ELŐADÓ: dr. György István. HOZZÁSZÓLÓ: Ikvai-Szabó Imre

2008. 12. 18.

A napirend 10./ pontja: Javaslat „a Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.387/2006/8. sz. felülvizsgálati

ítéletében

foglaltak

végrehajtásával

kapcsolatos,

valamint

a

Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága által üzemeltetett egyes ingatlanok forgalomképességét érintő önkormányzati döntések” felülvizsgálatára.

ELŐADÓ: dr. György István HOZZÁSZÓLÓ: Ikvai-Szabó Imre ELNÖK: Megadom a szót az előterjesztőnek, György képviselő úrnak. ELŐADÓ: Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Nem kívánom ismertetni ennek az ügynek az előzményeit, hiszen mindannyian ismerjük: tudjuk, hogy június 26-i Közgyűlésen tárgyaltunk már egy hosszú és részletes előterjesztést, majd augusztusban újra elővettük. Bár az akkori képviselői indítványomat a Közgyűlés nem vette napirendre, de Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úr is behozott egy előterjesztést a Közgyűlés elé, amelynek az volt a lényege, hogy 90 nappal hosszabbítsuk meg a kártalanítási megállapodás megkötésére szabott határidőt. Ez megtörtént, ez azonban november 20-a után, ha jól emlékszem, 26-a körül lejárt. Az elmúlt Közgyűlésen, december 10-én rákérdeztünk, hogy ez a lejárt határidő miért nincs megfelelő súlyán kezelve, de erre túl sok érdemi választ nem kaptunk. Én a mai napon javasoltam a tisztelt Fővárosi Közgyűlésnek, hogy újra vegye napirendre az Estivo Kft. kártalanítási ügyét, és ahelyett, hogy határidő-csúsztatásokkal játszadoznánk tovább,

hozzon

érdemi

határozatokat,

amely

az

ügyet

előremozdítja.

A

határozati

javaslatoknak az a lényege, hogy először is mondjuk ki, hogy a 2008. júniusi közgyűlésen meghozott határozatunkat hatályon kívül helyezzük. Álláspontom szerint az a határozat tarthatatlan, számomra – és ezt igyekeztem leírni, és igyekeznék meggyőzni a Fővárosi Közgyűlés

tagjait – tarthatatlan,

hogyha

természetesen

egy

magasabb

piaci

értékkel

számolva ugyan, de nem irreális számokat mondok, még 2,5-szeres különbség is lehet az Estivo Kft. által ebben a kártalanítási csomagba beteendő buszpályaudvar területe, az arra vonatkozó használati díj. Az ezzel összefüggő kamatfizetési kötelezettség legjobb esetben számított számaihoz képest a Fővárosi Önkormányzat álláspontom szerint legalacsonyabb vagyonértéke is 2,2 milliárd forintot tesz ki, szemben azzal a 840 millió forinttal, amelyet az Estivo Kft. kártalanítási csomagba helyezett, mindent egybeszámolt portfóliója jelent.

Szerintem ez tarthatatlan, ezt ne csináljuk tovább. Vonjuk vissza ezt a határozatot, és adjunk saját magunknak és az Estivo Kft.-nek is új esélyt új alapokra helyezett tárgyalások lefolytatására. A második határozati javaslatom is ezzel függ össze, amely arról szól, hogy a Tétényi úti ingatlanegyüttest emeljük ki ebből a csomagból. Ez egy nagy értékű ingatlanegyüttes; szerintem nem tilos a kerülettel egyeztetni, egy pályázatot kiírni, értékesíteni ezt a területet. Ha nem lesz a jelenlegi világpénzpiaci helyzetben erre érdeklődő, szerintem a kerületet akkor is érdekelni fogja, jelenleg is van bent tudtommal egy ajánlata a Fővárosi Közgyűlés felé. Ha akarja a kerület, megvásárolja, és meg tudja valósítani a szabályozási terv szerinti beépítését ennek a területnek. A harmadik határozati javaslatban arra tettem indítványt, hogy a Magyar Ingatlanszövetség által elkészített értékbecslésekben szereplő összegeket, vagyonértékeket tekintsük kiindulási alapnak az Estivo Kft.-vel folytatandó megállapodásokhoz, vagyis a földterület értékét egy 270 millió forintos tárgyalási kiindulási alapban határozzuk meg: a használati díjat egy 270 millió forint értékű tárgyalási alapként megnevezett összegben, a kamatokat pedig 370 millió forintos összegben. Ezek nem kőbe vésett számok, tárgyalási kiindulási alapként rögzítendő számok az én javaslatom szerint. Végül a negyedik javaslat pedig azt bátorkodik javasolni, hogy a két Ráday utcai ingatlant pedig nyilatkoztassa ki a Fővárosi Közgyűlés, hogy ebbe a megállapodási csomagba felajánlja bevenni. Ez nem kötelező, ez nem kötött mandátumot jelent az én szándékaim szerint. Természetesen az sem kizárt, hogy elsősorban az ingatlan telkének vételáráról állapodjunk meg, és ezt követően folyjék tovább egyeztetés a használati díj és a kamatok tekintetében. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a Bogdáni úti autóbusz-pályaudvar ingatlanügyét szét lehet választani, és legelőször is az ingatlan tulajdonjogát kellene rendezni. Ha erre van esély, mutatkozik esély, tegyük ezt, és utána tárgyaljunk tovább a használati díj és a kamatok tekintetében, ha nem, akkor pedig egy csomagban kellene minél gyorsabban megállapodni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem tilos a XI. kerülettel egyeztetni. Szerintem jó az, ha a főváros és a kerület vezetésének egy egységes, vagy hasonló városfejlesztési elképzelése valósul meg ezen a területen. Ezt nyilvánvalóan a határozati javaslatban nem kívántam leírni, de én szeretném, ha lenne párbeszéd a kerület és a főváros között; ez minden egyes esetre is igaz. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy azt a júniusi határozatot semmiképpen ne tartsuk fenn, több okból sem. Én úgy gondolom, hogy ez most már a Fővárosi Önkormányzatnak semmilyen módon nem érdeke, sőt én azt gondolom, hogy jogilag is nehéz helyzetbe hozza magát, ha 150 napon túli határidővel nem tett semmit sem a megállapodás megkötése érdekében, sem pedig érdemi előremozdulásról én magam nem tudok; lehet, hogy ilyen van,

én nem tudok róla. Én ezeket a javaslatokat ajánlom a Fővárosi Közgyűlés figyelmébe, és kérem a Közgyűlést, hogy támogassa ezeket. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megkérdezem, hogy van-e más észrevétel, kérdés, javaslat, hozzászólás. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úrnak adom meg a szót. IKVAI-SZABÓ IMRE főpolgármester-helyettes: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Mindenekelőtt szeretném elismerni azt a munkát, amit György képviselő úr ebbe az ügybe a fektet. Nagyon sok kérdésben analóg a gondolkodásunk. Mégis felhívom képviselőtársam szíves figyelmét arra, hogy a mai ülés utolsó operatív napirendjében, a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés 18-19. oldalán a főpolgármester úr azt terjeszti elő, hogy ebben a kérdésben a január 31-ig történő határidő-meghosszabbításig az ön által is kért munkák egy részét az apparátus végezze el. Tehát a Fővárosi Közgyűlés egy részleteiben előkészített, nem helyszíni kiosztású előterjesztés birtokában fog tudni dönteni a január 31-ig szóló határidő-módosítás után erről a kérdésről. ELNÖK: György István képviselő úrnak adom meg a szót. ELŐADÓ: Köszönöm. Ezt láttam, észleltem, ezért is írtam bele az előterjesztésbe – nem szeretnék udvariatlan lenni, de úgy fogalmaztam –, hogy a szerződés aláírásának határidejével ne játszadozzunk tovább, hanem hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyeket illendő meghozni ebben a kérdésben. Osztom főpolgármester-helyettes úrnak azt a véleményét, hogy ilyen súlyú kérdésekben ne helyben kiosztott anyagok alapján döntsön általában a Fővárosi Közgyűlés, de úgy gondolom, a városvezetésnek minden lehetősége megvolt 2008. június 26. és december 18. között arra, hogy részletes és kellő időben megküldött előterjesztést terjesszen a Közgyűlés elé. Miután ez nem történt meg, azért tettem ezt a javaslatot, hogy ne kezdjük úgy a 2009. esztendőt, hogy ez a kérdés még nyitva van. Arra is szeretnék javaslatot tenni, hogy a határozati javaslatokról külön-külön szavazzunk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Csengetést kérek! (Csengetés.) Előterjesztői zárszót hallottunk. Az előterjesztő javaslatára pontonként fogunk határozni a javaslatok esetleges támogatásáról. Jelen esetben az előterjesztő György képviselő úr. Először György képviselő úr határozatának 1. pontját teszem fel határozathozatalra a Fővárosi Közgyűlésnek. Az egyszerű szótöbbség szabályai szerint határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Határozat a Fővárosi Közgyűlés

1990/2008.(XII.18.)

nem fogadja el a beterjesztett határozati javaslat 1.

Főv.Kgy.h.

pontját, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a 2008. június 26-i ülésén az Estivo Kft. kártalanításával kapcsolatban meghozott 1158/2008. (VI. 26.) Főv. Kgy. határozatát hatályon kívül helyezi. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor” (30 igen, 20 ellenszavazat, 15 tartózkodás)

ELNÖK:

György

képviselő

úr

indítványának

2.

pontjáról

határozunk az egyszerű szótöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Határozat a Fővárosi Közgyűlés 1991/2008.(XII.18.)

nem fogadja el a beterjesztett határozati javaslat 2.

Főv.Kgy.h.

pontját, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a tulajdonában lévő Tétényi úti és Etele úti ingatlanokat kivonja az Estivo Kft.-vel megkötendő kártalanítási megállapodásból, és a Budapest XI. ker. 3475/57 hrsz-ú ingatlan 1/1 arányú tulajdonát és a Budapest

XI.

ker.

3475/52/A/1

és a 3475/52/A/2

hrsz-ú

ingatlanok 5742/10000 tulajdoni hányadát nyílt versenyeztetés útján értékesíti. Felkéri a főpolgármestert, hogy az ingatlanok nyílt versenyeztetés útján történő értékesítéséről a XI. kerület Újbuda Önkormányzatát Molnár Gyula polgármester személyén keresztül értesítse. Határidő: 2009. március 31. Felelős: dr. Demszky Gábor” (30 igen, 17 ellenszavazat, 18 tartózkodás)

ELNÖK:

György

képviselő

úr

indítványának

3.

pontjáról

határozunk az egyszerű szótöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Határozat a Fővárosi Közgyűlés 1992/2008.(XII.18.)

nem fogadja el a beterjesztett határozati javaslat 3.

Főv.Kgy.h.

pontját, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy a III. ker., Bogdáni út menti autóbusz pályaudvarként használt területek tulajdonjogát meg kívánja szerezni, ennek érdekében az Estivo Kft.-vel egyezség útján kártalanítási megállapodás megkötésére törekszik. Felkéri a főpolgármestert, hogy az Estivo

Kft.

kártalanításával

kapcsolatos

tárgyalásokon

a

Fővárosi Önkormányzat nevében a tárgyalások lefolytatására felhatalmazott személyek a III. ker. 19241 hrsz-ú és 19242 hrsz-ú ingatlanok értékének megállapításakor az ingatlan értékeként 270.000.000 Ft-ot, a használati díj és kamatainak számításakor 202.500.000 Ft + 370.000.000 Ft tekintsék a tárgyalások során kiindulási alapnak. Határidő: értelemszerű Felelős: dr. Demszky Gábor” (28 igen, 18 ellenszavazat, 18 tartózkodás)

ELNÖK:

György

képviselő

úr

indítványának

4.

pontjáról

határozunk az egyszerű szótöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Határozat a Fővárosi Közgyűlés 1993/2008.(XII.18.)

nem fogadja el a beterjesztett határozati javaslat 4.

Főv.Kgy.h.

pontját, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Estivo Kft. tulajdonában lévő III. ker. 19241 hrsz-ú és 19242 hrsz-ú ingatlanok tulajdonjogáért, a terület korábbi használatának, valamint

a

használati

díj

kamatainak

megváltásáért

a

tárgyalásokon

a

kártalanítási

megállapodás

mielőbbi

megkötése érdekében a Fővárosi Önkormányzat nevében felajánlásra kerüljenek a tulajdonában lévő 36820 hrsz-ú és a 36821 hrsz-ú, IX. ker., Rádai utca 10. 12. sz. alatti ingatlanok. Határidő: értelemszerű Felelős: dr. Demszky Gábor” (29 igen, 20 ellenszavazat, 16 tartózkodás)

2008. 11. 27.

A napirend 18./ pontja: Javaslat a Budapest Ösztöndíj Programról szóló 44/2008. (IX. 10.) Főv. Kgy. rendelet felülvizsgálatára a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője által tett B-31-21547/2008. számú törvényességi észrevétel alapján.

ELŐADÓ: Devánszkiné dr. Molnár Katalin HOZZÁSZÓLÓK: Kolozs András, dr. György István ELNÖK: Megadom a szót az előadónak, Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszonynak. ELŐADÓ:

Tisztelt

Főpolgármester

Úr!

Tisztelt

Közgyűlés!

Amikor augusztusban döntöttünk erről a rendeletről, kialakult egy nagyon komoly vita, amelyben dr. György István képviselő úr felhívta a figyelmünket arra, hogy ez a rendeletünk vélhetően nem fogja kiállni a törvényességi felügyelet próbáját. Ez be is következett, és amint láthatjuk, majdnem szó szerint az lett a törvényességi észrevételben, amit ő felvetett, és azt a javaslatot kellett beemelni az új rendeletbe, amit ő tett. Ekkor vitatkoztunk vele és nem értettünk vele egyet. Hadd említsek most csak egyetlenegy gondolatot, méghozzá azt, időnként úgy érzem, hogy már-már az üldözési mánia kerülget, tudniillik azt tapasztalom, ha baloldalon születik egy határon túli magyarokat segítő javaslat, az bizonyára EU-s jogszabályokba ütközik, ha viszont a jobboldalon történik ugyanez, akkor az érdekes módon törvényes, alkotmányos és az EU-s jogszabályoknak megfelelő lesz. Ez persze valószínűleg csak az én érzésem, természetesen ettől még igaz lehet – mint ahogy a vicc szól –, hogy üldözhetik azt, akinek üldözési mániája van.

Node félretéve ezt az ócska tréfát – az „ócska” szóért elnézést kérek, mert az kocsmába való kifejezés –, a rossz tréfát félretéve szeretném jelezni, augusztusban meggyőződéssel hittem, hogy

a magyar hatályos

joganyag

szerves részét képező magyarigazolványra

való

hivatkozásunk megfelel mindazon szabályoknak, amelyeket be kell tartanunk. Nagy szomorúsággal tapasztaltam, hogy a magyarigazolványra való hivatkozás nem felel meg az EU-s jogszabályi környezetnek, és kénytelenek vagyunk olyanokra is kiterjeszteni ezt a nagyon érdekes támogatási rendszert, akik vélhetően soha nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy esetlegesen a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalának és más szerveinek az utánpótlását alkossák. Ugyanis az még hatályban van, de már félek egy kicsit, mert elég régen végeztem a jogi egyetemet, és lehetséges, hogy már olvasni sem tudom a jogszabályt, de ismereteim szerint köztisztviselő például csak magyar állampolgár lehet, ezért is vettük bele ezt az első nyuszifüles megjegyzésbe. Tehát nagy valószínűséggel a holland állampolgár Magyarországon tartózkodó fiatalemberek nem fognak pályázni erre az ösztöndíjas támogatásra, mert vélelmezem, hogy nem akarnak majdan a Főpolgármesteri Hivatal mondjuk, Szervezési Ügyosztályán dolgozni munkatársként. No persze ez is lehet, hogy tévedés, tekintettel arra, hogy arra is kötelezhetnénk őket, hogy kössenek itt magyar állampolgárral házasságot, telepedjenek le, legyenek gyerekeik, végül szerezzék meg a magyar állampolgárságot, és legyenek köztisztviselők itt nálunk. Megint csak tréfálkoztam, bocsánatot kérek, de mindenesetre számomra megrendítő ütést mért a törvényességi észrevétel, mivel a magyarigazolványra való hivatkozásunkat nem fogadta el. Ennek ellenére a törvényességi észrevétellel a Jogi és Ügyrendi Bizottság természetesen egyetértett, ezért azt terjesztjük a Közgyűlés elé, hogy ezt a jogszabályt változtassuk meg, a rendeletünket módosítsuk, és tegyük alkalmassá arra, hogy az EU-s jogszabályi kontrollt is kiállja. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Kolozs képviselő úr kérdez? (Jelzésre:) Öné a szó. KOLOZS ANDRÁS (MSZP): Azt szeretném kérdezni főjegyző úrtól – köszönöm szépen a szót –, hogy ez a módosítás lehetővé teszi-e, hogy ukrajnai, szerbiai, horvátországi állampolgárok részt vegyenek a programban. Köszönöm. ELNÖK: Elnök asszonyt kérném meg mint a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy válaszoljon. Tehát például ukrán állampolgárok… ELŐADÓ: A harmadik állam kifejezést kell értelmezni e kérdéskörben, és mivel belevettük a harmadik államot, ennek megfelelően szerény véleményem szerint igen. Remélem, hogy nem tévedek.

ELNÖK: Köszönjük a választ. György képviselő úr kérdez? (Jelzésre:) Nem. A kérdéseket lezárom, és a vélemények következnek. Öné a szó, képviselő úr. DR.

GYÖRGY

ISTVÁN

(Fidesz):

Köszönöm.

Tisztelt

Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnök asszonya elmondta, amit én a múltkori testületi ülésen, amikor ezt a rendeletet megalkottuk, elmondtam, hogy milyen uniós szabályokba fog ütközni ez a rendelet. Nagyon sajnálom, hogy nincs annyi tekintélye a szavaimnak, hogy ezt a Közgyűlés elhitte volna nekem, de most, a Közigigazgatási

Hivatal

törvényességi

észrevételére, örülök

neki, hogy

ezt végül is

akceptáljuk. Az, amit elnök asszony elmondott… Előrebocsátom, hogy jogi felkészültségét is nagyra értékelem és tisztelem, de erre szokták mondani azt a viccet, hogy ne tetézd. Tehát amit ő elmondott itt most az állampolgársági megkülönböztetéssel kapcsolatban, az szerintem nem hozható összefüggésbe a jelenlegi hatályos szabályozással, éppen azért nem, amit ő a végén, a kérdésre adott válaszában elmondott, mert lehet olyan kontextust találni, ami az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően, és természetesen az eredeti szándéknak is megfelelően szabályozza ezt a kérdést, mert abban nem volt vita a múltkori Közgyűlésen sem. Tehát tartalmilag nem volt vita, a jogi kontextusban volt vita, és álláspontom szerint az előző napirendben is a jogi kontextussal van baj, ahogy a KDV-t befogalmaztuk a rendeletbe, mert lehetne a KDV-re hivatkozni, csak azt más kontextusban kell megtenni. Tehát ez a mostani, előttünk lévő szabályozás álláspontom szerint kielégíti mindazt, amit a képviselő úr javasolni akart, mindazt, amivel a Közgyűlés egyetértett, és ami az európai uniós tagságunkból eredő jogharmonizációval is, új jogi környezetként ránk köszöntött, vagyis hogy az EU-ban lévő tagországok, tagállamok állampolgárait állampolgársági alapon nem lehet megkülönböztetni. Az én álláspontom is az, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján így a határon túli magyarok élvezni fogják az ösztöndíjrendszerhez való kapcsolódási lehetőséget, ha ezt ők így kívánják. Örülök neki, hogy ez a módosítás így jogilag is rendbe teszi a dolgot, és a törvényes állapot helyreáll. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kolozs képviselő úr!

KOLOZS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Örülök neki, hogy akkor jogilag sikerült tisztába rakni ezt a dolgot. Arra emlékeztetnék, hogy az eredeti javaslatban magyar állampolgárságú és a többi, és a többi személyek szerepeltek, tehát az eredeti javaslat sem tett eleget ilyenformán az EU-előírásoknak. Ennek egy kibővítése lett volna a magyarigazolvánnyal rendelkezőkre való kiterjesztés, és így akkor

valóban jogilag helyrekerül, tehát most már akkor reméljük, hogy nem fog ez a Közigazgatási Hivatal őreinek a szemüvegébe ütközni. ELNÖK: Az előterjesztő kíván-e reagálni az elhangzottakra? (Jelzésre:) Nem. Határozathozatal következik. Csengetést kérek! (Csengetés.) Határozathozatal következik, mégpedig a minősített szótöbbség szabályai szerint fogunk határozni. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) Határozat a Fővárosi Közgyűlés 1806/2008.(XI.27.)

úgy dönt, hogy a Közép-Magyarországi

Főv.Kgy.h.

Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője B-31-21547/2008. számú törvényességi észrevételét elfogadja. (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

A Fővárosi Közgyűlés megalkotja a 2. sz. melléklet szerinti tartalommal 70/2008. (…..)

önkormányzati

Programról

szóló

rendeletét

44/2008.

(IX.

a 10.)

Budapest Főv.

Kgy.

Ösztöndíj rendelet

módosításáról. (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) Határozat a Fővárosi Közgyűlés 1807/2008.(XI.27.)

felkéri a főpolgármestert, hogy a Közgyűlés

Főv.Kgy.h.

döntéséről tájékoztassa a Közigazgatási Hivatal vezetőjét. Határidő: a döntést követő 5 napon belül Felelős: dr. Demszky Gábor (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

2008. 09. 25.

A napirend 31./ pontja: A Főváros Energetikai Koncepciója. ELŐADÓ: Hagyó Miklós HOZZÁSZÓLÓK: Gábor József, Katona Kálmán, dr. György István, Szalkai István, dr. Endrédy István, dr. Rétvári Bence, Gonczlik Tamás, Tarlós István ELNÖK: Az előterjesztőt kérem meg, hogy egészítse ki. ELŐADÓ: Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Azt gondolom, minden európai nagyváros, így Budapest életében is nagyon fontos, amikor az energiapolitikai irányelveket hosszú távra határozza meg és egy koncepciót fogad el, így engedjék meg, hogy azért egypár gondolatban, röviden próbáljam összefoglalni ennek az előterjesztésnek a jelentőségét. Annyit hadd mondjak önöknek, hogy Gonczlik Tamás úr segítségével és az ő egyeztetési mechanizmusa alatt jött létre ez az előterjesztés. Tehát az előterjesztés: „A főváros energiapolitikai alapelvei 1. Budapest Főváros elkötelezi magát a felelősségteljes energiagazdálkodás, valamint az energiahatékonyság-javítást célzó eljárások iránt összes épületeiben, intézményeiben, üzemeiben és berendezéseiben. 2. Az energiapolitikának illeszkedni kell a fővárosban élő lakosság érdekeihez, beleértve az energiatudatosság elterjesztését és a magas színvonalú energiaellátást. 3. Az energiapolitikának kiemelt része a környezetvédelem, különös tekintettel a levegőtisztaságra, a hulladékkezelésre, a CO2-emisszió mennyiségének csökkentésére. 4. A főváros energiapolitikájában alapkövetelmény a biztonságos energiaellátás, ezen belül is prioritást élvez a lakossági fogyasztás biztosítása. 5. A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodása során elsődleges feladata az energetikai érdekű költségek csökkentése, az energia legkisebb költség elvén való beszerzése, a lehető leghatékonyabb energiafelhasználás megvalósítása, valamint a távhőszolgáltatásban a versenyhátrány fokozatos megszüntetése. 6. Ki kell használni a főváros tulajdonában lévő cégek, gazdálkodó szervezetek közötti energetikai együttműködés lehetőségeit, és kiaknázásuk érdekében meg kell határozni a szinergiapotenciálokat. A különböző energetikai területeken végrehajtott fejlesztések, intézkedések során kiemelten azokat a megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat szintjén összevontan, a gazdasági előnyöket optimalizálva mutathatók ki a gazdasági eredményesség, és nem pedig egyes energetikai cégekre lebontva és lekorlátozva. 7. A beruházások tervezése és megvalósítása során az energiapolitikában megfogalmazott szempontokat maradéktalanul érvényesíteni kell. 8. A főváros ingatlanfejlesztéséhez kapcsolódóan a környezetbarát fűtési, hűtési megoldásokat preferálja. 9. A főváros energiapolitikája figyelembe veszi Magyarország energiapolitikáját, valamint az idevonatkozó európai uniós irányelveket. 10. A fővárosnak hangsúlyt kell fektetnie a megújuló energiaforrások kihasználására, törekedni kell ezen energiaforrások részarányának növelésére az összes energiahordozófogyasztáshoz képest.” Engedjék meg még a képviselő urak és hölgyek, hogy az energiastratégia prioritásairól ejtsek szót egy kicsit összefoglalóan. A leírtak alapján a prioritások a következők: 1. Az energiahatékonyság javítása. 2. Kezdeményezzük a távhőnek, mint a legkörnyezetkímélőbb tömeges fűtési módnak a fejlesztését. 3. A biztonságos, zavartalan gázszolgáltatás ellátási feladatait támogatja a Főgáz Zrt. a főváros piaci potenciáljának megőrzésében. 4. A fővárosi tulajdonú energetikai cégek együttműködésének kiemelt szerepe és ennek

hangsúlyozása. 5. Fejleszteni kívánja az energetikával foglalkozó szervezetét. 6. Megfelelő kommunikációval igyekszik elterjeszteni a lakosság körében az energiatudatos magatartást és a környezetvédelmi szemléletet. 7. A főváros segíti az energia- és környezettudatos magatartás és szemléletmód korszerű ismereteinek elsajátítását. 8. Beruházásaiban jussanak érvényre az energiapolitikai célkitűzések. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna kiegészítésként elmondani, és tisztelettel kérem a fővárosi képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák az előterjesztést. Mivel ez egy nagyon fontos előterjesztés és a főváros hosszú távú energiapolitikáját meghatározza, én bízom abban, hogy pártállástól való hovatartozástól függetlenül egységesen tudjuk támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm. ELNÖK: Gábor József képviselő úrnak adom meg a szót. GÁBOR JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót. Hagyó úr sokat segített az anyag értelmezésében, mert tulajdonképpen amit ide jegyeztem magamnak, az az, hogy az anyag legnagyobb erénye az, hogy van. Ez egy nagyon régóta hiányzó feladatkijelölés, ami most elébünk került. Több mint 40 oldalon jelenik meg ez a koncepció, miközben a főpolgármesterhelyettes úr most címszavakban sokkal, de sokkal rövidebben, tömörebben összefoglalta. Ebben a hosszabb mivoltában rejlenek a gyengeségei, és ezeket jó lenne végrehajtani, mert igazából a koncepció a tárgyalási alap. Ami a problémás elemeket illeti, hogy tulajdonképpen egyenlőtlen felépítésű sajnos az anyag, a súlyosabb és kevésbé súlyos témákat egyformán kezeli, tartalmazza. Meglehetősen nehéz a szerkesztése miatt az anyag áttekintése, ez gyakorlatilag a tartalom rovására megy, mert nem erősíti a szerkezeti mivolta annak az igen fontos tartalomnak az elfogadását, amit majd megpróbálok számszerűen is érzékeltetni. Mi a pozitívuma? Az, hogy hihetetlen sok információt tartalmaz, nagyon sok jó javaslattal él, és teljes körűen számba veszi – mint ahogy ezt a főpolgármester-helyettes úr most itt jórészt megismételte – azt a feladatkört, amit meg kell csinálnunk, és így átvezet majd egy intézkedési tervbe. De ahhoz, hogy egy jó intézkedési terv készüljön, azokat a negatív észrevételeket is, amivel kezdtem, figyelembe kell venni, mert azokat ki kell iktatni a rendszerből. Mi az, ami miatt a számokról is muszáj beszélnünk? Az egyik az - ahogy az anyagban szerepel -, hogy 210 milliárd forintot költ Budapest lakossága hozzávetőleg a mi kategóriánkban energiára. Ez elképesztően nagy szám. Ha ehhez még hozzáveszem az anyagból hiányzó közel ekkora személyjármű-forgalmat, úgy gondolom, hogyha Budapestre veszem a felét legalább ennek a forgalomnak, akkor mintegy 100 milliárdos nagyságrendet kitesz. Tehát lényegében, ha most a hozzánk nem szorosan tartozó, de mégis az energiaszektort érintő kérdésekről beszélünk, akkor legalább 300 milliárd forintról beszélünk évente. Ez elképesztően nagy szám. Mi az, ami ebből közelebbről érint bennünket? A 243 intézményünk 7,5 milliárd forintot fogyaszt el. Ha csak 10 százalék éves növekedést feltételezek az energiaárak esetében, márpedig ennél több volt, akkor ez több mint 750 millió forint. Amikor fillérekért küzdünk, harcolunk itt nagyon sokszor, a 750 millió, ami inkább az 1 milliárd felé tart, elképesztően nagy összeg. Ugyanez vonatkozik a cégeinkre, akik több mint 30 milliárd forintot költenek energiára. A kettő együtt már megközelíti a 40 milliárdot. És akkor nem vettük bele a Főtávot, aki egymaga 42 milliárd értéket értékesít a lakosság felé. Ha így vesszük, akkor szűkebben értelmezve 80 milliárdos nagyságrend van a kezünkben. Ez valami iszonyatosan nagy szám, ezekről nekünk kell jó intézkedéseket hozni. Tulajdonképpen ezek a nagy számok kijelölik azt a prioritási sorrendet, amivel én kiegészíteném Hagyó úr javaslatát. Nevezetesen, hogy ennek a több mint 40 milliárdos kategóriának, ami a Főtávnál megy el, a figyelembevételével az első helyen számomra a távfűtés jelenik meg. A távfűtés primer oldala nagyjából rendben van Magyarországon, illetve ezen belül Budapesten is – primer oldal alatt a hőelőállítást értve. A szekunder oldala, tehát a fogyasztói oldala egyáltalán nincs rendben: a 240 ezer panellakásból 180 ezerben nem lehet szabályozni a hőt, illetve nem lehet mérni azt, hogy ki mennyit fogyaszt. Ez mérhetetlen pazarlásra ösztönöz. Ez az, amit most kormányszinten megpróbálnak ezzel az úgynevezett Robin Hood-adóval valamilyen módon rendezni.

De ezt nekünk csak rövid távon szabad ezzel a módszerrel rendezni. A rendszert kell rendbe hozni és a szabályozhatóságot, a mérhetőséget ennél a 180 ezer lakásnál meg kell teremteni. Még ebbe a kategóriába tartozik, hogy hihetetlen drágán veszi a Főtáv a hőt. Tulajdonképpen ez már visszavezethető a törvényalkotás problémájára, ugyanis amikor elkészült a villamosenergia-törvény, akkor az erőműveknek megengedték, hogy viszonylag jó áron eladják a villamos energiát, utána a távfűtéssel kapcsolatban pedig olyan szerződést kötöttek, amilyet kedvük volt. Szeretném végigmondani és vezérszónokként kérek ehhez időt. ELNÖK: Öné a szó. GÁBOR JÓZSEF (MSZP): Rendeznünk kell elsősorban a Budapesti Erőmű Rt.-vel a hosszú távú árszerződés kérdését, ugyanis az Erőmű Rt. rendkívül drágán adja a hőt itt Budapesten, és a monopolhelyzete révén ezt meg is teheti. Ezzel valamilyen módon számolnunk kell és ezen változtatni kell. Természetesen ezért nagyon fontos, hogy ezen a saját módunkon is segítsünk, hogy az ökoprogram megvalósuljon, és majd utána a panelprogram. Itt el kell mondani egy újabb kritikát a kormányom felé. Azt a fordított megoldást, hogy először panelprogramot kezdtünk el preferálni – ami azt jelenti, hogy beburkoljuk a házat és a szabályozhatóságot, tehát az épületgépészeti megoldást a második helyre tettük –, nagyon komoly hibának tekintem, és tulajdonképpen ezen kell most módosítani. Mintegy 15 százalékos megtakarítást lehet elérni a szabályozhatósággal durván 150 ezer forintért, míg a másik 15-20 százalékot körülbelül 1-1,5 millió forintért lehet elérni. Tehát hihetetlenül nagy a differencia a kettő között. A saját intézményeinknél azt a programot, amit kijelöl az anyag – nevezetesen hogy fel kell mérni az épületeink állapotát – mind a 243 intézménynél feltétlenül el kell végeznünk, és a liberalizációra való tekintettel létre kell hozni azt az energiatanácsot, amit az anyag javasol, valamint azt az energiaügynökséget, ami szintén szerepel az anyagban. Azt hiszem, ha ezeket végrehajtjuk és az intézkedési tervünket egy rendszerszemléletű anyag fogja jellemezni, és komolyan is vesszük azokat, amiket kijelöltünk, az nagyon sok pénzt fog jelenteni a fővárosi büdzsében, hihetetlenül nagy megtakarítást jelent a büdzsé számára. Kérem, hogy ezt az egész programot ennek megfelelő komolysággal kezeljük és hajtsuk is végre, mert ezeknek a programoknak a legnagyobb problémája az szokott lenni, hogy remekül megfogalmazzuk, megírjuk, majd utána a végrehajtás csak úgy-ahogy kerül végrehajtásra. Azt hiszem, a távhő az összes nagy problémájával egy dologra jó volt, arra, hogy megmutatta, milyen hirtelen tud megoldhatatlan nagyságrendűvé nőni egy-egy probléma, miközben azok, akik ezt előre látták – például Katona képviselőtársam és jómagam –, két évvel ezelőtt jelezték, hogy drasztikus sebességgel kellene lépni ezekben a kérdésekben. Köszönöm a kitartó figyelmüket, és elnézést, hogy ennyi időt használtam el. ELNÖK: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úrnak adom meg a szót. ELŐADÓ: Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Ügyrendi javaslatom lenne. Nemrégiben tárgyaltuk 22-es sorszámmal az FKF Zrt. közszolgáltatási keretszerződésének a mellékleteit. Ilyet még nem kértem a Közgyűléstől, de most tisztelettel kérem a Közgyűlés valamennyi frakcióját, hogy a cég kiemelten fontos gazdasági érdekére való hivatkozással – hiszen ez a folyamat már a nyár elején elindult, akkor is egységesen támogatta ezt a Fővárosi Önkormányzat – újra tűzze napirendre a 22-es sorszámú, az FKF Zrt. közszolgáltatási keretszerződésének a mellékleteit és tárgyalja meg. Annyit szeretnék elmondani előterjesztőként, hogy a 0029. sorszámon kiosztott, dr. Bagdy Gábor és dr. Endrédy István által jegyzett módosító javaslatot befogadom. Tisztelettel kérem az ülésvezetőt, hogy szavaztasson erről. ELNÖK: Szavazás következik a főpolgármester-helyettes úr által jelölt ügyrendi kérdésben, az FKF Zrt. közszolgáltatási keretszerződésének mellékletei című napirend újrafelvételéről és következő napirendi pontként való tárgyalásáról. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

1504/2008.(IX.25.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy újból napirendjére veszi az „FKF Zrt. közszolgáltatási keretszerződésének mellékletei” című előterjesztést. (60 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A Közgyűlés 60 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja az ügyrendi javaslatot. Még továbbra is az előző napirendi pontnál tartunk. Katona Kálmán képviselő úrnak adom meg a szót. KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Közgyűlés! Egyetértek sok mindenben Gábor József képviselő úrral, nem is fogok ismételni. Én azt mondom, hogy ez egy jó dolgozat. Egy baja van, hogy szerkezetében nem alkalmazta azt, hogy a stratégiát külön kellett volna venni, kiemelni a stratégiát, és mellékletbe kellett volna azt tenni, hogy mi történt, hogy van a világban, mi a helyzet. S akkor mindenki jobban megértette volna, hogy mik a fő csapásirányok. Egyébként egyetértek az itt leírtakkal. Azon múlik ennek a koncepciónak a jövője, hogy milyen erővel tudja ezt érvényesíteni a főenergetikus úr, illetve hogy készül el az intézkedési terv. Azt gondolom, hogy ebben minden frakció segíteni fog. Egy jó intézkedési tervvel a fővárost ezen a területen talán helyre tudjuk billenteni. Gratulálok a szerzőnek! Köszönöm. ELNÖK: György István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Én sem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, de összefoglalásként szeretném elmondani, hogy egy olyan koncepció van előttünk, amelyet a frakciónk örömmel üdvözöl, támogatni tudjuk. Úgy gondoljuk, ez valóban mérföldkő ezen a területen, mert rendkívül fontosnak ítéljük, hogy legyen egy ilyen koncepció. Volt, aki úgy fogalmazott az előkészületek során, amikor készültünk erre a közgyűlésre, hogy ez egy jó tudományos diákköri dolgozat. Ezt tessék jó értelemben venni. Valóban nagyon sok olyan kérdésre kitér, amire ki kell térni. Azon persze lehet vitatkozni, amit Katona Kálmán elmondott, hogy szerkezetében szerencsés-e így, mindenesetre tartalmában messze üdvözlendő. Az, hogy Hagyó úr közben újra visszaszavaztatta az FKF Zrt. közszolgáltatási szerződését a napirend közepén, nem volt elegáns megoldás. Én először örültem egy ilyen javaslatnak, méghozzá azért, mert ez a javaslata miközben bejelentette, hogy befogadja Bagdy úrék módosító indítványát, növelte ennek az anyagnak a hitelét az én szememben. Azt is megmondom, hogy miért. Azért, mert sok nagyon fontos dolog mellett van egy fő üzenete ennek az anyagnak. Nem tudom, hogy mindenkinek azonos hangsúllyal súgja-e ugyanazt, amit nekem. A következő mondatokról van szó: „Budapesten az integrált települési energia- és környezetpolitika hiánya következtében napjainkra olyan helyzet alakult ki, hogy a hőellátási lánc elemeinek, a hőtermelés, -elosztás és -felhasználás érdekei rendszerszinten nincsenek összehangolva, így nem biztosítható sem a megfelelő energiahatékonyság, sem pedig az összehangolt fejlesztés lehetősége.” Ennek az inverze igaz, tehát ezekre mind szükség van. Összehangoltság kell, a hőellátási lánc elemeinek, érdekeinek, a fővárosi érdekeknek megfelelő működtetése, összehangolása pedig nem mehet másképp, csak úgy, hogy amikor ezt a koncepciót cselekvési tervvé formáljuk, akkor minden lehetőségünket figyelembe véve formáljuk majd a további lépéseinket. Ha pedig közben elemeket kiveszünk belőle, akkor ez helytelen dolog. Hadd mondjak egy dolgot, amit én például hiányoltam ebből az anyagból, bár, miután koncepció, talán a cselekvési terv elkészítésének folyamatában erre is fog terjedni a figyelem. Bécsben - ha a távhőellátásról szó volt - szemétégető művek részt vesznek a hőtermelésben. A fővárosnak is van szemétégető műve, azonban alapvetően nem a távhőrendszerben van hasznosítva, felhasználva, hanem a villamosenergia-termelésben az az energia, ami ott termelődik. Véleményem szerint hasznosabban tudná a város felhasználni, de ezt nyilván alaposan meg kell vizsgálni. Ha pedig ez igaz, és a főváros tulajdonában van egy szemétégető mű és van egy Főtáv, akkor adott esetben megoldható, hogy ez égetőmű - nyilván nem egyszerűen, de a tulajdonos azonossága alapján megoldható - máshová termeljen energiát, ne oda, ahová most. Ha ezt privatizáljuk,

szétszabdaljuk, más tulajdoni szerkezetbe helyezzük, ez sokkal nehezebb feladat. Azzal értenénk tehát egyet, hogy amíg kialakul ez az egységes koncepció, amíg kialakul a cselekvési terv, amíg látjuk ennek a megvalósulását, addig semmiképpen sem szabad elhamarkodott lépéseket tenni. Összességében üdvözöljük ezt az anyagot, mi is csatlakozunk azokhoz, akik gratuláltak az előkészítőknek, összeállítóknak, és a saját szakértői csapatunk dicsérő szavait is szeretném tolmácsolni, támogatjuk és megszavazzuk az előterjesztést. Köszönöm. ELNÖK: Köszönjük. Szalkai képviselő úré a szó. SZALKAI ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Engedjék meg, hogy egy kicsit kilépjek az eddigiekből, és én is bátran és őszintén megdicsérjem ezt az anyagot. Tényleg van rajta mit dicsérni, és azt gondolom, hogy az előttem szólóknál talán csak az anyag készítői voltak összeszedettebbek. Egy dologra viszont szeretném felhívni tisztelettel a figyelmet - kicsit ott folytatva, ahol György képviselőtársam az előbb abbahagyta. Egyrészt a Fővárosi Hulladékhasznosító Műnek a hulladék hőenergiájából Káposztásmegyer, illetve Palota egy része el van látva hőenergiával a Főtáv rendszerén keresztül, tehát alapvetően szerintem ez így rendben van. 380 ezer gigajoule hőenergiát veszünk ki - közben itt súgnak mellettem. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy én egy picit a zöldenergia, a megújuló energiák városi hasznosítására szeretném majd az anyag készítőjét a későbbiekre inspirálni - akarok itt majd célozgatni a csepeli szennyvíziszap elhelyezésének és hasznosításának kérdésére, ami nekem kedvenc témám és területem, hogy esetleg majd ott valamilyen integrált megoldás keretében mind a hulladékhő, mind esetleg a szennyvíziszap elhelyezésének és ártalmatlanításának energetikai célú hasznosításáról beszéljünk. Ezt is most tudtam meg ugyanis az anyag készítőjétől, hogy az Európai Unióban is megváltozott a szennyvíz- és a hulladékártalmatlanítás: ez akkor már hasznosításnak minősül. Ezzel, hogy ezt az Európai Közösség ilyen formában néhány hónapja megváltoztatta, egészen más támogatási feltételekkel tudnánk indulni egy ilyen projektben. Még egyszer köszönöm szépen, hogy ez idekerült elénk, és reméljük, hogy ennek szellemében fogjuk a továbbiakban az energiakérdéseinket rendezni. ELNÖK: Endrédy képviselő úré a szó. DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Nagyon röviden, két szempontról. Az egyik, hogy én magam is csatlakozom azokhoz, akik a koncepciót dicsérik: hiánypótlónak tartom. Nagyon sok munkával, elméleti megfontolásoktól kezdve a gyakorlati megállapításokig tartalmaz nagyon sok fontos dolgot. A másik: az előterjesztő számomra megvilágítaná - aránylag kis energiával, de hatékonyan -, hogy a 130-140 intézményünkben ez hogy fog megvalósulni? Létrejön egy tanács, amelyben nagy közműcégeink vesznek részt többek között - nagyon fontos dolog -, de az intézményekben, iskolákban, öregotthonokban, kórházakban mindez hogy fog megvalósulni? Csak úgy koncepcionális szinten, néhány percben. Köszönöm. ELNÖK: Rétvári képviselő úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Röviden én is a dicséretek sorát gyarapítanám, hiszen nagyon sok szempontból sorolhatnánk mi itt az érdemeit ennek az anyagnak. Ugyanakkor egy anyag mind mikro-, mind makroszinten annyit ér, amennyi megvalósul belőle, és én úgy gondolom, hogy itt van mit tenni. Az energiapolitika, vagy energiakoncepció mindig a fogyasztás csökkentésével kezdődik. Én itt most körbenéztem: tizenhat fűtőrácsról jön be a hő, és mellette kilenc ablak van nyitva, amin az a hő rögtön távozik is. Ezzel mintegy magunk is ellenpéldái vagyunk az okos és értelmes energiagazdálkodásnak, akárcsak ebben a teremben, úgyhogy azt hiszem, még lesz mit tenni ennek a koncepciónak a hétköznapi aprópénzre váltásában. Köszönöm szépen. ELNÖK: Előterjesztői zárszó következik. ELŐADÓ: Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Engedjék meg, hogy - annál is inkább, mivel úgy

érzem, hogy minden frakció részéről támogató szavakat kapott a koncepció, illetve az előterjesztés - személyesen is bemutassam Gonczlik Tamás urat, és megkérjem arra, hogy dr. Endrédy képviselőtársam kérdésére adja meg a választ. GONCZLIK TAMÁS (főenergetikus): Tisztelt Közgyűlés! A 246 intézmény energetikai auditját olyan módon lehet végrehajtani, ahogy azt külföldön is szokták csinálni, azaz létre kell hozni - ami az anyag végén olvasható - egy energiaügynökséget. Ha valamennyi iskolában, kórházban szeretnénk felmérni, hogy milyen energetikai veszteségforrások vannak - például az itt hivatkozott radiátor-ablak stb. kérdéseket-, ezeket a veszteségforrásokat ezután értékelni kell, majd az értékelés következtében intézkedéseket kell hozni, ami pénzbe kerül, és a végén megtakarítást eredményez. Ez egy szakma, erre nyugaton energiaügynökségeket szoktak létrehozni. Ha létrehozunk energiaügynökséget, és az kézbe veszi az intézmények energetikai kérdését, akkor egyrészt javítható az intézmények energiagazdálkodása, másrészt ezekben a javító projektekben olyan szinergialehetőségek vannak, amelyek olcsóbbá teszik ezen projektek végrehajtását. ELŐADÓ: Egyébként az anyagban is kitértünk rá, hiszen számos európai nagyváros modelljét elemeztük. Ha jól emlékszem, a berlini példát választottuk, ami nem teljesen a magánszektorra helyezi a hangsúlyt. Azt javasoltuk itt a berlini példát követve, hogy maga a főváros hozza létre ezt az energiaügynökséget, valamennyi energiaszolgáltató cégének a bevonásával, és itt legyen az a gondolkodó agytröszt, aki ebben a folyamatban az élen jár, a segítségünkre lesz. Úgyhogy erre kitértünk az anyagban is. Tulajdonképpen ez az anyag, ez a koncepció ennek a folyamatnak az elindításához is egy támogatást ad. Köszönöm szépen, tisztelettel köszönjük az elismerő szavakat, és kérjük a támogatásukat. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úrnak adom meg a szót, ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Csak egy rövid kontrollkérdés, hogy jól figyeltem-e: főpolgármester-helyettes úr a KDNP-s módosító javaslatot befogadta, ugye? (Jelzésre:) Igen, köszönöm. (Közbeszólások. - Lakos Imre: Még az energia van napirenden!) Ja, még az energiát tárgyaljuk? (Lakos Imre: Sztereóban tárgyalunk két napirendet! Ilyen még nem volt, de most van. Szerintem az kellene legközelebb, hogy csomagban tárgyaljuk az összes napirendet… - Dr. Devánszkiné dr. Molnár Katalin: Egy szavazással…) ELNÖK: Kérem, szavazzanak! (Közbeszólások: Miről?) Így, ahogy van. (Szavazás.) 1505/2008.(IX.25.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a melléklet szerinti Fővárosi Energetikai Koncepciót, és annak részeként jóváhagyja a Fővárosi Energiapolitikát és Energetikai Stratégiát. (58 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1506/2008.(IX.25.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen konkrét intézkedési tervet, melyben az elvégzendő feladatok mellett annak költségigényét és lehetséges finanszírozási forrását is feltünteti, és az intézkedési tervet terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé. Határidő: 2008. december 31. Felelős: dr. Demszky Gábor (58 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: FKF Zrt. szerződés, a befogadott módosítással.

2008. 08. 28.

A napirend 11./ pontja: Javaslat a Budapest Ösztöndíj Program bevezetésére. ELŐADÓ: dr. Demszky Gábor HOZZÁSZÓLÓK: Kolozs András, dr. György István, Devánszkiné dr. Molnár Katalin ELNÖK: Kérdezem, hogy tart-e előterjesztői bevezetőt. ELŐADÓ: A Kolozs András képviselő úr által jegyzett módosító indítványt befogadom. Egyébként az ösztöndíjnak az a célja, hogy az ösztöndíjat elnyerők betekintést nyerjenek a főváros, a Fővárosi Önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal munkájába, megismerjék a közigazgatás rendszerét, és ezzel tulajdonképpen a munkaerő-utánpótlást kívánjuk elősegíteni, előmozdítani. György István is benyújtott egy módosító indítványt 50. sorszámmal, amelyet tanulmányozni fogok. ELNÖK: Kolozs András úr kérdez? (Kolozs András jelzésére:) Nem. György István úr kérdez? (Dr. György István jelzésére:) Nem. A vitát megnyitom. A vitában Kolozs András képviselő úr következik. KOLOZS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, és köszönöm, főpolgármester úr, hogy befogadta a javaslatomat. Amikor először megláttam ezt az előterjesztést, akkor - közel kétéves képviselőként sokadszor az jutott eszembe, hogy hogyhogy ez a dolog nem létezik még. Úgyhogy ilyen szempontból örülök, hogy 18 év után sikerül ezt az ösztöndíj programot elindítani, és örülök, hogy szavazásra sem kell bocsátani azt a kezdeményezést, hogy a határon túli magyar fiatalok, akik budapesti egyetemeken tanulnak, részt vehessenek ebben a programban. Köszönöm szépen. ELNÖK: György István képviselő úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Átnézve ezt az előterjesztést én úgy gondolom, hogy Kolozs úr javaslata az általam leírt formában fog tudni jogilag működni. A tévedés jogát nyilván fenntartom magamnak, de én azt gondolom, az az álláspontom, hogy a Magyar Köztársaságban az európai uniós csatlakozás után olyan önkormányzati rendeletet alkotni, amely állampolgársági jogon megkülönbözteti az uniós polgárokat, nem lehet, még egy ilyen ösztöndíjrendeletet sem. Én azért nyúltam hozzá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényhez, mert abban van egy megfogalmazás, amely szerintem egy menekülőpályát ad számunkra, és ez a menekülőpálya - leírtam a főpolgármester úrnak, a főpolgármester-helyettes úrnak, nem tudom, kiosztásra került-e már - úgy szól, úgy szól a módosító indítványom, hogy: „A rendelet hatálya arra a büntetlen előéletű magyar állampolgárokra és a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával és a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkező felsőfokú tanulmányait folytató, első diplomás képzésben részt vevő nappali tagozatos, utolsó éves hallgatóra terjed ki.” A köztisztviselőknél, nyilvánvaló, a magyar állampolgárság előírás, máshol állampolgári alapon nem nagyon lehet megkülönböztetni, de a köztisztviselőknél ezt meg lehet tenni. Ugyanakkor maga a köztisztviselői törvény adja meg azt a lehetőséget ezzel a szöveggel, hogy ügykezelőnek tehát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar, de a magyar nyelvet ismerő állampolgárok is alkalmazhatók. Szerintem ne zárjuk ki őket ebből a körből. Ez egy picit nagyobb mozgásteret ad, tudniillik az a szabályozás, amit képviselőtársam benyújtott, álláspontom szerint ütközik az uniós szabályozással. Nem mondom, hogy ez tökéletes, de egy fokkal jobb, és elképzelhetőnek tartom, hogy ez egy ilyen típusú jogi kontrollon át tud menni. A másiknál sokkal nagyobb az aggályom, hogy nem fog tudni átmenni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kolozs András képviselő úr ismét. KOLOZS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Szerintem a célokban nincsen vitánk, maximum a megvalósításban van.

Egy kérdéssel egészíteném ki akkor ezt a történetet. A György úr által megfogalmazott módosító indítvány kizárja-e a szerbiai, illetve horvátországi állampolgárságú magyarokat, avagy nem? Megmondom őszintén, én ezt nem tudom most megmondani. Mindenesetre, azt hiszem, abban meg tudunk egyezni, hogyha megkérjük a Hivatalt, hogy ezt a problémát úgy oldja meg, hogy senkit ne zárjon ki abból a körből, akit szándékunk szerint nem szeretnénk, akkor azt meg fogják tudni oldani. Köszönöm szépen. ELNÖK: Devánszkiné dr. Molnár Katalin! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Igen, ez a probléma bennem is felmerült, és ezért is kértem szót, hogy nem ugyanaz a kör természetesen az európai uniós, szabad mozgással rendelkező itt-tartózkodó kör, mint az a kör, amelyet mi határon túli körként szoktunk megjelölni. Lehet, hogy a kettő kombinációja lesz a jó megoldás, tehát hogy a szabad mozgással és a helyi tartózkodással rendelkező emberek és az egyébként határon túli magyar emberekre vonatkozzon. Lehet, hogy ennek a kettőnek az ötvözete fogja szolgálni igazán a mi érdekeinket. De örülök, hogy ilyen kellemes vita lett ebből, és hogy okos gondolatokat tudott Kolozs András képviselőtársam megpendíteni. Egy dolgot szeretnék mondani György István módosítójához. A külön törvény általában a parlamenti szóhasználatban szerepel, a törvényalkotás során maga a törvényhozó mondja azt, hogy „a külön törvény szerint meghatározott”. Mi nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a törvényben meghatározott. Tehát hogy melyik törvényben, ezt nekünk nem kell tudni, de biztos, hogy nem a külön törvényre kell hivatkozni. Mondhatjuk azt, hogy az e szempontból rendelkezéseket tartalmazó törvény, de ne azt írjuk, hogy külön törvény, mégsem parlament vagyunk. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Főpolgármester úr zárszót mond. ELŐADÓ: Célszerű lett volna egyébként a Jogi és Ügyrendi Bizottság előtt is ezt a vitát lefolytatni, hogy minden, itt elhangzó szempontot kielégítő megoldás szülessen. A Hivatal, tehát a főjegyző úr álláspontja szerint a Kolozs András képviselő úr által benyújtott módosító indítvány befogadható, azonban meg kell előterjesztőként jegyeznem azt, hogy ennek az ösztöndíjnak az a célja, hogy nálunk még egyetemi hallgató időszakukban, tehát a tanulmányuk idején a szakdolgozatuk megírása előtt hallgatók egy bizonyos ösztöndíjtámogatásban részesüljenek és hozzánk kötődjenek, és a későbbiekben ezzel felkészítsük őket arra, hogy a Főpolgármesteri Hivatal állományába kerüljenek. A probléma Kolozs úr módosító indítványával is az, hogy az első célt, hogy nálunk ösztöndíjat kapjanak és itt megismerkedjenek az önkormányzat munkájával, el tudjuk érni, azonban mivel nem magyar állampolgárok, ezért nálunk köztisztviselői munkaviszonyt nem létesíthetnek, tehát itt nincs teljes összhangban a rendelet megfogalmazott céljával és az egész ösztöndíj program megfogalmazott céljával az, amit Kolozs úr javasolt. Tehát egy sokkal szélesebb kört tudunk így képezni akár, ha ők jelentkeznek, mint akikre később számíthatunk majd a Hivatal állományában. A másik, 50. sorszámon György úr által jegyzett indítvánnyal kapcsolatban az a probléma, hogy ő a Ktv.-t keveri ide be, és ez nem a köztisztviselői törvény alá eső tevékenység, hiszen ezek egyetemi hallgatók, ösztöndíjat kapnak, és nem állományba kerülnek hozzánk, tehát ezt ezért nem javasolja a Hivatal befogadni. De mondom még egyszer, jó lett volna, ha bizottsági szinten merül fel ez a vita, nem most; egy kicsit késő van. György úr! ELNÖK: György úr ügyrendben – jelzem, hogy le van zárva a vita. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Azért ügyrendi a hozzászólásom, mert szerettem volna érdemben szólni két mondatot a főpolgármester úr gondolataihoz, de ezt csak akkor tudom megtenni, ha megnyitjuk a vitát. Erre szeretnék indítványt tenni. Köszönöm. ELNÖK: A vita megnyitását indítványozza György István képviselő úr. Az előterjesztő ezt támogatja. Kérem a gépet indítani! Most szavazunk a vita újbóli megnyitásáról. (Szavazás.)

1292/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a napirend vitáját újból megnyitja. (59 igen, 1 ellenszavazat, 1 tartózkodás) ELNÖK: SZMSZ-szerűen a főpolgármester úré a szó. Ezzel kíván-e élni? (Dr. Demszky Gábor: Nem.) Nem. Kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. György István úré a szó a vitában. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Én pontosan tudom azt, hogy az egyetemistákra nem a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. Ugyanakkor azt is tudom, hogy az egyetemistákat állampolgári alapon megkülönböztetni unióellenes szabályozás. Tehát én erre kerestem egy menekülőpályát. Egyébként nem véletlenül írtam dőlt betűvel a határozati javaslatnak azt a részét, amit szerintem ki lehetne hagyni - és ez egy harmadik módosító indítvány -, ami az egésznek a méregfogát kiveszi, mert a magyar állampolgárságot sem köti ki. Ezt az egyetemisták esetében nyugodtan megtehetjük szerintem. Én azt a dőlt betűvel írt részt, amennyiben nem elfogadható ez a Ktv.-ből vett analógia, egyszerűen kihagynám, és így minden olyan egyetemi hallgató, aki ösztöndíjjal pályázik, lehetőséget kap erre. Nyilvánvalóan ki fogjuk választani közülük azt a tízet, aki a pályázata alapján a legérdemesebb tíz. Hogy ezek között a szempontok között, akik erre javaslatot tesznek, vagy elbírálják, mennyire fog latba esni az, hogy magyar állampolgárok legyenek s a többi, majd ott fog kiderülni. Tehát én azt látom a végső kompromisszumos megoldásnak, hogy ezt a részt vegyük ki, és ne kössük a magyar állampolgársághoz, mert egyébként magyar állampolgársághoz is csak a köztisztviselői jogviszony van kötve, tehát ha a Hivatal azt mondja az én indítványomra, hogy ez azért nem jó, mert a köztisztviselői törvény hatálya nem vonatkozik rájuk, ez igaz erre az indítványra is, mert a magyar állampolgárság is a köztisztviselői státushoz kötődik. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kolozs András képviselő úr! KOLOZS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Egyetértve azzal, amit főpolgármester úr elmondott, hogy ennek az egész ösztöndíj programnak mi a célja, hogy a Városháza humánerőforrás-állományát a későbbiekben majd jól tudjuk frissíteni, azt gondolom, Budapest fővárosnak mint Magyarország és a magyarság fővárosának lehet egy olyan küldetéstudata, missziója, hogy a határon túli magyarok közigazgatási ismereteihez olyan többlettel hozzájáruljon, hogyha ebben az ösztöndíj programban a határon túli magyarok részt vehetnek, mert tanulmányi eredményeik alapján be tudnak kerülni, akkor szülőföldjükre visszatérve ezt a tudást, amit itt megszereznek a fővárosban, tudják hasznosítani. Köszönöm. ELNÖK: A vitában több hozzászóló nincsen, a vitát lezárom. Főpolgármester úré a szó. ELŐADÓ: Engem nem győzött meg György úr érvelése és én továbbra is Kolozs András képviselő úr indítványát fogadom be mint előterjesztő, és azt kérem, hogy az 50. sorszámú indítványról abban a formában, ahogy itt szó van, kiegészítésre kerül, szavazzunk. Felhívom a figyelmet, hogy György úr indítványa szerint nem a főpolgármester adja az ösztöndíjat, tehát nem a Hivatal szempontjai érvényesülnek, hanem az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságéi. Én ezt nem tartom szervezetszociológiailag helyesnek. Már csak ezért sem támogatom az indítványát. ELNÖK: Határozathozatal következik. Kolozs úr módosító indítványa befogadásra került, arról dönteni nem kell. György úr 050. sorszámú indítványáról kell határozni, az előterjesztő nem támogatja. Kérem a gépet indítani! Most szavazunk. (Szavazás.) 1293/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György István módosító indítványát, mely szerint 2.§ (1) d./ „a rendelet hatálya arra a büntetlen előéletű, felsőfokú tanulmányait folytató, első diplomás képzésben résztvevő, nappali tagozatos, hallgatóra terjed ki, aki” angol, német, vagy francia legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsgával, vagy a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.

3.§ (2) Az ösztöndíj odaítéléséről a Bizottság dönt. Az ösztöndíjakat a főpolgármester adja át. 7.§ (2) A Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III.26.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban SZMSZ) 5. sz. mellékletének II. fejezetében az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságra vonatkozó hatáskörök jegyzéke a következő 39. ponttal egészül ki: „39. A Budapest Ösztöndíj Programhoz kapcsolódóan kiírja a pályázatot, tartalmilag és formailag értékeli a beérkező pályázati anyagokat, dönt az ösztöndíjak odaítéléséről.” - 7.§ (3) Az SZMSZ-nek „A Közgyűlés által a főpolgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke” című 7. sz. melléklet VI. fejezet a következő 21. ponttal egészül ki: 21. A Budapest ösztöndíj Programmal kapcsolatban: átadja az ösztöndíjakat, megköti a Fővárosi Önkormányzat és a pályázatot elnyerő személy között létrejövő megállapodást.” (33 igen, 15 ellenszavazat, 13 tartózkodás) ELNÖK: A Kolozs úr módosító indítványával befogadott eredeti indítványról döntünk, rendeletet alkot a Fővárosi Közgyűlés – figyelmet kérek –, a minősített szótöbbség szabályai szerint határozunk. Kérem a gépet indítani! Most szavazunk. (Szavazás.) A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 44/2008. (…….) önkormányzati rendeletét a Budapest Ösztöndíj Programról a módosított 1. sz. melléklet szerinti tartalommal. (62 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1294/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a programban résztvevő ösztöndíjasok kérelmükre, a jogi és pénzügyi lehetőségek függvényében a Program lezárulását követően is foglalkoztatásra kerülhessenek a Fővárosi Önkormányzatnál. Határidő: folyamatos Felelős: dr. Demszky Gábor (62 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1295/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés előzetes kötelezettséget vállal a Budapest Ösztöndíj Program pénzügyi fedezetének 2009. évi költségvetésben történő biztosítására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (62 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1296/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának 2009. évi költségvetése tervezésekor vegye figyelembe a Fővárosi Közgyűlés kötelezettségvállalását. Határidő: 2009. évi költségvetés tervezése Felelős: dr. Demszky Gábor (62 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

A napirend 48./ pontja: Javaslat „a Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.387/2006/8. sz. felülvizsgálati ítéletében foglaltak végrehajtásával kapcsolatos, valamint a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága által üzemeltetett egyes ingatlanok forgalomképességét érintő önkormányzati döntések” (az Estivo Kft. kártalanítása) címet viselő előterjesztés – Fővárosi Közgyűlés általi 2008. júniusi rendes közgyűlésen való – megtárgyalása során meghozott határozatok felülvizsgálatára. ELŐADÓK:

Ikvai-Szabó Imre, Hagyó Miklós HOZZÁSZÓLÓK: dr. György István, dr. Schneller Domokos, dr. Bagdy Gábor ELNÖK: A helyszínen 40. sorszámmal került kiosztásra az előterjesztés, valamint 42. sorszámon egy módosító javaslat, valamint 48. sorszámon szintén egy módosító javaslat. Az előterjesztők kívánják-e kiegészíteni? Az előterjesztőé a szó. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A Bőhm András által jelzett, 0042. sorszámon kiosztott módosító javaslatot befogadjuk, a másik módosító javaslatot, dr. György Istvánét azért nem, mert az tartalmában tulajdonképpen ugyanaz, amiről ma egyszer már döntött a Közgyűlés és azt nem vette napirendre. Tehát a 0042-eset, Bőhm Andrásét befogadjuk, s mivel dr. György képviselőtársam 0048-as számú javaslata megegyezik azzal, amit egyszer már leszavaztunk, azt nem áll módunkban befogadni. ELNÖK: Kinek van kérdése? (Nincs jelentkező.) A kérdéseket lezárom. Ki kíván hozzászólni? György István képviselő úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! Annyit szeretnék elmondani elöljáróban főpolgármester-helyettes úr reakciójára, hogy ezek a határozati javaslatok nem egyeznek meg azzal, amit a nap elején beterjesztettem, hanem átvettek már néhány olyan javaslatot, amiket önök tettek, beépítve egy konzisztens határozati javaslat rendszerbe azokat. A most általam módosító indítványként beterjesztett javaslatok tartalmazzák azt, amit önök megfogalmazták, ugyanakkor nyitva hagyják a másik két megoldást is. Megvallom őszintén, nagyon csodálkozom az önök magabiztosságán és bátorságán, mert úgy tűnik, hogy önök egy ötsoros levél alapján már biztosak abban, hogy ez a megoldás fogja a végső nyugvópontot hozni ebben az Estivo-ügyben. Bár így lenne! Én erre a levélre mérget még biztosan nem vennék. Az én javaslataim nem másról szólnak, mint arról, hogy továbbra is fenntartom azt a véleményem, hogy alaposabban meg kell vizsgálni azt a soksok tisztázatlan kérdést, amely június 26-án is fennállt, amikor a Közgyűlés a döntését meghozta. Vagyis az én javaslataim nyitva hagyják mind a három megoldást: egyfelől tárgyaljunk tovább az Estivóval, de szó se lehet arról, hogy egy 270 millió forintos vagyonértéket képviselő telekért, valamint annak kilencéves használati díjáért és kamataiért 2,1 milliárdot adjunk oda alsó hangon. Tehát belefogalmaztam azt, hogy tárgyaljunk az Estivóval, mert ez a megoldás a Bogdáni út mentén lévő autóbuszpályaudvar megőrzésének egyik módja. A másik módja, hogy a kisajátítási eljárás lefolytatásának jogi aspektusait meg kellene vizsgálni. Harmadsorban pedig tárgyalni kell az Auchannal, hogy megoldható-e műszakilag és egyéb szempontból az autóbuszpályaudvar áthelyezése. Én a magam részéről mind a három kérdést még vizsgálat tárgyává tenném, mert attól félek, hogy ez az ötsoros levél önmagában még nem fogja a megoldást hozni. Egyébként az önök előterjesztése lakonikus rövidséggel összefoglalja – vagy talán még azt sem teszi meg – a nyár folyamán történteket. Meg kell mondanom őszintén, nem esett nehezemre, mégis úgy érzem, hogy jobb híján nekem kellett elvégeznem azt a munkát, amelyet a tisztelt koalíció szakértői hátterének meg kellett volna tennie. Álláspontom szerint ezt a munkát el lehetett volna végezni azok által is, akiknek ez feladata lett volna, s a további határozott álláspontom és véleményem szerint milliárdon felüli az a vagyoni érték, amely megmarad a fővárosnál, amennyiben nem a korábbi, a Közgyűlés által már elfogadott megállapodás lesz szentesítve. Magyarul: örömmel fogadom azt, ha más megoldásokat keresnek, akár az Auchan területén való megoldást, de amit június 26-án elfogadott a Közgyűlés, az tarthatatlan. Erre is irányul az egyik határozati javaslatom, hogy bármi történjék is, azt a megállapodást abban a formában semmiképpen nem szabad aláírni, ezért azt a határozati javaslatot a Fővárosi Közgyűlés vonja vissza. Erre is tettem egy indítványt. Az utolsó két indítványom pedig arról szól, hogy azokat az ingatlanokat – ez persze természetesen abszolút mérlegelés kérdése, hogy szüksége van-e a fővárosnak forrásokra – nyílt piaci versenyben értékesítse, az onnan befolyó bevételeket pedig nyilván az Estivóval való megállapodásra, vagy más fővárosi célokra fel lehet használni.

S kihagytam még egy határozati javaslatot, a harmadikat, amelyben azt kértem, hogy a tisztelt főpolgármester úr mind az Estivóval, mind az Auchannal való tárgyalásokról, mind a kisajátítási eljárás jogi aspektusairól tájékoztassa a Közgyűlést és terjesszen be új határozati javaslatokat az Estivo-ügy végleges lezárására. Továbbra is úgy gondolom, hogy ezek konzisztens javaslatok, beépítik azt is, amiket a két főpolgármester-helyettes úr a ma reggeli előterjesztésében megfogalmazott, s egyrészről lezárják azokat a rossz folyamatokat, amelyeket – azt mondom, hogy – kölcsönösen felejtsünk el minél gyorsabban, és találjuk meg azokat az irányokat, amelyeket egy jó megállapodáshoz vagy egy jó megoldáshoz vezetnek. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzon bizalmat azoknak a határozati javaslatoknak és fogadják el őket, amelyeket módosító indítványként beterjesztettem. Köszönöm szépen. ELNÖK: Schneller Domokos képviselő úrnak adom meg a szót. DR. SCHNELLER DOMOKOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Újbudai képviselőként szólok most önökhöz, s mindenekelőtt Wieszt János és Lakos Imre képviselőtársainkhoz. Ugyanis az Estivo-ügyben, amelyről a nyáron sokat olvashattunk és hallhattunk a sajtóban, illetve két bizottsági ülést is tartottak e tárgyban a Fővárosi Önkormányzatban, egy, a kerület számára nagyon fontos telek is érintett. Azt szeretném kérni önöktől, hogy szavazzanak Újbuda érdekében. György István képviselőtársunk – nyilván önök is emlékeznek rá – már az első tárgyaláskor, azaz nyár előtt is beterjesztett egy olyan indítványt, amely a kerület számára elővásárlási jogot biztosított volna a Kelenföld városközponti ingatlanok tekintetében. Azóta az ügy olyan fordulatot vett, hogy Molnár Gyula polgármester – aki Wieszt Jánosnak frakciótársa, Lakos Imrének pedig vezetőtársa a kerületben – is a Fidesz mellé állt ebben az ügyben és rájött arra, hogy mi a kerület érdeke. A kerületi Fidesz ebben az ügyben támogatja Molnár Gyula polgármestert, hiszen mindannyian tudjuk, van pénze a kerületnek arra, hogy ezt az ingatlant megvegye, és ennek az ingatlannak a megvásárlása biztosítaná azt a lehetőséget, hogy a kerület érdemben beleszólhasson abba, mi épül ezen a telken. Éppen ezért Lakos Imrét külön is szeretném megkérni – aki a kerületben a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester tisztét betölti, és biztos vagyok benne, hogy minden más elé helyezi a kerület vagyonának a gyarapítását –, hogy támogassa György István képviselőtársunk becsatolt indítványait, amelyek magukba foglalják egyrészt az Ikvai és Hagyó főpolgármester-helyettes urak által jegyzett indítványokat is, másrészt viszont mindezeknél sokkal jobban szolgálják a kerület érdekét. Arra kérem önöket, hogy Újbuda érdekében szavazzanak és támogassák György István indítványait. Köszönöm szépen. ELNÖK: Bagdy Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót. A június 26-i ülésünkön egy elég vaskos anyag alapján döntöttünk. Már a vita során számos kérdés merült fel az előterjesztés mellékleteit képező kalkulációk megalapozottságát illetően. Ezek a kérdőjelek mind jogi, mind ingatlanértékelési, mind pedig számszaki értelemben felmerültek. Az ingatlanszakértő úr, aki felé szintén számos kérdést intéztünk, a szakmai kérdésekre leginkább több évtizedes szakmai gyakorlatával válaszolt és azt mondta, hogy ő ezt rutinból tudja, hogy így van. Nem voltunk abban a helyzetben, hogy érdemben értékeljük az újonnan előállt helyzetet. Szerintem nem volt bölcs dolog dönteni, de döntöttünk. Azóta tagadhatatlanul új tények merültek fel. Egyfelől kiváló ötlet és javaslat, hogy meg kell vizsgálni az Auchannal való megállapodást, én ezt csak üdvözölni tudom és messzemenően támogatom. Ugyanakkor olyan új értékelések születtek, amelyek szerint viszont úgy tűnik, hogy a júniusi megállapodás milliárdos veszteséget jelentene a fővárosnak. Ebben a helyzetben nem csukhatjuk be a szemünket, azokat a kérdéseket, amelyeket föltettünk, nem hagyhatjuk megválaszolatlanul. Úgyhogy én is egyértelműen annak az álláspontnak a képviselete érdekében szólalok föl, hogy minden alternatívát hagyjunk nyitva, hiszen a főváros érdeke az elsődleges. A legjobb megoldás az Auchannal való megállapodás lehet elméletileg, de ennek kondícióit ebből az ötsoros levélből nem ismerjük, nem is ismerhetjük. Technikailag sem értek egyet a 60 napos halasztással, hiszen mindenki tudja, hogy 60 nap alatt ebből nem lesz olyan

szerződés, amelyről dönteni lehet. Azt hiszem, bárki, aki ilyet már csinált, ezt nagyon pontosan tudja. Harmadrészt mindenképpen újra kell tárgyalni az Estivóval kötött megállapodást. Mindezek szellemében én teljes mértékben egyetértek György István javaslataival, ezek a főváros érdekeit képviselik, és megítélésem szerint - és bízom benne, hogy főpolgármesterhelyettes urak ugyanúgy gondolják - legkevésbé sem mond ellent annak a javaslatnak, amit önök tettek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Az előterjesztői zárszó következik. ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Tisztelt Képviselő-testület! Ezen a késői órán megpróbálok röviden szólni. Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy én a magam részéről mindenképp nagyra becsülöm György István képviselőtársam szakértői szintű és minőségű munkáit. Hozzáteszem - István, talán nem haragszol meg ezért -, többen voltak, akik még ebben az ügyben elég mélyen involválták magukat a nyár folyamán. Figyelemmel kísértem valamennyi, illetve mindkét bizottsági ülés vitáját és határozatait. Éppen emiatt kell azt mondanom, hogy a két testület egybehangzóan döntött úgy, hogy új tény és körülmény nem merült fel. Tények, körülmények persze igen, mérlegelési joga szerint a bizottság ezekben eljárt, döntött, szakértőket hallgatott meg, és így tovább. Egyvalamire szeretném felhívni a figyelmet, és ez indokolja az üggyel kapcsolatos mostani, elég tömör álláspontunkat. Itt van egy vadonatúj tény, nevezetesen az Auchan-ajánlat, amely persze természetesen jogi érvényesíthetőségét tekintve nem egy aláírt szerződés, no pláne nem egy kitárgyalt, megvitatott megállapodás - valamilyen útnak a kezdete. Jelzem, az előterjesztésünkben csatolt BKV-szakértői anyag ezt az alternatívát felvetette, de mivel nem volt birtokunkban az Auchan-társaságtól semmiféle reakció, vélemény, álláspont, ezért nem tudott az előterjesztés ezzel érdemben számolni. István, ha megengeded, és képviselőtársaim, ha megengedik, csak a rend kedvéért elővettem az eredeti 012-es indítványt, és összeolvastam a mostani 048-assal. Nos, a 6-os és az 5-ös tulajdonképpen a te régi 5-ösöd és 4-esed szó szerint. A 4. határozati javaslat tartalma szerint a Bőhm úr által benyújtott módosító javaslat, amelyet befogadtunk, nevezetesen, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek tegyünk előterjesztést. A 3-as valóban egy mix: miközben fenntartja az Auchant, eközben nyitva tart mást. Mi azt gondoljuk, hogy ez az ajánlat létezik, ezt akkor talán meg kellene vizsgálni. A 2-est nem szeretném minősíteni; nagyon vékony jégre csúsznánk, Hagyó úrral egyetemben, ha igazságügyi szakértők, illetve ingatlanszakértők egymás közötti vitájában politikai döntéssel foglalnánk állást, ezt én nagyon szeretném elkerülni. Ennek megvan a maga jogi eljárásrendi módja, amelyet György István szakértő jogászként jobban ismer, mint én. Az új innováció az 1-es, amely egyenesen a határozatok visszavonására szól. Álláspontunk szerint, amely azonos Hagyó úréval, ez olyan helyzetet idézne elő, amely erősen támadható helyzetbe hozna bennünket. Sokkal egyszerűbb megoldásnak látjuk, hogy az Auchan-ajánlat tanulmányozásáig és visszahozataláig maradjon nyitva ez a lehetőség. Jelzem, ezzel együtt valamennyi lehetőség nyitva áll a Fővárosi Önkormányzat számára. Ennélfogva a legjobb lelkiismeretünk szerint azt ajánljuk, hogy menjünk tovább az Auchan által tett javaslat útján. Addig is, kedves György István képviselőtársam és kedves képviselőtársaim, mindenképp időt nyerünk, és aki időt nyer, életet nyer. ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem fogadta be György képviselő úr javaslatát, viszont Bőhm képviselő úr javaslatát igen. Csöngetést kérek! (Csengetés. - Rövid szünet.) Köszönöm. A határozathozatal következik. Elsőként a György István által tett, az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványról fogunk szavazni az egyszerű szótöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) 1399/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy visszavonja 2008. június 26-i ülésén az Estivo Kft. kártalanításával kapcsolatban meghozott 1158/2008. (VI. 26.) Főv. Kgy. határozatát.

Kinyilvánítja azon szándékát, hogy a III. ker., Bogdáni út menti autóbusz pályaudvarként használt területek tulajdonjogának megszerzése érdekében az Estivo Kft.-vel további tárgyalások lefolytatását látja szükségesnek. Felkéri a főpolgármestert, hogy az Estivo Kft. kártalanításával kapcsolatos tárgyalásokon a Fővárosi Önkormányzat nevében tárgyalók a III. ker. 19241 hrsz-ú és 19242 hrsz-ú ingatlanok értékének megállapításakor a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által megismert, a Magyar Ingatlanszövetségtől megrendelt előzetes értékbecslésben szereplő értékeket (270.000.000 Ft), a használati díj és kamatainak számításakor a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére készült előterjesztésben foglaltakat (202.500.000 Ft + 370.000.000 Ft tekintsék kiindulási alapnak. Felkéri a főpolgármestert, hogy az Estivo Kft. kártalanításával kapcsolatos tárgyalások lefolytatásával párhuzamosan vizsgálja meg, hogy milyen feltételek mellett oldható meg, hogy a III. kerület Bogdáni út menti BKV végállomás az Auchan Aquincum Áruház (Budapest III. ker.) térségben kerüljön kialakításra, vizsgálja meg továbbá a Budapest III. ker. 19241 hrsz-ú és Budapest III. ker 19242 hrsz-ú ingatlanok tekintetében a buszállomás céljára történő kisajátítási eljárás lefolytatásának jogi aspektusait. Felkéri a főpolgármestert, hogy az Estivo Kft.-vel és az Auchan Magyarország Kft.-vel lefolytatott tárgyalások eredményéről, valamint a kisajátítási eljárás lehetősége vizsgálatának eredményéről 2008. október 15-ig tájékoztassa, és egyben tegyen új határozati javaslatot (javaslatokat) az Estivo Kft. ügyének és az ezzel összefüggő fővárosi ügyek (Bogdáni út menti buszállomás stb.) lezárására. Úgy dönt, hogy a tulajdonában lévő Tétényi úti és Etele úti ingatlanok (Budapest XI. ker. 3475/57 hrsz-ú ingatlan 1/1 arányú tulajdonát és a Budapest XI. ker. 3475/52/A/1 és a 3475/52/A/2 hrsz-ú ingatlanok 5742/10000 tulajdoni hányadát nyílt versenyeztetés útján értékesíti. Felkéri a főpolgármestert, hogy az ingatlanok nyílt versenyeztetés útján történő értékesítéséről a XI. kerület, Újbuda Önkormányzatát Molnár Gyula polgármester úr személyén keresztül értesítse. Úgy dönt, hogy a tulajdonában lévő 36820 hrsz-ú ingatlan és a 36821 hrsz-ú Rádai utca 10. 12. sz. alatti ingatlanokat nyílt versenyeztetés útján értékesíti, amennyiben a nyílt versenyeztetés útján történő értékesítés sikeres lesz, az értékesítésből származó forrást az Estivo Kft.-vel történő kártalanítási megállapodás mértékéig, az ahhoz szükséges források pótlására kívánja felhasználni. Határidő: 2008. október 15. Felelős: dr. Demszky Gábor.” (29 igen, 25 ellenszavazat, 9 tartózkodás) ELNÖK: Így most az eredeti javaslat a befogadott módosító indítvánnyal kerül elfogadásra, mégpedig az egyszerű szótöbbség szabályai szerint. (Dr. György István: Állj, nem jó!) Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) 1400/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés módosítja az 1158/2008. (VI. 26.) Főv. Kgy határozat végrehajtására vonatkozó határidőt 90 napról 150 napra. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (60 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1401/2008.(VIII.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy vizsgálja meg, hogy milyen feltételek mellett oldható meg, hogy a III. kerület, Bogdáni út menti BKV végállomás az Auchan Aquincum Áruház (Budapest, III. kerület) térségében kerüljön kialakításra és tegyen javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek. Határidő: 60 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (60 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: György képviselő úr kért szót ügyrendi kérdésben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Igen, szerettem volna, csak már túl vagyunk rajta. Valószínűleg az én figyelmetlenségem,

de én úgy fogtam fel a dolgokat - ezek szerint helytelenül -, hogy csak az 1. határozati javaslatról szavaztunk, amit én beterjesztettem. Tehát egyben szavaztatott főpolgármester-helyettes úr. (Devánszkiné dr. Molnár Katalin: Egyben szavaztunk.) Akkor viszont a másodiknál a szavazatom igen lett volna; azért nem vettem részt a szavazásban, mert eltévedtem az erdőben. Köszönöm. ELNÖK: Semmi gond.

2008. 06. 26.

A napirend 12./ pontja: A Fővárosi Önkormányzat Európai Uniós projektjei megvalósítása érdekében felmerülő egyes kérdések. ELŐADÓ: dr. Tiba Zsolt HOZZÁSZÓLÓK: dr. Endrédy István, dr. György István, dr. Balogh Pál, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, Gy. Németh Erzsébet ELNÖK: Az előterjesztőnek van-e kiegészítése? (Nincs jelentkező.) Kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Akkor elsőként Endrédy képviselő úré a véleménynyilvánítás joga. DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester-helyettese Úr! Az elmúlt ciklusban többször, a mostaniban legalább kétszer elmondtam - másokkal együtt is -, hogy a Városháza szervezetének korszerűsítésére van szükség; jelesül és többek között, hogy az uniós projektek gondolattól a megvalósulásig terjedő levezénylésére alkalmas legyen a Városháza. Minden városházi tisztségviselőt, beosztottat kellő tisztelettel kezelek, de a mostani előterjesztés nyílt színi beismerése annak másfél év után, hogy a szervezet nem alkalmas arra, hogy ezeket a projekteket kellően menedzselje. Ami most történik, az itt a leírtak szerint és ismereteink szerint egyfajta párhuzamosság felállítása, ez a párhuzamosság pedig az ügyek lelassítását fogja eredményezni. Még egy észrevétel. Az ellenőrzést maga a szervezet saját kebelén belül tartja meg, ami voltaképpen az ellenőrzés fellazítását jelenti. Nagyon jól működő ellenőrzési ügyosztály van a Városházán, érthetetlennek tartom, hogy miért nem az ellenőrzési ügyosztály végzi ezt a feladatot, miért nem az ellenőrzési ügyosztályhoz kerül létszám, feladat. Képes lenne ellátni. A párhuzamossághoz egy apró megjegyzés. Csupán a PR-irodára támaszkodik, tehát a jelenlegire, és a szöveg is azt mondja, hogy második sajtóiroda megteremtése nem merül fel. Dehogynem! Ott lesz a munkatárs és önállóan fog működni. Tehát ez a párhuzamosságok végiggondolt átvitele a gyakorlatba. Köszönöm. ELNÖK: György képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Az Endrédy úr által elmondottakat nem szeretném megismételni, azonban azt a két szót aláhúznám, hogy valóban egy nyílt színi beismerésről van szó, hogy eddig az európai uniós pályázatokat nem megfelelően kezelte a Közgyűlés, nem volt megfelelő háttérapparátusa ennek. Az, hogy egy ilyen szándék megfogalmazódik, jelen pillanatban is véleményem szerint üdvözlendő, ijesztő azonban ez a 43 fős létszámbővítés. Szeretném megjegyezni, hogy az önkormányzati törvény szerint a Főpolgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása legjobb tudomásom szerint fővárosi közgyűlési döntéssel változtatható meg. Ebben az előterjesztésben van egy 14 fős úgynevezett központi egység létrehozása. Ehhez

álláspontom szerint kell a Fővárosi Közgyűlés döntése. Ilyen határozati javaslat nincs a javaslatok között, csak a pénzügyi fedezet és a létszámbővítés, tehát ez nem elégíti ki a törvényi kritériumokat. Ezzel szerettem volna kiegészíteni. Részleteiben nem látjuk egyébként az indokát ennek a 43 fős létszámnak. Éppen ezért bár maga a cél üdvözlendő, de összességében tartózkodni fog a frakció. Köszönöm. ELNÖK: Balogh képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BALOGH PÁL (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Egyetértek az előttem szólókkal annyiban, hogy az európai uniós pályázatok lebonyolítását szervezettebbé és gyorsabbá kell tenni. Nagyon sok a módosítási igény, ami nem belső probléma csak, hanem meg kell jegyezni, hogy maga az Európai Unió és a kormányzat is nagyon sok változtatást generál, amit kénytelenek vagyunk elfogadni, ha azt akarjuk, hogy a pályázatunk eredményes legyen, tehát ez itt is meglehetősen objektíve nehezen szervezhetővé teszi időnként a munkát. Fölhívnám a figyelmet arra én is, hogy a párhuzamosságokat az új egység és az ügyosztályok között minimalizálni kell. Még egyetlenegy dologról szólnék. Azzal egyetértek, hogy a betöltetlen létszámhelyeket fel kell használni, de szeretném felhívni a tisztelt főpolgármester úr és a főjegyző úr figyelmét arra, hogy például a Környezetvédelmi Ügyosztály vezetői posztja két éve betöltetlen, és nem tartanám szerencsésnek, ha ezt az üres álláshelyet is felhasználnánk, mert az a véleményem, mint a Környezetgazdálkodási Albizottság elnökének is, hogy ennek az ügyosztályvezetői állásnak a betöltésére minél rövidebb időn belül pályázat keretében sürgető szükség van. Köszönöm szépen. ELNÖK: Devánszkiné dr. Molnár Katalin frakcióvezető-helyettes asszonynak adom meg a szót. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót. A Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és nincs tökéletesen meggyőződve arról, hogy a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása helytálló a tekintetben, hogy feltétlenül azt jelenti az Európai Bíróság döntése, hogy nem lehet oly módon megoldani az irányítást, ahogy mi terveztük, azaz egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú saját cégünket megbízni rendeleti úton e feladatok ellátásával. Azért nem voltunk teljes mértékben meggyőződve, mert az a kifejezés, hogy „teljes körű beleszólás lehetséges”, a mi magyar jogrendszerünkben nem egészen jól értelmezhető. A gazdasági társaságokról szóló törvény ezek szerint talán nincs összhangban az európai uniós normákkal? Érdekes kérdés, sokszor vitatkoztunk korábban is arról, hogy vajon képesek vagyunk-e az EU-s normákat mi úgy a magyar jogrendszerbe beilleszteni, hogy végül is az történjék kis hazánkban, ami normálisan meg kell, hogy történjen bármelyik európai uniós tagállamban. Nem hiszem el, hogy nem tudnánk egy olyan megoldást kitalálni, ami az európai uniós jogszabályokkal konform lenne és egyébként a magyar viszonyok között is alkalmazhatóvá tenné például a külön gazdasági társaságban való ellátását bizonyos közfeladatoknak. Messze megy egyébként ez a kérdés, mert más ügyekben másképp döntöttünk. Más ügyekben olyan állásfoglalások születtek, hogy igen, ha egy önkormányzat rendeletben szabályozza, hogy az egyik cége végzi el a közfeladatot, akkor nem kell közbeszerzési eljárást kiírni. Ha egyszer végiggondolná a tisztelt Közgyűlés, hogy hány ilyen rendeletünk van, akkor bizony-bizony most a fejünkhöz kapnánk és rohangálnánk itt ki-be, hogy ugyan vajon augusztusig hány testületi ülést kellene még megtartani, hogy rendbe tegyük ezeket az ügyeket. Meggyőződésem egyébként, hogy nincs igaza tehát a Közigazgatási Hivatalnak ebben a kérdésben, és a vitatkozó kormányzati szervek között van olyan, amelyik az én álláspontomat osztja. Ezeket a jogi dilemmákat megosztottuk egymás között a Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén, de végül is kénytelenek voltunk azt mondani, hogy a mi rendeletünket, a mi határozatainkat a Közigazgatási Hivatal bírálja el, és annak érdekében, hogy ne okozzunk saját magunknak számottevő hátrányt, kénytelenek vagyunk azt a megoldást támogatni, amelyet a főjegyző úr elénk terjesztett. Tehát nem vagyunk nyugodtak, nem vagyunk elégedettek, szinte azt kell mondanom, hogy izgatottak vagyunk ebben a kérdésben, mégis saját magam és a Jogi és Ügyrendi Bizottság nevében elfogadásra ajánlom a határozati javaslatot. Köszönöm. ELNÖK:

Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak adom meg a szót. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Én azt gondolom, a Fővárosi Közgyűlésnek nincs más lehetősége, mint hogy ezt az előterjesztést támogassa. Van emellé egy szakmai érvem és természetesen azt gondolom, hogy van egyfajta, inkább politikai érvem is. Hogy szokta mondani Tarlós úr? Fedettuszodai hangulat? (Tarlós István: Nekem is ez jutott eszembe.) Igen, jó. Akkor szeretném megkérni főpolgármester-helyettes urat, hogy valamiféle kis csöndet próbáljon meg teremteni, ha esetleg sikerülne. ELNÖK: Kérem a tisztelt Közgyűlés és az itt tartózkodó munkatársak figyelmét felhívni arra, hogy itt felelősségteljes munka folyik, és ezért figyelmükkel az előterjesztések felé forduljanak az egyéni megbeszélések helyett. Köszönöm. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr. Majd mindjárt kiderül, hogy mennyire volt hatékony, de hát kezd talán működni. Szóval a szakmai érvem a dolog mellett az, hogy 2008 júniusát írjuk, ebben az európai uniós finanszírozási ciklusban a főváros több száz milliárd forintot szeretne uniós finanszírozásra elkölteni. Ha a hivatalvezető, illetve a főpolgármester úr és a főjegyző úr úgy látja, hogy ezt ezen keretek között kell elkölteni, akkor azt gondolom, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak ezt tudomásul kell venni és támogatni kell. Ez egy olyan szakmai érv, hiszen a Fővárosi Önkormányzat, a Főváros Közgyűlése nem veszélyeztetheti ezeknek az uniós forrásoknak az elköltését, amire, azt gondolom, minden frakciónak igent kell tudni mondani. Ugyanakkor van emellé egy politikai érvem is. Azt gondolom, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt volt az a közgyűlés, amikor a Fővárosi Közgyűlés bölcsessége úgy döntött, hogy a budapesti egészségügyi modell végrehajtása érdekében 10 fővel megemeli a területért felelős főpolgármester-helyettes irodájának a létszámát. Ha erre a tételre, ami, azt gondolom, nagyságrendjében nem mérhető az uniós források felhasználásához, a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy támogatja ennek a 10 főnek a kinevezését, akkor azt gondolom, hogy ez a 43 álláshely erre a forrásra, ennek a tisztességes elköltésére, a város érdekében való hasznosítására nem egy jelentős tétel. Én akkor, azon a Közgyűlésen elmondtam, hogy jó lenne, ha a Hivatalban meglévő üres álláshelyekből, illetve más egyéb formában felszabadítva találnánk 10 fő forrást, és esetleg nem kellene külön pénzt erre fordítani. Akkor a főjegyző úr még nem találta meg ezt a 17 álláshelyet. Persze örülök, hogy ezt egy hónap alatt sikerült megtalálni, és így tulajdonképpen 26 új álláshely létrehozásáról van szó ebben az előterjesztésben. Tehát csak így tovább, ezen az úton, főjegyző úr, hátha egy következő alkalommal tudunk még néhány üres álláshelyet, illetve tartalékolt álláshelyet jól hasznosítani a város érdekében. Köszönöm szépen. ELNÖK: Úgy látom, további hozzászólásokra nincs igény, így a vitát lezárom. A főjegyző úrnak adom meg a szót (Dr. Tiba Zsolt: Csengessünk!) előterjesztői zárszó megadására, de előtte csengetést kérek. (Danielisz Béla: Hosszas csengetést! - Csengetés. - Dr. Tiba Zsolt: Nem kérek szót. - Tarlós István: Meddig fog szólni a csengő?!) Köszönöm a csengetést. A főjegyző úrnak adom meg a szót. (Dr. Tiba Zsolt: Köszönöm, nem szeretnék szólni.) De kellene… (Dr. Tiba Zsolt: Szavaztass! - Danielisz Béla: A főjegyző továbbra sem szeretne szólni! - Devánszkiné dr. Molnár Katalin: Mondjon valamit a jegyző! -Derültség az MSZPfrakció soraiban.) A főjegyző úr méltányosságból nem kívánja terhelni a Fővárosi Közgyűlés tűrőképességét (Szórványos taps.), így határozathozatalra kerül sor. Kérem, szavazzanak a minősített szótöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) 1070/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Főpolgármesteri Hivatal szervezetén belül az EU-s projektek végrehajtásának összefogása, irányítása, koordinálása, ellenőrzése érdekében létrejövő Projekt Megvalósító Egység munkájának segítése érdekében a köztisztviselői létszámot 26 fővel megemeli, és a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak létszámát együttesen 1214 főben állapítja meg.

