ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSA

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK

ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSA

KÉSZÍTETTE: FLACH ESZTER NEPTUN KÓD: D4WYAK KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT

2016 MISKOLC

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW

DOMESTIC REGULATION OF ELECTRONIC AUCTIONS

FLACH ESZTER D4WYAK CONSULTANT: DR. CZÉKMANN ZSOLT

2016 MISKOLC

2

Tartalom 1

Bevezetés .............................................................................................................................. 4

2

E-Magyarország program...................................................................................................... 6

3

E-Közigazgatás ..................................................................................................................... 9 3.1

Alapvető közigazgatási szolgáltatások ........................................................................ 10

3.2

Az E-Közigazgatás alanyai ......................................................................................... 11

3.3

A közigazgatás két nagy területe a résztvevő alanyok szerint .................................... 11

4

Elektronikus kereskedelem ................................................................................................. 13 Az elektronikus kereskedelemben résztvevők 3 nagy csoportja ................................. 14

4.1 4.1.1

Administration to Administration ....................................................................... 15

4.1.2

Administration to Business / Business to Administration ................................... 15

4.1.3

Business to Business ........................................................................................... 15

4.1.4

Business to Customer .......................................................................................... 15

4.1.5

Customer to Customer......................................................................................... 16 Az e-kereskedelem technológiája és üzleti jelentősége .............................................. 17

4.2 5

Hagyományos árverés (aukció) ........................................................................................... 19

6

Elektronikus árverés ............................................................................................................ 22

7

EBAY .................................................................................................................................. 24 7.1

PayPal.......................................................................................................................... 24

8

Vatera – Aukciós oldal ........................................................................................................ 26

9

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus árverése ....................................................... 28 9.1

Kötelező tartalmi elemek ............................................................................................ 30

9.2

Az elektronikus árverésen történő részvételi feltételek, korlátok ............................... 31 Elektronikus árverésből kizárt személyek ........................................................... 32

9.2.1 9.3

Képviseleti szabályok.................................................................................................. 32

9.4

Az árverés lebonyolítása ............................................................................................. 33 Az árverés nyertese ............................................................................................. 34

9.4.1 9.5

Sikertelen árverés ........................................................................................................ 35

9.6

Meghiúsult árverés ...................................................................................................... 36

10

Az elektronikus ingó árverés különös szabályai ............................................................. 37

11

Az elektronikus ingatlan árverés különös szabályai ....................................................... 39

12

A kereskedelmi árverés és a hatósági árverés összehasonlítása ...................................... 42

13

E-kereskedelem – egységes uniós szabályozás ............................................................... 44

14

Összegzés ........................................................................................................................ 47

15

Irodalomjegyzék.............................................................................................................. 49

3

1 BEVEZETÉS A mai rohanó világban fontos szempont, hogy ügyeiket minél gyorsabban, kényelmesebben, hatékonyabban tudjuk intézni. Gondolva itt egészen a banki ügyektől kezdve, vásárlásainkon, az oktatási rendszeren keresztül minden más hétköznapi, illetve hivatali ügyintézésekig. 1Az ingyenesen osztott számítógépek, az ügyfélkapu, QR kódok, valamint egyes szolgáltatók által kínált ingyenwifi is mind azt a célt szolgálják, hogy könnyebben boldoguljunk mindennapi ügyeink intézése során. Az információs társadalom kialakulása jelen korunk legnagyobb gazdasági, társadalmi, kulturális változása, melynek hatásai az egész világon érvényesülnek, és alapjaiban befolyásolják az egyének, a cégek, az állam, illetve a társadalmi közösségek életminőségét, sikerét, működését, továbbélését.2 A technológiai fejlődés eredményeképpen az emberek nagy része joggal várja el, hogy mindenféle ügyeiket kényelmesen, akár az otthonukból tudják elintézni. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rengetegen a munkahelyükön töltik napjaik nagy részét, és mire elszabadulnak munkahelyükről a hivatalok nagy része bezár és hétvégén sincs nyitva. Célom, hogy bemutassam az e-közigazgatástól kiindulva az elektronikus ügyintézésen át dolgozatom fő témáját az elektronikus árverést, azon belül is hatósági elektronikus árverésre helyezném a hangsúlyt. 2012 óta dolgozom a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2. számú Repülőtéri Igazgatóságán, mint szabálysértési előadó. Munkám során akkor találkozom ezzel a feladattal, mikor egy eljárás során elkobzásra kerülnek különböző elkövetési tárgyak. A jogszabályok, belső rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezeket a tárgyakat elektronikus árverés során értékesítsük. Dolgozatomban bemutatom, hogy a hatósági elektronikus árverés sokszor nem éri el a célját, hiszen az eljárás során sem az eljáró munkatárs munkáját, sem pedig a licitáló részvételét nem könnyíti meg. Az eljárás lassú, szükségtelenül bonyolult,

1 2

http://emagyarorszag.hu/emagyarorszag-program/ (2014.11.30) http://www.ittk.hu/ (2014.11.30.)

4

és több személyt von be, mint amennyit kellene, tehát még mindig jelentősen bürokratív, ezáltal nem éri azt a hatást, ami eredetileg a célja volt.

5

2 E-MAGYARORSZÁG PROGRAM Az internet, a laptop, az okos telefon és számos egyéb digitális eszköz szerencsére már sokunk számára a mindennapi élet részévé vált, átformálva a kapcsolattartást, a kormányzást, az oktatást, az egészségügyet, és a kereskedelmet is. Bizton állíthatjuk tehát, hogy információs társadalom, korunk újszerű gazdasági-társadalmi-kulturális formája már hosszú ideje nem egy elvont társadalomtudományi fogalom. Dolgozatom elején fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy friss statisztikai adat szerint a 15 éven felüli magyar lakosság közel fele digitálisan írástudatlan, jellemző ez különösen a vidéki területeken és a hátrányos helyzetű embereknél. Ez a jelentős problémát jelent mind az állam, mind a lakosság részéről. A TÁMOP 5.3.9/B-13/1Digitális Közösség Program a digitális írástudást próbálja fejleszteni, valamint a megismertetni a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést is. Ez a szám fokozatosan növekszik a különböző fejlesztéseknek, programoknak, pályázatoknak köszönhetően. 2015 szeptemberében ez a szám már több, mint 60% volt, így Magyarország már 5,1 millió internetezőt számlál. Az információs társadalom messze több, mint az informatika vagy az elektronikus szolgáltatások köre. A társadalom, a gazdaság, és a hétköznapi élet olyan nagyléptékű átalakulása, amely a foglalkoztatásban, a termelésben és a fogyasztásban az információs– és tudástermékeket, a kulturális javakat, az oktatás és a tudomány teljesítményét értékeli fel és teszi ezeket a versenyképesség zálogává.3 Az első és a legfontosabb lépésnek a 1997-es Bangemann jelentés (Zöld könyv) számított, melyben az Unió felismerte, hogy a más nagyhatalmakkal csak úgy tarthat lépést, ha megfelelő információs társadalom elérésének érdekében különböző lépéseket tesz. A jelentés kihívásként értékelte a globalizációt, az új technológiák elterjedését. A Lisszaboni Stratégia (2000) célja az volt, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé váljon. Ennek érdekében a tudás alapú társadalom, gazdaság megteremtése, gazdasági növekedés, gazdasági versenyképesség biztosítása volt a cél. A dátumot törölni kellett nyilvánvaló megvalósíthatatlansága miatt, azonban a célokat megtartották és ki is egészítették a következőkkel: az egységes belső piac

3

http://www.kistolmacs.hu/kihop/dokumentumok/e_magyarorszag_program/e_magyarorszag_progra m_eloadas.pdf (2016.02.20.)

6

tényleges megvalósítása, európai szociális modell kialakítása, tudás kiterjesztése és innováció, stb. Az információs társadalom megvalósítására irányuló törekvések folytatása az eEurope kezdeményezés. Ezek a stratégiák azon a feltevésen alapultak, hogy az internet elengedhetetlen a megfelelő, dinamikus gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és az életminőség javításához. E-Európa Stratégiák: 1. eEurope 2002 Jelszava: Információs társadalmat mindenkinek. A cél az volt, hogy minden polgárt, iskolát és vállalkozást bevonjanak az internet-hálózatába és kihasználják az új gazdaság növekedési és foglalkoztatási potenciálját. A Bizottság javaslatában szereplő akció-program a következőket tartalmazta: az ifjúság átvezetése a digitális korszakba, olcsóbb Internet hozzáférés, az elektronikus kereskedelem felgyorsítása, intelligens kártya a biztonságos elektronikus hozzáféréshez, on-line egészség biztosítás, online kormányzat. 2. eEurope + Az egyik fő cél az egységes szabályozási keretfeltételek megteremtése volt az új gazdaságba való átmenethez. Országspecifikus célokat határoztak meg, ennek eredményeképpen Magyarország is belépett a programba 3. eEurope 2005 eKözigazgatás, eOktatás, eEgészség, eKormányzás, eTanulás, eÜzlet vagyis a szolgáltatások és alkalmazások elterjesztése, valamint a szélessávú átvitel és biztonság megvalósítása.4 Az e-kormányzatot a dokumentum az alábbiak szerint definiálja: olyan közigazgatás, amelynek célja a közigazgatás, közpolitika minőségének, demokratizmusának javítása, melynek érdekében informatikai és hírközlési technológiákat vezetett be és szervezeti változásokat is eszközölt.

Az Európai Unió eEurope kezdeményezéshez Magyarország 2003-ban csatlakozott, így elindult az eMagyarország Program. Célja, hogy biztosítsa a közösségi internet 4

http://www.kistolmacs.hu/kihop/dokumentumok/e_magyarorszag_program/e_magyarorszag_progra m_eloadas.pdf (2016.02.20.)

7

hozzáférést az ország egész területén. Közösségi hozzáférési pontokat hoztak létre, annak érdekében, hogy technikai vagy anyagi okokból hátrányos helyzetűek is használni tudják a világhálót. A program – tekintettel a hátrányos helyzetű lakosság jelentős lélekszámára – Miskolc térségében indult el. A város jó adottságokkal rendelkezik az infokommunikációs fejlesztések megteremtéséhez (egyetemváros, két ipari parkkal és nagyon jó infrastruktúrával rendelkezik) is, ugyanakkor a digitális írástudás szintje az országos átlagnál mégis alacsonyabb.5 Látható tehát, hogy az e-közigazgatás, e-ügyintézés mellett a kormánynak kiemelkedően fontos feladata az, hogy az állampolgárokat felzárkóztassák, megismerjék a számítógépek használatát, az internet adta lehetőségeket. Érezhető, hogy a hatalmas különbségek vannak a „felhasználók” között.

5

http://emagyarorszag.hu/2014/11/digitalis-kozosseg-program-ismet-mentori-szerepben-az-etanacsadok/ (2014.11.26.)

