Élet a határvidéken. Határokon átívelő társadalmi kapcsolatok
A határvidék A “határ”, mint fogalom jelentésének és jelentőségének értelmezése számos tudományterület szempontjából lehetséges. A közgazdaságtan elsősorban a határokon átívelő kereskedelemre, a gazdasági együttműködésekre fókuszál, míg szociológiai, szociálpszichológiai nézőpontból a határ leginkább egy olyan társadalmilag konstruált választóvonalként fogható fel, amely a „mi” és az „ők” csoportjait választja el egymástól. Ebben a megközelítésben a gyakorlati, a kutatások szempontjából empirikusan értelmezhető kérdés az, hogy vajon a határ két oldalán élő emberek közötti kapcsolatok milyen jellegzetességekkel bírnak. Melyek azok a tényezők, amelyek az együttműködések irányába hatnak, és melyek azok, amelyek kifejezetten gátolják ezeket. Oscar Martinez 1 a határvidékek négy fajtáját különböztette meg egy 1994-‐es írásában az átjárhatóság, illetve a kialakult kapcsolatok alapján: 1. „Elidegenedett határvidék” (alienated borderlands) Ezeken a területeken a határok zártak, a két oldal között semmiféle érdemi kapcsolat nem létezik. A határ két oldala általában fizikailag is el van választva egymástól, a határokat szigorúan őrzik. (Pl. USA-‐Mexikó bizonyos határszakaszai, Észak és Dél Korea, Berlini fal, stb. ) 2. „Egymás mellett élő határvidék” (co-‐existent borderlands) Ezeken a területen a határ valamennyire átjárható, élő, létezik kapcsolat a határ két oldala között, de ezek intenzitása és összetettsége minimális 3. „Függőségi határvidék” (interdependent borderlands) A határ két oldala között intenzív kapcsolatok vannak, a két terület szoros egymásra utaltságban él, de a határ továbbra is elválasztja kulturálisan és gazdaságilag a két társadalmak, 1
Martinez, O. J. (1994). The dynamics of border interaction: new approaches to border analysis. In C. H. Schofield (Ed.), Global boundaries, world boundaries, Vol. I (pp. 1e15). London: Routledge.
azonban az együttműködések kialakításának lehetőségét már nem gátolja. 4. „Integrált határvidék” (integrated borderlands) Ezeken a területeken a határ már szinte csak szimbolikus jelentőségű, fizikai értelemben nem korlátozza a határ két oldalán élők kapcsolatait, a határvidék integrált társadalmi-‐gazdasági teret alkot. (Politikai értelemben természetesen még két különböző egységről van szó. Amennyiben ez is megszűnne, már egyáltalán nem beszélhetnénk határról.) Bár az utóbbi hónapok migrációs válsága miatt erőteljes nyomás alatt van, mégis az Európai Uniónak a schengeni rendszerben résztvevő országaiban a fentiek közül a 3. és 4. határvidék típusai valósultak meg leginkább. Teljes mértékben integrált területek mára leginkább Nyugat Európában alakultak ki, nem kis mértékben amiatt, hogy ott már hosszú évtizedekre nyúlik vissza a gazdasági együttműködés még akkor is, ha a határok teljesen szabad átjárhatósága csak jóval később valósult meg. Az Unióhoz 2004 után csatlakozott volt szocialista országok közötti határvidék kapcsolatok az elmúlt évtizedben váltak egyre intenzívebbé. Különösen igaz ez Magyarország esetében, ahol a határ két oldalán élő magyarok, illetve a szomszédos országok egyéb nemzetiségeinek kapcsolatait évtizedeken át gátolta a határok nehezített fizikai átjárhatósága, illetve a kölcsönös bizalmatlanság az egyes országok politikai vezetési között. Ezek a határmenti kapcsolatok természetesen a korlátok felszámolása miatt spontán módon is kialakulhatnak, azonban az együttműködésben rejlő előnyöket (pontosabban a nem együttműködés okozta károk csökkentésének szükségességét) az Európai Unió hivatalosan is felismerte. Ez nem véletlen, hiszen jelenleg az EU lakosságának közel 38%-‐a él határok közelében. 2 Az Unión belül pedig összesen 38 olyan belső határszakasz van, amelyek egyszerre jelentenek földrajzi és nyelvi korlátokat az ott élők számára. Ezek a választóvonalak többnyire mind valamilyen háborús konfliktus eredményeként jöttek létre, és választották el évtizedekkel ezelőtt korábban egymással organikus egységet alkotó mikrotársadalmak tagjait. Ezeken a határvidékeken létrejövő együttműködéseket az Unió hivatalosan is támogatja az Interreg program keretében 2000 óta. ábra 1 Az EU 2014-‐2020 közötti INTERREG együttműködési programjának kedvezményezett célterületei (országai)
