Megszerezhető: 38 pont Minimum követelmény: 19 pont
Gyakorlati ZH november 25-29
MIN7K0IN MIN4B0RFN
(pótlás dec. 2-6) Megszerezhető: 55 pont Minimum követelmény: 27 pont További pontszerzési lehetőségek Megszerezhető: 50 pont Minimum követelmény: 4 pont Részvétel Informatika.Neked sorozat azon előadásain, amit a tantárgy előadója
pontszerzésre ajánl (alkalmanként 2 pont szerezhető)
15 perces kiselőadás tartása az október 28-i előadás alkalmával.
Megszerezhető pontszám: 5 pont (angol nyelvű előadás esetén 10 pont ) Választható témakörök a Coospace-ben kerülnek meghirdetésre szeptember 23-ig
Egy témakör esszé jellegű kidolgozása kb. 5-8 oldal terjedelemben (nem másolás!)
Választható témakörök a Coospace-ben kerülnek meghirdetésre szeptember 23-ig Megszerezhető pontszám: 5 pont/esszé
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Követelmények levelező tagozaton Elméleti ZH utolsó előtti konzultáción (pótlás utolsó konzultáción)
Megszerezhető: 38 pont Minimum követelmény: 19 pont Gyakorlati ZH utolsó előtti konzultáción (pótlás utolsó konzultáción) Megszerezhető: 55 pont Minimum követelmény: 27 pont További pontszerzési lehetőségek Megszerezhető: 50 pont Minimum követelmény: 4 pont Részvétel Informatika.Neked sorozat azon előadásain, amit a tantárgy előadója pontszerzésre ajánl (alkalmanként 2 pont szerezhető) Egy témakör esszé jellegű kidolgozása kb. 10-12 oldal terjedelemben (nem másolás!) Választható témakörök a Coospace-ben kerülnek meghirdetésre szeptember 23-ig Megszerezhető pontszám: 10 pont/esszé
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Előadók Göcs László E-mail: [email protected] Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 116-os iroda Dr. Johanyák Zsolt Csaba E-mail: [email protected] Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 108-os iroda
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Irodalom Kötelező Johanyák Zsolt Csaba, Kovács Péter és Göcs László: Linux hálózati adminisztráció a gyakorlatban v 1.3 (2013) Ubuntu 12.04.2-höz
(Ismétlés)
Ajánlott Mendel Cooper: Advanced Bash-Scripting Guide http://www.tldp.org/LDP/abs/html/ Hivatalos és közösségi dokumentáció http://ubuntu.hu/sugo http://edu.ubuntu.hu
Blahota István: Ubuntu Linux kezdőknek (2011) 11.04-hez http://zeus.nyf.hu/~blahota/ubuntu/Linux_11_10_06.pdf
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
IP címek IPV4 4 db decimális szám ponttal elválasztva
0
IP címek osztályozása .
0
.
0
.
0
1db decimális szám 8 biten ábrázolva bináris számrendszerben
APIPA (Automatic Private Internet Protocol Addressing ) A Microsoft otthoni és kisebb irodai hálózatokhoz vezette be a még csak draft formájában létező APIPA-t, olyan helyekre, ahol bizonyosan nincs kiszolgáló, mert nem érné meg, és nincs szaktudás sem a hálózat konfigurálására. Linux alatt AVAHI (majomfajta) néven érhető el ez az autokonfigurációs szolgáltatás
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
APIPA – segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs routolás. Kis
AVAHI Ha induláskor az operációs rendszer nem talál DHCP kiszolgálót, a draft által lefoglalt, B típusú IPcímtartományból véletlenszerűen kiválaszt egy címet, meggyőződik arról, hogy azt más nem használja, majd elindul. A meggyőződés annyit tesz, hogy egy ICMP csomagot indít a kiválasztott cím felé. Ha érkezik rá válasz, már létezik a cím a hálózatban, tehát másikat kell keresni. Tízszer próbál így címhez jutni, és tekintve, hogy 65535 a lehetséges címek száma, kicsi az esélye, hogy nem találja meg az „igazit”. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
hálózaton működik. APIPA – segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs
AVAHI Az automatikusan meghatározott címhez azután nem ragaszkodik, és minden ötödik percben kibocsát egy DHCP-Discover csomagot, hátha meggondolták magukat az üzemeltetők és működőképes állapotba hoztak egy címkiosztó szolgáltatást. A DHCP és az AVAHI azért fér meg egymás mellett, mert az operációs rendszer el tudja dönteni, hogy milyen szituációban van.
routolás. Kis hálózaton működik. APIPA – segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt
Hálózati maszk Az a szám, amely meghatározza, hogy az IP-cím mely része hálózati, és mely része állomáscím. Az alhálózati maszk (subnet mask) segítségével a rendszergazdák a helyi hálózatban egymástól elkülönülő alhálózatokat tudnak létrehozni. IP-cím: 196.225.15.5 Alhálózati maszk: 255.255.255.0 Kettes számrendszerben: IP-cím: 11000100 11100001 00001111 00000101 Alh.maszk: 11111111 11111111 11111111 00000000 A két szám bitenkénti ÉS (AND) műveletet elvégezve megkapjuk a hálózat címét: 11000100 11100001 00001111 00000000 Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
alhálózaton, ha nincs routolás. Kis hálózaton működik. A hálózati maszk segítségével állapítható meg, hogy az IP cím mely része azonosítja a hálózatot és mely része az interfészt. Alhálózatoknál a hoszt ID rész néhány bitjét használják az alhálózat beazonosítására. A hálózati maszkban ezek a bitek is 1-es értékűek.Helyi hálózaton van-e a célállomás? Bitenkénti ÉS művelet.Miért
szükséges az alhálózatok kialakítása?
Jelöl
Címek
Alháló maszk d. Alháló maszk bin.
/8
16777216
255.0.0.0
/9
128x65536 255.128.0.0
11111111.10000000.00000000.00000000
/10
64x65536
255.192.0.0
11111111.11000000.00000000.00000000
/11
32x65536
255.224.0.0
11111111.11100000.00000000.00000000
/12
16x65536
255.240.0.0
11111111.11110000.00000000.00000000
/13
8x65536
255.248.0.0
11111111.11111000.00000000.00000000
/14
4x65536
255.252.0.0
11111111.11111100.00000000.00000000
/15
2x65536
255.254.0.0
11111111.11111110.00000000.00000000
/16
1x65536
255.255.0.0
11111111.11111111.00000000.00000000
/17
128x256
255.255.128.0
11111111.11111111.10000000.00000000
/18
64x256
255.255.192.0
11111111.11111111.11000000.00000000
/19
32x256
255.255.224.0
11111111.11111111.11100000.00000000
/20
16x256
255.255.240.0
11111111.11111111.11110000.00000000
/21
8x256
255.255.248.0
11111111.11111111.11111000.00000000
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
11111111.00000000.00000000.00000000
Megoldások az IPv4 címek kis száma miatti problémára Jelöl
Címek
Alháló maszk d. Alháló maszk bin.
/22
4x256
255.255.252.0
11111111.11111111.11111100.00000000
/23
2x256
255.255.254.0
11111111.11111111.11111110.00000000
/24
1x256
255.255.255.0
11111111.11111111.11111111.00000000
/25
128x1
255.255.255.128
11111111.11111111.11111111.10000000
/26
64x1
255.255.255.192
11111111.11111111.11111111.11000000
/27
32x1
255.255.255.224
11111111.11111111.11111111.11100000
/28
16x1
255.255.255.240
11111111.11111111.11111111.11110000
/29
8x1
255.255.255.248
11111111.11111111.11111111.11111000
/30
4x1
255.255.255.252
11111111.11111111.11111111.11111100
/31
2x1
255.255.255.254
11111111.11111111.11111111.11111110
/32
1x1
255.255.255.255
11111111.11111111.11111111.11111111
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
CIDR, VLSM (alhálózatok számítása
maszkokkal) NAT IPv6
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
IPv6 Tulajdonságok 128 bit, 1994 A címzés hierarchikus – miért jó? Támogatja a munkaállomások automatikus
hálózati konfigurálását
CIDR-t használ Egy interfésznek több címe is lehet
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Broadcast nincs – helyét a multicast veszi átSzintaktikailag az anycast cím nem különböztethető meg az unicast címtőlhttp://technet.microsoft.com/huhu/library/cc755011%28WS.10%29.aspxA hierarchikus címkiosztás megkönnyíti az útválasztás megoldását.
IPv6 – cím típusok Egycélú (Egyedi küldés) (unicast) : egy adott interfészt azonosít Választható célú (Csomópont-választásos küldés) (anycast) : interfészek egy csoportját azonosítja, de a csomagot elég a csoport egyetlen tetszőleges tagjához eljuttatni (ha a csoportból valaki megkapja, a többiek már nem kapják meg) Többcélú (Csoportos küldés) (multicast) : az interfészek egy csoportját azonosítja, a csomagot minden a csoportba tartozó interfész meg kell kapja (Broadcast helyett) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Broadcast nincs – helyét a multicast veszi átSzintaktikailag az anycast cím nem különböztethető meg az unicast címtőlhttp://technet.microsoft.com/huhu/library/cc755011%28WS.10%29.aspxA hierarchikus címkiosztás megkönnyíti az útválasztás megoldását.
IPv6 cím felépítése 8 db 4 hexadecimális számjegyből álló csoport kettőspontokkal elválasztva Kezdőbitek határozzák meg a cím típusát
2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7344
128 bites IPv6 cím 3FFE:085B:1F1F:0000:0000:0000:00A9:1234 8 csoport 16-bites hexa számokból, elválasztó jel “:”
Kezdő nullák elhagyhatók
3FFE:85B:1F1F::A9:1234
:: = egy vagy több egymást követő csoportban csak nullák vannak Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Unicast címek felosztása érvényességi kör szerint
IPv6 címek 0:0:0:0:0:0:0:0 vagy :: – helyettesítő cím, ha nincs cím, Pl. kezdeti DHCP kérés
Világméretű (mint az IPv4 publikus)
::1 –localhost (loopback) cím
Lokális (mint az IPv4 privát)
Global unicast Telephely (site) szintű: Site-local (elavult!)