Határidő: 2008. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 29 tartózkodás) 1071/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak létszámának 26 fővel történő emeléséhez, valamint a Főpolgármesteri Hivatalnál meglévő 17 köztisztviselői üres álláshelyhez szükséges többlet-előirányzat időarányos pénzügyi fedezet biztosítása érdekében csökkenti a „9300 általános tartalék” kiadási előirányzatát

194.514 eFt-tal,

egyidejűleg megemeli a „7101 Igazgatási Apparátus Kiadásai” cím kiadási előirányzatát • •

személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok • dologi kiadások Határidő: 2008. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 29 tartózkodás)

147.118 eFt-tal 43.556 eFt-tal 3.840 eFt-tal

1072/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés pályázatot nyújt be az Államreform Operatív Program „A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban” konstrukcióra a „Főpolgármesteri Hivatal Projekt Megvalósító Egységének kialakítása és informatikai támogatása” címmel. Határidő: 2008. augusztus 15. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 29 tartózkodás) 1073/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja a jelen előterjesztés 2. sz. mellékletben szereplő pályázati projektkoncepciót és kijelenti, hogy a „Főpolgármesteri Hivatal Projekt Megvalósító Egységének kialakítása és informatikai támogatása” c. projekt Európai Szociális Alap társfinanszírozásával történő megvalósításához a szükséges önerőt (legfeljebb 6 mFt-ot) 7101 „Igazgatási Apparátus Kiadásai” cím kiadási előirányzatán biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 29 tartózkodás) 1074/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a pályázati projektkoncepció alapján elkészülő projekt adatlapot, illetve annak mellékletét képező dokumentumokat írja alá és nyújtsa be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes közreműködő szervezetéhez. Határidő: 2008. augusztus 15. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 29 tartózkodás)

A napirend 32./ pontja: Javaslat a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) számú Főv. Kgy. rendelet felülvizsgálatára a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője által tett B-31-2918/2008. számú törvényességi észrevétel alapján. ELŐADÓ: Devánszkiné dr. Molnár Katalin HOZZÁSZÓLÓK: dr. György István, Szatmáryné Jähl Angéla ELNÖK: Elnök asszony, van-e kiegészítés? (Jelzésre:) Öné a szó. ELŐADÓ: Tisztelt Közgyűlés! Ez egy olyan ügy, amelyet a Jogi és Ügyrendi Bizottság alaposan megtárgyalt, és nagy köszönettel fogadta az aljegyző asszony által hozzánk benyújtott előterjesztés-tervezetet: precízen és pontosan végigment a Közigazgatási Hivatal által felvetett kérdéseken, nagyszerűen elemezte azt és jó válaszokat adott az egész ügyre. Egyetlenegy terület volt az, amely egy kicsit halványabbra sikeredett, és tökéletesen értettük, hogy miért. Ez pedig az, amikor a Közigazgatási Hivatal azt a kérdést feszegette, hogy vajon ebben az ügyben, a forgalomszabályozás ügyében, a behajtási tilalom elrendelése ügyében, egyáltalán a forgalommal kapcsolatos gondolkodás ügyében milyen jogkörben jár el az önkormányzat. Azonnal és egyszerűen rá tudtunk jönni arra a következtetésre, hogy az 1988-ban elfogadott I. törvény, amely lényegében azóta csak kisebb-nagyobb módosításokkal, de hatályban van, egyszerűen nem veszi figyelembe azt az apró, kicsi tényt, hogy 1990-ben megalakultak az önkormányzatok. Figyelt ugyan ezekre a kérdésekre, de igazából nem rendezte el azt az egyszerű kérdést, hogy vajon önkormányzati tulajdont lehet-e kezelni. Akik jogot tanultak, pontosan tudják, hogy állami tulajdont lehet kezelni, önkormányzati tulajdon esetében ez a fogalom egyszerűen nem létezik. A közúttal kapcsolatos törvény, és az erre ráépülő kormány-, illetve miniszteri rendeletek továbbra is az utat kezeltetik, akár önkormányzati tulajdon, akár nem, akármi történt ebben az országban, a közút vonatkozásában maradt ez az ósdi felfogás, amelyből egy csomó probléma következik. A közutak kezelésével kapcsolatos – és most én is ezt használom – szabályok nem egészen adekvátak az önkormányzati rendelkezési joggal. Egyszer nagyon-nagyon jó lenne, ha a parlament végiggondolná ezt a kérdést, és rendet tenne ebben a, mondhatnám, jogfilozófiai kérdésben. Tisztelt Közgyűlés! A Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén az is elhangzott, hogy lényegében tudtuk, hogy bizonyos vonatkozásaiban a korábban alkotott rendeletünk szabályozása nem felelt meg egy, illetve két miniszteri rendeletnek. Rákérdeztünk korábbi bizottsági ülésünkön arra, hogy vajon mikorra várható, hogy ez a jogi szabályozás megváltozik. A válasz úgy hangzott, hogy tavaly szeptemberben a módosítás már készen volt, és pár napon belül megjelenik. Mi itt szépen összegyűltünk Közgyűlésre, megszavaztuk a magunk kis rendeletét, és közben nem jelent meg a miniszteri rendelet módosítása. No, mivel ekkora probléma lett ebből az ügyből, szerencsésen eljutott ezekhez a fülekhez is a jajkiáltás, és hirtelen, nocsak-nocsak, megjelent az a miniszteri rendelet, amely végre felhatalmazást ad az önkormányzatnak ahhoz, hogy saját területén, saját fennhatósága alatt rendelkezzék a behajtásról, rendelkezzék a forgalom ezen szabályozásáról. Mondhatnám, hogy elértük a célunkat, rákényszerítettünk néhány embert arra, hogy végezze a munkáját, és olyan döntést készítsen elő, amelyet egy miniszter jó szívvel aláírhat. Nagyon örülnék, ha közösen alkotnánk egy olyan felterjesztési javaslatot, amely arról szól, hogy az 1988. évi I. törvényt hozzuk összhangba az önkormányzatisággal, az önkormányzati törvény rendelkezéseivel, és felkérnénk arra a jogszabályalkotókat, hogy vegyék figyelembe az önkormányzatok önrendelkezési jogát e területen is, ahogy másutt is. Mindazonáltal tisztelettel javaslom, hogy a választ fogadják el, jó szívvel ajánlja ezt az önök figyelmébe a Jogi és Ügyrendi Bizottság. ELNÖK: Figyelmet kérek! Kérdések következnek. (Nincs jelentkező.) A kérdéseket lezárom. A vitát

megnyitom. György István képviselő úr a vitában kíván szólni. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Devánszkiné dr. Molnár Katalin a Jogi és Ügyrendi Bizottság álláspontját elmondta, és azzal fejezte be többek között a gondolatait, hogy az önkormányzatok önrendelkezési jogát tiszteletben kell tartani. Ha az Ötv. preambulumát végigolvassuk, vagy a jogalkotási folyamatba, a szakirodalomba beleolvasunk, akkor én úgy gondolom, hogy ennek azért fel lehet fedezni a nyomait, a jogalkotóknak elég kemény szándékuk volt ennek a biztosítása, de mindig hozzáteszik azt is, hogy a törvények keretei között. Amikor megalkotta a Fővárosi Közgyűlés ezt a rendeletét, és a díjfizetéssel kapcsolatban többször is előttünk volt, én bátorkodtam felállni és elmondtam, hogy annak a rendeletnek a preambulumára való hivatkozás alapján díjfizetési kötelezettséget nem köthet ki a Fővárosi Önkormányzat, mert erre nincsen rendeletalkotási joga. Ez később bebizonyosodott, a Közigazgatási Hivatal vezetőjének észrevételéből is, aztán a gombhoz varrtuk a kabátot. Én nem mondom, hogy ez rossz megoldás, végül is elő lehet venni ezt is, hogy a miniszter úr megalkotta azt a rendeletet, ami korábban kellett volna ahhoz, hogy egy ilyen rendeletet a Fővárosi Közgyűlés meg tudjon alkotni. A céllal akkor sem vitatkoztunk, az eszközökben persze vannak különbségek, de az biztos, hogy a jelenlegi állapoton változtatni kell. Ha ez az egyik rendezési eszköz, nyilván ebben már lehetnek viták, akkor, még egyszer mondom, mi nem a rendezés ellenségei vagyunk, épp ellenkezőleg, de egy jogszerű állapot most áll helyre azzal, hogy a miniszteri rendeleteket követően ez a felhatalmazás már tulajdonképpen rendelkezésre áll. Maga az anyag és az előkészített rendeletmódosítás, úgy gondolom, hogy jogilag most már többé-kevésbé jó támaszokon áll, tehát ennek az elfogadása jogi szempontból nem aggályos, ugyanakkor vannak egyes részei, amikkel természetesen szakmai szempontból még vitába lehet szállni. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan példa megint, ami előttünk van, hogyha nekünk van egy nem tehetségtelen jogászokból álló Jogi és Ügyrendi Bizottságunk, akkor ilyen típusú javaslatokat egyébként meg tudnak fogalmazni ők. Én hiszem, hogy ők képesek erre, többek között amiatt, amit most Devánszkiné dr. Molnár Katalin meg is fogalmazott. Vagyis, ha szükségesnek látjuk, hogy jogszabályi módosításokkal tudjuk a főváros érdekét és a későbbi rendeletalkotás során az egyes ügyek rendezését elérni, akkor ezt tegyük meg bátran, és ne utólag csapjunk a homlokunkra, hogy ajjaj, ezt korábban kellett volna megtenni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Szatmáryné Jähl Angéla következik. SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Képviselők! Valójában a mostani rendeletalkotással a jogi akadályok elhárultak, de jelen formájában és végrehajtásában a rendelet még mindig nem kezeli a zónán belüli vállalkozások munkafeltételeit, az időarányos díjfizetést, az üzletek ellátottságát, az azonnali internetes engedélyezést. Úgy gondolom, hogy ez a módosítás nem lehet végső. Engedjenek meg egy nagyon rövid példát elmondani, nem rabolva az idejüket! Ha ma egy olyan kisvállalkozó, aki nem rendelkezik állandó behajtási engedéllyel, mert nincs szerződése az adott zónába, kap egy lehetőséget, hogy elvégezzen egy fuvarozási tevékenységet, nem tudja elvállalni, mert csak négy napon belül kap behajtási engedélyt. Tehát a rendelet kimondottan az élelmiszercégekre és a kisvállalkozásokra még mindig diszkriminatív. Kérem önöket, hogy ezt gondolják el a rendelet további módosítása miatt. Köszönöm szépen. ELNÖK: A vitát lezárom. Az előterjesztői zárszó következik. ELŐADÓ: Tisztelt Közgyűlés! Természetesen én sem állítottam, hogy most ezzel minden rendben lett. Továbbra is foglalkozni kell a behajtás engedélyezésével, annak eljárási rendjével és egyebekkel. Ígéretet kaptunk arra, hogy ezek a munkálatok folynak, és meggyőződésem, hogy rendet raknak ezen a területen a fővárosban. Igaza van dr. György Istvánnak abban, hogy nem utólag kell a homlokot csapkodni. Annyiban tiszta a lelkiismeretünk, hogy időben rákérdeztünk erre a jogszabályi problémára, s maximum annyiban hibáztunk, hogy elhittük, a rendeletmódosítás pár napon belül megjelenik. Igaza van, előre kell gondolkodnunk és előre kell megfogalmaznunk javaslatokat. Megszívleljük és meg fogjuk tenni. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Csengetést kérek! (Csengetés.) Határozathozatal következik. A minősített szótöbbség szabályai szerint határozunk a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatairól. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 1136/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője B-31-2918/2008. számú észrevételét – a felhozott jogi érvekre figyelemmel – részben fogadja el. (34 igen, 2 ellenszavazat, 30 tartózkodás)

törvényességi

A Fővárosi Közgyűlés megalkotja a 3. sz. melléklet szerinti tartalommal 38/2008. (…..) önkormányzati rendeletét a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról. (34 igen, 2 ellenszavazat, 30 tartózkodás) 1137/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a Közgyűlés döntéséről tájékoztassa a Közigazgatási Hivatal vezetőjét. Határidő: döntést követő 5 napon belül Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 2 ellenszavazat, 30 tartózkodás)

A napirend 37./ pontja: A Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.387/2006/8. sz. felülvizsgálati ítéletében foglaltak végrehajtásával kapcsolatos, valamint a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága által üzemeltetett egyes ingatlanok forgalomképességét érintő önkormányzati döntések. ELŐADÓK: Hagyó Miklós, Ikvai-Szabó Imre HOZZÁSZÓLÓK: dr. György István, Szász Miklós, Tarlós István, Haszonicsné dr. Ádám Mária, dr. Bagdy Gábor, dr. Tiba Zsolt, Wintermantel Zsolt, Csomós Miklós, dr. Balogh Zsolt, dr. Gál Csaba, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, Beleznay Éva ELNÖK: Az előterjesztő kívánja-e kiegészíteni? ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Adtunk ki egy 039. sorszámú kiegészítést. ELNÖK: 039. sorszámon egy előterjesztői kiegészítés a helyszínen kiosztásra került, a 026. és 027. sorszámon pedig György István képviselő úr nyújtott be módosító kapcsolódó határozati javaslatokat. Tehát erről kell majd tárgyalnunk. Kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Akkor a kérdéseket lezárom. György István úré a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Megkaptunk ehhez a napirendhez egy elég vaskos anyagot, nyilván mindenki részletesen áttanulmányozta és betűről betűre elolvasta. Éppen ezért csak néhány pillanatképet szeretnék abból felvillantani, hogy milyen kérdések, vagy milyen tények derülnek ki ebből az anyagból. Megnéztem az Estivo Kft.-t, 1996. VII. 19-én jegyezték be. Az egész jogvitával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 2007. március 5-én egy felülvizsgálati eljárásban hozott egy ítéletet. Ezt megelőzően 2007 decemberében egy liechtensteini off-shore cég megvásárolta az Estivo Kft. tulajdonjogának, üzletrészének egy részét, a másik tulajdonos a Negril Kft. Tehát mielőtt a Fővárosi Önkormányzattal egy milliárdon felüli vagyoni kérdésben megszületik egy egyezség, egy off-shore cég megjelenik ennek a cégnek a hátterében. Nem valami

bizalomgerjesztő. Aztán van egy ügyvezetője ennek a cégnek, akinek a nevét ismerjük a cégnyilvántartásból, de ha az anyagot megnézzük, akkor nem ő levelez, hanem ügyvédek leveleznek, meghatalmazással a cég nevében. Egyébként ezek a meghatalmazások viszont nincsenek benne az anyagban, csak utalások vannak arra, hogy meghatalmazással járnak el. Aztán a következő pillanatkép a 8. számú mellékletben egy C.C. Audit Kft. szakértői véleménye, ennek az anyagnak a 3. pontja, hogy milyen nagyságrendű díjra jogosult az Estivo Kft. Ezen az oldalon fel van téve ez a kérdés, de utána üresen marad az oldal. Nyilván az egész anyag ezzel foglalkozik, csak az ember azt várná, hogy ez alatt a kérdés alatt van egy összefoglaló értékelés. Hát nincs! Vagy ki van belőle takarva. Aztán érdekes, hogy az előterjesztés szerint az Estivo Kft. az eddigi perekben nem érvényesített használatidíj-követelést. Tehát ilyen követeléssel bíróság előtt nem járt. Ezzel szemben ezt a követelését mi egy szakértői vélemény alapján elfogadjuk több mint egymilliárd forintos értékben. Azt állítja az anyag, hogy az ő bemondásuk szerint 2000 óta a BKV-nak és az FCSM-nek évente jelzik az ő polgári jogi igényüket. Ennek alapján kipattant valakinek a fejéből, hogy a polgári jogi igények, kötelmi igények és így a kártérítési igények is öt évre visszamenőleg érvényesíthetők, tehát ha ő ezt 2000-ben jelentette be, akkor ’95től ezt érvényesíteni kell. Van egy táblázat, ki van benne fejtve, hogy ez mekkora összeg. Igen ám, tisztelt hölgyeim és uraim, de ennek a cégnek a földhivatali nyilvántartás szerint 1999 júniusában került bejegyzésre a tulajdonjoga. Fogalmilag kizárt tehát, hogy ez előtt az időpont előtt ennek a cégnek bármilyen polgári jogi követelése legyen ezekre az ingatlanokra. Ezek a számítások nem jók, tévesek, több mint 200 millió forintot ismer el a Fővárosi Önkormányzat, pusztán tőkekövetelésként ebben az anyagban a ’99 előtti időre, amikor még nem is volt a tulajdonában. A kamatokról nem is beszélek, mert ugyanezekre az időszakokra természetesen kiszámolják nyilván a késedelmi kamatok mértékét. Tehát így több száz millió forint van benne ebben a csomagban, amit véleményem szerint egy kicsit elhamarkodott lépés egy ilyen egyezség útján azonnal elfogadni. Aztán a következő dolog, hogy a Ráday utcai két ingatlannal kapcsolatban van egy szakértői véleményünk, amely ha jól emlékszem, 526 vagy 530 millió körüli összegben határozza meg ezek forgalmi értékét, és időközben én láttam egy levelet, amit egy Ráday Invest nevű kft. küldött, nem nekem egyébként, feltételezem, hogy a Fővárosi Önkormányzat illetékeseinek küldték, 900 millió forintért vételi szándékot jelentenek be ezekre az ingatlanokra. Nálunk 530 millió körüli összegen szerepel. Ha ezeket a különbségeket kiszámoljuk, akkor már messze félmilliárd fölött vagyunk. Ekkora pontatlanság egy ilyen előterjesztésben azt gondolom, hogy egy kicsit luxus. Ha tovább nézzük az előterjesztést, akkor a 12. mellékletben azt is láthatjuk, hogy egy körülbelül 87 millió forintos áfaelszámolás is van az előterjesztésben. Rosszul van feltüntetve benne egy áfa, mert egy áfa nélküli és egy áfás összeget összeadnak, és a végeredményére újra ráteszik az áfát. Megnéztem, 87 millió forinttal több így ez az összeg, hiszen az egyikben benne van az áfa, és arra még egyszer nem tudom, hogy az áfát szakmailag indokolt-e így rátenni. Csak azt akartam ezzel a kicsit hosszúra nyúló hozzászólással érzékeltetni, hogy rengeteg olyan pontja van ennek az egész megállapodási csomagnak, ami szerintem felülvizsgálatra szorul, egyfajta megoldást is kínálnak, aminek ezer szála van, az önkormányzatnak ezekre mind reagálni kellene. Szerintem sokkal jobban járna a Fővárosi Önkormányzat, még akkor is, ha például a Ráday utcai ingatlanokat meghirdetné, eladná 900 millió forintért. Itt van a XI. kerület részéről egy komoly igény, amit hallottunk már az előző közgyűlésen is, a Tétényi úti piaccsarnokkal kapcsolatban. Az is 530 millió, már majdnem 1,5 milliárdnál járunk, amiből meg lehet állapodni, anélkül, hogy ezer más üggyel foglalkoznánk, tehát akár egy készpénzes megoldásban, vagy más típusú ingatlanok cseréjében. Nem akarom ledegradálni azoknak a munkáját, akik ezzel foglalkoztak, de egy kompakt, egyirányú megoldást kínálnak, ráadásul annyi problémát keletkeztetve, hogy nem tudom, hogy ez megéri-e így. Mindenesetre engem és a frakciót nem nyugtatott meg ez a megoldás, nem szeretnénk támogatni. Amennyiben a többség ezt meg kívánja szavazni, és önök korrektnek fogadják el például a Tétényi úti, a CSAPI kezelésében lévő csarnok értékelését, akkor viszont dugjuk el, tegyük délibábbá ezt a kilógó lólábat, és mondjuk azt, hogy legyen elővásárlási joga a kerületnek, akkor ezt az értéket mindenképpen a cég meg fogja kapni. Ha viszont ebbe nem megy bele, akkor az valami olyasmit is jelez egyben, hogy ennek az ingatlannak nem

ez az értéke. Ha pedig nem ez az értéke, akkor az egész megállapodás megkérdőjelezhető. Tehát két módosító indítványt tettem. Az egyik az, hogy adjunk a XI. kerületnek, ha már ennyire szeretnék ezt az ingatlant megszerezni, egy ilyen típusú jogosítványt, a másik pedig az, hogy itt egy milliárdos vagyonértékvesztésről van szó, ne lépjünk túl megint ezen, nézze meg a Fővárosi Közgyűlés az általa megnevezett és kijelölt személyek útján, hogy mi történt ebben a folyamatban, hogy még egyszer ilyet ne tegyünk. Kérem a Fővárosi Közgyűlést, hogy ezt a két indítványt támogassa, ezzel úgy gondolom, hogy a jóhiszeműségét mindenképpen igazolni fogja. Köszönöm szépen. ELNÖK: Úgy látom, hogy más hozzászólásra jelentkezett nincs. Akkor az előterjesztőknek adom meg a szót. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Tisztelt Közgyűlés! Megkérném az értékbecslést végző Szász urat, hogy legyen kedves, válaszoljon az itt elhangzottakra. SZÁSZ MIKLÓS értékbecslő: Jó napot kívánok! Szász Miklós vagyok. Kérem, hogy akinek kérdése van, tegye fel. (Devánszkiné dr. Molnár Katalin: Volt kérdés! - Zaj, közbeszólások.) Elnézést, körülbelül egy fél perccel később érkeztem, mint amikor a hozzászólás lényege elhangzott. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Kit tisztelhetünk önben? SZÁSZ MIKLÓS értékbecslő: Én Szász Miklós vagyok. (Tarlós István: Az rendben van...) Okleveles gépészmérnök, gazdasági mérnök, vagyonértékelő szakértő, harminc éve igazságügyi szakértő, és az Igazságügyi Szakértői Műszaki Intézet igazgatójaként mentem nyugdíjba, ezelőtt egy évvel. Ezt a szakértői munkát egy háromfős szakértői csoporttal végeztük. A szakértés műszaki szakértői és közgazdasági szakértői szempontból is számításba vett minden olyan tényezőt, ami mind a két csereingatlan tekintetében fontos lehetett. A szakértői munka végzésének körülményeit, módszereit és végzésének tételes módját a szakértői vélemény tartalmazza. Aki tehát elolvasta, az onnan megismert minden lényeges szakértői munkamozzanatot. De a tájékoztatásukra szívesen elmondom, hogy a munkavégzésünk a szokásos módon, helyszíni szemlékkel, a helyszínen tapasztalható összes műszaki tényadat rögzítésével, összehasonlító adatok gyűjtésével és szakértői mérlegeléssel történt. A csere kapcsán azonban két fontos dologra szeretném felhívni a tisztelt Közgyűlés figyelmét. Ezek közül az egyik az, hogy a Bogdáni úti ingatlan helyzete hosszú évek óta rendkívüli módon bizonytalan, meghatározatlan. Csak tájékoztatásként mondom el azt, hogy az ingatlanról szóló bejegyzések körülbelül 580 oldalt tesznek ki, aminek az a vége, hogy az a funkció, amire most a Bogdáni utat használják, úgy tekinthető a főváros részéről, mint egy jogcím nélküli jóhiszemű használó, mert ott idegen területen működik egy funkcióját tekintve majdnem tökéletesen kialakított autóbusz-pályaudvar. A csereingatlan tekintetében pedig azt tudom elmondani, hogy ez az ingatlan a használati értékét tekintve egy lejárt, műszakilag avult, funkcióját tekintve szinte teljesen kihasználatlan ingatlan, ami miatt feltétlenül indokoltnak tartanám a cseréjét. Még egyet szeretnék mondani. A vagyonértékelésünkben az a dolog, hogy a Bogdáni úti ingatlan ingatlanpiaci helyzete ilyen bizonytalan, nem is szerepel, tehát ott értéknövelő tényezőként lehetne felsorolni azt is, hogyha a főváros tulajdonába kerülne ez az ingatlan, akkor mindazt a ráfordítást nem kellene megtenni máshol, ami itt helyben rendelkezésre áll, és végre rendezve lenne az a sok éve rendezetlen állapot, ami így nyugvópontra kerülne. A vagyonértékek tekintetében azonban a szakértői véleményben szereplő valamennyi adat korrigált adat, dokumentált és helytálló. ELNÖK: Köszönjük. Tarlós frakcióvezető úrnak adom meg a szót, ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Igen, köszönöm szépen. Köszönjük a szakértő úr véleményét, de nem őt kérdeznénk: a döntéshozókat. Egyrészt Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úrnak szeretnék egy-két kérdést föltenni, amikre egyszerű válaszolni: A perben képviseltette-e magát, jelen volt-e a BKV, vagy nem? Gondolom, erre lehet igennel-nemmel válaszolni. Volt egy per, bírósági ítélet volt, akkor annak volt előzménye.

Ha a BKV képviseltette magát, milyen álláspontot képviselt? Ha nem képviseltette magát, az több mint baj. Akkor a BKV arra adjon valami magyarázatot, de sürgősen. Ha képviseltette magát, milyen álláspontot képviselt? Ez tehát az egyik, viszonylag egyszerű kérdés. Nem kérünk egy nyakatekert, értelmezhetetlen választ: igennel-nemmel lehet válaszolni. A második kérdést főpolgármester úrhoz intézném, mint a város első emberéhez. Hogy került ez az egész terület egyáltalán luxemburgi tulajdonba? Hogy a fenébe lehetséges ez? Ezt, mint tizenhat évig volt óbudai polgármester is kérdezem, nemcsak mint fővárosi frakcióvezető. A másik, hogy ezeket az értékarányokat főpolgármester úr felelősen el tudja fogadni? Ezek tehát az egyszerű kérdéseim. Köszönöm szépen. ELNÖK: Aljegyző asszony jelzi, hogy a perbe beavatkozott a BKV, tehát az első kérdésre a válasz egyértelműen igen. (Tarlós István: Milyen álláspontot képviselt?) A mi pernyertes álláspontunkat képviselte. (Tarlós István: Ami, röviden...) Aljegyző asszony elmondja akkor részleteiben. Azt mondta frakcióvezető úr, hogy rövid választ kér. De akkor megadjuk a bonyolultabbat is. (Tarlós István közbeszólására:) Jön a bonyolultabb válasz. (Tarlós István: Az aljegyző asszonnyal semmi baj, csak ha itt a BKV, miért nem ők válaszolnak?) HASZONICSNÉ DR. ÁDÁM MÁRIA aljegyző: Válaszként azt tudom elmondani a felkérésre, hogy a felhívásunkra a bíróság felszólította a beavatkozás lehetőségére a BKV-t, aki élt is ezzel, és a felperes, tehát a Fővárosi Önkormányzat pernyertessége érdekében beavatkozott a perbe. Folyamatosan azonos álláspontot képviseltünk, illetve képviseltek a jogi képviselők, hogy a Fővárosi Önkormányzat jogszerűen tekinthető tulajdonosnak. Ezt a bíróság az ismert ítéleteiben nem osztotta. A BKV tehát végig részt vett a perben. ELNÖK: A másik kérdés? ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelettel szeretném kérdezni, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete-e a kérdéses. Mert az, hogy milyen tulajdonviszonyok vannak a cégnél, az ügy szempontjából indifferens. A Legfelsőbb Bíróság hozott egy ítéletet e tekintetben - és ezért kértük meg a szakértőket, mert mind jogi, mind egyéb területeken szakértők bevonására volt szükség, hogy mértékadó és hiteles képet kapjunk. Tehát most a Legfelsőbb Bíróság ítéletét vitatjuk, az igazságügyi szakértő véleményét vitatjuk...? Mi a jelenlegi helyzet? (Tarlós István: A csereértékarányról van szó!) Ez viszont szakértői kérdés. Azt gondolom, hogy az igazságügyi szakértő úr e tekintetben választ adott a frakcióvezető úr kérdésére. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Megvan az ő felelőssége ebben jogilag és szakmailag is, de a döntéshozóké ugyanúgy. Ezért kérdezem. Mi csodálkozunk, hogy ezeket az értékarányokat vállalja a szakértő, de nyilván helytáll majd érte. ELNÖK: Bagdy frakcióvezető úrnak adom meg a szót, és az a kérésem, hogy próbáljuk meg betartani a Közgyűlés rendjét. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót. Egy konkrét kérdést hadd tegyek föl! Boldog vagyok, hogyha a szakértő úr, vagy szakértő urak válaszolnak, vagy főpolgármester úr, vagy valamelyik helyettese csak olvasom az anyagot, és nem látom az összhangot két egymás alatti bekezdésben. Azt olvassuk, hogy évente akár 35 millió 180 ezer forint használatidíj-igénye is lehetne az Estivo Kft.-nek. Egy bekezdéssel fölötte meg azt olvassuk, hogy a visszamenőleges használati díj miatt több mint 1 milliárd forint igénye szintén lehet, nevezetesen 1 milliárd 153 ezer. Valaki meg tudná nekem magyarázni, hogy ebből a 35 milliós évi összegből hogy jött ki ez az 1,1 milliárd forint? Nem láttam erre vonatkozóan kimutatást. Köszönöm. ELNÖK: A szakértő urat kérném, hogy válaszoljon. SZÁSZ MIKLÓS értékbecslő: Megköszönöm az ön kérdését. Próbáltam érzékeltetni ennek a Bogdáni úti teleknek a tarthatatlan állapotát. Ez az állapot 1970 óta húzódik. A per miatt egyik félnek sem volt

lehetősége arra, hogy a jogcím nélküli jóhiszemű BKV használatáért bármiféle bérleti díjat, vagy használati díjat számítson fel. A szakértői véleményben az az érték is megjelenik, ami nem az akár a perben, akár a pert megelőzően követelhető díjak értéke, hanem mintegy a rendezetlenség érzékeltetéseként az is megjelenik, hogy amennyiben lehetőség lett volna a rendezetlen használat korábbi szakaszában, ennyi használati díjat lehetett volna érvényesíteni még. Ez csak egy tájékoztató jellegű, olyan adat, hogy mindenki lássa, hogy a helyzet ténylegesen nem célszerű, nem a mai állapotoknak megfelelő, kvázi tarthatatlan, lépni kellene benne, ami az én személyes emberi javaslatom is. Azt szeretném, vagy szerettem volna az egész szakértői munkával, hogy értékarányos, minden részadatában ellenőrizhető, kontrollálható számításokkal és adatokkal bebizonyítható számadat legyen. Egyébként ez az én szakmai felelősségem, a mi szakmai felelősségünk is. Ha bárki bármelyik számra rámutat, és azt mondja, hogy szakértő úr, ez a szám nem helytálló, ehelyett ilyen és ilyen másik számot lehetne alkalmazni ezért és ezért, szívesen konzultálok vele, de állítom, hogy a 30 éves szakértői munkám során nagyon sok éles ingatlancsere kapcsán készítettem szakértői véleményt, és mindegyik kiállt bármifajta próbát bármifajta joghelyzetben. Azt a bizalmat kérem csak önöktől, hogy ez a munka is ugyanígy készült el, az egész szakmai múltam tisztességes alkalmazásával, és semmifajta torzítás a munkánkban nincsen. ELNÖK: Bagdy frakcióvezető úr ügyrendi javaslattal kíván élni. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Maradjon egy pillanatig, mert a bizalom mindenki irányába maximálisan megvan, de én konkrét kérdést tettem föl. Tehát hogy lesz az évi 35 millióból 1,1 milliárd, avagy lehetséges-e, hogy a szakértői vélemény más számmal dolgozott, azaz éves bérleti díjként nem azt a 35 millió forintot vette figyelembe, mint a Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztály száma? Mind a kettő lehetséges, de ha az évi 35 millióból lett néhány év alatt 1,1 milliárd, az némi magyarázatra szorul. Ezt a magyarázatot szeretném hallani. SZÁSZ MIKLÓS értékbecslő: A használatidíj-érték változásai évenként rögzítésre kerültek, a szakértői adattárunkban ez rendelkezésre is áll. Az egyik időszak egy korábbi, az inflációval lényegesen csökkentett használati értékekkel számol, míg a mostani helyzetben, a perben érvényesíthető számadatok pedig a jelenlegi értékarányos használatidíj-értékekkel számolnak. Csak ebből a különbségből származik az az alapszorzószám, amiben eltér a két adat. Mondom, az egyik egy kógens és érvényesíthető adat, a másik pedig egy tájékoztató jellegű szám. A kettő nem függ össze ilyen vonatkozásban, mindegyik más célt szolgál. ELNÖK: Főjegyző úrnak adom meg a szót. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Tisztelt Képviselő Úr! Ez a 6. oldal alján lévő bekezdés. Itt kétféle szám van. Az egyik, amit a szakértői iroda állított össze, ahhoz én nem tudok hozzászólni. Ez a szám egy olyan szám, amit, ha a város megfelelő bizottsága közterület-használati hozzájárulást adna az egész Bogdáni úti végállomásra – persze ez most nem lehetséges, de ha mondjuk ott nem végállomás lenne, hanem az egy közterület lenne, nem szeretnék példát mondani, mert biztos nem volna megfelelő a példa –, ha valaki ekkora hatalmas területet folyamatosan megkapna, akkor akik ezeket a számításokat végzik a Hivatalban, azok munkájának eredményeképpen 35 millió forint lenne. Itt nyilvánvalóan nem közterület-használati hozzájárulásról van szó, ez két különböző szám, de ez is egy adat, ami arról szól, hogy miután nincsen ítélet, sőt nincsen per használati díjról, leegyszerűsítve – lehet, hogy rosszul mondom – 2 milliárd fölött valamivel gondolt igényt bejelenteni, most nevezzük ellenfélnek, a város felé. Mi egy igazságügyi szakértőt bíztunk meg, az igazságügyi szakértőt a Vagyonkezelő Központ. Az igazságügyi szakértő 1,1 milliárdot hozott ki körülbelül, de egyébként pedig, ha ez közterület-használati díj lenne – nyilvánvalóan a szakértő szerint nem az, meg senki nem állítja, hogy az –, az lenne az a bizonyos 35 millió forint/év. Én csak a 6. oldal aljáról beszéltem most. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úrnak adom meg a szót. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt a szakértő úr és cége szakmai felkészültségét egyelőre senki nem

vonta és vonja kétségbe, nem erről van szó. A mi kérdéseink inkább a döntéshozók felelősségére igyekeznek rámutatni ebben az ügyben, és nem önök a döntéshozók. Igaz? Én ugyan az ítéletet végig nem olvastam, de bizonyos kérdések nem tudom, hogy tisztázódtak-e. Például tudott dolog, hogy a Bogdáni úti buszvégállomás területe a tanácsi időkben valamikor a főváros tulajdonában volt. Tisztázódott-e egyáltalán, mikor és miként az, hogy miért és hogyan került onnan ki? Ez az egyik kérdés. A másik kérdés, amit már főpolgármester úrhoz intéztem, de magyar hangjaként Hagyó úr válaszolt rá, de csak részben, hogy mikor és hogy a csudába került luxemburgi kézbe ez az egész. A harmadik kérdés, amit György István is feltett, mert ő sem kapott választ, hogy egy olyan cég, amelyik ’99-ben került bejegyzésre, hogy a fenébe követelhet bármilyen járandóságot is ’95-ig visszamenőleg. Ezekre mégiscsak válaszolni kéne, különösen akkor, ha közben ilyen bűvészkedés folyik a számokkal, amit persze papíron meg lehet tenni, meg lehet komoly képpel előadni, hogy ennyinek látjuk, ha közterület-használati díjakat veszünk alapul, ennyinek, ha piaci áron a területet el akarjuk adni. Most valaki ezt a területet megkapná, vagy a birtokába kerülne tisztázott módon. Hát akkor ne közterület-használati díjakkal bűvészkedjünk, hanem mi ennek a tényleges piaci értéke, és össze kell hasonlítani azzal az értékkel, amit ellenkező esetben cserébe kapna. Mik ezek a visszamenőleges követelmények még x milliárdért, és egyáltalán az általunk feltett és most általam elismételt három kérdésre miért nincsenek egzakt válaszok? Ezek egyszerű kérdések. Hát miért nem lehet válaszolni ezekre? Ne haragudjanak, jobb, ha válaszolnak, mert ha nem válaszolnak, akkor esetleg alap nélkül gyanúba hozzák magukat. Köszönöm. ELNÖK: György képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tarlós úr most elismételt egypár kérdést, amire még itt igazán választ nem kaptam. Szeretném ismét elmondani a Közgyűlés előtt, szeretném azt megerősíteni, hogy a szakértők véleményét itt most senki nem kérdőjelezi meg, de nekünk mint döntéshozóknak – ahogy ezt Tarlós úr elmondta – mérlegelési lehetőségünk van. Azt is szakértő írta le, hogy ’95-től lehet érvényesíteni a követelést. Szerintem nem lehet. De ezt szakértő írta le. Szakértő írta le, hogy a Ráday utcai ingatlan mind a kettő együtt 530 millióba kerül körülbelül, ez a piaci értéke. Ott van egy levél, láttam a saját szememmel, hogy egy cég 900-at ajánlott érte. Lehet, hogy 530-at ér, de ha valaki ad érte 900-at, akkor adjuk már oda neki. Tehát olyan dolgokon vitatkozunk most szerintem, amiről nem kéne. Van egy csomó nyitott kérdés. Közlekedési övezetben van ez a terület most. Hadd kérdezzem már meg, hogy ez nincs-e hatással arra, hogy milyen használati díjat lehet érte kérni. Ebbe csak közlekedési célú épületet építhet, tehát ha most visszaadjuk neki, akkor erre tudja pillanatnyilag felhasználni. Az áfakérdésre meg hadd térjek vissza, mert ha ez benne marad a szerződésben és a tisztelt koalíció megszavazza, akkor így fog maradni. A 12. melléklet 3.1.3. pontja tartalmaz egy összeget, 526 millió 500 ezer forint plusz áfa, ez van odaírva. Visszautal aztán a 4.3. pontban megjelölt összegre, ami áfát is tartalmazó összeg. Ez 536 millió 523 ezer forint bruttó. Aztán ezt a két számot összeadják, kijön belőle 1 milliárd 63 023 ezer forint, azután azt mondják, hogy plusz áfa. Az egyik elemében már benne volt az áfa, tehát ez így biztos énszerintem nem jó. Lehet, hogy valamit rosszul olvastam, de szerintem ez így nem jó. Továbbra is itt vannak ezek a kérdések, hogy mikor jár jobban az önkormányzat. Itt most nekünk nem az a célunk egyébként, hogy az Estivo Kft.-t minél jobb helyzetbe hozzuk. Ha van velük szemben tartozása az önkormányzatnak, akkor azt korrekt módon rendezni kell, de annak nem ez az egyetlenegy módja, amiben akkora kérdőjelek vannak, és százmilliós összegek csúsznak jobbra-balra, sőt azt mondom, félmilliárdon felüli összegek. Hát akkor az önkormányzat közgyűlése kerüljön döntési helyzetbe, mert most szerintem nincs ott. Köszönöm. ELNÖK: Wintermantel képviselő úré a szó. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Sajnálom, hogy a főjegyző úr nem a mikrofonba mondta, mert kimondta a véleményemet, amikor azt mondta, hogy adjuk vissza az Estivo Kft.-nek azt a követelést,

amit a bíróság egyébként most már jogerősen megítélt neki. Szóval azért egy picit álljunk meg, és gondoljuk végig, hogy miről is van szó! Mikor jár el helyesen és a város érdekében egy felelős városvezetés? Ha olyan megoldási javaslatokat keres, és lehetőség szerint ennek a keresésnek a végén olyanokat talál, amikor a város érdekét a lehető legjobban szolgáló megoldást találja. Érdekes módon ezzel az egész előterjesztéssel kapcsolatban, a legutóbbi vagy két Közgyűléssel ezelőtti előterjesztésnél is valami lázas sietséget vettem észre, hogy az Estivo Kft.-vel minél hamarabb meg kell állapodni. Én a főváros életében, itt a döntéshozatalban mondjuk csak hat éve veszek részt, de ilyen hirtelen megoldásra kerülő ügyeket nem nagyon láttam. Valahogy az Estivo Kft.-nek nagyon jó pozíciója van az önkormányzati tárgyalásoknál. Tegnap, a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság ülésén egy képviselő viccesen megkérdezte, hogy lehet-e tulajdonrészt vásárolni ebben az Estivo Kft.-ben lehet, hogy érdemes megfontolni, mert jó befektetés, mert úgy látszik, hogy nagyon jó tárgyalási pozíciókkal bír a főváros esetében. Itt van a BKV vezérigazgatója. Meg szeretném kérdezni, hogy van-e információja arról, hogy esetlegesen egy nagy áruházlánc a saját parkolójában kialakítana egy buszvégállomást, ahova a jelenleg Bogdán úti buszvégállomást át lehetne telepíteni? Van-e ilyen információ? Folyik-e esetleg ilyen tárgyalás? Ha folyik ilyen tárgyalás, akkor nem célszerű-e megvizsgálni, hogy áthelyezzük oda a végállomást, adjuk vissza az Estivo Kft.nek azt, ami a bíróság szerint az övé, és ahogy György képviselőtársam elmondta, építsen rá közlekedési célú beruházást, mert ez az FSZKT szerint közlekedési terület. Miért akarunk mi egy közlekedési területért értékarányosan egy nem közlekedési területet odaadni a Ráday utcában, a Tétényi úton? Miért nem adjuk vissza azt, ami jár? Vagy ha már mindenképpen kompenzálni akarunk, és mindenképpen cserét akarunk, akkor miért nem hirdetjük meg eladásra, miért nem méretjük meg ezeket az ingatlanokat a piacon, és hajtjuk be a legnagyobb vételi díjat, ellenértéket, vételárat, és utána majd kötünk egy megállapodást az Estivóval, amikor majd egy bírósági eljárás során - sajnos egyébként lehet, hogy 2-3 év múlva - meg lesz állapítva, hogy mennyi is az a használati díj. Miért fogadjuk mi ezt el bemondásra? Mitől ilyen jók az Estivo Kft.-nek a tárgyalási pozíciói a fővárosnál? Erre valakinek választ kell adnia. Ki lehet citálni még ötödszörre is a szakértő urat, de nem az ő kompetenciája eldönteni, hogy mi a város érdeke. És vérlázító, hogy a múltkori visszavonás után most megint egy olyan előterjesztés jött ide, amikor még többet akarunk adni az Estivónak, úgy, hogy nincsen bírósági ítélet arra, hogy mennyi a használati díj, hogy nincsen megvizsgálva, hogy át lehet-e tenni a végállomást. Uraim, itt valaki nagyon csúnyán játszik. ELNÖK: Csomós képviselő úr szeretne ügyrendiben - vagy csak rákönyökölt? (Csomós Miklós: Visszavonom!) Rendben. Akkor a főjegyző úrnak adom meg a szót. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Tisztelt Közgyűlés! A 39. sorszámon az előterjesztők által kiosztott előterjesztői kiegészítésnek a melléklete egy egyoldalas pontosítás, amelyben valamelyik mellékletben szereplő, a lényeget jelentő szerződésnek az 1.10. pontjában, a lap alján szerepel egy mondat, amelyet én javasolok kiegészíteni, és úgy tudom, hogy az előterjesztők ezt befogadják. Először felolvasom a kiegészítést, utána felolvasom az egészet egyben, hogy teljesen érthető legyen. A pluszszöveg az lenne, hogy: „melyekkel kapcsolatban semmiféle igényt nem támaszt”. Most felolvasom akkor az egész pontot ezen javasolt kiegészítéssel együtt: „1.10. Az Estivo Kft. kijelenti, hogy tudomással bír arról, hogy az - ilyen és ilyen pontokban szereplő IX. kerületi ingatlanokon a 3-as metróvonal Kálvin téri állomásának létesítményei vannak felszíni kapcsolattal, melyekkel kapcsolatban semmiféle igényt nem támaszt.” Én ezt javaslom, és tudomásom szerint az előterjesztők ezt befogadják. Még annyit szeretnék jelezni, hogy az előterjesztés 7. oldalán van egy táblázat, amelyben, azt gondolom, látni lehet a különböző megoldási lehetőségeket. Amikor például nem egyezünk meg az Estivóval, az az első. A BKV-autóbuszpályaudvar elköltözik, az Estivo Kft. követelése kifizetésre kerül pénzben. Ennek szerepel utána szakmailag a rövid minősítése alapvetően a BKV részéről, illetve a szakértők által adott számok. Van, ahol a BKVautóbuszpályaudvar nem költözik el, az Estivo csereingatlant kap. Van, ahol az autóbuszpályaudvar nem költözik el, és az Estivo nem kap csereingatlant, hanem pénzbeli megváltást kap - ez hasonlít ahhoz, hogyha a Ráday utcai ingatlant például nem akarjuk, nem akarják odaadni cserébe. És a legutolsó, hogy a BKV-autóbuszpályaudvar nem költözik

el, és az ingatlanok kisajátításra kerülnek, igen, 1., 2., 3., 4. Csak azért javaslom ezt a táblázatot nézni, mert viszonylag áttekinthetőnek tartom, és így lehet kiválasztani, hogy melyik megoldást kívánja a város. Ebben a megegyezéstől a teljes meg nem egyezésig, teljes szembenállásig szerepelnek a változatok. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr kért szót ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Igen, most már csak röviden. Én nem akarok már ennek a számomra homályos ügynek a részletein lovagolni, csak Hagyó főpolgármester-helyettes úrtól szeretnék annyit kérdezni, tekintettel arra, hogy a főpolgármester elslisszolt. Elhangzott itt három, vagy négy egyszerű kérdés. Milyen ismeretlen indítéktól vezérelve döntöttek úgy, hogy ezekre egyszerűen nem válaszolnak? ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Frakcióvezető úr, parancsoljon! (Derültség a fideszes képviselők soraiban.) TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Ezt nem akarom elhinni… ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Frakcióvezető úr, olyan kérdéseket tett fel, amelyekről nekem nincs információm, és amelyekre nincs módom válaszolni. Tisztelettel szeretném… TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): És ezeknek az információknak a hiányában nem kellene akkor egy olyan időpontban döntenünk, amikor legalább ön ismeri a válaszokat erre? ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Frakcióvezető úr, azt gondolom, az ügy szempontjából van egy legfelsőbb bírósági döntés, több változatot… TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Ez nem a kérdésekre vonatkozik. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Tisztelettel, akkor egy példát hadd mondjak a kérdések kapcsán! Azért nem értem, hogy miért élezzük így. Az én területem a BKV és a BKV-val kapcsolatos ügyek voltak ebben, illetve értelemszerűen a vagyongazdálkodás. Hadd idézzek! Azt mondják, hogy hagyjuk ott ezt a buszmegállót. Kérem, hogy… Ilyenkor nagyon… TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Hagyó úr, én nem ezt mondtam. Én csak annyit kértem, hogy volt három, vagy négy egyszerű kérdés, amelyekre nem volt válasz. Ezek nem mindegyike függ össze a legfelsőbb bírósági ítélettel, és én nem is a szakértővel akarok vitatkozni. A szakértőnek is megvan a maga feladata, az ügyvédnek is megvan a maga dolga, feladata, ez ránk, döntéshozókra tartozó kérdés, mert mi egyszerűen nemhogy valamit meg akarunk akadályozni, hanem nem ismerünk bizonyos válaszokat, amelyeknek az ismeretében tudnánk felelősen dönteni. Nem tudom, értik-e miről van szó. És ezekre a kérdésekre nem kapunk válaszokat. Mi nem azt mondtuk, hogy igen, nem azt mondtuk, hogy nem; azt mondtuk, ezekre szeretnénk válaszokat kapni, de nem kapunk válaszokat. A javaslatunk az, hogy olyan időpontban kellene dönteni, amikor ezek a válaszok ismeretesek. Ez, gondolom, egy épelméjű igény és kérés. ELNÖK: Csomós képviselő úrnak adom meg a szót ügyrendi kérdésben. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót. A 26. sorszámon kiosztott, György István által jegyzett kapcsolódó határozati javaslatnál személyi javaslatot szeretnék tenni a bizottság vonatkozásában. A bizottság elnökének György Istvánt javasolnám a Fidesz részéről, a Fideszképviselőcsoportból tagnak pedig Papcsák Ferencet javaslom. ELNÖK: Bagdy képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót. A probléma az, hogy nemcsak alapkérdésekben hiányosak az információk, hanem, attól tartok, még a főpolgármester urat is igen kínos helyzetbe hozhatjuk. A főjegyző úr segített nekünk, és elmondta, hogy a 7. oldalon szerepelnek a várható költségek, az ezekre vonatkozó becslések, nevezetesen a használati díj kamataira 5-600 millió forint, ha jól olvasom a számokat. De a kezem ügyébe akadt az aláírandó szerződés, amit a szerencsétlen főpolgármesterünkkel kívánunk aláíratni, amelynek a 4.1.

pontja viszont ugyanezt az 500-600 millió forintot 1 milliárd 500-1 milliárd 600 millió forintra becsli. Azt gondolom, hogy ilyen 1 milliárdos tételeken olyan könnyen mégsem csusszanhatunk át. Úgyhogy kérem, vizsgáljuk meg ezeket a számokat, mert nem biztos, hogy célszerű lenne főpolgármester úrral 1 milliárddal több követelést elismertetni, mint amiről az előterjesztésünk szól. Azt gondolom, az összhangot meg kellene teremteni. Az előző kérdés, amiről szó volt: én nem vitatom a szakértő úr véleményét, hogy kihozta ezt az 1,1 milliárdot, biztos jó kalkuláció volt. Megértettem főjegyző úr magyarázatát, hogy az egy másik szám, amit az ügyosztály adott. Lehet jó ez is, lehet jó az is, de a kettő egyszerre mégsem lehet jó. Ezért azt gondolom, itt is tisztázni kellene, melyik a helyes szám. Úgyhogy ilyen kaotikus információk mellett dönteni, azt gondolom, komoly felelőtlenség. Meg tudom tehát ismételni korábbi javaslatomat: akkor tárgyaljuk ezt az előterjesztést, amikor ezek a kérdések letisztultak, és érdemi döntési helyzetben vagyunk. Köszönöm. ELNÖK: György képviselő úrnak adom meg a szót. És jelzem előre, hogy utána, ha más hozzászólásra jelentkező nincs, lezárom a vitát. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Elnézést kérek, hogy harmadszor szólok, nagyon rövid leszek, csak azért, hogy még egy számmal alátámasszam az aggodalmakat. Az Estivo Kft. – hogy egy harmadik számot is mondjak, mint amit most Bagdy úr mondott, hogy van kettő – az anyag szerint évente 80 milliót követelne a BKV-tól és 25 milliót az FCSM-től. Ez 105 millió forint. Ha ezt kiszámolom a tulajdonjogszerzéstől, akkor az összkövetelése 950 millió forint. A mi szakértőnk által megállapított összeg pedig – ami nyilvánvalóan más időintervallumra vonatkozik – az 1,1 milliárdot is meghaladja, 1 milliárd 153 millió forint. Tehát magyarul, amit az Estivo Kft. az anyag szerint maximálisan követel, annál mi egyébként 200 millió forinttal többet akarunk adni. Ez tehát egy kérdés, amire szerintem választ kell kapni. Még egyszer mondom, ’95-től van az egyik számolva, de teljesen alaptalanul az én álláspontom szerint, és ilyenformán már itt is van egy 200 milliós különbözet, amit ajándékba akarunk adni. Az a javaslatom, hogy ne tegyük. A jelölést pedig, bár nem szívesen, de elfogadom a bizottságba. Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Tudom, hogy rendkívül meleg van, de megkérném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy fogják össze a mondandójukat, és lehetőleg ne háromszornégyszer szóljanak hozzá folytatólagosan, hanem jusson eszükbe az a néhány gondolat, amit el kívánnak mondani. (Közbeszólások. – Tarlós István: Válaszolni is kellene!) Ez most a következő hozzászólónak szól. Wintermantel képviselő úré a szó ügyrendi kérdésben. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném, ha a levezető elnök az illetékes főpolgármester-helyettest is utasítaná arra, hogyha elhangzik egy kérdés, akkor tisztelje meg a Közgyűlést azzal, hogy arra válaszol. Én tisztelettel kértem, itt van a BKV, és főpolgármester-helyettes úr említette, hogy hozzá tartozik a közlekedés, van-e információja a BKV-nak, folytatnak-e tárgyalást arról, hogy egy nagy országos nemzetközi áruházlánc parkolójában kialakításra, áthelyezésre kerülhetne ez a végállomás, így fölszabadulna ez a terület. Megvizsgálták-e ennek a lehetőségét? Fölmerült-e az a kérdés, hogy esetleg a szóban forgó ingatlanokat pályázati úton értékesítsék, így maximalizálva és ebből megállapítva a vételárat, és így megegyezni majd az Estivóval? Megvizsgálták-e annak lehetőségét, hogy érdemesebb elmenni a bíróságra, és ott megállapíttatni a bíróság által egy használati díjat, még akkor is, ha ez három évet vesz igénybe? Ezek olyan kérdések, amelyek önhöz tartoznak, kérem, hogy ezekre a vitában válaszoljon, hogy lehessen rá reagálni, és ne éljen vissza az előterjesztői viszontválasszal. Köszönöm. ELNÖK: Az előterjesztőnek adom meg a szót. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Tisztelt Képviselő Úr! Ezt az előterjesztést egyébként a Fővárosi Önkormányzat három illetékes bizottsága tárgyalta, így értelemszerűen a Városüzemeltetési és

Környezetgazdálkodási Bizottság is, amely támogatta ezt; egyébként ennek a bizottságnak ön a tagja. Ön, mint bizottsági tag megkapta az anyagot, hiszen épp a bizottság kérte legutoljára azt, és ebben eljártunk Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes társammal, hogy vizsgáltassuk meg annak a lehetőségeit, milyen egyéb alternatív lehetőségek vannak a Bogdáni úti végállomás egyéb elhelyezésével kapcsolatban. Ezt a munkát kiadtuk mind a BKV-nak, mind pedig az illetékes szakmai ügyosztálynak. Arra kértük vezérigazgató urat, arra kértük az ügyosztályvezető urat, hogy minden szempontot figyelembe véve legyenek szívesek letenni egy átfogó szakmai javaslatot, amelyet a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság, tisztelettel jelzem önöknek, megtárgyalt. Azt is szeretném elmondani, hogy azért kellene egyeztetni, merthogy a kerület fideszes polgármesterétől olyan levelet kaptunk, miszerint „a végállomás leállításának megakadályozása és további zavartalan működésének biztosítása érdekében” mindent tegyünk meg. Tehát ő kifejezetten kérte azt tőlünk, hogy azon a helyen maradjon ott az a buszvégállomás. A szakmai munka, tisztelettel jelzem, elkészült, ezt a bizottság megtárgyalta. Megkérem Balogh Zsolt vezérigazgató urat, hogy a szakmai anyag elkészítéséről legyen szíves tájékoztatni a tisztelt Fővárosi Közgyűlést, milyen alternatívák voltak. Egyébként azt is jelzem, arra is kértem mind az ügyosztályt, mind pedig a BKV-t, hogy egy olyan esetleges esetre, ha nem születik megállapodás, készítsünk haváriatervet, és ez a terv elkészült. Tisztelt képviselő úr, ezt is elküldtük egyébként a bizottsági előterjesztésben. Megkérem vezérigazgató urat, hogy a Közlekedési Ügyosztállyal együtt készített szakmai anyagról, annak részleteiről és az esetleges üzletlánccal kapcsolatos kérdésekről is tájékoztassa a Közgyűlést. Parancsoljon! BALOGH ZSOLT vezérigazgató (BKV Zrt.): Tisztelt Közgyűlés! A kérdésekkel kapcsolatban a következőket tudom elmondani. A BKV közlekedési szakemberei a Közlekedési Ügyosztállyal együtt megvizsgálták annak a lehetőségét, hogyha és amennyiben az ingatlan tulajdonosa birtokvédelemmel él, és a birtokvédelem értelmében 2008. június 15-én reggel lezárja a területet, akkor az itt üzemelő végállomás szolgáltatásait hova tudjuk elhelyezni. Erre vonatkozóan készült egy haváriaterv, a haváriaterv alapján a Szentendrei úton lehetett volna a jelenlegi buszsávokban ideiglenes megoldást kijelölni. Az egész óbudai térség megvizsgálása során a Bogdáni úti végállomáson kívül egyetlenegy terület volt nagyságilag alkalmas arra, hogy megfeleljen ennek a funkciónak, ez pedig az Auchan parkolója. Tegnap a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottságban föltették nekem azt a kérdést, hogy folytat-e a BKV tárgyalásokat az itteni parkoló kialakításával kapcsolatban. Ugyanazt tudom elmondani önöknek, amit tegnap teljes lelki nyugalommal tudtam mondani, hogy nem folytat a BKV az Auchannal erre vonatkozó tárgyalásokat. Az anyagban, amelyet a Közlekedési Ügyosztállyal együtt állítottunk össze, összességében a Bogdáni út és az Auchan parkolója volt forgalomtechnikailag kijelölhető terület. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Köszönöm. Megkérem vezérigazgató urat, illetve majd a Hivatal megbízásából eljáró ügyvéd urakat, legyenek szívesek a kérdésekkel kapcsolatban válaszolni, hiszen van olyan kérdés, amire nem fogok tudni válaszolni; ilyen például a Ráday utcával kapcsolatos kérdés. Parancsoljon, vezérigazgató úr! DR. GÁL CSABA vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): Tisztelt Közgyűlés! Gál Csaba vagyok, a Fővárosi Vagyonkezelő vezérigazgatója. Több képviselő úr is jelezte, hogy érkezett a közelmúltban egy levél a főváros több vezetőjének címezve, egy Ráday Invest nevű cég egy ajánlatot, egy számszerűsített ajánlatot tett a Ráday utca 10-12. ingatlanokra vonatkozóan. Az volt a feladatom, hogy ennek a levélnek a tartalmát vizsgáljam meg. Ebből a célból én a Ráday Invest képviselőjét e héten kedden kértem, hogy fáradjon be, és a levéllel kapcsolatosan hozzon magával minden olyan dokumentumot, ami az ő szándéknyilatkozatának, illetve az ajánlatának az alátámasztására szolgál. Megjelent az ügyvezető úr, illetve még rajta kívül négy másik személy, akinek különböző más módon, tanácsadóként, vagy tulajdonosként a Ráday Investhez köze volt. Ott egyértelműen tisztázódott, hogy ami a levélben van, arra a 900 millió forintra, amelyet ő megajánlott, nincs 30 napnál nem régebbi visszavonhatatlan

bankgarancia. A levéllel szemben tehát nem rendelkezik a befektető ilyen bankgaranciával. Ezt tényként jegyzőkönyvben rögzítettük. És azt hiszem, itt érdemes azt is elmondani, hogy az az öt személy, aki a Ráday Invest képviseletében megjelent, egyiküknél sem volt sem olyan irat, amely a cégkivonattal, vagy az aláírási címpéldánnyal hitelesen bizonyította volna, hogy a Ráday Invest egy működő cég, és vannak jogi képviselői, akik bizonyos ügyekben eljárhatnak a Ráday Invest nevében. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani. (Devánszkiné dr. Molnár Katalin: És a cégjegyzékben sincs Ráday Invest! Ez a lényeg!) ELNÖK: Az előterjesztő nevében még valaki? (Nincs jelentkező.) Devánszkiné dr. Molnár Katalin frakcióvezető-helyettes asszony kért szót ügyrendi kérdésben. Ismételten jelzem, hogy a vitát már lezártuk, néhány hozzászólással ezelőtt. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Csupán egy alapvető tévedést szeretnék korrigálni. A BKV jeles megbízott vezérigazgatója azt mondta, hogy birtokvédelmet érvényesít esetleg a tulajdonos. A birtokvédelem minket illet, mert mi vagyunk birtokon belül. Végrehajtást kérhet, és teheti egyébként azt, hogy jogszerűtlenül lezár területet, de ez is hercehurcával jár. Tehát nem ő élhet birtokvédelemmel, hanem fordítva, de végrehajtást kérhet. Ne haragudjanak, hogy ezt elmondtam. Ezenkívül a céginformációban sincsen Ráday Invest, tehát valószínűleg nincs még bejegyezve. Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: De van!) ELNÖK: Szeretném megerősíteni, hogy a lezárt vita után vagyunk, és ügyrendi javaslatokat várunk. Tarlós frakcióvezető úré a szó. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Nagyon rövid leszek. Nem tudom, itt van-e a város főépítésze valahol. (Többen: Itt van! Ott ül hátul!) Csak egy olyan kérdésem van, hogy ugye nyilvánvaló, hogy területek értékét befolyásolhatja a beépíthetőségük. Csak annyit szeretnék öntől kérdezni, hogy mekkora és milyen szintterületi mutatóval építhető be a Ráday utcai terület, és hogy néz ez ki a Bogdáni úton. ELNÖK: Főépítész asszonynak adnám meg a szót. BELEZNAY ÉVA főépítész: Tisztelt Közgyűlés! Valóban, ami a képviselő úrtól is elhangzott, a Bogdáni úti terület közlekedési terület, ez BKV közlekedésüzemi terület, ez ténykérdés. A Ráday utcai terület városközponti, hiszen minden belvárosi terület városközponti terület, az az általános FSZKT-ben biztosított öt és feles szintterületi mutató. Ez a kerületi tervben nem tudom pontosan, hogy mennyi, elnézést, utána tudok nézni viszonylag záros határidőn belül, hiszen a kerület szabályozási terve fent van a honlapon, úgyhogy annak könnyen utána lehet nézni, de valóban különbség jelentkezik. Tudomásom szerint az ingatlan-értékbecslés ezekkel a mutatókkal számolt, de én annak a részleteit nem ismerem. Köszönöm. ELNÖK: Nyomatékosan felkérem képviselőtársaimat, hogy ügyrendi javaslatokkal, nem ügyrendi kérdéssel, nem ügyrendi hozzászólással, hanem csak ügyrendi javaslatokkal éljenek. (Jelzésre:) Megelőlegezem a bizalmat. Öné a szó. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak azt szeretném mondani, hogy György István gépén itt van ez a vitatott cég, az internetes honlapon rajta van a bejegyzése, meg lehet nézni. Aki kételkedik ebben, meg lehet nézni, de az ügyrendi javaslatom a következő: a tisztázatlan körülmények miatt vegyük le napirendről ezt a kérdést. Köszönöm. ELNÖK: Ez egy ügyrendi javaslat volt, de lehet, hogy György István képviselő úrnak nem sikerült időben beadni a cégbíróságra a papírokat. (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiból: Ez durva volt!) Visszaszívom, kérem a jegyzőkönyvből törölni az előbbi megjegyzésemet. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Maradjon csak benne! – Csomós Miklós: A rendőrségi jegyzőkönyvben is maradjon benne!) Képviselő úr, olyan aranyosnak tetszik lenni! (Csomós Miklós: Ön is!) György képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Én mindig kellő tisztelettel próbálok lenni

mindenkihez, önhöz is, a Közgyűlés minden tagjához. A leghatározottabban kikérem magamnak ezt a hangot és ezt a feltételezést. Legyen olyan kedves, ezt ne ismételje meg az elkövetkezendő időben! Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Tehát a határozathozatalok következnek, egy ügyrendi javaslatról szavazunk először, amelyet Csomós Miklós indítványozott, hogy ne tárgyaljuk a mai ülésen a napirendi javaslatot. (Csengetés.) Szavazás következik. Az előterjesztő által nem támogatott ügyrendi indítványról fogunk most szavazni. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) 1148/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Csomós Miklósnak a „A Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.387/2006/8. sz. felülvizsgálati ítéletében foglaltak végrehajtásával kapcsolatos, valamint a Fővárosi Önkormányzat csarnok és Piac Igazgatósága által üzemeltetett egyes ingatlanok forgalomképességét érintő önkormányzati döntések” című előterjesztés napirendről történő levételére vonatkozó indítványát. (29 igen, 27 ellenszavazat, 9 tartózkodás) ELNÖK: Most az eredeti határozati javaslatokra fogunk rátérni, mégpedig a főjegyző úr által benyújtott módosítással, amely az 1/10-es kiegészítéshez, az 1.10-hez nyújtotta be, amelyeket befogadott az előterjesztő, „melyekkel kapcsolatban semmiféle igényt nem támaszt”, tehát nyilván ez a további igényekre vonatkozna a Kálvin téri létesítménnyel kapcsolatban. Most a minősített szótöbbség szabályai szerint teszem fel határozathozatalra a javaslat elfogadását. Kérem, szavazzanak! (Csomós Miklós: György úr módosító javaslata? Vagyis kapcsolódó…) Bocsánat. Két módosító indítványról kell még határozni a végszavazás előtt, mind a kettő György István képviselő úr javaslata, ezt egyébként ismertettem is a tárgyalás során. Az egyik a vizsgálóbizottság létrehozására vonatkozó javaslat. Kérem, az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatról most szavazzanak! Ez a 26-os. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 1149/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés a Legfelsőbb Bíróság Gfv.30.387/2006/8. sz. felülvizsgálati ítéletében foglaltak végrehajtásával kapcsolatos, valamint a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága által üzemeltetett egyes ingatlanok forgalomképességét érintő önkormányzati döntések – napirendi ponthoz csatolt mellékletekben foglaltak alapján úgy dönt, hogy a Fővárosi Önkormányzatot ért milliárdos nagyságrendű vagyonvesztéssel kapcsolatban 2008. szeptember 15-ig tartó határozott időre, 6 főből álló vizsgáló bizottságot hoz létre. (Vizsgáló Bizottság) A Vizsgáló Bizottság feladata, a vagyonvesztés körülményeinek és okainak részletes feltárása, az ügy szereplőinek és esetleges felelőseinek megnevezése, a Vizsgáló Bizottság megállapításairól szóló jelentés 2008. szeptember 15-ig a Közgyűlésnek történő benyújtása. A Vizsgáló Bizottság elnökét a legnagyobb ellenzési frakció jogosult jelölni, tagjaiból a Fővárosi Közgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező frakciók 1-1 főre tesznek javaslatot. A Fővárosi Közgyűlés Vizsgáló Bizottság elnökének megválasztja …………………………-t, A Fővárosi Közgyűlés Vizsgáló Bizottság tagjaivá választja: a FIDESZ Képviselőcsoportból …………………………..-t, az MSZP Képviselőcsoportból …………………………..-t, az SZDSZ Képviselőcsoportból ………………………....-t, a KDNP Képviselőcsoportból …………………………...-t, az MDF Képviselőcsoportból …………………………..-t. Határidő: 2008. szeptember 15. Felelős: Vizsgáló Bizottság” (29 igen, 30 ellenszavazat, 4 tartózkodás) ELNÖK:

A következő György István úr kapcsolódó módosító indítványa, a 27-es helyszíni sorszámon kiosztva. Az előterjesztő nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 1150/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. nem fogadja el dr. György István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy Budapest Főváros Önkormányzata és az ESTIVO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. között megkötendő ingatlan adásvétellel vegyes ingatlan – előterjesztéshez 12. sz. mellékletként csatolt csereszerződés tervezete egészüljön ki egy 4.5 ponttal az alábbi tartalommal: Az ESTIVO kijelenti, hogy jelen szerződés hatálybalépését követően 30 napon belül a jelen szerződés 3.2.1. pontban rögzített vételáron 60 napos nyilatkozattételi határidővel a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata számára vételre felajánlja a Budapest XI. ker. belterület 3475/57 hrsz. alatt felvett (Tétényi úti üzletközpont) ingatlant. Amennyiben Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata él a „megvásárlásra felajánlás” ajánlatával, úgy a jelen szerződés V. fejezete értelemszerűen hatályát veszti. Határidő: Fővárosi Közgyűlés következő rendes ülése Felelős: dr. Demszky Gábor” (31 igen, 27 ellenszavazat, 8 tartózkodás) ELNÖK: Így most valóban az eredeti indítványról fogunk szavazni a tárgyaltak szerint. Kérem, szavazzanak most a minősített szótöbbség szabályai szerint. (Szavazás.) 1151/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés támogatja a 19241 és 19242 hrsz-ú ingatlanokon a BKV Zrt. végállomásának fenntartását és ennek érdekében az ingatlanoknak csere útján történő fővárosi önkormányzati tulajdonba kerülését. (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1152/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet 49. § (9) bekezdése alapján a Budapest II. ker. 15522/2 hrsz-ú, Csatárka úti üzletközpont) és a XI. ker. 3475/57 hrsz-ú (Tétényi úti üzletközpont) ingatlanok forgalomképességének megváltozta-tása tárgyában döntésre jogosult Gazdasági Bizottságtól a hatáskört eseti jelleggel magához vonja. (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1153/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2008. július 1-jei hatállyal kivonja a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a Budapest XI. ker. 3475/57 hrsz-ú (Tétényi úti üzletközpont), a Bp. II. ker. 15522/2 hrsz-ú (Csatárka úti üzletközpont), valamint a Bp. III. ker. 18075/9 helyrajzi számú (Flórián téri üzletközpont) ingatlanokat és forgalomképessé minősíti, egyidejűleg módosítja a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága alapító okiratát a 13. sz. melléklet szerinti tartalommal. Felkéri a főpolgármestert a 13. sz. melléklet szerinti módosítás, és egységes szerkezetű alapító okirat aláírására és kiadására. Határidő: 30 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 40/2008. (…….) önkormányzati rendeletét a vásárcsarnokokról, piacokról szóló 37/1994. (VI. 24.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról, a 14. számú melléklet szerinti tartalommal. (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1154/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy járjon el a Bp.

3475/57, 15522/2, 18075/9 hrsz-ú (Tétényi úti, Csatárka úti, és Flórián téri üzletközpont) ingatlanok vonatkozásában a Csarnok és Piac Igazgatóság javára bejegyzett használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében. Határidő: 90 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1155/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a döntésre jogosult Gazdasági Bizottságtól a hatáskört eseti jelleggel magához vonja, és a 2096/2007. (XII. 20.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott és a BFVK Zrt.-vel megkötött vagyongazdálkodási keretszerződés 4/B. számú mellékletét 2008. július 1-jei hatállyal aképpen módosítja, hogy azt a Bp. II. ker. 15522/2 hrsz-ú, valamint a Bp. III. ker. 18075/9 helyrajzi számú ingatlanokkal egészíti ki. Felhatalmazza a főpolgármestert, hogy 16. számú mellékletben szereplő szerződésmódosítást írja alá. Határidő: 60 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1156/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja és megköti az előterjesztés 15. számú mellékletét képező megállapodás tervezetet a Tétényi úti, Csatárka úti, valamint Flórián téri üzletközpontok ideiglenes hasznosítására. Felhatalmazza a főpolgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: 60 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1157/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a Bp. XI. ker. Etele úti Szabó Ervin Könyvtár és Budapesti Művelődési Központ megfelelő elhelyezéséről gondoskodjon, és az erre vonatkozó előterjesztést terjessze a döntésre jogosult testület elé. Határidő: 120 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1158/2008.(VI.26.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés egyetért a Bp. III. ker. 19241 és 19242 hrsz-ú (Bogdáni úti) ingatlanok jogi státuszának csere útján történő rendezésével és ennek érdekében a Vagyonrendelet 43. § alapján jóváhagyja és megköti a módosított 12. sz. melléklet szerinti adásvétellel vegyes csereszerződést azzal, hogy tudomásul veszi, hogy az ESTIVO Kft.-nek a szerződésben vállalt kötelezettségei tartalmilag lesznek azonosak – a csereszerződés szerint közjegyző előtt tett – közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával, figyelemmel arra, hogy a közjegyzői okiratba foglalás során a közjegyző által megkívánt szövegszerkesztésből eltérések adódhatnak. Felhatalmazza a főpolgármestert a csereszerződés és a közjegyzői okirat aláírására. Határidő: 90 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

2008. 05. 29.

A napirend 16./ pontja: Javaslat a távhőszolgáltatás általános forgalmi adó kulcsának alacsonyabb (5 %-os mértékű) Áfa kulcsba sorolása érdekében szükséges kormányzati, jogalkotási, illetőleg jogszabály módosítási intézkedések megtételének kezdeményezésére. ELŐADÓK: dr. György István, Tarlós István HOZZÁSZÓLÓK: dr. Steiner Pál, Dancs Gábor, dr. Bagdy Gábor, dr. Balogh Pál, Gábor József, Hagyó Miklós, Szaniszló Sándor ELNÖK: Az előterjesztőt kérdezem meg, kíván-e élni a kiegészítés jogával. György képviselő úrnak adom meg a szót. ELŐADÓ (dr. György István): Köszönöm. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztésben részletesen kifejtettük az indokainkat - ezeket most természetesen nem kívánom megismételni. Azért szólok, mert szeretném, hogyha mindenki előtt teljesen világos lenne, hogy ez a javaslat nem a pálya széléről való bekiabálás, nem egy ötletrohamnak az eredménye, nem egy politikai licitnek a népszerűség-hajhászó kezdeményezése, hanem ez olyan problémára való reagálás kérése, amely előbb-utóbb az egész magyar politikai közvéleményt intenzíven foglalkoztatni fogja, még ha ezzel ma sokan nincsenek is teljesen tisztában. Szeretném, ha a Közgyűlés együtt, politikai hovatartozástól függetlenül oldaná meg ezt a problémát; legyen végre egy olyan példa, amelyre azt mondhatjuk, hogy ezt együtt csináltuk, és együtt legyünk rá büszkék! Tisztelt Közgyűlés! Bizonyos szakemberek véleménye szerint a távhődíjak 2009 januárfebruárjára 50-100 ezer forint közötti értékben fognak megjelenni a számlákon. Olyan szociális feszültség kialakulásának a küszöbén vagyunk, amit nem észrevenni politikai balgaság. A Fővárosi Közgyűlés már foglalkozott a távhő versenyhátrány ügyével, ami egy szakmai kérdés, emellett van egy nagyon komoly szociálpolitikai kérdés is, amely megoldásra vár, a két dolog az áfa kérdése tekintetében viszont egybecseng. Abban az esetben, ha ezt nem értjük meg, aki ezt nem érti meg, úgy gondolom, súlyosan arányt téveszt; ha arra hivatkoznak, hogy ez költségvetési problémát okoz, ha arra hivatkoznak, hogy a konvergenciaprogram nem tud emiatt teljesülni, hiszen 1 millió 600 ezer ember problémájáról és egy 8-9 ezer milliárd forintos állami költségvetésből 18 milliárd forint kieső forrásnak a pótlásáról beszélünk. Ez nyilvánvalóan nem vezethet a költségvetés egyensúlyának a megbomlásához, és nem lehet a konvergenciaprogram nem teljesülésére sem hivatkozni. A kormánytól, illetve a pénzügyminisztertől Hagyó főpolgármester-helyettes úr könnyen szerez információt, legalábbis könnyebben, mint mi. Éppen ezért hitelesnek fogadtuk el azokat az adatokat, amelyeket ő először elmondott - egy állítás addig bír szakmai hitellel, amíg kiállja a próbákat. Hagyó főpolgármester-helyettes úr bejelentette, hogy 10 százalékra való áfamérséklésre fognak javaslatot tenni. Azt tudjuk, hogy 10 százalékos mértékű áfa a Magyar Köztársaságban nincsen, ilyen javaslatot tehát nem célszerű tenni. Az, hogy az áfacsökkentés érdekében tett javaslatot, teljesen összhangban van a Közgyűlés korábbi döntéseivel, tehát ez helyes, helyénvaló. Ezzel a bejelentéssel együtt azt is elmondta a főpolgármester-helyettes úr, hogy a 10 százalékos mértékű áfára való csökkentés 22 milliárdos költségvetési kiesést fog eredményezni. Mi elhittük ezt a számot, és ezért azt mondtuk, hogyha 20-ról 5 százalékra csökkentjük az áfát, akkor ez 33 milliárdot fog jelenteni pótlandó költségvetési forrásként. A mai módosító anyagában Hagyó úr 18 milliárd forintról beszél. Ez az összeg már messze nem 33 milliárd forint, tehát még kevesebbről beszélünk. Veres pénzügyminiszter úr arra a levélre, amelyet Hagyó úr a közgyűlési cselekvési terv végrehajtásaként az áfaügyben hozzá intézett, olyan választ adott, amelynek egy része így szól: „Veszélyeztetné a költségvetés és a konvergenciaprogram teljesülését, kiváltképp, ha az Európai Bizottság versenyképességi szempontokra hivatkozva csak a többi

energiahordozó egyidejű átsorolásával engedélyezi a távhő alacsonyabb áfakulcsba történő áthelyezését.” Tisztelt Közgyűlés, ritkán ragadtatom magam ilyen kijelentésre, mert tisztelem a funkciót magát is, de ilyen színvonaltalan, hamis, igaztalan, ráadásul szakmailag is dilettáns választ egy pénzügyminiszter szájából egyszerűen nem lehet elfogadni. Ha szükséges, Tarlós István frakcióvezető úrral segíteni fogunk a kormánynak megfogalmazni azt az indítványt, javaslatot, amelyet az Európai Bizottsághoz be kell küldeni. A mi előterjesztésünk mellé odacsatoltuk az Európa Tanács irányelvét, és odacsatoltuk a Bizottság egy határozatát. Ebből világosan látszik, hogy szó nincs arról, hogy az Európai Bizottság ilyen típusú versenyproblémát vessen fel, és hogy csak a gáz és a villamos áram árával együtt engedélyezhetne ilyen típusú áfacsökkentést. Ott a litván példa, előttünk van, azt tartalmilag kérdéssé kell formálni, és gyakorlatilag másnap el lehetne küldeni az Európai Bizottságnak. Ez egy három hónapos procedúra. Félek tőle, hogy az idő haladta nagyon komoly válságba sodorja ezeket a családokat. Még egyszer hangsúlyozom: közös felelősségünk, hogy a parlamenti képviselőinket is meggyőzzük arról, hogy ez nem egy pálya széléről történt bekiabálás, mert egyébként lehet csinálni ilyen áfaötletelést, valamennyien, ha leülünk, öt perc alatt harminc olyan dolgot le tudunk írni, hogy minek kellene az áfáját csökkenteni. De ezek az ötletek ennek a mostani problémának a hitelét alapvetően aláássák. Itt egy rendkívül komoly, 1 millió 600 ezer embert érintő, társadalmivá dagadó problémáról beszélünk. Nem tehetjük meg, hogy erre nem reagálunk együtt. A Közgyűlés minden frakcióját arra kérem, hogy támogassa a javaslatot. Hagyó úr módosító indítványa, amelyet benyújtott, részben összhangban van a Fővárosi Közgyűlés cselekvési tervével. Az első módosító indítványa gyakorlatilag teljes egészében összhangban van azzal, tehát támogatni tudjuk. Egy veszélye van egyébként a Hagyó úrféle előterjesztésnek: az, hogy ezt a szociális problémát, amely gyors választ igényel, összemossa a szakmai problémával, és emiatt a hitelét egy picit rombolja. De ha kell, ám legyen, egyetértünk vele, megszavazzuk az első módosító indítványt a nagyfogyasztói és lakossági távfűtési gázár kategóriát, legyen így! A 3-ast is tudjuk támogatni, hiszen ez az eredeti cselekvési tervünkben is benne volt. Meglep azonban Hagyó úrnak a második javaslata, mert az nincsen összhangban a Fővárosi Közgyűlés által már elfogadott cselekvési tervvel, hiszen abban mi már közösen döntöttünk, hogy az áfacsökkentésre javaslatot fogunk tenni. Kérem, az, hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója nem támogatja, ne tántorítsa el önöket itt, a Fővárosi Közgyűlésben attól, hogy támogassák azt a kezdeményezést, amelyet az eredeti határozati javaslatban tettünk. Én tehát azt szeretném kérni, hogy úgy szavazzunk Hagyó úr módosító indítványairól, hogy szavazzunk az elsőről, azt támogatni fogjuk, szavazzunk a harmadikról, azt is támogatni fogjuk. Harmadikként szavazzunk, tisztelettel kérem, formabontó módon, arról a javaslatról, amelyet mi tettünk Tarlós István frakcióvezető úrral, vagyis külön az áfakérdésről, és amennyiben ezt a Közgyűlés, számomra nem várt módon nem szavazná meg, akkor térjünk vissza Hagyó úrnak a második javaslatára. Higgyék el, az áfamódosítást nagyon sok mindent képes lenne kezelni, egyelőre egy problémának a gyors kezelésére lenne alkalmas, ami nyilván nem jelentene végső megoldást. Az a fajta szociális támogatási kompenzáció, amelyet Hagyó úr vagylagosan betett a határozati javaslatába, meggyőződésem, nem jó megoldás. Nem jó megoldás, mert az előterjesztésben hosszan leírtuk, hogy az áfacsökkentésnek milyen egyéb előnyei vannak. Éppen ezért azt szeretnénk kérni, hogy közösen, egyhangúlag támogassuk az 1est, a 3-ast, majd a mi javaslatunkat, és ha az nem menne át, akkor végül a 2-est. Köszönöm szépen. ELNÖK: Steiner Pál frakcióvezető úrnak adom meg a szót. DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Valamennyi hozzászólásnak azzal a szándékával, hogy azonnali intézkedések szükségesek a távhődíjak képzését tekintve, a szocialista frakció teljes mértékben egyetért. Ezért azt véljük, hogy az egy közös szándék, hogy olyan komplex lépéseket kell tenni, amelyek ezt a távhődíjképzést megváltoztatják, illetve amelyek a kisfogyasztók terheit csökkentik. Ez a munka elkezdődött, a szocialista frakció az Országgyűlésben erről tanácskozott egy külön munkacsoport keretében. Megegyezett a szocialista frakció és a kormány abban,

hogy júniusban egy komplex intézkedéscsomag kerül a frakció, illetve a törvényhozás elé. Ez a komplex csomag tartalmazni fogja a távhő árának a szegmenseit, tartalmazni fogja az árképzés különböző vetületeit, és tartalmaz olyan komplex programokat, amelyek egyrészt jogszabályilag megkönnyítik a távhőprogram megvalósítását, másrészt pedig új közép- és hosszú távú programelemeket fog megállapítani arra vonatkozólag, hogy az ökoprogram, illetve a távhőprogram sikeres legyen. Ezért álláspontunk szerint jelen pillanatban a Közgyűlésnek ezt a napirendet már nem érdemes megtárgyalni, azért, mert a kormány és a parlamenti frakciók ezzel foglalkoznak, tárgyalnak róla, júliusban intézkedés és előterjesztés várható. Ezért én arra kérem a Közgyűlést, hogy ma ezt a napirendet, vagy ne tárgyalja, vagy ne fogadja el, mindenesetre a szocialista frakció nem fogja most támogatni ezt az előterjesztést. A legjobb megoldás az lenne, ha a kormány intézkedésének megismeréséig a napirendet elnapolnánk. ELNÖK: Tehát ügyrendi javaslat hangzott el, Steiner Pál frakcióvezető úr kéri a napirend elnapolását. Aki ezzel egyetért, kérem, az igen gombot most nyomja meg! Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 841/2008.(V.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Steiner Pálnak a „Javaslat a távhőszolgáltatás általános forgalmi adó kulcsának alacsonyabb (5 %-os mértékű) Áfa kulcsba sorolása érdekében szükséges kormányzati, jogalkotási, illetőleg jogszabály módosítási intézkedések megtételének kezdeményezésére” című előterjesztés tárgyalásának elnapolására vonatkozó indítványát. (25 igen, 38 ellenszavazat, 2 tartózkodás) ELNÖK: Így megyünk tovább a hozzászólások sorában. Dancs Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. DANCS GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a távhő ügye egyike Magyarország régóta hurcolt, nagy társadalmi igazságtalanságainak, és amikor én képviselő lettem, önmagamnak is arra tettem fogadalmat, illetve a budapestieknek is, hogy ezeket a társadalmi igazságtalanságokat minél inkább számoljuk fel. Ezért azt gondolom, hogy az a fajta árkiegyenlítő mechanizmus, és az a fajta többlettámogatás, ami egyébként szerepel Budapest majdnem minden tervezési papírjában, ami egy környezetkímélő, modern, egyébként Európa fejlettebb, boldogabb felén jelentős versenyelőnyben lévő fűtési módot támogat, azt szerintem nekünk is javasolni kell a kormány felé. Én azt gondolom, hogy kell lenni annyi bátorságunknak, hogy javasolni merészelünk. Nem tudunk dönteni az áfakérdésben, elindítottuk az ökoprogramot, nagyon sok mindent teszünk, kezdeményezünk, ebben a kezdeményezésben nem szabad meghátrálnunk, ezt minél inkább folytatnunk kell, és én teljes mértékben egyetértek Hagyó úr határozati javaslataival, gyakorlatilag minden szava arany, elmondhatom. (Derültség. – Szórványos taps az MSZP soraiban.) Éppen ezért azt javaslom az MSZP-frakciónak is, illetve valamennyi képviselőnek, hogy ezt a határozatijavaslat-sort, akár így, ahogy van, szavazzák meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Bagdy képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! Örömmel látom, hogy ebben a valóban igen fontos kérdésben a konszenzus irányába haladunk, ez egy jó jel, bízom benne, hogy ez az MSZP-frakció számára is jelzésértékű. Két megjegyzésem lenne. Nagyon értékelem, hogy Hagyó főpolgármester-helyettes úr is abba az irányba viszi tovább az előterjesztést, amiről szintén egyhangúan már korábban a Közgyűlés határozott, ez örömmel tölt el, de tulajdonképpen elvárhatónak is tekintem. Ebből a néhány mondatból idéznék, hogy másfél év alatt 55 százalék fölötti árnövekedés volt. Azt gondolom, hogy nem tekinthetjük úgy, mintha ez meg nem történt volna, törődnünk kell a kérdéssel. Ugyanakkor elhangzik az is, hogy a Főtáv is takarékossági programot hajt végre, közeledik a 3 milliárd forintos megtakarításhoz. Bízom benne, hogy nem a BKV útján jár a megtakarításokkal, és a Főtáv sikeres pályán fog előrehaladni.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy főpolgármester-helyettes úr 2. határozati javaslatában egy apró kis malőr van, úgyhogy én módosító indítványként azt javasolnám, hogy a 2. határozati javaslat a) és b) pontja közötti „vagy” helyett egy „és” szerepeljen, mert ez lenne az, ami úgy gondolom, hogy valóban kezeli az előttünk lévő problémákat, és a távfűtés versenyhátrányát valóban érdemben csökkenteni tudná. Ezért módosító indítványom, ahogy az előbb mondtam, az lenne, hogy a 2-es pont a) és b) pontja közötti „vagy” „és”-re változzon. Köszönöm szépen. ELNÖK: Balogh képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BALOGH PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Közgyűlés! Szeretném a Közgyűlést emlékeztetni arra, hogy a múlt év novemberében, a környezetvédelmi program felülvizsgálata kapcsán elfogadtunk egy olyan határozatot, egyhangú szavazással, amelyben felkértük a főpolgármester urat, hogy kezdeményezze a távfűtés áfájának a csökkentését. Nem elsősorban szociális szempontokból indultunk ki akkor, hanem abból, hogy ez a legkörnyezetkímélőbb fűtési mód, és számos példát hoztunk fel a mellékletben arra, hogy mind Nyugat-Európában, mind Kelet-Európában erre van példa, hol 5, hol 10 százalékkal kisebb az áfa az általános fogyasztási adó mértékénél, speciálisan csak a távfűtésre. Ezek a munkálatok, úgy tudom, hogy elkezdődtek, folynak a tárgyalások, tehát én azt javaslom, hogy a szociális szempontokkal kiegészítve, de nem mellőzve a korábbi határozatunkban megfogalmazott környezeti aspektusokat sem, folyjon tovább a tárgyalás a kormánnyal, és történjen ebben az ügyben a konvergenciaprogram feszítő szorítása mellett is valamilyen megegyezés, és ebben én most még türelmet kérnék, vagy türelmet szavaznék a városvezetésnek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Gábor képviselő úré a szó. GÁBOR JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Részben frakciótársnőm szövegével kezdeném, hogy elnézést, hogy ilyen hangon megszólalok, de szokatlan az, hogy egy ilyenfajta hozzászólás, amit György István úr megtett, mondjuk György István úr részéről hangzik el. Vannak olyan szakemberek az ellenzéki frakcióban, akiket az ember külön is tisztel azért, mert rendkívül korrektül, a helyzetet reálisan értékelve szokták a szakmai hozzászólásukat megtenni. Itt most különösen nehezményezem, azért, mert György István velem együtt a felügyelőbizottság tagja a Főtávnál, és pontosan tisztában van azzal a folyamattal, ami tulajdonképpen hónapok óta zajlik az MSZP-frakció, illetve a Főtáv részéről. Ezek után tulajdonképpen egy ilyenfajta hozzászólást tenni, én azt gondolom, hogy az ellenzéknek joga, mert nem vitatom azt, hogy az ellenzéknek mindenkori joga a kormányzó pártok alkalmatlanságát bizonyítani, és minden alkalmat megragadni arra, hogy tulajdonképpen a másik oldal felkészültségét, alkalmasabb voltát prezentálja. De azért, akik segítenek egy olyan programban, mint amilyen a tavaszi népszavazás volt, ami igen súlyosan ártott az ország reformfolyamatának, akik segítenek abban, hogy egy újabb népszavazás kerüljön kiírásra, aminek az égadta világon semmi értelme nincs, és 5-10 milliárd forintba fog kerülni ez az újabb népszavazás, akik gyakorlatilag segítenek abban, hogy az országnak folyamatosan rossz hírét keltsék, azért, mert nő az adósságállomány, mert nem jó a fizetési mérlegünk és így tovább, azok részéről tulajdonképpen nem illik. István, ezt különösen neked mondom ebben a témakörben, hogy a te részedről ez nem volt egy hozzád méltó felszólalás, még akkor sem, ha még egyszer mondom, elismerem, hogy a másik oldalon ülve ez a te műfajodba természetesen beletartozik. Befejezésül, miután a valódi megoldást Hagyó úr javaslata jelenti, a Közgyűlést arra kérem, hogy a Hagyó úr előterjesztését fogadja el. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr kért szót, ügyrendben. ELŐADÓ (Tarlós István): Köszönöm szépen. Igaz, hogy személyes okokból csak fél füllel figyeltem, ezért elnézést, ha valamit elmulasztottam. Sok minden elhangzott itt, népszavazástól kezdve frakciókezdeményezésekig, csak egyvalamit nem hallottam fél füllel, hogy voltaképp mi is a probléma a mi előterjesztésünkkel, úgy praktikusan nézve. Miért is nem támogatható ez az előterjesztés?

Kiknek az érdekét szolgálja? Miért baj ez, hogyha együtt javasoljuk? Kit bántunk meg vele? Milyen folyamatot akadályozunk? Vagy tulajdonképpen mi itt a fő probléma? (Közbeszólásra:) Nincs? Akkor szavazzuk meg! Szavazzunk! Ha nincs probléma, ha teljes az egyetértés, szavazzunk! ELNÖK: Természetesen szavazni fogunk, csak a demokrácia játékszabályai szerint mindenkinek szót kell adnom, aki még a táblán jelzést adott. Természetesen a végén szavazni fogunk. Hagyó főpolgármester-helyettes úrnak adom meg a szót. HAGYÓ MIKLÓS főpolgármester-helyettes: Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Csak egy emlékeztető gondolat: miért is szükséges megoldást keresnünk? Jelen pillanatban a gázfűtéses és a távfűtéses lakások között van egy minimum 20 százalékos versenyhátrány. Európa számos országában, vagy a rendszer elején, vagy a rendszer végén, de a kormányok általában támogatják a távfűtéses lakásokat. És miért is támogatják? Azért, mert az egyik, ha ugyan ebben a kategóriában nem a legkörnyezetkímélőbb fűtési módszer. Nem kell mondanom, mi van akkor, hogyha kevesebb és ellenőrzött helyen történik a CO2-kibocsátás, minthogyha akár Budapest, akár más európai nagyváros a kéményrengetegek városa lenne. Van tehát ez a 20 százalékos versenyhátrány. Vagy a rendszer elején, vagy a rendszer végén, vagy bármilyen támogatással be kellene szállnia a kormánynak, és e tekintetben segítenie. Tavaly, amikor ebbe a munkába belekezdtünk, többször tárgyaltunk erről. Egyébként, amiről beszélünk, az nem fikció - és ezt Bagdy frakcióvezető úrnak mondom: 14,2 milliárd forint volt a 2007-es működési költsége a Főtávnak, ez ez év végére 11,2 milliárd forint lett. Tehát 3 milliárd forintot csökkent. Hogyan jelenik meg ez a fogyasztóknál? Úgy, hogy 2008ra befagyasztottuk az alapdíjakat, akik csatlakoznak az Öko Plusz programhoz, azok visszamenőleg január 1-jével, teljesen mindegy, hogy mikor fog majd megtörténni a szabályozhatóvá tétel, 10 százalék alapdíjkedvezményt kapnak. Azon dolgozik a Főtáv vezetése, hogy 2009 tekintetében is az alapdíjat be tudjuk fagyasztani. A másik oldalon pedig, Tarlós frakcióvezető úr, amit kiegészítésként tettem. Az első pontja azt jelenti, hogy bizonyos értelemben, a rendszerhasználati díj tekintetében - hiszen ma már a gáz szabadáras, de körülbelül a költségek 20 százalékát teszi ki a rendszerhasználati díj, ami hatósági áras - lehet esetlegesen szerepe a kormánynak, hogy valamiféle nagyfogyasztói, lakossági távhő-kategóriát felállítson. Erre vonatkozik az első pont. A második pont vagylagos. Tulajdonképpen, frakcióvezető úr, akár az áfa, akár - ahogy a b) pontban említettem -, hogy a távhőfogyasztó alanyi jogon környezetterhelés-csökkentő kedvezményben, kompenzációban részesüljön. Ez tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja: hogy ebben a 20 százalékos versenyhátrányban segítsünk a fogyasztóknak. A második pont tekintetében teljesen mindegy, hogy a), vagy b), azt gondolom, az egy nagyobb mozgásteret biztosít a kormányzat részére. A lényeg az, hogy e tekintetben támogassuk a távfűtéses lakásban élőket. A harmadik pont: bizonyára képviselőtársaim is tudják, hogy április közepén indult el az Öko Plusz program, és eddig közel 120 ezer fővárosi távfűtéses háztartás kért ajánlatot. Tehát még egyszer: a 180 ezer olyan lakásból, ahol meg kell oldani a szabályozhatóvá tételt, közel 120 ezer már bejelentkezett, és kért ajánlatot a Főtávtól. Az idei évben másfél milliárd forint áll rendelkezésre, a maximum támogatás 54 ezer forint, tehát ez olyan 27-28 ezer lakásra elég. Ezért javasoltam tisztelettel ezt a 8 milliárdot a következő évre, hogy a fővárosban és vidéken is - hiszen országosan 400 ezer ilyen háztartás van - a jelentkezők jelentős részénél már a következő évben megtörténjék ez a beavatkozás. A specialitás az, hogy három-négy hónap, a nyári időszak áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy ezeket a munkálatokat elvégezzük. Én tehát úgy gondolom, frakcióvezető úr, hogy ez az 1., 2. és 3. javaslat magában foglalja azt a szándékot, amit jól mondott György István képviselőtársam és frakcióvezető úr is. Erről egyébként a Fővárosi Közgyűlés tavaly már kétszer döntött: egyrészt a környezetvédelmi programnál, másrészt amikor komplexen foglalkoztunk a távhő kérdésével 2008 tekintetében. Tehát két érvényes fővárosi közgyűlési döntésünk van - én úgy emlékszem, hogy mindkettő egyhangú volt; de ez kiegészíti, tehát tulajdonképpen vagylagos. A végcél szempontjából úgy gondolom, mindannyiunk elemi érdeke, hogy bármelyiket is, de valamilyen kompenzációt kapjanak a távfűtéses lakásban élők: akár alanyi jogon környezetterhelés-csökkentő kedvezményt, akár az áfacsökkentést. Úgy gondolom, hogy az önök javaslata megegyezik a Fővárosi Önkormányzat előző

döntéseivel. Ez az 1., 2., 3. pont egy komplexebb megoldási lehetőséget biztosít. Köszönöm szépen. ELNÖK: Szaniszló képviselő úrnak adom meg a szót. SZANISZLÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Magam is csatlakoznék, és azt hiszem, így már egyértelműbb lesz a válasz frakcióvezető úr kérdésére. Nem baj van a György úr által jegyzett előterjesztéssel, hanem sokkal komplexebb a kiegészítő anyag. Mi a XVIII. kerületben több mint nyolcezer távfűtéses lakással rendelkezünk, és egy ideje már lobbizunk azon – hála istennek, Kovács vezérigazgató úr is partner benne, többször volt nálunk -, hogy megpróbáljunk egy mintaprojektet kialakítani, hogy megmutassuk, nemcsak az áfa csökkentése a megoldás, hanem minden egyéb lehetőséget is meg kell ragadnunk. Remélem, György úr, Kőbányán ön is mindent megtesz azért, hogy az Öko Plusz program minél inkább ismert legyen, hiszen ez egy olyan tényező, ami mellett nem tudunk elmenni, nyilván ezt is igénybe kell vennünk. Keveset tudunk vitázni azzal a megállapítással, miszerint nem valószínű, hogy a nemzetközi piacokon az olaj, illetve a gáz ára csökkenne, tehát fel kell készülnünk arra, hogyha egy nehezebb tél beüt, akkor bizony foglalkoznunk kell majd a lakótársaink kedélyállapotával, mert nagyon nagyok lehetnek a számlák. Én szeretném megköszönni Kovács úrnak ezt az ambíciót, ahogy járja a kerületeket, kérem, hogy folytassa, és remélem, hogy nagyon sok sikerélményünk lesz. Köszönöm. ELNÖK: Gábor József képviselő úrnak adom meg a szót. GÁBOR JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tarlós frakcióvezető úrnak szeretnék egy bővített mondatban válaszolni. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Kedves Mérnök-közgazdász Kolléga! Én azt gondolom, ön nagyon sokszor joggal hivatkozik arra, hogy kellően civil. Akkor legyen szíves megérteni azt is, hogyha valaki a másik oldalról arra hivatkozik, hogy néha ne csak a politikus énünk jelenjék meg, hanem jelenjék meg a civil korrektségünk. Én úgy érzem, hogyha azt a folyamatot látja valaki, ami zajlik ebben a témakörben, akkor ne csináljon egy elővágást politikai haszon érdekében. Én csak emiatt szólaltam meg, és kevertem ide egyéb kategóriákat. Köszönöm, ennyi a válaszom ön felé. ELNÖK: A vita végére értünk, hiszen előterjesztői zárszó következik: György képviselő úrnak adom meg a szót. ELŐADÓ (dr. György István): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Hadd menjek itt a hozzászólásokon végig, illetve egy-kettőre hadd reagáljak! Azt hiszem, hogy Gábor József képviselőtársam teljesen félreértette az én hozzászólásomat: én nem Fidesz-politikusként mondtam el ezt az előterjesztést, hanem a civil korrektség nevében mondtam el. El is mondtam az elején, hogy legyen végre egy példa, amiben a Fővárosi Közgyűlés együtt áll föl, és azt mondja, oldjuk meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha mi itt a Fővárosi Közgyűlésben nem adunk egységes választ erre a társadalmi problémára, hogy várjuk el, hogy a parlament ezt majd megértse? Ez elsősorban a mi dolgunk, hogy itt most mindenféle politikai hovatartozástól függetlenül, szakmai alapon közelítsük meg, és erre tettünk mi egy szerény kísérletet. Tehát szó sincs semmilyen politikai népszerűség-hajhászásról. Az MSZP parlamenti frakciójának van egy olyan részlege, úgy tudom, akik már régóta foglalkoznak ezzel. Ezt a munkát mi elismerjük; elismertük ebben az előterjesztésben a Főtáv erőfeszítéseit – ha ezt valaki végigolvasta, akkor ezt láthatja. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez a folyamat túl lassú ahhoz képest, mint amennyire ez a szociális bomba ketyeg. Túl hamar be fog következni egy olyan helyzet, amelyben a fizetésképtelenség megelőzi az egyéb szakmai lépések hozadékát. Egy Öko Plusz program, amely hat-hét év alatt fogja majd megoldani a fővárosi lakásokban a szabályozhatóságot és a mérhetőséget, az egy olyan távlat, amely jövő februárra nem ad választ! Nem ad választ 600 ezer embernek. És mi azt mondtuk, hogy ezt a választ adjuk meg. És ezért nem tartom jónak Hagyó úr vagylagos javaslatát, mert ha csak szociális probléma lenne, van egy nagyon súlyos szociális probléma, akkor szociális oldalról kell beavatkozni. De itt van egy versenyhátrány-probléma is, amit kezelni kell. És ha ezen a versenyhátrányproblémán keresztül lehet kezelni szociális problémát is, akkor azt tegyük meg, és ne a

szociális ellátórendszert terheljük meg megint egy olyan tétellel, ami szerintem ebben az esetben nem indokolt. Mert az áfában való különbségtétel indokolt; indokolt Litvániában, több más országban, és ha Magyarországon ez a versenyhátrány ilyen módon áll fönn, akkor itt is indokolt. A többi lépésre is benne van az előterjesztésünkben, hogy amit elfogadott a Fővárosi Közgyűlés, azt támogatjuk, csinálni kell. De itt van egy segélykiáltás, amire Hagyó úr utalt. Több mint ezer épület jelentkezett be az Öko Plusz programra, 120 ezer lakás. Ez is azt jelzi, hogy ezek az emberek azt mondják, hogy végre történik valami, menjünk és csináljuk. Csak ők azt nem tudják, hogy képtelen ma a Főtáv egyébként ezt a 120 ezer lakásban egyrészt időben elvégezni, másrészt 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre jelenleg a panelprogram keretében ennek megoldására. Kevés ez az összeg. Tehát még egyszer azt szeretném kérni, nem fogunk Tarlós úrral zsebkendőt rántani és sírni az este, ha azt fogják bejelenteni, hogy Hagyó úr javaslatára kezdeményezzük a parlamentben az áfa 5 százalékra való csökkentését; mint ahogy Rétvári Bencének sem esett jól, de azt hiszem, azért mégis nyugodtan aludt, amikor a kismamabérletre való kezdeményezését úgy interpretálta az MTI, hogy ez Hagyó úr javaslata volt. Mindegy, hogy kinek a javaslata, ha 620 ezer ember, vagy 1 millió 600 ezer ember problémáján segít, mindenféle demagógia nélkül mondom ezt most. Higgyék el, a probléma komoly! Még egyszer szeretném azt kérni, hogy azt a sorrendet próbáljuk meg tartani a szavazásnál, amire javaslatot tettem. Teszem ezt azért, meg is indokoltam, mert ha az áfát külön mi meg tudjuk szavazni, ez még mindig csak egy kezdeményezés, a kormány még erre mondhatja azt – bár szerintem hibát követ el –, hogy nem az áfát fogja csökkenteni, hanem szociális oldalon avatkozik be, de legalább mi legyünk hűek a saját korábban elfogadott cselekvési programunkhoz, és javaslatként az áfacsökkentést tegyük be. Ha ezt nem szavazza meg a Fővárosi Közgyűlés, mi támogatni fogjuk Hagyó úr 3. javaslatát, de azt kérjük, ha lehet, tegyük meg azt, hogy először erről az áfáról szavazunk, mert ez a megoldás – ez meggyőződésünk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Határozathozatalra kerül majd sor. Elmondom előre, hogy milyen sorrendben teszem föl. Tehát, ahogy György képviselő úr kérte, az egyes az egyes, tehát a Hagyó Miklós-féle egyes az egyes szavazás; a kettes a hármas; a hármas a György képviselő úr által benyújtott eredeti határozati javaslat; és a négyes a kettes. (Közbeszólások. – Szórványos derültség.) No, ha én ilyen jól fogtam, akkor most a határozathozatalra kerül sor ennek szellemében. Egy rövid csöngetést kérek! És kérném Hagyó képviselő urat, nyilatkozzon a „vagy” helyett „és” kapcsolatra történő módosítással kapcsolatban, hogy befogadja-e, vagy nem. HAGYÓ MIKLÓS főpolgármester-helyettes: Ez egyszerű szócskának tűnik, de tartalmi. Ezért azt mondom, hogy ugyanaz a cél, de vagy így, vagy úgy. (Dr. Bagdy Gábor: Nem! Együtt!) Én azt mondom, hogy vagy így, vagy úgy, de nem mind a kettővel, mert ha megadjuk, hogy 5 százalék az áfa, akkor a másikra nincs szükség. Ha viszont nem az áfába nyúlunk bele, akkor bocsánat, nem szociális, hanem alanyi jogon adjuk ezt minden távfűtéses lakásnak, ami tulajdonképpen ugyanez. Ezért nem tudom befogadni az „és”-t. Tehát a „vagy” szóhoz kénytelen vagyok ragaszkodni. De megpróbáltam megindokolni, hogy miért. Köszönöm. ELNÖK: Átadom az ülés vezetését főpolgármester úrnak. (Az ülés vezetését dr. Demszky Gábor főpolgármester veszi át.) ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Csak azért kértem ezt, hogy SZMSZ-szerű legyen a szavazás. Tehát: a fővárosi SZMSZ szerint először a módosító indítványokról szavazunk, és ezután szavazunk az eredeti határozati javaslatról. Én úgy látom, hogy György úr is bólogat, tehát egyetért. Itt van tehát a kezemben a 41-es határozatijavaslat-sor. Ennek van egy belső logikája, hogy hogyan épül fel, ezt mindenki ismeri, hallottuk több interpretációját már; 1., 2., 3. határozati javaslatok. Mivel nagyon közel vannak a szándékok egymáshoz, amint az előterjesztő és Hagyó úr módosító indítványának interpretációjakor világosan hallottuk, ezért tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy érthető az az igénye az eredeti előterjesztőnek, György képviselő úrnak, hogy ő módosítani kívánja a módosító indítványt. (Dr. György István: Így van.) Ő

tehát azt mondja, hogy ne egyben és ne is ebben a sorrendben, hanem másképpen szavazzunk. Úgy gondolom, hogy ezt indítványként kell kezelnünk. Tehát legelőször a Fővárosi Közgyűlésnek arról kell döntenie, hogy ezt az indítványt, hogy másképpen szavazzunk a módosítóról, mint ahogy az itt szerepel – mert ugye ő nem azt kéri egyszerűen, hogy bontsuk darabokra, hanem mást is kér –, tehát ahogy az elhangzott, ahogy hallottuk György képviselő úrtól, arról szavazunk először, hogy kívánunk-e módosítani a módosítók szavazási sorrendjén. Ez az első szavazás, amelyet így, ebben a formában fölteszek. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 842/2008.(V.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György Istvánnak a módosító javaslatok szavazási sorendjére vonatkozó indítványát. (33 igen, 25 ellenszavazat, 8 tartózkodás) ELNÖK: Most akkor egy szavazás következik arról… Megkérdezem György urat, mert erre módja van, hogy kívánja-e, hogy ezeket a határozati javaslatokat külön-külön tegyem föl szavazásra, vagy egyben szavazzunk róla. Kéri-e tehát a fölbontását, szétbontását a képviselő úr? György úr, öné a szó. ELŐADÓ (dr. György István): Amennyiben Hagyó úr javaslatairól szavazunk, nem lenne indokolt, én mégis azért kérem a külön szavazást, mert úgy gondolom, tényleg másról szólnak ezek a dolgok. Legyen külön szavazva, ezt kérem. ELNÖK: Külön fogunk szavazni, ez rendben van. Elhangzott még egy indítvány Bagdy úrtól; megkérdezem, helyesen interpretálom-e: ez a 2. határozati javaslat, ahol is az szerepel, hogy „vagy”, ön azt mondja, hogy „és”. (Dr. Bagdy Gábor: Így van.) Ezt az indítványát, ha fenntartja a képviselő úr (Dr. Bagdy Gábor: Igen.), akkor ezt külön felteszem szavazásra. Tehát „vagy” helyett „és” a 2. pontban – világos. Az előterjesztő nem fogadja el. Indítsuk a gépet! Aki igen szavazatával Bagdy úr indítványát támogatja, jelezze! Egy szó cseréjéről van szó. (Szavazás.) 843/2008.(V.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Bagdy Gábor módosító indítványát, mely szerint: „Részesítse kedvezményben a távhőfogyasztókat az alábbiak szerint: - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt oly módon módosítsa, hogy a távhőszolgáltatás általános forgalmi adója az 5 %-os kedvezményes Áfa-kulcsba kerüljön, és - dolgozzon ki jogszabályt arra, hogy az összes távhőfogyasztó alanyi jogon környezetterhelést csökkentő kedvezményben/kompenzációban részesüljön, valamint biztosítsa erre a megfelelő forrást.” (29 igen, 35 ellenszavazat, 1 tartózkodás) ELNÖK: Most kezdődik a módosítók szavazása külön-külön. Az első: a jelenlegi gázárakban a liberalizált gázárpiacon meglévő hatósági árszabályozás díjelemeiben jelenhessen meg egy kifejezetten nagyfogyasztói, lakossági távfűtési gázár kategória. Ezzel házalok 15 éve a különböző kormányoknál és minisztereknél. Azt hiszem, Katona úrnál is voltam ebben az ügyben, mindenütt. (Zaj, közbeszólások: De most Hagyó úr megoldja!) Hagyó úr megoldja most, reméljük. Tehát az 1. pontról szavazunk, maximálisan egyetértek. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 844/2008.(V.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) 44/A. § (1) bekezdése g) pontjában, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § (3) bekezdése által biztosított jogkörével, kezdeményezi a Magyar Köztársaság Kormányánál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Európai Bizottság felé, hogy a Magyar Köztársaság lehetőséget kapjon a távhőszolgáltatás terén a hozzáadottérték-adó kedvezményes mértékének alkalmazására, illetőleg a Magyar

Köztársaság Kormánya útján kezdeményezi a Magyar Köztársaság Országgyűlésénél: a jelenlegi gázárakban, a liberalizált gázár piacon meglévő hatósági árszabályozás díjelemeiben jelentessen meg egy kifejezetten nagyfogyasztói lakossági távfűtési gázárkategóriát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (66 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A 2. pont „vagy”-gyal, nem olvasom fel, önök előtt van, két lehetőség: 5 százalékos forgalmiadó-csökkentés, illetve alanyi jogon kompenzációs rendszer. A 2. pontról szavazunk. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 845/2008.(V.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) 44/A. § (1) bekezdése g) pontjában, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § (3) bekezdése által biztosított jogkörével, kezdeményezi a Magyar Köztársaság Kormányánál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Európai Bizottság felé, hogy a Magyar Köztársaság lehetőséget kapjon a távhőszolgáltatás terén a hozzáadottérték-adó kedvezményes mértékének alkalmazására, illetőleg a Magyar Köztársaság Kormánya útján kezdeményezi a Magyar Köztársaság Országgyűlésénél: részesítse kedvezményben a távhőfogyasztókat az alábbiak szerint: - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt oly módon módosítsa, hogy a távhőszolgáltatás általános forgalmi adója az 5 %-os kedvezményes Áfa-kulcsba kerüljön, vagy - dolgozzon ki jogszabályt arra, hogy az összes távhőfogyasztó alanyi jogon környezetterhelést csökkentő kedvezményben/kompenzációban részesüljön, valamint biztosítsa erre a megfelelő forrást. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (66 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Köszönöm. A 3. pont pedig, hogy jövőre ne 1,5 milliárd, hanem 8 milliárd forint legyen az a támogatás, amit az ökoprogram keretében kapjon a főváros. Ez egyébként elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ökoprogramot sikeresen végigvigyük. Ezzel is maximálisan egyetértek. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 846/2008.(V.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) 44/A. § (1) bekezdése g) pontjában, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § (3) bekezdése által biztosított jogkörével, kezdeményezi a Magyar Köztársaság Kormányánál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Európai Bizottság felé, hogy a Magyar Köztársaság lehetőséget kapjon a távhőszolgáltatás terén a hozzáadottérték-adó kedvezményes mértékének alkalmazására, illetőleg a Magyar Köztársaság Kormánya útján kezdeményezi a Magyar Köztársaság Országgyűlésénél: jelentősen emelje meg az ÖKO-program jelenlegi támogatásának mértékét, nevezetesen a 2008. évben rendelkezésre álló 1,5 mdFt-tal szemben a javasolt támogatás 2009. évre 8 MdFt legyen. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (66 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Úgy értelmezem, hogy ezzel az eredeti javaslatról nem kell szavaznunk, de azért megkérdezem a képviselő urat, hogy kívánja-e a szavazást. (Dr. György István: Nem.) Jól értelmezem. Köszönöm szépen. Továbbmegyünk. Horváth Csabának adom át az ülés vezetését. (Az ülés vezetését Horváth Csaba főpolgármester-helyettes veszi át.)

