Életünk TORONYIRÁNY. VII. évfolyam, 4. szám november 2. A hit válasza

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

VII. évfolyam, 4. szám 2015. november 2.

A hit válasza T

33

TORONYIR ÁNY

❘ Ajánlat a tartalomból

4. 

A HIT VÁLASZA: VAN ÚJRAKEZDÉS

Szent Gellért ünnepén, szeptember 24-én szentmisében adtak hálát a Szeged-Csanádi Egyházmegye közösségét jelképező székesegyház, a szegedi Fogadalmi templom liturgikus terének megújulásáért. Az ünnepi alkalomra a  Szent Gellért-zarándoklat keretében buszokkal érkeztek az egyházközségek hívei, akik zsúfolásig megtöltötték a dóm előtti teret.

9. 

FERENC PÁPA ÁTVETTE A KÉZZEL MÁSOLT BIBLIÁT

16. 

Nyilvános kihallgatáson adták át a magyar zarándokok a Vatikánban Ferenc pápának a kézírásos bibliamásolatot. Az 1983-ban megkezdett másolási munkát tavaly Benyik György szegedi plébános élesztette újra. Az akcióban több mint ötezren vettek részt. A másolatot csaknem hatvan zarándok vitte el a Vatikánba, többen közülük határon túli magyar diákok.

PAJZSRA RÓTT KÖSZÖNET

Az iroda falán a különféle emlékek, becses relikviák között egy díszkard. Kihagyhatatlan az élc. Dr. Lukács János önironikusan meg is jegyzi: ez figyelmeztet, hogy tudjam, hol a helyem! Derülünk – de az életutat ismerve tudjuk, Damoklész kardja aligha függött az évek során a feje fölött. Sikerember volt a sportban, ugyanígy a tanulásban és a munkában. A leghosszabb ideje hivatalban lévő megyei rendőrfőkapitány.

22. 

MEGMARAD A BÉKÉSI KÉPZÔHELY

Egybehangzó vélemények szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegye közreműködésével sikerült biztosítani, hogy megmaradjon Békés megye legkorszerűbb mezőgazdasági képzőhelye. A békési, Tisza Kálmán nevét viselő középiskola most új távlatok elé néz. A fenntartó célja az, hogy az itt folyó képzés a térség felsőoktatásának fejlesztésével összhangban működjön, használják ki a meglévő gazdasági lehetőségeket, és segítsék a fiatalok helyben maradását.

20. 

A SEGÍTÔ EGYHÁZ PÉLDÁZATA

Torony irá ny A Szeged-Csanádi Egyházmegye magazinja

„Hétfőn délután, a zöldhatár lezárásával itt véget ért a szolgálat.” Ezzel a feszes mondat szegték be a Katolikus Karitász munkatársai a röszkei határszakaszról küldött beszámolót. A válsághelyzet megszűntével Röszkén a katolikus önkéntesek áldozatkész tevékenysége is véget ért. De csak az itteni! Az egyház karitatív feladatvállalása ugyanis – örök szolgálat..

Megjelenik: évente négyszer Kiadja: Gerhardus Média Központ Kft. 6720 Szeged, Aradi Vértanúk tere 2. Felelôs kiadó: dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke Felelôs szerkesztô: dr. Antal Zsolt Lapmenedzser: Orosz László Nyomdai elôkészítés: WellCom Stúdió Nyomtatás: Pharma Press Nyomda Eng. szám: 163/0819/2/2009 A kéziratok rövidítésének jogát fenntartjuk. A BORÍTÓN LÉVô RAJZOT SZUNYOGH VIVIEN , A DÓCI SZENT ÁGOSTON KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA 7. OSZTÁLYOS TANULÓJA KÉSZÍTETTE CÍMLAPFOTÓ: GÉMES SÁNDOR

T

2

TORONYIR ÁNY

❘ Üzenet

Tisztelt Olvasòk, Kedves Testvèrek! Ezekben a napokban az ’56-os forradalomra emlékezünk. Arra, hogy azóta is példátlan összefogással a nemzet elsöprő többsége fellázadt az ateista–kommunista-bolsevik diktatúra ellen. Nagyon sokan életüket is áldozták hazánkért, szabadságunkért, függetlenségünkért. Sajnos a nyugati hatalmak a szavakon túl nem álltak mellénk, így elkerülhetetlenné vált a Vörös Hadsereg túlereje által és néhány áruló közreműködésével a forradalom vérbefagyasztása és a kegyetlen megtorlás. A politikai hatalmak azonban ha nem is álltak mellénk, a szolidaritás és a humanitárius segítségadás gyönyörű példáit ismerjük, és emlékezünk rájuk hálával. Az események egyik hőse Mindszenty József bíboros volt, aki a forradalom bukásakor inkább a száműzetést vállalta, minthogy egyoldalúan diktált kompromisszumokat kötve az igazságot megtagadja vagy elhallgassa. Boldoggá avatásáért imádkozunk, hogy hivatalosan is a szentek közé emelve hatékony példaképe lehessen ma is mindannyiunknak. A véres megtorlás elől akkor nagyon sok honfitársunknak menekülnie kellett. Táborokban fogadták őket, ahol kivárták, hogy különböző európai országokban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában letelepedési engedélyt kapjanak. Többségük kemény, becsületes munkával, kivételes szaktudásával a befogadó társadalmak hasznos, megbecsült tagjává vált. Sokszor emlékeztetnek ma bennünket, magyarokat az akkori helyzetre. Az akkori események azonban véletlenül sem vonhatók párhuzamban a mostaniakkal. Napjainkban tíz- és százezrek áramlanak folyamatosan Európa felé. Ami napjainkban Magyarország déli határainál történik, az elsősorban nem menekültügyi kérdés. Az eddig nem tapasztalt probléma az a folyamatos, egyre erősödő migránshullám, mely inkább egy irányított, szervezett, tömegek megtévesztésével, bűnszervezetek által manipulált népvándorlás, mely enyhébb esetben kulturális invázióba csap át. Egyrészt ezeknek a migránsoknak a túlnyomó többsége nem menekült. Másrészt nagyobbik részük nem beilleszkedni kíván az általuk meghatározott befogadó társadalomba, hanem fokozatosan saját képére akarja azt változtatni, nem ritkán agresszív módon. Ebben a helyzetben is természetesen minden humanitárius segítséget meg kell adnunk az arra szorulóknak. A kétezer év óta érvényes evangéliumi felhívást, parancsot kötelességünk teljesíteni, hogy tudniillik fajtól, nyelvtől, vallástól, szimpátiától vagy anyagi helyzettől függetlenül, minden lehetséges módon segítségére legyünk bármilyen testi, lelki, szellemi nyomorban, illetve szenvedést okozó körülmények között élő embertársunknak. Ezt meg is tesszük, de védekeznünk is kell. Meg kell védenünk a keresztény gyökerekből táplálkozó keresztény alapokon nyugvó európai kultúránkat, értékrendünket. Egyfelől saját identitásunk megerősítésével, hogy egyre immunisabbak legyünk a külső negatív hatásokkal szemben, másrészt – aminek magunk sem örülünk – határaink megvédésével, lezárásával az illegális bevándorlók előtt. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a valódi rászorulók nagy része el sem tud menekülni hazájából, őket ott kellene segítenünk, támogatnunk. Főleg azokat, akiket leginkább üldöznek: a keresztényeket, például Szíriában. Ezért küldött gyorssegélyt a napokban a Magyar Katolikus Egyház a szíriai keresztények megsegítésére és szervez országos gyűjtést a jövő év elején (a Szeged-Csanádi Egyházmegye még korábban is) ugyanerre a célra. Az 1956-os forradalomra való emlékezés azonban azt az evangéliumi igazságot is tudatosítja bennünk, hogy áldozat, küzdelem nélkül nincs eredmény, és hogy a reménytelennek, értelmetlennek tartott valódi értékekért (szabadság, függetlenség, emberi méltóság) hozott áldozat is megtérül hosszútávon, amennyiben nem gyűlölet, hanem szeretet az indító ok. Valószínű 1848 nélkül nem lett volna 1956, és ’56 nélkül egészen biztos hogy a maihoz képest egészen más, reménytelenebb és sokkal rosszabb helyzetben lennénk most. Ezekben a napokban emlékezünk halottainkra is. Halottak napja Mindenszentek ünnepét (november 1.) követi. Mindkettő a keresztény szolidaritás, összetartozás tudatosításának az ünnepe. Koncentrikus körökben saját hozzátartozóinkkal, családtagjainkkal kezdve ajánljuk Isten végtelen szeretetébe és irgalmába szeretteinket, barátainkat, ismerőseinket, minden elhunyt testvérünket, hálát adva Istennek azért, hogy egyesek már biztosan a célban vannak győzedelmesen Istennél: ők a szentek. És reméljük, hogy valamennyi elhunyt testvérünk szintén hazatalál, ezért nemcsak emlékezünk rájuk, hanem imádkozunk is értük. Mindez pedig bennünket is figyelmeztet, hogy mi magunk is úton vagyunk a végső cél felé, mely minden ember számára ugyanaz, tekintet nélkül arra, hogy hívő, keresztény vagy más vallású, gazdag vagy szegény, szabad vagy elnyomott országban él, keresi az élet nagy igazságát, és kötelességét teljesítve szeretetben és reményben éli földi életét.

Kiss-Rigó László

T

3

püspök

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Megújult Székesegyházzal ünnepelte védőszentjét az egyházmegye közössége

A hit válasza: van újrakezdés Szent Gellért ünnepén, szeptember 24-én szentmisében adtak hálát a SzegedCsanádi Egyházmegye közösségét jelképező székesegyház, a szegedi Fogadalmi templom liturgikus terének megújulásáért. Az egyházmegye településeiről érkezett hívek sokasága jelenlétében adták át a felújított dómot.

Szent Gellért személyes hite pedig hiteles tanúság számunkra Kiss-Rigó László szentbeszédében a kereszténység és a keresztény hit meghatározásából indult ki. Rámutatott: a kereszténység hagyomány, kultúra, erkölcsi normák rendszere. Adottság, mely identitást ad annak, aki hívő, és annak, aki nem, vagy más vallású. A kereszténység gyökereket jelent, építkezést lehetővé tevő hagyományokat. Megerősít, immunitást ad, aki ezt elveszíti, meggyengül. Szent István legfontosabb hagyatéka számunkra a kereszténység – hangsúlyozta a püs-

T

pök. A keresztény hit viszont nem adottság – emelte ki a főpásztor –, hanem személyes ismeret, tudatosan vállalt és megélt személyes kapcsolat. Ezt bárki, bárhol megélheti. A szentmise olvasmányai mutatják meg, mit jelent ez a hit. Jézussal való személyes kapcsolatunk ad éleslátást, hogy felismerjünk a hosszú távú és végső célokat. Vezet minket, ha sötétségben tapogatózunk. Szent Gellértnek mindkettőt köszönhetjük. Élete és az általa létrehozott mű adják gyökereinket, személyes hite pedig hiteles tanúság számunkra. Rá emlékezve történelmi, kulturális gyökereinket erősítjük, hite erőforrás számunkra. Válaszunk a tanúságtevő szolgálat kell hogy legyen – buzdított a szeged-csanádi püspök. A szentmisét követően a megújult dóm átadásával folytatódott az ünnepség. Kiss-Rigó László és Balog Zoltán miniszter mondtak köszöntőt. Ünneplésünknek sajátos hangsúlyt adnak a kerek évfordulók: 85 éves a templom, mely fogadalmi templomnak épült, de a történelem alakulásának következtében az egész egyházmegye közösségét jelképező székesegyházunkká vált. 985 éves az egyházmegyénk, 15 év múlva millenniumot ünneplünk. A mai nap az első állomás: lelkileg, szellemileg, egyénileg és közösségileg megkezdjük a felkészülést most, amikor jelképesen, liturgikus szempontból újra használatba vesszük megújult templomunkat. Szent Gellért ünnepén megerősítjük identitásunkat, tudatosan megéljük keresztény gyökereinket. Vállaljuk értékrendünket, és ezzel egész Európát gazdagítjuk – fogalmazott Kiss-Rigó László. FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

A Szent Gellért-héten, a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjének ünnepén Kiss-Rigó László püspök mutatott be szentmisét a szegedi dóm előtti téren. Koncelebráltak: Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Pápai Lajos győri, Bosák Nándor debreceni, Spányi Antal székesfehérvári, Gyulay Endre nyugalmazott püspök, valamint Martin Roos temesvári püspök és az egyházmegyében szolgáló papok. Fekete Károly, a Tisztántúli Református Egyházkerület püspöke, a testvéregyházak képviselői, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Tőkés László európai parlamenti képviselő és a közélet más képviselői is részt vettek a szentmisén. Az ünnepi alkalomra a Szent Gellért-zarándoklat keretében buszokkal érkeztek az egyházközségek hívei, akik zsúfolásig megtöltötték a dóm előtti teret.

4

TORONYIR ÁNY

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében rámutatott: ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és a hit sem létezhet kultúra nélkül, keresve sem találnánk alkalmasabb templomot a dómnál. A dóm építésében megmutatkozik a hit ereje és mellette a kultúra ereje is. A miniszter kiemelte: Schulek Frigyes, Róth Miksa, Dohnányi Ernő, Fadrusz János, Klebelsberg Kunó a kor legjobbjai voltak az építészetben, az üvegművészetben, a zenében, a szobrászatban, a nevelésben, az oktatáspolitikában. A kultúra csúcsteljesítménye, a templom építése nemcsak az árvízre volt válasz, hanem a világháború szörnyű pusztítására, és annak legnagyobb veszteségére, Trianonra is.

A hit válasza: van újrakezdés Nemcsak ilyen-olyan, hanem a legjobbak újrakezdése – hangsúlyozta Balog Zoltán. – A hit felemeli a tekintetet, az erőt adó példák – így Szent István és Gellért – arra irányítják figyelmünket, ahonnan erőt kapunk. A dóm, a  „mennyei erőforrások minisztériuma” arra ad bizonyítékot, hogy ahol a hit és a kultúra összekapcsolódik, ott boldog ország épül. Megújítása révén szebb a dóm, mint valaha, hiszen korunk is hozzáadja a maga tudását, így például a világítás kiemeli, amit eleink létrehoztak – mondta Balog Zoltán, és rámutatott feladatunkra: nemcsak meg kell őriznünk múltunk értékeit, hanem meg is kell újítanunk azokat, hogy így adhassuk tovább a következő nemzedéknek. Azáltal, hogy megújítunk, megerősítjük közösségeinket. Végül így fogalmazott: a dóm jelképe annak is, hogy a magyarság soha nem adja fel, mindig fel tud állni. A dóm

T

❘ Életünk

és a széles európai, sőt világszintű összefogással újjáépült Szeged a megmaradás jelképe. A megújult templom ma is a hitre hív, nyitott kapujával legyen jelképe Magyarország megújulásának. Az ünnepi beszédeket követően Kiss-Rigó László és Balog Zoltán átvágták a felújítást jelképező nemzeti színű szalagot az ünneplő közösség előtt.