A globális azon (45 bit) lehet ISP vagy site azonosító A 16 bit alhálózat vagy site azonosító A 64 bit lehet MAC cím alapján
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
hatókör Global Unicast Addresses IPv6 global addresses are equivalent to public IPv4 addresses. They are globally routable and reachable on the IPv6 Internet. Global unicast addresses are designed to be aggregated or summarized for an efficient routing infrastructure. Unlike the current IPv4-based Internet, which is a mixture of both flat and hierarchical routing, the IPv6-based Internet has been designed from its foundation to support efficient, hierarchical addressing and routing. The scope of a global address is the entire IPv6 Internet. RFC 4291 defines global addresses as all addresses that are not the unspecified, loopback, link-local unicast, or multicast addresses. However, Figure shows the structure of global unicast addresses defined in RFC 3587 that are currently being used on the IPv6 Internet. The structure of global unicast addresses defined in RFC 3587 The fields in the global unicast address are described in the following list:Fixed portion set to 001 the three high-order bits are set to 001.Global Routing Prefix Indicates the global routing prefix for a specific organization’s site. The combination of the three fixed
bits and the 45-bit Global Routing Prefix is used to create a 48-bit site prefix, which is assigned to an individual site of an organization. A site is an autonomously operating IP-based network that is connected to the IPv6 Internet. Network architects and administrators within the site determine the addressing plan and routing policy for the organization network. Once assigned, routers on the IPv6 Internet forward IPv6 traffic matching the 48-bit prefix to the routers of the organization’s site.Subnet ID The Subnet ID is used within an organization’s site to identify subnets within its site. The size of this field is 16 bits. The organization’s site can use these 16 bits within its site to create 65,536 subnets or multiple levels of addressing hierarchy and an efficient routing infrastructure. With 16 bits of subnetting flexibility, a global unicast prefix assigned to an organization site is equivalent to a public IPv4 Class A address prefix (assuming that the last octet is used for identifying nodes on subnets). The routing structure of the organization’s network is not visible to the ISP.Interface ID Indicates the interface on a specific subnet within the site. The size of this field is 64 bits. The interface ID in IPv6 is equivalent to the node ID or host ID in IPv4.Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm
Site-Local unicast címek
Cégen belüli (privát) címzés - intranet A címek generálása nem automatikus Nem routolják Lehetővé teszi szervezeti hálózat címzését Elavult! RFC 3879 (2004) érvénytelenné tette, csak régebben volt használatos FEC0:: through FFFF:: Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Site-Local Addresses FEC0:: through FFFF::represent a particular site or company. These addresses can be used within a company without having to waste any public IP addresses—not that this is a concern, given the large number of addresses available in IPv6. However, by using private addresses, you can easily control who is allowed to leave your network and get returning traffic back by setting up address translation policies for IPv6. Site-local addresses, identified by setting the first 10 bits to 1111 1110 11, are equivalent to the IPv4 private address space (10.0.0.0/8, 172.16.0.0/12, and 192.168.0.0/16). For example, private intranets that do not have a direct, routed connection to the IPv6 Internet can use site local addresses without conflicting with global addresses. Site-local addresses are not reachable from other sites, and routers must not forward site-local traffic outside the site. Site-local addresses can be used in addition to global addresses. The scope of a site-local address is the site. Unlike link-local addresses, site-local addresses are not automatically configured and must be assigned either through stateless or stateful address autoconfiguration. The first 10 bits are always fixed for site-local addresses, beginning with FEC0::/10. After the 10 fixed bits is a 54-bit Subnet ID field that provides 54 bits with which you can create subnets within your organization. You can have a flat subnet structure, or you can divide the high order bits of the Subnet ID field to create a hierarchical and summarize able routing infrastructure. After the Subnet ID field is a 64-bit Interface ID field that identifies a specific interface on a subnet. Site-local addresses have been formally deprecated in RFC 3879 for future IPv6 implementations. However, existing implementations of IPv6 can continue to use site-local addresses.Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm
Unique local címek
Cégen belüli (privát) címzés - intranet De a cím egyedi a világon – cégen belüli házirenddel tiltható a forgalom
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Unique Local Addresses Site-local addresses provide a private addressing alternative to global addresses for intranet traffic. However, because the site-local address prefix can be reused to address multiple sites within an organization, a site-local address prefix can be duplicated. The ambiguity of site local addresses in an organization adds complexity and difficulty for applications, routers, and network managers.To replace site-local addresses with a new type of address that is private to an organization yet unique across all the sites of the organization, RFC 4193 defines unique local IPv6 unicast addresses. The first 7 bits have the fixed binary value of 1111110. All local addresses have the address prefix FC00::/7. The Local (L) flag is set 1 to indicate that the prefix is locally assigned. The L flag value set to 0 is not defined in RFC 3879. Therefore, unique local addresses within an organization with the L flag set to 1 have the address prefix of FD00::/8. The Global ID identifies a specific site within an organization and is set to a randomly derived 40-bit value. By deriving a random value for the Global ID, an organization can have statistically unique 48-bit prefixes assigned to their sites. Additionally, two organizations that use unique local addresses that merge have a low probability of duplicating a 48-bit unique local address prefix, minimizing site renumbering. Unlike the Global Routing Prefix in global addresses, the Global IDs in unique local address prefixes are not designed to be summarized. Unique local addresses have a global scope, but their reach ability is defined by routing topology and filtering policies at Internet boundaries. Organizations will not advertise their unique local address prefixes outside of their organizations or create DNS entries with unique local addresses in the Internet DNS. Organizations can easily create filtering policies at their Internet boundaries to prevent all unique local-addressed traffic from being forwarded. Because they have a global scope, unique local addresses do not need a zone ID. The global address and unique local address share the same structure beyond the first 48 bits of the address. In both addresses, the 16-bit Subnet ID field identifies a subnet within an organization. Because of this, you can create a subnetted routing infrastructure that is used for both local and global addresses. For example, a specific subnet of your organization can be assigned both the global prefix 2001:DB8:4D1C:221A::/64 and the local prefix FD0E:2D:BA9:221A::/64, where the subnet is identified for both types of prefixes by the Subnet ID value of 221A. Although the subnet identifier is the same for both prefixes, routes for both prefixes must still be propagated throughout the routing infrastructure so that addresses based on both prefixes are reachable.Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm
Link-Local unicast címek (interface)
FE80::/64 Csak egy linken (szegmensen) belül értelmezett Router nem továbbítja Konfigurálása mindig automatikus Átjáró felderítés, más 2. rétegbeli szomszédok (azonos szegmensen levő eszközök) felderítése
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Link-Local Addresses FE80::/64 Link-local addresses are a new concept in IPv6. These kinds of addresses have a smaller scope as to how far they can travel: just the local link (the data link layer link). Routers will process packets destined to a link-local address, but they will not forward them to other links. Their most common use is for a device to acquire unicast site-local or global unicast addressing information, discovering the default gateway, and discovering other layer 2 neighbors on the segment. IPv6 link-local addresses, identified by the initial 10 bits being set to 1111 1110 10 and the next 54 bits set to 0, are used by nodes when communicating with neighboring nodes on the same link. For example, on a single-link IPv6 network with no router, link-local addresses are used to communicate between hosts on the link. IPv6 link-local addresses are similar to IPv4 link-local addresses defined in RFC 3927 that use the 169.254.0.0/16 prefix. The use of IPv4 link-local addresses is known as Automatic Private IP Addressing (APIPA) in Windows Vista, Windows Server 2008, Windows Server 2003, and Windows XP. The scope of a link local address is the local link. A link-local address is required for some Neighbor Discovery processes and is always automatically configured, even in the absence of all other unicast addresses. Link-local addresses always begin with FE80. With the 64-bit interface identifier, the prefix for link-local addresses is always FE80::/64. An IPv6 router never forwards link-local traffic beyond the link.Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm
Multicast címek
Csoportos címzés, helyettesíti az üzenetszórást A csoport minden tagja megkapja
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Scope
The Scope field indicates the scope of the IPv6 internetwork for which the multicast traffic is intended. The size of this field is 4 bits. In addition to information provided by multicast routing protocols, routers use the multicast scope to determine whether multicast traffic can be forwarded.
Hatókörök értelmezése
Állandó multicast címek Hatókörtől függetlenek Az összes interfész node-local és link-local
Anycast címek Azonos felépítésű a unicast-tal Cél, hogy a legközelebbi interfész kapja meg a csomagot Automatikusan keletkezik, amikor egy unicast címet egynél több interfészhez rendelünk Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
IPv6 Anycast AddressesAnycast addresses are a new, unique type of address that is new to IP in IPv6; the IPv6 implementation is based on the material in RFC 1546, Host Anycasting Service. Anycast addresses can be considered a conceptual cross between unicast and multicast addressing. Where unicast says “send to this one address” and multicast says “send to every member of this group”, anycast says “send to any one member of this group”. Naturally, in choosing which member to send to, we would for efficiency reasons normally send to the closest one—closest in routing terms. So we can normally also consider anycast to mean “send to the closest member of this group”.The idea behind anycast is to enable functionality that was previously difficult to implement in TCP/IP. Anycast was specifically intended to provide flexibility in situations where we need a service that is provided by a number of different servers or routers but don't really care which one provides it. In routing, anycast allows datagrams to be sent to whichever router in a group of equivalent routers is closest, to allow load sharing amongst routers and dynamic flexibility if certain routers go out of service. Datagrams sent to the anycast address will automatically be delivered to the device that is easiest to reach.Perhaps surprisingly, there is no special anycast addressing scheme: anycast addresses are the same as unicast addresses. An anycast address is created “automatically” when a unicast address is assigned to more than one interface.Like multicast, anycast creates more work for routers; it is more complicated than unicast addressing. In particular, the further apart the devices that share the anycast address are, the more complexity is created. Anycasting across the global Internet would be potentially difficult to implement, and IPv6 anycasting was designed for devices that are proximate to each other, generally in the same network. Also, due to the relative inexperience of the Internet community in using anycast, for the present time anycast addresses are used only by routers and not individual hostsForrás: http://www.tcpipguide.com/free/t_IPv6MulticastandAnycastAddressing-5.htm
ARP (Address-Resolution-Protokoll) A hálózati hozzáférési réteget abba a helyzetbe kell hozni, hogy egy csomagfogadónak, akinek csak az IP-címe ismert, elküldjön egy csomagot az ethernet-címmel. 1. Kiad egy broadcast-üzenetet, vagyis egy olyan üzenetet, amit a hálózaton minden számítógép fogad. Ebben az ARP mintegy megkérdezi : Kinek az IP-címe a 192.168.1.15 ?
