg kért tanácsot dr. Horsleytól, aki AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 15


ugyanolyan gondossággal foglalkozott velük, mint akikkel a program keretén belül. Isten különleges módon vezetett hozzánk embereket. Olyan is volt közöttük, aki a betegvizsgálat és tanácsadás révén került elõször kapcsolatba Istennel, és azzal az elhatározással távozott, hogy olvasni fogja a Bibliát. Voltak, akik kifejezték, hogy a gyülekezetünkbe szeretnének járni. Többen eljöttek az elõadásokra, áhítatokra. Új kapcsolatok jöttek létre, megismerhettük egymást – mind-

„

nagy áldás volt számunkra ez a három hét. Nehéz volt eljönni, de úgy gondolom, lesz folytatás. Láthattuk, milyen szükség volna hazánkban is egy szanatóriumra. Megtapasztalhattuk, hogy „A világ beteg, és mindenütt, ahol emberek élnek, elAz „irgalom követei” lehetünk. árad a szenvedés. Mindenhonnan segélykiáltások hallatszanak. (…) Ezreknek fel a mennyet. A menny felmérhekellene megtanulniuk – és boldo- tetlen kincseinek tulajdonosa szegan meg is tanulnák – a betegek génnyé lett, hogy szegénysége által kezelésének egyszerû mi gazdaggá legyünk. Járjunk mi is módszereit, hogy azok azon az ösvényen, amelyet Õ tapofoglalják el a mérgezõ sott!… Szolgáljunk a kétségbeesett Együtt könyörögtünk Istenhez, gyógyszerek használa- embereknek, és ébresszünk bizatának helyét.” (Ellen G. kodást azokban, akik már minden böjtláncot indítottunk White: i. m., 94. o.) reményüket elveszítették!” (Ellen a betegekért, a résztvevõkért, Az „irgalom követei” G. White: i. m., 63. o.) lehetünk. Talán hamaroÁm ne feledjük Ellen White a program sikeréért. san eljön az idõ, amikor szavait, hogy „ha lelkeket akarunk a rohanó árból kimenteni, nekünk magunknak kell erõsen állnunk a Sziklán: Krisztus Jézuson” (i. m., 339. o.), aki az ígéretet adta nekünk: „Íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Hálás szívvel köszönöm Istennek és mindazoknak, akik áldozatokat hoztak, hogy létrejöhetett ez a képzés. Bízom abban, hogy e magvetés nem lesz gyüazok, akiknek szívügye az egészmölcstelen. Kérlek benneségügyi missziómunka. Közösségteket, imádkozzatok Isten be kerülhettünk egymással és bevezetéséért a folytatást illeteg, küzdõ társainkkal. Együtt kötõen! Dr. Pásztor Judit nyörögtünk Istenhez, böjtláncot indítottunk – mindennap más böjtölt a betegekért, a résztvevõkért, az evangéliumot csak az a program sikeréért. Ez nagyon egészségügyi missziófontos volt, hiszen próbák, nehéz- munka révén hirdethetEzreknek kellene megtanulniuk ségek is akadtak bõven (például jük. Ellen White szavai– és boldogan meg is tanulnák kommunikációs problémák, nyel- val bátorítom testvérei– a betegek kezelésének vi nehézségek, sok beteg, akik már met: „Amíg elveszettek nem kaphattak kezelést kapacitás voltunk, Jézusnak nem egyszerû módszereit, hogy hiányában, a betegek hiányos tájé- volt maradása a mennyezek foglalják el a mérgezõ koztatása stb.). ben. Megrágalmazott, sérÖsszefoglalásként mindannyi- tegetett élettel és szégyógyszerek helyét. unk nevében elmondhatom, hogy gyenteljes halállal cserélte

„

„



„…újból ezt a pályát választanánk”

Beszélgetés Kiss Szilveszterrel a Reménység Alapítványról

– Akik ismernek téged a közösségünkben, tudják, hogy a neved öszszeforrt a Reménység Alapítványnyal. Mikor alapítottátok, és milyen céllal? – 1989-ben a BIK és néhány magánszemély létrehozta a Reménység Alapítványt. Egervári Oszkár és Vankó Zsuzsa voltak az alapítvány elindítói. Elõzõleg, a rendszerváltás elõtti években lényegében patronálói tevékenységet végzett több testvérünk az országban, állami gondozott gyerekeket fogadtak magukhoz egy-egy hétvégére, nyári szünetre. Egyre többen végezték ezt a szolgálatot. – Milyen keretek között folyt akkoriban ez a munka? – Akkoriban még nem létezett hivatalosan „civil szervezet”, a gyermekvédelmi törvény csak a nevelõotthonos elhelyezési formát ismerte. Így eleinte csak úgy „házilagosan” végeztük ezt a munkát, „törvényen kívüliek” – hogy ne mondjam, „felüliek” – voltunk. De nem csak mi, adventisták, hanem így voltak ezzel más egyházak is. Egyre sürgetõbb volt a hivatalossá válás, mert sok problémát jelentett ez az állapot. – Mi volt az az esemény, ami aztán konkrétan elindította a Reménység Alapítvány létrehozását? – Két ilyen eseményre emlékszem vissza. Az egyik, hogy maga az állam, pontosabban az akkor még létezõ Hazafias Népfront vezetõi hívtak össze egy konferenciát, ahol jelen volt minden akkori „civil” vagy egyházi vezetõ, akirõl tudták, hogy bármiféle gyermek-

védelmi tevékenységet végez. Ezen a konferencián megrázó módon ecsetelték az akkori állami gondozottak helyzetét, a nevelés szakmai színvonalát (ami azóta csak rosszabb lett, sajnos), és segítségül hívták a jelenlévõket, hogy tekintsék közös ügynek ezt a kérdést, segítsenek a helyzet javításán. Elõtérbe került a családi és családias környezetben történõ nevelés, kezdett körvonalazódni a nevelõszülõi tevékenység szakmai háttere. Így Egervári Oszkár, aki ott volt ezen a tanácskozáson, fellelkesülve a hallottakon, felhívásokat tett közzé többfelé az országban, amerre járt. Egy ilyen felhívást hallottunk meg mi is a feleségemmel, amire elindult bennünk az érdeklõdés, majd beérett bennünk az elhívás a nevelõszülõi tevékenységre. Nagyon jól visszaemlékszünk az akkori lelkiállapotunkra, és bár sok minden történt azóta, az elhívásunkban való kitartás, bizonyosság egy cseppet sem halványult el elõttünk. Szoktuk biztatni egymást idõnként, ha vannak is nehézségek, ha újrakezdhetnénk, újból ezt a pályát választanánk mindketten. Idõrõl idõre bizonyságát nyertük annak, hogy Isten hívott el bennünket erre a feladatra, és mi igyekszünk teljesíteni a ránk bízottak gondozását, nevelését. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a gyermekeink összeszámolták, hogy az elmúlt 18 évben éppen 18 gyermek került hozzánk. Volt olyan, aki csak egyetlen éjszakára, és van, aki a mai

napig velünk él. A másik esemény az én szememben egy kicsit szomorú, nem jó, hogy így történt. Azt kell mondanom, hogy nem tagadjuk meg magunkat, mi tipikusan magyarok vagyunk, de azt is mondhatnám, tipikus adventisták. – Mi történt? – Egervári Oszkár fáradhatatlan tevékenysége nyomán szép számú érdeklõdõ család vagy személy jelentkezett erre a szolgálatra. Még külföldrõl is érkezett egy testvér, aki Afrikában mûködtetett egy gyermekfalut. Zugligetben volt egy nagy konferencia, ahol jelen voltak, akik vállalkoznának arra, hogy egy ilyen gyermekfaluban éljenek, és gyermekeket neveljenek. Ám közben kiderült Egervári Oszkár, Vankó Zsuzsa és más testvérek elõtt, hogy az õ elképzelésük és a külföldi testvér gyakorlata nem esik egybe, így nem egy gyermekfalu jött létre, hanem mindjárt kettõ is: a Reménység és a L-esperance. Erre mondom én a fentieket. Azért olyan sokan nem vagyunk, olyan jók nem vagyunk, hogy két ilyen jelentõs feladatot ellátó intézményt is fenntartsunk egyszerre. Sok-sok tapasztalat kellett ahhoz, hogy végül 1997ben, az új gyermekvédelmi törvény által elõírt, megkívánt feltételeknek eleget téve, a továbbiakban immár intézményes formában mûködtessük a Reménység Nevelõszülõi Hálózatot. Mennyivel jobb lett volna egyet csinálni jól, mint késõbb kezelni a problémákat. Végül oda jutottunk, hogy a AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 17

NÁGOCS A KEZDETEKKOR

Reménység átvette a L-esperance gyermekeit és nevelõszüleit. De ez ma már történelem. – Milyen szerepet vállalt az alapítvány a törökkoppányi Biblia-táborok beindításában? – 1992 óta vagyunk Nágocson. Elõtte Debrecenben laktunk, de zsákutcába futott az ottani lehetõség. Viszont itt Nágocson, Isten vezetésének köszönhetõen, újabb és újabb lehetõségek adódtak és adódnak. Sorra költöztek ide családok, akik gyermekeket fogadtak magukhoz. Elértük a mûködésünk alatti legmagasabb gyermeklétszámot, ami 39 fõ, plusz a vér szerintiek. 1993 decemberében keresett meg Fehér Viktória az országos ifjúsági osztály részérõl, hogy közös szilveszterezésre keressek egy jó helyet. Ekkor találtam rá a törökkoppányi táborra, amit arra az alkalomra kibéreltünk. Amikor elõször megláttam, közeledve az autóval a tábor felé, olyan hatással volt rám, hogy magamban azt mondtam: Istenem, ezt meg kell venni. A következõ évben pályázatot írtak ki a tábor hasznosítására, amit a Reménység Alapítvány nyert meg öt évre. A harmadik év után úgy döntött a Megyei Közgyûlés, hogy eladja a tábort. Mi, élve elõvásárlási jogunkkal, jeleztük a vásárlási szándékot, így lett az alapítvány tulajdona. Sok-sok tapasztalatot éltünk át akkoriban is. A testvéri közösség áldozatos tevékenysége is megható volt: ahogyan összeadta rá a vételárat, az nem mindennapi tapasztalat volt! Késõbb aztán kinõtte magát a tábor is meg az alapítvány is, és a közösség létrehozta az Életpont Nonprofit Közhasznú Kft.-t. Én tizenhárom 18 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

évig dolgoztam a táborban, a feleségem tizenhét éven át. Sok szép emlék fûzõdik az itt eltöltött évekhez, ezt a munkát is ugyanolyan szolgálatnak tekintettük, mint a gyermeknevelést. – A gyermekfalu „kinõtte magát”. Hogyan tervezitek a folytatást? – Sajnos azt kell mondanom, hogy csak részben igaz, hogy „kinõtte magát”. Azért sajnos, mert ma már nem jelentkeznek új nevelõszülõk, akik folytatnák ezt a munkát. A világban könnyebb találni nevelõszülõ jelentkezõket, de ott sincsenek sokan. Szomorú látnunk nekünk, akik egyszerre kilenc gyermeket is neveltünk, hogy ma egy-két gyermek mellé nem vállalnak a házaspárok legalább egy gyermeket, akinek megkönynyítenék a sorsát azáltal, hogy szeretõ, családi légkörben nõhetne fel. Pedig az anyukák otthon vannak a gyermekeikkel, eltelik a gyed ideje. Milyen jó lenne, ha újraéledne ez a régi gyakorlat, amire Megváltónk inspirál: „Aki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be.” Másrészt természetes következménynek tartom, hogy nem nagyon vállalkoznak a mai adventista szülõk erre a szolgálatra. Mivel a gyermekek egyre nehezebben kezelhetõk, egyre több a gond, lekötöttség velük, egyszerûen nem fér bele, hogy más gyermekkel is fáradozzanak. A felénk érkezõ kérések más tevékenységre is késztetnek bennünket. Manapság jellemzõ lett, hogy nemcsak a gyermek kerül ki a családból, hanem az anyának is lehetetlenné válik a helyzete. Az elmúlt idõszakban olykor heti rendszerességgel érkeztek hozzánk a megkeresések,

hogy segítsünk az elhelyezésükben. Tudod, milyen szörnyû érzés és lelki teher, amikor csak széttárod a karod, és azt kell mondanod, hogy nem tudok segíteni!? Olyan ez, mintha tûzoltó lennél, és amikor ott állsz a tûz elõtt és oltanod kéne, nem jön víz a fecskendõbõl! Pedig te tûzoltó vagy, ez lenne a dolgod, és nem megy. Ezért belevágtunk egy átmeneti otthon létrehozásába. Egy jómódú barátunk ajánlott fel jelentõs összegû támogatását, amibõl sikerült kialakítani, berendezni egy üresen álló épületünkben az anyaotthont. Remélem, a mûködési engedélyünk is hamarosan megérkezik, és nemsokára elkezdhetjük ezt az újabb tevékenységünket. – Mit tudhatunk az alkoholbetegek rehabilitációjával kapcsolatos intézményrõl, amelynek a védnökségét vállaltátok? – A rehabilitációs tevékenység egyidõs az alapítvánnyal, benne van a nevünkben is. Még annak idején Vankó Zsuzsa és Egervári Oszkár végezték ezt a nem mindennapi nehézségekkel járó, sokszor kilátástalannak gondolt szolgálatot Budakeszin, Levendel professzor mellett. Késõbb többen is csatlakoztak ehhez a munkához, tudom, hogy sokan, sokak „ismerõse” feküdt, „gyógyult” a szanatóriumban az õ munkásságuk nyomán. Sokan köszönik ma, hogy akkor, ott „lenn” vagy az „F” pavilonban voltak valakik, akik segítettek. Aztán több év szünet következett a professzor halála után. A rehabilitációs táborokat viszont minden évben megrendeztük Törökkoppányban, nagy sikerrel. Örömmel tapasztalom, hogy idõközben felnõtt egy új generáció,


amelynek újból fontossá váltak azok a betegek, akiket az alkohol tart rabságban. Egyre nagyobb az igény arra, hogy ne csupán tíz nap legyen évente a táborokban, hanem legyen egy bentlakásos intézmény is, ahol hosszabb idõt, akár fél évet is itt lehet a beteg. Ezért fáradozunk egy „hivatalos” rehabon immár két éve. Istennek köszönhetõen a fõépületünk tetõterében sikerült létrehozni egy 12 fõ számára alkalmas otthont. Ez év márciusától el is indult ez a tevékenység. Jelenleg telt házzal mûködünk! – Melyek a személyi feltételei egy-egy ilyen vállalkozásnak? – Meg kell felelni a törvényi elõírásoknak. Valóban, sokszor a „humánerõforrás” a legnehezebb kérdés: „kit küldjek el, ki megy el nékünk?”… – A nágocsi szeretetotthon építkezése nagy ütemben halad. Mennyire lesz ez az intézmény „világi”, és mennyire közösségi mûködtetésû? – Az idõsotthon építése két éve folyik. Körülbelül kétharmada készült el az ötven férõhelyes, 1300 négyzetméteres létesítménynek. Az otthon létesítésének terve nagyjából egyidõs a nágocsi letele…ÉS