8

3 E-KÖZIGAZGATÁS Az e-közigazgatás a közszféra kapcsolatrendszerének tudás alapú átalakítását és racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén.6 Napjainkban elvárható, hogy a közigazgatás lépést tartson a gyorsan fejlődő modernizációkkal. Azonban az elektronikus közigazgatás kiépítése hosszú folyamat. A közigazgatásban hatalmas mennyiségű adat áramlik a közigazgatási szerveken belül, más szervek között, valamint a közigazgatási szervek és az állampolgárok között is. Az elektronikus közigazgatás lényege, hogy alkalmazásra kerüljenek a technikai fejlődés nyomán megjelent információs és kommunikációs technológiák a közigazgatásban is; ez pedig új távlatokat nyit, új jogintézmények kialakítására ad lehetőséget, valamint segíti a meglévő

jogintézmények

érvényesülésének

hatékonyságát.7

Az

e-közigazgatás

kiszélesítését ösztönzi az Európai Uniónak való megfelelési kényszer, az EU stratégiái, így például az Europa 2020 Innovatív Unió, Digitális Menetrend Granada Stratégia, Malmöi Miniszteri Deklaráció az E-kormányzatról, EIS – Európai Interoperabilitás Stratégiája, ISA E-kormányzat cselekvési terv 2011-2015, valamint az is, hogy a jelen helyzetben fennálló közigazgatás hosszú távon nem életképes. Hazai szabályozás kapcsán legjelentősebb az 1995-ben elkészült szakanyag a Nemzeti Információs Stratégia. A NIS azt a célt tűzte ki, hogy az időbeni felismerést kihasználva az információs társadalomra tett előkészítő munkák segítségével, az Európát vezető országok közé emelkedhetünk. A 2000 áprilisában megjelent Magyar Informatikai Charta hetes célrendszere a következő volt: az informatikai kormányzati prioritása, szolgáltató közigazgatás, versenyképes és modernizált gazdaság, az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés, az információk online hozzáférésének biztosítása, széles információs kultúra, a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának informatikai elősegítése. 2001-ben készült el Nemzeti Információs Társadalom Stratégia, mely három fő dologra összpontosított: ember, eszköz és tartalom. Uniós akciótervekhez igazodva készült el 2003 végén a Magyar Információs Társadalom Stratégia. A stratégia célja ez elektronikus közigazgatás megteremtése, így létrehozták az Elektronikus Kormányzati Központot, mely elkészítette az elektronikus közigazgatás program tervét.

6 7

Budai B., Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai, Budapest, 2009. p. 43. http://www.propublicobono.hu/pdf/FelberZs.pdf (2014.11.26.)

9

3.1 ALAPVETŐ KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK Az EU meghatározta az elektronikus úton is igénybe vehető alapvető közigazgatási szolgáltatások katalógusát. Ezek megvalósítását 2002 végéig írta elő a tagállamok részére. Ez a katalógus Magyarország részére is irányadó, de ennek teljesítése még elég kis arányú. A katalógus a következő elektronikus szolgáltatásokat határozza meg a polgárok számára 

jövedelemadóval kapcsolatos ügyintézés



munkaügyi hatóságok álláskereső szolgáltatásai



társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés



személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézés



gépjárművek adminisztrációja



építési engedélyek igénylése



rendőrségi bejelentések



anyakönyvi ügyintézés



egyetemi és főiskolai ügyintézés



lakhelybejelentés



könyvtári szolgáltatások



egyes egészségügyi szolgáltatások

Alapszolgáltatások vállalkozók számára: 

munkavállalók járulékaival kapcsolatos ügyintézés



társasági adóval kapcsolatos ügyintézés



általános forgalmi adóval kapcsolatos ügyintézés



cégnyilvántartáshoz kapcsolódó ügyintézés



statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése



vámügyintézés



környezetvédelmi engedélyek beszerzése



közbeszerzési eljárások lefolytatása

Ancsin László – Új Magyar Közigazgatás 2012-ben megjelent cikke alapján az eközigazgatásnak öt fejlettségi szintje létezik. Az első a jelenlét szintje, ez tulajdonképpen az információszerzést szolgálja. A második az interakciós szint, ez egyirányú

10

interaktivitás (letölthető nyomtatványok, de személyes ügyintézés). A harmadik szint a tranzakciós szint, ez kétirányú interaktivitás (a nyomtatványok online kitölthetők és továbbíthatók). A negyedik a transzformációs szint, ez a legszélesebb körű, teljes mértékben online ügyintézés. Az ötödik pedig a targetációs szint, ez azt jelenti, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén a hatóság kezdeményezi az eljárást.

3.2 AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALANYAI Közigazgatásról lévén szó az e-közigazgatás egyik alanya szükségszerűen az állam, így az állami szervek, közigazgatási szervek, és az önkormányzatok is. Belső és külső kapcsolatrendszert különböztethetünk meg, azzal a különbséggel, hogy a belső kapcsolatrendszerben a felek egyenrangúak, míg a külsőben közhatalmi viszonyról lévén szó, alá-felérendelség a jellemző. 1. Belső kapcsolatrendszer (Government to Government) Ide tartoznak azok a kapcsolatok, ahol mindkét oldalon állami szerv áll, mely lehet EU szerv is. A belső kapcsolatrendszer célja az megfelelő információáramlás, közös programok létrehozása. 2. Külső kapcsolatrendszer (Government to Customer, Government to Business) A külső kapcsolatrendszer egyik alanya, mint már korábban írtam szükségszerűen az állami szerv. Másik alany pedig lehet a fogyasztó, valamint lehetnek gazdasági, üzleti élet szereplői. Itt a legfontosabb feladat egy közvetlen kapcsolat létrehozása, valamint az, hogy egy állami szerv a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban tudjon reagálni a felmerülő igényekre, problémákra.

3.3 A KÖZIGAZGATÁS KÉT NAGY TERÜLETE A RÉSZTVEVŐ ALANYOK SZERINT

Az egyik terület a szolgáltató oldal. Ide tartoznak azok a rendszerek, melyekkel az ügyfél nem találkozik, tehát a háttérben fut. Ezek a különböző adatbázis-kezelő rendszerek, monitoring, nyilvántartások, felügyeleti és ügyviteli rendszerek. A másik terület az ügyfél oldal. Ide azok a rendszerek tartoznak, melyekkel az ügyfél, állampolgár találkozik, és melyen keresztül elérheti a szolgáltatásokat. Az Eközigazgatásban ennek az az előnye, hogy az ügyfél bármikor kapcsolatba léphet a közigazgatási szervvel, tehát hivatali időn túl is, valamint másik előnye az, hogy nincs megjelenési kötelezettsége.

11

Az „egyablakos” ügyintézés kialakításával az ügyfél csupán egy felülettel (ablakkal) találkozik, ahol tetszőleges szolgáltatást vesz igénybe. A rendszerek integrálásának eredménye, hogy az ügyfélnek nem kell foglalkoznia a háttérfolyamatokkal, előtte a kormányzat egységes szervezetként jelenik meg.8 Alapvetően tehát az e-közigazgatásnak az a célja, hogy minél több információt szolgáltasson

az

állampolgárok

számára,

leegyszerűsítse

az

eljárásokat,

költséghatékonyak, időt spórolnak, csökkentik a bürokráciát. Az állampolgárok egy helyen tudják intézni ügyeiket, ahol teljes körű információt is megkapják kérdéseikről, tehát az állam és polgára közötti kapcsolatrendszer javul. A szolgáltatást igénybe vevők olyan előnyökkel számolhatnak, mint pénzügyi haszon, gyorsabb információáramlás, állandó rendelkezésre állás, személyre szabottság, időmegtakarítás, globális szemszögből nézve pedig könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá válik az állam és állampolgár közti kommunikáció, erősíti a demokratikus részvételt, a kormányzat ezáltal átláthatóbbá válik.

8

http://www.kormanyhivatal.hu/download/e/fb/c0000/szakszoveg_e_kozig_alapism(1).pdf (2014.11.20.)

12

4 ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Az elektronikus kereskedelem olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalását, elektronikus

értékpapír

kereskedelmet,

elektronikus

fuvarlevelek

kiállítását,

kereskedelmi árverések bonyolítását, közbeszerzést, direkt marketing és ügyfélszolgálati tevékenységet, stb. Az elektronikus kereskedelem fogalomkörébe tartozó tevékenység végezhető az Interneten, keskenysávú alkalmazásokon (telefon, fax), műsorszórással (teleshopping), valamint offline környezetben (katalógus alapú értékesítés CD ROM útján), illetve távközlési csatornák és intézményi számítógép-hálózatok kombinációja segítségével (telebank szolgáltatások).9 Más szempontból az elektronikus kereskedelem általános kategória, mely minden elektronikus adatok segítségével folytatott üzleti tevékenységet magába foglal, vagyis minden olyan tevékenység, ami elektronikus úton történik, jellemzően internetes technológiát felhasználva.10 Elektronikus kereskedelemnek nevezzük a távollévők között, elektronikus eszközök által tett olyan jogilag releváns cselekményeket, amely egyedileg meghatározható jogalanyok között polgári jogi jellegű jogviszonyt hoznak létre, feltéve, hogy jogszabály az elektronikus kereskedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását nem zárja ki.11 Az e-kereskedelem részei: az interneten lebonyolított árucsere-tranzakció, az áruk ellenértékének interneten történő kiegyenlítése, az eladó és a vevő közötti kommunikáció a tranzakcióhoz kapcsolódóan. Az elektronikus kereskedelem legfontosabb alanya az eladó és a vevő, azonban a technikai fejlődés következtében egyre több szereplő is bekapcsolódott a kereskedelembe, így például különböző logisztikai cégek, bankok, informatikai fejlesztők, közvetítők, hitelesítők.

9

http://elib.kkf.hu/edip/D_15198.pdf (2014.12.02.) Kondricz Péter - Tímár András: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései (Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2000. 71. o.) 11 Kondricz Péter-Tímár András: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései (Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2000. 76. o.) 10

13

Az utóbbi évtizedekben az információtechnológia fejlődése elősegíti a piac funkcióinak (eladók és vevők összerendelése, cserelehetőségek megteremtése, szabályozási keret) működését, úgy hogy az egyre költségkímélőbbé, hatékonyabbá válik. Az elektronikus kereskedelem előnye az, hogy kényelmes, olcsó és gyors, névtelen, a kapacitási korlátokat áttöri, kevesebb költséggel jár, a választék bőséges, a piac kiszélesedik a vevő és az eladó szempontjából is és egész nap elérhető. Azáltal, hogy csekély fenntartási költséggel számolhat az eladó, így az árak is alacsonyabbak lehetnek. Az Interneten bonyolított elektronikus kereskedelem alkalmazásával megszűntek az idő és távolság által felállított határok, akár pillanatok alatt lehetőségünk van üzletet kötni a világ másik végén lévő partnereinkkel. Összességében tehát a gazdasági hatékonyságot eredményez. Hátrányként említhető, hogy a vevők bizalmatlanok az áruk minőségével kapcsolatban, illetve az elektronikus úton történő fizetési módokban is, valamint a rendszer biztonsága sem sokszor nem egyértelmű, egyes tranzakciók között hosszú idő telhet el. Az

elektronikus

piactereket

egyfajta

elektronikus

tőzsdeként,

elektronikus

csomópontként foghatjuk fel, amelyeket többek között azzal a céllal hoznak létre, hogy az eladók / szállítók / szolgáltatók és vásárlók / fogyasztók között minél több sikeres kereskedelmi tranzakciót segítsenek elő.12

4.1 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMBEN RÉSZTVEVŐK 3 NAGY CSOPORTJA Az elektronikus kereskedelem természetes szereplői a közigazgatás, a gazdasági élet résztvevői és a lakosság. Így az adott ország kormánya, a közigazgatási, a gazdálkodó és szolgáltató szervezetei és az ezekkel kapcsolatban álló jogi és természetes személyek. 1. Magánszemély 

magánszemélyek hirdetései, melyek vállalkozásokat céloznak meg (Consumer to Business)



fogyasztók és fogyasztók közötti elektronikus üzleti kapcsolat (Consumer to Consumer)



magánszemélyek és a közigazgatás közötti elektronikus ügyintézés (Consumer to Government)

12

http://vecseilaszlo.blog.hu/2008/05/16/hasznos_tudnivalok_az_ekereskedelemrol_avagy_a_b2c_b2b _es_c2c_piacterek (2016.02.14.)