2. A hálózaton mindegyik számítógép megvizsgálja, hogy nem az ő IP-címe a 192.168.1.15. Az a számítógép fog válaszolni, amelyiknek ez az IP-címe : Az enyém, és az ethernet-címem a következő: af.23.98.00.2e.a3
3. Az ARP tárolja ezt az információt azért, hogy ne kérdezze le ismételten minden csomag esetén. Egy meghatározott időtartam (kb. 20 perc) eltelte után automatikusan eldobja azért, hogy fel legyen készülve egy esetleges hardwareváltozásra. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Multicast: gépcsoportoknak szólóHosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépekICMP-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton.Visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre.A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető.Forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét.Átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja.Időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt.http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28WS.10%29.aspxIGMPAz IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznoshttp://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28WS.10%29.aspx
ICMP (Internet Control Message Protocol) Elérhetetlen gépek felismerése Hibaüzenetek vagy a TCP/IP-t megvalósító szoftvernek szánt üzenetek információgyűjtés a hálózatról. Pl: ha egy gateway felismeri, hogy egy adott számítógép elérhetetlen, akkor az ICMP-n keresztül kiküld egy Destination unreachable üzenetet a csomag küldőjének. Útvonal Optimalizálás Ha egy gateway felismeri, hogy kerülőutat használ, akkor a csomagküldő gépnek küld egy üzenetet, amiben benne van a gyorsabb útvonal. A csomagküldő gép (ill. az IP-rétege) a következő csomagot már a jobb útvonalon tudja elküldeni. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Multicast: gépcsoportoknak szólóHosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépekICMP-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton.Visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre.A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető.Forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét.Átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja.Időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt.http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28WS.10%29.aspxIGMPAz IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznoshttp://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28WS.10%29.aspx
IGMP (Internet Group Management Protocol Protocol) Multicast üzenetek továbbítását teszi lehetővé. Közvetíti a csoporttagságot a hosztok és az útvonalválasztók felé. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye.
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Multicast: gépcsoportoknak szólóHosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépekICMP-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton.Visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre.A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető.Forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét.Átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja.Időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt.http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28WS.10%29.aspxIGMPAz IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon
FTP – File Transfer Protocol A TCP/IP hálózatokon szolgáló szabvány.
történő
állományátvitelre
Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (szerver) és egy ügyfélprogramra (kliens). Elterjedt protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok web böngésző is képes FTPkliensként működni. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMPhttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfSMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését.
HTTP - HyperText Transfer
Protocol Egy kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek között. A kommunikációt mindig a kliens kezdeményezi. A HTTP egy állapot nélküli protokoll. Az állapot nélküli protokollok előnye, hogy a szervernek nem kell nyilvántartania felhasználói információkat az egyes kérések kiszolgálása között. A HTTP terjedt el széles körben más, felhasználói bejelentkezést támogató protokollok helyett, ami arra kényszerítette a web fejlesztőket, hogy kerülőutakon járva tárolják a felhasználók munkamenet-állapotait. Egy tipikus megoldás cookie-kban tárolni a felhasználói állapotot. Egyéb módszerek még a rejtett változók (például ) vagy az URL-ben kódolt paraméterek (például: /index.php?userid=3) használata illetve a szerveroldali állapotmegőrzés. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A
menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMPhttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfSMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését.
POP3 A Post Office Protocol version 3 Segítségével az e-mail kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról. Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez. A protokollra eredetileg az időszakosan létrejövő TCP/IP kapcsolatok (pl. dial-up) miatt volt szükség, ugyanis lehetővé teszi a kapcsolódás korlátozott ideje alatt a levelek kezelését a felhasználó gépén, úgy, hogy a levelek összességében akár a szerveren is maradhatnak. A leveleket azután helyben lehet olvasni, szerkeszteni, tárolni stb. A POP3 protokoll kizárólag a levelek letöltésére alkalmas; küldésükre az SMTP protokoll szolgál. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMPhttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfSMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen
keresztüli küldését.
SMTP Simple Mail Transfer Protocol Ez egy kommunikációs protokoll az e-mailek Interneten történő továbbítására. Az SMTP egy viszonylag egyszerű, szöveg alapú protokoll, ahol egy üzenetnek egy vagy több címzettje is lehet. Az SMTP szolgáltatás a TCP 25-ös portját használja. Ahhoz, hogy meghatározza, hogy az adott domain névhez melyik SMTP szerver tartozik, a Domain név MX (Mail eXchange) rekordját használja. Az SMTP protokoll az indításkor sima szöveg alapú (ASCII karakterek) volt, nem kellett hozzá bináris file kezelés. De mára már kifejlesztették a MIME kódolást, ahol bináris fájlok formájában “utaznak” a levelek. Ma már minden SMTP kiszolgáló támogatja a 8-bites, azaz a 8BITMIME kiterjesztésű leveleket, ami bináris formában tárolja / küldi az Johanyák Zs. Csaba (c) 2013 üzeneteket.
SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMPhttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfSMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését.
SNMP Simple Network Management Protocol Egy szerver-kliens kapcsolatra épülő protokoll. A szerver program, amit hálózati menedzsernek (network manager) is szoktak nevezni - virtuális kapcsolatot létesít a kliens programmal, amit SNMP ügynöknek (SNMP agent) is neveznek, és a távoli, felügyelt hálózati egyeden van telepítve. Hálózatra kötött eszközök vezérlése, adatainak lekérdezése. A menedzselhető eszközön (pl. nyomtatók, forgalomirányító, szerver, stb.) fut egy démon. A menedzselő eszközön fut a kliens program.
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A
menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMPhttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfSMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését.
SSH Secure Shell Egy szabványcsalád, és egyben egy protokoll is, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek ki. Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót. Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki, de támogatja a tunnelinget, azaz tetszőleges TCP portok és X11 kapcsolatok továbbítását. Fájlok biztonságos átvitelére is használható a kapcsolódó SFTP (Secure FTP) és SCP (Secure Copy) protokollok segítségével. Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP porton hallgatóznak. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMPhttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfSMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen
keresztüli küldését.
A UNIX kialakulása1 Egyéni feldolgozásra
nagyszabású kutatási program az 1960-as években az MIT, a Bell laboratórium és a General Electric több felhasználós, többfeladatos operációs rendszer neve: MULTICS (MULTiplexed Information and Computing Service fejlesztés PL/I nyelven folyt a program feladására kényszerültek
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A UNIX kialakulása2
A UNIX kialakulása3
Ken Thompson: MULTICS egyszerűsített változata PDP-7
AT&T kezdetben ingyen bocsátotta az amerikai egyetemek
Elnevezés (Brian Kernighan) : eunuch multics, UNICS
(UNiplexed Information and Computing Service) 1971 PDP-11-re, még teljesen assembly 1973-ban C-re átültetve
rendelkezésére a forráskódot 1974: első nyilvános változat nyolcvanas évek végére két különböző, egymástól sokban
eltérő Unix: AT&T: UNIX BSD UNIX
1977-1982: az AT&T összefogja a saját verzióit és a version
7 után System III néven jelenik meg 1983: kb. 100.000 működő UNIX rendszer 1983: System V. Később Release-ek
Pl:System V Release 4, (SVR4)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A UNIX kialakulása4
Egységesítési törekvések1
Microsoft PC-re fejleszett UNIX változata. Az első PC-s UNIX: Xenix Intel 80286-ra Kb. 30 db floppy (360 Kb-os)
AT&T: SVID (System V Interface Definition) Szabványos rendszer hívások Szabványos szubrutinok a BSD figyelmen kívül hagyta
IEEE: POSIX (Portable Operation System Interface
(x))
Támogatói: ANSI, ISO Összetétele: 70%-ban SVID, 30% saját elképzelések Minden nagy UNIX gyártó elismeri a POSIX
jelentőségét, és támogatja azt.
