Elemzés A munkáltatók jövőbeni foglalkoztatási igényeinek felmérése

Elemzés A munkáltatók jövőbeni foglalkoztatási igényeinek felmérése

Készítette: Kristóffyné Szász Etelka

Békéscsaba, 2015. 04. 30.

Tartalom 1. Elemzés háttere, elemzés készítésének körülményei .......................................................................... 3 1a. A felmérésbe vont vállalkozások jellemzői .................................................................................. 4 2. Összegző megállapítások, javaslatok és következtetések.................................................................... 6 2a. A felmérés lebonyolításával kapcsolatos megállapítások ............................................................. 6 2b. A vállalkozások jelenlegi foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos megállapítások. .................... 8 2c. A jövőre vonatkozó megállapítások ........................................................................................... 10 2d. Következtetések, javaslatok ....................................................................................................... 12 3. A vállalkozások jelenlegi foglalkoztatási jellemzői .......................................................................... 13 3a. Vállalkozások jellemzői, válaszadási hajlandóság tekintetében. ................................................. 13 3b. Jelenlegi létszámhelyzet elemzése ............................................................................................. 15 3b1. Az összes foglalkozatott létszám elemzése ........................................................................... 15 3b2. Kiemelt létszám célcsoportok elemzése ................................................................................ 19 3c. Átlagos állományi létszámba nem tartozó létszám adatok elemzése........................................... 23 3c1. A kölcsönzött foglalkoztatás jellemzői .................................................................................. 23 3c2. Gyakorlati képzés jellemzői .................................................................................................. 23 4. Az üres állások jellemzői .................................................................................................................. 24 4a. Üres álláshelyek összetétel jellemzői .......................................................................................... 25 4b. Üres álláshelyek időtartama ........................................................................................................ 25 4c. Üres álláshelyek okai ................................................................................................................... 25 5. A vállalkozásoknál foglalkozatott létszám várható alakulása ........................................................... 26 5a. A foglalkoztatotti létszámhoz kapcsolódó szerkezetváltás ......................................................... 26 5b. A tervezett munkaerő felvétel .................................................................................................... 26 5c. A tervezett munkaviszony megszűnések, megszűntetések ......................................................... 29 6. Munkavállalói kompetenciák szükségessége és jellemzői ................................................................ 30 7. A vállalati munkaerőigény kielégítés módszerei, a toborzás módozatai ........................................... 32 8. A vállalati gyakorlati képzés várható alakulása ............................................................................... 35 9. A vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók képzése átképzése ............................................. 38

2

1. Elemzés háttere, elemzés készítésének körülményei A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja konzorciumi tagként vesz részt a TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014-0004 azonosító számú „Békési Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében” című projekt megvalósításában. A projekt fő céljai a következők: -

Békés megye gazdasági versenyképességének javítása a leghátrányosabb helyzetű térségek elsődleges felzárkóztatásával.

-

Békés megye húzóágazatait megjelenítő vállalatok projektben való szerepvállalása révén, a képzési programok kidolgozása és a munkavállalói képzések lebonyolítása.

-

A teljes munkaerő-piac (vállalatok, érdekvédelmi szervek, képzők, munkaügyi központ stb.) modell értékű együttműködése, ennek eredményeként képzési klaszter létrehozása. A klaszter által egy területi humán információs rendszert működtetése, segítve ezzel a munkaerő-piaci szereplőket a munkavégzéshez elvárt kompetenciákkal rendelkező munkaerő megtalálásában.

-

A gyakorlatorientált képzések megismertetése, népszerűsítése.

A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának feladata a projektben a munkaerő keresleti oldalára vonatkozó kérdőív elkészítése a munkáltatók jövőbeni foglalkoztatási igényeinek felmérésére, az elkészült kérdőív 250 munkáltatóhoz való eljuttatása. A felmérés lebonyolítását követően szükséges volt az adatok feldolgozása, adatbázisba rendezése, majd az erről szóló elemzés elkészítése. A projekt feladat megvalósítása egy, a projekt csoport által készített Módszertani Útmutatóban foglaltaknak megfelelően történik. A Módszertani Útmutató elemzés készítésére vonatkozó kitételei figyelembevételre kerültek az elemzés során. Az elemzés a kérdőíves felmérésből származó adatok, információk feldolgozásával készült, mely adatok egy Adattár elnevezésű dokumentumban 1-57. sorszámozott táblázataiban találhatók. Ezen túlmenően figyelembe vételre kerültek a felmérés lebonyolítása során szerzett tapasztalatok is. A kérdőíves felmérésbe bevont munkáltatók kiválasztása szintén a Módszertani Útmutatóban foglalt elveknek megfelelően történt. A kérdőíveket e mailben küldtük ki, PDF formátumú űrlap-kérdőíven, vagy Excel kérdőív sablonon történt a kitöltés. A válaszadási hajlandóság növelése érdekében alkalmaztuk a telefonon történő ismételt figyelemfelhívást és ráerősítést.

3

1a. A felmérésbe vont vállalkozások jellemzői Békés megyében közel 70 ezer gazdasági szervezetet tartanak nyilván. Ezek közül került kiválasztásra 250 olyan vállalkozás, melyek jól reprezentálják a megye gazdasági szereplőinek összetételét. A mintavétel meghatározása során a reprezentativitás megteremtése érdekében a vállalkozásnál foglalkoztatott létszám nagysága, a vállalkozás főtevékenysége, ágazata, a vállalkozás területi elhelyezkedése voltak a főbb jellemzők. Mindemellett figyelembevételre került a vállalkozások társasági formája is. Békés megyére jellemző, hogy jelentős számú az önfoglalkoztató, az alkalmazott nélküli egyéni vállalkozás, valamint az őstermelők száma, ugyanakkor alacsony mindössze 13 a 250 főnél több alkalmazottat foglalkozatott vállalkozás száma. A fenti tény miatt a 250 fős mintába a 250 fő fölötti létszámot foglalkozató vállalkozásokat teljes mértékben megszólítottuk. Ennek megfelelően a 13 vállalkozás, az összes megszólított vállalkozás 5,2%a került a 250 fő feletti kategóriába. Legnagyobb számban és arányban a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozásokat kértük, hogy vegyenek részt a felmérésben, szám szerint 111 vállalkozást, mely az összes vállalkozás 44,4 %-át tette ki. Jelentősnek mondható még az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató megkeresett vállalkozások száma, mely az összes megkeresés 26%-a és 65 vállalkozást jelent. A 10 fő alatti létszámot foglalkoztató cégek közül 61 vállalkozást kértünk közreműködésre. Az főtevékenység alapján a nemzetgazdasági ág és ágazat besorolást figyelembe véve a 250 vállalkozás közül 83 a feldolgozó és egyéb ipar ágazatba tartozik, amely az összes megszólított vállalkozás 33,2 %-át jelenti. A megszólított vállalkozások közül 45 db. azaz az összes megszólított vállalkozás 18%-a pedig a kereskedelem gépjárműjavítás ágazatba sorolható. Említésre méltó még a 44 db mezőgazdasági vállalkozás, amely 17,6 %-os részarányt jelent a megszólítás vonatkozásában. Legalább 10 vagy azt meghaladó számban szólítottunk meg vállalkozásokat a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, raktározás, és a szakmai tudományos műszaki, adminisztratív és szolgáltató tevékenység ágazatból. E területről megszólított vállalkozások száma az előbbi felsorolás sorrendjében 12, 10, és 15 vállalkozás. A felmérésben megszólított 250 vállalkozás által foglalkoztatott összes statisztikai létszám 18922 főt érint. Ennek a létszámnak 57,6%-a, vagyis 10904 fő a bányászat, feldolgozó- és egyéb ipar ágazatba tartozik. Ezt követi a 2451 főt foglalkoztató mezőgazdaság erdőgazdálkodás, halászat ágazat. A 18922 fő 13%-a tartozik ebbe az ágazatba. Az építőipari ágazatba, ahol 30 vállalkozástól kértük a felmérésben való részvételt, 2047 fő tartozik. Ez a megszólított vállalkozások által foglalkoztatott összlétszám 10,8%-a. A kereskedelem, a gépjárműjavítás ágazatba foglalkoztatott 1418 fő, a felkérés által érintett vállalkozások összlétszámának 7,5%-át teszi ki. Békés megyében 2014. IV. negyedévében a versenyszférában foglalkoztatottak száma 40 032 fő. A kutatás során megszólított 18992 fő létszám Békés megyében a vállalkozói szférában foglalkoztatott létszám 47,3%-át teszi ki. 4

Addig, amíg a felmérés során megszólított munkáltatók számát tekintve a feldolgozó és egyéb ipar 33,2%-os arányt képvisel, az egyes ágazatok által foglalkoztatott létszámot figyelembe véve a feldolgozó és egyéb ipar ágazatban foglalkoztatottak aránya 57,6%. A megszólított munkáltatók számának ágazati megoszlását figyelembe véve a második a kereskedelem ágazat, az idetartozó munkáltatók aránya 18%. A foglalkoztatottak létszám tekintetében ez az ágazat azonban mindössze 7,5%-ot képvisel. A 250 kiküldött kérdőív 17,6%-a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatot érinti, amennyiben azonban az ágazatok által foglalkoztatott összlétszámot, a 18922 főt nézzük, ez az ágazat 13,04 %-os arányt képvisel. Fontos szempont volt a kiválasztás során, hogy Békés megye minden térségéből, minden járásából kerüljön vállalkozás a mintába. Természetesen elsődleges volt a létszám nagyság és az ágazat, de emellett fontos volt számunkra, hogy a megye teljes területe érintve legyen. Legnagyobb számban és arányban a békéscsabai járás munkáltatói kerültek megszólításra. A békéscsabai járásban összesen 62 munkáltató részére juttattuk el felmérésünket, ez az összes bevonás 24,8%-a. Létszám kategória szerint elemezve az állapítható meg, hogy ebben a járásban 24 vállalkozás tartozik a 10-49 fő közötti létszámot foglalkozató kategóriába és 22 vállalkozás pedig az 1-9 fő közötti kategóriába. A békéscsabai járásban ágazatonként elemezve a kérdőív kiküldését az látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozó és egyéb ipar valamint kereskedelmi ágazatba tartozó vállalkozásokat szólítottuk meg. Mindkét ágazatba 16 munkáltatót kerestünk meg. Kiemelkedő még a békési és a gyulai járásban megszólított vállalkozások száma. A békési járásban 43 munkáltatóval, a gyulai járásban pedig 38 munkáltatóval vettük fel a kapcsolatot. A részesedés e járások esetében 17,2% és 15,2%. Mindkét járásban legnagyobb számban a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások kerültek a mintába, majd őket követik az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztatók. Mind a békési és mind a gyulai járás esetében a feldolgozó és egyéb ipar ágazatba sorolt vállalkozások szerepelnek legnagyobb arányban. A többi járás részesedése az összes kapcsolatfelvételből 10 % alatti. Említésre méltó még az orosházi járás, ahol 24 munkáltatót kértünk a közreműködésre. Itt azonban a legnagyobb számban az 50-249 fő létszámot foglalkoztató vállalkozások kerültek megszólításra. Az összes megszólítás 50%-a ebbe a létszám kategóriába tartozik. Emellett ebben a járásban felkértünk a közreműködésre 2 munkáltatót a 250-499 fő közötti létszámot, valamint 1 munkáltatót az 500 fő fölötti létszámot foglalkozató kategóriából is. Legkevesebb munkáltatói megszólítás a sarkadi járásban történt. E területen a térség jellegéből következően mindössze, 9 munkáltatóval - amely az összes megszólítás 3,6%-a - vettük fel a kapcsolatot. A vállalkozások felmérésbe vonása során a társasági formát is figyelembe vettük. Mind egyéni vállalkozókat, mind társas vállalkozásokat be kívántunk vonni a felmérésbe. A felmérésben megszólított egyéni vállalkozások száma 28, aránya az összes, azaz a 250 vállalkozáson belül 11,2%. A társas vállalkozások aránya 88,8 %. A társas vállalkozásokon belül legnagyobb számban a kft-k kerültek a megszólított vállalkozások közé, szám szerint 170 Kft.-nek küldtünk kérdőívet. Ezen túlmenően 28 Zrt.-t, 14 Bt.-t, 9 szövetkezetet és 1 vízgazdálkodási társulatot kerestünk meg.

5

A kiküldött 250 vállalkozás közöl mindössze 5 vállalkozás nem megyei székhelyű vállalkozás, tehát az összes kiküldés 2 %-a. Esetükben a megszólítás csak a békés megyei telephelyre vonatkozott.

2. Összegző megállapítások, javaslatok és következtetések 2a. A felmérés lebonyolításával kapcsolatos megállapítások -

A vállalkozások megszólításánál figyelembevett jellemzők megfelelőek voltak.

A felmérés lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatok összegzése során egyik fontos kérdés a munkáltatói bevonással kapcsolatos kérdéskör. Ennek során fontos annak a kérdésnek az eldöntése, hogy megfelelő módszert választottunk-e a felmérésbe bevont munkáltatók kiválasztására. A mintavétel meghatározása során a reprezentativitásra törekedtünk, arra, hogy a felmérésünk eredményeiből minél inkább meg tudjuk ítélni a megyénkben jellemző és zajló folyamatokat, és következtetni tudjunk a várható tendenciákra. A főbb jellemzők, amelyek alapján a 250 vállalkozás kiválasztására került, a vállalkozásnál foglalkoztatott létszám nagysága, a vállalkozás főtevékenysége, ágazata, a vállalkozás területi elhelyezkedése. Mindemellett figyelembevételre került a vállalkozások társasági formája is. Megállapítható, hogy a jellemzők, a tényezők kiválasztása megfelelő körültekintő volt, a jellemzők meghatározóak a vállalkozások foglalkoztatási helyzetének megítélése szempontjából. Sem a felmérés lebonyolítása során, sem az azt követő feldolgozási és elemzési munkák során nem fogalmazódott meg a projektmunkatársak részéről, hogy további jellemzőket kellett volna alkalmazni, esetleg más tényezőket is figyelembe kellett volna venni. Összességében tehát elmondható, hogy további jellemzők bevonását nem tartjuk szükségesnek. -

A vállalkozások megszólításnál figyelembe vett jellemzők arányainak pontos meghatározása szükséges.

E kérdéskörhöz kapcsolódó téma, hogy az egyes felsorolt tényező figyelembe vétele azok közötti arány hogyan, milyen módszerrel került meghatározásra. Ennek kapcsán utólagosan meg kell állapítani, hogy e tekintettben vannak hiányosságaink. A felmérés során nem elegendő a kiválasztási szempontok alapos mérlegelése, szükséges a meghatározott tényezők egymás közötti arányának, mértékének, súlyának konkrét és pontos meghatározása. -

A kérdőív adattartalma megfelelő és foglalkoztatási szempontból fontos információkat tartalmaz.

A következő kérdéskör a felmérés lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatok során, a kérdőív milyenségével kapcsolatos. Utólagosan a tapasztalatok alapján már tisztábban látunk ebben a kérdéskörben. A Módszertani Útmutatóban megfogalmazódott az a felvetés, hogy jól szerkesztett kérdőív esetén lényegesen magasabb a válaszadási hajlandóság. Tekintettel arra, hogy a válaszadási hajlandóság tekintetében van tenni való, ezért felvetődik a kérdés, hogy mi 6

az oka az alacsony válaszadásnak, és hogy van-e benne szerepe a kérdőívnek. Megállapítható, hogy minden kérdés, amit feltettünk, rendkívül fontos ismeretet, információt jelent számunkra. Utólagosan is elmondható, hogy nem tettünk fel felesleges kérdést, olyan kérdést, amelynek nincs lényeges információs tartalma. Sőt van olyan foglalkoztatási kérdés, amit esetleg még tovább lehetett, vagy kellett volna részletezni. Mint pl. a munkavállalói kompetenciák további bontása fizikai szellemi területre, vagy a munkaerő beszerzési módok kérdésének megítélése a két főcsoport között. A kérdőív szerkezete, felépítése logikus volt, a jelen helyzet, a várható változás és a jövő kérdései is megfogalmazásra kerültek. -

A megfogalmazott kérdések mennyiségét csökkenteni szükséges a válaszadási hajlandóság növelése érdekében.

