EGYESÜLETI
sebb fáklyavivője f. é. márczius zo-án meghalt. Szakbizottságunk egy rendkivüli ülésén mély gyászának és fájdalmának a nagy veszteség fölött jegyzőkönyvében adott kifejezést, ravatalára koszorút helyezett és részvétiratot intézett az elhunyt mester családjához. Azonkivül elhatároztuk, hogy FODOR JÓZSEF emlékére f. é. április hónapban gyászünnepéiyt rendezünk, melyre az iskola- hygiene iránt érdeklődőket, valamint a székes főváros tanítóit és tanárait meg fogjuk hivni. Az emlékbeszéd tartására CSAPODI ISTVÁN egyetemi professzort, FODOR Józssr-nek volt buzgó munkatársát sikerült megnyernünk. Végül még egy nagy veszteségről kell beszámolnunk, mely ugyan közvetetlenül nem sújtotta szakbizottságunkat, de mindazonáltal fájdalmasan érintett bennünket. Elvesztettük az egészségtani ismeretek terjesztésének igaz barátját GERLÓCZY KÁROLY-t, a székes-főváros nyug. alpolgármesterét, ki az egészségügy terén évtizedeken át áldásos működést fejtett ki. Szakbizottságunk az elhúnytnak temetésén küldöttségileg vett részt; emlékét, melyet jegyzőkönyvbe iktattunk. szivünkben is meg fogjuk őrizni. Ezek után kérjük a T. Közgyűlést, méltóztassék jelentésunket elfogadni. Budapest, 1901 március z z-én. Schuschny: Henrik dr., Genersich Vilmos dr., a szak bizottság
elnöke.
A Kö;;gyiilés ezen jelentést.
szakbizotlsági
köszönettel
Elnök ajánlja, hogy pénztárvizsgálókul az eddigi tagok választassanak meg. A Közgyűlés hozzájárul az Elnök előterjesztéséhez és pén'{tárvi'{sgálóklll PÁKOZDI KÁROLY, STAUB MÓRIC és TEMESVÁRY REZSŐ dr.-okat megválasztja. Elnök bemutatja a Szavazatszedő Bizottság jegyzőkönyvét. Eszerint 33 szavazat adatott be. Megválasztatott: az 1. (orvosi) szak osztályba KORÁNYI FRIGYES, a Il. (technikai) szakosztályba AMBROZOVICSBÉLA és SZILÁGYI GYULA, a Ill. (iskolaegészségügyi) szakosztályba BERZEVICZYALBERT, a IV. (közigazgatási) szakosztályba RUFFY PÁL és THIRRING GUSZTÁV. Az Egyesület tiszteleti iagjául pedig MÜLLER KÁLMÁN. Elnök üdvözli a megválasztottakat. Elnök jelenti, hogy napirenden van FRANK ÖDÖN dr. kir. közegészségügyi felügyelő emlékbeszéde PETTENKOFER MIKSA fölött; FRANK dr. azonban tekintettel az előrehaladt időre, arra kéri a Közgyűlést, hogy az emlékbeszédet más alkalommal tarthassa meg. A Kö'{gyíílés hozzájárul. Elnök köszönetet mond a Közgyűlésnek támogatásáért és néhány buzdító szó után a Közgyülést bezárja. Schuschny: Henrik,
veszi
Ilosvay Lajos) elnök.
Barsi Jenő, Kaiser Károly, jegyzőkönyvet
RÖVID Statisztikai adatok
10)
jegyző.
titkár.
tudomásul
ÜGYEK.
hitelesítő
tagok,
KÖZLÉSEK.
a szarvas-
marhák gümőkórságáról. A szaruasmarhák: gümőkórságának gyakoriságára vonatkozólag igen tanulságos és érdekes vizsgálatokat végzett BREuER ALBERT, budapesti közvágóhídi felügyelő állatorvos. Munkája, melynek cime: ceA szaruasmarhák; gümőkólja vágóhídi stalisztika alapján», a Magyar Orsz. ÁllatorvosEgyesület kiadásában jelent meg, mely egyesület Breuer értekezését pályadíjjal is kitüntette. Azelőtt csak kevés megbizható adatunk
volt a gümőkórságnak a magyarországi szarvasmarhák között való elterjedtségéről, mely adatokból általánosan nem igen következtethettünk. Breuer Albert tehát igen derék munkát végzett, midőn a budapesti nagyforgalmú vágóhídon, hová az országnak nagy részéből hajtják fel a szarvasmarhákat, a gümőkórság ra vonatkozó szakszerű és pontos statisztikát készített. Statisztikájából kiderült, hogya budapesti vágóhídon 1899-ben levágott 98, 53 I szarvasmarha közül 9046 darab,
Egészség.