Ettől függetlenül továbbra is építenek be inkompatibilis
részeket saját UNIX-ukba
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Egységesítési törekvések2
UNIX-ok
A riválisok két szervezetbe tömörülnek:
OSF (Open System Foundation) vezetője a DEC. Tagjai: DEC, IBM, HP, BULL, Siemens-Nixdorf, … UI (Unix International) Alapítója az AT&T Tagjai: NCR, Unisys, Data General, …
Új szervezetet hoznak létre: X/OPEN
OS szabvány neve: Core OS API (Common API) Spec 1170, UNIX 95 United Linux 2002 (SuSE, Turbo Linux, SCO, Connectiva www.unitedlinux.com) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
IBM: AIX DEC: ULTRIX Berkeley University: BSD UNIX, Free BSD Silicon: IRIX Hewlett-Packard: HP-UIX SUN: Solaris majd Sun OS Microsoft: XENIX Linux-ok
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Linux
Linux változatok
Finn egyetemista: Linus Thorvalds
Disztribúció egy linux kernelen alapuló teljes rendszer pl. Ubuntu, Redhat, SuSE ,Slackware, Debian, UHU, Fedora
OS Andrew Tanenbaum vita a kernel felépítéséről 0.11-es változat 1991-ben Kernel – op. r. magja (www.kernel.org) v.x.y.z; jelenleg: 3.0.4 önmagában használhatatlan
többfelhasználós több feladat párhuzamos végrehajtása általános időosztásos rendszer hierarchikus állományrendszer, felcsatolható kötetek állomány típusát nem a neve (kiterjesztése) alapján ismeri
fel
egyidejűleg több felhasználó használhatja mindegyikük akár több programot is futtathat terminál : soros vonalon, akár modemen keresztül pszeudo-terminál: a hálózaton vagy a grafikus felületen bejelentkezett felhasználó terminálja megnevezés: console, tty, ttyp
keresztkapcsolatok hatékony és kifinomult állományvédelmi rendszer több parancsértelmező Linux: a legteljesebb POSIX implementáció Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Váltás a terminálok között helyi gépen
Felhasználók megkülönböztetése
Karakteres felületről váltás
login name:
egy másik karakteres terminálra (Alt+F1..F6) grafikus felületre (Alt+F7..F8)
Grafikus felületről váltás egy karakteres terminálra (Ctrl+Alt+F1..F6) egy másik grafikus felületre (Ctrl+Alt+F7..F8)
Megj.: minden használt terminálon be kell jelentkezni alapesetben csak egy grafikus felületünk van (F7), amiből
szükség esetén egyes Linuxoknál indíthatunk egy másikat Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
bejelentkezési /felhasználói azonosító max. 8 karakter hosszú, kisbetűvel írott numerikus felhasználó azonosító (UID - user identification)
jelszó: maximum 8-16 karakter hosszú
felhasználói csoportok (groups):
elsődleges csoportja (pl. student) tartozhat még más csoportokhoz is (pl. texusers) csoportneveket is kisbetűvel írják numerikus csoport-azonosító (GID - group identification) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Kitüntetett felhasználó kitüntetett felhasználónév: "root" a rendszerben neki "mindent szabad" ne használjuk Linuxos gépüket "root" hozzáférési jogokkal,
mert egy root jogokkal kiadott hibás vagy át nem gondolt utasítás egy pillanat alatt az egész rendszerünket jóvátehetetlenül tönkreteheti Ubuntu: az elsőként létrehozott felhasználó jelszavával sudo utasítás sudo su Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Felhasználói felület
X Windows System (X11)
Eredetileg karakteres, szerver változatnál most is
Hálózati protokoll
X.Org grafikus rendszer (X Windows) http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System http://wiki.x.org/wiki/ Grafikus felület pl. KDE, GNOME
Grafikus primitívek keretrendszere (szoftver) – ablakok kirajzolásához, mozgatásához, egér- és billentyűzet kezeléshez Nem tartalmaz felhasználó felület tervezési/megvalósítási elemeket: nyomógomb, menü Hardver absztrakciós réteget képez Lehetővé teszi az eszközfüggetlen elérést
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
X Windows System (X11) Újabb szoftver réteg az operációs rendszer magja felett Eredetileg hálózati használatra tervezték A felhasználó gépén fut, és szolgáltatást nyújt más gépen vagy azonos gépen futtatott ún. kliens alkalmazások számára miközben kezeli a felhasználói IO eszközöket
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Tipikus alkalmazási helyzetek Bejelentkezünk egy távoli gépre Ott elindítunk egy programot, és annak a felülete a mi képernyőnkön grafikusan jelenik meg Ugyanez, csak helyi gépen
Grafikus felhasználói felület Az, amit a felhasználó ténylegesen lát Egy további szoftver réteg hozza létre az X11 szolgáltatásainak igénybe vételével Ez a réteg lehet Ablakkezelő (Window Manager) Asztali környezet (Desktop Environment) Alkalmazásspecifikus felhasználói felület Grafikus eszközkészlet (GUI widget ToolKit)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Ablakkezelők és asztali környezetek Ablakkezelők
Asztali környezetek
Metacity
GNOME
Compiz
GNOME, KDE
KWin
KDE
Xfwm
Xfce
wmii
Unity
Ratpoison twm- az X11-el szállított alap ak. evilwm Enlightenment
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Asztali környezet
X Windows implementációk
Az ablakkezelőn túl egy sor kiegészítő/segéd szoftvert is tartalmaz
XFree86 (http://www.xfree86.org/) volt a legáltalánosabb 2004-ig – licencelési váltás
Pl. GNOME, KDE, Xfce, CDE (Unix), Unity
X.Org (http://www.x.org/wiki/) 2004-től az XFree86 egy korábbi, szabad licenszű változatából kezdték fejleszteni
http://xwinman.org
Legtöbb Linux disztribúció X.Org-ot használ
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Linux desktopok
Linux desktopok
KDE (jelenleg: 4.11) K Desktop Environment Matthias Ettrich Tübing-i egyetemi hallgató http://www.kde.org GNOME (jelenleg: 3.8) GNU Network Object Model Environment – 1997 augusztus http://www.gnome.org
XFCE (jelenleg 4.8)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Kis erőforrásigény Olivier Fourdan http://www.xfce.org/
man parancsnév man –f parancsnév rövid összegzés man –k kulcsszó felsorolja azokat a parancsokat, amelyeknek a leírásában szerepel a kulcsszó info parancsnév
logout - a "login shell"-ből exit - a "login shell" után indított shellekből léptet ki,
elindítja a felhasználó által megadott programokat a felhasználó parancsait kernelhívásokká alakítja a képernyőn megjeleníti az eredményt
tartalmazza
ash – sh változat csh - az sh továbbfejlesztett és C elemekkel
kiegészített változata
ksh - Korn shell tcsh - a csh kényelmi és kiterjesztett funkciókkal
jól megpakolt változata
bash - a Linux rendszereken általánosan használt,
Bourne Again SHell, az sh egy alaposan továbbfejlesztett változata
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Bash
Shell- és környezeti változók
felfelé nyíl: az előzőleg begépelt parancsok !sztring: a legutóbbi olyan parancs, amely a
Létrehozás/érték beállítás
sztringgel kezdődött állománynév kiegészítés: „Tab” ha ez egyértelműen lehetséges, beírja a nevet, ha nem,
sípol egyet, és a „Tab” újbóli megnyomására megkapjuk a lehetséges állománynevek listáját sor elején (első szóban) csak futtatható állományokra (a PATH-ot végignézve) argumentumoknál az összes állományra Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
változó_név=érték mkk=/etc/dhcp3 cd $mkk Hivatkozás $változó_név vagy ${változó_név} Shell v. Környezeti v. export változó_név Lista env, printenv Lekérdezés echo $változó_név Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Fontosabb környezeti változók PATH HOME LOGNAME HOSTNAME TERM
Mi a PATH? echo $PATH /../..:/../..:... mc /../../../mc ./programnév alternatív: akt könyvtár felvétele a keresési útvonalba mcedit .bash_profile PATH=.:$PATH mentés(F2), kilépés(F10), kijelentkezés(logout), bejelentkezés echo $PATH
állapot információkat szolgáltat a kernelről és a processzekről
nem tartozik hozzá eszköz (nodev típus) készíthetünk róla (és aljegyzékeiről) az ls paranccsal listát fájljait kiírathatjuk
minden processzhez tartozik /proc/pid jegyzék ebben a "fájlok", a pid-ű processz státusát adják további "fájlok" (pl: loadavg, uptime, meminfo, kmsg, version, cpuinfo, mounts stb.) a kernel állapotról informálnak
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Név konvenció
Állománytípusok
kis és nagy betű különböző
könyvtár (d)
elvben 128 karakter
szimbolikus link (l)
kerüljük a speciális karaktereket: |,#,stb.
közönséges állomány (plain file – "-"),
"." a név előtt: rejtett állomány
speciális állomány blokk típusú (b) karakteres típusú (c)
socket (s) gyakorlat: ls –la parancs használata Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Közönséges állományok
Speciális állományok
byte-ok közvetlenül címezhető sorozata
fizikai berendezések
szöveges
az olvasási és írási kérések eredménye a megfelelő készülék aktivizálódása ls –la /dev | more
bináris
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Követelmények Követelmények és pontszerzési lehetőségek a CooSpace-en az előadás színterében Linux hálózati adminisztráció
Feliratkkozás Coospace-ben Informatika.Neked elődásrészvétellel Firefox OS – október 30.
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Könyvtárállomány
i-csomópont (i-node)
állománynév + i-csomópont (i-node, i-bög) címe
fizikai elhelyezkedés
alkönyvtárnév + i-csomópont címe
méret
szimbolikus keresztkapcsolat + elérési út
tulajdonos
hard keresztkapcsolat + i-csomópont címe
védelmi kód
.
módosítási/létrehozási idő
..
