ÉLMÉNYPEDAGÓGIA A VIRTUÁLIS TÉRBEN

II. Nemzetközi Tudományos Konferencia SJE – II. medzinárodná vedecká konferencia UJS „Társadalmi jelenségek és változások“ – „Spoločenské javy a zmeny“ Komárom, 2010. szeptember 6–7. – Komárno, 6-7. september 2010

.

ÉLMÉNYPEDAGÓGIA A VIRTUÁLIS TÉRBEN Piroska SZEGEDINÉ LENGYEL*

ABSTRACT The article is to present how to increase the students’ motivation for learning, to develop their commitments, their positive attitudes, their personalities when using state-of-the-art interactive teaching materials, acknowledging their results performed, rewarding them, i. e. how to find an enjoying way to the effective and fruitful learning process for them. The authors are appraising the effectiveness of virtual teaching through the mirror of personality-focused pedagogy. They are intending to prove the following statement: the more would a learning process be based on discovering, on generating spiritually healthy conditions and on meeting inherent spiritual needs, the better its effectiveness will be. They are describing how the electronic teaching materials (e-books), developed by author, might support students for elaborating their own personal learning methods, strengthening their self-consciousness, their positive thinking. The e-books, mentioned above, using animations, figures, pictures and spectacular modeling of certain topics, are aiming at “learning by enjoying”, while they improve the visual memory of the students, as well. The sets of exercises, connected to the books and containing examples from the very simple to the quit sophisticated ones – through their colorful structures – are motivating the students in stepping ahead. The structures contain many elements of playing style as they are – being based on the principles of “enjoying pedagogy” – to meet the requirements of “learning by enjoying”. KEY WORDS e-learning, e-teacher, cognitive knowledge, enjoying pedagogy, competence-motivation, methodology BEVEZETŐ Az oktatás a virtuális térben megköveteli a hagyományos tanítási-tanulási környezet átalakítását, a korszerű információs és kommunikációs eszközök ismeretét, használatát. A fejlett világ jövője szempontjából elsőrangú feladattá lépett elő az „egész életen át tartó tanulás” társadalmasítása, ezáltal a norma, a kultúra részévé válása. Ebben a megvilágításban különös szerephez jut a korszerű e-learning és távoktatás, amelynek jellemzői a tanulásmenedzselés, a nyitott tanulás és a művelődés virtuális környezete.

*

Szegediné Lengyel Piroska doktorandusz, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest [email protected]

300


.

Egy felsőoktatási intézménynek olyan kínálattal, egyedi képzési profillal kell rendelkeznie, amellyel versenyben maradhat a társintézményekkel szemben. Piacképes tudást kell adnia a hallgatók megtartása érdekében, illetve ki kell alakítania olyan továbbképzési rendszert, amelynek keretében a legkorszerűbb ismereteket képes átadni a résztvevőknek (a jelen és a jövő vezető szakembereinek), fel kell készítenie a hallgatókat a versenyhelyzetekben való sikeres megfelelésre. Az intézmények minőségét elsősorban ezek a mutatók jelzik, amely mutatók a kognitív tudás dominanciáját erősítik. A téma feldolgozása kapcsán abból az alapgondolatból indulok ki, hogy a minőségi virtuális oktatás kulcsdimenziói a tanuló, a pedagógus, a tananyag, illetve a tanulási-tanítási környezet és a tanítás-tanulás módszertana. A TANULÓKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA Az információs társadalom tanulóközpontú tanítás-tanulási folyamatának leírásához a szenzualista pedagógia-felfogásból (Coménius, 1592) indulok ki, amely szerint az ismeretszerzés érzékszervek által történik és a tanár feladata, hogy minél gazdagabban, teljesebben mutassa be a világot, pedagógiailag jól felépített és elrendezett módon. Ebben a felfogásban jelenik meg először a tanulói önállóság, a motiváció, az érdeklődés felkeltése, amely fontos üzenetet hordoz a ma pedagógusai számára is: „Az érzékszervek elé kell tárni mindent, mégpedig a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé, a szagolhatókat a szaglás elé, az ízlelhetőket az ízlelőszerv elé, a tapinthatókat a tapintás elé. És ami több érzékszerv által egyszerre érzékelhető azt több érzékszerv útján kell érzékelni.” [1] Az évek során az „üzenetet” tudományos kutatások is igazolták: az ismertszerzés hatékonysága többszörösére növelhető vizuális-, auditív-, audiovizuális élmény hatására. Elismeri ezt a tanárközpontú pedagógia is, hiszen az egyik legfontosabb módszere a szemléltetés, ugyanakkor ebben a pedagógiai gyakorlatban a tanuló passzív szemlélője a tanulási folyamatnak. A tanulóközpontú pedagógia azonban, amely az önálló tanulásra, az önálló ismeretszerzésre épít, megköveteli a tanuló aktív részvételét, önálló cselekvését, ami felerősíti az érzékszervek ismeretszerző szerepét. Ebben a pedagógiai felfogásban a tanulás csak akkor lehet hatékony, ha figyelembe vesszük a tanuló meglévő és kognitív rendszerbe szervezett tudásszintjét, amelynek segítségével értelmezni képes az új ismereteket, hiszen a tanuló nem pusztán befogadója, hanem létrehozója, konstruálója is a saját tudásának. A tanulóközpontú pedagógia cselekvő és konstruktív felfogása egymást kiegészítve, együttesen alkalmas a tanítás-tanulási folyamat XXI. századi leírására és értelmezésére. A tanulóközpontú, számítógéppel kiterjesztett, integrált tanulási környezet tehát olyan médiumokat, olyan taneszközöket, tananyagokat követel meg, amelyek lehetővé teszik a tanulók cselekvésére épülő önálló ismeretszerzést, amelyek fejlesztik problémamegoldó gondolkodásukat, amelyek a tanulók meglévő tudásszintjére építenek és amelyek struktúrájuknál fogva lehetővé teszik a tanulók saját ütemű tananyag-feldolgozását. Ebben a felfogásban a taneszköz – mint a tanulói ismeretszerzés aktív eszköze - az önálló tanulás hatékonyságának meghatározója, és mint ilyen az önálló tanulás, az e-tanulás „legkényesebb” területének tekinthető. „A tananyag (tartalom) fejlesztés a távoktatás egyik legkritikusabb területe, döntően hat a hallgatók képzettségére, az adott tanfolyam színvonalára. A távoktatási tananyag teljesen más, mint a hagyományos, elkészítéséhez speciális ismeretekkel rendelkező oktatók és szakemberek kellenek, akik felkészítése folyamatosan történik.” [2]

301


.