A JELEN

pedésünkkel. Az volt a filozófiám, hogy a társadalomnak két olyan szélsõ szegmense van, amelynek tagjai nem tudnak önmagukról gondoskodni: a gyerekek és az idõsek. Õk szorulnak gyámolításra, támogatásra, gondozásra, ápolásra. A Biblia is ezeket a „feladatokat” bízza ránk, és ezt fogja számon kérni rajtunk eljövetelekor az Úr Jézus is. Szóval az volt a tervem, hogy ezt a két réteget kellene „összehozni”, a gyermektelen szülõket, és a szülõtlen gyermekeket. Persze ezt intézményesen gondoltam. Ez sajnos nem valósult meg, de a szándékról nem tettem le, csak átalakult, azaz a szükségletekhez és a lehetõségekhez igazítjuk a tevékenységünket. Egy idõsek otthonát két okból mûködtethet a közösségünk. Egyrészt a közösség idõs tagjai részére, akik szeretnék hitüknek, meggyõzõdésüknek megfelelõ környezetben eltölteni idõs napjaikat. Ilyen az eleki és a lovasberényi otthonunk. A másik szolgálat pedig egy szociális misszió, azaz „világi” idõs embereknek olyan környezetet biztosítani, ahol megismerhetik Istent, megbékélhetnek vele életük végére. Hasonló célt

tûzünk ki a dolgozók felé is, õk is megismerhetik Istent a mi életünk, szolgálatunk, munkálkodásunk következtében. Szép és felelõsségteljes szolgálat ez mind. Ez év végéig kell elkészülnünk az épülettel, és megszereznünk a használatbavételi engedélyt. A jövõ év elejére tervezzük a berendezést, valamint a mûködési engedélyeztetést, utána kezdõdhet a beköltözés. Ehhez azonban sok-sok pénzre van még szükség, aminek a megszerzése nem egyszerû dolog ebben a „válságos” idõben. Itt is szeretném megköszönni mindazok segítségét, támogatását, akik önfeláldozó módon támogatták eddig is az idõsek otthona elkészítését. Isten áldja meg õket! Hamarosan indítjuk a várólistát, s aki szeretne, személyesen érdeklõdhet férõhelyügyben. Nem aggódom az ügy sikeressége miatt, mert a legjobb kezekben van a projekt: Isten az, aki tenyerén hordta eddig is, és hiszem, hogy ezután is ezt az ügyet. Én teljesen megbízom Benne, és kiváltságnak tartom, hogy itt végezhetem a szolgálatomat, hiszen Õ vezeti, irányítja a Reménység Alapítvány - mj intézményeit.

L

„

Gyerekeket nevelni: mi lehet ennél nagyszerûbb feladat?

Családi napközi Mi is a családi napközi? A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között megvalósított formája. A 1997. évi XXXI. törvény (gyvt.) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról így fogalmaz: 43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minõsül a bölcsõdei és óvodai ellátásban nem részesülõ, továbbá az iskolai oktatásban részesülõ gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevõ gyermek családi napköziben történõ, nem közoktatási célú ellátása. (2) A családi napközi a családban nevelkedõ gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelõ nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi az alapellátás keretében a 20 hetes–14 éves gyermekek részére kínál napközbeni ellátást, amely történhet az ellátást nyújtó saját otthonában, vagy más, e célra kialakított családias környezetben. Az ellátás a munkát vállaló szülõk számára ad lehetõséget kisgyermekeik napközbeni elhelyezésére ellenõrzött körülmények között, illetve az alapellátáson túl szolgáltatásokat is kínál a kisgyermekes családok számára, ha a szolgáltatások feltételei is adottak. A családi napköziben koruknak és egyéniségüknek megfelelõen gondoskodnak a gyermekekrõl, lehetõség szerint rugalmasan alkalmazkodva a szülõk kéréseihez (természetesen a gyermekek érdekeinek és az adott korosztály ellátására vonatkozó szakmai elveknek megfelelõen). A családi napközi a bölcsõde, az óvoda és az iskolai napközi mellett a gyermekek napközbeni ellátásának olyan formája, amely az intézményes ellátási formák szakmai/intézményi kompetenciához kötött funkcióit nem vállalja fel. 20 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

A családi napközi tevékenysége összekapcsolható a gyermekjóléti alapellátás más jellegû segítõ formájával, ha a személyi és tárgyi feltételek az adott ellátási formával szemben támasztott követelményeknek megfelelnek. Ennek értelmében a családi napközi összekapcsolható például a helyettes szülõi tevékenységgel, ha az ellátást nyújtó személy a helyettes szülõi tanfolyamot is elvégezte. A segítõ család a hirtelen krízishelyzetbe került gyermeket átmeneti idõre, teljes körû ellátással otthonába fogadja, majd a krízis elmúltával a saját családjába visszahelyezve õt, az átmeneti ellátást felválthatja a napközbeni gondozás, felügyelet a gyermek számára már megszokott, jól ismert és elfogadott környezetben.

Mi az elõnye a családi napközinek? • A lakókörnyezetben bármilyen kisszámú elhelyezési igény kiszolgálására alkalmas. • A kis gyermeklétszám miatt a hagyományos intézményeknél – bölcsõde, óvoda, iskolai napközi – gyorsabban, rugalmasabban tud alkalmazkodni a változó igényekhez. • Mûködési engedélyhez kötött, a kijelölt önkormányzat, az illetékes ÁNTSZ és a megyei szociális gyámhivatal szakmai irányításával definiált elvárások és feltételek szerint, ellenõrzötten mûködik. • Munkalehetõséget teremt a településen. • Családias légkört és környezetet biztosít. • A kis létszámú gyermekcsoport lehetõséget teremt az gyermekek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevõ felügyeletre, gondozásra.

Családi napközik közösségünkben Egyházunk keretein belül 15 csoport mûködik: • 2 csoport a siófoki gyülekezetben („Mocorgó” Családi Napközi), Bottka Éva vezetésével,


• 3 csoport Inárcson („Napraforgó I–III” Családi Napközi), Juhászné Matus Johanna vezetésével, • 5+4 csoport Szekszárdon („Gyermekszoba” Családi Napközik és „Comenius” Családi Napközik), Morvai Szilveszter vezetésével, • 1 csoport Pécsen („Cseperedõ” Családi Napközi), Czakóné Strausz Erika vezetésével. Testvéreink nagyon komoly szakmai, evangelizációs és missziómunkát végeznek: a gyerekek szemléletének formálása, egészséges életmódra nevelés, bibliai ismeretek közvetítése, keresztényi életnormák bemutatása. A gyermekek szüleivel, hozzátartozóival is jó kapcsolatok alakulnak ki, különbözõ progra-

Jelenleg nagy feladat elõtt állunk, mert a törvényi szabályzók elõírják, hogy 5 családi napközi fölött a fenntartónak hálózatot kell létesítenie, és ezen keretek között kell a napköziket mûködtetni. Ez komoly kihívás részünkre, de ezáltal koncentrálhatjuk erõinket, és reményeink szerint még hatékonyabban tudunk mûködni. Szakmai berkekben is alakulnak ismeretségek, amelyek megkönnyítik az átszervezés munkáját, de nem hanyagolhatjuk el az imádságot sem. Sok pozitív tapasztalat mutatja, hogy Istenünk rajta tartja szemét és kezét ezen a munkán is. Kérünk benneteket, hogy emlékezzetek meg imáitokban errõl a munkáról is.

Rövid beszámolók a családi napközik munkájáról Mocorgó Családi Napközi REMÉNYSÉG GYERMEKSEGÉLY ÉS REHABILITÁCIÓS ALAPÍTVÁNY

Geigerné Ottó Mártával dolgozunk a Mocorgóban. A feladataink nagyon sokrétûek, szerteágazóak. Mindkettõnk egész családja maximálisan támogat bennünket munkával, pénzzel, lelkileg. Minden óránk, minden gondolatunk a Mocorgóról szól. Mindennap megküzdjük a hit, az Isten iránti, csodás tapasztalatokon alapuló bizalom, illetve az újra és újra felmerülõ, megoldhatatlannak látszó helyzetek, a fáradtság, a „nem tudom, hogy kell” kétségének a harcát. A siófoki gyülekezeti házban mûködõ családi napközi nyitásának az ötlete 2008 tavaszán merült fel. A családi napközik mûködését az állam támogatja, rengeteg feltétellel. Gyerekeket nevelni: mi lehet ennél nagyszerûbb, de nehezebb feladat? A gyülekezet

mok szervezésével, gyermekeik „élménybeszámolóival” formálják gondolkodásukat. Ebbõl is látható, hogy elsõsorban nem gazdasági megfontolásból kérték egyházi fenntartás alá magukat, bár az így kapott összeg megkönnyíti a napközik fenntartását. Valamennyi családi napköziben komolyan gondolják Jézus missziós parancsát, és a lehetõségekhez mérten követik is. AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 21


háza egész héten üres, a helyszínnel kapcsolatban néhány testvérünk részérõl mégis voltak kétségek. Az alapítvány befogadott bennünket, és nyáron beadtuk az elõzetes igényt az állami támogatásra. A mûködés alapfeltétele egy tanfolyam elvégzése. Ettõl tettük függõvé, lesz-e családi napközi, vagy sem. Novemberben indult képzés elfogadható áron, nem tehettük meg, hogy ne menjünk el, de decemberben meg kellett lenni a mûködési engedélynek, hogy 2009-ben nyithassunk. Az engedélyezés során a hivatalok, ügyintézõk részérõl olyan megelõlegezett bizalmat, jóhiszemûséget tapasztaltunk, ami emberileg elképzelhetetlen. Jó kapcsolataink voltak az önkormányzatnál, most kapott számomra értelmet az elõzõ munkám. Pénzünk nem volt. Az alapítvány elõlegezett meg néhány költséget, és a gyermekosztálytól kaptunk 200 ezer forint kölcsönt, amit késõbb elengedtek nekünk. Ezúton is hálásan köszönjük, nagyon örültünk ennek a segítségnek! Igyekeztünk berendezkedni a szûkös keretbõl, sok otthonról hozott holmival, munkával. Döcögõsen tanulgattuk, hogyan is kell mûködtetni egy családi napközit. (Közben én hat hétig lábadoztam egy mûtét után.) A normatívaigénylés utosó módosításának határideje lejárta elõtt kaptunk észbe, hogy kaphatnánk még egyházi kiegészítõ támogatást is. Köszönöm a gyors és kedvezõ döntést, hogy fenntartóként felvállalt bennünket (elsõként) az egyház, és Hites Gábornak, hogy késõ este sok-sok kilométert autózott, hogy az általa aláírt nyomtatványt idõben be tudjam vinni Siófokon a hivatalba, az új mûködési engedélyhez. Az engedélyt megkaptuk, 1–14 évesig fogadhatunk gyerekeket. Közben meghirdettünk egy nyílt napot (a plakátjai szintén gyorsan, kedvezményesen és nagyon szépen készültek el), amire sokan eljöttek, és a jelzések szerint jó benyomást keltettünk. A kijelölt napon csak egy nagypapa íratta be a napközibe unokáját, aki után nem is járt normatíva. Azért Márti elkezdett dolgozni, 2009. március 2-án nyitottunk. A hét közepén jött egy kislány is, de csak heti háromszor. Egy hét múlva még egy kislányt írattak be, és a hónap végén még egy kisfiút. Õk 2-3 évesek, így a saját iskolás gyerekeinkkel megvolt az egy csoportra való létszám, 7 fõ. De mi összesen 12 fõre igényeltünk 22 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

normatívát. Áprilisban én is alkalmazott lettem, hivatalosan is. A gyerekek szállingóztak a napközinkbe, és május végétõl betelt a létszám. 2009-ben öszszesen 19 gyerek fordult meg nálunk, 15 hónapostól 4 évesig (a sajátjainkon kívül). Volt, akit csak a nyári hónapokban hoztak, mások szeptember óta nálunk vannak. Egy új kisgyerek beszoktatása mindig nagyobb energiát igényel. Különleges, fárasztó helyzet az egész csoportnak. Az étkezés rendje, maguk az ételek, az altatás, alkalmazkodás a többi gyerekhez és hozzánk, nekünk a kicsihez, elválás a szülõktõl, ez mind óriási változást jelent. A szülõkkel igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. Törekszünk az egészséges életmódot cseppenként adagolni és alkalmazni, amennyire elfogadják a gyerekek és a szülõk, étrenddel, mozgással, lelki nyugalommal. A Nyitott Szemmel és az Új Életmód c. újságokat kölcsönözzük az érdeklõdõ szülõknek. Õsszel négy elõadást szerveztünk a nevelés témakörében. Aki nem tudott eljönni, de érdekelte a téma, azoknál az elõadásokról készült DVD kézrõl kézre jár, tetszéssel. A szülõkkel folytatott beszélgetések során derül ki, mennyire tanácstalanok a gyerekük kezelhetetlennek tûnõ viselkedésével kapcsolatban, és milyen elképesztõ szokások alakultak ki a családokban. Hatalmas szükség van egy-egy hiteles jó tanácsra, példára. Meg vagyok gyõzõdve, hogy akik hozzánk íratták be a gyermeküket, azokat a gondviselõ Atya vezette ide. Igyekszünk így tekinteni a kisgyerekekre és a szülõkre is. Õket ránk bízta az Úr. Az elõadásokon kívül már nem reklámoztuk magunkat, mindig épp akkor volt új jelentkezõnk, amikor valaki elment. Már régebben is késztetést éreztem, hogy meg kell osztani a testvéreimmel, ami itt Siófokon történik,


de csak halogattam az írást. Már az évzáró, helyszíni állami ellenõrzés is rendben lezajlott, hihetetlenül egyszerûen és röviden, amitõl függõvé tettem, hogy valóban minden rendben van: így már én is elhiszem, el kell hinnem, hogy különleges kegyelemben van részünk, mert egyébként nem tudom, hogyan is mûködhetünk egyáltalán, ilyen tapasztalatlan munkásokkal, de ez a családi napközi mûködik. Ez a biztos jele annak, hogy itt nem a mi emberi „nagyszerûségünk” az erõ. A gyerekek szeretnek ide járni, a szülõk bizalommal fordulnak hozzánk, Márti és én rengeteget tanultunk, értelmes munkánk van, ami nagy kincs, a gyülekezet összefog értünk, segítséget kapunk, a kétkedés elmúlt az eltelt év folyamán. A városban jó híreket terjesztenek rólunk, jó kapcsolataink vannak a többi intézménnyel, a gyülekezet háza gyerekekkel telik meg hétköznap – és szombaton is –, és épül(get), szépül(get). Úgy gondolom, kettõs értelemben. Most „muszáj” volt nekiállni írni, ahogyan „muszáj” volt Mocorgót csinálni, Isten áldásával.

