Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült
ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások
Szerző: Deák Ferenc Lektor: Dr. Hibbey Marót
Budapest, 2007
Élelmiszerbiztonság Az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet alapján a közvetlen támogatásban és az EMVA bizonyos támogatásaiban részesülőknek be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetési szabályokat. Ezek között meghatározott élelmiszerbiztonsági előírásoknak is meg kell felelniük. A biztonságos és egészséges mezőgazdasági termékek, takarmányok és élelmiszerek jelentős mértékben hozzájárulnak az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. Ezért az élelmiszerlánc minden szakaszában, a mezőgazdasági alapanyag termeléstől, az élelmiszer előállításon, feldolgozáson, az élelmiszer kereskedelmen keresztül a vendéglátásig gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről. Az élelmiszerek és takarmányok biztonsága, minősége, valamint a termékek Közösségen belüli szabad mozgása érdekében a magyar törvényi szabályozás nem különbözhet jelentős mértékben az Európai Uniós normákban meghatározottaktól. Előfordulhatnak különbségek az egyes tagállamok nemzeti szabályozása között. Ilyen esetben jogilag biztonságosnak kell tekinteni azt az élelmiszert, takarmányt, amely az azt előállító tagállam szabályai szerint biztonságos. Az élelmiszer- és takarmánybiztonság érdekében szükség van olyan intézkedések bevezetésére, amelyek garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek, takarmányok ne kerülhessenek kereskedelmi forgalomba, illetve kerüljenek ki az élelmiszerláncból. A fogyasztó szervezete ki van téve az élelmiszerekben esetlegesen jelenlévő és így elfogyasztott különböző anyagok, többek között a vegyi és mikrobiológiai szennyeződések hatásának. Az ezek által kifejtett káros hatások jelentkezhetnek azonnal, illetve hosszabb idő elteltével. Számos Európai Uniós és hazai jogszabály határoz meg különféle szennyezők esetében határértékeket, mely határértékeket átlépve a takarmány, illetve az élelmiszer nem minősül biztonságosnak. Ezeket a szabályokat olyan termékeknél is be kell tartani, melyeket nem az Európai Unión belül kívánnak értékesíteni. A törvényi szabályozás betartását takarmány- és élelmiszer-ellenőrző hatóságok ellenőrzik, de ez nem helyettesíti, nem helyettesítheti a mezőgazdasági termelő, élelmiszer-előállító, -forgalmazó, vagy a vendéglátó felelősségét az általa végzett tevékenység szabályoknak megfelelő elvégzésében. Tehát az elsődleges
felelősséget a takarmány- és élelmiszer-biztonság és -minőség tekintetében a mezőgazdasági termelő, élelmiszer előállító, -forgalmazó, vendéglátó viseli! A termelőknek, forgalmazóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják legalább azt a vállalkozást, ahonnan az adott élelmiszert, takarmányt, élőállatot vagy az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő anyagot kapták, annak érdekében, hogy egy esetleges vizsgálat során biztosítani lehessen a nyomon-követhetőséget. Az élelmiszer vagy takarmány akkor nem biztonságos, ha az ember vagy az állat egészségére ártalmas, illetve a takarmány feletetésre, az élelmiszer fogyasztásra alkalmatlan, idegen anyagokkal vagy egyéb módon szennyezett, romlásnak indult vagy romlott. Bárhol az élelmiszerláncban az, aki az élelmiszert, takarmányt birtokolja, kezeli, felhasználja, és úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy élelmiszer, takarmány, nem felel meg az élelmiszer-, vagy takarmány-biztonsági követelményeknek, és a kérdéses élelmiszer, takarmány már kikerült az ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményeznie kell az élelmiszer vagy takarmány kivonását a piacról, és erről tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot. Ha a termék eljuthatott a felhasználókhoz, illetve a fogyasztóhoz, erről őket is tájékoztatni kell. Ha a fogyasztók egészségét valamilyen veszély fenyegeti, vagy fenyegetheti, a nem biztonságos terméket vissza kell hívni a fogyasztótól. Szükség esetén gondoskodni kell a tétel megsemmisítéséről, amennyiben az valamilyen kezeléssel (pl. tisztítás, rostálás, szitálás stb.) nem tehető újra fogyasztásra alkalmassá. Ahhoz, hogy egy tételt vissza lehessen hívni, tudni kell, hogy a tételt - vagy ha ez több részletben értékesítették - a tételeket kik számára értékesítették. Ehhez