„Az igazán jó e-learninges tananyag kifejlesztése nagyon munkaigényes. Tehát ha valamely intézmény a tankönyvek „adaptációján” („lineáris” logikájának gondolkodási sémáin) túlmutató fejlesztést kíván produkálni, mindenképp szembesülnie kell azzal, hogy ezt csakis egy, a legjobb tanárokból és szakemberekből álló csapattól remélheti, akiknek az elkötelezettsége mellé a nélkülözhetetlen érdekeltséget is szükséges megteremteni. …. A régi (az előadás – tankönyv – hagyományos számonkérési módok), hagyományos oktatási modellre épülő és bevált felkészítéstől elrugaszkodni valóban nehéz és merőben új szemléletet igényel” [3] A globális, nyitott tanulási környezetben a tanár szerepe jelentős mértékben változik, feladata elsősorban két területre terjed ki: a tanulási környezet fejlesztésére és a tanulási folyamat szervezésére, illetve a tanuló számára szükséges segítség, motiváció és megerősítés biztosítására. [4] Az új technikai és tartalmi lehetőségek beillesztése a meglévő tanulási környezetbe, a diákok felkészítése az önálló tanulásra, a nyitott, folyamatosan változó és bővülő információs környezetben való tevékenykedés „újfajta pedagógust”, újfajta pedagógiai gondolkodást és gyakorlatot követel meg. Tanórai keretek között a tanítás hagyományos funkciója az ismeretek átadása, a tudás bázisán a szellemi képességek kifejlesztése. Ezzel szemben a tanulóközpontú szemléletű oktatás a virtuális térben a személyiségfejlesztést helyezi a középpontba, és annak rendeli alá az ismeretszerzést. A hagyományos oktatásban a tanárt az foglalkoztatja, hogy az adott életkorban, az adott kompetenciaszinten milyen tananyag lenne legmegfelelőbb a tanulók számára, hogyan keltheti fel az érdeklődésüket úgy, hogy megtanulják az összes megtanulandó anyagot, milyen módszerrel vizsgáztasson, hogy pontosan le tudja mérni, hogy tanulói mennyit sajátítottak el a tananyagból. Ezzel szemben az e-tanárnak, a tanulási folyamat segítőjeként, serkentőjeként, facilitátoraként elsődlegesen azt kell keresnie, hogy a tanulókat mi érdekli leginkább, milyen problémákat szeretnének megoldani, milyen a gondolkodásmódjuk. [5] Arra kell törekednie, hogy olyan tanulási környezetet teremtsen, amelyben a tanuló átérzi a tanulás izgalmát, ami lángra lobbanthatja, és ha megvan a „láng”, akkor keresi a módját, a módszert, hogy hogyan segíthet a tanulóknak megtalálni a forrásokat (az embereket, könyveket, az élményeket), ami célirányosan, hatékonyan segít megtanulni az anyagot. Azzal együtt, hogy a didaktikai szempontból újat hozó e-learning esetében a súlypont a tanításról a tanulásra helyeződik át, az ismeretek átadása, közvetítése és magyarázata éppen olyan fontos feladat, mint a hagyományos oktatásban. A tananyag feldolgozását önként vállaló tanulók állandó aktivitást igénylő tanulásához. egyrészt a tanár magas fokú szakismeretére, oktatásban szerzett nevelési, pedagógiai, andragógiai tapasztalataira épülő korszerű tananyagra van szükség, ugyanakkor annak elsajátításához ki kell munkálni a legalkalmasabb módszertant is, ami legalább olyan fontossággal bír, mint maga a tananyag. Az oktatási-tanulási folyamatban a tananyag és a tanuló között egyfajta személyes viszony kell, hogy kialakuljon, amely viszonynak a tanulói motiváltságot is ki kell váltania. A jó tananyag innovatív gondolkodásra késztet, lehetőséget ad a gyakorlati tapasztalat kialakítására, és ami a legfontosabb biztosítja a „szórakozva tanulást” A tananyagtervezés folyamata megköveteli, hogy gondos előkészítő munka előzze meg a szakanyag/forrásanyag elkészíté-

302


.

sét, a tananyag elektronikus tanulásra való előkészítését, a megfelelő média-elemek (kép, hang, grafika, animáció) kiválasztását és nem utolsósorban értékelési elemek beépítését. Az e-learning folyamatában a tanári szerepkör a hagyományoshoz képest, új tartalmat kap. Csökken a jelentősége a közvetlen, személyes jelenlétnek, ugyanakkor a tanár, közvetett módon, a tananyag közvetítőjeként mindig jelen van, végigkíséri a teljes tanulási folyamatot. Azzal együtt, hogy a multimédiás eszközök színesebbé, látványosabbá teszik a tananyagot, fejlesztik a vizuális memóriát, különleges élményhez juttatják a tanulót, a tanulást hosszú távon csak akkor képesek pozitívan befolyásolni, ha a tanulási folyamatot a tanár folyamatosan nyomon követi, felülvizsgálja, a halmozottan ismétlődő hiányosságokat kiszűri, a tananyagot rendszeresen aktualizálja, elsajátításának módszertanát újból és újból tökéletesíti. Az oktatás virtuális térben olyan tanulási környezetet igényel, ahol a tanulók saját tapasztalataik alapján tesznek szert minél több ismeretre, probléma-megoldó gondolkodásmódra, amely biztosítja szakmai fejlődésüket, önértékelésüket az ismeretszerzés során, ahol örömet lelnek a tanulásban. A célok egyrészt speciális tananyagot követelnek meg, sajátos tanulásitanítási módszerekkel, másrészt megkívánnak egyfajta „ingergazdag” tanulási környezetet. Az egyéni élményszerzésre, az élménypedagógiára alapozott tanulási környezetben a tanulók figyelme önkéntelen, spontán, a tanulás valódi tanulás, az elsajátított ismeretek tartósak, mert megszerzésük nem igényel akarati erőfeszítést. Az élménypedagógia tehát az egyéni élményt teszi a pedagógiai tevékenység középpontjába. H. Scharrelmann szerint az élmény a tanítás koronája. Egy „kiemelkedő történés hatására keletkező erős érzelmektől kísért lelki jelenség… mely színezete miatt fokozott pedagógiai hatást fejt ki, s ezért megfelelő formában fokozhatja a nevelés hatékonyságát.” [6] Az élményszerű ismeretszerzés okán jelenik meg a virtuális oktatásban a drámapedagógia, illetve annak gazdag eszköztára. A drámajáték megkönnyíti az ismeretanyag rendszerezését, hozzásegít ahhoz, hogy a játszók minél gazdagabb személyiséggé váljanak, reálisabb képük legyen önmagukról anélkül, hogy eltűnne életükből a további vizsgálódásokhoz szükséges derű. [7] Az oktatás területén jelentkező kihívásokhoz való alkalmazkodás, az abban való aktív közreműködés tehát kreativitást követel meg pedagógustól, diáktól egyaránt. Az oktatás feladata, hogy fejlessze a tanulók felelősségérzetét és kreativitását, ami többet jelent a korszerű ismeretátadásnál: olyan oktatásra van szükség, amelynek során a hallgatók megismerik saját lehetőségeiket, törekszenek készségeiket, képességeiket maximális mértékben fejleszteni és kibontakoztatni, igyekszenek a számukra elérhető legmagasabb tanulmányi szintet elérni. A pedagógus feladata, hogy ösztönözze a tanulókat, hogy felfedezzék, miben tehetségesek, mi az érdeklődési körük. Egyfelől arra kell törekednie, hogy megteremtse azt a lélektani klímát, amelyben a hallgatók szabadnak érzik magukat, felfedezhetnek, tanulhatnak a környezetüktől, a társaiktól, egyéni élményeket szerezhetnek, másfelől ismernie kell diákjai tanulási stílusát, észlelési csatornáit. Ebben a gondolatkörben haladva, az élethosszig tartó tanulás kihívás és nehézség az oktató és a tanuló számára egyaránt, mivel az emberek különbözőek abban, hogy miként tanulnak, milyen a tanulási stílusuk, hogyan fedezik fel a tanulási környezetet, a számukra legmegfelelőbb tanulási módszereket. A tanulási stílusokat sokan, sokféleképpen elemezték már, és elemzik ma is. Sokszor halljuk, hogy már Konfúciusz is megfigyelte a diákjait, hogy megtudja, miként tanulnak, mik az erősségeik, mik a gyengeségeik, hogy minden diákot olyan módon oktasson, ami a legjobban