majd egy év múlva már 3 csoportban (21 fõ) foglalkozhattunk a ránk bízott gyermekekkel. Ebbõl kétcsoportnyi bölcsis-ovis korú, a harmadik csoportban alsó tagozatos diákokat fogadunk délutáni leckeírásra, tanulószoba jelleggel. Ezt a munkát egy fejlesztõ pedagógus végzi, aki egyben a nagyobb óvodásoknál az iskolai elõkészítés szakmai részében is segítségünkre van. Hála Istennek, a helyi ÁNTSZ rugalmasnak bizonyult: a vegetáriánus fõzõkonyha engedélyét megkapva a saját elveinknek és elképzeléseinknek megfelelõen fõzhetünk a gyerekeknek. Ez egyre fontosabb nem csak a mi számunkra, hisz több tejallergiás gyerekünk is van, akik ezzel a problémájukkal még a kötelezõ óvodai nevelés alóli felmentést is megkapták. Tavaly októbertõl a foglalkozások sorában helyet kapott a bibliai ismeretterjesztés. Fakultatív módon hirdettük meg, de nagy örömünkre szolgált, hogy kivétel nélkül minden szülõ igényelte. Szeretik a gyerekek ezeket az alkalmakat, mesélnek is szüleiknek a tanultakról. Egy esetben az anyuka még Bibliát is kért, hogy otthon nyomon követhessék a történetet… Hát igen, ezek a tapasztalatok nagyon megerõsítenek bennünket! Legfõbb vágyunk, hogy az elhullajtott jó magocskákat Isten bõ terméssé érlelje be! www.napraforgocsana.hu

„Gyermekszoba” Családi Napközik A KERESZTÉNY NEVELÉSÉRT ALAPÍTVÁNY

Bottka Éva

„Napraforgó I–III” Családi Napközi INÁRCS

2008 augusztusában indítottuk útjára családi napközinket, saját otthonunkban. Az ötletet az adta, hogy a fiaink óvodás korba léptek, és szerettünk volna velük továbbra is együtt maradni, rálátni kis életükre. Hamar összeállt a munkatársi csapat is, kedves kollégákat nyertünk a gyülekezetünkbõl és a faluból érkezettek személyében. Elõször két csoportban (14 fõ),

A törvény szerint minden, legfeljebb 7 gyermeket ellátó napközi különálló kis intézménynek számít. Alapítványunk 2009 szeptemberéig 4 családi napközit mûködtetett. 2009 novemberére bõvítettük egy csoporttal a napközik számát, így összesen 35 fõt látunk el. Ez az ellátási forma nagy segítség a Comenius iskola tanulóinak, mert így nem a régi 25-30 fõs, elsõtõl nyolcadikig összevont csoportban készülnek fel délután másnapra, hanem kis csoportokban, többségében évfolyamonként külön-külön. Ez azért lehetséges, mert ezt az ellátási formát három éve sokkal magasabb normatívával támogatja az állam. AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 23


A gyermekek délutáni napirendjét jól átgondolt terv alapján osztjuk be. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs módjuk a délelõtti tanítás után kötetlenebb elfoglaltságra, felfrissülésre. Sõt a napirend lényege, hogy gondoskodunk a szabadtéri vagy tornatermi mozgásról, játéktanulásról. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mivel a mai gyermekek nem tudnak játszani. A közösségi vagy más néven társas, de akár egyéni készségfejlesztõ elfoglaltságokat a szülõknek nincs idejük, erejük megtanítani. Ezért délutánonként erre is sort kerítünk. A kötelezõ másnapi felkészítésen kívül kézmûves-foglalkozással, énektanulással, könyvtár- és múzeumlátogatással igyekszünk szélesíteni ismereteiket. A nagyobbak közül a gyengébb képességûeket arra kérjük, hogy tovább maradjanak, így egyfajta korrepetálásra is alkalmas a kiscsoportos közeg. Ezúton szeretnénk kedves testvéreink figyelmébe ajánlani a családi napközi alapításának lehetõségét. Gyakorlatilag egy családi házban is létrehozható, kis létszámban gyermekek délutáni foglalkoztatására, lelki-szellemi-testi építésükre kiválóan alkalmas, és egyelõre – amíg az új kormányzat másként nem dönt – a normatívából finanszírozható.

ban a tiszta húsos étkezésre itt és az iskolában is nagyon ügyelünk. Ennek érdekében külön megegyeztünk az ebédszállító céggel a részletekrõl. A Comenius Családi Napközi olyan konyháról kapja az ellátást, ahol a reformtáplálkozás szemléletét vallja a fenntartó, például a levesek nem porból, hanem valódi zöldségbõl, gyümölcsbõl készülnek. Külön feladat, hogy ne csak a Comenius iskola szülei felé hirdessük a nevelési reformot, hanem a kicsik hozzátartozóinak is. Ennek érdekében itt is családi napot tervezünk, ahol keressük annak formáját, hogy elõadóval vagy közös beszélgetés formájában tudjuk õket megszólítani. Hálásak vagyunk az alapítványunknak juttatott 1%-os adójóváírásokért, melyek részarányosan a családi napköziket is támogatják. A családi napközik 2009. évi normatív bevétele 7 643 866 forint volt. Ezenkívül 804 ezer forint adományt kaptunk magán- és jogi személyektõl. A családi napközijeink fenntartását az alapítvány helyett 2009 novemberétõl közösségünk látja el. Ennek köszönhetõen ettõl az idõponttól fogva a kiegészítõ egyházi normatívát is megkapjuk, ami nagyban elõsegíti a finanszírozhatóságot. Ezúton is szeretnénk megköszönni testvéreink lelki és anyagi támogatásait, amelyek elengedhetetlenek a szolgálatunk további végzéséhez. Morvai Szilveszter

„Comenius” Családi Napközik A KERESZTÉNY NEVELÉSÉRT ALAPÍTVÁNY

A Comenius Családi Napközinkbe egyévestõl hétévesig veszünk fel gyermekeket. Hálásak lehetünk azért, ahogy pillanatokon belül elterjedt a híre a környéken a két éve alapított napközinknek. Így akkora volt az érdeklõdés, hogy túljelentkezés miatt várólistára kellett tennünk több jelentkezõt. Ezért 2009 novemberétõl itt is bõvítettük egy csoporttal napközijeink számát. Ez a harmadik csoport is majdnem teljes létszámmal mûködik, és már vannak újabb felvételüket kérõk a késõbbi hónapokra. Csakúgy, mint az iskolai korosztálynál, itt is a tudatos napi- és hetirend alapján építjük fel az ellátást. A gyermekek fõ eleme természetesen a játék, ezen keresztül igyekszenek kollégáink megközelíteni a gyermekek lelkivilágát. Ezenkívül heti négy alkalommal angol nyelvi foglalkozás, hetente egyszer külön ének-zenei felkészítés (zeneiskolai tanárral), valamint egyéni és csoportos fejlesztõ foglakoztatás gondoskodik a gyerekek átgondolt nevelésérõl-oktatásáról. Külön ügyelünk arra, hogy az étkezésüket minél inkább az egészséges táplálkozás felé tereljük. Mivel nem közösségünk gyermekeirõl van szó, a szülõk nem fogadnák el a teljesen vegán táplálkozást, azon24 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

„Cseperedõ” Családi Napközi PÉCS

2010 januárjában nyílt meg a pécsi Cseperedõ Családi Napközi egy általunk bérelt és átalakított házban. A tágas épületben három (csoport)szobát alakítottunk ki az iskolások, az óvodások, valamint a legkisebbek szükségleteinek és igényeinek megfelelõen. Egyévestõl tizennégy évesig várunk és fogadunk gyerekeket és – a lehetõségeknek megfelelõen – nap mint nap más foglalkozásokat kínálunk nekik: Biblia-óra, torna, kézmûvesség, környezetismeret, matematika. Nagy udvarunk és egy közeli játszótér teszi lehetõvé a friss levegõn a játékot és különbözõ tevékenységeket. A családi napköziben – szülõi kérésre – idegen nyelven is beszélünk a gyerekek egy részével, mondókákat, verseket, énekeket tanulnak németül. Jelenleg fõként az 1–3 éves korosztály jár a napközinkbe. Sok örömet találunk a kicsikkel való foglalkozásban, és azt tapasztaljuk, hogy munkánk, szolgálatunk ránk is visszahat: Isten bennünket is nevel általa.

ADVENTTÖRTÉNET

A szombatiskola kialakulásának folyamata az adventisták közösségében „Fiaik is, akik még nem ismerik, hallgassák meg, és tanulják meg, hogy féljék Istenüket, az Urat mindenkor.” (5Móz 31,13)

A

19. század elsõ felében a negyedévenként tartott konferenciák és a tábor-összejövetelek igen értékesek voltak, megalapozták és megtartották a hitben az adventistákat. A fiatalok hitben való nevelésének azonban egy állandóbb módszerére volt szükség. Errõl gondoskodott a szombatiskola. A gyerekek számára az elsõ szombatiskolákat a vasárnapi iskolák mintájára szervezték. A vasárnapi iskola létrehozása, hogy a gyermekeknek vallásos útmutatást nyújtson, Luther Márton és John Knox nevéhez fûzõdik. Amerikában a szombatünneplõ baptisták indítottak elõször szombatiskolákat a pennsylvaniai Ephratában, 1739-ben. A szombatiskolán kis nyomtatott kártyákat adtak kézbe a Biblia-szövegek memorizálása céljából. A szervezõdõ adventista egyházban James White adta az elsõ ösztönzést a szombatiskolának. Aggódott a hívõk gyermekeiért, ez vezette arra, hogy 1852-ben elindítsa a Youth’s Instructor (Ifjúsági Nevelõ) címû

folyóiratot. Ez egy sorozat szombatiskolai leckét tartalmazott. Egy évvel késõbb Rochesterben szombatiskolai csoportot alakított, s ezzel példát adott más szombatünneplõ adventista csoportoknak is. John Byington nemsokára követte Buck’s Bridge-ben, csakúgy, mint Merritt G. Kellogg Battle Creekben. Az 1850-es évek vége felé a szétszórt adventista csoportok fokozatosan szombatiskolákat alakítottak, általában azt a mintát követve, amelyet Merritt Kellogg indított el Battle Creekben röviddel azután, hogy a kiadóhivatal oda települt. Ebben az iskolában, amelyet George W. Amadon és Goodloe H. Bell alakított ki,

majdnem egy egész órát Biblia-tanulmányozással töltöttek. Az ide járókat öt-nyolc tanító osztályába sorolták, akik kérdéseket tettek fel és megtanították a kijelölt leckét. Ez volt a módja annak, hogy az igazság magvait minimális kiadás mellett a fiatal elmékbe plántálják. Az adventista vezetõk érthetetlennek tartották, hogy néhány gyülekezet miért alakította ki olyan lassan a szombatiskolát. A kevés gyermekre való hivatkozás nem az igazi ok volt. Ha csak két gyermek lenne egy gyülekezetben – írta Dudley M. Canright –, akkor is szombatiskolát kellene szervezni részükre. Sok szombatünneplõ csoport nem igyekezett szombatiskolát létrehozni, viszont figyelemre méltó változatosság nyilatkozott meg azok között, akik megvalósították. Néhányan nagy hangsúlyt helyeztek Biblia-versek memorizálására. Mások gondos feljegyzéseket készítettek a jelenlévõkrõl és a tanulók feleleteirõl. AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 25

ADVENTTÖRTÉNET A BATTLE CREEK-I SZANATÓRIUM TETTE VILÁGHÍRÛVÉ AZ ADVENTISTA EGÉSZSÉGÜGYI ÜZENETET

A legtöbb iskola hamar két osztályra tagozódott: gyermekekre és felnõttekre. Minden osztály maga döntötte el, mit fog tanulmányozni. A többség a Youth’s Instructorban megjelent tanulmányokat követte, de ezek néha akár hónapokig is hiányoztak. Ilyen esetekben az osztály dönthetett, hogy a hegyi beszédet, Mózes I. könyvét, vagy Dániel és Jelenések próféciáit tanulmányozza. Az elsõ évtizedekben tehát nem volt központi szervezés, amely irányt mutatott volna a szombatiskolai tanítóknak és vezetõknek. Nem voltak segédanyagok a tanítóknak, sem leckefüzetek a tanulóknak. Néhány nagy gyülekezetnek volt néhány könyvet tartalmazó kis könyvtára, s ha valaki érdeklõdött ezek iránt, további tanulmányozásra nyílt lehetõsége. Mindegyik gyülekezet a saját forrásaitól függött. Az igeversek visszaidézésén kívül rendszeres volt az éneklés, a közös ima, és talán a következõ heti lecke bevezetésére is sor került a program hátralévõ részében.