2008. 03. 27.

Napirendhez: DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Főpolgármester úr a napirend tárgyalásánál el is sorolta, hogy másfél nappal ezelőtt kaptunk meg hét napirendi pontot, tegnap négy órakor e-mailben kaptam egy napirendi pontot, ma is kiosztásra került újabb napirendi pont. Úgy gondolom, hogy emellett nem mehetünk el szó nélkül. Igaz, hogy az SZMSZ minősített többséggel lehetőséget biztosít ilyen napirendek napirendre vételére, de az is igaz, hogy a saját SZMSZ-ünk 2. mellékletében szerepel egy olyan mondat, hogy a Közgyűlés hatékony és törvényes működése érdekében szükséges, hogy megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint előkészített előterjesztések kerüljenek előterjesztésre. Egyszerűen nem elfogadható, hogy másfél évvel a választások után ilyen helyzet elé állítsák a Fővárosi Közgyűlést, az ellenzéket, a saját koalíciójukat, és még egyszer megerősítve, az egész Fővárosi Közgyűlést. Ne haragudjanak, ez a főváros vezetésének egy olyan arroganciája, amiben visszaélnek azzal, hogy a vezetés fölött a Közgyűlés semmilyen érdemi kontrollt nem gyakorol. Úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és a jövőben azt kérjük, hogy ezek az előterjesztések az SZMSZ normál rendje szerint, legalább nyolc nappal a Közgyűlés előtt kerüljenek kiküldésre. Olyan pályázatokon való részvételi anyagok szerepelnek itt, amelyek fontosak a döntés szempontjából, tehát nem arról van szó, hogy mi ezeket ne támogatnánk érdemben, de tiltakozni kívánunk ez ellen a gyakorlat ellen, hogy egy 25 napirendi ponttal meghirdetett Közgyűlés, most már, úgy tűnik, 10 napirendi ponttal egészül ki a Közgyűlés napján, vagy azt megelőzően másfél nappal - ez elfogadhatatlan. Ezeknél a napirendi pontoknál az ellenzék érdemi szavazatot nem fog leadni, tartózkodni fog. Köszönöm.

A napirend 2./ pontja: Javaslat a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosítására. ELŐADÓ: Ikvai-Szabó Imre HOZZÁSZÓLÓK: Ughy Attila, dr. György István, Haszonicsné dr. Ádám Mária, Wertán Zsolt, Tarlós István, Szatmáryné Jähl Angéla, dr. Balogh Pál, Danielisz Béla, Somlyódy Csaba, Wintermantel Zsolt, Katona Kálmán, Balogh György, Gyarmati Zoltán, Hock Zoltán, dr. Demszky Gábor ELNÖK: Megkérdezem, hogy ezzel kapcsolatban… (Ughy Attila jelentkezésére:) Igen! UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Szeretnék szünetet kérni, ameddig a végleges napirend kiosztása nem történik meg. Köszönöm. ELNÖK: Tíz perc szünetet rendelek el. (Szünet: 9.41-10.10 ELNÖK: Horváth Csaba főpolgármester-helyettes) ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Folytatjuk a munkát. György István képviselő úrnak adom meg a szót ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz):

Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! A napirenddel kapcsolatban szeretnék még szólni. A busztender kivizsgálására január 31-én (?) a Közgyűlés minősített többséggel felvett napirendet elnapolta. Ezt az elnapolást egy határozatban tette meg. Ezzel kapcsolatban most újra szavaztunk a napirendre vételről, és a minősített többség el nem érése okán az került bejelentésre, hogy ez az anyag ma nem kerül tárgyalásra. Szeretném felhívni a tisztelt Közgyűlés figyelmét, hogy az SZMSZ 20. § (7) bekezdése úgy szól, hogy az elnapolásról a Közgyűlés vita nélkül határoz, ezt követően az elnök javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját. Elnök úr ezt elmulasztotta, ezért most olyan helyzet teremtődött, amiben a Közgyűlés olyan döntést hozott, amely véleményem szerint nem felel meg se az SZMSZ írott szabályainak, se a szellemének. Tudniillik az a határozat, amit a Közgyűlés január 31-én (?) hozott, szó szerint azt tartalmazza, hogy felkéri a BKV Zrt. Felügyelőbizottságát, hogy a társaság használtautóbusz-beszerzésével kapcsolatos kérdést soron kívül teljeskörűen vizsgálja ki és 15 napon belül tegyen jelentést a vizsgálat eredményéről a Közgyűlésnek. Ha főpolgármester úr elmulasztotta az időpont kitűzését, akkor azt kell vizsgálni, hogy a Közgyűlés adott-e ilyen időpontot. A Közgyűlés adott ilyen időpontot, mert nem azt mondta, hogy 15 napon belül vizsgálja ki, hanem azt, hogy tegyen jelentést a Közgyűlésnek. Továbbá úgy folytatta a határozatot: úgy dönt, hogy felfüggeszti a jelen napirendi pont tárgyalását és azt a Felügyelőbizottság jelentésének birtokában folytatja. Vagyis 15 napon belül a Felügyelőbizottságnak a Közgyűlés felé egy jelentést le kellett volna adnia, és annak a birtokában a legközelebbi közgyűlésen folytatni kell. Ezt mondja ki az SZMSZ szelleme és a határozat. Erre nem került sor az elmúlt Közgyűlésen, most viszont a napirendre vételre javaslat történt. Álláspontom szerint ennek a napirendnek a megtárgyalását minősített többséghez kötni nem lehet, mert ez nem olyan előterjesztés, amire itt került javaslattétel, hanem január 31-én (?) maga a Közgyűlés az általa szabott feltételekkel kívánta az elnapolás után újra napirendre venni. Tehát álláspontom szerint ezt egyszerű szótöbbséggel a Közgyűlés napirendre vette. Tudniillik nemcsak konkrét dátummal lehet megjelölni időpontot, hanem feltétel bekövetkeztével is. A feltétel bekövetkezett, Bagdy úr bemutatta a Felügyelőbizottság jelentését. Tehát minden olyan feltétel, amit a Közgyűlés szabott, a Közgyűlés rendelkezésére áll. Ezért megerősítem még egyszer, hogy álláspontom szerint nem szabható minősített többséghez a napirendre vétel, 32:28:3 szavazati aránnyal a Közgyűlés ezt a napirendet ma napirendre vette. ELNÖK: Aljegyző asszonynak adom meg a szót. HASZONICSNÉ DR. ÁDÁM MÁRIA aljegyző: Az előbb elhangzottakkal kapcsolatban csak az SZMSZ-re tudok hivatkozni, amely szó szerint azt tartalmazza, hogy minősített többségű döntés szükséges azoknak a napirendeknek a felvételére, amelyek nem szerepelnek a meghívóban. Ez pedig a meghívóban nem szerepel. Álláspontom szerint az SZMSZ ebben egyértelmű rendelkezést tartalmaz, hogy a meghívóban nem szereplőnél minősített többségű szavazat szükséges a napirendre vételhez. Az viszont tény, hogy az SZMSZ hivatkozott szakasza alapján a korábbi döntésben az időpontot nem határozta meg a Közgyűlés. Úgy gondolom, hogy a napirendre vételhez a 32 szavazat nem elegendő. Köszönöm. ELNÖK: György képviselő úrnak adom meg a szót ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Álláspontom szerint a Közgyűlés meghatározta, csak a főpolgármester úr, illetve a levezető elnök nem határozta meg. Éppen ezért így értelmezni az SZMSZ-t ebben a kérdésben szerintem a joggal való visszaélés. Itt nem egy újabb napirendről van szó és nem egy napirendre vételről, hanem egy elnapolt napirend tárgyalásának a folytatásáról. Továbbra is az az álláspontom, hogy a Közgyűlés ezt napirendre vette. Köszönöm. ELNÖK: Továbbmegyünk. A 2. napirendi pont megtárgyalására került sor: javaslat a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005-ös fővárosi közgyűlési rendelet módosítására. Ikvai főpolgármester-helyettes úr! ELŐADÓ:

Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Hagyó úr előterjesztését természetesen képviselem, és szeretném bejelenteni, hogy folyamatosan is. Érthető okokból nem áll módomban befogadni módosító indítványokat, hiszen az előterjesztés aláírója és az azt képviselő személy eltér. Nem ismerem a benyújtott módosító indítványok kapcsán az előterjesztő álláspontját, így minden alkalommal kérni fogom a Közgyűlést, hogy a módosító indítványokról külön szavazzon. ELNÖK: Wertán képviselő úr kért szót ügyrendi kérdésben. WERTÁN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót. Mivel a György István által elmondottak szerint a BKV-busztender kérdése napirenden van, a Közgyűlés elmulasztotta meghatározni, hogy hányadik napirendként kívánja ezt tárgyalni. Javaslom, hogy ezt a mostani napirendi pont után harmadikként tárgyaljuk. ELNÖK: Erről szavazni kell. Aki egyetért az előbb elhangzottakkal, a szavazatával erősítse meg. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 375/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Wertán Zsolt ügyrendi indítványát, mely szerint a „Javaslat a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosítására” című napirend után harmadik pontként tárgyalja a BKV Zrt. használtbusz beszerzésével kapcsolatos felügyelőbizottsági vizsgálati jelentést. (29 igen, 29 ellenszavazat, 4 tartózkodás) ELNÖK: Tarlós István frakcióvezető úrnak adom meg a szót. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Világos az előterjesztésünk tartalma. Pusztán annyit szeretnék kiegészítésül hozzátenni, hogy bebizonyosodott, a szakmai szervezetekkel semmiféle érdemi, tartalmi egyeztetést nem folytattak le, illetve amit ennek neveznek, az ott elhangzott észrevételeiket is nulla mértékben vették figyelembe. Azzal egyetértünk, sőt másfél évvel ezelőtt kezdeményeztük is, hogy valahogy szabályozni kell a teherautó-forgalmat a városban, ellenben azt, hogy előkészítetlenül, fűnyíróelv alapján ilyen súlyos változtatásokat eszközöljünk, nem tartjuk elfogadhatónak és helyesnek. Kezdeményezzük, hogy a szakmai szervezetekkel történjenek meg az egyeztetések. Mi a magunk részéről ezt meg is tettük. Ha a főváros vezetése ebbe bevonja a Közgyűlést vagy a Közgyűlés frakcióinak kijelölt képviselőit, azt köszönettel vesszük, de ezt a stílust és ezt a formát nem tartjuk célravezetőnek, s ezt elmondtuk már legutóbb is. Szeretném megjegyezni azt is, hogy külön kérdés – bár nem kívánjuk, hogy utánajárjunk, mégis furcsálljuk –, hogy elterjedt szakmai körökben és a frakcióvezetőkhöz írt nyílt levélben a szakmai szervezetek ezt le is írják, miszerint a még érvényben lévő rendeletet a Fővárosi Közgyűlés ellenvetés nélkül számokkal is illusztrálta: 56:0 arányban fogadta el. Ez olyan messze áll a valóságtól, hogy minősíteni sem érdemes az információt. Nem tudjuk honnan ered, az ellenzéktől biztosan nem, de ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak, és sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen dezinformációk és ilyen, abszolút megalapozatlan és hamis adatok a történésekről egyáltalán valahol megjelenhettek a közvéleményben. Az előterjesztésünkben foglaltak világosak, odáig egyetértünk főpolgármester úrral is, hogy a teherautó-forgalmat, a behajtásokat szabályozni kell, egyébként időben is, sok mindenben lehet gondolkodni, a különböző szakmák specifikumait figyelembe kell venni, például az építőipar specifikumait. Nem lehet az, hogy mindenki egyformán megszenvedje a 17 év e területen tanúsított érintetlenségének a hátrányait. Szeretnénk ezeket a specifikumokat figyelembe venni, szeretnénk, ha olyan kompromisszumos szabályok alakulhatnának ki, amelyeket többé-kevésbé mindenki el tud fogadni. A kompromisszumnak mindig az a lényege, hogy mindenki enged valamit, a szolgáltatások sem állhatnak le, mert ez az érem másik oldala, és el tudjuk képzelni, hogy a kompromisszummal kialkudott szabályok be nem tartóit aztán súlyos pénzügyi szankciókkal lehessen sújtani, de miért fizessen mindenki tízszeres díjat, az is, aki a szabályokat be akarja tartani.

Ezért fekszik önök előtt az előterjesztésünk. Kérjük főpolgármester urat, hiszen feltételezzük, hogy főpolgármester úrban is a segítő szándék dolgozik, hogy fontolja meg az előterjesztésünkben foglaltakat, és ha módjában áll ennek a kérdésnek a szakmai oldalát is mérlegelni, akkor támogassa a jelenlegi előterjesztést. Az ellenzék partner lesz abban, hogy ezek az egyeztetések eredményesen lefolyjanak és zárulhassanak, és legyen egy olyan végeredmény, amiből botrány sincs, és szakmailag is megalapozott. Köszönöm szépen. ELNÖK: Következőként megadom a szót Szatmáryné Jähl Angéla képviselő asszonynak. SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Képviselők! Februári közgyűlésünkön az önök segítségével ugyanez a napirend így már felvételre került. Akkor érvekkel elmondtuk, leírtuk, hogy miért nem tudnak jelenleg ezzel a rendelettel együtt dolgozni a vállalkozók, az ellátást nem tudják biztosítani. Azóta a szakmai szervezetekkel olyan konszenzusos megállapodást vagy előterjesztést nem sikerült elkészíteni, ami valójában rendezné ezt a helyzetet. Kérem önöket, hogy gondolják meg, egész Budapest ellátását milyen mértékben érinti ez a rendelet, és mennyire lehetetlen helyzetbe hozza a vállalkozókat. Úgyhogy kérem, hogy helyezzük hatályon kívül ezt a rendeletet, és valóban legyen arra tér, hogy újra át lehessen tárgyalni, és egy olyan rendeletet alkotni, amelyben mindenki, legalábbis valamelyest, megtalálja a saját lehetőségeit. Egyúttal kérném önöket, itt van a teremben velünk Balogh György úr, a Közúti Fuvarozók Érdekvédelméért Egyesület elnöke, hogy adjunk neki szót. Köszönöm szépen. ELNÖK: Balogh Pál képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BALOGH PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés az elmúlt év novemberében tárgyalta a környezetvédelmi program felülvizsgálatát. Ott születtek olyan határozatok, amelyek tulajdonképpen kezdeményezték a nehéz-tehergépjárművek forgalmának a szabályozását és a behajtási díj emelését. Tehát tulajdonképpen ennek alapján, nagy társadalmi nyomásra, megfelelő szakmai megalapozással, és a Közgyűlés egyhangú szavazatával fogadtuk el ezeket a határozatokat. Azt kérem, hogy nehogy valaki azt mondja, hogy nem erre gondoltunk, mert nem lehet igazán másra gondolni, csak arra, ami most tulajdonképpen előttünk fekszik. Egyébként hadd tegyem hozzá, hogy volt számos egyeztetés – kettőről tudok –, amelyet Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úr tartott. Nálunk persze, Magyarországon, az egyeztetést úgy értelmezik egyesek, hogyha nem fogadják el a véleményemet, akkor nem történt egyeztetés, és akkor arról beszélünk, hogy még további egyeztetésekre van szükség. Szeretnék ezen előzmények után azért rátérni arra, hogy az elmúlt körülbelül húsz évben a vasút áruforgalmazási munkamegosztásban való drasztikus visszaesése miatt az áruforgalom jelentős része, éppen a vasút versenyhátránya miatt – mivel a vasút fizeti a pályaköltségeket is, és ezek a díjába beépülnek, a közút viszont nem viseli, és ezért versenyelőnyben van – a vasúti fuvarozás visszaesett, és a fővárost is elárasztották a nehéz-tehergépjárművek. A másik dolog, amit szeretnék megjegyezni, hogy a fuvarozó vállalkozók a profit maximalizálására való törekvés miatt nemcsak a nemzetközi forgalomban – ahol megértem, ha több száz kilométerre vagy ezer kilométerre történik a fuvarozás –, hanem a belföldi áruszállításban, sőt a fővároson belüli áruszállításban is egyre nagyobb tehergépjárművekkel dolgoznak, egyre nagyobb kocsit raknak a sofőr alá. Természetesen, ha az az egy gépkocsivezető a maga személyi költségeivel nem 12 tonna hasznos árut, hanem 27 tonna hasznos árut szállít el, akkor sokkal jövedelmezőbb a tevékenység, de egy főváros nem akceptálhatja ezt a profitmaximalizálási törekvést. Ezeknek a nehéz-tehergépjárműveknek a forgalma most már elviselhetetlenné vált, és ugye gyakran beszélünk, az ellenzék is, meg mi is a város élhetőségéről, lakhatóságáról, és ezt alapjaiban veszélyeztetik ezek a nehéz-tehergépjárművek. Figyeljék meg, hogy ezek hogyan fordulnak az utakon! Befordulnak a szemközti sávba, mert olyan hosszúak a járművek! Nézzék meg azt, hogy a sokszor túlterhelt – mert a profitmaximalizálásba még az is befér, ha mondjuk egy 40 tonna össztömegű járműnek mondjuk 27 tonna lehet a hasznos terhelése a saját tömeg mellett, túlterhelik, és ezért van az, sajnos, hogy

vályúsodnak az utak, hogy a felújított utak néhány év múlva újra összetörnek. Ezt ki fizeti meg? Nyilvánvalóan a fővárosnak kell ezeket megfizetni. Nem beszélek itt most azokról, amelyek közismertek, a zajterhelés, a rezgésártalmak és a légszennyezés, a szálló por, ami a legveszélyesebb, amit a dízelüzemű járművek bocsátanak ki. Tehát én azt mondom, hogy fizetni kell, tulajdonképpen ellentételezésként a nehéztehergépjárművek üzemben tartóinak, és ez a fizetés, ez a díj nemcsak a fővárosnak jelent egy olyan bevételt, amellyel a közlekedési infrastruktúrát finanszírozhatja, hanem ez rentábilisabbá teheti a kisebb tehergépjárművek üzemeltetését, és tulajdonképpen a vasút és a közút közötti versenypontot, gazdaságossági pontot eltolhatja a vasút irányába, ami azt hiszem, hogy össz gazdasági érdek. Azt gondolom, hogy az a szabályozás, ami most előttünk fekszik, ez a módosítás a korábbi igen szigorú módosítást megfelelő módon lazítja, hogy ezt a kifejezést használjam, figyelembe veszi azt, hogy a fővárosban vannak olyan övezetek, a régi budapesti határ mentén települt ipari övezetekben, ahol rendkívül sok vámraktár van, nagyon sok logisztikai központ van. Tehát figyelembe veszi, hogy ezeket a központokat el lehessen érni, és úgy gondolom, hogy ezzel a módosítással egy megfelelő kompromisszum köttetett. Tehát ez a kompromisszum. Úgy gondolom, hogy ezt a kompromisszumot még lehet javítani akkor, amikor majd az M0-ás keleti szektora megépül, és akkor még egy további finomításra, és a tranzitforgalom kitiltására lesz lehetőség, akkor még lehet ezt finomítani, és akkor még esetleg bizonyos érdekeket figyelembe lehet venni. Viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy új logisztikai központokat ezekbe az övezetekbe ne engedjünk telepíteni, és ez városrendezési kérdés, mert például a Nagykőrösi úton, az Ecseri úthoz közel a DHL most, nemrégen épített egy új logisztikai központot. Azt szeretném még mondani, és elnézést kérek, ha túllépem egy kicsit az időt, hogy az áremelési hatást én nem tartom veszélyesnek, az áruellátást nem veszélyezteti, ugyanis olyan jelentős többletfuvar-kapacitás van a piacon, és olyan erős a verseny, hogy ilyen veszély szerintem a fővárost nem fenyegeti. Végül is azt gondolom, hogy lehet még gondolkodni az éjszakai áruszállításon, és néhány más dolgon, de ott is figyelembe kell venni azt, hogy az éjszakai áruszállítás, amellyel két évtizeddel ezelőtt már kísérleteztünk, olyan zajártalmakat okozhat, hogy csak egyes területeken lehet engedélyezni. Végül, összefoglalva én ezt a módosítást megfelelő kompromisszumnak tartom. Azt kérem a tisztelt Közgyűléstől, az ellenzéktől is, hogy a főváros érdekeit figyelembe véve, a közvélemény nyomását, a zöldszervezetek véleményét figyelembe véve, ezt szíveskedjen elfogadni, és azt a javaslatot, amely az ellenzék részéről ennek a visszavonására irányul, kérem, hogy vesse el. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tarlós István frakcióvezető úrnak adok szót ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Rövid leszek. Azt szeretném csak mondani, hogy amit Balogh Pál képviselőtársam elmondott, abban sok igazság van, de nem erről beszélünk. Úgyhogy ha a főpolgármester úr elhatározná magát, hogy a közgyűlésekre egy magyar-magyar tolmácsot alkalmaz, azt az ellenzék támogatná. Köszönöm szépen. ELNÖK: A fuvarozók képviselőjének a megszólalásról majd a vita végén határozunk. Még három hozzászólónk van, és utána adnánk szót számára egyszerű szótöbbséggel. Danielisz Béla frakcióvezető-helyettes úrnak adom meg a szót. DANIELISZ BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, főpolgármester-helyettes úr. Nyilván nekem is szükségem van arra a tolmácsra, akit az imént Tarlós úr javasolt, mert én is úgy értettem, amit mondtak, hogy Balogh Pál képviselőtársam válaszolt rá. Ő a szakmai érveket igen alaposan kifejtette, amelyekkel mi nyilvánvalóan egyetértünk, és ennek megfelelően fogunk dönteni. Csak néhány apróságot szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. December végén fogadtuk el ezt a rendeletet, két hónap állt rendelkezésre a felkészülésre. Erre azt mondani, hogy nem volt kellő idő, azt gondolom, egy icipici túlzás. A másik, hogyha nem lettek volna egyeztetések, akkor hogyan kerülhetett volna be az a számos módosító javaslat a mostani anyagba, amelyet a szakmai szervezetek kérése és javaslata alapján a főpolgármester-helyettes úr és a Parking Kft. szakértői elfogadtak. A harmadik: ha nem lett volna egyeztetés, hogyan lehetne, hogy bizonyos rendvédelmi szervek

tekintetében elő vannak készítve a megfelelő döntések, és a Közgyűlés elé vannak terjesztve? Én tehát úgy gondolom, hogy bizonyos körökben népszerű dolog azt mondani, hogy nem volt egyeztetés, és a főváros egyoldalúan hozta meg ezeket a döntéseket, de ezek tényszerűen nem így történtek. Ráadásul ez a dolog, ahogy Balogh képviselőtársam elmondta, szakmailag indokolt, a tekintetben pedig a budapestiek érdekét szolgálja, hogy csökkenti a gépjárműterhelést, és más szempontból is. Én tehát úgy gondolom, hogy bár ma a számarányokat tekintve nagyon nehéz lesz minősített többséget összekovácsolni a rendeletmódosítás mellett, de a mai javaslat mindenképpen szolgálná a szakmai szervezetek és a budapestiek érdekét is. És én emellett azt szeretném javasolni a főpolgármester-helyettes úrnak, hogy Gyarmati urat, a Parking Kft. vezetőjét is hallgassuk meg, ne csak a fuvarozók szakmai szervezetének a képviselőjét, hiszen Gyarmati úr végezte a szakmai munka legnagyobb dandárját, tehát úgy gondolom, indokolt, hogy ő is elmondja azokat a történéseket mondjuk egy másik optikából vagy az asztal másik oldaláról, amelyek történtek. És mindenképpen csatlakoznék Balogh úrhoz, hogy ez a rendeletmódosítás mind szakmailag, mind pedig az általunk elérni kívánt célok tekintetében indokolt, és kérem képviselőtársaimat, hogy ezt szavazzák meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük. A következő hozzászólónk Somlyódy Csaba képviselő úr, neki adom meg a szót. SOMLYÓDY CSABA (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Én azt hiszem, megpróbálok akkor most fordítani. Ha jól értem, Tarlós úr, azt mondjátok, hogy szakmailag indokolt, szakmailag helyes az az út, amerre megyünk, csak bizonyos egyeztetések nem történtek meg. (Tarlós István bólint.) Tehát akkor a szakmai kérdésekről nem is kell vitatkoznunk, hiszen mind a ketten elismerjük, mármint hogy mind a két oldal elismeri azt, hogy szakmailag indokolt ezen a területen változásokat bevezetni, mert bizony olyan állapotok uralkodnak, amelyeket szabályozni kell annak érdekében, hogy tisztább legyen a levegő, kevesebb legyen a forgalom, tehát ebben nincs vita köztünk. Az, hogy milyen szakmai szervezetekkel volt egyeztetés, az a dolog az én olvasatomban egy kicsit furcsa, megmondom, miért. A decemberi közgyűlésen, amikor a rendelet elfogadásra került, valamennyi nagy szakmai fórum megkapta ezt a szövegszerű előterjesztést. Az lehet, hogy nem vették komolyan, hogy elég bátorság lesz ennek az elfogadásához, mert ennek következtében írásbeli módosító indítványok nem érkeztek be ez tényszerű dolog. Amikor elfogadásra került, és látszott, hogy komolyan gondolja a főváros ezt a rendeletet, akkor a szakmai szervezetek - persze itt én a nagy szakmai szervezetekre gondolok - azonnal egyeztető tárgyalásokat folytattak, ennek következtében például a csápok tekintetében 20-ról 30-ra emelkedett azon csápoknak a száma, amelyek különböző logisztikai területek megközelítését lehetővé tették, úgy, hogy itt megengedte a forgalmat, elérhetővé tette a gépkocsik számára, pontosan a lakossági ellátás és a munka érdekében. Például, hogy aznap meg lehet vásárolni a behajtási engedélyt, az szintén felmerült ezeken az egyeztető tárgyalásokon. Az én tudomásom szerint több mint 40 darab módosító indítvány került befogadásra, amelyek az egyeztető tárgyalásokon elhangzottak, felvetésre kerültek, amelyek a fővárosi tárgyalók részéről azokat elfogadásra érdemesnek, helyesnek ítélték meg. Azt is el kell mondanom, hogy érdekes módon ebben az időszakban megnövekedett az úgynevezett civil szervezetek bejegyzésének az aránya, hirtelen elkezdtek különböző szakmai egyesületek, alapítványok, védegyletek és csuda tudja mik alakulni, amelyekkel a főváros természetszerűleg nem kíván tárgyalni, mert a nagy szakmai szervezetekkel meg a nagy szakmai egyeztető fórumokkal kíván tárgyalni, valóban nem mindegyikkel, a háromfős egyleteket meg alapítványokat ne keverjük össze mondjuk a fele teherfuvarozókat egybefoglaló szervezetekkel és alapítványokkal. Azt kérem, hogy gondoljuk át, hogy vagy az összes úgynevezett szakmai szervezetnek körülbelül 93 ilyen van - szót adunk a teremben, vagy egynek se. Mert az, hogy az egyik kap, 83 meg nem kap, az azért elég igazságtalan, és minek az alapján válogatjuk ki őket? Azt meg szeretném, hogyha a Gyarmati úr elmondaná, felsorolná, akár Ikvai úron keresztül felsorolná, hogy mely szakmai egyeztető szervezetek azok, amelyekkel a tárgyalás lefolytatásra került, név szerint hangozzék ez el. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr kért szót ügyrendi kérdésben.

TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Tényleg ügyrendi, legalábbis azt hiszem. Ha jól értem, akkor tisztelt Somlyódy Csaba képviselőtársam nem kevesebbet kér, mint hogy a városháza hivatali képviselője kapjon szót, a fuvarozók képviselője meg ne. Ezt nem javasolom. Amit javasolok, az viszont az, hogy nyilván a többi frakcióvezető is megerősíti, hogy kaptunk egy nyílt levelet, amelynek nyolc aláírója van, olyan cégek vezetői, mint például a Volán. Az a javaslatom, hogy a nyílt levél nyolc aláírójával, illetve az ő szervezeteikkel folytassuk le az egyeztetéseket. Köszönöm. ELNÖK: A további ügyrendinek tűnő vita elkerülése végett jelezném, hogy Gyarmati úrnak, mivel tanácskozási joggal van jelen az ülésen, természetesen szót fogok adni, valamint szót fogok adni a fuvarozók képviselőjének is, hiszen a Kereskedelmi és Iparkamarához kapcsolódó szervezetként tanácskozási joggal szintén részt vehetnek a Közgyűlésen. Tehát azt gondolom, hogy ezt a vitát lehetőség szerint ne folytassuk. Mindkét fél hozzászólhat majd, és az a kérésem, hogy ezt követően zárjuk le a vitát. Wintermantel képviselő úré a szó. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Alapvetően a rendelet átdolgozásával és az itteni, helyszíni, előterjesztésen túli módosításával természetesen nem tudunk foglalkozni. Tegnap a bizottsági ülésen is elég komoly vita kerekedett ezen előterjesztés kapcsán. Azt azért mindenféleképpen le kell szögezni vagy legalábbis el kell mondani, hogy ez a rendelet december óta nem változott azon tekintetben, amit akkor is elmondtam, hogy számos olyan lehetőséget nem alkalmaz, amellyel valóban érdemi lépéseket lehetne tenni különböző forgalomcsillapítási vagy környezetszennyezési ügyekben. Tehát még egyszer mondom, Tarlós frakcióvezető úr elmondta már, hogy azzal az alapvető kérdéssel, hogy Budapest légszennyezettségének a terhelésének a csökkentése, Budapest közlekedésének a gördülékenyebb levezénylése érdekében meghozandó intézkedésekre mindenképpen szükség van, de ez a rendelet sajnos azon túlmenően, hogy egyszerűen díjat, behajtási díjat állapít meg, semmilyen érdemi lépést nem tesz. Tegnap, a bizottsági ülésen feltettem a kérdést, mára az ügyvezető igazgató úr megadta a választ, hogy a behajtási engedély-kérelmek 12 százalékát utasították vissza az elmúlt tapasztalati időszakban, ami egyébként egy elég rövid időszak ahhoz, hogy teljes mértékben értékelni lehessen. Kérdés az, hogy ez valóban meg is fog-e jelenni a forgalomcsökkenésben. Az jól látszik, hogy az az érdemi mérlegelés, ami a behajtási engedélyek kiadásával kapcsolatban a legfőbb hivatkozás, az jelen állapot szerint egy 12 százalékos értéket mutat. Még egyszer mondom, ezt egyelőre még forgalomszámlálások és egyéb tapasztalati tények nem támasztják alá. Lehet, hogy a beadott és elutasított kérelmek helyett majd egy másik vállalkozó másik engedélyt fog kérni. A szállítási igény mindenképpen jelentkezik. Az üzemanyagtöltő állomásokra el kell juttatni az üzemanyagot, a gyártóegységekhez el kell juttatni az alapanyagot, onnan ki kell szállítani a készterméket, az építkezésekhez be kell hozni az építőanyagot. Alapvetően arról van szó, hogy a Budapestre érkező áruforgalom továbbra be fog érkezni valamilyen úton-módon. Attól önmagában se a forgalom, se a légszennyezés nem lesz alacsonyabb, mert pénzt szedünk érte. Van egy vicc: tudsz, fiam, úszni? Nem. És ha megfizetlek? Attól, mert valamiért fizetünk, az eredményt még nem érjük el. Még egyszer mondom, se az időbeli differenciálás, se a citylogisztikai módszerek alkalmazása nincs benne ebben a rendeletben. Ráadásul információink szerint a Főmterv dolgozik a teljes rendszer átalakításán, a tényleges igényekhez való igazításán. Ezért úgy érezzük, hogy ez csak egyszerű fűnyíróelven történő bevezetése ennek a dolognak. Azon túl, hogy a szakmai egyeztetés, a civil szervezetekkel, a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel volt-e egyeztetés, és ha igen, az mennyire volt hatékony, milyen eredményre vezetett, látszik, hogy van egyfajta tiltakozás és nem hiszem, hogy ezek a szervezetek ne mennének bele egy ésszerű szabályozásba, hiszen az ő érdekük is az, hogy az egyszerű pénzbehajtás helyett egy valóban jól szabályozó mechanizmust lehessen kialakítani. Még egyszer mondom – ezt decemberben is elmondtam, most csak ismételni tudom – szerintem az ügy jó, fontos, de elrontjuk azzal, hogy egyszerű pénzbehajtási akcióvá degradáljuk le. Ez a legfőbb probléma ezzel az előterjesztéssel. De hadd beszéljek a 27. sorszámon kiosztott, Tarlós frakcióvezető úrral közösen benyújtott

határozati javaslatunkról, amit önök is megkaptak. Nem a rendeletmódosításhoz kapcsolódik szorosan, de mivel a behajtási díjak jövőbeni sorsát véleményünk szerint rendezni kell, ezért e napirendi pont kapcsán tudunk egy elvi típusú és a főpolgármester úr részére feladatot szabó határozatot hozni. A határozat úgy szól, hogy a Fővárosi Közgyűlés kinyilvánítja szándékát arra vonatkozóan, hogy a teherforgalmi behajtási díjakból befolyó összegeket a Parking Kft. működési költségein, a P+R parkolók létesítési és üzemeltetési költségein felüli részben a budapesti tömegközlekedés fejlesztésére kívánja fordítani. A második része: felkéri a Közgyűlés a főpolgármester urat, hogy a Fővárosi Közgyűlés következő rendes ülésére készítsen előterjesztést a teherforgalmi behajtási díjból befolyó összegek felhasználására vonatkozóan, különös tekintettel a beérkező források tömegközlekedés fejlesztésére történő átcsoportosíthatóságára. Ez tehát egy elvi típusú szándékkinyilvánítás, illetve egy vizsgálat elvégzésére vonatkozó feladat a főpolgármesternek. Kérem a tisztelt Közgyűlést javaslatunk támogatására. Köszönöm. ELNÖK: Katona Kálmán képviselő úrnak adom meg a szót. KATONA KÁLMÁN (MDF): Köszönöm a szót. Azt szeretném tisztázni, hogy itt nem egy díjbevezetés történt, hanem egy díjemelés. Ez nagyon fontos, ugyanis a korábbi csekély díj – mondhatnám azt, hogy bagatell díj – ellenében bárki bármilyen méretű teherjárművel bement a városba. Ez nem volt jó. Elsősorban környezetvédelmi szempontok vezéreltek minket abban, hogy a díjemelés mellett foglaltunk állást. Most sem az a megoldás, hogy a díjfizetést megszüntetjük, hiszen ennek már van hagyománya, hanem az, hogy oldjuk meg a szállítás lehetőségeit. A mostani előterjesztés erre tesz kísérletet. Voltak egyeztetések. Végignézve a javaslatokat, amiket nekem jeleztek, azok itt megjelennek. Azt gondolom, hogy ezt a lépést meg kell tennünk, ugyanis ha most elhalasztjuk a döntést, akkor marad a díj és az ellátás bizonytalansága, hiszen ilyen díjak mellett bizonyos ellátási munkákat nem fognak tudni elvégezni. Az a javaslatom, hogy ezt a módosított előterjesztést fogadjuk el, így az ellátási problémák jelentős részét orvosoljuk. Azt mindnyájan tudjuk, hogy egy rendelet egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy bármikor módosítható, javítható. Ha a továbbiakban olyan tapasztalatokat szerzünk, az érdekvédők olyan javaslatokat tesznek, amelyek megfontolandók, akkor a Közgyűlés a további korrekciókat meg tudja tenni. De mindenképpen szeretném, ha ma korrigálnánk az előterjesztés szerint, mert ez jobb állapot, mint a jelenlegi. Ez tehát egy lépés előre. Köszönöm szépen. ELNÖK: Szatmáryné Jähl Angéla képviselő asszonynak adom meg a szót. SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül annyit szeretnék reagálni az elhangzottakra, hogy nagyon hibásnak tartom azt a nézetet, amikor a fővárosban megoldandó problémákat inkább egymással szembehelyezzük. Most a vállalkozásokat próbáljuk szembeállítani a környezetvédőkkel. Alapvetően tudni kell, hogy a közepes teherautókkal közlekedők nem azért jönnek be a városba, hogy vegyenek egy doboz gyufát, hanem azért, mert az általunk megrendelt szolgáltatásokat végzik el. Ha ezt a rossz rendeletet nem vonjuk vissza és nem születik egy olyan rendelet, amely valóban kezeli mind a két problémát, azzal, hogy díjat emelünk és ellehetetlenítünk vállalkozásokat, egyik problémát se fogjuk megoldani. Éppen ezért ismételten kérem a képviselőket, adjunk teret annak, hogy egy jó rendelet szülessen, és a mostani hibás rendeletet pedig vonjuk vissza. ELNÖK: Képviselő asszony, kérem mondja el pontosan, melyik az a szervezet, amelynek a nevében felszólalást kér. SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Közúti Fuvarozók Érdekvédelméért Egyesület elnöke, Balogh György úr kíván szólni. ELNÖK: Jól tudom, hogy ők az Iparkamara tagszervezete? SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Az Iparkamarának tagjai vannak. Minden vállalkozás, amely az iparkamarába bejelentkezik, tagja a kamarának. ELNÖK:

Akkor nem a kamarákra vonatkozó általános szabályok szerint kell szót adnom, ezért egyszerű szótöbbséggel kell határoznunk erről a kérdésről. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 376/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés Balogh György részére hozzászólási jogot biztosít. (50 igen, 2 ellenszavazat, 3 tartózkodás) ELNÖK: 50 – 2 – 3 arányban a Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Balogh György szót kapjon. Megkérem Balogh urat, hogy a fuvarozók részéről maximum négy percben fejtse ki gondolatait. BALOGH GYÖRGY, a Közúti Fuvarozók Érdekvédelméért Egyesület elnöke: Tiszteletem! Jó napot kívánok mindenkinek! Balogh György vagyok, mondjuk úgy, hogy középvállalkozó; nem nagyvállalkozó és nem kisvállalkozó. Szeretnék kérdezni valamit. Az önök építkezéséhez odavitte valaki az anyagot? Amit esznek, azt valaki bevitte a városba? Azt kell eldönteni, szeretnénk-e, hogy behozzák azt az árut – akármilyen áruról van szó –, de ha nem szeretnék, hogy behozzák, akkor nem kell semmiről beszélnünk. Tudomásul kell venni, hogy a környezetvédelem ugyanúgy nekünk is probléma, mert mi is magyarok vagyunk és mi is itt lakunk. Mindenki azt mondja, hogy a nagy autók milyen környezetszennyezők. Egyszerű logisztikai számítás: egy 7,5 tonna összsúlyú autó 3,5 tonna raksúllyal rendelkezik. Egy 40 tonna összsúlyú autó 24 tonna raksúllyal rendelkezik. Hét darab 7,5 tonna összsúlyú autó tudja bevinni azt az árut, ami a Nagykörúton egy építkezéshez szükséges, vagy amikor a Nagykörútról egy bontási anyagot el kell vinni. Ez körülbelül 40 méter hosszú szerelvényt jelentene, ha a kis autókat sorba raknánk. Az hétszer akkora környezetszennyezés, mint egy kis autó, de körülbelül két és félszer nagyobb környezetszennyezés, mint egy nagy autó. Aláírom azt, hogy a tranzitforgalomnak nem kell átmenni a városon. Amennyiben meg van oldva az út, menjenek, ezt adóztassuk is meg, ha a tranzitforgalom a városon keresztül megy. De az a forgalom, ami a mi lakókörnyezetünkben fejleszt, épít, vagy esetleg cserél, vagy ellát, az ne jöhessen be, vagy olyan összegért jöhessen be, hogy ne tudjuk megfizetni, az azért már egy kicsit abszurd. Tudomásul kell venni azt, hogy Magyarország piacának közel a fele, illetve Magyarország piacának a felvétele közel Budapest piacának… Elnézést, nem szoktam ennyi ember előtt beszélni. Tehát Magyarország termelésének közel a felét Budapest használja fel. Jelentős mennyiségű ipari övezet van Budapesten, pont azért, mert közelebb van, kevesebbet kell szállítani. Ezeket el kell látni. El kell látni a közérteket, el kell látni az üzemanyagkutakat, ezeket gazdaságosan, és nem azért, mert az az egy vállalkozó minél többet akar kisajtolni, hanem azért, mert csak a nagy autókkal lehet megcsinálni. Uraim! Önök döntsék el azt, hogy ezt a fuvarozótársadalmat, ismerve azokat a tarifarendszereket, amik ma működnek, akarják-e, hogy legyen, vagy nem. Akarnak enni, akarnak élni, akarnak ellátottságot élvezni vagy nem? Azt kell eldönteni egyes-egyedül, hogy szükség van-e ránk. Egyetlenegyet kell tudomásul venni: a belváros, az a belváros, ahol az autók tényleg nem közlekedhetnek, ne legyen ellátva az autók által, legyenek kisebb autók. Ezt eddig is elfogadtuk és tudomásul vettük. A külváros, az ipari övezetek, azok, amikből maguk a cipőt kapják, a kenyeret, vagy ahonnan esetleg önök kapnak olyan fűtőlehetőséget, ami ugyanúgy feldolgozott áruból, odaszállított áruból származik, az kell önöknek vagy nem. Tudomásul kell venni, hogy az az emelés, amit most előterjesztettek, és ami most folyamatban van, való igaz, nem nagy számszerűleg, ha azon a területen visszük végig, amelyik terület eddig volt. Csakhogy éppenséggel Budapest egész területére kivitték, és a külső ipari övezetekben a 12 tonnás tábla azt jelenti, hogy kétszer ennyi autó kell erre a területre, kétszer ennyi környezetszennyezés, és kétszer ennyi türelmetlen sofőr. A sofőrök nem szeretnek bejönni a városba. Uraim! Elnézést, hogy itt voltam, és elnézést, hogy zavartam. Egyetlenegyet kell csak figyelembe venni: azt a kecskét, amelyik már nem tejel, tovább fejni nem lehet. Azt a társadalmat, aki demonstrál, és nagyon normálisan – nem hiszem, hogy Magyarországon ilyen normális demonstrációt láttak az utóbbi időben –, elfogadjuk-e, és elfogadjuk-e azt, hogy ezek az emberek minket látnak el? Nekünk van szükségünk rájuk, és

nem nekik van szükségük ránk. Amennyiben tovább adóztatjuk őket, akkor ez meg fog szűnni, éhen halunk. Nem én halok éhen! Én el fogok menni, és majd akár Demszky úrtól, vagy akár mástól – elnézést, nem személyeskedés – fogok kérni segélyt. Viszont önök vajon mit fognak csinálni? Kimennek a kenyérért a külkerületbe, mert nem lesz, aki bevigye? Egy kiló kenyér tízszer-hússzor drágább lesz, ha fele- vagy negyedakkora autóval viszi be. Köszönöm szépen, uraim. (Taps a hátsó sorokban.) ELNÖK: Gyarmati Zoltánnak adom meg a szót. Csak a lelkesedés kedvéért jelzem György képviselő úrnak, hogy jeleztem, hogy a vita lezárása után adnám meg a szót. (Wintermantel Zsolt: Miért? Az előterjesztő adhat zárszót. Most a vitában hallgatjuk meg…) Bocsánat! Az előterjesztőnek természetesen van lehetősége, csak azért kérem, hogy a többi képviselő a hozzászólási lelkesedését majd egy picit fogja vissza. Parancsoljon! GYARMATI ZOLTÁN, a Parking Kft. ügyvezető igazgatója: Jó napot kívánok! Gyarmati Zoltán vagyok, a Parking Kft. ügyvezető igazgatója. A társaságunk adja ki a behajtási engedélyeket, mi készítettük elő szakmailag ezt a rendeletet. Próbálok sorban menni, mert nagyon sok felvetés volt. Az egyeztetésekről valóban az elhangzott, hogy azért vagyunk most itt, hiszen voltak egyeztetések. Én sajnálnám az érdek-képviseleti szervezeteket, ha önmagukat azzal degradálnák, hogy ezeket az eredményeket nem ők érték el. Hiszen pontosan azért kell most ezeket a módosításokat végrehajtani, hogy ez, a rendelet napi végrehajtása hatékonyabb legyen. Vannak dolgok, amikre természetesen mi sem tudtunk gondolni, de ezeket elmondták nekünk, és azt gondolom, hogy meghallgatásra találtak, ezért is javasoljuk most ezeknek az elfogadását. Azért egy nagyon fontos tényt szeretnék tisztázni. Ez nem díjszedés. Ha díjszedésről van szó, ugye pont a fuvarozó érdek-képviseleti szervezetek javasolták, hogy legyen egy ilyen matricajellegű díjfizetés, amit, ha kifizetnek, akkor közlekedhessenek. Pont nem erről szól ez a rendelet, hiszen ez pont arról szól, hogy engedélyt kell kérni, az engedélyt elbíráljuk, és csak akkor kapja meg az engedélyt, és akkor kell fizetni, ha jogosult az illető, hogy oda bejöjjön, azzal a tehergépjárművel. Vagyis díjszedésről, azt gondolom, hogy ilyen szempontból szó nincsen. Azt viszont én is meg tudom ígérni, hogy a Parking Kft. ezeket a bevételeket mindenképpen csak olyan jellegű beruházásokra fogja fordítani, amelyek Budapest forgalmát, illetve a környezet szennyezését csökkentik. Például most van ez az EU-s pályázat, a Parking Kft. 700 parkolóhelyet hoz létre, és mi álljuk ennek az EU-s pályázatnak a tízszázalékos önerejét. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy jó intézkedés, ezt a finomhangolást valóban meg kell tenni, mert a rendelet napi végrehajtását könnyebbé teszi. Egyébként mi nagyon sok vállalást tettünk, a Parking Kft., önmagunk is, például napidíjat dolgoztunk ki, vagyis nem kell havidíjakat fizetni, amiket a rendeletben látnak számokat, ennek a harmincadát is ki lehet fizetni, ha nem akar egy egész hónapra bejönni az a bizonyos tehergépjármű. Azt gondolom, hogy nagyon sok mindent megtettünk. Március 1jétől az online engedélykiadást már elindítottuk, vagyis nem kell személyesen megjelenni majd az ügyfélszolgálatunkon, hogy az engedély beszerezhető legyen, ráadásul most négy napra csökkenti a Főpolgármesteri Hivatal, remélem, ha elfogadja ezt a rendeletet, akkor az engedélykiadás határidejét, de arra is ígéretet tettem a fuvarozói érdek-képviseleti szervezeteknek, hogy például napi engedély esetén egy, maximum két napon belül kiadjuk ezeket az engedélyeket. A rendelet szellemiségéhez azt gondolom, hogy hű marad, ezek a módosítások pontosan azért szükségesek, hogy a napi végrehajtása hatékonyabb legyen. Azt kérem, hogy szavazzák meg ezeket a módosításokat. Ennek a módosításnak a meg nem szavazásával a fuvarozókat éri kár, hiszen ez pontosan az ő tevékenységüket segíti, olyan kedvezmények vannak benne, mint például éves engedély esetén 10 százalék kedvezmény 7,5 tonna alatt, 7,5 tonna felett 20 százalék kedvezmény. Az öt pesti övezetre, ha együttesen kéri, akkor 33 százalék kedvezmény. Megjegyezném, hogy az eddig kiadott engedélyekből, vagyis 5400 engedélyből 1100 engedély kapott környezetvédelmi előírások miatt kedvezményt, ugyanis 876 darab tehergépjármű Euro-3-as kategóriájú volt, 172 Euro-4-es, és 52 darab pedig Euro-5-ös. Ez azt jelenti, hogy a 20 százaléka az engedélykérőknek környezetvédelmi kedvezményt kapott, 10-től 50 százalékig. Azt gondolom, hogyha ezeket a kedvezményeket is figyelembe vesszük, a 33 százalékot, az éves engedély esetén a 20 százalékot, Euro-5-ös kategória esetén az 50 százalékot,

ezek olyan jellegű kedvezmények, és olyan mértékűek, hogy már-már tényleg az eredeti szellemiségét is veszélyeztethetnék akár a rendeletnek. Azt gondolom, hogy most, ebben a mértékben még nem, de további engedmények nem biztos, hogy betartatnák ezt az intézkedést. Ami nagyon fontos, ez elhangzott: 1976 óta létezik ez a bizonyos behajtási engedély, és ennek a díjfizetése. 1990 óta voltak változatlanok a díjak, idén január 1-jétől kerültek 6-10szeres emelésre, mert nem minden kategóriában volt ez 10-szeres, sok kategóriában ez csak 6-szoros volt, és most, március 1-jétől egész Budapestre került kibővítésre ez a korlátozás 12 tonna felett. Úgyhogy itt nem egy új dologról beszélünk, egyszerűen szükséges volt, hiszen ezek a tehergépjárművek okozzák Budapest levegőszennyezettségének a 36 százalékát. Ugyan most nincsenek itt, és valóban, én sem szeretném szembeállítani, de amennyiben tovább engedünk, akkor a civilek és a Levegő Munkacsoport fogja azt mondani, én azt gondolom, jogosan, hogy miért nem intézkedünk, miért nem teszünk valamit, amivel hatékonyan lehet tenni a környezetvédelem érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a hátsó sorokban.) ELNÖK: Köszönjük a tájékoztatást. György István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Szeretném kérni, hogy senki ne értse félre a szavaimat, mert azokkal a szakmai érvekkel, amelyek egy párbeszédre alapuló, jó, a környezetvédelmi szempontokat és sok egyéb szempontot figyelembe vevő kompromisszumra épülő szabályozást tartalmaznak, azt természetesen én magam is maximálisan támogatom. Lehet, hogy az én hozzászólásom most nagyon nem fog tetszeni, de még egyszer mondom, nem szakmai szempontból, kizárólag jogi szempontból szeretnék hozzászólni. A Fővárosi Közgyűlés 7/2007. (XII. 28.) (?) rendeletéről beszélek. Azok a felhatalmazásai, amelyekre hivatkozik a preambulumában, leghatározottabb jogi meggyőződésem, hogy nem adnak lehetőséget arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés ilyen rendeletet alkosson. Ma erre miniszteri rendeleti felhatalmazást ad meg a törvény, nem pedig önkormányzati rendeleti felhatalmazást. Ez nyilván nem segíti ezt a vitát, de ha ezeket a felhatalmazásokat önök megnézik, akkor pontosan ugyanarra a következtetésre kell, hogy jussanak, mint amit én most elmondtam. Köszönöm. ELNÖK: Hock frakcióvezető úrnak adom meg a szót, és több felszólalás már nincs. HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Néhány megjegyzést szeretnék tenni ezen rendeletmódosításhoz, és lenne majd egy módosító indítványom is a végén. Először is azt szeretném leszögezni, hogy az egy szokatlan tárgyalási technika, hogy nincs előterjesztő, aki helyettesíti, az nem jogosult nyilatkozni a módosító indítványokról. Ez egy egészen speciális gyakorlat, de nyilván ehhez is hozzá fogunk majd előbb-utóbb szokni. Az egy nagyon lényeges dolog, hogy ebben az egész történetben számomra az a legkézzelfoghatóbb, hogy két evidens érdeknek az ütközését kellene nekünk valahogy feloldanunk. Van egy 1 millió 700 ezer lakosú település, Budapest, vannak kitüntetett érdekei: a levegőtisztasághoz, az élhető városhoz, a közlekedéshez és sok-sok minden egyébhez fűződően, és van nyilvánvalóan egy evidens, kitüntetett gazdasági érdeke a fuvarozóknak, akik meg viszont a vállalkozásaikat szeretnék optimálisan működtetni, és lehetőség szerint ezt a zavartalan működést valahogy rendeznünk kellene. Azt gondolom, hogy amiről eddig nem beszéltünk, az a fővárosnak egy meglehetősen durva mulasztása, nevezetesen hogy az elmúlt tíz-egynéhány évben, ahogy ön is mondta, nem nyúlt a rendelethez. Tudniillik hogyha ennek a rendeletnek a díjait, a szabályozását karbantartotta volna az elmúlt tíz-egynéhány évben, akkor ez a konfliktus nem robbant volna ki, és senki nem érezné úgy, főleg a fuvarosok, hogy decemberben, amikor a Közgyűlés elfogadta ezt a rendeletet - megkockáztatom, a legjobb szándékkal fogadta el ezt a rendeletet -, akkor ez egy cserbenhagyásos gázolás volt, hiszen tíz éven keresztül a kutya nem foglalkozott velük, majd hirtelen a tízszeresével megemelte az árakat. Azt gondolom, hogy a főváros működésének az anomáliáira ez viszonylag precízen és adekvát módon világít rá, ezt magunknak egy fekete pontként mindenképpen el kell könyveljük. Azt gondolom, hogy speciális helyzetben vagyunk, hiszen érvényben van a decemberben elfogadott rendeletmódosítás. Ennek a hatályon kívül helyezéséhez, úgy tűnik, a szükséges

szavazaterő most nem áll rendelkezésre, ha viszont nem támogatjuk a módosítást, akkor azok a finomítások, amelyek az elmúlt egy-másfél hónapban megtörténtek ezen rendelettel kapcsolatban, praktikusan nem fognak megtörténni, és marad a sokkal rosszabb szabályozás, a decemberi. Ezért én a magam részéről vélhetően támogatni fogom a módosítást, azzal a kitétellel, hogy szeretnék egy határozati javaslatot fűzni az előterjesztéshez, amely úgy szólna, hogy: a Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a 19/2005-ös rendelet - tehát az alaprendelet módosításának az eredményeit, tapasztalatait a júliusi Közgyűlésre hozza vissza, lesz három hónap a monitoring-rendszernek a működtetésére, annak a tapasztalatait ossza meg részletesen, egyeztesse a szakmai szervezetek képviselőivel, és ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában vállaljon kötelezettséget a Közgyűlés arra, hogy amiben indokolt és szükséges, és a működés során felmerült újabb anomáliáknak a kiküszöbölésére egy konzisztens, koherens rendeletmódosításra tegyen javaslatot. Azt gondolom, most, pillanatnyilag abban a helyzetben vagyunk, hogy az egyik oldalról vagy azt mondjuk, hogy dobjuk ki a rendeletet a fenébe, ami nyilvánvalóan kedvező lenne a fuvarozóknak, Budapest közönsége meg a zöldek meg a város környezetéért aggódók meg elégedetlenek lesznek vele. Ha azt mondjuk, hogy minden maradjon a régiben, akkor a fuvarozók fognak anyázni, teljes joggal, mert őket tíz évig senki nem háborgatta, és itt van egy ilyen brutális rendeletmódosítás, a zöldek meg nyilvánvalóan örülni fognak. De nekünk az a dolgunk, hogy egyfajta egyensúlyt teremtsünk a különböző érdekek között, ezért azt kérem, hogy ezzel a módosítással szavazzunk a rendeletről, mert ennek a formájában én a magam részéről támogatni tudom. Mert én is úgy gondolom, hogy a puding próbája az evés, és azt hiszem, és meggyőződésem, hogy ahogy azt az előbb a képviselőjük elmondta, a fuvarozók maguk is érdekeltek abban budapestiekként, hogy a környezet- és általában a levegőszennyezés javuljon Budapesten, amellett persze, hogy lehetőség szerint a saját munkájukat is zavartalanul tudják folytatni. Ezért én ezt a módosító indítványt nyújtanám be a rendelet módosításához, tekintettel arra, hogy én arról értesültem - amellett persze, amit Tarlós frakcióvezető úr mondott, a fuvarozók képviselői minket is megkerestek a beadványukkal -, hogy az elmúlt egy-másfél hónapban nemcsak a Hungária körúton volt bizonyos forgalomlassító demonstráció, hanem szakmai egyeztetések is zajlottak a főváros, illetve a fuvarozók képviselői között, és ennek az eredményei ebben a módosításban már manifesztálódnak. Azt gondolom, az eltelt rövid idő nem volt elégséges ahhoz, hogy a belső rendszerét ténylegesen átgondolják. Júliusig vélhetően kellő információ fog rendelkezésre állni ahhoz, hogy ez meg tudjon történni, ezért kérem azt, hogy ezzel a módosítással együtt szavazzunk. Köszönöm. ELNÖK: Erről a főpolgármester úr fog nyilatkozni. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Tisztelt Képviselő Úr! Mivel az előterjesztő átruházott hatáskörben készíti az előterjesztéseit és az én hatáskörömben jár el, ezért én nyilatkozom helyette. A Fővárosi Közgyűlés határozatában foglaltaknak megfelelően készül egy közlekedésfejlesztési koncepció, amelyet, én úgy gondolom, legkorábban augusztus végén tud a Közgyűlés tárgyalni. Ez tartalmazni fogja a zónarendszert, tartalmazni fogja azokat a felvetéseket, amelyek általánosabb keretbe foglalják mindazokat az intézkedéseket, amelyeket konkrét intézkedésként most meghoztunk - várhatólag sokkal szigorúbb, keményebb feltételrendszert fogunk egyébként javasolni, mint amit most a fuvarozók kifogásolnak. Én befogadom az ön javaslatát, elfogadom azt, csak azt kérem, hogy legyen összhangban ez a kettő, tehát ne július vége, hanem augusztus vége legyen ez az időpont. ELNÖK: (Hock Zoltánnak:) A frakcióvezető úré a szó. HOCK ZOLTÁN (MDF): Csak egyetlenegy megjegyzés, főpolgármester úr. Hogyha készül Budapest közlekedési koncepciója (Dr. Demszky Gábor: Készül!), akkor igazándiból nem értem, hogy miért tárgyaltuk decemberben ezt a fajta díjtételt, ezt a fajta szabályozást. (Taps a fideszes képviselők soraiban.) Viszont ha tárgyaltuk a szabályozást, és elfogadtuk a rendeletet, ez egy hatályos jogszabály, az szabályozza pillanatnyilag a fuvarozók életlehetőségeit. Ezért én azt kérem, hogy ezen rendeletnek az újratárgyalására a közlekedési koncepciótól függetlenül júliusban kerüljön sor, a felmerült tapasztalatokat adott esetben vegyük bele, és dolgozzuk át, és azt követően az egész feloldódhat az augusztusban vagy

szeptemberben tárgyalandó közlekedési koncepcióban. Én tehát azért azt kérném, hogy erről tárgyaljunk, mert hogyha ez valóban készül, és valóban alapvetően érinteni fogja ezt a kérdést, akkor nem volt értelme a decemberi tárgyalásnak, hiszen azt a nyolc hónapot egyébként is kibírhattuk volna, és közismert, hogy novemberben a kivitelező átadja az M0-ás keleti szektorát, ami vélhetőleg alapvetően új helyzetet fog teremteni Budapest közlekedésében. Köszönöm. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Befogadom az indítványát. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Csak annyit, hogy júliusban lesz közgyűlés, és határozatképes lesz? DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Június, június! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Nem VII. hó volt? VI. hó volt? (Hock Zoltán: Hetedik!) Hetediket mond Hock úr. Kétségeim vannak, hogy határozatképes közgyűlés… DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Június, június! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Hatodik hónap? (Hock Zoltán: Hatodik!) DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Június végén lesz közgyűlés, akkor a szokásos egyhónapos nyári szabadságra megy a Fővárosi Közgyűlés, úgyhogy legközelebb augusztusban lesz közgyűlés. ELNÖK: Tehát júniusi határidőt szab ez a módosítás, amit a főpolgármester úr befogadott. Ezért határozathozatalra kerül sor, először a… (Ikvai-Szabó Imre jelzésére:) Bocsánat, előterjesztői zárszó. ELŐADÓ: Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, a napirendi vita elején tisztázom a viszonyomat: az előterjesztést tudom képviselni és nem az előterjesztőt, mert nekem nincs más jogosítványom, a főpolgármester úrnak van olyan jogosítványa, amellyel az imént élt. Az előterjesztést természetesen maximálisan tudom képviselni. Három rövid megjegyzést tennék. Illés Zoltán, aki egy meglehetősen jól felkészült környezetvédelmi szakember, akinek a nézeteivel környezetvédelmi ügyekben mindig szoktam tudni azonosulni, azt mondja, hogy a termék árának körülbelül a 10 százalékát teszi ki a szállítás. Amiről mi decemberben döntöttünk, az körülbelül a 10 százalék 10 százaléka, azaz 1 százalék. Egy kicsit az ingyen sörre hasonlít a vita: biztos nagyon jó lenne, de ehhez nincsen elég pénzünk. Nem pénzről szól sem a rendelet, sem a rendeletmódosítás. Gyarmati Zoltán elmondta - én csak szemezgetnék -, hogy a behajtás rendjét, térbeli, időbeli korlátozását, az útvonalak meghatározását, a logisztikai központokhoz és centrumokhoz való hozzájutás rendjét és az eljárás rendjét szabályozza a rendeletünk. Azt gondolom, Hock Zoltán rávilágított arra a paradoxonra, hogy mi történik akkor, hogyha most nem fogadja el a Fővárosi Közgyűlés ezt a rendeletet: teszünk egy lépést hátra. Ha viszont netán mégis úgy gondolná, hogy a Közgyűlés visszavonatja minősített többséggel, akkor három lépést tennénk hátra, tisztelt Fővárosi Közgyűlés. Tudniillik nem osztom azt a nézetet – a saját nevemben semmiképp nem –, hogy az egész városműködésben a közlekedés valamilyen szívességi rendszeren alapul. Mintha nem lenne hozzákapcsolt externália, mintha nem lenne hozzákapcsolt piac, profit, nyereség vagy eredmény, mintha lebegne a semmiben. Nagyon fontos logisztikai szerepe van ennek a város és a városkörnyék életében, a gazdaságban, mint egy szereplőnek. De semmi sincs ingyen, ennek a költségeit valahol meg kell fizetni. A díj nem arra irányul – mert ha arra irányulna, Gyarmati úr biztos tudna professzionális számokat mondani, és elmondaná, hogy ennek a díjnak a többszörösét kellene megállapítani –, hanem arra szolgál, hogy azt a szabályt, hogy a városon tranzitforgalom ne menjen át és a város belső életét ne terhelje a túlzott forgalom, lehessen elérni. És egy utolsó gondolat: két értékrend áll szemben egymással és el kell dönteni, hogy melyik az erősebb. Ez nyilván azt a vitát is befolyásolja majd, hogy miért pont most, miért pont decemberben és így tovább. Azért, mert nem lehet két mércével mérni, ami ebben a

teremben sokszor elhangzik. Olyanok a város környezeti adatai, hogy minden további várakozás rosszabb állapotot hozott volna, mintha el elmarad, másrészt pedig a városmenedzsment és a koalíció értékrendjében az élhetőségi szempont erősebb érdeket képvisel. Ezek az érdekek ütköznek ebben a vitában. Az előterjesztés 2. oldalának 2. bekezdése sorolja fel tételesen azoknak a szervezeteknek a neveit, amelyekkel az egyeztetés mintegy hat alkalommal megtörtént. Március 12-én volt az a záró egyeztetés, amely alapján ez az előterjesztés elkészült. Nem is készült volna el, ha nem lett volna előterjesztés. Ez nagy paradoxona a hozzászólásoknak. Kérem a Közgyűlést, hogy szíveskedjék dönteni a módosító indítványokról. Az előterjesztést képviselve fenntartom az előterjesztést és kérem a képviselő-testületet, hogy fogadja el. ELNÖK: Csengetést kérek. (Csengetés.) Először a két módosító indítványról szavazunk. A helyszínen 23. sorszámon kiosztott módosító javaslatot Tarlós István frakcióvezető úr jegyzi. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 377/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Tarlós István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés megalkotja …/2008. (…..) önkormányzati rendeletét Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 74/2007. (XII. 28.) rendelet hatályon kívül helyezéséről az 1. sz. melléklet szerinti tartalommal. Felkéri a főpolgármestert, hogy a tárgybeli rendelet módosítását, az előzetes hatásvizsgálatok lefolytatását-, és a szakmai szervezetekkel, kamarákkal történő egyeztetést követően terjessze elő megtárgyalásra a Fővárosi Közgyűlésnek”. (33 igen, 31 ellenszavazat, 1 tartózkodás) ELNÖK: A következő módosító javaslat, amelyet az előterjesztő szintén nem támogat, 027. sorszámon került kiosztásra, Tarlós István frakcióvezető úr és Wintermantel Zsolt képviselő úr jegyzi. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 378/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés kinyilvánítja szándékát arra vonatkozóan, hogy a teherforgalmi behajtási díjakból befolyó összegeket – a Parking Kft. működési költségein, a P+R parkolók létesítési és üzemeltetési költségein felüli részben – a budapesti tömegközlekedés fejlesztésére kívánja fordítani. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (33 igen, 30 ellenszavazat, 2 tartózkodás) 379/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a Fővárosi Közgyűlés következő rendes ülésére készítsen előterjesztést a teherforgalmi behajtási díjból befolyó összegek felhasználására vonatkozóan, különös tekintettel a beérkező források tömegközlekedés fejlesztésére történő átcsoportosíthatóságára. Határidő: a Fővárosi Közgyűlés áprilisi rendes ülése Felelős: dr. Demszky Gábor (33 igen, 30 ellenszavazat, 2 tartózkodás) ELNÖK: Most a módosítással együtt a rendelet elfogadását teszem fel szavazásra a minősített szótöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 17/2008. (…..) önkormányzati rendeletét Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról a 2. számú melléklet szerinti tartalommal. (35 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

380/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a 19/2005. Főv. Kgy. rendelet módosításának tapasztalatairól adjon részletes tájékoztatást a Közgyűlés számára a 2008. júniusi ülésen. Egyben úgy dönt, hogy ezen időszak tapasztalatait egyeztesse a fuvarozó szakma képviselővel, s amennyiben indokolt, tegyen javaslatot a rendelet módosítására. (35 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) A napirend 12./ pontja: Javaslat a Népliget revitalizáció – indító beruházás című projekt benyújtására a KMOP-2007-5.2.2./B Budapesti integrált városfejlesztési program – Budapesti kerületi központok fejlesztése című pályázati kiírásra. ELŐADÓ: Ikvai-Szabó Imre HOZZÁSZÓLÓK: Ughy Attila, Tarlós István, dr. Endrédy István, dr. Balogh Pál, dr. György István ELNÖK: Megkérdezem, hogy kérdés van-e. Ughy képviselő úr kérdez. UGHY ATTILA, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Az lenne a kérdésem, hogy a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság miért nem volt kijelölve arra, hogy ezt az előterjesztést tárgyalja. ELNÖK: Más kérdés? (Jelzésre:) Tarlós frakcióvezető úré a szó. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének a véleményét kérem az Ughy úr által feltett kérdéssel kapcsolatban. Hasonló karakteres és határozott választ várok, mint amit elnök asszony délelőtt már prezentált egyszer, nagy csodálatunkra. Köszönöm. (Derültség.) ELNÖK: Az SZMSZ szerint elvileg nem kérdezhetjük egymást, de arra persze van lehetőség, hogy odasétáljunk… Endrédy képviselő úr kérdez? (Jelzésre:) Nem. Akkor a válasz első körben. ELŐADÓ: Az én tudomásom szerint, én így írtam alá egyik előterjesztőként az anyagot, valamennyi állandó bizottság felé megküldtük. ELNÖK: Endrédy képviselő úré a szó. DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Népliget-ügyben szeretnék hozzászólni, és a hozzászólásom egy kiegészítés, egy hiány szóba hozása voltaképpen. A Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság jogelődje, a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság több megvilágításban foglalkozott 2005-ben a Népligetprojekttel vagy az előkészítésével. Akkor merült fel egy olyanfajta vonatkozás, amely a Városligetet, Margitszigetet mentesítené a nagyrendezvények áthelyezése okán, mégpedig, hogy ezeknek a nagyrendezvényeknek ivóvízre, energiaellátásra és szennyvízcsatornára van szükségük. Ez az anyag, olvasatom szerint, és ellenkező választ nem kaptam idáig, nem tartalmazza azt, hogy csatornázásra is szükség van a Népligetben, ott és azon a területen, ahová nagyrendezvényeket szeretnénk és kívánunk kitelepíteni. Az akkori, tehát 2005-ös elképzelés a Mutatványos térig vitte volna el a csatornát, ez akkori számítás szerint 700 millió forint körüli összegbe került volna. Én nem állítom, hogy addig kell elvinni – lehet, nem tudom –, de a projekt-előkészítők figyelmét felhívom arra, hogy különben egy nagyon jó ügyről van szó, és nehogy már úgy csináljuk, hogy a tetejét, a Népliget felszínét rendbe tesszük, és akkor jön a gondolat, hogy csatornát kell építeni. Akkor a rendbetétel voltaképpen, a sok száz millió forint feleslegessé válik, mert a csatornaépítés tönkreteszi. Tehát úgy gondolom, utolsó percben, vagy utolsó perc előtti percben hívom fel a figyelmet arra, hogy érdemes a csatornaépítéssel foglalkozni azon a területen, ahova nagyrendezvényeket kíván a főváros beengedni. Ha ez benne van a projektben, akkor rosszul olvastam, ha nincs, akkor megtettem a kötelességem. Köszönöm. ELNÖK:

Ughy képviselő úr! UGHY ATTILA, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! Főpolgármester Úr! Ha ez az előterjesztés időben megérkezett volna a bizottsághoz, akkor ezeket a vitákat és ezeket az érveket nem a Közgyűlés plénuma előtt kellene elmondanunk. A bizottság a ma reggeli ülésen tudta a rendkívüli előterjesztésben kiküldött anyagokat tárgyalni. A dolog azért is furcsa, mert a bizottság egyik tagja, Balogh Pál képviselőtársam, aki egy másik bizottságnak is a tagja, valamilyen kifürkészhetetlen okból kifolyólag a koordináción még nem szereplő előterjesztést múlt héten csütörtökön már megkapta, vagy annak egy olyan változatát, amit a későbbiekben a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság nem tudom, hogy tárgyalt, vagy csak tervezte, hogy tárgyalja. Az a bizottság, amelyik az én véleményem szerint első helyen kellene, hogy tárgyaljon egy ilyen előterjesztést, az nem kapta meg, csak tegnap délután 4 órakor az írásos verzióját. Tehát azt gondolom, egyetértve természetesen azzal, hogy ez fontos, meg rövidek a határidők, meg az egész rendszer működésével kapcsolatban felveti azokat a problémákat, amik itt teljesen világosan mutatkoznak meg, hogy itt valahogy a Hivatalon belül teljesen önálló részek működnek, teljesen önálló egységek. Az egységek egyik része nem tudja, hogy mit csinál a másik. Nem lehet tudni, hogy az egyik bizottság miért kap meg egy írásos előterjesztést, egy másik bizottság, amelyiknek egyébként a működési szabályzatból következően tárgyalnia kellene, az nem kapja meg ezt az előterjesztést. Gyakorlatilag az egész egy kaotikus helyzetet szül. Az utolsó pillanatban kellett, a mai reggeli órákban áttekinteni ezt az előterjesztést, megnézni, hogy ez pontosan mit tartalmaz. Nyilvánvalóan érdemi, szakmai hozzászólások nem keletkezhettek olyan mértékben és olyan mennyiségben, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy ez a pályázat valóban megérje, és a későbbiekben pedig megkapja azt a szükséges támogatást, ami a kívánt és szándékolt cél elérése szempontjából valóban elengedhetetlenül fontos. Endrédy István képviselőtársam emlékezett arra, hogy a bizottságban korábban, néhány évvel ezelőtt milyen típusú vita folyt le. Ha ő erre nem emlékszik, tehát a személyes emlékezetében ez nem látszik, akkor az előterjesztésből ez a probléma és ennek a problémának a felvetése nem kerülhetett volna elő, hiszen az előterjesztés ezt nem tartalmazza. Én azt gondolom, hogy klasszikusan a demokráciában, a képviseleti demokráciában és a Közgyűlés működésében az ilyen típusú feladatok ellátására a bizottság van kitalálva. Ha a bizottság nem tudja ezeket tárgyalni, mert az előkészítésért felelős szervezetek ezt nem tudják időben prezentálni, akkor el kell gondolkodni azon, hogy milyen módszerrel és hogyan kell ezeket a nagyon fontos előterjesztéseket a későbbiekben tárgyalnunk. És tartok tőle, hogy se pénz, se paripa, se fegyver nem lesz a későbbiekben arra, hogy ez valóban megoldódjon. Ez csak egy újabb lufi, egy újabb léggömb, amit feleresztünk, aztán vagy eljut a sztratoszféráig, vagy már sokkal korábban szét fog pukkadni. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr kért szót ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Csak segítendő a továbbiakat, szeretném kérni, hogyha esetleg összefoglalnánk tartalmukat tekintve, mi is az, amit most még műsoron kívül fogunk szavazni, mert ezen a ponton kicsit kuszált az ügy. Ismert erdei körökben ez az általános nézet. (Derültség.) ELNÖK: Balogh képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BALOGH PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Képviselő-testület! Meg tudom erősíteni Ughy Attila elnök úr információját. Én a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság tagjaként ezt a Népligettel összefüggő anyagot kézbesítéssel a múlt héten nyomtatásban, azt hiszem, csütörtökön, de pénteken már biztosan megkaptam – igen, csütörtökön, köszönöm szépen. Ehhez képest a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság ülésén ma reggel ugyanez az anyag helyszíni szétosztással került elénk. Valóban, nekem is az a véleményem, hogy ez a képviselők önérzetét, önbecsülését is sérti, amikor tulajdonképpen érdemi idő nélkül kell dönteni, annak alapján, hogy a főváros érdekeit mindenképpen tisztelnünk kell és figyelembe kell vennünk. Úgyhogy ebből nem lehet rendszert csinálni. Tudom, hogy sokszor későn írják ki ezeket a pályázatokat, rohammunkában készülnek az előterjesztések,

és az utolsó előtti pillanatban kell dönteni, de valamit ezeken a rendszereken mindenképpen változtatni kell, vagy legalább, ami a saját hatáskörünket illeti, mindenképpen javítani kell a képviselők pozícióit, hogy érdemi döntéseket tudjanak hozni. Ennyit erről a dologról. Sajnálom, hogy a Közép-magyarországi Régió nem írt ki zöldpályázatot, így került sor arra, hogy az integrált városfejlesztési projektbe és a kerületi központok projektbe kell illeszteni ezt a fejlesztést. Ez sajnos valószínűleg azzal a következménnyel fog járni, hogy nagyon sok kerületiközpont-fejlesztés ki fog majd esni a támogatható körből, mert tudom, hogy sok ilyen pályázat lesz, de ez elviszi a pénz egy jelentős részét. Ettől függetlenül az a kérésem a tisztelt képviselőtársaimhoz, hogy támogassuk ezt, mert a Népligetben valamikor nagyon nagy élet volt. Tudom, hogy azóta vannak életmódbeli, szokásbeli változások, de azért a Népliget rendkívüli módon alkalmas arra, hogy ott továbbra is valamilyen pezsgő életet hozzunk létre, ennek a feltételeit megteremtsük, és különösen a nagyrendezvények tekintetében volna szerepe. Utalnék arra, amit Endrédy úr is mondott, hogy feltétlenül tehermentesíteni kell a Margitszigetet és a Városligetet a túlhasználattól, tehát ebből a szempontból is rendkívül fontos a Népliget fejlesztése. Kérem a támogatást. Köszönöm szépen. ELNÖK: György képviselő úré a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Csak egy bővített mondatot szeretnék elmondani az utókor számára, hogy a jegyzőkönyvben bent legyen a Népligettel kapcsolatban, és azok számára, akik ezzel a témával foglalkoznak. Minden olyan fejlesztés, amelyet a Népligetben eszközlünk, a zöldterület megóvása és egyebek érdekében, az feltétlenül üdvözlendő. Lehet, hogy szentségtörésnek tartják, amit mondani fogok, de bármennyi pénzt belocsolhatunk a Népligetbe, amíg életet és olyan funkciót nem viszünk oda, ami ezt megőrizni is képes lesz, addig százmilliók elköltése feleslegessé fog válni. Ma Budapest boulogne-i erdeje a Népliget, és bármennyit költünk a zöldterület revitalizációjára, ez így fog maradni, ez a véleményem, amíg életet nem viszünk oda. A Városliget azért életképesebb, mert van egy csomó olyan funkció, ami állandó forgalmat generál. Pusztán azzal, hogy játszótereket meg zöldterületet újítunk föl, folyamatosan átadjuk az enyészetnek és azoknak az embereknek, akik nem a megfelelő célra kívánják használni. Köszönöm. ELNÖK: Az előterjesztőnek adom meg a szót zárszóra. ELŐADÓ: Az előterjesztés tárgya, lényege egy 1,3 milliárd forintos pályázat. Az önök között lévő zöldérdeklődésű szakemberek biztosan már ismerősként üdvözlik az anyagot, hiszen egy évvel ezelőtt már járt itt, direktfinanszírozású projektként építettük föl, nem kaptuk meg a támogatást. Most pályázunk, azért volt fontos ennek az átstrukturálása. György István képviselőtársam kiválóan határozta meg ennek az ügyletnek a szakmai tartalmát, a promenádépítés és hozzá a megfelelő funkcióknak a keresése éppen ennek a pályázatnak a tartalma. Itt példának okáért a csatornaproblematikát éppen a nagyvendéglő mint pályázó partner oldja meg; nota bene az Unió direkt ilyen tartalmú csatornaberuházásra nem ad pénzt. Úgy egyébként az én álláspontom ebben egy picit zöld, tudniillik azt gondolom, hogy persze, természetesen a Margitsziget és a Városliget terhelését csökkenteni kell; a Margitszigetét egyébként a Közgyűlés hál’ istennek meg is szüntette a védelem alá helyezéssel. De nem úgy, hogy persze akkor majd az átalakított Népligetet túlterheljük. Úgyhogy én ebben nagyon komoly türelmet kérek szépen mindenkitől. Ezzel együtt kérem, hogy támogassák az indítványt. 1,3 milliárd forinthoz juthatunk hozzá pályázati úton, ha ehhez zöld – zöld! – utat ad a Fővárosi Közgyűlés. És ez nem ám afféle szerény vélemény, határozottan állítom, hogy tény, tény, tény (Derültség.) – hogy Tarlós úrnak is segítsek az eligazodásban, miről is szól ez az előterjesztés. (Tarlós István: Különben világos, mint a Nap.) ELNÖK: A határozathozatalra kerül sor. Csengetést kérek! (Csengetés.) Köszönöm. A minősített szótöbbség szabályai szerint teszem föl a határozati javaslatokat szavazásra. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

445/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Népliget revitalizáció, indító beruházás tárgyú projekt megvalósítása érdekében pályázatot kíván benyújtani a KMOP-2007-5.2.2./B Budapesti integrált városfejlesztési program – Budapesti kerületi központok fejlesztése címen meghirdetett kiírásra. Felhatalmazza a főpolgármestert, hogy a pályázati dokumentációt írja alá és nyújtsa be. Határidő: 2008. április 25. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 28 tartózkodás) 446/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja a 1. számú melléklet szerinti Előzetes Akcióterületi Tervet és felkéri a főpolgármestert annak – a pályázati dokumentáció részeként történő – benyújtására. Határidő: 2008. április 25. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 28 tartózkodás) 447/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés az SZMSZ 49. § (9) bekezdése alapján eseti jelleggel magához vonja az 50/1998. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt átruházott hatáskört és a jóváhagyja a „Népliget revitalizáció, indító beruházás tervezése” beruházási feladat engedélyokiratának 2. számú módosítását a 2. számú melléklet szerinti tartalommal és felhatalmazza a főpolgármestert annak aláírására. Határidő: 2008. április 25. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 28 tartózkodás) 448/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés kijelenti, hogy rendelkezésre áll a „Népliget revitalizáció – indító beruházás” projekt megvalósításához szükséges önerő Budapest Főváros Önkormányzata 2008. évi költségvetés, 7 éves Fejlesztési Terv, Zöldfelület rekonstrukció során. (279.000.000 Ft) Határidő: 2008. április 25. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 28 tartózkodás) 449/2008.(III.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a „Népliget rekonstrukció, tanulmányterv” elnevezést „Népliget revitalizáció, indító beruházás tervezése” elnevezésre változtatja, és felkéri a főpolgármestert, hogy intézkedjék a változás átvezetéséről a Fővárosi Önkormányzat költségvetésben. Határidő: Fővárosi Közgyűlés 2008. áprilisi rendes ülése Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 28 tartózkodás) A napirend 26./ pontja: Javaslat a Fővárosi Közgyűlés SZMSZ-szerű működésének betartására. ELŐADÓ: Hock Zoltán HOZZÁSZÓLÓK: dr. Bagdy Gábor, Dancs Gábor, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, Tarlós István, dr. György István, Hunvald György, dr. Demszky Gábor, Hock Zoltán, Ughy Attila ELNÖK: Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e kiegészítést tenni. ELŐADÓ: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Azt gondolom, hogy amit leírtam, az világos és egyértelmű,

mindenki érti, gondolom, azt, hogy én miért kezdeményeztem néhány hónappal ezelőtt is. Azt hiszem, a Fővárosi Közgyűlés megspórolhat magának néhány botrányos órát, ha a saját maga által alkotott szabályokat precízen betartja. Önmagában úgy tűnik, hogy az SZMSZ nem elégséges arra, hogy ezen szervezetlenséget megszüntesse, ezért azt javaslom, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozatban döntsön arról, hogy az elkövetkezendő időszakban csak az SZMSZ-ben lefektetett módon előterjesztett és benyújtott napirendeket tárgyal. Azt gondolom, hogy ez talán elégséges erő lesz arra, hogy visszatereljük a józanságba, illetve a normális működésbe a Közgyűlés munkáját. Köszönöm. ELNÖK: Kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) A vitában ki kíván szólni? (Jelzésre:) Bagdy úr a vitában. Öné a szó. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Bocsánat, én még szót kérnék a kérdések között, ha lehetséges. ELNÖK: Tessék parancsolni! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Az előterjesztőtől kérdezném meg, hogy tulajdonképpen az előterjesztés arról szól, hogy ettől kezdve próbáljuk betartani az SZMSZ-t, ha lehet, minél jobban, de azért még egy kiskaput adunk ahhoz képest is. Jól értem-e? ELNÖK: Több kérdés nincs. A kérdésre válaszol az előterjesztő. ELŐADÓ: Nem, frakcióvezető úr, nem tetszik jól érteni. Minden organikus szervezet életében lehetnek olyan vis maiorok, olyan különleges eljárást igénylő ügyek, amikor a fő szabálytól el kell térni azért, hogy arra a vis maiorra adott esetben adekvát választ lehessen adni. A világon mindenhol minden szervezet így működik. A Magyar Országgyűlés életében is vannak olyan speciális esetek, amikor egyébként a Házszabálytól négyötödös többséggel eltér, napirendre tűzi, megtárgyalja. Ezért javasoljuk mi azt, hogy az előterjesztőnek írásban kell indokolnia azon objektív körülményeket, amelyet fontosnak tart megosztani a Közgyűléssel, és amelytől azt várja, hogy az térjen el az SZMSZ-től. Ha nem tud írásban olyan objektív körülményeket felsorolni, amivel ő ezt alátámasztja, akkor értelemszerűen a következő Közgyűlés fogja megtárgyalni. Olyan értelmetlen szabályozás elfogadásának nem látjuk értelmét, amit aztán meg nem lehet betartani, és itt aztán mutogatunk egymásra. Azt gondolom, fontos lépés lenne a rend irányába, ha ezt a Közgyűlés elfogadja. Ha nem fogadja el, akkor a következő Közgyűlésen ugyanúgy fogunk itt vitatkozni ötkilós, helyszínen kiosztott anyagokról. Köszönöm. ELNÖK: Dancs úré a szó. DANCS GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat gondolkodtam ezen az előterjesztésen, aztán kimondta itt a bűvös szót az előterjesztő, hogy többórányi, nem is tudom, holtidőt takaríthatnánk meg. Én azt gondolom, pont ez a vis maior, ami villámcsapás meg ilyenek lehetnek – azt hiszem, be van itt példával is mutatva –, most akkor azon kezdünk el majd vitatkozni, hogy fennálltak-e a körülmények vagy nem? Tehát az egyik méltatlan időt kiváltjuk a másik méltatlan idővel – ezért egyáltalán nem javasolom a megszavazását. Köszönöm szépen. ELNÖK: Devánszkiné dr. Molnár Katalin! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Én olyan testületnek voltam a vezetője, ahol nem csak rendkívüli ülés volt, hanem kivételes ülés is és kivételes előterjesztés is. És nagyon precízen, pontosan az SZMSZ-ben föl volt sorolva, hogy mely eseteket lehet kivételes előterjesztésben tárgyalni. Tehát nem úgy volt, hogy „például vis maior”, mert az nem lett volna elegendő, hanem „elháríthatatlan, gazdasági érdeket sértő körülmény felmerülése esetén, amennyiben ezt a Közgyűlés megszavazza”. Olyan SZMSZ-e volt a XVII. kerületnek, hogy lényegében gúzsba kötve táncoltunk. Tehát ez a „például vis maior” dolog kevés lesz, rengeteg gondunk lesz belőle. A másik, és ez nagyon fontos: ez a határozati javaslat szigorítja az SZMSZ-ben lefektetett

szabályokat. Igazából úgy kellett volna előterjeszteni, hogy egy SZMSZ-módosítással egybekötve. Ennek ellenére értem és megértem és frakcióvezető úr súgása miatt támogatom ezt az előterjesztést (Derültség.) – pontosan fogalmaztam, uraim, nevessenek nyugodtan. De felhívom a figyelmet, hogy ez csak akkor lesz igazán hathatós, ha az SZMSZ-ben megfogalmazott egészen más szabályokkal szemben mindannyian ezt a határozatot fogjuk magunkra nézve kötelezőnek tekinteni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Tarlós úr ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Végül is támogattuk Hock úr és az MDF javaslatát, mert abszolút építő szándékú. Annyiban ügyrendi a hozzászólásom, hogy lehetne definiálni, mik ezek a vis maior esetek – nem olyan nehéz. Hogy mik a rendkívüli események, úgy tudom, azt jogszabály határozza meg, tehát rendkívüli események esetén, és ha… – ezt valakinek, jogásznak meg kellene fogalmazni –, tehát amikor önkormányzati pályázatok határidejei diktálnak rendkívüliséget. Ezen két eset kivételével tulajdonképpen nem kellene ismernünk olyan esetet, amikor be lehet vinni műsoron kívül napirendeket. Ez az én javaslatom: tehát rendkívüli események, vagy ha pályázati pénzek elérése érdekében kell határidőre meghoznunk valamilyen döntést, akkor lehetne eltekinteni, egyéb esetekben pedig nem. ELNÖK: György úr ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Elnézést kérek, amit mondani fogok, az szigorúan jogi vélemény. Alapvető különbség van a parlament működése és az önkormányzatok működése között. A Házszabálytól való eltérést maga a Házszabály teszi lehetővé, és az nem jogszabály egyébként, nincs benne a jogi hierarchiában a Házszabály. Az önkormányzati rendelet az jogszabály, az alól semmilyen kivételt nem lehet tenni. Tehát magyarul Devánszkinénak azzal az álláspontjával értek egyet, hogy ilyen szabályokat csak az SZMSZ-ben lehet rögzíteni. Erre biztatnám saját magunkat. Egyébként az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján ismeri ezt a jogintézményt az önkormányzati működés is. Mellesleg zárójelbe teszem – nem a jelentősége miatt, hanem a mondanivaló miatt –, hogy az én véleményem szerint a demokrácia a mindenkori többségnek az önkorlátozása a mindenkori kisebbséggel szemben. Tehát lehetne olyan szabályt alkotnunk az SZMSZ-ben, hogy a Közgyűlés napján csak a képviselők négyötödének indítványára lehet napirendet tárgyalni. (Devánszkiné dr. Molnár Katalin: Az SZMSZ-ben.) De csakis az SZMSZ-ben. Tehát ilyen szabályokat alkothatunk; olyat nem, hogy SZMSZ-en kívül, az SZMSZ-től eltérő szabályokat határozatban állapítunk meg. Ez egészen biztos, hogy jogszabályellenes. Köszönöm szépen. ELNÖK: Hunvald úr! HUNVALD GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Csak jelzem, hogy támogatni fogom Hock Zoltán képviselőtársam helyben kiosztott előterjesztését, amely arról szól, hogy ne lehessen helyben kiosztott előterjesztéseket tárgyalni. (Derültség.) ELNÖK: A vita végén főpolgármester úr kér szót. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Meg kell mondjam, hogy az igen tapasztalt és ezekben a kérdésekben kiművelt György képviselőtársammal értek egyet ebben az ügyben. Nem javasolnám a Közgyűlésnek, hogy az SZMSZ-en kívül szabályozzon csak az SZMSZ-ben szabályozható kérdéseket. És amikor az SZMSZ-ben próbáljuk meg szabályozni ezeket a kérdéseket, akkor fogunk igazán szembesülni azzal, hogy miféle önkorlátozás az, amelyet Devánszkiné Molnár Katalin gúzsba kötve táncolásként jellemzett. Szerintem életszerűtlen ez a javaslat ebben a formában és nem kidolgozott. Ötpárti egyeztetést javaslok ebben az ügyben az SZMSZ-ről, nem a Fővárosi Közgyűlés ülésén. És utána az eredményt hozzák ide, azt a szöveget, amiben az öt párt úgy nagyjából meg tud egyezni, és akkor el fogja dönteni a Közgyűlés, hogy akarja-e ezt a korlátozást, vagy inkább azt mondjuk, hogy ez a 18 év alatt kimunkált SZMSZ, ha betartjuk, nem is olyan rossz – az a probléma inkább szerintem, hogy nem tartjuk be.