Összegezve azonban a tapasztalatokat, az mondható el, hogy valószínű kevesebb kérdést, kérést kellett volna feltennünk, megfogalmaznunk, valamint, hogy néhány kérdéskör kevésbé részletes kifejtését kellett volna kérnünk akkor, ha fontos számunkra a visszajelzések száma. Mind a kérdőív, mind a kitöltési útmutató érthető és szakszerű. A visszaküldött kérdőívek ennek ellenére azonban számtalan tipikus hibát tartalmaznak. Ezek azonban nem szakmai nehézségre, nem ismeret hiányra vezethetők vissza, hanem inkább többnyire a sietségre és valószínű időhiányra. Az Excel formátumban kitöltött kérdőíveknél legjellemzőbb hiba az volt, hogy nem megfelelő Excel formátumban töltötték ki a válaszadók a kérdőívet. -

A kérdőív kitöltésére alkalmazott módszerek megfelelőek voltak, az egyes módszerek közötti arányokat szükséges lehet változtatni a válaszadási hajlandóság növelése érdekében.

A kérdőívek kitöltése és visszajuttatása során a vállalkozások többféle módszert vettek igénybe. Véleményünk szerint fontos volt a kérdőívek változatos kitöltési lehetőségének biztosítása. A vállalkozásoknál dolgozó szakemberek ugyanis különböző kitöltési módozatokat részesítettek előnyben. Az ismételt felhívás, a telefonos megkeresés során volt tapasztalható részünkről az, hogy szükséges volt biztosítani a manuális kitöltés lehetőségét, és a postai úton történő visszajuttatási lehetőséget is. Ennek ellenére elmondható, hogy az elektronikus és az online megoldások irányába történő elmozdulás a célszerű, tekintettel arra, hogy ez a forma, amellyel legnagyobb számban éltek a vállalkozások. A megkérdezési módozatok közül továbbiakban is az e-mailben, írásban történő megkeresést tartjuk a legcélravezetőbbnek. A költséghatékonyság szempontjából mindenképpen ez a legkedvezőbb megoldás. A válaszadási hajlandóság növelése érdekében azonban nagyobb mértékben szükséges alkalmazni az egyéb kiegészítő módszereket, mint a telefonos ráerősítés, esetleg személyes felkeresés. Az a tapasztalat, hogy az alkalmazott módszereink, a PDF formátumú űrlapkérdőív és az Excel kérdőív sablon megfelel a megyénk munkáltatóinál dolgozó szakemberek elvárásainak. A kiküldött kérdőívek mennyisége – 250 db- nem indokolt ennél korszerűbb módszert. Nagyobb mennyiségű felmérés esetén megfontolandó az online önkitöltős kérdőív alkalmazása a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat internetes oldalán. Ugyanakkor az is elmondható, hogy többen örültek a manuális kitöltés lehetőségének is. A visszaérkezett kérdőívek 19,3%-a manuálisan kitöltve, postai úton érkezett.

7

-

A válaszadási hajlandóság alacsony, ezért még jelentősebb számú kell, hogy legyen a megszólítással érintett vállalkozás.

A felmérés lebonyolítása során szembesültünk azzal, hogy a válaszadási hajlandóság igen alacsony. A válaszadási hajlandóság növelésére már a Módszertani Útmutató több módszert javasolt. Ezek többnyire figyelembevételre és alkalmazásra kerültek. Ismételt felhívás, telefonos és személyes ráhatás következtében sikerült csak a 33,2%-os visszaérkezési arányt elérni. Éppen ezért javasolt, hogy lényegesen magasabb legyen a kiválasztott és felmérés során megszólított vállalkozások száma, hogy nagyobb foglalkoztatott létszámból tudjunk következtetéseket levonni, és a jövőre vonatkozó szándékokat megismerni. A felméréssel kapcsolatos tapasztalatok összegzése során tehát megállapítható, hogy igen alacsony a válaszadási hajlandóság a vállalkozások körében. Különösen igaz ez a kisméretű vállalkozásokra és a hátrányosabb helyzetű térségekben működő vállalkozásokra. Minden módszer és technika alkalmazására szükség van, amely révén növelhető a válaszadás. Szükséges a körültekintően és jól megszerkesztett kérdőív, az egyértelműen és szakszerűen megfogalmazott kérdéssor, az elfogadható méretű kérdésszámot tartalmazó kérdőív, a megfelelő technikai eszközök, a kivitelezési módok helyes megválasztása.

2b. A vállalkozások jelenlegi foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos megállapítások. -

A kérdőívet visszaküldő 83 munkáltató által foglalkoztatott összes átlagos statisztikai állományi létszám 11693 fő, melyből fizikai foglalkozású 8912 fő szellemi foglalkozású pedig 2781 fő.

A szellemi foglalkoztatottak aránya a vállalkozásoknál átlagosan 24%, a fizikai foglalkozásúaké pedig 76%. A szellemi foglalkoztatottak aránya a megye egész területén hasonló arányt képvisel, mind a kis és középvállalkozásoknál, mind a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál. -

A fizikai foglalkozásúak aránya az összes foglalkoztatottakon belül 76%. Legnagyobb arányban és számban a gépkezelők, összeszerelők és szakképzettséget nem igénylő foglalkozások vannak jelen megyénk vállalatainál.

Az összes felmérésben szereplő fizikai létszámból, 7357főre vonatkozóan ismert a FEOR kód, vagyis a vállalkozások foglalkoztatási szerkezete. A felmérésben szereplő 7357 fő fizikai foglalkoztatott 60,4 %-a, 4444 fő, a FEOR 8. gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportjába, valamint a 9.szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások főcsoportjába tartozik. A fizikai foglalkozású 7357 főből, akik a felmérésben szerepelnek, összesen 2580 fő, a 35,1% található a 8. gépkezelők összeszerelők járművezetők főcsoportban, 1864 fő 24% pedig a 9. szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások főcsoportban. 8

-

A külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak száma minimális megyénkben.

A foglalkoztatási helyzet elemzése során öt kiemelt célcsoportot vettünk számba. Fontosnak tartottuk megismerni a megyénkben foglalkoztatott külföldiek számát, azon belül az EGT és a harmadik országbeli külföldiek számát, a vállalkozásoknál foglalkoztatott pályakezdő fiatalok helyzetét, kiemelve a pályakezdő diplomásokat, a megváltozott munkaképességűek és az 55 éven felüliek foglalkoztatási jellemzőit. A kérdőívet visszaküldő 83 vállalkozás közül, mindössze 7 vállalkozás foglalkoztat külföldi munkaerőt. A kutatásban szereplő 11693 fő statisztikai létszám közül a külföldi foglalkoztatott létszám mindössze 16 fő, 0,1 %. A külföldi létszámból 15 EGT területéről származik és mindössze 1 fő a harmadik országbeli állampolgár. A külföldi foglalkoztatottak legjellemzőbb FEOR kódjai 8122 ruházati gépkezelő 4 fő, 7322 szerszámkészítő 3 fő, 7323 forgácsoló 3 fő. -

A felmérésben résztvevő vállalkozásoknál a pályakezdők létszámaránya minimális mindössze 2,2 %.

A 83 felmérést visszaküldő vállalkozás közül 34 vállalkozás foglalkoztat pályakezdő fiatalt. Ez a vállalkozások 41 %-a. Diplomás pályakezdő fiatalt pedig mindössze 11 vállalkozás, vagyis kérdőívet kitöltők mindössze 13,2 %-a alkalmaz. A felmérésben résztvevő vállalkozásoknál a pályakezdő létszám 257 fő, aránya a kutatásban szereplő 11693 fő 2,2 %-a. A pályakezdőkön belül a diplomás pályakezdők száma 25 fő, arányuk a pályakezdőkön belül 10 %. -

A vállalkozások 65,1%-a alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót.

A kiemelt célcsoportok közül a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma 518 fő. Az összes foglalkoztatotthoz mért aránya 4,4%. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások száma 54, amely az összes felméréshez hozzájáruló vállalkozás 65,1%-a. A foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók legjellemzőbb FEOR főcsoportos besorolása a 9. főcsoport -

Jelentős az 55 év feletti alkalmazottak foglalkoztatása.

A felmérésben szereplő 83 munkáltató közül 69 foglalkoztat 55 év feletti munkavállalót, vagy is a felmérésben szereplők 83,1,%-a. Számuk összesen 1907 fő. Az 55 év felettiek legjellemzőbb FEOR főcsoportja a 7. ipari és építőipari foglalkozások főcsoport. -

Kölcsönzött munkavállalót minimális számú vállalkozás alkalmaz.

A 83 felmérésben közreműködő vállalkozás közül 5 vállalkozás foglalkoztat kölcsönzött munkavállalót. A kölcsönzött munkavállalók száma a jelzett vállalkozásoknál mindösszesen 428 fő. Aránya a felmérésben résztvevő vállalkozások által foglalkoztatott statisztikai létszámon belül 3,7%. A kölcsönzött munkavállalók legjellemzőbb FEOR kódja 9310 egyszerű ipari foglalkozás, mely foglalkozás 240 fő kölcsönzött munkavállalót jelent, valamint a FEOR 7919 egyéb ipari és építőipari foglalkozás, mely területen 86 fő a foglalkoztatott. 9

-

A vállalati gyakorlati képzőhelyek száma igen alacsony.

A vállalkozások gyakorlati képzőhelyet 476 főrészére biztosítottak. A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül 24 vállalkozás működik gyakorlati képzőhelyként. Ez a vállalkozások 28,8%-át jelenti. A 476 gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel 470 fő, együttműködési megállapodással pedig mindössze 6 fő szerepel. A 470 tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyet 21 munkáltató biztosítja, a 6 db. együttműködési megállapodást pedig 3 munkaadó. A gyakorlati képzést FEOR főcsoportonként vizsgálva az látható, hogy a 7. főcsoport az ipari építőipari foglalkozások létszáma a legjelentősebb, ide 197 fő tartozik. -

A munkáltatók bizonyos hiányszakmákban nehezen találnak munkaerőt.

Az üres állások száma összesen 69, melyből 48 fizikai állás, 21 pedig szellemi munkakört takar. Üres állás legnagyobb számban a hegesztő, fémforgácsoló, géplakatos, gépi varró, varrodai dolgozó, csatornamű gépész, karbantartó géplakatos, karbantartó mérnök munkakörre található. -

A legjellemzőbb ok, amiért nem találnak a vállalkozások munkaerőt, a gyakorlat és a képzettség hiánya.

A leggyakoribb ok, amely az állások betöltése során nehézséget okoz a vállalkozások számára, a megfelelő gyakorlattal rendelkező munkaerő hiánya, a megfelelő mennyiségű munkaerő hiánya valamint a munkavégzéshez szükséges szakképzettségű munkaerő hiánya.

2c. A jövőre vonatkozó megállapítások -

Megyénk vállalkozásai nagyon minimális létszámot érintő szerkezeti változást terveznek. A tervezett létszámleépítés is minimális.

A vállalkozásoknál foglalkoztatott létszám helyzetének várható alakulását egyéves időtávban mértük fel. A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül mindössze 21 vállalkozás azaz az összes kutatásban résztvevő 25,3 %-a életében várható valamilyen elmozdulási szándék. E szándékok következtében 2 fő létszámot érint szerkezetváltás és 18 fő létszámot pedig leépítés. Megállapítható tehát, hogy a felmérésben szereplő 11693 fő foglalkoztatott mindössze 0,17 %-át érintheti ilyen irányú változás. A változást jelző 21 vállalkozás közül mindössze 1 vállalkozás tervez szerkezetváltást. A szerkezet váltással érintett foglalkozás a FEOR 5132 pincér és a FEOR 5134 szakácsfoglalkozás. A megszűnés, megszűntetés szándékot mindössze 4 munkáltató jelzett, amely 18 főt érint. A megszűnéssel érintett 18 fő foglalkoztatott közül 10 fő fizikai foglalkozású és 8 fő szellemi foglalkozású.

10

-

A létszám növelés tervezett mértéke egy éven belül 1,6%.

A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül 16 vállalkozás, a vállalkozások 19,3%-a jelzett létszámbővítési szándékot. A létszámbővítés a 16 vállalkozásnál összesen 210 főre vonatkozik, melyből 175 fő fizikai foglalkozásúakra és 35 fő pedig szellemi foglalkozásúakra vonatkozik. Az összes létszámbővítés 83%-a a fizikai foglalkozásúakra, 17%-a pedig a szellemi foglalkozásúakra vonatkozik. A fizikai foglalkozásúak vonatkozásában tervezett 175 fős létszámbővítés 68,6%-a, azaz 120 fő szakképzetlen munkavállalókra és 31,4 %-a, 55 fő szakképzett munkavállalókra vonatkozik. A szellemi foglalkozásúakra vonatkozó bővítési előre jelzés 35 főre vonatkozik, ebből diplomást érintő a bővítési szándék 27 fő és nem diplomást érintő 8 fő. A diplomások esetében a legjellemzőbb bővítésre vonatkozó FEOR a 2118 gépészmérnök. -

A legfontosabb kompetencia értékek a vállalkozások számára a csapatmunkára való alkalmasság, a terhelhetőség, valamint a céggel szembeni lojalitás.

A kompetenciák közül a legtöbb jelölést, értéket, a csapatmunkára való alkalmasság kapta. Ez az érték az összes megjelölés 26%-át jelenti. A második leggyakrabban megjelölt kompetencia a terhelhetőség. A terhelhetőség az összes megjelölés 21,1 %-át kapta. A harmadik legtöbbször előforduló megjelölést a céggel szembeni lojalitás kapta, amely 19, 4 %-os részesedést jelent. Az első három kompetencia, amely összesen 161 megjelölést birtokol, 66,5 %-os részarányt képvisel a 11 kompetenciát alapul véve. -

A vállalatok toborzási tevékenységében az egyik legfontosabb partner a munkaügyi központ.

A munkaerőigény kielégítés legfontosabb forrása, lehetősége a munkaadók válasza alapján a munkaügyi központ. A választ adó munkáltatók 89,5 %-a az egyik legfontosabb partnerének és az egyik legfontosabb lehetőségének tartja a munkaügyi központot, a munkaerő igénye kielégítése szempontjából. A második legfontosabb lehetőség az informális csatornákon (rokonok, ismerősök, barátok, kollegák) keresztül történő állásbetöltés, a harmadik pedig az újsághirdetés. -

A vállalkozások 69,9,%-a nem számol az elkövetkező időszakban sem a tanulók gyakorlati képzésével. Legfontosabb oka a személyi feltételek hiánya, a tárgyi feltételek hiánya és a megfelelő forrás hiány.

A munkáltatók válaszai alapján a személyi feltételek hiánya miatt nem tervezik a leginkább a tanulók gyakorlati képzését. A munkáltatók 23,3%-a a személyi feltételek hiányát jelöli legfontosabb okként. A második leggyakrabban megjelölt ok a tárgyi feltételek hiánya. Ez az ok 19,4 %-ban játszik szerepet. A harmadik legjelentősebb ok pedig a forráshiány, mely az okok között 16,3 %-kal szerepel. -

Alacsony számban tervezik a vállalkozások a tanulók gyakorlati képzését.