Látványos megújulás A 2014 májusában kezdődött felújítási projekt során, mely az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatásból valósult meg, külső és belső felújítások sorát végezték el a Foerk Ernő által tervezett szegedi Fogadalmi templom épületén és környékén, valamint infrastrukturális fejlesztés is történt. Megújult a Dóm tér U-alakú épületegyüttesének bal oldali árkádsora, illetve a Nemzeti Emlékcsarnokban (Pantheon) elhelyezett szobrok. Egy sikeres turisztikai pályázat révén mobilalkalmazás segítségével is bejárhatóvá válik a dóm. Látogatható a kupolakerengő, a fedélszék, valamint a különleges térélményt nyújtó, a főhajóban az árkádívek felett végigfutó alacsony, nyitott folyosó, a trifórium. A Dömötör-torony is megnyílik a látogatók számára. Megtekinthetők továbbá az Aba-Novák Vilmos-freskók és az eredeti keresztelőkút. Az altemplomban látogatóközpontot alakítottak ki, ahol zajlik a kiállítási helyszínek berendezése, az interaktív eszközök elhelyezése. Kívülről még állványokat látunk: a külső homlokzat renoválásának befejezése a következő időszak feladata. trauttwein éva

5

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Szent Gellért Fesztivál nyolcadszor

Magyarok, olaszok, koreaiak szimfóniája Szent Gellért Kis Legendájában olvassuk: „Egy alkalommal megszállott a vidéknek egy erdős részén, mely állatok legeltetésére szolgált. Itt éjféltájt egy szolgáló, miközben kezével a malmot hajtva búzát őrölt, kemény munkáját dalolással enyhítette. A szent atya erre felébredt, hívatta szolgáját, és kérdezte tőle: - Mi ez? A szolga elmagyarázta a dolgot, ahogy volt. A jó atya rögtön könnyekre fakadt. – Boldog ember az – mondta -, aki bár mások hatalma alatt áll, köteles munkáját ilyen szépen, zúgolódás nélkül, vidáman végzi.” A történetet Tóth Béla már A magyarok szimfóniája cím alatt meséli jeles gyűjteményében, a Magyar anekdotakincsben. Az egyházmegye alapítójának emlékére nyolcadszorra megrendezett komolyzenei fesztivál is a zene lélekemelő ereje, nemzetek fölötti hidakat képező hatalma mellett tett hitet. E hitvallást a hagyományoknak megfelelően nemzetközi előadói gárda hitelesítette. A karmesteri pálcán a fesztivál alapító művészeti igazgatója, a svájci Robert Christian Bachmann, a koreai-amerikai Yoon Kuk Lee és a Szegedi Szimfonikus Zenekar első karmestere, Gyüdi Sándor osztozott. Yoon Kuk Lee ezúttal társszerzőként is bemutatkozott. A szeptember 23-i hangversenyen az ő átiratában szólalt meg Beethoven 57es opusszámú, f-moll Appassionataszonátájának Allegro assai tétele. Az átdolgozó fő törekvése az volt, hogy a szimfonikus együttes szólamain megmutassa, milyen tematikus gazdagság sűrűsödik Beethoven zongoramuzsikájában. Az eredeti formájában is népszerű és hatásos tétel mintegy az idei fesztivál Beethoven-panorámájának jelképeként hangzott föl. A fesztivál javarészt

salzburgi muzsikusokat felvonultató zenekara, a Szent Gellért Akadémia a bécsi klasszikát betetőző óriás életművének két pillérét, a nyolcadik illetve a hetedik szimfóniát is bemutatta. Utóbbit a legdallamosabbik Beethoven-szimfóniaként jegyzi az utókor. A szerdai koncerten – finoman utalva a Szent Gellértet útjára bocsátó Velencére – Vivaldi Laudate pueri Dominum kezdetű pazar motettája is felcsendült az amerikai Meredith Hoff man Thompson szopránszólójával. Másnap teljes Beethoven-koszorút hallgathattunk az Op. 40-es, G-dúr és az Op. 50-es, F-dúr virtuóz románccal. A versenymű-tételnek is beillő bravúrdarabok a legújabb magyar hegedűs nemzedék egyik kiválósága, Banda Ádám előadásában hangzottak föl. Mellette a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsorban ismertté vált Sándor Zoltán is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.

T

6

Történetének során első ízben a Szent Gellért Fesztivál az idén a fővárosban is tanúságot tett zenei és spirituális küldetéséről. Szemközt a névadó mártíriumának színhelyével, a Pesti Vigadóban a két szegedi Beethovenkoncert egy estébe sűrített változatát mutatták be. Sajátos színfoltnak számított a koreai Massimo Kórus szeptember 25-i föllépése a Dómban. Amint azt a távol-keleti énekkarok esetében gyakran tapasztaljuk, az együttes nagy figyelemmel és élvezettel merült bele a nyugati kórusművészet évszázados fejlődéstörténetébe. Franz Biebl, Ralph Manuel, Nicholas White művei mellé az európai fül számára egzotikumnak ható szerzeményeket társítottak Hong Joung-Szang irányításával, aki tanulóévei alatt a budapesti Kodály Intézetben ismerkedett a karvezetéssel. A kórus által megteremtett kivételes atmoszférát nem mindennapi ováció jutalmazta, amelyet a ráadásszámok – Kodály Esti dala és Kalaf áriája a Turandotból – a szűnni nem akaró lelkesedésig fokoztak. A Szent Gellért Fesztivál másik helyszínén, a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg Termében ezúttal sem maradt el a meghittebb kamarazenélés. Szeptember 22-én fiatal magyar és olasz

❘ Életünk

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

TORONYIR ÁNY

előadók léptek pódiumra változatos programmal, amely idehaza jószerével ismeretlen olasz kortárs szerzőket – Salvatore Sciarrinót, Piergiorgio Rattit – mutatott be a magyar közönségnek Kurtág György, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Luciano Berio kamaradarabjai köré szerkesztett műsorával. A kamaraest a fesztivál kulturális és pedagógiai misszióját egyaránt megtestesítette. A közönség elé ritkán jutó kortárs zeneszerzők megismertetése mellett pályájuk elején járó muzsikustehetségek számára is pódiumot biztosított a kamaraest. A hazánkban ismeretlennek mondható, de nemzetközi viszonylatban is csak ritkán hallható olasz mester, Antonio Bartolomeo Bruni hegedűbrácsa duóját követően valódi örömzene koronázta a színpompás zenei összeállítást Mozart pompás A-dúr klarinétkvintettjével. A Klebelsberg Terem egy nappal korábban Balassa Sándor és Tóth Péter két hegedűre szerzett ínyencségeit hallhatta Szecsődi Ferenc és Farkas Erzsébet vibráló előadásában. A ritkán hallható darabok a két szegedi professzor, Janka Zoltán és Párducz Árpád szellemdús előadását keretezték. Az előadók az agykutatás illetve az idegtudományok

pozitív megállapításait ismertették a zene élettani és pszichés hatásairól. Tóth Péter Liszt- és Bartók-Pásztorydíjas zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja volt a komponistája a fesztivál záróeseményén ősbemutatóként fölcsendülő nagyszabású oratóriumnak, amely a névadó Szent Gellértnek állít emléket. – Nem akartam képeskönyvszerűen, narrátorral elmeséltetni az első csanádi püspök életét – idézi föl az oratórium keletkezését a komponista. – Sokkal inkább a hitét, gondolkodását, tépelődését és érlelődését szerettem volna bemutatni, ahogyan bennem él Szent Gellért alakja. Ezért reflektálnak egymásra misetételek, responzóriumok, antifónák, zsoltárszövegek és archaikus imádságok, mintegy ünnepi zenévé egységesülve, amely az egyházmegye védőszentje mellett a székesegyház fölújításának is méltó emléket állít. A fesztivál fölkérésére komponált Szent Gellért-oratórium maradandó zenei emléket állított az egyházmegye patrónusának, és remélhetőleg elnyeri helyét a műfaj és a magyar zene történetében. Dramatikus szertartásjátékként lenyűgöző hatást tehetne a templom előtti Szabadtéri deszkáin is.

T

7

Az idei fesztivál nyitóeseménye komolyzenei rendezvényeken ritkán tapasztalható sokaságot vonzott a székesegyházba. A népszerű operaprimadonna, Vajda Júlia, a Virtuózokból ismert két kis hárfás: Szauer Bianka és Tóth Bettina, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Gyüdi Sándor vezényletével megrendezett gálakoncert húzóneve a Szegedről indult, Kossuth-díjas koloratúrszoprán, Miklósa Erika volt. A Händel, Vivaldi, Mozart, Bizet, Delibes, Glinka, Schubert és Bach remekeit felvillantó zenés tűzijáték a muzsika lélekemelő erején túl az emberi segítőkészséget is példázta: a fellépők és a közönség a koraszülöttek intenzív ellátására vállalkozó Korábban Érkeztem Alapítvány tevékenységét segítették Szent Gellért szellemében, akinek jótékonykodását a XVI. század derekán így prédikálja a Karthauzi Névtelen: „Éjjel el-kimégyen vala, és ennen hátán viszen vala nyaláb fákat az szegényeknek ajtójok elejben, kinél fűtőznének.” Vagy amint István király Intelmeiben áll: „Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.” marton árpád

TORONYIR ÁNY

Közös tanévnyitó szentmisére hívta az egyházmegye területén működő köznevelési intézmények vezetőit és pedagógusait szeptember 8-án KissRigó László püspök.

❘ Életünk

Veni Sancte

A főpásztor beszédében kiemelte: „Az optimista, elhivatott, katolikus pedagógusoknak kiemelt szerepük van a hagyományok ápolásában, az értelmes, okos és egészséges gyermekek nevelésében. A tanárok feladata továbbra is az, hogy a játékszabályok betartásával, korszerű, hiteles oktatási módszerekkel segítsék a tehetségek kibontakoztatását, a diákok adottságainak kiaknázását, hogy ne középszerű, egykaptafás tanulók kerüljenek ki az iskolapadokból. Az álszemérmességtől mentes, belső értékeket megbecsülő, alázatos gyermekek tanítása azonban csak szülői felelősségvállalással valósítható meg.” A katekéták egy csoportja a szentmise felajánlási körmenetében különböző szimbólumokat vitt az oltárhoz: a sportot, az egészséget és a szabadidőt jelképező labdát; a családok és a kapcsolatok hűségét szimbolizáló gyűrűt; valamint a Szentírást, a naplót, amely a teológia és a tudomány kapcsolatát hirdeti. Mindezek mellett a szentmise állandó szimbóluma, a kenyér és a bor is megjelent, amelyek Krisztus testévé és vérévé válnak a pap szavai által. A továbbiakban Serfőző Levente oktatási püspöki helynök személyes példamutatásra szólította fel a katekétákat, akik csak megfelelő hivatástudattal, odafigyeléssel válhatnak hitelessé a fiatalok számára. Az idén mintegy 150 katekéta kezdi meg szolgálatát a Szeged-Csanádi Egyházmegye plébániáin és az egyházmegye területén működő oktatási

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

a szegedi dómban

intézményekben. A tanévnyitó ünnepség végén Kiss-Rigó László püspök arra kérte a jelen lévő pedagógusokat, hogy a 2015–2016-os tanévben is elkötelezetten, felelősségtudattal végezzék munkájukat nemcsak a tanteremben, hanem az iskolán kívül is. forrás: szeged-csanádi egyházmegye

Hittanos Találkozó Orosházán A békési kisváros adott otthont október 17-én az őszi Hittanos Találkozónak, amelyen százhatvanan vett részt. A nap interaktív programjai az Eötvös József Katolikus Általános Iskolában zajlottak, amely 2011 óta az egyházmegye közoktatási intézménye. Az egyházmegye Kateketikai Irodája által szervezett program a Megszentelt Élet Éve témája köré épült. Iványi László esperes-plébános az evangéliumi tanácsokra irányította a fiatalok figyelmét, majd Bicsánszky József, az iskola igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A délelőtt folyamán a korosztályok szerint kialakított csoportok kilenc szerzetesrend életével, történetével és szimbólumaival ismerkedhettek meg. Délután csapatjátékok várták a résztvevőket, majd a ministránsok csoportfoglalkozásával ért véget a közös program.

T

8

A találkozó az orosházi Jézus Szíve templomban szentmisével zárult, amelyet együtt mutattak be a környék lelkipásztorai. A szentmise főcelebránsa Serfőző Levente kateketikai referens atya volt. A Kateketikai Iroda évente két Hittanos Találkozót szervez: tavasszal hagyományosan Szegeden, míg az őszi hónapokban az egyházmegye északi részén, Békés megye területén. Az idei év hátralévő programjai között Szakmai műhelyek, Lelkigyakorlatok és a Katekéta-mentor program képzései várják a hitoktatókat. d. k.

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Ötezren vettek részt az ökumenikus akcióban

Ferenc pápa átvette a kézzel másolt Bibliát

Benyik György bibliakutató, a szegedi Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa vezetésével csaknem hatvan zarándok vitte el a Vatikánba az ötkötetes művet. Az utazók valamennyien részt vettek a szentírás másolásában, többen közülük határon túli magyar diákok, akik korábban még nem jártak Rómában. A kézzel másolt bibliakötetek átadása után Ferenc pápa  feltűnően hosszú ideig időzött a zarándokok képviselőinél. Az egyházfő belelapozott a kötetekbe, és őszintén meglepődött, amikor meghallotta, hogy a bibliamásolat készítésében több mint ötezren vettek részt. A pápa külön köszöntötte a szegedi Kádár Lászlót, aki a kézírásos lapokat nagy műgonddal bekötötte. A kötetek első lapjai még 1983-ban készültek, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos házban az odalátogató vendégek másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első oldalt Kemény Lajos, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus is másolta az evangéliumot. A folyamat azonban csaknem három évtizedre megszakadt. Tavaly Benyik György plébános újra felka-

T

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

Nyilvános kihallgatáson adták át a magyar zarándokok a Vatikánban Ferenc pápának a kézírásos bibliamásolatot. Az 1983-ban megkezdett másolási munka megrekedt, majd tavaly Benyik György szegedi plébános újraélesztette. A mozgalommá kiszélesedett akcióban több mint ötezren vettek részt. rolta az egykori kezdeményezést. A munka a szegedi katolikus plébániákon kezdődött, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint a Kárpát-medencéből számos közösség. A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek – köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, fogvatartott, rendvédelmi szervek képviselői – vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra és lakóhelyre való tekintet nélkül. A jelentkezők egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi személy kellett a létrejöttéhez. A kötetből az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldalt tesz ki. A szervezőket jogos büszkeséggel és örömmel töltheti el, hogy Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ökumenikus összefogásból szülessen meg a biblia kézi másolata. b. gy.