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
i-csomópont szerkezet
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
file1
Az i-csomópont szerkezete
Könyvtár
i-bög
0 1 2 3 4 5 6 7 0Type/perm.User (uid) File size 8Access time Time of creation 16Time of modification Time of deletion 24Group (gid)Link counter Number of blocks 32File attributes Reserved 40 12 direct blocks pointer
merev (hard) csak egy adathordozón belül részletes listázásnál mintha ténylegesen ott lenne + az
eredeti helyen eggyel nő a számláló ln eredetihely/eredetinév újnév
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
mkdir delelott cd delelott ln –s ../billkiosztas szimbolikus ls –la cat szimbolikus | more ls –la ../billkiosztas ln ../billkiosztas merev ls –la ../billkiosztas ls –la Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Adat blokk
Hard link-soft link > ln -s /usr/joe/foo /usr/sue/bar
rendszerprogramok közérdekű felhasználói programok a rendszer működéséhez és karbantartásához szükséges állományok és programok felhasználók azonosításához szükséges adatok egy része ideiglenes állományok elhelyezése speciális állományok felhasználói könyvtárak
/dev/tty*
a terminálok nevei, a „* ” helyén bármely karakter állhat a gép kiépítettségétől függően /dev/hd* merevlemez neve, a „* ” helyén alfanumerikus karakterek, elsősorban számok állnak (sd*) /dev/fd* hajlékonylemezes egység neve /dev/mem állományként elérhető memória neve /dev/null különleges rendeltetésű állomány, ha olvasunk belőle, akkor azonnal az állomány végét érzékeljük, ha pedig írunk bele, akkor korlátlanul elnyel mindent anélkül, hogy bárhol is tárolná
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
mkdir [elérési_út/]könyvtár egy új könyvtár létrehozása mkdir –p ./elso/masodik létrehozza az elso könyvtárat is cd [elérési_út/]könyvtár könyvtárváltás ln -s állománynév keresztkapcsolatnév keresztkapcsolat létrehozása -s szimbolikus keresztkapcsolat cat állomány1 [...állományN] állományok összefűzése: cat állomány1 állomány2 > állomány3 állomány kiíratása: cat állomány új állomány létrehozása: cat > állomány +
Könyvtár- és állománykezelés az aktuális munkakönyvtár elérési úttal ellátott nevének kiírása ls [-altrR] könyvtár egy könyvtár tartalmának kilistázása ABC sorrendben -r a rendezés iránya fordított -R alkönyvtárak is rekurzívan -a a rejtett állományok is -l kiegészítő információk drwxrwxrwx ln user group size date time name -t módosítási idő szerinti rendezés pwd
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
rm kapcsolók állománynév állomány törlése -f nincs figyelmeztető üzenet -r könyvtárak törlése rekurzívan rmdir könyvtárnév üres könyvtár törlése !kitörölt állomány nem állítható vissza wc kapcsolók állománynév állomány jellemzőinek számlálása -c bájtok -l sorok -w szavak cp kapcsolók forrás cél állományok másolása -r rekurzív -s szimbolikus linket hoz létre másolás helyett (csak akkor működik, ha az aktuális könyvtárba másolunk) -f nincs figyelmeztető üzenet
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Feladat hozzunk létre a saját könyvtárunkban alkönyvtárakat az
alábbi nevekkel: ora/bin, ora/tmp, ora/doboz, ora/munka, ora/munka/tarol listázzuk ki saját könyvtárunk és az alkönyvtárak tartalomjegyzékét a lista állományba számoljuk meg az állomány sorait másoljuk át a lista állományt a tarol könyvtárba hozzunk létre egy 2 soros szöveges állományt szoveg néven a doboz könyvtárban fűzzük össze a lista és a szoveg állományokat osszeg néven úgy, hogy az eredmény a tmp könyvtárba kerüljön Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Feladat
Feladat
készítsünk egy szöveges állományt forras néven a saját
könyvtárunkban másoljuk be a temp és a munka könyvtárakba forr_temp és forr_munka néven tegyük a forr_temp–et írásvédetté készítsünk a tarol és a doboz könyvtárban merev hivatkozást a forras állományra mindegyik hivatkozás készítés után kérjünk részletes könyvtár tartalomjegyzéket az eredeti forras állományról
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
find kezdőpont kifejezés állomány keresése a könyvtárrendszerben kezdőponttól lefelé - name minta név szerint - user név tulajdonos szerint grep kapcsoló minta állománynév minta előfordulását keresi állományokban -c csak a mintát tartalmazó sorok száma -i kis és nagy betű azonos -l csak állománynevek -n sorszám + sor -v mindent ami nem tartalmazza a mintát
töröljük a tarol és a doboz könyvtárban levő merev hivatkozást a forras állományra kérjünk részletes könyvtár tartalomjegyzéket a bin könyvtárról nézzük meg, hogy milyen rejtett állományok vannak a saját könyvtárunkban
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
mv kapcsolók forrás cél állományok átnevezése és/vagy mozgatása -f létezőt kérdés nélkül felülír -b mozgatás előtt biztonsági másolatot készít cél állomány vagy könyvtár more kapcsolók állomány... állomány tartalmának oldalakra tördelt megjelenítése a képernyőn -p nem görget, hanem lapoz -s több üres sorból egyet cmp kapcsolók áll1 áll2 állományok összehasonlítása -c a különböző bájtokat karakterként írja ki Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
tar kapcsolók újnév állományok állományok/könyvtárak összecsomagolása és kibontása -t lista (teszt) -f lemezes állomány -x kibont -c becsomagolás (újat létrehoz) -r becsomagolás (hozzáfűz) -A hozzámásol tar állományt --delete töröl -W ellenőriz -v kiírja az állományneveket a képernyőre
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Tar tar –cvf ujnev.tar allomanyok tar –xvf ujnev.tar tar –tvf ujnev.tar
compress kapcsoló állomány állományok be/kitömörítése; törli a régi áll.-t, az újnak Z lesz a kiterjesztése (külön telepíteni kell) -d kitömörítés -f akkor is ha már van ilyen vagy kicsi a tömörítési arány -v mindent kiír uncompress állomány kitömörít, törli a tömörítettet (külön telepíteni kell) gzip kapcsoló állomány tömörít, gz lesz a kiterjesztés -d kitömörítés, törli a tömörítettet
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Feladat csomagoljuk be tar segítségével a munka könyvtár tartalmát m.tar néven listáztassuk ki az m.tar állomány tartalmát tömörítsük be a gzip program segítségével az m.tar állományt
compress és uncompress alapból nincs telepítve
Feladat hozzunk létre a saját könyvtárunkból nyílóan egy torold alkönyvtárat, és oda csomagoljuk ki a korábban becsomagolt és betömörített állományokat
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
tree kapcsolók könyvtárnév könyvtárstruktúra, állományok, bejegyzések száma (külön telepíteni kell) -a mindent kiír -d csak könyvtár -f teljes elérési út -i nincs vonal -l könyvtárra irányuló szimbolikus linket követ -P minta csak mintának megfelelőt -I minta csak mintától különbözőt -p védelmi kódsor -s méret is -u UID -g GID -D dátum -t idő szerint rendez Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
tree
tree
– alapból nincs telepítve
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Kék – könyvtárTürkiz –
Háttér – előtér időzítés programnév& program futtatás a háttérben fg háttérben futó folyamat előhozása at -f állomány óra:perca megadott időpontban végrehajtja az állományban megadott utasításokat
szimbolikus hivatkozásZöld - végrehajtható
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Időzítés
Átirányítás
atq kiírja a várakozó és végrehajtás alatt álló időzített feladatokat, rendszergazda számára minden várakozó feladat megjelenik. A sor végén levő jel: a a feladat várakozik = a feladat végrehajtása most folyik
Standard input more < help.txt Standard output ls -la > lista.txt Standard hibakimenet find / -name *.html 2> hibák
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Parancs csatolás Az első parancs standard kimenete lesz a második parancs standard bemenete. ls -la *.tar | wc -l A képernyőn megjelenik az aktuális könyvtárban található tar kiterjesztésű állományok száma
Semlegesítő karakterek1 A mögötte álló karaktert védi cat > ab\*c ' ' Shell behelyettesítéstől védi a közrefogott szöveget find / -name *.c 2>hibák | grep l 'int len' megkeresi azokat a c kiterjesztésű állományokat, amelyek tartalmazzák az idézőjelek között megadott szöveget
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Semlegesítő karakterek2 " "
\
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A többi felhasználó who whoami w
név, terminál, bejelentkezés dátuma, ideje saját felhasználói név rendszerindítás ideje, bejelentkezett felhasználók száma, terhelés, felhasználók, terminálok, honnan jelentkeztek be, mikor, mit csinálnak
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
0 vagy több tetszőleges karakter egy darab tetszőleges karakter a vagy f vagy u 1 vagy 3 vagy 5 a-tól g-ig terjedő intervallumból egy karakter 1-től 6-ig terjedő intervallumból egy karakter az a-tól g-ig vagy az 1-től 6-ig terjedő intervallumból egy karakter
` `
Shell behelyettesítéstől védi a közrefogott szöveget, de a környezeti változókat behelyettesíti ls "${HOME}/ab*c" megnézi, hogy van-e a saját könyvtárunkban ab*c nevű állomány Kiértékeli a közrefogott parancsot, és annak értékét helyettesíti az idézőjeles kifejezés helyére echo Ebben a könyvtárban `ls | wc -l` darab bejegyzés található Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Kapcsolatteremtés talk felhasználó [terminál] a hívott fél hasonló parancsmegadással kell válaszoljon, kilépés ^C write név a hívott fél hasonló parancsmegadással kell válaszoljon, kilépés ^D mesg [y|n] üzenetfogadás engedélyezése/tiltása/állapot lekérdezése
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
mount Állományrendszerek felcsatolása és leválasztása felcsatolás az állományrendszer valamely könyvtára helyére
/dev/hda1 /dev/du0 A root file system su
/ i-list
usr
tmp
dev
etc data blocks
A mount-olás:
általában rendszergazdai jogosultság szükséges felcsatolás mount /dev/hd1 file system /dev/hda2
lecsatolás umount
su
/ i-list
bin
etc
lib data blocks
mount elõtt csak a blokkok érhetõk el! Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Mount tábla
/etc/mtab
/etc/mount
A már csatolt köteteket tartalmazza
a partíció száma a szuperblokk pufferére mutató pointer a mount jegyzék i-csomópontja (mount point) a gyökér jegyzék i-csomópontja /etc/fstab
5. oszlop „1” – kilépéskor a szuperblokk automatikusan mentődik a lemezre 6. oszlop – a rendszer indulásakor milyen sorendben Zs. Csaba (c) 2013 ellenőrizze a Johanyák fájlrendszereket (1 -> )
/etc/fstab 5. Oszlop – opciók: Async – aszinkron írás-olvasás Exec (noexec) – binárisok futtatását engedélyezi Noatime – az i-csomópontok elérési ideje nem változik Nouser – csak a root csatolhatja Ro – csak olvasható Dev, nodev – a meghajtókhoz való hozzáférés
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Feladat
A szuperblokk tartalma ... a fájlrendszer mérete a szabad blokkok száma a szabad blokkok listája + index a listán az i-lista mérete a szabad i-bögök száma a szabad i-bögök listája + index a listához lock mező a két listához jelző, hogy történt-e módosítás a szuperblokkban
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Megoldás
listázzuk ki a /dev könyvtárból a "t"-vel kezdődő és a 3..8-as számok valamelyikével végződő állományok neveit számoljuk meg, hogy hány olyan állomány van a /dev könyvtárban, amelyben a 0..9 számjegyek egyike szerepel
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
ls /dev/t*[3-8] ls /dev/*[0-9]* | wc -l
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Tipikus hozzáférés szabályozási megoldások Állományrendszer és processzek
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
DAC – Discretionary Access Control (tetszés szerinti) Minden objektumnak tulajdonosa van, aki szabályozhatja a hozzáférést Pl. állományok MAC – Mandatory Access Control (kötelező) Hozzáférés-jogosultság kiosztása előre meghatározott módon
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Az állományrendszer védelme uid - user identifier gid - group identifier /etc/passwd uid és alap gid /etc/group felhasználó-csoport összerendelések Felhasználói körök: tulajdonos csoporttárs többiek su - superuser (hagyományosan Unix rendszerekben uid=0) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Jogok
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Védelmi kódsor
olvasás - állomány tartalmának megtekintése, könyvtár
esetén a tartalom kilistázása írás - állomány bővítése, kicserélése, megváltoztatása, ill.