/'
RÖVID KözLÉSEK.
106
vagyis 9' 18°10 volt gümőkórságos. E 9046 állat közül 8856-on, vagyis 97 '89%-on helybeli (lokális) volt a gümőkórság. 190, vagyis 2'11°10 szarvasmarha pedig általános gLimőkórságban szenvedett. A tőgy tuberkulózisa az általános gümőkórságban beteg tehenek számához viszonyítva az eseteknek 34'88°10-ában volt megállapítható. Fajták szerint a budapesti vágóhídon 1899-ben levágott magyar szarvasmarháknak 12"23°10-a, a nyugati fajta állatoknak 13 '77°10-a; a szerb szarvasmarháknak pedig csak 0'0 5oi-;'-a volt gümőkórságos. Ez a szerb állatokra vonatkozó kedvező százalék pedig onnan ered, hogya szerbek gazdálkodási viszonyai a miéinktől eltérők, marháik kizárólag a szabadban tartott, legelő állatok, melyek fiatalabb korban kerülnek levágásra mint a magyar, vagy nyugati fajta szarvasmarhák. - Németországi észleletek szerint a marhák tuberkulózisa leggyakoribb a tehenekben, ellenben az ökrökben, kivált pedig a bikákban jóval ritkább. Breuer a szerb és nyugati fajta állatokra vonatkozólag ugyanezt tapasztalta; azonban nem érvényes ez a magyar fajta állatokra, mert ezek közül az ökrökben jóval gyakoribb a gümőkórság mint a tehenekben. Ennek okát a szerző abban látja, hogy az ökröt nálunk sokáig használják gazdasági munkára s csak akkor vágják le, ha már alkalmatlan a munkára, tehát mikor már vénebb; az állatnak erősebb kihasználása csökkenti ellenálló képességét és könnyebben megkapja gümőkórságot. A nyugati fajtához tartozó teheneken azért észlelhető gyakrabban a gümőkórság, mert a borjúnevelés. tejelés és az ezekkel járó állandóbb istállóztatás megviseli őket, csökkenti ellenállóképességöket és a mi fő, magasabb korban kerülnek levágásra. Az ivar tehát magában nem oka a gümőkórság gyakoribb vagy ritkább voltának, hanem «az állat faja és ivara szerint módosuló hasznosítással és életkorral függ össze.» A gümőkórságos állatok elkobzásának kérdésével foglalkozva, a szerző sürgősnek tartja a húsvizsgálat országos rendezését és a levágott gümős állatokra vonatkozó egyöntetű vizsgálati eljárást s egyöntetű elbirálást. Mert a mostani viszonyok szerint a bizományosok, áUatkereskedők, hogy a tuberkulózis súlyosabb jelenségeit feltüntető marhájuk húsát
a
az elkobzástóI megmentsék, az ilyen állatokat nem hajtják a budapesti vágóhídra, a hol pontos az ellenőrzés. hanem vidéki mészárosok-· nak adják el. Értekezése végén a szerző leírja azt az eljárást, melyet a budapesti közvágóhíd on a gümőkórságos állatok húsa használhatóságának elbirálásában követnek: Helybeli gümőkórság es etén a húst közfogyasztásra bocsátják; ha azonban a gümős folyamatnak nagy. kiterjedése mellett egyidejűleg szembetűnő lesoványodás is észlelhető az állaton, húsát eltiltják a fogyasztástóI. A mikor a gümőkórság általános volta egyedűl a zsigerek nek (Iegin kább a veséknek és lépnek) betegségében nyilvánul és a gümős folyamat már régi fennállású (ha az embolikus gümők kellően eltokoltak s állományuk elsajtosodott, vagy elmeszesedett), a húst közfogyasztásra bocsátják. Ha a tuberkulózisnak említett, szűk ebb értelemben vett generalizálása még nem régi, vagy ha akár régi, akár fiatal gümőket találnak az izmok közötti nyirokcsomókban, vagy a csontokban, a húst eltiltják a fogyasztástóI. A beteg szerveket a hozzájok tartozó nyirokcsomókkal minden esetben elvonják a fogyasztástól; friss gyöngykér esetén pedig mrndig elkobozzák a szegyvátat, illetőleg az egész mellkasfalat, a mennyiben a megbetegedett mellhártya az alatta levő izomzat befertőzése nélkül nem volna eltávolítható. A szerző bevallja, hogy a hús használhatóságának ilyetén elbirálásában nagyobb szigorral járnak el, mint a milyet a tudomány mai állása e tekintetben megkövetel, de valamely enyhébb eljárás alkalmazása ez idő szerint, a szabadszék-intézmény és a húspároló . hiányában, a kezegészségügyet veszélyeztetné. A-F.