Egy szombatiskolai tanító története 1863-ban megpróbáltak a különbözõ csoportok számára még alkalmasabb tananyagról gondoskodni: Adelia Patten fõként gyermekeknek szánt leckesorozatot indított el az Youth’s Instructor-ban. Ezzel párhuzamosan Uriah Smith egy másik, felnõttek számára készített sorozatot jelentetett meg a Review and Herald-ban. Egyik sem maradt fenn. A következõ sorozat si26 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

keresebb volt: 1869-ben Goodloe H. Bell a Youth’s Instructor szerkesztõjeként gyerekeknek és fiataloknak szánt leckéket készített és jelentetett meg. Nyolc különbözõ, évenkénti sorozatba öszszegyûjtve, késõbb kis könyvek formájában kiadva Bell tanulmányait több mint húsz évig használták. Bellt édesapja korai halála akadályozta meg abban, hogy visszatérjen a fõiskolára, ahol tanult. Tizenkilenc évesen kellett vállalnia a családfenntartó szerepét, amelyet vidéki tanítóként próbált ellátni. A szorgalmas és kezdeményezõ kedvû Bell nemsokára a legtehetségesebb tanítók egyike lett azon a vidéken. Harmincnégy évesen viszont a túlmunka miatt, és mert nem élt egészségesen, emésztési zavarok gyötörték. Ezért Battle Creekbe utazott, az adventisták egészségreform-intézetébe. Vallásos volt, fiatalon a baptista, késõbb pedig a „Krisztus Tanítványai” felekezethez csatlakozott. Az intézetben adventista szobatárs mellé került, aki mélyen érdeklõdött Bell lelki

jóléte iránt, megszüntetve ezzel a tanító elõítéleteit. A Biblia tanulmányozása meggyõzte Bellt az adventista tantételek igazságáról, és amint felépült, „lelki vándorlását” azzal fejezte be, hogy csatlakozott az adventista egyházhoz. A szabad levegõn végzett munka részeként – amit gyakran elõírtak az intézetben kezelt pácienseknek –, vagy talán azért, hogy a költségeket segítsen fedezni, Bell elkezdett fát fûrészelni a Review and Herald kiadó kazánjai számára. Egy napon James Edson White (James és Ellen legidõsebb fia) egy kis szünetet tartva kijött a szedõterembõl, ahol dolgozott, és megismerkedett az idegennel. Amikor megtudta, hogy Bell tanító, Edson elmondta neki, hogy fõleg a nyelvtant gyûlöli. Bell azt válaszolta, hogy ennek nem kellene így lennie, mert a nyelvtan, „ha helyesen tanítják, a világ egyik legérdekesebb tantárgya”. Edsonra mély be-

ADVENTTÖRTÉNET

nyomást tett új barátjának megnyerõ modora. Azt mondta, jó lenne, ha Bell hajlandó volna nyelvtant és helyesírást tanítani a kiadónál dolgozó fiataloknak. Bell beleegyezett, és alakított egy esti osztályt. Az új tanár rátermettségét olyannyira dicsérték, hogy a Battle Creek-i gyülekezet alkalmazta a gyermekek tanítására. Késõbb is felhasználták Bell talentumait. Irodalmi vénájára felfigyelve, 1869-ben az Youth’s Instructor szerkesztõjévé nevezték ki. Az egyik újítása az volt, hogy két sorozat szombatiskolát készített, egy sorozatot az ótestamentumi történelemrõl gyermekeknek, egyet pedig a fiataloknak Dániel könyvérõl. 1872-re létrehozott egy tankönyvsorozatot, amely nyolc Biblia-tanulmányt tartalmazott, szombatiskolai felhasználásra. Ezzel párhuzamosan adminisztrációs újításokat is bevezetett a Battle Creek-i szombatiskolában, amelyet a következõ évtizedben õ felügyelt. Ezek olyan sikeresek voltak, hogy vándorló tanácsadója lett a gyülekezeteknek, amelyek javítani akarták szombatiskolájuk hatékonyságát. Bell testvérnek az Youth’s Instructor-ral való kapcsolata virágzónak bizonyult a szombatiskolák szempontjából. Nem csak a tanulmányok voltak jobbak, de Bell szervezeti elképzeléseit is megosztotta olvasóival, s ezek hozzájárultak a Battle Creek-i szombatiskola sikeréhez. Sajnos sok adventista gyülekezetnek nem voltak olyan tagjai, akik Bell odaadásával és képességeivel rendelkeztek volna. Gyakran elõfordult, hogy a felelõs személyek inkább hajlandók lettek volna kihagyni a szombatiskolát, fõleg olyankor, amikor egy prédikátor érkezett a gyülekezetbe.

A szombatiskolai program fejlõdése Hogyan lehetne elérni, hogy minden gyülekezetben megerõsödjön a szombatiskolai program? A Battle Creek-i szombatiskolai tanítók összejövetelén Bell azt javasolta, hogy a szombatiskolai csoportok állami szintû társulása (az Egyesült Államok adott tagállamában) talán lehetõvé tenné, hogy az erõs iskolák bátorítsák és segítsék a gyengébbeket. Az elgondolás kedvezõ válaszra talált, és megtervezték az állami szintû szombatiskolai társaság

létrehozását. Nemsokára üzenet érkezett Kaliforniából, hogy ott 1877 augusztusában a szombatiskola képviselõi megszerveztek egy

állami szintû társulatot. Néhány héttel késõbb hasonló lépést tettek Michiganban. A következõ márciusban a generálkonferencia AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 27

ADVENTTÖRTÉNET

ülésére kiküldött delegátusok létrehozták a General Sabbath School Associationt (általános szombatiskolai társaság) Dudley Canright elnökletével, hogy öszszekösse egymással az állami szintû szombatiskolai szervezeteket. A helyi iskoláktól kapott hozzájárulásokkal az állami szintû és az egyetemes társulatok rendszeres kampányt kezdtek, hogy jobb szombatiskolákat hozzanak létre. Az elsõ társasági határozatok között szerepelt, hogy minden tábor-összejövetelen szombatiskolai bemutató tanítást tartanak, és a hetenkénti adományokat arra használják fel, hogy megvegyék a szükséges felszereléseket: énekeskönyveket, jegyzetfüzeteket, térképeket és a Youth’s Instructor példányait. Néhányan ellenezték a szombati adakozást, de Ellen White helyeselte az elgondolást. A társulat kezdeményezésére kis, barna bádogból készült spórkaszszákat készítettek minden egyes iskola számára, egy dollárért. Ezeket rögzítették az ajtó közelében, s mindenkit arra bátorítottak, hogy hetente hozzon egy pennyt magával és helyezze a dobozba. 1885 folyamán a szombatiskolák tagjai egyre jobban érdeklõdtek a misszió iránt. Az év elsõ negyedében az oaklandi (Kalifornia) iskola úgy döntött, hogy befolyt adományait az ausztráliai missziómunkára szánja. Néhány hónappal késõbb a felsõ-columbiai és kaliforniai társaságok megszavazták, hogy ugyanígy tesznek. Az adományozás gondolata gyorsan terjedt. Amikor 1887-ben a General Sabbath School Association felkérte az összes szombatiskolát, hogy adományaival segítsen létrehozni Afrikában az elsõ adventista misszióállomást, 10 615 dollár gyûlt össze. A General Sabbath School Association 1885-ben megjelentette a Sabbath School Worker (Szombatiskolai Munkás) címû negyedéves lapot, amely a szervezési és tanítási módszerekrõl közölt cikkeket. Néhány évvel késõbb a takarékos28 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

ság miatt ezt a lapot a Youth’s Instructor kiegészítésévé tették. 1890-ben azonban a Sabbath School Worker ismét megjelent, ekkor már mint folyóirat, amely missziócikkeket, tanulmányi és más segédanyagokat tartalmazott. Sok protestáns testülettel ellentétben az adventisták úgy tekintettek a szombatiskolára, mint amely arra hivatott, hogy minden korcsoport számára szolgáljon, a kisgyermekektõl a nyolcvanévesekig. A szombatiskolai ágazat hamar kitûzte azt a célt, hogy minden egyháztag egyben szombatiskolai tag is legyen, s a „tanuló egyház” lett a mottó. Sokféle módját találták ki annak, hogyan javítsanak a helyi szombatiskolák színvonalán. A tanítók felkészítése érdekében képzést szolgáló tanfolyamot indítottak 1910-ben. A tankönyvül választott különbözõ könyvekhez segédanyagokat publikáltak a Sabbath School Worker-ben. Ezeket lehetett egyénileg is tanulmányozni, de fel lehetett használni a hetenkénti tanítói értekezleten is. Nagy hangsúlyt helyeztek a figyelem felkeltésének és megtartásának, a szervezésnek, az tananyag hatékony elõadásának, valamint az elméleti kérdések gyakorlativá tételének módszereire. Az ágazat felelõsséget vállalt azért is, hogy javítja a hetenkénti leckék színvonalát.

1922-re két alapsorozat volt elérhetõ, egy a felnõtteknek, a fiatalok részére átalakított változattal, egy másik pedig a kisebb gyermekeknek. Ráadásul a gyermektanulmányokat három korcsoportra osztották, hogy megfeleljenek a gyermekek fejlõdési fokának.

A misszió pénzügyi támogatásának fõ forrása Amikor az ágazatot megszervezték, már akkor is a szombatiskolák voltak az adventista misszió pénzügyi támogatásának fõ forrásai. 1911-re egymillió dollárt gyûjtöttek missziós célra, a második milliót három és negyed év alatt gyûjtötték össze. 1920-ra a szombatiskolák évente több mint egymillió dollárt jövedelmeztek, 1921 elsõ felében az összes missziós adomány háromnegyedét a szombatiskolák fedezték. Nem a hetenkénti adomány volt a szombatiskola anyagi bevételeinek egyetlen forrása. 1912-ben a generálkonferencia hozzájárult, hogy minden negyedévben egyheti adományt különítsenek el valamely fontos vállalkozásra: így született meg a 13. szombatiskolai adomány. Az elsõ ilyen adományt az indiai misszió támogatására fordították.

ADVENTTÖRTÉNET

Adományok nemcsak Észak-Amerikából, de Afrikából, Kínából és Dél-Amerikából is érkeztek. Ahogyan a világ különbözõ területein élõk tudatára ébredtek egy másik terület szükségleteinek, kialakult a közös elkötelezettség, a rendkívüli juttatás terve. Észak-Amerikában mindenütt hatékonyan támogatták a 13. szombatot mint „dollárnapot”. 1920 végére, amikor Brazília volt a címzett, a befolyt teljes öszszeg 110 ezer dollárra rúgott. * A szombatiskola mára a szombati istentisztelet elválaszthatatlan része lett. Bár sokat veszített erede-

ti missziós lendületébõl, azonban ha a gyülekezetek jól szervezik, a gyermekek, a fiatalok és a vendégek számára is a hitben való növekedés fontos eszköze lehet. A tanulmányok váltakozva dolgoznak fel valamilyen bibliai könyvet, vagy tematikusan egy-egy bibliai tanítást. 2010-ben a felnõtteknek írt szombatiskolai leckék a következõ témákról szólnak: A Lélek gyümölcsei, Biblia és egészség, Evangélium a Római levélben, A Biblia mellékszereplõi. Azokban a gyülekezetekben, ahol a szombatiskola nem csupán liturgikus „kötelességteljesítés”,

vagy nem csupán a hagyományokhoz való ragaszkodás szellemében mûködik, ma is a hitben való fejlõdés egyik leghatékonyabb intézménye. Ma már a felnõttoktatás és önképzés közösségi szinten elképzelhetetlen a szombatiskola intézménye nélkül. A Keresztény Advent Közösség sajátos helyzete miatt nem tud bekapcsolódni a szombatiskola nemzetközi miszsziós programjaiba, azonban helyi szinten az eredeti célkitûzéseknek megfelelõen mûködteti a szombatiskolát. Összeállította: Makra Jenõ

Törökországi misszió az 1930-as években A

z 1930-as évek elején Bakos Pál könyvevangélista törökországi külmiszsziós szolgálatba indult. Régi gyülekezeti lapokban találtunk errõl dokumentumokat, amelyeket a következõ oldalakon teszünk közzé. Bakos Pál rövid idõ alatt megtanult törökül, hogy terjeszthesse a missziós kiadványokat, és kitartóan fáradozott a távoli ország lakóiért. Munkájáról, az átélt nehézségekrõl mindig derûs lelkülettel számolt be leveleiben – hálás volt Istennek ezért a szép feladatért.

2010/2. • 29

ADVENTTÖRTÉNET

ADVENTTÖRTÉNET



AMIKOR AZ ÚR MUNKÁLKODIK

„Utánanéztem a Bibliában” E

gyre inkább panganak az evangelizációs termeink. Keressük az okát, de titkon tudjuk, hogy az aratók hiányoznak, illetve az odaszánás a saját részünkrõl. Tudjuk, hogy más egyházakban alig hangzanak el mély igemagyarázatok, tömegek éheznek lelkileg, az Ige hallása nélkül. Az egyik katolikus vendégünk mondta: „Minden vasárnap elmegyek a templomba, de valahogy üres marad a lelkem…” Én mint evangelizációs munkatárs, hívogatok és kérlelek, beszélgetek a vendégeinkkel. De egyedül…? Valójában az olyan elõadás, evangelizáció kelt érdeklõdést, amely mögött imádkozó csoport van, amelyet valamelyik gyülekezet a szívén viseli.