könyvtár esetén bejegyzés létrehozása, törlése végrehajtás - állomány futtatás, könyvtárban keresés,
belépés az adott könyvtárba cd-vel, és informálódás az ls utasítás segítségével egy konkrét könyvtár vagy állomány meglétéről és tulajdonságairól
trwxrwxrwx t - bejegyzés típusa b blokkorientált speciális állomány (pl. /dev/hda1) c karakterorientált speciális áll. (pl. /dev/stty4) d alkönyvtár-bejegyzés l szimbolikus keresztkapcsolat - egyszerű állomány tulajdonos csoporttárs bárki
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
chown újtulajdonos állománynév állomány tulajdonosának megváltoztatása chgrp újcsoport állománynév állomány csoportjának megváltoztatása chmod kapcsoló[kinek] op jogok [op jogok] jogok beállítása - adása kinek : u az aktuális felhasználónak g a csoportnak o a többieknek
Jogadás Futtatási időre setgid bit setuid bit Állandó chmod chown chgrp
op
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
+ jogokat adunk hozzá - jogokat veszünk el = pontosan
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
a következő betűk kombinációi lehetnek:
jogok
olvasási jog írási jog végrehajtási jog végrehajtási jog, ha az állomány könyvtár vagy ha már van másik x bitje; s setuid vagy setgid mód chmod g-w állomány chmod +x állomány chmod 622 állomány r w x X
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
állomány a lemezen program példány végrehajtásra váró Process IDentificator
folyamat job PID
állítsuk be a hozzáférést az alábbi minta szerint: bin: mindenki számára kereshető-olvasható, csak a
tulajdonos számára írható doboz: mindenki számára csak írható, a csoporttársak
keresni is tudnak benne, a tulajdonos számára olvasható is
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
információk folyamatokról felhasználó szerinti sorrend PID szerinti sorrend fa szerkezetben más felhasználók is csak programnevek paraméter és tulajdonosnév nélkül txx csak xx terminál kill kapcsolók PID jel küldése folyamathoz (folyamat leállítása) -s szám jel küldése -l jel lista sleep időtartam időtartam másodpercet várakozik date dátum és idő kiírása utasítás& utasítás a háttérben fut ps kapcsolók -Ou -Op f a c
Fogalmak program
Feladat
utasítás
előtérben futó háttérben futó démon
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A hozzáférés szabályozás érvényesülése
A processzek tulajdonlása
a folyamat effektív tulajdonosság és a fájl
Processz valódi tulajdonosa: a szülő processztől
ha egyezik, a fájl i-csomópontjába írt, a
örökli a processz, vagy a szülő állítja be neki – aki elindítja a processzt Processz effektív tulajdonosa: amely felhasználó jogosultságával a processz rendelkezik valódi és effektív tulajdonos (uid-dal azonosítva) valódi és effektív csoport-tulajdos (gid) az effektív tulajdonosság határozza meg a védelmi tartományt Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
tulajdonosság összevetődik
tulajdonoshoz tartozó rwx hozzáférések szabják meg a hozzáférést vagy elutasítást ha nem egyezik: a csoport-tulajdonosságok vetődnek össze egyezés esetén a hozzáférést a csoporthoz rendelt rwx minta szabja meg ha nem egyezik: az i-bög others rwx-e szabályoz (Bárki számára hozzáférhető fájlom nem biztos, hogy elérhető általam!) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A setuid koncepció (D. Ritchie) a valódi és effektív tulajdonosságok sokszor egybeesnek a setuid/setgid bejegyzésű végrehajtható fájlokból
készült processz effektív tulajdonosa a végrehajtható fájl tulajdonosa lesz (valós tulajdonos a szülő processz tulajdonosa) pl: passwd futtatható fájl tulajdonosa a root, és setuidos /etc/passwd fájl tulajdonosa a root, én csak olvashatom. Általam indított passwd processz mégis írhatja.
A sudo parancs sudo privilégiumot_igénylő_parancs sudo su
Shell indítása más felhasználó- és csoportazonosítóval: su felhasználónév su
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Parancs futtatása más felhasználó nevében sudo <parancs> (sudo –u root <parancs>) sudo –u <parancs>
Sudoers /etc/sudoers Ki milyen parancsokat futtathat kinek a nevében? Mihez kell jelszó? (Szerkesztő pr. kiválasztása: sudo select-editor) Szerkesztés: sudo visudo Miért visudo? A sudo indításkor kiolvassa Szabályozások sorban érvényesülnek, a későbbi felülírhatja a korábbit Alias (változók) User_Alias, Runas_Alias, Host_Alias és Cmnd_Alias
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A
visudo egy másolatot készít az /etc/sudoers állományról és azon dolgozunk.A 12.04.2 változatban az adm csoport a rendszergazda (nem admin!). Az elsőként létrehozott felhasználó automatikusan bekerül a sudo és az
User_Alias példák # Az"admin" csoport tagjai User_Alias ADMINS = %admin # A hallgato és az ervin felhasználói fiókok User_Alias USERS= hallgato, ervin # Az ubul és a marci felhasznaloi fiokok User_Alias WEBMASTERS = ubul, marci # A ! –el kizárásokat adhatunk meg User_Alias KORLATOZOTT_FELHASZNALOK
A HALLGATO változóban definiált felhasználók bármely gépről bejelentkezve bármilyen felhasználóként jelszó nélkül leállíthatják a rendszert.A HALLGATO változóban definiált felhasználók bármely gépről bejelentkezve root felhasználóként elindíthatják jelszó nélkül a vim-et, de a vim nem tud további shellt indítani.Az admin csoport tagjai bármilyen felhasználóként bármely hosztról jelszó nélkül elindíthatják az apt-get-etUgyanaz csak a hera gépről.Csak a hálózat gépeiről.
Hogyan? %admin hera=(root)NOPASSWD:/*/sbin/* ALL ALL=(ALL)NOPASSWD: ALL
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Az admin csoport tagjai a hera gépről jelszó nélkül root – ként futtathatják az sbin könyvtárak tartalmát: /usr/sbin/ /usr/local/sbin/ stb.Bárki bármilyen gépről bejelentkezve a sudoval bármely felhasználó nevében jelszó nélkül bármit megtehet.
Defaults sudo –l jelenleg érvényes effektív beállítások
Defaults:ALL timestamp_timeout=0
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Defaults:ALL timestamp_timeout=0Which means that ALL users sudo permissions timeout immediately, meaning that they must enter their password every time they use sudo.A sudo su az eredeti PATH környezeti változót az ún. secure_path-al helyettesíti, ez kikapcsolható a
Források https://help.ubuntu.com/community/Sudoers http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=1132821 Minta konfiguráció: http://www.sudo.ws/sudo/sample.sudoers
sudo su –p vel
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Linux hálózati adminisztráció
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Futási szintek Szolgáltatások (szoftverek) automatikus indítása és leállítása Az egyes futási szintekhez eltérő jelentés (szolgáltatáscsoport) tartozhat az egyes Linux disztribúciókban
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Futási szintek Ubuntuban 0
Halt/Shutdown: minden folyamat leáll, a fájlrendszereket leválasztják, a felhasználókat kijelentkeztetik, a gép biztonságosan kikapcsolható 1 Single user mode: rendszergazdaként egyfelhasználós mód, minden /etc/fstab állományrendszer felcsatolásra kerül S Sulogin: olyan, mint az 1 de nem állítja le a folyamatokat lefelé váltáskor 2-5 Multi user mode: minden /etc/fstab állományrendszer felcsatolásra kerül, grafikus felület 6 Reboot: Ugyanaz, mint 0 csak utána újraindul a rendszer az alapértelmezett futási szinten
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Futási szintek Ubuntuban Ubuntuban eseményvezérelt módon az upstart
segítségével oldják meg, ez helyettesíti a más rendszerekben használt /sbin/init-et Az alapértelmezett futási szintet a /etc/event.d/rc.default fájl határozza meg. Ez alapértelmezés szerint 2 Aktuális futási szint: runlevel Kiírja a megelőző és az aktuális szintet N azt jelenti, hogy nem volt előző (a mostani a legelső) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Futási szintek Ubuntuban Futási szint váltás:
telinit szintszám
Mit kell indítani/leállítani az
egyes futási szinteken?
/etc/rc?.d könyvtárak K és S
kezdetű szkripteket tartalmaznak, ahol ?=0,1,2,3,4,5,6,S Minden szkriptnek van egy sorszáma Először a K kezdetűek, majd az S kezdetűek hajtódnak végre a sorszám alapján K=Kill S=Start 2-es szinten csak S Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Szkriptek
Működési szintek Sytsem V specifikáció szerint (Egyéni tanulmányozásra)
Valójában mindegyik egy szimbolikus link a /etc/init.d könyvtár egy szkriptjére
az operációs rendszer állapotára vonatkozik – milyen szolgáltatásokat nyújtson, illetve milyen állapotban legyen 7 szintünk van: 0 : system halt – operációs rendszer leáll, processzor „halt” módba 1 : egyfelhasználós mód – ha valami hiba van 2 : többfelhasználós mód, nincs hálózat
A szimbolikus hivatkozás kezdete (K vagy S) alapján az upstart az /etc/init.d-ben meghívott szkript végére start-ot vagy stop-ot tesz
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Működési szintek Sytsem V specifikáció szerint 3 : többfelhasználós, hálózat van, nincs grafikus
felület 4 : nem használt 5 : többfelhasználós, van hálózat és grafikus felület 6 : a rendszer újraindítása (reboot)
az egyes processzek elindítását az „init” végzi az init az operációs rendszer beállításait az
/etc/inittab állományból veszi
/etc/inittab az állomány formátuma:
id:runlevels:action:process id : 1-4 karakteres egyedi azonosító runlevels : azokat a szinteket sorolja fel, amelyeken végre
kell hajtani a műveletet action: leírja, hogy milyen műveletet kell végrehajtani process: a végrehajtandó process
ha a futási szinten változtatunk, akkor az új szintre
nem specifikált processzeket kiírtja (SIGTERM, majd SIGKILL) Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
off : nem csinál semmit initdefault : a boot folyamat végén erre a szintre lép
/etc/inittab action mező: respawn : ha a processz kihal, az init automatikusan újraindítja wait : a szint elérésekor az init elindítja, majd megvárja amíg véget ér once : csak egyszer indítja el boot : az op. r. elindulásakor indítja – a futási szinteket nem veszi figyelembe bootwait : boot + megvárja, amíg véget ér
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
be – ha nincs megadva, akkor megkérdezi sysinit : a boot folyamat elején hajtódik végre ctrlaltdel : a Ctrl_Alt_Delete kombináció
lenyomásakor ezt hajtja végre
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Szint váltása rcx.d az egyes könyvtárakban a szinteknek megfelelő szolgáltatásokat indítja el - x a szint száma
S12valami:
S : start vagy stop (K) - a szintre való belépéskor elindítja vagy kilépéskor leállítja 12: hányadikként valami: név
a váltást az init végzi el feladata az egyes szolgáltatások leállítása, illetve újak indítása: az inittab alapján az rcx.d könyvtárak tartalma alapján meghívás a telinit -en keresztül paraméterként: az új szint száma (0-6) q - az inittab beolvasása s - egyfelhasználós mód u - az init újraindul - az inittab -t nem olvassa
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Szint váltás t x - megmondhatjuk, hogy mennyit várakozzon a
Démonok manuális kezelése A szkriptek az /etc/init.d/ könyvtárban vannak Feladatuk a démonok indítása, leállítása,
SIGTERM és a SIGKILL üzenetek között - alapból 5 másodperc
az init mindig leellenőrzi (binárisan), hogy a meghívója az init vagy a telinit ha egy processt 2 perc alatt több mint tízszer indít újra, akkor hibaüzenetet ír ki, és 5 percig nem próbálja újraindítani - szintaxis-hibák elleni védelem az init és a telinit közti kommunikáció a /dev/initctl FIFO állományon keresztül zajlik (egy irányban)
try-restart v. condrestart : újraindítja, de csak
akkor, ha már aktív force-reload : a folyamat újraolvassa a konfigurációs
állományát - ha erre nem képes, akkor újraindul reload : a folyamat újraolvassa a konfigurációs
állományát - ha erre nem képes, akkor nem csinál semmit status : a folyamat állapotát ellenőrzi. Eredmény:
Démon= háttérben futó program
0 : a démon fut 1 : a démon nem fut, de létezik a /var/run/xxx.pid állomány (itt tároljuk a démonhoz tartozó PID-t) 2 : a démon nem fut, de létezik a /var/lock/xxx.lock állomány 3 : a démon nem fut 4 : a démon állapota ismeretlen
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
probe : megvizsgálja az újraindítás szükségességét -
amennyiben szükséges, kiírja az indító-szkriptet
Nem minden szkript ismer minden parancsot Egyes szkriptek más parancsokat is elfogadnak Egyes szolgáltatásokat nem a fenti módon, hanem a service parancssal kell indítani. Pl. sudo service network-manager restart sudo service bind9 stop
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Szoftver csomagok kezelése
dpkg
Több mint 24 000 csomag a kiszolgálón Frissítés figyelés
Debian alapú rendszerek csomag-menedzsmentje (telepít/eltávolít/létrehoz)
deb – debian csomag típusok
Nem kezeli a függőségeket
Előre fordított bináris formátum
Nem tud automatikusan letölteni és telepíteni más csomagokat
Függőség: az aktuális/telepíteni kívánt csomag más csomagok meglétét igényli Automatikus függőség feloldás
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Pl. telepítve van-e a Midnight Commander dpkg -l | grep ‘Midnight Commander’
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
apt-get Parancssori interfész az Advanced Packaging Tool-hoz Csomagkezelés, teljes rendszerfrissítés Függőségek kezelése Telepítés pl.: sudo apt-get install mc Eltávolítás pl.: sudo apt-get remove mc --purge: a konfigurációs állományokat is eltávolítja Nem használt csomagok eltávolítása sudo apt-get autoremove
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Az APT a háttérben a dpkg-t használja.