303


.

megfelel annak tanulási stílusának. („Ha hallom, elfelejtem, Ha látom, megjegyzem, Ha csinálom, értem.,” Konfúciusz, 1.e. 551-479) Az önálló tanulásra épített e-tananyagok hatékony elsajátítása megköveteli, hogy készítése során, az alkalmazott módszertani megoldások tekintetében, a tanulási stílusokat, a tanulási stílusjegyeket, az állandóan változó tanulói preferenciákat figyelembe vegyük. A tananyag sikere nem a hatalmas ismeretanyagban rejlik, hanem abban, hogy képes-e többféle módon eljutni a tanulóhoz, hogy képes-e alkalmazkodni a tanulási stílusukhoz, figyelembe veszi-e a tanulók modalitásbeli különbözőségeit. Bár sokféle tényezőnek kell kedvezően összejátszania ahhoz, hogy hatékony egyéni tanulási, információfeldolgozási módszer alakuljon ki a tanulmányi évek során, mégis azt gondolom, hogy a legfontosabb „láncszem” a sikeres és hatékony tanítási-tanulási folyamatban a tanár, aki szakmai, pedagógiai, didaktikai ismeretei, tapasztalatai révén a leghatékonyabban képes támogatni ezt a folyamatot. A TANULÁST BEFOLYÁSOLÓ MOTÍVUMOK Az egyén tanulási teljesítménye elsősorban a meglévő kompetenciától (a tudás és alkotóképesség mennyisége és minősége) és a tanulékonyságtól (megújulási képesség) függ, a tanulékonyság pedig a motivációtól, a tudás hasznosításától, a meglévő tudástól (képességek, műveltség, képzettség) és a társadalmi feltételektől. A tanulás eredményességét döntően meghatározó tényezők közül most a motivációra, illetve annak „e-learning-pedagógiában” betöltött szerepére helyezném a hangsúlyt. Rogers szerint [5] az iskolai helyzetnek is az a lényege, ami minden más társas helyzetnek: az interperszonális kapcsolat. Ebben a kapcsolatban a tanulás facilitálására kell helyezni a hangsúlyt, a facilitáló, azaz a serkentő légkört, pedig a tanárnak kell megteremtenie. A tanulást befolyásoló motívumok származhatnak külső és belső forrásból. A külső motívumok kívülről hatnak a motivált személyre, a motivátor a tanár, vagy más, tanulásban részt vevő személyek. A belső motiváció a késztetés, az érdeklődésben, a kíváncsiságban, a probléma által okozott feszültségben jut kifejezésre. A belső motiváció önvezérelt, a tudat és az érzelmek együtt határozzák meg a motívumok erősségét. A motívumok intenzitása sem állandó, hosszú távon a tanulás eredménye döntően befolyásolja. A visszacsatolás pozitív és negatív előjelű is lehet, a személyiségjegyek határozzák meg, hogy az elért eredmény, az adott szituációban serkentő, vagy gátló hatást fejt ki a további cselekvésre. A belső motiváció ereje abban rejlik, hogy a tanulóban tudatosul, hogy az adott cselekvés értékkel bír számára, hogy a tanulás révén megszerzett ismeret jövőbeli boldogulásának alapfeltétele. [8] A külső motiváció, a jutalmazás, a dicsétet hatása erős, de többnyire szituatív, míg a tanulási környezet, a taneszközök, a tananyag permanens motívumok az önálló tanulási környezetben. A tananyag motiváló ereje, motivációs készletének gazdagságában rejlik, amelynek „megalkotója” a tanár, a tananyag-fejlesztő. A tanár a tananyag közvetítésével felelős azért, hogy megtalálja azokat a módszereket, amelyek hatására a külső forrásból származó motívumok belsővé válnak, hiszen ezzel tartóssá válik a motiválás a külső forrás megszűnte után is. Míg a hagyományos tanulás során az átfogó, globális ismeretek elsajátítása a cél, addig az önálló tanulást szolgáló interaktív tananyag kisebb tanulási egységekre vetítve egyrészt kevesebb ismeret elsajátítását tűzi ki célul, másrészt a problémamegoldó, konstruktív gondolko-

304


.

dást szem előtt tartva a részletek megragadására törekszik. Az e-tananyag motiváló ereje attól függ, hogy a tananyagkészítőnek sikerül-e ehhez szakmailag kifogástalan, kivitelezésében ötletes, látványos, innovatív technológiai megoldásokat találnia, hogy a multimédia eszköztára segítségével a sorok között rejlő fontos információkat, összefüggéseket közvetíteni tudja-e a tanuló felé. Az ismeretek megértését segítő animációk, interaktív elemek, modellek készítése és beépítése a tananyagba összehangolt szakmai, didaktikai, pedagógiai/andragógiai és informatikai ismereteket követel meg, ebből adódóan korszerű, minden szempontból igényes tananyag csak tanárok és informatikusok kooperatív munkájának, közös fejlesztésének eredményeképpen jöhet létre.[9] A tananyagkészítés során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tanulási folyamatban a tanuló környezete erős motiváló hatással bír, hogy a társakkal való együttműködés nélkül a végső siker nehezebben érhető el. Fontos követelmény tehát, hogy az elearning tananyagok a kooperatív tanulásra is összpontosítsanak. A csoportmunka által a tanuló elkötelezettnek, önállónak és együttműködőnek érzi magát, tanulhat saját tapasztalataiból (kudarcaiból, sikereiből), környezetétől, a csoporttagoktól. Amikor a környezettel való interakció sikeres a tanuló örömöt él át, pozitív érzése lesz magáról, és ez az „elégedettségérzés” motiválja a további tanulásra. [10] Minden tananyagegység lezárásakor célszerű házi feladatot adni a tanulóknak, amelyeket közösen is tanulmányozhatnak, közösen is megvitathatnak. A viták, a mások által megoldott feladatok tanulmányozása kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tanulási folyamatban. A tanulók egymáshoz fordulhatnak ötletért, megoldásért, tanácsért, szakirodalomért, így kibővül, többirányúvá válik a hálózati együttműködés, hiszen a tanulási folyamat így nemcsak a diáktutor kommunikációra épül. A SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ELEKTRONIKUS KÖNYVEK PEDAGÓGIAI, DIDAKTIKAI ELVEI

1. ábra: Elektronikus könyvek (http://www.lengyelpiroska.hu/elkonyv.html) 305


.