Könyvtárból a gyülekezetbe A fõvárosi Õrjárat utcai gyülekezet már több mint két éve tart elõadás-sorozatokat egy XIV. kerületi könyvtárban. Szorgalmasan szórólapoztunk, plakátoztunk, és természetesen imádkoztunk. Nagy volt az érdeklõdés. Egy régészeti sorozattal indítottunk, melyet még a kerületi televízió is közvetített. Amikor a bibliai témákra tértünk át, csökkent a hallgatóság létszáma, nem jött többé a kábeltévé stábja sem. Ima- és böjtnapokat tartottunk, s kicsi gyülekezetünk minden mozgatható tagja igyekezett eljárni az elõadásokra. A könyvtárosok nagyon készségesek voltak. Bár 14 órakor zárt a 34 • AZ IDÕK JELEI 2010/2.

könyvtár, mégis szívesen vállalták, hogy esténként fél nyolc, nyolc óráig ott maradjanak. Majd sorban következtek a sorozatok: Hogyan olvassuk a Bibliát?, Történelem a Biblia tükrében. Közben az ismerkedésre, barátkozásra is kínálkoztak alkalmak: könyv-, kazetta-, CD-árusítások, vásárlások, kabátok felsegítése, vagy egyszerûen a szomszédunk megszólítása. A könyvtárosok is egyre kedvesebbek lettek. Megengedték, hogy a könyveinket náluk tároljuk, bibliai tárgyú könyveket kölcsönözzünk, állófogadást rendezzünk. A legnagyobb örömet az jelentette számunkra, hogy mindketten igyekeztek aktívan részt venni mindegyik alkalmon. Helyet biztosítottak az elõadások elõtti együtt imádkozásnak, sõt az egyikük kétszer is velünk fohászkodott. Egyre több vendégünket fo-

gadtuk a szívünkbe. Az utolsó sorozatunk címe A Jelenések könyve volt, 2009 januárjától. Sok ima elõzte meg azokat a fejezeteket, amelyekben a fenevadakat azonosítottuk. Elõadóink – Holló Péter, Horváth Tímea, Kecskeméti János, Reisinger János és Vankó Zsuzsa – nagy felkészültséggel, a Szentlélek vezetésével beszéltek a kényes témákról is, mégis elõfordult, hogy az egyik hallgatónk felugrott, és magából kikelve tiltakozott az azonosítás miatt. Senki nem vitatkozott vele, s miután visszaült, akkor is csak az elfogadó szeretetet érezte részünkrõl. A következõ alkalommal õ kereste az elõadót, hogy tisztázza haragja okát. Azóta is jó kapcsolatban vagyunk vele. A záró elõadásra a barátnõjét is elhívta. Mivel mindig jóval az elõadás kezdete elõtt a helyszínre érkeztünk, beszélgettünk a könyvtáro-

K

sokkal, ha éppen volt idejük. Elmondták a nehézségeiket, megosztottuk örömeinket. Az utolsó beszélgetések különös jelentõségûek: – Te, Piroska, amit ti mondtok, azok mind igazak – mondta az egyikük. – Egyik éjszaka fönnmaradtam, és utánanéztem a Bibliában. Még az, amit a szombatról szóltatok, az is megállja a helyét! A könyvtárakban is – mint az állami szférában mindenfelé – öszszevonásokat, szigorításokat terveznek. Már tavaly õsszel is aggályos volt, hogy folytathatjuk-e az evangelizációt. Míg a könyvtárosunk új fõnökével tanácskozott, mi egyként imádkoztunk azért, hogy Isten akarata legyen meg. A mi szeretett Megváltónk gondoskodott a folytatásról akkor. Most is kaptunk még egy félévnyi lehetõséget. Tavaszi záró alkalmunkat a gyülekezetünkbe terveztük. Ifj. Csókási Pált kértük fel, hogy tartsa meg elõadását A Biblia és az ûrkutatás címmel. Nagy örömünkre állandó vendégeink csaknem mind eljöttek az Õrjárat utcába. Sokan ott maradtak a szeretetvendégségen is. Most Biblia-kört terveztünk, s oda várjuk azokat, akik jobban meg szeretnék ismerni az ég és a föld Urát. Amit eddig leírtam, az arról szólt, hogyan tudunk együtt munkálkodni Istennel. De mi van akkor, ha nincs gyülekezet, amely támogatná az evangelizációt?

Nyílik az ajtó Az Oltalom Alapítvány Benczúr utcai elõadótermében nagyon lecsökkent a hallgatóság létszáma. Olyanok voltunk, mint egy kis

te, hogy itt nem az ember szól. Még nagyobb csodálattal hallgattam az elõadás utáni komoly kérdéseket az úrvacsoráról, a keresztségrõl, a mindennapi kereszténységrõl. Milyen jólesett a szívünkbe

„

Az olyan elõadás, evangelizáció kelt érdeklõdést, amely mögött imádkozó csoport van, amelyet valamelyik gyülekezet a szívén viseli.

nyugdíjasklub. A vendégek az evangelizáció helyett inkább az egészségklubunkba jártak. Hiába hívogattam sokakat, semmi látszata nem volt. Aztán Isten kezébe vette a munkálkodást. Mert Õ nélkülünk is befejezi a mûvét. Április 6-án sem gondolhattunk arra, hogy többen leszünk. Már hat óra volt, és csak a „szokásos társaság” és még egy ismeretlen pár ült a teremben. Mindig várunk 10-15 percet, hogy a messzirõl jövõk is megérkezhessenek. És ekkor csoda történt. Újra és újra nyílt az ajtó, és jöttek olyan emberek, akiket még sohasem vagy nagyon régen láttunk. Nemcsak idõsek, hanem középkorúak és fiatalok is. Nemcsak hölgyek, hanem férfiak is. Majdnem harmincan gyûltünk össze! Vígh Ágnes a Szentlélek vezetésével a korinthusiakhoz írt elsõ levél alapján az intésrõl beszélt. Mindenki érez-

zárni az ihletett válaszokat is! Az Urat magasztalta mind! „Az Isten hívásának engedelmeskedõ, alázatos munkás biztos lehet a menny segítségében. Már az is nemesíti jellemét, ha nagy és szent felelõsséget vállal magára. Ez az elhatározás tevékenységre serkenti legnagyszerûbb szellemi és lelki képességeit, erõsíti és tisztítja gondolkodását és szívét. Csodálatos, hogy az Isten hatalmába vetett hittel milyen erõssé válhat a gyenge ember! Milyen állhatatos lehet igyekezetében, milyen nagyszerû eredményt érhet el!” (Ellen G. White: Krisztus példázatai, 245. o.) Testvéreim, értsük meg, hogy Isten nélkülünk is be tudja fejezni a mûvét. De micsoda megtiszteltetés, hogy minket is hív az aratásába! Bárcsak minél többen meghallanánk hívását, és engedelmeskednénk! Flogny Piroska AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 35

atással, ZA T kölcsönh l öszntbó al inkább en. Sokk és vallási szempo lizációval et el K lze civi ális történt ta kultur llegzetes zetesen elformában ugyan- egyfaj dött, mégis je termés áelé, más at szeszövõ olnunk, noha s vallási sajátoss nya jött se, emberáldoz bi lá ab a R ám el go a. la té Miv kell sz m teljesí tett szób gy kizáró ra ok fogadalo pen nem jöhe a továbbiakban ismerjük, ho rael népének. am a Iz tt ikép ti párhuz pcsoem ZA T is voltak störténe ka is semm telmezése hato rázóra. Kiemel AG YA RÁ ÍR ÁS M e- gai következõ vallá fte-történettel felálér a Je Kimchi resztény magya származású luth b A ni a ó ke y ya, Iphige vatkozni zsch zsid talán a legink4 áb számos szokás hi gamemmon leán sére. A mítosz eg i F. J. Delit az lé A közülük esszor nevét, ak ezt a típusát. latban: engeszte önként vállalta , z is of k áb em pr ezésne n az al ránus zása Art int Iphigenia Kréta királyát az értelm Bibliájába el- do a szer özben kében. kifejtette Gáspár Vizsolyi Bírák 11:31 m változat har, mik pe érde Károlyi találjuk el és vakmerõ- áldozatot né egfogta egy vi l, és megest ke se m bó az gyzé t rú ségg je sz bo en ez eg eu el há g m rt en az elsõ ai hi bi pedi htének l, Idom lé tartott a trój ságban hazaér, ozik, rtelme lett: „Jep ló fogadása. É be jõ házambó hazafe ha bizton parton találk Izaz õm va gy el en i ho en , m ai gy gy la le képp dött krét tényt, ho át sisának: Va jõ, kü rt, akivel a m, hogy n a. Azt a õ fogadá nnek szentele valami elõmbe be te as em donnak áldozz ént négy napo smert is ei nk zi azt az Is õáldozat. Vagy vagy ha alkalm sz dõ kö Po en a zt k ég , 39. vers rael leányai es ányát,6 egyese ett Tammuz- t entelem mintegy zom.” A nnek sz t, említ fte le ájae. u vagy Iste zatra, megáldo telé az õ leányá ratták Je a Bibliában is ák ösászsefüg csogédsb nem áldo k szen zzporít ról, ho gy al, en désé elyet az ne ho sz en , õ, lé st aést tesz bareteljesegy ltûn enne m yzó is mítossz (Ezék. 8:14) ho g: „I z Fe m s us di . ik je öz pe ag rh zõ tt fé lít án a tr szer ia lányátó,ze melle siratással dé, hogy t és az le a könyv V. sz.) em róteféltcék Jeft,1e 4; M ak a mag ét. . s is t nem enge anságból mûvel fogadásának.” Epiphanius (I 7 néven tipsz 6 ítéli meg nem helyesli, cs rja elõ Jefte tett né és és datl tá ora atya lön ann (JPenrszenfoétipzeaddpelu bye bírálja és n szemléli és az apa Jephte tu gból enged az érõl tehát kü i Sikemben K néven, amel ttnya év olkóg ba nye há o sá és et ahogyan az Úrnak a e né p ez n an én õ, tl a rt zo lm el gy tö k da te na nagyságá m tu ig te yiay fele ugya 5 ük, ho két ér veszik det yarázat néem tl a p nel említhetj lt (fõkén egrázóan ya komolyan annak teljesíté A mag lehetne írni. A ó be úgy, hogy o eg am M a z , M t s at IÓ s yz ÍC vo án a le a, ha afiát lhat eljes iai TRAD iai áirrán egyáalegyetlen lmat, akkor is uknak gyógyíth monográ úttal nem soro etkritikai írásm - ezelõtt erõt y olyan teológ EZÉSI samIz rael, nehkogysaját ada ik tésérõl RTELM ez in én KÉT É tett foga életébe, a más szöveg ugyan óv beteljesí tradíció t inkább a tört másikat pedig k területén) eg t vallotta, hoagy rõn,agy lapétjáólnelté k ki az eskü 0–40) régtõl a A a kü az zó ke l. k, dj yi és ok n rá yi , rü tõ l eg on se ya ny eg tkezke rõ ve ag gá az kö nló vem yene 11:3 nem m omba esküjé ny se vonalát ervatív m volt a po pehdiagsoazt alekö ér- eg t insA Jefte zakasznak (Bírák etes. A kereszté - tatlan fájdal az és a 39 vers , de a 31. versgyarázat ynevezett konz hez klasszikus n talán nem er gkéjeppnen Jé,4zu0tról es e a. Ebbõl la„jd nyét an gaTlm m té gé on úg áb m de al sé at az in lm tt ZA og szóló ig értelmezése ism sége szerint em e toAsaRnÁfo oz m 7 tf te da t ; za kább ihle gy tu doza t ft G Y an az emberáld bb fte foga y a Bibliá 9–ad21áldom ya- ál A Biblia ák le, ho szab a ló fogva ké rázók nagy tö rael bírája, Je ílt bál hogy 2 Je SMA vallják. ragaszkodó, avag ni vágyó mag e tetést vont an sem volna1,1 ÍR Á õtt, ny Iz ya ánvaló, így pcso ol tb a lasztbáan ft n írásmag ról van szó. az Úr el tt, bõl nyilv l van szó.” l ak lavius is e gaalm kapcsola ti kultusszal ka H a fo telembe n mintegy igaz nak tekinti Je tt F l te sa us at ró st ph ze oz at se Jo za , azbele az ezek énet ozat t ldoz etbe rt ó, ak ér do fogadá ld beráld el a ír nt õá ál tö õá nn n iv et ki k ég la la m ég az te o én ók at at g rültekk ala z at ol és ni, ek tört zsid része is égõáll beszél l kelá E meggond ban visszavonh en vállalt. Enn t A zsidó történetet, A rázók jó papságró gány forrásbó tnd a lundásáóbaz . ega lányát on sies t. fogadásá po lmezi a amit az ánya pedig hõ go olko áldozta ban: „…olyan áldozatá ésgeM s és m dozta õt iták fe- érte ûvében: „Meg idegen, le s sába és ál E on sé u en llá eP eg az tl z sõ E sz va m él R ye ös zi e on sz ja eg lt fû SZE ózszefügc. m zövetség éppen Mös az amm tében ap ” Hozzá , amely nem vo fogadPCIÓK nyos ós lfogás mindenk vallástörté–neti it eleve következ égõáldozatként KONCE el zatként. be A A PRE nak bizo leshe a fe . tõ za- do zatot mutatva nyel, nem volt l, hogy . iá za lt m sí s ts án do s vo lje ne já ál ut e te n e án la ft be szerepet ny kultugyõzelem a törvén olt azza alapozat yanakkor nyilv M sz- áldo ntette Je inkább elyek ezek? pekzrpo aegálsenléjogosan Eszeug letti nagy ldozatnak teki rigenész, Khrüszo - egyeztethetõ , sem nem szám , akik hallanak Sokkal géseket i. A környezõ né étIel k. M ek ra ncepció. és ó ráEmberá yházatya is: Ó mbrosius, Augus oncepció téneti preko tékben hatotan tó Istenn hatni tette azok felt ez– BM ít ko ek t ha as pr in eg ut A m , lt el l ör os ly ér a írák st va é egy t nincs ént fog tát szám ianszoszi Gerge állásponton vo 1. Vallá pére nagyobb m llási kultuszai szainak hatásá különösképpevnolt, JJe ió szerin az ír. mik ló gy fte n9 va ési tradíc fte leánya úgy t áltatomosz, N ronimus. Hason uther is, aki B : róla.”3 Izrael né rülvevõ népek ámolni, véve azt is, hon ób ez in z sz ldjé nt m t a lm fö ri te he –, le L ér Je ja ye et kö k. atot is 8 yelembe enbebn,e T tinus, H kben például gyzetében ezt ír A másik ozatról, hanem ha nem ment tak az õk e az emberáldoz k vagy szeretjü ie ban, fig elen kívül, ideg so m je – ermeértv éoktu hogy ne emberáld tennek, hogy korlaa késõbb fûzött lapszéli ra le gy , sz ó ya Iz be ni tt sz ni sg g – te ia da ei er i llá Is he óg tört on z de t et õl, va t elism yezõsáleidm gy tezáolm gy férfi 11:39-he r szeretné azt m fte a lányát), - szenteltetet fogva nem szül nagy tragédia, lában az rael történetéb emek a aköjrn va éneti va s eruz t élt. Je 1 be pé á Iz z. Ennél lt különösen háztört Eszerint yamnõaig os el ercsIzrael né ve Izonló véle . he „Az em eg (mármint bb gy ny ne as rj E n s vá zo H e, fé e é bi To 2. ég vo b l k n e erint élyé ö áll.” ció. m liae, mzets azért hatottak aEiánésze -attsz veand koncep - törvé ó i áldozta gosan ez X. századi Bib öth ke, ami l kihalt Jefte ne lt több gyermek - geon ne zentúgiá y, m tából is oszair i jin sük neti pre ben vilá d k tj es éza.s csehe s s za r ze ít aa szöveg pvisel a XIX–X vénya Hó dõ M erkint ibb measaz ókori Kömert ez i elhogy nem vo imchi magmyainrát Spu népek m tekte em megr ké l K K is a a ljöven rég ÍR ÁS M