2
http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/cooperation/european-‐ territorial/cross-‐border
Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/cooperation/european-‐territorial/trans-‐ national/
A magyar-‐román határszakaszon élők körében végzett friss kutatás 3 szerint a két csoport tagjainak 37%-‐a járt a másik országban. (Ezen belül is magasabb, 43% volt azok aránya, akik Romániában jöttek át Magyarországra.) Az itt élők 72%-‐a számára nem jelent problémát az, ha a másik országból származóval kell együtt dolgoznia, elfogadnia valamilyen családtagnak vagy szomszédnak. Ezt az arányt kettébontva a Romániában élők értéke valamivel magasabb (76%) volt, mint a magyarországiaké (67%). Ez az arány azonban fordítva is értelmezhető, ami viszont azt jelenti, hogy a határ mindkét oldalán tíz emberből 3-‐4-‐et zavarna ha közelebbi kapcsolatba kerülne a másik országból érkezővel. Ugyanezek a számok Magyarország és Horvátország viszonylatában összességében valamivel magasabbak voltak, itt viszont a Magyarországon élők 71%-‐a bízik a horvátországiakban, míg fordított esetben ez a szám ennél jóval magasabb, 88% volt. 4 A számok a szlovák-‐magyar határvidéken is hasonlóak voltak, itt viszont a két szám eltérése jóval kisebb volt (78% és 73%). 5 Ezekből az adatokból is látható, hogy a határok ugyan egyre kevésbé jelentenek fizikai és bürokratikus akadályt, ugyanakkor kulturális értelemben még mindig léteznek lebontandó akadályok, vagy olyan attitűdök, amelyek gátolják az együttműködést. Ezek mellett azonban 3
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/cooperation/european-‐ territorial/cross-‐border/eb_results/hungary-‐romania.pdf 4
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/cooperation/european-‐ territorial/cross-‐border/eb_results/hungary-‐croatia.pdf 5
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/cooperation/european-‐ territorial/cross-‐border/eb_results/slovakia-‐hungary.pdf
nagyon sok pozitív és jó történet is létezik, amelyek példát mutathatnak a határ mindkét oldalán élő társadalmi csoportoknak azzal kapcsolatban, hogyan kell a történelmi okozta hátrányokon túllépni és új energiákat meríteni a korábban nem kihasznált kapcsolódási lehetőségekből.
Munka miatti ingázás a határ mentén6 A napi (heti) rendszerességű ingázásra vonatkozó megfelelő minőségű adatokat elsősorban a Népszámlálásból nyerhetünk. Mint azt már az előzőekben említettük, az ingázásnak ez a típusa (és ezen keresztül a határ menti kapcsolatok intenzívebbé válása) az uniós csatlakozást követően, leginkább pedig a Schengen-‐övezethez való csatlakozás után vált még inkább jellemzővé. 2011-‐ben a magyar foglalkoztatottak 2,1%-‐a dolgozott külföldön, amely a környező országokhoz viszonyítva alacsonyabb volt, mint Horvátországban, Romániában és Szlovákiában, de jóval magasabb, mint Ausztriában, Szerbiában vagy Szlovéniában. 2. ábra A külföldön dolgozók aránya a foglalkoztatottak százalékában, 2011
Forrás: KSH (2015) Ingázás a határ mentén. 2015. június
A két legutóbbi népszámlálás időpontja között a külföldre ingázók aránya az 5,2-‐szeresére emelkedett. Társadalmi összetételüket tekintve – nem túl meglepő módon a legtöbben fiatalok (40 év alattiak), inkább férfiak és szakmunkás végzettségűek voltak. Azonban a vizsgált időszaknak éppen az a sajátossága, hogy megindult egyfajta kiegyenlítődés, amely azt jelenti, hogy nőtt a nők, illetve az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya ebben az ingázó csoportban. Sőt, 2011-‐re már lényegében minden második ingázó közép-‐ 6
Ez a fejezet döntően az alábbi tanulmány alapján készült: KSH (2015) Ingázás a határ mentén. 2015. június
vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy az országos átlaghoz, vagy akár csak a belföldi ingázókhoz viszonyítva végzettségüket tekintve továbbra is inkább alacsonyabban iskolázott csoportról beszélhetünk. 3. ábra A külföldre ingázó foglalkoztatottak száma az ingázás iránya szerint, 2011
Adatok forrása: KSH (2015) Ingázás a határ mentén. 2015. június