Aptitude Menüvezérelt karakteres interfész (front-end) az Advanced Packaging Tool-hoz
Frissítés A rendelkezésre álló csomagok listájának lokális másolatát sudo apt-get update
sudo aptitude
A már telepített csomagok frissítése a legújabb változatra sudo apt-get upgrade Disztribúció frissítés sudo apt-get dist-upgrade Naplózás: /var/log/dpkg.log
Unattended-Upgrade::Allowed-Origins – milyen forrásból engedélyezzükUnattended-Upgrade::Package-Blacklist – milyen csomagokat tiltunk
Milyen forrásból telepíthetünk?
Tárolók Main – a Canonical által támogatott nyílt
forráskódú szoftverek (szabad szoftverek)
Restricted – széleskörűen alkalmazott, nem
teljesen szabad licenszű, de van Canonincal támogatás. Általában szabadalmazott eszközmeghajtók, ami nélkül nem futna az Ubuntu a hardveren. Pl. videokártya meghajtó. Universe – közösségi karbantartású nyílt forráskódú szoftverek, nincs garancia a biztonsági frissítésekre és a támogatásra Multiverse – nem szabad szoftver, egyedi licensz feltételek, nincs frissítés és támogatás. Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Lokálisan - hálózaton keresztül Tárolók listája: /etc/apt/sources.list Külön szabályozható a bináris és a forráskód
elérése
Más tároló is felvehető a listába, de kell hozzá
hitelesítési információ/nyilvános kulcs
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Névfeloldás menete Linux gépeken Desktop (12.04) dnsmasq
Server (hagyományos) /etc/nsswitch.conf /etc/hosts /etc/resolv.conf DNS kiszolgáló igénybe vétele
Destop OS-ben a hálózati beállításokat a NetworkManager szoftver kezeli. Ez a Dnsmasq egy egyszerűsített változatát használja a névfeloldáshoz. Ezért ha parancssorban egy nslookup lekérdezést hajtunk végre, akkor a lokális gép (127.0.0.1#53) válaszol nonautoritatív szerverként.A Dnsmasq egy pehelysúlyú DNS és DHCP kiszolgáló szoftver, amit a dnsmasq
/etc/hosts Amikor az Internet még csak pár ezer
számítógépből állt, a név-cím hozzárendelést egy folyamatosan növekvő fájl, hosts táblázat tartalmazta A táblázatot minden számítógépen lokálisan tárolták, és egy központi helyről rendszeresen frissítették Ennek nyoma mind a mai napig megvan: /etc/hosts
Korábbi Linuxokban ez egy szerkeszthető állomány volt, ahova kézzel be lehetett írni a névkiszolgálókat. Ha a gépünk DHCP-vel kapja a konfigurációt, akkor először be kell állítani, hogy ne kérje a névkiszolgálókat és a keresési tartományt, majd beállítjuk /etc/network/interfacesben. Ha a dinamikusan kapott adatokhoz csak hozzáfűzni szeretnénk újabbat, akkor az append opcióval
/etc/network/interfaces
tehetjük.
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Domain Name Service (DNS) Osztott hierarchikus név adatbázis Legfontosabb feladata a név - IP cím feloldás Szerver alapú névfeloldás – szerver típusa Rekurzív névfeloldást végző szerver Egyszerű továbbító egy rekurzív névfeloldást végző szerverhez Vegyes
Gyorstárazás
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Rekurzív névfeloldást végző szerver
Ábra forrása: Verisign Domain Name Industry Brief, June 2007 (PDF), utolsó oldal.
/etc/bind/named.conf.options - általános beállítások options { directory "/var/cache/bind"; forwarders {10.11.12.1; 10.12.12.1}; forward first; listen on port 53 {10.1.1.2;}; query-source address * port 53; allow-querry {127.0.0.1; 10.1.1.0}; cleaning-interval 120; notify yes; recursion yes; } Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Magyarázat directory a szerver munkakönyvtára forwarders ezekhez továbbítódik a kérés,
legfeljebb hármat lehet megadni forward first először a továbbítással próbálkozik listen on melyik interfészen milyen porton
fogadja a kéréseket (alapért.: mindegyik interfész, 53-as port) query-source… ha a DNS és az Internet között tűzfal van Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Magyarázat
Caching-only NS
allow-querry … hosztok és hálózatok, ahonnan kérést lehet küldeni (alapért. : mindenhonnan)
Alapból egy caching-only típusú DNS-ként működik
notify yes slave DNS-ek értesítése a zónafájlok változásáról recursion yes; a DNS hajlandó más DNS-eket lekérdezni nemcsak "láttat"
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Elegendő a forwarders részben megadni az ISP névszervereit Majd újraindítani a szervert /etc/init.d/bind9 restart
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
NS lekérdezi a számára megadott (forwarders) névszervereket, és tárolja az eredményt a későbbi lekérdezésekhez. Nem felelős/autoratív semmilyen zóna vonatkozásában.
A CO
/etc/bind/named.conf - zóna beállítások
/etc/named.conf - zóna beállítások
zone "." in { type hint; file "/etc/bind/db.root"; };
zone "127.in-addr.arpa" { type master; file "/etc/bind/db.127"; };
zone "localhost" in { type master; file "/etc/bind/db.local"; }; Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
/etc/named.conf.local - zóna beállítások zone "gyakorlat.hu" { type master; file "/etc/bind/gyakorlat.hu"; }; zone "1.168.192.in-addr.arpa" { type master; file "/etc/bind/1.168.192"; };
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Zónafájlok A névszerverek az egyes zónák adatait egy-egy fájlban tárolják Az elsődleges (master) szerveren az adminisztrátor módosítja ezt a fájlt Rekordokból (RR -resource record) áll
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Zónatípusok Névfeloldáshoz kiegészítő: "." ha a nevet pont végződés nélkül adjuk
meg akkor ez a zóna mindig hozzá adódik – a gyökérszintű névszerverekről tartalmaz infót a DNS inicializálásához névtartomány
localhost valódi zóna
Címfeloldáshoz (inverz névfeloldáshoz)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Rekordok felépítése A rekordok alakja (RFC1035): Címke TTL osztály típus adatok Címke: a domain rekord neve, lehet üres, ilyenkor
az előtte levő rekord címkéje érvényes TTL: a rekordhoz tartozó „Time To Live” időt adja meg másodpercben (nem kötelező; ha elhagyjuk, akkor a zónára vonatkozó alapértelmezés lesz a rekordhoz tartozó érték)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Rekordok felépítése
Legfontosabb rekordtípusok
Osztály: IN (Internet osztály) - elhagyható
SOA - Start of Authority rekord, zóna kezdő rekord
Típus: milyen fajta információról van szó Pl.
A - Address, cím rekord (AAA)
IP cím (A vagy AAA rekord) Névszerver információ (NS rekord) Név (PTR rekord)
NS - Name Server, névszerver rekord Glue rekord CNAME - Canonical Name, kanonikus név rekord MX - Mail eXchanger, levelező szerver rekord
stb.