A felmérésben résztvevő vállalkozások 30,1%-a tervezi a tanulók gyakorlati képzését az elkövetkező egy évben és mindössze 231 fő tanuló gyakorlati képzésével számolnak. 11

A munkaadók által tanulószerződéssel foglalkoztatandó tanulók együttműködési megállapodással tervezett foglalkoztatás pedig 65 fő.

száma

166

fő,

Azok a szakmák, amelyekben legnagyobb számban terveznek tanulószerződéssel gyakorlati képzést a következők: gépkezelő, eladó, női szabó, pincér, ipari gépész, húsipari termékgyártó. A vállalkozás méretét figyelembe véve az 500 fő fölötti vállalkozások terveznek legnagyobb számban gyakorlati foglalkoztatást tanulószerződéssel. -

Kevés vállalkozás él munkavállalói képzésének átképzésének továbbképzésének lehetőségével.

A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül 60 vállalkozás nem tervezi a munkavállalói belső vagy külső képzését az elkövetkező egy évben. Ez a mérték a felmérésben résztvevő összes vállalkozás 72,3%-a. A kisebb vállalkozásoknál jelentősebb azoknak a száma és aránya, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. A legfőbb ok a megfelelő forrás hiánya, melyet a munkáltatók 43,3%- a jelölt meg azon fő okként, amiért nem terveznek képzést. Ezen túlmenően a vállalkozások egyenlő számban jelölték meg okként a személyi feltételek hiányát, és a nincs rá szükséget. -

A felmérésben résztvevő munkavállalói képzését.

vállalkozások

mindössze

27,7%-a

tervezi

a

A felmérésben résztvevő 83 munkáltató közül 23 vállalkozás, az az a vállalkozások 27,7%- a tervezi munkavállalói külső vagy belső képzését. A képzés által érintett összlétszám 2201 fő, melyből 1570 főt belső képzés keretében, 631 főt külső képzés keretében terveznek képezni. Az 1570 fő belső képzésből 12 fő OKJ-s képzés, és 1558 fő képzése nem OKJ-s képzés. A 631 külső képzés 56,4%-a, vagyis 356 fő képzése OKJ-s képzés. Legjellemzőbb OKJ-s külső képzések a következők: építő és anyagmozgató gépkezelő képzés, emelőgép kezelő képzés, rakodógép kezelő képzés, targoncavezető és emelőgép kezelő képzés.

2d. Következtetések, javaslatok -A szakképzési rendszer korszerűsítésével és vállalati igényekhez igazított munkaerő piaci képzésekkel hozzá kell járulni a hiányszakmák csökkenéséhez és ahhoz, hogy az üres álláshelyek minél rövidebb idő alatt betöltésre kerüljenek. - Korszerű és hatékony módszerekkel dolgozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatra van szükség, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy meg találják a számukra szükséges megfelelő képzettségű, végzettségű és összetételű munkaerőt. -A szakképzési rendszer korszerűsítése szükséges a megyében, amelynek alapján, amelyre alapozva humánerőforrás oldaláról megteremtődik a feltétele a vállalkozói szférában a megalapozott szerkezetváltásnak.

12

- Békés megye foglalkoztatási szerkezetében meghatározó a betanított és a segédmunka, nincs elsődlegesen meghatározó szerepe a szakmunkának. Megfelelő humánerőforrás biztosításával elő kell segíteni, hogy a foglalkoztatási szerkezet a szakmunka irányába mozduljon el. - Szükség van folyamatos információáramlásra a munkaerőpiac egyes szereplői között. Ennek kereteit minél rövidebb idő alatt ki kell alakítani. - A gyakorlati képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számának növelése szükséges a vállalati munkaerő utánpótlás biztosítása érdekében. Segíteni szükséges a vállalkozásokat a személyi, tárgyi és anyagi feltételek megteremtésében. - Fel kell kutatni azokat a lehetőségeket és módozatokat, amelyek segítik a vállalkozásokat a belső képzések lebonyolításában, elősegítve ezzel a megye humánerőforrásának fejlesztését.

3. A vállalkozások jelenlegi foglalkoztatási jellemzői 3a. Vállalkozások jellemzői, válaszadási hajlandóság tekintetében. A kérdőívet 250 vállalkozás részére jutattuk el, a visszaérkezett kérdőívek száma 83 db. A megkeresésre reagált vállalkozások aránya, vagyis a válaszadási arány 33,2%. A visszaérkezett kérdőívek 19,3% -a, azaz 16 db postai úton érkezett manuálisan kitöltve, 24,1 %-a azaz 20 db. elektronikusan érkezett pdf formátumban, és 56,6%-a azaz 47 db elektronikusan Excel formátumban. A válaszadási hajlandóság növelése érdekében éltünk az ismételt kapcsolat felvétellel. Elmondható, hogy a visszaérkezett kérdőívek több mint 50%-a projekt szakembereink személyes megkeresésének, ráhatásának, kapcsolat felvételének az eredményeként érkezett vissza. E módszer alkalmazása nélkül még sokkal kevesebb információ állt volna rendelkezésünkre. A vállalkozások méretét alapul véve legkedvezőbb az 500 fő feletti létszámot foglalkozató vállalkozások hozzáállása a felméréshez. Itt a megszólított vállalkozások 80 %-a válaszával hozzájárult a felmérés eredményességéhez. Ezt követik a 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások, ahol 75 %-os a válaszadási arány. Megállapítható, hogy nagyobb vállalkozások esetében magasabb a válaszadási hajlandóság. Addig, amíg az 1-9 fő létszámot foglalkoztató vállalkozások 19,7%-a válaszolt a megkeresésre, a 10-49 fő létszámot foglalkoztatók 26,1%-a, az 50-249 fő létszámot foglalkoztatók 49,2%-a vett részt a kutatásban. Ennek következtében, ha azt nézzük, hogy a kiküldött 250 vállalkozás által foglalkoztatott statisztikai létszám mekkora hányada vett részt a felmérésben kedvezőbb képet kapunk. A 250 db vállalkozás összes statisztikai létszáma 18922 fő, a visszaérkezett 83 db vállalkozás összes létszáma pedig 11693 fő. Megállapítható, hogy a felmérésben megszólított vállalkozások által jelenleg foglalkoztatott összes létszám, a 18922 fő 61,8 %-ára vonatkozóan rendelkezünk információval. Ez a 61,8 %-os információ azonban csak a jelenlegi foglalkoztatási helyzetre, annak összetételére vonatkozó ismeretet jelent. A jövőbeni 13

elképzelés és szándék, csak is a munkáltatók 33,2 %-ára, vagyis mindössze 83 munkáltatóra ismert. Járási területenként elemezve a visszaküldési hajlandóságot a legmagasabb visszaküldési hajlandóság a gyulai járásban tapasztalható, ahol 55% volt a visszaérkezett kérdőívek aránya, ezt követi a szeghalomi járás a 48 %-os a válaszadásával, majd a gyomaendrődi járás a 40%os visszaérkezési aránnyal. Átlag fölötti a felmérésben való közreműködés a békéscsabai járásba tartozó vállalkozások részéről, itt ugyanis a megszólított vállalkozások 34 % juttatta vissza a kérdőívet. Legalacsonyabb a választ adók aránya a sarkadi járásban, mindössze 1 munkaadó válaszolt, a kiküldött kérdőívek 11 %-a érkezett vissza. A kérdőíveket visszaküldő munkáltatók megyénk 18 településén találhatók. Legnagyobb számban Békéscsabai munkaadók szerepelnek a visszaküldők között, ugyanis 20 békéscsabai munkáltató működött közre a felmérésben. Jelentős számú munkáltató, szám szerint 19 vett részt a kutatásban Gyula városából is. A visszaküldött kérdőívek alapulvételével, azok összegzése alapján a békéscsabai munkáltatók által foglalkoztatott összes statisztikai állományi létszám a legmagasabb, 3423 fő, majd ezt követi az orosházi munkáltatók által foglalkoztatott létszám, amely a 3127 fő. Ezer fő fölötti létszámot foglalkoztatnak összesen még a gyulai város munkáltatói, az általuk foglalkoztatott összlétszám 1932 fő, valamint a szeghalomi vállalkozások összlétszáma, amely 1095fő. A sarkadi járásból mindössze 21 fő statisztikai létszámra vonatkozóan rendelkezünk információval. Alacsony a kutatásba bekapcsolódó vállalkozások által foglalkoztatott létszám a gyomaendrődi, a mezőkovácsházi, a szarvasi és a békési járásban is. Ezekben a járásokban a felmérésben résztvevő vállalkozások által foglalkoztatott létszám 310 fő, 394 fő, 536 fő és 608 fő. A felmérésbe bekapcsolódó 83 vállalkozás ágazati megoszlása némileg módosult azon 250 vállalkozás ágazati megoszlásához képest, akiket megkerestünk a felmérés során. A kiküldés során legnagyobb arányban a feldolgozó és egyéb ipar ágazatba küldtünk felmérő kérdőívet, az összes kiküldés 33,2%-a tartozott ebbe az ágazatba. A visszaküldési aktivitás ebben az ágazatban volt a legjelentősebb, így a kérdőívet visszaküldők között 43,4%-os aránnyal szerepelnek. A kiküldési aránynál magasabb visszaküldési aránnyal szerepel még a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat, valamint a szakmai tudományos, műszaki adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazat. A többi ágazat által képviselt arány a visszaérkezett kérdőívek vonatkozásában alacsonyabb, mint a kiküldött kérdőívek során képviselt arány. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatba sorolt vállalkozások számát tekintve, ez az ágazat a kiküldések között 17,6%-os aránnyal szerepelt, a visszaérkezett vállalkozások között 14,5%-os aránnyal, építőipar ágazat a kiküldések között 12%-os aránnyal, a visszaérkezett kérdőívek között 8,4%-os aránnyal szerepel. Amennyiben a vállalkozásoknál foglalkoztatott összes létszámot vesszük figyelembe, szintén hasonló a helyzet. A 250 megszólított munkáltató által foglalkoztatott összes létszám 18922 fő, és ennek 57,6%-a, vagyis 10904 fő foglalkoztatott a feldolgozó és egyéb ipar ágazatban. A visszaérkezett kérdőívek alapján a felmérésbe bekapcsolódott 83 vállalkozás által foglalkoztatott 11693 főnek pedig a 68,5 %-a vagyis 7981 fő tartozik a feldolgozó és egyéb ipari ágazatba. A foglalkoztatottak létszám alapján szintén módosult a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat létszámaránya. A kiküldésben ez az ágazat 2451 fővel, 14

13%-os arányban szerepelt, a visszaérkezett kérdőívek alapján az ágazatba tartozó vállalkozások által foglalkoztatott létszám 1344 fő, amely 11,5%-os arányt képvisel. Az építőipari vállalkozásokra alacsony válaszadás a jellemző. A kiküldésünk 30 építőipari vállalkozásra vonatkozott, és közülük 7 küldte vissza a kérdőívet. A 30 - kiküldés által érintett- építőipari vállalkozás összlétszáma 2047 fő, amely a 250 db kiküldésben szereplő összes vállalkozás létszámának 10,8%-a, a kérdőívet visszaküldő 7 építőipari vállalkozás által foglalkoztatott összes létszám pedig 263 fő, amely a felmérésben szereplő összes vállalkozás összes foglalkoztatottainak mindössze 2,2%-a. Tehát ebben az ágazatban legjelentősebb a módosulás az eredetileg tervezett ágazati szerkezethez képest. A többi ágazat létszám arányában nincs jelentős elmozdulás, ha a felmérés során megkeresett vállalkozások és a kérdőívet visszaküldő vállalkozások összes létszám adatait elemezzük. A visszaérkezett kérdőíveket a vállalkozások társasági formája szerint elemezve az látható, hogy nincs lényeges elmozdulása kiküldési arányokhoz képest. A visszaérkezett kérdőívek is éppen úgy, mint a kiküldött kérdőívek legnagyobb arányban a Kft-ket érinti. Az összes visszaérkezett 83 kérdőív 62,65%-a Kft.-ktől érkezett. Ezt követi a Zrt.-ktől visszaérkezett 18 kérdőív melynek aránya 21,69%, majd pedig a Bt.-ktől visszaérkezett 6 kérdőív, melynek aránya 7,23%. A felmérésbe 5 egyéni vállalkozás, 1 szövetkezet és egy vízgazdálkodási társulat kapcsolódott be.

3b. Jelenlegi létszámhelyzet elemzése 3b1, Az összes foglalkozatott létszám elemzése A felmérésben 83 vállalkozás vett részt a megyében. Legnagyobb számban és arányban a békéscsabai és a gyulai járásban kapcsolódtak be vállalkozások a kutatásba, mindkét járásból 21 munkáltató, azaz a bekapcsolódó vállalkozások 25,3%-a vesz részt. A szeghalomi és békési járás munkáltatói 13,3 és 10,8%-os részaránnyal vannak jelen. A szarvasi járásból 7 munkáltató, az orosháziból 5 munkáltató vett részt a felmérésünkben. A mezőkovácsházi járásból mindössze 2 és a sarkadi járásból pedig 1 vállalkozásról rendelkezünk információval. A kérdőívet visszaküldő 83 munkáltató által foglalkoztatott összes átlagos statisztikai állományi létszám 11693 fő, melyből fizikai foglalkozású 8912 fő szellemi foglalkozású pedig 2781 fő. A felmérésben résztvevő vállalkozások összes létszámának 30,2 %-a 3527 fő békéscsabai járásban található, majd az orosházi járás létszáma és aránya követezik, amely 3127 fő és 26,6 %. A szeghalomi és a gyulai járás munkáltatóinál foglalkoztatott összes létszám is meghaladja az 1000 főt, a konkrét létszám az előbbi sorrendben 1210 fő és 1960 fő. A békési járásból 608 fő a szarvasi járásból 536 fő a mezőkovácsházi járásból 394 fő és a gyomaendrődi járásból 310 fő alkalmazott vonatkozásában rendelkezünk információval. A munkaadók számát tekintve legnagyobb számban az 50-249 fő közötti létszámot foglalkozató vállalkozások kapcsolódtak be a felmérésbe, konkrétan 32 munkaadó. Őket követi 29 vállalkozással a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozáscsoport. A 250499 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások közül 6 vállalkozás vesz részt, az 500 fő 15

fölötti létszámot foglalkozató felmérésben résztvevő vállalkozások száma pedig 4. Az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató felmérésben résztvevők száma 12 vállalkozás. A felmérés által érintett létszám a 11693 fő legnagyobb része, konkrétan 4523 fő azonban az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál foglalkoztatott. Ezt követi a az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztatóknál foglalkoztatottak száma amely 3986 fő, majd a 250499 fő közötti létszámot foglalkoztatók ahol az összes létszám 2381 fő. Legalacsonyabb létszámmal az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztatók vannak jelen. Esetükben a felmérésben 55 főről rendelkezünk információval. A szellemi foglalkoztatottak aránya a vállalkozásoknál átlagosan 24%, a fizikai foglalkozásúaké pedig 76%. A szellemi foglalkoztatottak aránya a megye egész területén hasonló arányt képvisel, és mind a kis és középvállalkozásoknál mind a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál hasonló az aránymérték. A kérdőívet visszaküldő 83 vállalkozás 11693 fős összes statisztikai létszámából 8764 fő foglalkoztatottra vonatkozóan jelölték meg a vállalkozások a legjellemzőbb FEOR kódokat. Ez alapján az összes statisztikai létszám 75%-ára áll rendelkezésünkre a FEOR kód. Az összes fizikai létszámból, a 8912 főből, 7357főre vonatkozóan ismert a FEOR kód. Ez a mérték jelentősebb, mint a szellemi foglalkozásúaknál ismert adat. Addig, amíg a fizikai létszám 82,6%-ára ismert a FEOR kód, a szellemi foglalkozásúakra vonatkozóan 51%-ra. A szellemi foglalkozásúak felméréssel érintett létszáma a visszaküldött kérdőívek alapján 2781 fő, melyből FEOR kód alapján ismert 1407 fő. Járásonként nézve az ismert fizikai FEOR kódokat az mondható el, hogy a járások zömében a fizikai alkalmazottak több mint 70%-ára ismert az adat. Egyedüli kivétel a mezőkovácsházi járás ahol mindössze 26,1%-ra vonatkozóan rendelkezünk információval. Kiemelésre érdemes a gyomaendrődi és a sarkadi járás ahol minden fizikai foglalkoztatott FEOR kódja ismert. Igaz, hogy ezekben a járásokban alacsony a felmérésben résztvevő vállalkozások által foglalkozattak száma. A fizikai foglalkozásúak estén a 7357 fő fizikai alkalmazott 73 FEOR kóddal érintett, az 1407 fő szellemi foglalkozású pedig 58 FEOR kóddal. Összességében tehát a nomenklatúrában szereplő 485 FEOR kódból a legjellemzőbb FEOR kód az érintett vállalkozásoknál 131. A fizikai foglalkozású 7357 főből, akik a felmérésben szerepelnek összesen 1864 fő 25,3% szerepel a legjellemzőbb FEOR kódok alapján a 9. szakképzettséget nem igénylő egyszerűfoglalkozások főcsoportban, és 2580 fő 35,1% pedig a 8. gépkezelők összeszerelők járművezetők főcsoportban. A felmérésben szereplő 7357 fő 60,4 %-a, 4444 fő, tehát a FEOR 9. és a 8. főcsoportjába tartozik. A 9. FEOR főcsoportban a felmérésben résztvevő vállalkozások legjellemzőbb fizikai FEOR kódja a 9310 egyszerű ipari foglalkozás, amely szakképzettséget nem, legfeljebb rövid betanítást igénylő általában fizikai erőkifejtést jelentő foglalkozás, amely 1140 főt érint. Számottevő még a FEOR 9112 intézményi takarító és kisegítő ahol 225fő a foglalkoztatott valamint a FEOR 9239 egyéb máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozás ahol 113 fő.