9

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Szent Gellért Ifjúsági Találkozó Szegeden

„Ki vagyok Én?” Ezzel a mottóval rendezték meg szeptember 26-án Szegeden a Szent Gellért Ifjúsági Találkozót. A rendezvénynek helyet adó Szeged-Alsóvárosi Ferences Plébánia és a Karolina Általános Iskola és Gimnázium közel ezer fiatalnak nyújtott lehetőséget a találkozásra és a felhőtlen, imádságos együttlétre. A találkozó reggeli elmélkedését Gyulay Endre nyugalmazott püspök tartotta, akinek nevéhez és pasztorális tevékenységéhez fűződik az első találkozó szervezése. A nap témáját egy önismeretre és a hivatásra irányuló kérdés adta: „Ki vagyok én?” Erre a minden emberben megfogalmazódó kérdésre igyekeztek választ adni a nap előadói a csend, az istenkapcsolat, valamint közösségi kapcsolataink elemzése alapján. A középiskolások részére Mázas Orsolya Marianna OP és Jung Gabriella

csolathoz mindkettőre szükségünk van. Önmagunk fejlődésében akkor haladunk előre, ha túllépünk saját érdekeinken és határainkon. Amíg csak magunkat látjuk, addig sötétségben járunk. Az egónkból való kilépéshez öt tényező biztosan segít: a jóindulat, a jóhiszeműség, a jóakarat, jó szándék és a jobbító törekvés. Délután a középiskolásokat interaktív foglalkozások várták, melyeket az egyházmegyében működő szerzetesrendek, lelkiségi mozgalmak, papnövendékek és különböző pasz-

torális területek önkéntesei állítottak össze. A nap közös szentmisével zárult, melynek főcelebránsa Wertheim Mátyás OFM ferences szerzetes volt, a zenei szolgálatot pedig a ZenebarátFelebarátok békéscsabai közösség vállalta. A találkozó szervezője a SzegedCsanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodája volt, mely két állandó munkatárssal az egész év során programok, találkozók, képzések szervezésével és tematikus segédanyagok kidolgozásával segíti a plébániák pasztorális életét. forrás és fotó: szeged-csanádi egyházmegye

Ötszáz évvel első kiadása után

Magyarul is megjelenik Gyöngyösi Decalogusa hitoktató tartottak előadást. A kiscsoportos foglalkozásokat megelőző előadásukban kiemelték: „Ahhoz, hogy valakivé válj, hogy tudd ki vagy, és éld is ezt az életet, hosszú, fáradságos, kemény út vezet. A mai nap találhatsz ehhez ösvényeket, adunk hozzá segítséget, de neked magadnak kell ezen végigmenni.” Az egyetemista korosztály és a fiatal családosok vendégelőadója Pál Feri atya volt, aki Személyiség fejlődés és életszentség címmel tartott előadást. Elmondta: az egészséges istenkap-

Gyöngyösi Gergely Rómában megjelent könyve Első Remete Szent Pálról ötszáz évvel megjelenése után Szabó Ádám fordításában magyarul is megjelenhet. A fordító a Gál Ferenc Főiskolán szerzett keresztény egyháztörténész oklevelet. Gyöngyösi Gergely szerzetes 1512 és 1520 között a római Santo Stefano Rotondo monostor priorja volt. A Remete Szent Pálról szóló, tíz prédikációt magában foglaló Decalogus című művét 1516-ban állította össze. Ez a könyv ma egyetlen példányban létezik a Biblioteca Apostolica Vaticana-ban. A Decalogus 1532ben Krakkóban is megjelent.

T

10

Gyöngyösi munkájáról sokáig azt gondolták, hogy már egyetlen fennmaradt példánya sem létezik. Mályusz Elemér 1945-ben például azt írta, hogy Gyöngyösi harmadik munkáját, amely 1532-ben Krakkóban jelent meg, sajnos, nem ismerjük; egyetlen példánya egy lengyel vidéki könyvtárban volt. Pedig a könyv krakkói kiadása Magyarországon is

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Pálos Konferencia a Gál Ferenc Fôiskolán Ferenc pápa kezdeményezésére 2015 a  Megszentelt Élet Éve a katolikus egyházban. Ehhez az ünnepi gondolathoz kapcsolódott a Gál Ferenc Főiskola azzal, hogy Szent Gellért ünnepének hetén nemzetközi konferenciát rendezett a pálosok történetéről szeptember 23-án. A konferencia témáját az 1516-ban Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes által Rómában megjelentetett Decalogus című műve adta, amelynek első magyar fordítására ez év tavaszán kerülhetett sor. A konferencia legfőképp a Decalogus bemutatását tűzte ki célul, így olyan előadók kaptak meghívást, akik foglalkoztak már Gyöngyösi művével, irodalmi tevékenységével, a Decalogussal. A konferenciát Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora köszöntötte, levezető elnöke Barna Gábor profeszszor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének vezetője volt. Az első előadó Prokopp Mária művészettörténész a Santo Stefano elérhető volt, a hazai szakemberek figyelmét mégis elkerülte. Mint azt a címe is mutatja, a Decalogus tíz prédikációt tartalmaz, amelyek valamilyen módon Remete Szent Pál életével, személyével kapcsolatosak. Minden beszéd egy „témának” nevezett bibliai idézettel kezdődik, utána a szerző megmagyarázza, hogy az adott szöveg miként értelmezhető Remete Szent Pálra. A fő részben misztériumokról beszél, amelyek lényegében Szent Pál életének egy-egy mozzanatát fejtik ki. Csaknem minden beszéd végén szerepel egy csoda, amely Szent Pál sírjához, vagy általában magához a szenthez kapcsolódik. A misztériumokkal kapcsolatban a szerző széleskörű műveltségről tesz tanúbizonyságot: minden kérdésnél számos idézetet hoz fel, amelyek egyrészt a Szentírásból, másrészt különböző klasszikus, illetve egyházi szerzőktől, valamint zsinati határozatokból származnak.

Rotondo pálos monostor magyar vonatkozású emlékeit mutatta be. A Rotondo volt az a helyszín, ahol 1512 és 1520 között Gyöngyösi Gergely is tevékenykedett, és fő művét írta. Sarbak Gábor irodalomtörténész előadásában részletesen beszélt a Decalogus létrejöttének okairól, legfőbb sajátosságairól, a mű jelentőségéről a pálos irodalomban. Szabó Ádám doktorandusz előadását a Decalogusban olvasható anekdotákról, rövid történetekről tartotta. Lengyelországból, Varsóból érkezett Janusz Zbudniewek pálos szerzetes, aki 1995-ben lengyelre fordította Gyöngyösi könyvét, előadását a Decalogus lengyel vonatkozásait mutatta be. Horváth Gábor egyháztörténész a Decalogus azon vonatkozásait ismertette, amelyek a pálos rend középkori központjára, Budaszentlőrincre utalnak. Az előadásban a szarkofág rekonstrukciójáról hallhattak a résztvevők, amelyben a szent remete ereklyéi voltak egykor 1526 előtt. A konferencia első része a középkorról szólt, majd a délután folyamán a pálos rend újabbkori történetéről hangzottak el az előadások. Prokopp Mária bemutatta a kisárvai-orawkai templom Szent Özséb ábrázolását, végezetül pedig a szerzetesi évhez szorosabban kapcsolódóan Puskás Antal pálos szerzetes ismertette a rend jelenkori történetét, céljait, lelkiségét.

Tudatos szerkesztésről árulkodik a beszédek sorrendje, amennyiben az első kettő szinte teljes terjedelmében tartalmazza a Szent Jeromos által írt Pál-életrajzot, majd a többi beszédben végigveszi Szent Pál és általában a remete élet erényeit, külön kitérve a pálos rend jellemzőire, és történetének főbb eseményeire, míg az utolsó darab a szent holttestének

T

11

Magyarországra történő átviteléről, translatiójáról szól. Bizonyos értelemben tehát a Decalogus prédikációinak íve a remetei élet kezdetétől – Szent Páltól – annak sorsát követi végig, hogy az első remete példája nyomán hogyan terjedt el ez az életforma, hogyan gyakorolta azt legtisztább formájában a magyarországi pálos rend, és a folyamatos fejlődés után hogyan érte el végső kiteljesedését. Ez a megközelítés a korabeli viszonyok figyelembevételével könnyen érthetővé válik: a pálosok a 15-16. század fordulóján Magyarország egyik legtekintélyesebb szerzetesrendjének számítottak. Népszerűségüket mutatja, hogy míg más rendek létszámhiánnyal és komoly fegyelmi problémákkal küszködtek Európaszerte, ők a reformáció előtti korban is képesek voltak új házak alapítására. Ezt a fejlődést csak a mohácsi katasztrófa és a reformáció gyors terjedése akasztotta meg.

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Gyulára zarándokoltak a Gyôri Egyházmegye hívei

Apor Vilmos emlékére

Az Apor Vilmosimaév alkalmából október 10-én, szombaton egésznapos zarándoklaton vehettek részt a Győri Egyházmegye hívei Gyulán, a vértanú püspök plébánosi szolgálathelyén.

A zarándoklat központi programja a gyulai Nádi Boldogasszony-templom előtti téren kezdődött, ahol a Győri Egyházmegye nevében megkoszorúzták Boldog Apor Vilmos szobrát, majd a zarándokok Pápai Lajos püspök vezetésével elimádkozták az imaévre született Apor-litániát. Ezután szentségimádás következett, amelynek során Gőgh Tibor lébényi plébános elmélkedett Boldog Apor Vilmos életáldozatáról. A zarándoklat ideje alatt lehetőség volt a teljes búcsú elnyerésére. A nap csúcspontjaként ünnepi szentmisére került sor Pápai Lajos püspök főcelebrálásával. A püspök szentbeszédében három vonatkozást emelt ki Boldog Apor Vilmos földi életéből, amelyek példaként szolgálhatnak számunkra is. Az első: szent katolikus hitünk. A szónok végigvette a vértanú püspök tanulmányait, buzgó hitéletét, majd lelki naplójából is idézve kiemelte: hiába járunk szentmisére, van-e igazi kapcsolatunk Istennel? Mert élet csak életből fa-

kadhat: a szülőknek példamutatással kell átadni a hitet gyermekeiknek. Enélkül megvan a veszélye annak, hogy egy olyan kereszténységet alakítunk ki, mely a lényeget, Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását teszi zárójelbe. A második ajándék, melyet Apor Vilmos megkapott, a papság szentsége volt. A vértanú püspök valóban alter Christus („másik Krisztus”) volt, s ebből forrásozott elkötelezettsége a szegények, a szenvedők iránt. A főpásztor hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Jézus ma is pontosan annyi fiatalt hív a papi hivatásra, amenynyire szükség van. Csakhogy rajtunk keresztül hívja őket. A hivatásért tehát mi is felelősök vagyunk: kiteljesedik-e a hívás a fiatalban, ha olyan családban nő fel, ahol nincs hit, ha olyan egyházközségben él, ahol csak veszekedést lát, ha nem találkozik

olyan papokkal, akiknek az arcáról sugárzik: milyen csodálatos Krisztus követségében járni? Apor püspök számára egy harmadik ajándék is adatott: az áldozat ajándéka. Vértanúvá nem magától lesz az ember  – jelentette ki a szónok –, az ősegyházban is megtagadták végül hitüket azok, akik kiprovokálták az üldözést. A keresztény vértanúság lényege a másokért való áldozat: családunkban, munkahelyünkön, egyházközségünkben. Pápai Lajos a vértanú püspök utolsó szavait felidézve kiemelte: a mai világban már az is nagy áldozat, hogy emberek maradjunk. Ez az emberség sugárzott Apor Vilmos életpéldájából. A szónok végül azzal zárta szentbeszédét, hogy vértanú püspökünk példája minket is figyelmeztet: nincs más név, akiben üdvözülhetünk, csak Jézus Krisztus neve. Kérjük Boldog Apor Vilmos közbenjárását, hogy méltók lehessünk hozzá. forrás és fotó: gyri egyházmegye

A tiszaszigeti Páduai Szent Antal plébániaközösség hívei, Fazakas Gusztáv atya vezetésével az újszentiváni, valamint újszegedi testvérekkel együtt ismét zarándokútra keltek. Ezúttal Magyarok Nagyasszonya ünnepén Máriaradnára zarándokoltak a Boldogságos Szűzanyát köszönteni. Az Arad megyei Lippa városhoz tartozó Máriaradna „basilica minor” temploma a „Mária, a Kegyelmek Anyja” tiszteletére felszentelt egykori ferences kolostorral, a magyar Máriatisztelet egyik kiemelkedő helyszíne, a Dél-Alföld legfontosabb Szűzanyakegyhelye. A mai romániai Bánátból és a Dél-Alföldről idesereglett híveken kívül a tiszaszigetiek találkozhattak ott zarándokokkal Debrecentől egészen a Délvidékig.

T

12

A búcsúi szentbeszédet a zsúfolásig telt kegytemplomban Böjte Csaba ferences szerzetes tartotta. A Boldogságos Szűz Mária Isten iránt kitartó, végtelenül alázatos és megkérdőjelezhetetlen emberi hűségéről és Istenben gyökerező, abból táplálkozó, bizalmáról beszélt, saját élettapasztalataival és tanúságtételeivel alátámasztva. Csaba testvér alázattal kérte a jelenlévőket, hogy merjék életüket,

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Gyulay Endre nyolcvanöt éves Szeptember 17-én ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját Gyulay Endre, a szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke. A Battonyán született főpásztor a szegedi piarista gimnáziumban tanult, majd a Szegedi Hittudományi Főiskola növendéke lett. A szegedi székesegyházban szentelték pappá 1951-ben. Segédlelkész Röszkén, majd Ásotthalmon és Gyulán, 1960-tól plébános Domaszéken, később Mezőhegyesen, majd két évig templomigazgató Makón. 1972-től a szegedi papnevelő intézet spirituálisa és az egyházmegye ifjúsága pasztorizációjának szervezője. 1987 nyarán II. János Pál pápa csanádi püspökké nevezte ki. A rendszerváltás után nagymértékben támogatta a szerzetesi közösségek újraszerveződését és az általuk fönntartott intézmények újraalakítá-

sát, így kezdhették meg ismét oktató-nevelő munkájukat Szegeden a piaristák és a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek, valamint újra megjelentek a városban a ferences, a minorita és a jezsuita szerzetesek. 1993ban a Délmagyarország című lap közvéleménykutatása alapján az év emberévé választották. 1995-ben vezetésével került sor az egyházmegyei zsinatra. 2000-ben a város közgyűlése Szeged díszpolgárává választotta. 2006 augusztusában vonult nyugdíjba. Püspöksége idején a katolikus egyház társadalmi tanítását képviselte a közéleti küzdelmekben, s hű maradt főpásztori jelmondatához: „Surrexit… Nolite timere…”, vagyis: „Föltámadott… Ne féljetek…” m. p.