Adatok: a rekord típusától függő információ
TXT - szöveges rekord HINFO - hardver információ rekord PTR - Pointer rekord
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SOA - Start of Authority rekord, zóna kezdő rekord megadja a zónára vonatkozó közös információkat otthon.hu. SOA belzebub.otthon.hu. mester.otthon.hu. ( 2002052501 ;Serial nr. 1D ;Refresh 2H ;Retry 1W ;Expire 2D) ;TTL
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SOA otthon.hu. a zóna neve belzebub.otthon.hu. az elsődleges szerver mester.otthon.hu. e-mail cím
([email protected] értelemben) serial nr. a zóna sorszáma - a slave szerverek általa ellenőrzik, hogy a náluk levő zóna tartalom nem avult-e el (ÉÉÉÉHHNNVV alakban)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
SOA
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
A - Address, cím rekord
refresh (sec) mennyi időnként kell a slave szervereknek a
master-től megkérdezni, hogy a zóna sorszáma mennyi retry (sec) ha a frissítés nem sikerült, akkor mennyi időt
várjanak, mielőtt újra próbálkoznának expire (sec) ha nem sikerül a master-rel kommunikálniuk, ennyi ideig szolgáltatják a zónát a világ számára TTL a zóna rekordjaira érvényes alapértelmezés Bind9-nál használható a 1W2D3H alak
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
egy domain névhez IP címet rendelünk
belzebub
A
10.1.1.1
jelentése: belzebub.otthon.hu IP címe: 10.1.1.1
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
NS - Name Server, névszerver rekord Egy zóna névszervereinek megadása A zóna egy delegálási pont pl. osztaly NS gep.osztaly.valami.hu. Az 'osztaly' zóna névszervere a
gep.osztaly.valami.hu. Ajánlatos legalább két névszervert megadni NS belzebub.otthon.hu
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Az otthon.hu zóna alatt nem látszik, hogy a szerverek közül melyik a master és melyik a slave.Az NS rekordoknak elsősorban a felsőbb szinten, a szülő zónában van szerepe, indokolt azonban a zónában is felsorolniparamétere egy gép domain neve.
Glue (idegen) rekord
CNAME - Canonical Name, kanonikus név rekord
A gep.osztaly.otthon.hu rekordnak az osztaly zónában
van a helye De a otthon.hu zónában is felsoroljuk gep.osztaly A 190.1.2.3 Az idegen A rekordot nevezik glue (ragadvány) rekordnak
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Becenév (álnév) egy hostnak
www
CNAME
belzebub
Pl. ha ez az otthon.hu zónában van, az azt mutatja, hogy a www.otthon.hu egy másik neve a belzebub.otthon.hu-nak
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
MX - Mail eXchanger, levelező szerver rekord otthon.hu. MX MX
a mail.otthon.hu vagy a mas.otthon.hu. gépekre kell küldeni 10, 20 a rekord preferenciát jelenti, csak akkor van jelentősége, ha több MX rekord tartozik ugyanahhoz a névhez: kisebb szám nagyobb preferenciát jelent Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Csak akkor fogják a levelező szerverek a mas.otthon.hu-ra küldeni a otthon.hu domainba szóló leveleket, ha a preferáltabb mail.otthon.hu nem elérhető. Egyenlő preferenciánál véletlenszerű, hogy melyikre érkezik be egy-egy levél.
TXT - Text, szöveges rekord
PTR - Pointer rekord Cím-név hozzárendelés
Tetszőleges szöveges információt tartalmazhat, pl.
modern TXT "Ez a gep mar megszunt" Paramétere egyetlen, idézőjelek közé zárt ASCII karaktersorozat
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Szerver programok használják, annak kiderítésére,
hogy egy hozzájuk érkezett IP csomag milyen domainhez tartozik Az in-addr.arpa domain alá tartozó ág szolgálja a cím-név felosztást A zónák delegálása az IP címtartomány egyes darabjainak megfelelően történik
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Linux hálózati adminisztráció
DHCP
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Ez a
protokoll azt oldja meg, hogy a TCP/IP hálózatra csatlakozó hálózati végpontok (például számítógépek) automatikusan megkapják a hálózat használatához szükséges beállításokat.A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek által küldött DHCP kérésekből, és a szerver által adott DHCP válaszokból
/var/log/messages áll. Dynamic Host Configuration Protocol – központosított TCP/IP konfiguráció kiosztás előre meghatározott bérleti idővel (érvényességi idő).Ha több alhálózatra is ki akarjuk terjeszteni a szolgáltatást, akkor a hálózatokat összekapcsoló elemeken DHCP Relay Agent (továbbító ügynök) programot kell telepíteni.A DHCP üzeneteket nyomon követhetjük a /var/log/messages Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Mit kap az ügyfél?
IP cím Átjáró címe (forgalomirányító) DNS kiszolgálók címei DNS tartománynév, keresési tartományok Alhálózati maszk Bérleti időtartam WINS csomóponttípus WINS kiszolgálók címei
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
naplóállományban. A kiszolgáló több hálókártyán keresztül különböző alhálózatokat (akár eltérő IP címtartományokkal) láthat el konfigurációval, így hatóköröket (scope) különböztethetünk meg.Beállítás után aktiválni kell a hatókört. Ha tartományban van a kiszolgáló gép, akkor engedélyeztetni is kell. Ezt Vállalati rendszergazdák tartományi csoport tagja teheti meg Windows szerveren.Internet megosztásnál még a Windows XP is képes DHCP szerverként működni.
Kiszolgálónk felelős a szolgáltatással megcélzott alhálózatért (authoritative).Nem támogatott a dinamikus DNS frissítés (ddns-update-style).A DNS tartomány: gamf.hu (option domain-name).Két DNS kiszolgálónk címe: 10.1.51.23, 10.1.51.25 (option domain-name-servers).Az üzenetszórási cím a kiszolgált alhálózatban: 192.168.1.255 (option broadcast-address).Az alapértelmezett átjáró: 192.168.1.254 (option routers).Az alhálózati maszk: 255.255.255.0 (option subnet-mask).Az alapértelmezett bérleti idő: 10 perc (default-lease-time).Maximális
idő, amíg használható a konfiguráció: 2 óra (max-lease-time).Ha engedélyezzük a dinamikus DNS frissítést, akkor a DHCP szerver bejegyezheti az ezt engedélyező DNS szerveren a klienst. Elvileg lehetőség van arra is, hogy a kliens tegye meg ezt, de biztonsági okokból ennek az opciónak a tiltása ajánlott.A DDNS konfiguráció részletes beállítása itt olvasható: https://wiki.debian.org/DDNS és itt http://www.daemon-
systems.org/man/dhcpd.conf.5.html A paramétereket megadhatjuk alhálózati szinten is. Rögzített 192.168.1.2 IPv4 cím kiosztása a belzebub gép számára (host).Dinamikus IPv4 címkiosztás a 192.168.1.10-250 tartományból a többi ügyfél (jelen esetben a Windows 7) számára (subnet).PXE Boot forrást is megadhat a DHCP kiszolgáló, a megoldás leírása itthttp://raerek.blogspot.hu/2012/03/pxe-boot-szerver-ubuntu-1204-en-elso.htmlolvasható.
NFS szerver Exportált könyvtárak: /etc/exports Minden könyvtár új sorban, mely gépek (teljes név,
* és ? használható) milyen jogosultságokkal csatolhatják fel /home 192.168.1.1/255.255.255.0(rw) /segedlet belzebub(rw) pandora(ro) /ubuntu *(ro,sync,no_root_squash))
Az állomány megváltoztatása után:
sudo /etc/init.d/nfs-kernel-server start
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Some services, mainly SUN's NIS and NFS services, don't use a static port like most services, but instead register themselves via RPC. To connect to an NFS server you first ask RPC which port to find it on. It may even be the case that the service isn't available until you request it via RPC.The RPC portmapper (portmap(8)) is a server that converts RPC program numbers into TCP/IP (or UDP/IP) protocol port numbers. It must be running in order to make RPC calls (which is what the NIS/NIS+ client software does) to RPC servers (like a NIS or NIS+ server) on that machine. When an RPC server is started, it will tell portmap what port number it is listening to, and what RPC program numbers it is prepared to serve. When a client wishes to make an RPC call to a given program number, it will first contact portmap on the server machine to determine the port number where RPC packets should be sent.The port mapper service always uses TCP or UDP port 111; a fixed port is required for it, as a client would not be able to get the port number for the port mapper service from the port mapper
itself.The port mapper must be started before any other RPC servers are started.
Hozzáférés szabályozás ro – read-only rw – read-write root_squash – a kliens rootja semmikép nem kaphat root
jogokat erre a fájlrendszerre
sync – a szerver szinkron módon hajtja végre a
változtatásokat (csak a végrehajtás után jelez vissza)
link_absolute – a szimbolikus hivatkozások változatlanok
maradnak
subtree_check – a kérés beérkezése után a szerver
leellenőrzi, hogy a cél a fájlrendszeren belül van-e illetve az exportált könyvtárstruktúrában található-e – biztosági probléma: a kliens kap egy leírót és infót a fájlrendszerről, ezért csak ro könyvtárakra! no_subtree_check – rw könyvtárakra
NFS kliens Célszerű telepíteni az nfs-common és a portmap csomagokat sudo apt-get install nfs-common portmap Könyvtárrendszer importálása parancssorból mount paranccsal csatolható fel: sudo mount szerver.valami.hu:/home/megosztas/segedlet
/home/segedlet sudo mount –t nfs bilbo:/home /home
hard – merev befűzés, ilyenkor a kernel hívásból
Server Message Block
nincs visszatérés, amíg a kiszolgáló újra elérhetővé nem válik (kill) soft – lágy befűzés, az NFS ügyfél jelzi a kliensnek a hibát és leáll hard,intr – merev befűzés, de Ctrl+C-vel leállítható 0 0 – az NFS nem használja ezeket a paramétereket
A Windows és az OS/2 használja az erőforrások megosztásánál Hasonlít az NFS-re Nagyobb hálózatokhoz továbbfejlesztett változata a CIFS (Common Internet File System)
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Megosztás és szolgáltatás Megosztás: olyan erőforrás, amit egy számítógép
az SMB-n keresztül a munkacsoport többi számítógépe számára elérhetővé tesz hivatkozás a szolgáltatásra: \\gépnév\megosztásnév \\belzebub\segedlet
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Samba Samba: SMB/CIFS GNU GPL implementáció Fájl- és nyomtatómegosztás, integráció
Windows tartományba, (NT) tartományvezérlő is lehet Samba kliens: feladata a Windowsos megosztások elérése Linuxos (Unixos) gépről Samba szerver: feladata Linuxos (Unixos) könyvtárak és nyomtatók megosztása Windowsos gépek számára Johanyák Zs. Csaba (c) 2013
Windows megosztás elérése Linux alól1
Samba kliens program karakteres felület ftp-re emlékeztető működés Egy adott gépen elérhető megosztások listája:
