B é t s.
Ő Ts. R. Felsége méltóztatottMgs B u s á n Aloiz Királyi Tanátsos Ur at , a’ Morvát Országi Banális Táblának Bíráját a’ Horvát Országi Kir. Törvénytáblának Elölülőjévé kegyelmesen ki nevezni. Ö Ts. K. Felsége méltóztatott Mgs. O s e g o v i c h István Urat a’ H orvát Országi Kir. Törvénytábla Bíráját Ma gyar Királyi Tanátsossá kegyelmesen kinevezni. P o r t n g á 1 1 i a.
'
A’ Liszbonai Újság jelenti : A?miílt hónap 12-kére virradóra Figueira vára felé egy Kereskedő hajó Közíelgctetti. A’ várhoz rendelt katonaság azt gondol ván , hogy az a’ D ó m P e d r ó Expeditiojából való hajó lárm át ü t, és h ir telen fegyverre kél. De a’ nap feljötte világosságra hózta, hogy a’ hajó a’ Por tugalliai Királynak nem elletisége. Ezen tzikkely m utatja, ’ hogy Portugalliában a’ Dóm Pedró Expeditióját nem veszik tréfának, és félnek tőle. • Liszbonában mind a’ rendes y mind a’ polgári polí-' tzia -.katonaság >kettőztétett szorgalom mal vfgyási, 'hogy minden* magát elő adó mozgást -még tsirájáb&n elnyomhas son. A’ napokbánV Dóm Pedró és DonMária követői között wredés tör
tént, melly alkalmatossággal a’ Politzia szolgák közzül botokkal és kövekkel sokan megsebesíttettek. Ugyan az a’ ve rekedés azután több ízben megújíttatolt, m íg4utoljára azt, a’ rendes katonaság nak maga közbenvetése félbeszakasztotta. Az ólta a’ Politzia katonák minden kor tsak tsapatonként járnak a’ város útszáin fel ’s alá. — A’ Dóm Pedró Prociamatiója sok közönséges helyekre sőt a’ politziai biztosság háza ajtajáraiskifiiggesztetett. A’ Dóm Miguel részétöl való elállásra, különös levél által sok tisztviselők feíszóUitlottak. Dóm Miguel mindennap I
kívánnak, és azután ereszkedhetnek be l e , a’ két hadakozó felek dolgait ille tő további rendszabásökha.íc Ugyan azon K ú rír által bízá meg az Anglus Kor mányszék a’ maga, Hágában lévő Követjét, a’ hollandiai Igazgátószék előtt tejendö ezen riyilatkoztatásra : „hogy a’. W ilhelm Király keresetei a’ drága időt haszontalanul vesztegettetik, és hogy a’ sokáig való késés F rantzia Országnak ’s Angliának betsületét kotzkáztatja.
m ár régen nagy aggódások között vagy. n a k , különösen pedig, mi ólta meghallo ttá k , hogy az O r 1o f f követségének v árt következése nem leve. Az elébbe ni irtóztató scenára való viszsza emlé kezés, sok polgárokkal készületeket tétet a’ város elhagyására. A’ m it, mi dőn a’ G ubernátor észre v ett, .ki hirdettette, hogy az ellenségeskedések elkezdödését az egyezés tartalma sze rá n t három nappal elébb, ki kell jelen teni^ és hogy mihelyt ez meg esik — a’ nép arró l azonnal tudósittatni fog. Ezen hirdetés a’ m egrém ült lakosokat neki bátorította és ismét megnyugtatta. Brüsseli levelek April. 2-káról írják:, A’ második Vadászregementnek ötödik tsapatja Apr. 1-sö napj. érkezett Brüsselbe, a’ honnan más nap reggel Lőw en felé indúlt. Minekelötte e’ lett vol n a, a’ Király a’ seregeket megvizsgálta, és azokat a’ Város kapujáig kísérte. April. 