16

A 8. FEOR főcsoportba a gépkezelők összeszerelők és járművezetők csoport a fizikai foglalkoztatottak legnagyobb létszámú csoportja. Összesen 2580 fő tartozik ide. A legjellemzőbb FEOR kód 8122 a ruházati gépkezelője és gyártó sor mellet dolgozó, amely 712 fő foglalkoztatottat jelent. Kiemelkedő számban- összesen 434 főt- foglalkoztatnak e főcsoporton belül a 8322 FEOR kóddal, mint vízgazdálkodási gépkezelőjét, 356 főt a FEOR 8212 kóddal, mint villamos berendezés összeszerelőt valamint 8414 FEOR kóddal 312 főt mint autóbuszvezetőt. Kiemelést érdemel még a FEOR 8152 fémmegmunkáló felületkezelő gép kezelője, amely 165 főt érint. A 7. FEOR főcsoportba tartozik az összes fizikai létszám 28,1%-a, 2064 fő. A 7. FEOR főcsoport legjellemzőbb foglalkozásai a következők. A FEOR 7521 vezeték és csőhálózat szerelő 386 fő, FEOR 7212 szabó varró 264 fő, FEOR 7323 forgácsoló 259 fő, FEOR 7414 üveggyártó 213 fő, FEOR 7321 lakatos 155 fő, FEOR 7325 hegesztő lángvágó 141 fő, FEOR 7511 kőműves 93 fő FEOR 7111 húsfeldolgozó 38 fő, FEOR 7331 gépjármű karbantartó 38 fő, FEOR 7134 pék édesipari termékgyártó 30 fő és a FEOR 7231 nyomdai előkészítő 29 fő. A 6. főcsoport a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, amelybe összesen 252 fő foglalkoztatott tartozik. Ennek a főcsoportnak az összes létszámon belüli aránya 3,4%, és a legjellemzőbb FEOR kódja a 6121 szarvasmarha, ló, sertés, juhtartó és tenyésztő 217 fő felmérésben szereplő foglalkoztatottal. Az 5. kereskedelmi és szolgáltatási főcsoport legjellemzőbb FEOR kódja a 5113 bolti eladó foglalkozás, melybe a felmérésbe szereplő fizikaiak közül 346 fő tartozik. Az 5. főcsoportba összesen 576 főt soroltak a vállalkozások, amely a felmérésben szereplő fizikai foglalkozásúak 7,8 %-a. A szellemi foglalkozású területre 1407 főre vonatkozóan áll rendelkezésre FEOR kód. A szellemi foglalkozásúak közül a FEOR besorolás alapján legtöbben a 3. főcsoportba tartoznak, szám szerint 705-en, amely felmérésben szereplő a szellemi foglalkozásúak 50,1%át jelenti. A szellemi foglalkozásúak legjellemzőbb FEOR kódja a 3161 munka és termelésszervező, mely besorolás alá 194 fő tartozik, ezt követi a 3135 minőségbiztosítási technikus FEOR kód, amelyhez 134 fő foglalkozatott tartozik. Jelentősebb 3 FEOR kódok még a 3611 pénzügyi ügyintéző 67 fő, 3614 számviteli ügyintéző 43 fő, 3622 kereskedelmi ügyintéző 43 fő, 3339 egyéb humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozás 36 fő, 3190 egyéb műszaki foglalkozás 29 fő. A szellemi foglalkozásúak közül az 1. főcsoportba összesen 307 fő 21,8% tartozik. Az 1. főcsoporton belül legjellemzőbb FEOR kód a 1333 kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője, mely csoportba 126 fő tartozik, ezt követi a 1312 FEOR kód az ipari tevékenységet folytató egység vezetője, 54 fővel. A 4. főcsoport legjellemzőbb FEOR kódja a 4112 általános irodai adminisztrátor, melycsoportba 57 fő tartozik. A 4. főcsoportba összesen 205 fő, 14,6 % tartozik a szellemi foglalkozásúak közül. A 2. főcsoport jellemző foglalkozásai a gépészmérnök, melynek FEOR kódja 2118. A felmérésben 100 fő gépészmérnök szerepel foglalkoztatottként. A további jellemző FEOR a 17

2131 mezőgazdasági mérnök, 21 fő szerepel a visszaérkezett kérdőíveken, a 2139 egyéb mérnök, amelyből 21 fő és a 2910 egyéb magasan képzett ügyintéző melyből 18 fő szerepel a felmérésben. Járásonként elemezve az ismert FEOR számokat főcsoportonként, az látható, hogy a békéscsabai járásban a fizikai foglalkozásúak legnagyobb számban a 8. gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba sorolhatók. Szám szerint a 2430 ismert FEOR besorolásból 1507 fő 62% tartozik ebbe a csoportba, majd ezt követi a 7. ipari építőipari foglalkozások főcsoport ahová 719 fő 29,6% tartozik. A békéscsabai járásban a legnagyobb számban foglalkoztatnak fizikai alkalmazottat a 8322 vízgazdálkodási gépkezelő foglalkozásban 434 főt. Kiemelkedő még a FEOR 7521 vezeték és csőhálózat szerelő foglalkozás ahol 365 fő, valamint a FEOR 8212 villamos berendezés összeszerelő ahol 356 főt foglalkoztatnak. A békési járás legjellemzőbb FEOR főcsoportja a 9. szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások főcsoport, ahová 129 fő, az ebben a járásban ismert FEOR kóddal rendelkező fizikai foglalkozásúak 37,6%-a tartozik. Ezt követi 118 fővel 34,4%-kal a 7. főcsoport az ipari és építőipari foglalkozások. A békési járásban a FEOR 7212 szabó varró foglalkozásban 45 fő, a FEOR 7321 lakatos foglalkozásban 32 fő és a FEOR 7325 hegesztő lángvágó foglalkozásban 31 fő található. A gyomaendrődi járásban, legjelentősebb számban, a FEOR 7. főcsoportjában, az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportban foglalkoztatnak munkaerőt a felmérésben résztvevő vállalkozások. A foglalkoztatottak száma 140 fő. A legjellemzőbb munkakörök a felmérésben résztvevő vállalkozásokban a FEOR 7212 szabó varró, amelyben 85 fő, a FEOR 5113 bolti eladó, amelyben 58 fő, a FEOR 7325 hegesztő lángvágó, amelyben 19 fő foglalkoztatott. A gyulai járás legjellemzőbb FEOR főcsoportja a 9. szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások, valamint az 5. kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoportja. A főcsoportba tartozók száma 416 fő és 365 fő, aránya a járáson belül 39%, és 34,2%. A legmagasabb számban, e térségben a FEOR 5113 bolti eladó foglalkozás található, 180 fő dolgozik e munkakörben a felmérésben résztvevő vállalkozások részéről. A mezőkovácsházi járásban 40 fő tarozik a 7. főcsoportba az ipari és építőipari foglalkozások közé, és 38 fő a 8. főcsoportba a gépkezelők és összeszerelők, járművezetők közé. Arányuk, 50 % és 47,5%. A legjellemzőbb FEOR a 7333 mezőgazdasági és ipari gép karbantartó javító, mely munkakörben foglalkoztatottak száma 40 fő. Az orosházi járásban is kiemelkedik a 9. főcsoport a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások. Ebbe a csoportba tartozik az 1888 fő ismert FEOR kóddal rendelkező fizikai foglalkozásúak 56,6 %-a, vagyis 1068 fő. A szakma csoportok közül említésre méltó a 7. főcsoport az ipari és építőipari foglalkozások, ahová 489 fő 25,9 % tartozik, valamint a 8. főcsoport a gépkezelők összeszerelők ahol 231 főt 12,2%-ot foglalkoztatnak. E térségben a legjellemzőbb FEOR 9310 egyszerű ipari foglalkozás, mely területen 898 főt foglalkoztatnak. A szarvasi járásban a 8. főcsoport a gépkezelők összeszerelők járművezetők foglalkozás az egyik legjellemzőbb. Az itt fellelhető létszám 101 fő 29,6%. Ugyancsak meghatározó az 5. 18

főcsoport a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ahol szintén 101 főt, 29,6%-ot találunk. Jellemző még a 7. főcsoport az ipari és építőipari foglalkozások ahol 70 fő található, valamint 9. főcsoport, a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozás, ahol 47 fő 13,8 % a foglalkoztatott. A legjellemzőbb foglalkozás 94 fő foglalkoztatottal a bolti eladó, melynek FEOR kódja 5113. Jelentős számban alkalmaznak még FEOR 7511 kőművest /50 fő/ valamint FEOR 8421 mezőgazdasági erdőgazdasági növényvédő gépkezelője /42fő/. A szeghalomi járásban ismert FEOR kóddal összesen 931 fő fizikai foglalkoztatottra vonatkozóan rendelkezünk. Ezek között a legjellemzőbb főcsoportok a 8. gépkezelő összeszerelő és a 7. ipari és építőipari foglalkozás. Ezen főcsoportokban 565 fő és 321 fő 60,7%, és 34,5 % a foglalkoztatott. A járás legjellemzőbb FEOR kódja a 8122 ruházati gépkezelője és gyártósor mellett dolgozó ahol 516 főt foglalkoztatnak. Jelentősnek mondható még a FEOR 7212 szabó varró 118 fővel, valamint a FEOR 7325 hegesztő lángvágó 75 fővel. A sarkadi térségből mindössze 1 munkáltató vesz részt a felmérésben. A jellemző FEOR kódja a 6. főcsoport a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, ahol 15 fő a foglalkoztatott.

3b2. Kiemelt létszám célcsoportok elemzése A foglalkoztatási helyzet elemzése során öt kiemelt célcsoportot vettünk számba. Fontosnak tartottuk megismerni a megyénkben foglalkoztatott külföldiek számát, azon belül az EGT és a harmadik országbeli külföldiek számát, a vállalkozásoknál foglalkoztatott pályakezdő fiatalok helyzetét, kiemelve a pályakezdő diplomásokat, a megváltozott munkaképességűek és az 55 éven felüliek foglalkoztatási jellemzőit. Külföldi munkaerő alkalmazása A kérdőívet visszaküldő 83 vállalkozás közül, mindössze 7 vállalkozás foglalkoztat külföldi munkaerőt. Területenként elemezve a békéscsabai járásban foglalkoztat legtöbb munkáltató külföldit, ez azonban mindössze 3 munkáltatót jelent. A szeghalomi járásban 2 munkáltató, az orosházi és a gyulai járásban 1-1 munkáltató foglalkoztat külföldit. A többi járásban a kutatásunkban résztvevő munkáltatók egyáltalán nem foglalkoztatnak külföldi munkaerőt. Létszám nagyság szerint elemezve a külföldieket foglalkoztató vállalkozásokat, az állapítható meg, hogy 3 munkáltató az 500 fő feletti létszámot foglalkoztató kategóriába tartozik, 4 munkáltató pedig az 50-249 fő közötti létszámú kategóriába. A kutatásban szereplő 11693 fő statisztikai létszám közül a külföldi foglalkoztatott létszám mindössze 16 fő, 0,1 %. A külföldi létszámból 15 EGT területéről származik és mindössze 1 fő a harmadik országbeli állampolgár. Külföldi foglalkoztatott legnagyobb számban és arányban az orosházi járásban található, 7 fő és 47%. A külföldi foglalkoztatott legnagyobb számban-7 fő- a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása TEÁOR 2932 szakágazatban található. Ezt követi 3 fővel a TEÁOR 19

1413 felsőruházat gyártása szakágazat. A külföldi foglalkoztatottak legjellemzőbb FEOR kódjai 8122 ruházati gépkezelő 4 fő, 7322 szerszámkészítő 3 fő, 7323 forgácsoló 3 fő. Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása A 83 felmérést visszaküldő vállalkozás közül 34 vállalkozás foglalkoztat pályakezdő fiatalt. Ez a felmérésben résztvevő vállalkozások 41 %-a, diplomás pályakezdő fiatalt pedig mindössze 11 vállalkozás, vagyis kérdőívet kitöltők mindössze 13,2 %-a foglalkoztat. A 34 vállalkozás között legnagyobb számban az 50-249 fő létszámot foglalkoztató cégek vannak jelen, szám szerint 16, továbbá 10 munkáltató tartozik a 10-49 fő létszámot foglalkoztató kategóriába. A foglalkoztatók számának arányait tekintve az állapítható meg, hogy a nagyobb létszám kategóriába tartozó vállalkozások nagyobb arányban alkalmaznak pályakezdő fiatalt. A felmérésben résztvevő vállalkozások közül legnagyobb arányban a 250499 fő közötti létszámot foglalkoztató kategóriába tartozó vállalkozások alkalmaznak pályakezdőt. E kategóriába tartozó vállalkozások 66,7%-a foglalkoztat pályakezdő fiatalt. Addig amíg az 500 fő feletti létszámot, valamint az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások 50%-a alkalmaz fiatalt, az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztatók 16,7%-a. A felmérésben résztvevő vállalkozásoknál a pályakezdő létszám 257 fő, aránya a kutatásban szereplő 11693 fő 2,2 %-a. A pályakezdőkön belül a diplomás pályakezdők száma 25 fő, arányuk a pályakezdőkön belül 10 %. A foglalkoztatott fiatalok számát tekintve a kisebb vállalkozások összes létszámán belül nagyobb arányt képviselnek a pályakezdők, mint a jelentősebb létszámot foglalkoztató cégeknél. Az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató cégek összes létszámán belül 3,6%-ot képviselnek a pályakezdő fiatalok, az 500 fő fölötti létszámot foglalkozató vállalkozások estében 0,81 %-ot. A pályakezdő fiatalok foglalkoztatását FEOR főcsoportonként elemezve az látható, hogy legnagyobb számban a 7. ipari és építőipari foglalkozások főcsoportban alkalmaznak fiatalt, szám szerint 81 főt, ezt követi a 8. gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoport. E területen alkalmazottak száma 40 fő. Meghatározó még az 5. kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoport 39 fő alkalmazottal. Járásonként vizsgálva az látható, hogy legnagyobb arányban a szeghalmi járásban foglalkoztatnak pályakezdőket. Itt az arány 4,9%. Átlag feletti a békési, a gyulai és a gyomaendrődi járásban az érintett munkáltatóknál lévő 25 év alatti fiatalok aránya. Számukat tekintve legnagyobb számban a békéscsabai járásban található pályakezdő fiatal. A felmérésben résztvevő vállalkozások összesen 76 fő pályakezdőt alkalmaznak e térségben. A szeghalmi járásban 59 fő, a gyulai járásban pedig 50 fő fiatalt találunk. Nem foglalkoztatnak pályakezdő fiatalt a sarkadi és a mezőkovácsházi járás felmérésben résztvevő munkáltatói. A pályakezdő fiatalok esetén a legjellemzőbb FEOR a 7312 lakatos 40 fő, a 9310 egyszerű ipari foglalkozás 32 fő, a 5113 bolti eladó 31 fő,a 8212 villamos-berendezés –összeszerelő, 18 fő, a 7325 hegesztő, lángvágó 15 fő, a 8151 fémfeldolgozó gép kezelője 13 fő.