14

2. Vállalat 

vállalatok közötti kereskedelem (Business to Business)



elektronikus kiskereskedelem (Business to Consumer)



üzleti és a közigazgatási szféra (Business to Government)

3. Kormány/adminisztráció 

elektronikus közbeszerzés (Government to Business)



közigazgatási szolgáltatások a vállalatok és az intézmények részére



közigazgatási egységek közötti kereskedelem (Government to Government)

Az elektronikus kereskedelem tehát több síkon jelenik meg, cégek egymás közötti üzletkötése során, cégek és fogyasztók közötti, cégek és a közigazgatás közötti, fogyasztók közötti, a közigazgatás és a fogyasztók közötti, valamint a közigazgatási szervek egymás között létrejövő kapcsolatok is ide tartoznak. 4.1.1

Administration to Administration

Az A2A magát az elektronikus közigazgatást rejti magában. Ennek során a közigazgatási szervek elektronikus úton szereznek be, cserélnek, továbbítanak, gyűjtenek, valamint őriznek meg információkat. 4.1.2

Administration to Business / Business to Administration

Az A2B a közbeszerzést takarja. Ennek szabályait a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény tartalmazza. Állami, közigazgatási szerveknek, intézményeknek meghatározott esetekben, beszerzéseknél kötelezően pályázatot kell kiírniuk. A B2A maga az elektronikus ügyintézést, az adatszolgáltatást szolgálja. 4.1.3

Business to Business

A B2B két vállalkozás közti üzleti kapcsolatot jelöl, amelynek színtere a világháló, ahol akár több vállalat is intézheti kereskedelmi ügyeit. Általában nem csak adás-vétel folyik itt, hanem például a vállalati rendszerek összekapcsolásával nyomon követhető a szállítások teljesítése is, ide tartozik a minőségbiztosítás, termékfejlesztés, ügyvitel, marketing és az ügyfélkapcsolatok rendszere is. 4.1.4

Business to Customer

A B2C az elektronikus kiskereskedelmet takarja. A fogyasztók, végfelhasználók az online áruházakban vásárolják meg a számukra szükséges terméket, szolgáltatást. A B2C

15

számszerűleg nagyobb forgalmat bonyolít, azonban volumene elmarad a B2B üzletkötéseitől. Az áruk és a szolgáltatások terjesztésében fontos szerep jut az üzletközpontoknak (shopping mall).13 Ezek az üzletközpontok lehetnek olyan áruházak, amelyek a valóságban is léteznek, vagy több forgalmazó vagy speciális ágazat kínálatát mutatja be. 4.1.5

Customer to Customer

Az internet lehetővé teszi a fogyasztók egymás közötti adásvétel lehetőségét is. Ebben az esetben a szolgáltató csak az informatikai hátteret biztosítja, nem lesz fél a kereskedelmi ügyletben. Ilyen elektronikus webhely Magyarországon a Vatera. Az Internet gyökeres változásokat hozott a kereskedelmi tevékenységek minden elemére. Az új kommunikációs eszközök, és szoftverek az összes iparág számára új perspektívát nyitottak. Az elektronikus piacterek eleinte a B2B ágazatban terjedtek el és a forgalmi adataik is több nagyságrenddel meghaladják a B2C piacterekét, de hamar kialakultak a B2C megfelelői is.14

15

Az e-kereskedelem forgalmának növekedése 2013-ban egyértelműen új lendületet vett. Az évek óta mérséklődő - de még mindig a gazdasági ágazatok között egyedülállóan magas - növekedési tendencia (2009-ben 57% plusz volt az előző évhez képest, 2010-ben

13

Mojzes Imre,Talyigás Judit :Elektronikus kereskedelem (Műszaki Egyetem 2006. 96.o. ) http://www.peetsoft.hu/publikaciok/B2C_elektronikus_piacterek.pdf (2016.02.15.) 15 http://www.kiservinegon.hu/2014/06/mutatjuk-szamokat-az-e-kereskedelem.html (2014.11.30.) 14

16

33%, 2011-ben 17% és 2012-ben 14%) irányt váltott: a hazai webshopok 23%-kal nagyobb forgalmat produkáltak 2013-ban az előző évhez képest, így a teljes ekereskedelmi forgalom 217 milliárd forint lett. Az eNET idén először végzett külön felmérést a piactereken zajló B2C forgalom mértékéről is, ami további mintegy 10 milliárd forintot jelent. 2014-ben pedig az online kiskereskedelmi forgalom elérte a 273 milliárd forintot, és több, mint 6000 webáruház működik Magyarországon. Az online kereskedelem legfőbb célja, hogy megfelelő árut, szolgáltatást összekapcsolják a fogyasztóval, vásárlóval, mely a hagyományos értékesítésen alapszik, azonban egyre népszerűbb az olyan interaktív eljárás, mint az árverés, az aukció.

4.2 AZ E-KERESKEDELEM TECHNOLÓGIÁJA ÉS ÜZLETI JELENTŐSÉGE Mindenhol elérhető, kialakul a piactér, a vásárlás bárhol megtörténhet földrajzi korlát nélkül, melynek célja a fogyasztó kényelme és vásárlási költségeinek csökkentése. Globalitás jellemzi, nő a vevők és a vállalatok köre. Minden vállalat számára ugyanaz a technológiai szabvány áll rendelkezésére. A fogyasztó aktív részese a termékek fejlesztésének és értékesítésének (interaktivitás). Az információ feldolgozás, tárolás és kommunikáció költségei drasztikusan csökkennek, az információ pontossága és aktualitása sokat javul. Marketing üzenetek jelennek meg, melyek közvetlenül a fogyasztó igényeihez kapcsolódik. Közösségi technológia jelenik meg, így az új internetes közösségi és üzleti modellek lehetővé teszik a felhasználói tartalom kialakítását és terjesztését, a közösségi hálózatok támogatását. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2015-ös évértékelő felmérése szerint a vásárlói kör kor szerinti megoszlásában a 18-39 éves korosztály emelkedik ki, a nők és a férfiak egyaránt szívesen vásárolnak online. A vásárlók 50 %-a több, mint három éve vásárol így, 37%-uk pedig háromhavonta vásárol online. Régiók szerinti megoszlásban Pest megye a kiemelkedő, a legtöbb vásárló nagyvárosban lakik, 65%-uk pedig még nem vásárolt külföldről. Itt a bizalmatlanság játszhatja a legfőbb szerepet. Az árak összehasonlíthatósága, a lehető legjobb ár elérése, a termékek házhozszállítása, valamint a széles választék miatt választják a vásárlásnak ezt a módját.

17

Leggyakoribb termékek: 1. számítástechnika 2. szórakoztató elektronika 3. lakásfelszerelés 4. játék, ajándék 5. ruházat

18

5 HAGYOMÁNYOS ÁRVERÉS (AUKCIÓ) Az aukció gyors lefutású, licitálást lehetővé tevő értékesítési vagy beszerzési eljárás.16 Az árverés összeköti az eladót a vevővel, helyszínt és alkalmat biztosítva az adás-vétel lebonyolításához, ahol vevő aktívan részt vesz az ár alakításában és az eladó megszabadulhat akár olyan árukészlettől is, mely feleslegessé vált, illetve kevésbe eladható. Az aukciónak két hagyományos fajtája van a beszerzési (fordított, hátra) aukció, valamint az eladási (előre) aukció. A beszerzési aukció során a szervező (akár lehet a vevő is) célja, hogy az általa megjelölt terméket, termékkört, szolgáltatást a lehető legkedvezőbb áron szerezze be. A szervező megszabja a lehetséges legmagasabb árat, majd a részt vevők áraikat csökkentve licitálnak, melynek az lesz az eredménye, hogy a vevő a piacon elérhető, illetve általa elérhető legalacsonyabb áron tudja megvásárolni az aukció tárgyát. Az eladási (előre) aukció az előző fordítottja. A szervező célja itt az értékesítés, a részt vevők egyre magasabb áron licitálnak, a cél pedig a lehető legmagasabb áron történő értékesítés. Ide tartoznak a következők: 1. Összevont „bundle” aukció a) egy vagy több tételre kérünk ajánlatot párhuzamosan, de a győztest az összes tételre tett ajánlatok összege alapján határozzuk meg b) a csatolt állományban lehetőségünk van akár több száz tétele egyidejű versenyeztetésére (pl.: irodaszerek) a részletes, tételszintű ajánlatok Excel fájlban történő bekérésével 2. Kimazsolázó „cherry picking” aukció a) több tételre kérünk ajánlatot párhuzamosan, de az egyes tételek szállítását különböző szállítók is elnyerhetik 4. Paraméteres aukció a) több paraméteres verseny (ár, fizetési határidő, szállítási határidő, …)

16

http://www.pointernet.pds.hu/telepont/dolgozat/szakdolgozat_marketplace_6.html (2014.11.27.)

19

b) a versenyeztetett paramétereket az előre meghatározott kalkulációval vesszük figyelembe a beszerzési döntésnél 5. Supply Chain aukció a) nem a közvetlen partnerek kezdeményezik az aukciót b) szoros, kooperatív szállítói kapcsolatot feltételez 6. Diszkont aukció a) viszonteladók versenyeztetésére alkalmas aukció típus b) a gyártó által publikált listaárhoz képest adott kedvezmény mértékére licitálnak százalékpontok mentén a résztvevők 7. Vak aukció a) résztvevők nem látják a legjobb ajánlat jellemzőit, csak a sorrendet17 Az árverések ezen fajtáit inkább a vállalatok használjak, de természetes megjelennek az elektronikus árverések körében is, így ott már a későbbiekben nem térek ki. A hagyományos árverés csoportosítható a szerint, hogy hogyan fejlődött különböző területek, milyen sajátosságok alakultak ki. Az angol árverés esetében a kikiáltási ár az a legalacsonyabb ár, melyért az eladó még hajlandó megválni termékétől. Az árverésen résztvevők pedig egymás után egyre magasabb ajánlatokat adnak, mintegy rálicitálnak egymás ajánlataira. Az aukció nyílt, szabadon tehető árajánlat. Az aukciónak akkor van vége, ha tovább nem emelik az árat, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg az árverés tárgyát. Lehetőség van ennek fordítottjára is. Tehát a lehető legmagasabb ár lesz a kikiáltási ár, és ezt az összeget addig csökkentik, amíg valaki meg nem veszi azt. Ez az árverési forma Hollandiában alakult ki és még ma is elterjedt a virágvásárokon. Ide tartozik még az úgynevezett versenytárgyalás is, melyet általában ingatlan, illetve műkincsek értékesítésekor használnak. Ebben az aukcióban a részt vevő személyek

17

www.hit.bme.hu/~buttyan/courses/BMEVIHIM219/.../KnappAdam.pdf (2016. február 14.)