5 kán délben , az őrizeten lévő minden seregek hadi gyakorlást fognak tenni. A’ Közönséges vélekedés szerént, a1 Király,maga személyesen fog commandírozni. Givétbe és környékeire sok hadi eszközök vitettek. — ‘A’ frantzia éjszaki seregek úgyx. állanak , hogy ha a’ szükség kívánja, rövid időn e g y pontra lehessen őket öszve húzni. - L e n g y e 1 O r s z á g. Ő Felsége a’ Lengyel O rszá g i tiszt viselők fizetése kiadásáról a’ következő rendelést tétette közönségessé: 1-ör A^ lengyel udvar azon tisztjeinek, kik a Revolulióban, ’s az a z alatt ren d elt hi vatalokban részt nem v e tte k , hívataljokkal járó fizetések, az Orosz s e r e g e k nek Varsóba lett bemenetelétől az Or szág új elintézése - kihirdetéséig, meg ad atik. 2. Az eloszlott igazgatószék n ek ; mindazon tisztjei, kik a’ lengyel Ország
ideigvaló kormányszéke rendeléséből ép mélyt is veszedelmen kivűl találta. Ezt pen most foglalatosságban vagynak, szol 0 Felsége a’ föhadi, vezértől meg tud gálatban lett beállásoktól fogva, fogla ván C h o n d s i n s k i nek Collegiumlatosságoknak megszűnéséig, hivatalo registratori rangot , és Szent Wladimip kat illető egész fizetéseket húzzák. 3. re n d jé t; Feleségének pedig cazdac Azok a’ tisztviselők, kik a’ Revolutió- ajándékot adott.. ban legkissebb részt sem vettek ’s an nak kiütése előtt külömböző törvény F r a n t z i a Ország. székeknél ollyan hivatalokat viseltek, mellyek ezentúl nem lesznek, fi^seté^ A* kereskedés- Minislerc az alsó sejtnek felét veszik, mind addig, míg. Rajnái Praefectushoz April. 7-kén ta’ ismét vagy valami hivatalt nem kapnak,, következő* hivatalos jelentést küldé: A’ ragy reájok nézve új rendelés nem té Ministeri Tanáts Elölülője P e r ierC hotetik. 4. A’ Lengyel Ország hajdani lerába- esett. A’ beteg körül hamarjában, kormányszéke tisztviselői , kik a’ R e tett segedelemnek, jó. következése lelt. volutió a la tt,a ’ revolutionalis kormány A’ Minister minden veszedelmen kivül széknek szolgáltak, de az Amnesliához van. Ezen betegségről bizonyosan, sok jussokat tartják, két rendre osztatnak: liamis hírek fognak szárnyalni. M in a) Azoknak, kik nagy hivatalokat vi d e n t, a’ mi az én jelentésemmel ellen seltek, ’s van miből élniek, fizetések kezik, bátran hazugságnak nyilatkoz addig ki nem adódik, m íg a’ főbb íté tathat az Úr.K A’ Moniteur April. 5-kén így ír : lő Székek rendelései szerént ismét szol gálatba nem lépnek. b) Azon alsóbb M íg az Igazgatószék azon lázzadások rendű tisztviselők, kiknek élelemre va- zábolázásában és elnyomásában, fogla lójok nintsen, míg felölök valmi hatá latoskodik, mellyeket a’ Choleráról a’ rozás tétetnék, rangjohhQZ képpest na nép közt elterjedt hamis hírek okoz t a k — m íg ugyan a z , ezen lázzadásoU ponként tápláltatnak. . * s z e r z ő i t nyomozgatja : az alatt ismét új, a’ pallérozott frantzia nemzetről tsak O r o s z O r s z ág. '■ *• .X nem hihetetlen dolgok történnek. M ert M ikor a’ m últ esztendő Máj. 19-én a’ tsendességben lévő' személyeken erő az Orosz és Lengyel seregek , Obodnó- szak tétetik , sőt a’kétségben esettnép* nál, Podóliában öszvetsaptak , Kapitány tso p o rt, még arra is reá merte fejét W i s c h n i e w s k i 51 köz em b erré meg- vetni, hogy némelly ártatlan polgáro sebesilve a’ tsata píatzon maradt. Az kat, kiket a’ diihösségben jött nép odavaló Földes U r C h o n d s i n s k i „m é r eg g e l m e g e t e t ő k n e ka ne A n t a l , ki az Orosz Udvarhoz, a’Re vezett, kegyetlen halállal végezze ki. volutió egész ideje alatt hűséges vólt, Ezen gyalázatos tselekedetek’ nyaka szeaz említett megsebesítetteket m -ad ma gése végett először is fegyverhez kel gához v e tte , azokat ápolgatta, és szük lett nyúlni a’ Kormányszéknek , azután ségeikről a’ bőségig gondoskodott. A’ pedig meg mulatni azt, hogyfundamenFöldes Aszszony maga kötözgeté be azok tóm nélkül való beszédek azok, mclnak sebeit, és maga tette azokat ollyan lyekkel a’ nép magát elhagyta tsábíttatk a r b a h o g y az Orvos, elérkezéselor, ni. Ezen ulolsó tzél elérésére, a’ leg ^ ég a’ legnagyobb sebet kapott sze jobb Cliémicusok előszólliüatlak, hogy
244
a’ bo ro k at, k e n y e re k e tb ű s o k a t, tzük- z o tt, és azt , mint vélekedése szerint ros süteményeket , mellyekről az mbn- a’ Cholera ellen óvó eszközt, ollykor d ó d o tt, hogy meg vagynak mérgesít ollykor az orrához tartotta, a’ néptől ve , véssék a’ chémiai törvények szerént mint méreg etető kegyetlenül gyilkolVizsgálás alá. Ez meg van. — Méreggel tatott meg. Ezeken kivül diihösségének megvesz leget te teltnek semmi sem talál- még több példájit is adta, a’ hamis hí tatik. Az ollyan személyek , kiket a’ rek miatt félre vezetett Párisi nép. •-r n é p , mint gyanúsokat betzibált, kihall A’ ki a’ nép aljának, (melly a’ pallé gattattak és m egkutatódtak, —_’s min rozott Angliában is ollyan mint Orosa den ártatlannak találtatott. — M ind ezek Országban) elszámlált lítálatos tselekearra valók voltak, hogy az el terjedt detéiből akarná amaz néhány tsekély h írek hamisságát és képtelenségét nap fogyatkozások m ellett, a’ legnagyobb fényre hozzák. E’ mindazáltal ellent és jelesebb tulajdonságokkal ékeskedő nem állván sok polgárok kitsűfoltattak, nemes frantzia Nemzetet megítélni, az mások m egverettettek, sokan meg meg annak adná nyilvánságos jelét, hogy ö is ölettettek. Tegnapelőtt egy Tisztvi igasságtalan, a’ dolognak tsak egy olda selő, kit minden esmerősi a’ legna lát néző és nagyon részre hajló bíró. gyobb tiszteletben tartottak, ki rabolA’ nép boldogságát és javát szívén ta to tt, és életétől megfosztatott. — Az hordozván a’ fran tzia Igazgatószék a a’ve eszeveszett- nép tegnap dél előtt egy szedelem idején tett rendszabásaiban, Orvost vett illyen tz é lb ő í-k ö rű i, a’ ki a’ katonaságról sem felejtkezett el,mellygonosz kezek kö fezül-'ih agát kiszaba nek Párisi őrizeten lévő részére nézve dítván , hogy minden láthassa és szava , a’ következő rendeléseket tette. 1-ör , annyival jobban halljon egy feleméit Minden katona egy gyapjúból szőtt testhelyre állott ’s midőn bátor beszédé pólát és harizsnyát kap, — mellyért a’ ben a’ többek között ezt mondaná: Katonai tisztség minden emberre öt „T i a’ pallérozott és ditső frantzianem 'F rankot számlálhat. 2 or A’ magazinuzet fijai ! oszoljatok el,, és ne szégyenít- mokban naponként minden e m b e r sz á sétek 'meg a’ Frantzia nevet, to!lvan m ára egy portzió riskása és bor osztagyalázatos tselekedetekkel,' m ellyeket, tik ki. 5-or A’ seregek katonai gyakora’ durva O roszokról hallottatok, hogy Jásra.lsak . azután vitetnek ki, mikor az " éppen illyen alkalommal tselekedi ek;££ éjtszalmi hideg* és köd eloszlott. IIüvös a’ n é p ’dühe m egtörik, elszégyenli má- és nedves ádöben semmi k a t o n a i gyakor . g á t, és; minden hántás nélkül ereszti lásnál! i hellyé hints. 