Az ingázás, legyen akár gazdasági kényszer, akár tudatosan vállalt életstratégia, alapvetően a jobb élet-‐ és/vagy munkakörülményekről, vagy leegyszerűsítve a magasabb bérekről szól. Ezért nem véletlen, hogy az ingázók döntő többsége (több mint 80%-‐a) Ausztriában dolgozott 2011-‐ben, és feltételezhetjük, hogy dolgozik ma is… A többi szomszédos ország jóval kevésbé célpontja a magyar munkavállalóknak, bár Szlovákia és Magyarország között (főleg a járműiparhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó iparágak munkaerő-‐ igénye miatt) intenzív oda-‐visszaáramlásról beszélhetünk, illetve statisztikai értelemben is releváns az ingázás intenzitása Románia felé. A többi környező országba legfeljebb egy-‐kétszáz ember ingázik rendszeresen. Az ingázás lakóhely szerinti kiindulópontja a nyugati megyék (Ausztria felé), illetve Békés és Hajdú-‐Bihar megyék (Románia felé), továbbá a főváros. Tíz ingázóból majdnem kilenc autót használ a közlekedéséhez. Arányuk közel kétszer akkora, mint ami a belföldön ingázókra jellemző. Ez egyben jól jelzi azt is, hogy a határ mentén (országok közötti
közlekedésre vonatkozóan) a közösségi közlekedés nem alternatíva. Kérdés, hogy ennek a folyamatnak az állandósulásával változhat-‐e jelenlegi helyet. Az ingázók többsége kevesebb mint egy órát közlekedik, de minden tízedik ember több mint 2 órát kénytelen utazni. 4. ábra Az ingázók számának megoszlása a közlekedés időtartama szerint, 2011
Forrás: KSH (2015) Ingázás a határ mentén. 2015. június
Kik ingáznak? Az ingázók többsége a 30-‐39 éves korosztályból került ki, de viszonylag sokan vannak még a 15-‐29 éves, illetve a 40-‐49 éves korosztályok körében is. Az ingázók több mint fele házas, ugyanakkor viszonylag nagy különbségek figyelhetők meg férfiak és nők között ebben a tekintetben. Arányait tekintve a nők között valamivel többen vannak a fiatalok, azonban ez önmagában nem magyarázza azt, hogy körükben csupán 44% a házasok aránya, míg ugyanez a férfiaknál 57%. Sőt, az is alapvető különbség a két nem között, hogy a nők körében kétszer annyi (18%) az elváltak aránya, mint a férfiak körében (9,5%). Ez arra utal, hogy az elvált nők, akik gyermeküket egyedül nevelik, akár a gyerekükkel együtt, akár őt ideiglenesen hátrahagyva sokan vállalnak munkát Magyarország határain kívül. A külföldre ingázók iskolai végzettsége szintén eltér a férfiak és a nők körében. Míg az előbbi csoportban a tízből hatan csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek, addig a nők több mint kétharmada érettségivel vagy diplomával rendelkezik. 5. ábra A külföldre ingázók számának megoszlása iskolai végzettség szerint, 2011
Forrás: KSH (2015) Ingázás a határ mentén. 2015. június
Az egyes ingázási célországok jellegzetességei Ausztria -‐ Tíz magyar településből négyben élt 2011-‐ben legalább egy olyan foglalkoztatott, aki Ausztriában vállalt munkát. Érthető módon, ezen települések többsége a nyugati határ mentén található. -‐ Az osztrák munkaerőpiacon dolgozók háromnegyede férfi. -‐ Ausztriában elsősorban a szakmunkás végzettséggel, illetve (kisebb mértékben) az érettségivel rendelkezők tudnak elhelyezkedni. -‐ A többség a szolgáltatószektorban dolgozik, azon belül is elsősorban a vendéglátásban (férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban). De sokan vannak az iparban és az építőiparban is (elsősorban férfiak) Szlovákia -‐ A szlovákiai ingázás alapvetően a szigetközi településekre jellemző. -‐ Az EU csatlakozás után a határmenti, könnyen megközelíthető magyar területen népszerűvé váltak a szlovák állampolgárok számára, így sokan innen „visszafelé” ingáznak. -‐ Az ingázók közel kétharmada férfi és harmaduk felsőfokú végzettségű, ami jóval magasabb, mint a többi célország esetében tapasztalható arány. -‐ Főleg a kereskedelem és a feldolgozóipar az elsődleges „felvevőpiaca” a magyar munkaerőnek. Románia és Ukrajna -‐ A román határszakaszon az ingázás elsősorban nem a magyar munkaerőhöz köthető, hanem a határ közeli román városok (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad) Magyarország felé is terjeszkedő szuburbanizációs zónája: sok román állampolgár
-‐
költözött (elsősorban az alacsonyabb ingatlanárak miatt) Magyarországra, és innen járnak vissza dolgozni Romániába. A Romániába járók 69%-‐a férfi. A meghatározó ágazatok: ipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, építőipar.