A számviteli ismeretek, az adózási ismeretek e-könyvek készítésekor az volt az alapelv, hogy az ismeretátadásnak egyrészt az önállóságra, az önfejlesztésre, a szabadságra való nevelést, másrészt a felelősségérzetre, a mások tiszteletére, a mások megismerésére és elismerésére való nevelést kell szolgálnia. Az egyes modulok módszertani felépítése tükrözi azt a hipotézisemet, miszerint a tanulásnak több forrását kell felkínálni a tanuló számára, és hagyni, hogy önállóan, külső kényszer nélkül válasszon az eszközök között. A könyvek az internet által támogatott önszervező tanulásra építenek, ugyanakkor megkövetelik a tanulótól a tananyagban való fegyelmezett, lineáris előrehaladást. A szakanyag sajátosságaiból adódóan a tanulóknak az eredményes teljesítés, a sikerélmény érdekében be kell tartaniuk a felkínált előrehaladási rendet: önálló tanulás az olvasmányos, multimédiás eszközökben gazdag „Tananyag” alapján, a szerzett ismeretek elmélyítése az „Előadások”, majd az ismeretek ellenőrzése a „Példatárban” felkínált gyakorlatorientált feladatok alapján. A „Pódium”, a „cselekvő szint” az ismeretek gyakorlati alkalmazásának kipróbálását szolgálja. Az e-könyvek „mondanivalója”, tartalma a tanulási szintek rendszerében válik érdekessé, élvezetessé és hatékonyan elsajátíthatóvá. „egy e-learning rendszer sikerének „titka” és egyik alapvető tényezője az, hogy moduljainak megtervezésekor tisztán kell látni és nagy gondossággal elhatárolni az egymásra épülő oktatási fázisokat és az azokhoz tartozó modulokat.” [3] Az egyes modulok, a tanulási környezet tervezése során arra törekedtem, hogy az jól strukturált, könnyen áttekinthető legyen, tegye lehetővé, hogy a tanuló maga választhassa meg, hogy az adott leckét, feladatot, milyen eszközök, módszerek felhasználásával szeretné elsajátítani, gyakorolni. A jól strukturált tananyagban az önálló előrehaladás lehetősége nagyobb, új tételek származtatása egyszerűbb, az ismeretanyag kezelhetősége jobb. [11]

2. ábra: A számviteli alapismeret e-könyv szintjei (http://www.lengyelpiroska.hu/szamvitele/konyv/Tartalomjegyzek.html) A tanulási folyamat első szintje a „Tananyag” Az „Tananyag”- szint, az „információszerzés” szint az önálló ismeretanyag-feldolgozást, az önálló tanulást szolgálja. A téma feldolgozásához multimédiával támogatott passzív és aktív elemeket használ, a mondanivalót képekkel, ábrákkal illusztrálva mutatja be. A témát infor-

306


.

mációs egységekre bontva logikus, szerves egységgé formálja, amely támogatja az elsajátított ismeretek rendszerezését. A beépített irányító elemek és visszacsatolások aktív tanulásra serkentik a tanulót és egyben vezérlik, optimalizálják az ismeretszerzési folyamatot, alkalmazkodva ezzel a tanuló tanulási stílusához és mentális színvonalához. Az ismeretanyag összeállítása során kerestem azokat a módszereket, amelyek alkalmazása mellett az alacsonyabb státuszú tanulók felzárkózása megoldható, amelyek mellett részvételük aktívabb lesz a tanulási folyamatban és javul a tanulmányi teljesítményük. „Mindaz, amiben jól haladunk előre, leköti érdeklődésünket, viszont az olyan tevékenység, amelyben nem érjük el a kompetencia valamilyen fokát, általánosságban csak nehezen vált ki tartós érdeklődést”. [12] A társaktól és a tanártól kapott pozitív visszajelzés erősíti a kompetenciát, az önbizalmat és így a tevékenység folytatását, késztet arra, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. A tananyagba, minden átfogó, nagyobb fejezet lezárásaként házi feladatot, illetve projektfeladatot építettem be, amely az e-learningben is követelményként jelentkező „csoport munkának” ad prioritást, a társak megismerését, a közösség-építés fontosságát hangsúlyozza. Felajánlom a hallgatóknak, hogy az önálló tanulással elsajátított ismeretük szintjét a gyakorlati természetű feladat megoldásán keresztül „mérjék meg”, hogy a feladatot társaikkal közösen, on-line foglalkozások keretében oldják meg. A kooperatív-munkában minden egyes tanulótól a tanár is és a társak is azt várják el, hogy aktív résztvevő legyen. Elvárják, hogy érezzen felelősséget saját maga és a csoportja teljesítményéért. Ugyanakkor minden egyes tanuló kompetens, egyenrangú szereplője a tanulási folyamatnak. A munka során tudatosul a tanulókban, hogy mindenki rendelkezik fontos intellektuális képességgel, gyakran egyediekkel is, amellyel hozzájárulhat, hogy csoportja eredményesen oldja meg a feladatot. A kiscsoportos munkában való részvétel nagyfokú tanulói önállóságot igényel, az ismereteket integrálja, a tanulók egymás munkájáért is felelősek, így közöttük kölcsönös függőségi viszonyok jönnek létre.[13] A legfontosabb mozzanat az, hogy a feladat sikeres megoldásához a tanulók sokféle képességét kell mozgósítani, s ennek révén, azon túl, hogy minden tanuló hozzájárul a csoport feladatának sikeres megoldásához függetlenül attól, hogy milyen egyedi intellektuális képességekkel rendelkezik, a tanárnak is lehetősége nyílik – megfigyelő szerepkörből – az egyéni képességeket „tanulmányozni”, feltérképezni. A tanár feladata, hogy a háttérből figyelje a tanulók tanulási stratégiáját, kövesse végig a teljes tanulási folyamatot, szükség esetén segítse az alacsonyabb státuszú tanulók aktív bekapcsolódását a csoportmunkába. A tanulási folyamat második szintje az „Előadás”

307


.