4 er A’ gyakorlas el a z t, kit olly tzélbol támadott m eg, elő tt minden katona levest kap. 5-örA hogy azt kivégezze. - Egy valaki ke hevítő i t a l o k n a k , : a’ k a s z á r n y á k b a n va zében palatákot vitt etzeltel tele ; — ló árulása megtiltatik, 6 or A’ takaro a’ nép meg látja a’ vivőt, megfogja és dó mindjárt nap lem ent ulán fog veretazt talán meg is ölte vólna, de a’ Poli- tetiiii 7-eí* Az ágyak egész nap a sza ■tzia Biztosok közzül egy hirtelen óda bad levegőn vagynak és tsak a’ takaro szalad ,* veszi az etzetet, annak egy ré dó után vettetnek meg; 8-or A’ Kaszár szét, a’ nép í’szeme láttára* hogy azt nyák kettőztetett szorgalommal tisztitfnegnyugtatná, kiiszsza, .—- és így sza tatnak. 9-er A’ katonáknak a’ s z o b á k badult meg az etzet vivő. — E g y ’Sidó f a l a i t , és a’ grádiísokat m e s z e s vízzel ki magánál píkszisben kámfort, hordo gyakran kell öntözgelni. 1 0 - e r A’ ka-
V —
«=»
2 1 5
toriaknak közönséges h'cllyekre menni szedelmes dolog vólt, a’hoz fegyveres nem szabad, ’s a’ t. Egy szóval az igaz erő t venni elő. 3-or Mártz. 12-kén a’ gatás semmit el nem m ulaszt, a’ mivel polgárok ellen állíttatott ki a’ katona a’ pusztító dög erejét és hatalmát meg ság, vér onlás történt, a’ nélkül', hog y törhetné, annak terjedését akadályoz a’ nép a1 szélyel oszlásra előre fclszóltathatná, sőt azt egészen kiirthatná. liltatoit volna, ez hasonlóképpen min Patikárius L a b a r r a q e ajánlotta, denektől egy értelemmel megesmert igaz hogy ő fizetés nélkül ád annyi Chlort, ság, ’s fájdalmas erzéstrgerjeszt bennünk. a’ mennyi az útszákon a’ levegő tisztí Az ezekhez hasonló több tzikkelyek kö tására meglu'vántaíik. Ez mintegy 15,000 zött megeinlíttetnek azon köcnyülállások is , mcllyekből kijön, hogy a’Nem frankba kerülő ajándék.. Belle Isiéből Mártz. 5-kán: Doh. zeti-gárda a’ maga kötelességeit ponto J u a n F r e y r e d’ A n d r a d e hajdani san telycsílette. Egyébérán t az egész vég O berster, tegnap előtt érkezett hozzánk, zést ezen szavak rekeszük b e : Most és jelenti, hogy a’ Commandója, azon láthatják már Minister Uraimék, a’ dol portugalliai líj Expeditiónak, melly rö-' gok igaz állapotját. Óhajtanánk, h o g y vid időn olt fog öszvegyülni, néki van a’ Kormányszék , rninél elébb vonná által adva. 0 most Nantesbe megy, és viszsza azon rendszabásait, mellyekkel a’ népet nagyon igazságtalanúl megter onnan 650 em berrel fog ismét viszszahelte , különösen pedig a z t, melly azon _ jönni. Parisból három tisztek vezérlé Nemzeti gárdát illeti, mellynek az or se alatt 80 ember érkezett városunkba. szág java előmozdításában olly nagy Oberster Co m b es h ely ett,k i An- érdemei vagynak; — óhajtanánk egy canából, Instructiójavai (a’ mint mond szersmind azt is, hogy az Igazgatószék jak, -— de nem hihető) ellenkező tse- ollyan szempontból nézné a’ történt dol Iekedetei miatt viszszahívattatott, egy g okat, a’ mint azokat Grenoblében Ge parantsólat, melly A>pril. 2 kán költ, neral I l u l o t mindjárt eleinte tekíntetr ugyan oda Oberstlieut. R e y n a u 11ot te , mind azért, h og y a’ Tisztiszékek rendelte. . tekintete ne szenvedjen , mind különö G r e n ö b l e bői Mártz. 