ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA. Tóvári Judit

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA

Tóvári Judit

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK


Tóvári Judit

Eger, 2011

Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


Tartalom 1. Bevezetés ..................................................................................................................... 11 1.1 Célkitűzés (kurzusra) ...................................................................................... 11 1.2 A kurzus tartalma (A tíz lecke felsorolása) ..................................................... 11 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................. 11 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 11 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 12 2. Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke ........................ 13 2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 13 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 13 2.3 A könyvtár a digitális korban .......................................................................... 13 2.3.1 A katalógus fogalmának átértékelődése .............................................. 13 2.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának átértékelődése .................................................................................................. 15 2.5 Az elektronikus bibliográfiai forrás fajtái és típusai ....................................... 16 2.6 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói .......................................... 18 2.6.1 Bridge Disc ......................................................................................... 19 2.6.2 CD-DA (Compact Disc Digital Audio)............................................... 19 2.6.3 CD-I (Compact Disc Interactive) ........................................................ 19 2.6.4 CD-R (CD Recordable) ....................................................................... 20 2.6.5 CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory) ................................. 20 2.6.6 CDV (Compact Disc Video) ............................................................... 20 2.6.7 DVC (Digital Video Casette) .............................................................. 21 2.6.8 DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc) .................. 21 2.6.9 DVI (Digital Video Interactive) .......................................................... 23 2.6.10 Foto-CD .............................................................................................. 23 2.6.11 Hajlékony lemez ................................................................................. 23 2.6.12 Video-CD ............................................................................................ 23 2.7 Összefoglalás................................................................................................... 23 2.8 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 24 3. Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába .............. 25 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 25 3.2 A lecke témakörei ........................................................................................... 25 3.3 A tananyag kifejtése........................................................................................... 25 3.3.1 Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának szabványai ................ 25 3.3.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység .................................................. 26 3.3.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus .......................................... 26 3.3.4 A bibliográfiai adatok forrásai ............................................................ 28 3.3.5 A források figyelembevételének sorrendje ......................................... 29 3.4 Összefoglalás................................................................................................... 32 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 32 5

4. Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete .................................... 33 4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 33 4.2 A lecke témakörei ........................................................................................... 33 4.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 33 4.3.1 A bibliográfiai szint ............................................................................ 33 4.3.2 Az egy- és többlépcsős leírás .............................................................. 33 4.3.3 Adatcsoport – adat – adatelem ............................................................ 35 4.3.4 Az egyezményes jelek ......................................................................... 36 4.3.5 Az adatok írásmódja............................................................................ 37 4.4 Összefoglalás................................................................................................... 39 4.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 40 5. A cím- és szerzőségi közlés ......................................................................................... 41 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 41 5.2 A lecke témakörei ........................................................................................... 41 5.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 41 5.4 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei ............. 41 5.4.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai .............................. 41 5.4.2 Az 1. adatcsoport szerkezete ............................................................... 42 5.4.3 A címadatok ........................................................................................ 44 5.4.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás általános megnevezése ............... 51 5.4.5 Az elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatai ........................ 51 5.4.6 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei.................................... 54 5.4.7 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja54 5.4.8 A szerzőségi adatok egyezményes jelei .............................................. 56 5.4.9 A függelék adatai a leírásban .............................................................. 57 5.4.10 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban........................................... 57 5.4.11 Összefoglalás ...................................................................................... 57 5.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 57 6. A gyűjtemények leírása .............................................................................................. 59 6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 59 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 59 6.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 59 6.4 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye ................................................... 59 6.4.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény ................................................. 59 6.4.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény ................. 61 6.5 A szerzői gyűjtemény ...................................................................................... 62 6.6 Összefoglalás................................................................................................... 63 6.7 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 63 7. A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai .................. 64 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 64 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 64 7.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 64 7.3.1 A kiadás értelmezése elektronikus bibliográfiai forrás esetén ............ 64 7.3.2 A Kiadás adatcsoport szerkezete ......................................................... 64 6

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 7.3.3 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei . 65 7.3.4 A leírás nyelve, az adatok írásmódja................................................... 66 7.3.5 Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai ........................... 68 7.3.6 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége ................ 70 7.4 Összefoglalás................................................................................................... 71 7.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 72 8. A megjelenés és a fizikai jellemzők ........................................................................... 73 8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 73 8.2 A lecke témakörei ........................................................................................... 73 8.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 73 8.3.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetén 73 8.3.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei ......................................................................................... 75 8.3.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja................................................... 75 8.3.4 Az adatcsoport szerkezete ................................................................... 75 8.3.5 A megjelenés helyének nyelvtani alakja ............................................. 76 8.3.6 A megjelenés helyének párhuzamos adata .......................................... 77 8.3.7 Egy kiadó több székhellyel ................................................................. 77 8.3.8 A kiadványban nem közölt megjelenési hely...................................... 78 8.3.9 A kiadó neve ....................................................................................... 78 8.3.10 A kiadó nevének párhuzamos adata .................................................... 79 8.3.11 Az ismeretlen kiadó ............................................................................ 80 8.3.12 A megjelenés éve(i) ............................................................................ 80 8.3.13 A megjelenés évének alakja a leírásban .............................................. 81 8.3.14 A gyártás székhelye és a gyártó neve .................................................. 82 8.3.15 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja ......................................... 82 8.3.16 A fizikai jellemzők .............................................................................. 83 8.3.17 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme .................................... 83 8.3.18 Egyéb fizikai jellemzők ...................................................................... 84 8.3.19 A méret ................................................................................................ 84 8.3.20 A mellékletek ...................................................................................... 85 8.4 Összefoglalás................................................................................................... 85 8.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 86 9. A sorozat adatai .......................................................................................................... 87 9.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 87 9.2 A lecke témakörei ........................................................................................... 87 9.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 87 9.3.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat ..................................................... 87 9.3.2 Az adatcsoport szerkezete ................................................................... 87 9.3.3 A sorozat főcíme ................................................................................. 89 9.3.4 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata .................................. 91 9.3.5 A sorozat szerzőségi közlése ............................................................... 91 9.3.6 A sorozat ISSN-je ............................................................................... 92 9.3.7 A sorozaton belüli szám ...................................................................... 92 7

9.4 9.5

9.3.8 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás ...................... 93 Összefoglalás................................................................................................... 93 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 94

10. A megjegyzések és a terjesztési adatok ..................................................................... 95 10.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 95 10.2 A lecke témakörei ........................................................................................... 95 10.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 95 10.4 A Terjesztés adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei ................ 103 10.4.1 Minták az adatcsoport szerkezetére: ................................................. 103 10.4.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám ....................................... 104 10.4.3 A kulcscím ........................................................................................ 104 10.4.4 A csomagolás .................................................................................... 104 10.4.5 A terjesztési feltételek és az ár .......................................................... 104 10.5 Összefoglalás................................................................................................. 105 10.6 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 105 11. A feltárás alapjai HUNMARC formátumban........................................................ 106 11.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 106 11.2 A lecke témakörei ......................................................................................... 106 11.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 106 11.3.1 A feltárás alapjai HUNMARC formátumban.................................... 106 11.3.2 Elektronikus dokumentumok gépi feldolgozásakor használatos fontosabb adatmezők és megjelenítésük .......................................... 107 11.3.3 A 856-os mező definíciója ................................................................ 108 11.3.4 A 856-os adatmező tartalomjelölői ................................................... 108 11.3.5 A feldolgozás folyamata, az adatok megjelenítése ........................... 112 11.3.6 Statikus és dinamikus weblapok és részdokumentumaik feldolgozása .......................................................................................................... 116 11.3.7 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatai rejtett bibliográfiákban és irodalmi hivatkozásokban ................................................................. 117 11.4 Összefoglalás................................................................................................. 118 11.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 119 12. Összefoglalás ............................................................................................................. 120 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása.................................................... 120 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 120 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 121 12.3.1 Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke.... 121 12.3.2 Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába .......................................................................................................... 121 12.3.3 Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete ............... 122 12.3.4 A cím- és szerzőségi közlés .............................................................. 122 12.3.5 A gyűjtemények leírása ..................................................................... 122 12.3.6 A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai122 12.3.7 A megjelenés és a fizikai jellemzők .................................................. 123 12.3.8 A sorozat adatai ................................................................................. 123 8

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 12.3.9 Megjegyzések és terjesztési adatok ................................................... 124 12.3.10 Az elektronikus bibliográfiai forrás elérhetőségét lehetővé tevő HUNMARC mező ............................................................................ 124 13. Kiegészítések ............................................................................................................. 125 13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 125 13.2 Glosszárium, kulcsfogalmak értelmezése ..................................................... 125 14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 132 15. Médiaelemek ............................................................................................................. 134 16. Tesztek ....................................................................................................................... 135 16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 135 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 137 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 140 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 144

9


1. BEVEZETÉS 1.1

CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA)

Az információs technológia fejlődésével a világhálón elérhető virtuális információforrások színes kavalkádja jelenik meg. Egyetlen DVD-n egész könyvtárnyi irodalom érhető el, amely hordozóanyagától függetlenül éppúgy részét képezik egy-egy könyvtár állományának, mint a hagyományos nyomtatott dokumentumok, viszont speciális adatai révén speciális feldolgozói ismereteket kíván. Nemzeti kulturális örökségünk egy része digitális könyvtárakban érhető el a világ bármely részéről. A nagytömegű információ kereshetősége az internetes keresőmotorokénál pontosabb, mélyebb és célirányosabb keresést tesz szükségessé, ami az információforrások bibliográfiai azonosító adatainak és nemzetközi méretű hozzáférési pontjainak feldolgozásával, online elérésű katalógusokba szervezésével oldható meg.

1.2 A KURZUS TARTALMA (A TÍZ LECKE FELSOROLÁSA) 1. Bibliográfiai forrástipológia 2. Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 3. A bibliográfiai leírás szerkezete 4. A cím- és szerzőségi közlés 5. A gyűjtemények leírása 6. A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai 7. A megjelenés és a fizikai jellemzők 8. A sorozat adatai 9. A megjegyzések és a terjesztési adatok 10. Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása

1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A könyvtár a digitális korban. Dokumentumtipológia. Az elektronikus dokumentum jellegzetességei, a példány fogalma. Az elektronikus dokumentumok fajtái és típusai. Az elektronikus dokumentum fizikai hordozói. Közvetlen és távoli elérésű elektronikus dokumentum. Bibliográfiai egység – fizikai egység. Egy mű, többféle dokumentumtípus. A bibliográfiai adatok forrásai, a források figyelembevételének sorrendje. A belső forrás értelmezése. A bibliográfiai leírás szerkezete, a leírás bibliográfiai szintje. A HUNMARC leíró mezői elektronikus dokumentumok esetében. A dokumentumtípus általános megnevezése és kódolása HUNMARC-ban. Gyűjtemények leírása. A kapcsolatmezők. 1.4

KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A hallgató a tananyag elsajátítása után képes lesz kezelni, válogatni, értékelni a közvetlen és a távoli elérésű bibliográfiai forrásokat, helyesen fog tudni hivatkozni elektronikus 11

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA forrásokra. Képes lesz a nemzetközi adatcsere céljára is elkészíteni a bibliográfiai rekordot az elektronikus bibliográfiai forrásról. Követelmény a HUNMARC bibliográfiai csereformátum szabályzat ismerete, önálló alkalmazása.

1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tananyag gyakorlat közben sajátítható el, amihez föltétlenül szükség van az irodalomjegyzékben megadott segédletek használatára.

12


2. AZ ELEKTRONIZÁCIÓ HATÁSA ÉS A DOKUMENTUMTÍPUSOK ÚJ NEMZEDÉKE

2.1 CÉLKITŰZÉS Ebből a leckéből a hallgató megismerheti az elektronikus bibliográfiai források jellemzőit, lehetséges csoportosításukat, felosztásukat. A lecke ismereteket nyújt a fizikai hordozók felismeréséhez, amire a hallgatónak a bibliográfiai leírás 7. adatcsoportjának elkészítésekor szüksége lesz.

2.2 TARTALOM A könyvtár a digitális korban Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának átértékelődése Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói

2.3 A KÖNYVTÁR A DIGITÁLIS KORBAN 2.3.1

A katalógus fogalmának átértékelődése

A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt, mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását, amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos követelménnyé válik. A könyvtár állományának egyre jelentősebb részét képezik tehát az elektronikus úton elérhető tartalmak, amelyeket éppúgy szolgáltatnia kell, mint a hagyományos bibliográfiai forrásokat. A megfelelő szolgáltatás előfeltétele ezeknek az elektronikus bibliográfiai forrásoknak a könyvtári feldolgozása. A hagyományos katalógus funkciója, hogy tájékoztasson egy adott könyvtár állományáról, elvezessen az ott megtalálható bibliográfiai forrásokhoz. Ez a katalógus a bibliográfiai forrás adatain kívül ezért csak a helyileg tárolt bibliográfiai források fizikai értelemben vett lelőhelyéről ad információt. A hálózati bibliográfiai forrásokat is szolgáltató falak nélküli könyvtár katalógusa ezzel szemben elérhetést biztosít a helyben tárolt és a hálózaton elérhető (tehát fizikailag valahol máshol tárolt) anyagokhoz. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az információ lelőhelyének adatait adja meg, hanem magához az elektronikusan tárolt információhoz való hozzáférést is biztosítja. Magát az információt szolgáltatja, nemcsak a lelőhelyet.

13


1. kép Az elektronikus katalógus információi A katalógus fogalmának átértékelése tehát azt jelenti, hogy a saját állományról nyújtott bibliográfiai adatszolgáltatás kibővül a nemcsak saját állományból elérhető teljes szövegű információ szolgáltatásával. A felhasználó kétféle bibliográfiai forrással fog találkozni: − azokkal a bibliográfiai forrásokkal, amelyek eléréséhez a katalógus csak a lelőhely-adatokat adja meg, és − azokkal a bibliográfiai forrásokkal, amelyek linkeken keresztül közvetlenül elérhetők. A katalógus fogalma más szempontból nem változik, továbbra is az a feladata, hogy formai és tartalmi szempontból rendszerezett információt szolgáltasson egy meghatározott felhasználói kör számára. A katalógus tehát továbbra is a könyvtár gyűjtőkörének a függvénye marad. A hálózaton elérhető bibliográfiai források közül a könyvtár csak azokat fogja katalogizálni, amelyek beletartoznak a gyűjtőkörébe. Ezek általában azok az eszközök, amelyek − a helyi felhasználók számára fontos kutatási anyagok, − amelyekkel a tájékoztató szolgáltatások fejleszthetők, − amelyek a könyvtárosok készségeit és tudását fejlesztik.

14


2.4 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS JELLEGZETESSÉGEI, A PÉLDÁNY FOGALMÁNAK ÁTÉRTÉKELŐDÉSE

Az elektronikus hozzáférésű bibliográfiai forrásoknak vannak olyan sajátosságaik, amelyek az elérhetőséget, megfoghatóságot illetően jelentősen eltérnek a nyomtatott bibliográfiai forrásokétól. Például: A nyomtatott könyv mindig egyedi, befejezett, változtathatatlan, kezelése lineáris. Ha ugyanazon mű akár változatlan formában is, de újabb kiadásban megjelenik, az egy újabb bibliográfiai forrásnak számít, új leírás készül róla. A példány egyúttal fizikai egységet is jelent. Ezzel szemben az elektronikus bibliográfiai forrás képlékeny, változtatható, a különböző bibliográfiai források linkekkel összekapcsolhatók, fizikai, de nem szerzői jogi értelemben korlátlanul másolhatók. A példány fogalma sem olyan egyértelmű, mint a nyomtatott könyv esetében, mert magát a bibliográfiai forrást egyidejűleg több felhasználó is elérheti és használhatja. Alaposan át kell tehát gondolni, hogy elektronikus környezetben mit is értünk bibliográfiai forrás alatt, és mi a célja a feldolgozó munkának. A feldolgozó munka célja bibliográfiai forrástípustól függetlenül mindig a bibliográfiai kontroll megvalósítása. Célja annak ellenőrzése, számbavétele, hogy egy bizonyos felhasználói kör számára milyen rögzített szellemi tartalmak állnak rendelkezésre ország- és nyelvi határoktól függetlenül, vagy egy meghatározott más szempont – például nyelvi, földrajzi határ, téma, stb. – szerinti gyűjtőkörben milyen bibliográfiai források jelentek meg. Az elektronikus bibliográfiai forrás képlékenysége miatt éppen a bibliográfiai kontroll szempontjából tűnik problematikusnak. A bibliográfiai forrást a fogalom meghatározásakor kétféleképpen közelíthetjük meg: − a bibliográfiai forrás mint tárgyi valóság oldaláról − és a tárgyi valóságban rejlő információ oldaláról. Ha a bibliográfiai forrást a tárgyi valóság oldaláról közelítjük meg, azt homogén, egyetlen fizikai tulajdonságként értelmezzük, aminek például állandó oldalszáma, gerincmérete, lineáris tartalma van, amit egy vagy több szerző alkotott. E megközelítés szerint a bibliográfiai forrás például könyv, kotta, időszaki kiadvány stb. Ezek a bibliográfiai források a maguk fizikai valóságában alkotnak gyűjteményt, amit vagy tematikusan, vagy bibliográfiai forrástípusok szerint rendeznek. A tárgyi valóság oldaláról megközelített bibliográfiai forrás egyedi és állandó. Ha a bibliográfiai forrást az információ oldaláról közelítjük meg, azt látjuk, hogy az információ nem csupán valamely kézzel fogható, a maga fizikai valóságában létező bibliográfiai forrásban jelenhet meg, hanem olyan heterogén bibliográfiai forrásban is, amelyben az információk hiperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az elektronikus bibliográfiai forrást a felhasználó is manipulálhatja, összekapcsolhat bibliográfiai forrásokat vagy azok részeit, és így új bibliográfiai forrást hozhat létre. Ez a lehetőség szerzői jogi kérdéseket is felvet, nevezetesen azt, hogy ki a szerzői jog tulajdonosa a manipulált, így újnak tekinthető

15

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi marad, de nem állandó. Az elektronikus bibliográfiai forrás legfontosabb jellemzője tehát a digitálisan kódolt tartalom, ami vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg, és ekkor használatához számítógéphez illesztett periféria (lemezmeghajtó) szükséges, vagy távoli elérésű bibliográfiai forrás, amelyek esetében a fizikai hordozót máshol tárolják. Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor a bibliográfiai kontroll megvalósítása érdekében információt kell nyújtani a leírás tárgyához kapcsolódó olyan jellemzőkről, mint például hipertext, linkek, web oldalak, verziók, megjelenítési formátumok, navigációs lehetőségek, stb.

2.5 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS FAJTÁI ÉS TÍPUSAI Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai alakultak ki, amelyek csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől. Elektronikus bibliográfiai forrásnak (dokumentumnak) azok az objektumok nevezhetők, amelyek digitálisan kódoltak, és használatuk csak számítógépes hardver- és szoftvereszközökkel valósulhat meg. Ezért nem elektronikus bibliográfiai forrás például a videodisc, vagy az audio CD, viszont az elektronikus forrás tartalmazhat hangfelvételt is.

2. kép Hangfelvételt is tartalmazó elektronikus forrás 16

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Az alábbi táblázatban a nyomtatott és az elektronikus bibliográfiai források főbb típusainak a felsorolását látja. Eddigi ismeretei alapján próbáljon meg bibliográfiai forrástípusonként olyan jellemzőket összegyűjteni, amelyek csak arra a típusra jellemzők. 1.

A nyomtatott bibliográfiai források típusai Könyv Időszaki kiadvány Kotta Képi bibliográfiai források

A bibliográfiai források típusai

Az elektronikus bibliográfiai forrás típusai Program Adat típusú bibliográfiai forrás Online szolgáltatás

A fenti táblázatba foglalt típusok mindegyikét tovább lehet osztani, így például az időszaki kiadvány lehet hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat; a kotta lehet partitúra, szólam stb. Az elektronikus bibliográfiai források típusai közül az adatbibliográfiai forrás az, amelyik a hagyományos bibliográfiai forrástípusok mindegyikét is magában foglalja. Például az elektronikus bibliográfiai forrás is lehet időszakos megjelenésű, lehet szöveg, kép, hangzó anyag és mindezek együttese is. A számítógép megjelenésének egyenes következménye volt egy olyan új bibliográfiai forrástípus megjelenése, amelynek használatához számítógépre van szükség, mert tartalma digitálisan kódolt. Ennek a tartalomnak az elérése kétféle módon történhet: 1. vagy úgy, hogy a felhasználó maga helyezi be személyi számítógépébe e tartalom fizikai hordozóját, például a CD-ROM-ot, 2. vagy úgy, hogy hálózaton keresztül éri el. Ennek legtipikusabb esete az interneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás. Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásról beszélünk. Az elektronikus bibliográfiai forrásokat a megjelenés gyakorisága szerint is csoportosíthatjuk, eszerint lehetnek a) eseti megjelenésű bibliográfiai források, amelyek egy vagy több fizikai egységből állhatnak, de ezek az egységek befejezett egészként jelennek meg, mint például az egy- vagy többkötetes könyv, b) időszakos megjelenésűek, mint például az elektronikus újságok, hírlevelek. Az elektronikus bibliográfiai forrás három nagy típusra osztható: Program, ami lehet – – – – –

alkalmazói program, adatbázis-kezelő program, biztonsági program, CAD program, játékprogram, 17

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA – – – – – – – – – – – –

grafikai program, kiadványszerkesztő program, programnyelv, szövegszerkesztő program, táblázatkezelő program, zenei program, rendszerprogram, keresőprogram, operációs rendszerprogram, programozási nyelv program, segédprogram, vírusirtó program.

2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, úgymint – ábrázolás, – betűkészlet, – bibliográfiai adatbázis, – felmérési adat, – folyóirat (időszaki kiadvány), – hangzó anyag, – hírlevél (időszaki kiadvány), – interaktív multimédia, – játék, – kartográfiai anyag, – kép, – kotta, – kutatási jelentés, – napilap (időszaki kiadvány), – népszámlálási adat, – szöveg, – szöveges adatbázis, – térkép. Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az elektronikus változat helyi és távoli elérésű egyaránt lehet. A programok csak elektronikusan érhetők el. 3. Az online szolgáltatás mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára hozzáférhető.

2.6 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS FIZIKAI HORDOZÓI A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében értelmezhető! A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására alkalmasak, tehát nem a hordozó anyag önmagában, hanem a hordozott forrással együtt dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem. (Például a papír, mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány). 18

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA De igaz ez a megállapítás a hálózati dokumentumokra is. Ügyeljen arra, hogy ne keverje össze az elektronikus bibliográfiai forrást magával a hordozóval! Például: Az Encarta’ 95 című elektronikus bibliográfiai forrás típusa interaktív multimédia, műfaja enciklopédia, a mű fizikai hordozója pedig CD-ROM.

3. kép Közvetlen elérésű bibliográfiai forrás Leggyakrabban az alábbi hordozók fordulnak elő: 2.6.1

Bridge Disc

Olyan CD-ROM/XA formátumú lemez, amely audio és vizuális adatokat egyaránt tartalmaz, és mind PC CD-ROM meghajtón, mind CD-I meghajtón lejátszható, de a PC-n történő lejátszáshoz speciális program szükséges. Ilyen bridge disc a Foto CD, a Video CD, vagy a Karaoke CD. 2.6.2

CD-DA (Compact Disc Digital Audio)

Az audio CD (CD-DA, Compact Disc Digital Audio) leírását a Philips és a Sony cégek 1982-ben jelentették meg a Red-book-ban, és ezzel elkezdődött a színes könyvek korszaka. A CD eredetileg hanghordozónak készült. A számítógépes fejlesztők és piackutatók azonban hamarosan rájöttek, hogy nemcsak hangadatok rögzíthetők digitálisan, hanem számítógépes adatok is. Így hozták létre 1984-ben az első CD-ROM-ot. Az adattárolás megoldása után az eredeti típust CD-DA-nak nevezték el. Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete hangsávokra (track) oszlik, amelyeket rendszerint 2 másodperc szünet választja el egymástól. A hangsávok hangkódolási formátuma azonos a Windows Wave fileformátuméval. A CD-DA 72 percnyi műsor rögzítésére képes. Hagyományos CD lejátszókon, CD-I és CD-ROM meghajtókon is lejátszható. (A hagyományos CD-lejátszó azonban nem képes értelmezni sem a CD-I-t, sem a CD-ROM-ot.) 2.6.3

CD-I (Compact Disc Interactive)

Interaktív optikai lemez, ami álló- és mozgókép rögzítésére egyaránt alkalmas. Ez volt az első olyan technológia, amelynek segítségével mozifilmeket CD méretű korongra má19

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA soltak. A kép és a hang azonban rossz minőségű volt, így nem terjedt el annyira, mint a DVD. 2.6.4

CD-R (CD Recordable)

Egyszer írható, és többször olvasható optikai lemez. A felvitt adatok nem törölhetők, nem módosíthatók. 2.6.5

CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory)

Kb. 600 MB adatot rekordok, állományok formájában tároló, 12 cm átmérőjű optikai lemez. CD-ROM meghajtókon audio CD is lejátszható, de az audio CD meghajtója a CDROM-ot nem tudja értelmezni. A CD lemezek bevezetősávja tartalmazza a lemez tartalomjegyzékét, a legutolsó sáv vége után pedig a zárókód található. Amikor a CD lejátszó ezt a kódot érzékeli, automatikusan leállítja a lemezt. A CD-ROM-on hatékonyan tárolhatunk különböző típusú állományokat, melyek megváltoztatására nincs szükség. Az audio CD csak egyszeres sebességgel játszható le, a CDROM sebessége viszont igen gyorsan elérte a 24–48-szoros értéket. A CD-ROM és az audio CD között alapvetően két különbség van: 1. Mindkét rendszer szektorokra osztja a lemez felületét, de az audio CD esetén nincs jelentősége a szektor tartalmának. CD-ROM-nál a szektorban felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók. Minden lemez legfeljebb 333 000 szektort tartalmazhat. 2. Az audio CD sáv (zeneszám) szervezésű, a CD-ROM-on az adatok állományokba vannak szervezve. Minden CD-ROM olvasásához szükség van állománykezelő rendszerre. A CD-ROM nem használhatja a szektor minden bájtját adattárolásra. Az audio CD viszont minden bájtot a hangadatok tárolására használ. A szektorban lévő első 12 bájt a szektorok elválasztására szolgáló szinkronizációs mintát tartalmaz. A szektor azonosítása a szinkronmintával és a szektor hosszával közösen történik. A következő négy bájt fejlécet alkot, amelyből 3 bájt időadatot, az utolsó pedig szektormódot határoz meg. A fejlécben lévő információ lehetővé teszi a számítógép számára, hogy azonosítsa az olvasott szektort. Az egyszeres sebességű CD-ROM másodpercenként 75 szektort olvas be. A számítógép sokkal érzékenyebb, mint az emberi fül. A számítógépes programban egy hiányzó bit a program összeomlását okozhatja, míg a zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra tagolható. A hangadatok nem javítható hibája jellemzően egy rövid, szinte alig hallható kattanásként jelentkezik. Ezzel szemben az adat CD nem javítható hibája az egész lemezt használhatatlanná teszi. Ezzel kész a felírandó blokk, melyben 588 csatornabit található A CDROM-lejátszó hibaérzékelő és javító rendszere nagyon erős, a CD-lemez gyártóknak komoly figyelmet kell fordítaniuk a lemez minőségére, hogy a keletkező hibák ne haladják meg a hibajavító rendszer teljesítőképességét. A tipikus CD hibajavító rendszer kétszer két jelet ad ki a hibákkal kapcsolatban. 2.6.6

CDV (Compact Disc Video)

Ötpercnyi videókép, és 20 perc hanganyag tárolására alkalmas optikai lemez. A videókép miatt lejátszásához speciális eszközre van szükség. 20

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 2.6.7

DVC (Digital Video Casette)

Digitális videokazetta. 2.6.8

DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc)

A mozgóképek és a mozifilmek számítógépes és házi lejátszásának az igénye indította el egy új, nagy kapacitású hordozó kifejlesztésének a munkálatait az 1990–es évek első felében. Olyan médiát kerestek, amely a VHS formátumnál jobb minőségű, és hosszabb játékidejű felvételek rögzítését teszi lehetővé. A Hitachi, a Matsushita, a Mitsubishi, a Philips, a Pioneer, a Sony, a Thomson, a Time Warner, a Toshiba és a JVC 1995–ben konzorciumot alkottak az új adathordozó gyártására, és megállapodtak abban, hogy az új optikai tároló neve DVD legyen. A DVD tehát fantázianév, ami két jelentést is hordoz. Kezdetben Digital Video Disc-nek nevezték, később a Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) használata terjedt el. Fejlesztése most is folyik, a család elemeinek szabványosítása jelenleg is tart. A DVD rendszer felülről kompatibilis a létező CD-DA és CD-ROM-lemezekkel, amelyek olvasását vagy kettős fókuszú optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. A DVD-meghajtók 1997 júniusától a CD-R lemezeket is tudják olvasni. A DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez. Tárolási kapacitása azonban az oldalak és a tárolási rétegek számától függően 7–25-szöröse a megszokott értékeknek. A kétrétegű, kétoldalas univerzális optikai lemez 16 GB adat tárolására alkalmas. Egy DVD lemezen kilencórányi kitűnő minőségű videó és többcsatornás térhatású hang, interaktív számítógépes programok, vagy 30 órányi CD minőségű zene tárolható. Különbség van a DVD–Video és a DVD-ROM között. DVD-nek gyakran a DVD– Video-t nevezik. Ez utóbbi csak videót tartalmaz, és televízióhoz kapcsolt DVD lejátszóban játszható le. A DVD-ROM számítógépes adatokat tartalmaz, és a számítógéphez csatlakoztatott DVD-ROM lejátszóban olvasható. A különbség az audio-CD és a CD-ROM közti különbséghez hasonlítható. A DVD-ROM meghajtót tartalmazó újabb számítógépek a DVD–Video lejátszására is képesek. A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremkedések hordozzák a lemezen. A több réteg olvasásához eltérő hullámhosszú lézert alkalmaznak. Míg egy CD kapacitása kb. 0,67 gigabájt, addig egy DVD-5 (egyoldalú, egyrétegű) kapacitása kb. 4,38 gigabájt. Ez 133 perc kitűnő minőségű mozgókép és hang tárolására elég. A DVD-5-ön kívül még három formátum létezik: DVD-9, amely egyoldalú, kétrétegű lemez 7,95 gigabájt kapacitással. A DVD–10, amely kétoldalú, egyrétegű lemez, 8,75 gigabájt kapacitással. A DVD-18 lemez, amely kétoldalú, kétrétegű, 15,9 gigabájt kapacitással. Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két 0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat adatokat. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez mindkét oldalán két felvételi réteg alakítható ki. A DVD olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyeket a hagyományos szalagon tárolt filmek nem tettek lehetővé. Például a DVD lemezen tárolt film bármelyik pontjától lejátszható, szüneteltethető a lejátszás, lassítva vagy gyorsítva játszható le, vagy a képkockák kimerevíthetők. Az is lehetséges, hogy a néző a film főszereplőjévé váljék, vagy tetszése szerint megváltoztassa a történet végét. 21

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A lejátszás jelszóval védhető, amivel megakadályozható, hogy a gyerekek megnézzék a nem nekik készült, korhatáros filmeket. Mivel a DVD óriási tárolókapacitással rendelkezik, lehetővé vált, hogy ugyanazt a filmet többféle verzióban, nyolc különböző szinkronban tárolja. A DVD hang PCM, MPEG–2 vagy Dolby Digital típusú lehet.