SOLA SCRIPTURA

AG YA RÁ

A

tízéves Sola Scriptura folyóirat legújabb száma 72 oldalon jelent meg, a jubileumhoz méltó, e ó t a napjaink történéseihez is kapcsolódó aktuális tartalósíth üli lommal. Testvéreink szíves figyelmébe ajánljuk a foMegva cepciók nélk t e n lyóiratot, melyet a Sola Scriptura Teológiai Fõiskola o n a prek a Jefte-törté oktatói szerkesztenek, és amely az idõszerû témák s i z é bemutatásán túl a fõiskolán folyó kutatómunka g exe eredményeit ismertetõ fórum is. ? n esetébe „Tíz évvel ezelõtt az a meggyõzõdés késztetett bennünket e lap elindítására, hogy szükség van olyan szakfolyóiratra, amely a biblikus teológia képviseletét tûzi ki célul, és ösztönzi, dokumentálja is ennek fejlõdését – írja elõszavában Vankó Zsuzsa, a lap alapító fõszerkesztõje. – Kezdettõl fogva az azonos nevû teológiai fõiskola jelentette lapunk legfõbb bázisát, az ott folyó munka volt szellemi hátországa. Ez részben jó és természetes, de kívánatos, hogy mintegy a fõiskola keretein túlnõve is a biblikus teológia bástyájává váljék a Sola Scriptura folyóirat, azaz az oktatói karon és a hallgatókon kívül is mind szélesebb körbõl gyûjtsön, fogadjon szellemiségének e g e, ünk óféciámegfelelõ z lv írásokat, és mugyancsak tágabb válszélt körben s e a le k y eg az e g r y gfi ig pr Istened dig a tö jzolja n me allással” l messiási t. Selye a te a r s a o l : e p r, h v a 4) én é é Ú ly ala lt – z t é á z ö lm jon ismertté, olvasottá. : ,1 in a e k ” m g 0 t o s z t m „ é r 1 ed es t, éjá k é vets te, sra v glalá portr szt nék közül, olya kérted az –M llásfo k lé- vez ni az Újszö t szakaszo yos kutatá elvet, siás „ fétát táma kincset ai int t ben á p e ezés benalátBiblia! Mityádfi szerint, amrejt Pró lekmég telem vendölés lap- gad nyilváníto ettudomán alábbi ala írja –Mennyi feltáratlan a „ r ü y é te g s o a a a a z , sz i jö k n , a r d s é d õ a e ony t en Ú g le n b in iá m e é iz s ü r in eb t z s z M b r e r ó hogy Jézus tekö bé a töBibliából tok!gnek arra, cím a me ciákat é ellõzöm, János a t állapítja m ímû köte n vés nagy szükség merítõ alál a H ja tõ m töb ssaa lé valyen c fé llgakassésávan smeri örIdö m b- abszo - e hall st,envaedgy fõN thahláaln õ lá is: eli essiási pró ességgel m incs erre natkozóan int In vivo bejárata fö ncia nyele te r a ek n Ú a bûnn ván: » ssé, és fejlõdjön, z a nö l, dõ A n k lj m – t, A m bû en d fr e tó ü r ed á t r t n ei er A v be – !« g egészséges teológiai tudomány erõsödjék, a e e d Ú er rmáját em ük t. éz ile át ly on éb vit t nevezz ek sza ne haljak mondmszûsz nok az fortezésé ek vitatás perc keret át olyan hi- ame ányos int an (eredet , / Semkere ján, ölmcseiIazstut k telés te vetve. Ez enánemar naapgy - meg m a s b h , amit kfiai te üm gappen a a, he , hanem bûnnek. / Slyem esenígy Tízp ,vhanhit,ogy mondtákforrásából kérdé övid húsz lkozom te tségi vissz gy- tudo rses formá isdköfoventktoezssésáké ettéeredeti a kereszténység származó , aelzyeén ju ket ya tü z id a bûnnekna,kam sá negm ésosít k y ta a . ne g ár e á ve r e la gy En e a at g a v anség, emte:n»Jól ik az õ aty m anzö d n edetek hi kö n s o ki ek a zu tle el mert Nem fogla t az újszö elentések zö- ve v „Sem a téma bûnötukdábosocsdánezni: letjgy Jé en t te G cs o Is z / a m1i Urunk n a ross aez n ágék nék éimet ad nsn js telm a a,ahogy »tiszta Ilyenekb:é bizamlm be víz« g, tok onatdlata .” felüdítsen, életet fakasszon! mit sz tilt.buzogjon, ttsá a vesen ér pótotalh a ét sztség ig at dj a mód. ekkel, min eredeti kij gyis az ú luk ven): ménye, / Stéem do re g ol m ga , t, ko ig ke cs je sé én ás za tá a m es ely visetálõt, vagy bi den az valaki eimde,élam Naem yimád ped ánya, el a eít s a H ófévatá: tIsteninism knépállapo vamo-i va- a bálv, azánistenfélelemtahikSo kérdé ások és az felelése, v ája az ált zo- teljes ontossága / ris t teá:, és d nékik min 18) yelgyésel ered . mPmráz egusfigke aketiabûA s g p K zt t, mTovábbeg z az rat, nem iránt esés, vatapasztalható kság. mon szellemi lje ea ibselinákorunkban 8,15– , illetvelsivárosodás, vatko k való me ermeneutik ezett szaka az veid iségét és / adMatike, neletöurlitneikazmántörlii ela teB l,a hiolyánayate.n, igéséjm ével, be 1 ü iek n, ha ég z z h én ts ö bû et ó ké k tt el a n zt m a h Isb r ja, hogy k lentelemben õvel nembe: legyen tének és tis esküszün kájá ”, (5M e prófécia kérdésétségül másn i szerzõk nak értelm em szólok ek eredet nek a hálelít a ikát é s ér észneéa rm tudj re vére nakm szhívjuk ksengíéki.«az terjedõ szolgáló, k es-ozomönérdekeket k zeésretsanjáto m csrak En log - Ha bulvárosodás, z ek Isten ne lo delm ne lósdi lk, vetség si próféciá yszintén n ája”) éne szlank ok. A z gy nem imádkozunkte, npigaéjraétn, csneom engeálfoko ezésén gdu , ho zólója cs.akAletömrlia,gvaa gy õen eltérõa és taalm s rtjaa ó é lg g z r iá o s s m zn z Is Ú s s … keletk sszpontosít , hogy beszéd és s e t llj alk a e ve pve zsinatpiaci s rá iskiközösítla és va y üljük ad r k,t pa me letõen. cs g e ar t n igényekhez igazodó semmitmondó m s ün e m be I Ú a n öl á , eg ö iu e m ik ó s es l k, ír ég kell ugyan mzent vagy ne az bõ om termaé-lomra ntoetek- natkoz itûn b üleinkne b. onbe ogEzy aaszentsódte otkben és apiscS entia) kat il Jahve” („ amelyek teoelóg dünk sz st euterem ri tart ûen k gismerteb igbaenn afokezd st cu resz lte an(con azt, h odegákesm rcra ke nk és csalunk D unok az ról,tatott kérdinésdaez k iágosnd b írások bûn azcsakes aés gonoeszgyértelmhogy yág pu is azt , odm mikor ha láttán körszem ondoalkm vánns kíá ek „ebed matiksoájá lt a le amszélesebb l ér lán lo t é ekolk ly it eredendõ mondhatjuk, o lednom l, nság, de egn élység õ t vi ok. M zza, mikéén e lta y et v e d vá m az yá ka b az n r kí lõ nd g v n s i ) g re e Ez u ze – es gn é y ág lé e gmeghatároylõ k it ns , a (fom ett uk ag etsfo Írás vkendö n egés ibenlét ézni fo ye lentkí présobmle ében, levenen é sem m eg aelzz-- szetnek olyamissziót érvánakéikk nenagyobb jsztuökdjvke kbetöltenie bié-- v m, am jö rmészbûnél.leaszsotõr, ez a rendáetrben, föl Ú é azkellene o id y e nem léte kebû telmezésest igén i s aleáb gy ll z d t a ér s t t g z gy ho e o n A , o ennek a va k, e iá z a k e v ga s n. lét i e dõ bû zö en nérül rséárt taténimazokna tsésKürisl,zthus kegy is romlottsá hanem hinnéün rít séke dõ bûn – t mes 5,16; 2sMi nem datában is m 7,12– t az erleedt lemzé tából,- n ezék e ny ravoszltoaz erbedanen:dõinaatz óhastárosza nkpe bûnbbe eésveJézzu Az ereden pvetõ kérdés, mer ünkkel, n, Zsoltk51,7; Rmkortár -pmoátrtus értelmo lveriltebigzoer koké porósl. e soskuviptaántáargrya tu Sá áenti zs essiárefor anem laká ney. eM g k tényaeti len (2 s n ” telm ése alapjá amég Ala t a e sz el . e u t n re id le ” g va ek z c tr ny e ke k m be a k e en lõ a é en a fog m ez t vállalkozásnak, kilépve egy speciális szakfolyóirat ös M l k fi l é tõ ól és nMie ne meszgsrfiiáálassysani zepkürûrózdenfél ctküzsiáömzdinat,örhikoerdksz,etori,ééútsshojeiggylkoseztoét-l je33le,2nt0; 1t igMazózi 3,té6vesklygé.LáJssszészlóéikvaleuskss ágtenéol, pamógerséusitsiáoks „Dávlóidpróféta lesz. A külön ban sfoeglalfoásgoklaból: ajzi oevltangé„ likus sészerettannu váltástanr ió idejéanzon adó álclá ím lamáinlttatol vár bb náatsáéstösszegezõ l-la yzek csamkévelefésab egész meg századi reformác méráték som l, sva t bólé ek a dokutmesentuvmook skolánk a hallga- - jeg jáö i kim . 2:n5)d.kAívszüen az akkori adIn ekt az ap esksz.;- Ezér l ellennaiaTsk. olasÉtSztek: a M z hason A XVI. zártságából! stituetió épelye d e tség„a a idézünk fõi et t z n et tes ek i ha u g ze ek eez , ve a e v let t tk sz (2.kTi . mRetelen kíáváknsaág z eotlõ, kam m.e6:lv12 n a téte Szi jö elemezzünky jell ívesen vesszük szen ÕD szöve eshaze em jel i an Kálvin ne ámgáb akban ré llgitattónvkis zznek” nevemz u(psl.okmRónúgyy értelmez- lenítottak: VEdáRGm bûnbéees séMseóutzlaántlanok hask átásról is. Sz ra ó ülönlegesae rend a osi (é á h sz allásából, s õ é ám tv á ez sz lm hi n tk d ní re a er z n ve m év utat é és. elõa az ”bliai ta ani.iket. Évrõl m liyházHála mindenekelõtt Istennek, és köszönet a fõissose lk k ti. Á Luth é és ro a nk kö tha h or „bûnaraleEg y r in pu bi ek yk og n ím s rd ol t H La ép l , to ké o t ól. t se e la p , az az elnevezé ciá kb a - 1. rmészetes erõi emberi értelem é ag sz kapcso laenkérdéseetnénak szráámárajezlhaangzo hitvalláso int14a–20) n fés érter lem témával 7:7; a szó ely zt gazd alam te feséglvünilkb rjáóto jó, ah ép karának, hogy az zeztrázód iméa zlünk a szerkesztõ nt e i psaoktatói n,kés a di sés v te, hogy azértkbbûen igaz és ló gtáababûnnét,e, am raenstis , iá e va dtak, és ttõl fogva a õl evalõ kola lap minden munkatársának a s telrjes mányt kö k elküldik d ra s nb A e ói ha m ó s e bû as p é, á m a g te ez jt olv ze t m k és nk érzávs, hane gy szeretn rát. újjászületet an nem mer átfo gondolko rat term ok tanítják. aj Tam H enÁtdáremna ab tói és lapu mmeutltánire énnyel, ho us van a sz köztá zörbeengbûy nolelynne,ek.tha,Aakimelelelynkezõleg és sajátlok R y mHi amvainteladki nis az ig óly, nésene a filozóf k rnek megfolyamatosan denk , rben, kiantavetteg s azért, hogy mindeddig megjelenhetett és in be jli zik ugya lm m g je lõ ha em ét is, e át o ed t et e h E be az y . az ek y g – által ered n egyes em iskbe sítve finr a bû is), h teerleedm ola ilvánítja nrõl 2. Hog hogy a jót csel el tudja fel adik: legyen kiköégzöes zsinat ékigny inat Fõem nriminde r leszármazás rdítva: rata, edeti bû tro épárzõ az óg enti zs vom djszakak i sn az- erScriptura entsal ó hSola kozerrinti é jaként van benn on és megfo cselekedni aKöszönet l yba sz ys e na folyóirat. nem utolsósorm û é a t; vo za a trid glalása ek gy lk Ez ká ím ss it á e hszándé ro a féllec beállilapítása másró tethetõnos L nk o és nákniis.ncs ké meg tudj maga erejébõl A tkomraeg togy . za megszünesleeryõiJárénvén, aakBáriblietáítõ, a mi Uru ntro ai kaho állásf ogságos a jót és .: á-e hatá ind n n közv ber a mjái rabú , -a Bold e kapcsoint a róm eg ególyó szem ziotle észet mposye aW nius 17 nrõl rnAau y az em tartani Isten m támogatóinak az anyagi Õ vére9,ál9), valam tt ny term pe jú og az o . ban a Spalding Alapítvány ûl ka el sz H i z n eg ín ü it õv 46 . ak g 4 te 3. z sz mnem el Is t eg.) e által, dõk (M 15 való l se és meg minSt azájusér2de8m ren, ha ram Elhalknül ndreezl,ett atani az torzM atróiá fõ) lá eredõ bû V. ülés, zttt tartását , aki „mfenn lekedni . A xtus pápa ûz ár ébõ at az át né re ndké és õrcsapat (kb. 80 ko 9.rismztus inket Istennel Asürenk ). lõtlen Szne . 13ep kûnkIV.r-Si dig az azokaga erej é Jézu0s0K m tudu „amely által Határoz csolatát éppen tá égpe n segítségért. katoaknai i tésével (Mt 8,5– Száz ber a m csak ldogemlé (A lap önfenntartó, és olykor hitünk, sid. 11:6re),ncaián (2l kibékített m egszentelõdézadnyi és netni, ez vagy y re szlatbad y az em fölött szer tnii, men anbaa bo bellrend m tolikus ze el ); . ta fe (Z ve og ve ka 30 19 am ” H i á, kö io a 1: t, ni m . t 4. kk ur eg nterzett hetetõ l véésg-eit ke ak felte e alat denek ne városá étez y lcesz rh in Hogy a Istennek tetsze orbítatlanul m - igazulásun ká lett” (I. Kor s eg m és en m ro ez ez . ek ta lk nt ép át és ál gyntet um te r, óles zsinat naek n cs nk mag zu ltérk de Robigln-alt bü ke gb erén fe su l Jé ön ya ap t ya ld ltá l). us K ég an in be vá nn zt ég tfö s ka ts lehetetle t megtisztítva át, s hogy a m d támogatásra szorul.) ts zo fo - szervea szen (fa, . pontok ját is, Edwarban at em e- meg fel a Szen ke gy a Kris ég szen ág inden bi sk ttek detaztl ék he00 gyako-tók. 1838-ban lt romde oklkezhe éseket kéezszül14 tévedése ítetlen tisztas ejtõ álnokság sz n tagadja, ho m a kereszts ázfeál , 1425 y Isten m ek, ha megcse lan ság og H ta lá ede gy e az 5. yh ta a ér ku naújum embern . váltó át az eg ítja (vö.gyék õrizze ve pet „a tévedésb ), mivel ezekbe ény), am ázõ elsõ kt an , fejtiilekiai-tó partján iai Kapmereg mez az »Az Úr Igéje erõsen növekedett és hatalmat vett« m meg létsé tal né 14 szertartás yszerûen végznika Ger bl al tõle telik h kezdte aszjen az évsz resztény dorják” (Ef. 4: ó, az emberi ne k útján, ha a so gy me- tta a bi ék azt, ami so mindesaen azonosíto Charles Wilson b épü- lyek folyamán an szabál embeAr a ajla jó lei el ne n amaz õsi kígy yházát temérde , rolt formáb a felnõttekre, ly k on k . ban y ha az nsab h az do á 6zá og za zz H –6 po d t ho a m ta Eg a 65 6. be s in ápru s z tvolt az eredménye Efézus városában és a város ult rgat ithkée– . 18 meez sége t, m ve. meg- közül a legi alna Isten sat el lfo sá ük sít r n m az idõk tá fe tá sz az m zö ta is ha l e ne m kö l on ku a okne s k nség azza lu en ki az új roimak a ln edjék, ha ltárását, lalAá k eli jeru örök elle szság mellett bûnrõl és anna - kekre: legy tagadja, hogy kemreeg te agóga fe k kö”vették.állárüsltfogKorAab T jót cselek e a rossz szándé ingy no i ve ll let,szegy, zs ki ldák egyéb go áról az eredet hanem régi té Ha vala semõt meg ke tõ ed varje többéves munkájának (Ap benn ÁzsZálemi pé uk, Rm 5,Pál az em 15-ben apostol feltárásotás felszínre ke környékén er l eg jó dt L m ire , õk ag ec ye te A l l án dj ed kii õket á am . Enny negySn ily etett cs telt szül sõbb ln hogy m rõl nemcsak új i szentséges, eg Ó jánnktu , amita-Pá rtõl, Ádámtól apnu allla vessen el rásoiaki kfo s korabeli lakóADbû ré ó- szül ha megkeresz kell kereszte On fel-ll va nt gayzdembe A feltá hogy ke ho eiJ be gyógysze felszított, a trie ssza kívánván sz y k heBgyUIt gybû minden kor is, en Jézu rn t aztya na egsz ón tõ gy meg olyé mondjfea,lte ai lett csel 19,20). Kívánjuk, hogy lapunk is ehhez hasonlóhe ho az r t vi is tt a tin gd , az t ia ni az á at ja ke m gy le kö íte in is e lít de ag y eg hoard ége s zs dése erõs c oz A házak zas K LAaNfalakamt ond, hoz gabbdepa r ál ára, rületein általáno t és meg ent bá nök bocsánat olyat nem(in ge tlens ahoás te18 he ü- Baólláépülte „msulae). sz ület TAk, temes és tévelyedetteke entírást, a sz t, azl-õ enházakban – ai Birodalom m hettek, a szea bû bb éped ai it az újjá eza semmi ÉK ziltb JLye el Sz a fe járulhasson hozzá a maga lehetõségeivel és eszek le nesre. Tö er k hoz nbõlm, am lhetõi,Lba l sgy ermek núságait, a Róm eho lítani az t, követve a k és szék HAeg ott, erre utalna dalói gyan ttYák atok ta yönte- a gy l való eredeti bû ne engeleszteln ya in ka íto ág zs zó , sim va do tt ok hi , l tó etEG is tartoz ga inga és eg kelle õsíte dám tõzet át al és – asztal ökélet a meger áznak ítéletét és hirdeti Á s fürdõjében ki hesse az örem eleti rész pcsõsorok. A te yet nádd atyák, yh er té közeivel.” a Eg ny le llj el lé el az tõ ak mek k, am megva az alábbiakfelé veze s magán y a gyer készülte sát is,