Tehát ez az indítvány ebben a formában általam nem támogatható, és nagyon óvnám a koalíciót, hogy ebben a formában segítse a főpolgármester-helyettesek munkáját. Nagyon óvnám! Nagyon nagy ára lenne ennek! Ugyanis olyan külső feltételrendszerben dolgozunk, amit önök kevéssé érzékelnek, hogy mondjuk, egy héten belüli határidőkkel kell leadnunk anyagokat, betarthatatlan határidőkkel próbálunk idehozni előterjesztéseket, azért, mert a külső feltételrendszer olyan. És akkor csak egyetlen indokot hozok fel arra, hogy igen, lesznek majd itt viták, ha esetleg elfogadná ezt a Közgyűlés – remélem, nem fogja –, hogy vajon vis maior eset-e az, amikor ilyen külső feltételek megjelennek. ELNÖK: Bagdy Gábor frakcióvezető úr! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Azt gondolom, ez az MDF-es előterjesztés mindannyiunk szívéből szól. Két mondanivalója van: az egyik az, hogy tartsuk be az SZMSZ-t, vagy legalábbis majdnem tartsuk be. Azt gondolom, ez mindannyiunk számára fontos instrukció – szomorú, hogy ez eddig nem történt meg, például a mai napon sem. A másik hozzászólás - és itt Devánszkinéhez kell, hogy csatlakozzak, meg a főpolgármester úrhoz -, azt gondolom, elkerülhetetlen, hogy ha egy ilyen döntést hozunk, ezt át kell vezetni az SZMSZ-en, hiszen az a jogszabály, az a rendelet az, amely ezeket az ügyeket egyértelműen definiálja, és akkor nincs is semmi probléma. Úgyhogy én azt gondolom, hogy e mögé az első határozati javaslat mögé kellene tenni egy második határozati javaslatot, amely felkéri a főpolgármester urat, hogy intézkedjen a határozat SZMSZ-en történő átvezetéséről, hiszen enélkül valóban kezelhetetlen ez a javaslat. Bízunk benne, hogy ez az átvezetés pontosítja a vis maior szabályait is, mert így, hogy: „pl. vis maior” - és itt megint csak Devánszkinéval kell, hogy egyetértsek - egy kezelhetetlen ügy. Akkor tételesen fel kell sorolni minden polgárjogi szerződésben a vis maior definiálását, vagy pedig valamilyen egyéb jogszabályi helyre hivatkoznak, ezt tudni kell, hogy miről van szó. De azt gondolom, hogy maga az előterjesztés mindannyiunk szívéből szól, és ilyen értelemben támogatandó. Ezeket a technikai korrekciókat kellene megoldani és kezelni, és akkor, azt gondolom, a Fővárosi Közgyűlés élete egyszerűbb és jobb lenne. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Értem a főpolgármester urat, és valóban sokszor találkoztunk olyan helyzettel a kerületekben is, amikor például a főváros három napon belül kért valamit. De járhat ugyanígy a főváros is… (Dr. Demszky Gábor Devánszkiné dr. Molnár Katalinnal, dr. Steiner Pállal és Hunvald Györggyel egyeztet. - Devánszkiné dr. Molnár Katalin dr. Demszky Gábornak: Hozzád beszél!) Kérjünk szünetet, főpolgármester úr? Ne? (Közbeszólások.) Tíz vagy mit tudom én hány, három év óta először meg akarom támogatni, és akkor sem figyel. (Derültség.) Szóval valóban az van, és nyilván Hock Zoltán frakcióvezető úr is azt elégelte meg, amit mi is, mert lássa be, főpolgármester úr, az is lehetetlen állapot, hogy itt 80-100 oldalakat osztanak ki néha, de 50-et minimum, és arról elolvasás nélkül kell a Közgyűlésnek szavaznia. Ezzel a saját komolyságunkat kérdőjelezzük meg. Nyilván kapkodunk most, és nem tudtuk a teljesség igényével összeszedni azokat az eseteket, amelyekre ön joggal utalt, hogy mi mindent kellene figyelembe venni egy SZMSZmódosításnál. Én azt hiszem, az a legjobb, ha belátjuk, hogy ahogy eddig ment, nem mehet tovább, mert ez egy röhej. Olvasatlanul szavazunk meg isten tudja, hány előterjesztést (Közbeszólás az MSZP-frakció soraiból: Vagy nem!), pontosabban vagy megszavazunk, vagy nem, és akkor kezdődnek ezek a politikai harakirik, hogy ki miért nem szavazta meg, de egyébként általános iskolai szinten nem állná meg a helyét, annyira nevetséges, hogy az ismeretek teljes hiányában szavaztatnak néha. Amit a főpolgármester úr javasolt, hogy legyen egy ötpárti egyeztetés, úgy hiszem, az a legbiztosabb, és nyilván - legalábbis én - nem SZMSZ-en kívül képzeltem el a módosítást, de ez az állapot sem maradhat fenn, hogy a Közgyűlés fele, olykor kétharmada azt sem tudja, miről szavaz. Elnézést kérek, de higgye el, volt olyan eset de facto, amikor még meg sem kapta a kiosztott anyagot az utolsó képviselő, még a kezébe sem vette, a hölgyek itt osztogatták, és ön már szavaztatott róla. Engedje meg, az sem értelmes, hogy ez az állapot fennmaradjon, önre sem vet különösebben jó fényt. Ez az ötpárti egyeztetés hátha értelmes lenne, még az is lehet, hogy az ön által mondottak derülnek ki, hogy csak be kellene tartani az SZMSZ-t. Az SZMSZ szelektív értelmezésének

számtalan tanújelét adta már valamennyi frakció, talán néha mi is - nem olyan gyakran, mint önök, de előfordulhatott. Ez az ötpárti egyeztetés nem ártana a Hock frakcióvezető úr által felvetett kérdésben, mert teljes joggal vezette elő, amit elővezetett. Mi is több alkalommal utaltunk már erre. Ha nem gondolta meg magát, és jónak tartja ezt az ötpárti egyeztetést, a leginkább ez támogatandó. ELNÖK: Devánszkiné dr. Molnár Katalin! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: (Alig hallhatóan:) Köszönöm szépen. Természetesen nyitottak vagyunk… (Közbeszólások: Hangot! - Dr. Steiner Pál: Rossz a szavazógép!) Természetesen az MSZP-frakció nyitott az ötpárti egyeztetésre… (Közbeszólások: Nem hallani!) Mit csináljak? (Zúg a hangosító berendezés. - Közbeszólások: Ezt ne!) Ezt ne csináljam - most már szól -, bocsánat, ezt kellett csinálnom ehhez. Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Természetesen az MSZP-frakció nyitott az ötpárti egyeztetésre, de ismételten szeretném felhívni a figyelmet, hogy folyik egy elég komoly szakmai munka a Jogi és Ügyrendi Bizottságban, ahol a Jogi és Ügyrendi Bizottság egy munkacsoportja elkészített egy javaslatot az SZMSZ módosítására, és azt valamennyi frakcióhoz eljuttatta. A frakciók többsége visszajelzett, hogy mindjárt, mindjárt, mindjárt, mindjárt küldi a véleményét - egyetlenegy frakció véleménye nem érkezett még meg. Az Ötv.-ben van egy olyan szabály, hogy fél éven belül teljeskörűen át kell nézni az SZMSZt. Ezt nem mindig szoktuk betartani, mi sem tartottuk most be, de szeretném, ha nyárra lenne egy közösen átírt, közösen átgondolt, közösen újjáírt SZMSZ-e ennek a Közgyűlésnek. Most is megragadom az alkalmat arra, hogy kérjem: a frakciók nézzék át az általunk megküldött tervezetet, és a lehető leggyorsabban küldjék el a véleményüket, mert csak akkor tudunk továbbmenni, amennyiben a frakciók véleménye a rendelkezésünkre áll. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. A vita végén az előterjesztőé a szó. HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Igen tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Ideírtam magamnak, hogy: „Demszky Gábor főpolgármester úr ügyes!”, és egy nagy felkiáltójelet tettem mögé, hiszen azt a klasszikus eszközt választotta, hogy ha az ember fia egy ilyen testületben valamit mindenképpen el akar tolni és kenni, akkor létrehoz egy bizottságot. Erre az éhes halak általában rákapnak, és elúszik a dolog, aztán persze a világon semmi nem fog történni, és a jövő hónapban meg az azt követő hónapban meg az azt követő hónapban ez a káosz ugyanúgy fog tovább folytatódni. Aztán azt írtam még ide magamnak, hogy azt is tehettem volna, hogy mindenféle előterjesztés nélkül felállok, és azt kérem a főpolgármester úrtól, hogy úgy hónap közepe magasságában sétáljon ki a hosszú folyosóra a Városház utcában, és hangosan kiáltsa el magát, hogy: „Határidő!”, és az ügyosztályok rohanjanak sebtében hozni az előterjesztéseket, hogy aztán majd azt a másik ügyosztály meg jól be tudja kötni, hogy a harmadik meg jól el tudja küldeni. (Derültség az MSZP-frakció soraiban.) Tudniillik praktikusan ez egy elhatározás kérdése. Aztán azt is tehettem volna - nem tettem -, hogy felállok, és az SZMSZ sorozatos, konzekvens, körültekintő megsértése okán kezdeményezem a főpolgármester fegyelmi felelősség alá vonását, tekintettel arra, hogy az SZMSZ tudatos, körültekintő megsértése évek óta folyamatban van; mindig nyafogunk rajta, hogy hány kiló papírt raknak ide le mellénk, ahogy Tarlós frakcióvezető úr mondta: olvasatlanul szavazunk, meg egyebek. Ez nyilván egy fenntarthatatlan állapot. Aztán azt is mondhattam volna, hogy én nem kezdeményeztem SZMSZ-módosítást. Én azt kezdeményeztem, hogy tartsuk be az SZMSZ-t. Egyetlenegy ponton nem kívánom módosítani az SZMSZ-t, mert ezt a fajta felelősséget nem jogászként nem merném magamra vállalni. Erre van egy felkent bizottság, amely nyilván majd jól, körültekintően meg fogja ezt tárgyalni az elkövetkezendő 6-8 évben. Viszont ahhoz, hogy az elkövetkezendő 6-8 hétben és hónapban a Közgyűlés rendesen működjön, ahhoz az kell, hogy az előterjesztések lehetőség szerint az SZMSZ 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében viszonylag precízen megfogalmazott körülmények között eljussanak a képviselőkhöz, hogy azok kellő időt tudjanak rá szánni, hogy felkészüljenek, és felkészülten hozhassák meg a döntéseiket. Ezzel szemben nem ez a gyakorlat. Az én határozati javaslatom tehát.. És hogyha figyeltek bent, itt volt egy ilyen mondat,

hogy: az önérzetes képviselő. Ez egy nagyon fontos dolog lenne. Van 66 darab képviselő, meg van egy főpolgármester. Van egy n tagú Főpolgármesteri Hivatal, amelynek az a dolga, hogy a főpolgármester vezetésével vagy irányításával kellően előkészítse azokat a döntésre érett anyagokat, amelyekről a képviselőknek meg dönteniük kell. Az önérzetes Közgyűlés arra próbálja serkenteni a főpolgármester urat és munkatársait, hogy ezen döntés-előkészítő folyamatban az elmúlt időszaknál körültekintőbben és lehetőség szerint kicsit előzékenyebben járjon el. Semmi másról nem szól ez a határozati javaslat. Ha ezt a Közgyűlés meghozza, nem módosítja az SZMSZ-t, nem akarja szabályozni SZMSZ-en kívül, nem fog közjogi és alkotmányos válságot kirobbantani, mindössze nagyon szerényen és szelíden azt jelzi a főpolgármester úrnak és rajta keresztül munkatársainak, hogy az SZMSZ-ben az szerepel, hogy márpedig nyolc nappal korábban ki kell küldeni. Azok a vis maiorok, amikről beszéltem, például adott esetben bármilyen katasztrófahelyzet vagy egy elcsúszott határidő. Ma tárgyaltuk a Népliget pályázatát. Főpolgármester úr, tessék visszaemlékezni rá, hogy az durván öt hónappal ezelőtt már volt itt a Közgyűlés előtt, amikor elhatároztuk, hogy ezeket be fogjuk vonni ebbe az európai uniós pályázatba. Öt hónappal ezelőtt már tudtunk róla, mégis ma lett helyszínen kiosztva és napirendre felvéve. Ha az öt hónapot és a mai helyszíni kiosztást összevetjük, akkor látjuk, hogy az a nyolc nap akár még bele is férhetett volna. A gond ott van, hogy ön nem sétál ki a folyosóra és nem kiabálja el hangosan, hogy határidő. Erre szeretné ez az előterjesztés nagyon szelíden, szeretettel és barátsággal felhívni a figyelmet. Azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ne ijedjünk meg a saját lehetőségeinktől, támogassák ezt az előterjesztést – a puding próbája az evés –, és a következő rendes Közgyűlésen meglátjuk, hogy a székeken hány kiló anyag lesz szétosztva. Ezek utólagos előrebocsátásával kérem a támogatásukat. Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Határozathozatalra kerül sor. De előtte tisztázni kell, hogy az előterjesztő határozati javaslata nem jogalkotást kezdeményez, hanem döntést. Ez tiszta sor. Kérdezem Tarlós urat, hogy a két tartalmi beszúrását módosító indítványként kezeljem-e. A vis maiort definiálja a Közgyűlés egyfelől a rendkívüli eseményre, másfelől pedig a pályázati határidőre vonatkozóan. Ezt módosító indítványként kezeljük, vagy úgy, hogy feladatot szab. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Attól tartok, hogy főpolgármester-helyettes úr ebben az esetben jogosan javított ki. Nem hinném, hogy a teljesség igényével sikerült ezt megfogalmazni. ELNÖK: Akkor nem kell szavaztatnom róla. György képviselő úr következik ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Ha van némi konszenzus arra, hogy ezt a problémát megoldjuk, akkor azt javaslom, hogy kezdjünk bele egy másik napirend tárgyalásába, én pedig tíz percen belül egy SZMSZmódosító javaslatot szívesen leteszek az asztalra, amely ezt a kérdést megoldja. Persze csak ha komolyan gondolják, tisztelt hölgyeim és uraim. Egyébként az ellenzék eddig mindig Hock Zoltán javaslata alapján járt el, amikor aznap kiosztott anyagokat akartak megszavaztatni, mert semmiféle vis maiort nem éreztünk mögötte. Önök viszont rendre megszavazták a napirendeket. Úgyhogy ez egy álszent javaslat véleményem szerint, ha nem befogadható az, amit mondok. Ha komolyan gondolják, akkor ezt az SZMSZ-ben kell szabályozni és van erre megoldás. ELNÖK: Képviselő úr, tessék mondani, hogy mi az ügyrendi javaslata. Szünetet kér? DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Igen, legyen húsz perc szünet és egy SZMSZ-módosító javaslat tárgyalásával folytassa munkáját a Közgyűlés. ELNÖK: Frakciószünetet kér képviselő úr? DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Nem tudok, mert azt már kértünk. ELNÖK: Nehéz helyzetben vagyok, mert Ughy úr reggeli frakciószünet-kérése elvitte ezt a lehetőséget.

UGHY ATTILA (Fidesz): Akkor nem említettem tételesen, hogy frakciószünetet kérek, csak azt kértem, addig tartsunk szünetet, amíg a napirendet kiosztják. ELNÖK: Azt gondolom, ennek az ügynek a megbeszélése ennyit megér. Húsz perc szünet következik. (Szünet: 17.04 – 17.26 óráig. Elnököl: Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes)

2008. 02. 28.

A napirend 33./ pontja: Összefoglaló jelentés a 4-es metró projekt 2007. évi előrehaladásáról. ELŐADÓ: Hagyó Miklós HOZZÁSZÓLÓK: Balogh Zsolt, Tarlós István, Balogh Árpád, dr. Bagdy Gábor, Katona Kálmán, Bojár Iván András, dr. Tiba Zsolt, Ikvai-Szabó Imre, Wintermantel Zsolt, dr. György István, Wertán Zsolt ELNÖK: Hagyó úrnak adom meg először a szót. (Közbeszólások.) Ennek a keretében tárgyaljuk az AAM-ügyet is. ELŐADÓ: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! A Közgyűlés úgy döntött, hogy ezen napirendi ponton belül tárgyaljuk meg az AAM-szerződéssel kapcsolatos kérdéseket, tegnap a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság döntött arról, hogy ma a vezérigazgató-helyettes úr, megbízott vezérigazgató úr, az igazgatóság által megbízott Balogh Zsolt itt a Fővárosi Közgyűlés előtt a lehető legteljesebb körűen számoljon be erről. Tisztelettel felhívom a Fővárosi Közgyűlés figyelmét arra, hogy ezzel párhuzamosan elindult, vagyis már ezelőtt elindult a felügyelőbizottságnál egy vizsgálat. Ezzel kapcsolatban 056. sorszámon kaptunk dr. György István és Wintermantel Zsolt képviselő uraktól egy határozati javaslatot, amelynek két pontja van. Azt gondolom, hogy az 1. pont minden további nélkül elfogadható, a Fővárosi Közgyűlés, illetve a gazdasági törvény szellemiségével abszolút egybevág, azt magam is támogatom, hiszen a felügyelőbizottságnak ezt is, mint bármilyen más kérdést, teljes körűen ki kell vizsgálnia, és egyetértek azzal is, hogy a felügyelőbizottság számoljon majd be nekünk, a Közgyűlésnek erről. De mivel tegnap a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság úgy döntött, hogy ma kapjunk egy előzetes tájékoztatást a vezérigazgatóhelyettes úrtól, ezért megkérem a vezérigazgató-helyettes urat, hogy a Fővárosi Közgyűlést még a felügyelőbizottsági vizsgálat előtt vagy azzal párhuzamosan tájékoztassa erről a szerződésről. Parancsoljon! BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! Tegnap délután kaptam meg a mai Közgyűléssel kapcsolatos felszólítást, és ennek megfelelően, illetve a felügyelőbizottság múlt heti döntésének megfelelően összeállítottuk a BKV Zrt. és az AAM Vezető Informatikai Tanácsadó Zrt. között kötött szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatót. Az AAM Informatikai Tanácsadó Zrt.-vel 2007. január 1. és 2008. január 31. között a BKV Zrt. megbízásából hat szerződés köttetett. A szerződések időrendi sorrendben a következő tartalommal és összegben köttettek meg. Az első szerződés 2007. január 24-én köttetett, a 4-es metróprojekttel kapcsolatos projektmenedzsment-támogatás, auditjelentés és irányítási struktúra kialakítására. Ennek a megbízási szerződésnek az összege 49 millió 997 ezer 500 forint volt. A második szerződés a 4-es metróprojekt információs rendszerének menedzsmentjére és

tanácsadó támogatására köttetett 2007. július 12-én. Ebben a szerződésben információs rendszerek továbbfejlesztése, testre szabása, a 4-es metróprojekt monitoring-, irányítási és ellenőrzési funkcióinak definiálása, a rendszerek alkalmazásához kapcsolódó követelmények feltérképezése, használati támogatás és a megvalósítás követése volt. Itt mondanám el, hogy a BKV és a DBR közötti elszámolások egy speciális megállapodás alapján történnek, hiszen 80-20 százalékban a főváros és az állam finanszírozza ezeket a projekteket. Így hát, míg az előbb említett egyes projektmenedzsment-támogatási szerződés a BKV igazgatási költségéből, ez a mostani szerződés, amiről említést tettem, a DBR költségéből ment. A következő szerződést, a harmadikat a DBR Metró Projektigazgatóság szervezeti átvilágítására, valamint szervezeti és információs rendszere működésének auditjára kötötte a vállalat 2007. augusztus 1-jén. A szerződés nettó értéke 7 millió 994 ezer forint. Ez egy vállalkozási szerződés volt. Sorrendben a negyedik szerződést a 4-es metróberuházás átfogó projekt alapító dokumentumának és a KÖZOP működési kézikönyvének elkészítésére kötötte a vállalat. Ezen belül a KÖZOP működési kézikönyv kialakításához szükséges információs és kapcsolódó szerződések, belső szabályzatok és egyéb dokumentációk elemző vizsgálatára, a megrendelőnél, tehát a BKV-nál már rendelkezésre álló belső szabályzatok, utasítások integrálására, a projektirányítási és végrehajtási rendszerhez tartozó szereplők feladatainak és felelősségének definiálására és dokumentálására, a projektirányítási és a KÖZOP-támogatás fogadásához és szabályszerű felhasználásával, elszámolásával összefüggő területek meghatározására. Ennek a szerződésnek a keretében készültek el a 4-es metró 2007 előrehaladási jelentései is, és a szerződés értéke 49 millió 500 ezer forint volt. Ennek a szerződésnek a terhére jelenleg 19 millió 800 ezer forint van kifizetve. Végezetül közbeszerzési eljáráson köttetett az ötödik és a hatodik szerződés, a 4-es metró beruházási projektjeivel összefüggő szakértői támogatás, ezen belül a projektműködés és az irányítás folyamatainak, illetve módszereinek minőségbiztosítására, az adminisztratív lebonyolítással és projektmenedzsment-ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztési koncepció kidolgozására, közreműködés a fejlesztések megvalósításában, irányítási struktúra és projektfórumok átfogó működtetésével összefüggő koordinatív feladatok ellátására, döntéselőkészítési folyamatok támogatására, általános vezetői tanácsadásra, beruházásmegvalósításért felelős operatív programok kidolgozására. Ennek a megbízásnak, ami egyébként keretszerződés jellegű, 375 millió forint az éves díja, és 2007. december 22-étől 2012. december 22-éig tart a keretszerződés hatálya. Erre a szerződésre jelenleg 28 millió 887 ezer 500 forint van kifizetve. Az utolsó, hatodik szerződésünk a BKV kiemelt projektekkel összefüggő általános szakértői feladatok, megvalósíthatósági tanulmányok és vizsgálatok lebonyolítása, kiemelt projektekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmánytervek, projektműködési és irányítási folyamatok, módszerek minőségbiztosítása, kiemelt projektek eredményeinek és termékeinek minőségbiztosítása, ügykezeléssel és adminisztrációval összefüggő fejlesztési koncepció, kiemelt projektek lebonyolításának koordinációs támogatása. A megbízás értéke 125 millió forint évente és a szerződés hatálya az előzőhöz hasonlóan 2007. december 22. és 2012. december 22. Erre a szerződésre jelenleg 10 millió 822 ezer 500 forint van kifizetve. A fölsorolt hat szerződés keretében tételesen több mint 5000 dokumentumot készített az AAM. Az oldalak száma miatt, amit előállított, elnézésüket kérem, mert az eredeti terv az volt, hogy idehozzuk a dokumentumokat, de mivel ezt egy 6 gigabájtos DVD-n lehetett lementeni, gyakorlatilag molnárkocsival és több kisteherautóval tudtam volna behozni ide. 8410 tanácsadói órát végeztek nálunk a tanácsadók, és ennek az átlag óradíja 19 798 forint. Annyit megtettünk - és természetesen ennek a dokumentumait bárkinek be tudjuk mutatni -, hogy elkészíttettem annak a DVD-nek a fájlstruktúráját, amelyik tartalmazza ezeket a dokumentumokat, ami csak a fájlok struktúrája. Ezek nem maguk a dokumentumok, hanem az, hogy milyen helyekre vannak lementve; hatalmas adatbázisban találhatók. A kiválasztással kapcsolatban el szeretném mondani, hogy a BKV-nál az AAM 2005 óta van minősítve. Mindenki számára nyilvános egyébként az a weboldal, ahol a tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges előminősítéssel be lehet jelentkezni. Ez ezekben a percekben is nyitva van, ezekben a percekben is meg lehet nézni azt, hogy hány hasonló tanácsadó cég van fölsorolva. 2005. szeptember 15-én jelentkezett be erre az AAM és 23 olyan tevékenységet jegyeztetett be, amelynek az elvégzésére közbeszerzés során ő

vállalkozik. Az előminősítés során – csak ezt az egy dokumentumot tudtam behozni – ilyen dokumentummennyiséget nyújtottak be a BKV-hoz. A 4-es metró beruházásával és a DBR Metró Projektigazgatóság működésének támogatásával kapcsolatban a felsoroltakon túl az alábbi tevékenységet végezte el az AAM. A 4-es metróberuházás kedvezményezett közlekedési operatív program működésének kézikönyve, a 4-es metró metróbiztosa általi kezdeményezésre a projekt lebonyolításával összefüggő döntés-előkészítő irányítási és felügyeleti tevékenységek dokumentációja, a kohéziós alap támogatási kérelmének és irányítási kérdésekkel foglalkozó fejezetének kidolgozása. A DBR Metró Projektigazgatóság működésére és fejlesztésére vonatkozó koncepciók és javaslatok, a DBR metró igazgatóságának átvilágítása, előterjesztések a Fővárosi Közgyűlés különböző bizottságai számára. A BKV Zrt. igazgatóságának előterjesztéseiben vettek részt. A DBR metróprojekt hatókörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos hivatali és külső szervezetekkel történő ügyintézések és eljárások. Projektirányító bizottsági és projektfelügyelő bizottsági napirendi pontokhoz kapcsolódó vezetői felkészítő dokumentumok és forgatókönyvek. A projekt végrehajtásához kapcsolódó feladatok, azok felelőseit és határidejét megjelelő projektmenedzsmentdokumentációk. A 4-es metró negyedéves és éves előrehaladási jelentései. A Projektfelügyelő Bizottság részletes ügyrendje. A Projektirányító Bizottság részletes ügyrendje. A 4-es metró projektfelügyeleti, irányítási és végrehajtási szintjét meghatározó projektmenedzsment szervezeti és struktúraműködését leíró dokumentációk, amelyekre vonatkozó összefoglaló prezentáció a főpolgármesteri kabinet számára bemutatásra került. A 4-es metró átvilágításának eredményét összefoglaló jelentés. Ezen túl a BKV Zrt. kiemelt projektjeihez kapcsolódóan tanácsadói tevékenységet végeztek. Biztosan tudja a tisztelt Közgyűlés, hogy a BKV stabilizációs programjának keretében 50 darab projektet indítottunk el, és ezen belül ezek továbbfejlesztésében részt vett az AAM is. A következő programokat kezelte kiemelt jelentőséggel a cég, és ezek mindegyikében részt vett az AAM. Az e-ticketing Budapest elektronikus jegyrendszer kialakítása, az új tarifarendszerrel és az utas tájékoztatással kapcsolatos kérdések, likviditási programok, paraméterkönyv átalakítása, társasági működési regionális szerepkialakítás, szakszervezeti és érdekképviseleti tárgyalások. A szerződések keretében a BKV vezérigazgatója és a menedzsment rendszeres tájékoztatást kapott a kiemelt projektek előrehaladásáról és a döntési pontokról. Csak a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban döntési pontok lettek kijelölve. A szükséges döntések meghozatalához megfelelő időben megfelelő háttérinformációkat állítottak elő, és napi közreműködés nélkül monitoring- és kontrolling funkciókat láttak el. Szeretném elmondani, hogy a teljesítésigazolás és az elszámolás módját a BKV és az AAM közötti szerződés részletesen definiálja. Az AAM teljesítései az előbbi lépések mentén kerülnek elfogadásra. Az AAM havonta előzetes havi feladattervet és ráfordítástervet készít, amelynek elfogadását a szerződésben megjelölt teljesítésigazoló aláírásával igazol. Az AAM havonta előrehaladási jelentést és havi összesítő ráfordítás jelentést készít a megbízói tevékenységről, melynek elfogadását a szerződésben megjelölt teljesítésigazoló aláírásával igazol. Ezt követően a BKV által elfogadott teljesítésigazolás alapján az AAM havonta számlát nyújt be a BKV részére. Végezetül szeretném elmondani, hogy a hat darab szerződéshez kapcsolódó statisztika alapján kiszámlázásra került 8410 munkaóra. A kiszámlázott összeg értéke 166 millió 500 ezer forint, a kifizetett összeg 126 millió 800 ezer forint, a szakértői támogatásban részt vevő tanácsadók száma 22 fő, a kapcsolt dokumentumok száma több mint 5 ezer, és a jelenleg kinyomtatott oldalszám meghaladja a 40 ezret. A BKV Zrt.-n belül 50 fővel voltak napi kapcsolatban a tanácsadók, a DBR Metró Projektigazgatóságában 25 fővel, az EuroMetro Kft. esetében 10 fővel, Budapest főváros hivatalaival kapcsolatban 20 fővel, egyéb érintett szakértőkkel 30 fővel, összesen mintegy 135 fővel és munkatárssal dolgozott az AAM ebben az időszakban. 2007. január 20. és 2008. február 22. között megközelítőleg 3500-4000 darab olyan levél, bejövő e-mail-forgalom bonyolódott, amelyekben a következő partnerek szerepelnek a leggyakrabban: Budapest főváros szakértő munkatársai, a metróbiztos úr, a BKV vezérigazgatója, a BKV vezérigazgató-helyettesei és vezető munkatársai, a DBR Metró Projektigazgatóság munkatársai, a DBR metró projektigazgatója, a DBR vezérigazgatóhelyettese, az EuroMetro Kft. munkatársai. Dokumentálhatóan 26 projektirányító bizottsági ülésen vett részt az AAM és végezte a munkáját. Az általa készített előterjesztések száma 500, 31 vezetői előkészítőt készítettek,

ezek oldalszáma meghaladja a 3 ezret. A 26 projektirányító bizottsági ülésen több mint ezer határozatot készítettek elő szakmailag. A projektfelügyelő bizottsági ülések száma 3, a projektfelügyelő bizottsági üléseken az előterjesztések száma 18, 3 vezetői előkészítést végeztek, 500 oldal és 40 határozat készült. Öt fővárosi közgyűlési előterjesztést készítettek, a tárgyalások száma 400, a prezentációk száma 50. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Ennyit tudtam elmondani a szerződéssel kapcsolatban. ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés az elhangzottakkal kapcsolatban? Tarlós úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Volna néhány, de most csak keveset teszek fel az időtakarékosság érdekében. Örömmel hallottuk, hogy vezérigazgató-helyettes úr beszámolt a fájlok, az e-mailek, a telefonok és a belső határozatok számáról. Persze ezek sem közömbösek, aztán ellenőrizze, aki akarja. Én a sok közül három kérdést szeretnék feltenni. Az elsőt főpolgármester-helyettes úrnak, a másik kettőt pedig a vezérigazgató-helyettes úrnak. Főpolgármester-helyettes úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy mi is a metróépítés legutóbb tervezett befejezései határideje. Ugye 2011-et mondtak? Jól emlékszem? (Hagyó Miklós: Most válaszoljak?) Aha, igen. Legyen szíves, főpolgármester-helyettes úr! ELŐADÓ: Megtisztel a kérdésével, frakcióvezető úr, és köszönöm szépen, hogy a kérdés során korrigálta a megszólítást, és azt gondolom, jó, ha ezt a hangnemet tartjuk egymással szemben. Nagy tisztelettel azt válaszolnám, hogy jelen pillanatban a terveink és elképzeléseink szerint módosítottuk az európai uniós pályázat miatt a határidőt, ami azt jelenti, hogy hozzátettünk az eredeti 2010. december 31-éhez egy féléves tartalékidőt, ami azt jelenti, hogy 2011. június 30-a. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Világos, köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Akkor az első, amit kérdeznék a vezérigazgató-helyettes úrtól, hogy ha az átadási határidő 2011 közepe, akkor ezzel a céggel milyen ismeretlen indítéktól vezérelve kötöttek szerződést 2012. december 31ig - ez az egyik. A másik: elismételné a kedvünkért, hogy mi az a tartalom, amivel megtöltötték az éves 375 millió forintos kifizetést? Végül a harmadik csak egy desszert, kérdezem öntől, igaz-e az a hír - de ha nem igaz, elhiszem -, hogy jegyzőkönyvvezetésért 9 millió forintot számláz ez a cég? Szívesen kiközvetítünk egy titkárnőt önöknek. Köszönöm szépen. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: A frakcióvezető úr első kérdése arra vonatkozott, hogy miért 2012. Azért, mert ennek a DBR 4-es metrónak a befejező határidején túl még nyilván vannak olyan elszámolási és dokumentációs feladatok, amelyeket le kell zárni. (Tarlós István: Másfél évig?) Én azt nem tudom megítélni… BALOGH ÁRPÁD, a DBR Metró projektigazgatója: Elnézést, Balogh Árpád vagyok, a DBR projektigazgatója, és a 2-es szakasz befejezése, amit a Közgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott, az 2012 év vége, ezért szól addig a tanácsadónak is a szerződése. (Tarlós István: Vannak már szerződések a második szakaszra?) A vasúthatósági engedélyezési tervek mind arra vonatkozik, a 2-es szakaszra. (Tarlós István: Nem azt kérdeztem, hanem szerződések vannak-e?) Hogyne, a tervezői szerződések a 2-es szakaszra szólnak. (Tarlós István: Tervezői szerződések, és erre kötöttek szerződést a külső céggel? Jó, értem. Elég fura!) BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: A frakcióvezető úr kérdezte még a kifizetéseket. (Tarlós István: Nem, azt kérdeztem, hogy kivel kötötték meg az évi 375 milliót, ezt megismételné?) A 4-es metró beruházási projektjével összefüggő szakértői támogatás, ezen belül projektműködési és irányítási folyamatok, illetve módszereinek minőségbiztosítása, adminisztratív lebonyolítással és projektmenedzsment-ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztési koncepció kidolgozása, közreműködés a fejlesztés megvalósításában, irányítási struktúra és projektfórumok működtetésével összefüggő koordinatív feladatok ellátása, döntés-előkészítési folyamatok támogatása, és általános vezetői tanácsadás és szolgáltatás nyújtása a beruházás megvalósításáért felelős operatív vezetés részére. Ez a 375 millió forintos szerződés. Erre kifizetésre került 28 millió 887 ezer 500 forint. A szerződés megbízási szerződés és

keretszerződés. Volt még egy kérdése, hogy igaz-e, hogy 9 millió forintot fizettünk. Nekem nincs tudomásom ilyenről, hogy jegyzőkönyvvezetésért 9 millió forintot fizettünk volna. (Tarlós István: De fognak?) ELNÖK: Frakciónként egy személy kérdezhet. Van-e valamelyik másik frakciónak kérdése? Bagdy úré a szó. Kérem, hogy akkor egyszerre, egymás után mondja el a kérdéseit, ahogy szoktuk, hogy módja legyen a megbízott vezérigazgató úrnak, illetve az előterjesztőnek ezekre válaszolni. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Köszönöm szépen a szót. Én is szeretnék rövid lenni. Ezzel a témakörrel kapcsolatban bárkinek rengeteg kérdése lenne, ugyanakkor nem kívánom a Közgyűlést feltartani. Tehát négy kérdést tennék fel. Az első kérdésem arra vonatkozna, hogy elkészült-e, illetve ha elkészült, mikor kerül leadásra az EU-támogatási pályázat, és mikorra várjuk az erre vonatkozó döntést? ELŐADÓ: Erre majd én válaszolnék. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Én nem tudom eldönteni, és rábízom a tisztelt előterjesztőkre. ELNÖK: Azonnal válaszol a főpolgármester-helyettes úr, és akkor úgy tudunk haladni, ha megengedi. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm, nem értettem, hogy mit mond főpolgármester-helyettes úr. ELŐADÓ: Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Erről már több alkalommal beszéltünk. Tavaly év végén, ha jól emlékszem, december 20-án tette közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázati kiírást. Ez több mint 2 ezer oldal, hat nagy fejezete volt ennek a pályázatnak. Még január hónap folyamán a jelenlegi törvények értelmében van arra mód és lehetőség egyébként, hogy a pályázatkiíráson a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a projekt jobb megvalósíthatósága érdekében változtasson. Ezt mi kezdeményeztük. A szakértői egyeztetések folyamatban vannak, én személyesen is jártam Bajnai Gordon miniszter úrnál, remélem, hogy ahogy ezek a kérdések lezáródnak, és ezzel párhuzamosan a Fővám térre, tehát a nyitott kérdések. Még egyszer mondom, 2 ezer oldalról van szó, és ennek számtalan pontja rendkívül nagy jelentőséggel bír. Ezek az egyeztetések tartanak, ahogy a végére érünk és az ominózus Fővám téri kérdésben is megnyugtató választ tudunk adni, akkor biztos vagyok benne, hogy ki fogják tudni írni a véglegeset. Remélem, hogy ez minél előbb meg fog történni. Jelen pillanatban nem a főváros oldalán - mondjuk így - pattog a labda, hanem egy közös munka eredményeként. Azt ígérte miniszter úr, azt ígérte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy változtatni fognak a kiíráson. Ez a szakértői egyeztetés zajlik egész januárban és egész februárban, jó pár alkalommal volt, amikor személyesen is részt vettem. ELNÖK: Öné a szó, Bagdy úr. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen a választ. A választ ismerjük, én abban bíztam, hogy újabb választ kapunk, és most már nem az lesz a válasz, hogy folyamatban van, hanem bíztam abban, hogy a válasz az, hogy elkészült, leadásra került, minden sínen van. Sajnálom, hogy nem kaphattam ilyen típusú választ, ennek biztosan oka van. A második kérdésem az lenne, hogy kinek a javaslatára döntött úgy a BKV, hogy ilyen mértékű külső segítségre van a BKV-nak szüksége a 4-es metróprojekt menedzseléséhez, hiszen a független ellenőrző mérnökkel már kötöttek szerződést, a másik független ellenőrrel azonban máig se sikerült szerződést kötni. Tehát valahogy az embernek nem világos, hogy ezek a fontossági sorrendek hogyan alakulnak. A következő kérdésem az lenne, hogy ki személy szerint és milyen felhatalmazás alapján írta alá ezeket a szerződéseket. Végezetül az a kérdésem, hogy van egy olyan jogszabály a közbeszerzések esetében, ami a közbeszerzések egybeszámítási kötelezettségéről szól, azt kérdezném tisztelettel, hogy ez vonatkozik-e a BKV-ra is. Köszönöm. ELNÖK:

Vezérigazgató úr! BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: A második kérdésére, ami a független ellenőrző mérnökkel, illetve a DBR-projektet ellenőrző mérnökökkel kapcsolatos, megkérném Balogh Árpád igazgató urat, hogy adja meg a DBR ellenőrzési struktúrájára vonatkozó választ. BALOGH ÁRPÁD, a DBR Metró projektigazgatója: A DBR Projektigazgatóságnak jelenleg független ellenőrző mérnökkel nincsen szerződése, ennek a közbeszerzési eljárása most folyik, illetve az előkészítése, de ebben nem vagyok hivatott nyilatkozni. Az az ellenőrcsapat, akit az EuroMetro Kft. személyesít meg, az a projekt műszaki ellenőrzése, és mint ilyen, független ugyan, de nem azonos azzal a független ellenőrző mérnöki tevékenységgel, ami az EIB által megkövetelt. Tehát ez teljesen más, ez a projekt kivitelezési, műszaki ellenőrzése. Ettől függetlenül pedig a projekt szakmai irányításához, illetve a szervezeti struktúra irányításához van szükség még tanácsadó igénybevételére, ugyanis jelenleg a DBR 20 fővel üzemel, és ez a 20 fő jelenleg alkalmatlan arra, hogy az összes olyan adminisztratív munkát elvégezze. Nem azért, mert alkalmatlanok, hanem mert kevesen vannak. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Képviselő úr harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy a szerződéseket ki írta alá. A BKV idevonatkozó előírásai szerint az első szerződést Antal Attila írta alá, a második szerződést Gulyás László úr és Balogh Árpád, ők DBR-es vezetők, a harmadik szerződést Gulyás László és Balog Árpád, a negyedik szerződést Antal Attila és Balogh Árpád, az ötödik és a hatodik szerződést pedig Antal Attila. Az ön utolsó, negyedik kérdése a közbeszerzésre vonatkozott. Természetesen a hatályos közbeszerzés figyelembevételével köttettek meg a szerződések, tehát természetesen a BKV-ra is vonatkoznak a közbeszerzési törvény előírásai. ELNÖK: Még egyszer felhívom a figyelmet, hogy az SZMSZ szerint képviselőcsoportonként egy képviselő kérdezhet. Van-e valaki… - Katona úr kérdezni kíván, utána pedig Bojár Iván András úr. KATONA KÁLMÁN (MDF): Két dolgot kérdeznék. Az egyik az, hogy nyilván nem lehetett idehozni ezt a rengeteg anyagot. Ugye úgy érthetem, hogy ha kiválasztunk erről a listáról egy anyagot, akkor azt megtekinthetjük? Ez az egyik kérdés. A másik kérdésem az, hogy a felsorolás közben lankadt a figyelmem, de arra felkaptam a fejem, hogy az e-ticketing kialakítása is megtörtént, a teljesítettek között olvasta ezt fel. Ha ezt megismételné, és ez tényleg így hangzik, akkor természetesen majd megnézem ezt a remekművet, mert kíváncsi lennék arra, hogy ez tényleg elkészült-e, ugyanis információim ez ügyben ezt nem támasztják alá. ELNÖK: Kérem szépen, hogy válaszoljon! BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Arra tényleg nem volt lehetőség, képviselő úr, hogy a nagyon nagy adatállományt és a több tízezer oldalt kinyomtatva ide most elhozzam, arra viszont a megfelelő körülmények között természetesen az arra jelentkező személyeknek lehetőséget adunk, hogy egy adatszobában bármelyik dokumentumot megnézze. Hangsúlyozom: bármelyik dokumentumot meg lehet nézni, részben ki is vannak nyomtatva, részben pedig elektronikus adat formájában. Képviselő úr második kérdése az e-ticketinghez kapcsolódott. A beszámolómnak ebben a részében a BKV ötven kiemelt projektjének a vizsgálatáról beszéltem, és felsoroltam tizenkét olyan projektet az ötvenen belül, amelyikben az AAM végzett munkát, és az egyik ilyen munka volt az e-ticketing. Ennek a dokumentumait is be tudjuk önnek mutatni. KATONA KÁLMÁN (MDF): Ilyenkor… Hadd kérdezzek vissza! Ha felolvasná, hogy mit olvasott! Amit az előbb felolvasott, azt ismételje meg, hogy mi volt az, amit felolvasott, mert nem azt mondta, hogy részt vett benne. Ön azt olvasta, hogy az e-ticketing kialakítása. Én így emlékszem, ezért kérem, hogy ezt pontosítsa! ELNÖK: Vezérigazgató úr! BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Az AAM a BKV Zrt. vezérigazgatójával az alábbi projekteket és programokat azonosította

kiemelt jelentőségűként: e-ticketing Budapest elektronikus jegyrendszer. KATONA KÁLMÁN (MDF): Azonosította, és ezért kapott pénzt? (Derültség.) BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Nem, ebben dolgozott is. Meg tudom mutatni, képviselő úr. KATONA KÁLMÁN (MDF): Jó, köszönöm. Tehát elmehetek önökhöz, és meg fogják mutatni ezt a munkát. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Abszolút. KATONA KÁLMÁN (MDF): Jó, köszönöm. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Azt szeretném mondani, hogy az e-ticketing nem zárult le, nem vált döntéssé az, hogy az e-ticketing rendszert elindítjuk, de ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani a vállalat, nagyon sok mindent kellett feldolgoznia és megvizsgálnia, és ennek a munkának a munkavégzése során részt vett az AAM. KATONA KÁLMÁN (MDF): A jegyzőkönyv szempontjából a választ köszönöm szépen, ez elég világos, és elég laza is. Részt vett… ELNÖK: Köszönöm szépen. Bojár Iván András! BOJÁR IVÁN ANDRÁS (SZDSZ): Rendkívül kemény összegeket és nagyon puha, számomra, mint félig-meddig ehhez a témához nem értő embernek nagyon puha terminus technicusokat és kategóriákat hallottam itt meg, amik mögött egyáltalán nem tudom, hogy mi minden van. Jó néven vettem volna, ha egy anyagot kapunk, amin keresztül végig tudom követni, hogy mi az, amiről ön beszél. A telefonommal próbáltam a számokat összeadni, hogy legalább valamifajta nagyságrendi képet nyerjek. Van-e mód arra – és ez a kérdésem lényege –, hogy megkapjuk legalább az ön előadásának az anyagát most, ahogy a Lengyel Gyula-iskolások is kiosztottak egy levelet. Köszönöm szépen. ELNÖK: Vezérigazgató úr! BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Én arra szeretném önöket kérni… A felügyelőbizottságnak egy határozata alapján a felügyelőbizottság vizsgálja az AAM és a BKV közötti szerződést, és a felügyelőbizottság pontosan ugyanezeket az anyagokat kapta meg. Az lenne a kérésem, hogy a hivatalos felügyelőbizottsági anyagot a felügyelőbizottságtól kellene kérni. ELNÖK: Értelmezhetjük ezt úgy, hogy a képviselő úr közvetlenül nem kaphat adatot, csak a felügyelőbizottságon keresztül? Látok némi ellentmondást a két válasz között, mert Katona úrnak helyesen – véleményem szerint helyesen – azt válaszolta vezérigazgató úr, hogy természetesen megtekintheti az e-ticketinggel kapcsolatos anyagot, ezután egy másik kérdésre a vezérigazgató úr azt mondta, hogy majd a felügyelőbizottságon keresztül információt kaphat Bojár képviselő úr. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Én úgy értelmeztem, hogy a képviselő úr most ezt az anyagot szeretné, ami az én munkaanyagom… ELNÖK: Főjegyző úr kért szót. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Technikailag azt javaslom… Felhívom a figyelmet, hogy a közgyűlésről mindig készül szó szerinti jegyzőkönyv, az persze tele van nyelvtani hibákkal, de ettől még a szám, ami elhangzott, meg minden, ami elhangzott, az benne lesz. Ez egy formátlan, nem szerkesztett anyag, azt persze átadjuk képviselő úrnak, és nem kell megvárni, mire elkészül a jegyzőkönyv, meg ez persze bárkinek rendelkezésére állt eddig is, meg ezen túl is. Nem hivatalos, de nyilvánvalóan arra pontosan jó, amire használni kívánja, hogy felidézze, hogy itt mi hangzott el. Ha jól értettem, ez legalábbis egy technikai megoldás egy ügyben. Köszönöm. ELNÖK:

Tessék, vezérigazgató úr! BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Természetesen, ahogy Katona képviselő úrnak, úgy a Közgyűlés minden tagjának nyitva állnak ezek a dokumentumok, tehát bárki, akár már holnap megtekintheti. Egy kérésem van: a BKV-nál kellene megtekinteni ezeket a dokumentumokat. Még egyszer, ha ez zavart okozhatott: én a saját jegyzetemet nem szerettem volna most odaadni. ELNÖK: Megértettük. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Köszönöm szépen. ELNÖK: Nos, akkor lezártuk a kérdést… (Jelzésre:) Mondjuk, vegyük kiegészítésnek, tessék, Katona úr! KATONA KÁLMÁN (MDF): Csak azt szeretném megkérdezni, hogy azt a felsorolást, amit csináltak, tehát amiből választhatok, azt önnél megkapjuk. Ez a lényeg. Tehát onnan kiválaszthatom, hogy ezt csinálták, és akkor meg tudom nézni. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Abszolút. KATONA KÁLMÁN (MDF): Jó, köszönöm. ELNÖK: Azt kérem a vezérigazgató úrtól, hogy ebből minden képviselőcsoport számára készítsen egy példányt, mert ez egy elég hosszú slejfni volt, amit az előbb itt bemutatott ön, hogy mennyiféle anyag készült. A képviselőcsoportok megkapják, és akkor ebből az étlapból választhatnak, hogy mit kívánnak megtekinteni. Lezártuk a kérdéseket, most a hozzászólások következnek. Tarlós úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm; nevezhetjük hozzászólásnak is. Nem vagyok közalkalmazottakkal szemben soha gonoszkodó, így csak annyit szeretnék mondani, hogy bár vezérigazgató-helyettes úr válaszait az ellenzék nem nagyon tudja elfogadni, még értelmezni is nehezen, hiszen például amikor a 375 milliós keretszerződés tartalmát felsorolta, olyan elemeket is felsorolt, amelyek a műszaki életben teljesen szokatlanok, ha nem is példátlanok, de hát enyhén szólva is szokatlanok, és nagyon nehéz egyáltalán értelmezni, hogy mit is akar jelenteni – ennek ellenére nem feszegetem most tovább ezt a kérdést. De főpolgármester úr előzetesen tudott erről a szerződésről? ELNÖK: Nem. Nyugodtan kijelentem: egyetlenegyről sem. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Világos, el is hiszem, csak meg akartam kérdezni. A másik: a BKV-nál láthatóan anarchikus viszonyok vannak, megkockáztatom; mondjuk úgy: anarchikusnak látszó viszonyok vannak. A paraméterkönyv tervezete körüli homály, az ott természetes módon feltörő kétségek és kérdések sora, most ezek a szerződések a BKVnál, nem is tudom, hány helyről irányítják és koordinálják már a metróépítést, hány forrásból… Én azt szeretném megkérdezni, és egyben az ellenzék, vagyis a frakciószövetség nevében kérni is főpolgármester urat, adjon már záros határidőn belül valami választ, hogy mit tervez mégis a BKV körül. Úgy gondolja, hogy ezek az állapotok ott elfogadhatóak? Úgy gondolja, hogy önnek, akinek a nevéhez kötik a várost tizennyolcadik éve, nem kellemetlen ez akár már ma is vagy ami később ott történik? Mégis, mi az elképzelése? Nem kívánom, hogy azonnal válaszoljon, de tudom, hogy képes felmérni a helyzetet és a szituációt. Ajánlást én nem teszek önnek meg nem adok tanácsokat, nem is szorul rá, meg valószínűleg nem is kéri, de én az ön helyében elgondolkodnék azon, hogy itt mi folyik. És szeretné a frakciószövetség, ha ön az ezzel kapcsolatos elképzeléséről valami keveset elárulna a közeljövőben. Köszönöm szépen. ELNÖK: Ikvai-Szabó Imre úr ügyrendben kért szót. IKVAI-SZABÓ IMRE főpolgármester-helyettes:

Főpolgármester Úr! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! A 056. sorszámon kiosztott, György István, Wintermantel Zsolt által benyújtott indítvány két pontjáról kérek szépen pontonkénti szavazást, egyidejűleg arról is, hogy a Közgyűlés eseti jelleggel magához vonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét. Tehát pontonként. ELNÖK: Ez már a szavazásra vonatkozó indítvány volt egy beterjesztett módosító indítvánnyal kapcsolatosan. Wintermantel Zsoltnak adom meg a szót. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, főpolgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! Mondhatnám azt is, hogy a 4-es metróval kapcsolatosan az a mondás jutott eszembe, hogy sok bába közt elvész a gyerek. Van nekünk BKV-nk, van metró-projektigazgatóságunk, van metróbiztosunk, most már van AAM tanácsadónk is. És amikor egy kérdésre választ kell adni, akkor itt egymáshoz pattogtatják a felelősséget, illetve a válaszadás jogát; és akit a vezérigazgató-helyettes úr éppen kijelöl, az azt mondja, hogy ő nem kompetens nyilatkozni. Azt gondolom tehát, itt valami tényleg nincs rendben. Amit Tarlós frakcióvezető úr mondott, azon főpolgármester úrnak, azt gondolom, elég komolyan el kellene gondolkozni; mint ahogy azon is, hogy a magyar politikai életben Torgyán Józseftől hallottuk utoljára, hogy neki semmi információja nem volt a minisztériumában történő dolgokról. Az azért elég furcsa, hogy főpolgármester úr itt a Közgyűlés előtt arról beszél, hogy neki a főváros egyik legfontosabb, ha talán nem a legfontosabb közműcégénél zajló folyamatokról az égadta világon semmilyen információja nincs. Úgyhogy azért azt gondolom, ezt át kellene picit gondolni. De hogy visszatérjünk az AAM-szerződésre: arról most nem nagyon akarok beszélni, mert tényleg nem ez a téma, hogy a járatritkítások és a fővárosi tömegközlekedés szétverése kapcsán pontosan arról beszélünk, hogy nincs forrás a BKV-ban, most pedig az elmúlt egykét hét alatt kiderült, hogy itt több milliárd forintok repkednek, akár használtbusz-vásárlás kapcsán, akár tanácsadói szerződés kapcsán, akár egyéb marketing- vagy más típusú szerződések kapcsán. Tehát jó lenne átgondolni, hogy az az érvrendszer, amelyet a városvezetés használ, megállja-e a helyét. Már csak azért is, mert itt vezérigazgató-helyettes úr például többek között azt mondta, hogy a DBR-projektszervezet átvilágítására is fölkérték az AAM-et. Hát kérdezem én tisztelettel: ki hozta létre a DBR Projektigazgatóságot? Hát nem a BKV és a Fővárosi Közgyűlés döntései alapján hoztuk létre a DBR Projektigazgatóságot? Hát nem itt meg a BKV-ban ülnek azok a felelős vezetők, akik erről döntöttek? Akkor miért kell erre egy külön céget fölkérni és súlyos milliókat kifizetni neki, hogy világítsa át azt, amit mi hoztunk létre? Nem tűnik ez kicsit furcsának? Ráadásul ha már átvilágította, akkor gondolom, tett megállapításokat. Történt-e ezzel kapcsolatban valami? Ha korábban rosszul működött és rosszul lett létrehozva a DBR Projektigazgatóság, akkor talált-e valaki a BKV-ban vagy a főváros vezetésben személyi felelőst a tekintetben, akinek ez a vétsége? Történt-e ezzel kapcsolatban bármilyen szankció? A korábbi DBR Metró projektigazgató szerződését miért közös megegyezéssel szüntették meg? Azt gondolom, főpolgármester úr, hogy a helyettese bár tegnap úgy nyilatkozott, hogy neki nem nagy a kabát, amelyet itt a BKV-val és a 4-es metróval kapcsolatban kapott, de úgy tűnik, nagy a kabát, nagyon nagy a kabát, merthogy ezzel a feladattal nem bír megbirkózni. Én most nem szeretnék itt tételesen végigmenni ezen; a „minőségbiztosítás” szó vezérigazgató-helyettes úr előadásában, ha tízszer nem szerepelt, akkor egyszer sem; a „különböző vezetői tanácsadás” legalább négyszer szerepelt. Azt gondolom, ezek tipikusan azok a megfogalmazások, ami a „gumi” kategóriája, és amelyek az APEH által is a legelőkelőbb helyen vizsgált szerződésformák: az üzletviteli meg a vezetői tanácsadás, ügyviteli tanácsadás – általában ezeket kell a legjobban dokumentálni, merthogy az APEH előszeretettel vizsgálja ezeket a dolgokat. Úgyhogy bár nekünk erre semmilyen hatáskörünk nincs, és nagyon remélem, hogy senki másnak, de azért ha az APEH egyszer elkezdi vizsgálni, remélem, ott is megállja a helyét, és ezek a teljesítésigazolások valóban megtörténnek. Már csak azért is, mert tegnap a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottságban Becker úr, akinek a munkáját állítólag ez az AAM napi szinten segíti, és az őáltala jegyzett, most napirendre vett 4-es metróprojekt előrehaladásáról szóló tájékoztatót is állítólag ők szerkesztették össze… – bár az EuroMetro adatai alapján, a DBR szakemberei közreműködése alapján, de az AAM szerkesztette össze.

Azért erős a kérdés, hogy akkor mit is csinál az EuroMetro és mit csinál a DBR, ha magának az anyagnak az összeállítását – amit egyébként Becker úr jegyez – egy külsős tanácsadó cég végzi. Számomra ez kicsit kesze-kusza helyzetet jelent. Azt nem is akarom minősíteni, hogy itt vezérigazgató-helyettes úr szóban ad előterjesztést, ráadásul úgy, hogy egy leírt szöveget olvas föl, azt egy fővárosi képviselő, Bojár képviselőtársam kéri, hogy osszák ki, és erre nincs lehetőség. Hát ha már nincs írásos előterjesztés, az előterjesztő pedig egy leírt szöveget fölolvas, és ezt mi nem kaphatjuk meg itt, és akkor főjegyző úr is azt mondja, hogy hát majd a leírt jegyzőkönyvet utólag megkaphatjátok – akkor kérjünk szünetet, várjuk meg, míg legépelik, és akkor Bojár úr megkapja azt, amit itt a vezérigazgató-helyettes felolvasott? Egyszerűen nem is értem. Mint ahogy azt sem értem, hogy vezérigazgató-helyettes úr azt mondta, hogy DVD-re lehetett csak kiírni ezt az anyagot. 300 forintért lehet egy DVD-t lemásolni. Úgyhogy nagy tisztelettel kérem, én itt most zsebbe kifizetem – bár bocsánat, számlát kérek róla (Derültség.), még az áfát befizetném utána –, 300 forintot hajlandó vagyok azért áldozni, hogy ezeket a DVD-re kiírt anyagokat megnézzük, mert valóban, Katona úrhoz és Bojár úrhoz hasonlóan jómagam is megnéznék egy-két ilyen minőségbiztosítással és vezetői tanácsadással kapcsolatos munkát. Még egyszer mondom: sok bába között elvész a gyerek. Több milliárd forintot szeretnénk vagy szeretne Hagyó Miklós, illetve a BKV kifizetni külsős tanácsadó cégekre. Ezzel párhuzamosan meg arról hallunk, hogy 60 fővel akarják bővíteni a DBR Projektigazgatóság létszámát. Tehát akkor most vagy a létszámot nem kell bővíteni, vagy nem kell ennyi tanácsadó – mert a végén tényleg oda fogunk jutni, hogy nem lesz a fővárosban olyan ember, aki nem a metrót építené, és akkor kérdezem én, ki fog a boltokban kenyeret eladni. Úgyhogy azért, főpolgármester úr, jó lenne rendet tenni a házuk táján. Ismét szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimat – legalábbis azokat, akik fontosnak tartják a fővárosi költségvetést és a 4-es metró építését, akik itt maradtak, és megtisztelik a budapestieket azzal, hogy a fizetésükért a munkájukat el is végzik –, 56. sorszámon határozati javaslatot terjesztettünk elő a tisztelt Közgyűlés elé, ez önök előtt van, nem kívánom felolvasni. A lényeg az, hogy amíg tisztázásra nem kerül, hogy valóban gazdaságilag, szakmailag, hatékonyság tekintetében ez a tanácsadói szerződés, szerződések megfelelnek, és a felügyelőbizottság ezt meg nem tudja állapítani, kérem, hogy eseti jelleggel vonjuk el a Gazdasági Bizottságnak ezen hatáskörét. Kérjük fel a felügyelőbizottságot ennek a teljes körű vizsgálatnak a lefolytatására. Erre szükség van, mert az én információm szerint - bár a felügyelőbizottsági ülésekre nem járhatok, mert onnan kitiltottak, de az én információim szerint - a felügyelőbizottság nem rendelt el vizsgálatot. Voltak, azt hiszem, akik kértek anyagot, de vizsgálat elrendelésére nem került sor, és azt gondolom, ha itt elvonjuk a Gazdasági Bizottság tulajdonosi hatáskörét, akkor a Közgyűlés a tulajdonosi jogkörében eljárva utasíthatja a BKV vezető tisztségviselőjét, hogy ezt a szerződést a vizsgálat lezárultáig függessze fel, ezzel kapcsolatban teljesítések és kifizetések ne kerüljenek sorra. Köszönöm szépen. ELNÖK: Bagdy úr! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Főpolgármester úr, köszönöm szépen a szót. Egy kérdéssel kezdeném - most már tudom, hogy ez a kérdés költői. Az lenne a kérdésem, hogy ki irányítja a BKV-t. Amikor kigondoltam ezt a kérdést, még azt hittem, hogy lehet erre választ adni; most már, annak alapján, hogy a főpolgármester úr jelezte, hogy ő például erről a szerződéses csomagról nem tud, el tudom képzelni, hogy még sok más kérdésről sem tud, tehát nem valószínű, hogy azt a választ fogom kapni, hogy a főpolgármester úr, de nyilván valaki más vagy valakik mások. Ezt jó lenne megtudni, mert pláne ebben a helyzetben, amelyben a BKV - Isten útjainak kifürkészhetetlen szándékai szerint - pillanatnyilag vezetési válságban van, valami módon ebben tisztán kellene látni, és erre egy egyértelmű, világos választ kellene kapnunk. Tulajdonképpen teljes döbbenettel állok, amikor hallom a beszámolókat a BKV 4-es metró projektszervezetével kapcsolatban. Egyfelől azt halljuk, hogy bár már akkor sem tetszett például nekem sem az a szervezet, amely kialakításra került talán egy évvel ezelőtt, de akkor volt egy világos és egyértelmű szervezet, ami annak látszott, vagy legalábbis az előterjesztők annak vélték, és itt volt egy független mérnök - független mérnök van -, független ellenőrző mérnök, akit ráadásul bizonyos szerződéses kötelezettségek alapján már régen ki is kellett volna választani. Ehhez képest független mérnök valóban van, több milliárd forintos szerződéssel, független ellenőrző mérnök még mindig nincs.

Azt gondolom, hogy ha egy projektszervezetet kitalálunk, és azt komolyan vesszük, akkor az első és legfontosabb feladat az kellene, hogy legyen, hogy ezt a struktúrát, amelyet kitaláltunk, töltsük fel, és működtessük. Most kiderült, hogy ugyan független ellenőrző mérnökünk nincs, de tanácsadónk van dögivel, éspedig aki tanácsokat ad olyan kérdésekben, amelyeket definitíven egy projektben házon belül kellene a legnagyobb mértékben megoldani, mert ezek nem tanácsadói feladatok a legtöbb esetben, hanem olyan adminisztratív, ellenőrző feladatok, amelyeket kifejezetten házon belül szokás megoldani. Ehhez képest furcsállom azt az utóbbi hetekben felmerült, egyébként racionális és értelmes hírt, hogy meg kellene erősíteni a DBR Metró Projektigazgatóságot, mert szemmel láthatóan képtelen a feladatait betölteni - ezt a megbízott vezérigazgató úr is említette. Ismétlem: nem kívánom az egyes személyek szellemi kapacitását és tudását minősíteni, egész egyszerűen bizonyos méretű projekthez bizonyos méretű szervezetre van szükség, és ez eddig nem alakult ki. Én azért rohadtul örültem volna - már elnézést a kifejezésért! -, nagyon örültem volna, hogyha először, amikor egy projektet elkezdünk, kigondoljuk, hogy milyen szervezettel óhajtjuk azt a pár száz milliárd forintot elkölteni, hogy tudjuk ellenőrizni, hogy jó helyre kerüljön az a pénz, nem pedig az történik, amivel most szembesülünk, hogy azok után, hogy kiderült, hogy most már 150-200 milliárd forint körüli költségtúllépésnél tartunk, elgondolkodunk, hogy lehet, hogy talán mégsem jó az a szervezet, amelyet a projekt menedzselésére és ellenőrzésére kialakítottunk. Az időbeliséggel van a baj, eső után köpönyeg. Most még csökkenthetjük a további károkat, de nem így kellett volna nekiállni a projektnek, itt látom az alapvető problémát. Ehhez képest szinte részletkérdés, hogy ha jól értettem a vezérigazgató úrtól, megbízott vezérigazgató úrtól, meghívásos pályázatok voltak a közbeszerzésre ezeknél a tanácsadói pályázatoknál. Egy biccentéssel kérnék megerősítést, hogy jól értettem-e, hogy a közbeszerzési pályázatok meghívásosak voltak. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: (Hangosítás nélkül:) A közbeszerzési pályázaton részt vevő szereplők nyilvánosan berögzíthetik magukat… ELNÖK: Itt válaszoljon, legyen olyan kedves, mert nem hallják a képviselők. (Wintermantel Zsolt: A törvény szerint vannak kategóriák. Milyen kategóriák voltak?!) Kérem a képviselő urat, hogy ne zavarja meg a válaszadásban a vezérigazgató urat. (Wintermantel Zsolt: Remélem, nem tudom!) BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: (Az emelvényre lépve:) A BKV a tanácsadói szerződéseinek a megkötésére egy két szakaszból álló közbeszerzési eljárást folytat. Az első szakasza egy előminősítés; ahogy említettem - és most is nyitva van a BKV honlapján -, előminősíttetheti magát bárki. Ezt követően pedig ezek közül az előminősített tanácsadók közül kerül meghívásra az, akinek az a szakterület, amellyel kapcsolatban szerződni kíván a BKV, az a szakterület minősített szakterülete. (Közbeszólás.) Minden tender esetében. Ez egy teljesen… DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Még egyszer kérdezem: nyílt vagy meghívásos volt? Magát a közbeszerzést kérdezem. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: Nyílt, nyílt volt. Ön is vagy bárki más is jelentkezhet erre. (Közbeszólások.) DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Jó, köszönöm szépen. Most nem tudunk minden részletbe belemenni, és most nem is az a… BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: De én nagyon szívesen elmondom… DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Igen? Akkor örömmel hallom, hogyha erre mód és lehetőség van. BALOGH ZSOLT, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója: A BKV honlapján nyitva van egy olyan előminősítéses lehetőség, ahol bárki bármilyen tanácsadási fajtával előminősíttetheti magát. Ezen van körülbelül harmincvalahány cég. A harmincvalahány cégnek egyébként 23 fajta minősítéses eljárása van, és amilyen szerződést meg kíván kötni a BKV, amely cégek - mert van olyan cég, amely nem mind a 23-hoz ikszelte be magát, hogy ő ért olyan tanácsadáshoz - beikszelték magukat, azokból a cégekből, amelyeknek a tevékenységben ő kérte az előminősítést, azok közül meghívja őket árajánlattételre. Ennyi.

DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen. Nem hiszem, hogy ez az a fórum, ahol minden részletre rá kellene kérdeznem, tehát nem is szeretném ezt folytatni. De azért tárgyszerűen megjegyezném, hogy ha a szakmai rutin és tapasztalat volt a kiválasztási szempont, akkor nyilván feltételezem - ilyen a magyarországi metróprojektekben, -kivitelezésekben való részvétel; lehetséges, hogy akkor nagyon szűk lehetett volna a meghívottak köre a második körbe, és nem is tudom, hogy az AAM egyáltalán az előző metróépítés során létezett-e már. Mindegy, ezek fontos, de nem annyira lényeges kérdések. Szeretném a tisztelt Közgyűlést tájékoztatni, hogy 0057-es számmal magam is tettem egy kiegészítő javaslatot emlékeim szerint a 0056-os javaslathoz, amely egy újabb - mondjuk úgy - francia bekezdéssel egészítené ki a másik szóban forgó határozati javaslatot. Ennek értelme és lényege az, hogy a felügyelőbizottság a BKV metró projektszervezetéről, a felelősségi és hatáskörök meghatározásáról is adjon tájékoztatást, valamint minden olyan esetről, amikor a döntés nem e szerint a meghatározott felelősségi és hatáskör szerint történt, például mert valaki elvonta ezeket a jogköröket. Végezetül tulajdonképpen azt szeretném mondani, hogy én rendkívül örülök annak, hogy a BKV nyitott arra, hogy szakdolgozatokat, doktori dolgozatokat író diákokat fogadjon, akik tanulmányozhatják a BKV-beruházást. Azt gondolom, ez egy nagy lehetőség a számukra, megörökíthetik ezt a beruházást, és én azt gondolom, hogy a BKV metróprojekt bele fog kerülni a közgazdasági projektmenedzsment-könyvekbe, hála ezen diákok munkásságának; attól félek azonban, hogy lehetséges, hogy negatív példaként, úgy, mint orvosi tankönyvekben a jól ismert állatorvosi ló. Bízom benne, hogy ezt még el fogjuk tudni kerülni. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós Istvánnak adom meg a szót. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, főpolgármester úr. Én a magam részéről óvatos vagyok a BKV-val, mert én aztán nem venném a lelkemre, hogy a vezérigazgató-helyettes is úgy járjon, mint Antal úr, ezért inkább a főpolgármester úrnak tennék egy javaslatot. Itt valami a levegőben maradt… (Közbeszólások.) Nem azért, mintha neki kívánnám (Derültség a fideszes képviselők soraiban.), szó sincs ilyenről. Valami a levegőben maradt, és vannak, elhangoznak itt szokatlan dolgok, de egy-két olyan dolog is elhangzott, ami szinte lehetetlen. Azt javasolnám a főpolgármester úrnak, hogy gondolkodjék el azon és adjon ki erre tetszése szerinti utasítást - ezzel a 2012. december 31-i határidővel foglalkoznék egy picit. Itt van egy olyan beruházás vagy részberuházás, amire mondjuk úgy, még nincs pénz, egy darab kiviteli terv sincs és még az Unió sem mondott túl biztató dolgokat a metró 2-es szakaszának megvalósítási támogatásáról. Ehhez képest itt arról van szó, hogy egy ilyen beruházás megvalósításával kapcsolatban a megvalósításra vonatkozó általános tanácsadásra meg ügyviteli fejlesztési projektek készítésére adnak egy cégnek megbízást és szerződnek le mindenre előre. Gondolom, főpolgármester úr is megérti, hogy ez több mint szokatlan. Nem szeretnék mindennel foglalkozni, de azt tanácsolom önnek mint igazi kiváló humán értelmiségnek, hogy valakit kérdezzen meg, szoktak-e ilyen szerződéseket kötni az építőipari kivitelezésben. Lehet, hogy ez lesz az első ilyen, ezen gondolkodjék el. ELNÖK: György István úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A közbeszerzési eljárással kapcsolatban szerettem volna közelebb kerülni azokhoz a kérdésekhez, amik fölmerülnek, de végül is a Bagdy úr által feltett kérdésre részben választ kaptunk, tehát akkor megerősíthető az, hogy nyílt közbeszerzési eljárás volt ebben a kérdésben. Amiért szót kértem ezen kívül, az az, hogy egy internetes hírportálon az alábbi olvasható az AAM gyakorlati munkájáról. „Megjelennek a BKV vezetői értekezletein, jegyzőkönyveket írnak, vagyis gyakorlatilag egy titkárnő munkáját végzik az AAM alkalmazottai, miközben a cég mindenről értesül, ami a BKV-n belül történik. A legvadabb elképzeléseink szerint is bizonyos körök percre pontosan értesülnek, ha a közlekedési cég valamilyen projektbe kezd, pénzforrást kötne le valamire. Egy BKV-s vezető számolt be arról, hogy gyakorlatilag úgy érzi, minden mozdulatát követik és ellenőrzik, miközben valódi hozzáadott értékkel bíró tevékenységet nem végeznek prezentációk készítésén kívül.”

Szeretném kérni vezérigazgató-helyettes urat, hogy vagy határozottan cáfolja, vagy pedig mondja el, hogy ezzel kapcsolatban mi a valóság. Miközben folyamatosan járatritkításról, paraméterkönyvről beszélünk, 8, majd 6 milliárd forint megtakarításról, most pedig arról vitatkozunk, hogy több milliárd forint hogyan folyik el tanácsadási szerződésekben. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása, úgy gondolom, erkölcsi kötelességünk, mielőtt bármilyen járatritkításról egyáltalán elkezdenénk beszélni. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós úr ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Tényleg ügyrend, főpolgármester úr. Én nem tudom, ennél a Fővárosi Önkormányzatnak nevezett cégnél valaki koordinálja, hogy mi történjék? Nemrég hoztak egy papírt. Most hány óra van, bocsánat? ELNÖK: Nézzen az órára! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Melyik működik? (Derültség.) Itt tárgyalja állítólag mindjárt a Fővárosi Közgyűlés a főváros éves költségvetését. Jól tudom? Ehhez képest a Fővárosi Önkormányzat Gazdasági Bizottságát egy gyenge óra múlva összehívták, hogy a Vízművek menedzsmentdíjáról és üzleti tervéről hozzanak döntést. Most akkor a Gazdasági Bizottság tagjainak ön mit tanácsolna egy olyan háromnegyed óra múlva? Hát ne haragudjon, ha megkérdezem: mi folyik itt? ELNÖK: Wertán Zsoltnak adom meg a szót. WERTÁN ZSOLT (KDNP): Köszönöm. Csak egy rövid hozzászólást szeretnék tenni a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Én örömmel hallottam a vezérigazgató-helyettes úr szavait, hogy nyílt közbeszerzési eljárást hirdettek meg ezekben a témákban, de az, amit mondott előtte, tartalmában egy kicsit elütött ettől, ugyanis egy bejelentkezési rendszert vázolt föl, ami nagyjából olyasmi, mintha én itt egy füzetet letennék az asztalra és mindenki nyugodtan iratkozzon föl, aki ezekben a kérdésekben segíteni akar nekem, majd ezekből én válogatok. Tehát nem attól nyílt egy közbeszerzési eljárás, hogy az asztalon lévő füzet nyitott vagy csukott, hanem attól, hogy az eljárást melyik módszer szerint indítom el, megjelenik nyilvánosan a Közbeszerzési Értesítőben, és ezek a lépések eszerint mennek tovább. Azért sajnálom most, hogy az MSZP-frakció nincs itt, mert nyilvánvalóan a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnöke is hangot adott volna ennek a véleménynek, hogy a közbeszerzési eljárásokat szakmailag értékeljük, és gondolom, hogy majd pontosítást fogunk hallani a vezérigazgató-helyettes úrtól, mert a két őáltala elmondott dolog nem volt egészen összhangban. Köszönöm. ELNÖK: Az előterjesztőnek adom meg a szót végszóra. ELŐADÓ: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Azt gondolom, hogy a felügyelőbizottság a gazdasági törvény értelmében az a szervezet, ahol valamennyi fővárosi frakció képviselői ott vannak, ott vannak a munkavállalók. Én ebben az esetben is azt javaslom és azt kérem, hogy a felügyelőbizottság a teljes igazságot tárja fel ebben az ügyben valamennyi olyan kérdés tekintetében, amivel kapcsolatban úgy érzik képviselőtársaim, akár azzal kapcsolatban, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, nem nyílt… - tehát valamennyi kérdésre terjedjen ki a felügyelőbizottság vizsgálata. Az a kérdés merült fel képviselő úr részéről, illetve több ilyen gondolat elhangzott, hogy ki irányítja a BKV-t, kik látnak bele, kik nem látnak bele a szerződéseibe. A BKV független jogi személy, a BKV-nál a tulajdonosi képviseletet az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság látja el a gazdasági törvény értelmében, ők azok, akik irányítják és felügyelik a menedzsmentet. Én úgy gondolom, hogy akkor lenne baj, ha innen a Városházáról bárki – még egyszer mondom, bárki – bármelyik szerződéssel, pályázattal kapcsolatban belelátna bármelyik fővárosi közműcég, közszolgáltató cég szerződéseibe. Azt gondolom, hogy ez az igazgatóság, a menedzsment, ennek ellenőrzése pedig a felügyelőbizottság dolga, és még egyszer hangsúlyoznám a sajtó képviselőinek is, valamennyi fővárosi frakció képviselteti magát ezekben a felügyelőbizottságokban.

Ezen előterjesztés kapcsán azt szeretném önöknek elmondani, hogy nem volt könnyű az előző év. Nem volt könnyű, de azok a kollegák, szakértők, akik még nem elég létszámban, de dolgoztak, ezek az emberek nem felelősek, hanem természetesen metrót szeretnének építeni. Az, hogy meg kell erősíteni a projektirányítási struktúrát, egyébként a nemzetközi és a hazai auditokból egyértelműen kiderül, hiszen a projekt építkezése, a beruházás egy olyan fázisba került, amikor az a húsz fő alatti létszám, ami a DBR Metróigazgatóságnál közvetlen a 4-es metró beruházással foglalkozott, még az EuroMetróval együtt is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy ezt a projektet teljes volumenében, teljes terjedelmében a következő években a teljes megvalósításhoz vigye, az eredményes megvalósításhoz. Merthogy itt nemcsak az a kérdés, hogy meg tudjuk-e építeni ezt a metrót, határidőre tudjuk-e megépíteni, milyen pénzből, hanem azért, hogy ezeket a pénzeket ne kelljen utána visszafizetnünk, akár az állam, akár az Európai Unió legszigorúbb szempontrendszerének kell megfelelnünk. Ezért engedjék meg, hogy ezen előterjesztés kapcsán elmondjak egypár gondolatot 2007ről. 2007 a kivitelezési munkák teljes körű beindításának éve volt. 2007-ben egy kivitelezővel a belső állomások beépítése és három kapcsolódó felszíni beruházás megvalósítását szolgáló szerződés köttetett meg, öt építéshatósági engedély került kiadásra. 2007. április óta az északi pajzs 1444,5 méternél az északi alagútba 573 tömőgyűrű került eddig beépítésre. A déli pajzs 2129,5 méternél a déli alagútba 1035 tömőgyűrű került beépítésre. A pajzsok – mint ahogy köztudott mindannyiunk számára – már elhagyták a Tétényi utat és március közepén megérkeznek a következő állomásra. 2007-ben 29 darab építéshatósági, közmű-létesítési, vízjogi, bontási, fakivágási, közlekedéshatósági, vasúti létesítési és telekalakítási engedélyt fogadtak el. 104 darab szakhatósági hozzájárulás, hatósági jóváírás, közútkezelői hozzájárulás, tulajdonosi hozzájárulás, üzemeltetői hozzájárulás került kiadásra. A budai oldalon az összes állomás építése előrehaladott állapotban van, a vállalkozók sorban készülnek a pajzsok fogadására. A pesti oldali állomások kivitelezésénél a réselési munkák megkezdődtek. A támogatási kérelem összeállítása remélhetőleg az utolsó egyeztetési fázisba került. A projektirányítási struktúra felülvizsgálata, valamint a projektszerű működés kialakítása megtörtént, hiszen amit képviselőtársaim mondanak – ez az ő részükről természetesen valamennyire érthető -, hogy káosz van, ezzel kapcsolatban tisztelettel szeretném jelezni, hogy egyértelmű, átlátható irányítási struktúrában van kezelve a 4-es metró beruházása, megfelelő döntési szintekkel, megfelelő kompetenciákkal. A Projektirányító Bizottság munkarendje, működési rendje itt járt a Közgyűlés előtt. A Projektfelügyelő Bizottság üléseire ellenzéki képviselőtársaim is meg vannak híva, az utolsó ülésen már ott volt Ughy frakcióvezető-helyettes úr is. Ott bármilyen kérdést feltehet, bármilyen olyan észrevétellel élhet, amit a 4-es metró beruházásának a szempontjából az ellenzéki párt frakciója úgy ítél meg, hogy a Projektfelügyelő Bizottságban foglalkozni kell vele. A döntéshozatali folyamat lerövidült és felgyorsult. Lehetőség nyílt szakmailag, gazdaságilag megalapozott döntések meghozatalára. A projektmenedzsment átvilágítása, a teljes körű projekt átvilágítása megtörtént. 2007-ben több mint 30 pénzügyi bizottsági ülésre került sor, melyek keretében csaknem ötszáz előterjesztés készült, amelyek alapján a Projektirányító Bizottságban, azaz a döntéshozó szinten közel ezer határozat született. Természetesen nem tudtunk valamennyi nehézséget, valamennyi problémát 2007-ben magunk mögött hagyni. Az idei évben, 2008-ban, de biztosak lehetünk abban, hogy a következő években is számtalan problémával kell majd szembenéznünk ennek a projektnek a megvalósítása során. De hogy ne csak az előrehaladásról, ne csak a sikerekről beszéljek, elmondom, hogy a következő kockázatok merültek fel 2007-ben, amelyek kezelése megtörtént vagy folyamatban van: a Tétényi úti állomásra tárolásra való érkezés előtt voltak problémák, tübingrepedések voltak, aztán emlékeznek még a Kálvin templom kérdésére, jelen pillanatban pedig a Fővám tér az a fontos pont, amely megoldásra szorul mind az idő, mind a pénzügyi keret szempontjából. Engedjék meg, hogy azoknak az embereknek, akik akár a mindennapok szintjén dolgoznak ezen a beruházáson, akár a BKV vezetésében, a DBR metró vezetésében, a Városháza ügyosztályain ebben a projektben részt vesznek, a Projektfelügyelő Bizottság vezetőjeként megköszönjem az elmúlt évi munkát. Amikor ez a beruházás kész lesz és az idő minél távolabb lesz, az eredmények, a beruházás sikere azoknak az embereknek a munkáját fogja igazolni, akik ennek a beruházásnak a megvalósításában részt vettek.

Nagyon szépen köszönöm. Ennyit szerettem volna zárszóként elmondani. ELNÖK: A vitát már lezártam, ezért Bagdy úr csak ügyrendben szólhat, és remélem is, hogy ügyrendi lesz a felvetése. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): A hozzászólásom teljes mértékben ügyrendi. Nagyon örülök, hogy főpolgármester-helyettes úr revideálta a korábbi álláspontját, ugyanis legutóbb még a Gazdasági Bizottság elé terjesztett és elfogadott anyagok szerint az ellenzék – az elhangzottakkal ellentétben – nem képviseltetheti magát minden felügyelőbizottságban minden frakció által. Különösen így van ez a BKV-nál is. A Gazdasági Bizottságnak a múlt héten beadott előterjesztése minden bizonnyal meghatotta főpolgármester-helyettes urat és meggyőzte arról, helyes, ha minden fővárosi gazdasági társaságban minden frakció delegáltja jelen van. Tisztelettel kérem, hogy ezt az elhangzott és teljes mértékben támogatott szándékot a gyakorlatba ültessük át. Kérek szépen főpolgármester-helyettes úrtól egy előterjesztést a legközelebbi gazdasági bizottsági ülésre annak érdekében, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója is képviseltethesse magát a BKV felügyelőbizottságában. Szeretnék egy bólintást ennek a szándéknak a megerősítésére, hogy ebből további viták és kellemetlenségek ne származzanak. Köszönöm szépen. ELNÖK: A vita le van zárva. Nem tudom, hogy a további jelentkezők mihez kívánnak hozzászólni. György úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Nekem is ügyrendi hozzászólásom van. Semmilyen reakciót nem kaptam. Úgy gondolom, ez nem megengedhető. Ha elhangzik egy hozzászólás, arra illik reagálni. Köszönöm. ELNÖK: Egy határozati javaslatot kaptunk 56. sorszámmal. Ennek két pontja van. (Dr. Bagdy Gábor: Két határozati javaslat van, 56. és 57. sorszámon.) Bocsánat, valóban így van. Először az 56. számú határozati javaslatról fogunk szavazni, mégpedig pontonként, ahogy azt Ikvai-Szabó Imre kérte. Csengetést kérek! (Csengetés.) Felhívom a Közgyűlés figyelmét, hogy minősített többség szükséges a határozati javaslat elfogadásához. A határozati javaslat 1. pontja úgy hangzik, hogy a Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét és tulajdonosi jogkörben eljárva felkéri a BKV Zrt. felügyelőbizottságát, hogy a célszerűségi, szakmai, gazdaságossági és jogszerűségi szempontokra is figyelemmel teljeskörűen vizsgálja ki a BKV Zrt. és az AAM Zrt. között létrejött valamennyi szerződést és a vizsgálati jelentést terjessze a Közgyűlés elé. Az előterjesztő támogatja. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 262/2008.(II.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét és tulajdonosi jogkörben eljárva felkéri a BKV Zrt. Felügyelőbizottságát, hogy a célszerűségi, szakmai, gazdaságossági és jogszerűségi szempontokra is figyelemmel, teljes körűen vizsgálja ki a BKV Zrt. és az AAM Zrt. között létrejött valamennyi szerződést és a vizsgálati jelentést terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 15 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (41 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A 2. pont: a Fővárosi Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét és tulajdonosi jogkörben eljárva a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. §-a alapján a jelen határozattal írásban utasítja a BKV Zrt. vezető tisztségviselőjét, hogy a BKV Zrt. és az AAM Zrt. között létrejött valamennyi hatályban lévő szerződés végrehajtását a BKV Zrt. felügyelőbizottsága vizsgálatának lezárultáig, illetve a vizsgálati jelentéssel kapcsolatos tulajdonosi döntésig függessze fel. Felelős a főpolgármester. Ezt a határozati javaslatot is György István és Wintermantel Zsolt jegyzi, csakúgy, mint az előzőt. Ezt nem támogatja az előterjesztő. Minősített többség szükséges az elfogadáshoz. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.)

263/2008.(II.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György István és Wintermantel Zsolt határozati javaslatát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét és tulajdonosi jogkörben eljárva a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. § (5) bek. alapján, jelen határozattal írásban utasítja a BKV Zrt. vezető tisztségviselőjét, hogy a BKV Zrt. és az AAM Zrt. között létrejött valamennyi hatályban lévő szerződés végrehajtását a BKV Zrt. Felügyelőbizottsága vizsgálatának lezárultáig, illetve a vizsgálati jelentéssel kapcsolatos tulajdonosi döntésig függessze fel. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor”. (29 igen, 9 ellenszavazat, 3 tartózkodás) ELNÖK: Végül Bagdy Gábor frakcióvezető úr jegyzi az 57. sorszámú határozati javaslatot. A Közgyűlés úgy dönt, hogy felkéri a BKV felügyelőbizottságát, hogy adjon teljes körű tájékoztatást a BKV metróprojekt szervezetéről a felelősségi és hatáskörök meghatározására. Adjon tájékoztatást minden olyan esetről, amikor a döntés például hatásköri elvonás miatt nem a meghatározott felelősségi és hatáskör szerint történt. Felkéri az fb-t, hogy vizsgálja meg és terjessze a közgyűlés elé a fenti szervezet működési hatékonyságának értékelését. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e. (Jelzésre:) Az előterjesztő ezt a határozati javaslatot nem támogatja. Itt azonban az én jogi álláspontom szerint – főjegyző úr nincs itt mellettem – nem szükséges minősített többség, tehát egyszerű többséggel lehet elfogadni ezt. Bagdy úr szeretné ezt értelmezni. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Én úgy értettem, és úgy is mondtam, hogy ez az előző határozati javaslathoz kiegészítőként értelmeződik, tehát itt ugyanúgy kell kezdődnie, hogy a Fővárosi Közgyűlés elvonja a hatáskört. Értelemszerűen ugyanaz a minősített döntés szükséges, mint az előző kettő esetében. Azért nem írtam le külön, mert úgy tekintettem ezt, mint egy harmadik francia bekezdést, és az eredeti 56-os azzal kezdődik, hogy a Fővárosi Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét. Ezt csak értelmezésképpen mondtam, elnézést kérek. ELNÖK: Igen, világos. Tehát akkor mindez úgy értelmeződik, felolvasom még egyszer: a Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét, és tulajdonosi jogkörében eljárva s a többi, hozza ezt a döntést. Tehát mivel hatáskörelvonásról döntünk, az SZMSZ szerint ahhoz minősített többség szükséges. Az előterjesztő nem támogatja. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 264/2008.(II.28.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Bagdy Gábor határozati javaslatát, mely szerint: „Fővárosi Közgyűlés eseti jelleggel elvonja a Gazdasági Bizottság hatáskörét és tulajdonosi jogkörében eljárva felkéri a BKV Zrt. Felügyelőbizottságát, hogy adjon teljes körű tájékoztatást a BKV Metró projekt szervezetéről, a felelősség és a hatáskörök meghatározásáról. Adjon tájékoztatást minden olyan esetről, amikor a döntés (pl. hatáskör elvonás miatt) nem a meghatározott felelősség és hatáskör szerint történt. Felkéri a Felügyelőbizottságot, hogy vizsgálja meg és terjessze a Közgyűlés elé a fenti szervezet működési hatékonyságának értékelését. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor”. (29 igen, 12 ellenszavazat, 1 tartózkodás)

2008. 01. 31.

A napirend 5./ pontja: Tájékoztató a Fővárosi Közgyűlés részére a 2006. évi Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (TEÚT) programon nyertes állami támogatás felhasználásának szabályszerűségi vizsgálatáról. ELŐADÓ: dr. Tiba Zsolt HOZZÁSZÓLÓK: dr. Papcsák Ferenc, Andó Sándor, dr. György István, Tarlós István, dr. Bagdy Gábor ELNÖK: Kérdezem a főjegyző urat, hogy kíván-e kiegészítést tenni. ELŐADÓ: Tisztelt Közgyűlés! Először a formai részéről szeretnék néhány szót szólni a most már előterjesztésnek. Ez eredetileg tájékoztatónak készült, éppen ezért olyan a megfogalmazása, mint egy tájékoztatónak. Úgy gondolom a tanácsnok úr, a képviselő úr korábbi felszólalása alapján, hogy ő benyújtja mintegy módosító indítványként az egyébként papíron szereplő pénzügyi ellenőrző bizottsági döntést a Közgyűlés elé. Az alanyokat értelemszerűen egyeztetni kell a Közgyűlésre a bizottság helyett. Ha ez így történik, akkor előregondolva én egy 051. sorszámú anyagot e bizonyos módosító indítvány alapján kiosztattam, melynek az a lényege, hogy ha a Közgyűlés úgy dönt, ahogy az a tájékoztatóban szerepel, akkor tulajdonképpen most meg lehetne hozni a több döntés közül egy, talán a legfontosabb érdemi döntést, ami időbeli előrehozást jelent. Ennek a jogi megfogalmazása ez a bizonyos 051. sorszámú anyag, amit én kizárólag a pénzügyi ellenőrző bizottsági döntések alapján gondolom, hogy a benyújtásra kerülő – illetőleg már megerősítette a képviselő úr, hogy benyújtásra kerülő – határozati javaslat 2. pontja helyébe javasolok. Tehát nem az 1-est és nem a 3-ast érinti, hanem csak a 2. pontját módosítaná, ha elfogadja a benyújtó képviselő úr. De talán az ügy érdeméről kellene többet beszélni. Ez egy nagyon fontos szakmai kérdés, és nagyon komoly tanulságokkal bír az önkormányzat, illetve a munkát végző munkatársak számára. Ezzel a kérdéssel a Közgyűlés már többször foglalkozott, úgy emlékszem, bizonyos közgyűléseken voltak viták is, de az sosem volt vitatott, hogy egy kiemelt jelentőségű, az útfelújításnak, mint fontos kérdésnek egy nem kellemes kísérő problémájáról van szó. Több, az apparátustól, illetve az önkormányzattól független szakértő is közreműködött a különböző vizsgálatokban, hiszen több vizsgálat folyt, s főleg még azok számánál is több mérés folyt, hiszen a KMRFT, illetve annak szakmai szervezete, az általam egyébként rendkívül korrektnek minősíthető Pro Régió Ügynökség végzett először méréseket és adott számokat. A többi szakértőről pedig az önkormányzaton belül döntöttünk vagy döntöttek; ezt nem fejteném ki, elég ismert az előzmény. Az anyagokat, az összeállt anyagot és a különböző méréseket tulajdonképpen elemezni is indokolt volt, és a pénzügyi bizottságok, hogy így mondjam, tehát a Pénzügyi és Közbeszerzési, illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, ez utóbbi inkább, mint fő, érdemben is ezzel az üggyel foglalkozó bizottság megtárgyalta. Én a magam részéről igyekeztem a lehető legkorábbi tájékoztatást biztosítani egyrészt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak, illetőleg a kérdést valamikor felvető képviselőknek - egyikük a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke is egyben -, illetőleg a frakcióknak. Ez az elmúlt évben különböző e-mailekben jelent meg. Ezek bizonyos értelemben nehezen kezelhető szakmai anyagok voltak, de mindent, ami rendelkezésre állt, igyekeztem a lehető legkorábban eljuttatni a kellő tájékoztatás érdekében. A magam részéről szeretném külön megköszönni a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének, dr. György István úrnak, hogy még a vizsgálat első szakaszában bizonyos részlet-, ám szakmailag nagyon fontos kérdésekben tudtunk egyeztetni, illetőleg hogy terhelhető volt bizonyos feladatokkal. Ezt külön szeretném megköszönni. Valamint azt is, hogy maga a bizottság ülése megfelelő időtartamot is biztosított arra, hogy ezt alaposan át lehessen beszélni, tehát tulajdonképpen nem volt korlát, ezt mindig értékelem. Úgy gondolom, hogy az anyag tartalmi része talán ismert lehet. Az összefoglaló nagyon rövid, ez remélhetőleg a mai napot nem terhelte túl, illetőleg a korábbi, rendkívül szerteágazó anyagokat pedig a szakbizottságban tárgyalták, itt elsősorban a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságra gondolok, amely érdemben foglalkozott vele, , illetőleg a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságra, amely szintén a napirendjén szerepeltette január hónapban.

Ami talán nem szerepel az anyagban - ez egy tegnapi történés -, de utalás van már rá a tájékoztató végén, hogy az említett bizottsági határozatra is tekintettel a tegnapi napon a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal, értelemszerűen a szakmai szintjén, tehát nem a Tanáccsal tartottunk egyeztetést. Ott elővezettük, én magam elővezettem a város álláspontját - a város álláspontjának azt tekintem, amit a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság döntése is megerősített. Erről viszonylag szűkszavúan tudtam csak tájékoztatást adni, mert tulajdonképpen ott tartunk, hogy a mi előadásunkat prezentálni tudtuk, azt egyértelműen megértették, tisztáztuk, hogyha bármilyen kérdés merült fel a mi álláspontunkkal kapcsolatban. A döntés, a legteljesebb döntés végül is legkorábban február 1-jén történhet meg a KMRFT ülésén, úgy tűnik, hogy azon az ülésen ez napirenden is szerepel, és most nem tudom pontosan, de nagyon remélem, alappal remélem, hogy talán meg is tud születni a döntés. Azt hozzá kell tegyem, hogy az ügynek természetesen vannak a felelősséget érintő tanulságai is, ezekben az ügyekben indultak felelősségre vonási eljárások. Meg kell mondanom, hogy nemcsak a konkrétan eljáró munkatársak esetében kell ezzel foglalkozni, hanem felmerülhet - most csak így fogalmazok, hiszen ez a legbiztonságosabb fogalmazás - bizonyos körben akár a kivitelezőkkel, esetlegesen a lebonyolítókkal kapcsolatosan is ilyen kérdés. Ezen természetesen a lehető leghatározottabban érdemes rajta lennünk, foglalkoznunk ezzel, mert ez a város érdeke. A magam részéről ugyan azt tapasztaltam, és ezt tapasztalták, tapasztalhatták az üggyel elmélyülten foglalkozó képviselők is, hogy érdekes módon a különböző mérések, vagy inkább a különböző szakmai megközelítések bizonyos mértékben, időnként nem is elhanyagolható mértékben, talán más-más eredményt hoztak egyes részletekben vagy egyes alkérdésekben, ugyanakkor ezek elemzésével - valamilyen módon ez talán inkább az én szememben egy kellemes közbenső állapotot jelentett - közelít egymáshoz, nagyságrendben mindenféleképpen a különböző úton végzett munkának az eredménye. A magam részéről még egyszer szeretném rögzíteni, hogy a KMRFT rendkívül fontos szervezet, amellyel az általa kiírt pályázati rendszerben gondolkodva lehet kapcsolatban véleményem szerint a pályázó, ilyen értelemben az önkormányzat. Illetve annak van egy szervezete, a Pro Régió Ügynökség, amelyik pedig rendkívül fontos és korrekt, színvonalas működésével tudja segíteni a pályázati rendszer operatív fenntartását. Én a magam részéről kifejezetten korrekt kapcsolatfelvételt tudtam megvalósítani, illetve kifejezetten korrekt együttműködéssel találkoztam - ezt nagyon fontosnak tartom megemlíteni. Én tulajdonképpen azzal fejezem be, amivel kezdtem, hogy ha a formai rész érthető volt, akkor csak az a lényeg - tudom, hogy tanácsnok úr bólogatott -, hogy amennyiben tényleg benyújtja a módosító indítványát, akkor én azt javasolnám nagyon nagy tisztelettel, hogy akkor legyen ennyi haszna a városnak, hogy akkor egyben gyorsítsuk meg a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban még egy minimális idővel későbbre ütemezett döntéshozatalt is. Köszönöm, befejeztem. ELNÖK: Kérdések következnek. Papcsák úr kérdez? (Dr. Papcsák Ferenc: Igen.) Igen. DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Jegyző Úr! Tisztelt Közgyűlés! Azt gondolom, abban egyetértünk, hogy nagyon komoly tanulságokkal járt, vagy jár az elmúlt időszak az útépítések vonatkozásában. Én ezt a tájékoztatót, amit a főjegyző úr elénk terjesztett, egy totális beismerésnek, egyben totális kudarcnak is tekintem. Éppen ezért szeretném megkérdezni a főjegyző urat, hogy beismerésnek lehet-e akkor ezt tekinteni, konkrétan milyen intézkedéseket tett a felelősökkel kapcsolatban, politikailag, illetve fegyelmi szempontból felelősnek tekinti-e a főpolgármesteri vezetést. Az útépítéseket végző társaságokkal szemben, amelyek - mondjuk ki! - hamis számlákkal igazolták az el nem végzett tevékenységüket, milyen intézkedést kíván foganatosítani? (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Kártérítési pereket indítanak-e? Illetve megfontolás tárgyává teszik-e ezeknek a vállalkozásoknak a kizárását a fővárosi útépítések köréből? Milyen intézkedéseket kívánnak tenni a bonyolítóval kapcsolatban? Illetve számolnak-e azzal, hogy a fővárost a későbbi programokból emiatt a súlyos helyzet miatt, miszerint 590 milliót és a kamatait vissza kell fizetni, ki fogják zárni vagy kizárhatják? Köszönöm szépen. ELNÖK: György István úr kérdez? (Dr. György István: Nem.) Nem. A kérdéseket lezárom. A főjegyző úré a szó. ELŐADÓ:

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Közgyűlés! Az intézkedések a következőek: sajnálatos módon mindig kell beszélni a felelősség kérdéséről, és azt tudom mondani, hogy több fegyelmi eljárás indult. Milyen intézkedések várhatóak - ha jól értettem - a cégekkel kapcsolatban, legyenek azok akár kivitelezők, akár lebonyolítók? Jogi alapon erre a következőt tervezem egészen konkrétan… Hozzá kell tegyem egyébként, hogy a kivitelezők esetében természetesen minden szám sok - körülbelül nyolc útszakasz esetében merült fel, tárt fel több vizsgálat problémát, a vizsgálatok ebben nagyjából fedték egymást, volt olyan vizsgálat, amely alapján nem vagyok benne biztos, hogy ez nyolc, de néhány útszakaszra mindenképpen igaz ez, ahol az az állításunk, hogy kevesebb út épült meg, mint amiről az átadás-átvétel szól, már úgy kevesebb, hogy mondjuk rövidebb vagy négyzetméterben kevesebb, vagy a másik oldalról fogalmazva: nagyobb teljesítmény lett igazolva, mint amennyi a valós. Itt véleményem szerint egyértelmű a jogi helyzet: mi ezt megpróbáljuk valahogy számszerűsíteni - ez bizonyos értelemben szakkérdés, de gondolom, arányosítani lehet a felszínnel a hiányzó szakaszt -, és azt az adott összeget fizetési felszólítás keretében bekérjük. Abban reménykedem, hogy a kivitelező elismeri, legrosszabb esetben újabb mérések alapján érünk ide, mint az itt tényleg közreműködött műszaki egyetemi szakértői csapat, tőlük függetlenül igazságügyi szakértői mérés is történt, tehát azt gondolom, nem valószínű, hogy az derülne ki, hogy ezekben az esetekben nem valós az, hogy kevesebb a teljesítés. Amennyiben megfelelő az időszak, ez általában egy-két hónap szokott lenni, elegendő lenne elvileg egy hónapot adni, de jó, akkor a mintegy egy hónap, maximum két hónap időtartam eredménytelen eltelte esetén, vagy ha megtagadják egyértelműen nyilatkozatban az igényünket, akkor itt polgári jogi pert kell indítani. Ezt tesszük más esetekben is, például a kartellügyekben is így járunk el. Tehát ez egy egyértelmű jogi eljárás. (Dr. Papcsák Ferenc: Kizárás!) Arra is kitérek rögtön. Egy picit hasonlónak tekintem, csak természetesen teljesen más nagyságrendben és más tevékenységként a lebonyolító kérdéskörét. Ott azt kell megnézni, a lebonyolítónak volt az egyik feladata a műszaki átadás-átvételekről való gondoskodás, tehát ők maguk igazolták, természetesen részben. Tehát ők maguk mindenképpen aláírásukkal igazolták, hogy az a teljesítés történt meg. Itt egy kicsit bajban vagyok, hogy vajon akkor itt a munkadíjat hogyan arányosítsuk, vagy milyen összeget arányosítsunk. Itt már nem vagyok annyira szakmailag biztos, de természetesen ugyanaz a séma, csak ott meg kell majd tudnunk jelölni, talán majd, ahogy eddig is sikerült konzultálni a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökével, esetleg majd egyeztetnék vele, hogy milyen megoldást kövessünk. Végül is csak annyi a kockázat, hogy ha túl sokat kérünk, akkor a perköltséggel lehet, hogy többet veszítünk. Itt egy-két milliós munkadíjakat sejtek, ebben nem vagyok teljesen biztos, tehát nem nagyon tudunk úgy fellépni, de valójában igazából az alulteljesítést vagy a többletszámlázás hasznát a kivitelezők élvezik, tehát onnan gondolom a valós értékkülönbözet beszedését. A kizárásra - természetesen lehet, hogy nem látom át a jogszabályoknak ezt a részét - nem látok lehetőséget. Tehát azt hiszem, hogy a magyar közbeszerzési törvény szerint nem tudom kizárni, de készséggel állok elébe, ha van ilyen típusú jogszabály, hogy ezt rögzítse. Volt egy olyan kérdés is, hogy minket kizárnak-e, de egy olyan kérdése is volt képviselő úrnak, hogy mi kizárjuk-e. Én most ez utóbbira kívántam válaszolni, szerintem ilyen jogi lehetőséget egyelőre most nem tudok felmutatni. Az a kérdés, hogy vajon kizárják-e az önkormányzatot, azt vélem, hogy nem fogják kizárni, de természetesen azt gondolom - pontosabban: azt állítom -, hogy a jogszabályban szerepel egy megengedő megfogalmazás, tehát mint lehetséges, tehát hogy a lehetőség biztosítva van. Éppen ezért gondolom, hogy nem így van, mert a pályázati rendszer fenntartása érdekében történik talán minden lépés, akkor úgy vélem, hogy talán nem ezzel kell számolnunk. De természetesen azt nem tudom kijelenteni én, akinek nincsen döntési joga, és értelemszerűen ilyen információt nem is adhattak volna, ha akartak volna, akkor sem, azon a szinten, ahol én tudok tárgyalni, hogy ezzel kell-e konkrétan számolni. Az biztos, hogy ez egy nagyon komoly lehetőség. Nagyon kérem, engedje azt meg képviselő úr, hogy bizonyára az én tévedésem vagy gyávaságom okán az általam politikai tartalmúnak ítélt kérdéseivel ne foglalkozzak az előadásomban. Én mindent elismerek, hogy ez egy nagy hiba részemről, mégis azt kérem, hogy tekintse azt úgy, hogy azt én hadd tekintsem fehér foltnak ebben az esetben. Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy minden egyéb kérdésre válaszoltam, ha nem, akkor… (Dr. Papcsák

Ferenc: Beismerésnek tekinti-e?) Azt gondolom, hogy ez egy teljesen egyértelmű szakmai anyag, ami teljesen megalapozott, és nagyon sokak által végzett és elismert műszaki, igazságügyi szakértői, mindenféle mérnöki vizsgálaton alapul, ezért ezt ténykérdésnek tekintem. Akkor azt hiszem, most talán válaszoltam a kérdésekre. Köszönöm szépen. ELNÖK: Andó Sándor képviselő úr, illetve tanácsnok úr! ANDÓ SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A tájékoztató előzménye három olyan szakértői anyag, amelyik ezeket a problémákat, mint ahogy főjegyző úr felvetette vagy elmondta a tájékoztatójában, feldolgozta. A Főpolgármesteri Hivatal revíziós és ellenőrzési alosztálya kimutatta 126 út esetében, hogy 553 millió forintot a főváros jogtalanul vett fel támogatásképpen. Ez belátható akkor, hogy jogos, hogy ez visszafizetésre kerüljön. Ebből kára nem keletkezett a Fővárosi Önkormányzatnak, hiszen olyan feladatokat végzett el, amelyekre az út átadásához, az út használatbavételéhez szükség volt, a pályázó kiíró ezeket a feladatokat nem ismerte el a kedvezményezetti kategóriában. Az ellenőrzési alosztály megállapította, hogy összegszerűen 553 millió, a Közép-magyarországi Fejlesztési Régió által megbízott monitoring- és ellenőrzési bizottság 55 út esetében 580 millió forint visszafizetésére szólította fel a fővárost. Tehát a két megállapítás között 27 millió forint különbség van. Bár el lehet mondani, hogy az egyik 55 út esetében jutott erre a megállapításra, a másik vizsgálat 126 út esetében jutott erre az eredményre. A főjegyző úr tájékoztatása szerint elhangzott, hogy fegyelmi eljárások vannak folyamatban, hiszen annak ellenére, hogy a fővárosnak kára nem keletkezett, azt el lehet mondani, hogy a szabályszerűséggel kapcsolatban kifogások merülhetnek fel, és ez munkaviszonyban történt, természetes, hogy ez egy munkajogi felelősségre vonási kategórián belül fog megtörténni. A képviselőtársam által említett túlszámlázásokkal kapcsolatban a Budapesti Műszaki Egyetem szakértői teamje nagyon óvatosan fogalmaz, és ajánlom képviselőtársamnak is, hogy ezt a mondatot emelje ki a szakértői anyagból. Azt mondja, hogy valószínűsíti nyolc esetben, hogy túlszámlázás történhetett. Természetesen egy ilyen megállapítás után vizsgálatra van szükség. Főjegyző úr elmondta, hogy ez a vizsgálat folyamatban van, és vélhetően, ha ezek a feltételezések megalapozottak, annak polgári jogi következményei lehetnek, és adott esetben persze, ha felmerül a bűncselekmény gyanújának a gyanúja, az a vizsgálat már nem a munkaviszony keretén belül, nem a Közgyűlés keretein belül, hanem más hatóság keretein belül történhet meg. Tehát összességében azt lehet mondani, hogy ez a három szakértői anyag mindazon kérdésekre választ adott, amit korábban a Közgyűlés feltett, sőt azt lehet mondani, hogy a három szakértői anyag a jelenleg folyamatban lévő vizsgálatokat segíti konkrét anyagokkal. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ezt a tájékoztatót elfogadta. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három határozati javaslatot fogadott el a tájékoztató kapcsán, és azért tartottam fontosnak, hogy mindenképpen a Közgyűlés elé kerüljenek a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság határozatai, ha másképp nem, úgy, mint egyéni képviselői indítvány, hogy ha ez a témakör a Közgyűlés előtt van, akkor ez is oda tudjon kerülni a képviselő-testület asztalára. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a főjegyző úr módosító javaslata a 2-es határozati javaslathoz a 2-es határozati javaslattal összhangban van, annak szándékát pontosítja, praktikus javaslat, és én azt befogadom a 2-es határozati javaslathoz az a), b), c) határozati javaslatot, és kérem az elnök urat, hogy arról külön ne szavaztasson. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megértettem. A jegyzőkönyv számára külön megismétlem, hogy Andó úr, mint indítványtevő, befogadta a 2. számú határozati javaslathoz a főjegyzői indítványt, így arról külön nem kell szavaztatni. A vitában György István elnök úr jelentkezett. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Többedszer van a Közgyűlés előtt ennek a 2006. évi TEÚT-pályázatnak a kérdésköre. Sokan beszéltek már róla, tudjuk, hogy milyen szakértői anyagok készültek, tehát a szakmai vizsgálati részt körülbelül ismerjük. Van az üggyel kapcsolatban egy minőségi megközelítésben felteendő kérdés és vannak a mennyiségi kérdések. A minőségi kérdés az, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően történt-e a támogatási összegek felhasználása. Erre a legmarkánsabb választ a belső

ellenőri vizsgálat adja meg: egyértelműen nem. Becsült adatokkal pályázott a főváros, holott a pályázati kiírásból pontosan lehetett tudni, hogy az ilyen eljárás szabálytalan. A becsült adatot a magyar nyelv szabályai szerint a valóságnak nem megfelelő adatként aposztrofálhatjuk. A valóságnak nem megfelelő adat pedig valótlan adat. Valótlan adattal pályázni, bizonyos tényállásokkal kiegészítve, megvalósítja a jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűncselekményét. Súlyos kérdésekről van tehát szó. Azzal, hogy a főváros a szakmai kérdéseket megvitatja – egyébként azokat is csak részben, mert sok kérdést nem érintett ebben a vitában –, nem tesz eleget minden kötelezettségének. A mennyiségi kérdések között hadd említsem, hogy két anyag is közel 580 millió forintos visszafizetési kötelezettséget állapított meg. Hangsúlyozom, hogy ez vakvéletlen, mert teljesen más megközelítésből vizsgálták az anyagokat. A Pro Régió Ügynökség 55 utat vizsgált, míg a Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzése mind a 126 utat vizsgálta, de a 126-ból csak 34 olyan utat tudott megvizsgálni, amely tételes elszámolású volt, és hangsúlyozom, a 34 út esetében mondta ki, hogy körülbelül 580 millió forint visszafizetését látja indokoltnak. Ezt aztán Tiba úr anyaga, amelyet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság számára készített, csökkentette 553 millióra, jelezvén, hogy 27 millió forintnak a kategóriába sorolása vitatható, tehát hogy a 75 százalék alattiba vagy felettibe tartozik, mert ez értelemszerűen befolyásolja, hogy a teljes összeget, vagy csak részbeni összeget kell visszafizetni. Hangsúlyozom, hogy a 126 útból 34 volt tételes elszámolású, és a Műszaki Egyetem szakmai vizsgálatából az is kiderül, hogy azon utak esetében, ahol volt terv, ott tételes elszámolású szerződéseket kötöttek nagy részben, ahol nem volt terv, ott pedig fixáras szerződéseket. Kérem szépen, ezt pontosan fordítva kell csinálni: mert ha nincs terv, akkor tételesen el kell számoltatni, hogy mit csináltak, ha meg van terv, akkor pontosan lehet tudni, hogy mit fognak elvégezni, és ott felmerülhet a fixáras szerződés kérdése. Tehát vannak szakmai hibák; és akkor nem beszéltünk még a mennyiségi kérdések közül a szemmel láthatóan műszaki tartalommal le nem fedett munkákról. Erre utalt Tiba úr, hogy legalább nyolc ilyet feltárt a Műszaki Egyetem szakmai vizsgálata. Tiba úr érintette, de nem foglalkoztunk a bonyolító felelősségével, akinek a teljesítésigazolásokat a műszaki teljesítés átadás-átvételekor igazolni kellett, és ezeket a nem valós tartalmú adatokkal benyújtott pályázati és elszámolási dokumentumokat leigazolták. Nem foglalkoztunk a pótmunkák ügyével, amelyek a fixáras szerződések esetében értelmezhetetlenek, mégis minden ilyen szerződésnél kifizetésre kerültek pótmunka címén jelentős összegek. Miután ezekkel nem foglalkoztunk, úgy gondolom, félmunkát végzünk, ha azt mondjuk, hogy most visszafizetünk 553 millió forintot. Van az ügynek egy külső dimenziója a regionális fejlesztési tanács felé. Ezt zárjuk le, ez a javaslatom, fogadjuk el Tiba úr előterjesztését, és fizessük vissza az 553 millió forintot, 27 millión pedig vitatkozzunk még. De van két belső aspektus. Az egyik aspektus a szakmai belső hibák konzekvenciái; ezek jórészt Tiba úr kompetenciájába tartoznak. Ezekben intézkedések történtek már és fognak történni. De, tisztelt Közgyűlés, a Közgyűlésnek is vannak ezzel kapcsolatban kötelezettségei! Bocsánat, hogy ezt említem föl, de az nyilvánvaló, hogy dr. Demszky Gábor főpolgármester úr nem fogja ruháját szaggatva előterjesztéssel tölteni holnap délelőtt az idejét, és nem fog olyan előterjesztést készíteni, hogy tessék már megvizsgálni, az én felelősségem fölmerül-e ebben az esetben. Ezt a Közgyűlésnek kötelessége megvizsgálni, és dönthet úgy, hogy nincs ebben felelőssége, és dönthet úgy, hogy van. De hogy ezt nem is vizsgálja meg egy közel 600 millió forintos visszafizetési kötelezettség esetén, szerintem ez nem járható út. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy az összes támogatási szerződésben benne van, hogy ha a pályázat érdemét befolyásoló valótlan adattal pályázik valaki, akkor az az egész szerződés azonnali megszűnését jelentheti. Ezen el lehet jogászkodni meg vitatkozni, de végül is itt arról van szó, hogy ha valamennyi pályázatot becsült adattal nyújtottuk be, akkor ez 6 milliárd forintnyi összegnek a kockára tételét jelenti, és úgy gondolom, e fölött azzal elmenni, hogy bejelentjük a sajtónak, hogy elszúrtuk, ez nem megfelelő megoldás. Ezért tettünk javaslatot Papcsák képviselőtársammal arra, hogy vizsgáljuk meg a Közgyűlés kompetenciájába tartozó munkaügyi, vizsgáljuk meg a polgári jogi – amely nyilván a kivitelezők és a bonyolítók felé történő vizsgálatot jelenti –, vizsgáljuk meg az esetleges büntetőjogi lépések szükségességét, illetve hogy ez irányú kötelezettségünk van-e, és nézzük meg a politikai felelősség kérdését is. Ezt a Közgyűlés helyett senki más nem fogja megtenni. Ennek ismeretében tessenek majd szavazni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, óhajt-e zárszót mondani. Igen, főjegyző úr! ELŐADÓ: Tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg a következő, lehetőleg egymondatos zárszavamat elmondani. Ismét megerősítve, hogy nagyon komoly tanulságokkal szolgál a különböző vizsgálatok, szakértők, egyetem, igazságügyi szakértők s a többi eljárása során vagy eljárása segítségével feltárt hibák áttekintése, mégis hadd mondjak annyit, ezek elsődlegessége, ezek hangsúlyozása mellett, hogy ugyanakkor kérem, ne feledkezzünk el időnként arról, illetve én magam szeretném, ha elmondhatnám, hogy azért a munkatársak közben több száz kilométer út felújításának kapcsán követték el ezeket a hibákat. Tehát nyilván nem hibázni akartak, és főleg nem csak hibákat követtek el, hanem nagyon kemény munkát is végeztek. Természetesen ez nem érinti azt, hogy hibák történtek, és nem csökkenti azt, hogy ez mennyire komoly probléma. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Nos, határozathozatal következik. Az a különös helyzet, hogy tájékoztató napirend lévén módosító indítványok vannak, illetőleg Andó úr indítványáról tudunk szavazni, ahol Andó úr arról nyilatkozott, hogy a főjegyzői kiegészítést 2. számú indítványként befogadja. Így tehát abból tulajdonképpen az a)-c)-ről kell dönteni. Először erről, majd a Papcsák–György urak által jegyzett 048. sorszámú indítványról fogunk szavazni. Csöngetést kérek, és minekutána itt rendeletmódosítás is van… – Tarlós úr ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Csak annyi tájékoztatást szeretnék adni, hogy amennyiben ezt a kiegészítő határozati javaslatot megszavazza és az eseti vizsgálóbizottságot létrehozza a Közgyűlés, akkor a Fidesz-frakció ebbe az eseti vizsgálóbizottságba dr. György Istvánt fogja javasolni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a további frakcióvezetőket is, hogy jelezzék, óhajtanak-e személyi javaslatokat tenni. Andó úr ügyrendben. ANDÓ SÁNDOR (MSZP): Csak pontosítás végett: az eredeti Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 1., 2., 3. számú határozati javaslatán belül a 2. határozati javaslathoz az a), b), c) határozati javaslatot hozzávettük, befogadtam, tehát ebben kérem, hogy együtt legyen szavazás a 2. pont keretén belül. Ezt tehát így értettük, ugye? Jó, köszönöm. ELNÖK: Bagdy frakcióvezető úr! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Sikerült megnyomnom a gombot, köszöntem az együttérző tekinteteket. A KDNP-frakció részéről Wertán Zsoltot delegáljuk a bizottságba, amennyiben az létrejön. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. György István elnök úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Elnézést kérek, de lehet, hogy lányos zavaromban itt nem követtem az eseményeket. Én nem érzékeltem, hogy Andó úrnak lett volna határozati javaslata. Ha volt, akkor bocsánatot kérek, de én Tiba úréknál látok javaslatot, tehát nem értem, hogy ki mit fogadott be. ELNÖK: El fogom magyarázni, elnök úr. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. ELNÖK: Megpróbálok eleget tenni ülésvezetői kötelezettségeimnek. A határozathozatali sorban, minekutána főjegyző úr egy tájékoztató előterjesztést készített, Andó úr szót kérve oda nyilatkozott, hogy nevére veszi a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülésén hozott határozatokat.