Fog-
és
száj ápolás
az isko-
lában. Minél inkább elismerésre talál az a tény, hogy a fogak ápolása az egészségre és az egészség föntartására milyen nagy fontosságú, annál inkább lép előtérbe szükségessége annak is, hogy már a zsenge korban a fogak megtartását célzó ápolásban részesítsük a gyermeket. Örömmel üdvözöljük a fogászatot tudományosan művelő szakembereket, a mikor azon vannak, hogy már az iskolában rendszeres és lehetőleg általános legyen a
RÖVID
fogak ápolása. Ez irányban igen lényeges lépést tettek Drezdában, a hol újabban egy nagyiparos, LlNGER C. A. kereskedelmi tanácsos, a fogászati higiéne számára tudományos központi intézetet (Wissenschaftliche Centralstelle für Zahnhygiene) alapított, a mely, mindenek előtt a tudományos célokat tartván szem előtt, a fogászat haladásának gyümölcseit úgy a fogorvosok, mint a szenvedő emberiség javára értékesíteni van hivatva. Az intézet arra törekedik, hogya lakosságnak tudomása legyen a fogak és a száj ápolásának szükségességéről, valamint azt a mozgalmat is pártolja, hogy az iskolákban fogcrvosokat alkalmazzanak. Az intézet vezetőjéül RÖSE dr. -t, ahirneves müncheni udvari fogorvost hivták meg. . Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Strassburgban a városi tanács J ESSENdr. magántanár indítványára elhatározta, hogya népiskolába Járó gyermekek rendszeres fogvizsgálatban részesüljenek és egy fogorvost meg-. bizott, hogy e vizsgálatokat és a szükséges orvoslást végezze. Ez az orvos naponta) 070 gyermek
U jabbarr
fogát megvizsgálja és gyógyítja.tartomány kormá-
N érnet-Szilézia
nya is ily irányban járt el, a mennyiben rendeletet küldött a szemináriumokba, a felsőbb, közép- és a népiskolákba, valamint a magánintézetekbe, hogy nagyobb figyelmet fordít·sanak a fogak higiénéjére és hogy a természettudományi órákon a fog és száj észszerű ápolásának jelentőségére nyomatékosan meztessék a növendékeket, megadván a kellő utasításokat. Az iskolák kerületi gyelőinek kötelessége, hogya rendelet hajtására őrködjenek.
Arzén kimutatása
1°7
KÖZLÉSEK.
figyelnekik felüvégre-
A-y.
penészgom-
bák segélyével. A míg a legtöbb államban így nálunk is - törvényileg el nem volt tiltva az arzén tartalmú szobafestékeknek és tapéráknak használata, igen gyakran fordult elő hevenyés és id ült arzén mérgezés; elég sok halálosan is végződött. A min nem is lehet csudálkozni, mert nem ritka eset volt az, hogy ·egy közép nagyságú szoba befestésére szolgáló egy kilónyi festék 58% arzénes savat tartalmazott, a mi elégséges 5400 felnőtt ember megbetegítésére és 900-nak megölésére.