Horvátország, Szerbia, Szlovénia -‐ A legkevésbé jellemző ingázási irány, csupán néhány száz emberről van szó 6. ábra A határ menti ingázásban érintett települések, 2011-‐ben
Határmenti történetek Egy átfogó kvalitatív kutatásban mélyinterjús módszerrel azt vizsgáltuk, hogy a Martinez féle felosztás alapján miként jellemezhetők az egyes magyarországi határszakaszok? Milyen együttműködés figyelhető meg a határ két oldalán élő emberek között az oktatás, az ipar, a természetvédelem, a kultúra és a kereskedelem területén? Az alábbiakban hét különböző történetet mutatunk be, amelyeknél az együttműködéseknek minden esetben más és más a tartalma, azonban közös bennük az egymásrautaltság felismerése, a kölcsönös bizalom és Az egyes történetek megismeréséhez interjúkat készítettünk az együttműködésben résztvevő, vagy arra közvetlen közelről rálátó szereplőkkel.
A természetvédelem nem ismer határokat: magyar-‐szerb határ A határmenti természetvédelmi területek fekvéséből adódik, hogy az összehangolt munka a legfőbb záloga annak, hogy a határokon átnyúló területek ökológiai épségét megőrizzék. Az állat és növényvédelem itt valóban nem ismer határokat. A Kiskunsági Nemzeti Park és a Palics-‐Ludas Közvállalat munkatársai egységes területként kezelik a határmenti természetvédelmi körzetet. Nem csak a napi munkát végzik közösen, de hosszútávú programjaikat is összehangolják. Interjú alanyaok: Krács György és Szekeres Ottó természetvédelmi őrök. Megállapítások: •
• •
•
A határ két oldalán teljes együttműködésben végzi a két természetvédelmi szervezet a munkát, folyamatos a kapcsolat közöttük. Közösen végzik a többféle fajra kiterjedő, madár mentő és rehabilitációs programjukat Ilyen volt a mórahalmi Nagyszék-‐sóstó rehabilitációja, ahol vizibivalyok betelepítésével állították helyre a tó ökológiai egyensúlyát Közös projekt volt Palics-‐tavi sirálysziget madármentő programja nyomán, megsokszorozták az ott költő madarak számát.
•
A védett földikutya élőhelyeinek sikeres védelmének elengedhetetlen feltétele volt az összehangolt munka.
Nagyon szokatlan volt, ....magyar-‐román határ Békés megye határmenti településein az elmúlt években jellemző folyamattá vált, hogy a megüresedő és olcsó ingatlanokat románok és romániai magyarok vásárolják fel. Nem csak az elérhető árú ingatlan a vonzó, de sokak számára munkalehetőségekkel, jobb iskolákkal is kecsegtet az új lakókörnyezet. A jelenséget és hatásait Vitális Gábor a Román Nemzetiségi Önkormányzat vezetője, Vincze Attila ingatlanszakértő és a három gyermekével 2008-‐ban országot váltó Tóth család segítségével jártuk körbe. Megállapítások • •
•
•
Az átköltöző magyar nemzetiségű családok számára is sokféle beilleszkedési nehézséget jelent az új környezet. A magyar identitás sokszor teljesen más összefüggésben jelenik meg, attól függően, hogy Magyarországon vagy Romániában él egy magyar nemzetiségű család. Ha a magyarországi munkalehetőségek nincsenek vagy nem válnak be, sokan Magyarországról járnak vissza például Aradra dolgozni. A folyamat egyelőre nem éri el azt a mértéket, hogy revitalizálja a csökkenő lélekszámú magyarországi településeket.