20

A pályakezdő diplomások között legnagyobb számban fordul elő a FEOR 2139 egyéb mérnök, számuk 4 fő, a FEOR 3910 egyéb ügyintéző szintén 4 fő, és a FEOR 3611 pénzügyi ügyintéző 2 fő. A többi FEOR számú foglakozásban 1-1 fő pályakezdőt foglalkoztatnak a munkáltatók. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása A kiemelt célcsoportok közül a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma 518 fő. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások száma 54, amely az összes felméréshez hozzájáruló vállalkozás 65,1%-a. Járásonként elemezve a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókat az látható, hogy legnagyobb arányban a szarvasi járás munkáltatóinál található e hátrányos helyzetű csoport. Ebben a járásban a felmérésben résztvevő vállalkozások 85,7%-a alkalmaz megváltozott munkaképességű munkaerőt. Őt követi a békéscsabai járás, ahol a vállalkozások 76,2%-a alkalmazza ezt a célcsoportot. Átlag feletti arányban foglalkoztatnak még a békési és a gyomaendrődi járás munkáltatói is. Vállalat nagyság szerint elemezve a foglalkoztatókat, az látható, hogy az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató munkaadók 96,9 %-a, a 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások 83,3%-a az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozások 75%-a foglalkoztat megváltozott munkaképességűt. A 0-9 fő közötti létszámot foglalkoztató felmérésben résztvevő vállalkozások egyáltalán nem foglalkoztatnak e kategóriába tartozó munkavállalókat. A megváltozott munkaképességűek aránya az összes 11693 fő számba vehető statisztikai létszám 4,4%-a. A megváltozott munkaképességű munkavállalók legnagyobb arányban a felmérésbe bekapcsolódó vállalkozások közül területileg a békési járásban találhatók. Itt a 127 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló a felmérésben résztvevő összes statisztikai létszám 20,9%-át teszi ki. Átlag feletti arányban találhatók a gyomaendrődi, a gyulai és a mezőkovácsházi járás munkáltatói esetében is a megváltozott munkaképességű munkavállalók, itt az arány 6,1%, 6,7% és 5,6%. A megváltozott munkaképességű munkavállalók arányát az összes foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva és a vállalkozások nagysága szerint elemezve elmondható, hogy a legnagyobb arány az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalati kategóriában található. Itt a foglalkoztatottak 8,7%-a tartozik e csoportba. Az 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztató kategória létszám aránya 3,6%, a többi vállalatnagyság szerinti kategóriában az arány 3% vagy az alatti. A foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók legjellemzőbb FEOR főcsoportos besorolása a 9. főcsoport. E főcsoportban a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma a felmérésben résztvevő vállalkozásoknál 300 fő, amely az összes megváltozott munkaképességű foglalkoztatott, a 451 fő 66,4%-a. Kiemelendő még a 7. főcsoport, az ipari és építőipari foglalkozás, ahol 59 főt foglalkoztatnak, valamint 8. főcsoport a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, ahol 31 főt. 21

A 9. főcsoporton belül legjellemzőbb foglalkozás a FEOR 9112 intézményi takarító, a 8. főcsoporton belül a FEOR 8122 ruházati gépkezelője és gyártósor mellett dolgozó a 7. főcsoporton belül pedig a FEOR 7212 szabó, varró. Ezekben a foglalkozásokban foglalkoztatott létszám 124 fő, 21 fő és 39 fő. A FEOR főcsoportonként számba véve az egyes járások foglalkoztatottságát az látható, hogy legjelentősebb a foglalkoztatás minden járásban a 9-es főcsoportban, a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban. A békéscsabai, az orosházi és a gyulai járásban a legjellemzőbb FEOR a 9112 intézményi takarító kisegítő, a békési és a gyomaendrődi járásban a 9310 egyszerű ipari foglalkozás, a szarvasi járásban a 9119 egyéb takarító kisegítő a szeghalomi járásban pedig a 9225 kézi csomagoló. 55év felettiek foglalkoztatása Sajátos kategória az 55 év feletti munkavállalók csoportja. A felmérésben szereplő 83 munkáltató közül 69 foglalkoztat 55 év feletti munkavállalót, vagy is a felmérésben szereplők 83,1,%-a. A 83 munkáltatóból 18-18 munkáltató található a békéscsabai és a gyulai járásban, és 7-7 a békési és a szarvasi járásban. A munkaadókat létszám nagyság szerint elemezve az látható, hogy a 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások mindegyike alkalmaz 55 év feletti munkavállalót. Az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások 96,9 %-a, a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztatók pedig 86,2 %-a. A legalacsonyabb ez a mérték a 1-9 fő közötti vállalkozások között, itt a felmérésben résztvevő munkáltatók 33,3%-a foglalkoztat ebből a célcsoportból. A felmérésben szereplő 11693 foglalkoztatott 16,3 %-a 55 év feletti munkavállaló. Számuk összesen 1907 fő. Legnagyobb arányban a mezőkovácsházi járásban jellemző az 55 év felettiek foglalkoztatása, itt az arány 27,4%. Jelentős még az arány a szarvasi, a békési és a gyulai járásban. Itt az arány 24,4%, 22, 7% és 22, 4%. Az 55 év feletti munkavállalók közül 1299 főre vonatkozóan ismerünk FEOR számot. Az 55 év felettiek legjellemzőbb FEOR főcsoportja a 7. főcsoport. Ebbe a csoportba tartozik 403 fő, ez a 1299 fő ismert FEOR számú munkavállaló 31%-a. Kiemelkedő még a FEOR 8. főcsoportba tartozók száma, mely 343 fő, 26,4 %. A FEOR 9.főcsoportba 337 fő tartozik arányuk 25,94%. A FEOR 5. főcsoportba 97 fő 7,47 %, a FEOR 3. főcsoportba 47 fő, 3,62% 55 év feletti munkavállaló található. Alacsony értékkel, 30 fővel van jelen a FEOR 1. főcsoport aránya 2,31 %. A FEOR 6. főcsoport létszáma 23 fő, 1,77 %, a FEOR 4.főcsoporté 16 fő 1,23%. A legjellemzőbb foglalkozások az 55 év felettiek esetében a FEOR 9310 egyszerű ipari foglalkozások 166 fő. A FEOR 8122 ruházati gép kezelője, gyártó sor mellett dolgozó 88 fő. FEOR 7323 forgácsoló 83 fő. FEOR 9112 intézményi takarító és kisegítő 82 fő. A FEOR 7333 mezőgazdasági és ipari gépkarbantartó 80 fő. A FEOR 5113 bolti eladó 70 fő. FEOR 7321 lakatos 58 fő. FEOR 3161 munka és termelésszervező, és végül FEOR 7325 hegesztő lángvágó 20 fő. 22

Járásonként elemezve az 55 év felettiek foglalkoztatását, az látható, hogy jelentős számban találhatók közöttük szakmunkások, akik a 7. és 8. FEOR főcsoportba tartoznak. A békéscsabai járásban a 7. főcsoportba tartozó 55 év felettiek száma 69 fő, a 8. főcsoportba tartozóké pedig 144 fő. A békési járásban 54 fő található a 7. főcsoportban, ez 42,5%-os részarányt jelent a járásban az 55 év felettiek csoportján belül. Kiemelkedő még a 7. és 8. főcsoportba tartozók arány az 55 év felettiek esetében a szeghalmi járásban 70,5 %, a szarvasi járásban 38,2 % és a gyomaendrődi járásban ahol arányuk 37%.

3c. Átlagos állományi létszámba nem tartozó létszám adatok elemzése 3c1. A kölcsönzött foglalkoztatás jellemzői A statisztikai létszámba nem tartozók közül a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott létszámot vettük számba. A 83 felmérésben közreműködő vállalkozás közül 5 vállalkozás foglalkoztat kölcsönzött munkavállalót. Az 5 vállalkozás közül 1 munkáltató a békéscsabai járásban, 1 a békési járásban, 2 az orosházi járásban és 1 a szeghalmi járásban működik. A kölcsönzött munkavállalók száma a jelzett vállalkozásoknál mindösszesen 428 fő. A kölcsönzött munkavállalók száma a felmérésben résztvevő vállalkozások által foglalkoztatott statisztikai létszám 11693 fő 3,7%-a. A kölcsönzött munkavállalók száma az orosházi járásban a legmagasabb 244 fő, ezt követi a békéscsabai járás, ahol 138 fő. Ezen túlmenően még két járásban, a békésiben és a szeghalmiban élnek ezzel a lehetőséggel a felmérésben résztvevő vállalkozások, ahol 28 főt illetve 18 főt foglalkoztatnak. A kölcsönzött munkavállalók a 7. 8. és a 9. FEOR főcsoportba tartoznak. Ezekben a főcsoportokban foglalkoztattak száma 122 fő, 37, fő és 243 fő. A kölcsönzött munkavállalók legjellemzőbb FEOR kódja 9310 egyszerű ipari foglalkozás, mely foglalkozás 240 fő kölcsönzött munkavállalót jelent, valamint a FEOR 7919 egyéb ipari és építőipari foglalkozás, mely területen 86 fő a foglalkoztatott. Alkalmaznak még ebben a formában FEOR 7325 hegesztő, lángvágó munkakörben 25 főt, a FEOR 8152 fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője munkakörben 22 főt, a FEOR 8122 ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó munkakörben 15 főt, valamint 10 főt a FEOR 7521 vezeték és csőhálózat szerelő munkakörben.

3c2. Gyakorlati képzés jellemzői A vállalkozások gyakorlati képzőhelyet 476 fő részére biztosítottak. A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül 24 vállalkozás működik gyakorlati képzőhelyként. Ez a vállalkozások 28,8%-át jelenti. A 24 gyakorlati képzőhelyként is működő vállalkozás közül 6 a békéscsabai járásban, 5 a gyulai járásban, 3-3 az orosházi a szarvasi és a szeghalmi járásban és 2-2 a békési és a gyomaendrődi járásban található. A gyakorlati képzőhelyek számát járásonként tovább elemezve az állapítható meg, hogy felmérésben résztvevő vállalkozások összességében az 23

orosházi járásban foglalkoztatnak legnagyobb számban tanulót tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással. Ebben a járásban az iskola rendszerű gyakorlati képzési létszám 139 fő. Ezt követi a gyulai járásba tartozó felmérésben résztvevő vállalkozások által foglalkoztatott 127 fő. A többi járás munkáltatói által biztosított gyakorlati képzőhelyek száma (járási) összesen nem éri el a 100 főt. A 476 gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel 470 fő, együttműködési megállapodással pedig mindössze 6 fő szerepel. A 470 tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyet 21 munkáltató biztosítja, a 6 együttműködési megállapodást pedig 3 munkaadó. A gyakorlati képzéssel érintett 476 főből összesen 469 főnek ismert a FEOR kódja. A gyakorlati képzést FEOR főcsoportonként vizsgálva az látható, hogy a 7. főcsoport az ipari építőipari foglalkozásokban résztvevők létszáma a legjelentősebb, ide 197 fő tartozik. Ebben a főcsoportban 18 munkaadó foglalkoztat tanulót. Ezt követi az 5. FEOR főcsoport a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, ahol 162 fő tanulót alkalmaz 14 munkáltató. A 9. FEOR főcsoport, a szakképzettséget nem igénylő foglalkozás emelhető még ki, ahol 85 fő tanuló található. Itt 1 munkáltató alkalmazza ezt a létszámot. A gyakorlati képzés legjellemzőbb FEOR kódja az 5113 bolti eladó, ahol a gyakorlati létszám 88 fő, a 9310 egyszerű ipari foglalkozás 85 fővel, valamint a 7325 hegesztő, lángvágó, mely terület 84 főt érint. Kiemelendő még 5134 szakács, ahol 40 fő részére biztosított a gyakorlati képzőhely, a 7321 lakatos a 33 fővel, az 5132 pincér 22 fővel, valamint a 7333 mezőgazdasági és ipari gép karbantartója 20 fővel. Járásonként nézve a legjellemzőbb FEOR kódokat a tanulóképzés tekintetében a következő a helyzet. A szeghalmi járás legjellemzőbb gyakorlati képzési FEOR 7325 hegesztő, lángvágó, a szarvasi járásé a FEOR 5134 szakács, az orosházi járásé a FEOR 9310 egyszerű ipari foglalkozás, valamint a FEOR 7325 hegesztő, lángvágó, a gyulai járásé a FEOR 5132 pincér és a békéscsabai a FEOR 5134 szakács. A békési, a gyomaendrődi, és a sarkadi járásban nem beszélhetünk legjellemzőbb FEOR kódról a gyakorlati képzés vonatkozásában.

4. Az üres állások jellemzői Az EU ajánlás szerint az újonnan létrehozott, a betöltetlen, illetve a közeljövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely az alábbi feltételek teljesülése esetén vehető számba, mint üres álláshely: a munkáltató aktív lépéseket tesz és a jövőben is tenni fog, annak érdekében, hogy az álláshely kívülről történő betöltéséhez a megfelelő jelöltet megtalálja és az álláshely a megfelelő jelölt megtalálása esetén a megüresedést követően betölthető. A felmérésben üres állást megjelölő munkáltatók száma a 83 munkáltatóból 14 munkáltató. Ez alapján a munkáltatók 16,9 %-a rendelkezik üres állással. Az üres állások száma összesen 69, melyből 48 fizikai állás, 21 pedig szellemi munkakört takar.

24

Üres állás legnagyobb számban a békési járásban fordul elő. Itt az összes üres állás száma 20, melyből 18 a fizikai munkakörökhöz, 2 pedig szellemi munkakörhöz kapcsolódik. Az orosházi járás üres állásainak száma 18, itt a szellemi üres állás száma magasabb 12, a fizikai pedig 6. A békéscsabai járás munkáltatóinak üres állásai száma 14, melyből 10 fizikai, 4 szellemi állás. Legkevesebb az üres állás a gyulai járásban, mindössze 2 fizikai.

4a. Üres álláshelyek összetétel jellemzői Az üres állás legnagyobb számban a hegesztő, 8 db üres állás mutattak ki a munkáltatók e munkakörre. Fémforgácsoló, géplakatos és gépi varró munkakörre 5-5 üres állás található, a varrodai dolgozó, csatornamű gépész, karbantartó géplakatos, karbantartó mérnök munkakörre pedig 3-3 üres állás. Ezen túlmenően több munkakörre 1-1 üres állás található.

