ELIDEGENEDÉS ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

ELIDEGENEDÉS É S EM A NCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

ELIDEGENEDÉS É S EM A NCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

Szerkesztették: Fülöp Nóra, Csurgó Dénes, Nemes Domonkos, Lafferton Sára, Marosán Bence Péter, Nagy Kristóf, Jemeljanov Kathrin Sharon, Domschitz Mátyás

A kötet megjelenését a TEK baráti Kör Egyesület és magánszemélyek támogatták. Főszerkesztő: Marosán Bence Péter © Szerkesztők, szerzők, 2016 © L’Harmattan Kiadó, 2016 ISBN 978-963-414-121-1

L’Harmattan France 5-7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20 Email: [email protected] L’Harmattan Italia SRL Via Degli Artisti 15 10124 TORINO Tél: (39) 011 817 13 88 / (39) 348 39 89 198 Email: [email protected]

Tartalom

Köszönetnyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

I. Elidegenedés és eldologiasodás Heller Ágnes: Elidegenedés, fetisizmus, eldologiasodás fogalmai Marx filozófiájában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miklós Tamás: Idegenben. Megjegyzések a Gazdasági-filozófiai kéziratok elidegenedéselméletéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Balázs Gábor – Losoncz Márk: Az érték, az áru, a munka – és ellenségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Böcskei Balázs: Elismerés és eldologiasodás . . . . . . . . . . . . . . . .

. 15 . 24 . 38 . 47

II. Kommunizmus Tamás Gáspár Miklós: A kommunizmus az állítás mint a tagadás tagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Marosán György: Van-e jövője a kommunizmusnak? . . . . . Nagy Dániel Gergely: Karl Marx kommunizmusképe a Gazdasági-filozófiai kéziratok tükrében . . . . . . . . . . . Czétány György: A „közös” kategóriája A német ideológiában .

. . . . . . . 59 . . . . . . . 74 . . . . . . . 85 . . . . . . . 94

III. Kritika Kis János: Marx és a liberalizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Székely László: Marx és tanítása Palágyi Menyhért szemüvegén keresztül és a Gazdasági-filozófiai kéziratok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szitás Pál: Arendt Marx-kritikájáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amelie Lanier: A történelmi materializmus mint elméleti tévút, mint gyakorlati zsákutca és a szocialista államok legitimációs módszertana . .

103 132 141 148

IV. Marx aktualitása Weiss János: Marx aktualitásának konstrukciói . . . . . . . . . Szigeti Péter: Karl Marx aktualitása a globális kapitalizmusban Antal Attila: Marx, marxizmus, ökopolitika . . . . . . . . . Ropolyi László: Marx és az internet . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

157 171 180 189

Ágh Attila: Marx rendszere és a modern politológia születése . . . . . Karikó Sándor: Marx az erőszakról és a háborúról . . . . . . . . . . Kalous Antal: Az elnyomástól a kizsákmányolásig . . . . . . . . . . Farkas Henrik: Forradalom, kizsákmányolás és elidegenedés Marxnál .

. . . .

. . . .

203 209 219 227

V. A politikus Marx

VI. Párhuzamok Kiss Endre: A fiatal Marx és a korai társadalomtudomány(ok). A Gesellschaftsspiegel Marx, Hess és Engels pályáján . . . . . . . . . . Szalai Miklós: James Joyce Ulyssesének marxista olvasatai. . . . . . Kiss Csaba: Marx és Tocqueville a történelemről. A történelmi haladás szociológiai elemzése Jon Elster Marx- és Tocqueville-értelmezésében. Sebők Miklós: A stagnálás és fejlődés joga – Nozick és Marx szabadságutópiája . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . 239 . . . 256 . . . 267 . . . 275

VII. A francia recepció Bene Adrián: Jean-Paul Sartre marxista társadalomelmélete. . . Horváth Péter: Jacques Rancière: Metapolitika . . . . . . . . . Berkovits Balázs: Foucault és Marx – büntető rend és hatalom . Marosán Bence Péter: Marx filozófiája mint az immanens élet fenomenológiája. Michel Henry Marx-olvasata . . . . . . . . .

. . . . . 291 . . . . . 300 . . . . . 308 . . . . . 316

Köszönetnyilvánítás

A jelen kötet nem jelenhetett volna meg a Társadalomelméleti Kollégium Öregdiákjai, Győri Sándor és Győri Mária, valamint Hámor Péterné Friedmann Ibolya nagyvonalú támogatása nélkül. A szerkesztők ezúton is szeretnének köszönetet mondani felajánlásaikért. A konferencia megszervezéséért kiemelt köszönet illeti Szarka Alexandrát.