Két iskola a határon: magyar-‐osztrák határ Vas megyében az osztrák és horvát határ közelében sokak élete kötődik napi szinten valamelyik szomszédos országhoz. A magyarok elsősorban munkavállalóként járnak Ausztriába, de nagyon sokan a gyerekeiket is a határ túlsó oldalán iskoláztatják, hogy a német nyelv és kultúra előnyeit biztosítsák számukra. Az a két család akiket meginterjúvoltunk, egészen más okokból és más motivációk mentén járatja egy másik ország iskolájába a gyerekét. Garger Zoltán vállalkozó gyermeke boldogulását csakis a Ausztriában látja
biztosítottnak, míg az Ausztriában élő Gudrun Elponst a hagyományok, a nemzetiségek közötti gyümölcsöző kapcsolatok ideái motiválta arra, hogy gyerekeit Magyarországon, magyar iskolába járassa. Megállapítások •
•
•
•
A történelmi folyamatok és az 1989-‐ig csak nehezen átjárható határok szinte felszámolták azt a korábbi evidenciát, hogy mindenkinek illik beszélni a szomszédja nyelvét is. A határok megszűnésével egyre sokoldalúbb együttműködés alakult ki a határmenti települések és lakóik között, ami újra szükségessé tette az idegen nyelv ismeretét, használatát. A magyar szobafestő már Ausztriában vállalkozó annak minden előnyével együtt. Szeretné, ha fia továbbvinné az üzletet és ehhez elengedhetetlen a jó német tudás. Az osztrák édesanya úgy fogalmaz: Megajándékozom a gyermekemet a magyar nyelvvel.
Szelíd motorosok: magyar-‐szerb határ A vajdasági Zentán évek óta működik egy motoros klub, ahol minden hétvégén soknemzetiségű társaság gyűlik össze. Németek, bosnyákok, szerbek, horvátok, magyarok alkotják a közösséget, ahol úti és baráti társaságok szerveződtek a klub égisze alatt, de párokat is összehozott már a motorozás iránti szenvedély. A klub tagjaival készítettünk interjúkat. Megállapítások: • • •
Ebben a határ menti régióban, egymás között nem tartják fontos témának, hogy ki milyen nemzetiségű. Vajdaságban, ahol öt hivatalos nyelv is van, a többség számára természetes a többnyelvű környezet, és több nyelv ismerete. Pont ez a többnyelvű környezet teremti meg azt a toleráns és nyitott közeget, ami a közös hobbi égisze alatt összehozza a sokfelől érkező társaságot.
Ez nem a mi háborúnk: ukrán-‐magyar határ Ukrajnában a magyar nemzetiségű fiatalok nemcsak a háború céljaival nem tudtak-‐tudnak azonosulni, de az ország kilátástalan gazdasági helyzete is éppen elég nehézséget és kihívást jelent a számukra. Beregszászon, amit a legmagyarabb kárpátaljai városnak is neveznek, szakértőket, szülőket és fiatalokat kérdeztünk 2015 elején az aktuális helyzetről. Mit gondolnak és hogyan viszonyulnak az elhúzódó háborús konfliktushoz, hogyan látják ebben saját szerepüket és milyen stratégiákkal küzdenek a túlélésért és saját jövőjükért. Mezőgecse polgármestere, Mester András aki egyúttal történelemtanár is, segített megismerni a legfontosabb szempontokat, amik alapján a magyar kisebbség viszonyul Ukrajna politikai és gazdasági közegéhez. A II. Rákóczi Ferenc Főiskola HÖK elnöke, Aranyosi Miklós pedig az iskola és a diákok háborúval kapcsolatos attitűdjéről beszélt. Megállapítások •
•
A megkérdezett szülők és a fiatalok mindegyike úgy érezte, hogy semmi közük ehhez a konfliktushoz, ami csak még nehezebbé teszi a mindennapokat és megélhetést. Bár sokféle stratégia létezik a katonai szolgálat elkerülésére, ezeket elsősorban nem is érzelmi okokból használják ki a behívottak. Jellemzően inkább azért, mert a felnőtt fiatalok elsősorban külföldön megszerzett jövedelmére nagy szüksége van a Kárpátalján élő magyar családoknak, megengedhetetlen luxus tehát sokak számára, hogy bevonuljanak.