20

egyetlen egy ajánlatot tehetnek, és nem ismerik a többiek licitjét, valamint azt sem, hogy mennyien vannak „játékban”. Zárt licites árverés során a licitálók egy cetlire írják ajánlatukat, és itt is a legmagasabb ajánlat lesz a nyerő, de ha ez az ajánlat sem éri el meghatározott minimum összeget, akkor az árverés sikertelen lesz. William Spencer Vickrey (1914 - 1996) kanadai születésű Nobel-díjas közgazdász nevéhez fűződik az a különleges árverési forma, mely eredetileg a bélyeggyűjtők körében volt ismert. Ebben az esetben is cetlire írják ajánlatukat, és itt is a legmagasabb ajánlatot tevő lesz az árverés nyertese, de neki nem az ő általa ajánlott árat kell megfizetnie, hanem a második legmagasabbat. Ennek hátterében az áll, hogy lehetőleg olyan valós árat ajánljanak a licitálók, amilyenre valóban értékelik az árut. A Vickrey aukciót sokat vizsgálták közgazdasági szakirodalmakban, azonban a gyakorlatban nem túl gyakori. Az eBay rendszerében proxy licitálás hasonló. Kissé általánosított változata pedig egy generalizált második-áras aukció, melyet a Google és a Yahoo! online hirdetési programoknál használ.18 Mindezek mellet az árverések csoportosíthatók a szerint is, hogy hatósági vagy kereskedelmi árverésről van-e szó. Kereskedelmi árverés esetében az eladó lehet természetes személy, vagy akár jogi személy is, aki termékét, szolgáltatását a lehető legjobb áron kívánja értékesíteni, vagy csak szabadulni akar feleslegessé vált készleteitől. Hatósági árverés során az adós által nem teljesített követelés behajtása a cél, tehát nem önként szánja eladásra az árut, hanem valamely hatóság értékesíti azt valamilyen jogerős határozat alapján, hogy ezáltal az állam, illetve hitelezők kielégítést nyerjenek.

18

http://en.wikipedia.org/wiki/Vickrey_auction (2014.11.27.)

21

6 ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS A gazdasági fejlődés következtében, valamint az internet elterjedésével sokkal hatékonyabbá vált az elektronikus úton történő kereskedelmi árverés, amelynek legnagyobb előnyei a költséghatékonyság, kiszélesedett vásárlói kör, valamint a több ezer eladásra szánt áru, szolgáltatás. Tehát bárki, akinek lehetősége van internet-hozzáférésre, részt vehet az aukciókon, az átlagos felhasználók számára is elérhető a kereskedelem e formája. Az aukciók zárt piactéren mennek végbe, minden résztvevő saját környezetéből licitál, az aukciós felületen a legjobb ajánlatot láthatja, azonban a többi licitálót nem. Ezen lehetőségek nem csak az egyéni felhasználók, hanem a vállalkozások, valamint az állami szférának is adott, lehetővé téve egy széles, szerteágazó kapcsolatot. Az elektronikus kereskedelemnek két markánsan elkülöníthető megjelenési formája van. Az egyik adózói kör a kereskedő vállalkozás, amelynek legfőbb jellemzője, hogy tevékenységét a jogszabályok adta keretek között, azaz a kereskedelemre, az üzletek működésére, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok, és a vállalkozásokra vonatkozó adózási szabályok mellett végzi. A kereskedő tevékenységét üzletszerűen végzi, jellemzően új termékeket értékesít kereskedelmi mennyiségben. A vállalkozás többnyire saját honlappal rendelkezik, azaz a vállalkozás web-áruházat nyit. A másik kört azok a magánszemélyek alkotják, akik jellemzően otthonról a számítógép mellől, bonyolítanak az interneten keresztül használtcikk-kereskedelmi tevékenységet. Az interneten ezen tevékenység online aukciós portálokon bonyolódik, amelyet egy harmadik fél (eBay, Amazon, Vatera, Tesz-vesz, Zsibvásár stb.) biztosít, speciális online árverési felület formájában.19 Ezen árverési felületek biztosítják az árveréshez szükséges feltételeket és lehetővé teszik az licitálást (termékekre és szolgáltatásokra). Mindkét esetben a vásárló az aukciós portálon, illetve a web-áruház honlapján történő regisztráció után jogosult licitálni. Az árverés általános felhasználási feltételei, szabályai, menete, fizetési, szállítási feltételek is ezeken a felületeken találhatóak.

19

http://nav.gov.hu/nav/regiok/eszak_alfold/eszakalfold/aktualis/az_e_kereskedelem.html (2014.11.30.)

22

Az elektronikus aukció előnye a versenysemlegesség, előítéletmentesség, folyamatosság, jelenidejűség, számtalan licitáló bevonásának lehetősége (természetesen, akik megfelelnek az adott szabályzatban előírt követelményeknek). Önmagában erről a témáról is lehetne bővebben, részletesebben írni, de ezt a fejezetet azért nem kívánom részletesebben kifejteni, mert a dolgozatom fő témája a Nemzeti Adóés Vámhivatalnál történő hatósági árverés.

23

7 EBAY Az eBay internetes aukciós webáruház 1995-ben jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. Mára a világ legnagyobb online piacává vált. Háztartási eszközöktől, szórakoztatató elektronikán át, a gépjárművekig bármi megkapható, naponta több ezer új tétel válik elérhetővé a weblapon és cserél gazdát. Az eBayen találhatunk új vagy használt árut, esetleg antikvitást is, lehetőségünk van licitálni az adott termékre, illetve megvehetjük fix áron is. Egyéni eladók és céges hirdetők is megtalálhatóak. Az eBay Fejlesztői Programjának köszönhetően az alkalmazások folyamatos ellenőrzésen és fejlesztésen esnek át, azzal a céllal, hogy kielégítsék a vevők, eladók igényeit, érdekeit. A honlapon történő egyszerű regisztrálást követően azonnal lehetőségünk van vásárolni. Egy adott termékre történő rákeresést követően a találati listában megjelennek aukciós és rögtön megvásárolható ajánlatok is, valamint lehetőségünk van az adott terméket megfigyelési listára tenni, amikor is a rendszer jelez számunkra minden, a termékkel kapcsolatos változásról. Minden termék adatlapján megtalálhatjuk a hirdetővel kapcsolatos információt is, illetve meglátogathatjuk az eladó eBay-en található áruházát is. Az adatlapon látható továbbá a termékhez kapcsolódó szállítási lehetőségek és szállítási díjak is. Árverés esetében megtehetjük a maximális tétet, tehát amennyit még nekünk az áru megér. Ha más is licitál, akkor csak azt látja, hogy az ő által megtett licit kevesebb vagy több a másiknál. Ha kevesebb, akkor emelheti a licitet, addig, amíg át nem lépi az addigi legmagasabbat. A licitálás az árverés végéig lehetséges. Az lesz az árverés nyertese, aki a legmagasabb árat ajánlotta. Ez nem feltétlenül az általunk megtett maximális tét, hanem a legmagasabb licit.

7.1 PAYPAL A PayPal egy készpénzmentes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézet, mely az elektronikus kereskedelemre szakosodott. Ez a név szinonimaként használatos az intézet által kínált internetes fizetési módozattal is.20 A PayPal igazán csak akkor épült

20

https://hu.wikipedia.org/wiki/PayPal (2016.02.20.)

24

be a köztudatba, mikor a nagy és híres amerikai online aukciós óriás az eBay 2002-ben bekebelezte. Világszerte való elterjedésének oka a biztonságban található. Internetes vásárlások során az vásárlók nem szívesen adják ki hitelkártya adataikat a különböző webshopoknak. Ebben az esetben a PayPal-on regisztrálhatunk és nyithatunk számlát, ennek a számlának az egyenlege feltölthető és le is kérhető. A webshopokban történő vásárláskor elég csak a PayPal-os azonosítónkat megadni, majd a vásárlási kérés átirányul a PayPal felületére, ahol a tranzakciót véglegesíthetjük. A magyar Vatera oldal is hasonlóan épül fel, így a továbbiakban csak annak sajátosságaira térek ki. A magyar oldalon természetesen nincs lehetőség PayPal-on keresztül történő fizetésre.

25

8 VATERA – AUKCIÓS OLDAL A Vatera 2000-ben alapult abból a célból, hogy a potenciális vevők egymásra találhassanak egy biztonságos piactéren a világhálón keresztül. 2014-ben a legkedveltebb e – kereskedelmi oldal lett a Gemius kutatásai alapján. Felhasználóinak száma mára elérte a 2,7 millió főt, valamint naponta körülbelül 350.000 termék talál új gazdára. A Vatera piacterén egyaránt kínálhatják áruikat a magánszemélyek, a cégek, a gyártók, illetve a vállalkozások is. 2014-ben bevezették a Biztonságos Vásárlás Programot, melynek eredményeként 100.000 forintig pénzvisszafizetési garanciát vállalnak, ezzel is fellendítve a vásárlási kedvet, a vásárlók bizalmatlansága pedig ezáltal csökkent. A vaterán jog- és cselekvőképes személyek, gazdálkodó szervezetek is regisztrálhatnak. Gazdálkodó szervek helyett és nevében az regisztrálhat, aki meghatalmazással, illetve képviseleti jogosultsággal rendelkezik, tehát jogokat és kötelezettségeket szerezhet A regisztrációt követően a Felhasználó nem ellenőrzött vásárló jogosultságot kap, amivel a jelen ÁFF-ben foglalt korlátozások (vásárlási limit) mellett vásárlási jogokkal rendelkezik. A jelen ÁFF-ben meghatározott korlátozott vásárlási jogosultsággal rendelkezik az a Felhasználó is, aki egyedi regisztrációt nem hajt végre. Teljes jogú felhasználóvá akkor válik a Felhasználó, ha bankszámlaszámot ad meg és a Vatera e célra megjelölt számlájára 100,- Ft kauciós összeget átutal és ez az összeg a Vatera e célra megjelölt bankszámláján jóváírásra kerül. A teljes jogú felhasználói jogosultsággal rendelkező Felhasználó teljes körű vásárlási, licitálási és eladási jogosultsággal is rendelkezik.21 A Vatera, mint közvetítő felhasználó, nem vállal felelősséget a különböző felhívásokkal, ajánlatokkal, szerződésekkel, azok elmaradásával kapcsolatban. Nem vállal felelősséget a termékek minőségéért, biztonságáért, jogszabályi megfelelőségéért, a vagyoni kárért. A honlapon

szereplő

nem

általa

közzétett

tartalmat,

információkat,

jogellenes

tevékenységeket jogosult, de nem köteles vizsgálni. A felhasználónak vállalnia kell, hogy abban az esetben, ha harmadik személy bírósági, vagy hatósági eljárást indít, akkor minden kárt, költséget, igényt megtérít. Valamint vállalja azt is, hogy minden megkövetelt intézkedést megtesz a Vatera jó hírnevének megőrzése érdekében.

21

http://img.vatera.hu/license/main.html?v19.17 (2016.02.15.)