Máriaradnai zarándoklat ügyeiket, sorsukat, családjukat Máriára bízni, ahogyan a Boldogságos Szűz is merte életét Istenre bízni, szolgálva szeretettel és hűséggel. A beszédből olyan tanúságtétel sugárzott, amit a résztvevők valamennyien átéreztek, és amilyet csak Istennek ez a „dévai szentje” tud árasztani puszta jelenlétével, szeretetteljes hangjával, sugárzó hitével, szerénységével és alázatával. A tiszaszigeti hívek természetéből és a nemzet iránti, mélyen gyökerező, természetes kötelességéből adódik, hogy ha Magyarok Nagyasszonya ünnepén Radnára mennek – imádságos lelkülettel és a zarándokút kegyelmeivel és

áldásával eltelve – a visszaúton leróják kegyeletünket Aradon, a nemzet vértanúinak vesztőhelyén. Azon hősök előtt, akik az 1848/49-es szabadságharc idején meg nem tagadva nemzetüket és a szentistváni örökséghez kötött hitből fakadó hűségüket, életüket adták a szabadságért. Ahogyan a búcsúi szentmise és az azt követő keresztúti ájtatosság után lassan kiürült a kegytemplom előtti tér, úgy vette kezdetét a Magyarországról érkező autóbuszos zarándokok egymást érintő találkozása az aradi emlékmű előtti téren. A  tiszaszigeti zarándokcsoport a búcsút követően a Szeged-Csanádi Egyházmegye nevében

T

13

Kiss-Rigó László püspök áldásával koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékhelyén. A tiszaszigetiek lelküket, szolgálatukat, családjukat, egyházközségük híveit és az egyházmegyét, László apostolutód-püspökkel az élen, Csaba testvér buzdítása mentén, Mária gondviselésére bízva tértek meg a zarándokútról, hogy megújult erővel, lelkiekben felüdülve, ki-ki a dolgos hétköznapokat, evangéliumi szolgálatot, missziós munkát Mária szeretetével, hűségével és örömével folytassa. forrás: szeged-csanádi egyházmegye

TORONYIR ÁNY

❘ Szeminárium • www.szgsz.hu

Csoportkép

Tizenkilenc kispap készül a hivatására ebben az évben a Szemináriumban a Szabadkai, a Kalocsa-Kecskeméti és a Szeged-Csanádi Egyházmegyébôl. A négy elsôs, öt másodéves, négy harmadéves, két negyedéves és négy ötödéves hallgató mellett egy szeged-csanádi kispap diakónusi gyakorlatát tölti itt.

Szent Gellért Ifjúsági Találkozó A kispapok is aktívan bekapcsolódtak a találkozó lebonyolításába. Az előadást követően vezették a különböző csoportok megbeszélést és segítettek a fiatalokkal való foglalkozásban is.

Mini Magyarország Az első két évfolyam egynapos, szombat délutáni látogatást tett Mórahalmon a Mini Magyarország Parkban.

Évkezdés a Szemináriumban

Az iskolaév első szombatján szeptember közepén Sutka István prefektus atya tartotta a rekollekciót a kispapoknak.

T

14

TORONYIR ÁNY

❘ A főpásztor válaszol

A fôpásztor válaszol Az Egyházmegyei Hivatalhoz, a püspökhöz, a helynökökhöz postai, illetve elektronikus úton folyamatosan érkeznek vélemények, kérdések, ötletek, panaszok, olykor név nélkül. Rovatunkban az ezekből megszerkesztett kérdésekre ad választ a főpásztor. Az elmúlt hetekben szinte minden hozzám, vagy az Egyházmegyei Hivatalhoz eljuttatott kérdés a migrációval, az egyháznak az ezzel kapcsolatos tevékenységével, illetve véleményével kapcsolatos. A következőkben néhány ilyen típuskérdésre válaszolok.  Hogyan vetemedhet egy magyar püspök arra, hogy a pápával és az evangéliummal ellentétes véleményt fogalmazzon meg és képviseljen? – A The Washington Post című amerikai napilap újságírója szeptember elején rövid, velem történt telefonbeszélgetést követően legfontosabb állításaimat kihagyva, másokat eltorzítva olyan cikket közölt, mely azt sugallta, hogy komoly nézeteltérés van Ferenc pápa és egy magyar püspök között. Nyilván ez lett volna az érdekes hír. Ezt az állítást számos nemzetközi sajtóorgánum is megismételte a cikkre hivatkozva. Valójában azonban akkor is és az azóta is a migránskérdésben engem megkereső valamennyi sajtóorgánumnak azt hangsúlyozom, hogy Ferenc pápa minden jószándékú ember, elsősorban minden katolikus hívő élő lelkiismereteként a keresztény tevékeny szeretet evangéliumi tanításának megfelelő gyakorlására biztat mindannyiunkat. Bárcsak minél többen hallgatnának rá. Ténylegesen azonban éppen azok tesznek legkevesebbet a migránsválság megoldása érdekében, akik a legjobban, leghangosabban hivatkoznak a pápára, illetve az emberi szolidaritás alapelvére. Ugyanakkor Ferenc pápát akkor még nem tájékoztatták arról, hogy mi a valós helyzet Magyarország déli határain. Ezt a nunciatúra kérésére megtettem, levélben ismertetve a helyzet részleteit Ferenc pápával.  Számos sajtóorgánum azzal vádolja a Szeged-Csanádi Egyházmegyét, főleg püspöke miatt, hogy klausztrofób, idegengyűlölő, sőt rasszista. Mások őszinte érdeklődésből kérdezik, mit tesz az egyházmegye közössége migráns ügyben? – A Szeged-Csanádi Egyházmegye a migráns kérdés tágabb kereteiben számos szolidaritásból fakadó tevékenységet végez évek óta. A püspökség már hosszú ideje – évente több mint 15 millió forinttal – támogat teljeskörű ösztöndíjjal Indiából és Afrikából érkező szegény sorsú diákokat (köztük egy muzlim diákot is) a Szegedi Tudományegyetemen és a Gál Ferenc Főiskolán, akik orvosi diplomát szerezve térnek vissza hazájukba. Az elmúlt három évben az egyházmegye több mint 30 millió forinttal járult hozzá Indiában, a rászoruló közösségek részére templom és iskola építéséhez. A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy évvel ezelőtt informális csatornákon keresztül felajánlotta ezer szíriai menekült keresztény számára az elhelyezést. Nekik a mai napig nem sikerült közel sem kerülni a schengeni határhoz.

T

A felajánlás továbbra is él azok számára, akik jogszerűen érkeznek, regisztrálnak, kérelmezik és megkapják a menekült státuszt, és Magyarországon kívánnak letelepedni. Immár három éve működteti saját fenntartásában az egyházmegye azt a befogadó otthont, mely évi átlagban négyszáz, kísérő nélkül érkező kiskorú migránsról gondoskodik – pedagógust, tolmácsot, orvost, mentálhigiéniás szakembert is biztosítva számukra. Az Egyházmegyei Karitász önkéntesei az országos szervezettel és a hatóságokkal együttműködve jelen voltak sátraikkal a röszkei határnál. Itt egészségügyi ellátást biztosítottak önkéntes orvosokkal, adományokat gyűjtöttek és osztottak, valamint a migránsok melegedését, megpihenését biztosították. Az egyházmegye egy alkalmas épületet ajánlott fel továbbá a szükségszerűen nagyobb létszámban jelenlévő rendőrök elszállásolására, akik óriási pszichikai nyomás alatt, sokszor hatalmas önuralmat tanúsítva végezték (és végzik ma is) jogszerűen és emberségesen munkájukat. Azt az egyházi közösséget, mely hosszú ideje a fenti tevékenységet végzi, és már évek óta Keresztény Roma Szakkollégiumot működtet, főleg magukat cigánynak valló egyetemisták részére, s melyet alig egy éve a Jobbik szimpatizánsai hevesen támadtak, amiért kinyilvánította, hogy rászorulók részére lakóparkot építtet, nehéz lenne rasszistának, idegengyűlölőnek bélyegezni, legfeljebb csak előre megfontolt, aljas szándékkal, ahogy tette a DK szegedi szervezete néhány héttel ezelőtt, saját magát lejáratva és képmutatását nyilvánvalóvá téve a szegedi Püspöki Székház előtti látványrendezvényével.  Lát-e az egyház valamilyen veszélyt a migránsáradat szinte feltétel nélküli befogadásában? – A humanitárius és karitatív szempontok mellett figyelembe kell venni a jelenlegi népvándorlás másik veszélyét is: a felgyorsuló, erőszakos kulturális invázió következtében egyes európai országokban a társadalom identitásának elvesztését vagy megváltozását. Európában azok az ideológusok és politikusok, akik eddig is figyelmen kívül hagyták, tagadták vagy támadták a keresztény gyökereket, az egyetemes értékektől való egyenlő távolságtartásra hivatkozva, valójában az értékmentesség diktatúrájának kiépítésére törekednek. Ők most képmutató módon, tehetetlenül szemlélik az eseményeket. Mások, egyre többen Európa szerte, például Magyarországon, minden elvakult ideológiától és pártpolitikai szemponttól függetlenül azt az egyenes, szolidáris, keresztény, ésszerű, áldozatoktól sem mentes önvédelmi stratégiát támogatják, melyet leginkább a magyar miniszterelnök képvisel és valósít meg.

15

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

Pajzsra rótt köszönet Az iroda falán a különféle emlékek, becses relikviák között egy díszkard – kollégám fotós szemmel azonnal kiszúrja: éppen az interjúalany feje fölött. Kihagyhatatlan az élc. Dr. Lukács János önironikusan meg is jegyzi: ez figyelmeztet, hogy tudjam, hol a helyem! Derülünk – de az életutat ismerve tudjuk, Damoklész kardja aligha függött az évek során a feje fölött. Sikerember volt a sportban – kézilabda bajnokcsapat tagjaként –, ugyanígy a tanulásban és a munkában. Címzetes egyetemi docens, rendőrségi főtanácsos, dandártábornok. A leghosszabb ideje hivatalban lévő megyei rendőrfőkapitány. Csongrád megye díszpolgára.

➜ Tábornok úr, milyen idősek a kisunokái? ➜ Három éves a nagyobb, a kisebb tizenöt hónapos. ➜ Isten éltesse őket! Ön felelősséget visel rendőri vezetőként, közéleti emberként, és szülőként is. A mai jelenségeket látva nem aggódik gyermekei és unokái jövőjéért? ➜ Mindenkit foglalkoztat, ami az elmúlt időszakban történt nemcsak a hazában, hanem Európa-szerte. A mi küldetésünk, hogy a határaink törvényes védelmének szerezzünk érvényt. Azt gondolom, hogy becsülettel teljesítettük feladatunkat. Ennek a munkának van persze emberi sorsokat érintő momentuma – alapvető, hogy aki valóban gyámolításra szorul, az kapjon segítséget. Ez elvi tétel és emberi parancs. Tevékenységünk nem nélkülözte a humánumot. És a humanizmus erejében hívő emberként optimista vagyok a felnövekvők jövőjét illetően.

T

➜ Azokkal ellentétben, akik meghamisítva tálalták, hazug módon kommentálták a Röszkén történteket, a közvélemény döntő része elismeréssel fordult önök felé. Csak végig kell futni az internetes fórumokat, nyilvánvaló, hogy a rendőrség presztízse soha nem volt ilyen magasan jegyzett. Az elsöprő többség megköszöni a magyar rendőr helytállását. ➜ A rendőrök az illegális bevándorlással kapcsolatos feladataikat magas szakmai színvonalon teljesítették. A törvényesség és a szakszerűség mellett kollégáim humánusan jártak el. A közvélemény-kutatások, a hozzánk érkező jelzések alapján elmondható, hogy az állampolgárok kifejezetten elégedettek azzal, ahogy a rendőrség az illegális bevándorlást kezelte és kezeli. Örülök, örülünk, hogy így vélekednek. A határvédelem speciális közszolgálat, ennek meg kell felelnünk. Nekünk ez evidens. Amellett, hogy a megye belső rendjét, közbiztonságát is egyidejűleg szavatolnunk kell, a határaink védelme elsőrendű. A fővárosból és más megyékből érkező kollégákkal együtt tettük a dolgunkat a kritikus napokban, és tesszük eztán is. ➜ Röszkén a megdöbbentő agresszióra hihetetlen nyugalommal, csak a legszükségesebb eszközöket bevetve reagáltak. Megmaradtak a törvényes és emberi módszereknél, miközben tízkilós betondarabok repültek a rendőrök felé. Ez kiváltotta a jóérzésűek elismerését, de ezt ott, az életveszélyben aligha érzékelték. ➜ A veszély vállalása a rendőr kötelessége. A kellő képzést ennek kezeléséhez megkapják. Az, hogy a közvélekedés elismeréssel nyugtázta, ahogy a határt védtük, megnyugtató. Az emberek véleménye nekünk nagyon fontos, kritikus időszakban erőt ad. ➜ És nem most érkezett először pozitív visszajelzés… ➜ Nagyon büszke vagyok rá, hogy a Belügyminisztérium felkérésére az önkormányzatok, iskolaszékek, egyházak és civil szervezetek körében végzett közvélemény-kutatás során négy esztendő óta mindig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság kapta a legmagasabb értéket. Ez egyfajta lelki támogatást is jelent, és krízishelyzetben különösképp fontos az ilyen megerősítés, visszaigazolás.