Lehetnénk a saját olajsejkjeink: magyar-‐osztrák határ Magyarországon elsőként tíz évvel ezelőtt, Pornóapátiban épült biomassza fűtőüzem. Ez a technológia energetikailag hasznosítható, magas fűtőértékű növényeket használ energiatermelésre, ami ráadásul a gázfűtésnél 40%-‐al olcsóbb is. Az egyértelmű hasznosság ellenére a határ két oldalán, a hazai és az osztrák felhasználók körében mégis mások a tapasztalatok. Az osztrák oldalon fekvő Bildeinben ezer háztartást lát el a biomassza fűtőüzem, míg a magyar településen csak ötvenötöt. Korábbi és jelenlegi polgármestereket, a rendszer felhasználóit és működtetőit kérdeztük a fűtési modell gyakorlatáról és hosszú távú hasznáról.
Megállapítások •
•
• •
•
•
Ausztriában Burgenland tartomány hosszú távú, olcsó hitelekkel támogatta azokat, akik át akartak állni erre a környezetbarát fűtési módra. A regionális energiapolitika és környezettudatosság nagyban segítette, hogy osztrák oldalon elterjedjen ez a fűtési modell. 1997 óta nem kellett árat emelniük az osztrák üzemeltetőknek, az árakat egyébként egy kollektíva határozza meg. Magyarországon az üzem indításakor 500 ezer forinttal kellett beszállni a rendszer kiépítésébe, de ez az összeg túl magas volt ahhoz, hogy tömegesen álljanak át a biomassza alapú fűtésre. Míg az osztrákoknál a magántulajdonú erdők elegendő faaprítékot adnak a rendszer üzemeltetéséhez, Magyarországon nehezebb ás relatíve drágább beszerezni a fűtőanyagot. Ausztriában fontosnak tartják, hogy decentralizált legyen az energiatermelés és azt is, hogy ne a multiktól függjön a szolgáltatás ára és minősége.
Két város és két ország közös együttese:magyar-‐ szlovák határ A Komáromi Kamarazenekar két város és két ország közös együttese. Korábban külön működött a révkomáromi Comorra és a dél-‐komáromi Brigetio, de 2010 óta egy közös zenekart alkotnak, melyben 16 dél-‐ komáromi és 5 révkomáromi tag játszik. A részben amatőr, részben profi muzsikusok úgy járnak át egyik országból a másikba próbálni és koncertet adni, mintha Pestről mennének Budára. Megállapítások •
•
A két Komáromot egy híd köti össze. Volt, amikor nem lehetett átjárni egyik országból a másikba, akkor a határok által elválasztott családtagok a Duna két partjáról átkiabálva adtak hírt magukról. A két város több projekt keretében is együttműködik, a kamarazenekar tevékenységét is mindkét önkormányzat támogatja.
Ház az ukrán határon: magyar-‐ukrán határ Háda Zoltánné, Blanka néni látott már egyet s mást. Konyhaablaka közvetlenül a Záhonyi határátkelőre néz. Volt idő, amikor az utazók rendszeresen nála hagyták a határon át nem vihető portékájukat. Ma az Arany Ősz Népdalkörben énekel, többek közt az ukrajnai magyarok állampolgársági eskütételén. Ilyen közelségben lakni a határhoz elsősorban azt jelenti, hogy az ott élők testközelből láthatták a határforgalom sok évtizedes változását, ismerték a hajdani KGST piacokon árusító utazókat, tanúi voltak a forgalom és kereskedelem állandó változásának. Megállapítások •
•
•
Záhony határa a Tisza szabályozásakor került át magyar oldalra, ezzel együtt az országhatár is változott, sokan emiatt vesztették el a földjeiket. Záhonyban havonta 80-‐120 ember teszi le az állampolgári esküt, amire büszkék a helybeliek mert Kárpátalján egyébként is sok magyar családnak él rokona. A legális és nem legális kereskedelemben szinte mindenki érintett ebben a régióban, vagy eladóként vagy vásárlóként.