” a j é r rt o p „ Jézus iási ss e en b m k e a s é l ö d jöven

RE ND

SZ ER ES

TE OL ÓG

IA

IA ak. . galn ek – yar t-rügy n. kat eln ak áhíta gyotta patako v -lo halk ha vér G idõ t ra ’ , az adnak agad is szán ? k ogy k o ját fak l, m öv ána d, h tud mán est fe vadt zág Tége o n ors jól n isz’ eik ny , egye lokodo ten dtalak s h I is , z a e san om em zda Ke ok- tag Ga ltak. lázato ad, h ol. nek n! agy , meg ! ll u lt a az ev ssze het szó õk ind e is. A b a vá ltalm rökös agyok ynek n le elve hez, á z z T n v e o ö a És ultál ed, s ket dés: nosz slegé iga ? – sba, ennyé i t á ó e r n in H ar jdosá ik sz eled Ind a szív is m a ké ig go , bér f õl? i ak d a Seb e még gzott õl-talp kodr em. elméb ó, éln t a bu aszko zzád, o n és T jra ha tetõt l birt aj-szív kegy i akar lefárad m rag d, Ho . – S ú m, én tnék e g sóh l Isten zeretn ki be az ne íváno ítelen a k Ura gõdhe dobo újbó em, s hogy hogy e azt n mez , t Sze komig hetek lt éle atod, emet ikor T teljese Tor t merít yógyu akarh n szív , am pján: et! Há ta s g nem éktala , Uram od ala az eg z Tis m, Te ed hajl sietek utatás elõtt d Ura ismer , s én , útm ente Jól szólj rságot e jöttm k csa a sivá árd b z t ez k ne Csa K YA

RE ND

SZ ER ES

TE OL ÓG

IA

bûn õ d n e d Az ere G

K YA

OR

LA

TI

TE

OL

ÓG

IA

OR

LA

TI

TE

OL

ÓG

” et… , nép rtela, tem é den elet ak imb min t úgy jléktaül f yíln dja á y a a fesz ágok n k gon ánn latuk . A h feltesz E ló v o . t á F e í d ir o b -h -v tan szolgá berre mint mber ÉS lem yász baly e víz e tek te m K Féle rke g belega feket , ek, egye ogy den e lata? A ilyen sz éle TO lek é a, t , h y á DA Szü kem; ínáros a lé ern lágr yait min olg i eg s eg LA e g, h ém ak hev z éltem int e vi nítván erjed zás sz ondan este é n N m FE s l) e a id et, , én Y m t holt eg a . zéle s ta és kit ondo et m k a t ábó s g e H e N l n n t e id u g leh ine f ám É ? ben yot , h ttem a ré tatla ok tek iszt rint lki i sz ZT ira olt on fag rdõm" ül fele ár, enje zi Kr eget é es le t: mit ak, ak ngõdik lni ezt oldha ktalan k a 9-e ma ES ik 1 m M S R . ly j „ é á ü t z n k le r e g drá törté e é ü f s á , e EThajl éln bfá r „ es KE mSZ a – elköte lmi ré szem rditá ét an ben t kÉS g . áp ike RÉisGÉ san Utc eg a háló f a em tem n rá u a ncs lk yor ra me lakha ég BLyIA 001 id mni, d úgy re nõ ságba ik ko atónek en lép árba. g 2 ara alóan ársad s és a t absz i a le elensBI H is e p p n p a le u d tt a ín h t la lá ió gy ak n on zet lna tni ág Féle issz vánv den élizá felada ondoz ményt emet h as g on – e aszíto mint lfogad a kealm min ba, h lélek. l c. hely ól ho fize lans ájd bb ló a z , élkü k E y m nyil min ang g kit re alm g yén már ovább jlékta knia ás f heze k há em a él n nag 9) – mely az ev ezzük het-e en és ndõ? S a hat a vilá telen zdetén tüket. Melye t k s eg el Fed ha zo us r A m re ne lyodo benn 1 (A d é t, miv udják . A megs mer Jéz . 28:1 int a tkozik ban é õl? Le nségb i a tee r: „Ez szerte mény red ke ott éle zóan? y aba m: sóin a g lá s E t a t m e r lv e o t d é g e gz (M zzék, vona nyom híré etetle kor m egyk ban – an r j évez e szab natko k, o dulh y nem égeik szaba telen, pítja Bele g léle õk me okra is rdést, s öröm n, leh éz, ak tette árosok tt, oly tett ú ebbr juk vo sben? gatóin eszt hog ikölts t, nem mber ét tom hatá Mé ö ll zerk s lan k a ké gváltá ozatla en neh lévita nagyv k köz hirde e rövid yét rá kérdé lai ha As rez lehe mert e i érzék boló d m m k, s szü a me t gon ma ily pap és .” A énye esnek k elev érvén ben a fõisko e o lc r n it is na rkö nek b min roblé tabeli emm körülm icsõség ngetté arancs ség eb árjuk lom nk e inkre p s töb Ha a ldáza tenni telen szor d ént te szióp felelõs , és v nyiu rmeke kre k k pé er k zre mis tény ánjuk gye zus udo emb a so pária usi tíze át ne z z is a Jé sem t lyan emén, vagy kriszt keres nek s a a m r m szá k cs úgy a. O per rsban dni a lent a resztõ má nok gy so m m la o ma szá adalo olgaso ak fela mit je olatéb 39 szá ékta os, h társ rabsz ûen cs ok és gond nok lis hajl izony la t t n r a a b a a b ysze elad unk ékt tenciá i, de jl f g s a e h o zn e tény állítá 5 „A . A p atáro te 1 resz Össze sait. dez l, rúg megh kér attá zólá 6 azt olh zás héz nturio hoz pod ond mai ce körül a g ró p s ére i. sz. 70 r al, nép at – l: Je ádd ?2 ed e va: zolg nak ten i ar lett ond ik s ágá e Is z, k csü tm egy irálys n, a t i öntö ok be s ez é t m õ zta sten k hegye yes, k lgáljat ve r o é lk k I n a ki n szo tte, talá k-e n s elõ ssze vagyo ott fe ültet, be, llt aö im i úá , m öse kkor g, k zõlõ férfi ram : örök am, a yasere re és s dón 6:9) U e . c r n l íg U ng im ma lem zsbõ tcá l. 1 oglalá bûnrõl egy p. cse t az u pálmatör tõ udom, as haa földje tû állásf amit az eredeti ak: jé T rgalm ki , zerû áln !” (A rzõ t egys mindazt d g P künk rs sze 17 szo njetek l épül templom me ltbó kori nt gül né g a ve e a baza rn e le m de tt ZA T sé rülö s je me ett mo AG YA RÁ mjai, kö ” fölé épít látá y segít ották 38 ÍR ÁS M án za óga” ro t SÉ ÕS

G

57.

, ly 2000

inag er há ehér zs balra a „pét an a „f i, zpontb k alapfala aum, kö háza kapern

k városo

Bibvlárioasai, kapernaum

zak és lég i szólí ú EM a, z éjs n a óniáb Éa NtaEnL azo d RoTv „És MaceÁ ZgTJÖeh l H le a Y ált E Gszínû Való

l õ t g ber n e g tt Wi sburgi Aug 1

2

ol : conn forrás

forrás

://ww : http

7

ei w.bibl

com strue.