A mérgezést leggyakrabban az okozta, hogy az arzén tartalmú festék elporlad va, a szoba levegőjébe került és a benne lakók belélegzették. De fordúlt elő arzén mérgezés olyan esetben is, rnidőn a szétporladás teljesen ki volt zárva: pl. midőn az arzéntartalmú tapéta már be volt ragasztva, új arzénmentesseI. A mérgezést ilyenkor csak arzén tartalmú gázalakú vegyületek okozhatták, a melyeknek keletkezését eleintén a fal nedvességének tulaj donították, míg 1892-ben egy olasz búvár GOSSIO kimutatta, hogy penészgombák azok, a melyek az arzénből életfolyamatuk termékei gyanánt
Kiváltképen
gázalakú
vegyületeket
a Penicilium
képeznek.
breuicaule nevű pe-
nész képes erre. H a a tenyésztő talajhoz arzén van keverve, ez a penész fokhagyma szagot áraszt; ellenkező esetben pedig szagtalan. Legújabban ABEL és BUTTENBERGmegismételték GOSSIO kisérleteit és teljesen azonos eredményre jutottak. Vizsgálatai kat kiterjesztették bakteriom fajokra, élesztő gombákra, Oidiurn, favus, és Streptothrix fajrákra is, azonban szagos arzén összeköttetést egyik sem termelt. Ellenben találtak 10 penész fajtát, a mely ilyen tulajdonságú, de ezek között a legkiválóbb és gyors növekedésértél fogva, mely észlelhető nagy mennyiségű arzén jelenlétében is, gyakorlatilag legjobban értékesíthető szerintök is a Penicilium brevicaule. Még az az előnye is megvan, hogy semmi más szagos anyagot nem termel, csak éppen az említett foghagyma szagát. ABEL és BUTTENBERG ezt a penés{t, kenyérpéperr tenyésztették, a melyhez igen könnyű hozzá keverni az arzént, úgy oldatban, mint szilárd halmaz állapotban. A 100 köbcentiméteres lombikokba helyezett pépet sterilizálták, azután beöntöt-· ték sporás penészt tartalmazó eresztékkel, s az üvegeket vattával és gummisapkával elzárva 370-OS költő kemencébe állították. Gyakran már 24 óra múlva, de a második, vagy harmadik napon megeredt a tenyészet és érezhető volt félreismerhetetlenül a foghagyma szag. Ily módon '1100000 grammnyi arzén es savat mindig ki lehet mutatni, gyakran még '11000000 gramm nyit is. Antimonból, Phosphorból, Bismuthból egyáltalán nem fejlődik a penész behatása alatt hasonló szagú gáz. Ezzel az eljárással sikerült a szerzőknek az 9*
RÖVID
!O8
KÖZLÉSEK.
A bárgyuság és a süketnémaság fordul tehát leggyakrabban elő. Az összes nyilvános iskolákból kizárt gyermekek közül 669 = 27% intézetekben nyert elhelyezést. Wallis megyében van a legtöbb bárgyú, 120. Ezután következik Appenzell, Graubünden) Freiburg és Bern. R. M.
arzén kimutatása edények mázában, élelmi szerek ben, hullarészekben, gyomortartalomban, szőrökben, vizeletben stb. Az eljárás könnyen alkalmazható, kényelmes és érzékenyebb) mint a vegyi módszer. Egyedüli hátránya, hogy az arzén mennyiségéről nem nyujt felvilágosítást. Filep.
Gyönge Svájcban.
elméjű
Svájc szövetségi
gyermekek statisztikai
Iskola-orvosok J anovic- Batut
hivatala
• Das österr.
néhány év óta orvosilag megvizsgáltatja az összes iskolákba újonnan belépő tanulókat azon testi és szellemi fogyatkozásokra, a melyek az iskola látogatását lehetetlenné teszik. 1897 tavaszán 479.2)4 tanköteles gyermek nem kevesebb, mint 2405 (0'5%) utasíttatott vissza szellemi vagy testi fogyatkozás miatt. Ezek közül gyenge elméjű vagy bárgyú süketnéma
különböző
nyomorék
I 56,
sü ket,
néma,
Dr.