nyilvántartást kell vezetni az értékesített tételekről, és a nyilvántartást legalább addig meg kell őrizni, amíg az élelmiszer, takarmány (a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési ideje alapján) forgalomban lehet. A mezőgazdasági termékek, takarmányok, élelmiszerek sokféle eljáráson, kezelésen mennek keresztül. Ezek mind hatással vannak a termék biztonságára és minőségére. Bizonyos engedélyezett anyagok (pl. peszticidek, vagy takarmány-adalékanyagok) veszélyeztethetik a környezetet vagy a munkavállalók biztonságát, ezért ezek kezelése, felhasználása során nagy figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokra is. Számos termésnövelő anyagot (pl. műtrágyákat) használhat a mezőgazdasági termelő a növénytermesztés során, többféle növényvédőszer felhasználásával óvhatja meg a termést a
különféle kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezeknek az anyagoknak le kell bomlaniuk, mielőtt a növényi alapanyagot takarmányozási vagy élelmezési célra felhasználnánk. Az állattartás során az állatok egészségének megőrzése érdekében különféle állatgyógyászati készítményeket használhatunk. E gyógyszereknek, illetve a szervezetben történő lebomlásuk során keletkező különféle anyagoknak is ki kell ürülniük az állat szervezetéből (húsából, zsírjából, tejéből). Az alkalmazott gyógyszerektől függően különböző időre van szükség, hogy a gyógyító hatás kifejtése után a nem kívánatos anyagok kiürüljenek az állat szervezetéből. Csak ez után szabad feldolgozni az állatok tejét, húsát élelmiszer alapanyagként. Számos olyan, régebben állatgyógyászati célra használt készítmény létezik, amely már nem engedélyezett Magyarországon. Ilyenek egyes hormonok, hormonhatású anyagok. A takarmányt felhasználó illetve az élelmiszert elfogyasztó személy jogos igénye, hogy egyszerűen hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eldönthesse, hogy a takarmány, élelmiszer összetétele megfelel-e igényeinek. Ilyen jelölések tartalmazzák azt, hogy a termék milyen alkotókból készült, tartalmaz-e genetikailag módosított szervezeteket vagy olyan anyagot, mely allergénként viselkedhet. A jelölésnek ki kell terjednie a tárolási körülményekre, és arra, hogy ilyen tárolás mellett a termék meddig őrzi meg a minőségét. A jelölés – a jogszabályok által előírt számos egyéb mellett megmutatja, hogy a termék honnan származik, ki gyártotta, ki hozta forgalomba. Fontos, hogy minden, ami jellemzi az élelmiszert, takarmányt feltüntethető a termék jelölésében. Az Európai Uniós szabályozás, így a magyar jogszabályok is tiltanak egyes hormonhatású anyagokat (pl.: thyreostatica) az állattenyésztésben, , mivel a húsban és egyéb állati eredetű élelmiszerekben kimutatható maradványaik miatt ezek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra, és befolyásolhatják az állati eredetű élelmiszerek minőségét is. A béta-agonisták nem megfelelő használata súlyos kockázatot jelenthet az emberi egészségre, ezért ezen anyagok felhasználására csak szigorúan szabályozott keretek között, pontosan meghatározott terápiás célból (szarvasmarhafélék bizonyos kategóriáinál, lóféléknél és kedvtelésből tartott állatoknál) kerülhet sor. A hormonhatású anyagok hizlalási célokra történő használata is szigorúan tilos, mivel ezek az anyagok az emberi szervezetben is hormonként viselkednek. Egyes hormonok, hormon hatású
anyagok használata állatgyógyászati, terápiás vagy tenyésztéstechnikai célra engedélyezett, de ezeket szigorú ellenőrzés alatt kell tartani a visszaélések megelőzése érdekében. Az egészségügyi várakozási idők tagállamonként különbözőek lehetnek a hormonhatású anyagokat vagy béta-agonistákat tartalmazó engedélyezett állatgyógyászati készítmények tekintetében. Az egészségügyi várakozási idők összhangjának megteremtése érdekében folyamatos munka zajlik az Európai Unióban, illetve a tagállamokban. A terápiás vagy tenyésztéstechnikai célból hormonokkal, hormonhatású anyagokkal, vagy a jogellenesen tireosztatikus hatású anyagokkal kezelt élő állatokat vagy az ilyen állatokból származó húst ki kell zárni a forgalomból. Annak érdekében, hogy ilyen termékek ne kerülhessenek be az élelmiszerláncba a hatóság az élelmiszer-ellenőrzési monitoring program keretében, folyamatosan – főként a vágóhidakról vett minták útján – vizsgálja a különféle állati részeket, állati eredetű termékeket.