29 dikén : sen azért, mivel egyedül azok a’ rend-' Városunkban a’ lsendesség folyvástural szabások lehettek a’ mi állapotunkkal kodik. A’ Nemzeti őrök nem fegyver- leginkább megegyezők, mellyeket Ge keztetlek le. A’ Grenoblei tanáts a’ láz neral I l u l ó t tett, d e d ’ U z e r hajtott zadás napjai történeteit kinyomtatlatta. véghez. Nekünk nem dolgunk, hogy A’ történetet a’ következő jegyzések fe D u v a l Praefeclus U rról ítéletet hoz jezik be. 1-ör A’ Grenoblei történetek zunk. A’ történt dolgok csmeretesek, kel seními politikai öszyeesküvés egy- az Igazgalószék kötelessége m egítélni, beköttetésben nem vólt. Közönségesen ha valyon telyesílelle e’ az a’ tisztvise mindenek ebben a’ vélekedésben lévén lő, azon alkalommal, azt, a’ mivel tar azt maga D- uval PraefectusUr|ismeg- tozott. Ugyan ezt a’ m egjegyzést alkal esmerhetí. 2 o r A! Mártz.’ 11-ki álor- maztatjuk azokra is, kik a’ D u v a l tzás mulatság, oílyan törvénytelén ki Praefectus parantsolatit végre hajtották. csapongás vólt, mellyet a’ törvény út Akármi legyen a’ dologból) a’ városi ján kellett megzabolázni. A’ honnan, Iniíáts, lelkiesmcrelében ’s polgártár a’ miilyen haszontalan é p p e n ollyan ve sainak segedelmében bízván; minden-*
ltor be fogja tudni bizonyítani , bogy ő , a’ legszorosabb környülállások kö^ z ö t t , a’ közönséges rend és tsendesség fentartására, mind azt telyesítette , — a’ mi az em bereknek nem lehetetlen, — és hogy ö , a’ maga hatalmának körei között a’ törvények tekintetét széntűi megőrizte. . Marschall G róf B o u r m á n t , levél formában a’ következő nyilatkoztatást iktatá a’ Q u o t i d i e n n e nevű újságba: „Jelentem ,, hogy én ar Juliusi revolutió ólta fenn álló Igazgatószék hűségére soha meg nem esküdtem , és hogy én Sept. 2-kán 1850-ban á’ hadi M inisternek tsak ennyit írta m , hogy én az Afrikái sereg fövezérségét letet t e m, és ha szinte nints is szándékom Frantzia Országba viszsza m enni, Frantzia akarok maradni. G róf B o u r m o n t . — — 1 P a r i s . Apr.. 10 kén. P e r i e r első Frantzia M inisternek b e t e g s é g e me l l y a’ m int nyilván kiírták az Újságok, C h ol e r a , nagy aggódást okozott a’ jelen Kormányszék minden pártfogóiban, a’ honnan naponként tudósíttatik a’ publikum a’ Minister betegségének miben léte felöl, sőt telegráfok által a’ nagy városokkal is közöltéinek a’ naponként való orvosi jelentések. Az.u to lsó ', Apr. 10-kén kiadatott jelentés szerént mjxr veszedelmen kivűl vólt a’ Minister élete , ’s jobbúlás utján egéssége. A’ Gholera napról n a p ra kegyetlenebb pusztítást tesz Párisban ’s a’ főváros lakosai között nevekedik a’ rémülés , a’ kik pedig arra eleinte keveset ügyeltek,’ ’s úgy. szólván a’ nyavályát fel se v e tté k ’s belőle tréfát űztek, A’ nyavalya átlapolja három nap alatt hivatalos jelentés szerén t a’ M oniteurnek igy adatik e lő : April. 6-tól 7-kéig, 24 óra alatt megbetegedtek cholerában ,