Majd a főjegyző úr kiegészítése hallatán bejelentette, ismétlem, hogy az általa jegyzett 2. számú határozati javaslatot a főjegyzői 051. sorszámon kiosztott, tulajdonképpen a költségvetési következményekkel együtt járó, egyébként rendeletalkotást jelentő – merthogy az átmeneti finanszírozási rendeletet emiatt módosítani kell – előterjesztést ő maga befogadja. Ezért az ő eredeti 2-ese helyet cserél a főjegyzői indítvánnyal, ergo a két anyag együtt tekintendő. Tehát, mivel ez módosító indítvány, ezért erről szavazni kell, ugyanúgy, mint ahogy az önök indítványáról, ahogy ezt bejelentettem. György István képviselő úr, felteszem ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke: Igen. Bocsánat, nem az időt akarom húzni, de az a határozati javaslat, amit Andó úr a tájékoztatóból magáévá tett, a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának a határozata, amit minimum át kellene fogalmazni akként, hogy ezt a Fővárosi Közgyűlés mondja ki, és nem pedig a fővárosi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság veszi tudomásul a főjegyzői tájékoztatóra is figyelemmel a dolgokat. Tehát ez a határozat ebben a formában nem felel meg a Közgyűlés elé terjeszthető, és a Közgyűlés által szavazható határozatnak. Köszönöm. ELNÖK: Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmeztetést. Mivel én itt ülést vezetek: ezt is elmondta Andó úr, majd a szó szerinti jegyzőkönyvből ez kitűnik, hogy ott, ahol az 1-esben PEB szerepel, a Fővárosi Közgyűlés értendő. Köszönöm szépen. Akkor tehát mindenki mindenkit ért. Két határozathozatalra kerül sor, az úgynevezett Andó-féle indítványra, amelynek 2. pontja a Tiba-féle verzió, illetőleg a Papcsák–György-féle indítványra. György István úr ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke: Ismét elnézést kérek, de eddig az volt a szokás, hogy a határozati javaslatokat írásban be kellett nyújtani. Ez ebben az esetben az én megítélésem szerint nem történt meg; ha pedig nem történt meg, akkor nem tudunk róla szavazni. Köszönöm. ELNÖK: Tisztelettel jelzem, hogy ez így van, de nyilván be van írva ide, tehát az előterjesztésbe, itt van a kezemben. Erről fogok szavaztatni. Andó úr kíván-e kiegészítést tenni? (Jelzésre:) Nem. Tehát nincs ülésvezetői félreértésről szó. Határozathozatal következik az úgynevezett Andó-féle indítványról a minősített többség szabályai szerint, kiegészítve a Tiba-féle 051-essel a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozóan. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 30/2008.(I.31.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés tudomásul veszi – a főjegyzői tájékoztatóra is figyelemmel – a 2006. évi TEÚT állami támogatás felhasználásának belső ellenőrzési szabályszerűségi vizsgálatáról készült jelentést. (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 31/2008.(I.31.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a vizsgálati jelentés alapján a Fővárosi Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a 2008. évi költségvetésében 553.494 eFt-ot és annak kamatait a TEÚT állami támogatás visszafizetésére biztosít. (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) A Fővárosi Közgyűlés a melléklet szerinti tartalommal megalkotja 1/2008. (…..) Főv. Kgy. rendeletét a 2008. évi átmeneti finanszírozásról és költségvetési gazdálkodásról szóló 77/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról. (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 32/2008.(I.31.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a TEÚT állami támogatás visszafizetéséhez szükséges 553.494 eFt és kamatai soron kívüli

utalásáról. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 33/2008.(I.31.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a 32/2008. (I. 31.) Főv. Kgy. határozatban megjelölt összeg feletti esetleges visszafizetési igényt vitatandónak tartja, s ennek megfelelő eljárásra kéri a Fővárosi Önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal képviseletében eljáró személyeket, ugyanakkor az ügy lezártáig szükségesnek tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze céltartalékba azt a további összeget, amelyet a KMRFT esetlegesen még visszafizetni kér. Határidő: 2008. január 31. Felelős: dr. Demszky Gábor (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Dönteni fogunk a 048. sorszámú, Papcsák–György-féle indítványról, tudomásul véve, hogy csak két frakcióvezető nyilatkozott személyi kérdésről. Minősített többség szükséges az elfogadáshoz. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 34/2008.(I.31.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Papcsák Ferenc és dr. György István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt 2006. évi TEÚT pályázaton elnyert állami támogatások elszámolásával kapcsolatos szabálytalanságok munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi vonatkozásainak áttekintése és a politikai felelősség megállapításának elősegítése érdekében eseti vizsgálóbizottságot hoz létre, amelybe frakciónként 1-1 fő kerül delegálásra. Az eseti vizsgálóbizottság elnökét a legnagyobb ellenzéki frakció, alelnökét a fővárost irányító koalíció nagyobbik frakciója adja. Az eseti vizsgálóbizottság feladata, hogy az elkészült szakértői és belső ellenőri dokumentációk alapján jelentésben tegyen összefoglaló javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek a 2006. évi TEÚT pályázattal kapcsolatos konklúziók levonására és a további intézkedések megtételére. Az eseti bizottság jelentésének a főpolgármester személyén keresztül a Fővárosi Közgyűlésnek történő benyújtási határideje a bizottság tagjainak megválasztásától számított 30. nap. Az eseti vizsgálóbizottság tagjai: 1. dr. György István FIDESZ frakció 2. …………………………… MSZP frakció 3. …………………………… SZDSZ frakció 4. Wertán Zsolt KDNP frakció 5. …………………………… MDF frakció Határidő: 2008. március 1. Felelős: a Fővárosi Közgyűlés által megválasztott” (32 igen, 31 ellenszavazat, 2 tartózkodás) ELNÖK: Átadom az ülésvezetést Horváth Csaba főpolgármester-helyettes úrnak, hiszen Hagyó úrral közös indítványunk következik, a 6-os. (Az elnöklést Horváth Csaba főpolgármester-helyettes veszi át.)

2007. 12. 20.

A napirend 8./ pontja: Javaslat a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Főv. Kgy. rendelet megalkotására.

ELŐADÓ: Hagyó Miklós, Ikvai-Szabó Imre HOZZÁSZÓLÓK: dr. György István, Somlyódy Csaba, dr. Steiner Pál, dr. Endrédy István, dr. Bagdy Gábor, Ughy Attila, Devánszkiné dr. Molnár Katalin ELNÖK: Az előterjesztőknek nincs kiegészítése. Megkérdezem, kérdés van-e. (Nincs ilyen jelzés.) Kérdés nincs. A hozzászólásokra kerül sor, elsőként György képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Egy figyelemre méltó, terjedelmes munka termékeként megszületett ez a vagyonrendelet, amely itt van most az asztalunkon. Sajnos azonban azt kell mondani, hogy több pozitív eleme mellett alapvetően rányomja a bélyegét az egész előterjesztésre, mind a rendelettervezetre, a szerződéstervezetre az, hogy olyan hatáskör-átruházásokat tartalmaz, amelyek alapvetően megkérdőjelezik a Fővárosi Önkormányzat demokratikus működését. Miért mondom ezt? Azért, mert mindnyájan tudjuk, a Magyar Köztársaság alkotmánya és az önkormányzati törvény alapján is, hogy az önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg, és ezt a jogát gyakorolja választott képviselőin keresztül. Ha a Közgyűlés a bizottságok összetételénél ezt az arányt megváltoztatja, meggyőződésem, hogy alkotmányellenesen jár el. Itt pedig ez történik: egy minimális létszámtöbbséget, a bizottságok irányába eltolva a hatásköröket, egy 70-30 százalékos arányra változtatnak meg. Ez most ennél a vagyonrendeletnél különösen lényegi és releváns kérdéssé válik, hiszen egyes vagyonelemeit a Fővárosi Önkormányzat ezt követően a Gazdasági Bizottság döntése alapján 3 milliárd forint, illetőleg 4 milliárd forint vagyonérték erejéig tulajdonképpen bizottsági hatáskörben el tudja intézni. Mi úgy gondoljuk, hogy maga a hatáskör-átruházás természetesen nem bűn és nem egy rossz technikai megoldás. De abban a kontextusban, ahogy ez itt megjelenik, teljességgel elfogadhatatlan. És mondom, a vagyonrendeletnek szakmailag és tartalmilag vannak figyelemre méltó elemei; úgy gondolom, maga a rendelettervezet minőségében egy elfogadható munka. Ugyanakkor az a nem lényegtelen kérdéskör, amelyet már említettem, számunkra teljességgel elfogadhatatlanná teszi, hogy ezt a rendeletet meg tudjuk szavazni. Ez igaz a két szerződéstervezetre is, miután a rendelet kontextusában jelenik meg a két szerződéstervezet is. Ráadásul a szerződések nem úgy fogalmaznak, hogy „a mindenkor hatályos fővárosi közgyűlési rendeletekben hatáskörrel rendelkező szerv”, pontosan elég lenne ez a megjelölés, hanem egészen konkrétan nevesíti például a Gazdasági Bizottságot maga a szerződés is, ami azt jelenti, hogyha a Fővárosi Közgyűlés módosítja az SZMSZ-ét, akkor ez a két dokumentum azonnal koherencia zavarba fog kerülni egymással. Én tehát nem javaslom ezt a technikát szerződések megkötésénél. S különösen érdekesnek találom azt is, hogy például ennek a két társaságnak az ellenőrzési jogkörét is a Gazdasági Bizottsághoz telepíti egy polgári jogi szerződésben a két szerződő partner. Bizonyos vonatkozásaiban tehát a Gazdasági Bizottság saját magát fogja ellenőrizni a társaságnál, miközben a Fővárosi Önkormányzatnak vannak ellenőrzésre feljogosított szervei. Összességében tehát azt tudom mondani, és szeretnénk hangsúlyosan felhívni a Közgyűlés minden frakciójának a figyelmét, főpolgármester úr figyelmét arra, hogy az a gyakorlat, amivel a bizottsági arányokat kialakították, a demokratikus alapjogokat is sérti. Szerintünk a választások eredményeinek az önkényes eltorzítását jelenti, amelyet alkotmányellenesnek is ítélünk, és kérjük, hogy ezt a Közgyűlés ebben a formában ne fogadja el. Mi nem fogjuk támogatni. Köszönöm. ELNÖK: Somlyódy képviselő úrnak adom meg a szót. SOMLYÓDY CSABA, a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának elnöke: Tisztelt Közgyűlés! Azzal kell folytatni ezt a hozzászólást, hogy az előttem elhangzottaknak bizonyos momentumaival egyetértek, és egyetértek azzal, hogy az anyag előterjesztői az ülést megelőzően ezzel kapcsolatban egy kiegészítő indítványt tettek, és kérték, hogy ezt fogadjuk be. Nota bene ez a 3 milliárd és a 4 milliárd esetében 1,5 milliárdra és 2,5 milliárdra módosult, és az előterjesztők ezt kérik elfogadni. Ez lényegében, ha úgy tetszik, emelkedést jelent, de nem egy akkora emelkedést, amely ilyen véleményt mondatna,

mondjuk, egy 3 és 4 milliárdos esetben; az tényleg drasztikus és nagy emelkedés lenne. Az eddigi 1 milliárdról most 1,5-re fog emelkedni; ’95-ben hoztuk az előző vagyonrendeletet, ahhoz képest én nem tartom az árakat és egyéb tényezőket, ingatlanpiaci árakat tekintve ezt olyan iszonytatóan alkotmányellenes és népnyomorító intézkedésnek, ha ezt az emelést megtesszük, és a bizottságra ruházzuk át ezt a történetet. Kettő: szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy elolvasva ezt a rendelettervezetet, azt olvastam ki belőle, hogy gyakorlatilag a bizottság hatásköréből nem kerülne ki sem az ellenőrzés, sem pedig a döntéshozatal képessége. Ha figyelembe vesszük, hogy az árváltozásokkal együtt most megemeljük 1,5, illetve 2,5 milliárdra összevontan ezt a tételsort, akkor utánamegyünk az életnek, és az áremelkedést rögzítjük ebben. Mi a tényleges és valódi változás és az előrelépés ebben a vagyonrendeletben? Mind az ellenzéki oldalról, mind a kormánypárti oldalról többször bírálat érte azt, hogy az a fajta vagyongazdálkodás, amely a fővárosban ’95-ben még megfelelt az akkori elvárásoknak, az mára már nem tudja követni sem gyorsaságában, időrendben, sem pedig dinamikájában azokat a változásokat, amelyek ezen a területen bekövetkeztek. Most egy úgynevezett aktív vagyongazdálkodásra való áttérést szorgalmazott pártállástól függetlenül mindenki ebben a teremben. Nos, ez a rendelet lehetővé teszi egy olyan szakcégre rábízni, egy általunk száz százalékban birtokolt szakcégre rábízni ezt a napi tevékenységet, a kezelést, az előterjesztést, az előterjesztések lehetőségét, a pályázatok lebonyolítását, amelyik ezzel foglalkozik, ebből él. De a döntések nem ebben a cégben születnek, hanem egy képviselőkből álló bizottságban, illetve bizonyos értékhatáron felül – tehát olyan esetben, amely igazán komoly értéket képvisel – továbbra is a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájában marad. Felhívom a figyelmet, hogy bizonyos kérdésekben továbbra is mindenféle félreértéstől eltekintve megmarad az a lehetőség a vagyonrendeletben, hogy szakmai szempontból az illető szakmai bizottság ugyanúgy, mint eddig – például bérbeadásnál és egyéb helyzetekben – véleményt alkothasson, egyetértési jogát gyakorolja, és a Gazdasági Bizottság, amely tulajdonosi kérdésekkel foglalkozik, ennek figyelembevételével, illetve egyetértésével tud csak dönteni, amennyiben az értékhatáron belül van. Ha ezt így mérlegeljük és lehetőséget kívánunk nyújtani arra, hogy a jövőben aktívabb vagyongazdálkodás folyjon megfelelő kontrollal, akkor most igennel szavazunk a mai rendelettervezetre, és pontosan az elmondottak miatt fogadjuk el, valóban egyetértve azzal, hogy az a határ, amit az elején belőttünk, túlságosan magas. Hozzáteszem, nem sok olyan vagyontárgyunk van, ami a kettő közé esik, vagyontárgyaink nagy része a bizottság elé kerül, az értékhatára egyedenként nagyon kevésnek haladja meg a másfél milliárdot, amit ez a rendelet nagyon helyesen továbbra is a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájában tart. Az előterjesztőktől egyetlen dolgot szeretnék kérni, ami valószínűleg valamifajta tévedés okán került be az előterjesztésbe. Bocsánat, ehhez kapcsolódva még egy dologra felhívnám a képviselők figyelmét: a hatályba léptetés ideje az én olvasatomban február 1. Ez azt jelenti, hogy mindazokat az anomáliákat, amiket képviselőtársam nagyon jogosan észrevett az előbb, a januári Közgyűlésen pótolni tudjuk, tehát konzisztenssé tudjuk tenni a reményeim szerint most elfogadásra kerülő vagyonrendelettel. Tisztelettel kérem ennek okán, hogy a mellékletben szereplő 374. sorszámú Erzsébet tér elnevezésű ingatlant a listából, amit a BFVK-ra bízna, vegye ki. Ennek indoka kettős. Az egyik: a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága megkapta feladatkörében és SZMSZ-ben is az Erzsébet tér rendezését és az ehhez kapcsolódó kérdéseket, aminek eleme ez az ingatlan, ami tévesen máshol szerepel. Valamint 2007. augusztus 30-án a tisztelt Közgyűlés az 1399/2007. (VIII. 30.) számú határozatával elfogadta a Városháza-tömb fejlesztése kapcsán a tervpályázati eljárás alapjait, amelynek eleme, hogy „ezen belül a pályázóknak külön javaslatot kell kiadniuk a gödörnek a Városháza-fejlesztési projektbe történő bevonására. A Budapest Szíve Városháza Fórum tervpályázati kiírás dokumentációja a határozatban, valamint a tervezési programban foglalt követelmények alapján készült”. Amennyiben ez így maradna, és nem vennénk ki a 374. sorszámot, akkor abba a helyzetbe kerülnénk, hogy két másik rendeletünket kellene módosítani – gondolom, ez nem cél –, amiből az egyik a Városháza-tömb pályázatának a visszavonása. Tisztelettel kérem az előterjesztőt, hogy erre való tekintettel fogadja be ezt a módosító javaslatomat, amit átadok írásban.

ELNÖK: Steiner Pál frakcióvezető úrnak adom meg a szót. DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! A december 18-án kelt, 43. sorszám alatt nyilvántartott egyéni módosító indítványom visszavonom. Köszönöm szépen. ELNÖK: Endrédy István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Nagyon röviden szeretnék ehhez a napirendhez szólni. Bagdy frakcióvezető úr majd a frakció álláspontját részletesen ismerteti. Én az előterjesztésnek ahhoz a részéhez szeretnék kapcsolódni, ami szerintem a leggyengébb része, mégpedig a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága és annak a hatásköre, tevékenysége. Ez a bizottság az elmúlt ciklus utolsó harmadában jött létre azért, hogy bizonyos vagyongazdálkodási kérdéseket meggyorsítson, fejlesztéseket sikerre vigyen, azzal a felkiáltással, hogy a ciklus elején a Városháza működése, a bizottsági struktúra áttekintésre kerül azért, hogy a vagyongazdálkodás a helyére kerüljön, a sikerek garantáltan és évekre ütemezetten jöjjenek. Ehelyett egyfajta párhuzamosság, sőt párhuzamosságok sora jelenik meg, hiszen van a Gazdasági Bizottság, van a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága, a hatáskörök továbbra is átfedésben vannak, az ügyosztályok nyilvánvalóan több bizottságnak ugyanazt az anyagot érdemben és érdem nélkül meg kell, hogy küldjék. Valamint a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának számos olyan hatásköre van, amely a Közgyűlés elől viszi el minimum a rálátást jelentős vagyonban, jelentős döntésekre, és még ráadásul az ellenőrzést is a döntések végrehajtása fölött és cégek fölött ez a bizottság gyakorolja. A tiszteletet megadva a bizottság elnökének és tagjainak ezek után azt a megfontolást javaslom, hogy ne Kiemelt Fejlesztések Bizottságának, hanem Kiemelt Léfejlesztési Bizottságnak hívjuk ezentúl. ELNÖK: Bagdy Gábor frakcióvezető úré a szó. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Egy olyan anyag fekszik előttünk, amit már többen is régóta vártunk és igényeltünk. Én személy szerint komoly várakozással voltam ez iránt az anyag iránt. Ennek az előzménye például az, hogy a Gazdasági Bizottság, amelyik az utóbbi időben számos értékesítésről, vagy döntött, vagy előterjesztést fogalmazott meg a Közgyűlés számára, az értékesítési eljárás során sok kritikával illette a jelenlegi értékesítési szabályzatot és számos javító, jobbító szándékú megjegyzés hangzott el. Erre az volt a reakció, hogy ezek majd beépülnek az új vagyonrendeletbe és az új értékesítési szabályzatba. A várakozásom másik pontja az volt, hogy a 2008-as költségvetési koncepció arról szól, hogy ingatlanértékesítési stratégia kerül kidolgozásra, ami hatékonyabbá és eredményesebbé teszi az ingatlanok értékesítését. Mindezek tükrében hallatlan csalódással olvastam ezt az anyagot, mert magáról az ingatlanértékesítésről pont ugyanazok a szabályok rendelkeznek, mint korábban, pont ugyanúgy nem teszi lehetővé a kétlépcsős értékesítést, mint korábban. Ezzel szemben egy változás valóban van, ezt el kell ismerni, nevezetesen, míg a korábbi rendeletben előírás volt egy hat hónapos ingatlanértékelés mint kiindulási alap az értékesítéshez, ma ennél sokkal puhább megfogalmazások vannak. Például a 10. § (3) bekezdését kifejezetten mókásnak tartom: amennyiben az adott vagyontárgyhoz hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyontárgyról van értékbecslés, az is elfogadható. Ez nagyon helyénvaló lenne, ha az értelmező rendelkezések között valaki definiálná, hogy mi a „hasonló” fogalma ebben a megítélésben. Ez sajnos teljességgel hiányzik. Köszönöm Somlyódy úr kiegészítését, mert ő egy koncepcionális elemet fölmutatott, nevezetesen azt, hogy az egész stratégia arra épül, hogy ne a főváros, ne is annak bizottságai, hanem szakcégek végezzék az értékesítést. Ez elméletileg akár helyes is lehetne, csak sajnos jár egy negatív következménnyel. Hogyha végiggondoljuk a folyamatokat, első körben a Közgyűlés döntött ezekről az ingatlanokról, második körben delegáltunk jogokat a Gazdasági és a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának, most ennek a koncepciónak a keretében - pontosabban ez nem is koncepció, hanem nagyon részletesen kidolgozott anyag - vagyonkezelésbe fogjuk adni ezeket az ingatlanokat, és szakcégek

fognak előterjesztéseket tenni, ahol már a bizottságoknak is legfeljebb jóváhagyási joguk lesz. Ezzel a folyamattal beteljesedik az, hogy a Közgyűlésnek minimális rálátása se lesz a folyamatokra, s én ezt kedvezőtlen iránynak tartom, annak ellenére - és ilyen értelemben személy szerint kicsit nehéz helyzetben vagyok -, hogy ott ülök mind a Kiemelt Fejlesztések Bizottságában, mind a Gazdasági Bizottságban, Somlyódy úr társaságát, elnökségét élvezve. Mindezekkel együtt én azt gondolom, hogy ezeknek a döntéseknek sokkal inkább a Közgyűlés hatáskörében kellene maradniuk. Összességében ezt a két irányt rossznak tartom. Rossznak tartom azt, hogy eltűnik a döntés a Közgyűlés szeme elől, és rossznak tartom azt, hogy az értékesítés eddigi szabályozásában hiányosságként fölmerülő elemek itt nem kerülnek korrigálásra, mi több, azt, hogy az értékesítésnél már minimálárat, illetve ingatlan-értékbecslést se kell alapul venni. Azt gondolom, hogy ezeket a hiányosságokat feltétlenül pótolni kellene, és igazság szerint a vagyongazdálkodási koncepciónak kellene először megszületni, és ennek a rendeletnek azt a koncepciót kellene tartalmilag támogatnia. Sajnos, itt megfordul a sorrend, és ez a zavar ebből adódik. Úgy gondolom, ez az anyag még nem érett az elfogadásra. Köszönöm. ELNÖK: Ughy képviselő úré a szó. UGHY ATTILA, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, főpolgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! Két oldalról is meg lehet közelíteni ezt az előterjesztést. Az egyik oldala talán ennek a megközelítésnek az, amit György István képviselőtársam már megemlített. Én egy másik aspektusára szeretnék rávilágítani: ez a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottsággal kapcsolatos aspektusa ennek az előterjesztésnek, illetve az az aspektusa, hogy mennyivel nehezíti meg az életét mind a bizottságnak, mind pedig magának a Hivatalnak ez az előterjesztés. Eminensül a 69. § (2) bekezdésére gondolok itt, ahol együttes jogköröket kíván biztosítani a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának és a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottságnak bizonyos jogkörök esetében. Ezek a jogkörök tulajdonosi hozzájárulások és közterületi hozzájárulások megadása olyan esetekben, amelyek a kiemelt közterületek használatával kapcsolatosak. A kiemelt fejlesztésű közterületek esetében, hogyha ezek tényleg csak nagyon szűk városi területekre vonatkoznának - akár a Városligetre, akár a Gázgyár-projektre, akár a Közraktárak projektjére, ahol egyébként ezzel kapcsolatban előterjesztések nem nagyon fordulnak elő a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottságnál, akkor azt tudnám mondani, hogy természetesen ez jogszerű, és a bizottság szíves-örömest, akár együttes bizottsági ülésen, akár két külön időpontban, de egyeztetve a Kiemelt Fejlesztések Bizottságával, megtárgyalja ezt az ügyet. Az a probléma azonban, hogy ebbe a körbe bekerült a Budapest Szíve Fejlesztési Program projektterülete is. Ez azt jelenti, hogy ebben az esztendőben nagyjából 3500 határozatot fogadott el a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság, és ennek nagyjából négyötöde, ami erre a Budapest Szíve fejlesztési programterületre vonatkozik, mind tulajdonosi hozzájárulás tekintetében, mind pedig közterület-használatok esetében. Rendkívül nehézkes - és majdhogynem azt tudom mondani, hogy gyakorlatilag normális üzemmenetre képtelen - lesz ezek után ez a dolog, gyakorlatilag alkalmatlan lesz ez az üzemmenet arra, hogy időben, harminc napon belül képesek legyünk ezekre a kérdésekre válaszokat adni, képesek legyünk a döntést meghozni, és akár Somlyódy úr, akár jómagam ezeket a közterület-használati megállapodásokat aláírjuk. Én ezért gondolom azt, hogy ezekben az esetekben érdemes lenne egy egyeztető folyamatot kezdeményezni. Én elfogadom azt, hogy a városvezetésnek vannak olyan indokai, amik alapján ezt a vagyonrendeletet szeretné előterjeszteni, de én jól látom, hogy ezek az anomáliák mit fognak okozni a kérelmezők esetében, akik a városban akár a legegyszerűbb dologban kérelmet nyújtanak be közterület-használatra, vagy tulajdonosi hozzájárulásra. Gyakorlatilag ez azt fogja jelenteni, hogy nem lehet harminc napon belül ezeket a használati megállapodásokat aláírni, elfogadni, és a kérelmezők részére átnyújtani. Én erről többször próbáltam és próbálok most is egyeztetni az előterjesztővel. Ezt az egy részt szeretném kiemelni ebből a rendeletből, és kérem azt, hogy akár a Főpolgármesteri Hivatal, akár Ikvai úr, akár Somlyódy úr vezetésével folyjék erről a későbbiekben egy egyeztetés, és a végleges álláspontról ebben az egy kérdésben, amelyik

a 69. § (2) bekezdésére vonatkozik, ne most, hanem a januári Közgyűlésen döntsünk úgy, hogy gyakorlatilag abba az egyeztető folyamatba, ami nagyjából négy-öt héttel ezelőtt elkezdődött Hagyó úr irodája, Ikvai úr irodája és a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság között a közterület-használati kérelmek elbírálásának, előterjesztésének, tárgyalásának és aláírásának menetéről, ez is beleférjen, és gyakorlatilag annak a szellemnek megfelelően ezt a kérdést is tudjuk rendezni. Mert ha erről most így külön rendelkezünk, akkor én gyakorlatilag azt gondolom, hogy egyrészt ezt az egyeztetési folyamatot fogjuk teljes egészében keresztülfűrészelni, keresztülvágni, másrészt pedig a Hivatal sem magának nem fog jót okozni, sem pedig azoknak az embereknek, akik közterület-használati kérelemmel fordulnak ezeken a kiemelt fejlesztési projektterületeken a főváros felé. Illő tisztelettel kérném tehát a Hivatalt arra, hogy ebben az egy szakaszban, a 69. § (2) bekezdéséről ne hozzon most döntést. Köszönöm szépen. ELNÖK: Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Szeretném jelezni, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság is áttekintette a vagyonrendeletet. Sok kérdésről volt véleménye, és ezenkívül megállapította azt, hogy a jelenleg hatályos vagyonrendeletből is hiányzik - de a jövendőből kifejezetten hiányzik - az a rész, amikor olyan vagyonelemekről beszélünk, amelyek részben, vagy egészben más tulajdonában lévő vagyontárgyak feletti fővárosi önkormányzati jogosultságot rendezik. Tudom, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, és mivel főjegyző úr mindig teljességi nyilatkozatot ír alá a vagyonkataszter vonatkozásában, ezért erről a kérdésről most részletesebben nem beszélek. De szeretném javasolni a bizottság döntése alapján, egyben felkérni a főpolgármester urat, hogy a 2008. júniusi rendes Közgyűlésre terjessze elő a részben, vagy egészben más tulajdonában lévő vagyontárgyak Fővárosi Önkormányzat általi használatának szabályait, a vagyonrendelet címének eszerinti egyidejű módosításával. Ezt, mivel írásban is megvan ez a határozat, átadnám, és kérem, hogy erről szavazzunk. ELNÖK: Ughy képviselő úrnak adom meg a szót. UGHY ATTILA, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Én megvárnám az előterjesztői zárszót, és attól függően élnék ezzel a hozzászólási lehetőséggel, illetve módosító indítvánnyal. Köszönöm. ELNÖK: Az előterjesztőnek adom meg a szót. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én csak egyetlen dologra szeretnék reagálni. Nincs itt Bagdy frakcióvezető úr, ezt nagyon-nagyon sajnálom. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nehezen lehet azzal vitatkozni, amit ön mond - még egyszer: nagyon sajnálom, hogy nincs itt frakcióvezető úr -, mert egyszerűen olyan szintű csúsztatásról beszélünk… Ha részletesen és alaposan elolvasta volna frakcióvezető úr ezt a vagyonrendeletet, itt nem kivisszük, nem elvisszük, nem a külső cégek fognak dönteni: a külső cégek előkészítik a munkát, előkészítik döntésre az anyagokat, akár az értékesítés, akár a bérbeadás esetén. Mindkét esetében a bizottság és/vagy a Közgyűlés fog dönteni arról, hogy az adott ingatlant értékhatártól függően változtassuk. György képviselő úrnak mondanám, hogy változtattuk az értékhatárokat. Valóban, az előterjesztésben 3, illetve 4 milliárd volt, az alsó határt az egyedi értékesítés esetén levittük másfél milliárdra, és az összevont értékesítés esetén 2,5 milliárd az a határ, amelyről a bizottság dönthet. A bizottság ülései legjobb tudomásom szerint nyilvánosak, oda bármikor bármilyen érdeklődő bemehet, tehát minden körülmények között bármelyik esetben bármelyik döntésükre rátekintéssel bírnak ellenzéki képviselőtársaim, az érdeklődők, a sajtó képviselői. Így reményeink szerint egy sokkal gyorsabb, rugalmasabb előkészítő munka fog tudni megtörténni. Köszönöm szépen. ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Két kérdésben kell még nyilatkoznunk - talán háromban. Somlyódy úr indítványát befogadjuk, nem kell róla szavazni - ezt már metakommunikációban jeleztük korábban is. Illetőleg a Jogi és Ügyrendi Bizottság

129/2007-es indítványa énszerintem befogadható (Hagyó Miklós közbeszól.), de úgy látom, előterjesztő társam véleménye is ez - tehát akkor erről sem kell szavazni. Ughy képviselőtársamnak jelzem, hogy a felvetése jogos, csak az, amire utal, az megtörtént, tehát ez egy egyeztetett anyag, vagyis fordítva van. Én készséggel partner leszek abban, hogy nézzük meg, fél évig mi történik, és utána hozzuk vissza, csak ne bontsuk meg az anyag konzisztenciáját. Tehát a Közgyűlés alkossa meg ezt a rendeletet, pont azért, mert a Jogi és Ügyrendi Bizottság most befogadott indítványa amúgy is köt minket, hogy 2008 júniusában hozzunk vissza anyagot, és én azt indítványozom, hogy térjünk erre vissza. Nézzük meg! Nincs két hónapja, hogy Hagyó úrral közösen átvettük ennek a kérdésnek az operatív irányítását. Kérem szépen, hogy most előbb menjünk előre, aztán nézzük meg, hogy kell-e visszajönni. Így tehát azt kérjük, hogy Ughy úr indítványáról, ha benyújtja, szavazzon a Közgyűlés. További indítványokat nem tudunk befogadni. ELNÖK: Megkérem az előterjesztőt, hogy az egyszerűség kedvéért mondja el a támogatotti sort, tehát a befogadott sort. ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Befogadva Somlyódy úr indítványa… ELNÖK: Nem, számot kérek! ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Somlyódy úr indítványának nem látom a számát. ELNÖK: Annak az egynek nincs, igen, annak nincs. ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Devánszkiné Molnár Katalin indítványát is befogadtuk, amelynek ugyancsak nincs száma ezt én nem tudom pótolni. ELNÖK: Jó. És emellett van még előterjesztői kiegészítésként az 55-ös, az 56-os, az 59-es (Csomós Miklós: A 60-as és a 61-es!), és akkor a 60-asról és a 61-esről kell szavazni. A 60-as György képviselő úré, a 61-es Bőhm képviselő úré - jelen pillanatban erről a kettőről kell szavazni a benyújtottak szerint. Ughy képviselő úré a szó. UGHY ATTILA, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Megvártam, ameddig a főpolgármester-helyettes úr, mint előterjesztő reagál. Örömmel értesítem, hogy történt egyeztetés, csak nem velem, mint bizottsági elnökkel. Ezt egy picit fájlalom, sőt mondhatnám, hogy ez egy csekélykét fáj nekem, de eltekintek ettől. Viszont bejelentem azt a módosító indítványt - és írásban is leadom -, amely arra vonatkozik, hogy az indítvány 69. § (2) bekezdését kérem elhagyni, és ennek következtében a (3) bekezdés (2)-essé válik ebben az előterjesztésben. Ezt írásban is át kívánom adni az előterjesztőnek. Köszönöm. (Átadja a módosító javaslatot dr. Csonkás Istvánnak.) ELNÖK: Akkor tehát három módosító javaslatról kell határoznunk. Elsőként György István képviselő úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzanak róla most! (Szavazás.) 2092/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet 5. számú melléklet (Az állandó bizottságok feladatköre, a Közgyűlés által bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke) II. részében a Gazdasági Bizottságra átruházott hatáskörök közül a 25., valamint a 26. pontban felsorolt hatáskörök átruházását hatályon kívül helyezi azzal, hogy értelemszerűen a továbbiakban ezeket a hatásköröket a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor” (28 igen, 30 ellenszavazat, 2 tartózkodás)

ELNÖK: (Dr. Balogh Pál jelentkezik. - A szavazás eredménye: 28 igen, 30 nem, 2 tartózkodás. Közbeszólás az MSZP-frakció soraiból: Nem működött a gép!) Nem baj. Kérem a képviselő úr gépét megvizsgálni, de a következő szavazás jön. Működik már a gép? (Dr. Balogh Pál: Nem volt bekapcsolva a gépem, elnézést!) Jó. Megyünk tovább. Bőhm képviselő úr javaslatát teszem fel szavazásra. A javaslatot az előterjesztő nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 2093/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Bőhm András módosító indítványát, mely szerint: A vagyonrendelet 52. § (2) bekezdés a) pontja: törölve; b) pontjának módosított szövege: „minden esetben a Gazdasági Bizottság az SZMSZ 6. számú melléklete szerint illetékes szakmai bizottság előzetes hozzájárulásával gyakorolja. Határidő: 15 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (30 igen, 25 ellenszavazat, 5 tartózkodás) ELNÖK: Utolsó módosító indítványként Ughy képviselő úr indítványáról szavazunk, amelyet az előterjesztő nem támogat. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) 2094/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Ughy Attila módosító indítványát, mely szerint a vagyonrendelet 69. § (2) bekezdésének elhagyásával a (3) bekezdés (2) bekezdésre módosul. (30 igen, 29 ellenszavazat, 3 tartózkodás) ELNÖK: Most a rendelet egészéről szavazunk. Kérem, szavazzanak most. (Csengetés.) Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A Fővárosi Közgyűlés az előterjesztők által tett kiegészítésekkel és a befogadott módosításokkal megalkotja 75/2007. (…...) önkormányzati rendeletét a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az 1. számú melléklet szerinti tartalommal. (35 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 2095/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezi Budapest Főváros Közgyűlésének 2472/2005. (X. 27.) számú határozatát a Fővárosi Önkormányzat és szervei, valamint intézményei Versenyeztetési Szabályzatáról. (35 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 2096/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja, megköti az előterjesztés 2-3. számú mellékletét képező, a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt., valamint a Budapest Főváros Önkormányzata és a Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalkozói Zrt. közötti vagyongazdálkodási feladatok ellátására vonatkozó megbízási keretszerződéseket és felhatalmazza a főpolgármestert azok aláírására. Határidő: az új vagyonrendelet hatálybalépését követő 30 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (35 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 2097/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy terjessze elő a részben, vagy egészben más tulajdonában lévő vagyontárgyak Fővárosi Önkormányzat általi használatának szabályait – a vagyonrendelet címének eszerinti egyidejű módosításával.

Határidő: 2008. június 30. Felelős: dr. Demszky Gábor (35 igen, 29 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 35 igen és 29 nem szavazattal… (Devánszkiné dr. Molnár Katalin: Rossz gombot nyomtam, gyerekek, elnézést kérek! - Moraj, derültség és taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.) 35 igen szavazattal, 29 nem mellett a Közgyűlés elfogadta. (Tarlós István dr. Steiner Pálnak: Pali, légy szíves, ezt jegyezd fel!) DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Szeretném kérni, hogy a jegyzőkönyv számára az utolsó pillanatban szóltak, hogy Kati, és hozzáértem - én egy ilyen ijedős leányzó vagyok. (Közbeszólás: Semmi baj!) Bocsánatot kérek, természetesen igennel kívántam szavazni. ELNÖK: Kérem, hogy a jegyzőkönyv és a történelem számára jegyezzük fel, hogy a képviselő asszony igennel kívánt volna szavazni, de a kihirdetett eredményt ez nem változtatja meg, nem befolyásolja.

A napirend 26./ pontja: Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. között megkötendő új együttműködési megállapodásra és annak mellékletét képező új díjmechanizmusra, a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelet módosítására, új lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjak megállapítására. ELŐADÓK: Hagyó Miklós, Ikvai-Szabó Imre HOZZÁSZÓLÓK: dr. György István, Katona Kálmán ELNÖK: Az előterjesztők ki kívánják-e egészíteni? (Jelzésre:) Nem kívánják. Van kérdés? György képviselő úr, kérdés? (Dr. György István: Nem.) Nem kérdés. Akkor a vélemények sorában öné a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! A Fővárosi Közgyűlés nemrégiben egyhangú döntésével egy cselekvési programot fogadott el. Ez az egyhangú döntés talán azt is jelezte, hogy a Közgyűlés egységesen tarthatatlannak ítélte a korábbi helyzetet, és örömmel üdvözölte, hogy végre történik valami a távhő frontján. Ugyan abban nem volt egyetértés, de nekünk meggyőződésünk, hogy ennek a cselekvési programnak az egyes elemei konjunktív módon függnek össze, tehát valamennyinek érvényesülnie kell, meg kell valósulnia ahhoz, hogy a kívánt hatást elérje, vagyis az egész cselekvési program egy versenyhátrány-csökkentő programot tűzött ki más fűtési típusokkal szemben. A cselekvési tervnek hangsúlyos elemei kormányzati intézkedésektől függnek, függtek, ezt tudtuk akkor is, és tudjuk most is. Nézzük, hogy milyen kormányzati intézkedésekről tudunk azóta! A jövedelemalapú támogatásokra fordítható forrásokat - már a távhő esetében drasztikusan csökkentették: most pontosan nem tudom, de ha jól emlékszem, 4 milliárdról 2 milliárd forintra. A földgáz ára év elejétől 5 százalékkal fog nőni, és év közben további emelkedésre lehet számítani, aminek nyilvánvalóan hatása lesz a távhődíjakra. Ami szerintem a távhő versenyhátrány-csökkentésében a leghangsúlyosabb elem, az az a bizonyos áfacsökkentés volt, amihez, ha jól tudom, a kormányzat részéről nincsen pozitív hozzáállás, tehát ami önmagában egy drasztikus versenyelőny, vagy versenyhátránycsökkentő tényező lett volna, az kiesik a rendszerből. Illetőleg úgy tudom, a távhőkonform gáztarifa kérdése sincsen olyan állapotban, ami biztató lenne. Az ökoprogram 11,5 milliárdos forrásáról nem tudunk semmit. Valamit ugyan hallani, hogy lesz pályázható forrás a lakosság részére, de erről a 11,5 milliárdról nincsen szó, ami

szintén a cselekvési tervben szerepelt. Azt is tudjuk a Főtáv elképzeléseiből, hogy aki regionális kedvezményben részesül, az ennek a felét el fogja veszíteni, mert szét akarják teríteni - igaz, hogy egy másik része ebből részesülni fog, de aki eddig kapta, az a felét fogja kapni a regionális kedvezménynek. Összefoglaltam tehát, hogy számtalan olyan tényező van, amely éppen nem abba az irányba hat, amire a Közgyűlés a cselekvési programot elfogadta, vagyis hogy a távhődíjak csökkenjenek, és hogy ez a cselekvési terv egy látványos, pozitív eredményt hozhasson. Ugyanakkor ennek a cselekvési tervnek más elemei a Főtáv menedzsmentjének és a Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelően haladnak előre, többek között az is, hogy az alapdíj és a hődíj arányváltoztatásában elmozdul a 35:65 százalék irányába, amit a lakóközösségek, a civil szervezetek örömmel fogadtak és támogatnak, ugyanakkor megítélésem szerint ez részükről egy előremenekülés egy kedvezőbb alapdíjfizetés irányába elég komoly kockázati tényezők mellett, amire a Főtáv egyébként mindig felhívja a figyelmet, de ennek a hangsúlyai egyelőre talán nem kerülnek megfelelő helyre. Hogy túl magas ez a kockázat, arra utal az is, hogy már maga a Főtáv is úgy gondolja, hogy választhatóvá teszi a 48:52 százalékos alapdíj-hődíj arányt és a 35:65 százalékos alapdíjhődíj arányt. Ebben talán az is benne van, hogy mindenki tegyen magának szemrehányást később a rossz döntéséért. Benne van a csomagban, és részletesen tárgyalja az előterjesztés - megjegyzem, korrekt módon - ezeket a veszélyeket, és azt is megfogalmazza, hogy kemény tél esetén jelentősen többet fognak fizetni a 65 százalékos hődíjarány miatt is, míg enyhe tél esetén a Főtávnak fog komoly likviditási gondokat okozni a cselekvési program ezen eleme. A többi elem, vagyis a kormányzati elemeknek a teljesülése nélkül ez a konjunktív feltételrendszer felborulni látszik, és igaz az, hogy aki az alapdíj kapcsán a 35:65 százalékos arányt választja, az egy évre befagyasztásra kerül, de az is igaz, hogy a főváros úgy kíván élni a jövőben az árhatósági jogosítványaival, hogy tulajdonképpen az árhatósági jogkörnek a törvény által biztosított lehetőségét kihasználva végül is egy árliberalizációs döntést hoz azzal, hogy negyedévente, a gázár és a hődíjak változásával egy automatikus követőrendszert piacosít bele ebbe az árhatósági szerepbe, ami nem érthetetlen megoldás, ugyanakkor azt is látni kell, hogy árhatóságként végül is egy piaci liberalizáció is benne van ebben a döntésben. Magyarul: nagyon sok olyan eleme van - ma már láthatóbban, mint a korábbi cselekvési program elfogadásánál -, ami nagyobb óvatosságra intene, vagy kellene hogy intsen bennünket. Az az érzése van az embernek, amikor a futó elkeseredésében és a végső energiáit megfeszítve a cél felé halad, és a feje egyre előrébb kerül, a lába pedig egyre hátrébb. Úgy érzem, hogy most ebben az egyensúlyvesztett állapotban vagyunk, hiszen a Főtáv menedzsmentje megy előre, a többi intézkedési elem lemarad, és nagyon félek attól, hogy ebből ne legyen egy kemény arcraesés a végén. Hatalmas kampánnyal bejelentett, nagy várakozás van a Főtáv és a cselekvési program ügyében, félek tőle, hogy egy elég komoly csalódásnak lesznek kitéve a távhővel fűtők 2008-ban, amikor majd a számlákat ki fogják fizetni. Tehát önmagában úgy érzem, hogy az árhatósági szerepnek a csillapító hatásai nincsenek megfelelően beleépítve ebbe a rendszerbe pillanatnyilag, a veszélyek túl magasak, éppen ezért a kockázati elemek figyelmeztető erejűek. Talán egy komolyabb végiggondolást is, természetesen komoly szakmai munka van mögötte, de az általam elmondott szempontok alapján még megért volna ez a dolog. Köszönöm szépen. ELNÖK: Katona Kálmán képviselő úré a szó. KATONA KÁLMÁN (MDF): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy régen vártunk egy ilyen típusú anyagra. Azt, hogy az energiaszektorban valaki végre egy csomagképzést elkezdett, hogy a fogyasztók bizonyos mozgásteret, választási lehetőséget kapnak, azt, hogy nem pályázat útján, de találtunk egy olyan vezetőt a Távfűtő Művek élére, aki lát a pályán, azt gondolom, hogy üdvözölni kell. Egyetértek egyébként György István aggodalmainak egy részével, de én fordítva látom. Azt gondolom, hogy el kell ereszteni előre, majd meghúzza a többieket, megpiszkálja egy kicsit a kormányzatot is, és valamiféle eredmény biztosan lesz. Tehát aki jól választ csomagot, és rájön arra, hogy mérve jobb a hő, mint légköbméterre, az más területeket is megmozgat. Az, hogy negyedévenként látni fogja, hogy hogyan alakul az ár és ezt tudjuk kontrollálni, és ezt meg tudjuk mutatni a fogyasztóknak, hogy lesz valamiféle testület, aki ezt áttekinti, én

messzemenően azt javaslom, hogy fogadjuk el ezt a koncepciót, támogassuk ezt a gondolatsort, felügyeljük, vigyük végig. Jó lenne, ha mondjuk a BKV-nak is lenne egy hasonló koncepciója, ott is látnának a pályán, és nem akarom sorolni a többi társaságot. Tehát ezt példamutatónak gondolom, és a Demokrata Fórum ezt az elképzelést messzemenően támogatja. Köszönöm. ELNÖK: Az előterjesztő kíván-e reagálni? (Ikvai-Szabó Imre: Nem.) Nem kíván reagálni. Ha más észrevétel nincs, akkor a vitát lezárva, a határozathozatalra kerül sor. Csengetést kérek! (Csengetés.) A határozathozatalra kerül sor a minősített szavazattöbbség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) 2164/2007.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja, megköti Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. között az előterjesztés mellékletét képező új együttműködési megállapodást és díjmechanizmust. Felhatalmazza a főpolgármestert az új megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 28 tartózkodás, 0 ellenszavazat) A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 81/2007. (……..) önkormányzati rendeletét a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról, a melléklet szerinti tartalommal. (36 igen, 28 tartózkodás, 0 ellenszavazat) ELNÖK: A következő napirendi pont: javaslat Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat, valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv, illetve a Kerületi Szabályozási Tervek, KVSZ-ek összhangjához szükséges követelményekről szóló közgyűlési rendelet módosítására.

2007. 10. 09. rendkívüli

A napirend 1./ pontja: Fogyasztói érdekek érvényesítése a távhőszolgáltatásban a távhő versenyhátrányának csökkentésére, a versenyképesség javítás lépései. ELŐADÓK: Hagyó Miklós, Ikvai-Szabó Imre HOZZÁSZÓLÓK: Csomós Miklós, Kovács Lajos, dr. Steiner Pál, dr. Fónagy János, Katona Kálmán, dr. György István, Gy. Németh Erzsébet, dr. Bagdy Gábor, Szalkai István, Gábor József, dr. Balogh Pál, dr. Vaskor László, Bögözi Győző CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester úr. Szeretnék szót kérni a vita során Bögözi Győző úrnak a Főtáv-ügyben. Köszönöm. ELNÖK: A testület fog szavazni erről majd a vita során. Most megkérdezem az előterjesztőt, hogy kívánja-e kiegészíteni az írásbeli előterjesztését. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Köszönöm szépen a szót, főpolgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! A Főtáv Zrt.-nek új vezérigazgatója van, Kovács Lajos úr. Szeretném majd megkérni arra a tisztelt Közgyűlést, hogy módot és lehetőséget biztosítson arra, hogy Kovács Lajos vezérigazgató úr azt a

programot, azt az elképzeléssorozatot a Fővárosi Közgyűlésnek prezentálhassa, bemutathassa, illetve a Közgyűlés kereteit kihasználva egy szélesebb körű tájékoztatást kaphassanak a fővárosiak is arról az elképzeléscsomagról, amit a következő hónapokban, években szeretnénk a Főtáv tekintetében végrehajtani. Annyit engedjenek meg kiegészítésképp, hogy a vezérigazgató úr június 1-jével lépett munkába, és egyből az volt az első számú feladata, hogy a cég működését gazdaságosabbá, hatékonyabbá tegye, ezzel párhuzamosan kidolgozzon egy komplex programot, és hozza ide a Fővárosi Közgyűlés elé, amely program keretein belül a fogyasztók legnagyobb problémáira – hiszen itt négy jelentős problémáról beszélünk majd, ez a prezentáció első oldalán ki fog derülni –valamilyen megoldást kell találjunk. Vezérigazgató úr természetesen mind a 240 ezer háztartásban élő lakossal, akik egyébként véleményt kívántak mondani, mind pedig a legnagyobb civil szervezetek vezetőivel folyamatos kapcsolatban volt. Tehát az ő egyetértésük, támogatásuk, véleményalkotásuk mellett készült ez a program. Nyár folyamán, még júniusban alá lett írva egy szerződés, egy együttműködési megállapodás a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége, a LÉTÉSZ, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége, a LOSZ, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, az OFE képviselői jelenlétében. Egyébként, mielőtt ez a program a Fővárosi Közgyűlés elé került, jómagam is találkoztam ezen civil szervezetek vezetőivel, és egy közös nyilatkozatot fogadtunk el, amelyben egyébként az 1. pont, mint látható, hogy a 48:52-es hőalapdíj-arányon változtassunk. Másrészt működjünk közre, a Főtáv működjön közre egy fűtéskorszerűsítést és energiahatékonyságot növelő programban, ez az ökoprogram. Harmadrészt pedig kormányzati szempontból is járjunk abban el, hogy a gáztarifa bevezetésre kerülhessen, a távhő áfája más európai országokhoz hasonlóan esetlegesen csökkenjen, valamint az épületek fűtési célú korszerűsítésének állami támogatásáról is kezdődjenek meg az egyeztetések. Ha a tisztelt Közgyűlés hozzájárulna, akkor én megkérném Kovács Lajos vezérigazgató urat… (Közbeszólás: Nem kell hozzájárulás!) Nem kell… Akkor vezérigazgató úr, parancsoljon! Kérném szépen, biztosítsák a lehetőségét, hogy látható legyen az előadás! Illetve még egyetlenegy gondolat: vezérigazgató úr és jómagam is próbáltunk eljutni a Fővárosi Közgyűlés valamennyi frakciójához, és ezt meg is tudtuk tenni. Szeretném megköszönni a frakcióknak, frakcióvezetőknek, hogy módot és lehetőséget biztosítottak arra, hogy még most, a Közgyűlés előtt a frakciók is megismerhessék ezen anyagot, és az esetleges szakmai hozzáfűznivalókat, véleményeket, javaslataikat elmondták. Úgyhogy köszönöm szépen a vezérigazgató úrral együtt, hogy ez a lehetőség megvolt. Vezérigazgató úr, átadom a szót. KOVÁCS LAJOS, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója: Jó napot kívánok! Tisztelt Közgyűlés! Ha megengedik, röviden összefoglalnám azt a javaslatcsomagot, azt a cselekvési tervet, amit a Főtáv Zrt. önök mint tulajdonos elé kíván terjeszteni, amiből önök tájékozódni tudnak a kialakult helyzetről, illetve a kialakult helyzettel kapcsolatos problémakezelési lehetőségekről. Az első időszakban tájékozódtunk arról, hogy a fogyasztói problémákat milyen csoportokra tudjuk osztani, milyen csoportokat, milyen problémákat kell vizsgálnunk ahhoz, hogy jó megoldáshoz tudjunk eljutni. Az első maga a szolgáltatási díj mértéke, hiszen ebben az évben kétlépcsős áremelésben közel 44 százalékkal emeltük az árainkat. Ez történt azért, mert kikerült a gázból az alanyi jogú támogatás, és jövedelemalapúvá vált. Ugyanez a távhőárakra is igaz, így azok a fogyasztóink, akik nem részesülnek jövedelemalapú távhőár-támogatásban, 44 százalékos áremelést érzékeltek. A másik probléma, amit folyamatosan jeleznek számunkra a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek, illetőleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, és egy ombudsman is írt nekünk levelet ebben az ügyben, az, hogy a fix és a változó költségek aránya, tehát az alapdíj– hődíj aránya kedvezőtlen szerkezetű jelenleg a Főtávnál, túl magas a fix arány a változóhoz képest – ez a 48:52-es arány. A harmadik a díjmódosítási formulánk, hiszen jelenleg van érvényben egy díjmódosítási mechanizmus, ami alapján ez a 48:52 százalékos arány egy rögzített arány, és huszonhat tényező alakítja az árváltozásunkat. Egyszerűen túl bonyolulttá vált az árkövetésünk. A negyedik a fogyasztott hőmennyiség. Azt hiszem, hogy mindannyiunk előtt ismeretes az a jelenség, hogy egy lakótelepen téli szezonban a tizediktől a nyolcadikig állandóan nyitva vannak az ablakok - no, nem azért, mert ilyen sokat kívánnak szellőztetni a lakóink, hanem

azért, mert egyszerűen túlfűtöttek a lakásaik. Sajnos, a műszaki rendszer olyan, hogy túlfűtést kénytelenek elszenvedni a felső szinteken lakók ahhoz, hogy az alsó szinteken meglegyen a megfelelő hőmérséklet. E miatt a fogyasztóink kényszerszolgáltatásnak érzik azt a szolgáltatást, amit kapnak tőlünk, hiszen nincs lehetőségük beavatkozni a fogyasztott értékükbe, nincs lehetőségük alakítani a számlájuk értékén. Mi megvizsgáltuk először is, hogy versenyhátrányban, vagy versenyelőnyben vagyunk döntsük el, pozícionáljuk magunkat -, hogy a társasházi egyedi gázkazánokhoz képest, ami egy alternatíva lehet a távfűtéssel szemben, hogyan állunk, milyen pozícióban vagyunk a versenyben. Egyértelműen rögzíthetjük, hogy jelenleg Budapesten - és nemcsak Budapesten, hanem országszerte - versenyhátrányban van a távfűtés. Ennek a fő oka, hogyha megnézzük ezt a táblázatot, és az első három sort tekintjük, hogyha számlát számlával hasonlítunk össze, tehát egy gázszámlát egy távfűtési számlával, valóban egy 40 százaléknyi különbséget látunk. Azonban a gázszámlában nem szerepelnek olyan látens költségek – amik a közös költségben jelennek meg –, ami a kazánház működéséhez szükséges: például kéményseprési díj, például tűzoltókészülékcseredíj és folytathatnám. Ha ezeket a közvetlenül nem a számlán megjelenő költségeket is tekintjük, akkor azt lehet látni, hogy átlagosan - itt függ nagyon sok paramétertől, de átlagosan - 20 százalék versenyhátrányban van ma a távhőszolgáltatás. Ha tehát mi egy versenybe kívánunk beszállni, és versenyezni szeretnénk az egyedi kazánházas társasházi megoldással, akkor nekünk egy 20 százalékos versenyhátrányt kell lefaragnunk. A következőben azt látjuk, hogy mi megvizsgáltuk, 20 százalékban milyen hatással tudunk lenni, és kik szükségesek ahhoz, hogy ezt a 20 százalékos versenyhátrányt le tudjuk faragni, hiszen a Főtáv nem tudja egyedül ekkora mértékben a díjhátrányt ledolgozni. Az első maga a Főtáv. Igen, nekünk van egy 19,8 milliárd forintos működési költségünk, amik kifejezetten csak azok a költségek, amikre nekünk direkt ráhatásunk van: így a bérek, közterhek, karbantartási költségek, fenntartási költségek és egyéb, működéshez tartozó költségek. Megvizsgáltuk, egy hatékonysági átvilágítás során, hogy ebből a 19,8 milliárd forintból mekkora mértéket és mennyi idő alatt, hogyan tudunk megtakarítani. A következő szereplő, aki tehet azért, hogy ez a 20 százalékos versenyhátrány mérséklődjék - sőt, céljaink szerint akár eltűnjék, és versenyelőnybe forduljon -, maga a tulajdonos, az önkormányzat, hiszen van egy szociális háló a Hálózat Alapítvány formájában, illetve a regionális támogatás, vagy kedvezmény rendszerének fenntartása eldöntendő kérdés önök előtt. A harmadik az állam. Akárhogy jártuk körbe a kérdést, előbb-utóbb mindig, vagy egy minisztériumhoz, vagy egy állami szervhez kanyarodtunk vissza. Mi gáz alapon állítunk elő energiát, az általunk előállított hőenergia 80 százalékát pedig vásároljuk erőművi partnereinktől. A gáz ára mint bejövő költségelem igen nagy mértékben meghatározza azt, hogy hogyan alakul a távhőszolgáltatás végára. Ezért a gázár egy nagyon fontos és nagyon érzékeny kérdés. De ugyanilyen érzékeny kérdés az, hogy amikor az erőművi partnerekkel arról tárgyalunk, hogy hogyan tudnak ők hosszú távon díjat csökkenteni, azt mondják, hogy a villamosenergia-ár, ami az ő másik termékük, igen erősen befolyásolja a hőárat. Sajnos, egy olyan tendencia mutatkozik, hogy az új villamosenergia-törvény elfogadásával a tervezett végrehajtási utasításban sajnos a kelenföldi erőmű egyik blokkja kiesik ebből a támogatott rendszerből, tehát ott nem díjcsökkentésről tudunk a Budapesti Erőművel tárgyalni, hanem díjemelésről leszünk kénytelenek, ha minden változatlan marad. A harmadik dolog, ami nagyon fontos - látni fogják később az előadásomban -, az áfa. Hiszen nemcsak költségoldalról, hanem kimeneti oldalról, tehát a számla oldaláról is lehet csökkenteni a versenyhátrányt, ahogy ezt megtették más országok is - és indokolni fogom, hogy miért tették ezt meg. És a harmadik az az ökoprogram, amiről később szintén szólni fogok. A negyedik a fogyasztó. Ne feledkezzünk el a fogyasztóról, hiszen egy szolgáltatás igénybevétele nem lehet csak passzív. Mi aktív fogyasztókat várunk, akik igenis tenni akarnak azért, hogy az általuk fizetett számlaösszeg csökkenjen. Tenni akarnak úgy, hogy elfogadják azt a rendszert, hogy egyedi szabályozhatóság és költségosztás kialakítása, ami 15 százalékos megtakarítással jár; elfogadják azt, hogy következő lépcsőként meg tudják tenni a lakásaik hőszigetelését és a nyílászáró-cserét, ami újabb 30 százalékos hődíjköltség-megtakarítást jelent, és törekednek arra, hogy egy élhetőbb és környezetbarátabb, vagy környezetkímélőbb fűtési módot használjanak.

Itt látják felsorolva, hogy a következőkben az előadásban mire fogunk kitérni. A versenyhátrányt mi úgy szeretnénk versenyelőnyre módosítani, hogy a Főtáv megteszi azt, ami tőle telik: igenis, mi hatékonyságot fogunk javítani. Itt döntéseket várunk az ott lévő területeken, főleg az áfa, a nagyfogyasztói gázár és a fogyasztónál az egyedi szabályozás elfogadása érdekében. Kicsit a hatékonyságnövelésünkről egy-két mondatot! Tizenkét hét alatt vizsgáltuk meg a cég belső struktúráját, megnéztük, hogy van-e a cégben párhuzamosság, van-e olyan folyamat, ami nem jól működik, tehát alacsony költséghatékonysággal. Így megvizsgálva azt tudtuk mondani, hogy a 19,8 milliárd forintos, általunk direktben befolyásolható költségekből meg tudunk takarítani közel 2,75 uszkve 3,2 milliárd forintot egy költséghatékonysági folyamat során, aminek azonban időszükséglete van. Ez az időszükséglet egy-másfél év. Nemcsak azt vizsgáltuk, hogy milyen költséghatékony megoldásokat kell alkalmaznunk, hanem azt is vizsgáltuk, hogy ezek a megoldások milyen hatással vannak a cég üzleti tervére, illetve milyen kihatással vannak a fogyasztóinkra is. Itt lehet látni ezen a diagramon, hogy elindul egy folyamat, amihez időre van szükség, és a költséghatékonyságból eredő megtakarítás nagy része 2008 negyedik negyedévében, illetve 2009 első negyedévében jelentkezik. Kicsit az ökoprogramról! Említettem önöknek, hogy a fogyasztóink kényszerszolgáltatásként élik meg a Főtáv szolgáltatását - ez az alul- és túlfűtések, téli nyitott ablakok jelensége. Mi ebben az ökoprogramban egy olyan energiahatékonysági programot próbálunk elindítani, amelynek keretében segítünk a lakóközösségeknek létrehozni az egyedi szabályozás és költségosztás rendszereit. Ez egy hároméves program, hiszen jelenleg csak a fogyasztóink 12 százaléka rendelkezik ilyen rendszerrel, 88 százaléka nem. Ez körülbelül 180 ezer háztartást jelent. A program jellemzője, hogy önerő nélkül lehet hozzá csatlakozni. A programban a fogyasztóink kapnak egy műszaki fejlesztést, aminek a beruházási költsége bruttó 150 ezer forint lakásonként. Ez egy átlagos, 53 négyzetméteres lakásra vonatkozó érték. A finanszírozást a Főtáv szervezi, nem kell a lakóközösségeknek semmiféle garanciát adniuk. Ez nem egy bankhitel: ez egy energiahatékonysági program. Nagyon fontos, hogy egy bérleti konstrukcióra gondoltunk, hiszen ha mi finanszírozzuk, akkor valahogy a könyveinkben meg kell jeleníteni és amortizálni ezeket az eszközöket. Így a bérleti időszak végén, amikor már megtérült ez a beruházás, egy forintért át kívánjuk adni az eszközöket a fogyasztók számára. A bérleti időszakot - nagyon fontos elmondani - a tapasztalatok alapján át kell gondolnunk, és akár egyedileg társasházakra kell szabnunk a megtakarítás mértékében, hiszen ahol nagyobb a megtakarítás, ott lehet rövidebb a bérleti időszak, mert a megtakarításból finanszírozható a bérleti díj költsége, ahol kisebb a megtakarítás, ott egy hosszabb bérleti időszakban kell gondolkodnunk. Tény, hogy aki belép ebbe a programba, az legalább 10 évig maradjon a Főtáv rendszerében, ezt kérjük - tehát egy kicsit piacstabilizáló hatása is van a Főtáv számára. A másik, hogy mi úgy gondoljuk, ennek a programnak egy nagyon nagy ösztönzést az ad, hogyha segítjük a fogyasztókat nemcsak a hődíj-megtakarítással, hanem azt mondjuk, hogy a hatékonyságnövelésből elért eredményeket ide forgatjuk vissza, tehát az alapdíját tudjuk csökkenteni, segítve ezzel az ő beruházásának a megtérülését, illetve a programba való belépésének az ösztönzését. Megvizsgáltuk, hogy a különböző fogyasztóknál - figyelembe véve a jövedelemalapú támogatásokat, hogy a legjobban támogatott fogyasztóknál is maradjon a bérleti díj kifizetése után a zsebében pénz, tehát legyen egy másik fajta ösztönzése is - hogyan tud működni ez a program. Azt láttuk, ehhez a programhoz 50 százalék állami támogatásra van szükség. Nem igazán szerencsés kifejezés a „támogatás” szó. „Hozzájárulás”-nak hívhatnánk, hiszen ez a befektetés az állam részéről egy megtérülő beruházás. A táblázatban azt látják – és az anyagban is, az előterjesztésben is megkapták, tisztelt Közgyűlés, ezt a táblázatot –, valóban arra törekedtünk, hogy ennek a programnak ne legyenek vesztesei, tehát a maximális jövedelemalapú energiaár-támogatásban részesülő fogyasztónknál is legalább 5 ezer forint maradjon a fogyasztó zsebében a hődíj-, az alapdíjmegtakarításból a bérleti díj kifizetése után. Itt a bérleti időszak végén mutatjuk be, lehet látni, hogy a legjobban támogatott fogyasztónknál is közel 20 ezer forint megtakarítás marad a jövőben a bérleti időszak letelte után a fogyasztónál. Kicsit indokolnánk, hogy a kormánytól miért kérjük ezt a támogatást és miért mondtuk azt,

hogy ez nem vissza nem térítendő, hanem egy megtérülő beruházás a kormány részéről. Egyrészről megvizsgálva magyarországi, budapesti és nemzetközi gyakorlati példákat is, ahol már ez megvalósult, azt láttuk, hogy 15 százalékkal lehet csökkenteni az éves hőfelhasználás mennyiségét. Ha 15 százalékkal csökken az éves hőfelhasználás mennyisége, akkor a Magyar Államkincstár által folyósított jövedelemalapú energiaártámogatás is csökken 15 százalékkal, hiszen ez a támogatás hőfelhasználás alapú. Tehát ez azt jelenti, hogy egy átlagos télen a Főtávnak folyósított 5,6 milliárd forintból az Államkincstár, illetve az állam is megtakarít 850 millió forintot. Ha a két számot elosztjuk egymással és egy egyszerű megtérülést vizsgálunk, akkor máris egy 13,2 éves megtérülést kapunk, ami nem veszi figyelembe az energiaár-emeléseket, hiszen minél jobban emelkedik az ár, annál rövidebb lesz ez a megtérülés. Másrészről, ami nagyon fontos, hogy ennek egy nagyon komoly környezetvédelmi hatása van. A Főtáv 14 millió gigajoule energiát értékesít egy évben. Ennek a 15 százaléka egy nagyon komoly energiamennyiség, aminek a CO2-megtakarítása egy hatalmas mérték. Amikor most már kezdjük belátni mi is meg más országok is, hogy a globális felmelegedés nemcsak egy mondat, hanem egy valós folyamat, akkor ez nem elhanyagolható tény. Nem kevésbé az - valóban ismét lehet hallani az orosz-ukrán gázvitáról -, hogyha megtakarítunk ennyi energiát és nem kell felhasználni, akkor ennyivel kevesebbet kell behozni külföldről, tehát ez már egy mérhető energiafüggőség-csökkentést jelent. Zöld Budapest: nem lehet elhanyagolni azt a tényt, hogyha nem lenne a fővárosi távfűtési rendszer, akkor 240 ezer kéménnyel több lenne a fővárosban. Munkahelyteremtés: ez egy akkora mértékű beruházási program, amit a Főtáv saját erőből nem tud megoldani, tehát kivitelezőket várunk ebbe a programba és egy komoly munkaerő-teremtő hatása is van ennek a modellnek. Nagyon fontos elmondani, talán ezzel kellett volna kezdenem, hogy a főváros távfűtés problémái nem különíthetők el teljes mértékben az országos távfűtési problémáktól. Ez a modell, amit mi itt fölvetítettünk, az egyedi szabályozás és mérhetőség, egy országos modell, amelyet más városok is átvehetnek. Említettem önöknek és kivetítettem, hogy az államnak igen fontos szerepe van ebben a folyamatban, hogy a 20 százalékos versenyhátrányunkat csökkenteni tudjuk. Az első diagram, amit itt látnak, az, hogy 2006. január 1-jével az EU-huszonötökben, EUtizenötökben és mondjuk Szlovákiában a lakossági gázárak hogyan aránylottak a távhő- és az ipari gázárakhoz. Azt lehet látni, hogy szinte mindenütt 20-25 százalékkal magasabbak voltak a lakossági gázárak, mint a távhős gázárak – ezek áfa és adók nélkül értett gázárak –, csak Magyarországon nem. Azzal, hogy most az alanyi jogúból jövedelemalapúvá vált a gázártámogatás, ez a kis kék oszlop 2007. január 1-jével egy picivel fölé kúszott, de még mindig nem azt az arányt tükrözi, ami az EU-átlag. Áfakulcs: említettem önöknek, hogy így is lehet támogatni a távfűtést, így is lehet versenyhelyzetbe hozni, és azt is említettem, hogy indokolni fogom. Azt mindannyian tudjuk, hogy 10 százalékkal csökkentette az EU azt a CO2-kvótát, amit Magyarország megkap a következő időszakra az előző évi bázisból. Ez a 10 százalék az országra vonatkozik. A Főtáv aláesik ennek a CO2-kibocsátás korlátozásnak. Azonban van ma Magyarországon egy olyan nagyon széles réteg, amelynek nincs CO 2-korlátozása. Az egyedi fűtéseken túlmenően az olyan gázkazánházakról beszélek, amelyek társasházakat látnak el, tehát központi kazánházak: ezekre nincs jelenleg CO2-kvóta, nincs szabályozva ez a mérték. Míg a Főtáv rendszerében szabályozott CO2-kibocsátás van, addig ezeknél nem, tehát igenis az egy nagyon fontos környezetvédelmi kérdés, hogy a távhőről ne le-, hanem becsatlakozni akarjanak az emberek. Éppen ezért, ha megnézzük és figyelembe vesszük azt az EU-direktívát, ami még jelenleg érvényben van, van arra lehetőség, hogy a távhő áfakulcsát eltérítsük az általános áfakulcstól, illetve a gáz áfakulcsától. Hogy egy-két országban hogyan történt, ez van itt kivetítve. Kiemelném Olaszországot, hiszen ott az általános áfakulcs, ami a gázé is, 20 százalék, a távhőé 10 százalék. Nagyon fontos a kapcsolat a villamosenergia-termelés rendszerének átgondolása, illetve a villamosenergia-ár átgondolása között, hiszen említettem önöknek, hogy a Kelenföldi Erőmű egy blokkja kiesik, ha az a rendelettervezet lép életbe, amit most jelenleg a GKM előkészítés alatt tart, ami számunkra igen negatív hatású, hiszen a kelenföldi rendszerben közel 16 ezer fogyasztónk van. A fővárosi önkormányzati hatásokról hadd beszéljek egy kicsit! Nem tudom, mennyire ismert, hogy van a regionális kedvezmény, amelyben jelenleg a fogyasztóink 53 százaléka részesül. Ez a teljes díjra vetítetten 5 százalék. Jövő év áprilisától, amikor belép az észak-

budai fűtőművünkbe az MVM projektje, ez a támogatott fogyasztói kör közel 70 százalék lesz. Itt egy döntési helyzet van önök előtt, hogy meghagyják 70 százalékon ezt a támogatási összeget, vagy szétosztják a teljes fogyasztói struktúrára. Van egy szociális alapítványa a fővárosnak, és a szociálisan rászorulókat támogatja azért, hogy ez a díj elviselhetőbb legyen. Ez egy folyamatos, illetve egyszeri támogatásból álló alapítványi struktúra. Azonban van itt nem fővárosi hatáskör is föltüntetve, ami támogatást jelent. Ilyen például a jövedelemalapú távhő-ártámogatás, amit említettem, fogyasztóink 42,3 százaléka részesül benne. Hozzá kell tennem, hogy a rendeletben, illetve amikor meghatározták ezt a támogatási kört, 80 százalék fölötti igénylőkkel számoltunk. Ez azt jelenti, hogy több mint fele nem igényli a fogyasztóinknak az igénybe vehető jövedelem alapú támogatást. Ez egy nagyon komoly szám. És vannak a kerületi lakhatási támogatások, mint segélyezések, vagy támogatások, amit szintén igénybe lehet venni. Ha megengedik, annak a cselekvési tervnek, vagy koncepciónak, amiről szeretném, ha önök ma tudnának dönteni, egy-két főbb lépéseiről szólnék. Mi megteszünk mindent azért, hogy abból a 19,8 milliárd forintból megtakarítsunk 2,75-3,2 milliárd forintot. Kérem a jóváhagyásukat, hogy ezt a programot el tudjuk indítani. A fogyasztói igények, illetve fogyasztói képviseleti szervezetekkel történt egyeztetés után javasoljuk ezt az alapdíj-hődíj arányt 35:65 százalékra módosítani azért, hogy egy ösztönzőbb alapdíj-hődíj rendszert tudjunk kialakítani. Az alapdíjat 2008-ban nem kívánjuk megemelni inflációs hatással, tehát nem fog a Főtáv 2008-ban alapdíj-módosító előterjesztést beadni. Így a jövő évi tervezett inflációt, ami az MNB-honlapon 4,5 százalékkal van feltüntetve, megnyerik a fogyasztóink az alapdíj tekintetében. Javasoljuk továbbá ennek az ökoprogramnak az elfogadását, ami azt jelentheti, ahogy említettem, hogy a fogyasztók maguk dönthetik el, hogy belépnek, vagy nem lépnek be, akarnak-e kevesebbet fogyasztani, vagy nem akarnak. Aki belép, mi azt kívánjuk támogatni 10 százalékos alapdíjcsökkentéssel. Természetesen ehhez a programhoz egy 50 százalékos állami támogatásra van szükség, aminek az eléréséhez kérem az önök segítségét, és az állami beavatkozások elindításához is kérem a Fővárosi Közgyűlés támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (A Közgyűlés vezetését Horváth Csaba főpolgármester-helyettes veszi át.) ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! A főpolgármester az ülés vezetését átadta. Az előterjesztőnél van a szó. Kívánja-e kiegészíteni? (Jelzésre:) Nem. Akkor elsőként az ügyrendi kérdésekre kerül sor. Csomós Miklós úrnak adom meg a szót ügyrendi kérdésben. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Ügyrendi bejelentést szeretnék tenni. A Fidesz vezérszónokot állít ebben a témában dr. György István frakcióvezető-helyettes úr személyében. (Dr. Steiner Pál: Gratulálok!) Köszönöm. ELNÖK: Köszönjük a tájékoztatást. Steiner frakcióvezető úrnak adom meg a szót, szintén ügyrendi kérdésben. DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A szocialista frakció 20 perc szünetet kér. Köszönöm szépen. ELNÖK: 20 perc szünetet rendelek el. (Szünet: 10.59-11.36 ELNÖK: Horváth Csaba főpolgármester-helyettes) ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Folytatjuk a munkát. A kérdésekre térünk rá először. Fónagy képviselő úr kérdez. Öné a szó. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): (A képviselő mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Elöljáróban szeretném megköszönni az anyag összeállítóinak ezt az igen részletes és tanulságos anyagot. (Steiner Pál: Nem halljuk, pedig nagyon szeretnénk!) Elöljáróban szeretném megköszönni az anyag előterjesztőinek az igen részletes és tanulságos anyagot. Kérdezni szeretném az előterjesztőt, hogy jól értem-e, hogy ennek az előterjesztésnek és a benne foglalt javaslatoknak a sikere azért alapvetően függ a

közelmúltban elfogadott, és január 1-jén életbe lépő villamosenergia-törvény kapcsolt áramtermelésre vonatkozó szabályainak a módosításától, tehát a törvénymódosítástól; függ-e a gáztörvénynek az előterjesztésben meghatározott tartalommal történő kialakításától; a számítási rendszer alapvetően függ-e attól, hogy az önök által az elmúlt egy-másfél évben favorizált (A gép jelzi az időkeret leteltét.) konvergenciaprogram gerincét képező áfatörvényt módosítani kell - tehát a harmadik törvényt -, és alapvetően függ-e attól – ha jól emlékszem az anyagra és a vetített táblázatokra –, hogy három év alatt közel 12 milliárd forint állami támogatást várnak a mai világban. Jól gondolom-e ezt, (A gép jelzi az időkeret leteltét.), és ha ezek az előfeltételek nem jönnek be, akkor mi lesz az előterjesztés sorsa? Köszönöm szépen. ELNÖK: Más kérdés? Katona Kálmán kérdez? (Jelzésre:) Öné a szó, képviselő úr. KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Képviselőtársaim! Az lenne a kérdésem, hogy történt-e valamiféle előzetes puhatolózás a két szabad demokrata miniszteren, és a többi szocialista miniszteren keresztül, hogy a kormány egyáltalán hogy fogadja ezt a kezdeményezést, mert – mint Fónagy miniszter úr mondotta – anélkül nem megy, ugyanakkor vannak ennek olyan elemei, ami önkormányzati hatáskörben is megléphető. Van-e olyan hajlam, hogy szétválasszuk a két dolgot, mert én úgy értem egyébként magát a határozati javaslatot, hogy folytassunk egyfajta munkát, de van, ami most is megléphető. Van-e ezzel kapcsolatosan elképzelésük, vagy majd a felszólalásban mondjuk el, hogy hol lehetne elvágni a rendszert? Köszönöm. ELNÖK: Az előterjesztőnek adom meg a szót. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Először, ha megengedi, Fónagy képviselő úrnak: ha nagyon egyszerűen fogalmaznék, akkor azt mondanám az első három kérdésére, hogy függ, függ, függ, de ebben az anyagban mi arra tértünk ki elsősorban, hogy mi az, amit mi, mint a Fővárosi Önkormányzat, a fővárosiak száz százalékos tulajdonában lévő távhőszolgáltató tud tenni. Ha kormányzati oldalról sem az ökoprogram támogatásához - amit egészen őszintén mondom, én magam jelen pillanatban el sem tudok képzelni -, sem a másik két felvetéshez – akár az áfa, akár pedig a mennyiségi gázdíj, gáztarifadíj bevezetésével kapcsolatban – nem lesz támogatás, akkor is van mozgásterünk, és akkor is tudunk dönteni. Mi is a mozgásterünk? Mi is az, ami lehetőséget kínál nekünk arra, hogy kétféle döntést hozzunk, vagy valamiféle – mondjuk így – mixet? Az a 3 milliárd, képviselő úr, amit a Főtávnál – mint láthatta ebből az anyagból, és a frakcióülésen önöknél is elmondtunk a vezérigazgató úrral – amelyet a 20 milliárd működési költségből a Főtávnál meg tudunk takarítani. Most abból indulunk ki – és ezt időrendileg szeretném mondani –, hogy szeretnénk, ha nem márciustól, nem áprilistól, hanem január 1-jétől meg tudnánk adni a fővárosi fogyasztóknak azt a választ, hogy azt a 3 milliárdot oda tudjuk adni alapdíjcsökkentésben, illetve a jövő éves infláció kivédésére. Arról szólna ugyanis egy javaslat, hogy adnánk az alapdíjból, ami rajtunk, a fővároson múlik, ebből a 20 milliárd összköltségből egy 10 százalékos kedvezményt, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jelzett 4,5–5 százalékos inflációt is az alapdíj esetében kivédenénk, hiszen az függ rajtunk, az függ a Fővárosi Közgyűléstől, az függ a fővárosi cégtől, azaz a Főtávtól. Ezzel egy tisztább, átláthatóbb díjképzési mechanizmus is életbe lépne. Amit a vezérigazgató úr említett: huszonkét különböző szempont határozta meg eddig a díjképzés mechanizmusát, január 1jétől pedig egy nagyon tisztán, nagyon világosan átlátható rendszer lenne. A 35 százalék, azaz a 20–21 milliárd rajtunk múlik, itt tudjuk azt mondani, hogy kérem szépen, 2, 5, 8 százalékkal csökken, és csak csökkenésről tudunk beszélni, de itt van döntéshelyzetünk; a 65 százaléknál nekünk, mint Fővárosi Önkormányzatnak, nincs döntési kompetenciánk. Az ökoprogram kapcsán pedig annyit szerettem volna tisztelettel elmondani, hogy itt egy win-win helyzet van mindenkinek, a fogyasztónak is, és erről próbáljuk meggyőzni a minisztériumokat, illetve az államigazgatást, hogy ez egy kormánynak is megtérülő beruházás. Természetesen voltak már tapogatódzó megbeszélések, jómagam holnap fogok menni a Pénzügyminisztériumba, és azt szeretnénk elmondani és azt szeretnénk számszakilag bebizonyítani, hiszen ez egy tény, hogyha ehhez az ökoprogramhoz ad támogatást nemcsak a fővárosi, távfűtéssel ellátott háztartásoknak, hanem az ország minden pontján lévő háztartásnak, ami távfűtéssel van ellátva és nincs benne mérésszabályozás, ez

megtérül a kormánynak. Hol is térül meg, képviselő úr? Jelen pillanatban van egy jövedelemalapú támogatás. A jövedelemalapú támogatásra itt, a fővárosban 5,6 milliárdot fizet vissza az állam. Ez felhasznált hőmennyiségre vonatkozik. Ha a mérhetővé, szabályozhatóvá tétellel megspórolunk 15 százalék energiát, akkor a támogatásnál is megspóroljuk ugyanezt a 15 százalékot. Ez egy 800-900 millió csak a főváros tekintetében. Tehát ez egy megtérülő beruházás a jelenlegi szabályozók szerint az államnak, mi ezt szeretnénk a tárgyalásokon képviselni, nem beszélve a CO2 kibocsátásról, nem beszélve a környezetvédelemről, nem beszélve arról a szemléletről, amely egész Európában és az Európai Unió országainak döntő részében tért nyert a távhőszolgáltatás kapcsán. Tehát körülbelül ennyit tudnék mondani, és úgy gondolom, hogy január 1-jéig ebben mindenképpen végső döntést kell hozni, le kell zárni a kormánnyal a tárgyalásokat, hogy a jövő évben tiszta, világos, átlátható rendszer legyen a fővárosban a távfűtés tekintetében, és a tőlünk függő dolgokban pedig hozzuk meg a szükséges lépéseket. ELNÖK: Az előterjesztő befejezte? (Hagyó Miklós: Igen.) ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Pusztán egy mondat azzal, hogy valóban a három igenre még egy negyediket is illik mondani, tudniillik Fónagy képviselő úr kérdésében, nevezetesen hogy az ökoprogram forrása hogyan fog működni, az a 12 milliárd. Jelenleg 9,6 milliárd forintnyi támogatási forrásfedezete van a fővárosnak, ebből 5,6-ot használ fel. Egy negyedik törvény, a költségvetési törvény is érintve van, tudniillik a költségvetési törvényben nyilvánvaló, hogy nagy visszalépési szándék lesz a 2007. évi terv szintjéhez képest, a ma ismert tervszám egy visszalépést tartalmaz, ergo egy negyedik, a költségvetési törvény is érintve van. Ha és amennyiben a 2007. évi szinten marad a támogatási rendszer, úgy gond nélkül finanszírozható az ökoprogram ebből a megtakarításból, amit Hagyó Miklós kollégám elmond, az mind efölött van, tehát az évi mintegy 900 millió többlet kalkulált költség az energiamegtakarításon. Ez a 4 milliárd ma is benne van a rendszerben. ELNÖK: Megadom a szót György István képviselő úrnak, mint a Fidesz vezérszónokának, 5 perces időkeretben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Mindenekelőtt rögzíteni szeretném a frakció nevében, hogy minden problémamegoldó, illetőleg valamely probléma megoldására törekvő cselekvési program kidolgozását feltétlenül üdvözlendőnek tartjuk. Azt hiszem, hogy ennek a szakmai anyagnak a megítélése során messze élhetünk azzal a jogos igénnyel, hogy ne az alapján ítéljük meg a menedzsment tevékenységét, hogy ki állította oda, hanem a szakmai munkája alapján. Én ezt feltétlenül egy dicsérendő tényezőnek tartom. A menedzsment egy olyan anyagot tett le, ami végre az állóvízből kimozdítja a távhődíjakkal kapcsolatos problémát. Emlékeztetni szeretném azonban a Közgyűlés tagjait, hogy a 2006-os önkormányzati választásokat követően nem sokkal, két lépcsőben mintegy 44 százalékos távhőszolgáltatásidíj-emelésről döntött ez a Közgyűlés. Az akkori díjemelés szakmai érveit nem a képviselők határozták meg, hideg közgazdasági racionalitással magyarázták meg a 48:52-es fix díj, változó díj arány mértékét, és nyilván a Közgyűlés többsége ezt elhitte, és meg is szavazta ezt az óriási mértékű emelést. Szeretnénk, ha a média, amikor interpretálja ezt a mostani cselekvési programot, akkor erről sem feledkezne meg. A díjemelés óta fennálló probléma, annak a panaszáradatnak a kezelése és jogosságának vizsgálata, amelyeket az érdekképviseleti szervek és a lakosság megfogalmazott, az alapdíj-hődíj aránnyal kapcsolatban, mindenképpen kezelésre vár. Így elmondható, hogy ez az előterjesztés, bizonyos szempontból a probléma közgyűlési szinten való kezelésére történő kezdeményezés már tegnap is késő lett volna, ugyanakkor más szempontból elmondható, hogy ez az előterjesztés idő előtti. Azt is elmondom mindjárt, hogy miért, végül is történtek erre utalások. Mielőtt ezt megteszem, még egy pillanat erejéig szeretnék visszatérni arra az interpellációra, amelyet nyár elején nyújtottam be Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úrnak. Olyan kérdéseket tettem fel benne, hogy csökkenthetők-e a távhőszolgáltatás díjai, ha csökkenthetők, miért állapított meg ennél magasabbat a Fővárosi Közgyűlés korábban,

miért nem készül a díjcsökkentésre irányuló előterjesztés, és miért nem csökkentette ezeket a díjakat a Közgyűlés. Ezt a választ az elmúlt Közgyűlésen kaptam meg, egy hete. Ebben a válaszban - tessenek elővenni, tisztelt képviselőtársaim - a régi díjképzésnek a teljes, totális megvédése történik meg. Egy szó sincs benne arról, hogy egyébként egy héttel előtte - és ezt még egyszer mondom: üdvözöljük - főpolgármester-helyettes úr egy vasárnapi napon már bejelentette a sajtó nyilvánossága előtt, hogy a cselekvési program elkészült, és ennek reményt keltő elemei vannak. Majd főpolgármester úr is tartott egy sajtótájékoztatót, amiben ezt szintén megerősítette. Egy picit - hogy úgy mondjam - a demokráciadeficit algoritmusai szerint működünk, ez a véleményem, hiszen a Fővárosi Közgyűlés ezeket az anyagokat még nem tárgyalta, nem hozott döntést ezeknek az irányoknak az elfogadásáról. Mellesleg a Főtáv Felügyelőbizottsága sem tárgyalta, de ezt most tekintsük kisebb problémának. A nagyobbik baj az, hogy bár nagyon sok jó elemet tartalmaz ez a cselekvési program, mégis egy kicsit a PR előreszaladt, és úgy tűnik, hogy a sajtónyilvánossághoz való fordulás ebből a szempontból idő előtti. Szeretném rögzíteni, hogy az álláspontunk szerint ebből az előterjesztésből semmilyen módon nem következik, hogy egy átfogó díjcsökkenést fog minden távhőszolgáltatást igénybe vevő iksz határidőn belül élvezni. Miért mondom ezt? Nagyon pozitív az anyagban az, hogy meghatározza, milyen szereplői vannak ennek az egész problémakezelésnek, végül is meghatározza a szereplők feladatait, de úgy tűnik, ezeknek a feladatoknak a teljesítése egy konjunktív feltétele annak, hogy végeredményben pozitív kifejlete legyen a dolognak. Hiszen, ha az állam nem teljesíti a feladatait, erre Fónagy miniszter úr rákérdezett, ha nem kapunk 11-12 milliárdos támogatást, ha nem lesz áfacsökkentés a Főtáv szolgáltatási díja tekintetében, akkor ez a program recsegve-ropogva össze fog dőlni. Csak azok élveznek támogatást rövid időn belül, akik az ökoprogramba belépnek – ez egyébként helyes –, de e mellett igény van a távhőszolgáltatási díj átfogó csökkentésére is. Úgy gondolom, hogy a 48:52-es arány megmagyarázása… (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelettel szeretném kérni a Közgyűlést, hogy ez esetben adja meg a lehetőséget, hogy végigmondhassam a mondanivalómat. Kérném a levezető elnök urat is, hogy adjon erre nekem lehetőséget, ha szükséges, akkor a Közgyűlés szavazzon erről. Fontosnak tartanám, hogy elmondhassam. Köszönöm szépen. ELNÖK: Folytassa, képviselő úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tehát a… (A képviselő mikrofonját kikapcsolják. – Derültség.) Csak a hangot vették el… Tehát a 48:52-es fix és változó költségarányok valóban teljesen racionálisak abból a szempontból, hogy ne keveredjenek fix költségek a változó költségek közé, és ne keveredjenek változó költségek a fix költségek közé. Azt nem látjuk, hogy a fix költségeknek mi a pontos beltartalmuk, mert ezt nyilván a szakma látja, de ezt, mint közgazdasági racionalitást, el kell fogadnunk. Azonban szerintem itt szakmailag is van ennek a programnak egy bakugrása, hiszen újra megtörténik, hogy fix költségek közé behelyez változó költségeket, amely látszólag az ökoprogramba belépők számára igénybe vehető támogatások mellett, egy alapdíjcsökkentés mellett egy távhődíj-növekedést fog tartalmazni. Kérdés: készültek-e erre valamilyen tanulmányok, hogy ennek a mértéke elviselhető lesz-e azok számára, akiket ez terhelni fog? Tehát magának az ökoprogramnak a végrehajtása is tulajdonképpen az állami lábnak, mint gyenge láncszemnek a meglététől fog függni. Ezért mondtam azt, hogy idő előtti az előterjesztés, mert én úgy gondolom, hogy tisztelt főpolgármester urat, főpolgármester-helyettes urakat sem akadályozta senki abban eddig, hogy a kormányzattal előzetes tárgyalásokat folytassanak. Szerintem a Közgyűlés nagy örömmel fogadta volna azt a bejelentést, hogy megvan a megállapodás a kormánnyal, megvan a 11-12 milliárdos támogatás, és megértette végre a kormány, hogy egy környezetkímélő távfűtési rendszer működtetése Magyarországon csak akkor éri el a célját, ha Nyugat-Európához hasonlóan az áfaköltségekben, vagy az áfában, illetőleg a távhő célú gáztarifa kérdésében megszületik a döntés, és megszületik a támogatás hiányzó lábáról a döntés. Tehát ilyen szempontból mondjuk azt, hogy ez egy PR-szagú bejelentés. Nagyon sok hasznos eleme van egyébként magának a programnak, összességében tehát támogatni

kívánjuk, de fel szerettük volna hívni a gyenge láncszemekre a figyelmet, és ezek a gyenge láncszemek bizony adott esetben, mint ahogy ezt elmondtam, az egész program összeomlásához is vezethetnek. Ezért nagyon szorgalmazzuk azt, hogy a kormányzattal való tárgyalások eredményre vezessenek, hiszen úgy látjuk, a leggyengébb láncszeme pillanatnyilag ennek az ötfős szereplői körnek a magyar állam. Kérjük tehát főpolgármester urat, főpolgármester-helyettes urakat, hogy hatékonyan lépjenek ebben a kérdésben, és természetesen azt is szeretnénk szorgalmazni, hogy tiszta víz kerüljön a pohárba, és mindenki világosan láthassa, hogy ez a program, bár nagyon sok hasznos elemet tartalmaz, támogatandó, de véleményem szerint szó sincs arról, hogy átfogó, és mindenki számára rövid távon elérhető távhődíj-csökkentést eredményezne. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Katona Kálmán képviselő úrnak adom meg a szót. KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Főpolgármester Úr! Helyettes Urak! Képviselőtársaim! Azzal kezdeném, hogy természetesen, ha kicsit messzebbre látnánk az orrunknál, akkor ezt az anyagot meg kellett volna előznie egy energiapolitikának, a főváros energiastratégiájának. Mert most kiemeltünk egy darabot – én nagyon örülök egyébként ennek a darabnak –, és miután az anyagot elolvastuk, konzultáltunk a készítővel is, azt tudom mondani, hogy úgy tűnik, jól döntöttek, akik döntöttek – nem a Közgyűlés döntött, hanem a bizottság –, amikor Kovács Tibort megbízták ezzel a feladattal… (Közbeszólások: Kovács Lajos!) Lajos? Akkor a Kovács Tibor az osztálytársam, a Lajos pedig ő… (Derültség.) A lényeg az, hogy Kovács. Úgy tűnik, hogy Kovács úr átlátja az egész problémát. Hozzáteszem, hogy Úri úr, az ő elődje – és most már óvatos vagyok, Lászlóra emlékszem (Közbeszólás: Jól emlékszel!) – egy nagyon jól felkészült kolléga volt, ő már ezeket egyenként mind megpróbálta, csak úgy tűnik, nem volt a helyzet érett arra, hogy egy közgyűlési támogatást is kapjon. Ugyanis ez egy nagyon jó dolgozat, amelyre én azt mondanám azért, hogy ez egy középtávú terv, tehát ez nem úgy lesz - és ezt jóslatként írja fel mindenki -, hogy január 1jétől megvalósul. Ebben annyi feltétel van nyitva, hogy ez a rövid idő erre nem lesz elegendő. Ugyanakkor vannak olyan elemei, amiket rögtön meg lehet oldani. Meg lehet oldani a készenléti díj dolgát, akár ma dönthetnénk arról, javaslom is, hogy egészítsük ki a határozatot azzal, hogy a készenlétidíj-arány csökkentésében a 35:65 százalékos arányban már ma dönthetünk, hiszen akkor már lenne egy feladata a vezérigazgató úrnak, hogy ezt részleteiben dolgozza ki. Ezt január 1-jétől lehet elkezdeni, ez benne van a dologban. A másik, hogy ennek nagyon erős a környezetvédelmi üzenete. Elhangzott az előterjesztésben a széndioxid-kibocsátás kérdése. Ezt azért kellene nagyobb erővel hangsúlyozni, mert azért a távfűtésnek ilyen vonzata nagyon jelentős. Tehát az, hogy a főváros levegőtisztasága jobb legyen, élhetőbb legyen, itt a kormányt erre kell rávenni, hogy ebből az irányból közelítse meg a kérdést. Az ökoprogram teljesen átgondolt, tehát szintén úgy gondolom, hogy az indítható, ennek a finanszírozása is rendben van. Egy igazi nagy kérdés van ebben, amit az anyag nem tárgyal mélységében, hogy mennyire szociális kérdés a távfűtés. Tehát az árakat úgy kell kialakítani, hogy piaci alapon megálljanak, és a támogatási rendszert kell szociális alapon, de a kettőt nem szabad összekeverni. Ez lenne az igazi, nagy feladat, ha ezt itt el tudnánk vágni, mert elképesztő pénzek mennek el, szociális helyzettől függetlenül, ellenőrizetlenül a távfűtés támogatására. Azért elmondom, hogy mi nemcsak a lakótelepi távfűtéssel élőket, hanem a családi házban küzdőket és a magánlakásban élőket is kell, hogy képviseljük, tehát ennek a szociális rendszernek az egész Budapestre való áttekintésére lenne szükség. A kelenföldi főerőmű problémája egy szarvashiba. Itt van számos képviselő. Azt gondolom, a törvények azért születnek, hogy módosítsuk őket. Itt belecsúszott egy hiba. Ennél az energetikai dolognál egyébként is össze szoktak állni az ötpárti indítványok. Azt gondolom, hogy vagyunk öten öt pártból, be kell adni egy gyors módosítást arra, hogy ezt igazítsuk vissza, mert ez a távfűtés szempontjából elhibázott volt. A Zöld könyvvel kapcsolatos állami támogatásnak is van gyakorlata, tehát ez sem új. A Demokrata Fórum frakciója örül, hogy van egy ilyen dolgozat, középtávúnak tekintem. Ki kellene venni belőle a néhány rövid távú elemet, azt január 1-jével elindítani, és ha ez így történik, akkor legalább elindultunk egy úton, és a következő nyilván majd az lesz, hogy a villamos energia kapcsán is átgondoljuk a dolgainkat, és akár születhet egy olyan anyag ebben a Fővárosi Közgyűlésben, amiben minden párt meg fog egyezni. Úgyhogy kérem és

javaslom, hogy támogassuk. Megismételném, hogy az lenne a javaslatom, hogy a készenléti díjjal kapcsolatos döntést ma már meg tudnánk hozni, úgyhogy szeretném, ha erről döntenénk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak adom meg a szót. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! Azt gondolom, hogy egy olyan előterjesztés van előttünk, amelyre a Közgyűlés minden pártja, minden frakciója tényleg csak igennel szavazhat. Ugyanakkor van néhány olyan kérdés, ami – ahogy az előttem szóló Katona úr, illetve György úr is elmondták – azért még különböző tárgyalások, egyeztetések után válhat, vagy válik reményeim szerint véglegessé. Azt tanácsolom a parlamenti képviselőtársaimnak, illetve a város vezetéséből ebben az ügyben tárgyalásokat folytató főpolgármester úrnak, vagy valamelyik helyettesének, hogy mindenféleképpen országossá kellene ezt a kérdést nyitni. Ez nemcsak a 240 ezer fővárosi távfűtéses lakás problémája, hanem az országosan körülbelül 650 ezer távfűtéses lakásé is. Sokkal könnyebb lesz a dolgunk akkor nekünk, fővárosi parlamenti képviselőknek, ha ezt országosan közelítjük meg és egy országos problémára egy budapesti jó modell alapján próbálunk valamilyen megoldást találni. Azt javaslom tehát, Katona úr indítványával egyetértve, hogyha a tárgyalások olyan szakaszba érnek, akkor tényleg próbáljunk meg ebből egy olyan ötpárti megbeszélést összehozni, ami végre demonstrálhatná azt is, hogy vannak itt a városban, illetve az országban olyan ügyek, amelyek mentén mind az öt parlamenti párt fel tud sorakozni. Szeretném arra kérni Hagyó főpolgármester-helyettes urat, erősítse meg itt, hogy amikor arról beszélünk, hogy azoknak a távfűtésben résztvevőknek, akik belépnek ebbe az ökoprogramba, már január 1-jétől jár ez a 10 százalékos alapdíjcsökkentés, nem pedig úgy, ahogy az előterjesztésben van, hogy március 31-éig lehetne jelentkezni, és nyilvánvalóan akkor csak április 1-jétől járhatna. Illetve még egy kérdést szeretnék felvetni, amire én ott a frakcióülésen megnyugtató választ kaptam, de szeretném, ha ez a Közgyűlés nyilvánossága előtt is elhangozna. Ez pedig az, hogy aki aláírja a belépési nyilatkozatot, annak attól a pillanattól kezdve, tehát 2008 januárjától akár visszamenőleg is, ha később írja alá, jár ez az alapdíjcsökkentés, illetve a körülbelül 150 ezer forintos bérleti díjat pedig csak akkortól kell fizetnie éves szinten, amikor az ő lakásába fölszerelték ezeket a bizonyos mérőberendezéseket. Tehát nem kerülhet senki olyan helyzetbe, hogy nála még nem jelentkezik a megtakarítás, de már fizetnie kell. Azt gondolom, hogy ez erre egy jó elképzelés, akár a gáztarifarendszer változtatása, akár az áfacsökkentés, akár maga az ökoprogram, mindenféleképpen fussunk neki. Azt azért a tisztesség kedvéért el kell hogy mondjam – és akik régi képviselők, itt ültek, pontosan tudják, Katona úr erre utalt is –, hogy a Főtáv előző vezetése, illetve a város előző vezetése ugyanezekben a kérdésekben látta a megoldást - sajnos akkor nem jártunk sikerrel. Pici önkritika: próbáltuk ezt ilyen kormány alatt, próbáltuk ezt olyan kormány alatt. Én abban bízom, hogy végre ha összefogunk, akkor menni fog. Köszönöm. ELNÖK: Csomós képviselő úr kért szót ügyrendi kérdésben. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót. Csak emlékeztetni szeretném főpolgármester-helyettes urat, hogy kértem, hogy Bögözi Győző szót kaphasson a Közgyűlésben. Erről szavaznunk kellene, majd valamikor ezt meg kellene tennünk. Köszönöm. ELNÖK: A felszólalások után utolsóként javaslom. Bagdy képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót, főpolgármester-helyettes úr. Én ezt az anyagot nagy örömmel olvastam. Azon ritka közgyűlési előterjesztések közé tartozik, ami nem egy téma ad hoc kiragadásával, valamilyen ad hoc megoldásával foglalkozik, hanem a problémakört messzebbről, tágabb látókörrel, rendszerszemléletben közelíti meg. Ritka az ilyen, örömmel fogadjuk, és reméljük, sikerre is fog vinni ez a kísérlet. Ennek ellenére három momentumot ki kell emelnem, és nem kívánom ismételni az előttem szólókat, ezért hozzászólásom nem lesz teljes körű. Az első momentum az, hogy ezen a sikeren fölbuzdulva - nevezetesen, hogy az energetikai