A régiókódok A filmstúdiók a DVD szabványba épített régiókódokkal ellenőrzik a filmek külföldi terjesztését. Minden lejátszó számára meghatározzák az eladás helyének (földrajzi régiójának) a kódját, így tehát maga a lejátszó akadályozza meg, hogy a lemez a meghatározott földrajzi régión kívül lejátszható legyen. A kódok használata nem kötelező, a lemezkészítők döntik el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Az olyan lemezek tehát, amelyek nem tartalmaznak régiókódot, bármelyik országban lejátszhatók. A régiókódok a következők: 1. Észak-Amerika 2. Japán, Európa, Dél-Afrika, Közel-Kelet (Egyiptom is) 3. Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia (Hongkong is) 4. Ausztrália, Új-Zéland, Csendes-óceáni szigetek, Közép- és Dél-Amerika, Karibszigetek 5. A korábbi Szovjetunió, Indiai félsziget, Afrika (Észak-Korea és Mongólia is) 6. Kína 7. Foglalt 8. Különleges helyek, mint például repülőgépek, óceánjárók, stb. Szimbólumok: A régiójel szimbóluma a pici földgömb, rajta számmal. Ez azt jelzi, hogy hányas régióban játszható le a lemez. Feltüntetik az alkalmazott hangrendszert (MPEG, Dolby Digital stb). A többnyelvű lemezeknél nem mindegyik nyelven van többféle minőségű hangsáv, és többnyire az elsődleges nyelv legjobb minőségű sávtípusát jelölik meg a dobozon. Ikon jelzi a tévé (PAL vagy NTSC), az esetleges Macrovision védelmet, és a képarányt A lemez kialakítására vonatkozó információkat az alábbi rövidítésekkel jelzik: SS-SL (Single Side, Single Layer): egyoldalas, egyrétegű, (DVD-5). SS-DL (Single Side, Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű, (DVD-9). SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű. DS-SL (Dual Side, Single Layer): kétoldalas, egyrétegű, (DVD-10). DS-DL (Dual Side, Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű, (DVD-17). DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű. A DVD-k fajtái: DVD-Video (mozgóképek tárolására) DVD-Audio (hang tárolására) DVD-ROM (adatok tárolására) DVD-RAM (adat, közvetlen (direkt) elérésű) DVD-R és DVD-RW (adat; az R egyszer írható [recordable], az RW újraírható [rewritable]) DVD+R és DVD+RW (fenti kettőhöz hasonló, azokkal rivalizáló formátum) 22


DVI (Digital Video Interactive)

A tömörített, digitalizált videorészletek számítógépen történő lejátszására szolgál. A lejátszáshoz szükség van egy speciális DVI–kompatibilis videokártyára. 2.6.10 Foto-CD Kompakt lemez, amely 35 mm-es színes diaképeket vagy negatív fényképeket tárol digitalizált formában. Használatához „multi–session” elnevezésű CD-ROM lejátszó szükséges, amely a lemezre nem egy időben felvitt képek megjelenítésére is alkalmas. 2.6.11 Hajlékony lemez Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók, illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert. 2.6.12 Video-CD MPEG-1 formátumú filmet tartalmazó lemez, amely lejátszható számítógépeken, asztali CD-I lejátszókon, valamint Video-CD berendezéseken. Közel azonos a minősége a VHSsel, és alkalmazható a sztereo hangformátum is. A Video CD (White Book) specifikációban részletezett paraméterekkel rendelkező MPEG-1 CBR (Constans BitRate) kódolású audió/videó adatfolyam (stream), meghatározott fileszerkezetben, kompaktlemezen tárolva. A kompaktlemez lehet gyári VCD, CD-R vagy CD-RW. Számítógépen CD-ROM olvasón VCD- vagy MPEG1 playerrel, vagy megfelelő asztali DVD-Video playeren játszható le. Játékideje kb. 72 perc (74 perces CD-n). A Video CD lemez leképezése (VCD image) MPEG codec-től független, speciális Video CD authoring/CD-R szoftverrel lehetséges, ezt követően írható akár CD-R (CD-RW) lemezre is.

2.7 ÖSSZEFOGLALÁS Az elektronikus bibliográfiai források három nagy típusra oszthatók: 1. Program, mint például szövegszerkesztő program, táblázatkezelő program, zenei program, rendszerprogram, stb. 2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, például bibliográfiai adatbázis, folyóirat (időszaki kiadvány), hangzó anyag, kartográfiai anyag, kép, szöveg, szöveges adatbázis. Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az elektronikus változat helyi és távoli elérésű egyaránt lehet. A programok csak elektronikusan érhetők el. 3. Az online szolgáltatás mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára hozzáférhető. A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében értelmezhető. A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására alkalmasak, tehát a hordozóanyag és a hordozott forrás együttese dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem. (Például a papír mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány). 23

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 2.8

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

24

Mik az interaktív multimédia jellemzői? Mi a CD-ROM? Mi a Video CD? Milyen elektronikus folyóiratokat ismer? Elektronikus dokumentum-a a Word szövegszerkesztő program? Elektronikus bibliográfiai forrásnak minősülnek-e az adatbázis-szolgáltatók, mint például a DIALOG?


3. BEVEZETÉS AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁSOK BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSÁBA 3.1

CÉLKITŰZÉS

Ebben a leckében a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges alapfogalmakról, a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges bibliográfiai forráshelyek értelmezéséről, azok figyelembevételének sorrendjéről lesz szó. 3.2

A LECKE TÉMAKÖREI Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának szabványai Bibliográfiai egység – fizikai egység Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje

3.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 3.3.1

Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának szabványai

Az ISBD-t és a MARC-ot eredetileg nyomtatott bibliográfiai források leírására fejlesztették ki. Új médiumok megjelenésekor ez a probléma mindig felvetődik, így mind az ISBD, mind a MARC szabványok időről időre módosulnak. A számítógépek közötti kommunikációra és a bibliográfiai adatcserére a MARC a legelfogadottabb szabvány. Használatával lehetővé válik az osztott katalogizálás. Ez azt jelenti, hogy az együttműködésben részt vevő partnerek kölcsönösen átemelhetik egymás rekordjait (kiegészítve saját könyvtáruk adataival), megvalósítva ezzel az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás elvét. Mivel mind a számítógépes fájl, mind a használatához szükséges technológia nagyon gyorsan változik, a fájlok leírásához szükséges szabványok is állandó módosításra szorulnak. Az IFLA 1990-ben jelentette meg a számítógépes fájlok leírására összeállított ISBD-t (ISBD CF : international standard bibliographic description for computer files), aminek 1994-ben megjelent második kiadásában az alcím számítógép-fájlokról elektronikus forrásokra (ER) módosult, és tartalma azóta is folyamatos módosítás alatt áll. Az ISBD/ER 1997-es kiadása alapján indult el Magyarországon az elektronikus bibliográfiai források adatfeldolgozására vonatkozó szabályzat kidolgozása, amit 2000-ben hagytak jóvá KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat, Elektronikus dokumentumok címmel1. A szabályzat az ISBD/ER magyar változata. Bár ez a szabályzat nem tartalmaz előírásokat a részdokumentumok leírására, valamely elektronikus bibliográ-

1

KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat. Elektronikus dokumentumok / közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság ; [… kész. Berke Barnabásné] ; [közrem. Vajda Erik et al.]. – Budapest : OSZK, [post 2000]. – 93 p.

25

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA fiai forrásban közreadott részdokumentumról más szabályzatok alapján lehet analitikus bibliográfiai leírást készíteni. 3.3.2

Bibliográfiai egység – fizikai egység

A leírás tárgya az a bibliográfiai forrás, amiről a leírás készül. Ezt más néven bibliográfiai egységnek nevezik. Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a könyvet és az elektronikus bibliográfiai forrást! Többkötetes könyv esetén a bibliográfiai egység a többkötetes könyv valamelyik kötete, vagy köteteinek összessége. Előző esetben az egységként kezelt adathalmaz egy kötetnek valamennyi adata, a második esetben több kötet adatait kezelik egy bibliográfiai (de több fizikai) egységként. A bibliográfiai és a fizikai egység tehát két különböző fogalom. Ennek szem előtt tartása és értelmezése különösen fontos az elektronikus bibliográfiai források leírásakor, mert gyakran előfordul, hogy azok a bibliográfiai adatok, amelyek azonosítják a bibliográfiai forrást, több, különböző fajta hordozón (több fizikai egységen) fordulnak elő. Ezeknek a hordozóknak az egységes szemlélete teszi lehetővé, hogy a bibliográfiai forrásról a lehető legteljesebb adatokat lehessen leírni. Egy bibliográfiai egységet képez például egy CD-ROM összes belső és külső forráshelye, beleértve a tároló doboz és a mellékelt dokumentáció adatait is. (Lásd: A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai című fejezetet.) A közvetlen elérésű elektronikus bibliográfiai forrás a megjelenés gyakoriságát illetően lehet − eseti megjelenésű: előre meghatározzák a megjelenő forrás fizikai hordozóinak a számát (hasonlóan a többkötetes könyv egy példányának darabszámához), vagy − időszakos megjelenésű: előre nem határozzák meg a fizikai egységek számát (hasonlóan a nyomtatott időszaki kiadványokhoz). Ha az elektronikus bibliográfiai forrás távoli elérésű, a fizikai hordozó nem értelmezhető, helyette a bibliográfiai egység keretét a fájl adja. Az eseti megjelenésű, távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrás egyetlen, vagy előre meghatározott számú fájlból áll. Az időszakos megjelenésű, távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrás pedig több, előre nem meghatározott számú fájlból. 3.3.3

Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus

Az adathordozók differenciálódásának következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy ugyanaz a mű többféle hordozón, többféle bibliográfiai forrástípusban jelenik meg. Például: Napilapoknak, folyóiratoknak van nyomtatott és elektronikus változatuk is, vagy mikrofilmen is hozzáférhetők.

26


4. kép Távoli elérésű bibliográfiai forrás Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak a leírásakor azt kell szem előtt tartani, hogy a feldolgozó munka célja annak a bibliográfiai forrástípusnak az azonosítása és viszszakereshetővé tétele, amelyet a kezében tart (elektronikus bibliográfiai forrás esetén az, amelyiket számítógépének a meghajtójába helyezett), vagy amelyik virtuálisan létezik, és a számítógép képernyőjén megjeleníthető. Ha tehát egy napilap nyomtatott példányát tartja a kezében, a leírás tárgya a nyomtatott bibliográfiai forrás, amelynek sajátosságait a számozás és a fizikai jellemzők adatcsoportban fejezi ki. A számozás adatcsoport fejezi ki a bibliográfiai forrás időszakosságát, a fizikai jellemzők pedig a bibliográfiai forrásra legjellemzőbb fizikai tulajdonságokat, mint például a darabszám, gerincméret, illusztráltság stb. Ha viszont ugyanennek a napilapnak az elektronikus változata képezi a leírás tárgyát, akkor a leíráskor az elektronikus bibliográfiai források, és az időszaki kiadványok leírási szabályzatát is figyelembe kell venni.

27

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például:

5. kép

Elektronikus bibliográfiai forrás tétele

A leírás harmadik adatcsoportja a bibliográfiai forrástípus speciális adatait tartalmazza. (A fenti példában nem volt leírható adatelem a második adatcsoportban, ezért az nem szerepel a leírásban). Időszaki kiadványok esetében ezek a speciális adatok a számozásra, elektronikus bibliográfiai források esetében pedig a speciális típusra vonatkoznak. A fenti példában látható elektronikus bibliográfiai forrás olyan adatbibliográfiai forrás, amire egyaránt jellemző az, hogy interaktív multimédia, és az is, hogy periodikusan jelenik meg, tehát számozási adata is van. Ezért a harmadik adatcsoportban le kell írni − az elektronikus adatbibliográfiai forrás speciális típusának a megnevezéseit (interaktív multimédia és időszaki kiadvány), valamint − az időszaki kiadványok leírásakor szokásos számozási adatokat. Audio–CD-t viszont a hangfelvételek leírási szabályai szerint kell kezelni! Ha az elektronikus bibliográfiai forrás nem közöl a benne szereplő valamennyi műre vonatkozóan közös megjelenési és azonosító adato(ka)t (például megjelenési helyet, kiadót, megjelenési évet, közös ISBN-t, ISSN-t), valamennyi műről önálló leírást kell készíteni. 3.3.4

A bibliográfiai adatok forrásai

Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabályzata csupán a főforrást nevesíti. A könyveknél megszokott megengedett forrás fogalma elektronikus bibliográfiai forrás esetén nehezen lenne értelmezhető, ezért a szabályzat csak arra tér ki, hogy egyes adatok vonatkozásában mikor kell az adatot szögletes zárójelben leírni. Ezt a forrást azonban nem nevezi megengedettnek (azaz sehogyan sem nevezi meg). Nagyon fontos, hogy az alábbi esetekben pontos legyen a szóhasználat, mert bizonyos forráshelyek elnevezése más értelmű a könyveknél, és más értelmű az elektronikus bibliográfiai forrásoknál. Az elektronikus bibliográfiai források leírásakor használt belső forrás és külső forrás megnevezés mindig az adott elektronikus bibliográfiai forrással, illetve annak adathordozójával összefüggő fogalmat jelenti. A belső forráshelyen feltüntetett adatok csak akkor láthatók, ha az elektronikus bibliográfiai forrást számítógép segítségével futtatja. A külső forrást segédeszköz nélkül is látja, ha az adathordozót, vagy annak dobozát, kísérő dokumentációját a kezébe veszi. A belső és a külső forrás főforrásnak minősül ugyan, de mind28

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA azok a helyek, amelyek a bibliográfiai forrástól fizikailag elválaszthatatlanok, előnyben részesülnek a többi forráshelyhez képest, sőt a belső források ezen belül is prioritást élveznek. Az idegen forrás fogalma alá azok a forráshelyek tartoznak, amelyek függetlenek a leírás tárgyától. Például kézikönyvek, lexikonok, adatbázisok, stb., amelyekből a leírás egyes adatelemeit pontosabbá teheti, ha ezt a szabályzat megengedi. Idegen forrásból származó adatot mindig szögletes zárójelben [ ] kell leírni. A dokumentum azonosításához szükséges adatok tehát az elektronikus bibliográfiai forrás különböző helyein fordulhatnak elő. Ugyanazon bibliográfiai forrás különböző forráshelyei ráadásul más-más formában, alakban, adattartalommal tüntetik fel ugyanazokat az adatokat. Ezért rendkívül fontos a forrásszabályok ismerete és betartása! 3.3.5

A források figyelembevételének sorrendje

Belső forrás A számítógép-fájl ún. „belső” forráshelyei minden más forrást megelőznek. Belső forráshely: a címképernyő, a főmenü, a fájlnevek listája, bár az esetek túlnyomó részében inkább csak a fájl méretének, és a létrehozás időpontjának a megállapításához használják. A belső forráshely valamennyi adat szempontjából főforrásnak minősül. Ha az adatok eltérő teljességgel szerepelnek a belső forrásokban, azt a bibliográfiai forráshelyet kell előnyben részesíteni, amelyik a legteljesebb adatokat nyújtja. Nem minden esetben van az egész bibliográfiai forrásra vonatkozó belső forráshely, viszont a bibliográfiai forrást alkotó különálló bibliográfiai részek rendelkeznek belső forráshellyel. Ebben az esetben a különálló részek belső forráshelyei egyetlen bibliográfiai forráshelyet alkotnak. Előfordul, hogy nincs belső forráshely, vagy azok adatai nem elégségesek. Ebben az esetben külső forrást is választhatunk az alábbi sorrend figyelembevételével.

Külső forrás a fizikai hordozóra rögzített címke vagy külső felirat, az elektronikus bibliográfiai forrás tárolója, az elektronikus bibliográfiai forráshoz tartozó dokumentáció vagy egyéb melléklet. A forráshelyek sorrendjében tehát elsőbbséget élveznek a bibliográfiai forrástól elválaszthatatlan helyek. Ezek közé tartozik a fizikai hordozóra rögzített címke is, és csak ezután következhet a doboz, illetve az egyéb mellékletek.

29

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Ha a tároló dobozban több elektronikus bibliográfiai forrás található, de a bibliográfiai források összességére vonatkozó közös főcím csak a dobozon szerepel, ezt kell figyelembe venni a bibliográfiai források címkéin szereplő cím helyett. A bibliográfiai források figyelembevételének fenti sorrendje természetesen csak a közvetlen elérésű elektronikus bibliográfiai források esetében értelmezhető. Ez a sorrend azt is jelenti, hogy ezek a bibliográfiai források egyenrangúak, és valamennyi főforrásnak minősül. A belső és külső forrás egyaránt főforrásnak minősül, a forráshelyek sorrendje ezen belül értelmezendő!

6. kép

30

Belső forráshelyek


7. kép

8. kép

Külső forráshelyek

Belső forráshely

31


3.4 ÖSSZEFOGLALÁS Az IFLA 1990-ben jelentette meg a számítógépes fájlok leírására összeállított ISBD-t (ISBD CF : international standard bibliographic description for computer files), aminek 1994-ben megjelent második kiadásában az alcím számítógép-fájlokról elektronikus forrásokra (ER) módosult, és tartalma azóta is folyamatos módosítás alatt áll. Az ISBD/ER 1997-es kiadása alapján indult el Magyarországon az elektronikus bibliográfiai források adatfeldolgozására vonatkozó szabályzat kidolgozása, amit 2000-ben hagytak jóvá KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat, Elektronikus dokumentumok címmel2. A szabályzat az ISBD/ER magyar változata.

3.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

2

Melyek az elektronikus bibliográfiai forrás belső forráshelyei? Melyek az elektronikus bibliográfiai forrás külső forráshelyei? Van-e a távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrásnak külső forráshelye? 3. Mi az idegen forrás? Sorolja fel az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai forráshelyeinek figyelembevételi sorrendjét! Van-e olyan eset, amikor az elektronikus bibliográfiai forrás főcímének megállapításakor előnyben részesíti a dobozon levő címet a címkén levő címmel szemben? Milyen nemzetközi és hazai szabályozás alapján készül az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírása?


32


4. AZ ELEKTRONIKUS FORRÁS BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSÁNAK SZERKEZETE 4.1

CÉLKITŰZÉS

Ebben a leckében az elektronikus bibliográfiai forrás ISBD alapú leírásának felépítésével foglalkozunk. 4.2

A LECKE TÉMAKÖREI A bibliográfiai leírás szintje Az egy- és többlépcsős leírás A bibliográfiai leírás felépítése Az adatok írásmódja


A bibliográfiai szint

A leírás szintje attól függ, hogy milyen bibliográfiai egységet választ a leírás tárgyául. A leírás szintje lehet − monografikus, − összefoglaló, − analitikus. 4.3.2

Az egy- és többlépcsős leírás

A bibliográfiai leírás szerkezete lehet egylépcsős és többlépcsős. A leírás egy lépcsője azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás egy egységének adatait egyszer nyolc (1×8) adatcsoportba rendezve írják le. Egy részegységből álló elektronikus bibliográfiai forrást értelemszerűen egy lépcsőben lehet leírni.

9. kép

Egylépcsős leírás

Több részegységben megjelent elektronikus bibliográfiai forrást le lehet írni egylépcsősen, de le lehet írni többlépcsősen is. A nyolc adatcsoport képez egy bibliográfiai egységet. Mivel minden egység külön-külön és az egységek összessége is egy-egy önálló bibliográ33

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA fiai egység, ha a több, vagy többféle hordozón megjelenő elektronikus bibliográfiai forrás adatait egy leírás keretében hordozónként rendezik annyiszor nyolc plusz egy adatcsoportba, ahány hordozó képezi a leírás tárgyát, többlépcsős leírás jön létre. Az első lépcső minden esetben a közös adatokat, míg a további lépcsők a részegységek saját adatait tartalmazzák. Az összefoglaló szintű többlépcsős leírás szerkezete egynyelvű adatok, és egyidejű megjelenés esetén:

10. kép

11. kép

Többlépcsős leírás sablonja

Többlépcsős leírás

Az összefoglaló szintű többlépcsős leírás szerkezete többnyelvű adatok, és az egységek különböző időben történt megjelenése esetén Elméletileg minden lépcső nyolc adatcsoportból áll, gyakorlatilag azonban bármelyik lépcsőből elmaradhatnak azok az adatok, illetve adatcsoportok, amelyekkel kapcsolatban nincsenek leírható adatelemek. Ha egy leírás keretében a több hordozón megjelent elektronikus bibliográfiai forrásnak csak egy részegységét írják le, monografikus szintű leírásról beszélünk. Az adatokat ebben az esetben is el lehet rendezni több lépcsőben.

34


12. kép

Monografikus szintű leírás

Az adatokat el lehet rendezni úgy is, hogy valamennyi részegység adatait egyszer nyolc adatcsoportba rendezik. A bibliográfiai leírás ekkor egylépcsős.

13. kép 4.3.3

Egylépcsős leírás

Adatcsoport – adat – adatelem

A bibliográfiai forrás azonosítása bibliográfiai adatai segítségével történik. Ezeket az adatokat logikailag meghatározott adatcsoportokba rendezik. (A gépi feldolgozáskor adatmezőkbe, illetve almezőkbe sorolják). Az adatcsoportok adatokból, az adatok adatelemekből épülnek fel. A bibliográfiai leírás adatcsoportjai mindig azonos sorrendben követik egymást, azonban maga a leírás tárgya, a leírás tárgyának adatközlése és a bibliográfiai szint együttesen határozzák meg, hogy az adatcsoportokon belül milyen adatelemek milyen sorrendben írhatók le. Egyes adatok vagy adatcsoportok el is maradhatnak, ha a bibliográfiai forrás nem közöl leírható adatot. Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai leírásának nyolc adatcsoportja: Cím- és szerzőségi közlés Kiadás A bibliográfiai forrás speciális típusának adatai (a fájl típusa és terjedelme) Megjelenés és terjesztés

35

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Fizikai jellemzők Sorozat Megjegyzések A hozzáférés adatai Az adatcsoportokat . – (pont–szóköz–gondolatjel–szóköz) egyezményes jel választja el egymástól. 4.3.4

Az egyezményes jelek

A bibliográfiai leírásban az írásjelekhez hasonló egyezményes jeleket használnak, amelyekre az adatok nemzetközi értelmezhetősége miatt van szükség. Használatuk kötelező. Az különbözteti meg őket az írásjelektől, hogy az egyezményes jeleket szóköz előzi meg és szóköz követi, kivéve a pontot és a vesszőt. Az egyezményes jeleknek sajátos jelentésük és funkciójuk van: Adatcsoport elválasztó funkciója van a . – (pont–szóköz–gondolatjel–szóköz) jelnek. Kiegészítő információt közölnek az adatról. Ez akkor válik szükségessé, ha a leírt adat szövegéből elhagy bizonyos részeket vagy a bibliográfiai forrásban ugyan szereplő, de a leírási szabályok szerint kötelezően elhagyandó adatot hagy el. A szöveg– és az adatelhagyást jelölni kell: A szövegelhagyás jele a három pont. Akkor alkalmazzák, ha valamely adat szövegéből megengedett részt hagynak el. Az adatelhagyás jele − személynév elhagyásakor [et al.]3, − földrajzi név és testületi név elhagyásakor [etc.]4 Az adat származási bibliográfiai forráshelyének jelölése megengedett bibliográfiai forrás használata esetén kötelező, jele a szögletes [ ] zárójel. Az adatelemek típusának felismerését lehetővé tevő jelek. Ezek az egyezményes jelek mindig megelőzik az adatelemet, jelentésük adatcsoportonként változik. 2.

Jel ;

.

= 3 4

Az adatelem típusát jelölő egyezményes jelek

A jelhez tartozó adatelem Az előzőleg leírthoz képest eltérő szerzőségi adat. Második és minden további megjelenési hely és nyomdaszékhely. Méret. Sorozati és alsorozati szám. pont Az alsorozat megjelölése vagy címe ; A második és minden további sorozat főcíme és az azt megelőző kezdő kerek zárójel. Második és minden további ISBN. egyenlőségjel Párhuzamos cím és párhuzamos kötetcím. Jel neve pontosvessző

et al. az „et alii” (és a többiek) latin kifejezés rövidítése. etc. = et cetera (és a többi)

36

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA ,

vessző

:

kettőspont

/ ()

dőlt vonal kerek zárójel

+ pluszjel vagy vagy „és” jel

Sorozat és alsorozat párhuzamos címe. Azonos szerzőségi adatelem. A megjelenés éve. A sorozat és alsorozat ISSN–je ; Alsorozati cím, ha alsorozati jelölő előzi meg. Alcím és egyéb címadat. A kiadó, a producer, a terjesztő neve. Sorozat és alsorozat alcíme és egyéb címadata. Ár. Első szerzőségi adat. A melléklet saját terjedelmi adatai. A sorozat teljes adatcsoportjának zárójelbe foglalása. ISBN–hez tartozó magyarázat. Árhoz tartozó magyarázat. Melléklet A főcímhez NEM tartozik egyezményes jel

4.3.5

Az adatok írásmódja

Nagybetűk használata A bibliográfiai leírásban – függetlenül a bibliográfiai forrás közlésétől – az egyes szavakat csak az alábbi esetekben lehet nagybetűvel kezdeni: Az adatcsoportok első szavai (kivéve a terjedelem adatcsoportját és az első adatcsoportot, ha a címadatot a bibliográfiai forráson a szövegelhagyás jele előzi meg). Azok a szavak kezdhetők nagybetűvel, amelyeket az illető nyelv helyesírási szabályai szerint is nagybetűvel kell írni. Például: A német nyelv helyesírási szabályai szerint minden főnevet nagybetűvel kell kezdeni, ezért egy német nyelvű bibliográfiai tételen minden főnév nagybetűvel fog kezdődni. Angol nyelvű bibliográfiai források leírásakor azonban ügyelni kell arra, hogy csak a tulajdonnevek írhatók nagybetűvel annak ellenére, hogy az angol nyelvterület szokásai szerint a bibliográfiai forrásra a cím minden szavát nagybetűvel írják a kötőszók és névelők kivételével. Kivételes esetek: Ha a bibliográfiai forrás címadataiban a helyesírástól eltérő nagy-, vagy kisbetűs tipográfiai megoldásnak jelentés értelme van, a leírásban meg kell hagyni a kiadó részéről szándékos írásmódot.

A számok írásmódja A bibliográfiai leírásban a számokat − arab számmal, 37

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA − római számmal vagy − számnévvel kell írni, úgy, ahogyan azt a számadatot a bibliográfiai forrás közli. Mindig arab számmal kell azonban írni − a fizikai egység megjelölését, − a kiadásjelzést, − a megjelenés évét, − a fizikai egységek számát, − az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyiségét (fájlok, rekordok, stb. száma), − a számozási adatokat, − a keltezési adatokat, − a fizikai hordozók számát, − a méretet, − az illusztrációk, mellékletek számát, − a sorozati, illetve alsorozati számot, − az árat. A felsorolt adatokban a sorszámnévképző toldalékot ponttal kell helyettesíteni.

Téves adatok és sajtóhibák A bibliográfiai leírás akkor teljesíti a bibliográfiai forrás minden kétséget kizáró azonosításának a funkcióját, ha a bibliográfiai forrás téves adatait és sajtóhibáit a bibliográfiai forrás közlésének megfelelően, azaz hibával együtt írja le. Ha a később adatcsoportonként részletezendő szabályok előírják, a bibliográfiai forrás téves adatának leírása után szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel kell felhívni a figyelmet a téves adatra, majd utána le kell írni a helyes adatot. A helyes adat nagy valószínűséggel nem lesz benne a bibliográfiai forrásban, annak utána kell járni! Ez alól kivétel a Terjesztés adatcsoport, ahol először a helyes nemzetközi azonosító számot kell leírni, azután kerek zárójelben a hibásat, a szám előtt a „hibás” szóval Sajtóhibára többféle módon is fel lehet hívni a figyelmet: − a hibás adat után szögletes zárójelbe tett „sic” kifejezéssel: [sic]5, − szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel: [!], − a téves adat helyesbítésével azonos módon. A bibliográfiai forrás megjelenésének időpontjában érvényes helyesírási sajátosságok nem minősülnek sajtóhibának!