717-ten, meghaltak 287-ten; — April; 7 -kétöl 8-káig megbetegedték 826 tan, meghaltak 295-ten; Apr. 8 kától 9-kén délig szaporodott a’ betegek száma 1020szál ; ezen, 24 órai idő alatt meghaltak 585-ten. — E ’ szerént a’ nyavalya kir ütésétől fogva 14 nap alatt a’ megbetegültek száma 4923-ra megy, a’ megholtaké pedig 1879-re. AT Frantzia K irály a’ mostani ltőrnyűlállások tekintetéből az Itélöszéki M iniszternek ajánlására két fogházból, 175 raboknak megkegyelmezett ’s azo*' kát szabadon botsáttatta. N a g y
B r i t a n n i a *
Gróf B a t h u r s t a’ Felső ház Apr. 5-ki ülésében terjeszlé elő az Oxfordi Universitásnak, a’ Reformbill elfogadását ellenző kérő levelét. A’ Kérők vélekedése szerén t, úgymond a’ G róf/a1 biliben foglaltató változtatásoknak nagyón veszedelmes következései lehetnek. — M ellyre nézve minekelőtte a Reform bill m ellett voksolnának, gyozödjenek meg a’ nemes L o r d o k a’ felö l, hogy azzal többet tsinálnak, wiint a’ mennyit az újítás felöl való kérdés kívánná. Egyéberánt a? beszedjei azon nyilatkoztatással rekeszté be, hogy ö néki éppen nem tzélja az Igazgatoszék reiídszabásai ellen valami zenebo_ nás Oppositiót formálni. — E rre Gróf G r e y így felelt: Minthogy a’ Bili a H áznak kevés; idő múlva elébe terjesztelik arról talán semmit kellene most szóllanom,. — de nem állhatom m eg , hogy a’ K érésnek azon részén való örvendezésemet ki. n e jelentsem} a’ mellyben az Újítás szükséges volta megesmertetik. Azt is jelentem , hogy én régi Institutióink m e g m a r a d á sá n es a’ Kormányszék állandóságán éppen otlyan szívesen igyekszem mint a’,nemes G
,,
r ó
f
s e m
247
Gróf és a’ Kérő U r a k ; — ’s remény iem , hogy a’ vitatások elkezdödése al kalmával megmutatom, hogy nékem leg forróbb kívánságom , a’ Constitutiónah megőrzése. — A’ T i m e s nagyon ki kél a’ nevezett Papok kérése ellen , ’s az illendőséggel —- (nagyon helyesen) — nem tudja megegyeztetni, hogy mi nek avatják magokat a’ Papok ollyan dologba, a’ mi ő reájok éppen nem tartozik. Newcdstlenéi a’ kőszénbányákban dolgozó személyek lázzadást indítottak. Azzal a’ kívánsággal, hogy nékik na gyobb f iz e t é s adódjék a’ bányák birto kosaira rátörtek. A’ Dürhami Grófság Tisztjei katonai segítségért Newcast'Iébe küldöttek. H ihető, hogy a’ dolog vér ontás nélkül eligazodhatik. A’ G 1ó b e midőn erősen hiszi, hogy Ausztria és Burkus Ország részéről a’ belga Tractatus helybehagyásának kitserélése nem sok idő múlva meg fog történni, — ugyan ezen tekintetben Orosz Országról halgat. — Talán a’ fran tzia M e s s a g e r d e s C h a m b r é v a l , neki sints reménysége, hogy az (Orosz Ország) a’ Hollandus Királlyal együtt azokban (a’ 24 tzikkelyekben) valaha megegyezne. —- "Gróf O r l o f f, az Anglus Király és Királyné udvarlásokra Aprií. 2-kán ment Windsorba. Helvétziai Szövetkezet. April. 2-kán: A’ Közönséges gyű lés Martz. 30-kán ismét eloszlott, még pedig a’ n é lk ü l, hogy bárom hetekig tartó ülései után valami elhatározó vég-, zést hozott volna a’ Basileai dolgok fe löl. A’ voksolás közben tsak egy pont felett ment többre, — de az is igen kevés sel,— a’voksok száma. Tizenhárom ren deli nevezetesen a’ Canton elválasztá sának egyenesen ellene mondtak , és