ügyeket globálisan, komplexen kell kezelni és nem csak egy-egy cég szemszögéből kell nézni -, bízom benne, hogy a főpolgármesteri vezetés, főpolgármester úr és helyettesei elgondolkoznak azon, hogy talán mégis szükség lenne egy főenergetikusra - aki valódi főenergetikus, és nem csak egy energetikus -, aki ugyanezeket a gondolatokat, szempontokat végigviszi és a főváros egész energiapolitikájára értelmezi. Ha ez így lenne, akkor lehetőség lenne arra is, hogy a főváros felülvizsgálja azt a politikát, hogy közműcégekben, a Budapesti Erőműben, a Budapesti Elektromos Művekben, a Főgáz Rt.ben lévő részvényeit feltétlenül értékesíteni akarja-e. Végiggondolhatná, hogy nem érhetőe el nagyobb szinergia, ha ezek a cégek úgy működnek közre, hogy a fővárosnak közben tulajdoni részesedése is van, és tulajdonosként is tudja biztosítani a közszolgáltatás biztonságát és hatékony, elérhető áron való biztosítását. A másik momentum, amire föl szeretném hívni a figyelmet, az, hogy ez a csomag megítélésem szerint egy csomag, egyben érvényes, részleteiben sajnos kudarcra fog vezetni, és - ezt Kovács úr teljesen világosan elmondta - a cél a távfűtés versenyképességének helyreállítása. Ha és amennyiben a csomag elemeinek bármelyike kiesik, ez nem történhet meg. Annak, amit ma már egyre jobban érzékelünk, nevezetesen, hogy a Fővárosi Távfűtő Művek által nyújtott távhőszolgáltatás nem versenyképes, az az eredménye, hogy egyre több fogyasztó kíván átváltani másféle energiaszolgáltatásra. Ebből egyértelműen következik, hogy az általános költségek egyre kevesebb fogyasztóra terhelődnek szét és ezért a díjak emelkedni fognak. Tehát a csomag egy csomag, és ha egy csomag, abból az következik, hogy elkerülhetetlen ennek minden elemét támogatni, beleértve a Fónagy képviselőtársam által is említett törvénymódosító javaslatokat. A harmadik momentum, ami negatív megjegyzéseket is tartalmaz, hogy igazándiból egy dolgot nem értettem: miért most és miért épp így kerül elénk ez az anyag? Ezt a zavaromat csak fokozta György képviselőtársam megjegyzése, hogy ő még néhány hete is tartalmilag a mai előterjesztéssel teljes mértékben ellentétes választ kapott interpellációjára. Elolvastam ezért az előterjesztés mellékleteit is, és azt kell mondanom, nem tehetjük meg, hogy nem mondunk köszönetet Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak, ugyanis a mellékletben az ő javaslata és elemzése is helyt kap, és ennek koncepcionális elemei teljes mértékben megegyeznek azokkal az elemekkel, amelyek a Főtáv előterjesztésében is szerepelnek. Úgyhogy komolyan javaslom, és ezt nem viccként gondolom, hogy a legközelebbi alkalommal javasoljuk Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat például a Budapest-díjra, hiszen egy nagyon jó kezdeményezés első lépését tette meg. Talán az ő kezdeményezése segítséget nyújt a teremben helyet foglaló országgyűlési képviselőknek is. Arról van szó ugyanis, hogy ő elküldte ezt a saját elemzését, javaslatait valamennyi érintett miniszternek, a pénzügyminiszternek, a gazdasági miniszternek, és ez a csomag sajnos csak úgy működik, ha az áfatörvény és a költségvetési törvény is megfelelőképpen módosul. Ezért tisztelettel kérem a teremben ülő országgyűlési képviselőtársaimat, hogy a koncepcióban szereplő törvénymódosításokat saját személyükben támogassák, és mindent tegyenek meg, hogy országgyűlési frakciójuk is csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez. Köszönöm szépen. ELNÖK: Szalkai István képviselő úrnak adom meg a szót. SZALKAI ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Én azt gondolom, képviselőként egy olyan témát tárgyalunk, amiben nem azt keressük, hogy mi az, ami szétválaszt minket, hanem inkább az látszik, mi az, ami összeköt minket. Tizennyolc évvel a rendszerváltás után - amikor az utolsó nagy házgyári technológiával épült panellakásokat átadták -, végre rájött a Közgyűlés jobb, bal és mindenféle oldala, hogy van egy értelmes előterjesztés, ami arról szól, hogy érdemben csökkenthetők a házgyári lakásokban lakó embereknek a távhő-szolgáltatási díjai. Az elmúlt 18 év sajnos nem erről szólt, ma ott tartunk, hogy egy kertes családi házban lakó család majdhogynem a felét fizeti annak, amit a panelban élő emberek ugyanarra a négyzetméterre, lakóterületre vagy légköbméterre vetítve. Ezért én inkább azt szeretném mondani, hogy nagyon köszönöm azt, ami itt a vitában elhangzott és ami az előterjesztő munkáját dicséri, hogy senki nem mondott olyan komoly kritikát, sőt mindenki üdvözölte azt, hogy végre történik valami. Én is ezt szeretném megköszönni: megköszönni akár Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrnak is, hogyha az ő munkája is hozzájárult, de én úgy gondolom, hogy a Főtáv új vezetésének leginkább, hogy ezt az anyagot ide tette, megtárgyalhattuk, és hogyha a

tisztelt jobb- és baloldalon is mindenki támogatja, akkor végre valami történni fog, tizennyolc évvel a rendszerváltás után. Köszönöm. ELNÖK: Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. GÁBOR JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Az a sajnos ritka helyzet, amikor minden ellenzéki képviselőtárssal, legalábbis a bevezető mondataival egyet lehet és kell is érteni. Akár azt a részét vesszük, hogy a letett anyag egy rendkívül korrekt, helyzetfeltáró, és a távfűtés összes szereplőjére kitérő anyag, én úgy gondolom, hogy ezt - ahogy Bagdy úr mondta - valóban lehet egy rendszerszemléletű anyagnak tekinteni, és tényleg ez lenne a követendő példa, hogy ebbe az irányba próbáljunk menni. Én úgy érzem, hogy a dologban azért benne van az, hogy az anyag nagyon szakszerű elkészítésében oroszlánrészt vállaló Főtáv mellett volt egy szociáldemokrata megrendelés is erre az anyagra, mert tulajdonképpen kinyitottuk a horizontot. Elmondott egy mondatot Katona úr, hogy a korábbi vezérigazgató úr is, úgy elemeiben, ezt az anyagot előhozta, de sajnos, nem volt, aki mögé álljon, és tulajdonképpen arra biztassa, hogy tessék akkor ezt az egészet egységes koncepcióvá fogalmazni, majd akkor mi visszük. Ez a fajta elszántság nem volt meg a korábbi időszakban sem - mondhatnám az 1998-2002. közötti időszakot -, és nem volt meg a 2002-től idáig terjedő időszakban sem. Én tehát úgy hiszem, hogy itt jön elő a politikus felelőssége, hogy tessék szíves lenni jó megrendelést adni, és tessék megkeresni azokat a szereplőket, akik a jó megrendelést - jó értelemben értem a megrendelést - szakszerűen teljesíteni tudják. Azzal is egyet kell értenem Katona úrral, még jobb lenne a helyzet, hogyha tulajdonképpen lenne ma már a fővárosnál főenergetikus. Azért hadd idézzem Katona úrnak a következőket a Magyarország energiapolitikája 2007-2020. című anyagból - Kálmán, nem bánom, ha idefigyelsz, mert részben neked szeretném felolvasni. A következőt írja a 29. oldalon: „Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul a lakosság költségeinek csökkentéséhez is. Kiemelt célkitűzés a panelépületek hőszigetelésének javítása, a belső fűtési rendszerek korszerűsítése, a megbízható szabályozás, és a hőfelhasználás mérésének megoldása, az épületek energiatanúsítványrendszerének bevezetése, összességében az épületek energiafelhasználásának csökkentése”. Én tehát úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a fővárosban legyen főenergetikus, de legalább ennyire fontos, hogy ez a koncepció állami szinten, parlamenti szinten elfogadásra kerüljön. Ez az anyag, amiből idéztem, egyébként 2007. augusztus 20-ai GKM-anyag, tehát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium anyaga. A következő, amire szeretném felhívni a figyelmet, és ezért tulajdonképpen azt mondanám, hogy az egyik legfontosabb része az anyagnak, hogy a lakásokban kezdjük el a korszerűsítést, hiszen ott tudjuk megszüntetni a pazarlást. A másik, amit kiemelnék, az a finanszírozás kérdése. A finanszírozás szintén egy olyan dolog, ahol tényleg joggal kerültek szóba bizonyos aggályok, mert valóban, ebben az ügyben még bizonytalan, hogy tudunk-e lépni. Én úgy hiszem, hogy erre vonatkozóan szintén érdemes az előbb már citált anyagból idézni. Mit ír ez az anyag? A távhőszolgáltatás területén nincs egységes előírásokat tartalmazó európai uniós irányelv, így ebből származó jogharmonizációs követelmény sincsen. A távhőszolgáltatás gazdasági és szociális jelentőségére tekintettel Magyarországon külön törvény is szabályozza, és valóban, az energia- és költséghatékony, versenyképes távhőszolgáltatás megvalósítása érdekében felül kell vizsgálni a jogi és szabályozási keretet. Úgy gondolom, megint van egy olyan országos szintű anyag a kezünkben, legalábbis egy hivatkozási pont - ez egyébként a 37. oldalán található az idézett anyagnak -, amelyik bizonyos fokig megteremti, vagy könnyebbé teheti számunkra az utat. Én tehát arra hívnám fel a figyelmünket, és főleg a helyzetben lévő képviselőtársaink figyelmét - itt elsősorban a főpolgármester úrra gondolok, illetve a képviselőtársakra, akik a parlamentben is képviselők -, hogy legyenek szívesek adott esetben ezekre az energiapolitikai irányelvekre is támaszkodva intézményesen eljárni azért, hogy legalább az a 12 milliárd forintos forrás valóban megteremtődjék a programunkhoz. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Balogh képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BALOGH PÁL (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Ritkán szoktuk egymás munkáját elismerni, ritkán szoktuk egymást dicsérni, és különösen a vezetést meg általában bírálni illik. Én most hadd mondjam el, hogy azt hiszem, ezt így kell csinálni, tehát a vezetésnek ezzel a szemlélettel, ezzel a dinamikával kell hozzányúlnia a kényes problémák megoldásához - és itt nemcsak a Fővárosi Önkormányzat vezetését, hanem természetesen a Főtáv vezetését is beleértem ebbe. Azért egy tanulság van számomra. Én még élénken emlékszem a tavaly decemberi Közgyűlésre, amikor elfogadtuk az árakat. Én még - korom ellenére - eléggé kezdő képviselő voltam ebben a Közgyűlésben, és azt kell mondanom, akkor olyan döntést - talán mondhatom: rossz döntést - hoztunk, mert túlzottan preferáltuk a Főtáv gazdálkodási biztonságát, és ezt elébe helyeztük a fogyasztók érdekeinek. Lehet, hogy talán erős a megfogalmazás, de ez a véleményem. A távfűtés, mint mindannyian tudjuk, a legkörnyezetkímélőbb fűtési mód - és erről szeretnék még egy-két mondatot szólni. Úgy gondolom, minden államnak, így a magyar államnak is kutya kötelessége támogatni a környezet védelmét, vagy a környezet védelmét szolgáló legkülönbözőbb működési módokat, így a távfűtést is. Ennek a legmarkánsabb módja lehet az áfa csökkentése. Én korábban nemzetközi összehasonlításokat nem ismertem. Most, ahogy ezt a rendkívül jó összeállítást elolvastam, látom, hogy nagyon sok országban alacsonyabb az áfakulcs. Az a meggyőződésem tehát, hogy a költségvetési kényszereken már túl kellene végre lépni, és igenis - számokat nem szívesen mondok legalább 5 százalékponttal ezt az áfát csökkenteni kell, hogy ezzel egyértelmű jelzést adjunk a fogyasztónak, és megszűnjön Budapesten és másutt is a távfűtésből való kilépés. Azt szeretném, hogyha a kilépés helyett inkább tovább gyarapodna a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma. Úgy gondolom, hogy ehhez az áfacsökkentés egyértelmű jelzést adhat, és arra szeretném kérni az itt ülő országgyűlési képviselőket, hogy ebben szíveskedjenek segítséget adni majd a költségvetési tárgyalás során. A magam részéről egyébként a határozati javaslat elfogadását kérem, és támogatom. Köszönöm szépen. ELNÖK: Vaskor képviselő úrnak adom meg a szót. DR. VASKOR LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! Természetesen én is azok közé tartozom, akik ezt az előterjesztést érdemén becsülik, legyen az a vállalatvezetés, vagy az előterjesztők érdeme, ennek az értelmességéről mindannyian meggyőződtünk. Hogy azonban az elégedettségünket egy kicsit pozitív irányba terjesszük ki, és kicsit perspektívában, távlataiban nézzük ezt a kérdést, azt kell látnunk, hogy egy rátermett vállalatvezetés, megfelelő politikai-gazdasági környezetet kihasználva, tesz egy értékes és értelmes javaslatot. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzatnak tucat számra vannak közösségi tulajdonban vállalatai, valamint az intézményeink is meglehetősen adott színvonalú költséggazdálkodást végeznek. Ez a módszer, amelyet a vállalatvezetés kidolgozott, valamennyi tulajdonunkban lévő vállalatunknál és intézményünknél ugyanúgy alkalmazható. Ha most mi nagyon örülünk ennek a vállalatvezetésnek és az előterjesztők teljesítményének, akkor az a 3,2 milliárd forint, amelyet a vállalatvezetés egyébként dicséretre méltóan realizál a saját maga által befolyásolható költségek között, önmagában egy nagyon szép vállalati teljesítmény lesz, ráadásul egy jó szolgáltatás a főváros lakosságának, azonban annak az 500 milliárdos körnek, amivel mi gazdálkodunk, ez csak egy eleme lesz. Éppen azért tehát, mert ebben a körben, ahogy a vezérigazgató úr is bemutatta, körülbelül 15 százalékos megtakarítást lehet elérni, ha azt akarjuk, hogy a főváros érdemi előnyöket realizáljon akár a megtakarításaiban, akár a díjak csökkenésében, akár a szolgáltatások minőségének növelésében, ezt a módszert javaslom egyszerre, egy időben bevezetni, elterjeszteni, alkalmazni, legalábbis megkezdeni az alkalmazását valamennyi vállalatunknál és saját magunknál is. Ennek érdemi kihatása lesz a főváros költségvetési helyzetére. Ennek kapcsán javasolom a tisztelt Közgyűlésnek és a városvezetésnek megfontolni, hogy ne csak főenergetikust, hanem főköltségkontrollert is vezessünk be, amelynek a felmerülő költségek mellett messzemenően kedvező kihatásai lesznek a gazdálkodásunkra.

Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Akkor a vitát lezárom. Utolsóként megadom a szót Bögözi úrnak, aki lehetőséget kap a témában való hozzászólásra. Öné a szó. BÖGÖZI GYŐZŐ (Bérlakásokat Megvásárlók Országos Szövetsége főtitkára): Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlöm a Közgyűlést! Bögözi Győző vagyok, a Bérlakásokat Megvásárlók Országos Szövetségének főtitkára. Nagyon sok szép dicsérő jelző hangzott el, ezzel szemben én a lakosság érdekét tekintem elsődlegesnek, ami a következőt jelenti. 2006. október utolsó napjához képest – 2007. április 1-jéhez viszonyítva – a távhő ára nem 44, hanem 75 százalékkal emelkedett. Tessék szíves lenni ezt a november 1-jei nyolc egész valamennyivel megfejelni, az október végit száznak tekintve, a 8 százalékkal megfejeltet harminchét egész valamennyivel megfejelni, ezt az összeget az április 1-jei nyolc egész valamennyivel, és akkor 75 százalék fog kijönni. Nem értem, hogy számszakilag is képzett emberek ekkora tévedést hogyan ejtenek – ez az egyik. A koncepció pozitívumai elhangzottak. A másik, a negatívumai: ma a Főtáv és országosan a távfűtők is jogsértésben tevékenykednek. Ombudsmani vizsgálatok, állami számvevőszéki vizsgálatok alapján alkotmánysértés és polgári törvénykönyv-sértés van, amennyiben a polgári törvénykönyv 200-207., valamint 387-388. §-ai sérülnek a fogyasztó hátrányára. Az árképletet nehéz megismerni, kiismerni, ellenőrizni. Ki ellenőrzi? A Jogi és Ügyrendi Bizottság milyen ellenőrzést folytatott a jogsértésekkel kapcsolatban? A Tulajdonosi Bizottság? A Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság? A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága? Kérdéseim vannak. Eddig még a 2000. év óta egyszer sem reagáltak a felszólalásaimra. E tekintetben nagyon durva is lehetnék, de ezt a stílust nem követem, ami más ilyen és hasonló összejöveteleken dívik. Az árképletben van egy alapdíj – nem készenléti, ez egy alapdíj –, amely a fűtésre vonatkozik. És most kapaszkodjanak meg! Az 1999. évi törvényben, később az áremelésekben és 2005-ben is olyan tétel van, ami vérlázító; a szegények érdekében mondom, akiknek a kiadásait ez a tétel, amit most mondani fogok, tekintélyesen, nem nagyon tekintélyesen növeli, de a sok apróság, ami növeli az áfával együtt, az bizony, elég nagy végösszeg, és a számla végösszegének az emelését jelenti. Mi ez a tétel? – és most kapaszkodjanak meg! Vízfelmelegítési alapdíj a lakás légköbméterére vetítve. Nagyon ésszerű, ugye? Tessék utánagondolni! Mit jelent ez? Semmi köze a lakásom légköbméterének a vízfelmelegítési hő felhasználásához. Önök bemennek egy üzletbe, vesznek egy palack vizet, és megkérdezi a pénztáros, hogy mennyi a lakáslégköbméterük, és hány szem buborék van benne, mert aszerint fogom majd, a lakás légköbméterére vetítve, a pluszköltséget fizetni. Eszement! A Főtáv versenyképessége: kérem szépen, olyan helyzetben, amikor többmilliárdos kintlévősége van a Főtávnak, működik, adja a meleget, egy háromhónapos periódusban, 2003. november 1-től 2004. április 30-ig keletkezett kintlévőségek behajtását átadta más cégnek. Ez történetesen 65,49 százalékon történt, ami azt jelentette, hogy 534 millió és a többi, ez 100 ezer forint, elkelt 349 millió kilencszáz-huszonvalahányezer forint. ELNÖK: Bögözi úrtól elnézést kell kérnem, de sajnos figyelmeztetnem kell, hogy időkeretben történik a vita lefolytatása. BÖGÖZI GYŐZŐ (Bérlakásokat Megvásárlók Országos Szövetsége főtitkára): Köszönöm. Ugyan előzetesen nem kaptam olyan információt, hogy hány percig beszélhetek, de igyekszem minél előbb befejezni. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Tíz másodperce van az SZMSZ szerint. BÖGÖZI GYŐZŐ (Bérlakásokat Megvásárlók Országos Szövetsége főtitkára): Köszönöm. Tíz másodperc alatt a következőt kérem. Tekintettel arra, hogy olyan kérdéseim vannak, hogy ez általános vita, vagy részletes vita-e, volt-e bizottsági ülés, kérem a végleges döntést elhalasztani. Ami kedvezőnek tűnik a lakosságnak, azt hozzák meg, a többit esetleg bizottsági ülésen részletezzék, és ismételten, december közepén, rendkívüli ülésen, ahol csak a távfűtésről lenne szó, szíveskedjenek foglalkozni ezzel. Ez praktikus lenne, hiszen 10 óra 30 perc óta csak a távfűtéssel foglalkoznak. Köszönöm a figyelmüket. Örülök, hogy a felszólalásom alatt sokkal nagyobb figyelmet tapasztaltam, mint az eddig zajló Közgyűlésen. Köszönöm szépen. (Taps az MDF és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kívánja-e kiegészíteni a vitában elhangzottakat. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Egypár gondolat csak; nem tudom, hogy Ikvai főpolgármester-helyettes társam kíván-e majd kiegészítéssel élni. Ha megengedik, január 1-je. Január 1-jén, mint bizonyára emlékeznek rá, az alanyi jogon járó támogatás alakult át jövedelemalapú támogatássá, tehát ezt a két lépcsőben történő ármódosítást, árkorrekciót ez indokolta. Kétségtelenül igaz, hogy akkor azzal számoltunk a rendelkezésünkre álló információk alapján, hogy a fővárosi 240 ezer háztartásban élők körülbelül 80 százaléka jogosult lesz valamilyen jövedelemalapú támogatásra. Sajnos, el kell mondanom, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, hiszen közvetlen, direkt levél volt, telefonos megkeresés volt, valamennyi közös képviselőnek írtunk levelet, társasházakba kifüggesztettük a lehetőséget, plakátokat, csak 43 százalék jelentkezett, és a fővárosi távfűtéses lakásokban élők 43 százaléka kap valamilyen jövedelemalapú támogatást. Jelen pillanatban egyébként – ha jól emlékszem, Katona képviselő úr mondta, hogy szociális alapú támogatás –, kétfajta szociális alapú támogatás van. Egyrészt, amit az állam, a kormány ad, ez a jövedelemalapú támogatás, a másik pedig, amit 800 milliót befizet a Főtáv a Hálózat Alapítványhoz, ahol szintén két formában, szociális alapon több tízezer, összesen 23 ezer háztartásban élő fővárosi igényel és kap is támogatást. A harmadik támogatás a regionális, amelyet mondtuk, hogy még szeretnénk visszahozni, és szeretnénk dönteni a tekintetben, hogy jövő évben ez maradjon regionális támogatás, vagy valamennyi fővárosi fogyasztó kapja ezt meg. Emlékeztetőül, mivel ez egy döntési helyzet lesz a következő Közgyűlésen, az idei évben 1,2 milliárdot használtunk fel erre, a fővárosi fogyasztók 50 százaléka kapott regionális kedvezményt; jövő év áprilisától ez 70 százaléka lesz a fővárosi fogyasztóknak, és több mint 1,7 milliárd forint regionális támogatást oszthatunk szét. A kérdés az, hogy csak ennek a 70 százaléknak, vagy arányosan valamennyi fővárosinak. Annyit szeretnék elmondani, ez az első pillanat az idei évben, illetve az új vezérigazgató kinevezése óta, amikor mindegyik frakcióból, de főleg ellenzéki frakcióból felszólaló képviselőtársaim elmondták azt, hogy Kovács Lajos vezérigazgató úr személyében - persze aztán majd a jövő fogja az ő munkáját igazolni és bizonyítani, hogy a bizalomra alapot adott-e, de az eddig elvégzett 3-4 hónapos munkája alapján mindannyian azt mondták itt, ha jól hallottam, Katona úr is - egy szakmailag felkészült vezérigazgató áll előttünk. Csak emlékeztetnék, hogy mennyi újságcikk, mennyi támadás ért minket a tekintetben, hogy akár politikai delegáltak vannak kinevezve a vezérigazgatói székekbe. Remélem, hogy nemcsak Kovács Lajos úr, nemcsak Antal Attila úr, hanem a többi vezérigazgató is fogja nemcsak az önök, hanem a fővárosi közvélemény számára is bizonyítani azt, hogy szakmai alapú kiválasztás történt a vezérigazgatóknál. A főenergetikussal kapcsolatban annyit hadd jegyezzek meg, hogy augusztus 16-a óta Gonczlik Tamás úr dolgozik a kabinetemen belül, akinek a feladata Budapest hosszú távú energetikai programjának kidolgozása és előkészítése. Remélem, hogy ez az anyag el fogja nyerni az önök tetszését, és majd, ha ez az anyag kellő színvonalú és minőségű lesz, akkor Gonczlik úr elnyerheti a város főenergetikusa tisztséget. De ekkor, és csakis ekkor. A másik: még egy gondolat Bögözi úr felszólalásával kapcsolatban, két dolgot engedjen meg. Nagyon sajnálom, és arra kérem a vezérigazgató urat, hogy önt is kapcsoljuk be abba a gondolkodó csapatba, team-be, amely mint említettem, több nagy országos érdekképviseleti szervezettel elindult a nyáron. Volt egy közös megállapodás, és a múlt héten egyébként egy közös nyilatkozatot tudtunk kiadni velük együtt. Remélem, hogy az ön tanácsaira, véleményére, javaslataira is számítani fog a vezérigazgató úr, és be fogja venni, meg fogja önt hívni ezekre a megbeszélésekre. A javaslataival kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy nincs, amit most visszavonjunk, hiszen jelen pillanatban egy koncepciót fog támogatni a Fővárosi Közgyűlés. Egy olyan koncepciót, amelyet még főpolgármester úrral együtt, és természetesen tisztelt képviselőtársaimmal együtt, nemcsak fővárosi, hanem országgyűlési képviselőtársaimmal együtt, mondjuk így, pozitív értelemben sok mindent meg kell vívnunk azért, sok minden meg kell hogy történjen azért, hogy ez még az idén érdemi döntési helyzetbe hozzon minket itt, a Fővárosi Közgyűlésben. Úgy gondolom, hogyha ez meg fog történni, még mindenképpen az idén itt fogunk erről vitatkozni - pozitív értelemben mondom a vitát -, közösen fogunk dönteni, és remélem, hogy nemcsak az ön, nemcsak a többi civil szervezet, hanem valamennyi fővárosi

távfűtéses lakásban élő fogyasztó tetszését is el fogja nyerni az a döntés, amit majd akkor meghozunk. Köszönöm. ELNÖK: Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak adom meg a szót ügyrendi kérdésben. Öné a szó! GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen. Csak azt szeretném kérni főpolgármester-helyettes úrtól, hogy a januári bevezetést szíveskedjék megerősíteni. Köszönöm. ELŐADÓ (Hagyó Miklós): Elnézést kérek képviselő asszonytól, de nem lapoztam át. Természetesen több javaslata volt képviselő asszonynak. Én a magam részéről valamennyit tudom támogatni. Amikor ezt az anyagot készítettük elő, vezérigazgató úrral folyamatosan abban a szellemben készítettük, hogy nemcsak a fővárosi - már ami az ökoprogramot illeti -, hanem valamennyi országos távfűtéses lakásban, háztartásban élőre igaz lehet ez a program. Annyit el kell mondanom, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján 240 ezer távfűtéses lakás van a fővárosban, 650 ezer országosan, hogy a fővárosban csak 12 százalék mérhető és szabályozható, és 88 nem. Országosan már azért jobb az átlag, tehát egy kicsit jobb az arány, de mindenképpen a tárgyalásokat úgy szeretnénk elindítani - gondolom, ebben főpolgármester úr is egyetért -, hogy ez az ország valamennyi távfűtéses lakására igaz legyen. Ha áfacsökkentés lesz, az mindenkinek jó, ha esetlegesen az ökoprogram támogatásában tudunk előrelépni, mindenkinek jó lesz, nemcsak a fővárosiaknak. Tisztelt képviselő asszony, elmondtam az előbb, én is úgy gondolom, hogy január 1-jétől a fővárosi távfűtéses lakásokban élőknek tudniuk kell, hogy mit tudunk tenni, és miben tudunk január 1-jétől előrelépni az érdekükben. Csakhogy ezeket a tárgyalásokat le kell folytatni, hiszen jelen pillanatban a javaslat az, hogy amit mi meg tudunk spórolni, azt adjuk oda a fogyasztóknak, és kérjünk az államtól - ez az a 3 milliárd - segítséget, ami neki is megtérül, hogy ezt az ökoprogramot végig tudjuk csinálni. Csak abból tudok kiindulni, hogy az állam, a minisztériumok ebben segíteni fognak és közösen, képviselő asszonnyal együtt, mint országgyűlési képviselő ezt támogatni fogjuk és eredményt is fogunk ebben elérni. Tehát azért nem válaszolnék, hogy mi van akkor, ha nem, mert abból indulok ki, hogy sikerülni fog. De mindenképpen, bármelyik esetben is január 1-jétől az intézkedéseket be kell vezetni, ami a fővárosiakat érinti. ELNÖK: Ikvai főpolgármester-helyettes úré a szó! ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden, az el nem hangzott gondolatmenet. Bizony-bizony, képviselőtársaim, ebben a rendszerben még egy negyedik szisztéma is van, nevezetesen a lakhatási támogatás, aminek a normatív része és a nem normatív része a kerületi önkormányzatok, illetve a központi költségvetés forrásaiból megy ki, praktikusan fűtési támogatásra. Ez bizony oda vezet -, emlékeztetnék, hogy a rendszer tavaly óta változott meg -, hogy bizony, 2007 év elején mínuszos számlákat is közvetített volna a Főtáv, ha konzekvensen végigvezeti, ergo visszafizet a lakosságnak. Nem jó ez a rendszer, ezt a rendszert át kell tekinteni. A mi kompenzációs rendszerünk érkezni fog a Fővárosi Közgyűlés irányába, szeretnék figyelmeztetni, hogy az egyik határozati javaslat feladatot ad november 30-áig a konkrét rendeletalkotásra. Ezzel együtt szokott mindig bejönni a kompenzáció, amelyben 830 millió forint van idén. Vélhetően szép lassan, mivel az állami rendszerek felülírják, ebből ki lehet vonulni, körülbelül 500-550 millió forint jelent egy százaléknyi díjcsökkentés. A döntés a Közgyűlés kezében van, hogy kompenzációt akar, vagy további díjcsökkentést. Lehet erről dönteni, mint ahogy Kovács vezérigazgató úr a prezentációjában rámutatott. Csak György István képviselő úrnak azon gondolatfelvetésére reagálnék, hogy összeomlik-e a program, ha nincs állami támogatás. Nem, de rendkívül meggyöngül. Amiről a vezérigazgató úr a prezentációjában beszélt, ide értve a regionális kedvezmény 1,7 milliárdját, ide értve a 830 milliós szinten 2007-ben beállított kompenzációt, ez a keret, amin belül a Közgyűlésnek mozgástere van, hogy döntéseket hozzon. Azt gondolom, hogy a hatékonyságjavításból eredő egyszeri bevételre nem lehet rendszereket építeni. A döntés abban van, hogy ez milyen hatékonyságjavítási irányba legyen elköltve, aztán majd meglátjuk. Azt gondolom, hogy ezzel összefüggésben van Katona Kálmán úr megjegyzése a középtávú

tervről. Ez nem egy hosszú távú program volt. Nem beszél a Főtáv-anyag kogenerációs program folytatásáról, nem beszél a kooperációs vezeték hiányáról, nem beszél az alközponti programról, és nem beszél arról, hogy Európában a kyotói egyezmény alapján rossz irányba megy az emisszió-kereskedelem. Fel kell vetni, a fővárosnak érdeke, hogy felvesse, hogy ne azok a szennyezők kapják vissza a kyotói egyezményből származó emisszió-tőzsdén realizálódó bevételt, akik a szennyezést okozzák, hanem azok kapják vissza, praktikusan a települések, a közösségek, akik ezt elszenvedik, és akik képesek példának okáért erőművi programokba, fűtéskorszerűsítésbe, vagy éppen autóbuszprogramba fektetve, tovább csökkenteni a kibocsátását. Csak ezekkel szerettem volna kiegészíteni az elhangzottakat. ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Szeretném megemlíteni, hogy az előterjesztői zárszó után vagyunk, és kérem, hogy próbáljuk meg minél előbb lezárni ezt a vitát. Köszönöm. (Tarlós István: Én is ezt akartam javasolni.) Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó, utolsó ügyrendi javaslatként bejelentkezve. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen. Akkor az utolsó szó jogán: nem szeretnék a főpolgármester-helyettes úrral - főleg, ha visszafáradna a pulpitusra - sokat vitatkozni, de azt gondolom, hogy abban állapodtunk meg - és én így próbálom az ő válaszát értelmezni -, hogy amennyiben van ökoprogram, aki abba belép, az 2008. január 1-jétől a 10 százalékos alapdíjcsökkentésben részesül. Azt gondolom, hogy amikor a novemberi előterjesztés ide visszajön, van mód ezt teljesen precízen és pontosan megfogalmazni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönjük. Egy rövid csengetést kérek! (Csengetés.) Határozathozatal következik. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a javaslatot! Kérem, szavazzanak! (Szavazás. – Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem működik a gépem!) 1596/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a távhőszolgáltatás versenyhátrányának csökkentésére, a versenyképesség javítására kidolgozott programmal egyetért a II. számú melléklet szerinti tartalommal. (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1597/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri és felhatalmazza a főpolgármestert, hogy a távhőszolgáltatás versenyhátrányának csökkentésére, a versenyképesség javítására kidolgozott program megvalósítása érdekében kezdje meg a szükséges kormányszintű tárgyalásokat. Határidő: 2007. október 16. Felelős: dr. Demszky Gábor (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1598/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról, és az új lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjak megállapításáról. Határidő: 2007. november 30. Felelős: dr. Demszky Gábor (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1599/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a Fővárosi Önkormányzat és a FŐTÁV Zrt. közötti érvényben lévő együttműködési megállapodás és annak mellékletét képező díjmechanizmus módosításáról. Határidő: 2007. november 30. Felelős: dr. Demszky Gábor (65 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

ELNÖK: Egy gép nem működött, ezt csak a jegyzőkönyv számára jegyzem meg, illetve kérem a technikai munkatársakat, hogy vizsgálják meg a szavazógépet. Devánszkiné dr. Molnár Katalin frakcióvezető-helyettes asszonynak adom meg a szót, ügyrendi kérdésben. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, de szét is szedtem a mikrofont rögtön, bocsánatot kérek. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelettel javaslom, hogy másodikként azt az ügyet tárgyaljuk, amely igen nagy érdeklődésre tart számot, ez pedig az útfelújításokkal kapcsolatos előterjesztés. Ezt azért javaslom, mert többeknek el kell menniük, hiszen ez nem egy rendes időben megtartott Közgyűlés, és ezen szeretnénk természetesen mindenféleképpen túlesni. Erről kérnék szavazást. (Közbeszólás: Melyik útfelújítás? Mert kettő van.) ELNÖK: A meghívó szerinti 2. napirendi pontról beszélünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 1600/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy 2. pontként tárgyalja meg az „A 2006. évi települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (a 2006. évi TEUT) program keretében a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Budapest Főváros Önkormányzatával kötött támogatási szerződéseinek záró-ellenőrzésein – a Pro Régió Ügynökség 55 pályázati támogatással megvalósult fővárosi útfelújítás esetében – feltárt szabálytalanságok ügye” című előterjesztést. (64 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Tüttő Kata képviselő asszonynak adom meg a szót, szintén ügyrendi kérdésben. TÜTTŐ KATA (MSZP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. 10. sorszámon került kiosztásra a Fővárosi Önkormányzat 2007. évi útfelújításokra vonatkozó program engedélyokiratának 3. számú módosítása. Erről ma már szavazott a Közgyűlés. Szeretném kérni a Közgyűlést, hogy még egyszer szavazzon a napirendre vételről, az SZMSZ 31. § (5) bekezdés b) pontja alapján, mert a döntés elmulasztása – idézem – megfogalmazható jogvesztéssel, vagy gazdasági hátránnyal jár. Meg is indokolnám: a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság előtt holnap lesz napirenden azon útfelújítási eljárás eredményhirdetése, ami érintett ebben az engedélyokiratmódosításban. Amennyiben a Közgyűlés nem módosítja az engedélyokiratot, a nyolc csoportból kettőben nem fogunk tudni eredményt hirdetni. Nyilvánvalóan megteheti a Közgyűlés, hogy nem módosítja az engedélyokiratot, de szerintem ez megfogalmazható gazdasági hátránnyal, és mindenképpen jogvesztéssel jár. Ezért szeretném kérni a közgyűlési tagok megfontolását a kérdésben, hogy támogassák a napirendre vételt. Köszönöm szépen. ELNÖK: Az ügyrendi szavazás rövidesen megtörténik, de Tarlós frakcióvezető úr kért szót ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Azt továbbra is tarthatatlannak tartjuk, hogy kiértékelhetetlen, helyben osztott anyagok vannak, ám a téma fontosságára tekintettel, és azért is, mert a kerületeket is büntetnénk, elfogadjuk Tüttő Kata javaslatát, és kivételesen támogatni kívánjuk ezt a módosítást. ELNÖK: Kérem, szavazzanak erről! (Szavazás.) 1601/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés napirendjére veszi és 3. pontként tárgyalja meg az „A Fővárosi Önkormányzat 2007. évi útfelújításokra vonatkozó engedélyokiratának III. számú módosítása” című előterjesztést. (62 igen, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás)

program

A napirend 2./ pontja: A 2006. évi települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (a 2006. évi TEUT) program keretében a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Budapest Főváros Önkormányzatával kötött támogatási szerződéseinek záró-ellenőrzésein – a Pro Régió Ügynökség 55 pályázati támogatással megvalósult fővárosi útfelújítás esetében – feltárt szabálytalanságok ügye. ELŐADÓK: dr. Papcsák Ferenc, dr. György István HOZZÁSZÓLÓK: dr. Tiba Zsolt, Ikvai-Szabó Imre, Hagyó Miklós, Andó Sándor, dr. Steiner Pál, Wintermantel Zsolt, Tarlós István, Hock Zoltán, Csomós Miklós, dr. Demszky Gábor, dr. Bőhm András, Devánszkiné dr. Molnár Katalin ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e szólni? György képviselő úrnak adom meg a szót. ELŐADÓ (dr. György István): Miután Papcsák úr kérdést szeretne feltenni, én azt kérném, hogy először ő kaphasson szót. ELNÖK: Papcsák úr is előterjesztő, tehát ebből a szempontból munkamegosztás… ELŐADÓ (dr. György István): Természetesen nem tőlem akart kérdezni, hanem szeretnénk tudni, hogy folyik-e valamilyen vizsgálat, de erre majd nyilván választ fogunk kapni. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Urak! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy ez az előterjesztés, ami önök előtt van, tartalmában nem a mi feltáró munkánk eredménye, hanem a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Monitoring Bizottsága elé került előterjesztés alapozza meg. A Pro Régió Ügynökség készített a Monitoring Bizottság részére egy előterjesztést, amelyben részletes lista alapján kifejtették, hogy a fővárosi útfelújítások kapcsán, mintegy 55 út felújításánál 580,5 millió forintos összegben elszámolási problémát lát, illetőleg azt állítja ez az előterjesztés, az én olvasatomban mindenképpen, hogy 580,5 millió forinttal, mint állami támogatással a Fővárosi Önkormányzat nem tud elszámolni. Ha tisztelt koalíciós képviselőtársaim ezt az előterjesztést, amely a Monitoring Bizottság részére készült, elolvasták, akkor azt gondolom, hogy önökben is feltétlenül felmerültek kérdések. Engedjék meg, hogy itt egy személyes megjegyzést tegyek! Értetlenül állok az előtt, hogy mind a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban, mind a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságban, mind az elmúlt Közgyűlésen, amelyet önök határozatképtelenné tettek, végül is meghiúsították, hogy az előterjesztők által javasolt határozati javaslat megszavazásra kerüljön, ami nem másra tett indítványt, mint arra, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építés-kivitelezési tanszékével végeztessünk el egy olyan vizsgálatot, amely bennünket is olyan helyzetbe hoz, hogy vitaképesek legyünk mondjuk a regionális fejlesztési tanáccsal lefolytatandó egyeztetésben, láthassuk azt, hogy valójában mi történt, mi a valós helyzet. Azt gondolom, hogy amennyiben a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Monitoring Bizottsága olyan döntést hoz, hogy ezt a támogatást az előterjesztés szerinti összegben vissza kell fizetni, nemcsak azok felelőssége vethető fel, akik műszaki szempontból hibát vétettek, hanem azoké is, akik politikai felelősséget viselnek ezért a szakmai munkáért, és azoké is, akik úgy tűnik, nem kívánnak tisztán látni abban a kérdésben, hogy a Pro Régió Ügynökség előterjesztésében foglaltak valóban a valóságnak megfelelőek-e. Elnézést kérek, mert nagyon nem szeretek senkit sem minősíteni, most sem ezzel a szándékkal teszem, de engedjék meg, hogy egy következtetést levonjak a magam számára. Ez egyetlen esetben logikus magatartás, mármint hogy bizottsági szinten, és a Közgyűlés szintjén korábban ennek az előterjesztésnek a megtárgyalását megakadályozták, hogy politikai úton kívánják elsikálni ezt a problémát, erre esetleg meg

is kapták az ígéretet. Itt is lehet két megoldás. Az egyik kellemesebb pénzügyi szempontból a Fővárosi Közgyűlés számára, vagyis az, hogy nem kell visszafizetni ezt az 580,5 millió forintot. Van egy másik megoldás is, hogy a szabálytalanságok felett úgy hunynak szemet, hogy a pénzt vissza kell fizetni, de további vizsgálat nem fog történni ebben az ügyben. Úgy gondolom, a Magyar Köztársaságban egységes jogrend működik. Van egy Pest megyei település, szeretném önökkel megosztani, hogy ennek a községnek a polgármestere – egy ügyészi megrovásból fogok idézni – vissza nem térítendő támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettségének teljesítése során olyan valótlan tartalmú okiratot használt fel, amely szerint a beruházás a pályázatban és a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően megvalósult, annak ellenére, hogy a pályázatban szereplő utak nem az előírt szélességben épültek meg, és az így fennmaradó 631 négyzetméternyi szilárd burkolatot a pályázatban nem szereplő másik utcában fektették le: a pályázatban szereplő József Attila utca helyett, mivel ott a gázelosztó hálózat bővítésére került sor, a szilárd burkolatot a Kertész utca pályázatban nem szereplő, támogatással nem érintett 108 folyóméteres szakasza kapta. Nem kell túl sok minden mást felolvasnom. Megállapítja ez az ügyészi megrovás egyébként a jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűncselekményének a megvalósulását. Más okokból végül is ügyészi megrovással fejeződött be a dolog, és nem vádemeléssel, de a 25 milliónyi támogatást megvonták a településtől és három évre kizárták a pályázati lehetőségekből. Azért gondolom, hogy egy ilyen feltáró vizsgálatra sokkal előbb sort kellett volna keríteni, mert ha feltárunk belső hibákat, akkor sokkal előnyösebb pozícióból tudunk vitába szállni, akár a saját magunk által tett elszámolásokat korrigálni és egy korrekt helyzet alapján tisztázni, hogy mi is történt. A főpolgármester-helyettes urak által kiadott kommüniké szerint előfordultak szabálytalanságok, de összességében 96 százalékban megvalósult az útfelújítási program, mert igaz, hogy bizonyos helyeken kevesebbet, más helyeken azonban több munkát végeztek el. Papcsák Ferenc képviselőtársammal betekintettünk öt darab útfelújítási dokumentációba és azt láttuk, hogy a Pro Régió Ügynökség által megkifogásolt műszaki tartalom szerinti vállalkozói díjakat maradéktalanul kifizették. Tehát ha van egy 1600 méteres útszakaszra való pályázat, a Pro Régió Ügynökség azt állítja, hogy ebből csak 470 méter valósult meg, akkor lenne igaz szerintem a főpolgármester-helyettes urak állítása, ha 470 métert fizettek volna ki. De ez nem így van: 1600 métert kifizettek. Mind az öt esetben azt láttuk, hogy a pályázati dokumentációban szereplő műszaki tartalomnak megfelelő vállalkozói szerződés maradéktalanul, maradéktalan összegben kifizetésre került. Nem látjuk pontosan, hogy akkor miből valósultak meg a pluszok. De még mindig nem szeretnék semmiféle vádaskodást megfogalmazni. Ezért javasoltuk azt, hogy lássunk tisztán, végeztessük el ezt a vizsgálatot, és ennek alapján majd kiderül, hogy valójában tudunk-e vitába szállni a Pro Régió Ügynökség előterjesztésével, vagy pusztán egy sajtónyilatkozat lesz a mi összes fegyverünk, amit Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úr és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úr jegyeznek. Én úgy gondolom, hogy egy sajtónyilatkozat nem elég fegyver egy 580,5 millió forintos vitában. Erre szolgál a mi javaslatunk, hogy vértezzük fel magunkat megfelelő érvekkel, hiszen a szakma úgy tűnik, nem túl nagy örömmel - mondhatnám azt is, hogy nyilván valamiféle felháborodással - fogadta a mi vizsgálódásunkat. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi semmi olyan megnyugtatót nem láttunk az öt dokumentációban, ami a Pro Régió Ügynökség állításait cáfolta volna. Most mondhatnám azt is, hogy örültünk volna neki, ha ez így lenne, ezt nem biztos, hogy elhinnék nekem, de tényleg nem láttunk ilyet. Arra mindenképpen elegendő indokot láttunk az öt dokumentáció áttekintéséből, hogy kezdeményezzük a Műszaki Egyetemnek ezt a vizsgálatát. Szeretnék még valamit elmondani. Andó Sándor tanácsnok úr, bizottsági alelnök úr a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban egy határozati javaslatot terjesztett elő, szemben az általam tett határozati javaslattal, mármint hogy ne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végezze el ezt a vizsgálatot, hanem kérjük föl a főpolgármester urat és történjen egy belső vizsgálat. Nem szeretnék itt gusztustalankodni, de képzeljék el azt, hogyha Zuschlag Jánost megkérték volna, hogy az ő ügyvédjével vizsgáltassa ki, hogy történt-e valamilyen elítélendő cselekmény. Valószínűleg a megállapításaik előre jósolhatók. Nem a párhuzam kedvéért mondtam ezt el, csak azért, hogy értsék meg, mi nem vagyunk bizalmatlanok a belső vizsgálatokkal kapcsolatban, egyszerűen nem tartjuk korrektnek, hogy egy ilyen vizsgálatot belül próbáljunk meg

lefolytatni. Nem beszélve arról, hogy itt most, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy azok az anyagok, amelyeket a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság rendelkezésére bocsátották, már nem ugyanazzal a tartalommal kerültek be, mint amivel a betekintés során mi találkoztunk. Kikerültek belőle azok a műszaki átadás-átvétellel kapcsolatos dokumentációk, amelyek különösen aggályosak voltak és megalapozni látszanak azt, hogy a Pro Régió Ügynökség kifogásai megalapozottak. Ezeket a dokumentumokat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság már nem kapta meg, pedig határozottan kértem tisztelt főpolgármester urat és főjegyző urat, hogy biztosítsák számunkra ezeket. Az csak egy mellékzöngéje az ügynek, hogy önöket én levélben mindkettőjüket értesítettem, még jóval a bizottsági ülés előtt, hogy ez a probléma fönnáll. Természetesen én tudomásul veszem az önkormányzatbéli hierarchiát, és nem vagyok abban a helyzetben, hogy ebben az ügyben konzultációt tudjak lefolytatni, csak ha, mint bizottsági elnököt erre kértek volna, szívesen álltam volna rendelkezésre. Még egy dologra szeretnék kitérni, ez pedig a közbeszerzési eljárás kérdése, mert fölmerült az, hogy a mi előterjesztésünk jogsértő, mert közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni. Szeretném elmondani, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárás esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha az ajánlatkérő általa előre nem látható okból rendkívüli sürgősség miatt nem tudja lefolytatni az egyszerű eljárást. Igaz, hogy ez esetben a körülmények nem adódhatnak az ajánlatkérő hibájából. Itt vannak ajánlatkérői hibák, de szerintem nem állnak ok-okozati összefüggésben a Műszaki Egyetem számára elrendelendő vizsgálat kapcsán. Tehát a mi álláspontunk szerint a rendkívüli sürgősséget igenis megalapozza az a tény, hogy a Fővárosi Önkormányzat kellően vértezze fel magát egy 580,5 milliós vitában, szerezzen megfelelő műszaki érveket, mindenféle szakmai érvet tegyen be a tarsolyába, amikor leül és tárgyalni fog arról, hogy vajon ki kell-e fizetni ezt a pénzt, vagy sem. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Tehát előterjesztőként arra szeretnénk önöket kérni, hogy ne az ügy eltusolásában, hanem kivizsgálásában legyenek segítségünkre, és szavazzák meg az előterjesztést. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megkérdezem Papcsák képviselő urat, hogy előterjesztői kiegészítést kíván-e mondani. (Dr. Papcsák Ferenc bólint.) Akkor öné a szó, képviselő úr. ELŐADÓ (dr. Papcsák Ferenc): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Azt gondolom, nem politikai kérdésről van szó, és szerintem egyetlen itt ülő képviselőtársam sem szeretne egy ilyen ügyben ilyen felelősséget magára vállalni, mint amit ezek az anyagok, amelyek a birtokunkban vannak, mutatnak. A helyzet nagyon súlyos, 580 millió forint sorsáról van szó, vagy ki tudja, még mennyiről egyébként, mert hiszen ez csak egy évben felmerült problémát érint. Én a felelősséget ha nézem, akkor négy típusú felelősség merül fel: felmerül a főpolgármester úr politikai felelőssége, esetlegesen felmerülhet az érintettek tekintetében a büntetőjogi felelősség, a polgári jogi felelősséget a Pro Régió Kht. egyértelműen mondta, tehát ezt az összeget vissza kell fizetni, mert hiszen tudjuk, hogy társfinanszírozásban megvalósuló beruházásról volt szó, azaz 50 százalékban önkormányzati, 50 százalékban pedig állami forrás van benne, tehát az állam felé mindenképpen el kell számolni. Mivelhogy állami források vannak benne, ily módon azt gondolom, megszólítjuk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot is, a sajtónyilvánosságot kihasználva, hogy mindenképpen vizsgálják meg ezt az ügyet. Természetesen a munkavállalók esetében felmerülhet a munkáltatói, vagy munkajogi felelősség kérdése is. Az általunk ismert anyagok alapján a legfontosabb kitétel az, hogy olyan teljesítmény, olyan munka után fizettek ki nagy összegeket vállalkozóknak, amely munka mögött nincs valós teljesítés. Ezen kérdésünkre - egyébként többször megfogalmaztuk már politikai vezetőknek interpelláció formájában és más formákban - semmilyen megnyugtató választ nem kaptunk, hogy valójában van-e valós teljesítés ezen el nem végzett munkák tekintetében, tehát a vállalkozói szerződéseknek maradéktalanul eleget tettek-e a munkákkal megbízott társaságok. Amit szeretnék kérdésként mindenképpen megfogalmazni a főpolgármesteri vezetés felé, az a következő. A múlt héten, ha jól tudom, a Regionális Fejlesztési Tanács tárgyalta volna ezt az ügyet. A kérdésem az, hogy tárgyalta-e és milyen álláspontra jutott. Illetőleg a 69/2007. számú, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által meghozott határozat felkérte a tisztelt

főpolgármester urat, hogy adjon számot a bizottságnak az útburkolat-felújításokkal összefüggő kérdésekről. Tehát mire jutott ez a vizsgálat? Úgy tudom, a jegyző úr elrendelt egy belső vizsgálatot. A belső ellenőrzésnek a főjegyző úr a felelőse. Hol tart ez a vizsgálat? Mi az álláspontjuk az elhangzottakkal kapcsolatban? Én nagyon sajnálom, hogy ilyen kérdésekről kell a Fővárosi Közgyűlésben tárgyalni, hogy 580 millió forintnak nincs gazdája - pontosabban már van, mert hiszen azt leszámlázták, elvitték, és hogyha ezt vissza kell fizetnünk, azt gondolom, hogy kamatosan, büntetőkamatokkal kell az államnak visszafizetni. Ennek ki a felelőse? - kérdezem tisztelettel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Megkérem főjegyző urat, adjon tájékoztatást a vizsgálat tárgyában. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Én most arról a vizsgálatról tudok beszélni, amit én rendeltem el - nyilván itt többféle vizsgálat is lehet, amik közül én egyet ismerek. Egyfelől amikor a nem túl távoli múltban felmerült, hogy a régió tanácsa - vagy Monitoring Bizottsága elé, talán így kellene fogalmaznom - valamilyen jelentés készül, ami a városi útfelújításokban a régión keresztül kapott állami pénzekkel kapcsolatosan jelzi ezt az 5-600 milliós - ötszáznyolcvan-valahány millió, mindig ezt hallom - elszámolási vitát, problémát, magyarul, hogy ennyivel kevesebb pénz illeti meg az önkormányzatot a korábbiakban elgondoltakhoz képest, akkor elindult, legalábbis én elrendeltem egy belső ellenőrzési vizsgálatot, ami hangsúlyozandóan külön egységben folyik, mint a közlekedési beruházást végző egység. Magyarul: nem ugyanazok az emberek vizsgálják az ügyet, akik eljártak pont fordítva: azokat az embereket vizsgálják mások. De természetesen nekem nincs olyan érzésem, hogy a belső ellenőrzést kellene nekem védeni, hiszen támadás sem hangzott el, azt gondolom. Az egyik utca, ami korábban kifejezetten nagy visszhangot keltett, ez a bizonyos Kele utca, a Kele utcai beruházás, XVIII. kerület. Ennek önálló, soron kívüli vizsgálatát rendeltem el, gyakorlatilag az a vizsgálat le is zajlott, és el is tudom mondani az eredményét. Egy további, újabb körülmény miatt viszont a vizsgálatot tovább kellett kiterjesztetnem. Tehát most elmondom annak a vizsgálatnak a főbb megállapításait, amely a Kele utcáról szólt, és rögtön hozzáteszem, hogy aminek a további kiterjesztését elrendeltem. A megállapítások lényege a következő: Azt gondolom, egyébként általános hiba lehetett több esetben, hogy a régió felé - a régió alatt most hadd értsük az régió összes megfelelő szerveit, megbízottját, Pro Régiót - az önkormányzat becsült, nem pontos adatokat jelzett a felújítandó utak folyóméterét illetően. Adott útszakaszban ez a Kele utcában - valamilyen két pont között, ezt most fejből nem tudom felidézni önöknek, de azt hiszem, szó esik erről az előterjesztésükben is - 1600 folyóméter volt. Abba én most nem tudnék belemenni - és a munkamegosztásban sem az én reszortom annak a megítélése -, hogy ez jó pályázati kiírás volt, vagy rossz volt, ténykérdés, hogy ez a szám jelent meg. Utána, bizonyos idő elteltével történt az adott útszakasznak - sok minden más útszakasszal egyszerre való - pályáztatása, közbeszerzési eljárás útján elnyerte egy kivitelező - a nevét nem tudom, de egyébként fel tudjuk idézni, illetve eszembe jutott: Mota Engi - az adott útszakasz felújítását. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben az 1600 méterrel szemben hétszázvalamennyi szerepelt. Én azt hiszem, hogy 737, de lehet, hogy 770, tehát hétszázvalamennyi méter szerepelt. Ami az igazi hiba szerintem - mert eddig tulajdonképpen hiba a folyamatban, azt gondolom, nem volt -, hogy miután a számla alapjául szolgáló műszaki ellenőrzés, ezen az alapon a teljesítés igazolás megtörtént, ehhez a 737 körüli méterhez kapcsolódóan - most lehet, hogy négyzetméter volt belekeverve, de akkor is egyértelmű volt, hogy a jegyzőkönyvben egy ilyen hossz jelenik meg -, nem értelmesen, hanem értelmetlenül az 1600 folyóméter ismételten meg lett valamilyen jelentésben erősítve a régió megfelelő szerve felé. (Wintermantel Zsolt: Ennél rosszabb a helyzet!) Folytassam, vagy meghallgassuk Wintermantel urat? ELNÖK: Tartsuk be a demokratikus kereteket! DR. TIBA ZSOLT főjegyző: A vizsgálat itt tulajdonképpen véget is ért, mert egyértelműnek láttam, éppen ez a típushiba az, ami elő fog fordulni most már az összes útra kiterjesztett vizsgálatnál. Azt

gondolom, rossz adatokkal kezdte az önkormányzat az - nem tudom pontosan, mi volt ez: bejelentkezés, pályázat - első adatközlést, aminek lehet oka az, hogy rossz adatok vannak az út kezelőjénél, meg mindenféle indok lehet. Ami viszont a nagy probléma, az az, hogy nem korrigálta, amikor viszont már elszámolással egy másik ágon egyértelmű volt, hogy mennyi a valós teljesítés. Természetesen én nem vagyok még abban a helyzetben, hogy azt mondjam, volt vagy lehetett olyan út, ahol nem lefelé, hanem fölfelé térnek el. Én ezt nem tudom még mondani, de majd megmondom, hogy milyen határidőkkel dolgozik a vizsgálat. Amikor viszont ez a bizonyos vizsgálati jelentés elkészült - a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke tudja, nagyon szigorú szabályok vannak, hogy az érintettnek milyen hosszú időt kell biztosítani az észrevételezésre, és ebben az ügyben ez nem is veszélyeztetett semmiféle érdeket, tehát nem is volt szándékom nagyon durva presszió gyakorlásával ettől a jogától megfosztani az érintett szakterületet… Ez még a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülése körüli időszakban volt, ez a vizsgálat - azért tudom, mert arra készültem, hogyha sikerül összehozni az észrevételeket, akkor ez már legalább egy valami konkrétum lehet a bizottság ülésén -, csakhogy, én már nem tudom, hogy került elő, de előkerült az az állítás, hogy a konkrét utcában, konkrét útszakaszon a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben szereplő 737 - ha ez pontos szám, mondom még egyszer, ez egy ilyen körülbelüli szám helyett valami négyszázvalahány méter az, ami állítólag megvalósult. Ez egy állítás, és ez az én szememben azért jelent minőségi különbséget, mert az előző esetben, amit én elmondtam, és amit az adott ügyben folytatott belső ellenőrzési vizsgálat feltárt, az egy nagyon hibás, de legalább logikailag követhető gyakorlat, megvan nagyjából a hiba elkövetésének módszere. Ha viszont azt látnánk, hogy a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben igazolt - ez azt jelenti, hogy a számla alapjául szolgáló műszaki dokumentumban rögzített - teljesítménynél több mint egyharmadával - tulajdonképpen azt mondanám, majdnem a felével, de most a 730 meg a 400 mindegy, tehát egyharmad és fele közötti aránnyal - kevesebb az, ami a valóban megfogható termék vagy mű, akkor az én szememben egyértelműen, ha nem is annyira a lopás, de a csalás kategória biztos, az egyértelműen bűncselekmény. Ott nem lehet mellébeszélni. Természetesen van ennek egy polgári jogi oldala, hogy egyértelműen túl van fizetve a kivitelező, és végülis valójában maradjunk még az ilyen finomabb fogalmazásnál, mert talán még nem tartunk ott, hogy mondhatnánk mást. Ezért én a következőképpen jártam el. Először is a vizsgálat, hangsúlyozom még egyszer, az összes útra - ami 129 útszakaszt jelent, de ez csak egy ténykérdés - terjed ki, ezen belül van azon ötvenvalahány útszakasz, amire az én tudomásom szerint a régió megfelelő szervezete hibát, vagy problémát jelzett. Hozzá kell tennem, nagyon nehezíti a vizsgálatomat - nem én vizsgálok, de természetesen engem majd vezetőként felelősség terhel, hogy ez egy korrekt vagy nem korrekt vizsgálat, ami megszabott rendben folyik, egy erre felvett belső ellenőrzési terület részéről -, hogy a régióban nincsen elfogadott vizsgálati jelentés. Ez azért akadályozza, mert azzal kezdtem a munkát, pontosabban amikor a Kele utcai ügyek után kiterjesztésben már mindenképpen előre kellett lépni, azzal kezdtem a munkát, hogy jó, akkor kérjük be, mi az a jelentés, mi az az állítás, amivel nekünk elsősorban szembesülni kell, hogy az ellenőrzés ne önmagáért legyen - ami szintén fontos, de ebben az ügyben valóban egyetértek György István úrral, hogy azért nekünk érdemes a város érdekeit szem előtt tartva tekintettel lenni arra, hogy mi az, ami egyáltalán a várossal szembeni állításként elhangzik. Van egy olyan stádium, amit én megkaptam a régióval tárgyaló főpolgármester-helyettes uraktól, de legjobb tudomásom szerint a mai napig nem mondható az, hogy ez egy igazi, tehát hogy ők A variációként azt elfogadják egyáltalán, vagy B variációként annál többet akarnak, ami számunkra hátrányos lehet esetleg, vagy kevesebbet, ami előnyös lehet. Természetesen a munka ettől még folyik, csak jelzem, hogy van egy ilyenfajta bizonytalanság, és hiába terjesztettem ki mind a 129 útra a vizsgálatot, ez nem jelenti azt, hogy nem lenne segítség, ha tudnánk, hogy mik a konkrét, mások által tapasztalt, vagy állított nehézségek. Miután így gyakorlatilag most már bizonyos tények valószerűsége is megkérdőjeleződött – legalábbis ez merült fel –, és én pontosan úgy fogalmazok, ahogy György István úr, hogy itt mások által feltárt, vagy állított nehézségekkel találkozunk, ezért én igazságügyi szakértőt bíztam meg, abban a hiszemben, jogászként, hogy csak annyit kérek tőle, de azt határozottan, hogy minden egyes útszakaszt mérjen le. Aki ért hozzá, annak talán jobban hangzik, ha azt mondom, hogy az útszakasz felszínét; a hossza mindenképpen legyen benne, legyen benne a terület, a négyzetméter. Ez azért van, mert

bizonyos dokumentumokban négyzetméterekben kellett elszámolni. Valójában a pályázat sajátosságai miatt és egyébként fizikailag is viszonylag nehéz lenne, lefelé, a földbe nem rendeltem el felmérést, de így is nagyon sok időt vesz igénybe, tehát a hosszt és a négyzetmétert – ezt nevezik itt a szakemberek felszínnek – a szakértő elkezdte mérni. Hozzá kell tennem, hogy azt is hozzáfűztem, hogy a munka során kezdje először is a Pro Régió vagy a régió, nem tudom, ki által jelzett problémás 55 szakasszal, másfelől pedig azon belül is kezdje a Kele utca környékén megvalósuló útfelújításokat. Azért mondom így, hogy környékén, mert ott egymás után van több felújítás; nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy a tervek, vagy a projektek szerint melyiknek hol van az eleje, és hol van a vége. Elmondom, hogy milyen ütemezésben tudja elvégezni az igazságügyi szakértő ezt a mérést. Az első szakaszt, ezt a bizonyos 55-öt, ami megegyezik a mai tudásunk szerint problémásnak jelzett útszakaszokkal, október 20-áig elő tudom adni. Nekem a szakértő egy-két nappal korábbi időpontot vállalt, de az az igazság, hogy azt kérem, hogy valahogy írja már össze, tehát október 18-20. között várható, hogy valamilyen egyértelmű adat rendelkezésre áll erről a szakaszcsomagról. A második szakaszban további 40 útra a vállalt határidő október 25-26., amit én tudok mondani; még ha egy-két napot csúszik, akkor is ehhez az időponthoz kell mérni. A harmadik szakasz – reméljük, hogy a végén 129 út jön ki – 34 darab útszakasz, ami október végére várható. Én azt kértem, ha egyszer egymást meg kellett győznünk, hogy nem lehet egy ilyen felmérést egy hét alatt elvégezni, hogy egy hét legyen, és kapacitásbővítéssel oldja meg – pont az igazságügyi szakértői minőség miatt ennek korlátai vannak, ezt el kell fogadnom –, tehát így több szakaszban tudunk majd hozzájutni hasznos információkhoz. Megmondom, hogy nekem mi a reményem. Az a reményem – de ez egy objektív remény, tehát nem teleologikusan fogalmazok most, nem céltételezően mondom, amit mondok –, hogyha a Kele utcában kiderülne, hogy nem 400 méter valósult meg, hanem hétszázvalamennyi, akkor visszalépünk arra a problémaszintre, ami arról szól, hogy rossz papírokat írtak alá, ami nagyon komoly problémát jelent egyébként, hogy félreértés ne essék, de még mindig sokkal jobb, mintha rossz kifizetés történt volna a kivitelező felé – de ez ténykérdés. Ha ide vissza tudunk jutni, akkor a régió felé azt lehet mondani, hogy itt van egy nagyon komoly állítás, amit egy igazságügyi szakértő vagy megerősít, akinek a véleménye, mondjuk, ilyen minőségében bárhol elfogadható. Természetesen másik igazságügyi szakértői is állítható majd esetleg egy perben. Ha eljutunk odáig; akkor azt lehet mondani, hogy nézzük meg, hogy a régió milyen korrektül vizsgált műszakilag, ha viszont a szakértő igazolja, hogy csak 400 méter valósult meg, akkor nagyon hamar kell szembesülni azzal, hogy milyen a probléma. Hozzá szeretném tenni, hogy természetesen, ha ennek van valamiféle bizalmi jellege vagy bizalmi megközelítése, akkor számomra nem okoz problémát, hogy a munkába bevonjuk – most nem tudom, kívülről kit –, akit leírtak önök az előterjesztésükben, mert nyilvánvalóan azt gondolom, hogy itt mérni kell. Nem tud tehát felmerülni szerintem sem probléma az igazságügyi szakértők bármelyikével kapcsolatban, akit véletlenszerűen az én munkatársam kiválasztott, és a végén, emlékszem, egy férfi meg egy nő közül mondtam, hogy a nővel szeretnék tárgyalni, ennyi volt a tudományos megalapozása, tehát ez nem okoz nekem problémát, sőt, azt gondolom, ha ez bizalmi erősítést jelent, bevonjuk a munkába, a mérőmunkába az önök által esetleg felvetett tanszéket. Sőt azt gondolom, hogy ezt úgy tekintem, hogy volt egyszer a Közlekedési Ügyosztályon egy beruházói tevékenység, amit most vizsgálunk – tartózkodnék attól, hogy minősítsem; ők a maguk részéről, ha jól tudom, mint ágazat és a régióban tárgyaló főpolgármester-helyettesek munkáját segítve, valamiféle méréseket végeznek, de az persze most nem lehet a belső ellenőrzés szempontjából releváns. Ehhez képest egy második fajta munka a belső ellenőrzés során végzett vizsgálat, ennek viszont a műszaki részét, mint mondtam, már rábíztam akkor egy igazságügyi szakértőre, és nem állok ellene, hogy ugyanazt a mérést, amit elvégez akár az igazságügyi szakértő, ha ezt nem tartják egy kicsit túlzásnak, felőlem akár ugyanazt a mérést elvégeztethetjük a tanszékkel is. Én ilyet nem gondolnék indokoltnak, de azt gondolom, hogy ebben az esetben ezt önöknek kell mérlegelniük, hogy ettől a bizalmuk erősebb-e a vizsgálat szerint. Hiszen mit csinálnak az emberek? Az én véleményem szerint az ellenőrök mérni fognak. Azt is mondhatnám, ha nagyon egyszerűen venném, ha egy asztalt le kell mérni, ott az a fontos, hogy hiteles legyen és ne bekiabálás alapján. Az értékelése és különösen a jogi és pénzügyi minősítése – és hab a tortán, a régió felé való tárgyalás, álláspont képviselete – már nem a műszaki ellenőrzés dolga egyáltalán, annak egy része, azt gondolom, a belső ellenőrzés dolga. Ami a minősítést illeti, azt

természetesen el lehet fogadni, és el lehet vetni, hogy nem fogadják el akár önök, és akár bizottsági, akár frakció, akár egyéb megosztásban lehet erről álláspontot nyilvánítani. A harmadik dolog pedig, hogy a régió felé, majd ha már minden világos és folyamatában van, amikor már indokolt, milyen álláspontot képviseljen a város. Én tulajdonképpen ezzel szerettem volna összefoglalni, hogy mi az a vizsgálat, amit én rendeltem el, és ami a belső ellenőrzés kapcsán folyik, de hangsúlyozom, hogy azt gondolom, hogy bizonyos felmérő munkák folynak a főpolgármester-helyettes urak munkáját napi szinten segítendő, hiszen a régióban nem tudnak mindig várni. Szerintem elég kimerítő választ adtam; elnézést kérek, ha túlságosan is megterheltem önöket (Tarlós István: Kimerítő volt!), de talán nem maradt kérdés. Nekem van egy kérdésem, még egyszer, hogy nyugodtan bevonhatjuk az önök által gondolt tanszéket, de akkor duplikátumként, hogy ők is ellenőrizzék, és akkor a sok mérnök között csak megtaláljuk az igazságot, jogászok is. Köszönöm. ELNÖK: Ikvai főpolgármester-helyettes úrnak adom meg a szót. IKVAI-SZABÓ IMRE főpolgármester-helyettes: Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Én csak igen röviden egy dologra reagálnék, nevezetesen, hogy a Közép-magyarországi Régió felé milyen munkák folytak és folynak ebben az ügyben. Én magam augusztusban találkoztam a Monitoring Bizottság augusztus 22-ei anyagával. Ezzel kapcsolatosan az anyag Herceghalom, Cegléd, Kartal, Püspökszilágy, Csobánka, Monor, Pilis, Visegrád, Budakalász, Üllő, a Józsefvárosi Önkormányzat és a főváros felújítási problémáival foglalkozott, és több stáción ment keresztül a Monitoring Bizottság anyaga. Kezemben tartom a múlt heti, október 3-án keltezett, Szaló úr aláírásával készült anyagot, ugyanezen önkormányzatok esetében, összesen 12 önkormányzat 14 döntési javaslattal. Ezek visszafizetős javaslatok – ezt talán Papcsák úr kérdezte. Én ennél újabb fejleményt nem tudok. Szívesen átadom, ez a régióból kapott anyag, abszolút nyilvános, a 4., 5., 6. számú mellékletében tételesen fel is sorolja az előterjesztő Szaló úr az összes létező útfelújítási problémát, ami, hozzáteszem, nem ad választ a Hagyó úrral közösen, szeptember 7-én írt levelünkben felvetett javaslatokra. Szándékosan nem beszélek a dolog azon részéről, amiről főjegyző úr igen kimerítően, csak erről, amivel én magam találkoztam. Ez a Szaló úrnak írt levél, amelyre a mai napig nem kapott választ a főváros – jelzem, nem vagyunk egyedül, mert más települési önkormányzatok is hasonló cipőben járnak, és ezeket a kérdéseket felteszik – nem előzmény nélkül való. 2005 januárjában írta alá a főpolgármester úr ezt a levelet a gazdasági miniszternek, amiben több pontban, több oldalban az általunk most is felismert problémákat próbálja megelőzni, amikor 10+1, 11 pontban mondja azt a gazdasági tárca vezetőjének, hogy ne abban a formában és ne ebben az eljárásban kerüljön sor a régiók által bonyolított települési szilárd útburkolatú közutak felújítási támogatására. Mi magunk Hagyó úrral a következőt jeleztük, amikor a problémára rábukkantunk: a főváros és az egyéb kistelepülések útfelújítási programjait nagyon-nagyon nehéz egy mércével mérni, praktikusan azért, mert mások a nagyságrendek, és mások a tartalmak. Jelzem, aki ezt nem tudná – én sem nagyon tudtam, mert nem a szakterületem, bele kellett ássam magam –, nyolcféle műszaki tevékenységre, beavatkozásra lehet pályázni a régióhoz. A mi műszaki embereinktől én ezt megérdeklődtem, egy átlagos budapesti útfelújítás 30-40 műszaki beavatkozásból áll. Ennek jó nagy részéről elszámolási vita van, nevezetesen hogy elszámolható-e a műszaki tartalom vagy nem, példának okáért, hogy amikor a leállósávokban kockakővel burkolnak aszfalt helyett, akkor az vajon minek minősül. Hozzáteszem: mind a júliusi, VII. hónapi, mind az augusztusi első, mind az augusztusi második monitoring bizottsági ülés anyagának ezen része semmiféle választ a kérdésekre nem ad, mert ez a vita praktikusan nem a bizottság, hanem a régiós ügynökség és a főváros között zajlik. Ugyancsak megkértük, tehát erről nem tudok nyilatkozni, mert nem a mi kompetenciánk, ugyancsak megkértük a régiós ügynökséget, hogy egy újabb mérési szériával szíveskedjenek rendelkezésre állni. Tehát ha a Közgyűlés úgy dönt, hogy ugyancsak mérettet, ez már a negyedik ilyen mérés lesz, biztos több jó információ lesz. Én magam egyébként méréspárti vagyok: mérjenek. Ilyen viták zajlanak példának okáért amellett, amit már említettem önöknek, hogy milyen burkolási módszerrel dolgozzanak, hogy burkolati jel, forgalomtechnika, parkolásgátló oszlopok, prizmák, jelzőlámpa-detektor, árok, lokális burkolat alapjavítás, talajcsere,

gyalogátkelő helyeknél vakok és gyengénlátók vezetőköve vajon beletartozik-e a régió által elismert, vagy a régió által el nem ismert munkákba. Jelzem egyébként, én magam azt javasoltam a régiós tanács ülésén, illetve az előzetes elnökségi ülésen, hogyha a Közép-magyarországi Régió generáldöntést kíván hozni a települési szilárd burkolatú utak felújítására, akkor mondja ki, hogy az útfelújítások teljesítésének mértékegysége a folyóméter és a négyzetméter. Ez egy elvi kérdés. Én magam, aki nem vagyok műszaki ember, fel tudtam fogni, hogy több paraméter együttes méréséről van szó, fel tudtam fogni, hogy például a Szilágyi Erzsébet fasor más szélességű a Moszkva téren, és más szélességű mondjuk a harmadik villamosmegálló után, az 56-os villamos megállójánál. Fel tudtam azt fogni, hogy az út hossza szélességéből kiadott, tehát nem egy négyzet alakú test felszínéről, illetve alapterületéről van szó. Fel tudtam fogni azt, hogy ennek az elhasznált aszfaltnégyzetméternek a megmondásával nem lehet százalékos számban kifejezni, hogy hány százalékban teljesült az útfelújítás. Azt gondolom, hogy ezt a vitát a régióval nemcsak a magunk, hanem azon kistelepülési önkormányzatok érdekében is le kell folytatni, akik egyébként a saját költségvetésük relációjában praktikusan a csődbe vezető döntések előtt állnak. Ha Csobánkától 8,4 milliót visszavonnak, Monortól 9 milliót visszavonnak, Visegrádtól 3 milliót visszavonnak, vagy éppen Budakalásztól 2 milliót visszavonnak, az ezeknek a településeknek az esetében azt jelenti, hogy kilyukad a költségvetésük. Tehát azt gondolom, sokkal helyénvalóbb volna, mindamellett, hogy – még egyszer hangsúlyozom – támogatok mindennemű kivizsgálást, támogatok mindennemű mérést, helyénvaló ezekre a kérdésekre miniszteriális szintű – lévén, hogy minisztérium adja ki a rendeletet –, és kormányszintű álláspontot kapni, mert ez esetben az egy forinthoz egy forint nagy adománya, ami egyébként Budapest esetében 2 forint 20 fillérhez egy forint, ez szépen tönkre tudja tenni, ha nem is a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását, de ezeknek a településeknek a gazdálkodását mindenképp. Jelzem, és tájékoztatom a tisztelt Fővárosi Közgyűlést, azzal, hogy a régióban nem én képviselem a várost, de a régió elnökségének tagja vagyok, hogy várhatóan az októberi ülésén fog a Közép-magyarországi Régió döntést hozni ebben az ügyben. Azt gondolom, hogy érdemes összekapcsolni a két folyamatot, merthogy mindegyik színtéren folynak mérések, vizsgálatok. Azt gondolom, hogy természetesen készséggel fogom tájékoztatni a Közgyűlést, hogy mi történik a Közép-magyarországi Régióban ebben az ügyben. ELNÖK: Hagyó főpolgármester-helyettes úré a szó. HAGYÓ MIKLÓS főpolgármester-helyettes: Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Ha megengednék, egy nagyon pici időt szánjunk arra, hogy mi is volt itt az eredeti szándék, hiszen az, hogy a főváros vezetése abszolút elkötelezett, hogy egy komoly és átfogó vizsgálat derítse ki ennek az eseménysorozatnak valamennyi állomását, azt gondolom, mindannyiunk számára egyértelmű. Az eredeti szándék az volt, hogy az állam egy fővárosi forinthoz egy forintot ad hozzá az útfelújítási program során. A fővárosnak 1048 kilométer fő- és tömegközlekedési hálózata van. Főpolgármester úr még 2004-ben állapodott meg Medgyessy Péter miniszterelnök úrral, hogy ezt a programot támogatni fogja az állam, így minden fővárosi adóforint mellé egy forint állami forrás is fog csatlakozni. A szándék hogyan indult el a megvalósítás szintjén? Ezeket a forintokat – ami aztán természetesen nem egy forint az egy forinthoz lett, hanem a hároméves statisztikák alapján közel 2 forint 20 fillérhez, amit a fővárosi adófizetők forintjaiból fizettünk ki, kaptunk egy forint állami támogatást – nem közvetlenül kaptuk meg, hanem a Középmagyarországi Régión keresztül. A Közép-magyarországi Régiónál a pályázatainkat, amely megint nem globálisan, hanem valamennyi útszakaszra vonatkozott, a Pro Régió Fejlesztési Ügynökséghez kellett leadni. Először megállapodtunk a kormányzattal, utána be kellett nyújtani a pályázatot a Pro Régió Ügynökséghez, majd a szerződést a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal kellett megkötni, tehát ez már egyből három szereplő. Abban bízom, amit főjegyző úr elmondott, hogy valamennyi vizsgálat azt fogja bizonyítani, hogy itt arról a kérdésről kell csak beszéljünk – és én mindenképp bízom benne, hogy ez így lesz –, hogy a pályázat idején benyújtott terv és a megvalósulás ténye között, tehát amit benyújtottunk, hogy ennyit tervezünk, és a tény között egyszerűen bizonyos útszakaszoknál megváltozott a szempontrendszer, olyan értelemben változott meg, hogy mondjuk a pályázatban azt mondtuk, hogy abban az útszakaszban ezer métert szeretnénk, majd a tavalyi évben a város azon útszakaszra csak ötszáz méterre írta ki a közbeszerzési

eljárást, ötszáz méterre kötött közbeszerzési elbírálás után szerződést, a műszaki és pénzügyi átvétel is erre az ötszáz méterre történt. Ezt ki fogják deríteni a vizsgálatok. Jelen pillanatban, ami a főpolgármester-helyettes úr, Ikvai úr és az én rendelkezésemre álló információkat illeti, amelyeket az ügyosztálytól kaptunk, a 2006-os évben valamennyi pályázatunk tervét, tervszámait összeadjuk, és a tényleges megvalósulás azt jelenti, hogy valamennyi fővárosi útszakasz esetében több, mint 95 százalékban megvalósultak. Tehát a régióból jövő támogatási forintok beépültek a fővárosi útszakaszokba. Természetesen vannak olyan útszakaszok – még egyszer mondom, ez egy előzetes tájékoztatás, és remélem, hogy ezt, amit az ügyosztály mond, a vizsgálat is igazolni fogja –, vannak olyan esetek, ahol a tervhez képest kevesebb volt a tény, és vannak olyan esetek, ahol a tervhez képest több volt a tény, tehát a pozitív és a negatív tényezők együtteséből jön az ki, hogy az összes tény és az összes terv 95 százalékban megvalósult. Én őszintén megmondom, hogy nagyon-nagyon sajnálom, hogy sajnos ez nemcsak minket, a Fővárosi Önkormányzatot érint, hiszen ahogy a főpolgármester-helyettes úr mondta, itt a Közép-magyarországi Régióban további 9 települést, de országosan is sajnos, ha jól tudom, több mint 40 települést érint. A tárgyalások megindultak a Pro Régióval, megindultak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. Ha pusztán jogilag nézzük ezt az eseménysorozatot, akkor azt kell mondanom, hogy a Pro Régiónak igaza van, hiszen nem a kiírásnak megfelelően történt a pályázatok benyújtása, illetve a végleges elszámolás, ezért várhatóan – ezt szeretném mondani az előzetes egyeztetések alapján – a fővárosnak vissza kell fizetnie ezt a pénzt az államnak. Ha megengedik, azonban nem csak a múltról szerettem volna egypár szót ejteni, hiszen én december 14-én lettem kinevezve, de mint a területért felelős, illetve mint aki főpolgármester-helyettes társammal együtt a főváros európai uniós ügyekért felelős ügyosztályának közösen látjuk el a felügyeletét, azt gondolom, a jövő, illetve a jelen tekintetében is illik levonni a következtetéseket és a tanulságokat. December 14. előtt megtörtént egyébként 2006-ban valamennyi fővárosi útszakasznak, az ominózus útszakaszoknak a pályázati kiírása, szerződéskötés, műszaki és pénzügyi átvétel, de ténykérdés, hogy a végső leadása a Pro Régió felé a pályázatoknak áthúzódott 14-e utánra is. Engedjék meg, hogy elmondjam és tájékoztassam önöket arról, hogy közvetlenül januárban, a Hivatalba lépésem után az idei évben az útfelújítási ügyekben milyen változtatásokat vezettünk be. Hármat szeretnék ebből kiemelni, és a második körös pályázatoktól ezek a változtatások beépültek a szerződésekbe is. A kivitelező garanciális kötelezettségét az idei évben, azaz 2007-ben 48 hónapról 60 hónapra emeltük - ez egy 20 százalékos emelkedés -, tehát négy évről öt évre emeltük az idei évben a kivitelezők garanciális kötelezettségvállalását. A kivitelezéssel összefüggő jó teljesítési bankgaranciát az idei évben 5 százalékról 10 százalékra emeltük fel. Ez a jó teljesítési bankgarancia a javítás elmaradása esetén fedezetet nyújt a megrendelőnek a szükséges munkák elvégzésére. Illetve engedjék meg, hogy még egy harmadik elemet megemlítsek. A tavalyi évben még minden egyes megkötött szerződésnek a része volt az 5 százalékos tartalékkeret, pótmunkakeret. Az idei évtől egy külön központi alapba kerültek ezek az 5 százalékok, tehát nem voltak benne az alapszerződésben, és minden egyes pótmunkára külön kellett pályázniuk a kivitelezőknek egy hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás során. Ha megengedik, azt tisztelettel még mindenképp elmondanám, hogy a városvezetésnek az a feladata és felelőssége, hogy a jövőben ilyen anomáliák, nehézségek ne fordulhassanak elő sem az útpályázat, sem egyéb európai uniós pályázat során. Ezért remélem, még az idei év végén be tudok a Fővárosi Közgyűlésnek számolni annak a munkának az eredményéről, amelyet főpolgármester-helyettes társammal együtt indítottunk a Városházán. Szeretnénk egy olyan monitoringrendszert felállítani, amely, még egyszer mondom, nemcsak az útpályázatok tekintetében, hanem valamennyi európai uniós pályázat tekintetében a jelenben, ami folyamatban van, illetve a jövőben időben jelezni fogja azt, hogyha bárhol bármilyen probléma jelentkezik, vagy történik a pályázati források lehívásában. Magyarul megpróbáljuk azt a rendszert kialakítani, nemcsak megpróbáljuk, hanem ki fogjuk alakítani, hogy a jövőben, amikor érdemi, tehát nagyságrendi tételek fognak nem állami, hanem európai uniós forrásból érkezni a fővárosba, akkor ne kerülhessünk – sem a város, sem a kerületek, sem a fővárosi közmű- és közszolgáltató cégek, hiszen jó pár esetben ők a projektgazdák – olyan helyzetbe, hogy szembekerüljünk ilyen anomáliákkal.