26

Az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy az általa megjelölt szolgáltatást, terméket a sikeres vételi ajánlatot követően (ilyen a például a fix áras, vagy a villámáron meghirdetett termék), illetve az aukciózárást követően a legmagasabb érvényes licitet tevő vevőnek a hirdetésben megjelölt állapotban adja át. A vételi ajánlatot tevő az ajánlatához a tranzakció időtartamáig kötve marad. A tranzakció lezárása után szerződés jön létre a vevő és az eladó között, melynek értelmében az eladó köteles az árverés nyertesének a megjelölt áron a terméket, szolgáltatást eladni, az árverési vevő pedig azt a megvenni, átvenni, illetve igénybe venni. Az eladónak és a vevőnek 3 munkanapon belül kell felvenni egymással a kapcsolatot. A kereskedő esetében pedig egy visszaigazoló e-mailt kell küldenie a vevő címére. Továbbá tájékoztatnia kell a fogyasztó jogokkal kapcsolatban, így például a kellék-, termékszavatosságról, a jótállási jogokról, valamint a 14 napos elállási jogáról is. A tájékoztató e-mailnek tartalmazni kell továbbá a cég nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, nyilvántartásba vevő bíróság, hatóság megnevezését, nyilvántartási számát is a visszaélések elkerülése érdekében. A Vatera Általános Felhasználási Feltételei tartalmazzák azoknak az áruknak, termékeknek és szolgáltatásoknak a listáját, melyeknek tilos az értékesítése az online piactéren. Ilyen például a veszélyes anyag, gyógyszer, kábítószer, engedélyköteles fegyver, lőszer, robbanószer, pirotechnikai anyagok, eszközök, hamis márka- vagy eredetjelzés feltüntetését segítő termék, hamis, vagy hamisított termék, szerzői jogvédelem alatt álló termék másolt, hamisított példánya, emberi szerv, szövet. A Vaterán ingyenes szolgáltatás a regisztráció, a vásárlás, és az 1 forintról induló hirdetések feltöltése. A díjtáblázat alapján az eladónak jutalékot kell fizetnie a sikeres eladások után, melynek mértéke az eladott áruk értékétől függ. Fix díja van az ingatlan, albérlet, gépjármű, személygépjárművek feltöltésének. Érdekességként elmondható, hogy ma Magyarországon a Jófogás tölt be vezető szerepet az apróhirdetési oldalak között. A Jófogás tulajdonosa megvásárolta az OLX.hu-t, ezzel monopolhelyzetbe került, és így a Vaterától is átcsábított rengeteg ügyfelet. Megbízható közeget teremtett a vevők és az eladók számára is, mert megteremtette a háztól-házig történő szállítás szolgáltatását, valamint a hirdetések feltöltése ingyenes, nem kell jutalékot fizetni az eladások után. Ennek következtében a magánszemélyek körében népszerűbb lett a Jófogás.hu. 27

9 A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL ELEKTRONIKUS ÁRVERÉSE A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóvégrehajtási, illetve vám- és pénzügyőri hatósági eljárásaiban, valamint bűnügyi szakterülete eljárásaiban az elektronikus árverés keretében történő értékesítés jórészt ugyanolyan szabályok szerint történik, a különbségekre dolgozatomban ki fogok térni. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal vám- és pénzügyőri hatósági eljárásaiban, valamint bűnügyi szakterülete eljárásaiban a lefoglalt és kiadni, visszaadni rendelt, illetve elkobzott dolgokat elektronikus árverés során értékesíti. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és az egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az adóigazgatóságok folytatják le a NAV rendelkezése alá került és jogszabály alapján értékesíthetővé vált dolgok értékesítése során az árveréseket, illetve az elektronikus árveréseket. A lefoglalt ingó dolgokat elektronikus árverés útján kell értékesíteni, azonban az adóvégrehajtási eljárás során figyelemmel kell lenni a költséghatékonyságra is. Hagyományos árverésre csak kivételesen és indokolt esetben kerülhet sor (pl.: tárgy sajátos jellege). Az adóvégrehajtás során lefoglalt ingó dolgok és ingatlanok értékesítéséről a végrehajtási ügyintéző gondoskodik a teljes eljárás során. A vám- és pénzügyőri, illetve a bűnügyi szakterület az árverés lefolytatása érdekében megkeresheti a dolog tárolása helye szerint illetékes megyei, fővárosi adóigazgatóságot. Az adóigazgatóság kizárólag ebben működik közre, az értékesítési eljárás a vám- és pénzügyőri, bűnügyi szakterület feladata, így tehát az árverést megelőző, illetőleg az azt követő feladatok, eljárási cselekmények (pl.: dolog kezelése, őrzése, elszámolás, kiadás). Nem kereshető meg az adóigazgatóság olyan dolgok kapcsán, melyek tulajdonságaiknál, jellegüknél fogva nem értékesíthetők, nem adható át olyan áru, amely valós értékkel nem bír, valamint amelynek tulajdonjogát nem sikerült tisztázni vagy közös tulajdonban van. Továbbá nem adható át az olyan áru sem, melynek elkobzásáról, értékesíthetőségéről jogerős döntés nem született.

28

A megkeresésben közölni kell az árverezni kívánt dolog becsértékét, - arra az esetre, ha második árverésre is sor kerülne - egy leszállított becsértéket is. Továbbá mellékelni kell az árverezni kívánt tárgyról készített fényképet, valamint fel kell tüntetni annak a számlának a számát, melyre a vételár átutalását kérik, az ügyintéző nevét és elérhetőségét, megtekinthetőség helyszínét és időpontját, a vám- és pénzügyőri, illetve a bűnügyi szakterület szervezeti egységének, raktárának pontos címét, ahol az áru átvételével kapcsolatos ügyek intézhetőek. Abban az esetben, ha a vásárláshoz vám és nem közösségi adó- és díjfizetési kötelezettség is kapcsolódik, azt is fel kell tüntetni, olyan áruk kapcsán, melynek forgalmazhatósága korlátozott (pl.: jövedéki termék), a szükséges engedélyek és a kiállító hatóság megnevezését is. Az árverezni kívánt dolog értékét becsléssel állapítják meg, az ingóság piaci értékének figyelembevételével, valamint szakértő igénybevétele is lehetséges. Mivel az ingóságok piaci értéke csökken az idő múlásával, így általában csökkentett értéket állapítanak meg. Az elektronikus árverés előkészítése a vám- és pénzügyőri, illetve a bűnügyi szakterület feladata, akik az értékesítés jogszerűségéért is felelősséggel tartoznak. Az adóigazgatóság a vám- és pénzügyőri, illetve a bűnügyi szakterület által megküldött megkeresés alapján készíti el az árverési hirdetményt. Példámban egy 2014-ben szabálysértési eljárásban elkobzásra került 500 darab mobiltelefon kijelző védőfólia elektronikus útón történő árverését mutatom be, mely a fent említettek alapján az igazgatóságnak megkereséssel kellett élnie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság felé. A megkeresésnek a következő adatokat tartalmazta:

Megkeresés elektronikus ingóárveréséhez 1.

Tételkategória:

2. 3. 4. 5. 6.

Vámjogi helyzet: (Közösségi áru/Nem közösségi áru) Gépjármű minősítés: (B, EU, stb.) Tulajdonszerzéshez szükséges engedély: Továbbértékesítéshez szükséges engedély Megkereső ügyszám: (vám, bűnügyi ügy száma)

7.

A megkereső ügyintézőjének adatai:

számítástechnikai eszköz nem közösségi áru Technikai azonosító szám (TASZ): Név, rendfokozat: Szervezeti egység: Cím: Telefonszám: e-mail cím:

29

8. 9. 10. 11.

Árverezett tétel megtekinthető helyszín: Árverezett tétel megtekinthető időpont 1: Árverezett tétel megtekinthető időpont 2: Árverési vételár számla megnevezése, száma:

(az igazgatóság címe) pl. :2014.08.26. 10:00-11:00 2014.08.30. 10:00-11:00

Árverési tételadatok: 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Tétel megnevezése, gyártmány: Becsérték: Becsérték második árverésen: Mennyiség: Mennyiségi egység: Fajta, jelleg: Állapot: Vámtarifaszám: Készítés, származás helye: Méret:

22. Egyéb infó:

mobiltelefon kijelző fólia 170.000.- Ft 140.000.-Ft 500 darab műszaki cikk kiegészítő új 3919 90 00

Az áru nem közösségi áru, az árukiadás feltétele az áru vámjogi sorsának rendezése. A vámkezeléshez VPID/EORI szám igénylése szükséges. Szabadforgalomba bocsátás esetén a vételáron felül 6,5% vám és 27% áfa megfizetése szükséges.

Elemek, részek: Súly: Alkotó: Típus: Alvázszám: Üzemóra: Felszereltség, tartozék: Motorszám: Üzemanyag: Lökettérfogat: Karosszéria: Szín: Műszaki érvényessége: Technológiai egység: Teljesítmény: Első üzembe helyezés: Feltöltött képek elhelyezése: Kiadni rendelt, de át nem vett tárgy tulajdonosának neve, 40. címe 23 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Példámban az áru becsértékének megállapítására esetileg megalakított ármegállapító bizottság ült össze. Döntésükről jegyzőkönyv született. A megkeresést követően az adóigazgatóság ügyintézője készíti el az elektronikus hirdetményt.

9.1 KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEK A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri, valamint bűnügyi szakterülete eljárásai esetében a NAV rendelkezése alá került dolgok elektronikus árverése során, a 30

hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia: meg kell nevezni az árverést kitűző szerv nevét, az ügyintéző nevét és elérhetőségét, valamint az adóigazgatóság részéről eljáró végrehajtó nevét, szervezeti egységét és elérhetőségét is. Meg kell jelölni az árverési vételár megfizetésére szolgáló számlaszámot, az árverés kezdő és záró időpontját. Az árverésre kerülő vagyontárgy részletes leírását, jellemző tulajdonságai feltüntetését, az ingóságról készített fényképeket is csatolni kell, valamint annak becsértékét és a minimumárát, megtekinthetőségének időpontját is fel kell tüntetni. Olyan dolog esetén, aminek megszerzése, illetve forgalmazása külön engedélyhez kötött, az e körülményre vonatkozó figyelmeztetés is szükséges. Abban az esetben ha a dolog vámjogi sorsa nincs rendezve, akkor utalni kell erre a körülményre is. A hirdetmény közzététele a NAV internetes honlapján történik, valamint elérhető a kormányzati portálról is. Az adóhatóság minden információt és az árveréssel kapcsolatos cselekményeket itt tesz közzé. Az árverés kezdő időpontját úgy kell meghatározni, hogy az az Elektronikus Árverési Felületen történő megjelenést ingatlan esetében minimum 45 nappal, ingó dolgok esetében pedig minimum 20 nappal kövesse. A hirdetményt továbbá kézbesíteni kell az adós, a végrehajtást kérő részére (abban az esetben, ha van), az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjának, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi jegyzőnek, az ingatlanügyi hatóságnak, valamint az elővásárlási joggal rendelkező jogosultaknak is. Az elővásárlási jogosultakat tájékoztatni kell az Elektronikus Árverési Felület elérhetőségéről, valamint arról, hogy a jogosultságukat milyen módón tudják gyakorolni.

9.2 AZ ELEKTRONIKUS ÁRVERÉSEN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK, KORLÁTOK

A NAV által üzemeltetett elektronikus árverések mindenki számára megtekinthetőek, nyilvánosak. Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján is árverezhet. Az árverésen történő részvétel Okmányirodai regisztrációhoz kötött. Az ügyfélkapu olyan elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszer, amelyen keresztül az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphet kapcsolatba az elektronikus ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az ügyfélkapu létrehozásához regisztráció szükséges. Ügyfélkapus regisztrációra lehetőség van bármelyik járási hivatal szervezeti egységeként működő okmányirodában vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (Központi Okmányirodákban, 31

melyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala működtet), valamint az állami adó- és vámhatóság központi ügyfélszolgálatain, a megyeszékhelyeken és Budapesten, illetve Magyarország konzuli képviseletein is. A kapott azonosítóval és ideiglenes jelszóval öt napon belül aktiválni kell a regisztrációt az ügyfélkapu felületen. A személyes ügyfélkapu korlátlan ideig érvényes. 9.2.1

Elektronikus árverésből kizárt személyek

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a kizárja a következő személyeket az elektronikus árverésből az adóhatóság alkalmazottja az őt foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli árveréseken, az adóhatóság adott végrehajtási ügyben eljáró alkalmazottainak közeli hozzátartozója és élettársa az alkalmazottat foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli árveréseken, illetve természetesen az adós. Nem vehet rész az elektronikus árverésen továbbá: 

kiskorú, valamint a kiskorú képviselője,



külföldi jogi, illetve magánszemély a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2003. évi CXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján külföldi természetes személy, az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve, illetve a törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy,



az árverés nyertese, ha a vételárat határidőig nem fizette meg, a fizetési kötelezettség behajtásáig további elektronikus árverésen nem vehet részt.

Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag árverése esetén érvényes ajánlattételt csak fémkereskedelmi

engedéllyel

rendelkező

személyek

tehetnek.

Az

engedély

érvényességét a program automatikus összeveti a megadott adatokkal.

9.3 KÉPVISELETI SZABÁLYOK A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek törvényes képviseletét az elektronikus árverés során folyamatosan ellenőrzi. A törvényes képviseletet az Elektronikus Árverési Felületen kell bejelenteni, ha pedig ez eltér a hatóság nyilvántartásában szereplő képviseletre jogosult személyétől, akkor az árverési felület hibaüzenetben jelzi azt, és ilyenkor az árverési felületen megjelölt végrehajtó személlyel fel kell venni a kapcsolatot a képviseleti jog tisztázása végett.

32

A képviseleti jogosultság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére álló adatbázisaiból is kinyerhető. Ilyenkor a közhiteles cégnyilvántartás adatait igazoló dokumentumot csatolni kell az ügy többi iratához. Ha a cégmásolat adatai alapján a fennáll a képviseleti jog, akkor több igazolásra, lépésre nincs szükség. Ha azonban a két személy nem egyezik meg az iratok alapján, tehát a képviselet még nincs bejegyezve a cégnyilvántartásba, akkor sikeres igazolás esetén, fel kell hívni a figyelmét a képviseleti jog szabályszerű bejelentésének módjáról. Már megkezdett árverésbe csak a képviseleti jogosultság Elektronikus Árverési Felület rendszerében történt regisztráció, valamint a végrehajtó előtt történt igazolást követően kapcsolódhat be képviselő. Az árverési vevőnek legkésőbb a árverés befejezésének napjáig be kell mutatnia a képviseleti jogosultságát (aláírási címpéldány, meghatalmazás, stb.) igazoló dokumentumot. Ha a képviselő jogosultsága az elektronikus árverés folyamán szűnt meg, akkor a még megszűnés előtt tett ajánlata ajánlati kötöttséget eredményez. A jogosultság megszűnését követően azonban érvényes új ajánlatot nem tehet. Ha új képviselőt jelölnek ki, akkor pedig az előző érvényes ajánlatnál kisebb összegű ajánlatot nem tehet. Meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviselet esetén, az e célra rendszeresített bejelentés

meghatalmazásról

elektronikus

árveréshez

08F180-as

elektronikus

nyomtatványt kell kitölteni és megküldeni az adóhatóság részére, az árverés lezárás követően pedig az aláírt, eredeti példányt is be kell mutatnia az árverési vevőnek. A meghatalmazó felelősséget vállal a meghatalmazással, hogy a meghatalmazott tevékenységéért felelősséget vállal, tevékenységét, jognyilatkozatait magára nézve kötelezőként ismeri el. Abban az esetben, ha a képviseleti jog megszűnik, ugyanezen a nyomtatványon kell a megszűnés tényét is bejelenteni. Abban az esetben, ha a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas dokumentum hiányzik, akkor a nyertes ajánlattevőt, tehát a képviseletet ellátót, úgy kell tekinteni, mintha a saját nevében licitált volna.

9.4 AZ ÁRVERÉS LEBONYOLÍTÁSA Az Art. 156/A. § (6) bekezdése szerint az elektronikus árverés a hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21:00 óráig tart. Amennyiben az árverés

33

lejártának időpontja előtti két percben érvényes ajánlat nem érkezik, az árverés időtartama öt perccel automatikusan meghosszabbodik. Az elektronikus árverési felületen történő ajánlattételre két módon van lehetőség. Az első, amikor az ajánlattétel konkrét összeggel történik. A második lehetőség pedig az automatikus ajánlattétel, amikor is az ajánlattevő megadja a limit összeget, azaz a legmagasabb összeget, amelyet hajlandó az adott árverési tárgyért fizetni. Az érvényes licit legkisebb összege 1000 forint, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint. A megtett ajánlat nem vonható vissza. Azonos összegű ajánlatok közül a korábbi időpontban érkező ajánlat megelőzi a később időpontban érkezőt. Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az elektronikus árverési felületen beérkezett, ingó esetén a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat, ingatlan esetén a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő legmagasabb ajánlat minősül. 22 9.4.1

Az árverés nyertese

Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot teszi. Ebben az esetben, tehát amikor az árverés sikeres volt, az ügyintézője megállapítja a nyertes ajánlatot tevő személyazonosságát, valamint képviselet esetében a képviselt, meghatalmazás esetében a meghatalmazó személyazonosságát, az elektronikus program pedig automatikus értesítést küld. Az értesítés az elektronikus árverés 2-5. helyezettjének is elküldésre kerül. Ez az értesítés tartalmazza az NAV ügyintézőjének elérhetőségét, azon szervezeti egység megnevezését, ahol a vételár megfizetése után, valamint a vámjogi, illetve egyéb alakiságok után az ingó dolog átvehető, valamint a vevő tulajdonszerzésével kapcsolatos kötelezettségeket is. Az ügyintéző a vételár megfizetését követően haladéktalanul lezárja az árverést az Elektronikus Árverési Felületen. Ha az árverés sikertelen, akkor az eredményhirdetést követő munkanapon kell lezárni az árverést, majd az ügyhöz kell csatolni az erről készült jegyzőkönyvet.

22

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 156/A.§ (8)

34

Az árverés nyertesének 8 nap áll rendelkezésére a tájékoztatást követően, hogy az adott vételárat megfizesse, valamint 15 napja arra, hogy az ingóságot elszállítsa. Abban az esetben, ha vételár átutalása határidőn belül nem történik meg, vagy esetlegesen írásban jelzi, hogy a vételárat nem áll szándékában megfizetni, a NAV ügyintézője értesíti az árverés második helyezettjét értesíti arról, hogy az ő számára nyílt meg a vételi lehetőség, valamint értesíti a harmadik – ötödik helyezetteket is. Abban az esetben, ha az ingóságot alacsonyabb áron veszik meg, mint amit az első nyertes ajánlott, az első nyertest határozattal utasítják a vételár különbözet megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvény 156/A.§ (12) bekezdése alapján. Abban az esetben, ha vételárat az első négy helyezett valamelyike nem fizeti meg a vételárat határidőn belül, akkor az árverés ötödik helyezettjét határozattal kötelezik az általa ajánlott vételár megfizetésére. A hatóságkülön határozata alapján -, az első négy helyezettet a saját és az utána következő vételár különbözet megfizetésére kötelezi. Ha a teljesítés elmarad, a határozat jogerőre emelkedését követően második árverésre kerül sor. Ha így a második árverésen sikeresen értékesítik az ingóságot, az nem mentesíti az ajánlattevőket fizetési kötelezettségük teljesítése alól. Amennyiben csak egyetlen érvényes ajánlat érkezett, és az árverező a vételárat határideig nem fizette meg, akkor az adóigazgatóság az általa felajánlott vételár megfizetésére kötelezi. Az ingóság feletti tulajdonjogot csak abban az esetben szerzi meg az árverező, ha a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti a vételárat.

9.5 SIKERTELEN ÁRVERÉS Sikertelen az árverés, ha a lezáráskor a minimumárat el nem érő vagy ajánlat nélküli árverés, ahol a sikeres árverés ellenére egyik ajánlattévő részéről sem történt meg a vételár megfizetése határidőn belül, illetve ha a vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írja alá. Ha az árverés sikertelen volt, akkor a becsérték módosítható. Abban az esetben, ha az árverés tárgyát termelési, szolgáltatási egységként próbálták meg értékesíteni, és az árverés nem vezetett eredményre, akkor lehetőség van az egyes ingóságokat külön - külön értékesíteni. Ha az árverés sikertelen volt, a fent említetteknek megfelelően második árverést kell tartani. Ilyenkor, ha a vám- és pénzügyőri, illetve a bűnügyi szakterület megkeresésében belefoglalták a módosított becsértéket, akkor ennek megfelelően kell lefolytatni az

35

eljárást. Ha a megkeresésben nem szerepel, akkor az adóigazgatási szerv és a megkereső egyezteti a módosított becsértéket, valamint a második árverés időpontját. Abban az esetben, ha a második árverés is sikertelenül zárult, az elektronikus árverés megismételhető, ha becsérték további 25%-al csökkenthető. Ez az eljárás mindaddig ismételhető, amíg a csökkentett becsérték az ezer forintot nem éri el, illetve az alá nem csökken. Ilyenkor az árverés 1000 Ft-os becsértéken történik. Ha ezen az áron sem sikerül értékesíteni az árverés tárgyát, a továbbiakban az adóztatási szerv nem kereshető fel ismételt árverés céljából.

9.6 MEGHIÚSULT ÁRVERÉS Abban az esetben, ha értékesítést kizáró ok merül fel, vagy ilyen esemény történik, az az árverés meghiúsulását jelenti. Ilyen ok lehet elsősorban, ha az adós a tartozást időközben megfizette, a tartozás végrehajthatósága megszűnt, a megkeresésre indult végrehajtási eljárás esetén a végrehajtást kérő a végrehajtás megszüntetését kérte, illetve ha a végrehajtó az ingóságot árverésen kívül, árverési vétel hatályával értékesítette. Ebben az esetben az árverést haladéktalanul törölni kell, az árverési hirdetmény záradékolása mellett. Az árverés meghiúsulásáról az érdeklődők kizárólag az Elektronikus árverési felületen kapnak tájékoztatást. Megkezdett árverés törlésére különleges és indokolt esetben kerülhet sor, és engedélyeztetésre van szükség. Ilyen indok lehet különösen: az adós elleni felszámolási eljárás közzététele, a bírósági és adóhatósági végrehajtás ütközése, az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése, az árverési hirdetményben történő, a vagyontárgy jellemzőit illető lényeges elírás. Az adóst, és abban az esetben, ha van végrehajtást kérő, őt is értesíteni kell az árverés törlésének tényéről. A törlést követően ugyanerre a dologra történő ismételt elektronikus árverés nem minősül ismételt árverésnek.