://www. : http forrás

ki-voj hrvats

nik.hr

L LE

tása a g o t á Saul l ban Endor

stéjén. pás elõe ed, san összecsa e s többször kónegy (?) híre gyor zel ad aumi la ígérkezõ vetett ez tte, hogy kaperni. sz. 1. száz döntõnek ófétai szót meg iránta, és Isten hetõvé te , ugyanakkor bea le l a ás fe od is te an a pr ult vert a- tózk djen Galileáb si jövendölést udMiután tlennek bizony t pedig megölet nem atta szó gyékényen al rje , azaz N siá gede papjai álat el h yszeárû r Nahum (Kinneret) elte ószövetségi mes .3 elõre hangyeg - is en tottját üldözte, inden olyan sz nyel ntó vagy ládán ét egyaz kedveum (Kfa y 2) sz én r ek uralkodá m mba élyenék yes-n men lasz tony ek eon t), ha a vá Kaperna a) a Galileai-tó ókori vá- eg sített (Ésa 9,1– zeti adottságai adott in á ze n ru t g je ak el t fe gy m a u ád gé . lt, r mk n A k- a csal vo rend 22 m ugyaanc vége lv k sa Róés bea .reAfo el, k, n fekvõ - telje ernaum termés -tó lehetõséget rráanelasõ királya késõbb gyászos nem (I. Sám. elyeket Isten éül. hum fa -ba tároeltá ret artásokb rán 51ib8an ati partjá azonban feltehe 1 al fedtek Kap oharend Izrael ta ttév ta dokto. Uptó 1bb ogy az bb tiltott tt, am há Galileai lében fekvõ fo 4 zólag eszköz pasztáss r N an ztSaul ag szaknyug l, réport teel n-indult, de bóóa pá a Aozsteg gia zt. ek , hyszerû égei láts ly vágo kapcsolattartás tségbeesésében aszva kö voltak. A yet. északi–é a romokban ál 7. század között yagos ta köze vitábvoitlt. a A gyap eo-ló ke t ro ké or rrekva ann sagybiztat tos engedetlens sõbb Dávid kirá itmAûitbis. i atetvé M ló árgás-ag egy központi ud de . s, zõek szatra, a város é tették a völg aris) õ v n n alátám va m sz lé le íb lt. gs i. e pü vo vé 1 t l s le A 0– ne eza o n é ro ü , ra . Szomorú , hogy a enny aztá tan zõte ev b ház ia M a min nélköv er ért. Soro t pl. ké ete és becsül sebb te erint a halá re kaz ud i. e. 15 rkt. y ék l” je in t (V öb ki n z h et Íg az õ rm in m a s t és gt . o ú, ed , út te sz le é s fõ ir ak u m C kb fõ zk g tó g sz tõen forgal e kb. ik tte nõk gatá tévedése ására L viselt olyan súlyosak lebarátjának él ban retteneAz alsó igazságn szö-zés, észrveit, lhat e merés sok pedi jszövetsé k felé fu voilltág(fõ ÉSZ s idejér ag élénk t gá a küotld ihall fe zõdött. területr nak a bibliai teleivel kötöztet t yá tere viszonyl rosa volt. Az Ú é, Péter és csa- A délrõl észa település Jézu k forgalmú 3. R nus V tki ozsz atoint t szbolurgb ósági k uthert „ sõt ha ltala kép 9 ja-szörnyû bûne k szín nás hián ten akaratáan kö ozot át vá theráemelilet a kenysége a ),Luaz á tása ez Is L ír is, megbá el, . fekvõ bûnének bi hibái halm tt 51 en élén p halászok tványai közül M tt, és Jézus szin stésb. közös ny érõl 1999 - nekb ze meg25dménny õdött az áról. 1 ek mu-te ellen, még bizonyultak az Saul fokozato- bûnös a „saját áb íte mentén 0 fõs, feltehetõ ntipas és Fülö sz or z k K á ké ra ní ko es h ). tá la ta ek év y k z e lt s z - csapdána fél es A –150 s laJézu rosban s Eg ámára. l elvettetett b bûnn ksoro éld. 5:22 gyõ járt er eggyõ lyes vo ytelenn c egyéte tõségû lmezés s itt a más - 1000 áros lett Heród között. A váro szeben a vá kodó sz m n toliku agy jelen nak érte bben a cik kelése meg” (P t még súlyosab ládja eb n tartózkodott én.2 Az evangé nem kább gok he redmé dvaron kezett l felkent ural ntõl, míg végü os tárv sége n ai Ka vám e Isérté .E taná ra ej hatása m nak ha fejedelem lentek a n követv év akadt el Iste A Róm képviselõi igazulás ó napján empontú nevezetes még in igazsá nlóan e pápai u an igy2e Ez bó tén gyak eai szolgálata id hivatkoz a- negyedes pen ezért megje sz o b rodott. életének talán utat. i z hûségese lottidézõket ci sz g s t n va eg g a á – nt it a sa sé i r óza lil li in t m én ké z h k i. et u eg rm ga m ia ej il m sa S c v a ép ib m nagy ása el n érte usok alá n, a refo y teológ korát – utatni. ai- b árjában arol M i Altenb ra bírn utát Eés elméje is ta a ha , ahol õ r- kói közt od s váro te ba ben at 1) lk zu k et tá isz irt 2, ra Jé él fil ki k po U ta t – M ír :a ak nu 31-é disp k nél- b az álla k ok semén áció tt K tt umi ta k bem násá liumok Mt 9 1; õ marad lk zését kihívása

jézus

A


sz p

SOLA SCRIPTURA • KÖZÖSSÉGÜNK ÉLETÉBÕL jub

Tízéves a Sola Scriptura teológiai folyóirat

ile

um

il

SOLA

34. szám

aps

zám –7

2o l

da

SCRIPTURA

lon

TEOLÓGIAI SZAKFOLYÓIRAT XII. ÉVFOLYAM , 2010/1.

ÍRÁSMAGYARÁZAT

A keresztény ember viszonya az államhoz Rm 13,1–7 fényében 1. RÉSZ

BIBLIA ÉS RÉGÉSZET

Az elmúlt tíz év „bibliai régészeti” leleteibõl

HERMENEUTIKA

A nemértés diagnózisa és kezelése a negyedik evangéliumban

A Sola Scriptura folyóirat jubileumi számában olvashatunk egyebek mellett a lelkiismereti szabadság idõszerû kérdéseirõl („Evilági messianizmus és lelkiismereti szabadság”), találunk a lapban írásmagyarázatot („A keresztény ember viszonya az államhoz Rm 13,1–7 fényében”), hermeneutikai írást „A nemértés diagnózisa és kezelése a negyedik evangéliumban” címmel, az egyháztörténelmi rovatban nagyon érA korunkban tapasztalható szellemi elsivárosodás, dekes történeti áttekintést az 1830-40-es a terjedõ bulvárosodás, az önérdekeket szolgáló, évek magyarországi bibliás ébredési mozpiaci igényekhez igazodó semmitmondó beszéd galmáról, ezenkívül válogatást találunk az és írások láttán is azt mondhatjuk, hogy szélesebb elmúlt tíz év „bibliai régészeti” leleteibõl, körben, nagyobb missziót kellene betöltenie olvashatunk Isten jeleirõl Pascal Gondolataiban stb. A folyóirat elõzõ számait is ennek a folyóiratnak. ajánljuk testvéreink szíves figyelmébe. EGYHÁZTÖRTÉNELEM

Bibliás ébredési mozgalom Pest-Budán az 1830–40-es években

„

Felhívás könyvevangélista szolgálatra Kedves Testvéreink! Szeretettel hívjuk önkéntes könyvevangélista szolgálatba azokat, akiket érdekel a könyvterjesztõi munka. Szeretnénk lehetõséget biztosítani azoknak, akik szívesen árusítanák a könyveinket, hogy ezt a lakókörnyezetükben megtehessék. Nem a gyülekezeteinkben való könyvterjesztés tehát a cél, a megbízás kifejezetten evangelizációs szolgálatra vonatkozik. A közösség könyvkiadója (BIK) a szolgálatot az eladott könyvek utáni jutalékrendszerû kifizetéssel támogatja. Aki vállalkozik erre a szolgálatra, annak a kiadó átad egy könyvkészletet, és az eladott könyvek árából átlagosan 35% jutalékban részesül. Ez a jutalék a szolgálat és a megélhetés támogatását is jelenti. A szolgálat végzéséhez a gyülekezet és a gyülekezet lelkészének ajánlását szeretnénk kérni. Ez egyben felelõsségvállalást is jelent a szolgálatot végzõ-

kért. A jelentkezõket a szolgálat megkezdése elõtt egy beszélgetésre hívjuk, amelyen ismertetjük a tudnivalókat. A különbözõ módszerek és lehetõségek megismerésében hivatásos könyvevangélisták segítenek az elsõ két napon (közös munkavégzés), de a késõbbiekben is igénybe vehetjük a támogatásukat. A könyvterjesztési lehetõséggel kapcsolatban érdeklõdni lehet: Frend László telefon: +36320/379-6075 e-mail: [email protected] Várjuk tehát mindazok jelentkezését, akik érdeklõdnek a lehetõség és a szolgálat iránt! Testvéri szeretettel a könyvevangélista osztály és az ügyintézõ bizottság nevében: Makra Jenõ Budapest, 2010. május 10. AZ IDÕK JELEI 2010/2. • 37

HÍREK

Fontosabb dátumok közösségünk életében Keresztség 2010. május 30., Budapest, Zugliget Intézmény- és osztályvezetõk találkozója és továbbképzése 2010. június 3.

Hirdetések az Agorán Internetkapcsolattal rendelkezõ testvéreink figyelmébe ajánljuk a kerak.hu/agora online apróhirdetõ rendszeres látogatását. Kérjük, hogy ne csak azok látogassák, akik eladni vagy vásárolni szeretnének, hanem aki csak teheti, rendszeresen „fussa át” a hirdetéseket, mert segítséget tudunk nyújtani egymásnak fontos információk vagy lehetõségek megosztásával is!

Küldöttértekezlet 2010. május 23–24. Prédikátorértekezlet 2010. június 6–10., Bózsva Tanácsadó bizottsági ülés 2010. június 6.

Élt 103 évet A Veszprémhez közeli Öskün lakott özv. Nagy Lajosné testvérünk, aki három évig volt a veszprémi gyülekezetünk tagja. Elõtte családjával együtt az Élõ Isten Gyülekezetében szolgálta az Urat a megismert világosság alapján. Két világháborút élt át, lövést is kapott, Isten mégis különlegesen õrizte õt. 1961 óta élt özvegyen, 2006-ban csatlakozott lányával és unokájával együtt a Keresztény Advent Közösség veszprémi gyülekezetéhez. Testi ereje is csak 2009 tavaszán gyengült meg anynyira, hogy már nem tudott felkelni, de szellemi képességeinek mindvégig birtokában maradt. Elhunyt jó vénségben, betelvén az élettel (1Móz 25,8; 1Móz 35,29; Jób 42,17).

Könyvárusítás Budán Bibliai ismeretterjesztõ és egészséges életmóddal kapcsolatos könyvek és CD-k árusítása és kölcsönzése a Biblia-házban Budapest XI., Bertalan Lajos u. 21. Nyitva tartás: hétfõ, kedd, szerda 15–19 óráig Mindenkit szeretettel várunk!

HÍREK

Keresztségek • 2010.

február 28., Budapest, Zugliget: Káplár Piroska (Debrecen) Markóczi Mária (Vác) Matus István (Kiskõrös) Szomor Melinda (Kiskõrös) • 2010. március 28., Baja: Kiss Máté (Nágocs) Kuti Csaba (Baja) Kuti Dávid (Nágocs)

Velünk történt

„Akik megkeresztelkedtünk, Krisztus Jézusba, az Õ halálába keresztelkedtünk meg… A mi óemberünk õvele megfeszíttetett, hogy megerõtlenüljön a bûn teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bûnnek.” (Rm 6,3–6)

Születések Balogh Gábor és Váradi Éva gyermeke: Váradi-Balogh Bálint (2010. február 3.) Orosz Csaba és Buda Eszter gyermeke: Orosz Áron (2010. február 3.) Egervári András és Egervári Hajnalka gyermeke: Egervári Abigél Fanni (2010. február 22.) Ónodi Zoltán és Buda Borbála gyermeke: Ónodi-Buda Ábris (2010. március 5.) Gángó Vince és Horváth Kitti gyermeke: Gángó Virág (2010. március 19.) Hit által rejtegették Mózest a szülei születése után három hónapig, mivel látták, hogy kellemes a gyermek, és nem féltek a király parancsától.” (Zsid 11,23)

Halálozások Traján Györgyné (Pécs) 2009. december Mondta néki Jézus: Feltámad a testvéred! Gál Istvánné (Szeged) 2010. január Mondta néki Márta: Tudom, hogy feltámad Kiss Lászlóné (Gödöllõ) 2010. január a feltámadáskor, az utolsó napon.” Csapó Györgyné (Gyõr) 2010. március (Jn 11,23–24) Fekete László (Budapest, Bertalan L. u.) 2010. március Kovács Gyuláné Nagy Erzsébet (Debrecen) 2010. május

HIRDETÉS

Frissítõ és gyógyulást segítõ masszázs a BIK Könyvkiadó melletti rendelõben (1062 Budapest, Székely Bertalan u. 22. III/7.) Javasolt: ülõmunkát és megterhelõ fizikai munkát végzõknek egyaránt, fáradtság, stressz oldására, izomfájdalmak, izomgyengeség esetén, reumás és mozgásszervi betegségben szenvedõknek. Szeretettel várja a jelentkezéseket Madarász Zsuzsanna gyógymasszõr 06-30/391-5486 • e-mail: [email protected]

Az Idõk Jelei • Kiadja a Keresztény Advent Közösség • 1121 Budapest, Remete út 16/A Telefon: 06-1/391-0205 • e-mail: [email protected] • http://www.kerak.hu • www.e-konyv.hu/kerak Felelõs kiadó: Hites Gábor • Készült Nágocson, a Reménység Alapítvány nyomdájában

Elõkészület a küldöttgyûlésre

Recommend Documents