Köszönöm szépen. ELNÖK: Andó képviselő úrnak adom meg a szót. ANDÓ SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen előterjesztést a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság szeptember 17-én rendkívüli bizottsági ülés keretében tárgyalta. Már akkor abban a bizottsági tagok konszenzusban voltak egymással, hogy ezt a tárgyat vizsgálati anyag nélkül, háttéranyag nélkül érdemben tárgyalni nem lehet. Azok a felvetések, amelyek akkor még csak György István, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke részéről fogalmazódtak meg az előterjesztésben, két kategóriába sorolhatók. Az első kategória az, ami természetesen gond nekünk, hogy a pályázatot kiírók feltételeit nem teljes egészében teljesítette az önkormányzat. Én azt gondolom, hogy ez komoly probléma, ezzel érdemes foglalkozni. De a másik kategória ennél lényegesen, hogy úgy mondjam, keményebb fogalmazás, amikor azt fogalmazza meg az előterjesztő, hogy véleménye szerint olyan cselekmény is megvalósul egyes esetekben, ami fölvetheti a bűncselekmény gyanúját. Én azt gondolom, hogy ilyen állítások csak akkor tudják megállni a helyüket, ha azok alá vannak támasztva, ezt az alátámasztást indoklással lehet megtenni, és valóban akkor ezen vizsgálati anyag alapján vélhetően a Közgyűlés, vagy az arra hatáskörrel rendelkezők a konzekvenciákat levonják. A bizottság valóban konszenzusra jutott, hogy vizsgálati anyag szükséges. Amiben vita volt, az az, hogy ezt a vizsgálatot ki végezze el. A bizottsági ülésen jelen levő többségnek az volt a véleménye, mivel amikor a bizottsági ülés már folyt, azt megelőzően informálisan tudomásunk volt arról, hogy a Pro Régió Ügynökséggel levélváltás történt, tudomásunk volt arról, hogy egy bizonyos belső vizsgálat már elkezdődött, úgy láttuk jónak, hogy a Főpolgármesteri Hivatal arra hivatott revizori osztálya, aki számos más ellenőrzést is elvégez meg a jövőben is el fog végezni, természetesen ezt az ellenőrzést is végezze el. Annál is inkább, hisz’ már az ellenőrzés folyamatban van, és mondhatjuk azt, hogy az ellenőrzés, vagy a vizsgálat eredményéről, a Pro Régió Ügynökséggel folytatott vita, vagy levélváltás eredményéről, vagy bármilyen másról tájékoztatást kaphat a bizottság. Tehát a bizottság egy olyan határozati javaslatot fogalmazott meg, amelyben fölkérte a főpolgármester urat, hogy a folyamatban levő ügyekről tájékoztasson, a vizsgálat eredményéről és az esetlegesen megtett szükséges intézkedésekről. Határidőnek megszabta az október 18-át, ami még előttünk van. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság határozatához kapcsolódik az a módosító javaslat, amely kiosztásra került és önök előtt van. Javaslom, hogy a Közgyűlés fogadja el ezt a módosító javaslatot, amelynek eredményeképpen vélhetően október 18-án a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tudja tárgyalni a vizsgálati anyagot, és ezt követően október 25-én a Közgyűlés a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményével együtt a vizsgálati anyagot tárgyalni tudja. Köszönöm szépen. ELNÖK: Steiner Pál frakcióvezető úrnak adom meg a szót. DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy nagyon helyesnek tartom azt a tényt, hogy bármely fővárosi frakció, nevezetesen most a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja vizsgálatot kezdeményez, ha bármi olyan visszásságot lát, amiből az a következtetés vonható le, hogy valami nem volt szabályszerű. Ezért a szocialista frakció egyetért a vizsgálattal, és közreműködik abban, hogy a felhívott problémás ügyeket a Főpolgármesteri Hivatal, annak megfelelő apparátusa, a főjegyző úr törvényességi ellenőrzése mellett és annak felügyeletével teljes körűen, mindenre kiterjedően és részletesen kivizsgálja. Ebből következik az, hogy nem is lehet más álláspontja, tisztelt képviselőtársaim, a Közgyűlésnek, csak ez, hiszen mind a jogszabályok, mind az erkölcsi kényszer azt diktálja minden képviselőnek, hogy ilyen döntésre jusson. Ugyanakkor van az ügynek egy-két olyan metszete, amelyre szeretném felhívni a figyelmet, és szeretnék nagyobb óvatosságot ajánlani. Az egyik ilyen metszete, amit György polgármester úr nagyon helyesen elmondott, felhívta ezt a példát: a kocséri polgármester ügye. Biztos vagyok abban, hogy polgármester úr a jogeseteket tanulmányozta, amikor ezt az ügyet feltalálta, hiszen ez az ügy nem volt

bírósági nyilvános szakaszban, következésképp nem is lehetett nyilvános eljárásban ennek az ügynek az irataihoz - nevezetesen a megszüntető végzéshez sem - hozzájutni. De nem különféle okokból hozta az eljáró ügyész a döntését, hanem azért, mint ahogy ezt a Büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusa meg is állapítja: mert az elkövető cselekményét nem találta a társadalomra veszélyesnek. Olyan kis súlyúnak tekintette, amely miatt arra a meggyőződésre jutott, hogy az ügyészi megrovás bőven elégséges ennek a cselekménynek a büntetőjogi értékelésére. Én nem ismerem a kocséri polgármestert, de biztos vagyok benne, nem örül annak, hogy itt a Fővárosi Közgyűlésen ma sokszor elhangzott a neve. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy miközben helyes, hogyha bármilyen visszásságot, amit tapasztalunk, kivizsgálunk, ugyanakkor azt vélem, nem helyes, hogyha politikai hangulatot keltünk. Én tegnap az Országgyűlésben ezt a hangulatot véltem felfedezni Révész Máriusz képviselőtársaim interpellációjában, hiszen nagyon kevés tényt tudott felsorolni, ugyanakkor már elmondta, hogy itt, a Fővárosi Közgyűlésben milyen csúnya dolgok történnek. Természetesen mindazokat a hívószavakat is elmondta, amit György polgármester úr is elmondott, és összekapcsolta azokat az eseményeket, amelyek nem összekapcsolhatók. Polgármester úr nekem kollégám, biztos jobban tudja mint én - én régebben jártam erre az egyetemre -, de mégis azt mondom, hogy az ártalanság védelme a Code Civil óta egy nagyon fontos jogérték, és mindaddig, ameddig meg nem állapítják a megfelelő joghatósággal rendelkező szervek azt, amit meg kell állapítani, ne állítsunk, ne sugalljunk semmiféle olyat, ami eddig még nem történt meg. Én bízom a főjegyző úr törvényességi ellenőrzési tevékenységében, bízom abban, hogy az apparátus szakszerű munkát végez, helyesnek tartom a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság határozatát és módosító indítványát, és természetesen minden szakértelmet be kell kapcsolni az eljárásba majd akkor, amikor erre szükség van. Ezért még egyszer arra kérem tisztelettel képviselőtársaimat és elsősorban a Fideszfrakciót, ne hódoljunk annak a nemzeti sportnak, amely mostanában sajnos divatos: össze nem tartozó dolgokat összekapcsolni és rágalomból nemzeti sportot csinálni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Wintermantel képviselő úrnak adom meg a szót. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester úr, beszédes a hallgatása. Azt gondolom - és többen vagyunk ezzel így -, hogy ön sokszor érzi fontosnak, hogy meg kell szólalni ügyekben, talán kisebb horderejű ügyekben is. Azt gondolom, Budapest közvéleménye joggal várja el, hogy ön is hangot adjon véleményének. Két okot is tudok erre tényszerűen felhozni. Az egyik az az, hogy a 2007. január 15-én kelt szerződésen az ön aláírása szerepel, ön írta alá, amelyben az szerepel, hogy ez a szerződés - mármint a támogatási szerződés - megszűnik akkor, hogyha a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló, valótlan, hamis adatot szolgáltatott. Több egyéb feltétel esetén is megszűnik, de azt gondolom, hogy jelen esetre ez igaz. Azt gondolom, főpolgármester úr, hogy azért is meg kellene szólalnia, merthogy munkatársaitól akár csak ebben a vitában is, de a korábbi sajtónyilatkozatokban is elhangzott állítások alapján joggal élhetne azzal a lehetőséggel, hogy egy utolsó esélyt adjon a főváros vezetésének. Legalábbis én a magam részéről főjegyző úr korábbi hozzászólását szó szerint fogom külön megkérni a nevemre a frakcióirodára, mert azt gondolom, hogy egy kortörténeti dokumentum lesz: hosszan beszélt, de látszott rajta talán mindenki, aki a teremben ült, látta -, hogy nagyon kínos helyzetben volt, úgy akart sokat beszélni, hogy egyébként ne mondjon semmit. Éppen ezért, merthogy Steiner frakcióvezető úr is azt mondta, hogy ne állítsuk, én csak kérdezek, főpolgármester úr, és szeretném, hogyha elmondaná a véleményét. Elhangzott, hogy itt a pályázat során becsültünk, meg nem lehetett mindent előre tudni. Kérdezem én, az útfelújításokhoz szokott-e tervezés megvalósulni? Meg szokták-e tervezni az útfelújítást? Azokban szerepelnek-e adatok? A másik: valós lehet-e az a teljesítésigazolás a kezemben, amely 2006. december 15-én született, a Főpolgármesteri Hivatal hivatalos papírja: szakfeladat: 45-20-25, törzsszám: 109., bizonylati album: 219. sorszám - csak hogy utána tudjanak nézni. Ebben a már főjegyző úr által is hivatkozott útra

737 méter - egyeznek a számok, ugye? - elvégzését igazolják le. Viszont akkor kérdezem, hogy valós lehet-e az a dokumentum, ami 2007. január 15-én - tehát pontosan egy hónappal később - a támogatás lehívási dokumentációban és a szerződés mellékleteként szerepel, amelyben 1600 méter lehívásáról és szerződéséről van szó. Valós lehet-e? Én csak kérdezek, Steiner úr, csak kérdezek! 2006. december 15. és 2007. január 15. Ezek után valós lehet-e az a papír, amely egy aktiválási nyilatkozat a leltárba vételről, ami szintén már csak 737 méterről nyilatkozik? Azt gondolom tehát, főpolgármester úr, hogy önnek meg kellene szólalnia ebben az ügyben. Én elhiszem azt, hogy egy bonyolult pályázati rendszerről van szó. Én elhiszem azt, hogy ön és a helyettesei nem tudnak ezzel megbirkózni. De, főpolgármester úr, föltette-e már magának azt a kérdést, hogy az elmúlt tizenhét évben, amióta ön vezeti ezt a várost, volt már felelős minden kormányzat azért, merthogy jól mennek Budapest ügyei, volt már felelős az időjárás, a nemzetközi helyzet, mindenki volt felelős az elkövetett hibákért, egyedül a városvezetés, és egyedül ön nem. Főpolgármester úr, azt gondolom, hogy el kellene gondolkodni. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK: Tarlós frakcióvezető urat kérem! Öné a szó, ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Tudom azt, hogy Hock Zoltánnak konkrét javaslata lesz, de utána azt javaslom, hogy a vitát lassan zárjuk le, mert rengeteg felesleges szócséplést is hallottunk. Olyat senki nem mondhat - és remélem, nem is mond -, hogy ezt a pénzt bárki ellopta. Nem erről van szó. A frakció ilyet nem mond. De pályázati pénzekkel el kell számolni, felméréseknek, ha tételes felmérések, pontosnak kell lenniük, és tisztán kell látnunk. Ha tehát egy paritásos bizottságot a Közgyűlés felállít - ahogy azt normális helyeken szokták -, akkor ez a vita lezárható, előreszaladó, indulati vádaskodásoknak nincs helye. Nincs értelme olyanokat állítani, és a frakció nem is állít olyanokat, amik egyelőre a világon semmivel nincsenek alátámasztva. De a tisztánlátás mindenkinek érdeke, a valós adatokkal való pályázás és a közpénzekkel való elszámolás pedig, gondolom, mindenki szerint alapvető követelmény. Ha idáig el tudunk jutni, akkor ezt a sok felesleges beszédet abbahagyhatjuk, és továbbléphetünk. Ez a véleményem, és ezt javaslom. ELNÖK: Akkor bocsánat, ügyrendi javaslat hangzott el, tehát szavazásra teszem fel, hogy a vitát tekintsük a három képviselői hozzászólás után lezártnak. Először erről szavazunk. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) 1602/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy az előterjesztés vitáját lezárja. (45 igen, 1 ellenszavazat, 4 tartózkodás) ELNÖK: Papcsák képviselő úré a szó. ELŐADÓ (dr. Papcsák Ferenc): Köszönöm szépen a szót. Nagyon örültem, hogy a főpolgármester úr is meg kíván nyilatkozni ebben az ügyben. Nagyon rövid leszek, ígérem. Azt gondolom, hogy egy út esetében a műszaki beavatkozás valóban egy bonyolult folyamat, azonban az elszámolás nagyon egyszerű. Nem véletlenül nem kapta meg a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság a szükséges dokumentációkat ahhoz, hogy a képviselők képbe helyezzék magukat; az ördög mindig a részletekben rejlik. Főjegyző úr a Kele utcai felújítást hozta fel példaképpen. Sajnálom, hogy a főváros önkormányzata ugyanarra az útszakaszra – nem kívánok senkit sem gyanúsítgatni –, azt gondolom, hogy kétszer pályázott, kétszer hívott le támogatást: egyszer 1600 folyóméterben, Kele utcaként, egyszer pedig 1100 négyzetméterben, Margó Tivadar utcaként, tehát két támogatási szerződést kötött ugyanarra az útszakaszra. Kérdezem, csak felmerül bennem a gyanú, hogyan történhetett ez meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Hock frakcióvezető úré a szó. HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Igen Tisztelt Fővárosi Közgyűlés!

Egészen a tegnapi napig azt gondoltam, hogy ez a kérdés szimplán szakmai ügyként kerül a Fővárosi Közgyűlés elé, és azt gondoltam, hogy a Fővárosi Közgyűlés erről különösebb vitát nem nyitva dönt a körülmények kivizsgálásáról, és adott esetben jelentést tesz a Közgyűlésnek, hogy mi is történt. Tarlós István frakcióvezető úr azonban megelőlegezte azt, amiről azért néhány szót szeretnék szólni, tekintettel arra, hogy tegnap a Magyar Országgyűlésben egy ellenzéki képviselő, a legnagyobb párt képviselője, talán a Fidesz új budapesti ökle olyan elképesztően pofátlan és botrányosan hazug interpellációt fogalmazott meg a területfejlesztési miniszterrel kapcsolatban, amelyről azt gondolom, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek mindenképpen értesülnie kell. A történet a következőről szól, igen tisztelt képviselőtársaim – ezt ott is elmondtam, és el is fogom mondani –, a következő hangzott el, hogy ezt a bizonyos 580 millió forintot szó szerint ellopták, és ezt három frakció bizonyos arányban szétosztotta egymás között. Itt nem kérdésekről szól tehát a történet ezek szerint, legalábbis Révész Máriusz képviselő úr szájából, hanem a vádiratot ismertette, de lehet, hogy már az ítéletet. A kronológiai hűség kedvéért szeretném elmondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum fővárosi frakciója az elmúlt Közgyűlésen megszavazta ennek a kérdésnek a napirendre tűzését. Tájékoztattunk mindenkit, hogy igennel fogunk szavazni egy ilyen bizottság, vagy adott esetben egy ilyen kezdeményezés támogatására, ezt mindvégig fenntartottuk, a mai napon is támogatni fogjuk, sőt azt is elmondtam, hogy számomra meglepő volt az, hogy a Fidesz két képviselője a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsághoz akarja utalni ezt a kérdést. Mi szívesen támogattuk volna egy egyébként ebben a műfajban megszokott, paritásos alapon működő vizsgálóbizottság felállítását, hiszen mindenkinek elemi érdeke az, hogy ebben az ügyben, ha van törvénysértés, ha van visszaélés, ha van szabályszerűtlenség, ha valóban van sara a fővárosnak, akkor igenis, azt meg kell tudnia a Fővárosi Közgyűlésnek. Én azt gondolom, hogy minden képviselőnek elemi érdeke, akármelyik oldalon ül a patkóban, hogy ebben a kérdésben tisztán lássunk, tekintettel arra, hogy ez a bizonyos interpelláció a Magyar Országgyűlésben elhangzott, a jegyzőkönyvek egyébként ezt őrzik, és ennek megfelelően most már országszerte arról beszélnek, hogy a budapesti Közgyűlésben 580 millió forintot egyszerűen elloptak, és ezt bizonyos arányokban szétosztották. Én azt gondolom, hogy ez olyan pimasz és pofátlan hazugság volt, amely nem maradhat ilyen formában szó nélkül; ezt elmondtam egyébként az illető úrnak és másoknak is, illetve a sajtónak is. Ennek megfelelően, bár Tarlós frakcióvezető úr megelőlegezte, hogy én javaslatot fogok tenni, vélhetően nem fogok javaslatot tenni, mert ez az ő dolguk lenne, de még egyszer leszögezem, hogy az MDF tudná támogatni akár egy vizsgálóbizottság felállítását is, amennyiben az előterjesztők módosítják a saját indítványukat. Nem értek ugyanakkor egyet Andó Sándor képviselőtársam javaslatával, mert azt gondolom, hogy ezt a kérdést vélhetően nem azoknak kell vizsgálni, akik éppen dolgoztak ebben a kérdésben, hanem vélhetően azon szervezetre kell bízni ezt a kérdést, amely ebben a tekintetben objektív, és vélhetően tárgyilagos véleményt tud ebben a kérdésben formálni. Ennek megfelelően az MDF frakciója az eredeti határozati javaslatot fogja támogatni, mert abban látjuk azt a minimális garanciát, hogy valóban tiszta víz kerül abba a bizonyos pohárba, és én nagyon remélem, és nagyon szeretném hinni – sőt megelőlegezem, hiszem is –, hogy ebben a kérdésben nem volt törvénytelenség, és ez a kérdés egyszer s mindenkorra rendeződik. Óriási károkat okozunk magunknak, óriási károkat okozunk a városnak azzal, ha teljesen megalapozatlanul, vagy mindenféle bizonyíték hiányában a vádiratokat lobogtatjuk a nyilvánosság előtt, majd néhány hónap múlva elfelejtjük egyébként, hogy miket írtunk erre a papírra. Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úrnak adom meg a szót ügyrendi kérdésben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Csak azt szeretném mondani, hogy a Fővárosi Közgyűlésben mi ülünk itt, a mi álláspontunkat én mondtam el az előbb, mi ezzel azonosulunk: a tisztánlátást tartjuk fontosnak, nem kívánunk és nem is fogunk vagdalkozni. Ahogy mondtam, ahogy mindenütt normális helyeken szokás, egy paritásos bizottság felállítását javasoljuk, aminek a jelentését a Közgyűlés megtárgyalja, vagy tetszés szerint főpolgármester úrral előzetesen egyeztetve tárgyalja meg. Ezt tartjuk megoldásnak, nem a vagdalkozást, és a további szócséplésnek elejét véve azt javasolom, hogy erről döntsünk, és a fővárosi frakció véleményének azt tekintsék, ami itt a Fővárosi Közgyűlésben a frakció részéről elhangzik. Köszönöm szépen. ELNÖK:

Csomós képviselő úrnak adom meg a szót. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Először úgy volt, hogy nem is fogok szólni (Lakos Imre: Jó lett volna.), Steiner úr már majdnem meghatott engem, amikor azt mondta, hogy tulajdonképpen ők támogatják, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben, aztán valahogy a végére mégiscsak kiderült, hogy a szocialista frakció azt a változatot támogatja, amit egyébként Andó úr már egyszer elmondott. Összevetve azzal, amit önök, mint városvezetők és Tiba főjegyző úr itt hosszan mondott, és igazából nem sok veleje volt annak, amit mondtak – egy történet jutott eszembe. Amikor katona voltam, volt egy nagyon jó műszaki századosunk, és amikor szolgálatba mentünk, akkor mindig megkérdezte tőlünk az alakulótéren, hogy na, fiúk, három kupac emberi ürülék mikor alakias, és mikor szolgálati szabályzat szerinti az alakuló téren, és erre nekünk rá kellett vágni, hogyha egyvonalban van, négyzetesre van kalapálva, és ki van meszelve a széle. Uraim – itt a városvezetésre értem ezt –, önök már a meszelésnél tartanak ebben az ügyben. Köszönöm. ELNÖK: Főpolgármester úré a szó. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Tisztelt Közgyűlés! Szeretném összefoglalni, hogy mi az, amit a különböző oldalról elhangzott javaslatokból én mindenképpen a főváros érdekében megvalósítandónak, elfogadhatónak, a közjót szolgálónak tartok. Első helyen teljesen egyetértek, és el tudom fogadni azt, hogy a már folyó igazságügyi szakértői vizsgálat mellett – nem azzal párhuzamosan, hanem azzal összehangolva –, a Műszaki Egyetem megfelelő tanszékének bevonásával válaszokat kapjunk azokra a kérdésekre, amelyeket a Fidesz indítványa megfogalmazott. Ezt a főjegyző úr elmondta a bevezetőjében, ahol részletesen ismertette, hogy a vizsgálatnak jelenleg mi a tárgya, mi a menetrendje; ezzel kapcsolatban nem hangzott el ellenérv, vagy ezt nem kifogásolta senki. Én úgy gondolom, hogy a fideszes javaslat alapvetően elfogadható, és a céljaival is egyetértek. A második: nem egyedül vagyunk – ha úgy tetszik – bajban. Én ide, Budapestre, konzultációra hívom mind a kilenc érintett Pest megyei település polgármesterét, hogy tisztázzuk egy nyilvános konzultáción azt, hogy náluk mi történt, mik a tapasztalatok, és ebben az ügyben hangoljuk össze a közös teendőinket. Fontosnak tartom ezt, egyébként elhangzott, hogy összesen nem tíz, hanem országosan több mint negyven település érintett hasonló módon. Szeretném összefoglalni tulajdonképpen ennek az ügynek történetileg is egy kicsit a hátterét, megvilágítva azt, hogy mi történt itt 2004 vége óta, amikor is Medgyessy Péter miniszterelnökkel megállapodtam arról, hogy minden egyes forinthoz, amit az önkormányzat útfelújításra szán, egy forintot hozzátesz. Válság volt akkor, a következő évben még inkább. A következő év tavaszán, 2005 februárjában egyszer csak kiderült, hogy járhatatlan nemcsak Budapest, hanem számos más település is, és akkor került megfogalmazásra az, hogy ezt az összeget pályázati úton fogják a régiók szétosztani. Ezt követően hamarosan egy levélben fordultam a gazdasági miniszterhez, amelyben jeleztem, hogy a kialakított háromlépcsős pályázati eljárás nehézkes, és túlzottan bürokratikus. Kérdezik tehát, hogy mit tettem ebben az ügyben? Egyrészt kezdeményeztem az 1+1 forint programot – legelőször egyébként nem is Medgyessyvel, hanem Draskoviccsal állapodtam meg erről –, másrészt azt mondtam, hogy rossz a rendszer, amiben szét kívánják osztani ezt a pénzt, már mielőtt az első pályázatot kiírták volna. Szeretném összegezni azt, hogy mit tettünk azóta. Azt gondolom, hogy igen jelentősen előrehaladtunk, mármint az útfelújítások ügyében. A teljesítési mutatók összességükben arra mutatnak, hogy nemcsak akkor érzékeljük, hogy jobbak az utak, ha közlekedünk a városban, de mindez tényszerűen is így van. Három év alatt összességében 22 milliárdot költött el a főváros útfelújításra, ezen felül 5 milliárdot hídra, ebből 12 milliárdot adott az állam. Ezért mondta Hagyó úr, hogy nem az 1+1 forint érvényesült végül is, hanem az arányok számunkra kedvezőtlenebbül alakultak, de ha annak idején ezt nem kezdeményezem, nem mondja a kormány, hogy beszáll a programba, akkor nem indítunk ilyen nagyvonalú programot. Tehát ha úgy tetszik, a program egészének a megítéléséhez ez feltétlenül hozzátartozik, hogy mi az a volumen, amiben egyedül Budapesten eljártunk. Mi történt 2006-ban? 180 útszakaszt újítottunk fel, mintegy 200 kilométer hosszan. A Pro Régió Ügynökség a nyár folyamán, idén jelezte, az ellenőrzések után, hogy a felújítások

egy része nem a pályázatban szereplő, ott előírt módon valósult meg. Ugyanakkor az ügynökség jelezte azt is, hogy részbeni, vagy teljes visszafizetést kér tíz településtől: Csobánkától, Monortól, Pilistől, Visegrádtól, Kartaltól, Budakalásztól, Ceglédtől és Püspökszilágytól. (sic!) Nos, én nem mondanám el, hogy melyik önkormányzat milyen színezetű, mind a két oldal képviselve van ezen települések élén, csak azt jeleztem, hogy nemcsak Budapestet érinti a Pro Régió Ügynökség vizsgálata. A vizsgálat során úgy találta az ügynökség, hogy Budapesten 55 útszakasz esetén 95 százaléknál kevesebb a teljesítés mértéke. A város vezetése azóta ebben a kérdésben vitában áll a Pro Régió Ügynökséggel. Mi az eljárás módszertanát vitatjuk, és a megállapításait is. Hagyó Miklós úr és Ikvai úr szeptember elején levélben közölték a Közép-Magyarországi Fejlesztési Tanáccsal azt, hogy nem értünk egyet a módszertannal, és mindjárt mondanám is, hogy miért. Azért, mert szerintünk nem az egyes utak esetén kellene vizsgálni azt, hogy 95 százalékban teljesült-e a felújítás, hanem összességében, összességében pedig 96 százalékban teljesítettünk. Másodszor: a pályázat benyújtásának idején nem rendelkeztünk a felújítandó útszakaszok pontos hossz- és szélességi adataival, csak becsült adatokkal. A pályázati kiírás ugyanakkor kifejezetten lehetővé tette a becsült adatokkal való pályáztatást, az ellenőrzési dokumentumok is legtöbbször ezeket vették alapul. A közbeszerzési eljárásokat minden egyes alkalommal egy-egy útvonalra bonyolítottuk le, a szakaszhatárokat jelöltük meg, így a munkálatok elvégzése során a terület nagysága másodlagos szempont volt, a cél az volt, hogy a teljes útszakasz megújuljon, hogy a teljes munkát elvégezzük. A problémát véleményünk szerint többek között az okozza, hogy a Pro Régió Ügynökség egyetlenegy mérőszámot alkalmaz: az elkészült aszfaltfelületet méri, annak a nagyságát. Ezért például az úttal szoros egységet képező, nagy kockakőből készült parkolók, amiből sok van Budapesten, a vízelvezető szegélyek kiépítése véleményük szerint nem fogadható el, tehát nem fogadják be az ezzel kapcsolatos kimutatásainkat. Ehhez hasonlóan az útfelújítás részét képezik a keresztutcákba történő benyúlások. Az ellenőrzéskor szintén nem tekintették ezeket a felújított felület részének. A főváros specifikus jellegére tekintettel a rendeletben szereplőkön túlmenően, tehát nem elfogadott módon a felújítást egyéb tételek is terhelik: burkolati jelek, forgalomtechnikai létesítések, parkolásgátló oszlopok, prizmák kihelyezése, jelzőlámpa-detektorok helyreállítása, árok, padkarendezés, lokális burkolat alapjavítás, talajcsere, járdaépítés, -javítás, gyalogátkelőhelyek esetén egyes esetekben vakok, gyengénlátók részére vezetőkövek beépítése, amelyeket minden esetben el kell végezni, helyre kell állítani. Ezeket nem fogadja be az adott rendelet alapján az ügynökség. Mindezek miatt arra kértük a KMRFT Ellenőrző és Monitoring Bizottság elnökét, Szaló Pétert, hogy vizsgálja felül a Pro Régió Ügynökség eljárását, ő pedig felülvizsgálatot kezdeményezett a régiónál. Valószínűleg ezért nincs végleges jelentés egyébként még a főjegyző úr kezében. A következő három évben úgy gondolom, hogy ezzel együtt másképpen kell eljárni, és elmondanám azt, hogy mi a cél. Egyszerűbb, átláthatóbb szabályok kell, hogy vonatkozzanak a felújítási programokra, amennyiben pályázati pénzekről van szó. Három évre kívánunk még idén decemberben útfelújítási programot elfogadni, ezt a feladatot adtam ki a főpolgármester-helyettes úrnak, és hónapok óta dolgoznak ezen a megfelelő ügyosztályok, a közmű és a közlekedési ügyosztály. Bekértük a kerületektől, a Közterületfenntartó Zrt.-től az igényeket, meg is tették a javaslatokat, így összességében 200 kilométer útvonalat kívánunk felújítani a következő három évben, mindezt összehangolva a Közmű Ügyosztály által tervezett csatornaépítési munkákkal. A cél tehát az, hogy az év végére elhatározzuk, hogy a következő három évben milyen munkákat végzünk el. Egyébként én magam egyes konkrét kérdésekre, amelyeket itt különböző útfelújítások kapcsán konkrétan feltettek, most nem tudok válaszolni. Válaszolni fogok akkor, amikor a vizsgálatunk, az a vizsgálat, amibe bevonjuk a Műszaki Egyetemet is, lezárul, és ez módot ad arra, hogy korrekt és hiteles választ adjak ezekre a meglepő és mindenképpen – hogy is mondjam csak – valamennyiünket sokkoló, számszerűsített eltérésekről. ELNÖK: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úrnak adom meg a szót. HAGYÓ MIKLÓS főpolgármester-helyettes: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! A főpolgármester úr utolsó gondolataihoz

csatlakozva el szeretném mondani, hogy igen, ez a munka, ami a következő hároméves útfelújítási terveinket, programunkat érinti, előrehaladott állapotban van, a kerületekkel az egyeztetések megtörténtek. Jelen pillanatban valamennyi fővárosi közmű- és közszolgáltató vállalatnak küldettem ki útlistát, amelyet a következő három évben szeretnénk felújítani, illetve valamennyi nagy fővárosi projekt tekintetében akár uniós, akár más forrásból szeretnénk megvalósítani, hogy ők is már most, időben elmondhassák a véleményüket, javaslataikat, tehát hogy ne kerülhessenek be olyan útszakaszok a következő hároméves útfelújítási programba, amelyek esetleg bármilyen ok miatt nem kerülhetnek a végén kivitelezésére. Tehát ezt az előterjesztést még az idei évben ide fogjuk hozni a Fővárosi Közgyűlés elé. ELNÖK: Ikvai főpolgármester-helyettes úrnak adom meg a szót. IKVAI-SZABÓ IMRE főpolgármester-helyettes: Merőben szokatlan, képviselőtársaim, hogy ügyrendben kell szót kérjek, de a teremben formálódó véleményegyezőség és egyebek végett muszáj rámutatni – és ez az előterjesztők számára lesz egy feladat, hiszen nekik vannak jogaik –, hogy az asztalon lévő módosító indítvány, és az eredeti javaslat közötti ellentmondást meg kellene szüntetni. Ez minimálisan egy határidőben ölt testet, úgyhogy felteszem, hogy erre majd az előterjesztői zárszó választ ad. ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánják-e kiegészíteni, illetve egyúttal kérem, nyilatkozzanak a módosító indítvány befogadásával kapcsolatban. ELŐADÓ (dr. György István): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Amennyire csak tudok, szeretnék rövid lenni, és reagálni az elhangzottakra. Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy Andó Sándor úr javaslata, amely itt a Fővárosi Közgyűlés előtt fekszik módosító javaslatként, egy okafogyott javaslat. Hiszen ha a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság felkérését főpolgármester úr akceptálta, akkor ez a vizsgálat folyamatban van. Én úgy értettem, hogy ez meg is történt, hiszen Tiba úr ennek alapján vizsgálódik. Ezt felesleges megerősíteni, várhatóan október 18-ára elkészül. (Közbeszólás: Csak egy része!) Egy része. Én ki fogok erre térni, mert a javaslatnak azt a részét befogadjuk egyébként, amire Ikvai úr utalt, hogy a határidőben próbáljuk meg tolerálni. Ez az egyik. A másik: a főpolgármester úr által elmondottak alapján azt kell mondanom, hogy bizonyos értelemben elbeszélünk egymás mellett. Mégpedig azért, mert mi nem vitatjuk azt, amit önök mondanak, hogy itt baj van a pályázati kiírással. Akceptáljuk azt különösen, hogy 2005-ben ezt már írásban is jelezték, és úgy tűnik, megtettek sok lépést annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Ennek ellenére a minisztérium részéről, illetve a Középmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács részéről úgy tűnik, hogy ezeket nem fogadták be kellően. Éppen ezért jelen helyzetben akadémikus vitát folytatunk, mert bár nagyon dicséretes, hogy ezeket a kezdeményezéseket megtették, de nyilvánvaló, hogy egy folyamatban lévő pályázat esetén a pályázati kiírásnak megfelelően kell az elszámolásokat elvégezni. A bizottsági ülésen éltem egy hasonlattal, engedjék meg, hogy itt is elmondjam - sajnálom, hogy ilyen fantáziaszegény vagyok, hogy nem találtam ki újat, de hadd mondjam el. Közben a szabályokat változtatni nem lehet. Ha Gera tudta volna a törökök elleni meccsen, hogy a 62. percben a cselgáncs szabályai szerint játszanak, akkor nem vezette volna rá a kapusra a labdát, hanem rálőtte volna. De a 62. percet a cselgáncs szabályai szerint játszották, őt egy ipponnal levitték a földre, és utána még ki is állították, befejezte a játékot. Nem lehet ezt tennünk nekünk is! Közben, a pályázat közben nem tudunk mi feltételeket változtatni. Korrektül, a kiírásnak megfelelően kell elszámolni. Úgy tűnik, hogy itt vannak hibák, úgy tűnik, hogy ez nem történt meg úgy, ahogy ez elvárható lett volna. Főpolgármester úr elmondta, hogy becsült adatokkal pályáztak. Nos, mi betekintettünk egyébként a dokumentációkba - mint ahogy azt elmondtam. Van rajzi melléklet is mindegyikben, amik léptékhelyes rajzok. Ha ránézek arra a rajzra, rögtön látom, hogy az 1600 méter mekkora: 16 centiméter, mert 1:10 000-es léptékű, és látom rajta, hogy 470 méter hosszú a Kele utca, akkor nem lehet 1600 méterre beadni pályázatot. Itt önmagában a becsült adatok körül is lehetnek viták - hogy finoman fogalmazzak. Az meg még hab a tortán, hogy ezek szerint sajnos az elszámolást is becsült adatok

alapján végezték, ez pedig, én úgy gondolom, több, mint elnézés vagy hiba, mert ugyanakkor 1600 méterrel számoltak el. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha az út szélessége tekintetében van vita, ezt én el tudom fogadni, mert a Pro Régió ügynökség azt mondja, hogy csak az aszfaltfelületet számolja el, és azt a 80 centit kétszer az út szélén, amit bazaltkockával raktak ki, nem, akkor nyilvánvaló, hogy az út szélességében lehet vita. Egy dologban nem lehet vita: hogy az az út 1600 méter hosszú, vagy 470. Szerintem ebben nem lehet vita. A következő, amire szeretnék reagálni: Andó úr elmondta, hogy én itt erős szavakat használtam a bizottsági ülésen is, Steiner úr is utalt erre, hogy itt bűncselekményekről beszéltem. Szeretném leszögezni, hogy senkit nem vádoltam meg egyébként bűncselekmény elkövetésével. Azt viszont kifejezetten látom - és az én olvasatomban a párhuzamok sajnos megjelennek -, hogy itt felmerül annak a gyanúja, hogy jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűncselekményét elkövethették. Ezt elmondtam, a mai napig is fenntartom, anélkül, hogy bárkivel szemben konkrét vádat megfogalmaznék. Leírtam többször, nem akarom elismételni, hogy ehhez egy fillért se kell ellopni. Ez nem a hűtlen kezelés tényállása, ez egy jogosulatlan gazdasági előnyszerzés, amikor valaki nem valós adatokkal pályázik. Ha azt mondjuk, hogy becsült adatokkal pályáztunk, akkor ez majdnem ugyanazt jelenti: nem valós adatokkal pályázott a főváros. Ezért én nem érzem, hogy itt túllőttem volna a célon. Még egyszer mondom: nincs vádaskodás. Látják a határozati javaslatban is, hogy kivizsgálást szeretnénk. Ennek alapján kell majd leszűrni a végső véleményeket. Szeretném elmondani, hogy a Műszaki Egyetem Építés-kivitelezési Tanszékével semmilyen kapcsolatban nem állok, ott senkit korábban nem ismertem, tehát semmilyen érdekem nem fűződik ahhoz, hogy ezt a vizsgálatot ők végezzék el - egyszerűen szakmailag kompetensnek tartom őket, és gondolom, senki nem feltételezi, hogy itt politikailag elfogult vizsgálat történne. Ezért örülök annak, amit a főpolgármester úr elmondott, elfogadva azt, hogy egy ilyen szakmai vizsgálat lefolytatása a főváros érdekeit is szolgálhatja, illetve szolgálja. Én is szeretném megerősíteni - bár nyilván abszolút nem szorul rá frakcióvezető úr -, ami itt elhangzott a parlamenti hozzászólásokkal kapcsolatban. A parlamenti hozzászólások nem tőlünk hangzanak el. (Zaj, élénk mozgás az MSZP padsoraiban.) Különítsük el, hogy mi itt Fővárosi Közgyűlésben vagyunk. Én nem tudok felelősséget vállalni parlamenti hozzászólásokért - hiába tetszenek mozgatni a fejüket: lehet, hogy ez önöknél így van, nálunk nem így van. Én senkinek nem mondtam, hogy interpelláljon, és lopással vádoljon meg valakit. Ezt itt kijelentem, nyíltan, az önök szemébe nézve. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így van. Csak nagyon halkan, zárójelben mondom el Földvári professzornak, a büntetőjog doyenjének a véleményét, aki elmondta, hogy az ártatlanság vélelme tulajdonképpen a bűnösség vélelme, csak ezt így fogalmazzák meg, már tényleg elég régóta. Mert hiszen ha valakit gyanúsítanak, akkor ott nyilvánvalóan az a vélelem fogalmazódik meg, hogy ő azt a bűncselekményt elkövette. Az más kérdés, hogy e miatt őt mindaddig, amíg jogerősen el nem ítélik, természetesen elmarasztalni nem lehet. Azt szeretném végezetül elmondani, hogy több olyan javaslat is elhangzott, amit be tudunk fogadni. Tehát a mi határozati javaslatunkba be tudjuk fogadni azt, amit a főpolgármester úr elmondott, vagyis hogy a már folyamatban lévő igazságügyi szakértői vizsgálattal összhangban történjék meg a Műszaki Egyetem vizsgálata, és ezt oda illesztenénk be a határozati javaslatba, ahol megfogalmazzuk, hogy a Közgyűlés felkéri dr. Demszky Gábor főpolgármester urat, hogy a vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos szerződést a döntést követő öt napon belül kösse meg. Budapest Főváros Közgyűlése a vizsgálat szempontjait, kiegészítve a már folyamatban lévő igazságügyi szakértői vizsgálatot, azzal összhangban, az alábbiak szerint határozza meg - és akkor folytatódna a felsorolás. Nyilván, amik szerepelnek az igazságügyi szakértői szempontok között - ezt most nem ismerhetjük -, ott a párhuzamosságok kiküszöbölése a szakértők feladata lesz. Végül befogadnánk Hock Zoltán javaslatát is, azzal, hogy ne a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsághoz nyújtsák be harminc nappal a szerződéskötést követően, hanem a paritásos alapon létrehozott vizsgálóbizottságnak. Ez nyilván nem ennek a határozati javaslatnak a része, de egy olyan paritásos alapon létrejövő bizottságot tudunk elfogadni, vagy erre teszünk javaslatot - és ezt már kiegészítésként mondom -, amelyben két MSZP-s képviselő, két SZDSZ-es képviselő, három fideszes, egy KDNP-s és egy MDF-es képviselő látná el a feladatokat. Én úgy gondolom, hogy ez a fajta lojalitás ebben az esetben mindenképpen a

koalíció részéről elvárható. Kilenc főről van szó - az MDF a mérleg nyelve, szeretném mondani, megfelelő felelősséggel felruházva. Ezt mi elképzelhetőnek tartanánk ebben a formában. Nyilván a szükséges további egyeztetésekre is nyitottak vagyunk, de a határozati javaslatba főpolgármester úrnak és Hock Zoltánnak a javaslatát e formában befogadjuk. Köszönöm. ELNÖK: Csak szeretném pontosítani, mert György képviselő úr pontatlanul fogalmazott: Ez nem egy igazságügyi szakértői vizsgálat, ami folyamatban van, hanem egy belső ellenőri vizsgálat, amely igazságügyi szakértő bevonásával történik. (Dr. Papcsák Ferenc: Azzal párhuzamosan!) Konkrétan ez a vizsgálat korrekt elnevezése. Két ügyrendi hozzászólónk van. Az a kérésem, hogy valóban ügyrendi legyen, hiszen a vita lezárult, sőt, az előterjesztői zárszó is elhangzott. Utána tenném majd fel tételesen szavazásra. Bőhm képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Attól tartok, nem lehet most teljesíteni ezt az előterjesztői kívánságot, mert nincs olyan határozati javaslat, amit bárki kezelni tudna. Jelzem, hogy van egy vizsgálóbizottsági előterjesztés írás nélkül, szóban, előterjesztői zárszóban, amire nem reagálhatott senki, ez eddig nem jelent meg a Közgyűlés előtt, másrészt az előterjesztő által befogadni indítványozott javaslatok sincsenek egymással köszönőviszonyban. Az eredeti Fidesz-javaslat tehát úgy szól, hogy a Közgyűlés közvetlenül vizsgálja ezt a történetet, sőt el is próbálja terelni a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságtól, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részéről pedig van egy módosító, hogy ezt szeretné áttekinteni. Ehhez képest nincs egy koherens módosító javaslat, mert az imént itt most kérdezgettük egymást, hogy ki mit szavazzon, de én például erre nem tudok válaszolni, mert ez egy tiszta előterjesztés lenne, hogy vizsgálóbizottság, csak nincsen ilyen módosító javaslat. Ha megengedik – csak ne vegyem az idejüket jobban igénybe –, én most nem ügyrendi kérdésről beszélnék, viszont nagyon röviden. Azt szeretném elmondani a tisztelt Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az elég rossz, amikor a politika a jog elé szalad, tehát nagyon jó kivárni azt a helyes ütemet, amikor a politikai igények mellé a jogot fel lehet használni; fordítva ebből mindig nagy bukfencek vannak. Azért azt ne felejtsük el, hogy a Fővárosi Közgyűlés most könnyen megszabadulhat 580 millió forintjától (A gép jelzi az időkeret leteltét.), és ezért helyes lépéseket tesz, hogy műszaki, jogi, pénzügyi és egyéb vitákban van azokkal a szervekkel, akik ezt el akarják bírálni; nekem is vannak kétségeim, hogy sikerül-e, de meg kell próbálni. Az az önkormányzat, amely egy ilyen stádiumban vizsgálatokat rendel el nyilvánosan, felelősöket kutat, és nem képes kivárni azt a két hetet, amikor már van mire felelősséget kutatni, az nem jár el okosan: erre mondom azt, hogy amikor a politika (A gép jelzi az időkeret leteltét.) a jog elé ugrik, abból bukfencek vannak. Ezt a határozati javaslatot pedig különösen tessék összecsomagolni, mert én nem tudom, hogy mit szavazzak ebben a történetben. Ha van vizsgálóbizottság, akkor nem lehet mást csinálni, meg kell nyitni újra a vitát, le kell írni, és akkor erről lehet beszélgetni, de én nagyon remélem, hogy átgondolják azt is, amit én most javasoltam. ELNÖK: Devánszkiné frakcióvezető-helyettes asszonynak adom meg a szót. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én is erre szerettem volna rámutatni, hogy írásban nem készült el a paritásos bizottság javaslata, és ahogy figyeltem – nagyon-nagyon élénken figyeltem –, mintha nem lett volna paritásos az a javaslat, amit szóban megfogalmazott az egyik előterjesztő, de ez lehet, hogy csak az én hibám, és rosszul figyeltem, tehát lehet, hogy nem adtam jól össze a számokat. A lényeg az, hogy arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ma számos SZMSZ-sértést elkövettünk itt szép csendesen, amiket majd egyszer leírok, de most a lényeg az, hogy legalább azt tegyük meg, hogy csak írásban benyújtott módosítóról döntsünk, és ha az előterjesztő befogadja, ő is ragaszkodjon ahhoz, hogy az írásbeli előterjesztés alapján befogadott módosítóról nyilatkozzék. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Csomós képviselő úré a szó; nem is részletezem, természetesen mindenki ügyrendi kérdésben szól hozzá. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz):

Az enyém tényleg ügyrendi lesz. Éppen a helyzet bonyolultsága miatt szeretnék tíz perc frakciószünetet kérni. ELNÖK: Tíz perc frakciószünetet rendelek el. (Szünet: 14.23 – 14.48 óráig – Elnököl: Horváth Csaba főpolgármester-helyettes) ELNÖK: Folytatjuk az ülést. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Itt van a határozati javaslat! ELNÖK: Kérem, osszák ki az előterjesztői módosító indítványt! György képviselő úrnak adom meg előterjesztőként a szót. ELŐADÓ (dr. György István): Köszönöm szépen. Mielőtt befejeztük volna a szünet előtt a napirend tárgyalását, Bőhm András képviselőtársam felvetette, hogy itt olyan dolgok hangoztak el, amikre nem volt mód reagálni. Ha szükségesnek látszik, akkor kérem, hogy a vitát ebben a tekintetben nyissuk meg újra. Arra akartam utalni, hogy valószínűleg Bőhm úrnak ebben igaza van, de szerintem 1500 esetben történt meg olyan, hogy az előterjesztő simán befogadott egy módosítást, és utána szavaztunk róla. Tehát ha ezt a gyakorlatot folytatjuk, akkor csak két szót szeretnék hozzáfűzni. Mint látható a javaslatból, a főpolgármester úr által tett javaslatot megpróbáltuk értelmezve belefoglalni ebbe a határozatba. A paritásos bizottsággal ugyan egyetértünk, de azért nem tettük bele, mert most két órát vitatkoznánk azon, hogy milyen összetételben, ki, hogyan satöbbi, erre inkább egy külön javaslatot fogunk majd tenni. Tehát ez így most a határozati javaslatunk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Rendben. Határozathozatal következik. A módosító indítvány kiváltja az előterjesztő eredeti indítványát, tehát ezt teszem fel elfogadásra a tisztelt Közgyűlésnek egy rövid csengetés után. (Csengetés.) Mivel ez a legutolsó, ezért sorrendben ezt kell feltennem szavazásra. Ezt követően kerül sor Andó képviselő úr módosító indítványára, ha ezt a Közgyűlés nem fogadná el. Határozathozatal következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 1603/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (2006. évi TEUT) program keretében megvalósult fővárosi útfelújítások közül a Pro Régió Ügynökség által 55 pályázati támogatás esetében feltárt szabálytalanságok részletes kivizsgálását indokoltnak tartja. A Közgyűlés a vizsgálat elvégzéséhez (30 mérnöknap és 80 eFt + ÁFA/mérnöknap díjazás figyelembevételével (30 x 80.000 Ft) 2.400.000 Ft + ÁFA keretösszegben biztosít forrást, a vizsgálat elvégzésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építéskivitelezési Tanszékét (tanszékvezető: dr. Gyulai Judit, témavezető: Poles János egyetemi adjunktus) kéri fel. Felkéri a főpolgármestert, hogy a vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos szerződést, a döntést követő 5 napon belül kösse meg. (64 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1604/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a vizsgálat szempontjait az alábbiak szerint határozza meg: - A TEUT pályázati dokumentációkban, a közbeszerzési eljárás dokumentumaiban, a támogatási szerződésekben, a tervezési szerződésekben, a lebonyolítói és vállalkozási szerződésekben, valós műszaki adatok és reális költségkalkulációk, illetőleg kivitelezési vállalási árak szerepeltek-e? - A kivitelezők, a lebonyolítók műszaki ellenőrei és/vagy teljesítésigazolói és a belső műszaki ellenőrök és/vagy teljesítésigazolók tevékenységüket megfelelően látták-e el, különösen a tekintetben, hogy az elvégzett munka műszaki tartalmát a valóságban elvégzett munka szerint igazolták-e?

- Összhang, illetőleg egyezőség volt-e a „valóság”, a pályázati dokumentáció, a támogatási szerződés, a vállalkozói szerződés és a műszaki átadás-átvételt rögzítő dokumentációk és a Regionális Fejlesztési Tanácsnak megküldött pályázati támogatással elszámoló dokumentációban szereplő műszaki paraméterek között, és végső soron a pályázati kiírásnak megfelelően történt-e az elszámolás a Regionális Fejlesztési Tanács felé? - Az elrendelt pótmunkák indokoltak voltak-e, vagy szerződés szerint a vállalási árban benne lévő munkafázisok és elvégzendő műszaki feladatok ismétlését tartalmazták? (64 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1605/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy a már folyamatban lévő igazságügyi szakértők bevonásával folytatott belső ellenőri vizsgálatot a jelen határozatban fentebb megjelölt szempontokkal is hangolja össze. (64 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1606/2007.(X.9.) Főv.Kgy.h. A vizsgálat tapasztalatait összefoglaló jelentés elkészítésének a főpolgármesterhez és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsághoz történő benyújtásának határideje a szerződés aláírását követő 30. nap. Határidő: a szerződés aláírását követő 30. nap Felelős: dr. Demszky Gábor (64 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

2007. 09. 27.

Interpellációk és adott válaszok ELNÖK: (..) Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úrhoz „Mi történik a főváros cégeinél?” címmel György István képviselő úr nyújtott be interpellációt. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! Nem kívánom elismételni az interpellációban leírtakat, mert akit érdekelt, az nyilván elolvasta. Több olyan kérdést próbáltam feszegetni, amelyekről úgy gondoltam, hogy többünket is érdekel a Fővárosi Közgyűlésben. Elindult egy folyamat a választások után, amikor azt tapasztalhattuk, hogy pályázatok mellőzésével közmű- és közüzemi cégek vezetői kinevezésre kerültek, aztán a felügyelőbizottságokban, ahova bejutottunk, azt tapasztaltuk, hogy a leányvállalatoknál is történtek bizonyos személycserék és erősen koalíciós kötődésű szakemberek kerültek be az igazgatóságokba, illetve felügyelőbizottságokba. Hatáskörök áttelepítésre kerültek bizottsági szintre, a közüzemi és közművállalatokkal kapcsolatban egyre kevesebb információ jut el a főváros plenáris ülésére. Éppen ezért vetettem fel, hogy szükséges lenne egy olyan átfogó tájékoztatás, amelyben a képviselők megismerhetik, merre tartanak a főváros cégei, milyen gazdaságpolitikát folytatnak, milyen stratégiai döntésekre lehet számítani rövid, közép- és hosszú távon. Főpolgármester-helyettes úr erre adott válaszának – miután szeptember végét jelölte meg egyes cégeknél a stratégia áttekintésére, esetleg az üzletpolitika megváltoztatására, az üzleti tervek felülbírálatára – ezt a részét el kell fogadjam, hiszen ez a határidő még nem telt le. Úgy gondolom, ha folyik ez a munka, akkor erről a megfelelő időben megfelelő tájékoztatást fogunk kapni, s erre ígéret is elhangzik a válaszban. A következő kérdésem a Főtáv Zrt. szolgáltatási díjainak korábbi megállapítására vonatkozott. Megkérdeztem, hogy szakmailag alátámasztott volt-e a díjmegállapítás. Erre

tulajdonképpen egy elég részletes választ kaptam, amelyben az az indoklás hangzik el, hogy igen, tehát indokolt volt ez a díjmegállapítás. Ezek után rendkívül meglepő az a folyamat, ami most zajlik. Egyébként a Főtáv Zrt. felügyelőbizottságának tagjaként többször kezdeményeztem, hogy kaphassunk részletes tájékoztatást arról, hogy a díjképzés és árképzés hogyan és miképpen indokolható. Halogató válaszokat kaptam, majd egy sajtótájékoztatón pozitív bejelentés történt, hogy e tekintetben érdemi lépések fognak történni. De ezt is a sajtó hasábjain keresztül tudjuk meg. Én ott ülök a felügyelőbizottságban, de nem kaptam erről tájékoztatást, s bár úgy tűnik, a lakosság számára örömteli változások fognak történni, a választ ezt mégsem támasztja alá, hiszen a korábbi díjképzést védi meg az interpellációra adott válaszban a főpolgármester-helyettes úr. Az interpelláció 4. és 5. kérdéseire adott választ nem tudom elfogadni. Egyébként a részletes választ megköszönöm és örömmel fogadtam volna el, de mivel a 4. és 5. kérdésekre nem kaptam választ, ezért összességében nem tudom azt elfogadni. Köszönöm. ELNÖK: Hagyó úr! HAGYÓ MIKLÓS főpolgármester-helyettes: Tisztelt Képviselő Úr! Említettem önnek személyes beszélgetéseink során – és most is ezt éreztem –, biztos vagyok benne, hogy nem fogadja el a válaszom. Engedje meg, hogy egy pár dologra tisztelettel felhívjam a figyelmét. Nem rossz szándékkal mondva, de amit mondani tetszett, abban van jó pár ellentmondás. Ha megengedi, először a Főtávról szólnék. Sokszor beszéltünk már arról, hogy a fővárosi közmű- és közszolgáltató vállalatok közel a felénél történt meg az első számú vezetők cseréje. Maradjunk a Főtávnál. A Főtáv esetében jómagam ennek a területnek a hasonló tevékenységet folytató vidéki közmű- és közszolgáltató vállalatok vezetőivel, valamint a szakmában mozgó szakemberekkel számtalan egyeztetést és beszélgetést folytattam, de jó pár ilyen beszélgetésen főpolgármesterhelyettes-társam, Ikvai-Szabó Imre is jelen volt. Remélem, hogy a következő Közgyűlésen – amely rendkívüli Közgyűlés lesz – a budapestiek is meg tudnak győződni arról, hogy Kovács Lajos egy rendkívül tehetséges, ambiciózus és dinamikus szakember. Rá azt mondani, hogy pártkatona! Remélem, ezt az ő nevében is visszautasíthatom, hiszen legjobb tudomásom szerint soha semmilyen tisztséget nem töltött még be pártban. Rendkívül jól képzett szakember, aki egyébként előtte az Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-nél kereskedelmi igazgatóként tevékenykedett. De itt van az önéletrajza, bárkinek szívesen odaadom. Mind a szakmai életútja, mind tanulmányai és remélem, hogy a teljesítménye is fel fogja jogosítani arra, hogy büszkék lehessünk, hogy ő vezeti ezt a céget. Aztán azt tetszik mondani, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem kap tájékoztatást. Kérem szépen, most jelentette be a főpolgármester úr, hogy arról a munkáról, amit a Főtávnál június 1-je óta végeztek - hogy átvilágítottuk a Főtáv működését, tevékenységét -, egyáltalán a távfűtés jövője, az esetleges új díjstruktúra kialakítása, közös teendőink tekintetében itt, a Fővárosi Közgyűlésben fogunk vitatkozni, és fogunk dönteni. Ezen a sajtótájékoztatón semmilyen bejelentés nem történt, csak az, hogy elvégezték ezt a munkát. Én jó néhány alkalommal tudtam konzultálni a vezérigazgató úrral, cégvezetéssel egyébként, ha kellett, reggel hétkor, ha kellett, hétvégén, mindig készségesek voltak arra, hogy még a fűtési szezon kezdete előtt a Fővárosi Közgyűlés elé hozhassuk azt az átvilágítási anyagot, azokat az elképzeléseket, amelyeket reményeink szerint a Fővárosi Közgyűlés is támogatni fog. A tekintetben, hogy át kell alakítani a díjstruktúrát, én azt mondom, hogy igen, szerencsés, ha átalakítjuk. A Fővárosi Közgyűlés az elmúlt évek során többszörösen döntött erről a struktúráról, amely ezt a 48-52-es alapdíj-hődíj arányt tartalmazta, és jelen pillanatban is ez az alapdíj-hődíj arány van érvényben. Én azt mondom, mivel a legutóbbi esetben, amikor a díjtételekhez nyúltunk, jómagam is megszavaztam ezt, ez a hosszú évek során elégségesnek, egy jó díjszerkezetnek bizonyult. Kétségtelen, hogy mind az élet, mind a fogyasztói igények, mind pedig a cégnél való átvilágítás, szakmai érvek azt támasztják alá, hogy igenis változtatnunk kell ezen. Remélem, a Fővárosi Közgyűlés a következő, rendkívüli Közgyűlésén meg is fogja ezt tenni. Tisztelt Képviselő Úr! Nem hiszem, hogy a cég mindennapjairól, jövőbeni elképzeléseiről, jelenlegi helyzetéről és az új vezérigazgató által - június, július, augusztus, szeptember négy hónap alatt végzett munkáról ennél szélesebb körben fogunk tudni beszélni, mint

hogy itt, a Fővárosi Közgyűlésben fogjuk ezt megvitatni egy rendkívüli ülésen. Itt nemcsak a képviselőtársaim, nemcsak a média jelen lévő képviselői, hanem az interneten keresztül a fővárosiak is közvetlenül értesülhetnek majd a fővárosi távfűtés jövőjével kapcsolatos elképzeléseinkről. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Azzal kezdte a válaszát, hogy tárgyi tévedéseket emlegetett. Hadd térjek erre vissza! Én egyébként Kovács úrról sose mondtam, hogy pártkatona. Sem az interpellációban, sem az elmondottakban nem utaltam erre. Vannak olyan leányvállalatok, ahol kifejezetten pártokhoz kötődő kerületi prominensek kerültek be - én rájuk gondoltam egyébként, és nem állítottam, hogy Kovács úr pártkatona. Nem rajta kérem számon négy-öt hónap alatt azt, hogy miért nem történt radikális változás - igenis, vannak biztató jelek a Főtávban, ezt határozottan tapasztalom. Azonban arra az ellentmondásra szerettem volna felhívni a figyelmet, ami nem az interpelláció beadásának pillanatára volt igaz, hanem mostanra. Az interpellációs válasz teljes egészében megvédi az árképzést, aminek a közgazdasági tartalmát egyébként én felügyelőbizottsági tagként el tudom fogadni, csak most jön egy bejelentés, hogy ezt igenis lehet más irányba vinni. Itt ellentmondást érzek, és a tájékoztatásnak a felügyelőbizottság oldaláról is érzem a hiányát. Hogy ez Közgyűlés elé fog kerülni, örömmel veszem, és természetesen várom is. A Főtáv körül egyébként a hisztériát a nagypolitika indította el. Az interpellációm is erről szólt, hogy szeretnék ebben tisztán látni, reálisan, országos politikus által keltett hisztérián és ezen az árképzésen tudunk-e változtatni, vagy sem - úgy tűnik, hogy tudunk. Összességében tehát én - még egyszer mondom - látok biztató jeleket, és úgy gondolom, hogy ebben igenis előre lehet lépni, akár a mi támogatásunkkal is, de egyelőre még, miután az utolsó két kérdésemre nem kaptam választ, ezért nem fogadom azt el. ELNÖK: Csengetést kérnék szépen! (Csengetés.) A képviselő úr nem fogadta el az interpellációra adott választ. Szavazni fogunk. Indítsuk a gépet! Most szavazzunk! (Szavazás.) 1532/2007.(IX.27.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés György István interpellációjára adott választ elfogadja. (33 igen, 30 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A következő interpelláció, „Apu, hogy megy be a nagy elefánt?” címmel, György István képviselő úr tollából származik. Megadom a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Az interpellációt szintén nem kívánom felolvasni, vagy részletesen ismertetni - aki akarta, elolvasta. Arról van szó benne, hogy a Hungária körút–Könyves Kálmán körút–Hungária körút Kőbányai úthoz közel eső MÁV vasúti felüljáró alatt a kamionok nem tudnak átközlekedni a magasságkorlátozás miatt. Bár rendkívül nagy örömmel fogadták a kőbányaiak a Hungária körút teljes kiépítését - úgy gondolom, az elmúlt tizenhét esztendő egyik fontos fővárosi beruházása volt -, ugyanakkor az lett az eredménye, hogy a kamionforgalom jelentős része rázúdításra került Kőbánya-belvárosra. Nem demagógia, nem ellenzéki süvöltözés. Higgyék el, hogy reggelente tizenöt-húszhuszonöt kamion várakozik egymás után úgy, hogy még személyautó se fér be közéjük - és ez napközben is így van. Kőbánya-városközpontra zúdul rá ez a forgalom, aztán a kétszer egysávos Pongrác úton végigmenve végül visszatérnek a Kerepesi út használatával a Hungária körútra. Ki kell kerülniük a Hungária körútnak ezt a szakaszát, mert nem férnek át a vasúti felüljáró alatt. A Lágymányosi-híd felé eső oldalon a kamionok zavartalanul át tudnak haladni, míg - még egyszer mondom - a Lágymányosi-híd felől az összes kamion bekényszerül Kőbányabelvárosba. Ezt korábban, az útfelújítás előtt nem tapasztalták a kőbányaiak, tehát alapos okkal feltételezték, hogy itt az űrszelvénymagasságnál gyakorlatilag a kivitelezés során valami olyan hiba történt, amely miatt ez a kamion-átközlekedés meghiúsul. Ezt az

interpellációs válasz cáfolja, ugyanakkor a részletes vizsgálatokban, amikor arra kérdeztünk rá, hogy az útpálya burkolatcsökkentésével - egyes mérnökök szerint 25 centis csökkentés már megoldaná a teljes kamionforgalom továbbhaladását - megoldható-e, közművekre hivatkoztak, amelyeknek a magasságát azonban soha senki nem tudta megmondani, hogy hol vannak. Tulajdonképpen erről szól az interpellációm, hogy ennek a problémának a megoldása égetően fontos és sürgős. Ne történjék meg hosszú távon, ne hivatkozzunk M0-ára meg későbbi - egy-két-három-öt év múlva eljövő - időpontokra, mert jelenleg okoz óriási problémát az, hogy a teljes Hungária körúti kamionforgalom rázúdul Kőbánya-belvárosra. Erről szól az interpellációm. Köszönöm. HAGYÓ MIKLÓS főpolgármester-helyettes: Köszönöm szépen a kérdését, tisztelt képviselő úr. Remélem, tisztelt képviselő úr, látja, hogy részletesen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, annál is inkább, mert még az idei év január-februárban, valamikor év elején a kerület polgármestere, Verbai úr is fordult hozzám ezzel a kéréssel, és én akkor azt ígértem neki - ami meg is történt -, hogy a Közlekedési Ügyosztály el fog készíteni egy tanulmányt, hogyan is tudnánk orvosolni ezt a problémát. Ez a tanulmány elkészült, a nyári hónapok folyamán elküldtük egyébként a X. kerületbe. Úgy tájékoztattak a kollégák, hogy még nem érkezett erre a javaslatra válasz. Nagyon egyszerűen és tömören azt mondják, hogy azért nem tudjuk a süllyesztést megoldani, mert olyan közművek vannak – képviselő úr, gondolom, ezt pontosan tudja – az úttest, az útpálya alatt, amelyek esetében ez sokkal nagyobb költségvonzattal járna, mint ami a javaslat, miszerint vigyük a sínekre a kamionforgalmat. A mérések alapján csúcsidőben, igaza van, 60-70 kamion fordul meg ott óránként. Tehát jelen pillanatban körülbelül 1,1 milliárdos költséggel rá tudnánk a villamospályára a villamospálya megerősítésével terelni a kamionforgalmat. Tisztelettel hadd bátorkodjam javasolni a következőt a képviselő úrnak. Mivel ez az 1,1 milliárd jelentős költség, és most az MSZP-frakció és gondolom, a Fővárosi Közgyűlés is elkötelezett abban, hogy az M0-ás és az északi összekötő híd megépülésével párhuzamosan jelentős forgalomkorlátozási lépéseket tegyen a város belső kerületeiben és külső kerületeiben is, vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy innen a kamionforgalmat az M0-ás megépítése után el tudjuk-e teljes mértékben terelni, mert ha ezt meg tudjuk tenni, akkor kár lenne ezt az 1,1 milliárdot úgymond erre a beruházásra rákölteni. Ha nem kínálkozik más megoldás, és az egy hosszú távú elképzelés része kell, hogy maradjon, hogy itt menjen a kamionforgalom, akkor pedig pontosan látható – nem tudom, a kerület mikor küldi el majd a válaszát, javaslatát –, hogy ez a megoldás 1,1 milliárdjába fog kerülni a fővárosnak. Tehát foglalkoztunk az idei évben a kérdéssel, elkészült a tanulmány, a kerületnél van, itt vannak a költségvonzatai. Én azt javasolnám a képviselő úrnak, hogy várjuk meg, amíg egy tágabb koncepció keretein belül el tudjuk azt dönteni, hogy legyen ez az 1,1 milliárd, vagy nem szükséges. Köszönöm szépen. ELNÖK: Öné a szó, György úr. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Megvallom őszintén, hogy szomorúan hallgattam főpolgármester-helyettes úrnak az utolsó két percben elmondott mondatait, mert meg szerettem volna lepni a Fővárosi Közgyűlést azzal, hogy elmondom, az interpellációra adott választ amikor megkaptam, akkor, bár látom a törekvéseket, hogy megindult valami és foglalkoznak vele, de nem fogom elfogadni. Azonban éppen tegnap kaptam egy telefont, hogy október 4-én Hagyó úr Kőbányára fog látogatni, és ebben a témában egy külön megbeszélést fogunk folytatni. Ezért megváltoztattam a szándékomat, és azt mondtam, hogy el fogom fogadni ezt az interpellációra adott választ, de amit most ön elmondott az utolsó két percben, az megint visszaviszi a helyzetet abba az állapotba, hogy majd az M0-ás. Tessék elfogadni, hogy 75 ezer ember él Kőbányán, a városközpontra nap mint nap rázúdul ez az iszonyatos forgalom, tehát elviselhetetlen a helyzet most már azóta, amióta megépült ez a felüljáró. Tehát én megelőlegezem mégis azzal, hogy elfogadom ezt a választ, és szeretettel várjuk Kőbányára Hagyó urat. Nem fogja megörökíteni biztos az utókor, hadd mondjam el, hogy az én egyik kétségbeesett javaslatom az volt, hogy vagy a villamospályára, vagy az ellenoldali sávokra – ami öt sáv egyébként, és kettő kanyarodó sáv van – valahogy próbáljuk meg átvinni a

forgalmat. Erre, ha jól tudom, Szegő úrék készítettek egy tanulmányt, amelyben megvizsgálták, és az elvi lehetőségét ők is látják ennek a megoldásnak. (Hagyó Miklós jelzésére:) 3-án? (Jelzésre:) A híd alatt igen, de a másik oldalon is van. A másik oldalról beszélek. Jó, köszönöm, elfogadom a választ, és szeretettel várjuk Hagyó urat. Ha nem lesz megoldás, akkor újra fogok interpellálni.

2007. 03. 29.

A napirend 14./ pontja: Kossuth tér használata és térrendezés. ELŐADÓ: dr. Demszky Gábor HOZZÁSZÓLÓK: dr. Bagdy Gábor, dr. Tiba Zsolt, Tarlós István, dr. Endrédy István, dr. György István, Ughy Attila, Bojár Iván András ELNÖK: Megkérdezem Demszky urat, hogy kiegészíti-e a javaslatot? Igen. ELŐADÓ: Először is az előterjesztői kiegészítést megkonzultáltam Steiner Pál frakcióvezető úrral, amelynek alapján a két pontot visszavonom. Ebből annyi marad akkor, hogy az Aváltozatot, a szerződéstervezet 2. pontjában szereplő szövegnél az A-változatot javaslom elfogadásra, de az egyéb két pontban szereplő módosítástól elállok. Tisztelt Közgyűlés! Önök is pontosan tudják, hogy Magyarország főterén, a Kossuth téren ma egy, a fővároshoz és a Parlamenthez egyaránt méltatlan autóparkoló üzemel. Budapest főváros évek óta próbálta rendezni ezt a helyzetet, de eredménytelenül. Az ok nagyon egyszerű: a tér a főváros tulajdonában áll, azonban elsősorban, néha pedig kizárólagosan az Országgyűlés, illetve a kormány használja ezt a teret. A főváros soha nem tudott sajátjaként rendelkezni ezzel a területtel. Kicsit olyan ez az egész, mintha valakinek a walesi herceg lenne az albérlője, ami rendkívül megtisztelő, de tulajdonosként egyáltalán nem biztos, hogy kifizetődő vállalkozás. Meggyőződésem, hogy ha a tavaly őszi események nem idéznek elő az egész ország szemében vállalhatatlan állapotokat, akkor a Kossuth tér esetében ma nem beszélhetnénk a tér megújításáról. Ha úgy tetszik, annak a rengeteg anyagi és erkölcsi kárnak, amit a Kossuth téri tüntetések okoztak az országnak, ebben az értelemben valamilyen haszna mégiscsak volt. Én legalábbis eredménynek tartom azt, hogy a szocialista házelnök, a konzervatív kerületi polgármester és jómagam, mint liberális főpolgármester le tudtunk ülni egy asztalhoz, és közösen megoldást tudtunk találni a Kossuth tér ügyére. 2007. február 8-án Szili Katalin házelnök asszonnyal és Rogán Antal polgármester úrral egyeztettem a Kossuth tér rendezéséről. Már akkor megállapodtunk abban, a legjobb megoldás az, hogy a Parlament környezetét képező x helyrajzi számú telek rendezését annak első számú használója, az Országgyűlés végezze el. Erre sem a Fővárosi Önkormányzatnak, sem Belváros-Lipótvárosnak nem lenne elegendő pénze, ráadásul a tér használatának protokolláris, biztonsági szempontjait, ahogy eddig, úgy ezután is az Országgyűlés fogja meghatározni. Megállapodás született akkor szóban arról, hogy az Országgyűlés viseli az előkészítés és a kivitelezés költségeit, és hogy a tér rendezésére közösen építészeti-térrendezési tervpályázatot írunk ki. Egyetértés volt közöttünk abban is, hogy a Kossuth teret vissza kell adni az embereknek. Magyarország főtere nem lehet a képviselők ingyenes parkolója, nem lehet a katonai díszszázad és a protokollesemények kizárólagos színpada sem. A jelenleginél sokkal nagyobb zöldterületre, szabadabban bejárható parkra van szükség.

A mai napon előterjesztett használati szerződés és előterjesztés fő elemei a következők: A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő Kossuth téri ingatlannak az Országházzal határos területét az Országgyűlés Hivatala részére ötven évre használatba adja. Az előszerződés A-verziójában ingyenes használatot, B-verziójában a teljes időtartamra egy meghatározott fizetési kötelezettséget tartalmaz. Az én javaslatom az A-változat elfogadása, ami az ingyenes használatra ad lehetőséget. Az Országgyűlés Hivatala részére a használat korlátozott. Az Országgyűlés és Hivatala feladatainak biztosítására használhatja a területet, annak gyakorlását harmadik fél számára nem engedheti át. Az Országgyűlés a terület közterületi, közparki használatát reggel 8 és este 20 óra között nem korlátozhatja, azt bárki számára köteles biztosítani. Nem terjed ki ezen korlátozás azokra az eseményekre, amelyek az Országgyűlés közhatalmi, nemzetközi protokollfeladataihoz kapcsolódóan, vagy a rendvédelmi szerveknek a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott feladataik ellátásához, biztonsági intézkedések tesznek szükségessé. Hangsúlyozom, hogy a szerződés csak időszakos kivételt tesz lehetővé. A teljes ingatlanon közterület-használati engedély csak a felek egyeztetését követően adható ki. A Kossuth tér, mint fővárosi kiemelt zöldterület fenntartását továbbra is a Fővárosi Önkormányzat végzi el, azonban a beruházás megvalósítását követően - ezt az állami költségvetés finanszírozza - az Országgyűlés fenntartási hozzájárulást fizet. Ennek összege 2009. évre vonatkozóan 20 millió forint plusz áfa, a további években 20 millió forint plusz áfa, a KSH-indexszel felszorozva, valamint a felek által elfogadott fenntartási költségterv alapján az e feletti rész 50 százaléka. Tehát 20 millió forint, plusz az e feletti rész 50 százaléka 2009 után. Kiemelt szempontnak tartom, hogy a területre térrendezési-építészeti tervpályázatot írunk ki együtt, és annak nyertes pályaműve fog megvalósulni. Ezt a feltételt a szerződésben is rögzítettük. A szerződés rögzíti továbbá, hogy az alapelveket a tulajdonos határozza meg, a pályázati dokumentációt a felek egyeztetik, majd a tulajdonos annak végleges változatát elfogadja, továbbá a bírálóbizottságba tagot delegál. Jelen előterjesztésben a Fővárosi Közgyűlés fogadja el ezeket az alapelveket. A tervpályázat mihamarabbi meghirdetése érdekében azt javasoljuk, hogy a végleges dokumentáció elfogadását a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat képviseletében a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság hatáskörébe a Fővárosi Közgyűlés ruházza át, továbbá a bírálóbizottsági tagokat a főváros részéről a főpolgármester delegálja. A szerződésben az Országgyűlés Hivatala vállalja, hogy a tervpályázat elsődíjas pályaművének megvalósítását saját beruházásában és költségén végzi el. Az építési engedélyezéshez külön tulajdonosi hozzájárulás, valamint a beruházás megvalósításához külön szerződés szükséges. A Kossuth téren a jövőben esetlegesen felépítendő mélygarázs kérdésére jelen szerződés nem terjed ki, rögzíti, hogy annak kérdésében külön tárgyalás és megállapodás szükséges. A szerződést a tulajdonos nem jogosult 20 évig indoklás nélkül, rendes felmondással felmondani. A szerződés részletesen meghatározza a szerződés megszüntetésére vonatkozó értéknövelő beruházás elszámolási szabályait. Az előterjesztés javaslatot ad a területrész használatának átadásával kapcsolatosan a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás társulási szerződésének módosítására is, tekintettel a fővárosi és V. kerületi önkormányzatok közötti korábbi megállapodásra. Ezen a ponton is engedjék meg, hogy megköszönjem Belváros-Lipótváros polgármesterének a konstruktív hozzáállását. Tájékoztatom önöket, hogy az előttünk álló legalább egyéves munka minden fázisába bevonjuk a kerületet, így a pályázat elbírálásába is be fogjuk vonni. Az előterjesztés meghatározza azokat a várostervezési, építészeti alapelveket is, amelyek a tervpályázat kiírásában megfogalmazódnak, kiemelve, hogy a tervezési terület nemcsak a használatra átadott részre, hanem a teljes Kossuth tér területére vonatkozzék, és fogalmazza meg a környező területekkel és a Dunával való kapcsolatrendszert is. Az építészeknek az Országházat körülvevő tér szimbolikus jelentőségére, presztízsére tekintettel egy olyan reprezentatív tér kialakítására kell törekedniük, amely reprezentatív közparkként biztosít pihenőterületet a budapestieknek, az idelátogató vidékieknek és külföldieknek egyaránt. Amennyiben az előterjesztést a Közgyűlés támogatja, a jövő hét elején aláírható a

szerződés Szili Katalin házelnök asszonnyal. A szerződés aláírása elindíthatja a Kossuth tér rendezésének többéves folyamatát, amely régóta várat magára. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, kérdések következnek. Bagdy úr, öné a szó. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen. Főpolgármester-helyettes Úr! Egy rendkívül egyszerű technikai, és a kérdés tartalmát nem érintő kérdésem lenne. Arra vonatkozik, hogy az előttünk lévő megállapodás-tervezet bérleti díjról beszél. Tisztelettel kérdezem, hogy az így megállapított bérleti díjra szükséges-e áfát fizetni, vagy nem - erre nem tér ki a szerződés -, és ha igen, ki fogja fizetni az áfát. Köszönöm. ELNÖK: További kérdés? (Nincs.) Az előterjesztő fog válaszolni a kérdésre. Egész pontosan a főjegyző úr. Öné a szó. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Tisztelt Képviselő Úr! Frakcióvezető Úr! Tisztelt Közgyűlés! Nem hiszem, hogy az előterjesztés beszél bérleti díjról, ezért elnézését kérném, szeretném megkérdezni, hogy melyikre gondol. Az előterjesztő elmondta, hogy 2. pontban az A-variáció az előterjesztés, ami az ingyenes használatba adásról szól. Ha esetleg arra gondolt, hogy a 2. pontban szereplő B-variáns… DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Bocsánat, igaza van főjegyző úrnak: az ingyenes használat ellenértékéről beszélek. A kérdésem az ingyenes használat ellenértékéről beszél, illetőleg két változat van: van egy 1 millió forintos. A kérdésem, hogy a használati díj - mert itt „használati díj” terminológia szerepel a szerződésben - áfaköteles-e, vagy sem. És ha igen, a fizetendő áfát ki fogja fizetni? Köszönöm szépen. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Gyakorlatilag akkor az világos, hogy a 2. pontról beszélünk. Az előterjesztő pedig elmondta, hogy azt a variációt, ami a B-lett volna, amiben a használati díj szerepel, visszavonja, és csak az ingyenes használatba adásról van szó. Tehát így nem merül fel a használati díj. Köszönöm szépen, ez a válasz. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tarlós úr, a vitában. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr. Voltaképpen arról van szó, hogy ingyenes használatba ad a főváros egy közterületet a Magyar Országgyűlésnek. Egyrészt én aztán igazán nem kívánnék vitatkozni főpolgármester úrral abban, hogy a város rendjének helyreállítása hagy maga után kívánnivalókat - ebben tökéletesen egyetértünk most, ha a kampányban még nem is sikerült teljesen egyetértenünk benne. Abban is igaza van főpolgármester úrnak, hogy méltatlan állapotokat nem illik előállítani tulajdonképpen az ország első számú terén, és ebben sincsen vita köztünk. Ennek az ingyenes használatba adásnak a megállapodás-tervezete azonban eléggé súlyos és nehezen érthető korlátozásokat is tartalmaz. Végül is kijelöl egy olyan nyomvonalat, amivel a klasszikus közterület kategóriából kiemeli ezt a területet, amely nyomvonal csaknem pontosan megegyezik az egykori kordon nyomvonalával. Ki lehetne alakítani, persze megfelelő biztonsági intézkedések mellett egy olyan agórát is a téren, vannak Európában erre példák, nem messze a parlamentektől, amely agóra kialakítására ismereteink szerint a szabad demokrata frakcióban is vannak, lesznek kezdeményezések. Kulturált és biztonságos körülmények között akár itt is ki lehetne alakítani. Azért is van egy kis averziónk, mert főpolgármester úr a Városháza és a Károly körút közötti területet is két hónapra építési területté nyilvánította, majd két hónap után kiderült, hogy mégse fungál építési területként. A világon semmi nem történt ott, azon kívül, hogy megrongálták a járdát a befúrásokkal, vagy az úttestet, már nem tudom. Tehát ha két hónapig be kellett keríteni, mint építési területet, az organizációs alapszabályok szerint nem érthető, hogy ez miért szűnt meg két hónap után. Ami a legkevésbé érthető, az pedig az, hogy azzal, hogy az Országgyűlésnek akarja ingyenes használatba adni a főváros a közterületét, ezzel egyrészt indirekt módon elismeri, hogy nem tudja, vagy nem akarja ezt a területet kezelni. Az eléggé példátlan, hogy egy Országgyűlés közterületet vesz használatba, nem nagyon tudok róla, hogy ez logikus, vagy általánosan elfogadott lenne. Azt javasolnám megfontolásra főpolgármester úrnak, hogy érdemes lenne akkor ezen az alapon felújítani a megbeszéléseket a belvárosi kerülettel, hogy mégiscsak

önkormányzatnak adja át a közterületet, ne pedig egy Országgyűlésnek, ami még egyszer mondom: meglehetősen szokatlan. Ezt szerettem volna tanácsolni tisztelt főpolgármester úrnak, egyben kérni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Bagdy úr ügyrendben! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen. Visszatérnék a kérdésemre, mert arra nem kaptam választ. Még egyszer kérdezem: Budapest Főváros Önkormányzata, mint tulajdonos és az Országgyűlés Hivatala, mint használó közötti használatba adás áfaköteles-e vagy sem, és ha áfaköteles, és esetleg olyan változatot fogadunk el, ahol áfafizetés szükségessé válik, azt ki fogja fizetni? Erre mindenképpen szeretnék választ kapni, hogy ennek tükrében tudjak a továbbiakban hozzászólni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Szokatlan ugyan, de főjegyző úr megpróbál erre itt a vitában válaszolni. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Tehát akkor most már erre a kérdésre a következőt tudom válaszolni. Természetesen adószakértőkkel, vagy könyvvizsgálókkal - most mindegy -, tehát mindenféleképpen pénzügyi szakemberekkel megvizsgáltattuk a kérdést, hogy ne legyen probléma, azon túl, hogy a parlamenti hivatal szakértőivel is egyeztettünk. Miután közfeladat ellátására adja át az önkormányzat az adott ingatlan használatát, ezért mondjuk, ahogy az x könyvvizsgálói szakvélemény ezt rögzíti is, itt nem merül fel áfafizetési kötelezettség. Merőben más lenne a helyzet, hogyha például és lehet, hogy ön az utcabútortender kapcsán felmerült és korábban jól megvizsgált áfakérdésre gondol, ahol egy üzleti típusú közterület-használat engedélyezése történt. Ott értelemszerűen, miután az nem közfeladat-ellátás, hogy valaki mondjuk, reklámozzon, vagy padozzon, ott volt áfafizetési kötelezettség. Tehát ez az egyik indok, ami már önmagában, ha itt a szakértők teljesen korrektül járnak el, akkor megadja a választ, hogy nem merül fel áfafizetési kötelezettség. Egy másik szempont szerint, miután az önkormányzat erre az ingatlanra az elmúlt tíz évben - ez volt a vizsgálandó időszak - nem igényelt vissza áfát, ezért sem merülhet fel áfafizetési kötelezettség. Valójában én a magam részéről az elsőként említett szakvéleményt tekintem könnyebben érthetőnek, de lehet, hogy ön pont a másodikat tartja annak. Összefoglalva: miután közfeladat ellátására - és ez kiderül a szerződésből, azon túl, hogy az egésznek ez a célja - adja az önkormányzat a használati jogot, ezért a felkért több szakértő szerint nem merül fel áfafizetési kötelezettség. Köszönöm szépen. Ha egyébként felmerülne, most játsszunk el a gondolattal, hogy mondjuk egymillió forintért adnák, vagy akár egymillió forint plusz áfáért, akkor nyilvánvalóan az történne, hogy az önkormányzat kibocsát egy számlát, az áfát kifizeti először a használó, és persze az önkormányzat pedig utalja az áfát. Ha a használó nem fizetné ki, akkor is az önkormányzatnak ki kellene az áfát fizetnie, de ez most nem áll fenn. Köszönöm. ELNÖK: Endrédy úr vesz részt a vitában. DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én a témának másik néhány, jelesül három vonatkozását szeretném röviden felemlíteni, azzal kezdve, hogy Budapest, az ország egyik legszebb közteréről van szó. Két szoborcsoport van ott, az ’56-os emlékmű, amely állandó lánggal emlékezteti, vagy emlékeztetné az arra járókat 1956 hőseire. Volt egy alkalom, amikor az Országgyűlés arról döntött, 2001-ben, a LXIII-as törvényben, amikor a magyar hősök emlékét örökítette meg, hogy a Hősök tere egy kiemelt közterület, és felkérte, vagy felhatalmazta a Fővárosi Közgyűlést arra vonatkozóan, hogy a Hősök tere közterület-használatáról és rendjéről rendelkezzen, amit a Közgyűlés megtett 2002. VI. hó 21-én egy közgyűlési rendeletben. Én azok közé tartozom és tartoztam, meg tartozni is fogok, akik azt mondják, hogy a Kossuth teret is hasonlóképpen kiemelt közterületté kellene, kellett volna tenni, annak fenntartásával, hogy jogszabályok, rendeletek bizonyos helyzeteket nem oldanak meg, de egy adott minőséget elősegíthetnek, és annak fenntartásával és hangoztatásával, hogy az állampolgári jogokat természetesen mindenhol, ezen a téren is biztosítani kell, és tiszteletben kell tartani. Tehát ezzel azt szerettem volna mondani, hogy a Közgyűlés egy

érdemi és tartalmi mulasztásban volt és van szerintem, nem rendezte a Kossuth tér viszonyrendszerét, minőségét, amit megtehetett volna. A második pedig az, hogy a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottságot az elmúlt másfél-két évben olyan megkeresés érte, hogy a Kossuth téren mélygarázs létesüljön. Nagyon komoly erők vonultak fel, és voltaképpen a bizottság utoljára akkor találkozott ezzel, amikor az Országgyűlés Hivatala Bakos főigazgató úr aláírásával ellátott levélben támogatta a mélygarázs-építési célt. Két feltételt nevezett meg, hogy hol legyen a fel- és lehajtó, ez további egyeztetéseket igényelt, illetve hogy egy biztonságos beléptető rendszer épüljön ki a Kossuth térről a Parlament irányába. Aztán ezt a fonalat elvesztettük, de a határozati javaslataink között a negyedik, amely a felszíni rendezésre irányuló tervpályázat kiírását tartalmazza, elveszti ezt a lehetőséget. Főpolgármester úr szólt arról, hogy lehetséges mélygarázs létesítése, én a későbbiek során a végén egy módosító javaslattal ezt szeretném kiegészíteni. A következő és egyben utolsó tiráda arra vonatkozik, hogy Horn Gábor államtitkár kezdeményezésére indult közel másfél éve egy olyan akció, hogy a Kossuth teret, annak felszíni rendezését megejtsék. A Várostervezési és Városképvédelmi Bizottságból delegált személy vett részt a zsűri munkájában, a Főépítészi Iroda, tudomásom szerint a főépítész úr, illetve az általa megbízottak vettek részt ebben a munkában. Ebből érdemben a zászlótartó és a szűkebb környezete valósult meg, a többi minőségi, városképi és egyéb kifogások alapján az ottani zsűriben elveszett. Nem tisztem kritizálni azt a munkát, nyilvánvalóan nem volt egy minőség, hanem egy sietség diktálta, és ez a sietség nem volt indokolt, viszont nem szeretném sem azt, hogy ez az ötlet, hogy a tér megújuljon, elvesszen, sem azt, hogy csupán kovácsoltvas- és betonelemekkel legyen teleszórva az a tér. Összefoglalva tehát én jónak tartom azt, hogy a Közgyűléstől, vagy a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottságtól delegált személy továbbra is részt vesz ebben a munkában. Egy módosító javaslattal élek az elmondottak alapján: a negyedik határozati javaslatot azzal egészítem ki, hogy környezetének felszíni rendezésére és az esetleges mélygarázs létesítésére irányuló tervpályázat kerüljön kiírásra – ezt mindjárt oda is adom. ELNÖK: Köszönjük szépen. György István képviselő úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Elhangzottak hozzászólások, amelyek egy terület rendezésével kapcsolatban sok előremutató elemet tartalmaznak. Néhány nappal ezelőtt a Városrendészeti Bizottság meghallgatta Budapest rendőrfőkapitányát; a főkapitány úr készített erre az ülésre egy írásos beszámolót. Most déjà vu érzésem van, mert amik itt elhangzottak, azok a dolgok csak az egyik oldaláról mutatják be a tényeket. Főkapitány úr ebben a jelentésében mindenről írt, de mélyen hallgatott arról, hogy a rendőrök milyen brutalitásokat követtek el, és hány jogsértő cselekményt hajtottak végre akár szeptemberben, akár októberben. Amiről most beszélünk, az nem világítja meg a dolgok másik oldalát; nem világítja meg, hogy hónapokon keresztül a Kossuth téren az egyik legszentebb alkotmányos alapjog rendkívül durva megsértése történt meg. Miért szólok én erről? Azért szólok erről, mert számomra teljességgel elfogadhatatlan a gyülekezési jognak minden, törvényen felüli korlátozása (Taps a hátsó padsorokban.) Erre a Fővárosi Közgyűlés tett már hatékony kísérleteket, amikor egy alkotmányellenes rendeletet fogadott el az ellenzéki frakció kivonulása mellett; később az Alkotmánybíróság ezt a helyére tette. Amikor mi arról beszélünk, hogy a Kossuth teret rendezni kell, van egy olyan furcsa érzésem, hogy e mögött a gyülekezési jog valamilyen szintű további korlátozása szerepel. Még egyszer mondom, a törvényben meghatározottak szerint természetesen lehet korlátozni a gyülekezési jogot. Nyilvánvaló, hogy az ország egyik legszebb tere, a Kossuth tér, valahol az ország jelképe is; természetes, hogy lehetnek állami protokollesemények és a tér rendje, Magyarország büszkesége szempontjából is elemi érdeke a Magyar Köztársaság minden polgárának, mint ahogy a Magyar Köztársaság minden, alkotmányt tisztelő polgárának kutya kötelessége az alapvető alkotmányos jogok betartása, ezek között a gyülekezési jog betartása is. A közterületek az önkormányzatok tulajdonába tartoznak. Azzal a megoldással, hogy az Országgyűlésnek átadja a Fővárosi Közgyűlés ezt a területet, megmondom őszintén, számomra ez egy kicsit furcsa, mert a jó szándékú kezdeményezés, hogy az Országgyűlés

Hivatala, a Fővárosi Önkormányzat és az V. kerületi Önkormányzat összeül, és megfelelő megoldást talál, ebben a pakliban ugyanúgy benne van, hogy az Országgyűlés adjon forrásokat pénzeszközátadással, hozzuk rendbe a parkot, biztosítsuk az állami protokolleseményekhez a szükséges méltóságot, és adjuk meg az embereknek a gyülekezési jog gyakorlásához is mindazt, amit a törvény számukra biztosít. Én úgy érzem tehát, hogy ha e mögött a szándék mögött a gyülekezési jog bárminemű korlátozása áll, azt mindenképpen el kell utasítani, mint ahogy, még egyszer hangsúlyozom, hogy ezzel egyidejűleg az Országgyűlés méltóságát és az ország kirakatát képező térnek a rendjét is természetesen biztosítani lehet. Az a kezdeményezés, amiről itt hallottunk, hogy majd 8–20 óra között mit lehet tenni, már önmagában is jelzi, hogy itt vannak ilyen típusú kezdeményezések, amelyek a jelenlegi gyülekezési törvény keretein túlterjeszkedve fognak majd megoldásokat kínálni. Én az ilyen típusú kezdeményezések rendezését csakis törvényi szinten tartom elfogadhatónak, semmilyen más módon nem, tehát úgy érzem, hogy a Fővárosi Önkormányzat, ha úgy tetszik, egy feladatellátás csődjét jelenti be azzal, hogy ezt a közterületet nem kívánja a továbbiakban, hogy úgy mondjam, rendben tartani, hanem az Országgyűlés Hivatala fog majd diszponálni bizonyos kérdésekben. Ha erre az önkormányzat, akinek feladata ennek a közterület fenntartása, nem képes, akkor tényleg azt javasolom, hogy adja át az V. kerületi Önkormányzatnak, mert a közterületeknek a kerületeknél, illetve a fővárosnál van a helye, és úgy gondolom, hogy ha nem tudunk megfelelő egyensúlyt találni az úgynevezett méltósági kérdések, a rend és a gyülekezési jog (A gép jelzi az időkeret leteltét.) összhangjában, nem látunk garanciát ennek biztosítására, én úgy látom, hogy az V. kerület erre képes lesz, tehát kérem, hogy fontolják meg ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Ughy Attila képviselő úr; tessék parancsolni, öné a szó! UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztéssel kapcsolatban szeretnék néhány keresetlen szót intézni azokhoz, akik ezt az előterjesztést készítették, és oly módon kerül megint beterjesztésre egy ilyen napirendi pont, hogy a szakbizottságok ezt nem látták. Nagyon örülök annak, hogy főpolgármester úrnak a metróépítés préséből kiszabadulva, néhány szabad percében sikerült az V. kerületi polgármesterrel és a parlament elnökével megállapodnia ennek a közterületnek a sorsát, jövőjét illetően. Nagyon szomorú vagyok azért, hogy amire egyébként lett volna ideje, hiszen Rogán Antal polgármester úr, az V. kerület polgármestere hosszú-hosszú ideje kezdeményezi ezeket a megállapodásokat, ezek létrejöttét – november, december óta folyamatosan napirenden van tartva ez az ügy –, ennek ellenére ez az utolsó pillanatban került beterjesztésre, ráadásul olyan időpontban, hogy az igazán nem ritkán, kéthetente rendesen és hetente rendkívüli módon ülésező Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság ezt az előterjesztést nem tudta tárgyalni. Én azt gondolom, hogy ez helytelen. Endrédy István képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni, aki ennek az ügynek az előzményeit a Fővárosi Közgyűlésben és az akkor még Városképvédelmi és Várostervezési Bizottság keretein belül sokszor tárgyalta, több zsűrizés folyt ezen a területen, nagyon sok olyan kérdés, probléma vetődött fel az előző időszakban a bizottság tagjaiban, amit érdemes lett volna a későbbiekben továbbvinni. Most ehelyett születik egy olyan határozati javaslat, egy olyan előterjesztés, amit nem tudott a bizottság tárgyalni, mert a helyszíni kiosztással lett ez is most kiosztva. A mai nap reggelén is bizottsági ülést tartottunk, és még ekkor sem tudtuk ezt a napirendi pontot tárgyalni, mert nem volt kész olyan formában, hogy legalább húsz órával a bizottsági ülés előtt ki tudjuk osztani a képviselőknek, illetve a szakértőknek ezt az anyagot. Azt gondolom, hogy a helyzethez is méltatlan és a többi kérdéskör is olyan, hogy én jobban örülnék annak, ha egy picit nagyobb figyelmet fordítnánk arra, hogy ha már egyszer végre rendezésre kerül ez a nagyon fontos közterület és ennek a közterületnek az ügye, akkor én tényleg örülnék annak, ha a későbbiekben ezeket oly módon terjesztenék majd elő, hogy a bizottság ezt tudja tárgyalni, és lehet a bizottság konstruktív véleményét is figyelembe venni ezekben az ügyekben. Erre figyelemmel kérnék egy kicsit több figyelmet a város vezetésétől. Köszönöm. (Taps a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Bojár Iván András tanácsnok úr!

BOJÁR IVÁN ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Jó másfél évtizeddel ezelőtt egy előadást hallottam Wehner Tibor szobrásztörténésztől, aki egy nagyon izgalmas anyagot mutatott be arról, hogy a Kossuth tér és térségének különböző szobrokkal és plasztikákkal való megtöltése az évtizedek, illetve évszázad alatt milyen tartalmi változásokon ment át. Ez az előadás azért volt rendkívül érdekes, mert azóta is fenntartja bennem azt a megközelítésmódot, hogy ne csupán a jelen pillanat, a napi politika kérdései felől közelítsük meg ennek a területnek, a Kossuth térnek a kérdését, hanem egy kicsit nagyobb történelmi rálátásban, pláne úgy, hogy ennek a területnek a rendezését most hosszú évtizedekre előre kívánjuk megvalósítani, és természetesen ennek során egy csomó szimbolikus elem is átalakul majd itt, vagy megjelenik. Ezzel kapcsolatban szerettem volna néhány gondolatot elmondani, és felhívni a figyelmet rá, hogy azt érdemes látni, hogy a Kossuth tér rendezésének az ügye egy sokkal általánosabb, Budapest egész képét meghatározó rendezési gondolatmenetbe illeszkedik bele. Ha csak az elmúlt néhány év munkáját látjuk, a Szent István tér, a Szabadság tér rendezésének a kérdése, most az általunk is elfogadott Város Szíve program, illetve a készülő kormányzati negyed révén Budapest testén néhány olyan felület rendezése, végleges megoldása kezd körvonalazódni, amelyen belül a Kossuth tér is egy ilyen térség. Látható, hogy ezek összefüggő térsorok. Túlnyomóan zöldterületekről van szó, és mindez arról szól, amit nagyon sokszor szoktunk szlogenként mondani, a város élhetőbbé tételéről szól, a sétaterek kialakításáról, arról, hogy a Belváros, ahonnan elköltöztek emberek, újra lakható, újra kedvező legyen. Hála istennek, ebben a dologban… Persze itt most megint az a kérdés, Ughy úr kifogásaira hagyatkoznék, hogy a félig töltött pohár tele van-e, vagy félig hiányos-e. Én inkább úgy látom, hogy milyen jó az a pillanat, amikor a főváros lehet kezdeményező, vagy legalábbis közvetítő szerepe lehet részben a kormányzattal, részben pedig az ellenzéki önkormányzattal való együttműködésben, tehát hogy ez az egész folyamat nem ellentéteken keresztül, hanem együttműködési munkán keresztül tűnik kibontakozni. Igazából csak egyfajta tájékoztatást kívántam adni arról, hogy urbanisztikai összefüggéseit tekintve ez a dolog hogyan alakul, illetve milyen összefüggésrendszerben mutatkozik meg. Ami a téren való parkolás kérdését illeti: természetesen a mai előterjesztés ezzel nem foglalkozik, ellenben a közeljövőben kiírandó építészeti, tájépítészeti, tájtervezési pályázaton, amelynek vannak mérnöki elemei is, a garázsok, a mélygarázsok kérdése mind az Országgyűlés számára, mind a városi publikum számára felvetődhet majd. Köszönöm szépen. ELNÖK: Bagdy Gábor! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! Azt gondolom, egy rendkívül fontos kérdésről van szó. A Kossuth tér akkor is fontos lenne, ha az utóbbi hónapokban nem lengené körül mindenféle politikai események árnyéka az ügyet. Egyetértek Bojár képviselőtársammal, hogy nagyon helyes, ha a főváros áll elő ötletekkel, javaslatokkal. Ugyanakkor teljes mértékben helytelennek tartom azt, hogy pont ezt a pozitív kezdeményezést lerontja azzal a technikai, mondjuk úgy, tételezzük fel, hogy nem rossz szándékkal, csak ügyetlenkedéssel, hogy nem adja meg a módot és lehetőséget sem a képviselőknek, sem a bizottságoknak, sem a potenciális partnereknek, hogy erről még időben és alaposan kifejtsék véleményüket. A hozzászólásokból látszik, hogy ez az előterjesztés bár jó szándékú, de kiforratlan, maga a szerződés, meg kell mondjam, hogy főjegyző úr válasza abszolút nem megnyugtató, pénzügytechnikailag szintén kiforratlan, bizonyos hipotézisekből indul ki. Sajnos főjegyző úr figyelmét fel kell hívnom, ha éppen ide figyel, hogy egy korábbi előterjesztés, a Curia utca ezzel a kérdéskörrel implicit módon foglalkozik, úgyhogy ajánlom szíves figyelmébe, hogy nézze meg, hogy az ingyenes használatnak milyen áfakövetkezményei vannak abban az esetben, ha áfaköteles ez a szerződés. Az én javaslatom az, hogy ezt a kiindulópontot megtartva, ma vegyük le napirendről, és egy kiforrottabb, minden részletében egyeztetett változattal jöjjünk a Közgyűlés elé. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kérek csengetést! Ügyrendi javaslat hangzott el. (Csengetés.) Ügyrendi javaslat hangzott

el, kedves képviselőtársaim, mégpedig a Kossuth tér ügyének napirendről való levételére. Az ügyrendi javaslatot Bagdy frakcióvezető úr tette. Az ügyrendi javaslat lényege, hogy vegyük le napirendről. Erről fogunk most szavazni, ha képviselőtársaim elfoglalták helyüket. Ügyrendi javaslatról szavazunk. Kérem a gépet indítani! Igen szavazatával a levételt támogatja. (Szavazás.) 458/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Bagdy Gábornak a „Kossuth tér használata és térrendezés” című előterjesztés napirendről történő levételére vonatkozó indítványát. (30 igen, 33 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Elhangzott az utolsó hozzászólás. A zárszó joga az előterjesztőé. Főpolgármester úr! ELŐADÓ: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Ellenzék! Figyeljék Rogán Antal úr száját, kezét, a mozgását, azt, amit mond, azt, ahogy előadja, azt, ahogy szerepel. Ő ebben az ügyben, minden egyes szakaszában az ügynek, pozitívan, konstruktívan, a város és a Belváros érdekeit képviselve nyilvánult meg. Ez az a fideszes álláspont, ami számomra elfogadható, partnernek tudom őt ebben az ügyben kezelni, és nemcsak ebben az ügyben, hiszen azóta megszólalt már például a kormányzati épületek kiürítése tárgyában. Teljesen egyetértek ezzel, hogy kell koncepció, és azt egyeztetni kell a fővárossal és a kerülettel. Ez az a konstruktív hozzáállás, amely önöket, ha ezt megtanulják, sikerre segítheti más kerületekben is és a fővárosban is. Ezzel szemben az, amit itt hallottunk, az, hogy a Kossuth téri tüntetők egyike átadja Tarlós úrnak azt a papírt, amiből Tarlós úr felolvas, hogy itt agórát kellene létrehozni, és egyébként is minden szempontból aggályos, merthogy itt hol húzódik a kerítés, és az ugyanott van, mint ahol annak idején a kordon volt, nos, ez az együttműködés, és az, hogy György úr a Kossuth tériek tapsát akarja learatni, ez sehová sem vezet. Ezzel a hozzáállással nem fogjuk megoldani azokat az ügyeket, amelyeket meg kell oldanunk, pedig bonyolult ügyek, nincs rá forrásunk, nem tudtunk előrelépni az elmúlt években. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ebben sem.) Most van egy helyzet, adódott egy helyzet. Az állami költségvetés több mint egymilliárd forintos nagyságrendben elköteleződött ebben az ügyben, a miniszterelnök úr levele ezt tartalmazza. Van rá pénz. Nekünk, valljuk be, a hétéves tervünkben erre a célra nincs. Kapunk egy korszerűen, a mai követelményeknek kialakított közparkot, amit úgy fogunk megépíteni, ahogy mi szeretnénk, mert az elvárásainknak megfelelően fog alakulni. De érvényesülni fognak annak az Országgyűlésnek az elvárásai is, amelynek a protokolláris, biztonsági és egyéb követelményeire eddig is tekintettel voltunk, nem is tehetünk mást. Tulajdonképpen itt a szubszidiaritás elve érvényesül: ott kell a feladatot ellátni, ahol erre információ van, ahol források biztosíthatóak, ahol a feladat ellátható. Ezt mi nem tudjuk egyedül megoldani, az V. kerület sem tudja megoldani, az említett okokból, források híján, és azért, mert ezeket a biztonsági, protokolláris, nemzeti ünnepekkel kapcsolatos követelményeket, elvárásokat nem tudja érvényesíteni. Nem konfliktushelyzetet akarunk létrehozni, hanem békét, békés rendezést. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaj!) Azt szeretnénk, igen, ha a budapestieké lenne ez a közpark. Nem egy militáns felvonulási terület, hanem egy olyan magas színvonalú park, amit találkozóhelyként, parkként, pihenőparkként a budapestiek szívesen használnak, ahová szívesen járnak. Ezt a célt el fogjuk elérni azzal a tervpályázattal, amely rendkívül fontos eleme annak az anyagnak, amit itt önök elé terjesztettünk, és természetesen a tervpályázat és maga a szerződés is biztosítja, hogy a főváros elvárásrendszere, követelményei, urbanisztikai és egyéb követelményei maximálisan érvényesüljenek. Tehát befejezve, ez egy „Win, win, win” helyzet, nyer a főváros közönsége, az V. kerület, a Fővárosi Önkormányzat, az Országgyűlés. Sikerült összehoznunk egy ilyen konstrukciót. Azt kérem, hogy fogadják el, támogassuk, mindenki jól jár azzal, ha kialakíthatunk egy kulturált megoldást, nem a főváros költségvetését terhelve, és egy olyan előre látható menetrendben, ahol a főváros érdekei és szempontjai maximálisan megjelenhetnek, érvényesülhetnek. ELNÖK: Köszönöm szépen. Csöngetést kérek - döntéshozatal következik. (Csöngetés. - A jelentkező

Tarlós Istvánhoz:) Ügyrend? (Tarlós István: Nem.) Nem tudok szót adni a vita lezárása után, csak és kizárólag ügyrendben. (Zaj.) TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Ne haragudjanak, nekiállnak személyeskedni, aztán nem lehet reagálni rá?! ELNÖK: Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelettel felhívom a szíves figyelmét, hogy ügyrendi indítványon kívül a vita lezárását követően nem lehet - hacsak nem a vita megnyitását tetszik kérni. Van-e ilyen ügyrendi javaslat? TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Erkölcstelennek tartom, ami itt történik! Én a főpolgármester úrral nem személyeskedtem. Fogalmam nincs, ő honnan látja a pulpitusról, hogy valaki nekem ilyen papírt ad ide. Elképzelhető, hogy valami kamerák figyelik itt a képviselőket? Én nem látom, amit Demszky úr elé tolnak… ELNÖK: Frakcióvezető úr, kérem szépen, hogy szíveskedjék az ügyrendnek megfelelően és az SZMSZ-nek megfelelően részt venni… TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Erre nincs mit mondani, amit önök most csinálnak - elnézést kérek -, ez kulturálatlan, antidemokratikus és útszéli. ELNÖK: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Szavazásban vagyunk az SZMSZ értelmében. Az ügyben Endrédy úr tett egy módosító indítványt, nevezetesen a 4. számú határozati javaslatot egészítené ki, amit az előterjesztő nem támogat. A módosító indítványról szavazunk. Kérem a gépet indítani! Egyszerű szótöbbséggel szavazunk. (Szavazás.) 459/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Endrédy István módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés szükségesnek tarja a Parlament környezetének felszíni rendezésére és az esetleges mélygarázs létesítésére irányuló tervpályázat kiírását a használati jogot alapító szerződésben foglalt és az előterjesztés szerinti szakmai szempontok figyelembevételével. Határidő: 30 nap Felelős: dr. Demszky Gábor” (30 igen, 30 ellenszavazat, 4 tartózkodás) ELNÖK: Az eredeti indítványról fogunk szavazni, méghozzá minősített szótöbbséggel. Figyelmet kérek! 1-től 6-ig szavazunk, minősített szótöbbséggel. Kérem a gépet indítani - most tessék szavazni! (Szavazás.) 460/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. sz. rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése és a 17. §-a, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 4. § (1) bek. b) pontja alapján úgy dönt, hogy egyetért a Kossuth tér rendezésére vonatkozó előterjesztéssel. (36 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 461/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti használati jogot alapító szerződés 2. pontjában az „A” verziót támogatja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

462/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés megköti a tulajdonában lévő Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér elnevezésű, 24893 hrsz-ú ingatlanra használati jogot alapító szerződést az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti, a szerződés 2. pontjában megfogalmazott „A” alternatíva tárgyában született döntésnek megfelelő tartalommal, és felhatalmazza a főpolgármestert a szerződés és a kapcsolódó változási vázrajz aláírására. Határidő: 90 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 463/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés szükségesnek tartja a Parlament környezetének felszíni rendezésére irányuló tervpályázat kiírását a használati jogot alapító szerződésben foglalt és az előterjesztés szerinti szakmai szempontok figyelembevételével. Határidő: 30 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 16/2007. (…..) önkormányzati rendeletét a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. sz. rendelet módosításáról a 2. sz. melléklet szerinti tartalommal. (36 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 464/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás társulási szerződésének jelen előterjesztés 3. sz. melléklete szerinti módosítását és felhatalmazza a főpolgármestert annak aláírására. Felkéri a főpolgármestert arra, hogy a Belváros-Lipótváros Önkormányzatának polgármestere felé a szükséges lépéseket tegye meg a szerződésmódosítás érdekében. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

A napirend 15./ szerkezetátalakítása.

pontja:

A

fővárosi

egészségügyi

ellátórendszer

ELŐADÓ: dr. Szolnoki Andrea HOZZÁSZÓLÓK: Wertán Zsolt, Tarlós István, dr. Bagdy Gábor, Pokorni Zoltán, dr. Pesti Imre, Latorcai Csaba, Csomós Miklós, Bús Balázs, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, dr. Endrédy István, dr. Rétvári Bence, dr. György István, dr. Tiba Zsolt, dr. Steiner Pál, dr. Bőhm András, dr. Havas Szófia, Somlyódy Csaba, Bánsághi Tamás, Odor Beáta ELŐADÓ: Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én, mint önök tudják, nem vagyok egy bőbeszédű képviselő, nem gyakran szólok, de most mégis engedjék meg nekem, hogy az előterjesztés kapcsán egy rövid vetítéssel szemléltessem önöknek, hogy milyen változások… (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból.) ELNÖK: Csendet kérek! ELŐADÓ: …várhatók április 1-je után. Akit nem nagyon érdekel, annak nem muszáj végignéznie meg -hallgatnia, de aki a teremben van, legalább az figyeljen. (Hozzászólását vetítés kíséri.) Az első egy összefoglaló táblázat, amely arról szól, hogy hány aktív ágyat veszítünk el április 1-jén: 1800-at. Krónikusban nyerünk 170-et, rehabilitációsban 760-at, ápolásban 57-

et. Ennek a szaldója, összege 873 ágy mínuszban. Szeretném végigvenni a kórházakat. Milyen változás várható a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban? Pszichiátriai feladatot kap a kórház az OPNI megszűnése kapcsán: 11 aktív pszichiátriai ágy kerül a Bajcsyba. Ez nem fogja megrendíteni a kórházat, és el is tudja vállalni ezt az ágyszámnövekedést. A Budai Gyermekkórházban már elég komoly változások vannak. Az aktív fekvőbetegszakellátás megszűnik, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a bronchológia és az idegentest-ügyelet a Szent János Kórházba kerül át, a fül-orr-gégészet és az ortopédia feladata a Heim Pál Kórházba. Ugyanakkor a kórház bővül 60 krónikus ággyal, és 30 rehabilitációs ággyal. Azt hiszem, hogy ezt itt elírtuk, mert 70 rehabilitációs ággyal, és 30 krónikus ággyal bővül a feladat. Következik a Heim Pál Kórház. Ott mi történik? Aktívágy-csökkenés, krónikus ágyszámnövekedés – így foglalható össze. A Budai Gyermekkórházból, mint említettem, a fül-orr-gégészet, az ortopédia átkerül. Az OPNI-ból a gyermekpszichiátria 15 aktív ággyal átkerül a Heim Pál Kórházba. A gyermekallergológia a Svábhegyről szintén ágyszámnövekedés nélkül kerül a Heim Pál Kórházba, és ezen kívül kap a kórház 50 krónikus, és 49 rehabilitációs ágyat. Azt ne tessék megkérdezni, hogy honnan, mert erről nem szól a fáma. A Jahn Ferenc Kórház öt aktív pszichiátriai ágyat kap az OPNI keretéből, ez nem fogja megterhelni a kapacitását. A következő ábrán a Károlyi Kórház látható. A szülészeti ellátás szűnik meg, és a központi kórházba kerül, amely a megépülő új Honvéd Kórház területén lesz. A XV. kerületi lakosokat az Uzsoki utcai Kórház látja el úgy, hogy 20 aktívágy-kapacitással bővül az Uzsoki utcai nőgyógyászat. Az urológiát szintén az Uzsoki utcai Kórház látja el úgy, hogy az ágyszámnövekedés nem történik meg. Mi van a Nyírő Gyula Kórházban? Megszűnik a sebészeti ellátás, a nőgyógyászat. A belgyógyászat és társszakmáinak nagyobb része, a XIII. kerület lakosainak ellátása a központi kórházba kerül, a sebészet és társszakmái a központi kórházba kerül, a szülészetnőgyógyászat szintén a központiba. Viszont bővül a feladat a pszichiátriával, 40 ágy aktív pszichiátriát kap az OPNI-ból, 20 aktív fertőző pszichiátriai ágyat az OPNI-ból, 37 krónikus és 17 rehabilitációs ágyat az OPNI-ból. Itt szeretnék rögtön rávilágítani egy problémára is. A Nyírő Gyula Kórház minden további nélkül át tudja venni a 40 aktív pszichiátriai ágyat és a 37 krónikus rehabilitációs ágyat, viszont pillanatnyilag nem tudja átvenni a 20 aktív fertőző pszichiátriai ágyat az OPNI-tól. Meg kell várni, míg pályáznak, forráshoz jutnak és kubatúrát alakítanak ki. Következik a Schöpf-Merei Kórház, ahol a fekvőbeteg-ellátás teljesen megszűnik. A genetikai központ a Semmelweis Egyetem Női Klinikájára kerül, nincs is más ahová kerülhet, mert csak ott van genetikai központ. A PIC, ami a koraszülött-ellátás intenzív terápiáját jelenti, a megszűnő feladat a Szent János Kórházba kerül. Itt megint említek egy problémát: pillanatnyilag a János Kórház még nem tudja fogadni a PIC-es újszülötteket, koraszülötteket, ezért kértük a miniszter urat, hogy a Schöpf-Merei Kórházban a PIC-et finanszírozzák még. A következő: a Szent István Kórházba kerül az OPNI-ból 243 rehabilitációs pszichiátriai ágy, ennyivel bővül a rehabilitációs ágyak száma az Istvánban. Itt megint egy problémát jelzek: a Szent István Kórház pillanatnyilag nem tudja fogadni az OPNI rehabilitációs betegeit, mert nincs annyi kubatúra, nincs annyi épülete. Ezért pályázni fogunk, a pályázatból forrás lesz, a forrásból építkezni fogunk, és ha felépült az épület, akkor tudjuk a 243 rehabilitációs pszichiátriai beteget átvenni, illetve az ágyra beteget felvenni az OPNI-ból. A János Kórháznál sok változás van. Az OPNI-ból 26 aktív pszichiátriai feladatot veszünk át úgy, hogy az ágyszám tízzel növekszik meg. PIC-et, csecsemő- és gyermekgyógyászatot a Svábhegyről, és fejlődésneurológiai teljes osztályt vesszük át 20 ággyal. Itt megint egy problémát jelzek: jelenleg erre nem alkalmas a János Kórház, tehát megint pályázunk, forrást teremtünk, kubatúrát teremtünk, és utána vesszük át a 20 aktív ágyat. A Budai Gyermekkórháztól a bronchológia és az idegentest-ellátás kerül át a János Kórházba, de nem most. Hangsúlyozom, megint csak egy probléma: most még nem lehet átvenni, ezért kértük a minisztert, hogy a Budai Gyermekkórházban a fül-orr-gégészet tovább funkcionálhasson minimum egy hónapig. Annyira akut a kérdés, értsék meg, hogy most vasárnap, 1-jén felsőlégúti idegentest-ügyeletet lát el a Budai Gyermekkórház úgy, hogy már nincs aktív ágya.