Elõszó

Tavaly, 2014-ben volt 170 éve, hogy Karl Marx megírta a Gazdasági-filozófiai kéziratok (avagy Párizsi kéziratok) címen ránk maradt művét. Ez a mű elkészülte után majdnem száz évig még rejtve volt a nagyközönség számára; mára a marxi filozófia és a kritikai társadalomtudomány egyik alapművévé vált, egy olyan könyvvé, amelynek ilyen kerek évfordulója mellett a Marx gondolatait ismerők nem mehetnek el szó nélkül. Éppen ezért a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Kollégiuma Marosán Bence segítségével 2014. november 13–14-ére tudományos konferenciát szervezett „Elidegenedés és emancipáció – Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok” címmel. Ez a kötet a konferencia előadásainak szerkesztett és helyenként módosított változatát gyűjti össze. A konferencia részben annak demonstrálását szolgálta volna, hogy Marx megkerülhetetlen, alapvető szereplője az egyetemes kultúrtörténetnek. Gondolatai meghatározóak voltak nemcsak a filozófia, de a közgazdaságtan, a politikatudomány és a szociológia számára is. Függetlenül attól, hogyan vélekedünk személyéről, az általa elindított szellemi, politikai és történelmi tendenciákról, hatásokról, el kell ismerni azt, hogy a gondolkodás, a tudomány története alapvető motívumokkal, szempontokkal gazdagodott Marxnak köszönhetően; ezek közül pedig sok megérdemli, hogy komolyan fontolóra vegyük. Igaznak vagy legalábbis plauzibilisnek mondható felismeréseiből ugyanúgy tanulhatunk, mint esetleges tévedéseiből, hibáiból. Marx törekvéseinek a középpontjában annak a világnak az elutasítása és kritikája állt, amelyben az ember nemhogy nem érezheti magát szabadon tevékeny, az alkotásban örömét lelő, kreatív lénynek, de még legalapvetőbb szükségleteinek a kielégítése sincsen biztosítva. Elutasította azokat a viszonyokat, „amelyeket legjobban annak a franciának a felkiáltásával jellemezhetünk, aki egy kutyaadó tervbevételekor így szólt: »Szegény kutyák! Úgy akarnak veletek bánni, mint az emberekkel!«”.1 Attól függetlenül, hogy mennyire tekintjük a Marx által javasolt utakat és módszereket célravezetőnek ahhoz, hogy felszámoljuk azokat a társadalmi viszonyokat, melyek között a nyomor, a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenség újratermelődik, legalábbis megfontolásra érdemesnek kell tartanunk azt az igényt, hogy a nyomornak ettől a világától egy igazságosabb társadalomhoz közelítsünk. 1

MEM 1:385

10 / Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

A konferencia irányadó témájaként szolgáló Gazdasági-filozófiai kéziratok című anyag kiemelt helyet foglal el szerzője életművében: számos Marx számára végig centrális jelentőségű probléma itt nyer először világos megfogalmazást és letisztult értelmezést. Így az elidegenedés jelenségét itt tárgyalja Marx első ízben szerteágazó és elmélyült módon; továbbá ez a fogalom jelenik meg kiindulópontként egy sor további alapfogalomhoz és alapkérdéshez: mi az emberi lényeg, mi a munka, és mit jelent szerinte a kommunizmus. Ez a mű számít Marx antropológiai alapvetésének is. Az ember, szerinte, mindenekelőtt spontán, kreatív, alkotó lény; az alkotás képességében áll az ő sajátos lényege. A kapitalizmus viszonyai között ettől a lényegi képességétől idegenedik el. A munka ebben a társadalomban az ember számára kényszermunkaként, rabszolgamunkaként jelenik meg. Az emancipációnak, az emberi lényeg felszabadításának mindenekelőtt ezen viszonyok meghaladását kell célul kitűznie, hogy az ember mint alkotó lény önmagára találhasson. A Gazdasági-filozófiai kéziratok a Társadalomelméleti Kollégium életében is kiemelt szerepet kap. Az „alapozó körön”, a TEK bevezető kurzusán, amelyet minden újonnan felvett szakkollégista elvégez, ez a mű, egész pontosan az elidegenült munkáról szóló rész, az egyik első Marx-szöveg, amellyel a TEK-esek találkoznak, amelyen keresztül először ismerik meg Marx gondolatait, amelyhez a többi művét viszonyítják, és amely bevezeti őket a kritikai gondolkodásba. Ez a szöveg nem adja meg magát könnyen egy másodéves egyetemistának, de a TEKesek minden generációja sokat kapott attól az élménytől, ahogy együtt átbeszélik, megértik Marx gondolatait, együtt felfedezik a most már régiesnek tűnő szavak mögötti jelentést, és megértik a folyamatokat, amelyek ma is legalább annyira jellemzőek a kapitalista társadalomra, mint 1844-ben voltak. Éppen ezért volt olyan fontos a TEK-nek és a TEK-eseknek, hogy megszervezzék ezt a konferenciát, és hogy kiadják ezt a könyvet; azért, hogy tovább tanulmányozhassuk a Gazdasági-filozófiai kéziratok által felvetett kérdéseket, és megvilágítsuk, milyen jelentőségük van kulcsfogalmainak a 21. században. A könyv 29 szerző 28 írását adja közre. A 28 írásból hat foglalkozik kifejezetten Marx korai, 1844-es művével, a Gazdasági-filozófiai kéziratok (avagy Párizsi kéziratok) címen ránk maradt anyaggal: Heller Ágnes, Miklós Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Nagy Dániel Gergely, Kis János és Székely László írása. A többi tanulmány szintén érinti a szöveget, illetve annak szűkebb vagy tágabb kontextusát vázolja fel; azokat az összefüggéseket tehát, amelyek élesebb megvilágításba helyezik Marx ifjúkori művét, illetve a belőle kiinduló tendenciákat. A kötetet hét nagy tematikus részre (fejezetre) osztottuk: I. Elidegenedés és eldologiasodás, II. Kommunizmus, III. Kritika, IV. Marx aktualitása, V. A politikus Marx, VI. Párhuzamok, VII. A francia recepció. Az egyes tanulmányokat, a bennük uralkodó témáknak megfelelően, ezekben a fejezetekben rendeztük el.

Elõszó

/

11

Az itt közreadott művet nemcsak konferenciakötetként lehet olvasni, hanem hasznos bevezetésként is Marx gondolataihoz. Úgy gondoljuk, a szerzők a kötet különböző írásaiban valamennyi, Marx számára igazán fontos és meghatározó jelentőségű témát érintettek. Budapest, 2015. december 7.

A szerkesztők