3. ábra: Előadás (http://www.lengyelpiroska.hu/szamvitele/konyv/Eloadas.html) A tanulási folyamat második szintjét jelentő „Előadások” az ismeretek elmélyítése szint, a tanulás interakcióval, a tanulás „tanári együttműködéssel” szint. Az előadások alapvetően a szemléltető-magyarázó módszerre építenek. A módszer lényege, hogy vizuálisan bemutatok, modellezek egy eseményt, a lehetőségekhez mérten eljátszom a tananyagot és ahhoz rövid szöveges információval, magyarázatot fűzök. A módszer előnye, hogy egyszerre, összefüggésében mutatja be az adott témát, ráirányítja a figyelmet a mondanivalóra. Pedagógiai alapelvem: minden megismerés alapja az érzékelés, az észlelés. A saját tevékenykedés, az önálló felfedezés sokszorosára képes növelni a tanulás hatékonyságát. A saját tevékenykedés valódi, természetes tanulás (nem mesterséges, kívülről irányított, mint az iskolai tanulás) a kíváncsiságából fakad, felfedezésen, megfigyelésen, különböző tevékenységeken keresztül zajlik. Amit így sajátítunk el, azt még évekkel később is elő tudjuk hívni, fel tudjuk idézni. Gondoljunk a gyermekek vasúti modellek, vagy autómodellek gyűjtési hobbijára: a modellek műszaki-technikai adataira még felnőtt korukban is emlékeznek, mivel a tudást természetes, aktív folyamat során tették magukévá. Minden tárgyban a tantervnek olyannak kell lennie, hogy hangsúlyozza az aktív felfedezést, amit konkrét tapasztalatokkal kell megszerezni [14] Az előadásanyagok készítése során tehát az volt az alapgondolat, hogy az élményszerű tanulás átlagon felüli motiváltsághoz vezet, tartós tanulási kedvet eredményez. Nem elegendő egyszerűen csak a tananyag passzív befogadása látás és hallás révén (vizuális/auditív tanulási stílusok), a tananyagnak így legfeljebb csak a felét jegyezhetjük meg, míg aktív, közreműködő részvétellel (kinesztetikus tanulási stílus) ez az arány akár 80- 90 %-ra is növelhető.[15] Az ismeretek sikeres elsajátításának jutalma a tananyagba épített „jutalomóra”, a játszás, a „tanulás közbeni aktív pihenés”. A játék, sokszorosára képes növelni a tanulás hatékonyságát, azáltal, hogy a játék által való tanulás során az ismeret-elsajátítási folyamat emocionális él-

308


.

ményekkel történő megerősítése rendkívül intenzív. Az ilyen tanulás sokkal élvezetesebb, rendelkezik egyfajta szórakozás jelleggel: a tanulók játszanak a tanulás során, illetve tanulnak a játék által. Minél közelebb áll a játék a valósághoz, annál nagyobb az ismeret-elsajátítás intenzitása. A tananyagba épített valós szituáción („számviteli munka a kisvállalkozások gyakorlatában”) alapuló játék (jutalomóra) egyrészt élményszerűsége révén fokozza a belső motivációt, másrészt jótékony hatású, mert az összefüggéseket a résztvevők a játék során a gyakorlatban élik át. A tanulók lehetőséget kapnak a játék alakításába, így az, csoportmunkává válva, minden résztvevő tudását mozgósítja, alkalmat teremt egymás véleményének, gondolatainak megismerésére, kicserélésére. Az eljátszott tananyag jobban rögzül az ember agyában, mintha ugyanazt csak „hallotta” volna. A szemléletes látás, a tények sokoldalú megfigyelése, a szabad fantáziatevékenység segíti az ismeretek, az élmények elraktározását. A jutalomórákon való részvételnek a feltétele, - a példatárban megjelölt egyszerű, játékos feladat (például egy keresztrejtvény) megoldása – lehetőséget ad a teljesítmény elismerésére, „szimbolikus jutalmazására”, amely „visszajelzés” a belső motivációt pozitívan befolyásolja. Ha a jutalom információs aspektusa domináns az megerősíti a tanulót kompetenciájában és öndeterminációjában, ami a további érdeklődését fenntartja. [16] A tanulási folyamat harmadik szintje a „Példatár” Az ismeretek elsajátításának értékmérője a példatár. A feladatok megoldásával a tanuló és a tanár visszajelzést kap arról, hogy milyen eredménnyel sikerült elsajátítani a tananyagot Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanuláshoz való attitűdök alakításában, a tanulási motiváció formálásában. [17]. Ahhoz, hogy az értékelés motiváló funkcióját képes legyen betölteni, a tanárnak a felmerülő, a példamegoldás eredménye alapján ismertté vált tanulási nehézségeket folyamatosan elemeznie kell. A sorozatos kudarcok a tanulóban averziót alakítanak ki vagy a tanuláshoz általában, vagy az adott tantárgyhoz kapcsolódva, s következményként az intellektuális képességek blokkolódnak [18] A példatár a tanuló önbizalmának erősítését szolgálja. A különböző nehézségi fokú feladatok közül mindenki aszerint választhat, hogy saját tudását az adott helyzetben milyen mélységűnek ítéli meg. A választás lehetősége növeli a tanuló „autonómiaérzetét” [11] A különböző nehézségi fokú feladatok választásának lehetősége növeli a sikeres feladatmegoldás valószínűségét, ami a kompetenciaérzetet kedvezően befolyásolja, a feladatok sikeres megoldása pedig javítja az önbizalmat, ami alapja a szellemi egészségnek és a tanulási sikernek. A program a tanuló eredményét azonnal kiértékeli, így az azonnali visszacsatolás hozzájárul ahhoz, hogy személyiségét megerősítse, hogy megtanulja tisztelni magát az elért eredményéért. A tanulás hatékonysága szempontjából rendkívül fontos, hogy oldjuk az önmagunkkal kapcsolatos negatív beállítódásunkat, hogy bízzunk magunkban, hogy tudatosuljon bennünk: értékes emberek vagyunk.

309


.

4. ábra: Példatár (http://www.lengyelpiroska.hu/szamvitele/konyv/jutalom_eloadas.html) A példatárban levő feladatok kidolgozásakor tehát az volt az alapgondolat, hogy az elismerés oldja a belső bizonytalanságot, hogy a siker motivál, és hogy a sikerhez nagyfokú motiváltságra van szükség. A feladatoknak, teszteknek olyan tartalommal kell rendelkezniük, hogy a tanulók örömforrásként éljék meg a tanulási folyamat befejező szakaszát, a „számadást”, hogy ezáltal motiváltabbak legyenek fejlődésüket, tanulmányi eredményeiket illetően. Ezt a célt szolgálja, például a jutalomfeladat, amely az elért eredmény „elismerése” és amelyhez a tanuló egy egyszerű feladat megoldásán keresztül – „az elismerés megerősítése” – juthat el.

5. ábra: Jutalomfeladat indítása (http://www.lengyelpiroska.hu/szamvitele/konyv/Peldatar_jutalomfeladat_start.html) Az elismerés, a jutalom meghatározóan fontos eleme az önálló tanulási folyamatnak. Javítja az önbizalmat, a szellemi egészségnek és a sikernek az alapja. A különböző motivációs elméletekben – munkamotiváció elmélet, szükséglet elmélet, személyiségelmélet –, az elismerés, a megbecsülés, mint a szellemi fejlődés alapja jelenik meg. Az elismerés olyan motiváló tényező, amely megindít egy bizonyos fajta tevékenységet e szükséglet kielégítése irányába

310


.