közli: Az iskolák építése és megalapítása törvény által van szabályozva Szerbiában. Belgrádban a városi iskoláknak saját orvosuk van s az öszszes középiskolákban az iskola-orvosokat a kezoktatásügyi rriiniszteriurn nevezi ki.
közül
volt 920,
Szerbiában.
tanár értesítése nyomán a Sanitatswesen» a következőket
Valamennyi tanintézetben oktatást nyernek a hygieneből is, sőt némely intézetnek (főiskola, theologiai fakultás, felső leányiskola stb.) saját tanára van e tárgy oktatására. R. M.
vagy
889, epileptikus 129, s 203 más fogyatkozásban szenvedett.
KRESZ GÉZA dr. Mélységes bánat szavaival nyitottuk meg e füzetünk hasábjait és most ugyancsak gyászos jelentéssei zárjuk be azokat. KRESZ GÉZA dr, a budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület megalapítója és megalakulása óta igazgatója, április hó i o-én hajnali fél 2-kor, hosszas betegeskedés után, életének 55 -ik évében meghalt. Ha a közegészségügy terén kifejtett minden más tevékenységétől eltekintve, csupán az Önk. Mentő-Egyes. megalakításának és felvirágoztatásának szentelt fáradozásait említjük fel, ez már egymagában elégséges arra, hogy működése iránt e szomorú pillanatban elismerésünk kegyeletes adóját lerójjuk. KRESZ GÉZA 1880-ban kezdett az első segélynyújtás létesítésével az önkéntesség alap-· ján foglalkozni. E célból 1881-ben a londoni orvosi kongresszuson az u. n. «Ambulance class» egyesület működését figyelte meg, majd az 1883 -iki berlini köz egészségi kiállítást látogatta meg és a bécsi önkéntes mentő társaságnak ugyanott kiállított tárgyai érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy Budapesten ily egyesület létesítését szorgalmazza. 1887 május havában az ő fáradhatatlan agilitásának eredményeképen megalakul! a B. Ö. M. E. Első helyisége a lipótvárosi bazilika bazár-épületériek három boltjában volt s megint csak az ő fáradozásainak köszönhető, hogy már I 890-ben a mentők mostani díszes palotájukba költözhettek. A budapesti Önkénte Mentő-Egyesület megalakításával KRESZ GÉZA kezegészségügyünknek nagy szolgálatot tett; emlékét az Országos Kezegészségi Egyesület, mely benne választmánya rk. tagját is veszítette, kegyelettel fogja megőrizni. Y. Z.
•
Lift.
.
Budapesti·
I
Telefon.
mechanikai (Zander) gyógyinlézel.
I
I.Testegyenesités, svéd man ualis és gépgymnasztika, massage.
Avilág legjobb samfajanak
ILThermotherapia: 1. YiIlámos rész-, teljes- és fényfürdők. 2. Thermoaerophor (Dr. Reich rendszere). 3. Lokális forró Iégf~rdők. 4. Szénsavas fürdők. Rendelő
párja 3 korona
főorvosok :
Dr. Reich Miklós, Dr. Sümegi József.
IV., Kossuth
BUDAPEST,
VIlI. ker., Muzeurn-kőrut
Lajos-utca
18. sz.
és 2. SZ.
VIlI., Kerepesi-út
1. emelet.
g. sz.
A Matteni-féle Giesshübli, a legtisztább égvényes orvosi tekintélyek állítása: szerint mint erélyesen alkalizáló szer kitünő hatásunak bizonyult túlságos sav képződés esetében, a lélegző és emésztőszervek valamennyi hurutos bántalmaiban. köhögésnél, rekedtségnél (utóbbi esetben tejjel vegyítve), gyomorhurutnál, gyomorégésnél, étvágytalanságnál, stb. Különösen ajánlatos a gyermekgyógyászatban, nemkülömben üdülő betegeknek. A Giesshübli kiválik első sorban az által, hogy benne az ásványos alkatrészek felülmulhatatlanul kedvező A dugaszarányban fordulnak elő, hogy szegény földes és kénsavas sók han, 5 végre hogy a víz a természet által telítve égésre van szénsavval. különösen E savanyuvíz rnindig bővelkedik szabad és kötött figyelni szénsavban, az emberi szervezetre valóban élénkítőleg kell! hat és ennek folytán elsőrangú üdítő és asztali italnak tekinthető, melyet sem kitü nó ízére, sem pedig dietetikai hatására nézve semminemű más ásványvíz felülmulni nem képes. Kiválóan alkalmas vegyítésre, borral, konyakkal vagy növény-szörpökkel. v A Mattoni-féle Giessh übli kapható minden ásványvízkereskedésben és gyógyszertárban, valamint egyenesen is megrendelhető a tulajdonosnál: . savanyuvíz.