16

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

➜ Önt 2002-ben a Nemzetközi Szent György Lovagrend ➜ Úgy tartják, hogy maximalista. Igaz ez? ➜ Inkább azt mondanám, hogy nem ismerek lehetetlent. tagjává választották. Ez az elismerés szintúgy megerősítés, Semmit sem szoktam feladni. Azt mondom mindig a nem? ➜ Valóban az. Megrendítően szép élmény volt számomkollégáimnak, hogy győzelemre játszunk, a vereség nem ra, amikor a rókusi templomban lovaggá avattak. Büszkefér bele, de az iksz sem jó. ➜ Szellemes sportanalógia. Érzi az elszántságot a rendőrség egy ilyen tradicionális közösség tagja lenni. ➜ Személyes érdemeként tartják számon azt, hogy évekkel közösségben? ➜ Igen. Az ez év nyarától megvalósult életpályamodell ezelőtt lelkészi szolgálatot szervezett a rendőri munka tátiszta viszonyokat teremt, és ez ösztönző erő. A társadalmogatására. ➜ Az a gondolat, hogy a rendőri felkészítésbe és munmi megbecsülés is az, ezt szeretnénk a munkákkal még kába bevonjuk a lelki segélygoninkább kiérdemelni. ➜ Sportoló múltja segíti a hivatádozást, külföldön érett meg bensában? nem. A dél-hesseni rendőrségnél ➜ Kitartásra nevelt, és ebben a volt alkalmam tanulmányozni, munkában ez az alap. hogy ott miként működik ez. A ➜ Ön tizenkilencedik éve főkapirendvédelmi hivatás frusztrációtány, ez országos rekord. Mit tart val jár, olykor pszichológusra, a legjelentősebb eredményének? lelki támogatóra is szükség van. ➜ Közös erőfeszítésünket jelA fizikum mellett a szellem is zi egy rangos civil elismerés: az gondozást igényel, és a kollégáink IIASA-Shiba díj. A neves japán korszerű, komplex felkészítését tudós, Shiba professzor alapítvátűztünk célul magunk elé. A rónya az évek során háromszor ítélte maiak óta ismert elv, hogy minden nekünk ezt a minőségfejlesztési társadalmi tünet mögött látni kell díjat, amely a magyar szellem palaz emberi sorsokat. Ezért tartom lérozásában szerzett eredmények fontosnak a lelkészi szolgálatot, elismerése. Erre valóban büszke amely nem csupán a rendőröket, Lukács János 1954. május 3-án született vagyok. Az is jó érzés, hogy fonhanem a bűnesetek kárvallottjait Hódmezôvásárhelyen. Jogászdiplomát a tos és sikeres kezdeményezésünk is hivatott segíteni. Dr. Kiss-Rigó Szegedi József Attila Tudományegyetem eredményeként fogyatékosságLászló püspök úrtól nagy segítÁllam- és Jogtudományi Karán, másoddipbarát munkahely címet érdeséget kaptunk az ökumenikus lomát a Rendôrtiszti Fôiskolán szerzett. meltünk ki, valamit a Szegedi szobánk kialakításában, és neki Öt évig a Hajdú-Bihar Megyei RendôrTudományegyetem kijelölt gyaköszönhetjük, hogy egyházi szefôkapitányságon polgári alkalmazottként korlóhelyévé váltunk. Fejlesztémélyiségek segítik a hivatásszakdolgozott, 1982 óta viszont – immár hiseink, az új határátkelőnk vagy az mai képzésünket – előadásokkal, vatásosként – egyvégtében a Csongrád ez évben megvalósult kikötőnk is tanácsadással, lelki napok tartáMegyei Rendôr-fôkapitányságon teljesít az eredménylistánkat gyarapítják. sával. A magunk módján igyekszolgálatot. Munkáját beosztott vizsgálóA szekér fut, és fönt kell rajta maszünk ezt viszonozni, például azként kezdte. Végigjárta a ranglétrát: volt radnunk. zal, hogy az elmúlt három évben csoportvezetô, kiemelt fôvizsgáló, osztálymi hoztuk el a betlehemi lángot ➜ A falon lévő tiszti szablyát vezetô, fôkapitány-helyettes, bûnügyi igaza Csongrád megyeieknek Szeged országos főkapitányi elismerésgató. 1997 óta megyei fôkapitány. büszkeségébe, a székesegyházba, ként kapta. Most a napokban Publikációi rendszeresen megjelennek és ez évben is így lesz. Hiszem, Czestohovából érkezett egy civil elszaklapokban. Két és fél évtizede egyetemi oktató. Elnökként tagja az államvizshogy többé válunk azzal, ha a léismerés… ga bizottságnak. Oktatói munkáját Pro lek mélységébe le tudunk nyúlni, ➜ Nagyon megható: a lengyel törFacultate Emlékplakettel ismerték el. A ezáltal a dolgos hétköznapokhoz ténelmi város hazafias baráti körei Szent György Érdemjel birtokosa. Csongis muníciót kapunk. küldték. Egy szépséges művészi rád megye díszpolgára. ➜ Főkapitánysága idején az egymunka ez, egy pajzs, LengyelorFelesége pedagógus. Három gyermekük házakkal más formában is kapcsoszág patrónájának, a Czestohovai és két unokájuk van. latot teremtett. Mi mozgatta? Istenanyának a képmásával díszít➜ A társadalmi felelősség- és ve. Ilyen pajzsot viseltek a lengyel szerepvállalás közös volta. Sok tennivaló összeköt benlovagok és felkelők. Ezt küldték nekünk lengyel baránünket, ennek szellemében írtam alá együttműködési taink, azzal a rá vésett üzenettel, amelyben megköszönik megállapodást a történelmi egyházakkal. Közösen igyeka közös európai határ védelmében való helytállásunkat. szünk például a tanyákon egyedül élők, vagy a balesetet Nemes gesztus. Megerősít minket a hitünkben, hivatászenvedettek sorsán javítani. A szolgálat szót én tágan sunkban. értelmezem. várkonyi balázs

Névjegy

T

17

TORONYIR ÁNY

❘ Tűzhely

A Gen Verde együttes a Tágas Tér Fesztiválon

Start Now

A mostoha időjárás ellenére csillogó szemű fiatalok töltötték meg az újszegedi Ligetben felállított szabadtéri színpadot szeptember utolsó péntek estéjén. „Párbeszéd, béke, egység… Velem kezdődik!” – erre a gondolatmenetre fűzte fel, és mutatta be Start Now című egyedi produkcióját a Fokoláre mozgalomhoz tartozó Gen Verde együttes. A 47 éve változatlan küldetéssel működő zenekart jelenleg huszonegy fiatal nő alkotja tizenhárom országból. A  szegedi koncerten a Karolina Gimnázium és a  szegedi Szakképző Iskola százhúsz fiataljával dolgoztak együtt. Különböző művészeti műhelyekben öt napon át készültek az ének, tánc, színjáték és hangszeres játékelemekből felépített előadásra. A  szervezők szerint nagy segítséget jelentett a karolinás diáklá-

nyok részvétele. Aradi Rita, a szegedi Gen Verde workshopok szervezője elmondta, hogy a karolinások szívvel-lélekkel vetették bele magukat a próba-

Esélyegyenlôség-oktatás Szeptemberben birtokba vették új épületüket a szegedi Gemma fejlesztő iskola növendékei. Ezzel 32 halmozottan, súlyosan fogyatékos fiatal gondozásának feltételeit sikerült biztosítani. Péntek Imréné intézményvezető felidézte, az egykori kollégium épületét Kiss-Rigó László a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke által életre hívott széleskörű és egyedülálló összefogásnak köszönhetően vásárolhatta meg a Szivárvány Autizmus Egyesület, az intézmények fenntartója. Nyár elején, az épület átadásakor még úgy tervez-

ték, hogy a tanév kezdetére csak a földszint felújítása készül el, de azóta olyan sok támogató jelentkezett, hogy az év végére az első és második emelet rekonstrukciója is befejeződhet mondta az igazgató. A fejlesztőiskola tevékenységét a földszinten kezdi el, majd ha az emeletek is elkészülnek, oda költöznek át, így lehetőség nyílik az intézmény szolgáltatásainak bővítésére. A jövő évtől

T

18

folyamatba, pedig nem volt könnyű dolguk, különösen kellett figyelniük a többnyelvű szövegek és utasítások miatt. A diákok számára életre szóló élményt jelentett az egész hét. Lukics Dominika (10. a): „Fantasztikus volt megismerkednünk olyan fiatalokkal, akik nem egyházi iskolába járnak, és ezért egyáltalán nem olyanok, mint mi. Arra ébredtem rá, hogy ők is nagyon értékesek.” Kalocsai Veronika (10. a): „Nekem az jelentett sokat, hogy egy hét alatt mennyire jó közösséggé kovácsolódtunk, ráadásul a végén még egy komplett műsort is képesek voltunk előadni. Nagyon sokat segített, hogy a külföldiek mindig vidámak és lelkesek voltak, még akkor is, amikor ez nagyon nehéz lehetett nekik.” A 2008-ban elhunyt Chiara Lubich által alapított Fokolaré mozgalomnak mára világszerte kétmillió követője van, ők pontosan azt vallják, amit a lányok is megéltek: hogy az evangélium egyéni és közösségi életüket egyaránt forradalmasította, hiszen benne van a megoldás minden megosztottságra, konfliktusra és társadalmi egyenlőtlenségre. A „Legyenek mindnyájan egy” evangéliumi szakasz mögött Chiara megsejtette az egyetemes egység tervét, és erre tette föl életét. Ebben a lelkületben részesültek a szegedi produkció résztvevői szeptember 25-én. a földszinten mozgásrehabilitáció, gyógytorna, gyógymasszázs, hidroterápia működik majd. A szolgáltatásokat nemcsak az iskola diákjai vehetik majd igénybe, hanem a városból valamennyi gyermek, akinek szüksége van rá – tudatta Péntek Imréné. A Szivárvány Autizmus Egyesület 2010-ben szülők és szakemberek összefogásával alapította meg a Gemmát, hogy hiánypótló szolgáltatást nyújtson a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek oktatása és szociális nappali ellátása terén. Az intézményeknek egy 250 négyzetméteres egykori iskolaépület ad otthont, de ez az elmúlt években egyre kisebbnek bizonyult, ezért vált szükségessé a költözés.

TORONYIR ÁNY

❘ Tűzhely

ÁGOTA Közösségi és Kulturális Központ nyílt a Szeged-tarjáni lakótelepen Október 8-án átadták az Ágota Alapítvány közösségi és kulturális központját Szegeden. A létesítményben többezer rászorulónak, nyugdíjasnak és fiatalnak kínálnak rendszeres kulturális, szabadidős és támogató programokat. Régi álmuk vált valóra azzal, hogy a játszóházi programokat és a felnőttképzést, amelyet az elmúlt évek során mindvégig bérleményekben végeztek, a saját ingatlanjukba tudták költöztetni – mondta Kothencz János, a karitatív szervezet alapítója. Kothencz János kifejtette: a tarjáni lakótelepen található hatszáz négyzetméteres épületben – amely korábban pártház volt – egy 17 ezer kötetes könyvtárat alakítanak ki. Emellett ott kap helyet az Ágota Alapítvány szakmai-pedagógiai programja, amelyet már Bulgáriában is végeznek, a játszóház – készség- és képességfejlesztési, alkotóházi rendezvényekkel –, valamint a SzegedCsanádi Egyházmegye karitászszolgálata is. Az alapítvány, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és az egyházmegyei karitász együttműködése a biztosítéka annak, hogy a közösségépítést, a diakóniát és a humán-szociális segítségnyújtást még

Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott, Kiss-Rigó László püspök és Kothencz János alapító az ünnepélyes szalagátvágáson

hatékonyabban tudják képviselni a jövőben – jelentette ki Kothencz János. Hozzátette, hogy a központban kap helyet a Szegedi Tudományegyetem Jogklinika programja is, emellett hetente egyszer kulturális rendezvényeket, havonta egyszer pedig egészségvédelmi programokat szerveznek. Az idősek számára is kínálnak programokat, ugyanis a generációk kö-

T

19

zötti integrációs programsorozat is évek óta célkitűzésük. Hátrányos helyzetű fiataloknak, magányosan élő időseknek és a társadalom perifériáján élőknek is – a közösség igényei szerint – támogatást szeretnének nyújtani. Az ingatlant a képzési bevételekből, az egyszázalékos szja-felajánlásokból és egyéb adományokból, összesen 52 millió forintból vásárolták meg és újították fel. A központ átadásán jelen volt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. forrás: mti

TORONYIR ÁNY

❘ Karitász

A segítô egyház példázata

„A zöldhatár lezárásával itt véget ért a szolgálat.” Ezzel a feszes mondattal szegték be a Katolikus Karitász munkatársai a röszkei határszakaszról küldött beszámolót. Megfejelték egy hangulatjelentéssel: „Az addig hangos és nyüzsgő terület elcsendesedett – várva, hogy visszatérjen a megszokott élet.” Nos, a válsághelyzet megszűntével Röszkén lassan tényleg visszatért a megszokott élet, a katolikus önkéntesek áldozatkész tevékenysége is véget ért. De csak az itteni! Az egyház karitatív feladatvállalása ugyanis – örök szolgálat. Ennek az országos gépezetnek fontos alkotórésze a SzegedCsanádi Egyházmegyei Karitász.

Emlékkép a határról Az első kritikus napon azonnal megindulnak Röszkére az egyházi szervezet önkéntesei. Takarót, hálózsákot, vizet, élelmet visznek a rászorulóknak. Felmérik, mire van szükség – és másnap életbe lép a huszonnégy órás, folyamatos műszak. Megszervezik az

orvosi készültséget. Akkor még csak ők vannak a vártán: szervezett orvosi és szociális ellátást az első időben egyedüliként a Katolikus Karitász nyújt a segítségre váróknak. És mind többen érkeznek a Karitász-bázisra: várandós anyák, lázas gyerekek és felnőttek, végtagsérültek, szívpanaszokat lábon „kihordók”, cukorbetegek. Először csak egy jól felszerelt orvosi sátor áll, aztán újabbakat húznak fel, és már három, majd négy „vászontetős” rendelőben gyógyítanak. Több mint ezer ellátottról vall a betegnapló, és még nincs vége. Szegedről, Buda-

T

20

pestről, Békésből és sokfelől érkeznek az orvosok meg nővérek, aztán jönnek osztrák, svéd, arab doktorok is. Teljes összhangban dolgoznak. Munkájukat medikusok segítik. Van, aki gyógyít is, tolmácsol is, mint a kisvárdai sürgősségi osztály arab vezetője. Száznál több önkéntes állja a sarat: orvosok, aszisztensek, gyermekgondozók, szociális munkások, tolmácsok – ki-ki végzi azt, amihez ért. Ma már ez itt, Röszkénél szerencsére csak emlék. De a Karitász önkéntesei

TORONYIR ÁNY

❘ Karitász

csupán rövid időre szakították meg a szolgálatot. Most másutt, a délnyugati végeken segédkeznek.

A „karitászosok” egy család. Civilként persze autonóm egyéniségek, más és más meggyőződésűek. De függetlenül attól, hogy melyikük hogyan vélekedik a migránskérdésről, az Európát veszélyeztető népáradatról – közülük soha senki nem kérdezi, hogyan is kérdezhetné, hogy ki milyen vallású, hogy ki a háborús országból érkező valódi menekült és ki a gazdasági bevándorló. Egy szeretetszolgálat sosem válogat a bajbajutottak között. Az istenszeretetben gyökerező felebaráti érzés minden egyes hívő sajátja kell, hogy legyen – ez XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű, a keresztény szeretetről szóló enciklikájának vezérgondolata. Őszentsége kifejti: ez a tulajdonság az egész egyházi közösség sajátja minden szinten, a helyi közösségektől kezdve az egyházmegyéken át az egész világegyházig. Az Egyháznak mint közösségnek is gyakorolnia kell a szeretetet – ez viszont megköveteli, hogy meglegyenek a szervezetei ahhoz, hogy a közösségi szolgálatot rendezetten tudja végezni. Az országos szervezet, a magyar Katolikus Karitász – és benne a SzegedCsanádi Egyházmegye intézményei – ennek a hivatásszolgálatnak a megtestesítői.

Szimbiózisban Nem egy, hanem több egyházmegyei intézményre utaltam az előbb. Okkal. A teendők sokszor átnyúlnak a szervezeti határokon – például a karitatív szolgálat és az egyházi ifjúságvédelem között sok a rokon tennivaló, a kapcsolat tehát létfeltétel. És hogy a két tevékenység egységes elvek szerint történjék, ezt szolgálta egy püspöki döntés. A ma már országos hatókörű szakellátási rendszerként működő szervezet, az Egyházmegye által alapított Szent Ágota Gyermekvédelmi

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

Deus caritas est

Szolgáltató főigazgatója, Kothencz János feladatul kapta a karitász tevékenységének irányítását is. – Eddig sem voltak elzárva egymástól az egyházmegye társadalmi felelősségvállalását megtestesítő intézményei – mondja a főigazgató. – Az együttműködés partneri, testvéri volt mindig is, hiszen egy anyaszentegyházunk van. A közös irányítással még szorosabb viszony, igazi szimbiózis alakult ki. Munkatársaink kiválóan dolgoznak együtt. Példaként – mi más lenne a közelmúlt „próbaköve” – ismét szóba kerül Röszke. Ott hatalmas feladat hárult a szeged-csanádi közösségre, ugyanis a teljes önkéntes gárda ellátását ők biztosították. És mi minden teendőjük volt még! Takaróosztás vagy alkalmi írnokoskodás egy orvos mellett, elkallódott kisgyermek keresése vagy tolmácsolás, szemétszedés vagy vízhordás – egyre ment. A legtermészetesebb volt, hogy közösen tették a dolgukat az Egyházmegyei Karitász és a Gyermekvédelmi Szolgáltató emberei, s velük az egri, pécsi, székesfehérvári, váci, veszprémi, vagy épp cseh karitászosok, egy testvéri, nagy csapatban. És jókedvűen, noha olykor egész éjszaka kellett szolgálniuk. Erőn felül teljesítettek. A Karitászbázis az alkalmi tábornak nemcsak ellátó-, de afféle lelki központjává is lett. – A Karitász régóta kiveszi a részét a menekültellátásból, de a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató se most, a krízis idején csöppent bele – mondja

T

21

Kothencz János. – Hódmezővásárhelyen évek óta működtetünk gyermekotthont, amelynek feladata a határon túlról hozzátartozó nélkül érkező kiskorúak befogadása, gondozása, nevelése. Csak az elmúlt tizenkét hónapban több mint négyszáz afgán, szír, szomáliai, nigériai, iráni gyermek fordult meg az otthonban. Megtudom, hogy a püspökség más módon is segítő kezet nyújtott. A tulajdonában lévő egykori kempingben az ide vezényelt rendőröknek szállást rendezett be. A menekültek befogadó állomására bútorokat, ágyakat, takarókat vásárolt. Élelmiszert adományozott. Ruhaneműt gyűjtött. – Egyedülálló mennyiségű, intenzitású segítséget nyújtott a Szeged-Csanádi Egyházmegye. És példamutató szolidaritást mutatott fel – összegez a főigazgató. A jelenkor „forró” témáján túl sok másról, a Karitász számos tevékenységéről is szó esik: a harminc mezőkovácsházi roma családot érintő felzárkóztatási programról, a pszichoszociális támogatásra szorulók segítéséről, az egyházközségi aktivista-hálózat bővüléséről. Aztán az országban Budapest után másodikként itt bevezetendő speciális szociálterápiáról, az utcán kallódók számára kidolgozott élményprogramról, a nehéz sorsú kisdiákoknak a Betűvető akcióban való támogatásáról. Sok a teendő, a szükség sok formában jelentkezik. Szerencsére a keresztény szolidaritásnak van tartaléka… v. b.

TORONYIR ÁNY

❘ Iskolapéldák

Az egyházmegye nyújtott segítő kezet a Tisza Kálmán iskolának

Megmarad a békési képzôhely

Egybehangzó vélemények szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegye, azon belül is a Gál Ferenc Főiskola közreműködésével sikerült biztosítani, hogy megmaradjon Békés megye legkorszerűbb mezőgazdasági képzőhelye. A békési, Tisza Kálmán nevét viselő középiskola most új távlatok elé néz.

FOTÓK: SZABÓ ZOLTÁN

Csak azok az intézmények folytathatnak mezőgazdasági képzést, melyek a szakminisztérium fenntartásában működnek, így ez a változás Békés megyében a gyomaendrődi és a kétegyházi iskolát ugyan nem érintette, azonban komoly gondot okozott Békés városában. A Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium az előbbiekkel ellentétben nem a tárcához tartozott, ezért veszélybe került a térségben példátlan módon 113 éve működő mezőgazdasági oktatás, melyet akár csak a meglévő gépállomány színvonala alapján is túlzás nélkül nevezhetünk a legjobbnak. A szeptemberi tanévnyitón, melyet már új keretek között tartottak, Barkász Sándor békési önkormányzati képviselő nem véletlenül nyilatkozott úgy, hogy egy „katasztrófavédelmi művelet végére” értek. Az iskola ugyan számos képzéssel bír az informatikától, a rendészeten át a vendéglátásig, a fő profi lt azonban mégiscsak a mezőgazdasági, mezőgazdasági gépész ágazat jelenti, vagyis enélkül az egész intézmény léte megkérdőjelezhetővé vált volna. – A fenntartótól minden segítséget megkaptunk és meg-

T

kapunk. A fő cél az, hogy a megye legfelszereltebb iskolájában megtartsuk a képzéseket. Nagy dolognak tartom, hogy megkapjuk a lehetőséget a minőségi munkavégzéshez – mondta Kissné Dr. Balogh Ibolya igazgató. Az itt tanuló diákok jelentős része nem véletlenül választotta a békési iskolát. A tizedikes Dakó Marcell családja is gazdálkodik, ő maga fogathajtó versenyeken vesz részt, így természetes volt számára, hogy Békésen mezőgazdasági gépésznek tanuljon, majd innen célozza meg a főiskolát. Fazekas Kristóf azt mondta, falujában, Okányban várják haza kombájnosnak, így az itteni, korszerű gépeken megtanulhatja azt, amit a technikum elvégzése után a gyakorlatban is művelni fog. A szeghalmi kollégista, Szabó Tamás a rendészeti képzés miatt választotta a békési iskolát. – Kiskorom óta rendőr szerettem volna lenni, itt megtaláltam a számításaimat – mondta. Az új tanévet kezdő 509 diák életében tehát a legnagyobb változás az volt, hogy nem volt változás, pontosabban felmenő rendszerben megkezdődött a hitélet megerősítése. Az első tapasztalatok alapján a hitoktatásról pozitív visszajelzések érkeztek, noha van olyan diák, aki itt találkozott ezzel először. A fenntartó, a Gál Ferenc Főiskola célja az, hogy az itt folyó képzés a térség felsőoktatásának fejlesztésével összhangban működjön, használják ki a meglévő gazdasági lehetőségeket, és segítsék a fiatalok helyben maradását. csiszér áron

22

TORONYIR ÁNY

❘ Grosics Akadémia

Meglepte a Grosics az NB I-es mezônyt

A felnôttek közötti helytállás a cél Ezek a sikerek nyilván nem jöttek volna létre a játékosokat korábban edző

Goran Ljubinkovics

FOTÓK: DÉVÉNYI ENDRE

A nyári, sikerrel megvívott osztályozókkal az akkor még Klausz László vezette U17-es csapat megteremtette a lehetőségét annak, hogy az akadémia 16, 17 és 19-es együttese is a honi legjobbak között játsszon. Különösebb visszhangja még nem volt, hogy augusztus 26-án a Grosics 3–0-ra verte a Kecskemétet, arra viszont sokan felkapták a fejüket, hogy idegenben, hátrányból felállva, a hajrában szerzett góllal verték 2–1-re a legjobbak között emlegetett Debrecent. A Vasas utáni döntetlen után jött egy meglepő vereség a Kaposvártól, majd egy olyan győzelem a Zalaegerszeg ellen, mely egészen elképesztő fordulatokat hozott. A zalaiak 20 perc után 3-0-ra vezettek, és ekkor kevesen gondolták volna, hogy a méretes zakón kívül bármi más történhet. Pedig történt, sőt, ezután jött csak a dráma, hiszen a Grosics még a szünetig egyenlített, a végén pedig óriási izgalmak közepette 5-4-re nyert. Az első öt forduló után az egész mezőnyből kiemelkedik Zádori Krisztián teljesítménye, aki hét találatából négyet fejjel szerzett.

Bárhogy is alakul a folytatás az U 19-es korosztály NB  I-es bajnokságában, az már elvitathatatlan tény, hogy az első fordulók meglepetéscsapata a frissen feljutott Grosics Akadémia volt. Az ötödik fordulóban, noha akkor még nem minden rivális játszott, a gyulai együttes egy rövid ideig az első helyen is állt, de folyamatosan a legjobb négy-öt csapat közé tartozott úgy, hogy keretében jópár fiatalabb labdarúgó is található.

A Grosics Akadémia támadó szekciója a legeredményesebb az egész NB I-ben. Balról: Kriska Norbert, Zádori Krisztián és Fehér Bence

– Jól szolgálnak ki a társak, másképp nem menne. Legfőbb erősségünk is az, hogy nem veszekszünk, nincs harag, ahol lehet, segítjük egymást – nyilatkozott a csatár. szakemberek nélkül, de az igazi kiugrás Goran Ljubinkovics vezetésével jött létre. Ő azt mondta, megpróbálnak „felnőtt” focit játszani, vagyis gyors, erős csapatot szeretne látni, mely képes látványos meccseket vívni. – Mentálisan nem mindig voltak megfelelő állapotban a játékosok, többször lett volna szükség hideg fejre. Sok munka vár még ránk, de ezt elmondhatjuk, jól haladunk affelé, hogy a fiúk, ha eljön az ideje, a felnőttek között is helytálljanak – hangsúlyozta a szakember, aki továbbra is ragaszkodik az eredeti célhoz, vagyis ahhoz, hogy a csapat az első nyolc között végezzen.

T

23

Hasonlóan látja a helyzetet az öt találatot elérő Kriska Norbert is, ő arra a legbüszkébb, hogy a Vasas ellen nyolc perc alatt két gól szerzett, más kérdés, hogy később az angyalföldiek döntetlenre mentették a derbit. – Utólag könnyű ezt mondani, de az az igazság, hogy számítottunk a jó eredményekre – mondta a pályáját Szarvason kezdő, majd Gyulán folytató tehetség. A csapaton belüli összetartás a siker kulcsa a balszélső támadó szerint. Fehér Balázs úgy vélekedett, ez a gárda nagyon tud küzdeni, az együttes tagjai nemcsak a pályán, hanem azon kívül is jól megértik egymást. A küzdőképességre szükség is lesz, hiszen – ezen sorok leadásának időpontjában – most jönnek a legnehezebb ellenfelek, a Honvéd után a Győr, a Puskás, a Ferencváros és az MTK van soron. cs. á.

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

A katolikus egyház a statisztika tükrében A katolikus egyház idén október 18-án ünnepelte a missziós világnapot. Ebből az alkalomból tették közzé az egyházi statisztikai adatokat.

Az adatok az egyház statisztikai évkönyvének legutóbbi, 2013. évi kiadásából származnak. Eszerint a

katolikusok száma a világon meghaladta 1,2 milliárd főt, és az előző évhez képest több mint 25 millió

2013-ban a világon: már több mint 1,2 milliárd katolikus Csak Európában csökkent a papság létszáma az elôzô évekhez képest (–2000 fô)

100 000 általános iskola

32 000 000 gyerekkel 415 000 4 pap

45 000 középiskola

20 000 000 gyerekkel

73 000 óvoda

Katolikus felsôoktatás

7 000 000 gyerekkel

5 000 000 hallgató gató

5000 püspök

fős növekedést mutatott. A növekedés mértéke különösen Amerikában (0,38%) és Afrikában (0,29%) jelentős. A növekedés mértéke Európában 0,03%-kal a legkisebb. 2013-ban a püspökök száma a világon több mint ötezer fő, a papság létszáma pedig 415 ezer fő volt. Az egyetlen kontinens, ahol a papság létszáma csökkent Európa – kétezer fővel kevesebben szolgáltak 2013ban, mint a megelőző évben. 2013-ban a katolikus egyház 73 ezer óvodát (mintegy 7 millió gyermekkel), közel 100 ezer általános iskolát (32 millió gyermekkel) és 45 ezer középiskolát (hozzávetőleg 20 millió gyermekkel) működtet. Katolikus felsőoktatási intézményben megközelítőleg 5 millió hallgató tanul. forrás: agenzia fides

Aggasztó jelentések a keresztényüldözésrôl

Az Aid to the Church in Need segélyszervezet és az Egyesült Államok külügyminisztériuma jelentésében egyaránt megerősítette ges kivándorlásnak köszönhetően a keresztényüldözés növe- az egyház kiűzötté válik az ősi bibliai országokból. A jelentés szerint a kedését a világban. Az Aid to the Church in Need jelentése az üldözés szintjét 22 országból 18 országban „szélsőséges”, „szélsőséges / magas” vagy „magas” mértékűnek találta. A jelentés megállapította, hogy Afrika egyes területein és a KözelKeleten az egyház továbbélését az iszlamista szélsőséges, fanatikus csoportok vallásilag motivált etnikai tisztogatása fenyegeti. A töme-

kereszténység öt éven belül eltűnhet Irakból. Az olyan totalitárius rezsimek, mint a kínai és az észak-koreai, a keresztényeket elnyomják azon felfogás miatt, amely szerint a kereszténység a kommunista államok által korruptnak és kizsákmányolónak tekintett nyugathoz kapcsolódik. A Egyesült Államok külügyminisztériuma jelentésében közel 200 országot és területet vizsgált. Meg-

a sajtószemlét összeállította: dr. antal zsolt

T

24

állapításuk megerősíti az Aid to the Church in Need segélyszervezet jelentését. Az érintett a térségekben a vallási intolerancia és ellenségeskedés gyakran párosul politikai, gazdasági és etnikai sérelmekkel, amelyek sokszor erőszakossá válnak, halált, sérüléseket és kitelepítéseket eredményezve. Elsősorban az Iszlám Állam, az al-Kaida, az al-Shabaab, és a Boko Haram terrorszervezetek bűnösek az indokolatlan erőszak gonosz tettei miatt. Az erőszakos esetek feltűnően sok gyermekáldozatot is követeltek. forrás: catholicculture.org christiantoday.com

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

A szegénységre hívják fel a figyelmet

Szegénység ellen küzdô európai keresztény hálózat Az Eurodiaconia, a szegénység ellen küzdő keresztény szervezetek európai hálózata szerint a hajléktalan emberek az egyik legszélsőségesebb példái ma a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek. A gazdasági és pénzügyi válság következtében kialakuló munkanélküliség és a jóléti rendszerek zavarai okozzák a növekvő szegénységet és a társadalmi kirekesztést Európai Unióban (EU). A szervezet szerint az európai szegénység felszámolásának egyik fontos láncszeme a lakásválsággal való megbirkózás, mert ez aláássa az emberi méltóságot, csökkenti az emberek esélyeit a személyes fejlődésben és a társadalmi részvételben, ezáltal

gyengíti a társadalmi kohéziót és akadályozza a gazdasági növekedést. A szervezet megállapítja, hogy a társadalmi problémák ellenére nincs megfelelő válasz az EU-tól a hajléktalan emberek problémájára. Heather Roy, az Eurodiaconia főtitkára szerint az EU törekvése egy AAA besorolású jóléti állam felé nagyon távol áll a mindennapi valóságtól, amely egyre több embert hagy szegénységben. forrás: agensir.it

A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett népesség az Európai Unióban

A helyi gazdasági fejlődés a megoldás a globális modellekkel szemben

A kicsi szép! Az olaszországi Torinóban október 13– 16. között rendezett Helyi gazdasági fejlődés III. világfóruma című tanácskozásra levelet küldött Ferenc pápa. A pápa szerint a helyi gazdasági fejlődés tűnik a legmegfelelőbb válasznak a kihívásokra, amelyeket a globalizált és gyakran eredményeiben durva gazdaság állít elénk. Az új ENSZ Napirend akkor valósul meg, ha mindenkinek hozzáférést enged a nélkülözhetetlen anyagi és szellemi javakhoz. Ezek közé tartozik a saját otthon, az emberhez méltó és a rendesen megfizetett munka, a megfelelő táplálkozás és ivóvíz, a vallásszabadság, valamint a lelki és nevelési szabadság. Az egyetlen módja annak, hogy ezeket a  célkitűzéseket valóban és véglegesen megvalósítsuk, ha helyi szinten teszünk érte. A jelenlegi gazdasági világválság megmutatta, hogy a gazdasági döntések, amelyek a fejlődést mindenki szá-

T

mára úgy akarják megvalósítani, hogy fogyasztásra ösztönöznek és a profitot kívánják állandóan növelni, nem fenntartható. Hozzá kell tenni, hogy ez önmagában erkölcstelen is attól a pillanattól kezdve, hogy peremre szorít minden kérdést, amely felveti, hogy igazságos-e és, hogy valóban a közjó javát szolgálja-e. Az alapvető hangsúly a helyi gazdaságon van. Úgy tűnik, hogy ez lehet az etikai különbségtétel illetve az igazán szabad gazdaságok és vállalkozások megteremtésének egyik legjobb útja. Legyenek igazán szabadok az ideológiáktól, a politikai manipulációktól és mindenekelőtt a mindenáron akart profit törvényeitől és az üzlet állandó kiterjesztési vágyától, hogy valóban mindenki szolgálatában álljanak és vonják be a kirekesztetteket a társadalmi életbe. A keresztény társadalmi gondolkodás olyan gazdaságelemzést kínált fel, amely a helyi környezetből kiindulva fogalmazott meg javaslatokat és irányvonalakat. A laikus társadalmi gondolkodás nagy része is, bár különböző előfeltevésekből, de hasonló következtetésekre jutott. Ferenc pápa többek között utalt Giuseppe Toniolo, Don Sturzo alakjára és XIII. Leó pápa „Rerum novarum” enciklikájára, továbbá Ernst Friedrich Schumacher neves művére: A kicsi szép-re. forrás: vatikáni rádió

25

TORONYIR ÁNY

❘ Kultúra

Kulturális mozaik A régiek előszeretettel ábrázolták az égieket olyképpen, amint azok a Földdel és a bolygókkal játszadoztak. Simai Mihály költészete efféle képet idéz elébünk: költőnk a legnagyobb létkérdésekkel vív meg, holott látszólag csupán labdázgat, lepkekönnyedséggel. Simai Mihály költészetében egyszerre van jelen a szavak teremtő-igézővilágrengető ereje, a játszi könnyedség kegyelmi állapota és angyali szelídség. Habár sokan csupán a gyerekköltő és – író Simai Mihályt ismerik az életműve jelentékeny hányadát kitevő ifjúsági irodalom és lapszerkesztés okán, a költészet egészét derűbe vonó játékosság, dévajság a legkevésbé sem jelent gyermetegséget. A gyermek sebezhető világra nyitottságát annál inkább: a létre firtató kíváncsisággal rácsodálkozó gyermek állapotát, amely szükségszerűen meghorzsolja magát a költészet híján zord és közönyös világ rideg felületén. Ám a költő sebei áldott, megváltó sebek: ártatlanságunkat idézik vissza, valahányszor helyettünk mondják ki, helyettünk szelídítik könynyes-könnyed játékká megsebzett létünk fájdalmas-szép rejtelmeit.

Szuromi Pál grafikáinak kiállítása Még legközelebbi ismerőit-tanítványait is meglepte a tavaly elhunyt művészeti író grafikai munkásságát bemutató válogatás a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A mindig filozofikus pontossággal fogalmazó, eredeti felvetéseivel rendre a lényeget fürkésző Szuromi Pál monográfiái, tanulmányai és esszéisztikus igényű kiállítás-megnyitói egyedi műfajt teremtettek a művészeti

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Simai Mihály: egy nyolcvanéves örökifjú

Simai Mihály

publicisztikában. Szerteágazó érdeklődése, lelkiismeretes szabatossága, kivételes nyelvi gazdagsága, megalkuvást nem ismerő igényessége és szintetikus látásmódja önálló esztétikai élménnyé avatták műbírálatait. A fiatalon félretett tustollat-ecsetet évtizedek elteltével, élete utolsó éveiben vette kézbe újból. Nem a több kötetnyi műbírálat és kiváltképp nem a megbírált művészbarátok életművének próbájaképpen, inkább a vizuális kifejezésmódok elementáris lehetőségeinek vonzásában. Szuromi Pál tusrajzai és kollázsai tehát távolról sem az egyedi hangú műítész megbocsátható kalandozásai az alkotás mezejére: önálló értéket mutatnak föl a művészeti írások szomszédságában. Szuromi Pált biztos rajztudása a bensőségesség szinte spontán közvetítésére éppúgy képessé teszi, mint arra, hogy virtuóz vonalai és a közöttük világló elhallgatások ritmikájában mély összefüggések táruljanak a szemlélő elé.

Szuromi Pál: Tarján éjjel

T

26

TORONYIR ÁNY

Ôszi Tárlat Október 4-én Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja nyitotta meg az Alföldi Galériában a kortárs képzőművészet egyik legrangosabb seregszemléjét, a 62. Vásárhelyi Őszi Tárlatot. A nagymúltú esemény hazai öszszehasonlításban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy hat évtizednyi töretlen működésével. Az egykori kezdeményezők – Galyasi Miklós múzeumigazgató, Kurucz D. István és Almási Gyula Béla festőművészek, valamint Szabó Iván szobrászművész – olyan művészeket hívtak meg az első tárlatra, akik valamilyen

❘ Kultúra lalását: a kultúra és a mindennapok közelítését képviseli a Vers délben című új kezdeményezés. Az ihletadó a művészetpártoló Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert szobra volt: delente egyetemi oktatók és hallgatók, professzionális versmondók és hétköznapi irodalombarátok mondják el kedves versüket az egykori rektor bronzalakja mellett, közvetlen meghittségben.

Paprikafesztivál a ferenceseknél Október 3-án és 4-én a szögedi paprika „őshazájában”, a szeged-alsóvárosi ferences kolostorban és a közeli Napsugaras Tájházban élesztették a jellegzetes magyar fűszernövény egykori kultuszát. Az egykor gyógyító célzattal is termesztett, Szent-Györgyi Albert révén pedig világhírre szert tett szögedi paprika hagyományait, termesztésének és földolgozásának módszereit, továbbá a paprikás nemzedékek közösségi szokásait fölelevenítő minifesztivál kedves eleme volt a paprikafüzérekkel ékesített ünnepi oltár fölállítása.

FOTÓK: MARTON ÁRPÁD

Bartók-évforduló

módon kötődtek Hódmezővásárhely városához. Már az első kiállítás alkalmával létrehozták a Hódmezővásárhely híres festőművészéről elnevezett, rangos Tornyai Jánosdíjat. A bronzból készült, Szabó Iván szobrászművész alkotta Tornyai-plakettet 2015-ben Gaál József vehette át. A december 6-áig látogatható kiállításon 162 művész 252 alkotását – festményeket, grafikákat, plasztikákat, illetve kísérletező műfajok reprezentánsait – láthatja a nagyközönség.

20. Egyetemi Ôszi Fesztivál Október 1-jén immár huszadik alkalommal tárulnak ki a Szegedi Tudományegyetem kapui, hogy az egyetemi polgárság mellett a művészetkedvelő nagyközönség számára is felkínálják az esztendő egyik legizgalmasabb kulturális seregszemléjének változatos programját: komoly- és könynyűzenei koncerteket, képzőművészeti és fotókiállításokat, közérdeklődésre is számot tartó tudományos előadásokat egyebek mellett a Dante-évforduló, a fénykutatás és a körutas városszerkezetek témakörében, interaktív színházi programokat és klubesteket. A fesztivált megálmodó Tajti Gabriella az elmúlt két évtized legnépszerűbb fellépőit éppúgy meginvitálta, mint ahogyan új kezdeményezésekkel is jelzi a folytatás reményét. Fülei Balázs zongoraművész, a Kaláka Együttes, Bálint András vagy Szalóki Ági visszatérő fellépők, míg a fesztivál fontos vál-

T

Hetven éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el a magyar zenetörténet legjelentősebb komponistája, Bartók Béla. A  nyugati zenetörténeti fejlődés egyik nagy összegzőjeként egy mederbe terelte a műzene huszadik századi újításait és a népzene évszázadok óta érintetlen, archaikus tartalmait. Így vált Bartók zenéje a két szinten, egymás mellett fejlődő európai zene nagy szintézisévé, egyben a nyugati zenetörténet egyik fő összegzőjévé. Nem csupán a magyar, de a román, a szlovák, a bolgár, a török és az arab népzene forrásait is igyekezett beépíteni a művelt nyugat zenei nyelvébe, mintegy a kultúrák testvériségének hírnökeképpen egy ordas eszméktől szétszaggatott világban. Tájékunkon, a Torontál megyei Nagyszentmiklóson született 1881-ben, de ide köti számos egyéb vonatkozás is. Szegedi barátjával, Balázs Bélával közösen vágtak neki az alföldi népzene felgyűjtésének. Ünnepelt koncertzongoristaként többször is visszatért: a szegedi Tisza és a Kass szálloda falai is hallhatták világszerte ünnepelt játékát. Balázs Béla szövegkönyvére szerezte világhódító, misztikuspszichoanalitikus operáját, A kékszakállú herceg várát. Szegeden koszorúzással tisztelegtek Dóm téri szobránál. Évfordulós tárlatán a pályakezdésének idejében született festmények és mintegy 80 bravúros rajz képviseli Tóth Sándor kevésbé közismert arcát az életmű korszakait öszszekötő műfaj, a portrészobrászat mellett. marton árpád

27

TORONYIR ÁNY

❘ História

Klebelsberg Kuno a szegedi egyházi és tudományos központért

„A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter” Száznegyven esztendeje, 1875 novemberében született Klebelsberg Kuno gróf – ahogy Ravasz László református püspök nevezte: „a legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter”. Az 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedő Klebelsberg határozottan és következetesen támogatta a szegedi katolikus egyházmegyei központot, valamint a városban megtelepedő egyetemet. Klebelsberg Kuno gróf Magyarpécskán született 1875. november 13-án. középfokú tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte. Egyetemi éveit Budapesten és

Klebelsberg leteszi a szegedi egyetem alapkövét (1926)

Berlinben töltötte. 1898-ban államtudományi doktorátust szerzett, nem sokkal később pedig segédfogalmazói állást kapott a kormány mellett. 1900ben vette feleségül Botka Saroltát, akivel élete végéig nyugodt és harmonikus házasságban élt. Klebelsberg 1907-től a miniszterelnökség nemzetiségi osztályának vezetője volt, 1914 januárjától pedig Tisza István kormányának tagja lett: a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-

nisztérium államtitkáraként tevékenykedett. Kulturális és oktatáspolitikai reformelképzeléseinek alapjait már ezekben az években kidolgozta. 1917 tavaszán Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király miniszterelnökségi államtitkárrá nevezte ki. Az 1920 elején Sopron nemzetgyűlési képviselőjévé választott Klebelsberg Bethlen István kabinetjében először a belügyminiszteri posztot látta el 1921 decemberétől. 1922. június 16tól a vallás- és közoktatásügyi tárcát vezette egészen a Bethlen-kormány 1931. augusztusi lemondásáig. 1932. október 11-én hunyt el Budapesten, négy nappal később temették el szeretett városában Szegeden, a dóm altemplomában. A klebelsbergi kultúrpolitika lényege az volt, hogy a társadalom minden rétegében, s az ország és a világ valamennyi pontján képzett és fölkészült, „aktív és produktív” magyarok éljenek. Ennek a programnak része volt az írástudatlanság fölszámolása éppúgy, mint a jól működő ösztöndíjrendszer megalapítása vagy a nyugat-európai kulturális és művészeti központokban a magyar intézetek létrehozása. Klebelsberg Kuno sok szállal kötődött Szegedhez, s 1926-tól haláláig a város parlamenti képviselője volt. Támogatta a trianoni békediktátum következtében az államhatár mellé

T

28

került város kulturális, tudományos és közéleti központtá válását. Kultuszminiszterként – politikai és pénzügyi támogatást biztosítva – lehetővé tette, hogy Szegeden otthont találjon a román hatóságok által elűzött kolozsvári egyetem és az ugyancsak Romániából kiutasított csanádi püspök, Glattfelder Gyula. Így alig egy évtized alatt Szeged a tudományos élet és katolikus egyház egyik meghatározó központja lett. Klebelsberg munkásságának eredményeként 1930-ra Szegeden elkészültek az egyetem és katolikus püspökség működéséhez szükséges épületek. Létrejöttek az intézmények s a feladatuk ellátásához szükséges tárgyi feltételek is biztosítva voltak (oktatási céllal klinikák, gyakorló iskolák épültek, füvészkertet alakítottak ki, papnevelő intézetet nyitottak, püspöki palotát építettek stb.). 1930. október 24. és 26. között részt vett a fogadalmi templom fölszentelésén, a Dóm téri épületegyüttes és a Nemzeti Emlékcsarnok fölavatásán, s ezekben a napokban Szeged díszpolgárává avatták. Ekkor adta át az ötezredik „népiskolai egységet”, a szeged-rókusi tizenkét tantermes népiskolát. Klebelsberg Kuno hívására tért haza külföldről és vállalt professzorságot a szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert, aki aztán a városban folytatott kutatási eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat. Ma már mind a történész szakma, mind a közvélemény jelentős része egyetért abban, hogy Klebelsberg nagyszerű tudományszervező és oktatáspolitikus volt. Utódja, a történészprofesszorból lett kultuszminiszter Hóman Bálint személyes hangvételben, megható szubjektivitással így összegezte Klebelsberg Kuno emberi és politikusi tevékenységét: „Hitt és hitet sugalmazott, gondolkodott és gondolatokat ébresztett, bízott és bizalmat öntött munkatársaiba és a közönségbe. Ez a része szellemének a lelkekben él és továbbhat.” m. p.