4b. Üres álláshelyek időtartama Az üres állások 36,2%-a, azaz 25 állás 3-6 hónap óta betöltetlen. Itt található a 8 db hegesztő állás, az 5 db fémforgácsoló, és az 5 db géplakatos munkakör is. Az összes üres állás 30,4 %-a 1-3 hónapja betöltetlen. E sávban a jellemző munkakörök a gépi varró 5 fővel, a csatornamű gépész 3 fővel, a karbantartó mérnök 3 fővel. Kevesebb, mint 1 hónapja meglévő üres állások száma 14, amely az összes üres állás 20,2 %-a. A 6 hónapon túli állások aránya 8,7 % amely 9 üres állást jelent.

4c. Üres álláshelyek okai Az üres álláshelyek okainak elemzését 14 munkaadó végezte el. Az okok jelölésére 10 jellemző szolgált. Ezek a következők:  megfelelő mennyiségű munkaerő hiánya,  munkavégzéshez szükséges szakképzettségű munkaerő hiánya,  megfelelő gyakorlattal rendelkező munkaerő hiánya,  szükséges nyelvismeret hiánya  munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő hiánya  felkínált bér nagysága,  munkakörülmények jellege,  közlekedési nehézségek,  megfelelő munkaerő külföldi célú munkavállalása,  egyéb. A munkaadók a tízből azt három legjellemzőbb okot jelölték meg, amely az állások betöltése során számukra nehézséget jelent. A válaszok alapján az állapítható meg, hogy a leggyakoribb ok, amely az állások betöltése során nehézséget okoz a vállalkozások számára, a megfelelő gyakorlattal rendelkező munkaerő hiánya, valamint a megfelelő mennyiségű munkaerő hiánya. A 14 választ adó munkáltató közül 13 munkáltató megjelölte okként a megfelelő gyakorlattal rendelkező munkaerő hiányát. Az összes állásbetöltést nehezítő ok 34,2%-a vonatkozik a megfelelő gyakorlattal rendelkező munkaerő hiányára, és 18,4 %-a pedig a megfelelő mennyiségű munkaerő hiányára. A munkavégzéshez szükséges szakképzettségű 25

munkaerő hiánya 15,8 %-ot jelent az összes megjelölt ok közül, a munkavégzéshez szükséges kompetenciák hiánya pedig 10,5 %-ot. Járásonként elemezve a helyzetet az látható, hogy a 3 legfontosabb okok, amelyek az üres állások meglétében szerepet játszanak, minden járásban jellemzőek. A felkínált bér nagysága ugyancsak 10,5 %-kal szerepel az okok között. Mind a 4 munkáltató, aki ezt az okot megjelölte a békéscsabai járásban található. A szükséges nyelvismeret hiányát mindössze 2 munkáltató jelölte meg, az egyik vállalkozás a békéscsabai járásban, a másik pedig az orosházi járásban található. Senki sem jelölte meg okként a munkakörülmények jellegét, a közlekedési nehézségeket, a megfelelő munkaerő külföldi célú foglalkoztatását. Az üres állások meglétében az okot megjelölő vállalkozások 13 TEÁOR ágazatba tartoznak.

5. A vállalkozásoknál foglalkozatott létszám várható alakulása A foglalkoztatott létszám helyzetében bekövetkező várható változást egyéves időtávban mértük fel, így annak megfelelő az elemzésünk is. Természetesen amennyiben a vállalkozás semmilyen foglalkoztatott létszámváltozást nem tervez, akkor e pont szerinti részletezés nem érintette a kérdőívet kitöltőt. Megállapítható, hogy a felmérésben résztvevő vállalkozások igen jelentős része tartozik ebbe a nem érintett csoportba. A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül mindössze 21 vállalkozás, azaz az összes kutatásban résztvevő 25,3 %-a életében várható valamilyen elmozdulási szándék. A szándékok következtében 2 fő létszámot érint szerkezetváltás és 18 fő létszámot pedig leépítés. Megállapítható tehát, hogy a felmérésben szereplő 11693 fő foglalkoztatott mindössze 0,17 %-át érintheti ilyen irányú változás. A vállalkozásoknál tehát az a jellemző, hogy az előző fejezetekben elemzett foglalkoztatási helyzet és szerkezet az elkövetkező időszakban is meghatározó marad.

5a. A foglalkoztatotti létszámhoz kapcsolódó szerkezetváltás A változást jelző 21 vállalkozás közül mindössze 1 vállalkozás tervez a foglalkoztatottak szerkezetében váltást. Ez a vállalkozás amely- TEÁOR 5610 mozgó vendéglátás- az 1-9 fő létszámot foglalkoztató létszám kategóriába tartozó vállalkozás a gyulai járásban található, és e változás mindössze 2 fő fizikai foglalkoztatottat érint. A szerkezet váltással érintett foglalkozás a FEOR 5132 pincér és a FEOR 5134 szakácsfoglalkozásokat érint.

5b. A tervezett munkaerő felvétel A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül 16 vállalkozás a vállalkozások 19,3%-a jelzett létszámbővítési szándékot. A létszámbővítés a 16 vállalkozásnál összesen 210 főre vonatkozik, melyből 175 fő fizikai foglalkozásúak és 35 fő pedig szellemi foglalkozásúak. 26

Az összes létszámbővítés 83%-a a fizikai foglalkozásúakra, 17%-a pedig a szellemi foglalkozásúakra vonatkozik. Figyelembe véve, hogy a vállalkozások 18 főre vonatkozóan jeleztek megszűnést és 210 főre bővítést, így összességében a nettó létszámnövelési szándék 192 fő. A felmérésben szereplő jelenlegi 11693 fő foglalkoztatott létszám 11885 főre fog várhatóan növekedni egy éven belül a felmérésben résztvevő 83 vállalkozásnál. Összességében a létszám növekedés mértéke várhatóan 1,6%-os. A 16 vállalkozás foglalkoztatottak létszám kategóriája szerinti megoszlása a következő. Legnagyobb számban, amely 6 vállalkozást jelent, a 10-49 fő közötti létszám foglalkoztató vállalkozás szerepel a bővítést tervező vállalkozások között, ezt követik 5 vállalkozással az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztatók. Két-két vállalkozás jelzett bővítési szándékot az 1-9 fő közötti létszámot és az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató kategóriából, és egy vállalkozás pedig a 250-499 fő közötti létszámot foglalkozató csoportból. Ha azt a létszámot vesszük alapul, amelyre a bővítés vonatkozik, akkor a bővítés legtöbb létszámot az 500 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál érint. Ebben a foglalkoztatotti kategóriába tartozó 2 vállalkozás összesen 112 fővel tervezi növelni a létszámát, amely az összes létszámnövelés 53,3 %-át jelenti. A 112 főből 89 fő 79,5 % fizikai foglalkozású, 20,5% pedig szellemi foglalkozású. Az 50-249 fő közötti létszám kategóriában növelést jelző 5 vállalkozás összesen 61 fővel tervezi a változást, amelyből 55 fő 90, 2 % fizikai és 6 fő 9,8% szellemi foglalkozású. Említésre méltó még az az egy vállalkozás, amely a 250-499 fő közötti létszám kategóriába tartozik és 20 fő létszámbővítést tervez, 16 fő fizikai foglalkozású és 4 fő szellemi foglalkozású munkavállaló vonatkozásában. Itt a bővítésre vonatkozó fizikai szellemi arány 80% és 20%. Az 1-9 fő közötti létszámot foglalkozató kategóriába tartozó bővítést tervező 2 vállalkozás összesen 3 fővel tervezi emelni a létszámát, és mind a három fő a fizikai foglakozásúak köréből fog kikerülni. A létszámbővítést területenként elemezve az állapítható meg, hogy a bővítési szándék legjelentősebben az orosházi járást érinti. A bővítés 49,5 %-a ebben a járásban várható, amely a 16 munkáltató által jelzett 210 főre vonatkozó növelésből 104 főt érint. A gyulai járás munkáltatói 35 főre, a békéscsabai járás vállalkozói 32 főre, a békési járás munkáltatói 20 főre vonatkozóan terveznek bővítést. Érkezett még növelésre vonatkozó szándék a szeghalmi járásból 11 főt érintően és a gyomaendrődi járásból 1 főt érintően. Nem jelezett bővítési szándékot a kutatásunkban résztvevő 83 vállalkozás közül senki a mezőkovácsházi és a sarkadi járásból. A vállalkozásokat szakágazat szerint elemezve az látható, hogy a 210 fős tervezett bővítésből 102 fő 48,6 % a TEÁOR 2932 a közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártása szakágazatból érkezett, 25 fő pedig a TEÁOR 8121 általános épülettakarítás szakágazatból. A TEÁOR 2453 könnyűfémöntés szakágazatban a tervezett bővítés 20 fő, és szintén 20 fő a TEÁOR 2822 emelő és anyagmozgató gépgyártása szakágazatban is. A TEÁOR 3600 víztermelés, kezelés, ellátás szakágazatban 10 fő létszámnöveléssel számolnak. A 210 fős bővítés összesen 16 szakágazatot érint.

27

A fizikai foglalkozásúak vonatkozásában tervezett 175 fős létszámbővítés 68,6%-a, 120 fő szakképzetlen munkavállalókra és 31,4 %-a szakképzett munkavállalókra vonatkozik. A bővítési szándékot jelző munkáltatók által felvenni tervezett szakképzetlen munkavállalók legjellemzőbb FEOR besorolása a FEOR 9310 egyszerű ipari foglalkozás, amely 77 főt jelent, ez az összes bővítendő szakképzetlen létszám 64,2%-a. Jelentős még a FEOR 9112 intézményi takarító kisegítő ahol 27 fő növelést terveznek, a FEOR 7919 egyéb máshová nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás, ahol 7 fővel tervezik növelni foglalkoztatást, valamint a FEOR 8151 fémfeldolgozó gépkezelője ahol szintén 7 fős fejlesztést terveznek. A fejlesztendő szakképzetlen kategóriában két fővel szerepel még a FEOR 9236 konyhai kisegítő. A tervezett létszámbővítés a szakképzett fizikai foglalkozásúakon belül a következő FEOR foglalkozásokat érinti. A FEOR 7325 hegesztő foglalkozásban 8 fő létszámot kívánnak fejleszteni a felmérésben résztvevő vállalkozások, továbbá 5-5 főt a FEOR 7323 forgácsoló, a FEOR 7321 lakatos a FEOR 8122 ruházati gép kezelője, gyártósor mellett dolgozó és a FEOR 3135 minőségbiztosítási technikus foglalkozásokban. A többi FEOR kód 3 fő, vagy az alatti fejlesztendő szakképzett létszámot takar. A szellemi foglalkozásúakra vonatkozó bővítési előrejelzés, amelyet a felmérésben résztvevő 83 vállalkozás jelzett, 35 főre vonatkozik. Ebből diplomást érintő a bővítési szándék 27 fő és nem diplomást érintő 8 fő vonatkozásában. A diplomások esetében a legjellemzőbb bővítésre vonatkozó FEOR a 2118 gépészmérnök, amelyre az összes diplomás felvételi szándék 74%-a vonatkozik, és 20 főt érint. Elmondható, hogy a diplomás fejlesztési, bővítési szándék túlnyomó többsége, 92,6 %-a valamilyen műszaki foglalkozáshoz kapcsolódik. Ugyancsak jelen van a műszaki terület a nem diplomás szellemi foglalkozásúak bővítése esetén is. E terültre 8 fős bővítést jeleztek a felmérésben résztvevők és ebből 3 fő létszámbővítés szintén a műszaki területet érinti. A szellemi foglalkozású munkaterülethez kapcsolódó létszámbővítés 3 fővel érintett a FEOR 3621 biztosítási ügynök ügyintéző foglalkozás által és 1-1 fővel a FEOR 3910 egyéb ügyintéző és a FEOR 4129 egyéb számviteli foglalkozás esetében. A tervezett 210 fő bővítésből a kiemelt célcsoportjaink a következő mértékben részesednek a vállalati visszajelzések alapján. A pályakezdő fiatalokat 13 fővel érinti a bővítés, amely az összes tervezett növelés 6,2%-a. A 13 fő tervezett bővítésből 8 fővel 61,5 %-kal a békési járásban számolnak a bővítést jelző munkáltatók. Két-két fő bővítést jeleztek pályakezdők vonatkozásban a békéscsabai és a gyulai járás munkáltatói, valamint 1 főt a szeghalmi járás munkáltatói. A 13 fő pályakezdő létszámbővítés 7 FEOR kódú foglalkozást érint. A legjelentősebb létszámot a FEOR 7325 hegesztő lángvágó foglalkozás jelenti 4 fővel. Jellemző még a FEOR 7321 lakatos / 2 fő/ a FEOR 7323 forgácsoló /2 fő/ a FEOR 5132 pincér /2 fő/. Szellemi foglalkozásúak közül a FEOR 3910 egyéb ügyintéző fordul elő. A fizikai foglalkozásuknál megtalálható még a FEOR 7535 festő és a FEOR 7522 szellőző hűtő és klimatizálóberendezés szerelő foglalkozás. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat 27 fővel érinti a tervezett létszámnövelés. A 27 főből 20 főre, amely 74,1 % -ot jelent, a gyulai járásból érkezett a növelési előrejelzés. 28

Terveznek még növelést a békéscsabai járás munkáltatói 4 főt, a szarvasi járás munkáltatói 2 főt és a békési járás munkáltatói 1 főt. A többi járásban a felmérést visszaküldő vállalkozások nem tervezik a megváltozott munkaképességű létszám növelését. A megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételét a vállalkozások a követező FEOR foglalkozásokba tervezik. A 27 főből 20 fő, azaz az összes felvételre tervezett megváltozott munkaképességű munkavállaló 74,1%-a FEOR 9112 intézményi takarító és kisegítő munkakörbe tartozik. A FEOR 9310 egyszerű ipari foglalkozású csoportba 4 fő felvételét tervezik a vállalkozások, a FEOR 8122 ruházati gépkezelője és gyártósor mellett dolgozó foglalkozásba 2 munkavállalót és 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételét tervezik a FEOR 3116 gépésztechnikus foglalkozásba. Kiemelt célcsoport még az 55 év feletti munkavállalók. A csoportjukra vonatkozó bővítési szándék 20 fő, amely jelentősebb, mint a pályakezdőkre vonatkozó bővítés. Ez a létszám az összes növelési előrejelzés 9,5%-át jelenti. Az 55 év felettiek foglalkoztatását legjelentősebb mértékben a gyulai járásban tervezik. A 20 fő tervezett növelésből 11 fő 55% a gyulai járás által érintett. A békési járásban 5 fő, a szarvasi járásban 3 fő és a békéscsabai járásban 1 fő 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatását tervezik. Nem terveznek fejlesztést az 55 év felettiek vonatkozásában a gyomaendrődi, az orosházi, a mezőkovácsházi, a sarkadi és a szeghalmi járásban. Az 55 év felettiekre bővítést tervező vállalkozások jellemző TEÁOR kódja szakágazata a TEÁOR 8121 általános épülettakarítás, mely területen 10 fő bővítéssel számolnak, a TEÁOR 2822 emelő anyagmozgató gép gyártása, ahol 5 fő 55 év feletti bővítést terveznek és a TEÁOR 1414 alsóruházat gyártása, ahol 3 fővel szeretnék emelni a létszámot. Az 55 év feletti életkorú munkavállalók tervezett bővítése során legnagyobb számban a FEOR 9112 intézményi takarító foglalkozás, munkakör szerepel. A 20 fős összes tervezett bővítés 50 %-a e területet érinti. Terveznek még a vállalkozások felvenni 55 év feletti munkavállalót a FEOR 8122 ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó foglalkozásba, valamint néhány szakmunkás munkakörbe, mint például pék és édesipari termékgyártó, lakatos, hegesztő, szellőző hűtő és klimatizálóberendezés szerelő.