A leírás nyelve és írásrendszere Mivel a bibliográfiai leírás célja a bibliográfiai forrás minden kétséget kizáró azonosítása, a leírásban az adatokat azon a nyelven és abban az írásrendszerben kell megadni, ahogyan azok a főforrásban találhatók. Csak ebben az esetben biztosítható, hogy a bibliográfi5

Jelentése: „így”

38

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA ai tétel, vagy rekord alapján az a bibliográfiai forrás legyen megtalálható, amelynek adatait a leírás tükrözi. Van azonban néhány kivétel, amikor az adatokat nem a bibliográfiai forrás, hanem a bibliográfia (katalógus) nyelvén kell megadni. Ezek a kivételek: A bibliográfiai forrástípus általános megnevezése A 3., 5., 7. és 8. adatcsoport szövege (a 7. és a 8. adatcsoportban leírt címek, valamint a 7. adatcsoportban közölt tulajdonnevek és idézetek kivételével). Az előírt szövegbetoldásokat, illetve kiegészítéseket a megfelelő adatcsoportban használt nyelven és írásrendszerben kell megadni. A bibliográfiai forrásnak azokat a bibliográfiai adatait, amelyeket nem latin betűs írással közöl, át kell írni latin betűkre. A könyvészeti gyakorlat kétféle átírást ismer: – az akadémiai átírás vagy más néven traszszkripció, és – a betű szerinti átírás, a transzliteráció. Az akadémiai átírás hangzás szerinti átírás. A magyar nyelvre fordított művek adatközlő helyei a neveket hangzás utáni alakjukban közlik. Amennyiben a leírás tárgya olyan bibliográfiai forrás, amelyik bibliográfiai forrásközlő helyein az adatot átírt alakban közli, természetesen ezt az adatot kell tükrözni. Abban az esetben azonban, amikor a leírás tárgya olyan bibliográfiai forrás, amelynek bibliográfiai forrásközlő helyei az adatot nem latin betűkkel közli, az adatokat betű szerinti átírással át kell írni.

A bibliográfiai adatokban előforduló szimbólumok A szimbólumoknak jellemzően két fajtája fordul elő a bibliográfiai adatokban: Tipográfiailag tükrözhető, általában alfanumerikus szimbólumok, például: B&T link Tipográfiailag nem tükrözhető szimbólumok. Ebbe a csoportba azok a jelek tartoznak, amelyek sem nem számok, sem nem betűk. A leírásban ezeket a szimbólumokat szögletes zárójelben, a jelentésüknek megfelelően, természetes nyelven kell leírni és a Megjegyzésekben szükség szerint magyarázó megjegyzést kell tenni. Például: A bibliográfiai forráson I  Paris 4.4

A bibliográfiai leírásban I love Paris

ÖSSZEFOGLALÁS

Az adatok írásmódjának tükrözésére sajátos szabályok vonatkoznak. A bibliográfiai leírás nyelvének helyesírási szabályait szigorúan be kell tartani (figyelemmel a forrás közlésére is)! A számok és szimbólumok okozhatnak gondot, mert a cím- és szerzőségi közlés adatcsoportban nem lehet megváltoztatni a számok írásmódját, a többi adatcsoportban azonban arab számmal kell leírni a számadatokat.

39


4.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

40

A bibliográfiai leírásnak milyen szintjeit ismerte meg? Értelmezze a megengedett bibliográfiai forrás fogalmát elektronikus bibliográfiai források esetében! Milyen lehetőségek közül választhat a bibliográfiai leírás szerkezetét illetően? Csoportosítsa az egyezményes jeleket funkcióik szerint! Melyek azok az esetek, amikor a leírásban nagy betűket használhat? Mi a különbség a transzszkripció és a transzliteráció között? Ha a bibliográfiai forrás valamely címadatát a bibliográfiai forrás helyesírási hibával közli kijavítja-e a leírásban? Mit jelent az et alii kifejezés? Mit jelent az etc kifejezés? Mit jelent sine loco kifejezés? Mit jelent sine nomine kifejezés?


5. A CÍM- ÉS SZERZŐSÉGI KÖZLÉS 5.1

CÉLKITŰZÉS

A bibliográfiai forrás azonosíthatósága szempontjából a cím- és szerzőségi adatok elsőrendű fontosságúak. Ebben a leckében ezeknek az adatoknak a leírásával fogunk foglalkozni. Ne feledje a tanácsot, hogy amint megértette az elméletet, azonnal próbálja is alkalmazni konkrét elektronikus bibliográfiai források adatainak leírására!

5.2 A LECKE TÉMAKÖREI Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai Az 1. adatcsoport szerkezete A címadatok A bibliográfiai forrás általános megnevezése A szerzőségi adat értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében

5.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 5.4 AZ ADATCSOPORT ADATAI, EGYEZMÉNYES JELEI, BIBLIOGRÁFIAI FORRÁSHELYEI

Az adatelemet azonosító egyezményes jel mindig megelőzi a hozzá tartozó adatelemet! Az első adatcsoport adatelemei: Főcím a bibliográfiai forrás általános megnevezése = párhuzamos cím : egyéb címadat / első szerzőségi adat ; az előzőleg leírt szerzőségi adathoz képest eltérő szerzőségi funkció Ahhoz, hogy a bibliográfiai forráson közölt adatokat a leírás megfelelő részében helyesen tudja leírni, mindenekelőtt az egyes adatcsoportokat alkotó adatok fogalmának, bibliográfiai forráshelyeinek és az adatokhoz tartozó egyezményes jeleknek a pontos ismerete szükséges! 5.4.1

Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai

Az 1. adatcsoport számára az adatok csak főforrásból vehetők, a bibliográfiai források sorrendjének figyelembevételével: − belső forráshely, − a fizikai hordozóra rögzített címke, vagy külső felirat, 41

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA − −

az elektronikus bibliográfiai forrás tárolója, az elektronikus bibliográfiai forráshoz tartozó dokumentáció vagy egyéb melléklet.

5.4.2

Az 1. adatcsoport szerkezete

A cím- és szerzőségi közlés alapstruktúrája: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] / szerzőségi adat A személyek és testületek különböző viszonyai a műhöz különböző adatstruktúrákat eredményeznek:

42

14. kép

Adatstruktúra

15. kép

Adatstruktúra

16. kép

Adatstruktúra

17. kép

Adatstruktúra

18. kép

Adatstruktúra

19. kép

Adatstruktúra


20. kép

Adatstruktúra

21. kép

Adatstruktúra

22. kép

Adatstruktúra

23. kép

Adatstruktúra

24. kép

Adatstruktúra

25. kép

Adatstruktúra

26. kép

Adatstruktúra

43


27. kép 5.4.3

Adatstruktúra

A címadatok

A főcím A főcím kiválasztása azonos nyelvű adatok közül A bibliográfiai leírás első eleme (ezért nem tartozik hozzá egyezményes jel) minden esetben a főcím, amit csak főforrásból írhat le. Mivel a főcím bibliográfiai forráshelye több címadatot is tartalmazhat, mindenek előtt arra kell figyelnie, hogy a címadatok egy- vagy többnyelvűek-e. Ha a címadatok egynyelvűek, a könyvek esetében az a jól bevált választási eljárás, miszerint a főcímnek gondolt címre megpróbálja ráilleszteni a főcím fogalmi meghatározását, elektronikus bibliográfiai források esetében nem minden esetben járható út. Az elektronikus bibliográfiai források ugyanis gyakran fantáziacímet kapnak, amiből elég nehéz megállapítani a tartalmi vonatkozásokat. A főcím kiválasztására tehát marad a formai szempont: Főcím a tipográfiailag kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az első cím. A főcím megválasztásánál mellőzött címeket egyéb címadatokként lehet leírni. Ha a bibliográfiai forrás a főcím nyelvén nem tartalmaz szöveget, a bibliográfiai forrás nyelvét a Megjegyzések adatcsoportban meg kell nevezni. 4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül Ha a főforrások különböző nyelvűek, vagy ha az előnyben részesített főforrás a bibliográfiai forrás, illetve a tartalmazott mű címét több nyelven/írásrendszerben közli, közülük a bibliográfiai forrás nyelvével/írásrendszerével megegyező cím a főcím. Ha a bibliográfiai forrás többnyelvű vagy szöveget nem tartalmaz és így e kritérium nem alkalmazható, a tipográfiailag kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az első cím a főcím. A főcím megválasztásánál mellőzött nyelvű/írásrendszerű címek párhuzamos címekként közölhetők. A címváltozat Ha a főcím megválasztásánál mellőzött főforrások valamelyike a főcímként megválasztott címet másképpen közli, az ilyen címváltozatokat a Megjegyzések adatcsoportban le kell írni, kivéve, ha a változás csupán a főcím végének elhagyását jelenti.

44

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: Főcím Népszabadság multimédia

Címváltozat Népszabadság PC-X számítástechnikai programszemle [CD-ROM] Népszabadság top 10 [audio CD] PC-X számítástechnikai programszemle Számítástechnikai programszemle

A főcím leírása Ha tisztázódott, hogy a címadatok közül melyik a főcím, a következő kérdés, hogy a bibliográfiai forrásban közölt címet milyen formában, milyen betűkkel és milyen kifejezésekkel lehet leírni? Ezek csak látszólag egyszerű kérdések, mert a főcím bibliográfiai forrásban közölt tipográfiai megoldása a legkülönfélébb lehet, tartalmazhat olyan írásjeleket, amelyeknek a leírása esetleg értelmezési gondokat okoz, nem is beszélve arról, hogy nemcsak latin betűs írásrendszerek léteznek. Amikor ilyen gondok felvetődnek, célszerű abból kiindulni, hogy a katalógustétel bibliográfiai leírás részének biztosítania kell a bibliográfiai forrás minden kétséget kizáró azonosítását. Ez a feladata csak akkor teljesül, ha a leírásban közölt adat betűről betűre megegyezik a bibliográfiai forrásban közölt adattal. Ebből a követelményből kiindulva a főcímet szószerint és betűhíven kell leírni, úgy, ahogyan a főforrásban szerepel. A főcím szószerinti leírása azt jelenti, hogy azokkal a szavakkal és kifejezésekkel kell leírni (beleértve a szórend megtartását is), amelyekkel a bibliográfiai forrás közli. A főcím leírásakor a bibliográfiai forrás közléséhez képest csak az alábbi változtatások megengedettek: Ha a főcím túlságosan hosszú, szövegének közbenső része vagy a vége elhagyható. A szövegelhagyás azonban csak akkor megengedett, ha az nem módosítja a főcím értelmét vagy nyelvtani szerkezetét. Ha ez a feltétel teljesíthető és a leírásban szövegrész marad el a főcímből, azt a szövegelhagyás jelével mindenképp jelezni kell. A szövegelhagyás jelét mindig azon a szövegrészen kell kitenni, ahonnan a szövegelhagyás történt. Mivel az egyezményes jelet a megelőző és a követő szóköz különbözteti meg a hasonló alakú írásjeltől, ha a cím három ponttal kezdődik vagy végződik, e jelet szóközök nélkül kell tükrözni. Kötelező elhagyni a főcímből azokat az írásjeleket, amelyek a leírás valamely adatelemének típusát jelölő vagy az adatcsoportokat elválasztó (tehát a leírásban bárhol előforduló) egyezményes jellel esnek egybe. Ha a főcím ilyen írásjelet tartalmazna, azt el kell hagyni vagy értelemszerűen más jellel helyettesíteni. Ne feledje, hogy az egyezményes jel nagyon hasonlít az írásjelre. Alapvető különbség azonban, hogy az egyezményes jelet szóköz előzi meg és szóköz követi. Ha tehát a főcímben előfordulnak az egyeszményes jelekkel egybeeső írásjelek, azokat tükrözni kell, de a jelet nem előzheti meg szóköz, mert az az egyezményes jelekre jellemző.

45

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Ez a szabály azt is magában foglalja, hogy a főcím írásjelei közül viszont tükrözni kell a felkiáltójelet, a kérdőjelet és az idézőjelet. A főcím betűhív leírása azt jelenti, hogy a betűk egymás utáni sorrendjét kell tükrözni, beleértve a helyesírási és a sajtóhibákat is! Ebben az esetben azonban a címoldal hibás közlésére a leírásban fel kell hívni a figyelmet. (Lásd a Téves adatok és sajtóhibák című fejezetet.) A főcím betűhív leírása viszont általában nem jelenti a tipográfiai sajátosságok tükrözését. Ha azonban a helyesírási szabályoktól eltérő tipográfiai megoldásoknak jelentésük van, azt tükrözni kell, és ha szükséges, a Megjegyzések adatcsoportban magyarázatot kell hozzá fűzni. A főcímet a bibliográfiai forrás közléséhez hűen kell leírni, és forrását a megjegyzések adatcsoportban minden esetben meg kell nevezni.

Az egyszerű főcím speciális alakjai Az egy nyelvtani szerkezetben közölt cím- és szerzőségi adat: A címadatok szószerinti leírásának követelményéből adódik, hogy ha a bibliográfiai forrás a címet úgy közli, hogy az a szerző nevét is tartalmazza, akkor azt a főcím részeként kell leírni, és szerzőségi adatként nem szabad megismételni. Kivétel e szabály alól, ha a szerzőségi adat teljes alakban is szerepel a bibliográfiai forráshelyek valamelyikén. Például: JATE értesítő [elektronikus dok] MTI hírügynökség [elektronikus dok] MKBT tájékoztató [elektronikus dok] OTP-hírek /közreadja az Országos Takarékpénztár Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a bibliográfiai forrásnak nincs más címe, mint a szerző neve. Ekkor a leírásban a szerző neve főcímnek minősül és azt szerzőségi adatként nem szabad megismételni. A szerző neve alatt nemcsak személyt kell érteni, testület is lehet szerző. Például: Johann Sebastian Bach [elektronikus dok.] Erkel Ferencz [elektronikus dok] Kisvasutak Baráti Köre [elektronikus dok] Nem szabad, hogy megtévesszen a szerző nevének tipográfiai kiemelése a főcímhez képest. Ha gondot okoz a főcím kiválasztása, forduljon segítségért a fogalom-meghatározáshoz. Erre a kérdésre kell választ adnia: Mi a főcím fogalma? (Nem a kiválasztás szempontjaira kell gondolnia!) Ha a bibliográfiai forrás egészének, valamely részegységének, vagy pótlásának címe egy nyelvtani szerkezetet alkot, főcímként ezek együttesét kell leírni úgy, hogy a címbe foglalt címet nagy kezdőbetűvel kell kezdeni. 46

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: Újabb mesékkel bővített Magyar népmesék CD [elektronikus dok.] A főcím lehet betűszó, mozaikszó, vagy rövidítés. Ez azt is jelenti, hogy ha a főforrás mind a betűszó, mozaikszó, vagy rövidítést és azok teljes alakját is tartalmazza, de az előbbiek vannak kiemelve, a kiemelt adat lesz a főcím. A nem főcímként leírt további címeket egyéb címadatként, vagy szerzőségi adatként kell leírni attól függően, hogy milyen szövegkörnyezetben közli a bibliográfiai forrás. Például: AUSTLIT : the Australian literary database on CD-ROM HIX : a HIX és az iNteRNeTTo közös CD-melléklete A főcím állhat csupán a bibliográfiai forrás típusát, megjelenési gyakoriságát, vagy a tartalmazott mű (művek) műfaját jelző fogalmakból, azaz a főcím lehet generikus cím. Például:

28. kép

A közetlen elérésű bibliográfiai forrás főcíme a forrás típusának megnevezése

További példák: Tájékoztató [elektronikus dok] Segédprogramok [elektronikus dok] Statisztikai adatok [elektronikus dok.]

A vagylagos cím A vagylagos cím főcím értelemben használatos. Olyan főcím második része, amelyben a részeket a „vagy” kötőszó kapcsolja össze. A vagylagos cím leírásában a kötőszót követő szót nagybetűvel kell kezdeni. A vagylagos címet a főcím részeként, a kötőszót követő első szavát nagy kezdőbetűvel kell leírni. 47

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: Értekezés a fehér mágiáról vagy A tanítvány útja [elektronikus dok.]

Az összetett cím Összetett cím esetén a közös cím, az alárendelt cím megjelölése és az alárendelt cím együttesen alkotják a főcímet, azaz az összetett cím egésze minősül főcímnek.

29. kép

Az összetett című bibliográfiai forrás

A fenti példában Közös cím: Magyar nemzeti bibliográfia Alárendelt cím: Könyvek, illetve Periodikumok Összetett címek: Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek Magyar nemzeti bibliográfia. Periodikumok A leírásban: Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek [elektronikus dok] ; Magyar nemzeti bibliográfia. Periodikumok

Cím nélküli bibliográfiai források főcíme Az elektronikus bibliográfiai forrásoknak van egy olyan sajátosságuk, hogy a forrásként felhasználható helyeken nem föltétlenül tartalmaznak a tartalomra utaló főcímet. Ezért a cím nélküli bibliográfiai források főcímének megválasztására külön szabály vonatkozik. Ha egy elektronikus bibliográfiai forrásnak nincs címe, csak megjelenített szövege, e szöveget teljes vagy rövidített formában kell főcímként leírni. A szövegelhagyást három ponttal kell jelölni. A szöveg tartalmának fontos részeit, mint például termékek vagy szervezetek neveit, események nevét, helyét, idejét változatlanul meg kell tartani. Az ezekre

48

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA vonatkozó kiegészítő információkat vagy a tartalomra vonatkozó egyéb információkat a Megjegyzések adatcsoportban lehet közölni. Például: Court cases 1969 ... by counties in Southeastern Connecticut [elektronikus dok.] Több, cím nélküli, de összetartozó elektronikus bibliográfiai forrás esetén a megjelenített szövegek alapján kell a bibliográfiai forrásokat leírni, szögletes zárójelben megadva egy rájuk jellemző megfelelő nyelvű és írásrendszerű, a leírás készítője által alkotott főcímet. Kivételes esetben – főként, ha a bibliográfiai forrásnak nincs szöveges része – a megállapított főcím megadható a bibliográfia nyelvén. Például: [Madarak és egyéb állatok] [elektronikus dok.]

Az egyéb címadat Elektronikus bibliográfiai források leírásakor nem tesznek különbséget alcím és egyéb címadat között. Mindkettőt egyéb címadatnak nevezik. Könyvek esetében azért van szükség a különbségtételre, mert az egyéb címadatnak van, az alcímnek pedig nincs megengedett bibliográfiai forrása. Elektronikus bibliográfiai források esetén ez a szabály nem alkalmazható az eltérő bibliográfiai forráshely-értelmezés miatt. Tehát elektronikus bibliográfiai források leírásakor az egyéb címadat egyaránt lehet a főcímet kiegészítő, magyarázó, módosító szó, és a műfajra, illetve a kiadás indítékaira vonatkozó kifejezés. Az egyéb címadatot kötelező leírni, ha a főcím generikus cím, mozaikszó, betűszóból áll, vagy ha idegen nyelvű főcímhez tartozó magyar nyelvű egyéb címadat szerepel a főforrásban. Például: Bibliográfiai tájékoztató: magyar nyelvű szövegtani szakirodalom COMDIC: computer dictionary: angol– magyar számítástechnikai szótár NASA [elektronikus dok] : az űrkutatás története Cut off [elektronikus dok] : hangminta kollekció : dobok, gitárok, szintetizátorok, zajok, effektek Ha a szerzőségi adat, a kiadásjelzés, a kiadó neve vagy a bibliográfiai forrásra vonatkozó más – a leírásban rendszerint önálló adatelemnek minősülő – adat az egyéb címadat szerves része (vele egy nyelvtani szerkezetet alkot), mint ilyet kötelező leírni. Például: Éléstár [elektronikus dok] : Frank Júlia konyhája Black holes [elektronikus dok] : Sidney Owen's space games Ha a főforrásban egynél több egyéb címadat szerepel, kiválasztásukat és sorrendjüket a leírásban fontosságuk határozza meg. 49

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: Verstár '98 [elektronikus dok] : a magyar líra klasszikusai: félszáz költő összes verse Magyarország városai [elektronikus dok] : CD-atlasz: vektografikus számítógépes térképek gyűjteménye A dokumentumban igen, de a főforrásban nem szereplő egyéb címadatot is le lehet írni szögletes zárójelben, ha erre a bibliográfiai forrás azonosítása vagy a leírás egyértelművé tétele érdekében szükség van. Egyébként az ilyen jellegű egyéb címadatokat a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Idegen forráshely alapján megállapított egyéb címadatot csak a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Összetett főcím esetében az egyéb címadatot a teljes főcím után kell leírni. Például: Nyelvész. Francia 1 [elektronikus dok] : kezdő Stock selection. Portfolios [elektronikus dok.] : money management Lásd még a Gyűjtemények leírása című fejezetet.

Az eredeti cím Az eredeti cím a bibliográfiai forrás eredeti nyelvű, első kiadásának a címe. Ha ezt a címet a főcímtől eltérő nyelven közli a főforrás, párhuzamos címként kell leírni. Például: A főforrásban

A leírásban

A vadon szava The call of the wild

A vadon szava [elektronikus dok.] = The call of the wild

Nem írható le azonban párhuzamos címként, ha az eredeti cím és a főcím azonos nyelvű, az egyéb címadatban szerepel, része a szerzőségi közlésnek, vagy a kiadásjelzésnek. Például: A főforrásban Dr. Doctor In English

A leírásban Dr. Doctor Magyarul

Dr. Doctor [elektronikus dok.] : in English : magyarul

Azt az eredeti címet, amelyik nem a főforrásából származik, a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni.

50

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: A főforrásban Hamlet a dán királyfi

Idegen forrásban Hamlet, prince of Denmark

A leírásban Főcím: Hamlet a dán királyfi [elektronikus dok.] Megjegyzésben: Eredeti cím: Hamlet, prince of Denmark

5.4.4

Az elektronikus bibliográfiai forrás általános megnevezése

A bibliográfiai forrás általános megnevezésére minden bibliográfiai forrástípus leírásánál lehetőség van. A felhasználó ebből az adatból mindjárt a leírás elején tájékozódhat arról, hogy a keresett információ milyen bibliográfiai forrástípusban található. Egyes bibliográfiai forrástípusok használatához, olvasásához eszközre is szükség van. Célszerű, ha erről már a leírás elején tájékoztatjuk a felhasználót. Ez a tájékoztatás csupán lehetőség, amivel akkor célszerű élni, ha a leírás tárgyának bibliográfiai forrástípusa eltér a könyvtár állományára jellemző többi bibliográfiai forrástípusétól. A bibliográfiai forrás általános megnevezését közvetlenül a főcím után lehet megadni, szögletes zárójelben. Elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor ez a kifejezés: elektronikus dok. Hanglemez, hangkazetta esetén: hangfelvétel . (Tehát a hangfelvétel nem elektronikus dokumentum!) A főcím után csak általános megnevezést kell megadni, a bibliográfiai forrástípus speciális adatainak leírására a harmadik adatcsoportban kerül sor. Amikor könyvet írtunk le, a közös főcím nélküli gyűjtemények valamennyi, címoldalon közölt és a tartalomra vonatkozó címe főcímnek minősült. Elektronikus bibliográfiai források esetén is így van, viszont a bibliográfiai forrás általános megnevezését közvetlenül az első főcím után kell leírni. (Lásd még a Gyűjtemények leírása c. fejezetet)

30. kép

A dokumentumtípus általános megnevezése

A címadatokat lásd még: Párhuzamos adatok 5.4.5

Az elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatai

A szerzőségi funkció meghatározásakor könyvek esetében abból indultunk ki, hogy a mű szellemi tartalmát valakinek létre kellett hozni, így mindazok a személyek vagy testületek, akik vagy amelyek hozzájárulnak a mű szellemi tartalmának a létrejöttéhez, cselekszenek, tesznek valamit a mű (írásmű, zenemű, képi ábrázolás stb.) megalkotása vagy közért51

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA hetősége érdekében, tehát valamilyen szerzőségi funkcióban vannak. Funkciójukkal kapcsolatban feltehető a ,,mit csinált?’’ kérdés. Nincs ez másként az elektronikus bibliográfiai források esetében sem, csupán a könyvnél megszokott hagyományos szerzőségi szerepek sajátos funkciókkal egészülnek ki. Nagyon fontos szempont, hogy az elektronikus bibliográfiai forrással kapcsolatban szerzőnek minősül mindenki, akinek munkája a) az elektronikus bibliográfiai forrás szellemi tartalmának létrejöttében, b) az elektronikus bibliográfiai forrásban közreadott művekben közvetlenül, vagy közvetve megtestesül. Mindezek alapján a leggyakrabban előforduló szerzőségi funkciók: a) közvetlen szerzőségi funkciók: animátor, fordító, a forgatókönyv írója, illusztrátor, közreadó, összeállító, programfejlesztő, programozó, szerkesztő, a szöveg szerzője, zeneszerző stb.

31. kép

A szerzőségi adat nem nevez meg személyt vagy testületet

b) közvetett szerzőségi funkciók: − annak a műnek a szerzője, amelyen az elektronikus bibliográfiai forrás alapul − egy korábban már létező mű adaptálója, akár az eredetivel megegyező hordozón, akár másikon jelentetik azt meg − a felsorolt tevékenységek bármelyikét támogató/szponzoráló intézmény vagy személy.

Támogatók leírása A támogató személyek vagy testületek nevét akkor lehet leírni, ha azok a főforrásban szerepelnek, és ha a támogatók és a bibliográfiai forrás létrejötte közötti összefüggést 52

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA kifejezetten megemlítik. A támogatói szerepre megfelelő szó vagy kifejezés betoldásával utalni is lehet.

32. kép

A támogató leírása

A felsoroltakon túlmenően egy elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatai vonatkozhatnak a fejlesztőkre és a tervezőkre is, akiknek a tevékenysége szerepet játszott a bibliográfiai forrás tartalmának létrehozásában vagy megvalósításában (pl. játéktervező). Ide tartoznak azok is, akiknek sajátos felelősségük van egy speciális bibliográfiai forrással vagy bibliográfiai forrástípussal kapcsolatban (például vizsgálati adatok projektigazgatói, videórendező). A szerzői felelősség elvben nem csak a mű megalkotásában, létrehozásában jelentős szerepet játszó személyekre vagy testületekre terjed ki, hanem azokra is, akiknek viszonylag kisebb szerepük van benne (például tanácsadók), ha nevük szerepel az adatcsoport leírásának főforrásában. A rájuk vonatkozó közléseket a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Szerzőségi adatként azoknak a személyeknek és/vagy testületeknek a nevét kell megadni, akik/amelyek a bibliográfiai forrást alkották, illetve annak szellemi tartalmáért elsősorban felelősek. A közreműködőkre vonatkozó adatokat csak akkor kötelező a szerzőségi közlésben megadni, ha a rájuk vonatkozó adatok a szerzőkre vonatkozó adatokkal egy nyelvtani szerkezetet alkotnak a főforrásban, vagy ha a szerzőkre vonatkozó adatok a főforrásból nem állapíthatók meg. A bibliográfiai forrás szellemi tartalmának létrejöttével kapcsolatos lényeges közléseket akkor is le kell írni, ha személyt vagy testületet nem neveznek meg. Például:

33. kép

A szerzőségi adat sem személyt, sem testületet nem nevez meg 53


A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei

A szerzőségi adat a névből és a név szövegkörnyezetéből áll. A szövegkörnyezet a legkülönfélébb információkat tartalmazhatja, köztük a szerzőségi funkció megnevezését. A szövegkörnyezet információi közül egyesek lényegesek, mások lényegtelenek. Pontos szabályokba nem lehet foglalni, hogy mi lényeges és mi nem, de a szerzőségi funkció megnevezése például lényeges információ a szerző és a mű kapcsolatáról, míg a címek, rangok, tudományos fokozatok lényegtelenek. A szövegkörnyezetnek ezeket a közléseit azért szükséges minősíteni, mert bár a szerzőségi adatokat szószerint és betűhíven kell leírni, a leírásból a lényegtelen elemeket el kell hagyni. Az elhagyott elem helyén ki kell tenni a szövegelhagyás jelét, a három pontot. Ha ez egybeesne a szórövidítés jelével, a ponttal, a három pontból egy elmarad, mert a leírásban egy vagy három pont írható egymás után. A szerzőségi adatok között nem írható le az „és a szöveget az eredetivel egybevetette”, vagyis nyelvészeti szempontból lektorálta közlést, mert a lektori funkció nem minősül leírható szerzőségi adatnak. 5.4.7

A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja

A főforrás A szerzőségi adatok fő bibliográfiai forráshelyei az elektronikus bibliográfiai forrás belső és külső forráshelyei. Ha a főforrásban nincs szerzőségi adat, de a bibliográfiai forrásban igen, azt szögletes zárójelben kell leírni. A szerzőségi adat bibliográfiai forrását a Megjegyzések adatcsoportban közölni lehet (tehát nem kötelező)

A tiltott bibliográfiai forrás A szerzőségi közlésben nem lehet olyan adatot leírni, amely idegen forrásból származik. Jelölés nélkül elhagyható elemek A szerzőségi adatokat szó szerint és betűhíven, abban a formában kell leírni, ahogyan azt a főforrás közli. Ha a szerzőségi adatokhoz a bibliográfiai forrás tartalmára, jellegére, megjelentetésének körülményeire utaló kifejezések vagy címek kapcsolódnak, e közléseket a szerzőségi adat részeként kell leírni.

34. kép

A szerzőségi adathoz kapcsolódó címadat

A szerzőségi funkció megnevezését a főforrásban közölteknek megfelelően kell leírni, e kifejezések lényegtelen elemei azonban elhagyhatók. A szövegelhagyást az előírt egyezményes jellel (...)jelölni kell. A szerzői (közreműködői) funkciót jelölő kifejezéseket az MSZ ISO 832 előírásai szerint lehet rövidíteni.

54


Betoldható elemek Ha a szerzőségi adat és a cím kapcsolata nem egyértelmű, a szerzőségi adatba betoldhatók a szerzői és közreműködői funkció megnevezései. A funkció megnevezését ekkor szögletes zárójelben kell közölni az adat nyelvén. (Ha az adat nyelve például angol, akkor a betoldást is angol nyelven kell megtenni.) Ha a szónak van szabványos rövidítése, rövidíthető.

35. kép

Idegen forrásból beszúrt szerzőségi funkció megnevezése

A leírt adatok közötti kapcsolatot magyarázó kifejezés is betoldható idegen forrásból. Erre leginkább akkor van szükség, ha a leírás tárgya olyan közös főcím nélküli gyűjtemény (több szerző több műve közös főcím nélkül), amelyben valamelyik közreműködő több műhöz is kapcsolódik. A leírás első adatcsoportjának szerkezete miatt a közös közreműködőnek a szerepe csak akkor lesz világos, ha a kapcsolat jellegét magyarázatként külső forrásból betoldják. Például:

36. kép

A leírás nyelvén beszúrt szerzőségi funkció megnevezése

Azonban a főforrásban szereplő testület funkciója nem állapítható meg magából a bibliográfiai forrásból, szerzőségi adatként nem szabad leírni. Az idegen forrásból megállapított funkciót a névvel együtt a Megjegyzések adatcsoportban meg lehet adni.

A szerzőségi adat a címben Azokat a szerzőségi adatokat, amelyeket a főcím vagy az egyéb címadat tartalmaz, szerzőségi közlésként nem kell megismételni. Ha azonban a szerző neve a szerzői funkcióra vonatkozó kifejezéssel együtt is szerepel a főforrásban, szerzőségi adatként is meg kell adni.

37. kép

A szerzői funkcióra vonatkozó kifejezéssel együtt szereplő szerzőségi adat

55


A szerző neve szimbólummal Ha a főforrás a szerző, közreműködő nevét valamilyen jellel, szimbólummal vagy körülírással helyettesíti, szerzőségi adatként ezt kell leírni. A teljes nevet a Megjegyzések adatcsoportban kell megadni.

A szerző neve hiányos formában Ha a főforrás a szerzők, közreműködők nevét hiányos formában közli (például személynév esetén csak vezetéknevet ad meg vagy testületi nevet betűszó formában) a leírásban így kell megadni. A teljes formát a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni. 5.4.8

A szerzőségi adatok egyezményes jelei

Az első adatcsoportban leírható első szerzőségi adatot – függetlenül a szerzőségi funkciótól – mindig dőlt vonal előzi meg. A jel az adatcsoportban nem ismételhető. A második és minden további szerzőségi adat egyezményes jele attól függ, hogy az előtte leírt adat funkciójától eltérő-e vagy sem. Az eltérő szerzőségi adat jele a pontosveszsző és mivel többféle szerzőségi funkció létezik, a jel értelemszerűen ismételhető. Az azonos funkciójú szerzőkre vonatkozó közléseket egy szerzőségi adat keretében kell leírni. Egy szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciójú személyekre (testületekre) vonatkozó közlések abban az esetben, ha a rájuk vonatkozó információk egy nyelvtani szerkezetet alkotnak a főforrásban. Azonos funkciójú szerzők (közreműködők) esetében, ha számuk háromnál nem több, mindegyikük nevét közölni kell. Ha a azonos funkcióban szereplő szerzők, közreműködők száma háromnál több, közülük a főforrásban tipográfiailag vagy más módon kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az elsőként közölt név leírása kötelező, a továbbiak elhagyását pedig jelölni kell az adatelhagyás jelével. (Személy esetén [et al.]6, testületek esetén [etc.]7 egyezményes jellel. A bibliográfia kívánalmainak megfelelően – ellentétben a könyvek leírási szabályaival – le lehet írni valamennyi azonos szerzői (közreműködői) funkciójú személy vagy testület nevét.

38. kép

Háromnál többen azonos szerzőségi funkcióban

A közlésben másodikként szereplő szerző (vagy közreműködő) nevét megelőző jel a bibliográfiai forrás közlésmódjától függ. Ha a bibliográfiai forrás csak felsorolja a szerző6 7

És a többiek És így tovább (stb.)

56

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA ket vagy a közreműködőket, a második és minden további nevet vessző előzi meg akkor is, ha a bibliográfiai forrás nem teszi ki a vesszőt. Ha a bibliográfiai forrás kötőszóval kapcsolja össze a neveket, a szószerintiség követelményéből adódóan a nevek között a kötőszót kell leírni. 5.4.9

A függelék adatai a leírásban

A szerzőségi közlésben kell leírni a függelékekre és egyéb kiegészítő anyagokra vonatkozó közléseket, ha ezek szerepelnek a főforrásban. Ezeket az adatokat az egész bibliográfiai forrásra, vagy annak fő részére vonatkozó szerzőségi adatok után kell leírni, ha azok eltérnek a bibliográfiai forrás főrészének szerzőségi adataitól.

39. kép

A függelék adatai a leírásban

5.4.10 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban Ha valamely címhez több szerzőségi adat tartozik, bibliográfiai forrásuk rangsorától függetlenül elsőként a szerző(k)re vonatkozót kell leírni. A közreműködőkre vonatkozó szerzőségi adatokat a leírás készítője szerinti fontossági sorrendben kell közölni. 5.4.11 Összefoglalás A bibliográfiai forrás legjellemzőbb adat a címe és a szerző neve. Ezen kívül más szerzőségi adatai is vannak, ezek a közreműködők. Közreműködő lehet a fordító a közreadó, az illusztrátor, a sajtó alá rendező, stb. A cím- és szerzőségi adatokat az első adatcsoportban kell leírni, az adatok funkcióját, szerepét az adatelemet megelőző egyezményes jellel lehet kifejezni.

5.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Mi a főcím fogalma? Hogyan különbözteti meg a főcímet a sorozatcímtől? Hogyan különbözteti meg a főcímet a párhuzamos címtől? Leírja-e a főcím részeként közölt pontot? Leírja-e a főcím részeként közölt gondolatjelet? Leírja-e a főcím részeként közölt kérdőjelet? Milyen szavakkal és kifejezésekkel írja le a főcímet? Melyek azok az esetek, amikor a főcím szavait nagybetűkkel írhatja? Elhagyhat-e szövegrészt a főcímből? Ha igen, milyen feltételekkel? Mi az egyéb címadat fogalma? Hogyan ismeri fel a vagylagos címet? 57

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 12. Milyen szabályt követ a vagylagos cím leírásakor? 13. Mi a teendő összetett című elektronikus bibliográfiai forrás leírása esetén? 14. Értelmezze a szerzőség fogalmát elektronikus bibliográfiai forrás esetén! 15. Hogyan írja le a szerzőségi adatokat? 16. Melyek a szerzőségi adatok főforrásai elektronikus bibliográfiai források ese-

tében? 17. Idegen forrásból leírhat-e szerzőségi adatot? 18. Külső forrásból leírhat-e szerzőségi adatot? 19. A producer szerzőségi adatnak minősül? 20. Értelmezze a kiadó és a gyártó fogalmát! Milyen összefüggést lát a két foga21. 22. 23. 24. 25. 26.

58

lom között? Melyek a szerzőségi adatból jelölés nélkül elhagyható elemek? Melyek a szerzőségi adatból jelölés mellett elhagyható elemek? Melyek a szerzőségi adatba betoldható elemek? Melyek az azonos szerzői (közreműködői) funkcióban levő személyek vagy testületek nevének leírására vonatkozó szabályok? Melyek a függelék és egyéb kiegészítő anyagok leírására vonatkozó szabályok? Ha valamely címhez több szerzőségi adat tartozik, hogyan állapítja meg közlésük sorrendjét?


6. A GYŰJTEMÉNYEK LEÍRÁSA 6.1

CÉLKITŰZÉS

Tekintettel arra, hogy az elektronikus tárolóeszközök rendkívül nagy kapacitásúak, sok művet tartalmazó gyűjtemények jönnek létre. Különös odafigyelést igényel részletes leírásuk, hogy a gyűjteményt alkotó művek visszakereshetők legyenek. 6.2

TARTALOM Különböző szerzők műveinek gyűjteménye Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény A szerzői gyűjtemény

6.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 6.4 KÜLÖNBÖZŐ SZERZŐK MŰVEINEK GYŰJTEMÉNYE 6.4.1

Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény

40. kép

Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény

Három, vagy annál kevesebb mű Az összefoglaló cím nélküli gyűjtemények főforrása egyszerűen felsorolja a bibliográfiai forrásban levő művek címeit és a címekhez tartozó szerzőségi adatokat. Ekkor a címeket a bibliográfiai forráshelynek megfelelő sorrendben kell leírni. A második és minden további cím egyezményes jele a pont. A összefoglaló cím nélküli gyűjtemény leírásakor arra feltétlenül ügyelni kell, hogy a leírásban minden szerzőt ahhoz a címhez rendeljen, amellyel kapcsolatban a szerzői minőség fennáll! A közreműködőkkel kapcsolatban nem ilyen szigorú a szabály, de lehetőség szerint a közreműködők és a cím közötti kapcsolatot is ki kell fejezni. Ha szükséges, az egyértelműséget szövegbetoldásokkal biztosítani kell.

Háromnál több mű – csak az első mű címe főcím Ha az összefoglaló cím nélküli bibliográfiai forrás háromnál több művet tartalmaz, és a főforráson szerepel a gyűjteményben szereplő művek címe, valamint szerzőinek neve, ezek közül az első mű címe írható le az első adatcsoportban főcímként. A gyűjteményben szereplő további művek adatait a Megjegyzések adatcsoportban lehet megadni. Ennek a közös főcímmel nem rendelkező könyvek leírásától eltérő szabályozásnak az az oka, hogy könyveknél viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy kötetben háromnál több 59

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA szerző műve jelenjék meg közös főcím nélkül. Elektronikus bibliográfiai forrásoknál az összefoglaló cím hiánya gyakrabban fordul elő. Például: Főcím: Megjegyzésben: Nyelvstúdió. Francia 1 [elektronikus Tartalma: Nyelvstúdió. Spanyol 1. Nyelvdok.] stúdió. Olasz 1. Nyelvstúdió. Portugál 1.

Az egyéb címadat helye Ha az összefoglaló cím nélküli gyűjtemény a bibliográfiai forrásban szereplő valamenynyi műre vonatkozó közös egyéb címadatot is tartalmaz, ezt a címet akkor is a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni, ha az az adatcsoport számára előírt főforrásból származik.

41. kép

Az egyéb címadat

Ha az egyéb címadat és az egyes művek címei közti viszony nem egyértelmű, rövid magyarázatot lehet betoldani szögletes zárójelben, az adat nyelvén. Ha ez nem oldható meg, az egyéb címadatot – bibliográfiai forrásától függetlenül – a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. 3.

Eltérések a könyvek leírásához képest:

Könyvek leírásánál alkalmazott eljárás

8

Háromnál több művet tartalmazó közös főcím nélküli gyűjtemény

Minden cím főcím, mindet az első adatcsoportban kell leírni

Valamennyi műre vonatkozó közös egyéb címadat

A címadatot az utolsó szerzőségi adat után kell leírni (erősen vitatható megoldás, de a szabvány8 így rendelkezik)

MSZ 3424 Bibliográfiai leírás. Könyvek

60

Elektronikus bibliográfiai források leírásánál alkalmazott eljárás Csak az első cím főcím, háromnál több mű esetén a többi mű címét a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni A címadatot csak a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni.


Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény

Az összefoglaló cím a főcím Ha a bibliográfiai forrás több szerző műveit tartalmazza, és a főforrásban a gyűjteménynek van összefoglaló címe, az összefoglaló cím a főcím. A gyűjteményben szereplő egyes művek adatait, ha számuk nem több háromnál, a Megjegyzések adatcsoportban kell, ha számuk a hármat meghaladja, ott lehet megadni. Ez utóbbi esetben a bibliográfiai forrásban szereplő művekről célszerű analitikus leírást készíteni vagy a könyvek, vagy az időszaki kiadványok szabványa szerint.

42. kép

Több művet tartalmazó elektronikus bibliográfiai forrás cím- és megjegyzési adatai

43. kép

Könyvtárnyi irodalmat tartalmazó DVD 61

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A fenti példában látható, hogy az Arcanum Kiadó DVD könyvtár című DVD-ROM kiadványa 400 kötetnyi könyv digitalizált változatát tartalmazza. Teljes mértékben áttekinthetetlen lenne a leírása, ha ennek a kisebb könyvtárnyi mennyiségű gyűjteménynek a művenkénti címét és szerzőségi adatait mind a Megjegyzések adatcsoportban sorolná fel. Az is nyilvánvaló, hogy az egyes műveket visszakereshetővé kell tenni. Az egyetlen járható út tehát az analitikus leírások elkészítése.

6.5 A SZERZŐI GYŰJTEMÉNY Ahogyan a többszerzős gyűjtemények, úgy a a szerzői gyűjtemény is különféle variációkban közölhetik a cím- és szerzőségi adatokat.

Összefoglaló címmel rendelkező szerzői gyűjtemény Kaphatnak közös főcímet a művek úgy, hogy közben a bibliográfiai forrás az egyes művek címeit is felsorolja. Ekkor két megoldás közül lehet választani: 1. az egyes művek címeit a Megjegyzések adatcsoportban írja le, vagy 2. az egyes művek címeit alcímként közli a leírásban. Bármelyik megoldást választja is, a főcím minden esetben a közös főcím lesz.

Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény A másik variáció szerint az egyes művek nem kapnak közös főcímet, hanem a bibliográfiai forrás mindegyiket felsorolja. A könyvekkel ellentétben a művek címei nem együtt minősülnek főcímnek, hanem csupán az első cím lesz főcím (viszont a címeket le kell írni az első adatcsoportban). A második és minden további címet pontosvessző előzi meg. Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény esetén, ha a főforrás csak az egyes művekkel kapcsolatban tartalmaz egyéb címadatot, azt a gyűjteményben szereplő egyes művek címét követően kell leírni, a közös szerzőségi közlés előtt. Az olyan egyéb címadatot, amely az összefoglaló cím nélküli gyűjteményben szereplő ugyanazon szerző egynél több művére vonatkozik, e művek címei után kell leírni. Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény mindkét műre vonatkozó egyéb címadata az utolsóként leírt címadat után írható le. Ha azonban e címek nem közvetlenül követik egymást (mert például párhuzamos cím is van), az egyéb címadatot a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni.

A kiadásjelzés mint egyéb címadat Egyéb címadatként kell leírni azt a főforrásban szereplő kiadásjelzést, amelyik a gyűjteményben szereplő művek közül csak az egyikre vonatkozik. Egyéb címadatként az adott főcímet követően kell leírni.

44. kép

62

A kiadásjelzés

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 6.6

ÖSSZEFOGLALÁS

6.7 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Ha az összefoglaló címmel rendelkező szerzői gyűjteményt alkotó egyes művek címeit a Megjegyzésekben írja le, milyen egyezményes jel tartozik az egyes címekhez? 2. Mi az egyezményes jele a közös főcím nélküli gyűjteménynek? (Több szerző több művének). 3. Mi a társszerző fogalma? 1.

63


7. A KIADÁSJELZÉS ÉS AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS SPECIÁLIS ADATAI 7.1

CÉLKITŰZÉS

Ebben a leckében a kiadásjelzés sajátos értelmezését tárgyaljuk. Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai a bibliográfiai forrás típusából adódnak. A hallgató a könyveknél nem találkozott ilyen speciális adatokkal, de például CD-ROM-on megjelenő napilap esetében már vannak számozási adatok, kutatási jelentés esetében azonosító jelzet, és így tovább. Mindezeken túlmenően ezeknek a speciális adatoknak van belső elektronikus méretük is. Ezeket az adatokat a leírás 3. adatcsoportja tartalmazza. 7.2

TARTALOM A kiadásjelzés A leírás 3. adatcsoportja, az elektronikus bibliográfiai forrástípus speciális adatai Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége


A kiadás értelmezése elektronikus bibliográfiai forrás esetén

Az új kiadásra vonatkozó kifejezéseken túlmenően egy bibliográfiai forrást akkor lehet az elektronikus dokumentum új kiadásának tekinteni, ha tartalma, a működtető program és operációs rendszer módosult, fizikai hordozója, a hozzáférés módja változott. Gépi katalogizáláskor az adatot a forrás közlésének megfelelően a 250. mezőben (2. adatcsoportban) kell leírni. A folyamatosan frissülő weblapok frissítésére vonatkozó adatok viszont az általános megjegyzésekbe (HUNMARC 500-as mező) kerülnek. 7.3.2

A Kiadás adatcsoport szerkezete

. – Kiadásjelzés . – Kiadásjelzés = párhuzamos kiadásjelzés . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó első szerzőségi adat ; az adott kiadásra vonatkozó második és minden egyes további szerzőségi adat . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés = párhuzamos kiadás jelzés / párhuzamos szerzőségi közlés . – Kiadásjelzés, kiegészítő kiadásjelzés . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés, kiegészítő kiadásjelzés

64


Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei

Hogy egy közlés kiadásjelzésnek minősül-e, a „kiadás” szó vagy megfelelőinek jelenléte dönti el. Új kiadásként kell kezelni a bibliográfiai forrást – függetlenül attól, hogy tartalmaz-e erre vonatkozó közlést – akkor is, ha címe nem változott, de a katalogizálás során megállapították, hogy tartalma jelentősen módosult. A főforráson előforduló olyan közlések, mint „verzió”, „szint”, „széria”, „felújítás” vagy „frissítés” utalhatnak arra, hogy új kiadásról van szó, de használhatják ezeket a kifejezéseket csak a bibliográfiai forrás kisebb megváltoztatásának jelzésére is. Mindig a bibliográfiai forrás tartalma alapján kell eldönteni, hogy valóban új kiadásról van-e szó, és mint ilyet kell-e leírni. Például: . – 3. kiad. . – 2. rev. ed. . – Átd. kiad. . – Bőv. kiad. . – Plus verzió . – Rev. ed. . – 0.2. verzió . – Hyperlinkes új kiad. Új kiadásról tehát akkor beszélünk, ha jelentős különbségek vannak a bibliográfiai forrás tartalmában, beleértve a kiegészítéseket és törléseket, a program különbözőségét, a bibliográfiai forrás frissítését vagy hatékonyságának növelését célzó változtatásokat, a program vagy az operációs rendszer módosításait annak érdekében, hogy más gépekkel és operációs rendszerekkel kompatibilis legyen. Új kiadásnak minősül – a megfelelő kiadásjelzéstől függetlenül – a bibliográfiai forrás akkor is, ha jóllehet címe és tartalma változatlan, fizikai hordozója, illetve a hozzáférés módja megváltozott.

Távoli hozzáférésű dinamikus bibliográfiai források Azoknak a távoli hozzáférésű dinamikus bibliográfiai forrásoknak (például napilapok online kiadásai) a leírásában, amelyeket rendszeresen frissítenek, a frissítésekre vonatkozó adatait nem a Kiadás adatcsoportban, hanem a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni. Ha a kiadásjelzés a bibliográfiai forráshelyen több nyelven vagy több írásrendszerben is szerepel, azok párhuzamos kiadásjelzésnek minősülnek. Ezek közül a csak a főcím nyelvével és írásrendszerével megegyező nyelvű, ennek hiányában a tipográfiailag kiemelt vagy sorrendben elsőként közölt kiadásjelzést kell leírni. A további kiadásjelzések párhuzamos adatokként megadhatók. A párhuzamos adatok elhagyását azonban nem kell jelölni. Főforrás: külső és belső forráshelyek

65

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Tiltott bibliográfiai forrás: nincs, viszont ha a kiadásjelzés egyedüli bibliográfiai forrása a kísérő dokumentáció, az adat a leírásban csak akkor közölhető, ha az kétséget kizáróan az elektronikus bibliográfiai forrásra vonatkozik 7.3.4

A leírás nyelve, az adatok írásmódja

Az adatcsoport adatelemeit azon a nyelven kell közölni, ahogyan a kiadványban találhatók. A kiadásjelzés számadatait mindig arab számmal, a kiadásjelzés kifejezéseit pedig szabványosan rövidített formában kell leírni. A sorszámnév-képző toldalékok ponttal helyettesíthetők. A főforrásban A leírásban 02-es verzió

. - 02. verzió

A kiadásjelzés kifejezései szögletes zárójelben betoldhatók, ha az adat értelmezése azt szükségessé teszi. Ügyeljen rá, hogy ezek a kifejezések csak a leírás nyelvén toldhatók be! A kiadásjelzés lényeges információt nem tartalmazó kifejezéseit el kell hagyni a szövegelhagyás jelzése nélkül. Az első kiadásra vonatkozó jelzést mindig el kell hagyni, kivéve, ha az egy eredetileg külföldön megjelent mű magyarországi kiadására vonatkozik. Például: . – Hyperlinkes új kiad. – 1. magyarországi kiad. Ha a főforrásban nincs a kiadásra vonatkozó közlés, de a bibliográfiai forrás alapján vagy idegen forrásból megállapítható, hogy tartalma jelentősen eltér az előző kiadásétól, a kiadásjelzést a főcím nyelvén szögletes zárójelben pótolni lehet. Például: . – [Bőv. kiad.] . – [1.5. verzió] . – [Rev. ed.] . – [School ed.] Ha a kiadásra vonatkozó közlés a főcímmel vagy az egyéb címadattal egy nyelvtani szerkezetet alkot, azt a Cím- és a szerzőségi közlés adatcsoportban kell leírni és a Kiadás adatcsoportban nem kell megismételni. Például: Főcím: The compact version of The Bible [elektronikus dok.] Ha az elektronikus bibliográfiai forrás egy korábban hagyományos formában megjelent bibliográfiai forrás fakszimile kiadása, és erre vonatkozóan a főforrásban nem szerepel közlés, ezt szögletes zárójelbe tett, a főcím nyelvével megegyező kifejezéssel meg lehet adni a Kiadás adatcsoportban.

66

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például:

45. kép

A kiadásjelzés

Ha a főforrásban szereplő kiadásjelzés az összefoglaló cím nélküli gyűjteményben szereplő műveknek csak egyikére vonatkozik, azt a művel kapcsolatos főcímet követően egyéb címadatként kell leírni. Például:

46. kép

A kiadásjelzés

Az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés A Kiadás adatcsoportban azokat a szerzőségi adatokat kell leírni, amelyek kétséget kizáróan csak az adott kiadásra vonatkoznak.

47. kép

A kiadásjelzés

A kiegészítő kiadásjelzés a) A bibliográfiai forrás adott kiadásában szereplő új, illetve átdolgozott függelékek és egyéb járulékos részek adatait kiegészítő kiadásjelzésként kell leírni.

48. kép

A kiadásjelzés

b) Kiegészítő kiadásjelzésként kell leírni az utánnyomásra vonatkozó közléseket.

49. kép

A kiadásjelzés

67


Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai

Az adatcsoport első elemeként kell megadni az elektronikus bibliográfiai forrástípus megnevezését és az elektronikus bibliográfiai forrásban foglalt adatok mennyiségére vonatkozó adatokat. A többi fizikai jellemzőre vonatkozó adatot a Fizikai jellemzők adatcsoportban, a működési követelményekre és a hozzáférés módjára vonatkozó adatokat pedig a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni. Ha az elektronikus bibliográfiai forrástípusra vonatkozóan két vagy több megnevezés is szerepel, a második és a további megnevezések előtt az „és” kötőszót kell feltüntetni. Az elektronikus bibliográfiai forrásnak – típusából adódóan – vannak egyéb saját speciális adatai is. Például CD-ROM-on megjelenő napilap esetében számozási adatok, kutatási jelentés esetében azonosító jelzet. Magának az adott elektronikus bibliográfiai forrástípusnak a saját, speciális adatait a bibliográfiai forrástípus megnevezése után kell leírni a megfelelő szabvány vagy szabályzat9 előírásai szerint. A speciális adatok leírását pont és szóköz előzi meg.

50. kép

Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adata

A képen látható elektronikus bibliográfiai forrás − adathordozója CD-ROM (fizikai jellemző, az 5. adatcsoportban kell leírni), − a bibliográfiai forrás típusa (műfaja) bibliográfiai adatbázis, − e bibliográfiai forrástípus speciális tulajdonsága pedig az, hogy időről időre megjelenik, azaz időszaki kiadvány (kiadványtípus).

A bibliográfiai forrás típusának megnevezése A bibliográfiai forrás típusának megnevezése az elektronikus dokumentumnak azt a speciális típusát írja le, amelyben a mű megtestesül. Erre az alábbi kifejezéseket lehet használni a bibliográfia vagy a katalógus nyelvén: Ábrázolás Betűkészlet 9

Az egyes forrástípusok leírására vonatkozó szabványok, illetve szabályzatok felsorolását lásd az Irodalomjegyzékben.

68

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Bibliográfiai adatbázis Felmérési adatok Folyóirat Hangzó anyag Hírlevél Html szöveg Interaktív multimédia Játék Kartográfiai adatok Képek Kotta Könyv Kutatási jelentés Népszámlálási adatok Szöveg Szöveges adatbázis Térkép Újság Online szolgáltatás A fenti megnevezések előtt minden esetben szerepeltetni kell az elektronikus jelzőt, ha az első adatcsoportban nem írta le a bibliográfiai forrás általános megnevezéseként az elektronikus dok. kifejezést. A bibliográfiai forrástípus megnevezése belső vagy a külső forrásokból származik. Ha ott mégsem, vagy nem a fenti elfogadott megnevezésekkel szerepel, a megfelelő megnevezések egyikét a bibliográfiai forrás tanulmányozása után bármely bibliográfiai forrás alapján, szögletes zárójel nélkül kell leírni. Ha a fenti kifejezések egyike sem alkalmazható, megfelelő megnevezést kell alkotni az „elektronikus” jelzővel, vagy anélkül. Új megnevezés esetén előnyben kell részesíteni azt a fogalmat, amely már jól beváltan elterjedt a bibliográfiai forrásnak mind a készítői, mind a használói között, és más speciális bibliográfiai forrástípusok elnevezéseitől egyértelműen megkülönböztethető. Ha az elektronikus bibliográfiai forrás programokból áll, megnevezésként az „Elektronikus program(ok)”-at vagy „Program(ok)”-at kell megadni. A program típusát az alábbi kifejezéseknek megfelelően kell közölni.

69

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A programtípusok megnevezése: Adatbázis-kezelő program Alkalmazói program Biztonsági program CAD program Grafikai program Internetes program Játékprogram Keresőprogram Kiadványszerkesztő program Operációs rendszerprogram Program Programnyelv Programozási nyelv program Rendszerprogram Segédprogram Szövegszerkesztő program Táblázatkezelő program Vírusirtó program Zenei program Ha az elektronikus bibliográfiai forrás adatokból, szövegből, képekből és programból áll, az egyes megnevezéseket az „és” kötőszóval kell felsorolni. Például: . – Hangzó anyag és programok és szöveg A 3. adatcsoportban a bibliográfiai forrás fő részére vonatkozó jellemzőt kell leírni. A további jellemzőket a Megjegyzés adatcsoportban lehet megadni. Például: . – Program A megjegyzésben: Adatokkal és szöveges részekkel. 7.3.6

Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége

Az elektronikus bibliográfiai forrásban foglalt adatok mennyiségére, a bibliográfiai forrás belső terjedelmére vonatkozó adatokat is meg lehet adni kerek zárójelben. Ez általában 70

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA azon fájlok számából tevődik össze, amelyek az adatok vagy a program tartalmát alkotják. A folytonosan változó terjedelmű, távoli hozzáférésű dinamikus bibliográfiai források terjedelemadatait nem szabad leírni. A terjedelem sajátos elnevezéseit a bibliográfia nyelvén, az adatok vagy programok tartalmát alkotó fájlok számát arab számjegyekkel kell leírni. Például: . – Szöveg (5 fájl) és kereső program (1 fájl) Adatokból álló bibliográfiai forrás esetében a rekordok és bájtok számát, programok leírásakor a bájtok számát lehet megadni. Ha a fájlok számát leírják, a további mennyiségi adatközlés előtt szóköz, kettőspont, szóköz áll. . – Adatok (l fájl: 1.2 GB) és programok(1 fájl : 2520 utasítás) . – Ábrázolások (800 rekord : 131.550 bájt) . – Rendszerprogram (1fájl : 997 utasítás) . – Szöveg (2 fájl : 327 kB) A bájtok számát olyan formában kell megadni, ahogyan a bibliográfiai forrásban szerepel (megabájt, MB, Mbyte, GB stb.). A programnyelv bibliográfiai forráskódjának megnevezését a Megjegyzések adatcsoportban lehet közölni. Az elektronikus jelzőt itt is csak az előbb leírt feltétel fennállása esetén hagyhatja el. A rekordok és/vagy bájtok számát becsült adatként is le lehet írni, vagy a Megjegyzések adatcsoportban lehet megadni. Például: . – Képek (kb. 3000-4000 rekord) Az egyéb bibliográfiai forrás típus speciális adatai Elektronikus időszaki kiadvány leírásának 3. adatcsoportja Elektronikus időszaki kiadványok esetében egyéb saját speciális adatként a számozási adatokat kell leírni az időszaki kiadványok bibliográfiai leírására vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően. Például: . – Folyóirat. 1996-1998. . – Napilap. 1.évf. 1.sz. (1992. márc. 2.)-

7.4 ÖSSZEFOGLALÁS Az elektronikus hordozó anyag sajátosságaiból adódóan a kiadásjelzés fogalmát befolyásolják az elektronikus hordozó anyag sajátosságai is. Ezért találkozunk többnyire olyan kifejezésekkel, mint például verzió. Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai a bibliográfiai forrás típusából adódnak. Könyveknél nem találkoztunk ilyen speciális adatokkal, de például CD-ROM-on megjelenő napilap esetében már vannak számozási adatok, kutatási jelentés esetében azo71

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA nosító jelzet, és így tovább. Mindezeken túlmenően ezeknek a speciális adatoknak van belső elektronikus méretük is. Ezeket az adatokat a leírás 3. adatcsoportja tartalmazza.

7.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Hogyan értelmezzük a kiadásjelzést elektronikus forrás esetén? 2. Melyek a közvetlen elérésű forrás speciális adatai? 3. Melyek a távoli elérésű forrás speciális adatai? 4. Hogyan alakul a 3. adatcsoport tartalma és szerkezete, ha a leírás tárgya távoli elérésű folyóirat? 1.

72


8. A MEGJELENÉS ÉS A FIZIKAI JELLEMZŐK 8.1

CÉLKITŰZÉS

Ebben a leckében a megjelenés fogalmát értelmezzük elektronikus környezetben. A fizikai jellemzők a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás fizikai terjedelmére vonatkozó adatokat jelentik. Míg például a nyomtatott könyvnek mint bibliográfiai forrástípusnak az oldalszám az egyik legközismertebb terjedelmi (fizikai) jellemzője, addig az elektronikus bibliográfiai forrásnak a tartalom fizikai hordozójának terjedelmi és egyéb adatai. Ebben a leckében ezekkel az adatokkal foglalkozunk..

8.2 A LECKE TÉMAKÖREI A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei Az adatcsoport szerkezete A megjelenés helye Egy kiadó több székhellyel A forrásban nem közölt megjelenési hely A kiadó neve A kiadó nevének megállapítása A kiadó nevének alakja A kiadó nevének párhuzamos adata Az ismeretlen kiadó A megjelenés éve(i) A megjelenés évének megállapítása A megjelenés évének alakja a leírásban A gyártás székhelye és a gyártó neve Közös kiadások megjelenési adatcsoportja A fizikai jellemzők


A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetén

A megjelenés, közzététel vagy terjesztés kifejezések az elektronikus bibliográfiai forrás megjelenésével, közzétételével, kibocsátásával, hozzáférhetővé tételével és terjesztésével kapcsolatos minden tevékenységet felölelnek. Ezek a tevékenységek különböznek a bibliográfiai forrás gyártásától (fizikai előállításától), noha mindegyiket végezheti ugyanaz a személy vagy testület. Ha egy személy vagy testület mindezen tevékenységeket a gyártással együttesen végzi, vagy ha nem állapítható meg, hogy a személy vagy testület mindezekért vagy kizárólag a gyártásért felelős, a közlést a kiadáshoz, közzétételhez, terjesztéshez kapcsolódónak kell tekinteni. Az adatcsoportra vonatkozó (HUNMARC 260-as mező) szabályok a távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásokra is vonatkoznak. Kiadónak ebben az esetben azt a személyt vagy testületet kell tekinteni, aki/amely a bibliográfiai forrást előállítja, közzéteszi, a hálózaton elérhetővé teszi. 73


51. kép

A kiadó

A következő ábrán látható CD-ROM-on nem válik el a gyártó és a kiadó:

52. kép

74

A kiadó és gyártó azonos

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Weblapoknak általában van kolofonjuk, ahonnan az impresszum adatokat meríthetjük. Fakszimile kiadás esetén a Megjelenés adatcsoportban a leírás tárgyának, azaz az elektronikus bibliográfiai forrásnak a megjelenési adatait kell megadni. Az eredeti bibliográfiai forrás megjelenési adatai a Megjegyzések adatcsoportba kerülnek. 8.3.2

A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei

. – A megjelenés helye : A kiadó neve , A megjelenés éve Főforrás: a bibliográfiai forrás belső és külső forráshelyei. Megengedett bibliográfiai forrás: idegen forrás. Tiltott bibliográfiai forrás: nincs. 8.3.3

A leírás nyelve, az adatok írásmódja

Az adatcsoport adatelemeit azon a nyelven kell közölni, ahogyan a kiadványban találhatók. Az adatelemek írásmódjára az illető nyelv helyesírási szabályai az irányadók. 8.3.4

Az adatcsoport szerkezete

Egy kiadó, a kiadónak egy székhelye van, a gyártó is szerepel a leírásban: . – Megjelenés helye : Kiadó neve, a megjeleni éve (A gyártó székhelye : A gyártó neve, a gyártás éve) Több székhellyel rendelkező kiadó kiadásában megjelenő bibliográfiai forrás megjelenési adatcsoportja: . – Első megjelenési hely ; Második megjelenési hely : A kiadó neve, megjelenés éve vagy . – Első megjelenési hely [etc.] : A kiadó neve, megjelenés éve Több kiadó közös gondozásában megjelenő kiadás megjelenési adatcsoportja. A kiadók azonos székhelyen működnek: . – Megjelenés helye : Első kiadó neve : Második kiadó neve, a megjelenés éve Több kiadó közös gondozásában megjelenő kiadás megjelenési adatcsoportja. A kiadók különböző székhelyeken működnek. . – Első megjelenési hely : Első kiadó neve ; Második megjelenési hely : Második kiadó neve, a megjelenés éve A terjesztő is szerepel a leírásban: 75

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA . – A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve ; A terjesztő székhelye: A terjesztő neve

A megjelenés helye A megjelenés helyének elsősorban a kiadványban feltüntetett megjelenési helyet kell tekinteni. Ha azt a kiadvány nem közli, akkor a megjelenés helye a kiadó székhelye. A kiadvány azonban olyan megjelenési helyet is feltüntethet, amelyhez nem tartozik kiadó. Ebben az esetben a leírásban a kiadót ismeretlennek kell tekinteni és e megjelenési hellyel kapcsolatos kiadó hiányát az ismeretlen kiadó jelölésével [s.n.]10 megadni. Például: . – Torino : [s.n.], 1986. – A megjelenés adatcsoportjának leírásakor – annak ellenére, hogy az adatcsoport első eleme a megjelenés helye – célszerű először a kiadó nevét tisztázni, hiszen az befolyásolja a leírható megjelenési helyet is. Azért is javasolt először a kiadó azonosítása, mert ha a kiadvány nem a tényleges megjelenési helyet közli, a leírásban a tévesen megadott helynév után szögletes zárójelben helyesbíteni kell az adatot. Például : . – Pécsett [!Komló] Ha csupán kétség merül fel a könyvben közölt megjelenési hely helyességét illetően, az adat kétséges voltát jelölni kell. Például: . – Pécsett [?] 8.3.5

A megjelenés helyének nyelvtani alakja

Talán már az eddigi példák alapján is felvetődött a kérdés, hogy a megjelenés helye miért ragozott alakban szerepel a leírásban? Ennek az az oka, hogy a megjelenés helyét a bibliográfiai forrásban közölt formában kell leírni. Ha tehát a bibliográfiai forrás ragozott alakban közli, nem lehet másképp leírni, mint ahogy rövidíteni sem lehet. Ügyelni kell arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben Budapest nevét sem lehet rövidíteni a teljes leírásban! Vannak olyan településnevek, amelyek többféle alakban ismertek (például: Savaria = Szombathely) vagy több településnek ugyanaz a névformája (például: Waterloo). Az esetek többségében ilyenkor szükségessé válik a megjelenés helyének azonosítása. Ennek módja attól függ, hogy ugyanannak a településnek a névváltozatairól vagy több, azonos nevű település azonosításáról van-e szó. Ha a kiadványon közölt megjelenési hely nem a hivatalos helységnév (például: Győr helyett Arrabona vagy Sárospatak helyett Patak), a leírásban megjelenési helyként a kiadványon közölt névalakot kell leírni, de utána szögletes zárójelben közölhető (tehát nem kötelező) a hivatalos helységnév. 10

A rövidítés feloldása: sine nomine = név nélkül

76

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: Patak [Sárospatak] Ha a kiadványon közölt megjelenési hely azonosítására azért van szükség, mert több azonos alakú településnév is van a világon, az azonosítás a megfelelő ország vagy egyéb igazgatási terület nevével (ha van közkeletű rövidítése, rövidített formában) vagy az MSZ 3410 előírásai szerint az ország kétjegyű betűkódjával tehető meg. Például: Waterloo [Canada] Waterloo [U.S.A.] Waterloo [BG] Ha az azonosításhoz szükséges, a kiadó pontos címét is le lehet írni a székhely után. A címet, ha az a főforrásban szerepel, kerek zárójelbe, ha idegen forrásból származik, szögletes zárójelbe kell tenni. Például: . – Cupertino (CA) (10648 Gascoigne Dr., Cupertino 95014) 8.3.6

A megjelenés helyének párhuzamos adata

Ahogyan a cím- és szerzőségi adatoknál párhuzamos adatnak minősült az adat megismétlése más nyelven vagy más írásrendszerben, ugyanúgy párhuzamos adatnak minősül, ha a kiadvány a megjelenés helyét közli egyidejűleg több nyelven vagy több írásrendszerben. A párhuzamos adat leírása nem kötelező, a több nyelven vagy több írásrendszerben közölt névalakok közül a hivatalos névforma leírása kötelező. Ha ez nem állapítható meg, akkor a főcím nyelvével vagy írásrendszerével megegyező névalakot kell leírni. Lehetőség van azonban a párhuzamos adatok leírására is, a szokásos egyenlőségjel után. Például: Wien = Vienna = Bécs 8.3.7

Egy kiadó több székhellyel

Ha a kiadvány ugyanannak a kiadónak több székhelyét is megnevezi, ezek közül csak a tipográfiailag kiemeltet, ilyen megkülönböztetés hiányában pedig csak az elsőt kötelező leírni. A leírásból elhagyott székhelyeket csak akkor kell jelölni az adatelhagyás jelével [etc.], ha a leírt székhellyel azonos bibliográfiai forráshelyen, azonos tipográfiával közölte a kiadvány. Például: . – New York [etc.] Ha a bibliográfia vagy a katalógus szempontjai indokolják, leírható minden megjelenési hely. Ekkor a második és minden további megjelenési helyet pontosvessző előz meg.

77

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: . – New York ; St. Louis ; San Francisco ; Aucland ; Bogota ; Hamburg ; London Madrid ; Mexico ; Milan ; Montreal ; New Delhi ; Panama ; Paris ; Sao Paulo ; Singapore ; Sydney ; Tokyo ; Toronto : Mc Graw Hill, cop. 1987. – A példában leírt megjelenési helyek tehát azt jelentik, hogy a Mc Graw Hill Book Company a világ számos pontján rendelkezik székhellyel. A bibliográfia szempontja pedig, amiért az összes székhelyet leírták, a második és minden további székhelyű kiadók összegyűjtése. A kiadványban nem közölt megjelenési hely

8.3.8

Ha a kiadvány nem közli a megjelenési helyet, az még nem jelenti azt, hogy az ismeretlen. Mivel tudjuk, hogy a megjelenési hely a leírás szempontjából azonos a kiadó székhelyével, a kiadó nevének ismeretében fel kell azt kutatni. Ezt számos bibliográfiai forrásból meg lehet tenni. Például évről évre adnak ki kiadói címjegyzékeket, a nemzeti bibliográfiák évente közlik a működő kiadók neveit székhelyeikkel együtt, de akár írott bibliográfiai forrás igénybevétele nélkül, saját maga is ismerheti a kiadó székhelyét. Az idegen forrásból megállapított megjelenési helyet szögletes zárójelbe téve kell leírni. Ha nem sikerül a kiadó székhelyét megállapítani, törekedni kell arra, hogy a valószínűsíthető ország, állam vagy tartománynév leírható legyen. A székhely nevének leírható alakja ebben az esetben az ország vagy állam nevének közkeletű magyar megnevezése, tagállam, tartomány esetén a hivatalos névalak lesz, az igazgatási terület típusát jelölő szó (például: state, province) nélkül. Például: Egyesült Államok California Ha ez sem állapítható meg, csak akkor alkalmazható a sine loco11 kifejezés szögletes zárójelbe tett rövidített alakja [s.l.]. A kiadó neve

8.3.9

A kiadó nevének megállapítása A kiadó nevének megállapításához több információ is rendelkezésére áll. Legegyszerűbb eset, hogy a kiadvány közli a kiadó nevét. Előfordulhat azonban, hogy a bibliográfiai forrás nem tartalmazza ezt. Ha az ISBN rendelkezésre áll, annak második számcsoportja alapján visszakereshető a kiadó. Egyszerű a dolog, ha Magyarországon megjelent kiadványról van szó, mert a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek című időszaki kiadvány minden év elején közli a magyarországi kiadók nevét és székhelyét. A keresés ISBN szám alapján és a kiadó nevének ismeretében is lehetséges. Ebben az esetben idegen forrást vett igénybe az adat leírásához, tehát szögletes zárójelbe téve lehet az adatot közölni.

11

Hely nélkül

78

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Egyes kiadók szeretnek emblémát használni. Ennek alapján is azonosítható a kiadó, de a bibliográfiai forrás ebben az esetben is idegen, tehát szögletes zárójelbe téve írható le.

A kiadó nevének alakja A kiadó nevét a kiadványon közölt formában kell leírni, de nem követhetők a tipográfiai sajátosságok. A kis- és nagybetűk tekintetében az adat nyelvének helyesírási szabályai az irányadók. A kiadó nevének elemei szabványosan rövidíthetők vagy a kiadó által használt betűszóval helyettesíthetők. A hivatásos kiadó nevéből a leírásban – a szövegelhagyás jele nélkül – el kell hagyni: − a „Kiadó” szó és megfelelőit, ha nem alkotnak egy nyelvtani (például jelzős) szerkezetet a név többi részével, vagy ha nincsenek egybeírva azzal, Például: A kiadványon: Európa Könyvkiadó −

A leírásban: Európa

a társas viszonyra („és társa”), a cégjellegre (Vállalat, Rt., Bt., stb.) utaló kifejezéseket Például:

A kiadványon:

A leírásban: Magyar Jövő

Magyar Jövő Könyv- és Lapkiadó Rt. −

a személynév nem családnév jellegű elemeit. Például:

A kiadványon:

A leírásban:

John Benjamins Publishing Company

Benjamins

Ha a kiadvány nem a tényleges kiadói nevet közli, a leírásban a tévesen megadott név után szögletes zárójelben helyesbíteni kell az adatot. Például: . – Budapest : Akad. K.[!Argumentum] Ha csupán kétséges a kiadványban közölt kiadói név helyessége, az adat kétséges voltát jelölni kell: [?] A copyright adatból vett kiadói nevet/neveket szögletes zárójel nélkül kell leírni. 8.3.10 A kiadó nevének párhuzamos adata A kiadványon egyidejűleg több nyelven vagy több írásrendszerben közölt párhuzamos adat leírása nem kötelező. A több nyelven vagy több írásrendszerben közölt névalakok közül a hivatalos névforma leírása kötelező. Ha ez nem állapítható meg, akkor a főcím

79

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA nyelvével vagy írásrendszerével megegyező névalakot kell leírni. Lehetőség van azonban a párhuzamos adatok leírására is, a szokásos egyenlőségjel után. 8.3.11 Az ismeretlen kiadó Ha a kiadvány nem közli a kiadó nevét és azt idegen forrásból sem sikerül megállapítani, a leírásban a kiadó nevét a szögletes zárójelbe tett „sine nomine”12 latin kifejezés rövidített alakja [s.n.] helyettesíti. Ismeretlen kiadó helyett gyártót leírni nem szabad! 8.3.12 A megjelenés éve(i)

A megjelenés évének megállapítása Legegyszerűbb eset, amikor a kiadvány közli a megjelenés évét. Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források, online szolgáltatások és más dinamikus bibliográfiai források (például Web-lapok, Web-területek) esetében a teljes keltezést (az évet, a hónapot és a napot) is meg lehet adni, ahogyan az a főforrásban szerepel. A Megjegyzések adatcsoportban meg lehet adni a frissítés gyakoriságát, illetve az utolsó frissítés dátumát. Például: , 1997.02.27. Megjegyzésben: Utolsó frissítés 1999.10.21. Ha a bibliográfiai forrásban nem szerepel sem a kiadás (közzététel) sem a terjesztés vagy a gyártás éve, de a szerzői jog megszerzésének (copyright) éve igen, ezt kell megjelenési évként leírni, feltüntetve előtte a „copyright” szó rövidítését. Például: , cop. 1995 Ha több copyright év szerepel a bibliográfiai forrásban, amelyek annak különböző öszszetevőivel kapcsolatosak, (pl. külön copyright éve van a program megírásának, a hanganyag előállításának, a grafikai és a dokumentációs résznek) és nincs a bibliográfiai forrás egészére vonatkozó kiadási vagy terjesztési év, a legkésőbbi copyright évet kell leírni. Ilyen esetben a Megjegyzések adatcsoportban magyarázatot lehet adni arra, hogy az évszám mire vonatkozik. A copyright évét le lehet írni akkor is, ha a megjelenés éve szerepel ugyan a főforrásban, de a két adat között a különbség egy évnél több. Például: , cop. 1999 Megjegyzésben: A copyright éve a program írására vonatkozik; a hangzó anyag és a dokumentáció cop. éve 1997. Ha ugyanaz a dátum vonatkozik a kiadásra (közzétételre), a gyártásra és a terjesztésre vagy egynél több kiadóra vagy terjesztőre, azt az utolsó név vagy funkciójelzés után kell leírni. 12

Név nélkül

80

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: . – Budapest: Panem: forgalmazza Cyberstone, 1996 . – Las Vegas (NV) : Startburst Designs ; San Diego (CA) . Interactive Data Corp., 1994 Ha a kiadás éve eltér a terjesztés megkezdésének évétől, minden egyes évszámot a megfelelő név vagy funkciójelzés után kell leírni. Például: Seattle (Wash.) : Laser Learning Technologies, 1993 ; Hardwick (VT) . Optical Transfer [distributor], 1995 Ha ismeretes, hogy a bibliográfiai forrásban szereplő évszám téves vagy hibás, a leírásban mind a téves adatot, mind pedig szögletes zárójelbe tett helyesbítését közölni kell. Ha a bibliográfiai forrásban a téves és a helyes adat is szerepel (pl. a címképernyőn 1999, a lemezcímkén vagy a dokumentáció ban 1998), megjelenési évként a helyes adatot kell leírni. A téves adatot - bibliográfiai forrását megnevezve - a Megjegyzések adatcsoportban kell közölni. Például: , 1897 [! 1987] ,1999 Megjegyzésben: A lemezcímkén a megjelenés éve 1998 Ha a kiadás (közzététel), a terjesztés és a gyártás, valamint a copyright éve is ismeretlen, a megjelenés feltételezett vagy legalább hozzávetőleges évét kell szögletes zárójelben leírni. A latin betűs leírásban a hozzávetőleges megjelenési évvel kapcsolatos kiegészítő közléseket a nemzetközivé vált latin nyelvű kifejezésekkel (cca., post, ante) kell megadni. A nem latin betűs leírásban a megfelelő nyelvű és írásrendszerű szabványos kifejezéseket, illetve rövidítéseket kell használni. Például: , [cca. 1994] , [1992?] , [199?] , [post 1970] , [ante 2000] , [post 1970 ante 1998] 8.3.13 A megjelenés évének alakja a leírásban A megjelenés évét mindig arab számmal és azzal az időszámítással kell leírni, amilyet a bibliográfiai forrás közöl. De ha a megjelenés évét időszámításunktól eltérő évszámmal közli, a leírásban ki kell egészíteni az adatot az időszámításunknak megfelelően. Ebben az 81

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA esetben a megjegyzések adatcsoportban közölni kell, hogy a könyv a megjelenés évét milyen időszámítással adta meg. Például: A kiadványon zsidó időszámítással:

A leírásban:

5633

, 5633 [1872–1873]

Ha a kiadványon a megjelenés éve téves, a téves évszámot kell megjelenési évként leírni, de utána szögletes zárójelben helyesbíteni kell az adatot. (Lásd még a Téves adatok című fejezetet.) Például: , 1968 [!1986] 8.3.14 A gyártás székhelye és a gyártó neve A gyártás székhelyét és a gyártó nevét akkor kell leírni kerek zárójelben, ha szerepelnek a főforrásban és nem állapítható meg sem a megjelenés vagy a terjesztőszékhelye, sem a kiadó vagy a terjesztő neve. Például: . – [S.l.] : [s.n.], 1998 (Székesfehérvár: VTCD) . – [S.l.] : [s.n.], 1996 (Seattle: Landmark Data Systems) Ha a megjelenés adatai (hely, kiadó és év) ismertek és a gyártás székhelye és a gyártó neve is szerepel a főforrásban, a leírásban kerek zárójelben ezeket is meg lehet adni. Például: . – Urbana (Ill.) : University of Illinois at Urbana-Champaign, Laboratory for Advanced Supercomputers, 1995 (Tokyo : Zishi) 8.3.15 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja Közös kiadásnak akkor minősül egy kiadvány megjelenése, ha azt egyidejűleg több kiadó gondozza. A megjelenés adatcsoportjának szerkezete attól függ, hogy a kiadók azonos székhelyen működnek-e vagy sem. Azonos székhelyen működő kiadók leírásakor az adatcsoport szerkezete: . – Megjelenés helye : Egyik kiadó neve : Másik kiadó neve Amint a példából is látható, a kiadók nevét mindig kettőspont előzi meg. Különböző székhelyeken működő kiadók leírásakor az adatcsoport szerkezete: . – Elsőként leírható megjelenési hely : Az elsőként leírható megjelenési helyhez tartozó kiadó ; Másodikként leírható megjelenési hely : A másodikként leírható megjelenési helyhez tartozó kiadó Közös kiadások valamennyi kiadójának feltüntetése csupán lehetőség, a katalógus vagy a bibliográfia szempontjai döntik el, hogy szükség van-e valamennyi adat leírására vagy 82

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA sem. Kötelező viszont leírni a tipográfiailag kiemelt vagy ilyen megkülönböztetés hiányában az elsőként közölt kiadó nevét. A leírt adattal azonos bibliográfiai forráshelyen, azonos tipográfiával közölt, le nem írt kiadó nevét a leírásban az adatelhagyás jelével [etc.] jelölni kell. 8.3.16 A fizikai jellemzők Fizikai jellemzői csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrásoknak vannak, távoli elérésű források leírásánál ez az adat értelmezhetetlen! A fizikai jellemzők adatcsoportban használandó megnevezéseket a bibliográfia nyelvén, a mennyiségi és a méretre vonatkozó adatokat arab számokkal kell leírni. Ha ugyanaz a mű elektronikus bibliográfiai forrásként különböző fizikai hordozókon jelenik meg, ezek más-más kiadásnak minősülnek, és e kiadások mindegyikéről önálló leírást kell készíteni. Ha az elektronikus bibliográfiai forrás egy vagy több elektronikus bibliográfiai forrásból (pl. CD-ROM, floppy) és egyéb kísérő anyagokból (pl. nyomtatott használati utasítás, térkép) áll, minden egyes hordozóra vonatkozó fizikai jellemzőt le kell írni vagy folyamatosan, vagy pedig egyenként, külön sorokban megjelenítve. Minták az adatcsoport szerkezetére: . - A fizikai hordozó(k) száma és megnevezése; méretek . - A fizikai hordozó(k) száma és megnevezése : egyéb fizikai jellemzők ; méret + melléklet megnevezése (a melléklet terjedelme: a melléklet egyéb fizikai jellemzői ; a melléklet mérete) vagy A fizikai hordozó(k) száma és megnevezése: egyéb fizikai jellemzők ; méret + a melléklet darabszáma és megnevezése : a melléklet egyéb fizikai jellemzői ; a melléklet mérete 8.3.17 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme Az adatcsoport első adatelemeként az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozójának/hordozóinak számát és megnevezését kell leírni. A fizikai hordozók jelenleg ismeretes magyar nyelvű megnevezései: CD-I CD-MO CD-R CD-ROM Chip kartridzs Digitális hangszalag DVD DVI Floppy Fotó-CD Mágnesszalag kazetta, mágnesszalag tekercs Optikai lemez 83

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Videó CD Fenti megnevezések a leírásban például: . – 1 CD-ROM . – 1 CD-I . – 2 fotó-CD . – 2 mágnesszalag kazetta . – 4 floppy 8.3.18 Egyéb fizikai jellemzők Az adatcsoport második adatelemeként az egyéb fizikai jellemzőket (például színes, hangzó) kell leírni. A „színes” kifejezést a több színű (nem fekete fehér, vagy sötét háttéren fehér, csak zöld vagy sárgászöld) bibliográfiai források esetében kell feltüntetni. A színes kép megjelenítéséhez vagy a hangzás előállításához szükséges hardver-feltételeket (például színes monitor, hangkártya) a. Megjegyzések adatcsoportban kell közölni a „Működési követelmények” leírásánál. Például: . – 2 mágnesszalag kazetta : színes . – 1 CD-I : hangzó, színes . – 1 DVD : hangzó, színes 8.3.19 A méret Az adatcsoport harmadik elemeként a fizikai hordozó méretét kell leírni centiméterekben kifejezve. Minden megkezdett centimétert a következő egész centiméterre kell felkerekíteni. A méretet arab számjeggyel, a centimétert pedig a „cm” rövidítéssel kell leírni. Méretként a fizikai hordozó tényleges méretét kell leírni, tekintet nélkül tartójának, csomagolásának méreteire, pl. a floppy papírtasakjára vagy az optikai lemez dobozára. Ha az elektronikus bibliográfiai forrásban az adat „inch”-ben (hüvelykben) szerepel, nem kell cm-re átszámolni, hanem a bibliográfiai forrás közlésének megfelelően kell megadni az „inch” kifejezéssel együtt akkor is, ha a bibliográfiai forrásban annak csak a jele („) szerepel. Lemezek vagy szalagtekercsek esetében az átmérőt kell leírni Például: . – 2 CD-ROM : színes ; 12 cm . – 1 mágnesszalag tekercs ; 27 cm A kartridzs elülső felszínének a hosszát kell leírni. Például: . – 1 kartridzs : hangzó, színes ; 9 cm 84

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A mágnes szalag kazetta hosszát és szélességét akkor kell megadni, ha az nem szabványos (azaz 10×7 cm-es) méretű. A szalag szélességét szintén közölni kell, ha az nem szabványos (4 mm-es). Például: . – 1 mágnesszalag kazetta: színes; 18×9 cm, 7 mm-es Ha az elektronikus bibliográfiai forrás több, különböző méretű fizikai hordozóból áll, akkor a legkisebb vagy a kisebb, és a legnagyobb vagy a nagyobb méretét kell megadni, kötőjellel összekötve. Például: . – 2 CD-ROM : színes ; 9–12 cm 8.3.20 A mellékletek Az adatcsoport negyedik adatelemeként az elektronikus bibliográfiai forrás mellékletére/mellékleteire vonatkozó adatokat kell leírni vagy a „melléklet” szó szabványos rövidítésével (mell.) vagy a melléklet típusának megnevezésével (ennek szabványos rövidítésével). Több melléklet vagy több azonos típusú melléklet darabszámát arab számmal kell közölni. A melléklet saját terjedelemadatait kerek zárójelben kell leírni, a melléklet megnevezése után egy szóközt követően. Például: . – 1 floppy ; 3.5 inch + mell. . – 2 CD-R ; 12 cm + használati útmutató . – 2 floppy; 9 cm + használói kalauz (110 p. ; 23 cm) Távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetében, ahol nincs adat a fizikai jellemzőkről, de rendelkezésre áll a bibliográfiai forrásra vonatkozó kísérő anyag (melléklet), annak adatait a Megjegyzések adatcsoportban lehet megadni. 8.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A megjelenési forma azonosításához a bibliográfiai leírásban közölni a kell a megjelenés helyét, a kiadó nevét és a megjelenés évét. A kiadónak több székhelye is lehet, és a kiadvány több kiadó közös gondozásában is megjelenhet. Ezt a leírásban ki kell fejezni. A fizikai jellemzők a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás fizikai terjedelmére vonatkozó adatokat jelentik. Míg például a nyomtatott könyvnek, mint bibliográfiai forrástípusnak az oldalszám az egyik legközismertebb terjedelmi (fizikai) jellemzője, addig az elektronikus bibliográfiai forrásnak a tartalom fizikai hordozójának terjedelmi és egyéb adatai.

85


8.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9.

86

Az idegen forrásból vett megjelenési hely milyen bibliográfiai forrásból származónak minősül? A gyártó mikor írható le kiadóként? Értelmezze a közreadó szerepét! A leírásban milyen adatelemként szerepelteti? Ha a bibliográfiai forrásban nem találja a kiadó nevét, a 4. adatcsoport leírásakor mi a teendője? Ha a kiadó nevét a könyvben szereplő ISBN-ből állapította meg, a leírásban fő-, vagy megengedett bibliográfiai forrásból származónak minősíti-e az adatot? A copyright évének feltüntetése a leírásban mikor kötelező és mikor megengedett? Sorolja fel, hogy a kiadó nevének melyek azok az elemei, amelyeket a leírásban el kell hagyni? A megjelenés helyét milyen nyelven írja le? A leírásban rövidíthető-e a kiadó neve? És a megjelenés helye?


9. A SOROZAT ADATAI 9.1

CÉLKITŰZÉS

9.2 A LECKE TÉMAKÖREI A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat Az adatcsoport szerkezete Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás


A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat

A sorozatot önálló, ám a maga fizikai valóságában nem megfogható bibliográfiai forrástípussá avatja az a tény, hogy részegységei együttesen sajátos szellemiséget, gondolati tartalmat hordoznak. A sorozat szellemi tartalmát az a szerkesztő vagy szerkesztőbizottság határozza meg, aki/amely más szerzők által megírt szellemi alkotásokat egymás mellé helyezve, egy-egy sorozat laza szálaival fűzi össze azokat, erősítve ezzel az egyéni szerzők adott témáról kifejtett mondanivalóját. Egy-egy sorozat egészének természetesen más mondanivalója is lehet, például értékítéletet közvetít a használó felé, irányt mutat, sugallja a részegységek tartalmát. 9.3.2

Az adatcsoport szerkezete

Minták az adatcsoport szerkezetére: . – (A sorozat főcíme = A sorozat párhuzamos címe) . – (A sorozat fő címe : a sorozat egyéb címadata, a sorozat ISSN-je ; sorozati szám) . – (A sorozat fő címe / a sorozat első szerzőségi adata ; a sorozat második szerzőségi adata ; sorozati szám) . – (A sorozat főcíme, a sorozat ISSN-je) . – (Az első sorozat főcíme, a sorozat ISSN-je) (A második sorozat főcíme, a sorozat ISSN-je ; sorozati szám) . – (A fősorozat főcíme, a fősorozat ISSN-je ; a fősorozati szám) (Az alsorozat főcíme, az alsorozat ISSN-je ; az alsorozati szám) Magát a sorozatot az időszaki kiadványok bibliográfiai leírására vonatkozó szabályzat előírásai szerint kell leírni. Ebben az esetben a leírás tárgya a sorozat (a leírásban a sorozat főcíme az első leírható adatelem), és nem a sorozatban megjelent elektronikus bibliográfiai forrás. A sorozat mint bibliográfiai forrástípus leírásának szabályait lásd a Bibliográfiai adatfeldolgozás. Időszaki kiadványok leírása című tankönyvben. Témánk szempontjából a leírás tárgya a sorozatban megjelent elektronikus bibliográfiai forrás, amelynek hatodik adatcsoportja tartalmazza a sorozati adatokat. 87

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A sorozatot alkotó részegységek mindig valamilyen másfajta bibliográfiai forrástípusban öltenek testet. Például: a Diákkönyvtár sorozat részegységeit könyvek alkotják, a Világhírű előadóművészek sorozatot hanglemezek, a világ híres fővárosai sorozatot videofilmek, a Pannon enciklopédia sorozatot CD-ROM-ok és így tovább. A sorozatnak azok a részegységei, amelyek önálló szellemi alkotások, saját szerzővel és címmel rendelkeznek. Míg az egyes részegységek szerzői csak saját szellemi termékük tartalmáért felelősek, addig a sorozat szerkesztője az önálló szellemi alkotások egymás mellé helyezésével hoz létre új tartalmat, esetleg új információt, amiért viszont ő vállalja a felelősséget. Ezt az új tartalmat a sorozat címével fejezik ki.

53. kép

Sorozatban megjelent elektronikus bibliográfiai forrás

Az Arcanum Digitéka sorozat a kiadó DVD-kiadványainak egy csoportját fűzi egybe laza szállal. Hogy a sorozatban milyen művek jelennek meg, azaz milyen a sorozat szellemisége, az a sorozat szerkesztőjétől és közreadójától függ. De például a sorozatban megjelent Magyar írók élete és munkái című mű tartalmának létrehozója, a mű szellemi tartalmának megalkotója és az azért felelős szerző Szinnyei József.

88


A sorozat főcíme

A főcím értelmezése egyszerű sorozati cím esetén A sorozat címe is főcím értelemben használatos, csak arra kell ügyelni, hogy a sorozatra vonatkoztatva használjuk! Ezért a sorozat főcímét az elektronikus bibliográfiai forrás főcímére vonatkozó előírások szerinti formában kell leírni. Például ha egy számozott sorozatnak nincs más főcíme, mint a sorozat szerzőjének, közreadójának neve, a sorozat főcímeként ezt kell leírni. Vagy: ha egy sorozatnak több címe van, a főcímet a bibliográfiai források rangsora szerint kell megválasztani. Például: A bibliográfiai forrásban:

A leírásban:

HANGOS SZÓTÁRAK SOROZAT

. – (Hangos szótárak sorozat)

Interaktív Mesék

. – (Interaktív mesék)

A csupán emblémával ellátott sorozatok könyvészeti értelemben csak akkor számítanak sorozatnak, ha az embléma mellett betűvel kiírt sorozatcímük is van. Hasonlóképpen azok a kiadói sorozatok, amelyeknek részegységeit csak a hasonló csomagolás, logo stb. fűzi egybe, de nincs sorozatcímük, nem értelmezhetők sorozatként. Idegen forrásból megállapított sorozatcím a Megjegyzések adatcsoportban közölhető. Ha a sorozat egy-egy tagjáról a sorozat címe technikai okok (például előállítási hiba) miatt lemaradt, de az ISSN, vagy a sorozaton belüli szám szerepel a bibliográfiai forrásban, a sorozat főcímét és a sorozaton belüli számot a Sorozat adatcsoportban, szögletes zárójelben fel kell tüntetni és a Megjegyzések adatcsoportban jelölni kell az adatok hiányát.

A főcím értelmezése összetett sorozati cím esetén Összetett című sorozat akkor jön létre, ha valamely sorozatot tematikus csoportokra (alsorozatokra) bontanak, és a tematikus csoportokba tartozó könyvek összetartozását – a sorozati főcímen kívül – a csoportra (alsorozatra) jellemző alsorozati cím vagy alsorozati jelölő vagy mindkettő is kifejezi. A fő- és alsorozat viszonyában több variáns fordul elő: 1. Sem a fő-, sem az alsorozat nem számozott, az alsorozatot alsorozati jelölő azonosítja. Az alsorozatoknak nincs saját címük, az egyes alsorozatokba tartozó részegységek öszszetartozását az alsorozati jelölő fejezi ki. Az alsorozati jelölő általában egy betű és nem tévesztendő össze az alsorozat számozási adatával. A fősorozat és az alsorozat azonosítása csak együtt lehetséges. Az alsorozati jelölő lehet egy generikus szó is, hozzá kapcsolódó sorszámmal (lásd 4. pont). Például: . – (Visit Canada series; C)

89

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 2. A fő- és az alsorozathoz is tartozik ISSN13 A közös főcímhez és az alsorozathoz külön-külön kapcsolódó, eltérő ISSN azt fejezi ki, hogy vannak a sorozatnak olyan részegységei, amelyeket nem sorolnak alsorozatba, hanem közvetlenül a fősorozat keretében jelennek meg. 3. Csak az alsorozat számozott, a fősorozat nem. A fősorozat számozásának hiányában nem hangsúlyos, hogy a fősorozat alsorozatokra bomlik, ezért a közös cím, az alárendelt cím megjelölése (ha van) és az alárendelt cím együttesen alkotják a sorozat főcímét. Például van alsorozati jelölő: Fősorozat címe (közös cím) Alsorozati jelölés National income patterns Series 3

Alsorozat címe (alárendelt cím) Indonesia

A fenti példa a leírásban: . – (National income patterns. Series 3, Indonesia) Az alsorozati jelölést megelőző egyezményes jel a pont, az alsorozat címének egyezményes jele a vessző. Ha nincs alsorozati jelölő, akkor az alsorozat címét pont előzi meg. Például: . – (Mathematics and science series. Concepts ; 2.) Mind a fő-, mind az alsorozat számozott, az ISSN az alsorozat címéhez kapcsolódik. A sorozat közös főcímének számozása hangsúlyozza, hogy a fősorozat alsorozatokra bomlik. Az alsorozat számozása pedig az alsorozatban megjelent dokumentumok sorrendjét fejezi ki. A fősorozatot alkotó alsorozatokat számozásuk, alsorozati jelölőjük (ha van), és alsorozati címük azonosítja. A fősorozat egy részegysége valamely alsorozat, amelyik maga is több részegységre bomlik. Az alsorozat részegységei esetünkben elektronikus bibliográfiai források. Ebben az esetben a könyvek leírásától eltérő szabályozás, hogy a számozott fősorozat keretében megjelent alsorozatot önálló sorozatként kell leírni úgy, mint az egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás sorozati adatait. Ha két ISSN van, az egyik a fősorozathoz, a másik az alsorozathoz tartozik. Ha csak egy ISSN-t tüntettek fel, annak két oka lehet: − Hiányos az adatközlés, a hiányzó adatot idegen forrásból jelölés nélkül le lehet (tehát nem kötelező!) írni. − Csak egy ISSN van, ami az alsorozatot azonosítja. Például: . – (Interaktív feladatgyűjtemény ; 12.) (Matematikai feladatok ; 3.) . – (Interaktív feladatgyűjtemény ; 13.) (Fizikai feladatok ; 2.)

13

International Standard Serial Number = Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma

90

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A fenti példában tehát a Sorozat adatcsoport úgy néz ki, mintha a bibliográfiai forrás két különböző sorozatban jelent volna meg, holott nem erről van szó. Az Interaktív feladatgyűjtemény című számozott sorozat több számozott alsorozatból áll. Az Interaktív feladatgyűjtemény 12. alsorozata a Matematika, 13. alsorozata pedig a Fizika. Az elektronikus bibliográfiai források, amelyeknek saját címeik vannak, az alsorozatokon belül jelennek meg. Az alsorozatokon belül megjelent elektronikus bibliográfiai forrás képezi esetünkben a leírás tárgyát, vagyis magának az elektronikus bibliográfiai forrásnak a főcímét az első adatcsoportban fogja leírni. A hatodik adatcsoportban csak a sorozatra vonatkozó adatok írhatók le. 9.3.4

A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata

Ha az elektronikus bibliográfiai forrás a sorozat főcímét más nyelven, illetve más írásrendszerben is közli, a sorozat e párhuzamos címei is leírhatók. Például: . – (Travaux de recherche en science sociale = Research monographs in the social sciences) Ha a főforrás a sorozatra vonatkozóan egyéb címadatot is közöl, ennek leírása csak abban az esetben kötelező, ha a sorozat főcíme generikus cím vagy pedig olyan betűszó, amely a sorozat azonosítását nem teszi lehetővé. Például: . – (Interaktív felkészítők : nyelvvizsga tesztek) 9.3.5

A sorozat szerzőségi közlése

Azok a szerzőségi adatok, amelyek kétséget kizáróan a sorozatra (és nem annak valamely tagjára) vonatkoznak, leírhatók. Ha a sorozat főcíme generikus cím vagy olyan betűszó, amely a sorozat azonosíthatóságát nem teszi lehetővé, és a főforrásban nem szerepel a sorozat főcímét kiegészítő, pontosító egyéb címadat, az adott sorozatra legjellemzőbb – lehetőleg a sorozatot közreadó jogi személlyel (testülettel) kapcsolatos – szerzőségi adatot le kell írni a főforrásban szereplő formában. Az ilyen szerzőségi adatot akkor is le kell írni, ha az a leírás Cím és a szerzőségi közlés adatcsoportjában már közölt valamely szerzőségi adattal azonos. A sorozat szerzőségi adatainak megválasztására és közlésmódjára az elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatainak megválasztására és leírására vonatkozó szabályok érvényesek. Például: . – (Collected software / American University English Language Institute) . – (Plays / Eugene O'Neill) Ha a sorozat főcíme vagy egyéb címadata tartalmazza a sorozat szerzőségi adatát, az az adatcsoport szerzőségi adataként nem ismételhető meg és nem egészíthető ki, azaz a sorozati cím részeként kell leírni. Például:

91

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA . – (Selected works of Herman Melville ; 2.) A sorozat párhuzamos szerzőségi adata leírható. Például: . – (Research reports / Canadian Transport Commission, Research Branch = Commission canadienne des transport, Direction de la recherche) 9.3.6

A sorozat ISSN-je

Ha az elektronikus bibliográfiai forrás a sorozat ISSN-jét közli, annak leírása kötelező. Ha a bibliográfiai forrás a sorozat ISSN-jét nem tartalmazza, az idegen forrásból megállapított ISSN-t le lehet írni. Például: . – (Digitális bibliográfiai forrásgyűjtemény, ISSN 1418-3919 ; 2.) . – (Elsevier's interactive anatomy, ISSN 0929-2225) 9.3.7

A sorozaton belüli szám

Ha a főforrás a bibliográfiai forrás sorozaton belüli számát közli, azt a leírásban meg kell adni. Ha a bibliográfiai forrásnak ugyanabban a sorozatban több sorozaton belüli száma van, mindegyiket le kell írni. Ha a bibliográfiai forrásnak ugyanazon a számozáson belül több egyenrangú és a számsorban egymást követő sorozaton belüli száma van, e számokat összevont formában kell közölni. Például: . – (CD-könyvtár; 2000/3.) . – (Technikatörténeti közlemények; 100/1.) . – (Digitális értekezések; 3-4.) A sorozaton belüli számot arab számmal kell leírni, akkor is, ha a bibliográfiai forrásban római szám, vagy számnév szerepel. Ha a sorozaton belüli számot betű helyettesíti, a leírásban ezt kell megadni. Ha azonban e betűjelek a bibliográfia (katalógus) írásrendszerétől eltérnek, ezeket a megfelelő arab számmal kell helyettesíteni. A sorozaton belüli számhoz kapcsolódó megnevezéseket (például kötet, szám, füzet és megfelelőik) a leírásból el kell hagyni. Például: . – (CD-ROM univerzum ; 2.) . – (Multimedia learning series ; 2.) . – (Visit Canada series ; C) . – (BTS research report ; 2.)

92


Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás

Ha az elektronikus bibliográfiai forrás egyidejűleg több sorozat tagjaként jelent meg, a főforrásban közölt minden egyes sorozat adatait sorozatonként külön-külön kerek zárójelbe téve kell leírni. A leírásban a sorozatok sorrendjét a bibliográfiai források rangsora, azonos értékű bibliográfiai forrás esetén pedig a közlések sorrendje szabja meg. A két zárójelpárban leírt két sorozat adatait közvetlenül egymás után kell leírni. A második sorozati címet a kerek zárójelen kívül más egyezményes jel nem előzi meg.

9.4 ÖSSZEFOGLALÁS A sorozat az időszaki kiadványok sajátos típusát alkotja. Sajátossága abból ered, hogy sokkal inkább elméleti dokumentumtípus, mint bármelyik másik. Minden dokumentumtípusnak van − szellemi tartalma, és − általában van e szellemi tartalmat hordozó jellemző anyaga, ami meghatározza az előállítás módját. A könyv, a napilap, a folyóirat túlnyomórészt szöveges dokumentum, szellemi tartalma jellemzően valamilyen írásmű. A könyv egyszeri, befejezett, önálló szellemi alkotás, hordozóanyaga napjainkban a papír. A hanglemez hangzó dokumentum, aminek a szellemi tartalma hang, adathordozója műanyag lap, szalag, viasz stb. Az információ hordozóanyaga, a szellemi tartalom fajtája, a rögzítés módja együttesen határozzák meg a dokumentumtípus nevét. Ha egy regény papír alapú hordozón jelenik meg, nyomtatott dokumentumnak, könyvnek nevezik. Ha ugyanezt a szöveget CD-ROM-ra írják, elektronikus bibliográfiai forrás a neve. E dokumentumtípusok hordozó anyaga jellemző a dokumentumra. A könyv, a folyóirat, a hanglemez mint szellemi tartalmat hordozó dokumentum a maga fizikai valóságában kézbevehető, megfogható, a távoli elérésű bibliográfiai forrás virtuálisan van jelen, nem érzékeljük a hordozóanyagát. A sorozat mint az időszaki kiadványok egyik fajtája csak elméleti dokumentumtípus, amelynek önmagában nincs jellemző anyaga, ebből következően jellemző előállítási módja sem. Egyetlen feladata, hogy valamilyen más dokumentumtípusban (esetünkben például DCD-ROM-on) megtestesülő önálló szellemi tartalmakat fűzzön egységbe, új szellemi tartalmat hozva létre ezáltal. Az időszaki kiadványok típusába tartozik viszont, mert − előre nem határozzák meg élettartamát, − időről időre megjelenő részegységekből áll, − a részegységek összetartozását közös címük, − sorrendjét számozási adatuk fejezi ki (de vannak számozatlan sorozatok is, amikor lényegtelen a részegységek sorrendje). A sorozat különbözik is a többi időszaki kiadványtípustól, mert míg a többi időszaki kiadvány részegységeinek fajtája megegyezik az egésszel (például a napilap egy száma napilap marad és az egyes részegységeknek nincs saját címük), addig a sorozat egy részegysége mindig valamilyen másfajta dokumentumtípusban ölt testet. (Sorozatban megjelenő könyv, hanglemez, video, dia stb.) Ebből következik, hogy a sorozat részegységei a sorozat cím- és szerzőségi adatain kívül saját részcímmel (a könyv, hanglemez, video, dia stb. saját címével), és szerzőségi adatokkal is rendelkeznek. 93

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Ha a leírás tárgya a sorozatban megjelent bibliográfiai forrás, például esetünkben egy DVD-ROM-on megjelenő regény, a megjelenési forma bibliográfiai leírásán belül a sorozat adatai önálló egységet alkotnak. Ezt az önálló egységet, a sorozat adatainak összetartozását azzal lehet kifejezni, hogy a sorozati adatoknak saját adatcsoportjuk van.

9.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

94

Idegen forrásból leírhat-e sorozati adatot? Mi a különbség a sorozati alcím és az alsorozati cím között? Milyen feltétel mellett kötelező leírni a sorozat szerzőségi adatát? Milyen feltétel mellett kötelező leírni a sorozat párhuzamos címét? Hogyan írja le a számozott fősorozat keretében megjelent alsorozatot? Ha a sorozat két különálló sorozat keretében jelent meg, a leírásban milyen egyezményes jelet tesz a második sorozat adatai elé? Melyek a Sorozat adatcsoport szerkezetét leíró egyezményes jelek és milyen adatelemek tartoznak az egyes jelekhez? Ha a sorozati számhoz a részegység megnevezése (például kötet, szám, füzet) is kapcsolódik, mit csinál ezekkel a kifejezésekkel az adatcsoport adatelemeinek a leírásakor?


10. A MEGJEGYZÉSEK ÉS A TERJESZTÉSI ADATOK 10.1 CÉLKITŰZÉS Ebből a leckéből a hallgató megismerheti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának 7. adatcsoportjában milyen megjegyzéseket érdemes az egyes adatok leírásához fűzni a bibliográfiai forrás sokoldalú visszakereshetőségének az érdekében. Megismerkedik az elektronikus bibliográfiai források nemzetközi azonosító számának jelentőségével. 10.2 A LECKE TÉMAKÖREI A megjegyzések adatcsoport kötelező elemei. A terjesztés adatai közvetlen elérésű elektronikus forrás esetén.

10.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A Megjegyzések a leírás egyetlen adatcsoportja, ahol szabadon, a bibliográfia vagy a katalógus nyelvén fogalmazhatja meg közlendőit. Egyetlen kikötés, hogy a fogalmazás tömör, rövid, lényegre törő legyen. Olyan információkat kell itt elsősorban közölni, amelyek − feltétlenül szükségesek a bibliográfiai forrás azonosításához, de a leírás többi részében nem voltak leírhatók vagy − a leírás más adatcsoportjaiban nem szerepelnek, de felhasználásukkal besorolási adatok készülnek. (Például olyan szerzőségi adatok, amelyek az első adatcsoportban nem voltak leírhatók vagy azért, mert nem szerepeltek a könyvben, vagy azért, mert azonos funkcióban háromnál többen voltak). Az adatcsoportban kötelező leírni − a főcím forrásának megnevezését, − a működési követelményeket, − a távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásoknál az elérési címet (a hozzáférés módját). A megjegyzéseket a leírás adatcsoportjainak sorrendjében kell megadni a bibliográfia nyelvén, tömör formában.

Megjegyzések a főcímről Ha a bibliográfiai forrás fordítás, szemelvényes kiadás vagy átdolgozás, és eredeti címétől eltérő címmel jelent meg, az eredeti címet akkor kell megjegyzésben közölni, ha azt nem írta le párhuzamos címként, a főcím vagy az egyéb címadat részeként. Ha a bibliográfiai források közül valamelyik eltérő alakban közli a főcímet, e címváltozatot – bibliográfiai forrásának megnevezésével – megjegyzésben kell leírni. Például: . – Címváltozat a lemezcímkén: Angol - magyar, Magyar - angol . – Címváltozat a címképernyőn: The associative dictionary

95

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA . – Címváltozat a papírtok borítóján: Lakástervező 3Dimenzióban. - HTML-címe: CyberMedia . – Címváltozat a fájlnévben: DUB.1 Kötelező megjegyzésben megnevezni a főcím bibliográfiai forrását. Például: . – Főcím a címképernyőről . – Főcím az indító ikonról . – Főcím a lemezcimkéről . – Főcím az IFLANET honlapjáról Megjegyzésben kell megadni a szimbólummal vagy más jellel, képpel, ábrázolással megadott főcímre vonatkozó információkat. Például: A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: I [love] Budapest Megjegyzésben: A „love” szót a címben a szív ábrája helyettesíti. Megjegyzések a párhuzamos címről és az egyéb címadatról A leírás Cím és a szerzőségi közlés adatcsoportjában mellőzött párhuzamos címeket és egyéb címadatokat megjegyzésben lehet leírni. Ha a bibliográfiai forrás (a benne foglalt mű) műfajáról, intellektuális szintjéről a Cím és a szerzőségi közlés adatcsoport nem tájékoztat, a megfelelő műfajmegjelölés(eke)t, a megcélzott felhasználói korosztályra (intellektuális szintre) vonatkozó információt is megjegyzésként lehet megadni. Például: . – Családi játék . – Táblázatkezelő, szövegszerkesztő és grafikus lehetőségekkel . – Kombinált idősor-elemző és gráf szerkesztő rendszer

Megjegyzések a szerzőségi közlésről Ha a bibliográfiai forrás a szerzők (közreműködők) nevét nem teljes alakjukban közli, vagy pedig valamilyen jellel, szimbólummal, körülírással helyettesíti, a teljes nevet és a szükséges magyarázatot megjegyzésben kell megadni. Például: A Cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: / by [BACH] A Megjegyzésben: . – A szerző neve a bibliográfiai forrásban kottával szerepel. A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: / dictionary Szendrő ; graphics Szabóné A Megjegyzésben: . – A szerzők neve: Szendrő Borbála, Szabóné Nagy Mária

96

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: / [közreadta az] MHTT Megjegyzésben: . – A közreadó neve: Magyar Hadtudományi Társaság Megjegyzésben: . – A programozó neve a bibliográfiai forrás szöveges részéből Ha a szerző(k), közreműködő(k) neve csak idegen forrás alapján állapítható meg, e neveket megjegyzésben kell közölni. Ha a szerzőségi adat nem az adatcsoport főforrásából, hanem a bibliográfiai forrás más részéből származik, annak bibliográfiai forrását megjegyzésben kell megnevezni. Például: . – A szerző neve a bibliográfiai forrás előszavából . – A közreadó neve a programleírásból Ha a bibliográfiai forrásban a szerző(k), közreműködő(k) neve eltérő névformákban szerepel, a Cím és szerzőségi közlés adatcsoportban nem közölt névformá(ka)t a bibliográfiai forrás megjelölésével megjegyzésben kell leírni. A leírás Cím és szerzőségi közlés adatcsoportjában mellőzött szerzők, közreműködők nevét megjegyzésben lehet megadni.

Megjegyzések a kiadásról A kiadással kapcsolatos kiegészítő adatokat megjegyzésként kell leírni. Kötelező megjegyzésként kell közölni a kiadási adat bibliográfiai forrását, ha az nem az adatcsoport főforrásából származott. Például: . – Kiadási adat a nyomtatott változatból Ha az elektronikus bibliográfiai forrás eredetileg nyomtatásban jelent meg, megjegyzésként kell közölni az eredeti kiadás megjelenési adatait és kiadásjelzését. Ha ezeket az adatokat a Cím és szerzőségi közlés vagy a Kiadás adatcsoport tartalmazza, megjegyzésként nem ismételendők meg. Például: . – Eredeti nyomtatott kiadása: Budapest : Révai, 1911-1935 . – A „Magyarország a második világháborúban” lexikon 1997-ben megjelent javított és bővített utánnyomása alapján készült Megjegyzésben kell leírni a távoli hozzáférésű dinamikus elektronikus bibliográfiai forrás rendszeresen változó tartalmára, illetve periodicitására (frissítésére) vonatkozó adatot. Például: . – Rendszeresen frissítve . – Hetenként frissítve Megjegyzésben kell leírni az elektronikus bibliográfiai forrás más bibliográfiai forrásokkal való bibliográfiai kapcsolatát, előtörténetét és kiadásváltozatának adatait. 97

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: . – A kiadó gondozásában, 1997-ben nyomtatásban megjelent feladatgyűjtemény anyagát dolgozza fel . – Az 1993-as program frissített változata Megjegyzésként kell közölni az elektronikus bibliográfiai forrás tartalmával, használatával vagy állapotával összefüggő alábbi dátumokat, ha azok az előző adatcsoportokban nem szerepeltek: − az adattartalommal lefedett évszámo(ka)t, − azt az évszámot, amikor az adatgyűjtésre sor került, − a kiegészítő fájlok és a kísérő anyag készítésének évszámát. Például: . – Imádságok New Englandben, 1802-1918 . – 1. interjú-sorozat: 1991. április; 2. sorozat: 1992. január . – Az adatok az 1990. évi népszámlálást reprezentálják . – Az 1993-1995 közötti ifjúsági csoportok kiegészítő fájlja . – 1994-es keltezésű kézikönyv

Megjegyzések a bibliográfiai forrástípus speciális adatairól A bibliográfiai forrás belső terjedelmére vonatkozó adatokat és a bibliográfiai forrástípus speciális adataira vonatkozó kiegészítő jellemzőket megjegyzésként lehet leírni, ha azokat nem tüntették fel A bibliográfiai forrástípus speciális adatai adatcsoportban. Például: . – Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége: 100, 300, 220, 500 adat . – A fájlok mérete változó . – A program max. 2000 rekordot képes kezelni . – Maximális rekordméret: 2800 byte . – A fájl szerkezete: hierarchikus

Megjegyzések a megjelenésről Megjegyzésben lehet közölni a megjelenés feltételezett helyét. Például: . – Feltehetőleg Belfastban adták ki. Megjegyzésként kötelező megadni a bibliográfiai forrásban közölt megjelenési év időszámítására vonatkozó adatot, ha az időszámításunktól eltérő. 98

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: . – Örmény időszámítással . – Zsidó időszámítással Megjegyzésként lehet megadni a Megjelenés adatcsoportban mellőzött kiadási, előállítási, terjesztési adatokat és évszámokat. . Például: . – Az Egyesült Királyságban az ILIP Services terjeszti . – Cop. 1989, 1992

Megjegyzések a fizikai jellemzőkről Helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források esetében a működési követelményekre vonatkozó megjegyzést kötelező megadni, ha az a bibliográfiai forrásban szerepel, és elsőként kell leírni a fizikai jellemzőkre vonatkozó megjegyzések között. A működési követelményekben egy vagy több műszaki feltételt kell leírni, általában az alább megadott sorrendben, feltüntetve előtte a „Működési követelmények:” kifejezést: − a számítógép(ek) neve, típusa és/vagy száma, − a memória nagysága, − az operációs rendszere ek) neve, − perifériák − szoftver-követelmények (ha ismert a programozási nyelve). A működési követelményeket a bibliográfiai forrásban szereplő kifejezésekkel kell leírni, közismert rövidítések azonban alkalmazhatók és a felesleges kifejezések elhagyhatók. Minden követelményt pontosvesszővel kell lezárni, kivéve az utolsót. Ha a bibliográfiai forrás két vagy több különböző fizikai hordozóból – például az interaktív multimédia egy elektronikus és egy videolemezből – áll, mindegyik hordozóra vonatkozó működési követelményt le kell írni. A megjegyzéscsoportokat ponttal kell elválasztani. Ugyanígy kell leírni a minimális, illetve az ajánlott (optimális) követelményeket, ha mindkettő szerepel a bibliográfiai forrásban. Például: . – Működési követelmények: Minimális 386DX-40; 4 MB memória; 2x CD-ROM ; SB kompatibilis hangkártya ; Windows 95. Optimális 486DX2-66; 8 MB memória; 4x CD-ROM . – Működési követelmények: BinHex 4.0 a bináris fájlok konvertálásához . – Működési követelmények: 3 86SX processzor vagy magasabb; 2M RAM (javasolt 4M); 8M szabad kapacitású merevlemez; VGA-adapter; színes monitor; egér; Windows 3.0 vagy magasabb . – Működési követelmények: UNIX-munkaállomás Mosaic-szoftverrel . – Működési követelmények: Philips interaktív kompakt lemezjátszó (CD-I) monitorral

99

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források esetében kötelező a hozzáférés módjára vonatkozó megjegyzés leírása „A hozzáférés módja:” kifejezést követően. Például: . – A hozzáférés módja: WWW URL: http://www.mek.iifhu Ha ugyanazon elektronikus bibliográfiai forrás többféle formátumban is hozzáférhető a hálózaton, valamennyi URL-t le kell írni egymás után, vesszővel elválasztva vagy új sorban.