(Murray) [19], az „elfogadás”, az „odafordulás”, a megbecsülés attitűdje az egyik leghatékonyabb változtatható erővé válhat (Rogers) [20], az elismerés lehetőséget teremt a lelki, szellemi fejlődésre (Herzberg) [21] A tanulási folyamat negyedik szintje a „Pódium” A „Pódium”, a „cselekvő szint” a „cselekvő iskola” [22] jelentőségét hangsúlyozza, azt a nézetet, hogy a cselekvés mind a gondolkodás fejlődéséhez, mind az érdeklődés fenntartásához nélkülözhetetlen. Lehetőséget ad a tanulóknak, hogy kipróbálhassák, miként tudják tudásukat a gyakorlatban is alkalmazni. A tanulók az „esetpéldatárból” választott eset forgatókönyvét elkészítik, majd előadják, „eljátsszák” a történetet, a lehetséges megoldást. Az egyes csoportok előadásának értékelésére, tanári irányítás mellett, előre kidolgozott szempontrendszer alapján, „pódium-vita” keretében kerül sor. A Pódium - elvárásaim szerint - az örömteli tanulás élményét adja, az alacsonyabb státuszú tanulókban is érdeklődést ébreszt, növeli az autonómiaérzetet. Kooperációra épülő légköre fokozza a belső motivációt, amelynek tartós fenntartása csak olyan tanulási környezetben lehet eredményes, ahol az egyes elemek, a „szereplők” egymást erősítik, és egymást feltételezik.

6. ábra: Pódium (http://www.lengyelpiroska.hu/szamvitele/konyv/Pódium. html)

AZ E-KÖNYVEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK ELSŐ TAPASZTALATAI

A bemutatott e-könyvek Internetes honlapomon érhetők el, amely honlap és annak Moodleportálja (www.lengyelpiroska.hu) az egész tevékenységünket átható, a fejlett világ jövője szempontjából elsőrangú feladattá előlépett „egész életen át tartó tanulás” gondolata jegyében született meg.

311


.

A portál kifejlesztése előtt kerestem a választ a következő kérdésekre: Felkészültek-e a diákok az új tanulási környezet kihívásaira? Képesek-e az önálló tanulásra, az elemzésre, az érvelésre, gondolataik hatékony kommunikálására? Milyen a tanulási stílusuk? Képesek lesznek-e egy egész életen át tanulni? Ezek a kérdések ma, amikor a féléves születésnapját ünneplő portálom tapasztalatait próbálom összegyűjteni és értékelni, aktualitásukból semmit sem veszítettek, azzal együtt, hogy sok tapasztalattal lettem gazdagabb annak okán, hogy Moodle portálom regisztrált felhasználóinak száma 428 fő, a letöltések száma pedig: 15 687. Gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezetünk, a tudományok gyors fejlődése megköveteli, hogy a lehető legtöbb embert „megfertőzzük” a folyamatos tanulás gondolatával. A fertőzés akkor lehet tömeges, ha tudjuk, hogy mások mit gondolnak az egész életen át tartó tanulás indítékairól, céljairól, mi motiválja, mi ösztönzi őket. A felnőttkori tanulás a sok hasonlóságával együtt is, jelentős mértékben eltér a fiatalkori tanulástól, ezért fontos arról is tájékozódni, hogy milyen módszert, milyen tanulást segítő eszközt részesít előnyben a felnőtt ember. Így szinte magától adódtak az első kérdések, amelyekre választ vártam hallgatóimtól: Érték-e számukra az élethosszig tartó tanulás? Mi ösztönzi őket az egész életen keresztül tartó tanulásra? A portál-tapasztalatok összegyűjtése on-line kérdőíves technikával készült, a hallgatók otthonról teljesen szabadon, a saját maguk által megszabott időben válaszolhattak a feltett kérdésekre. A felmérésben résztvevő hallgatók száma 112 fő. Kérdés: Mit gondolsz az egész életen át tartó tanulásról, a tudás folyamatos gyarapításáról, miért érték számodra a több tudás? 35% 35%

alapvető emberi alapvető emberi szükségelet szükségelet szükséges a szükséges a talponmaradáshoz talponmaradáshoz anyagi biztonságot jelent anyagi biztonságot jelent

30% 30% 25% 25% 20% 20%

egzisztenciát jelent egzisztenciát jelent

15% 15%

a fejlett világ a fejlett világ velejárója szükségszerű szükségszerű velejárója a sikerességem kulcsa a sikerességem kulcsa

10% 10% 5% 5% 0% 0%

7.ábra: Mit gondolsz az egész életen át tartó tanulásról? A válaszokból látható, hogy a megkérdezett hallgatók több, mint fele az egzisztenciális lehetőségeket, a saját fejlődésének lehetőségét társítja a több tudással. A hallgatók 18 %-a úgy látja, hogy a világ fejlődésének meghatározója, mozgatója a tudás, ami a korosztály pozitív gondolkodásmódját jelzi. Ezek a vélemények igazolják elképzeléseimet, miszerint „Közelebb kell vinni a tanulást az otthonokhoz” hiszen az emberekben megvan az igény arra, hogy minél előbb, a lehető legkönnyebben hozzájussanak a legújabb ismeretekhez és információkhoz, és ennek legegyszerűbb, és leggyorsabb útja az elektronikus oktatás.

312


.

Kérdés: Téged mi motivál a tanulásra? A kérdés feltevésekor abból a gondolatból indultam ki, hogy nagyon sok fiatalnak, nagyon sok felnőttnek rossz tapasztalatai vannak a tanulással kapcsolatosan 90% 90% 80% 80% 70% 70% 60% 60% 50% 50% 40% 40% 30% 30% 20% 20% 10% 10% 0% 0%

több tudás több tudás anyagi előny anyagi előny karrierépítés karrierépítés társadalmi társadalmi megbecsülés megbecsülés tisztelet tisztelet nem tudom nem tudom

8. ábra: Mi motivál téged a tanulási folyamatban? A kérdés megválaszolásakor több választ is megjelölhettek a hallgatók. Bizakodásra ad okot, az e-learning jövőbeli felértékelődését erősíti meg, hogy a hallgatók 80 %-át a több tudás megszerzése motiválja a tanulási folyamatban. Kérdés: Milyen típusú képzést részesítsz előnyben? Csoportos: gyakorlatorientált nem Csoportos: gyakorlatorientált nem iskolai típusú oktatás, iskolai típusú oktatás, továbbképzés továbbképzés

35% 35% 30% 30%

Személyes: két személy közötti Személyes: két személy közötti kommunikáción alapuló oktatás kommunikáción alapuló oktatás

25% 25% 20% 20%

Önálló: hagyományos taulás Önálló: hagyományos taulás

15% 15% 10% 10%

Önálló: internet felhasználó tanulás Önálló: internet felhasználó tanulás

5% 5% 0% 0%

Csoportos: iskolai oktatás vagy Csoportos: iskolai oktatás vagy távoktatás távoktatás Önálló: informatika eszközökkel Önálló:tanulás informatika eszközökkel történő ( CD/DVD...) történő tanulás ( CD/DVD...)