36

10 AZ ELEKTRONIKUS INGÓ ÁRVERÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefoglalt és birtokában lévő ingóság árverése során a minimálár, tehát a legalacsonyabb összeg, melyért az ingatlan megnyerhető, a becsérték 50%-a, kivéve a gépjárműveket, ahol a becsérték 50%-nál magasabb is lehet. Ha nincs a minimumárat elérő ajánlat, az árverés sikertelen. A minimumárat elérő ajánlat regisztrált ajánlatnak, de érvényes ajánlatnak az öt legmagasabb összegű ajánlat tekinthető. Fontos, hogy az hirdetményben feltüntessék a korábban kifejtett tartalmi elemeken túl, hogy az ingóságnak milyen sérülései, hiányosságai vannak. Gépjárművek értékesítése esetében az árverési hirdetményben fel kell tüntetni a gépjárművek alvázszámát, illetve motorszámát, valamint itt is szükségszerű a gépjármű állapotáról tényszerű adatokat megadni. Az árverésre kerülő járműről legalább 4 képet kell közzétenni az árverési felületen. Abban az esetben, ha a becsérték 50%-nál magasabb, akkor minimumárként a gépjármű foglalás alóli mentességről szóló 13/2001.(X.10.) IM rendeletben foglaltaknak megfelelő ár kerül feltüntetésre. Ennek értelmében: motorkerékpár esetén a 150 000 Ft, személygépkocsi esetén 1,2 millió Ft, autóbusz esetén 3,5 millió Ft, tehergépkocsi esetén 3,5 millió Ft, nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) 5 millió Ft. Az árverés nyertesének a megkereső adja át a gépjármű okmányait (törzskönyv, forgalmi adó), ha az okmányok a közlekedési hatóságnál találhatóak, akkor arról pedig tájékoztatja a nyertest. Abban az esetben, ha a forgalmi engedélyt az adós nem adta át, akkor értesíteni kell az okmányirodát a forgalmi engedély kivonása érdekében. Ha a törzskönyv nem áll rendelkezésre a gépjármű átadásakor, akkor tájékoztatni kell az árverés nyertesét, hogy az okmányiroda új törzskönyvet fog kiállítani a részére. Az árverés lebonyolítása megegyezik a 6. pontban foglaltakkal. Tehát az elektronikus árverést követően a nyertesnek az értesítést követően 15 napja van az ingóság átvételére. Ilyenkor az ügyintézőnek ellenőriznie kell az árverési vevő személyazonosságát, képviselet esetén a képviseleti jogosultság meglétét, illetve azt, hogy a vételár az adott számlaszámra beérkezett-e. Ha ezeknek a követelményeknek az árverési vevő megfelel, akkor az ügyintéző az Elektronikus Árverési Felületről kinyomtatja a Jegyzőkönyv elektronikus árverésről nevű dokumentumot, melynek záradékában feltünteti az ingóság átvételének tényét, az átvevő személyét és minőségét. Akkor, ha a befizetett összeg a letéti számlán még nem jelent meg, akkor a nyertes a befizetés tényét a banki átutalásról 37

szóló bizonylat bemutatásával is igazolhatja. Ha olyan ingóságról van szó, amely külön engedély birtokában forgalmazható, akkor a záradéknak tartalmaznia kell a szükséges engedély, valamint az azt kiállító hatóság megnevezését is. A jegyzőkönyvet az árverési vevő és az ügyintéző is aláírja, melyből egy példányt a vevő kap. Ezt követően az ügyintéző intézkedik az ingóság birtokbaadásáról. Abban az esetben, ha a fent nevezett követelményeknek nem felel meg az árverés nyertese, akkor a jegyzőkönyvre ennek tényét kell rávezetni, és az ingóság kiadását pedig meg kell tagadni és ezt a tényt is rá kell vezetni a jegyzőkönyvre. Ilyenkor az ingóság újabb elektronikus árverés során kerül értékesítésre.

38

11 AZ ELEKTRONIKUS INGATLAN ÁRVERÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A végrehajtás alá vett ingatlant árverésen vagy nyilvános pályázat útján lehet értékesíteni. A hirdetménynek a fentebb megnevezett adatokon túl tartalmaznia kell a következőket: a) adótartozás jogcímét és összegét, b) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye), c) az ingatlanra bejegyzett, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terheket (telki szolgalom, közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve), és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát, d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait, e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését, f) a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, illetve a tulajdonostársak elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást, g) az árverési előleg összegét, h) a letéti számla számát (amelyre a vételárelőleg összegét utalni kell), i) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az Elektronikus Árverési Felületen elérhető. Az árverési hirdetményhez a fényképeken túl, csatolni kell az ingatlan alaprajzát, térképvázlatát. A beltéri képek nem ábrázolhatnak olyan dolgokat, melyekről az adósra, vagy az ott lakó személyekre következtetni lehetne. Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell az adósnak, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjának, az ingatlanügyi hatóságnak, valamint az ingatlan fekvése szerint illetékes község, város, fővárosi kerület jegyzőjének. Részvételi feltétel, hogy az ingatlan becsértékének 10%-a az árverés megkezdéséig átutalás útján megfizetésre kerüljön. Amennyiben az árverés megkezdéséig az előleg 39

összegének az adóhatóság által közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az előleg összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét. Tehát az árverési előleg megfizetésének igazolására olyan eredeti banki bizonylat fogadható el, amely igazolja, hogy az előleg összegének átutalása visszavonhatatlanul megtörtént. Akkor, ha a megfelelő összeg a számlára került, tehát ott megjelenik, akkor a konkrét ingatlan vonatkozásában elérhetővé válik a licitálási felület. Ez mindaddig inaktív, amíg az előleg teljes összege a számlára nem érkezett meg, vagy azt igazolni nem tudják. A nyertes ajánlattevő által fizetett előleg beleszámít a vételárba. A többi árverező által befizetett összeg az árverés befejezését követően visszautalásra kerül arra a számlára, amelyről a befizetés történt. Ha az árverés kezdő időpontjáig senkitől sem érkezett előleg, akkor az árverés sikertelen. Érvényes nyertes ajánlat csak az lehet, mely legalább a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetében pedig a 75%-át eléri. Az árverési vevőnek nyolc napja van arra, hogy igazolja a vételár megfizetését. Az ingatlan vételárának megfizetésére 60 napos halasztás engedélyezhető. Ez úgy is történhet, hogy többször engedélyezik, de semmiképpen sem haladhatja meg a 60 napot összesen. Ha az árverés nyertese fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és így a második árverésen az ingatlant csak alacsonyabb áron adták el, akkor a vételár különbözetet meg kell fizetnie a fizetést elmulasztónak, ebbe természetesen az előleg beleszámít. A második árverésen a fizetést elmulasztó személy nem árverezhet. A beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. 23 Az önkormányzatot írásban tájékoztatni kell elővásárlási joga gyakorlásának lehetőségéről, valamint arról, hogy elővásárlási jogát milyen módon gyakorolhatja. Az adós tájékoztatásának pedig ki kell terjednie arra, hogy az önkormányzat elővásárlási jogának érdekében kérelmezheti a lakóingatlan bérbeadását. határozatlan időre.

23

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §

40

A legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. A legmagasabb összegű ajánlatot tevőt pedig értesítik feltételes jogszerzéséről. Ha a települési önkormányzat elővásárlási jogával él, akkor a települési önkormányzat lesz az árverés nyertese. Ebben az esetben a vételár megfizetésére fennálló nyolc napos határidő a bejelentést követő naptól kezdődik. Az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell az, hogy a vételár megfizetését igazolták, a képviselő az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában előírtak szerint igazolta jogosultságát, az elővásárlási jog gyakorlására szolgáló kitöltött és szabályszerűen aláírt nyilatkozat-nyomtatványt (vagy azzal egyező tartalmú okiratot) a végrehajtó átvette. A legmagasabb vételi ajánlatot tevő abban az esetben lesz az árverés nyertese, ha a települési önkormányzat elővásárlási jogát nem gyakorolta határidőn belül. Erről elektronikus értesítést kap. Külföldi személy (nem tagállami állampolgár) mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek

(termőföldnek)

nem

minősülő

ingatlan

tulajdonjogát,

a

külföldiek

ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a Kormánynak az ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi szerve (Fővárosi-, Megyei Kormányhivatal) által kiadott engedély alapján szerezheti meg. A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek (termőföldnek) nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel, tehát külön engedély nélkül szerezheti meg.

41

12 A KERESKEDELMI ÁRVERÉS ÉS A HATÓSÁGI ÁRVERÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Kereskedelmi árverések

Hatósági árverések

szinte bármilyen áru, termék, szolgáltatás csak megtalálható

a

hatóság

által

végrehajtási

eljárásban történő értékesítésre szánt dolgok találhatók meg

a regisztráció egyszerű, lehetőségünk van ügyfélkapun keresztül történő regisztráció azonnal vásárolni, licitálni

szükséges

minden jog- és cselekvőképes személy kizárt személyek köre sokkal bővebb részt vehet az

árverés

ideje

az

eladó

által alapesetben 3 nap az árverés ideje

meghatározható mindkettőnél lehetőség van konkrét összeggel történő, illetve limit összeggel történő ajánlattételre az érvényes licit legkisebb összege az az érvényes licit legkisebb összege eladó által meghatározható

pontosan meghatározott, a kikiáltási ár összegétől függ

a nyertes mind a kettő árverésnél az a személy, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot teszi az ÁFF-ben meghatározott időtartamon 8

nap

áll

lehetőségre

a

vételár

belül kell az eladónak és a vevőnek megfizetésére egymással felvennie a kapcsolatot szállítás,

átvétel

módja

általában személyes megjelenést igényel

választható a vételáron és az esetleges szállítási sok esetben a vámot és az Áfát is meg kell költségeket túl egyéb költség nincs

fizetnie az árverési vevőnek + vámkezelés is szükséges

42

kereskedők általi eladás esetén az eladott nincs garancia új áru garanciális az eladó számára is egyszerűen kezelhető a hatóság tagjai számára feleslegesen webes felület

túlbonyolított,

túlszabályozott

eljárási

szabályok

A hatósági árverésekre szánt termékek köre sokkal kisebb, mint a kereskedelmi árverések esetében, ahol szinte bármit megkaphatunk, viszont alacsonyabb áron juthatunk hozzá a kívánt termékhez, áruhoz. Hatósági árverés esetében ügyfélkapun történő regisztráció szükséges, melynek igénylésére okmányirodákban van lehetőség, ami miatt sok potenciális vásárló elretten, megriad. Nem akarják a kígyózó sorokat végigállni az irodákba, inkább lemondanak a kedvező ajánlatokról. A hatósági árverésekről kizárt személyek köre sokkal bővebb, pontosan meghatározott, ahogy a képviselet szabályai is. Az árverés idejét a kereskedelmi árverések esetében az eladó befolyásolni tudja, ahogy az érvényes licit összegét is, el tudja dönteni, hogy számára az a fontos, hogy minél előbb megszabaduljon az adott terméktől, illetve minél előbb bevételhez jusson, vagy az az elsődleges szempont, hogy minél magasabb áron tudja eladni az adott árut, szolgáltatatást, ezért inkább hosszabb időt hagy a licitálásra, azért, hogy az ára felfelé kússzon. Ezzel a hatósági árveréseknél nem lehet kalkulálni. Kereskedelmi árverés esetében a fizetésre és a szállításra több módszer lehetséges. Fizetési módok lehetnek: előre utalás, utánvétel, bankkártyás fizetés, illetve a pay pal. Szállítási módok pedig a személyes átvétel, házhozszállítás, pick-pack pont, vagy postai küldemény. Hatósági árverés esetében erre ugyancsak nincs lehetőség, az árverés nyertesének be kell fáradnia az adott vámhivatalhoz, ahol az árut tárolják, raktározzák. További nehézséget jelent, hogy sok esetben nem elég a vételár megfizetése, nem közösségi áru esetében szabadforgalomba bocsátás szükséges, tehát a vámot és az áfát is meg kell fizetnie a vevőnek. Ehhez pedig elsődlegesen speditőr céget kell megbíznia azzal, hogy a szükséges okmányokat kitöltse, ami pedig ismételten plusz költséggel jár. Összességében elmondható, hogy a hatósági árverések szabályai túlságosan szigorúak, nem könnyítik meg sem a vevő sem a hatóság tagjainak eljárását, munkáját.