----~--=---------
Martorii Henrik, Giesshübl-Puchstein,
MATTONI Mattoni
ÉS WILLE, fürdőhelye
Karlsbad mellett.
BUDAPEST.
és vízgyógyintézete
:
Giesshübl-Puchstein Karlsbad mellett, Csehország, vasuli állomás: a bustehradi vasut Welcham-Witkovitz állomása. ___ :Pneltnzalz'lcus
es léle,(!zéJ-t' .(!yó!l.ynzód. __
Ideg- és rnellbajosok, üdülők, hurutokban, Zeirrisok:
csúzban stb.-ben szenvedők részére.
ing)'cn és bél·mentl/c.
1 f I
p-~~----~~~------------------------------------~
SAXLEHNER ANDRÁS,BUDAPESTEN cs. és kir. udvari szállitó.
A világ
Páratla. a maga
lt)gjobb keserüvize
nemábe •.
Hunyadi
János
Legjelesebb orvosok véleményeí szerint kiváló elónyel:
Gyors., biztos és eny he hat4s. Hatá.sa fájdalom nélküli. - Utánszorulás nem -áll be. - Tartós egyenletel habs - Használata nem kellemetlen. - Rendszeresen használva nem -hat fáralltóat a. gyomorra. - Kis adagban is elégséges. .""""""'1"'"""""",,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,-,,, .
i···'·'·'·'·'·'···'·"'·'''·'·'·'·'---~--
..•.•...... .,•.•.•.•.•.•..... '•• ,•.•.•.•.•.•.•.•...•.•.•.• ,•.•.•••••••.• ,•.• ,•.•.• ,., •.• ,•.•. !
I,Mindenkor~gyforma fajsuly-j Iyal jut forgalomba." (Dr. Gebhm'd
L. tanár.)
I i
""""""""""""""""""1""""""""""""III""'If""""I"""'If"'~
I "Mindig
"Igen
értékes.
bevált
kltüno
; hatásával"
~l'i'1~d'ig,jó
i
(Dr. KOt'ányi ,......•......•....... --,---_
tanár)
....... ,, , ', ,_." , ,.,.,..... és biztos ,.' - -,------"Megbizható, enyhe hatásu haráeú:' "Enyhe hashajtó, kellemetlen hashajtó." i i mellékhatás nélkUL" (Dr. Kétli tanár)! (Virchow.) i (Dr. suute» K. tanár.) .•.. .•..•. ..•.• •.•.....--...-... •._.".,.... . .. ''' •...•,..... ...,--.... •.•....•.•.•.. •.•.. •._ ..,•....,.'.'.'.,.,:
i
_
_ _.__
I
~_
_-
~,
'
,
_---
"A Hunyadi Jáno~ keserűviz mindig egyenletes összetétele "folytán a legmegbizbuuibb hatásu, s mint ilyen különös figyel"met érdemel az orvosi gyakorlatban. ti (1891.) .
Dr. Bókai Arpád, . CI
gyógyszertannak tanára a budapesti egyetemen.
Továbbá véleményezve a budapesti kir. egyetem következé tanár urai által:
Dollinger, Elischer, Kovacs, Navratil, Puky, Siklóssy, Szénássy, -
és több mint 400 bel- és külföldi orvosi tekintély
Bev
á
s r l sn á
á
á
által.
l a palaczk czimképén olva.aha.t6
Saxlehner
András
név figyelembe ajánltatik.
~---------------------------------------------------~ Pranklin-T'ársvlat
sajtója