9. ábra: Milyen típusú képzést részesítsz előnyben? A válaszokból kitűnik, hogy az elektronika és az informatika eszközeit kedvelik a hallgatók, ami alátámasztja azt az álláspontomat, hogy a jövőben az e-learning az oktatás egyik meghatározó színtere lesz. Fontos észrevenni azt is, hogy a válaszadók a több személy közötti tapasztalatcserének tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, a két személy közötti kommunikációval szemben. (E-könyveim egyes fejezeteinek végére beépített projekt-feladatok ezt a hall-

313


.

gatói igényt kívánják szolgálni.) Látnunk kell azt is, hogy a hagyományos tanulás eszközei, a papíralapú, nyomtatott tananyagok változatlanul őrzik népszerűségüket az informatikai eszközök, a CD-k, a DVD-k mellett. Kérdés: Mennyire tartod fontosnak az élethosszig tartó tanulás szempontjából a különböző technikai eszközöket? A kérdés számomra különös jelentősséggel bír, hiszen meggyőződésem, hogy az elearning motiváló ereje a változatos taneszközökben, az élményközpontú tananyagban rejlik, illetve a kommunikációs csatornák sokszínűségében, amelyek segítségével eljuttatjuk mondanivalónkat a hallgatókhoz. Természetesen a technológia önmagában nem a siker kulcsa, csak akkor válik értékes oktatási eszközzé, ha a hallgatók és a tanárok közösen valami hasznosat tudnak a segítségével létre hozni, ha a tanulási folyamatban a korszerű technológiáról, mint alapkövetelményről a tartalomra és a hallgatókra helyeződik át a hangsúly. Komoly kihívást jelent ez a jövő oktatói számára, hiszen az újfajta tanulási folyamatban szerepük felértékelődik, minden eddiginél nagyobb mértékben szükség lesz szakértelmükre, pedagógiai, didaktikai módszereikre, mert szerepük bővül. A jövő pedagógusának a tananyag közvetítésén túl a tanulásmenedzselés lesz a legfontosabb feladata: a hallgatókat meg kell tanítania tanulni. 35% 30%

könyvek, tankönyvek

25%

internet

20%

szakmai folyóiratok

15%

konferenciák

10% audiovizuális eszközök

5% 0%

10. ábra. Mennyire tartod fontosnak az élethosszig tartó tanulás szempontjából az egyes eszközöket? Nem tartottam meglepőnek, hogy a Life Long Learning szempontjából az internet megelőzte a könyvet, érdekes viszont, hogy a szakmai folyóiratokat és konferenciákat kevésbé tartják hasznosnak a hallgatók az e-tanulási folyamatban. Összegezve a kérdésekre adott válaszokat, megerősítem azon álláspontomat, hogy a jövő oktatásának nagy lehetősége az e-learning, de a törekvéseket csak akkor fogja siker koronázni, ha bátran hozzálátunk az innovatív, modern technológiák kifejlesztéséhez és alkalmazásához, amelyek megkönnyítik a hallgatóknak a hozzáférést a komplex tananyagokhoz, segítik számukra az ismeretek megértését és elsajátítását

314


.

Hogyan támogatja a PirosPont Moodle az e-tanulást? Jelenleg hat tantárgyból folyik oktatás a portálon.

11. ábra: Kurzusok (http://www.lengyelpiroska.hu/Oktatas.html) Az egyes kurzusok „Tananyagaiba”, az átfogó, nagyobb fejezetek lezárásaként beépített, az összetartozást, az egymásra figyelést, az önfegyelem és a felelősségtudat fejlesztését szolgáló projekt-feladatok gyakorlati tesztelése megtörtént. A Társasági adózás kurzuson belül megtartott jó hangulatú, magas szakmai színvonalú on-line foglalkozások - 10 tanuló aktív részvételével – igazolták a projekt módszerrel szembeni elvárásaimat. A tanulók a megszerzett ismereteiket képesek voltak alkalmaznia az új, valós helyzetekben, a közös „munkálkodás” során folyamatosan alakult ki bennük az egymás munkájáért érzett felelősség, odafigyeltek egymásra, kérdéseikkel, ötleteikkel egymást segítették, egymástól tanultak. Tanári oldalról azt tartottam legfontosabbnak, hogy lehetőségem nyílt – megfigyelő szerepkörből – az egyéni képességeket „tanulmányozni”. Figyeltem a hallgatók tanulási stratégiáját, követtem a teljes tanulási folyamatot, és csak időnként volt szükség az alacsonyabb státuszú hallgatók „mozgósítására”, mert a tanulásban előrehaladottabb hallgatók levették a vállamról ezt a feladatot, „vitték magukkal” a témában még kevésbé jártas társaikat. Tetszett, ahogy a feladatot megoldották, boldog voltam, hogy láthattam, hogyan alakulnak formálódnak egyetlen „projekt-óra” alatt. A kooperatív munka befejezésekor kértem a hallgatókat, hogy a feladatot módszertani szempontból véleményezzék: a kérdőíven felkínált válaszok közül a három számukra legfontosabbat kellett megjelölniük.

315


.

megtanultam tisztelni megtanultam tisztelni társaimat tudásukért, társaimat tudásukért, segítőkészségükért segítőkészségükért jobban emlékszem a jobban emlékszem a mondanivalóra, ha többen mondanivalóra, ha többen megvitatjuk megvitatjuk nem veszem sértésnek, veszem sértésnek, hanem valaki megmondja, ha valaki megmondja, hogy hibáztam hogy hibáztam jobb másokkal tanulni, jobb másokkal tanulni, mint egyedül mint egyedül

10 10 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0

a siker motivál a siker motivál versenyző típus versenyző típus vagyok,rossz érzés vagyok,rossz érzés veszíteni veszíteni

12. ábra: Mi a véleményed a kooperatív munkáról, a projekt feladatról? A hallgatókban tudatosult, hogy rendelkeznek fontos egyedi intellektuális képességekkel, amellyel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a csoport eredményesen oldja meg a feladatot. Megítélésük szerint fontos, hogy megismerjék és elismerjék egymás értékeit, fontos a siker, a társakhoz való felzárkózás. Véleményük szerint a „rossz érzés utolsónak” lenni, hajtóerő a tanulásban. A szemléltető-magyarázó, az aktív tanulói közreműködésre építő „Előadások” tanulást támogató szerepének értékelésekor a hallgatók azt a feladatot kapták, hogy mondjanak véleményt arról, mennyire veszi figyelembe az előadások tartalmi és logikai felépítése a különböző tanulási stílusokat, hallgatói preferenciákat. A vélemények megerősítették, hogy a hallgatók saját tanulási stílusa és a tanulás hatékonysága (és élvezete) annak függvénye, hogy menynyire sikerül összehangolni a tanítást és a tanulási feltételeket a hallgatók preferenciájával. 100% 100% 90% 90% 80% 80% 70% 70% 60% 60% 50% 50% 40% 40% 30% 30% 20% 20% 10% 10% 0% 0%

amit olvastam amit olvastam amit láttam és hallottam amit láttam és hallottam amit láttam amit láttam amit hallottam amit hallottam amit modtak és eljátszottak amit modtak és eljátszottak amit eljátszottak amit eljátszottak

13. ábra: Mikor hatékony a tanulásom? Mikor vagyok képes leginkább megjegyezni az anyagot? A tanulási folyamat harmadik szintjét jelentő „Példatár” az ismeretek elsajátításának értékmérője. Az egyszerű feleletválasztós-, lyukas szöveg kiegészítése-, igaz-hamis-, keresztrejtvény feladatok kiegészülnek az összetett, összefüggésekre épülő, gondolkodtató feladatokkal. A feladatok gyakorló feladatok, a hallgató döntése, hogy az elért eredményét eljuttatja-e a tanárhoz vagy sem.