5c. A tervezett munkaviszony megszűnések, megszűntetések A felmérésbe bekapcsolódó 83 vállalkozás közül megszűnés, megszűntetés szándékot is csak mindössze 4 munkáltató jelzett, amely 18 főt érint. A megszűnéssel érintett 18 fő foglalkoztatott közül 10 fő fizikai foglalkozású és 8 fő szellemi foglalkozású, tehát a fizikai foglalkozásúak 55,6%-os aránnyal, a szellemiek 44,4%-os részaránnyal vannak jelen. A megszűnést jelző munkáltatók közül a 10-49 fő létszámot foglalkoztató kategóriába tartozik 2 vállalkozás, az 50-249 fő létszámot foglalkoztatók közé 1 vállalkozás és a 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztatók közé szintén 1 vállalkozás. A megszűnést jelző vállalkozások TEÁOR besorolását elemezve az állapítható meg, hogy a megszűnést jelző 4 vállalkozás mindegyike más-más TEÁOR szám alá tartozik. Ezek a TEÁOR számok a következők. 29

A TEÁOR 2892 építőipari gépgyártás, ahol 4 fő fizikai foglalkozású munkavállalót érint a megszűntetés, megszűnés. A 4 főből 3 fő tartozik az általunk kiemelt célcsoportba, 2 fő pályakezdő és 1 fő 55 év feletti munkavállaló. A TEÁOR 4711 élelmiszer jellegű vegyes bolti kiskereskedelem, ahol 5 főt érint a megszűntetés, megszűnés, 4 fő fizikai foglalkozású, 1 fő pedig szellemi foglalkozású. Ebben a szakágazatban az általunk kiemelt célcsoportba 2 fő 55 év feletti munkavállaló tartozik. A TEÁOR 4939 egyéb szárazföldi személyszállítás szakágazatban a megszűnés, megszűntetés 8 fő érint, 4 fő fizikai és 4 fő szellemi foglalkozású munkavállalót, amelyből mind a 8 fő az általunk kiemelt 55 év feletti célcsoportba tartozik. A TEÁOR 6110 vezetékes távközlés területéről a megszűnés, megszüntetés mindössze 1 fő fizikai foglalkozású munkavállalót érint, aki nem tartozik az általunk kiemelt célcsoportokba. A 10 fő megszűnés, megszűntetés által érintett fizikai foglalkozású esetében a FEOR kódok a FEOR 7321 lakatos, amely 4 főt érint, a FEOR 8418 autóbuszvezető, amely 3 főt, továbbá 1-1 főt érintően van jelen a FEOR 5113 bolti eladó, a FEOR 5299 egyéb máshová nem sorolható szolgáltatási foglalkozás és a FEOR 7342 informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze javítója. A szellemi foglalkozásúakat érintő megszűnés, megszüntetésből-, amely 8 főt érint -7 főnek ismert a FEOR kódja. Ezek közül 4 fő a FEOR kereskedelmi tevékenységet folytató egység A szellemi foglalkozásúakat érintő megszűnés, megszüntetés 8 főt érint. Ezek közül 4 fő a FEOR kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője, és 1-1 fő a következő FEOR kódok által érintett, FEOR 3161 munka és termelésszervező, FEOR 3910 egyéb ügyintéző, és a FEOR 4123 pénzügyi statisztikai biztosítási adminisztrátor. A létszám leépítési, megszüntetési szándékot jelző vállalkozások közül 2 a békéscsabai járásban, 1-1 pedig a gyomaendrődi és a szeghalmi járásban található. A békéscsabai járásban megszüntetéssel, megszűnéssel érintett létszám 12 fő, a gyomaendrődi járásban 5 fő és a szeghalmi járásban pedig mindössze 1 fő. A többi járást a megszűnés nem érinti

6. Munkavállalói kompetenciák szükségessége és jellemzői Napjainkban a munkavállalók szakmai felkészültsége, gyakorlata mellett számtalan más jellemző, tulajdonság, kompetencia szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók munkahelyi beilleszkedése, az ott folyó munkavégzése eredményes legyen, mind a vállalkozás, mind egyén szempontjait figyelembe véve. Annak érdekben, hogy a vállalkozások és az egyének elvárásai teljesüljenek, hogy kölcsönösen megfeleljenek egymás elvárásainak, szükséges a munkavállalói kompetenciák számbavétele. A felmérés során 10 kompetenciát jelöltünk meg, melyből a vállalkozás számára legfontosabb három kompetencia jelölését kértük. A kompetenciáról mind a 83 felmérésben résztvevő vállalkozás jelezte a véleményét. A 10 általunk nevesített kompetencia mellett a 11. kategória az egyéb kategória, ahol konkrét megnevezést kértünk a vállalkozásoktól. 30

A felsorolásunkban a következő kompetenciák szerepeltek: -

a céggel szembeni lojalitás,

-

a megfelelő motiváció,

-

a jó kommunikációs készség,

-

a logikus gondolkodás,

-

a terhelhetőség,

-

a magas szintű tárgyalókészség,

-

a kreativitás és kezdeményező készség, a csapatmunkára való alkalmasság,

-

a külső megjelenés,

-

a magas szintű stressz tűrő képesség

-

egyéb

Ezen kompetenciák közül a legtöbb jelölést, vagyis értéket, szám szerint 63-at a csapatmunkára való alkalmasság kapta. Ez az érték az összes megjelölés - amely 242 választ takar- 26%-át jelenti. A második leggyakrabban megjelölt kompetencia a terhelhetőség. A terhelhetőség 51 megjelölést kapott és ez az összes megjelölés 21,1 %-át jelenti. A harmadik legtöbbször előforduló megjelölést a céggel szembeni lojalitás kapta, a 47 értékkel, amely 19, 4 %-os értéket takar. Az első három kompetencia, amely összesen 161 megjelölést birtokol, 66,5 %-os részarányt képvisel a 11 kompetenciát alapul véve. Tíznél több jelölést kaptak még a következő kompetenciák: a logikus gondolkodás 26 jelölést, a megfelelő motiváció 19 jelölést, és a jó kommunikációs készség 12 jelölést. A többi kompetencia jelölt értéke a 3 és a 8 között mozog. Legkevesebb jelölést mindössze 1-et kapott a magas szintű tárgyaló készség, valamint a külső megjelenés, amelyet 3 cég jelölt meg. Említést tennék még az egyéb kompetenciákról, amelyre 6 válasz érkezett. Itt a leginkább a szakmai képességet és szakmai felkészültséget említik a válaszok között. Ezen esetekben valószínű, hogy a kérdésfeltevésünk-megfogalmazásunk nem volt elég egyértelmű. A feltevésünk és kiindulásunk e kérdésnél az volt, hogy a munkakörhöz szükséges megfelelő végzettségen és szakképzettségen túlmenően milyen egyéb kompetenciákra van szükség a vállalkozásoknál. Járásonként elemezve a kompetencia jelöléseket az állapítható meg, hogy szinte minden járásban a nagyon fontos érték a csapatmunkára való alkalmasság. A kilenc járásból öt járásban egyedülállóan ez a legfontosabb érték, három járásban a gyomaendrődiben, a mezőkovácsháziban és a sarkadiban azonos jelölés számot kapott a terhelhetőség kompetenciával. Egyedül a szarvasi járásban más a helyzet. Itt a csapatmunkára való alkalmasság a második legtöbb jelölést kapta, az első helyen a terhelhetőség szerepel, amely megyei szinten a második legtöbb értéket kapta, vagyis második legfontosabb kompetencia. Kiemelném még a szeghalmi járás munkáltatóit, ahol a csapatmunkára való alkalmasság és logikus gondolkodás azonos számú jelölést kapott a felmérésben közreműködő térségi munkáltatók részéről. Tehát a két kompetencia között az azonos jelölés szám következtében a 31

legtöbb jelölést kapott kompetencia terén holtverseny van. A második legfontosabb kompetencia megyei szinten a terhelhetőség, mely összesen 51 jelölést kapott a 242-ből. Az egyes járásokba tartozó munkáltatóknál már a fontossági sorrend e kompetencia tekintetében eltérő, azonban minden térségben beletartozik a három legfontosabb kompetencia közé. Az 51 jelölés azt jelenti, hogy a 83 felmérésben résztvevő munkáltató közül 51 vállalkozás fontosnak tartotta a munkavállalók esetében a terhelhetőséget, mint jellemzőt. Elmondható, hogy e három legfontosabb jellemző fontosságát az is mutatja, hogy nincs olyan járás, amelyben ezek a kompetenciák 0 értéket kaptak volna. Az összes többi 8 kompetencia valamely járásban már 0 értékkel szerepel. A kompetenciák fontossági sorrendjét vállalkozásonként elemezve szintén hasonló következtetésekre juthatunk. A csapatmunkára való alkalmasságot, mint legfontosabb kompetenciát jelzi, hogy a felmérésbe vont 83 vállalkozás közül 63 fontosnak tartotta ezt a kompetenciát. A felmérésben résztvevő vállalkozások,- amelyek ha a TEÁOR szakágazatba sorolásukat nézzük összesen 54 TEÁOR ágazatba tartoznak, 9 TEÁOR szakágazat kivételével fontosnak tartották ezt a kompetenciát. A terhelhetőséget, mint második legfontosabb kompetenciát 51 munkáltató választotta. Az 51 jelölés azt jelenti, hogy a 83 felmérésben résztvevő munkáltató közül 51 vállalkozás fontosnak tartotta a munkavállalók esetében a terhelhetőséget, mint jellemzőt. Az 54 TEÁOR ágazat közül 16 nem választotta be a három legfontosabb közé a terhelhetőséget. A harmadik legfontosabb kompetencia a céggel szembeni lojalitás, amely 47 munkáltató számára tartozik a három legfontosabb kompetencia közé. Az 54 TEÁOR ágazat közül 17 ágazatban nem jelölték ezt a jellemzőt.

7. A vállalati munkaerőigény kielégítés módszerei, a toborzás módozatai A vállalkozások hatékonysága szempontjából rendkívül fontos, hogy az üres állásaikat minél rövidebb idő alatt a munkakör jellemzőit, adottságait, kihívásait figyelembe véve, az annak megfelelő munkaerővel be tudják tölteni. Ebből a szempontból nagyon fontos annak ismerete, hogy a vállalkozások az üres állásaik betöltése során milyen módozatokat alkalmaznak, milyen csatornákon keresztül keresik meg a legmegfelelőbb munkaerőt. A felmérés során a munkaerőigény kielégítés forrására vonatkozóan a válaszadásra 7 konkrét válasz és egy egyéb forrás válasz állt rendelkezésre. A válasz lehetőségek a következők.     

A munkaügyi központ segítségével (személyesen és interneten) A magánközvetítőkön keresztül (személyesen és interneten) A munkaerő kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül a cége saját honlapjáról Újsághirdetés útján 32

 Informális csatornákon keresztül (rokonok barátok kollegák ismerősök)  Belső meghirdetéssel átcsoportosítással  Egyéb forrásból A felmérésben résztvevő vállalkozásoknak a három leggyakrabban alkalmazott módszert kellett megjelölnie és meghatározni az alkalmazott módszer százalékos arányát. A felmérésben résztvevő 83 munkáltató közül 76 vállalkozás adott információt erről a témáról. Ez a mérték a kérdőívet kitöltők 91,6%-a. A felmérésben résztvevő minden munkáltató válaszolt erre a kérdésre az 1-9 fő közötti létszámot, az 50-249 fő közötti létszámot, valamint az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozások körében. Érdekes, hogy a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztatók esetén a kutatásban résztvevő vállalkozások 89,6%-a, a 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztatóknak a 33,3 %-a adott választ erre a kérdésre. Járásonként elemezve a választ adó munkáltatókat az látható, hogy a gyulai, a mezőkovácsházi, az orosházi, a sarkadi és a szeghalmi járás munkáltatói, akik részt vettek a felmérésben mind választ adtak erre a kérdésre. A békéscsabai járás, a békési járás és a gyomaendrődi járás felmérésben egyébként részt vevő munkáltatói közül 2-2, a szarvasi járás felmérésbe bekapcsolódó munkáltató közül pedig 1 nem adott választ erre a kérdésre. A munkaerőigény kielégítés legfontosabb forrásaként, lehetőségeként a munkaadók válasza alapján a munkaügyi központ kerül szóba. A felmérésben résztvevő munkáltatók által adott 192 összes válasz, jelölés 35,4 %-át 68-at a munkaügyi központ kapta a vállalkozások részéről. A 68 válasz, amelyet a munkaügyi központ kapott összesen, azt jelenti, hogy a 76 választ adó munkáltató 89,5 %-a az egyik legfontosabb partnerének tartja a munkaügyi központot a munkaerő igénye kielégítése szempontjából. A választ adó munkaadók közül mindössze 8 nem jelölte meg a munkaügyi központot, mint a három legfontosabb beszerzési forrást. A munkaerőigény kielégítése során a második legfontosabb lehetőség 47 válasszal, amely az összes válasz 24,5%-át teszi ki az informális csatornákon keresztül (rokonok ismerősök barátok, kollegák beajánlásával) történő állásbetöltés. A harmadik legfontosabb lehetőség pedig az újsághirdetés, amely 29 jelölést kapott a kérdésre választ adó vállalkozások részéről, amely a 192 összes válasz 15,1%-a. Fontos kérdés annak a vizsgálata is, hogy a számba vehető munkaerő beszerzési csatornák mekkora arányt képviselnek a vállalkozások életében a tényleges munkaerő felvételek során. Ha az átlagos megyei értéket nézzük, akkor az állapítható meg, hogy a munkaerő felvétel során a munkaügyi központ 50%-os részarányt képvisel a munkaerő igény kielégítésében. Területenként, járásonként, vállalatnagyság és vállalati TEÁOR számok alapján elemezve a munkaerőigény kielégítését a munkaügyi központ helyzete differenciált. Járásonként elemezve a munkaügyi központot, mint munkaerő beszerzés módozatát,az látható, hogy az összes munkaerőigény kielégítésében játszott szerepe, vagyis aránya az összes munkaerő felvétel során 26%-70% között mozog. A legmagasabb arányban számítanak 33

a vállalkozások - válaszaik alapján - a felvétel során a munkaügyi központra a gyomaendrődi járásban és a mezőkovácsházi járásban, itt a százalékos érték a 70-70%. Legkisebb mértékben pedig a sarkadi és az orosházi járásban, ahol az állásbetöltésből való részesedés 15%-és 26 %. Átlag alatti az állás betöltésében játszott szerepe a munkaügyi központnak a békéscsabai és a gyulai járásban, ahol is az arány 47,1% és 48%. A békési a szeghalmi és a szarvasi járásban a munkaerőigény estén forrásként 50% feletti értéket jelöltek meg átlagosan, konkrétan 58,3%, 54,1% és 54%-ot. Vállalatnagyság szerint elemezve az állások betöltésben a munkaügyi központ szerepét az állapítható meg, hogy a kisebb vállalkozások esetén magasabb, vagyis az átlag fölötti a munkaügyi központok részesedése. Az 1-9 fő létszámot foglalkoztató vállalkozások esetében 58,2%, a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztatók estében pedig 62,1% a választ adó munkaadók körében. A legalacsonyabb a munkaügyi központ részesedése az állásbetöltésben a 250-499 fő közötti létszámot foglalkozató munkaadók körében. Itt az állások 38,3 % -a kerül betöltésre munkaügyi központ közreműködésével. Az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál ez az arány 40%, az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál pedig átlagosan 40,9%. A munkaügyi központot az állásbetöltésben partnerként megjelölő 68 vállalkozást TEÁOR kód alapján elemezve még differenciáltabb a kép. A TEÁOR kód alapján az egyes vállalkozások munkaerőigényének kielégítésében a munkaügyi központ szerepe arányaiban 5100 % között mozog. Az 53 TEÁOR kódba sorolt vállalkozások közül 27-ben a munkaügyi központ részesedése a munkaerő igény kielégítés során 50%, vagy a fölötti. A második legnépszerűbb forrás a munkaerő felvétel során az informális csatorna, az úgynevezett beajánlás rokon, ismerős, baráti körből. A 76 választ adó munkáltatóból 47 vállalkozás él ezzel a lehetőséggel. Azok, akik élnek ezzel a módszerrel átlagosan a munkaerő igényük 36%-át ily módon szerzik meg. Minden járásban és minden vállalatnagyság csoportban meghatározó ez a munkaerő beszerzési forma. Járásonként elemezve az látható, hogy a gyulai járásban a legmagasabb e módszer aránya 42%, és az orosházi járásban a legkisebb 20%. Vállalatnagyság szerint elemezve a munkáltatókat az mondható el, hogy az informális csatorna jelentősége a legjelentősebb a kisebb vállalkozásoknál. Az 1-9 fő közötti vállalkozások ily módon jutnak az általuk foglalkoztatni kívánt munkaerőhöz 48,6% arányban. Az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál, ez a beszerzési forma a 22,5 % a legalacsonyabb. A TEÁOR szerint elemezve a vállalkozásokat az látható, hogy a 47 vállalkozás, akik alkalmazzák ezt a munkaerő megszerzési módot, 14 vállalkozás átlag feletti mértékben alkalmazza, vagyis a munkaerő felvételük több mint 36%-át ily módszer révén oldják meg. A TEÁOR 4120 lakó és nem lakóépület építése szakágazatban pl. 60%-ban, a TEÁOR 2511 fémszerkezet gyártása ágazatban 80%-ban ily módon történik a felvétel. A harmadik legfontosabb munkaerőigény kielégítési mód az újsághirdetés. A 76 választ adó munkáltatóból 29 munkáltató jelölte meg, mint fontos munkaerő beszerzési mód. 34