mivel annak nyilvánságosan tsak öten akarják egy kis ideig való elválását, lát ni való, hogy annak együtt hagyása tsak nem közönséges kívánság. — Míg 9 Rendek a’ fen álló polgári alkotmány általános kiszolgáltatása mellett vagy na k, ugyan azt nyóJtzan tsak feltéte lek alatt kívánták; — 7-en azt sürget ték, hogy az újonnan leendő elfogadás ismét voksra menjen. Nagy munkávaf lehetett megállapítani, hogy a’ Kanton nak katonákkal való megraliása (a’ mi kevés szolgálatja m ellett, már eddig 500,000 F^ankbínn van) még a’ f. hónap 15-kéig tartson. Az őrizet száma tsakugyan kevesebbre tételeit. — A’ közelébb nevezett Képviselők Oberster L a li a r p e és Dr M e r í t még egy kevés ideig megmaradnak. Ezen férjfiak, az új Caníonban, melly magát B a s i l e a i t a r t o m á n y n a k nevezi, nagy öröm mel fogadódtak, midőn legalább az utol sónak az eránt való indulatja bizonyo san nem kedvező és Instructiójok tsak a’ költsönös ellenségeskedés meggátolá sáról szóll. -;M a g y a r O r ^ z á g . B a z i n g Sz. K. városát Április 0dikén nagy szerentsétlenség érte. Ezen város lakosai egynehány esztendő ólta több ízBen szenvedtek kárt tűzi vesze delmek által, mellyeket többnyire elve temedett gonoszlelltü gyújtogatok tá^ masztottak. A’ mostani tűz a’ szomszéd Czájla faluban Apr. 9 kén délelőtti 10 óra tájon vigyázatlanságból a’ kenyér sütésnél ütött ki. Az erőszakos szélvész villám sebességgel hordta az égő ház fedeleket Bazing közel lévő külső váro sába, úgy hogy ott a’ tűz egy pillantat alatt ellerjedett, és a’ belső városba is belekapott, ’s olly irtóztató pusztí tást telt, hogy a’ varosnak és külső vá-
— ® 248 s o rosoknak fele részét-, mintegy 160—170 házat, hamuvá tett. A’ tűznek hirtelen terjedése miatt o lta n i, vagy a’ házakból valamit a’ t ű z tő l meg menteni lehetetlen volt. — A’ Rom. Catholicusoktemplorna, és P. Kaputzinusok Klastroma ’ nem égtek e l ; de az Evangélikusok templom a ’s oskolájok, a’ város h á z a ’sa’t. mind hamuvá lettek, ’s azoknak tsak kőfalai állanak fenn. — A’ lakosok közűl 9 en életeket is elvesztették, kik közzűl 6-tan betegen az ispotályban feküdvén a’ füstben fúladtalt meg. N y i l a t k o z t a t á s . A’ K ö z h a s z n ú e s m é r e t e k tár á n a k 5-dik kötete m egjelentével liirű l adom, hogy folytatása k örül én ezután rendes együtt dolgozó nem leszek, m ert hívatalbeli sű rű dolgaim -'miatt, tzikkjeimmel idejükre el nem készülhetnék. Ezért nem is igen tudtam , mi vala eddig is belémenö , m i, elmaradó, Lemondhatnék ugyan nyilatkozás nélk ü l is, de mivel szerkeztetöjének sokan engem állítán ak , mondanom kell m egint, hogy azon érdem neiji enyím és így ingóság vagy gyáva elijedés nélk ü l, egyedül az em lített ok kényszerít el közelebbről mellőle. E’ tár dolgozóji betses nevei mellé , az én nevem , nyilvános akaratom n é lk ü l, ’s tsak inkább a’ Kiadónak bennem bízásából té te te tt, én az első mustra ívet, nem is láttam , kézíratjában ; de melléje azután azért
allék, mivel e’ múnl
-
/
A’ mai postával küldjük L i p tó V á r m e g y e M a p p á j á t , a’ Komar o m i , K ö r m ö n d i , K ő s z e g i , N. K a n i z s a i - , M i s k ó l t z i , S i i me g k * és V e s z p r é m i Tsomókban a’ szokott mód szerént. S z e r k e s z t e t t ) és K i a d ó M á r t o n J ó ’s e f , P ro fesso r. (L andstrasse N ro 315.) N y o m t a t ó : Nemes H a y .lc u l A a t a l .
(O b e re B á c l i e r - S t r a s s é N ro 755.)