A fizikai jellemzőkre vonatkozó további megjegyzések A Fizikai jellemzők, illetve távoli hozzáférésű bibliográfiai források esetében. A bibliográfiai forrástípus speciális adatai adatcsoportban mellőzött adatokat megjegyzésben lehet leírni. E megjegyzések vonatkozhatnak más fizikai hordozón megjelent változatokra, más gépen vagy rendszerváltozatokban való hozzáférésre, a bibliográfiai forrás rögzítési jellemzőire, a távoli hozzáférésű bibliográfiai forráshoz megjelentetett kísérő anyagokra stb. Például: . – Digitális és analóg sávok angol és német nyelven . – IBM és azzal kompatibilis személyi számítógépekre is megjelent . – Kapható ASCII- és PostScript-változatban is . – Sztereo hangkazettával . – Néhány program hanggal is rendelkezik . – Az állóképek lPEG-tömörítéssel . – A dokumentáció adatai: Comprehensive occupational he alth nursing preparation / principal investigator Daniel Murphy. – Houston (TX) : Data Health Nursing Publishers, cop. 1994. – ISBN 0-87301-605-6

Megjegyzések a sorozatról A sorozat egészére vonatkozó megjegyzéseket a sorozatnak, mint időszaki kiadványnak a leírásában kell megadni. Az egyes sorozati tagokra vonatkozó megjegyzést az adott bibliográfiai forrás leírásában kell közölni. Például: . – Eredetileg a „Science today” c. sorozatban jelent meg . – Sorozaton belüli szám nélkül . – Sorozati cím nélkül

Megjegyzések a terjesztési adatokról E megjegyzések tájékoztatnak a példányszámról, a használati megszorításokról, illetve a megengedésekről.

100

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: . – Példányszám: 250 . – Ingyenesen letölthető

A leírt példány egyedi sajátosságaira vonatkozó megjegyzések Helyi hozzáférésű bibliográfiai források esetében az adott példány lényeges sajátosságait megjegyzésként lehet leírni. Például: . – Számozott, a szerző által dedikált példány

A tartalomra vonatkozó megjegyzések A bibliográfiai forrás fő részeire vonatkozó megjegyzések tájékoztatnak a bibliográfiai forrás nyelvéről, illetve ábécéjéről, − ha a bibliográfiai forrás nyelve nem egyezik meg a főcím nyelvével, a bibliográfiai forrás nyelvét megjegyzésben meg kell adni, − ha a bibliográfiai forrás főrésze több nyelvű, és A cím és a szerzőségi közlés adatcsoport erről nem tájékoztat kellőképpen, akkor a különböző nyelvű szövegek sorrendjében kell közölni a nyelvekre vonatkozó megjegyzést, − ha a bibliográfiai forrás váltakozva több nyelvű, akkor a nyelvekre vonatkozó megjegyzést a nyelvek magyar elnevezésének betűrendjében kell megadni, − ha a bibliográfiai forrásnak párhuzamos címe(i) van(nak), de e cím( ek) nyelvén nem közöl anyagot, a bibliográfiai forrás tényleges nyelvéről, − gyűjtemények esetében azokról a művekről, amelyeknek adatait A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportja nem tartalmazza, − a bibliográfiai forrás járulékos részeiről (függelékek, bibliográfiák, kísérő tanulmányok, mutatók). Például: . – Csak magyar nyelven . – Angol, magyar és német nyelven . – Soknyelvű . – Horvát, román, szerb, szlovák és szlovén anyanyelvűek számára készült magyar nyelvoktató CD-ROM . – Tartalma: Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Szakácskönyv '98. Számítástechnikai angol - magyar szótár. A 10 legjobb játék shareware válogatása. 67 MB internetes segédprogram válogatás . – Tartalma: Mixmatch / J. Broady and L.M. Tiems. Ollie the Otter / Dana Brynner. Capture the play / Paul Edelstein. Winner take it alI / Jennifer Drake . – Mind az ötven államról tartalmaz adatokat 101

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA . – 25 angol és 25 német lecke alapismeretekkel rendelkezőknek . – 1200 idősort tartalmaz . – Bibliográfiai adattárral

Távoli hozzáférésű, dinamikus bibliográfiai forrásokra vonatkozó megjegyzések Ha a bibliográfiai forrás típusának speciális adatai adatcsoport nem tartalmazza az elektronikus időszaki kiadvány induló részegységének számozási adatát, a leírás alapjául szolgáló részegység számozási adatát megjegyzésként kel leírni. Megjegyzésben kell megadni a dinamikus bibliográfiai források leírásának alapjául szolgáló, illetve azok frissítéseire vonatkozó adatokat. Például: . – A leírás alapja: 3.köt. 3.sz. (1995. máj.-jún.) . – A leírás alapja a honlap utolsó frissítése: 1996.09.15. . – A leírás alapja: az 1999. okt 16., 13:22:11-kori állapot . – A leírás alapja: az 1996. máj. 19-ei állapot

Tartalmi ismertetést (annotációt) közlő megjegyzések Megjegyzésként lehet leírni a bibliográfiai forrás céljáról, tartalmáról, rendeltetéséről, szerzőjéről szóló rövid, tényszerű, nem értékelő ismertetést. Az annotáció tartalmát és megfogalmazását tekintve meríteni lehet a bibliográfiai forrásban, annak tartóján, a dokumentációban vagy egyéb mellékletben közölt ismertetőből vagy adatokból. Az annotációban lehet megemlíteni a speciális technikákra vagy eljárásokra vonatkozó információkat is. Például: . – Elsősorban a szervetlen kémiai ismeretek bővítését segíti. . – Felöleli aNA T teljes irodalmi műveltségi anyagát. . – A lemez bemutatja az Operaházat és részleteket tartalmaz a Hunyadi László, a Bánk Bán c. operákból, valamint tartalmazza a Himnuszt.

A használókra vonatkozó megjegyzések Megjegyzésként lehet leírni a bibliográfiai forrásban, annak tartóján, a dokumentációban vagy egyéb mellékletben szereplő, a megcélzott használói körre vagy hallgatóságra vonatkozó ajánlást, illetve esetenként korlátozást, ha ez A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban nem szerepelt. Például: . – Csak a fővárosi rendfenntartó erők számára

102

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA . – Azon szakmai érdeklődők számára készült, akik téradatok elemzésével foglalkoznak (geográfusok, tervezők, meteorológusok stb.) . – Az algebrai ismeretekkel rendelkező felsőbb osztályos gimnazisták számára készült . – A bibliográfiai forrás 2010 januárjáig zárolt . – Csak a könyvtár munkatársai számára

Megjegyzések a jelölésekről Megjegyzésként lehet leírni a bibliográfiai forrásban szereplő különböző jelöléseket: számokat, betű- és számkombinációkat, amelyek feltehetően valamilyen szempontból jelölik, azonosítják azt. A szabványos nemzetközi azonosító számokat (ISBN, ISSN) a számukra fenntartott Terjesztés adatcsoportban kell leírni. Például: . – A címkén található azonosító szám: A-096 . - A dobozon: „Ml 527”

Megjegyzés a távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás elérési adatairól Például: Rozsnyai László versei [elektronikus dok.] 1 számítógépes rögzítés Cseke Gábor . – Szöveg. – Budapest : MEK, 1998.08. Főcím a Web-lapról. – A hozzáférés módja: WWW URL: http: //www .mek.iif.hu/portal szint/humani/szepirod/modem/rozsnyai.hun

10.4 A TERJESZTÉS ADATCSOPORT ADATAI, EGYEZMÉNYES JELEI, FORRÁSHELYEI

Főforrás: bármely adatbibliográfiai forrás Megengedett bibliográfiai forrás: nincs Tiltott bibliográfiai forrás: nincs 10.4.1 Minták az adatcsoport szerkezetére: . – ISBN (magyarázat) : ár . – ISBN (magyarázat) : ár. – ISBN (magyarázat) : ár . – ISBN csomagolás: ár . – ISSN . – ISSN = Ku1cscím : terjesztési feltételek: ár (magyarázat) . – A hozzáférés feltétele

103

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 10.4.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám Ha az ISBN, ISSN vagy más szabványos nemzetközi azonosító szám megállapítható, leírása kötelező. Az ISBN számcsoportjai közé régebben nem tettek kötőjelet, most már tesznek. Szabadon dönthető el, hogy a leírásban használ-e kötőjelet a számcsoportok között vagy nem. A házi katalogizálási szabályzatban kell rögzíteni, hogy az adott könyvtár az adat melyik leírási módja szerint dolgozik. Ha az azonosító szám a bibliográfiai forrásban hibásan szerepel, a közlés téves voltát jelezni kell, és ha a helyes szám megállapítható, a téves adatot helyesbíteni kell. A leírásban először a helyes számot kell leírni, azután a hibásat kerek zárójelben, az azonosító előtt a „hibás” szóval. Ha a helyes számot nem tudjuk megállapítani, a téves adat után szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel kell felhívni a figyelmet annak hibás voltára. Például: . – ISBN 963-09-4068-X . – ISSN 1419-1903 . – ISBN 0-340-16437-2 (hibás ISBN 0-340-16427-1) . – ISSN 1418-1903[!] Ha a bibliográfiai forrásnak egynél több szabványos nemzetközi azonosító száma (vagy annak megfelelője) van, vagy mert több egységben jelent meg, vagy mert egynél több a kiadója, terjesztője stb., mindegyik számot le kell írni. A több fizikai egységben megjelent bibliográfiai forrás közös azonosító számát a közös bibliográfiai adatokban, az egyes egységek azonosító számát az azokat leíró bibliográfiai adatokban kell közölni. Ha a bibliográfiai forrásnak több kiadója, terjesztője van, az egyes azonosító számok után kerek zárójelben fel kell tüntetni a kiadók nevét. Minden azonosító számot és magyarázatot külön adatcsoportként, pont, szóköz, gondolatjel, szóköz (.– ) után, vagy új sorban kell leírni. 10.4.3 A kulcscím A kulcscímet le kell írni, ha eltér az időszaki kiadvány főcímétől vagy a besorolási adatként választott besorolási címtől, illetve ha az időszaki kiadványok leírásának szabályzata erről ezen túlmenően is rendelkezik. 10.4.4 A csomagolás Ha a bibliográfiai forrást a saját tartóján felül speciális csomagolásban terjesztik, ezt a nemzetközi szabványos azonosító szám után le lehet leírni. Például: . – ISBN 963-09-4014-0 papírtokban 10.4.5 A terjesztési feltételek és az ár A szokványostól eltérő terjesztési/hozzáférési feltételek leírhatók. Például:

104

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA : kereskedelmi forgalomba nem kerül : bérelhető Az árat (előfizetési díjat) arab számmal és a pénznem hivatalos rövidítésével le lehet írni. Ha a bibliográfiai forrás ármegjelölés nélkül jelent meg, e tényt lehet leírni. Az árral kapcsolatos speciális tájékoztatást az ár után kerek zárójelben lehet közölni. Például: : 5900,-Ft : ár nélkül : 1000,-Ft (oktatási intézményeknek ingyenes) : 20.000,-Ft (felújításonként), 60.000,-Ft (előfizetés négy felújításra) : 80.000,-Ft (két felújítás ára) (külföldre 700,-USD) : 8910,-Ft (munkafüzettel együtt 10.000,-Ft)

10.5 ÖSSZEFOGLALÁS A bibliográfiai forrás azonosítására és visszakeresésére szolgáló elemek között lehetnek olyanok, amelyek tiltott forrásban szerepelnek, vagy valamilyen más szabályozás folytán nem írhatók le a számukra fenntartott adatcsoportokban. Ezeket az adatelemeket a Megjegyzések között kell feltüntetni, hogy a későbbiekben besorolási adatként felhasználhatók legyenek. A terjesztési adatok között az ISBN számnak kitüntetett helye van. Az egész világra kiterjedően azonosítja a forrást, mert azon túlmenően, hogy első számcsoportja azonosítja a forrástípust, többi számcsoportjain keresztül az országot, a kiadót és a kiadványt is képes azonosítani.

10.6 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Melyek a kötelező megjegyzések? Milyen adatokat kell megadni a közvetlen elérésű bibliográfiai forrás működésére vonatkozóan? Milyen adatokat kell megadni a távoli elérésű bibliográfiai forrás elérhetőségére vonatkozóan? Milyen terjesztési adatai vannak a közvetlen elérésű bibliográfiai forrásnak? Milyen terjesztési adatai vannak a távoli elérésű bibliográfiai forrásnak? Van-e kulcscíme a távoli elérésű folyóiratnak? Az árat milyen pénznemben adja meg? Ha távoli elérésű pdf dokumentum a leírás tárgya, leírja-e az oldalszámot? Ha igen, miért? Milyen fizikai jellemzői vannak a távoli elérésű bibliográfiai forrásnak? Milyen fizikai jellemzői vannak a közvetlen elérésű bibliográfiai forrásnak?

105


11.

A FELTÁRÁS ALAPJAI HUNMARC FORMÁTUMBAN

11.1 CÉLKITŰZÉS Mivel más tárgy keretében már szóba került a gépi katalogizálás, ebben a leckében csak röviden tekintjük át azokat a HUNMARC formátumról szóló általános ismereteket, amelyek feltétlenül szükségesek a rekordok szerkesztéséhez. Külön hangsúlyt fektetünk viszont a MARC formátumú rekord 856-os mezőjére, amelyik a távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás helyének vagy elérésének, kereshetőségének meghatározásához szükséges információkat tartalmazza. 11.2 A LECKE TÉMAKÖREI Meződefiníció A 856-os adatmező tartalomjelölői Az indikátorok A belépési mód kódolása az első indikátor értékével Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak kifejezése a második indikátor értékével A leggyakrabban előforduló almezőkódok

11.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 11.3.1 A feltárás alapjai HUNMARC formátumban A gépi katalogizálással nem változik a feltárás célja, azaz a keresett dokumentum megtalálásának és azonosításának a feladata. A HUNMARC rekord a mutatóban, a tájékoztató és bibliográfiai adatmezőkben is tartalmaz információkat a feldolgozott elektronikus dokumentumra vonatkozóan. A kódolt fizikai jellemzők között a 007-es mezőben olyan tájékoztató adatok szerepelnek, mint az elektronikus dokumentum fizikai hordozói, mérete, illetve hang léte vagy hiánya. A 008-as mező már az elektronikus dokumentum típusára vonatkozó adatokat is közöl (program, szöveg, multimédia, stb.). A dokumentum teljes feltárása és a rekord hozzáférésének a biztosítása a bibliográfiai adatmezőkben történik meg. A továbbiakban részletesebben ezért csak a bibliográfiai adatmezőkkel foglalkozunk. A bibliográfiai forrás azonosításának funkcióját a rekord formai és tartalmi leíró mezői, a rekordhoz való hozzáférést az authority mezők, a különféle entitások (mint például a sorozat és a sorozatban megjelent mű, az egyes névváltozatok, szinonimák, homonimák) kapcsolatait a kapcsolati mezők biztosítják, az egyes példányok megtalálhatóságát pedig a példányadatok leírása teszi lehetővé.

106

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 11.3.2 Elektronikus dokumentumok gépi feldolgozásakor használatos fontosabb adatmezők és megjelenítésük A bibliográfiai forrás azonosítása leíró adatai segítségével történik. Ezeket az adatokat logikailag meghatározott, hívójelével azonosított adatmezőkbe sorolják. Az adatmezők kódolt almezőkből épülnek fel. Az elektronikus bibliográfiai forrás formai azonosítását lehetővé tevő főbb HUNMARC-adatmezők: 020 Terjesztési adatok 245 Cím- és szerzőségi közlés a forrás közléséhez hűen 250 Kiadás a forrás adatának a nyelvén. 256 A bibliográfiai forrás speciális típusának jellemzői a bibliográfia nyelvén (például szöveges adatbázis) 260 Megjelenés 300 Fizikai jellemzők 440 Sorozat 500 Általános megjegyzések, például: a főcím főforrása; 516 Megjegyzés az elektronikus dokumentum típusáról; 530 Megjegyzés a mű más hordozón megjelenő kiadásáról; 538 Megjegyzés a közvetlen elérésű elektronikus dokumentumnál a működési követelményekre, távoli elérésű forrásnál a hozzáférés módja 856 Elektronikus hely és hozzáférés A rekordhoz való hozzáférést formai szempontok alapján biztosító bibliográfiai adatmezők: – – – – –

Személynév, mint a rekordhoz való hozzáférés szempontja: 100, 600, 700 Testületi név, mint a rekordhoz való hozzáférés szempontja: 110, 610 Rendezvénynév, mint a rekordhoz való hozzáférés szempontja: 111, 611 Földrajzi név, mint a rekordhoz való hozzáférés szempontja: 651, Cím, mint a rekordhoz való hozzáférés szempontja (a főcímen kívül): 130, 240, 243, 630, 730,

A rekordhoz való hozzáférést tartalmi ismérv alapján biztosító gyakoribb bibliográfiai adatmezők: – –

080 ETO szakjelzet 650 tárgyszó, deszkriptor

107

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 11.3.3 A 856-os mező definíciója A MARC rekord 856-os mezője tartalmazza a távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrás elérésére vonatkozó adatokat. A belépéshez szükséges módszer azonosítását az első indikátor, míg az elektronikus helymeghatározóra vonatkozó információt a második indikátor tartalmazza. A mező ismételhető, amikor egynél több elérési mód alkalmazható, vagy a fájlnév különböző variációkban fordul elő. Nem ismételhető azonban akkor, ha egyetlen intellektuális egységet osztanak különböző részekre az online visszakereshetőség érdekében. 11.3.4 A 856-os adatmező tartalomjelölői

Az indikátorok A belépési mód kódolása az első indikátor értékével Ha a bibliográfiai forrás egynél több belépési móddal érhető el, a mezőt annyiszor kell ismételni, ahány elérési módja van a fájlnak. Az első indikátor első indikátor-pozíciójában levő érték meghatározza, hogy melyik almező alkalmas a használatra. Például: Ha az első indikátor értéke 1, a fájl FTP kapcsolattal érhető el, a hozzá tartozó almezők: „d” jelű almező, amelyik az elérési útvonalat írja le, „f” jelű almező, amelyikben az elektronikus név szerepel, „c” jelű almező, amelyik az adattömörítésre vonatkozó információkat tartalmazza, „s” jelű almező, amelyik a fájl méretének a leírására szolgál. Az első indikátor-pozíció értékei és jelentésük: * (az érték üres) Nincs információ a belépési módról. Ezt az értéket használják, ha a „g” almező URN-t tartalmaz és az „u” almezőben nincs megadva URL. Az URN (Uniform Resource Name = egységes helymegnevezés) a számítógépes program által generált szabványos azonosító kód, amely alkalmas a hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai források egyértelmű azonosítására, és amely magába foglalja a bibliográfiai források egyéb azonosítóit, mint például ISBN, ISSN, DOI stb. Az URL (Unified Resource Locator = egységes helymeghatározó) szabványos jelölésrendszer különböző típusú (Web, gopher, newsgroup, ftp stb.) Internet információbibliográfiai források helyének és típusának meghatározására. Az URL a bibliográfiai forrás típusát, a szolgáltató nevét (domain név), és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár elérési útvonalát tartalmazza. URL kapcsolaton keresztül történő keresést akkor használják, amikor olyan web oldalak közötti navigálás a cél, mint például indexek, a keresett bibliográfiai forrás (szolgáltatás) referencia adatai, stb. Más megfogalmazásban forrás-meghatározással történő keresésnek is nevezik. 108

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 0 (e-mail) Az első indikátor 0 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forráshoz történő hozzáférés e-mail kapcsolaton keresztül lehetséges. Ez a belépési mód általában jelszóval védett bibliográfiai forrásoknál szokásos, például előfizetéssel használható elektronikus folyóiratok. 1 (FTP) Az első indikátor 1 értéke azt jelenti, hogy a bibliográfiai forrást FTP (File Transfer Protocol) kapcsolaton keresztül lehet elérni. 2 (Telnet) Az első indikátor 2 értéke azt jelenti, hogy a belépés telnet kapcsolaton keresztül lehetséges. 3 (Telefonkapcsolat) Az első indikátor 3 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrást hagyományos telefonvonalon keresztül lehet elérni. 4 (http) Az első indikátor 4 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrást Hypertext Transfer Protocol-on (http) keresztül lehet elérni. 7 egyéb belépési mód Az első indikátor 7 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás elérése más módszer segítségével történik. A belépéshez szükséges azonosító kódot a „2” almezőbe írják. Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak kifejezése a második indikátor értékével * (az érték üres) Az üres pozíció azt jelenti, hogy nincs információ az elektronikus bibliográfiai forrás és a rekordban leírt bibliográfiai adatok között. 0 (a bibliográfiai forrás) A második indikátor 0 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai rekord. 1 (a bibliográfiai forrás verziója) A második indikátor 1 értéke azt jelenti, hogy olyan bibliográfiai rekordról van szó, ami nem elektronikus bibliográfiai forrás, de elektronikus változata hozzáférhető. 2 (kapcsolódó bibliográfiai források) A második indikátor 2 értéke azt jelenti, hogy olyan elektronikus bibliográfiai forrás, aminek a kapcsolatait a rekord leírja.

A leggyakrabban előforduló almezőkódok14 $a (a host neve) Az „a” almező tartalmazza a domain-nevet, a hálózat címzését.

14

Az almezőkódokat almező-határjel előzi meg, amelynek nincs nemzetközileg meghatározott egységes alakja. Ebben a tankönyvben a $-jelet alkalmazzuk almező-határjelként.

109

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: 856

1*$aharvarda.harvard.edu$a harvarda.bitnet

$b (számjeggyel kódolt belépési cím) A $b almező tartalmazza az IP (Internet Protocol) címet, ha a bibliográfiai forrás Internet-bibliográfiai forrás, a telefonszámot, ha a bibliográfiai forrás hagyományos telefonvonalon keresztül érhető el. A telefonszám formája: [országkód]-[körzetszám]-[telefonszám]. Példák: Telneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás címzése: 856 2* $a anthrax.micro.umn.edu $b 128.101.95.23 mezőkód indikátor Host neve IP cím Telefonvonalon keresztül elérhető bibliográfiai forrás: 856 3* 1-202-7072316 $j 2400/9600 $n Library of Congress, Washington DC $o UNIX $r E-7-1 $t vt100 $z felhasználónév és jelszó szükséges mezőkód indikátor Telefonszám a kapcsolódás feltételeivel $c (tömörítésre vonatkozó információk) Ha a program kicsomagolásra vonatkozó speciális követelményeket is előír, azt itt kell közölni. A tömörítés típusának kiterjesztését az „f” almező tartalmazza. A mező ismételhető. Például: 856 1* $a maine.maine.edu $c Must be decompressed with PKUNZIP $f resource.zip $d (elérési útvonal) Az almező tartalmazza a logokai címzés összetevőit, az alkönyvtár nevét, ahol a fájlt tárolják. Magát a fájl-nevet az „f” almező tartalmazza. Például: 856 1* $a wuarchive.wustl.edu $d/aii/admin/CAT.games $f macqubic.22.hqx $f (elektronikus név) Az „f” almező tartalmazza a fájl nevét, de tartalmazhatja az elektronikus publikáció, vagy a konferencia nevét. A mező ismételhető. Például: 856 1* $a wuarchive.wustl.edu $d/mirrors/info-mac/util $f colorsystem-icons.hqx $g (URN) A „g” almező tartalmazza az elektronikus bibliográfiai forrás URN címét. Ami elé ki kell tenni az „urn:” rövidítést.

110

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: 856 4*

$u http://hdl.net/loc.test/gotthome $g urn: hdl.loc.test/gotthome

$h (felhasználónév) A „h” almező tartalmazza a felhasználónevet, vagy a processzort. Például: 856 0* $a uicvm.bitnet $f AN2 $h Listserv $i (parancsok) A „i” almező különböző parancsokat tartalmaz, amelyek szükségesek a fájl távoli eléréséhez. Például: 856 0* $a uccvma.bitnet $f IR-L $h Listserv $i subscribe $j (bit/s) A „j” almező az adatátviteli sebességet tartalmazza bitekben. Például: 856 0* $b1-202-7072316 $j 2400-9600 $n Library of Congress, Washington DC $o UNIX $r E-7-1 $k (jelszó) A „k” almező tartalmazza a fájl eléréséhez szükséges jelszót. Például: 856 1* $a harvarda.harvard.edu $k guest $o (operációs rendszer) Az „o” almező tartalmazza operációs rendszer nevét. Például: 856 1* $a seq1.loc.gov $d/pub/soviet.archive $f k1famine.bkg $o UNIX $q (elektronikus forma) A „q” almező az elektronikus forma típusának a megnevezését tartalmazza, úgymint text/html, ASCII, Postscript file, JPEG, stb. Például: 856 40 $u http://www.cdc.gov/ncidod/EID/eid.htm $q text/html $s (a fájl mérete) Az „s” almező a fájl méretét tartalmazza Például: 856 1* $a wuarchive.wustl.edu $d/mirrors/info-mac/util $f color-systemicons.hqx $s 16874 bytes $u (URL) Az „u” almező tartalmazza az URL-t

111

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Például: 856 40

$u http://lcweb.loc.gov/catdir/semdigdocs/seminar.html

$2 (belépési mód) A „2” almezőt akkor használják, ha az első indikátor-pozíció értéke 7. Ez az almező a belépés négy alaptípusán kívüli belépési módokról ad információt Például: 856 7* $3 b&w film copy neg. $d LCPP003B $f 3B44639 $2 file 11.3.5 A feldolgozás folyamata, az adatok megjelenítése Elektronikus hordozón megjelenő – akár közös főcím nélküli, akár közös főcímmel rendelkező – gyűjtemény adott esetben egész könyvtárnyi irodalmat is tartalmazhat, mint például az Arcanum DVD könyvtár sorozatának bármely darabja. A sorozat első lemeze például 400 könyv teljes szöveg- és képanyagát teszi elérhetővé egyetlen DVD-n! A hatalmas információmennyiséget tárolni képes hordozót az információszervezés szempontjából vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az egész, a keret egyrészt közös főcím nélküli többszerzős gyűjtemény, ami sorozatban (Arcanum DVD könyvtár) jelent meg, másrészt a többszerzős gyűjteményen belül a részek közös főcímmel rendelkező szerzői és többszerzős gyűjtemények, illetve monografikus művek.

54. kép

112

DVD-ROM-on megjelent gyűjtemények


55. kép


56. kép


113


57. kép


Mivel a leíráshoz elsősorban a belső forráshelyek használhatók, a DVD-ROM megnyitása után látható címképernyő lesz a főcím leírásának elsődleges forráshelye. Az itt közölt címekből csak az első írható le a 245-ös mezőben, a többi, mint például további cím- és szerzőségi közlés, a 740-es mezőbe kerül, itt tölti be a dokumentum azonosításának és a rekord további címek szerinti hozzáférési pontjának a szerepét. Mind a 245-ös, mind a 740-es mező „c” és „e” almezői a címekhez tartozó leíró szerzőségi adatokat tartalmazzák. A rekordon belüli adatkapcsolatok kifejezésére a 8-as, kapcsolatjelölő almező szolgál. Ennek segítségével rendelhetők egymáshoz a gyűjtemény egyes műveire vonatkozó szerzőségi és címadatok. A rekordok közötti kapcsolatnak viszont saját mezője van, így a gyűjtemény adatait tartalmazó rekord és a sorozat rekordja a 761-es mezővel kapcsolható öszsze. (Sorozatban megjelent bibliográfiai forrás esetén magáról a sorozatról is készül rekord). Az érintett mezők áttekintően:

58. kép

114

Rekordok közötti kapcsolat HUNMARC mezői

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A 41–44. ábrán látható elektronikus dokumentum és a sorozat - amiben a bibliográfiai forrás megjelent - adatait két rekord tartalmazza, amelyek a 761-es mezővel kapcsolódnak egymáshoz.