Azon munkáltatók, akik ezt a módszert mint forrást jelölték meg, átlagosan a munkaerő beszerzéseik 38%-át ilyen formában oldották meg. Térségenként elemezve ezt a toborzási módszert kiemelkedő az orosházi járás, ahol a munkáltatók 63,3%-os részarányt jelöltek meg az újsághirdetés módozatra. A vállalkozások méretét tekintve legnagyobb arányt az újsághirdetés toborzási módok tekintetében az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozások esetén találunk, itt az arány 50%. A 1-9 fő, valamint a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalati kategóriában is 40% az újsághirdetés útján beszerzett munkaerő aránya. A belső hirdetést és átcsoportosítást, mint fontos munkaerő biztosítási módot 17 munkáltató jelölte meg, ez az összes jelölésnek, a 192-nek a 8,9%-a. Ez a módszer 18,6%-os arányt jelent átlagosan az e módszert alkalmazó vállalkozások életében. Járásonként elemezve megállapítható, hogy 4 járás munkáltatói ezt a módszert nem jelölték a három leginkább alkalmazott módszer közé. Ezek a járások a békési, a gyomaendrődi, az orosházi és a sarkadi. A járások közül legnagyobb arányban a szeghalmi járásban alkalmazzák. Egyéb forrást a munkaerő beszerzések esetében 16 munkáltató jelölt meg. Magán-munkaközvetítőt, mint beszerzési forrást 6 munkáltató jelölte meg és azon munkáltatók, ahol ez a módszer jelen van, a beszerzések 15-40%-át jelenti. A munkaerő-kölcsönzés 4 vállalkozás életében van jelen beszerzési módként, ezek a vállalkozások átlagosan 42,5%-ban alkalmazzák ezt a módszert.

8. A vállalati gyakorlati képzés várható alakulása A felmérésben résztvevő 83 munkáltató közül 58 vállalkozás, vagyis a munkáltatók 69,9,%-a nem tervezi, hogy az elkövetkező 1 évben részt vállal a tanulók gyakorlati képzésében. A vállalkozások nagysága szerint elemezve a gyakorlati képzéstől történő távolmaradást az állapítható meg, hogy a felmérésben résztvevő 1-9 fő létszámot foglalkozató vállalkozások 83,3%-a nem kíván részt venni a gyakorlati képzésben. Ugyancsak jelentős a távolmaradás a gyakorlati képzéstől az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások részéről. Az ide sorolt vállalkozások 84,4%- a nem tervezi a bekapcsolódást a gyakorlati képzésbe. A 1049 fő közötti létszámot foglalkoztató, felmérésben résztvevő munkáltatók képzéstől való távolmaradása 58,6%-os. A gyakorlati képzésbe legnagyobb arányban a 250-499 fő közötti munkáltatók kapcsolódnak be. Ebben a kategóriában a távolmaradás 33,3,%-os. Az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató munkáltatók 50%-a jelezte, hogy nem kíván a gyakorlati képzésbe bekapcsolódni. Területenként elemezve a gyakorlati képzésbe valóbekapcsolódási szándékot az látható, hogy a békéscsabai a békési a mezőkovácsházi a sarkadi és a gyulai járás felmérésbe vont munkáltatói az átlag fölötti mértékben, tehát 70%-ot meghaladó mértékben maradnak távol a 35

gyakorlati képzéstől. Az orosházi a szarvasi és a szeghalomi járás munkáltatóinak távolmaradása az átlag alatti, a távolmaradást jelző felmérésben résztvevő vállalkozások aránya 60%, 57,1% és 63,6%-os. A munkáltatókat arra kértük a felmérésben, hogy határozzák meg azt a 3 legfontosabb okot, amiért nem kívánnak részt venni a gyakorlati képzésben. A válaszaik során 8 lehetőségből tudtak választani. A válasz lehetőségek a következők voltak:        

a személyi feltételek hiánya, a tárgyi feltételek hiánya, megfelelő forráshiánya, a munkavégzés körülményeinek túlzott veszélyes jellege, a tényleges érdekeltség hiánya, túl sok adminisztráció, nincs rá szükség és egyéb.

Nem volt olyan ok a felsorolásban, amelyet valamely munkáltató ne választott volna. A választ adó munkáltatók közül legtöbb jelölést, szám szerint 30 jelölést kapott a személyi feltételek hiánya, tehát 30 munkáltató a három ok közül egyik okként ezt jelölte meg. A munkáltatók által megjelölt okok száma összesen 129. Tehát az összes ok 23,3%-a a személyi feltételek hiányára vonatkozik. A második leggyakrabban megjelölt ok a tárgyi feltételek hiánya. Ezt az okot 25 munkáltató jelölte meg, és az összes jelölés 19,4 %-át adja. A harmadik legjelentősebb ok, melyet 21 munkáltató választott, a megfelelő forráshiány. Ez az összes válasz 16,3 %-a. A nincs rá szükség okot 19 munkáltató jelölte meg, a túl sok adminisztrációval jár okot pedig 16 munkáltató. Legkevesebb jelölést a munkavégzés körülményeinek túlzott veszélyes jellege kapta, összesen 3 jelölést. Az egyéb ok 6-ot, a tényleges érdekeltség hiánya 9 jelölést kapott, vagyis ennyi munkáltató távol maradásában ezen okok játszottak szerepet. A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás 30,1%-a, 25 vállalkozás jelezte, hogy részt kíván venni a tanulók gyakorlati képzésében. A 25 vállalkozás közül 21 munkáltató jelezte, hogy tanulószerződéssel foglalkoztat tanulót. Ebből 8 olyan munkáltató van, aki a tanulószerződéssel történő foglalkozatás mellett együttműködési megállapodással is alkalmaz. A csak együttműködési megállapodással foglalkoztató munkáltatók száma 4, tehát együttműködési megállapodással történő foglalkoztatási szándékot összesen 12 munkáltató jelzett. A 21 munkaadó által tanulószerződéssel foglalkoztatandó tanulók száma 166 fő, a 12 munkáltató által együttműködési megállapodással tervezett foglalkoztatás pedig 65 fő. Azok a szakmák, amelyekben legnagyobb számban terveznek tanulószerződéssel gyakorlati képzést járásonként elemezve a következő. 36

A békéscsabai járásban a pincér, gépjárműjavító, a békési járásban a cukrász, a gyomaendrődi járásban az eladó és a hegesztő, a gyulai járásban az eladó és húsipari termékgyártó, az orosházi járásban a gépkezelő, szarvasi járásban forgácsoló, a szeghalmi járásban ipari gépész, és a női szabó. Az együttműködési megállapodás legjellemzőbb tervezett szakmái a békéscsabai járásban a szállítmányozási ügyintéző, a békési járásban a geológiai technikus, a gyomaendrődi járásban a sertéstenyésztő takarmányozó, a gyulai járásban a kereskedő, a szarvasi járásban a női ruhakészítő, a szeghalmi járásban a logisztikai ügyintéző. A vállalkozás méretét figyelembe véve az 500 fő fölötti vállalkozások terveznek legnagyobb számban gyakorlati foglalkozást tanulószerződéssel. A tervezett létszám e vállalkozásoknál 65 fő. Legnagyobb számban gépkezelőket kívánnak gyakorlati képzésbe vonni, melynek tervezett létszáma 52 fő, jelentős még a tervezett női szabó képzés, amely 12 főt érint e vállalatcsoportnál. A 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalatok összesen 41 fő gyakorlati képzését tervezik, a legjellemzőbb szakma az eladó és a hústermék gyártó, melyben tervezett létszám 30 fő és 10 fő. Az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások által tervezett összes gyakorlati képzése 18 főt érint, e vállaltcsoportnál az ipari gépész a legjellemzőbb szakma, melyben 12 fő képzését tervezik. A 10-49 fő közötti létszámot foglalkozató vállalkozások összes képzése 40 főt érint és a jellemző képzés e területen a pincér az eladó és a hegesztő. Az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató kisvállalkozások nagyon minimális számban- mindössze 2 fő- terveznek gyakorlati képzést tanulószerződéssel. Ágazati elemzés alapján a TEÁOR 2932 közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártó szakágazat tervez legjelentősebb számban- 52 fővel - gyakorlati képzést tanulószerződéssel. Ezt követi a TEÁOR 4711 élelmiszer jellegű vegyes bolti kiskereskedelem 38 fő gyakorlati képzésével. Az együttműködési megállapodással tervezett gyakorlati foglalkozás összesen 65 főre vonatkozik a felmérésben résztvevő munkáltatók estében. A legnagyobb létszámmal a gyulai, a gyomaendrődi és a szarvasi járásban terveznek ezzel a formával. A gyulai járásban 20 fő kereskedő, a gyomaendrődi járásban 10 fő sertéstenyésztő, a szarvasi járásban 10 fő női ruhakészítő foglalkoztatását tervezik. Vállaltnagyság szerint a 10-49 fő közötti létszámot és a 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztatók terveznek jelentősebb mértékben együttműködési megállapodással gyakorlati képzést. Mindét vállalat csoportban 20-20 fő gyakorlati képzését tervezik ily módon. Ágazatonként elemezve az látható, hogy a TEÁOR 4711 élelmiszerjellegű vegyes bolti kiskereskedelem tervez legnagyobb számban tanulóképzést együttműködési megállapodással. Az érintett létszám 20 fő.

37

9. A vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók képzése átképzése A felmérésben résztvevő 83 vállalkozás közül 60 vállalkozás nyilatkozott úgy, hogy nem szerveznek belső vagy külső képzést az elkövetkező egy évben a munkavállalóik részére. Ez a mérték a felmérésben résztvevő összes vállalkozás 72,3%-a. A kisebb vállalkozásoknál jelentősebb azoknak a száma és aránya, akik nem terveznek belső vagy külső képzést. Az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál 91,7 %, a 1049 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál 79,3% és a 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztatók esetében pedig 75 % nem tervez képzést. A másik két kategóriába tartozó vállalkozáscsoportnál más a helyzet. Az ide sorolható vállalkozásoknál jelentősnek mondható a belső és külső képzés. A 250-499 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások mindössze 16,6 %-a, az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknak pedig 25%-a nem tervez képzést. A vállalkozások 8 lehetőség közül választhattak, hogy miért nem kívánnak élni a saját munkavállalóik belső és külső képzésével. A válasz lehetőségek a következők voltak:        

a személyi feltételek hiánya, a tárgyi feltételek hiánya, megfelelő forrás hiánya, a külső munkaerőpiacról veszi fel a munkaerőt, a tényleges érdekeltség hiánya, túl sok adminisztrációval jár, nincs rá szükség, és az egyéb ok.

A kérés a kérdőívet kitöltők felé az volt, hogy a 3 legfontosabb okot jelöljék meg. A 60 kérdőívet kitöltő vállalkozás 122 okot jelölt meg arra vonatkozóan, hogy miért nem kívánnak élni ezzel a megoldással. Átlagosan tehát 2 okot jelöltek meg. A legfőbb ok a megfelelő forrás hiánya, mely 26 jelölést kapott, tehát 26 munkáltatónál játszott szerepet a forrás hiány. Ez a munkáltatók 43,3%-a. Egyenlő számban jelölték meg okként a személyi feltételek hiányát, és a nincs rá szükséget. Mindkét ok 23-23 jelölést kapott. Jelentős még a tárgyi feltételek hiánya, amelyet 22 vállalkozás nevesített. A túl sok adminisztráció 10 jelölést kapott, vagyis 10 vállalkozás adta ezt a véleményt. Ez a vélemény megjelenik az 500 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozás és az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások jelölésében is.

38

A felmérésben résztvevő 83 munkáltató közül 23 vállalkozás, azaz a vállalkozások 27,7%- a tervez munkavállalói részére külső és belső képzést. A képzés által érintett összlétszám 2201 fő, melyből 1570 főt belső képzés keretében, 631 főt külső képzés keretében terveznek képezni. Az 1570 fő belső képzésből 12 fő OKJ-s képzés, és 1558 fő képzése nem OKJ-s képzés. A nem OKJ-s belső képzési tervek között legnagyobb számban a tűz és balesetvédelmi képzés fordul elő. Összesen 913 fő alkalmazott részére terveznek ilyen képzést. Jelentős létszámot jelent a nem OKJ-s belső képzések között, a munkavégzéshez szükséges tanfolyam és ismétlődő oktatás, amely 400 főt érint. Kiemelést érdemel még a Basic Statistics Q-DAS képzés 64 fővel és az élelmiszeripari gépkezelő képzés 41 fővel. Területenként elemezve a belső képzést, legjelentősebb a résztvevők száma a békéscsabai, a szeghalmi és az orosházi járásban. OKJ-s belső képzést egyedül a gyulai járásban terveznek 12 fő részére húskészítmény gyártó szakmában. A 631 külső képzés 56,4%-a, vagyis 356 fő képzése OKJ-s képzés. Legjellemzőbb OKJ-s külső képzések a következők. Az orosházi járásban az építő és anyagmozgató gépkezelő, amely 120 főt érint. Szintén az orosházi járásban az emelőgép kezelő képzés, amelyben 70 főt terveznek és a gépkezelő képzés, amelyben 50 főt. Kiemelésre méltó a mezőkovácsházi járásban a rakodógép kezelő OKJ-s képzés, amely 50 főt érint, a szeghalmi járásban a targoncavezető és emelőgép kezelő képzés, amely 42 főt. Tíz fő feletti létszámot érint a békési járásban a könnyűgépkezelő képzés. A nem OKJ-s külső képzések között jellemző a tűzvédelmi szakvizsga és a munkavégzéshez kapcsolódó tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel, amely 106 főt és 127 főt érint. Legalább 10 főt érintő képzés még a sertéstenyésztés, takarmányozás az autóbuszvezetői továbbképzés és a különböző területeket érintő jogszabályváltozás.

39