TORONYIR ÁNY

❘ História

Elhunyt Paskai László bíboros

A Lélek erejében A nemrégiben elhunyt szegedi születésű Paskai László bíboros, egykori prímás és esztergom-budapesti érsek a huszadik és huszonegyedik század fordulója magyar közéletének meghatározó alakja volt. A magyar katolikus egyház élén – 1987 tavasza és 2003 eleje között – eltöltött több mint másfél évtizedes szolgálata idején olyan fontos események történtek hazánkban, mint az államszocialista rendszer bukása, az egyházi oktatás újraindulása, II. János Pál pápa 1991-es és 1996-os látogatása, valamint a katolikus egyházmegyék 1993. évi átszervezése. Paskai László Szegeden született 1927. május 8-án. Édesapja Paskai Ádám, édesanyja Ördög Mária volt. Középiskolai tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, ahol 1945ben érettségizett, majd Szécsényben belépett a ferencesek Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományába. Szent Ferenc rendjének – amelyben a Pacifik testvér nevet kapta – tagjaként 1949. október 4-én tett örökfogadalmat. Teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, majd a szerzetesrendek 1950. évi föloszlatása után Budapesten fejezte be. 1952-ben teológiai doktori címet szerzett. Paskai Lászlót Zadravecz István – egykori szegedi ferences házfőnök, 1920 és 1927 közötti tábori püspök – szentelte pappá Budapesten 1951. március 3-án. Fiatal papként a csanádi egyházmegye székhelyén, Szegeden szolgált, ahol 1955től egy évtizedig a teológiai főiskola tanára volt, egy ideig prefektus, illetve a szeminárium spirituálisa. 1965– 1969-ig a fővárosi Központi Papnevelő Intézet spirituálisaként, majd rektoraként tevékenykedett. 1967-től püspökké szenteléséig a budapesti Hittudományi Akadémián volt főiskolai tanár, filozófiai tárgyakat oktatott. VI. Pál pápa Paskai Lászlót 1978. március 2-án bavagalianai címzetes püspökké és a veszprémi püspökség

apostoli kormányzójává nevezte ki. 1978. április 5-én Veszprémben szentelte püspökké Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, valamint Kádár László egri érsek és Kisberk Imre székesfehérvári püspök. Főpapi jelmondatául egy Lukács evangéliumából való passzust választott: „In virtute Spiritus”, magyarul „A Lélek erejében”. A fölszentelt püspökként apostoli adminisztrátori megbízatással tevékenykedő Paskait 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspökké nevezte ki II. János Pál pápa. Három évvel később a Szentatya mint utódlási joggal fölruházott koadjutor érseket a kalocsai főegyházmegye élére helyezte

T

29

– Ijjas József érsek mellé – 1982. április 5-én. Végül azonban nem a kalocsai érseki széket foglalta el. Ijjas József ugyan 1987 júniusában lemondott méltóságáról, addigra azonban a pápa – 1987. március 3-án – esztergomi érsekké és Magyarország prímásává nevezte ki az 1986 júniusában elhunyt Lékai László bíboros utódaként. Paskai László bíborossá kreálására 1988. június 28-án került sor, címtemploma pedig a római falakon kívüli Avilai Szent Teréz-templom volt. Paskai László prímássága idején két egyháztörténeti szempontból is fontos eseményre került sor. Az egyik, hogy 1990-ben a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék ismét teljes körűen helyreállította (az 1945 áprilisában a szovjet megszállás következtében megszakadt, majd 1964-ban részlegesen ismét fölvett) diplomáciai kapcsolatait. Ennek jegyében a Szentszék hazánkba delegálta Angelo Acerbi zellai címzetes érseket, míg a magyar állam vatikáni követként Rómába küldte Keresztes Sándort, a Kereszténydemokrata Néppárt első elnökét. A másik, hogy 1993 pünkösdjén, május 30-án, II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójával a magyar katolikus egyházkormányzatot átalakította. Ennek jegyében az egyházmegyék határait racionalizáva olyan területű püspökségek és érsekségek kerültek kialakításra, amelyeknek főpásztori ellátása könnyen megoldható, valamint az esztergomi, a kalocsai és az egri mellett létrejött a veszprémi érseki tartomány. Ekkor jött létre a mai elnevezésű Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Paskai bíboros esztergomi érseksége idején Szent II. János Pál pápa először 1991. augusztus 16 és 20. között, másodszor 1996. szeptember 6–7-én járt hazánkban. Paskai László hetvenötödik életévét betöltve – a kánonjogi előírásoknak megfelelően – benyújtotta lemondását, amit 2002. december 7-én a pápa elfogadott, s utódául esztergomi érsekké Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki. Nyugdíjba vonulása után 2015. augusztus 17-i haláláig az esztergomi Simor János Nyugdíjas Papi Otthon lakója volt. m. p.

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek járva, támogató bizalmába és személyes gondviselésébe fogadja a tiszaszigeti plébániaközösség karitatív, miszsziós és evangelizációs munkáját és annak fejlesztését, megújulását.

Liturgikus teret és feszületet áldott meg a püspök Újszentivánon A település egykori imaházához kapcsolódóan kisbúcsút rendezett szeptember 27-én az Újszentiváni Római Katolikus Egyházközség. A hagyományteremtő szándékkal szervezett ünnepség szabadtéri szentmiséjét Kiss Rigó László a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke celebrálta. Ezt követően megáldotta az újonnan kialakított liturgikus teret, valamint a templom bejáratánál felállított feszületet, amelyet a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évének emlékére emeltek az újszentiváni hívek. Az ünnepséget követően Fazakas Gusztáv Tiszasziget–Újszentiván–Kübekháza plébániai kormányzója, valamint az egyházközség és a helyi karitász csoport tagjai ebéddel várták a családokat, a híveket. Az igazi búcsús hangulatról a kulturális program fellépői gondoskodtak.

Energetikai felújítás a békéscsabai Savio iskolában A Szeged-Csanádi Egyházmegye Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztésére és energiaigényének csökkentésére 149 345 606 forint vissza nem térítendő pályázati támogatást kapott. A projekt keretében a Békéscsabán található Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda épületének hőszigetelésére és nyílászáróinak cseréjére kerül sor. A fejlesztésnek köszönhetően a békéscsabai intézmény diákjai egy megújult épületben folytathatják tanulmányaikat. A projekt megvalósítására a KEOP-2015-5.7.0 kódszámú, „Környezet és Energia Operatív Program” keretében került sor.

Megújult a magyarbánhegyesi szentély „elôszobája” Mintegy 5 millió forint pályázati forrásból megszépül a 119 éves magyarbánhegyesi templom. Miközben a tetőt és a homlokzatot célzott támogatásból rekonstruálják, a 28 nm-es sekrestye falnak támasztott, talp nélküli, korhadásnak indult szekrényeinek korszerűsítése nem szerepelt a pályázati kiírásban. Fabisz Ákos plébániai kormányzó kezdeményezésére, községi összefogással azonban megújult a szentély „előszobája” is: a beton padlót járólappal borították, majd a festés következett. A liturgikus ruháknak, eszközöknek pedig méltó tároló helyet alakítottak ki: szekrényt, fali polcot, és komódot készítettek. A mestereket az önkormányzat biztosította a Start Közmunkaprogram keretében, az atya pedig az adományokból fi nanszírozta a 250 000 forintos beruházást.

Negyedszázados templomát ünnepelte Szentmihály 25 éve épített templomát ünnepelte szeptember 29-én Szeged-Szentmihály közössége. A jeles ünnepen templomépítő plébánosát látta vendégül az egyházközség. Az ünnepi szentmisét maga Kisházi-Kovács László celebrálta, és részt vett rajta az előző plébános, Laczkó István, valamint a jelenleg a hitet szolgáltató Liszkai Tamás röszkei plébános.

Kisbusszal bôvült a tiszaszigeti plébániaközösség szolgálata A tiszaszigeti Páduai Szent Antal Plébánia nevében Fazakas Gusztáv plébániai kormányzó vehette át azt a Mercedes buszt, amelyre a közelmúltban a plébánia pályázott a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz. A sikeres pályázatnak köszönhetően tovább bővülhet a plébánia, valamint az annak keretében működő karitatív és missziós-evangelizációs szolgálat tevékenysége. A támogatás értéke 10 000 000 forint, amelyet a Szeged-Csanádi Püspökség megelőlegezett a tiszaszigeti egyházközségnek, a hatékony és eredményes szolgálat mielőbbi megkezdése érdekében. A plébániaközösség nevében ezúton is köszönetünket fejezik ki Kiss-Rigó László püspöknek a gyors anyagi segítségnyújtásért, aki mint oly sokszor az elmúlt időszakban, a mindenkori lelki gondozás, vezetés és buzdítás mellett, a keresztény szeretet gyakorlati megvalósítójaként is élen

T

A szentmihályi templomot 1988-ban kezdték el építeni. A falu mindenes plébánosa, Kisházi-Kovács László egy Barkas járművet kapott a püspökségtől, amivel

30

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek Magyarországon a makói görögkatolikus egyházközösség az egyik legősibb, hiszen évszázadok óta jelen vannak a településen és környékén. Mintegy háromszáz híve van a makói közösségnek, s a dél-keleti régióban úgy ezerre tehető a lélekszámuk. Ez a búcsú egyben születésnap is. Mikor letelepedtek itt a görögkatolikusok, akkor úgy gondolták, hogy Istenszülő oltalma ünnepéhez kapcsolják a templom felszentelését, s most ezt is tartjuk – mondta Seszták István főhelynök, majd hozzátette: A görögkatolikusok Istenszülő oltalma ünnepe a római katolikusok Magyarok Nagyasszonya megemlékezéséhez hasonlítható. Szűz Mária képes arra, hogy akár az örömökben, akár

Szeged-Szentmihály 25 éves temploma

anyagot szerzett be, de ugyanígy könyvelt is, és ha kellett, árkot ásott. Két év alatt, éppen a rendszerváltásra készült el Szeged legújabb temploma, Szentmihály régi vágyát valóra váltva. Isten háza úgy válik igazán patinássá, élővé, igazivá, ha sok-sok imádság ivódik a falába, ahogy az Szentmihályon az elmúlt 25 évben történt – szentbeszédében ezt emelte ki Kisházi-Kovács László. A misét követően felavatták és megszentelték az egyházközség gyönyörű szabadidős terét, majd ünnepi ebéd zárta a templomi búcsút.

„Mintaközvetítô intézmény” címet nyert a szarvasi gyakorlóintézmény Referencia intézményi minősítő eljárás értékelte a Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda referencia területeit, a minta értékű szervezetfejlesztési munkát, és jó gyakorlatainak adaptációs csomagját. Ennek eredményeként a Gyakorló a jövőben szolgáltatóként segíti a köznevelés rendszerének megújulását, modernizációját, aminek keretében szakmai bemutatókat, műhelyfoglalkozásokat tart, hospitálásokat szervez. A Gyakorlóintézmény az Európai Uniós és hazai források elnyeréséért minősített intézményként indulhat mint szakmai fejlesztéseket megvalósító, jó gyakorlatokat működtető, példaértékű szervezeti működéssel rendelkező intézmény. A Gál Ferenc Főiskola Gyakorlóintézménye a nemzeti nevelésügy rendszerén különösen is szolgálni kívánja a Szeged-Csanádi Egyházmegye intézményeinek szakmai fejlesztését.

A makói görögkatolikus templom búcsúja Az 1778-ban Mária Terézia által építtetett makói görögkatolikus templom felszentelését ünnepelték október 11-én a hívek. Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke tartotta a búcsúi Szent Liturgiát. A helyiek mellett számos településről, még Békés megyéből is érkeztek görögkatolikusok a Maros-parti városba.

T

a nehézségekben megsegítse az ő híveit. Nagyon bízom benne, hogy ez a makói ősi egyházközösség a jövőben létszámában is gyarapodni fog – fogalmazta meg reményét Seszták István.

Rózsafüzér társulatok országos találkozója A közelgő 2016-os év kettős jubileuma a katolikusoknak: Szent Márton születésének 1700. és a Szent Domokos rend megalapításának 800. évfordulója. Sőt, Kunszentmárton is 800 éves az idén! E jubileumok jegyében rendezték meg a kunszentmártoni Szent Márton Plébánia rózsafüzéres csoportjai október 17-én a Rózsafüzér Társulatok I. Országos Találkozóját. Az imatalálkozókra Szombathelyről Kunszentmártonba érkezett Szent Márton ereklyéje, ennek jelenlétében végezték az imádságokat. A hagyomány szerint a rózsafüzért Szent Domonkos a Szűzanyától kapta. 1877-től a szentolvasó minden formája a Szent Domonkos rend lelki irányítása alá tartozik. S valóban, a szerzetesrend működésének 1950-es betiltásáig a domonkosok fogták össze a rózsafüzért imádkozó híveket a mindenkori Magyarországon, irányították a társulatok működését, megjelentették a Rózsafüzér Királynéja című havi folyóiratot, s ellátták a híveket áhítati irodalommal. A találkozón domonkos szerzetesek és nővérek is közreműködtek. Az egésznapos program lehetőséget biztosított a találkozásra, egymás hitének megerősítésére és a hitbeli ismeretek gyarapítására is.

31

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Feltárul a múlt A csomorkányi pusztatemplom Hódmezővárhely határában található egyházmegyénk egyik Árpádkori szép emléke, a csomorkányi pusztatemplom. A 13–14. században épült, közben többször bővítették. Külső támpilléres falai voltak. Szentélye nyújtott félkörív záródású. A bejárata nyugat felé nyílott, a kapu körüli falak még állnak. Külső hosszúsága 27,8 m, ebből 8 m a szentély, amelynek belső szélessége 6,2 m, a hajóé 8,8 m. Tornya a  szentély északi falánál helyezkedett el. A szentély tájolása a keleti iránytól 5 fokban tér el észak felé.

T

32