43

13 E-KERESKEDELEM – EGYSÉGES UNIÓS SZABÁLYOZÁS Az EUMSz 26. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a belső piac egy olyan határok nélküli térség, melyen belül megvalósul az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a különböző jogügyletek, szerződések elismerésre kerüljenek, azok végrehajthatóvá váljanak minden tagállamban. Ennek érdekében kötötték meg 1968. szeptember 27-én a Brüsszeli Egyezményt. Természetesen ez a dokumentum még nem tartalmazott az elektronikus kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket. A Bizottság 1999-ben terjesztette elő reformjavaslatát, melynek célja az volt, hogy az elektronikus kereskedelem során a fogyasztóknak megfelelő védelmet biztosítsanak és olyan jogi feltétek legyenek biztosítva, amely hozzájárul ahhoz, hogy az megfelelően fejlődjön. Ide tartozott továbbá az a cél is, hogy a kereskedők ezt a platformot vegyék igénybe tranzakciójuk során, mellyel az Unió globális versenyképességét segítik elő. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet tárgyi hatályát tekintve alkalmazni kell az elektronikus kereskedelemmel, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások tekintetében is.24 A rendelet 15–16. cikkei tartalmazzák a fogyasztói szerződések esetében alkalmazandó joghatósági szabályokat, melynek értelmében négy feltételnek kell együttesen teljesülnie: 1) szerződéskötésre kerül sor; 2) fogyasztói szerződésről van szó; 3) a vállalkozó kereskedelmi vagy szakmai tevékenysége körébe tartozik az érintett szerződés; 4) a kereskedő a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy az bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, a szerződést az ilyen tevékenység körében kötik meg.

24

Dr. Kengyel Miklós: A „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalma az európai polgári eljárásjogban. Magyar Jog, 2005/8. 485–494.

44

Témám szempontjából érdekes az Európai Bíróság által vizsgált Pammer és Alpenhof egyesített ügyek. Az eldöntendő kérdés az volt, hogy interneten történő üzletkötés esetében kell-e az aktív honlapoknak való megfelelés vagy elegendők-e a passzív honlapok (ahol a szerződéskötés nem online megy végbe). Tehát hogyan értelmezhető a fogyasztó államába történő irányultság? Elégséges-e az az „irányultsághoz”, hogy a kereskedő honlapja az interneten elérhető? Abban az esetben, ha a válasz pozitív, akkor a fogyasztó lakóhelye szerint is perelhető a kereskedő. Ennek következtében, a vállalkozások szinte bárhol perelhetőek lennének, jelentősen megnőnek a terheik, kiadásaik, költségeik. Ez azonban azzal járna, hogy a vállalkozások nem fogják sürgetni termékeik interneten történő hirdetését, így viszont a közös belső online piac megvalósulása nehezülne meg. A kérdés megválaszolására többféle javaslat született, azonban egyik sem bizonyult kimagaslóan helyes, jó megoldásnak. Végül a Bíróság arra a döntésre jutott, hogy a kérés eldöntése kapcsán a hangsúly a kereskedő szándékán van. Meg kell vizsgálni, hogy a fogyasztóval adott esetben megkötendő szerződést megelőzően e honlapokból és a kereskedő tevékenységeinek összességéből kitűnik-e, hogy ez utóbbi egy vagy több tagállam, köztük e fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam fogyasztóival is kívánt kereskedni, abban az értelemben, hogy e fogyasztókkal szerződést kívánt kötni.25 Példálózó jelleggel határoz meg olyan tényezőket az ítéletében, melyeket a mérlegelés kapcsán figyelembe lehet venni. Az Európai Parlament és Tanács 2000/31/EK irányelv létrehozásának célja az volt, hogy egységes uniós szabályokat hozzon létre az elektronikus kereskedelemmel összefüggő jogi kérdésekben. Az irányelv globális céljai a következők: 1. az információs társadalomban való jelentős foglalkoztatottság elérése, 2. gazdasági növekedés serkentése, 3. innovációs befektetések, 4. ipar versenyképességének javítása. Az irányelv értelmében érvényesnek kell tekinteni az online úton megkötött szerződéseket, így az ilyen módon megkötött szerződésekhez ugyanazok a jogi következmények fűződnek, mint a hagyományos módon létrejött megállapodások esetén.

25

http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20142sz/09.pdf (2016.02.22.)

45

Lehetőséget biztosít azonban arra, hogy a tagállamok, bizonyos szerződések esetét eltérően szabályozzák (pl.: ingatlanra vonatkozó szerződések esetén). Az online szerződéseknek az alábbiakat is magukban kell foglalniuk világosan és jól érthető módon: 1. azok a technikai lépések, amelyeket a fogyasztóknak a szerződés megkötéséhez meg kell tenniük; 2. információ arról, hogy iktatja-e vagy sem a szolgáltató a megkötött szerződést, és a fogyasztók a későbbiekben megtekinthetik-e azt; 3. információ arról, hogy hogyan tudják a fogyasztók a gépelési hibákat a rendelés feladása előtt azonosítani és kijavítani; 4. a szerződéskötés lehetséges nyelvei.26 Említést érdemel még, hogy a kereskedőnek elektronikus visszaigazolást kell küldenie a rendelés beérkezéséről, a rendelés akkor lesz beérkezett, ha a vevő hozzá tud férni, valamint követelmény az is, hogy a létrejött szerződések elmenthetők, illetve nyomtathatók legyenek. Végrehajtási eljárás esetében pedig ösztönzi a magatartási kódexek létrehozását, a jogviták peren kívüli rendezését, és biztosítja a bírósági keresetek megtételének lehetőségét.

26

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32000L0031&from=HU (2016.02.22)

46

14 ÖSSZEGZÉS Mind az elektronikus közigazgatás, mind pedig az elektronikus kereskedelem és árverés elé támasztott követelmények között szerepel az, hogy ezek hatékonyak, ügyfélbarátok, korszerűek és költséghatékonyak, takarékosak legyenek. A vállalkozások szemszögéből fontos, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek és növekedjen a versenyképesség. A lakosság számára pedig fontos az idő- és költségmegtakarítás, valamint az életminőség javulása. Mindezek akkor teljesülhetnek alapvetően, ha megfelelő hozzáférés, eszközök, alkalmazások és hozzáértés (digitális írástudás) áll rendelkezésre. Az állami kezdeményezések ellenére még mindig óriási a szakadék a lakosság körében. Ugyanakkor

a

közigazgatásban

járási

szinten

is

létrehozzák

a

személyes

ügyfélszolgálatokat, amire a viszonylag alacsony internet penetráció miatt a jövőben is szükség lesz. Rossz példát nyújt az önkormányzati ügyfélszolgálati irodák jelentős része, ahol hírből sem ismerik az ügyfélfókuszú megközelítést, és sokszor spontán, amatőr módon szervezik meg az ügyfélszolgálatokat. 2007 óta ugyan lehetne egyes hatósági ügyeket is online intézni, erre mind a mai napig kevés példa akad. Ugyanúgy, mint a közigazgatást, a hatósági árverést is jelentősen nehezíti a bürokratikus rendszer. Rengeteg papírmunkával jár még mindig az elektronikus ügyintézés is, melynek lényege az lenne, hogy minden adat, információ, okirat, hatósági jegyzőkönyv, határozat elektronikus úton jöjjön létre, legyen tárolva, legyen hozzáférhető, valamint továbbítható. Hatósági árverés során az eljárási rendeknek megfelelően túl sok embernek kell foglalkoznia egy-egy üggyel. Ilyen például, amikor az adóigazgatás ügyintézője tölti fel azokat a hirdetményeket is, melyekkel valójában nem ő foglalkozik, vagy amikor az árverésre kerülő dolog becsértékét kell megállapítani, három személyből álló eseti bizottságot kell létrehozni, akik tulajdonképpen nem szakértők, hanem ugyanúgy a hatóság tagjai. Nehezíti az is az eljárást, hogy egy ügyhöz tartozó elektronikus laphoz csak maga az ügykezelő férhet hozzá, így abban az esetben, ha az ügyfél váratlanul érkezik, akkor más ügyintéző nem férhet hozzá az adott ügyhöz, nem töltheti le a hozzá tartozó jegyzőkönyvet se. Nem mondható el az sem, hogy ezekkel az eljárásokkal időt takarítanánk meg, az eljárások hosszadalmasak, bonyolultak maradtak, amely sokszor nem csak az ügyfél számára okoz elégedetlenséget, hanem a hatóság munkáját is megnehezíti. 47

A dolgozatomban említett öt fejlettségi szint közül Magyarország jelenleg csak az interakció szintjén áll (a nyomtatványok online letölthetőek, de személyes ügyintézés szükséges). Mind a közigazgatási, hatósági oldal, mind a felhasználó oldal is fejlesztésre, korszerűsítésre szorul, hisz e nélkül sem az elektronikus közigazgatás, ügyintézés, sem pedig az elektronikus árverés nem tudja nyújtani azt, amit Európai Unió, valamint a lakosság is elvár.

48

15 IRODALOMJEGYZÉK Budai Balázs Benjámin: Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai, Budapest, 2013. Budai B. – Sükösd M.: M-kormányzat M-demokrácia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. Kondricz Péter - Tímár András: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései, Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2000. Mojzes Imre,Talyigás Judit :Elektronikus kereskedelem, Műszaki Egyetem 2006. Dr. Eszes István: Digitális gazdaság – Az e-kereskedelem marketing szemmel, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2011. Kolozsi Sándor: Az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi kérdései, Ipari Szemle, 20. évf. 2000. 5. sz. p. 25-28. Zsuffa Ákos: E-kereskedelem, Századvég Kiadó 2002. Tózsa István: E-Government – elektronikus közigazgatás, Magyar Tudomány, 2008/07 833. o. Jenei Á.: Elektronikus média és a közigazgatás. E-Government Tanulmányok XVI. kötet. EGovernment Alapítvány, Budapest, 2007. Veszprémi Bernadett: Az információs társadalom kihívásai és a közigazgatás reakciói, Dunpress, 2015. http://emagyarorszag.hu/emagyarorszag-program/ http://www.ittk.hu/ http://www.kistolmacs.hu/kihop/dokumentumok/e_magyarorszag_program/e_magyarorszag_pr ogram_eloadas.pdf http://emagyarorszag.hu/2014/11/digitalis-kozosseg-program-ismet-mentori-szerepben-azetanacsadok/ http://www.propublicobono.hu/pdf/FelberZs.pdf http://www.kormanyhivatal.hu/download/e/fb/c0000/szakszoveg_e_kozig_alapism(1).pdf http://elib.kkf.hu/edip/D_15198.pdf http://vecseilaszlo.blog.hu/2008/05/16/hasznos_tudnivalok_az_ekereskedelemrol_avagy_a_b2c _b2b_es_c2c_piacterek http://www.peetsoft.hu/publikaciok/B2C_elektronikus_piacterek.pdf http://www.pointernet.pds.hu/telepont/dolgozat/szakdolgozat_marketplace_6.html www.hit.bme.hu/~buttyan/courses/BMEVIHIM219/.../KnappAdam.pdf http://en.wikipedia.org/wiki/Vickrey_auction http://nav.gov.hu/nav/regiok/eszak_alfold/eszakalfold/aktualis/az_e_kereskedelem.html 49