316


5

5 4,5 4,5 4 4 3,5 3,5 3 3 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 1 1 0,5 0,5 0 0

Tanulmányi átlag Tanulmányi átlag

Hallgatói létszám Hallgatói létszám

200 200 180 180 160 160 140 140 120 120 100 100 80 80 60 60 40 40 20 20 0 0

.

Szám vitel Szám vitel gyakorlat gyakorlat

Vezetői s zám vitel Társ as ágok Szám viteli alapok Tám ogatás ok Vezetői s zám vitel adózás Társ as ágok Szám viteli alapok sTám a zámogatás vitele ok adózás a s zám vitele

Összes hallgató Összes hallgató

Feladataktív-hallgató Feladataktív-hallgató

Átlag Átlag

Adózás i is mAdózás eretek i is m eretek

Feladataktív-átlag Feladataktív-átlag

14. ábra: A Példatár tapasztalatai A Példatárat aktívan használó hallgatók, (a megoldásokat be is küldő hallgatók!) az átlaghoz képest - minden kurzus tekintetében - jobb eredményt értek el „éles helyzetben”, a vizsgán. A különbség az egyes tantárgyak esetében nem jelentős, de vannak kurzusok, - számvitel gyakorlat, társaságok adózása - ahol tágabbra nyílik az olló, ami további értékelést kíván majd meg.

BEFEJEZÉS A virtuális környezetben megvalósított oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a kognitív stílusokat, az egyének tanulási különbségeit is figyelembe vevő minőségi tananyagokat hozunk létre, olyan tanulási módszertannal, amely felkelti a tanulók érdeklődését, amely tanulásra serkent. Természetesen nagy a felelőssége az oktatóknak, az intézményeknek, amikor bezárják a hagyományos osztályterem ajtaját, és kinyitják az új, de még sok kérdőjelet hordozó virtuális iskola kapuit. De, ha pedagógusként tisztában vagyunk azzal, hogy mi érdekli a tanulókat, hogy hogyan tanulnak, milyen a tanulási stílusuk, hogy miként lehet az érdeklődésüket felkelteni, és ha, mi magunk képesek vagyunk a tudást, az információt átadni, a rendelkezésre álló eszközök segítségével hatékonyan közvetíteni, akkor érdemes kinyitni a virtuális oktatás kapuit. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - ahol évek óta korszerű e-tananyagok segítik a hallgatók tanulmányi munkáját - az elsők között ismerte fel a távoktatásban, az e-learningben rejlő lehetőségeket, az ismeretátadás új színterének szükségességét és jelentőségét: „a Magyar Honvédség részére szükségszerű az új tanítási/tanulási módszerek, eszközök és médiumok bevezetése és elterjesztése. Az egyén versenyképessége közvetlenül kapcsolódik a teljes életpályára kiterjedő tanuláshoz, mely alapvető célja a kreativitás, a rugalmasság, az adaptációs, a problémamegoldó és a tanulási készségek folyamatos fejlesztése. A tanulás és önképzés a pályán maradás és előrejutás feltételévé válik.” [2]

317


.

Kapcsolódva e gondolatokhoz, elektronikus tananyagaim kifejlesztésének alapvető célja, korszerű gazdasági ismeretek átadása a polgári és a katonai képzésben résztvevő, részt vett hallgatóknak pénzügyi, adózási, számviteli szakterületeken, on-line tanfolyami képzési keretek között, illetve on-line tréningek útján, „élménypedagógián” alapuló multimédiás tananyagokkal, taneszközökkel. Az elsajátított gazdasági ismeretek hatékonyan egészítik ki a hallgatók speciális katonaiműszaki ismereteit, aminek gyakorlati haszna/hasznossága hallgatói oldalról (szakmai hozzáértés, felkészültség, előrejutás), illetve társadalmi szempontból is felbecsülhetetlen. Egyrészt, a NATO tagjaként, a katonai szakembereknek több tudományterületet is átfogó, összetett, interdiszciplináris ismeretekre van szükségük, másrészt, hazánk csak színvonalas szakképzéssel, illetve felsőoktatással és magasan képzett értelmiséggel lehet egyenrangú és versenyképes a társországokkal

IRODALOMJEGYZÉK [1] Falus Iván: Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003, p.107-108 [2] Vörös Miklós: eLearning a katonai felsőoktatásban http://www.szamalk.hu/eLearning/Default.htm (letöltés ideje: 2009. augusztus 12.) [3] Noszkay Erzsébet: E-tanár a felsőoktatásban, In eVilág, 2006. 6. sz. p. 27-28. [4] Komenczi Bertalan: On-line - Az információs társadalom és az oktatás, Új pedagógiai szemle, 1997. július-augusztus [5] Carl Rogers (1986): A tanulás szabadsága a 80-s években. JGYTF Pszichológia Tanszék, Szeged. 80-81.o. A mû eredeti címe és kiadója: Freedom To Lean for the 80-s. Charles E. Merril Publishing Company. A Bell-Howell Company Columbus, Ohio 43216, 1983 [6] Nagy Sándor (1976, szerk.): Pedagógiai Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 444. oldal [7] Gabnai Katalin: Drámajátékok - Bevezetés a drámapedagógiába, Helikon kiadó, 2008 [8] Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. [9] Gónczi – Kende – Seres: Let’s learn quickly and easily – lifelong, AARMS, Vol. 5, Issue 1. (2006), p. 97 http://www.zmne.hu/aarms/docs/Volume5/Issue1/pdf/10gonc.pdf (letöltve: 2010. június 28.) [10] W White, R. W. 1963. In Johnson D. W, 1979. Educational Psichology Englewood, Cliffs N.J [11] Montessori M, 1912. The Montessori Method. In The discovery of the child. Oxford UK, 1991. Clio Press Ltd [12] Bruner, J. S.: Új utak az oktatás elméletéhez, Budapest, Gondolat kiadó, 1974 [13] Falus Iván: Didaktika, Tankönyvkiadó 2003, p. 306; 382-385 [14] Johnson D. W. : Educational Psichology Englewood, Cliffs N. J, 1979 [15] Puschert-Weinert: SIMGAME –vom theoretischem zu praktisch anwendbarem betriebswirtschaftlichem Wissen in: Planspiele in derberuflichen Bildung, 2005. [16] Deci, E. L. – Nezlek, J. – Scheinman, L 1981. Characteristics of the rewarder and intrinsic motivation of the rewardee. Journal of Personality and Social psychology, V. 40, 1-10. p. 318


.

[17] Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Budapest, Tankönyvkiadó, 1989. [18] Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Pedagógia Szemle, 1986. 10. 972-978 [19] Harold F. O’Neil-Jr. Michael Drillings: Motiváció elmélet és kutatás Vince Kiadó 1999 [20] Rogers, Carl R.: Lényegi tanulás a terápiában és oktatásban, kiadta a Rogers Személyközpontú Iskola, Budapest, 1998 [21] Dobák Miklós: Vezetés-szervezés II. Aula, 1996 p.24-37 [22] Aebli, H. Lélektani didaktika, Budapest, Országos Pedagógiai Intézet, 1984

Lektor: Dr. Seres György

319

ÉLMÉNYPEDAGÓGIA A VIRTUÁLIS TÉRBEN

Recommend Documents