59. kép

Rekordok közötti kapcsolat HUNMARC mezői

60. kép

A rekord ISBD alapú megjelenítése

115


61. kép

A sorozat ISBD alapú megjelenítése

A sorozat cédula (ISBD) formátumú megjelenítésével az OPAC-ban és bibliográfiában lehet találkozni. Ez utóbbi esetben a leírás tárgya egyszer a sorozatban megjelent mű és még egyszer maga a sorozat. A sorozat tétele is kap tételszámot, utolsó sora pedig a bibliográfiai kapcsolatot jelöli a sorozati szám, a sorozatban megjelent mű cím / első szerző adatának feltüntetésével és utal a sorozatban megjelent mű tételének sorszámára. (Ott kereshető vissza a mű teljes leírása.) Ugyanezt a sémát lehet követni a közös főcímmel rendelkező gyűjtemények esetében is, csak itt a 245-ös mezőbe a közös főcím kerül. 11.3.6 Statikus és dinamikus weblapok és részdokumentumaik feldolgozása A feldolgozó munka szempontjából a weblap olyan elektronikus forrás, ami további elektronikus forrásokat foglalhat magába, frissítéskor az új tartalom felülírja a régit, de tartalma egyetlen közös egységet képez. A weblapok lehetnek statikusak és dinamikusak. A statikus weblapok tartalma viszonylag állandó, viszont egyes részeit manuálisan időről időre átszerkesztik. A dinamikus weblapokat nem kell manuálisan átszerkeszteni, mert a honlapmotor segítségével egyszerűen és gyorsan ismételhetők azonos műveletek. Tehát a távoli elérésű elektronikus forrásra is igaz, hogy vannak köztük olyanok, amelyek a befejezettség szándékával jönnek létre (még akkor is, ha bizonyos részük időről időre frissül) és vannak olyanok, amelyek folytatólagos forrásnak minősülnek, mert az új részegység tartalma vagy teljesen felülírja a régit, vagy integrálódik az előzőekbe, így alkotva egészet. Ahogyan egy nyomtatott folyóirat több egységnyi részdokumentumot (például cikket) tartalmaz és a leírás tárgyául egyaránt választható maga a folyóirat és a cikkei is, a weblapok esetében is hasonló a helyzet. Sajátos entitás maga a weblap, amit URL-je tesz elérhetővé, de önálló entitás a weblap egy-egy részdokumentuma is, aminek szintén van címe, szerzőségi és egyéb azonosító adata és a forrás elérését lehetővé tevő saját URL-je is. Ez utóbbi, mint azonosító adat, része lesz a bibliográfiai leírás Megjegyzések adatcsoportjának, illetve az 538-as HUNMARC mezőnek. A távoli elérésű elektronikus forrás bibliográfiai leírása a közvetlen elérésű forrással megegyező módon történik, csak az előbbinél értelemszerűen nem lesznek fizikai jellemzők. Az alábbi példa a New York-i Egyetem School of Law karán működő Jean Monnet Központ honlapján elérhető Jean Monnet Working Papers sorozat, illetve részegységeinek az elérését mutatja: A felhasználók igényeitől függően fel lehet dolgozni az egyetem honlapjának egészét, de akár az intézetek saját honlapjait, illetve a legkisebb bibliográfiai egységig lemenően a honlapon megjelenő sorozat egyes darabjait is. Ennek a feldolgozásnak az eredménye a

116

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Jean Monnet Working Papers sorozat 19/1999. részegységének és magának a sorozatnak a cédula formátumban megjelenített rekordja:

62. kép

A rekord megjelenítése cédula (ISBD) formátumban

63. kép

A rekord megjelenítése cédula (ISBD) formátumban

11.3.7 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatai rejtett bibliográfiákban és irodalmi hivatkozásokban A szerzői jogvédelem szempontjából az elektronikus forrás ugyanolyan (ha nem szigorúbb!) elbírálás alá esik, mint a nyomtatott dokumentum. Ezért ha akár szó szerint, akár gondolattartalom szerint idéz, hiteles, visszakereshető módon meg kell adni a forrás bibliográfiai adatait. Bár az URL visszakereshetővé teszi a forrást, nem elég csupán azt megadni. Mivel egyetlen weblap sok más, önálló címzéssel bíró elektronikus forrást is magába foglal, annak a részdokumentumnak az adatait kell megadni, amit közvetlenül felhasznált. Például egy elektronikus folyóirat cikke az irodalomjegyzékben: Grime, Jill Child rights and globalisation [elektronikus részdok.] : different priorities / Jill Grime In: Law, social justice and global development [elektronikus dok.], ISSN14670437. - 2000. issue 1.

117

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA URL: http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/law/elj/lgd/2000_1/grime (letöltés: 2009. 06. 23.) Ugyanez hivatkozásként lábjegyzetben számozásos módszerrel: Grime, Jill. Child rights and globalisation [elektronikus részdok.]. - In: Law, social justice and global development [elektronikus dok.], ISSN1467-0437. - 2000. issue 1. 2

URL: http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/law/elj/lgd/2000_1/grime (letöltés: 2009. 06. 23.) Név-év (Harvard) módszerrel a szerzői betűrendbe rendezett hivatkozások jegyzékében: Gime, Jill (2000). Child rights and globalisation [elektronikus részdok.]. - In: Law, social justice and global development [elektronikus dok.], ISSN1467-0437. - Issue 1. URL: http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/law/elj/lgd/2000_1/grime (letöltés: 2009. 06. 23.) Ebben az esetben a tanulmány szöveges részében megjelenik a hivatkozott szerző neve és a megjelenési év: (Gime, Jill, 2000)

11.4 ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a leckében csak a MARC formátumú rekord 856-os mezőjével foglalkoztunk, amelyik az elektronikus bibliográfiai forrás saját adatainak a megjelenítésére szolgál. Ezért a MARC formátumról szóló általános ismeretek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy megértse az ebben a leckében leírtakat. A mai integrált könyvtári rendszerek már képesek kezelni mind a HUNMARC, mind a USMARC formátumban érkező rekordot. Az egyes entitások tulajdonságaiból kiindulva és azokhoz alkalmazkodva, a legoptimálisabb kezelhetőség érdekében saját formátumot dolgoztak ki a − bibliográfiai rekordoknak − a besorolási rekordoknak és a − példányrekordoknak. A HUNMARC szabályzatnak csak a bibliográfiai csereformátumot szabályozó része jelent meg, a bibliográfiai csereformátum munkapéldány formában létezik, illetve a MOKKA katalogizálási szabályzatának keretében dolgozták ki a személynevekre, testületi nevekre és rendezvénynevekre vonatkozó besorolási formátum előírásait. A legteljesebb és legalaposabban kidolgozott bibliográfiai és besorolási formátumszabvány a USMARC alapú MARC 21, amelyet a magyar szabályozás kidolgozásakor is figyelembe vettek.

118


11.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Melyek a bibliográfiai rekord leíró mezői? (Adja meg a megnevezésüket!) Melyek a bibliográfiai rekord leíró mezői? (Adja meg a hívójelüket!) Milyen részekből áll egy adatmező? Mi az indikátor funkciója? Mi az almezőjel funkciója? A bibliográfiai rekordban melyek a kapcsolati mezők? (Adja meg a hívójelüket és megnevezésüket!) Mi a különbség a kapcsolati mező és a kapcsolati almező között

119


12. ÖSSZEFOGLALÁS 12.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA Az információs technológia fejlődésével a világhálón elérhető virtuális információforrások színes kavalkádja jelenik meg. Egyetlen DVD-n egész könyvtárnyi irodalom érhető el, amely hordozóanyagától függetlenül éppúgy részét képezi egy-egy könyvtár állományának, mint a hagyományos nyomtatott dokumentumok, viszont speciális adatai révén speciális feldolgozói ismereteket kíván. Nemzeti kulturális örökségünk egy része digitális könyvtárakba szerveződve érhető el a világ bármely részéről. A nagytömegű információ kereshetősége szükségessé tesz az internetes keresőmotoroknál pontosabb, mélyebb és célirányosabb keresést, ami az információforrások bibliográfiai azonosító adatainak és nemzetközi méretű hozzáférési pontjainak feldolgozásával, online elérésű katalógusokba szervezésével oldható meg. A tananyag az összetett tartalmakat hordozó elektronikus források könyvtári feldolgozásának ismereteit írja le.

12.2 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS A könyvtár állományába a digitális korban az elektronikus bibliográfiai források is beletartoznak. Az elektronikus dokumentum jellegzetességei, a hordozó anyagon megjelenő mű, a megjelenési forma, a távoli elérésű források könyvtári feldolgozásának kérdései képezik ennek a tananyagnak a tartalmát. Ennek részletei: Fizikai jellemzőit tekintve az elektronikus bibliográfiai forrás közvetlen, vagy távoli elérésű lehet, aminek forrás formai azonosítása leíró adatai segítségével történik. Ezeket az adatokat logikailag meghatározott, hívójelével azonosított adatmezőkbe sorolják. Az adatmezők kódolt almezőkből épülnek fel. Az elektronikus bibliográfiai forrás specialitásait a közvetlenül a főcím után (összetett című kiadván esetén az ágazati cím után), szögletes zárójelben megadott általános megnevezés, speciális típusát a 3. adatcsoportban (256. mező) leírt jellemzők fejezik ki, a fizikai jellemzők között pedig megjelenik az információhordozó megnevezése is. A távoli elérésű (virtuális) forrás fizikai jellemzőit (terjedelmi adatait) nem szabad leírni, viszont a megjegyzések között meg kell adni URL-jét. Mivel az elektronikus dokumentum használatához számítógépre van szükség, a megjegyzések között le kell írni a használathoz elengedhetetlen minimális konfigurációt (538. mező).

64. kép

120

A bibliográfiai forrás megnevezései

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Gyűjtemények feltárásakor a gyűjteményt alkotó egyes művek cím- és szerzőségi adatai visszakereshetőségének biztosításához szükség van a 740-es mezőre, ahol a kapcsolatjelölő almező (8) kapcsolja össze a gyűjteményt alkotó címeket szerzőikkel. Cédula formátumú megjelenítéskor a közös főcímmel rendelkező gyűjtemény egyes művei és szerzői a megjegyzésekbe kerülnek, közös főcím nélküli gyűjtemény esetén pedig az első adatcsoportba. Több részegységből álló bibliográfiai forrás vagy sorozatban megjelent elektronikus dokumentum esetén használják a 7XX-as rekordkapcsolati mezőket például a mű és a sorozat bibliográfiai kapcsolatának a létrehozására. A rekordhoz való hozzáférést az egységesített formai hozzáférési pontok minősített adatmezői és a tartalmi ismérvek adatmezői biztosítják. A mezők minősítése aszerint történik, hogy az adat a hagyományos cédulakatalógus tételén (ami elektronikus katalógusnál megjelenítési formátummá egyszerűsödött) főtétel, közreműködői melléktétel, egységesített cím szerinti melléktétel, vagy tárgyi mellékétel besorolási adata-e, illetve melyik adattípusba tartozik. (Személynév, testületi név, földrajzi név, cím.) A főcím minősítése a 245. mező indikátoraival történik. Az elektronikus bibliográfiai források felkutatása, szűrése, feldolgozása igen nagy odafigyelést kíván a könyvtárostól, mert egyre nagyobb számban jelennek meg ezek a legfrissebb szakirodalmi információkat tartalmazó publikációk. Beépítésük a könyvtár állományába feltárásukon keresztül valósul meg, így teszik lehetővé a használók szakirodalmi ellátásának magasabb szintre emelését.

12.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA 12.3.1 Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt, mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását, amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos követelménnyé válik. Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai alakultak ki, amelyek csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől. 12.3.2 Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába Az ISBD-t és a MARC-ot eredetileg nyomtatott bibliográfiai források leírására fejlesztették ki. Új médiumok megjelenésekor ez a probléma mindig felvetődik, így mind az ISBD, mind a MARC szabványok időről időre módosulnak. A leírás tárgya az a bibliográfiai forrás, amiről a leírás készül. Ezt más néven bibliográfiai egységnek nevezik. Az adathordozók differenciálódásának következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy ugyanaz a mű többféle hordozón, többféle bibliográfiai forrástípusban jelenik meg. Az IFLA 1990-ben jelentette meg a számítógépes fájlok leírására összeállított ISBD-t (ISBD CF : international standard bibliographic description for computer files), aminek 121

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 1994-ben megjelent második kiadásában az alcím számítógép-fájlokról elektronikus forrásokra (ER) módosult, és tartalma azóta is folyamatos módosítás alatt áll. Az ISBD/ER 1997-es kiadása alapján indult el Magyarországon az elektronikus bibliográfiai források adatfeldolgozására vonatkozó szabályzat kidolgozása, amit 2000-ben hagytak jóvá KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat, Elektronikus dokumentumok címmel15. A szabályzat az ISBD/ER magyar változata. 12.3.3 Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete Az adatok írásmódjának tükrözésére sajátos szabályok vonatkoznak. A bibliográfiai leírás nyelvének helyesírási szabályait szigorúan be kell tartani (figyelemmel a forrás közlésére is)! A számok és szimbólumok okozhatnak gondot, mert a cím- és szerzőségi közlés adatcsoportban nem lehet megváltoztatni a számok írásmódját, a többi adatcsoportban azonban arab számmal kell leírni a számadatokat. 12.3.4 A cím- és szerzőségi közlés A bibliográfiai forrás legjellemzőbb adat a címe és a szerző neve. Ezen kívül más szerzőségi adatai is vannak, ezek a közreműködők. Közreműködő lehet a fordító a közreadó, az illusztrátor, a sajtó alá rendező, stb. A cím- és szerzőségi adatokat az első adatcsoportban kell leírni, az adatok funkcióját, szerepét az adatelemet megelőző egyezményes jellel lehet kifejezni. 12.3.5 A gyűjtemények leírása Az elektronikus hordozóanyag jellegzetessége a rendkívül nagy kapacitás, ezért egy fizikai hordozón egyszerre több mű is megjelenhet akár úgy, hogy egy szerző művei, akár úgy, hogy több szerző több műve, sőt egész könyvtárnyi anyag. A művek kaphatnak közös főcímet, ekkor közös főcímmel rendelkező gyűjteményről beszélünk, ha pedig nem kapnak közös főcímet, akkor a gyűjtemény közös főcím nélküli. Ettől függ az adatcsoport szerkezete is. Fontos követelmény, hogy a közös főcímmel rendelkező gyűjteményt nem elég a megjelenési forma címe szerint visszakereshetővé tenni, a gyűjteményt alkotó egyes műveket is megtalálhatóvá kell tenni legalább szerzőjük és címük szerint is. 12.3.6

A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai

Az elektronikus hordozó anyag sajátosságaiból adódóan a kiadásjelzés fogalmát befolyásolják az elektronikus hordozó anyag sajátosságai is. Ezért találkozunk többnyire olyan kifejezésekkel, mint például verzió. Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai a bibliográfiai forrás típusából adódnak. A könyveknél nem találkoztunk ilyen speciális adatokkal, de például CD-ROMon megjelenő napilap esetében már vannak számozási adatok, kutatási jelentés esetében azonosító jelzet, és így tovább. Mindezeken túlmenően ezeknek a speciális adatoknak van belső elektronikus méretük is. Ezeket az adatokat a leírás 3. adatcsoportja tartalmazza. 15


122

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 12.3.7 A megjelenés és a fizikai jellemzők A megjelenési forma azonosításához a bibliográfiai leírásban közölni a kell a megjelenés helyét, a kiadó nevét és a megjelenés évét. A kiadónak több székhelye is lehet, és a kiadvány több kiadó közös gondozásában is megjelenhet. Ezt a leírásban ki kell fejezni. A fizikai jellemzők a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás fizikai terjedelmére vonatkozó adatokat jelentik. Míg például a nyomtatott könyvnek mint bibliográfiai forrástípusnak az oldalszám az egyik legközismertebb terjedelmi (fizikai) jellemzője, addig az elektronikus bibliográfiai forrásnak a tartalom fizikai hordozójának terjedelmi és egyéb adatai. 12.3.8 A sorozat adatai A sorozat az időszaki kiadványok egy sajátos típusát alkotja. Sajátossága abból ered, hogy sokkal inkább elméleti dokumentumtípus, mint bármelyik másik. Minden dokumentumtípusnak van − szellemi tartalma, és − általában van e szellemi tartalmat hordozó jellemző anyaga, ami meghatározza az előállítás módját. A könyv, a napilap, a folyóirat túlnyomórészt szöveges dokumentum, szellemi tartalma jellemzően valamilyen írásmű. A könyv egyszeri, befejezett, önálló szellemi alkotás, hordozó anyaga napjainkban a papír. A hanglemez hangzó dokumentum, aminek a szellemi tartalma hang, adathordozója műanyag lap, szalag, viasz stb. Az információ hordozóanyaga, a szellemi tartalom fajtája, a rögzítés módja együttesen határozzák meg a dokumentumtípus nevét. Ha egy regény papír alapú hordozón jelenik meg, nyomtatott dokumentumnak, könyvnek nevezik. Ha ugyanezt a szöveget CD-ROM-ra írják, elektronikus bibliográfiai forrás a neve. E dokumentumtípusok hordozó anyaga jellemző a dokumentumra. A könyv, a folyóirat, a hanglemez, mint szellemi tartalmat hordozó dokumentum, a maga fizikai valóságában kézbevehető, megfogható, a távoli elérésű bibliográfiai forrás virtuálisan van jelen, nem érzékeljük a hordozóanyagát. A sorozat mint az időszaki kiadványok egyik fajtája csak elméleti dokumentumtípus, amelynek önmagában nincs jellemző anyaga, ebből következően jellemző előállítási módja sem. Egyetlen feladata, hogy valamilyen más dokumentumtípusban (esetünkben például DCD-ROM-on) megtestesülő önálló szellemi tartalmakat fűzzön egységbe, új szellemi tartalmat hozva létre ezáltal. Az időszaki kiadványok típusába tartozik viszont, mert – előre nem határozzák meg élettartamát, – időről időre megjelenő részegységekből áll, – a részegységek összetartozását közös címük, – sorrendjét számozási adatuk fejezi ki (de vannak számozatlan sorozatok is, amikor lényegtelen a részegységek sorrendje). A sorozat különbözik is a többi időszaki kiadványtípustól, mert míg a többi időszaki kiadvány részegységeinek fajtája megegyezik az egésszel (például a napilap egy száma napilap marad és az egyes részegységeknek nincs saját címük), addig a sorozat egy részegysége mindig valamilyen másfajta dokumentumtípusban ölt testet. (Sorozatban megjelenő könyv, hanglemez, video, dia stb.) Ebből következik, hogy a sorozat részegységei a sorozat cím- és szerzőségi adatain kívül saját részcímmel (a könyv, hanglemez, video, dia stb. saját címével), és szerzőségi adatokkal is rendelkeznek. 123

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Ha a leírás tárgya a sorozatban megjelent bibliográfiai forrás, például esetünkben egy DVD-ROM-on megjelenő regény, a megjelenési forma bibliográfiai leírásán belül a sorozat adatai önálló egységet alkotnak. Ezt az önálló egységet, a sorozat adatainak összetartozását azzal lehet kifejezni, hogy a sorozati adatoknak saját adatcsoportjuk van. 12.3.9 Megjegyzések és terjesztési adatok A bibliográfiai forrás azonosítására és visszakeresésére szolgáló elemek között lehetnek olyanok, amelyek tiltott forrásban szerepelnek, vagy valamilyen más szabályozás folytán nem írhatók le a számukra fenntartott adatcsoportokban. Ezeket az adatelemeket a Megjegyzések között kell feltüntetni, hogy a későbbiekben besorolási adatként felhasználhatók legyenek. A terjesztési adatok között az ISBN számnak kitüntetett helye van. Világméretekben azonosítja a forrást, mert azon túlmenően, hogy első számcsoportja azonosítja a forrástípust, többi számcsoportjain keresztül az országot, a kiadót és a kiadványt is képes azonosítani. 12.3.10 Az elektronikus bibliográfiai forrás elérhetőségét lehetővé tevő HUNMARC mező Ebben a leckében csak a MARC formátumú rekord 856-os mezőjével foglalkoztunk, amelyik az elektronikus bibliográfiai forrás saját adatainak a megjelenítésére szolgál. Ezért a MARC formátumról szóló általános ismeretek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a hallgató megértse az ebben a leckében leírtakat. A mai integrált könyvtári rendszerek már képesek kezelni mind a HUNMARC, mind a USMARC formátumban érkező rekordot. Az egyes entitások tulajdonságaiból kiindulva és azokhoz alkalmazkodva, a legoptimálisabb kezelhetőség érdekében saját formátumot dolgoztak ki a − bibliográfiai rekordoknak − a besorolási rekordoknak és a − példányrekordoknak. A HUNMARC szabályzatnak csak a bibliográfiai csereformátumot szabályozó része jelent meg, a bibliográfiai csereformátum munkapéldány formában létezik, illetve a MOKKA katalogizálási szabályzatának keretében dolgozták ki a személynevekre, testületi nevekre és rendezvénynevekre vonatkozó besorolási formátum előírásait. A legteljesebb és legalaposabban kidolgozott bibliográfiai és besorolási formátumszabvány a USMARC alapú MARC 21, amelyet a magyar szabályozás kidolgozásakor is figyelembe vettek.

124


13. KIEGÉSZÍTÉSEK 13.1

IRODALOMJEGYZÉK

KSZ/2:2000 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok. 93 p. Csereformátum-szabványok ISO 2709/1973 - MSZ 193/1-83. A mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere formátuma. A rekordok szerkezete. KSz/4.1-2002 HUNMARC : a bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma. Elektronikus változat: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/hunmarc.pdf

13.2 GLOSSZÁRIUM, KULCSFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE Adat nyelve: Az a nyelv, amelyen az adatot a dokumentum közli. (L még: Bibliográfia nyelve; Katalógus nyelve) Adatelem Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység. Adatelhagyás A dokumentumon közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat. Alcím A főcímet kiegészítő, magyarázó vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés. Alsorozat Fősorozat keretében megjelenő sorozat. Alsorozati cím Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe. Alsorozati megjelölés A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet megelőző betű. Átírás Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti (transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése. Authority fájl A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló hozzáférési pontok listája. Betűrendes katalógus Betűrendbe rendezhető formai (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) és tartalmi (tárgyszavak) besorolási adatokat egyaránt tartalmazó keresztkatalógus. (A leíró katalógusnál bővebb fogalom!) A köznapi nyelvben helytelenül a leíró katalógust értik alatta. Bibliográfia nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve; Katalógus nyelve)

125

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Bibliográfiai adat A dokumentum formai azonosítására szolgáló adat. Például a szerző neve, a dokumentum címe, a megjelenés helye, éve, a kiadó neve, stb. Bibliográfiai egység Az a dokumentum, amelyről a bibliográfiai leírás készül. Más néven: a leírás tárgya. Bibliográfiai kapcsolat Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe. Bibliográfiai leírás Meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben leírt adatok összessége, amely a dokumentum azonosítására szolgál. Bibliográfiai szint A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus. Bibliográfiai tétel Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a dokumentum formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord.) Borítócím Olyan címváltozat, amely a borítón található. Borítófedél A fűzött könyv vastagabb papírból készült fedele. A kiadvány élén álló elülső borítófedélből (borítófedél homlokoldala vagy más néven borító), a kiadványt lezáró hátsó borítófedélből, illetve esetenként a gerincből áll (borítófedél egyéb oldalai). A borítófedél homlokoldala az egyéb előzékek fogalomkörébe tartozik. Cím Lásd: ágazati cím; alcím; alsorozati cím; borítócím; címváltozat; előbbi cím; előcím; előzmény címe; eredeti cím; folytatás címe; főcím; gerinccím; közös cím; összetett cím; párhuzamos cím; részcím; sorozatcím; utóbbi cím. Címlap A kiadvány szövegét megelőző lapok közül az(ok) a lap(ok), amely(eknek) egyik felülete a címoldal. Címlapverzó A címlap hátoldala. A címlapverzó rendszerint az eredeti címet, a közreműködői adatokat, a copyright szövegét, az ISBN-t, ISSN-t és esetleg a kolofont tartalmazza. Címoldal A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a főcímet, a szerzőségi adatokat, a párhuzamos címet és rendszerint a teljes vagy részleges megjelenési adatokat. Az ezeket az adatokat más-más nyelven megismétlő oldalak mindegyikét címoldalnak kell tekinteni. Címváltozat A könyv címoldalán közölt címek (főcím, párhuzamos cím, alcím, kötetcím) az egyéb előzékeken olvasható változata.

126

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA CIP (Cataloging in Publication)

A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel. Columna A hasábosan nyomtatott könyv terjedelmének kifejezésére használt latin szó. Copyright A címlap hátoldalán © jel után közölt adat, amely a szerzői jog tulajdonosát jelöli. Tartalmaz egy évszámot, amely a jog regisztrálásának éve. Dokumentum Egy fizikai entitás általános fogalma, valamely szellemi alkotás hordozója, ami lehet kézirat, nyomtatott dokumentum (könyv, időszaki kiadvány, térkép stb.), mikrofilm, elektronikus forrás, stb. Egyéb címadat A könyv jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, valamely előzéken közölt szó, mondat vagy kifejezés. Egylépcsős leírás Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák. Egyszerűsített leírás A leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatók, az azonos típusú adatelemek, illetve adatok felsorolása fokozottan korlátozható, és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető. Eredeti cím A könyv eredeti nyelvű első kiadásának a címe. Előcímlap A címlapot megelőző, bibliográfiai információkat közlő lap. Fakszimile kiadás L. hasonmás kiadás Formátum A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum. Főcím A címoldalon közölt olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a könyv tartalmára vonatkozik. Fősorozat Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg. Gerinc A kötéstáblának vagy borítófedélnek a kiadvány testét összefogó része. A gerincen szerepelhet a kiadvány címe (gerinccím, másképp hátcím) és egyéb bibliográfiai információk. Hasonmás kiadás Egy korábban megjelent könyv egészének vagy fő részének képileg hű mása. Hátoldal A lap baloldali felülete. Homlokoldal A lap jobboldali felülete.

127

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA HUNMARC A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. L. még: MARC Időszaki kiadvány Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásul, keltezésük, időrendi, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai. Illusztráció A kiadványban levő kép, fénykép, ábra vagy egyéb grafikus ábrázolás, ha annak oldalszámozása beletartozik a szövegoldalak számozásába. Illusztrációnak minősíthetők a táblázatok is. Impresszum adatok Elsősorban a nyomtatás adatai, amelyek között megjelenésre vonatkozó információk is vannak. Információkeresési szempontok Formai szempontok: személynév, testületi név, földrajzi név, cím. Tartalmi szempont például a tárgyszó, a deszkriptor, a kulcsszó. ISBD (International Standard Bibliographic Description) A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa. ISBN (International Standard Book Number) Könyvek nemzetközi azonosító száma. ISSN (International Standard Serial Number) Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma. Katalógus A könyvtár állományát formai és tartalmi szempontból feltáró tájékoztatási segédeszköz. Bibliográfiai tételekből és utalótételekből épül fel. (L. még Leíró katalógus; Betűrendes katalógus.) Katalógus nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve.) Kiadás A könyvnek olyan példánya, amelyet azonos szedésről (nyomóformáról) nyomtattak, sokszorosítottak és azonos megjelenési adatokkal jelentettek meg. Kiadásjelzés A könyv új kiadására, jellege szerint megnevezett kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a „kiadás” szót (vagy annak nyelvi megfelelőjét), vagy e kifejezéssel kiegészíthető szöveges közlésből áll. Kiadó A kiadványt megjelentető jogi vagy természetes személy. Kolofon Impresszumadatokat tartalmazó záradék.

128

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Kötet A többkötetes könyv valamely részegységének a megnevezése, amely a könyv egészére vonatkozó bibliográfiai adatokon kívül a saját megkülönböztető adatait is tartalmazza. Mindenképp van kötetjelzése, kötetcíme, impresszuma és kolofonja. Rendszerint az oldalszámozása is önálló. Kötetjelzés A többkötetes könyvön belül a kötetek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. Közreadó Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része. Közreműködő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be. A leírás tárgya Az a dokumentum (bibliográfiai egység), amelyről a leírás készül. Leíró katalógus Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! L. ott.) Lezárt leírás A dokumentum összefoglaló vagy monografikus szintű leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek. MARC (MAchine-Readable Cataloging) Géppel olvasható formátum. Katalogizálási szabvány. Az egyes országok betűkódjának hozzáadásával a nemzeti szabványt jelöli. (L. még: HUNMARC.) A megjelenés adatai A kiadóra, illetve a terjesztőre, valamint a nyomdára, ezek székhelyére és a megjelenés évére vonatkozó adatok összessége. Melléklet A könyv járulékos része, amely attól fizikailag elkülönül (nincs belekötve a könyvbe, csak szalaggal, tasakkal vagy egyéb lazább módon kapcsolódik hozzá). MOKKA Magyar Országos Közös Katalógus. Monografikus szintű leírás Egyetlen fizikai egységből álló könyvről készített lezárt leírás. Ez lehet egykötetes könyv vagy többkötetes könyv egy kötete. Mű A dokumentum szellemi tartalma. Nyitott leírás Az időszaki kiadvány olyan összefoglaló szintű leírása, amelynek befejezetlenségét az jelzi, hogy egyes adatai még kiegészítést igényelnek. OPAC (Online Public Access Catalog) Olyan katalógus, amelyben a felhasználó terminálon keresztül keres.

129

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Összefoglaló szintű leírás A többkötetes könyv egészéről vagy köteteinek egy csoportjáról készített közös leírás. Összetett cím A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. Aláfölérendeltségi viszonyban álló címek például: fősorozat–alsorozat; többkötetes könyv esetén közös cím–kötetcím. Párhuzamos adat A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy más számozási rendszerben. (Például párhuzamos cím, párhuzamos alcím, párhuzamos szerzőségi adat stb.) Páros címoldal A címoldalon szereplő adatokat megismétlésük nélkül, átmenő szöveggel tartalmazó, egymással szemben levő oldalak együttese. Példány Az azonos kiadású kiadványok egyike. Periodikum L. időszaki kiadvány Rekord A dokumentum formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum.) Sorozat Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül – saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok. Sorozatcím A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat egészére vonatkozó – főcím. Számozási adat Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése. Szerkesztő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős. Szerző Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsősorban felelős. Szerzői funkciók A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők Szerzőségi adat A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az 130

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók.) Szerzőségi közlés A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége. Szövegelhagyás A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása. Teljes leírás A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza. Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen korlátozzák. Többlépcsős leírás A többkötetes könyvről készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre, majd a kötetcímre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák. Transzliteráció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg. Transzszkripció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg. UAP (Universal Availability of Publications) Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége. UBC Universal Bibliographic Control. Utalótétel Bibliográfiai adatokat nem tartalmazó tétel. Csak besorolási adatokból áll. Funkciója, hogy a formai besorolási adat nem egységesített alakjától elvezessen az egységesített alakhoz. (Lásd még: Bibliográfiai tétel) Védőborító A könyv borítófedelét vagy kötéstábláját védő – azzal fizikailag össze nem tartozó – lap. Leírás céljára közvetlenül nem vehetők figyelembe az adatai, de ha a védőborító nyomtatást nem tartalmazó borítófedélen található, a leírás adatforrásai szempontjából átveszi a borítófedél szerepét, így ebben az esetben előzéknek minősül! Verzó L. címlapverzó

131

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA. Tóvári Judit

Recommend Documents