A Schöpf-Mereiből megy a PIC, mint említettem a János Kórházba, ágyszámnövekedés nélkül, de ehhez is idő kell, most pillanatnyilag még nem tudják átvenni. A szülészet-nőgyógyászat öt ággyal növekszik, és átveszi a Szent Margit Kórház teljes megszűnő szülészetét. Átveszi a Szent Margit Kórház megszűnő sebészeti feladatait, és 14 aktívágy-növekedéssel a neurológiai ellátást is átveszi a Szent Margit Kórházból, ezt a Margit Kórház önhatalmúlag, tulajdonképpen saját maga szüntette meg. A László Kórházban tárgyalásban vagyunk még a hematológia, a csontvelő-transzplantáció átvételéről, ezt az OGYK-tól vennénk át, tehát leánykori nevén a Szabolcs utcai Kórháztól. Pillanatnyilag teljesen alkalmatlan a László Kórház erre, bokszokat kell létesíteni, kubatúrát kell létesíteni, tehát itt egy hosszabb pályázat, forrásteremtés, építkezés után van arra lehetőség, hogy ezeket a csontvelő-transzplantációs betegeket a Szent László Kórházban fogadjuk, de örömmel fogadjuk, örömmel tesszük, mert eddig is tettük, és eddig is nagyon jó eredményei voltak a László Kórháznak. A Margit Kórházban megszűnik az aktív sebészet, a nőgyógyászat, az ideggyógyászat. A szülészet-nőgyógyászat a János Kórházba, a sebészet a János Kórházba, az ideggyógyászat pedig szintén a János Kórházba kerül. Uzsoki utcai Kórház: 20 ággyal nő a szülészeti ágyak száma, mert a Károlyi Kórházban megszűnő feladat oda kerül, és a XV. kerületi lakosok ellátása is oda kerül. Urológiában pedig a Károlyi Kórház megszűnő ellátásának átvétele történik az Uzsoki utcai Kórházba. Körülbelül erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Még arról szeretném önöket értesíteni, hogy a bizottsági ülésen, amit az ebédszünetben tartottunk, kármentesítés történt. Azt a rossz szerződéstervezetet és azt a rossz területi ellátási kötelezettségtervezetet, amit az OEP megküldött a kórházaknak, ki kellett javítanunk. Rossz, 80-90 százalékban hibás területi ellátási kötelezettségek kerültek megjelenítésre. Hadd mondjak önöknek egy példát! A Szent Imre Kórházba tüdőgyógyászati területet írtak be. Két éve szüntettük meg a tüdőosztályt a Szent Imre Kórházban. Három éve átadtuk a budafoki Jókai utcai pszichiátriát egy alapítványnak. A területi ellátási kötelezettségben a Szent Imre Kórháznál jelentkezett. Nem szeretném önöket terhelni, hemzsegnek a hibáktól az OEP által küldött szerződések. Jelen körülmények között ezeket a szerződéseket nem szabadott volna aláírni. Ahhoz, hogy alá tudják írni a főigazgatók, felkértük őket, hogy rendkívül alapos és hatalmas munkával javítsák ki. Az ügyosztály hétfő óta éjjel-nappal dolgozott, mire a bizottság elé tudta terjeszteni, és a bizottság elfogadta az ágyszámokat és a területi ellátási kötelezettséget. Ezek után van lehetőségük a főigazgatóknak a szerződések aláírására, de ezeket az aggályokat, amiket itt most önöknek elmondtam, meg kell jeleníteni a szerződésekben. Tehát amikor aláírják a főigazgatók a szerződéseket, akkor a záradékban ki kell térniük arra, hogy milyen feltételrendszer teljesülése esetén tudják ezeket a feltételeket teljesíteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint látták, a fővárosban nagyon sok változás van. Megszűnnek osztályok, megszűnik egy teljes kórház. Én azt remélem, hogy az átvevő kórházak alkalmasak lesznek ezen feladatok ellátására. Nem lesz könnyű a feladat. Nem könnyű annak az osztálynak az osztályvezetőjének lenni, ahol megszűnt az osztály. Nem könnyű annak a főigazgatónak a sorsa, ahol megszűnt mögötte a kórház. Személyes tragédiák húzódnak meg e mögött, amit mind átérzünk mindannyian, és próbáljuk enyhíteni ezeket. Ezzel együtt kérem a tisztelt képviselőket, hogy a határozati javaslatokat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő asszony kiegészítését. Most pedig megkérdezem a tisztelt Közgyűlést, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni. Egy ügyrendi gombot látok - ez valós? Akkor Wertán Zsolt képviselő úrnak adnám meg ügyrendben a szót. Parancsoljon, képviselő úr! WERTÁN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót. Elég súlyos napirendnél vagyunk. Ha jól láttam, a hátsó sorokban sokan vannak jelen, akik az intézmény vezetésének, illetve menedzsmentjének tagjai. Én azt szeretném kérni, hogy adjunk nekik szót - most ezt általánosságban mondom, de konkrétan a Budai Gyermekkórház felügyelőbizottsága elnökének, Latorcai Csabának mindenképpen szeretném kérni, hogy a Közgyűlés adja meg a szót. Köszönöm. ELNÖK: Én azt kérném, hogy erről most szavazzunk. Megkérdezhetném a képviselő urat, hogy

konkrétan, név szerint kire, vagy kikre gondol, akiknek meg kellene adnunk a szót. WERTÁN ZSOLT (KDNP): Latorcai Csaba, a Budai Gyermekkórház felügyelőbizottságának elnöke, illetve a jelen lévő kórházi vezetők, akik még úgy gondolják, hogy ebben az ügyben a Közgyűlés elé szeretnének járulni. Köszönöm. ELNÖK: Akkor, tisztelt képviselő úr, ebben az esetben azt javaslom, hogy a Fővárosi Közgyűlés Latorcai Csaba úrnak adja meg a szót, illetve hogy szavazzunk erről. Tisztelettel kérdezem a tisztelt Közgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Latorcai Csaba úr szóljon a Közgyűléshez. Kérem, indítsák a gépet! (Szavazás.) 470/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés hozzászólási lehetőséget biztosít Latorcai Csaba részére. (53 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A hozzászólásoknál szót fogok tehát adni Latorcai Csaba úrnak. Most pedig, ha jól látom, kérdést kíván föltenni Tarlós István frakcióvezető úr. Parancsoljon! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Én nem kérdezek, főpolgármester-helyettes úr, hozzászólni szeretnék röviden. Ha kérdés van, akkor… ELNÖK: Akkor bocsásson meg, frakcióvezető úr, akkor megkérdezném, hogy kérdése van-e valakinek. Igen, Bagdy frakcióvezető úr, parancsoljon! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én egy tisztázó kérdést szeretnék fölvetni, hiszen a sajtóban és megnyilatkozásokban nem teljesen világos, hogy ez a javaslat, ami előttünk fekszik, és amelyre Szolnoki Andrea képviselő asszony elmondta - bízom benne, hogy a főváros nevében - a hozzáállását, hogy alakult ki, hogy ennek történetiségében mennyire vonta be a miniszter a fővárosi szakértőket. Az előterjesztésben szerepel egy RET-előterjesztés, amit valamilyen szakértők készítettek ezek a főváros szakértői, vagy más szakértők volnának? Tulajdonképpen arról az egyeztetési folyamatról szeretnék egypár szót hallani, aminek a végeredménye itt és most előttünk fekszik. Köszönöm szépen. ELNÖK: Akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Szolnoki Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon! ELŐADÓ: Kérem szépen, ez egy folyamat. A törvényt a Parlament december közepén fogadta el, és a miniszter úr tett egy ajánlást január elején. Ezt a regionális egészségügyi tanácsoknak tette, és mint tudják, a hét regionális egészségügyi tanács van, ahol elutasította a miniszter ajánlatát, van, ahol nem is tárgyalták. A Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács nem utasította el, tárgyalta - de nem hozott határozatot. Ezek után tehát a döntés joga a miniszter úré lett. Mennyiben hallgatta meg a fővárosi képviselőket, mennyiben nem? Decemberig nem állt velünk szóba. Aztán többször tárgyaltunk a minisztériumban, Havas Szófia és én is. Többször ki is fejtettük aggályainkat a miniszter úrnak. Olyannyira, hogy Demszky Gábor eljött a miniszter úrhoz velem, és kifejtettük az aggályainkat. Ezzel együtt született egy olyan határozat, ami született. Mi törvénytisztelő állampolgárok és képviselők vagyunk. Nekünk ezeket végre kell hajtani. Ezért mondtam, hogy kármentesítés folyik. Ha mi széttárjuk a kezünket, és azt mondjuk, hogy nem tetszik nekünk ez a dolog, a főváros egészségügyének akkor is működnie kell. Ez a mi felelősségünk, fővárosi képviselőké, mert az önkormányzati törvény a Fővárosi Önkormányzatra rója a fekvőbeteg-ellátási kapacitás biztosítását. Mi tehát nem tehetünk mást, mint ebben a nagyon nehéz helyzetben mentjük, ami menthető. Azt is elmondom önöknek, hogy én január közepén írtam egy levelet a miniszter úrnak mint Szolnoki Andrea nem, mint az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság elnöke, mert

nem volt mögöttem bizottsági felhatalmazás, meg közgyűlési felhatalmazás se volt -, amelyben tettem neki egy más irányú javaslatot, de ugyanezeken az ágykereteken belül, tehát nem nyújtózkodva a törvényi ágyszámok fölé, hanem ezen belül. Ebben a javaslatban a Margitnak is volt szülészete és sebészete, a Schöpf-Mereinek kevesebb ágyszámon, de volt szülészete, volt PIC-e és az Árpád Kórháznak volt szülészete. A miniszter úr nem vette figyelembe a javaslatomat. Meghozta a határozatot, és nekünk ezt végre kell hajtani. Ennyi röviden. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most a hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Tarlós István frakcióvezető úrnak. Parancsoljon, frakcióvezető úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr! Onnan szeretném kezdeni, hogy dr. Demszky Gábor főpolgármester úr írt egy levelet Molnár Lajos miniszternek. Az ebben a levélben foglaltak részleteivel mi tulajdonképpen egyetértünk. Én örültem ennek a levélnek, leszámítva azt az egy mondatát, ahol főpolgármester úr azt mondta, hogy összességében támogatja a főváros ezt az általa reformnak nevezett brutalitást, de egyéb vonatkozásokban én örültem, mert főpolgármester úr kiállt a kórházak mellett - például a Szent Margit Kórháznál is felemelte szavát, és - mélyen egyetértek - elmondta, hogy kórházként nem működhet olyasmi, ahol nem működik sebészet. Igaz, hogy most már egyéb egészségügyi intézménynek nevezik, bár például a gasztroenterológia most is ott működik, ahol törvény kizárja, hogy sebészet nélkül működhessen. Főpolgármester úr egyebek mellett erre is utalt, sőt, utalt arra is, hogy a szülészet-nőgyógyászat tekintetében rendkívül kedvezőtlen és elfogadhatatlan helyzet alakul ki. Így aztán biztos vagyok benne, hogy főpolgármester úr szavazata tükrözni fogja ezt az álláspontját. Kizárt dolognak tartom, hogy tíz napon belül saját magának ellentmondjon. Ami pedig dr. Szolnoki Andrea képviselőtársam bevezetőjét illeti, én elgondolkodtam rajta, és köszönöm a képviselő asszonynak is, amiket elmondott - jóllehet, itt valaki az ügyben nem mond igazat. Mert a miniszter úr válaszában azt írja főpolgármester úrnak, hogy ő pontról pontra mindent egyeztetett két, szakmában dolgozó képviselőtársunkkal, akik főpolgármester urat képviselték, nevezetesen dr. Havas Szófia és dr. Szolnoki Andrea képviselőtársunkkal. Most nekem úgy tűnik, hogy valaki ebben az ügyben nem mond igazat, mert két ellentétes állítás egyidejűleg, egymással szemben nem lehet igaz – nem volna baj, ha ez tisztázódna. Végül pedig, ami a legfontosabb: dr. Szolnoki Andrea képviselőtársunk bemutatta itt a kórházakat, én pedig azok közé tartozom, akiknek a számok még mindig többet mondanak mint a kacifántos fogalmazástechnikák. Szeretnék felolvasni nagyon kevés számot, illetve aránypárt a tisztelt Közgyűlésnek a kórházak tekintetében. Andrea elmondta, hogy a Szent János Kórházban öttel nőtt a szülészet-nőgyógyászati ágyak száma. Itt most feltételeznem kellene, hogy a Szent Margit Kórházban körülbelül öt ágy volt a szülészet-nőgyógyászaton, ami persze nagy szamárság, hiszen polgármesterként is hosszú éveken át támogattam ezt a kórházat, egy kiváló szülészet volt ennél nagyságrenddel több ággyal, de a Szent János Kórháznak 55 ágyon kellene ellátnia a szülészet-nőgyógyászaton 451 ezernél több esetet. Ugyanez az Uzsoki Utcai Kórházban úgy néz ki, hogy 60 ágyon 200 ezer beteget kell ellátniuk – ez furcsa aránypár. Ha azt nézzük, hogy az egy kórházi ágyra jutó állampolgárok száma adott kerületek esetében hogy alakul, a III. kerületben ma 8206 embert kell számolni fajlagosan egy kórházi ágyra, ami érdekes módon a XIII. kerületben csak 2270. Baromi muris lehet ez az aránypár, de igaz. Sebészet tekintetében a III. kerületben fajlagosan 3866 fő jut egy ágyra, a XIII. kerületben ugyanez a fajlagos szám 529 fő. Én örülök, hogy főpolgármester úrnak ez ennyire tetszik, nekem annál kevésbé. Köszönöm szépen, és azt kérem – erről nem kell szavazni –, hogy hallgassa meg a Közgyűlés az egyik legnagyobb kerület, Óbuda–Békásmegyer polgármesterét, Bús Balázst, aki szeretne is egy ajándékot átadni főpolgármester úrnak, 27 ezer darab aláírást. Vegye úgy, főpolgármester úr, hogy Óbuda volt polgármestereként és jelenlegi fővárosi frakcióvezetőként ehhez én is csatlakozom, és szíveskedjék szót adni Bús Balázs polgármester úrnak. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Erről nem kell szavaznunk, hiszen Bús Balázs polgármester úr tanácskozási joggal tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, úgyhogy meg fogom neki adni a szót. A következő hozzászóló Pokorni Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):

Köszönöm a szót. Szolnoki Andrea előterjesztése természetesen hosszas vita után a szakbizottság előtt is járt. Magának az előterjesztésnek a szöveges részével egyet lehet érteni, mert mindent elmond erről az eljárásról, annak a formai gyengéjéről, az idő tarthatatlanságáról, a rövid határidő veszélyes voltáról, a szakmai meggondolatlanságokról, hogy hogyan szórja szét a kapacitásokat, hogyan nem tesz különbséget jól és rosszul működő kórház között. Az eredeti előterjesztés úgy szólt, hogy a főváros Közgyűlése vegye tudomásul a miniszter döntését, de a főpolgármester ne írja alá a szerződést, hanem tárgyalja, majd a bizottsági vita során ez úgy formálódott, úgy alakult, hogy tudomásul is veszi, alá is írja, aztán persze tárgyalja. Azt gondolom, hogy itt egy nagyon komoly dilemma van előttünk, és ezt talán érzik is a teremben ülők. Persze igaza van Szolnoki Andreának, ez egy törvény, az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak a törvény keretei között kell a kisebbik rosszat megtalálnia, de akik itt ülnek, választott emberek, esküt tettek, hogy az alkotmányos jogszabályt megtartom és megtartatom. Ez a törvény egy rossz törvény, tartalmában egy rossz határozat született; vita lehet közöttünk arról, hogy formájában van-e erre módja a miniszternek, vagy nincsen, ezt a vitát tegyük félre, de az, hogy kockázatot jelent a fővárosban élő embereknek, az életüket, az egészségüket, a biztonságukat kockáztatja a miniszter végrehajthatatlanul rövid határidővel megfontolás, tárgyalás nélkül, ultimátumszerűen kihirdetett ítélete, ezt mindenki érzi, aki itt ül. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Dehogy érzi!) A kérdés az, hogy ebben a helyzetben mi a teendő: keresni a kisebb rosszat, tudomásul véve, hogy ez a kockázat az itt élő sok százezer ember életét veszélyezteti, kockáztatja, illetve ez a lehetőség fennáll, vagy pedig megtalálni, megkeresni azokat a formákat, hogy ellene szóljunk ennek, kifejezzük, hogy ez tűrhetetlen, elfogadhatatlan – mi ezt javasoljuk. Ne vegye tudomásul a Közgyűlés ezt a tartalmú miniszteri határozatot, a főpolgármester ne írja alá ezt a szerződést, forduljon bírósághoz a főváros, és természetesen tárgyaljon, mert önnel legalább leül a miniszter, a kórházvezetőkkel, intézményvezetőkkel, a kamarával nem nagyon teszi ezt meg. Működtetni kell a kórházakat. Nem hiszem, hogy szombat éjfélkor, ha ezt a döntést hozzuk, lehúzzák a rolót a fővárosi kórházak; nem, működni fog, az ÁNTSZ meg fogja találni a módját, hogy a ma érvényben lévő szabályok szerint hogyan lehet tovább finanszírozni a kórházakat. Nem tartom igaznak, valószerűnek pedig végképp nem azt a felállást, hogy ha nem a miniszter által diktált, ultimátumszerűen kihirdetett úton járunk, akkor szombat éjféltől a budapesti kórházak lehúzhatják a rolót – ez nem igaz. Van itt egy másik dilemma mindemögött, ha még van egy percem. Többen elmondják vitában, baráti beszélgetésekben is, hogy túl szélesek Magyarországon a közszolgáltatások, ezeket adóból kell fizetni, az adók is túl magasak, és vegye tudomásul a Fidesz, vegyék tudomásul a kórházigazgatók, hogy nem lehet ilyen széles közszolgáltatást finanszírozni, szűkíteni kell, pénzt kell kivonni – én ezt nem hiszem. Magyarországon nem nominálisan, hanem relatíve, GDP-arányosan kevesebb pénzt fordítunk egészségügyre, mint Európában, vagy a szomszédos országokban, mint Szlovákiában, vagy Ausztriában. Mire megy el ez a rengeteg pénz? Most ezzel az egész intézkedéssel, nem a főváros esetében, az ország esetében, 40 milliárd forintot spórol az OEP. 40 milliárd forint! A legnagyobb tétel a költségvetésünkben, az ország költségvetésében az államadósság kamata. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) 40 milliárd forint 12 napnyi kamat. Ezekkel a döntésekkel, amiket ma az országban meghoznak számtalan helyen, keserű szájízzel, rossz lelkiismerettel, 12 napi kamatot finanszírozunk, aztán lejár, eltelik a 12 nap, és adhatjuk el az iskolákat, zárhatjuk be az egyetemeket, tehát nem a közszolgáltatások szélesek, hanem a felelőtlen gazdaságpolitika (A gép jelzi az időkeret leteltét.) által felhalmozott államadósság terhe miatt reccsen meg ez az ország. Ne járuljunk hozzá ahhoz, hogy ezeket a közszolgáltatásokat tovább szűkítik, mert még egyetlenegy ország sem erősödött meg attól, hogy éhezik; senki sem erősödik meg attól, hogy éhezik. Nem a közszolgáltatások további szűkítése, csökkentése a feladat, hanem a gazdaság rendbetétele. Azt gondolom tehát, hogy a lelkiismeretünk itt fontos dolog; túl nagy kérdésről van szó ahhoz, hogy pusztán a párthűség (A gép jelzi az időkeret leteltét.), a kormánylojalitás működjön bennünk. Kérem, fontolják ezt meg! (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr hozzászólását. Most pedig Pesti Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. PESTI IMRE (Fidesz):

Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Közgyűlés! Elsőként szeretném megköszönni Szolnoki Andreának, az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság elnökének, hogy egy korrekt tájékoztatást adott, de ebből a tájékoztatásból, engedjék meg, hogy néhány fontos dolgot hadd szűrjek le. Egy kicsit azért úgy tűnt, mintha nem volna más választásunk, hiszen a főváros kórházai nem fognak működni, ha mi ezt nem szavazzuk meg. Egy goethei mondat jutott az eszembe, orvosi körökben ez gyakrabban elhangzik, olyan is, magyarul: „A halál olyan, mint a hasmenés, ha menni kell, hát menni kell.” Úgy gondolom, hogy nem így van, hogy csak ez a két út van, van másfajta lehetőség is. Miért is fontos ezt végiggondolni? Azért, mert egyértelműen látszik, hogy nem reform zajlott, hanem kifejezett rombolás. Szolnoki Andrea, az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság elnöke kármentesítésről beszél. Miért fontos nekünk kármentesítéshez adni a szavazatunkat? Miért fontos támogatni egy olyan törvénytervezetet, amely rombol? Tehát az ő szavaiból is egyértelmű, hogy itt rombolás zajlik, és ezt meg kell akadályozni. Azt is szeretném mindannyiuk tudomására hozni, hogy az előző napokban miniszterelnök úr, államtitkár asszony, miniszter úr arról beszélt, hogy kint vannak a szerződések. A mai egészségügyi és szociálpolitikai bizottsági ülésen beszéltünk, illetve változtattunk a szerződés egy eleméről, az úgynevezett ellátási területekről, tehát nyugodtan mondhatom, jelenthetem, hogy Budapest néhány helyére talán valamennyire kész szerződés most fog kikerülni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy még dolgoznak a fővárosban ezen, tehát talán azt is nyugodtan állíthatom, hogy még most sincs kész szerződés. Mondhatom ezt egy munkanappal a hivatalos határidő lejárta előtt. Szeretném azt is megemlíteni, hogy volt néhány olyan szakmai probléma, amelyet a minisztérium nem vett figyelembe, és mi sem tudtunk kezelni. Például ilyen volt az, hogy korábban pályázat útján történt jó néhány kórházban ágyszámleépítés. De a minisztérium hat hónappal korábbi ágyakat vett figyelembe, magyarul: mindazt az erőfeszítést nem, amelyet a főváros korábban elvégzett. Hogy miért gondolom én is azt, hogy a szerződést nem kellene aláírni? A Fővárosi Közgyűlés elé terjesztett anyagból idéznék. „Az új szerződések megkötésére és az ezzel összefüggő ágyszámváltozásokból adódó számos betegátszállítással, költözéssel, fogadásokkal és egyéb szükséges teendővel összefüggő feladatra 2007. március 31-ig rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, amely alatt a feladat nem végezhető el.” Ez megint azt jelzi, hogy talán más út is van és talán más utat is keresni kell. Hogy milyen tragikus lesz a főváros helyzete, hadd mondjam el azt, hogy országosan, de ez a fővárost különösen sújtja, majdnem minden második embert nem fognak aktív kórházi ágyon kezelni. Ez közel az eddig kórházi aktív ágyon kezelt betegek 41 százaléka, akiknek majd közel felét a szakrendelőknek kellene ellátni. Semmiféle fejlesztés mind a mai napig nem történt a szakorvosi ellátás fejlesztésében. Nem is látjuk a forrásokat, hogy lenne fejlesztés, magyarul: jelentős számban lesznek ellátatlan betegek. 17 százaléknyi beteget, tehát a 40 százaléknak a 17 százalékát, tehát majdnem a felét - az egészségügyi miniszteri rendeletet idézem fel, főpolgármester úr, ez abban található - a háziorvosi rendszer látná el. Tudomásul kell azt is venni, hogy a háziorvosi rendszer sincs erre felkészülve, a háziorvosi rendszer finanszírozása nem javult, hanem romlott, és az elmúlt időszak adminisztratív terhei olyan mértékben növekedtek, hogy alig jut idő betegellátásra. Katasztrófa előtt áll a magyar egészségügy. Beszélhetnék arról, hogy a Crohn-betegek ellátása nem biztosított, beszélhetnék arról, hogy a 2. számú Belgyógyászati Klinikáról 350 rákbeteget küldtek el, ahhoz kapcsolódó… ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Bocsásson meg, csak ha lehetne, rövidebben, mert lejárt az ideje. DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Két út van: 2007. december 31-ig van mód a finanszírozás fenntartására, és van mód arra, hogy a főpolgármester úr olyan határozottan, mint amilyen határozottan Gy. Németh Erzsébettel szemben kiállt, álljon ki, mondjon nemet erre, és forduljon bírósághoz. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr hozzászólását. Most pedig Bagdy Gábor frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, frakcióvezető úr! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Nagyon nehéz ilyen körülmények között beszélni és szólni, és muszáj első megjegyzésként megköszönni magát az előterjesztést és

magát a szóbeli kiegészítést. Ezek a szóbeszédek, amelyek az egyeztetésről szólnak, eddig nem láthattuk igazolva, én bízom benne és hiszek abban, hogy az a változat érvényes, amit Szolnoki Andrea számunkra elmondott, és az anyagot elolvasva úgy látom, hogy minden jelenlévő között teljes az egyetértés. Teljes az egyetértés, az anyag kimondja, hogy ebben a formában ez a javaslat megvalósíthatatlan, és a fővárosi egészségügyi rendszer ellátását alapvető bizonytalanságba sodorja. Elmondja az előterjesztés, hogy se idő, se pénz nincs ezeknek az átalakításoknak a megvalósítására. Az előterjesztés jelzi, hogy az első becslések szerint közel 8 milliárd forintra lenne szükség, hogy megtörténhessenek ezek az átalakítások. Erre a 8 milliárd forintra semmiféle garancia nincs. Mi, itt ülők mindnyájan tudjuk, hogy a főváros költségvetésében erre pénz nincsen. Nem láttunk semmiféle ígéretet, hogy ezt bárki más kívülről finanszírozza, tehát csak annyit látunk, hogy egy nagy feladat, egy megoldhatatlan feladat van előttünk. Szolnoki Andrea említette azt is, hogy még ha pénz lenne is, időben képtelenség nemhogy két nap alatt, hanem két év alatt is megoldani ezeket az átalakítási feladatokat. Senki nem mondta meg, hogy mindeközben a betegekkel mi fog történni, mondjuk az OPNI-ból az a kétszázvalahány beteg merre fog ballagni fővárosunk utcáin. Úgy gondolom tehát, hogy magával az előterjesztéssel, és itt tegyük hozzá, hogy annak mellékletét képező, főpolgármester úr által írt levél meghatározó részével is teljes mértékben egyetértünk. Úgy látom, egyetlenegy kérdés van, amiben különbség van köztünk, az ebből levonható következtetés és az előrevivő út. Én is csatlakoznék az előttem szólókhoz, amely szerint nem biztos, hogy az a jó, hogy ha tudjuk, hogy egy rossz döntést hozott meg valaki, és mi ez ellen nem küzdünk, nem harcolunk, hanem tudomásul vesszük és belemegyünk egy olyan utcába, amelyikről tudjuk, hogy zsákutca és nem vezet sehová. Azt gondolom, hogy a mi feladatunk az, hogy minden lehetséges eszközzel ez ellen tiltakozzunk, hiszen úgy, ahogy az előterjesztés is írja, mi, a főváros felelősek vagyunk az egészségügyi ellátásért. Nem csukhatjuk be a szemünket, nem hivatkozhatunk a miniszterre, ez bizony, a mi felelősségünk. Mindennek tükrében én is csatlakozom az előttem szólókhoz abban az értelemben, hogy meg kell próbálnunk ez ellen a miniszteri határozat ellen fellépni, és megpróbálni valami olyan lehetséges megoldás irányába elmenni, ami nem teszi lehetetlenné a törvényben meghatározott ellátási kötelezettségünk biztosítását. Külön ki szeretném emelni azt a nehézséget és azt a problémát, ami a szülészet, gyerekgyógyászat területén van. Úgy gondolom, hogy ez a közel 50 százalékos ágyszámcsökkenés teljes mértékben megkérdőjelezi és lehetetlenné teheti a várandós kismamák, különösen a veszélyeztetett terhességgel élő kismamák ellátását, a szülészeti ellátást és a kisgyermekek ellátását. Ezt nemcsak hogy egészségügyi szempontból, hanem semmiféle erkölcsi szempontból, sőt továbbmegyek: gazdasági szempontból sem fogadhatjuk el, hiszen a mostani, majdan megszülető egészséges gyerekek adják a következő nemzedék érdemi gazdasági növekedését, a nemzet jövőjét. Mindezek tükrében én is azt javaslom, gondoljuk meg, fontoljuk meg, hogy ebből az előterjesztésből, ebből a szóbeli kiegészítésből valóban ez az egyetlen határozati javaslati rendszer adódik-e. Én meg vagyok róla győződve, hogy nem, és kérem, hogy erről beszéljünk, és ezt vizsgáljuk felül. Köszönöm szépen a szót. Végezetül egy ügyrendi javaslatot tennék hozzá: tisztelettel kérem és javaslom, hogy a vita során adjunk szót Odor Beátának, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek érdekvédelmi vezetőjének. Köszönöm szépen. ELNÖK: Bocsásson meg a kérdésemért, de ha lenne kedves a nevet még egyszer megismételni! (Dr. Bagdy Gábor: Odor Beáta! - Tarlós István: Odor Beáta!) Köszönöm szépen. Akkor, ha megengedi, képviselő úr, erről az ügyrendi javaslatról szavazni fogunk, amikor a hozzászólások végére érünk. Most pedig megadom a szót Latorcai Csaba úrnak. Parancsoljon! LATORCAI CSABA, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. felügyelőbizottságának elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Kedves Városanyák és Városatyák! Köszönöm a lehetőséget, hogy néhány szóban összefoglalhatom, mit is hozott a Molnár-csomag a Budán és Buda környékén élő szülők számára gyermekeik egészségügyi ellátása tekintetében. Szólni is nehéz, hiszen személyemben nemcsak egy érintett szülő szólal meg, hanem egy egészségügyi intézmény, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Közhasznú

Társaság felügyelőbizottsági elnöke, így kétszeresen is sújt az egészségügyi reformnak nevezett tevékenységsorozat. 2007. április 1-jéig a Budán, valamint a pilisi kistérségben élő gyermekek általános gyermekgyógyászati fekvőbeteg-ellátását a mi intézményünk végzi. Ez alól csupán a XII. kerület a kivétel, ők a János Kórházhoz tartoznak, és ott található a budai oldal gyermeksebészete és gyermektraumatológiája is. Ha figyelemmel, és nem a politikusok általános felületességével tekintjük át a jelenlegi és a jövőbeni helyzetet, akkor kiderül, hogy a Budai Gyermekkórház ellátási tevékenységeit az egészségügyi miniszter a város pesti oldalára csoportosította át. S miért tartom szükségesnek mindezt itt, a Fővárosi Közgyűlés ülésén elmondani? A kórházunk további sorsát megpecsételő miniszteri határozatban csakúgy, mint a vonatkozó törvényben is benne van, hogy a fenntartónak jogában áll meghatározott keretek között átcsoportosítást végeznie a megfelelő és színvonalasabb ellátás érdekében. Tisztelt hölgyeim és uraim, erről van szó: a megfelelőbb és színvonalasabb ellátásról, ebben van most a miniszter úrnak segítségre szüksége. Segítsünk, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben, valamint az Alkotmányban is rögzített egészségügyi ellátáshoz való jog ne csak üres lózung legyen, hanem valóban egyenlő eséllyel érhesse el azt a budai és pesti oldalon élő gyermek egyaránt. Mert lehet-e esélyegyenlőségről beszélni akkor, amikor egy Pesten lévő gyermekágyra 2 ezer fő jut, míg egy budai ágyra 22 ezer? Ez volna az esélyegyenlőség? Szerintem nem, és remélem, önök szerint sem az, és hogy ezt a véleményüket most, a szavazás során ki fogják fejezni. Ám visszatérve a budai gyermek fekvőbeteg-ellátásra, nyomozásba kezdtünk, hogy hova kerülnek a Budai Gyermekkórház aktív ágyai. Első gondolatunk az volt, hogy a János Kórházban kötöttek ki, hiszen a János Kórház a törvényben meghatározott 60 gyermekágy helyett végül 85-öt kapott. Megnéztük hát, mit is rejtenek voltaképpen a János Kórház gyermekágyai. És akkor jött ám az igazi feketeleves: a 85 ágyból 20-ra érkezik a Svábhegyről a fejlődésneurológia, mint ahogy azt az elnök asszony is említette, 40 ágy gyermeksebészet és 12 ágy a perinatális intenzív centrum, ez összesen 72 ágy. Ebből következően 13, azaz tizenhárom ágy fog rendelkezésre állni teljes Buda és a 30 Buda környéki településen élő gyermekek általános gyermekgyógyászati fekvőbeteg-ellátására. Csak remélni merem, hogy ez a döntés nem valamiféle büntetés a Budán élők többségének pártszimpátiája miatt! Mert sokan így gondolják. Ideje lenne bebizonyítani, hogy rosszul gondolják. Remélem, mikor szavazni fognak, ezt is figyelembe fogják venni. Ám még mindig maradva az eredeti témánknál, a Budai Gyermekkórház élveboncolásánál: elkerül tőlünk a fül-orr-gégészet is. Ennél a döntésnél a miniszter úr már a látszatra sem ügyelt, egyenesen a budaiak képébe vágta, hogy nincs szükség Budán fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-ellátásra, rohanj a gyerekeddel a Bethesdába, a Heim Pálba, a gyerekklinikára, attól függően, hogy hova sorsolt a gép, mert hiszen ennél a beutalási rendnél még sorsolással is jobbat lehetett volna kihozni… ELNÖK: Latorcai úr, bocsásson meg, az ideje 4 percnél lejárt, úgyhogy, kérem, röviden! LATORCAI CSABA, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. felügyelőbizottságának elnöke: Sietek, köszönöm szépen. Akkor folytatnám. Mindezekre tekintettel a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Közhasznú Társaság felügyelőbizottsága egyhangú szavazással azt kéri önöktől, a társaság tulajdonosaitól, hogy éljenek törvény adta lehetőségükkel, és végezzenek átcsoportosítást, figyelemmel az esélyegyenlőség biztosításának kötelezettségére. Természetesen pontosan az imént elmondottak miatt nem elég Budán belül átcsoportosítani, pesti gyermekágyakat kell áthozni, hogy legalább közelíteni tudjuk a pesti statisztikai arányokat. Erre nem megoldás az, amit a híradásokból is hallottunk, hogy esetleg összevonnák a három budai intézményt. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) ELNÖK: Latorcai úr, felhívnám a figyelmét, hogy egy perccel túllépte az idejét. LATORCAI CSABA, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. felügyelőbizottságának elnöke: Köszönöm szépen. És most néhány személyes szót, tisztelt főpolgármester-helyettes úr, kedves Csaba. Néhány évvel ezelőtt mint II. kerületi polgármesterrel együtt küzdöttünk a Budai Gyermekkórház talpon tartásáért, megmentéséért. Akkor több fórumon is azt nyilatkoztad,

hogy mennyire fontosnak tartod ezt az intézményt, és hogy mennyire elégedett, vagy az ottani munkával, az ott dolgozók személyes hozzáállásával. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Tudom, a fiadat te is oda hordod. Tudod, hogy hova kell ezentúl majd vinni? Öthat helyre - nem lehet ezt megjegyezni. Én bízom benne, hogy most segítesz mindannyiunknak azt a csorbát kiküszöbölni, amit a miniszter úr döntése okozott. Bízom benned. Köszönöm. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig megadom a szót Szolnoki Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon! ELŐADÓ: Tisztelt Képviselő-testület! Azért szólok a vitában, nehogy az a kifogás érjen, hogy a zárszóban elmondtam valamit, amire már nem lehet reflektálni, ezért gondoltam, hogy a vita közben térek rá egy-egy kérdésre. Tarlós úr… Nem tudom, hol van, nincs a teremben, de nem baj, majd lapozok. Pokorni úr… sincs a teremben, az is probléma. Akkor azt szeretném elmondani, hogy a finanszírozási meghosszabbításra valóban lehetőségünk van december 31-éig. Most a bizottság egyes területek finanszírozási meghosszabbításában döntött. Nem kizárt, hogy egy hónap múlva megint dönteni fogunk ebben, és lehet, hogy élni fogunk ezzel a december 31-ei meghosszabbítással, mert az átalakítások nem tudnak olyan gyorsan végbemenni az egyes intézményeknél, hogy rögtön át lehessen költözni. Bagdy úr azt kérdezi, hogy hol lesznek a betegek addig. Hát az OPNI-ban! Mert az utcára nem kerülhetnek. (Dr. Bagdy Gábor: Ebben bízom én is!) Én is ebben bízom. Csak ott lehetnek. Addig, amíg a Merényiben egy új pavilon nem épül meg 240 pszichiátriai krónikus beteg befogadására, nem lehetnek máshol, csak az OPNI-ban lehetnek. És énszerintem ez legalább addig is megnyugtatja az embert, hogy nem az utcára kerül ki a beteg, a súlyos pszichiátriai beteg, és nem a pszichiátriai hajléktalanok számát fogja növelni, hanem maradhat az OPNI-ban, és amikor emberi körülményeket teremtettünk, akkor majd átmegy az a beteg az új kórházba, ahova lehet. Latorcai úr azt mondja, illetve én is azt mondom, hogy a Budai Gyermekkórház ebből a krónikus 100 ágyból nem él meg. Valamit csinálni kell! Nem maradhat így a dolog. Több megoldási alternatíva van, amivel kapcsolatban a bizottság már döntött, hogy a következő bizottsági ülésen napirendre vesszük az észak-budai kórházak esetleges integrációjának a lehetőségét, és ezen integráció kapcsán - és ez vonatkozik a Margit Kórházra, ahol sebészet nélkül nem kórház a kórház, nem adnak neki ÁNTSZ-engedélyt -, ha ez egy összevonás, akkor hogyha mi egy szakmát nemcsak egy kórházban, hanem adott esetben két kórházban működtetünk, erre is van lehetőségünk. Most a szerződéseket meg kell kötni, mert meg kell kötni, mert ha nem kötjük meg, akkor több milliárd forinttól esik el a főváros, mert a pályázati pénzekre nem adhatjuk be a pályázatot. És a fővárosnak nincs több milliárd forintja a kórházak átalakítására. Azt gondolom, hogy Pokorni úrnak abban nincs igaza, ugyan most nincs itt, hogy a kapacitásokat nem szabad csökkentetni. De igen! A fővárosban igenis mindig mondtuk, hogy túlzott kapacitások voltak, és a főváros mindig is ezen a reformúton járt. Molnár Lajos neve még szóba sem jött miniszterként, amikor a kilencvenes évek elején bezártuk a Vas utcai Kórházat. Ki érezte meg? Ellátták a betegeket. De nem egyik napról a másikra tettük, fokozatosan, tervszerűen csináltuk. Aztán összevontuk az Erzsébet Kórházat a Péterfy utcai Kórházzal, aztán a Csepeli Kórházat a Jahn Ferenc Kórházzal, a Madarász utcai Kórházat a Heim Pál Kórházzal. Most legutoljára a László Kórházat az István Kórházzal, de mindezt tervszerűen, időt hagyva magunknak. Amikor kritizálom ezt a törvényt, ha egyáltalán tehetek ilyet, nem azt kritizálom, hogy kapacitást akar szűkíteni, nem azt kritizálom, hogy a csúcskórházakba akarja a legtöbb kapacitást elvinni, hanem az időt hiányolom, hogy nem hagyott nekünk erre megfelelő időt. Ha több időnk van, nincs kapkodás. Ha több időnk van, nem követődik el annyi hiba a minisztériumban, meg az OEP-nél, és lehet, hogy még nálunk sem, a Városházán, ha egy kicsit erre több időt adnak nekünk. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást, képviselő asszony. Ügyrendben kért szót Csomós Miklós. Megadom a szót, képviselő úr, és átadom az ülés vezetését Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úrnak. (Az elnöklést Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes veszi át.)

CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Csak jelezni szeretném, mert Szolnoki Andrea képviselő asszony Tarlós urat is megszólította. Azért nincs a teremben most a frakcióvezető úr, mert a sajtónak nyilatkozik, de ha hozzá intézne valamit, tehát véleményt, megjegyzést, akkor nemsokára bent lesz. Köszönöm szépen, csak ennyit szerettem volna jelezni. ELNÖK: Köszönjük szépen. Pesti doktor, parancsoljon! DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen ismételten a szót, és tudom, hogy bő 120 másodperc áll rendelkezésemre. Magánbeszélgetésekben kormánypárti képviselőkkel, legyen az a parlament, legyen az a főváros, beszélgettünk erről az egészségügyi reformról, és mindannyian rossznak, elhibázottnak, brutálisnak és szakmaiatlannak tartották. A legnagyobb baj, hogy amikor szavazni kell erről, akkor úgy tűnik, hogy a szakmai elképzeléseket, az igazi véleményt a politika felülírja, és politikai nyomásra másként szavaznak az emberek. Elhangzott egészségügyi és szociálpolitikai bizottsági ülésen, vagy talán később, hogy itt nem egy gyárról van szó, ahol autókat gyártunk, és majd a teszt során kiderül, hogy valami baj van. Mindenki tudja, éppen Szolnoki Andreától hangzott el az az állítás, hogy komoly esélye van annak, hogy növekedni fog a gyermekhalandóság. Mások is tudják, hogy emberek fognak meghalni. Erről kell most dönteni. Ezért gondolja végig mindenki, hogy apaként, férjként, szülőként, egy nagymama unokájaként, egy édesanya gyermekeként hogyan áll ehhez a kórház-átalakításhoz. Tessék tudomásul venni azt is, hogy van egy eskünk, amely esküt a Parlamentben, vagy itt a Közgyűlésben letettünk, ami kötelez bennünket arra, hogy a főváros polgárait képviseljük. Természetesen jó néhányunknak orvosi esküje is van, amely még szigorúbb, és nem járulhatunk hozzá ehhez a reformhoz. Azt is tudomásul kell venni, hogy valóban, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottsági ülésen elhangzott, hogy néhány helyen kitoljuk, és van egy hónap lehetőség. De mindenre van 2007. december 31-éig lehetőség, csak az eltökéltségen múlik. Ezt kérem a fővárostól, és ezt kérem a fővárosi képviselőktől, hogy nyugodtan tudjunk a tükörbe nézni. Köszönöm. ELNÖK: A III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának polgármestere, Bús Balázs úr következik. BÚS BALÁZS, III. kerületi polgármester: Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Képviselők! Amint az immár önök előtt is ismeretes, az egészségügyi ellátórendszer meggondolatlan és szakmailag megalapozatlan átalakítása rendkívül károsan érinti Óbuda-Békásmegyer lakosságát. A bejelentett átszervezések eredményeként a III. kerület lakosságának kórházi ellátásában meghatározó szereppel bíró Szent Margit Kórház fennmaradása és jövőbeni működése is komoly veszélybe került. Én személyesen is minden lehetséges fórumon és módon felhívtam az illetékes döntéshozók figyelmét a szakintézmény további biztonságos működésének jelentőségére. Több alkalommal is levélben fordultam dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez, Demszky Gábor főpolgármester úrhoz, a kerület két országgyűlési képviselőjéhez, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, valamint az itt szintén helyet foglaló dr. Havas Szófiához, a Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnökéhez is. Rendkívül sérelmesnek tartom, hogy többszöri megkeresésem ellenére az illetékes kormányzati szereplők, elsősorban dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter, nem voltak hajlandók az érdemi párbeszédre. Természetesen mi óbudaiak is tisztában vagyunk a realitásokkal, tudtuk, hogy mivel nem vagyunk intézményfenntartók, ezért más elvárásokat támaszthatunk a konzultációkat illetően is. Arra azonban, azt gondolom, minden különösebb indoklás nélkül joggal igényt tarthatunk, hogy az illetékesek biztosítsák számunkra az érdemi párbeszéd és tájékoztatás feltételeit, hiszen 130 ezer ember sorsáról, egészségügyi ellátásának biztonságáról van szó. Az Egészségügyi Minisztérium Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával folytatott egyeztetés nélkül 2007. január 8-án meghatározta és nyilvánosságra hozta a Szent Margit Kórház szakmai struktúrájára és kapacitására vonatkozó javaslatát. Az Egészségügyi Minisztérium javaslata a Szent Margit Kórház korábbi, 438 aktív ágyszámát 37 százalékkal, mindössze 278-ra csökkentette. Egyértelműen megállapítható, hogy a kórház már akkor is

az előirányzott 37 százalékos kapacitáscsökkentés mellett képtelen lett volna biztosítani a jövőben a korábbi feladatainak változatlan formában történő ellátását. A Szent Margit Kórházra vonatkozó minisztériumi javaslat különösen szigorú kapacitáscsökkentést irányzott elő a belgyógyászat és társszakmák ágykategória esetében azáltal, hogy a korábban meglévő 198 ágyas kapacitást 140-re csökkentette. Már akkor felhívtuk az illetékesek figyelmét, hogy a belgyógyászat és társszakmái részére javasolt 140 ágyas kapacitás elégtelen Óbuda-Békásmegyer mintegy 130 ezer fős lakosságának belgyógyászati ellátásához. Mindezektől függetlenül a Közép-magyarországi RET 2007. január 24-i ülésén tárgyalás nélkül vetette el a miniszter javaslatát, majd következett az újabb RET-ülés, 2007. január 26-án, amikor az egészségügyi miniszter 2007. január 8-i javaslatát módosító, akkor még bizonytalan eredetű, tulajdonképpen Havas Szófia által készített javaslat értelmében nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszter által javasolt kapacitáscsökkentésen túlmenően teljes osztályokat szüntetnének meg a Szent Margit Kórházban. A RET-ülésen ezt a javaslatot mint napirendi pontot megtárgyalták ugyan, de a RET az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi törvény rendelkezéseinek megfelelő döntést nem hozott, és ezáltal semmilyen javaslatot nem is fogalmazott meg az egészségügyi miniszter számára. Sajnos mára a legnagyobb félelmeink is valósággá váltak, hiszen a Szent Margit Kórházzal kapcsolatos végleges döntés lényegében ezen az akkor még senki által fel nem vállalt javaslaton alapult. Itt szeretném kihangsúlyozni a tényt, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata mindig egységes volt abban a tekintetben, hogy a Szent Margit Kórház szolgáltatásainak jelenlegi formájában történő megőrzése valamennyi III. kerületi lakos érdeke. Mindennek értelmében az önkormányzat képviselő-testülete két alkalommal, 2006. november 29-én, valamint 2007. január 24-én tartott ülésén pártállástól függetlenül támogatott határozatban hangsúlyozta ki a kórház további működésének fontosságát és nélkülözhetetlen szerepét Óbuda-Békásmegyer lakossága egészségügyi ellátásának megfelelő színvonalon történő biztosításában. Tisztelt Közgyűlés! Az egészségügyi miniszter március 8-án meghozott határozata értelmében megszüntetésre kerül a Szent Margit Kórház sebészete és szülészetnőgyógyászata. Ezek a változások lehetetlenné tennék kerületünk lakossági egészségügyi ellátásának megfelelő színvonalon történő biztosítását, ezért teljes mértékben elfogadhatatlanok. Különösen kifogásolható a szaktárca végleges döntése abból a szempontból, hogy az egészségügyi miniszter január 8-án nyilvánosságra hozott javaslatában foglaltak szerint a Szent Margit Kórház sebészete és szülészet-nőgyógyászata még 40-40 aktív ággyal működhetett volna tovább. De miért is aggályos valójában a Szent Margit Kórház sebészetének és szülészetnőgyógyászatának bezárása? Egyrészt mert az intézményben megmaradó, speciális profilú belgyógyászati osztályok – gasztroenterológia, onkológia, nefrológia – érdemi működése aktív sebészeti háttér nélkül szakmailag teljességgel elképzelhetetlen. Másrészt az intézményi feltételek hiányában a kórház sebészete által végzett speciális kapcsolatos műtétek nem pótolhatók fővárosi szinten. Aki járt már a Szent János Kórház sebészetén, az tudja, hogy az ottani körülmények sokkolni fogják a Szent Margit Kórházhoz szokott óbudai polgárokat: 25 ágyas kórtermek, múlt századi műtőstruktúra. Mindezek alapján az azonban nem lehet vitás, hogy a Szent János Kórház nem lesz képes súlyos szolgáltatási színvonalcsökkenés nélkül további 130 ezer ember ellátására. Föltette azt a kérdést valaha bárki is, hogy a Szent János Kórház évi körülbelül 1400 szülése mellett hogyan fogadja a Szent Margit Kórház évi 1400 szülő nőjét? Hol fogják ellátni az eddig a Margit Kórházban szülő lakosságot akkor, amikor a Közép-magyarországi Régióban drasztikus mértékben csökkent a szülészeti ágykapacitás? Végezetül említsük meg azt is, hogy a Szent Margit Kórház nőgyógyászatán olyan onkológiai műtéteket is végeznek, amelyet a Szent János Kórházban soha nem csináltak. Tisztelt fővárosi Képviselők! Az észak-budai lakosság, ezen belül a főváros III. kerülete polgárainak mindennapjait megnyomorító és egészségügyi ellátásának biztonságát súlyosan veszélyeztető kormányzati intézkedések erkölcsileg is vállalhatatlanok. Amíg az Egészségügyi Minisztérium honlapján fellelhető tájékoztatás értelmében az ÓbudaBékásmegyer lakosságának sebészeti és szülészeti-nőgyógyászati ellátásában területileg illetékesnek kijelölt Szent János Kórházban a sebészet 100 ágyán 386 ezer magyar állampolgárt, a szülészet-nőgyógyászat számára biztosított 55 ágyon 451 ezer állampolgár ellátását kívánják megoldani, addig más fővárosi kerületek esetében sokkal kedvezőbb

feltételek mellett történne a lakosság egészségügyi ellátása. A Magyar Köztársaság alkotmányának 70/D. § (1) bekezdése így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.” Az Alkotmány szellemiségéből egyértelműen levezethető alapjogokhoz a betegjogok is hozzátartoznak. Az alkotmányos elvek alapján megalkotott, az egészségügyről szóló ’97. évi törvény 7. §-a pedig egyértelműen leszögezi, hogy minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között, az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Mindezek alapján jogosan föltehető az a kérdés, hogy bármilyen módon, bármilyen kritérium alapján különbséget lehet-e tenni magyar állampolgárok, fővárosi lakosok között akkor, amikor egyforma feltételek alapján járó szolgáltatások igénybevételéről van szó. Miért érdemel rosszabb elbánást egy óbudai polgár egy angyalföldinél, egy dél-budainál, vagy egy zuglóinál? Mivel érdemelte ki azt egy III. kerületi lakos, hogy a számára is legfontosabb érték, az egészsége megőrzéséhez szükséges szolgáltatások igénybevétele során ilyen kedvezőtlen feltételekkel és körülményekkel szembesüljön? Hol érvényesül ebben a döntésben a más területeken oly hangsúlyosan képviselt esélyegyenlőség? Hol vannak, tisztelt hölgyeim és uraim, a társadalmi igazságosság máskor oly hangos szószólói? Hol találhatók, tisztelt baloldali képviselők, az önök által gyakran szorgalmazott szociáldemokrata értékek? ELNÖK: Polgármester úr, szíveskedjék rövidre fogni a mondanivalóját, lejárt az idő. BÚS BALÁZS, a III. kerület polgármestere: Köszönöm, egy kis türelmet kérek, nem mindennap szoktam ide bejönni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Milyen módon látják biztosítottnak az elesett, hátrányos helyzetű emberek érdekeinek képviseletét? Tisztelt Főpolgármester Úr! Milyen módon tudná ön a szegény sorsú emberek életkörülményeit súlyosan károsító döntés meghozatalát követően hitelesen ápolni a pont a zuglói temetőben nyugvó Solt Ottíliának, a Szegényeket Támogató Alap létrehozójának emlékét? Véleményem szerint morálisan tarthatatlan az az állapot, hogy bármelyik fővárosi polgár pusztán csak azért kerüljön rosszabb helyzetbe, mert a lakcíme az egyik, vagy a másik kerületben van, hiszen az egészségbiztosítási rendszer fenntartásából is mindenki egységesen, egyforma kritériumok alapján veszi ki a részét. Tisztelt Képviselők! Határozott meggyőződésem, hogy az egészségügy reformja nem jelentheti a társadalom egészségügyi ellátási szintjének csökkenését, valamint az egészségügyi ellátásra jogosultak körének szűkülését. Az egészségügy átalakításánál kiindulópont kellene legyen az alapvető ellátáshoz való hozzáférhetőségnek a mindenki számára való biztosítása. Ma Magyarországon, amikor a szociális feszültségek növekedésére kell számítani, nem lehet alternatíva egy olyan egészségügyi rendszerre való áttérés, ami a társadalom egyes rétegeit kizárja az adekvát egészségügyi szolgáltatás igénybe vevőinek köréből. Tisztelt Közgyűlés! Dr. Havas Szófia és dr. Szolnoki Andrea képviselők tevékenysége a fővárosi egészségügyi ellátórendszer átalakításában több problémát is felvet. Amint azt Molnár Lajos egészségügyi miniszter főpolgármester úrnak írt, a jelen napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztéséhez – ki tudja, milyen okok miatt – nem csatolt, március 20-i keltezésű leveléből kiderül, elsősorban e két képviselő felelőssége az, hogy egy ilyen, Budapest lakossága előtt morálisan vállalhatatlan és szakmailag tarthatatlan javaslat képezte az egészségügyi miniszter végleges döntésének az alapját. Én nagyon tisztelem a képviselő asszony magánlevelét, de azt gondolom, ebben a kérdésben egyébként nem lehet különválasztani a magánszemélyt és a politikust. ELNÖK: Polgármester úr, kötelességem tájékoztatni, hogy az SZMSZ, amely rendelet, értelmében önnek négy perc áll rendelkezésére. BÚS BALÁZS, a III. kerület polgármestere: Elnézést, röviden befejezem, köszönöm szépen. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiban.) Dr. Havas Szófia és dr. Szolnoki Andrea tevékenysége problémás és jogilag is kifogásolható, hiszen ők személyesen vagy közvetlen családi kapcsolataikon keresztül erősen kötődnek a Szent János Kórházhoz, amely az egészségügyi ellátórendszer átalakításának tulajdonképpen az egyik nyertese a Közép-Magyarországi Régióban.

Véleményem szerint dr. Szolnoki Andrea és dr. Havas Szófia esetében egyértelműen megállapítható az érintettség, ezért kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy zárja ki a napirenddel kapcsolatos döntéshozatalból a két képviselőt. (Derültség az MSZP soraiban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt fővárosi Képviselők! A Szent Margit Kórházat 110 évvel ezelőtt a belgyógyászat, sebészet és szülészet osztályok felállításával hozták létre. Abban az időben jól tudták, hogy egy tipikus városi kórház működéséhez elsődlegesen mely szakosztályok szükségesek. Mindennek ismeretében Óbuda-Békásmegyer lakossága nevében kérem önöket mint Budapest valamennyi lakosáért egyforma felelősséggel tartozó képviselőket arra, hogy ne adják nevüket egy olyan intézkedés végrehajtásához, amely nem felel meg a jelenlegi vonatkozó szabályozásoknak, valamint látványosan és elfogadhatatlan módon különbséget tesz az önök bizalmát élvező fővárosi polgárok között. Köszönöm, hogy meghallgattak. S tisztelt főpolgármester úr, engedje meg, hogy ezt a 27 ezer aláírást átadjam, amelyet két hét alatt a kerületi lakosok gyűjtöttek a Margit Kórház érdekében. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban.) ELNÖK: Köszönjük szépen. A Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzata minden esetben, amikor nem rendeletet alkot, négy percet ad valamennyi képviselő számára és ezzel a joggal rendelkező részvevő számára. Kérem szépen képviselőtársaimat és az ügyekben megszólalókat, hogy szíveskedjenek betartani az SZMSZ-t. Devánszkiné dr. Molnár Katalin elnök asszony! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Amikor szólásra jelentkeztem, akkor még nem hallottam ezt a hosszúra nyúlt beszédet. Most, hogy meghallgattam, egy pluszmondattal kell élnem. Ez a pluszmondat a következő. Dr. Szolnoki Andrea és dr. Havas Szófia azt a feladatot látták el, amely a Fővárosi Közgyűlésre, a fővárosra mint önkormányzatra, mint intézményfenntartóra, illetve a RET-re mint a Regionális Egészségügyi Tanácsra háruló feladat vezetői része. Ezt a munkát lehet kifogásolni, lehet őket bántani, de egy biztos: azt a munkát végezték el, amelyek e testületek működéséhez szükségesek voltak. És azért ne tessenek elfelejteni, hogy a RETnek módja lett volna dönteni, módja lett volna javaslattal élni és ezt a javaslatot megküldeni a miniszter úrnak. Erről a továbbiakban, azt hiszem, nem is érdemes szót váltani. Az igazi első mondatom a következő lett volna. Én egy olyan kerületben lakom, amelynek soha nem volt kórháza, és a gyermekek ellátását korábban ellátó két kórház – most már csak egy – 18, illetve 20 kilométerre volt mindig is a kerület belső szélétől. Tovább én ezt nem mondom. Tisztelettel szeretném jelezni, hogy dr. Szolnoki Andrea, amikor főpolgármester-helyettes volt, egy 2002-es hosszadalmas munka után, valószínűleg 2003 elején terjesztette a tisztelt Közgyűlés elé azt az egészségügyi cselekvési programot, amely megelőzte a korát, tekintettel arra, hogy olyan döntéseket, döntési lehetőségeket tartalmazott, amelyek most, 2007-ben előjöttek. Volt benne szó a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai központtá való átalakításáról, a Margit Kórház onkológiai szakkórházzá való átalakításáról, volt szó az István Kórház és kapcsolt részeinek ügyéről, és arról is szó volt, hogy a gyermekkórházak ügyét valamilyen módon egységesen meg kell oldani, valamint mellesleg a kht.-k létrehozásáról is szó volt benne. Úgy vettem észre, hogy ez nem volt egy nagyon sikeres akció. Tehát nem most gondolkodott először arról a Fővárosi Közgyűlés mint intézményfenntartó, hogy meg kell oldani bizonyos feladatokat. Ha mindent és kizárólag csak arra akarunk hárítani, hogy volt egy miniszterelnöki bejelentés, majd egy miniszteri reformkísérlet, akkor egy kicsit csúsztatunk. A főváros már korában gondolkodott ezeken a megoldásokon, és voltak is olyan lépések, amelyeket meg is oldott. És eközben vannak olyan kórházak a fővárosban, amelyek az áldatlan körülmények között is úgy működnek, mint például a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, tökéletesen jól és egyre jobban, és vannak olyanok, amelyek folyamatosan és megállás nélkül a nehéz körülményekre, az elviselhetetlen feltételrendszerre hivatkozva – már bocsánatot kérek a csúnya szóért – sírnak. Azt kérem a tisztelt Közgyűléstől, gondolkodjunk el egy kicsit azon, az embereknek nem csak az az érdekük, hogy ötven méterre legyen tőlük a kórház, hanem az is, hogy abban a kórházban a lehető legjobb felszereltség mellett a legjobb orvosi munkát kapja. Ezért meg fogom szavazni ezt az előterjesztést, és természetesen további sok munkát kívánok az

Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságnak és a RET-nek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP-frakció soraiban.) ELNÖK: Endrédy István úr! DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a tapsot. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Nagyon röviden szeretném megosztani az eddig kialakult benyomásaimat és véleményemet az előterjesztés és az elhangzottak kapcsán. Az első, hogy egy jelenlegi döcögős működést egy teljesen bizonytalan jövőre készülünk felcserélni. A második, hogy most szervezzük azt, hogy a szülő nők az egyre nagyobb budapesti forgalomban két-három órát utazzanak azért, hogy szülhessenek, valamint gondoljunk az öregekre, akik ha az adottságaik szerint több betegségben szenvednek, kapjanak BKVjegyet, térképet és két-három vagy négy-öt helyre menjenek el azért, mert a különböző testrészeiket különböző kórházakban fogják megvizsgálni. A harmadik pedig az, hogy van egy miniszter, aki bizonyítottan - Szolnoki Andreától kezdve minden felszólaló érintette ezt - krónikus döntési kényszerben szenved. Nem vagyok orvos, csak doktor, de ez a megállapításom. S mi arra készülünk, hogy behódolunk ennek a döntési kényszernek, és igent mondunk rá ezért vagy azért. Az utolsó megállapításom pedig, hogy a Közgyűlés jelentős része egy ilyen jelentős döntés során aktív ágyak után szaladgál, mert nincs bent a teremben, nem vesz részt ebben a munkában. Éppen ezért azt kérem, hogy napoljuk el ezt az előterjesztést. Így legalább lesz egy csengetés és bejönnek a képviselőtársaink és a vitában talán termékenyebben vesznek részt. Egyébként nem értek egyet az előterjesztés lényegével és a határozati javaslatokkal sem. Arra kérem és biztatom főpolgármester urat, elnök asszonyt, hogy ha ez az év rendelkezésre áll, küzdjenek azért, hogy ez a pozíció elmozduljon, és a fővárosi kórházak és a betegek megnyugtatóbb helyzetbe kerüljenek. ELNÖK: Endrédy úr kreatív, a célján túlmutató ügyrendi indítványát természetesen szavazásra teszem fel. Csengetést kérek! (Csengetés.) Endrédy úr az előterjesztés elnapolását kéri, amiről a Fővárosi Közgyűlés dönteni fog, mihelyt a képviselő hölgyek és urak elfoglalják a helyüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Endrédy István úr ügyrendi indítványában az előterjesztés elnapolását javasolta. Erről fogunk szavazni. Az elnapoláshoz egyszerű többség kell. Igen szavazatával az elnapolást támogatja. Szavazni fogunk. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 471/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Endrédy Istvánnak az előterjesztés elnapolására irányuló ügyrendi indítványát. (29 igen 32 ellenszavazat, 2 tartózkodás) ELNÖK: A bejelentkezés sorrendjében Rétvári Bence úr következik. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Ahogy arra már többen utaltak, nekem is furcsa érzésem volt mind az anyag olvasásakor, mind elnök asszonynak a saját személyes szakmai élménybeszámolója kapcsán. Egy olyan érzés fogott el, ami a Közgyűlésben eddig még nem. Ennek az anyagnak igen sok őszinte része van, és egy olyan döntés van, amit ugyan ki nem mondva, de a Közgyűlésnek nemcsak ezen a felén, hanem azon a felén sem a legtöbben nem szavaznának meg. S amint elhangzott, elsősorban a pártfegyelem az, ami őket a végszavazásnál mégis arra a döntésre ösztökéli, amire ösztökéli. Mindig arról beszélünk, hogy egészségügyi reformról van szó, és valami kétéves átmeneti megszorítás után valami nagyon jó világ következik, amikortól kezdve már minden intézményrendszer – legyen az egészségügy, oktatás vagy bármi más – jól fog működni. Ugyanakkor azt látom, ha bezárunk kórházakat és megszüntetünk ágyakat és ellátásokat, azok soha vissza nem fognak térni. Ha bezárunk egy kórházat, abban két vagy három év múlva sem lesz ellátás. Ezek nem reformok, ezek nem keserű pirulák, amiket be kell szedni, hanem amputáció. Úgy vágjuk le az egészségügy egyes részeit, hogy azok soha

vissza nem térnek. Amit elnök asszony elmondott a miniszter úrnál tett látogatásáról, véleménycseréjéről, arról az jutott eszembe, amit az egyszeri vicc mond, hogy egy alkalmazott büszkén újságolja kollégájának, hogy ő mindennap véleményt cserél a főnökével. Kérdezi a másik, hogy ez hogyan működik. Mire azt mondja, hogy bemegyek hozzá reggelente a véleményemmel és kijövök az övével. Úgy látom, itt is kizárólag csak ez a fajta kommunikáció működik. Mielőtt az elénk terjesztett határozatsorról szavaznánk, elmondanám, nekem úgy tűnik, hogy két dologról kellene előzetesen szavaznunk. Persze ezekről nincs semmiféle jogosítványunk és döntési jogkörünk, de ezek mintegy előfeltételei annak, hogy megvalósulhassanak azok az elképzelések, amelyek ebben a szabályozásban szerepelnek. Először is el kellene határoznunk, hogy jövőre kevesebb gyerek születik Budapesten, meg azután is és majd azután is, mint ahogy itt elhangzott, akár 50 százalékkal is, utána pedig úgy általában arról kellene határozatot hoznunk, hogy 20-30 százalékkal kevesebben lesznek betegek, 20-30 százalékkal kevesebben szorulnak egészségügyi ellátásra. De mivel ezeket nem áll módunkban eldönteni, és nem is szeretném, ha arról döntenénk, hogy kevesebb gyerek szülessen, mint a korábbi években, ezért ez az anyag sem elfogadható, amely – mint mondottam volt – nagyon sok helyen roppant őszintén feltárja a valóságot. Engedjék meg, hogy idézzek belőle. Ma már sokat citáltuk a Szent Margit Kórházat, én is innen választottam pár mondatot. Például: tisztázatlan, hogy milyen területeken kell rehabilitációt végezni a rehabilitációs ellátás kibővítése kapcsán. Jelenleg a kórházban a gyógytornászokon kívül rehabilitációval foglalkozó szakember nincs. Ezen a területen teljesen új fejlesztési igény jelenik meg, melynek számszerűsítése csak a rehabilitáció formájának ismeretében határozható meg. Ez az ismeret jelenleg nincs meg. Szintén mondja, hogy a 160 ágyon folytatandó rehabilitációs tevékenység definiálásához tulajdonosi koordináció szükséges. Ez egyelőre még szintén nem áll a rendelkezésükre. Később a sebészeti szakellátásról – amit a volt és a jelenlegi polgármester is bővebben érintett – azt mondja, hogy ez jogszabállyal is ellentétes, hiszen a 54/2006-os egészségügyi minisztériumi rendelet 2. § c) pontja szerint a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztásánál biztosítani kell, hogy a régióban működő szakmai centrumok működése továbbra is fenntartható legyen. Ezzel a fenti jogszabállyal teljesen ellentétes az átalakítás, mint ahogy az itt kiosztott anyag is mondja. Nem akarom sokkal tovább húzni az időt, olvasni ezeket a mondatokat, mert jó párat találtam, akár egy kórháznál is, amelyek azt támasztják alá, hogy ez vállalhatatlan. Ugyanakkor Bús Balázs polgármester úr felszólalásában volt egy dolog, amelyet SZMSZünk szempontjából szerintem figyelembe kell venni, és itt idézném az SZMSZ 29. §-át, miszerint a Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Itt a polgármester úr azt mondta, hogy mind Havas Szófia képviselő asszony, mind Szolnoki Andrea elnök asszony esetében ez felmerülhet. Én arra kérem őket, nyilatkozzanak, hogy úgy érzik, őket vagy hozzátartozójukat ez a döntés az SZMSZ 29. § értelmében érinti, vagy sem. Köszönöm szépen. ELNÖK: Wertán Zsolt képviselő úr! WERTÁN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót. A múlt havi fekete oktatási csütörtök után elérkeztünk az e havi fekete egészségügyi csütörtökhöz. Egy elég vastag - azt hiszem, a legvastagabb - anyagot ehhez a napirendhez osztottak ki nekünk. Ebben részletesen leírják először az előzményeket, a főpolgármester úr többszöri levélben való megkeresését a miniszter úr felé, amit egyébként tartalmát tekintve szinte száz százalékig tudnánk támogatni. Egy olyan mondatot hadd emeljek ki rögtön az elején, amikor azt írja a főpolgármester úr, hogy „Félek, hogy három hónap alatt nem lehet sikeresen biztonságosan elvégezni három év munkáját, és aggódom…” etcetera, később már öt évről is beszél ebben a levélben, hogy öt év kell ehhez az átalakításhoz, hogy ez biztonságosan levezényelhető legyen. Egy kérdésem volna az előterjesztőhöz, ha jól sejtem, Szolnoki Andreához: az elmúlt három hónapban történt bármi annak érdekében, hogy ezt a nagy katasztrófát, amit most meg kíván szavazni a koalíció, valahogy megelőzzük, vagy legalább a kármentésre, azon kívül, hogy a mai egészségügyi bizottsági ülésen próbáltak ebbe az irányba lépéseket tenni? A polgármester úr első két levelében a Schöpf-Merei Kórház megmentésének egy egész

bekezdést szentelt, ezzel kapcsolatban a harmadik levelében már csak egy mondatra szorítkozik a „Söfi” megmentése, illetve az ott található PIC megmentése. Én úgy gondolom, hogy ez tényleg nem helyettesíthető, annál is inkább, mert az anyagban is szereplő számok azt mutatják, hogy ennek a feladatnak a 40 százalékát a Söfiben látták el. Nem tudom, hogy bármelyik kórház át tudná-e venni egyik napról a másikra. Ezeknek a szerződéseknek az aláírásával olyan kötelezettséget vállal a főváros, aminek a szülő anyák, illetve a születendő gyerekek fogják kárát látni. A főpolgármester úr három levelet írt, amire a miniszter egyetlenegy anyagot küldött. Ezt vehetnénk úgy is, hogy 3:1-re nyert a főpolgármester, csak a probléma ott van, hogy kiütéssel győzött a miniszter, miszerint a városvezető koalíció teljes behódolással nyugtázta ezt az ajánlatot, amit a miniszter egy törvénnyel megtámogatva kényszerít a fővárosra. Itt a leveleiben a reform mellett tesz hitet a főpolgármester, ugyanakkor az előterjesztés egyik szakmai anyagát alapul véve - aminek egyébként sem dátumát, sem szerzőjét nem sikerült fellelnem az anyagban -, minden egyes miniszteri javaslatra, illetve kötelezésre a javaslat pontosan annak a fordítottja. Én a Károlyi Kórháznál néztem meg alaposan: mindenhol kiveszi a minisztérium a XV. kerületi betegek ellátását, a szakmai anyag javaslata pedig ugyanezeknek az ellátásoknak, ezeknek a betegeknek a visszahelyezése a kórház falain belülre. Én úgy látom, hogy a városvezető koalíció vezető pártja nem tud a saját miniszterével zöld ágra jutni. Itt egy demokráciát játszanak, ahelyett, hogy a minisztereket próbálnák jobb belátásra bírni. Kármentésről beszélt a bizottság elnök asszonya - szerintem ezt nem azzal kellene kezdeni vagy befejezni, hogy elfogadva a miniszter ajánlatát, próbálunk még valamit buherálni az ügyön, hanem alapvetően a károkozót kellene levenni a helyéről, és ezzel szerintem jelentősen megoldanánk a problémák nagy részét. A városvezető koalíció kisebbik pártjával kapcsolatban azt hiszem, most már nekik is el kell ismerniük, hogy a bátorság színe ezek után nem a piros lesz, hanem a fekete. Remélem, hogy ezt szavazatukkal nem fogják alátámasztani, és nem fogadják el az előterjesztést. Köszönöm. ELNÖK: György István úr, ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Már ketten is kerülgették, mint macska a forró kását a mostani ügyrendi javaslatomban foglaltakat. De azért, hogy az önkormányzati törvény 14. § (2) bekezdésének maradéktalanul megfeleljek, ezért ezt most én megfogalmazom és megteszem. Nevezetesen arról van szó, Bús Balázs polgármester úr, a III. kerület polgármestere említett itt két képviselő hölgyet: dr. Havas Szonját és dr. Szolnoki Andreát, akiket összeférhetetlennek ítél az Ötv. alapján, dr. Rétvári Bence pedig kezdeményezte, hogy ők maguk nyilatkozzanak. Az Ötv. ugyanis kötelezővé teszi a képviselőknek a személyes érintettség bejelentését, de bármely képviselő is javaslatot tehet erre. Szeretném leszögezni, hogy sem dr. Havas Szófia, sem dr. Szolnoki Andrea ellen nem személyes támadást kívánok intézni - elismerem a munkájukat -, hanem kizárólag az Ötv. előírásainak alkalmazását kérem a Fővárosi Közgyűléstől, és kezdeményezem, hogy személyes érintettség miatt szavazzon a Közgyűlés a szavazásban való részvétből való kizárásukról. Köszönöm. ELNÖK: György István úr ügyrendi javaslatát tehát véghezvisszük. A főjegyző úr segítségét kérem, mert ritkán van részünk ilyen, egyébként nem könnyű eljárásban. Nos, kérem szépen a főjegyző urat, hogy jogi tanáccsal szolgáljon az eljárásra vonatkozóan. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Idézni szeretném az SZMSZ-t, ami gyakorlatilag az Ötv.-nek felel meg: „A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.” Amit elolvastam, az csak arról szól, hogy dönteni kell. ELNÖK: Ez esetben dönteni fogunk. A főjegyző úr instrukcióinak megfelelően fölteszem, hogy különkülön szavazással dönt a… Ügyrendben Steiner frakcióvezető úr. Tessék parancsolni!

DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Főjegyző úrhoz szeretnék fordulni. Álláspontom szerint a főjegyző úr a törvényességi kérdéseket tudja értelmezni, és az önkormányzati törvény szerint kell is értelmezni. Amit most értelmezett, az semmi más, mint a törvényi fordulatnak a szigorú felolvasása. Kérem a főjegyző urat, hogy határozott jogi álláspontot nyilvánítson - mert véleményem szerint ezt szavazással nem lehet eldönteni - a tekintetben, hogy amit itt hallottunk, annak alapján a képviselő-testület vagy Közgyűlés tud-e dönteni abban a kérdésben, hogy az érintettség fennáll. Ha pedig tud dönteni, akkor kérném szépen értelmezni azt, hogy milyen ügydöntő kérdésben kell a Fővárosi Közgyűlésnek mérlegelni, miben áll az érintettség lényege. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tiba főjegyző úrnak adom meg a szót. Tessék parancsolni! Dr. Tiba Zsolt! DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Köszönöm szépen. Van egy ügyrend. Az én álláspontom az, hogy a Közgyűlésnek, ha van előtte egy indítvány, akkor arról döntenie lehet, de inkább azt mondanám, hogy döntenie kell. Adott ügyben én a törvényszöveget felolvastam, annak mérlegelését, hogy fennáll-e vagy sem a kizárásnak oka, illetőleg a Közgyűlés kizárja-e bármely tagját a szavazásból, de az természetesen a Közgyűlés döntése. Sosem szabad elfelejteni azonban a szavazásnál azt a kérdést, hogy milyen többséggel kell történnie – mellékesen eszembe jutott, hogy megemlítem, bár bizonyára mindenki tudja, SZMSZ 3. számú melléklet, 10. pontja: „A Közgyűlés döntéshozatalából való kizárás minősített szavazattöbbséget igényel.” Ez természetesen azt jelenti, hogy meg kell számolni az igenek számát, a nemeket nem kell, mert ahogy megvan a 34 igen vagy annál több, az eldönti, hogy a döntés megszületett. 23 igen, 10 nem és 1 tartózkodás például nem eredményez kizárási döntést. Köszönöm szépen. ELNÖK: György István képviselő úr ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt ezt az ügyrendi javaslatot megtettem, dr. Rétvári Bence tett egy másik javaslatot, amelyben tulajdonképpen, ha úgy tetszik – elnézést, ha udvariatlanul hangzik –, felszólította a két képviselő hölgyet, hogy az Ötv. 14. § (2) bekezdése alapján nyilatkozzanak a személyes érintettségükről. Az egész szavazási procedúrát ennek logikailag meg is kell előznie, hiszen ha ők bejelentik a személyes érintettségüket, akkor nincs miről szavaznia a Közgyűlésnek, úgy gondolom tehát, hogy mindenképpen szükséges lenne meghallgatni az ő nyilatkozatukat. Az én információim szerint dr. Havas Szófia a János Kórház igazgatóhelyettese, tehát ő személyesen érintett a döntéshozatalban, dr. Szolnoki Andrea pedig a férje révén, aki szintén a János Kórházban osztályvezető főorvos. Ha valamit rosszul mondtam, akkor kérem, hogy ők ezt korrigálják. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) A tökéletesen az Ötv. szövegfordulatainak megfelelő személyes érintettség az én álláspontom szerint kettejük esetében fennáll, azt szeretném tehát javasolni ügyrendileg, hogy dr. Rétvári Bence javaslatára nyilatkozzon a két képviselő hölgy, ha nem kívánnak nyilatkozni, illetőleg nemlegesen nyilatkoznak, akkor pedig az én kezdeményezésemre történjen meg a szavazás. Köszönöm szépen. ELNÖK: Még van egy ügyrend. Dr. Steiner Pál ügyrendben. DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Főjegyző Úr! Álláspontom szerint ebben a pillanatban a főjegyzői magyarázat alapján a Fővárosi Közgyűlés nem képes dönteni ebben az ügyben, ugyanis a főjegyző úr magyarázata az eljárási részt taglalta, a processzust, amit mindenki pontosan ért itt ebben a teremben. Azt szeretném, ha a főjegyző úr mint a törvényesség őre, azokat a határozott tényállási elemeket megfogalmazná, amely alapján a Fővárosi Közgyűlés képes eldönteni, hogy valóban fennáll-e az érintettség, vagy nem áll fenn az érintettség. Senki nem az eljárást vitatta. Azt kérdezem a főjegyző úrtól, hogy például azokból a hozzászólásokból, amik most elhangzottak, levonható-e az a jogi következtetés a törvény szabályai szerint (A gép jelzi az időkeret leteltét.), hogy a szóban forgó két képviselőtársam érintett vagy nem érintett. Ez egy tartalmi, nem eljárási kérdés, és határozott főjegyzői véleményt kérek ebben az ügyben. Köszönöm szépen. ELNÖK:

Főjegyző úr kíván-e szólni? (Jelzésre:) Nem kíván. Dr. Szolnoki Andreának adom meg a szót. ELŐADÓ: Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Én úgy gondolom, hogy elfogultsággal nem vagyok vádolható, azzal együtt, hogy leszögezem, hogy fővárosi kórházban születtem – hacsak ezért nem. Gondolom, elég sokan vagyunk még így, akik fővárosi kórházban születtek, úgyhogy akkor azoknak egyiküknek sem szabadna tulajdonképpen szavazni. A másik dolog az, hogy én valóban dolgoztam a János Kórházban a kezdet kezdetén, de dolgoztam a Semmelweis Egyetemen is és dolgoztam a László Kórházban is, sőt, szegény férjem ’69 óta dolgozik a János Kórházban. Még egy rossz gondolat sem volt, hogy én itt leszek a Közgyűlésben, mikor ő már az egyetem elvégzése óta egyetlenegy helyen, a János Kórházban dolgozik – gondolom, azért csak nem fog ott felmondani –, és egyébként nem osztályvezető főorvos, hanem csak főorvos. Még azt is el kell mondanom, hogy a lányom is egy fővárosi kórházban dolgozik – ez már csak egy ilyen család. Azért gondolom, a Fidesz-frakcióban is ül olyan, aki fővárosi kórházban dolgozott és orvos, akkor ennek alapján neki sem szabadna szavazni. Ha ilyen feltételeket szabunk ad absurdum, akkor itt szinte senki nem tudna szavazni ebben a kérdésben, úgyhogy én nem érzem érintettnek magamat, én úgy gondolom, hogy nekem mint képviselőnek és mint előterjesztőnek, jogom van szavazni. ELNÖK: György István ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Sokkal jobban tisztelem annál Szolnoki Andreát, hogy reagáljak erre a most elmondott néhány mondatára. Egyébként álláspontom szerint bejelentette a személyes érintettségét, ugyanakkor összefoglalásként azt mondta, hogy nem érzi magát érintettnek. Az elfogultság nem is szerepel ebben a jogszabályi passzusban, itt kizárólag személyes érintettségről van szó. Így szól a jogszabály: „A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. Kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.”. Az Ötv. 110. §-a pedig így szól: „E törvény 14. § (2) bekezdésének, valamint a 26. § alkalmazásában hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs.” Tehát ha Szolnoki Andrea férje ma egy fővárosi kórházban dolgozik, akkor ebben a kérdésben az én megítélésem szerint a személyes érintettség fennáll, és ugyanez a helyzet a másik képviselő hölgy esetében is. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Még egyszer hangsúlyozom, nem személyes támadásról van szó, hanem az Ötv.-ben leírt jogszabály alkalmazásáról. Ez, tisztelt képviselőtársaim, nem érzelmi kérdés, kizárólag jogi kérdés, és hadd védjem meg főjegyző urat, bár nem szorul rá, hogy neki ilyen kérdésekben, hogy ilyen módon jogszabályt értelmezzen, véleményem szerint semmiféle feladata nincsen ebben az összeférhetetlenség kérdésben. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Van egy eljárási procedúra, a két képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy személyesen érintettnek érzi magát vagy sem. Megtette a nyilatkozatát; ennek az lehet a konzekvenciája, hogy nem vesznek részt a szavazásban, vagy ha nemleges a nyilatkozatuk, akkor pedig a Közgyűlésnek kell dönteni a törvény szövegének ismeretében, hogy személyes érintettségét megállapítandó meghozza ezt a döntést, és ebben az esetben a szavazásból ki kell őket zárni, de jelen lévőnek kell tekinteni. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Teljesen egyértelmű ez a dolog. Kérem a Közgyűlést, hogy járjon el az Ötv. szerint ebben a kérdésben. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban ELNÖK: Dr. Bőhm András ügyrendben. DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Azért kérek szót, mert ez nemcsak egy jogi kérdés, és amit György István úr tiszta jogi helyzetnek tekint, én azt gondolom, hogy abban nincs igaza – erre majd kitérek –, ez egy demokráciakérdés. Akkor, ha bármely hajánál fogva előrángatott történetben fel lehet állni egy testületben, érintettségre hivatkozva kizárni, mondjuk, az ellenzéket, akkor ez egy égbekiáltó demokráciaellenes eljárás, tehát önmagában a kérdés felvetése a demokratikus testületekben a megfelelő politikai hozzáállást is feltételezi – a jogalkotó is így alkotta meg ezt a jogszabályt. Amiért képtelen a felvetés, mert a személyes érintettséget a döntés tárgyával kell

összefüggésbe hozni. A döntés tárgya: a budapesti kórházi struktúra átalakítása. Ha ebből bármilyen vonatkozásban a személyes érintettség felvethető, akkor ott tartunk, hogy vagy az indokolás megfelelő, vagy pedig egy képtelen, demokrácia elleni lépésről (A gép jelzi az időkeret leteltét.) van szó, ami adott esetben precedensül is szolgálhat. Természetesen bárki, aki a Margit Kórházban kezelteti magát, sokkal közvetlenebbül érintett az ügy tárgyát képező eljárásban, mint a János Kórházban dolgozó Havas Szonja vagy Szolnoki Andrea férje, amely kórházat legfeljebb pozitív irányban - ha ez pozitívnak minősül - érinti az ügy tárgya. Tehát a következő a javaslatom: egyrészt az ügy elbírálásakor a politika játékszabályaira kérem, hogy mindenki legyen figyelemmel, a jogi kérdés eldöntéséhez nem kell több, csak annyi, hogy aki ezt az indítványt megteszi, az a személyes érintettséget az ügy tárgyával hozza összefüggésbe, és akkor a Közgyűlés ezen el tud gondolkodni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Dr. Havas Szófia! DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Bőhm András képviselőtársam már zömmel elmondta azt, amit én szerettem volna. Viszont György István képviselő úrnak valószínűleg elkerülte a figyelmét, és gondolom, a teremben ő az egyetlen, akinek elkerülte a figyelmét, hogy nem vagyok a János Kórház orvos-igazgatója, de nem várható el mindenkitől, hogy naprakész legyen az információkban. De továbbmenve: én is várom sok szeretettel azt az összefüggést az összeférhetetlenségről, miután önök vetették fel, tehát önöknek kell pontosan meghatározni azt az összeférhetetlenséget, ami jelenleg a szavazás tárgyát képező struktúraátalakítást jelenti. Egyébiránt én is csak halkan jegyzem meg, hogy az önök soraiban is ül többszörösen érintett, aki már az egészségügyben volt, akár mert előfordult betegként, akár azért, mert dolgozott kórházban, sőt egy kórházban velem dolgozott, sőt olyan is van, aki akár konyhalányként előfordult kórházban. Tehát innentől kezdve már azt hiszem, súlyos érintettség áll fenn. Köszönöm. ELNÖK: Tarlós frakcióvezető úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr. Csak néhány rövid és hamvas gondolatot; egyrészt nagy különbség van aközött, hogy valaki dolgozott-e valahol vagy dolgozik-e valahol. A kettő azért nem egészen ugyanaz. Ez az első gondolatom. A másik gondolatom az, hogy nézzék, beszéljünk őszintén. Tisztában vagyunk vele, hogy önök ezt a javaslatot úgyis le fogják szavazni. De mégis dr. Bőhm András képviselőtársam azt kérte, hogy hozza összefüggésbe magával a tárggyal az illető az összeférhetetlenség fogalmát. Én teszek egy bátortalan kísérletet, hogy ezt megtegyem, és sajnálom, hogy egy olyan képviselőről van szó, akit különben én emberileg és egyébként is nagyon kedvelek. De nézzék, itt a Szent Margit Kórházat, amelyik egy 20 éves infrastruktúrával rendelkező modern kórház, kedvezőtlen helyzetbe hozzák, és kedvezőbb helyzetbe hozzák ehhez képest azt a János Kórházat, amelyik sokkal rosszabb infrastruktúrájú, ahol a betegek a folyosókon fekszenek, és ennek ellenére a János Kórház lesz a kedvezményezett, kiemelt kórház a Margit Kórház rovására. Most önök azt bizonygatják nekünk, hogy voltaképpen, és itt már akkor a tárggyal van összefüggésbe hozva az összeférhetetlenség, önök most azt bizonygatják, pedig felesleges, mert tudjuk, hogy leszavazzák a dolgot, hogy az a képviselőtársunk, aki ebben a kedvezményezett kórházban dolgozik, a hátrányosabb helyzetbe hozott kórházhoz képest, az ebben a szavazásban nem érintett és nem összeférhetetlen. Ugye, érzik, hogy ezt amúgy nem kajoljuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy le fogják szavazni. Csak legalább ne akarják képtelen módon bizonyítani arról, hogy nem létezik, ami kétségtelenül fennáll és létezik. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: György István ügyrendben! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Dr. Bőhm András által megszólíttattam, tehát én is szeretném akkor elmondani, hogy mi a tárgyi összefüggés. A tárgyi összefüggés az, hogy ez a két képviselő hölgy arról fog szavazni, hogy megmarad-e a munkahelyük vagy nem. A javaslatban az van, bocsánat, személyes érintettség vagy hozzátartozó révén történő

érintettség. Dr. Szolnoki Andrea arról, hogy a férje munkahelye megmarad-e vagy sem. Az egy kedvező fordulat az ő számukra, hogy igen, megmarad, de akár lehetne más is. Tehát még egyszer mondom: itt nem összeférhetetlenségről, személyes érintettségről van szó, ebben a törvény lehet, hogy nem teljesen - hogy úgy mondjam - konzekvens vagy következetes, és ez egy tágabb kategória. De úgy gondolom, hogy ez mind a két esetben fennáll és a tárgyi összefüggés is megvan. Köszönöm szépen. ELNÖK: Somlyódy Csaba úr! SOMLYÓDY CSABA (MSZP): Ha lehet, végszót, tehát nem akarnék elindítani egy újabb vitát. Csak szeretném elmondani a benyomásomat, a hátsó sorokból nézve ezt a mostani pár órát. Én gazdaságpolitikával foglalkozom ebben a Közgyűlésben, nem nagyon kívántam ehhez hozzászólni. De az utóbbi óra vitája meggyőzött arról, hogy hihetetlenül sokszínű, színes a világ, és hogy hányféleképpen látjuk ugyanazt a dolgot, valamint egy kicsit kezdtem sejteni, hogy az egészségügy állapota miért olyan, amilyen, abból a vitából, ami itt kikerekedett. Aztán elkezdtem gondolkodni ezen a problémán, ezen a logikai problémán, amit felvetettek, és nem nagyon értettem, hogy hogyan lehet Magyarországon választani, hiszen egy olyan parlament hozza ezt a választási törvényt, aminek minden tagja érintett ebben a kérdésben, sőt a személyes sorsát, egzisztenciáját érinti ez a kérdés a legközvetlenebb módon. De ha tovább akarjuk, hogy a Jogtudományi Intézet vezetői sírógörcsöt kapjanak a vitánkon, akkor én kész örömmel hallgatom majd ezt a vitát erről a tekintélyről, jobb lenne, ha a jogászokra hagynánk ezt a dolgot, azt hiszem. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) ELNÖK: Bagdy doktor ügyrendi indítványára a Fővárosi Közgyűlésnek szavaznia kell arról, hogy Odor Beáta kapjon-e szót a Fővárosi Közgyűlés ülésén. Csengetést kérek! (Csengetés.) Bagdy úr indítványára a Fővárosi Közgyűlés arról szavaz, hogy szót ad-e Odor Beáta számára. Most szavazzunk az ügyrendi indítványról! Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 472/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés Odor Beáta részére hozzászólási jogot biztosít. (51 igen, 4 ellenszavazat, 4 tartózkodás) ELNÖK: (Kucsák László: Elnézést, én is igennel szavaztam!) Kérem a jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy levonandó egy szavazat, Kucsák úr igennel szavazott, és hozzá kell adni voksát az igenekhez. Odor Beátáé a szó. Tessék parancsolni, négy perc áll rendelkezésére! ODOR BEÁTA, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek érdekvédelmi vezetője: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a megszólalási lehetőséget… (Általános zaj.) ELNÖK: Csendet és figyelmet kérek, nem halljuk az elnök asszonyt! ODOR BEÁTA, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek érdekvédelmi vezetője: …mert ez lehetőséget biztosít számunkra, gyulladásos bélbetegek számára, hogy megismertethessem önöket, hogy amikor ma erről az előterjesztésről szavaznak és igen gombot nyomnak, döntésüknek milyen következménye lesz ránk, gyulladásos bélbetegekre. A többes szám első személyt azért használom, mert magam is érintett vagyok, harminc éve küzdök a Crohn-betegséggel, tehát nyugodtan fogalmazhatok többes szám első személyben. Tulajdonképpen mi, gyulladásos bélbetegek, aki esetleg nem tudná, hogy miről van szó, ez két betegséget jelent, a Crohn- és a Colitis ulcerosát. A két betegség közös jellemzője, hogy jellemzően fiatalkorban, tizen-, huszonéves korban kezdődik, az orvostudomány szerint gyógyíthatatlan, egy életre szól. Oka ismeretlen, autoimmun betegségként van pillanatnyilag besorolva. A két betegség között a különbség annyi, hogy a Crohn-betegség a szájpadlástól a végbélig terjed, a gyulladásos folyamat, míg a Colitis ulcerosában, a fekélyes vastagbélgyulladásban „csak” a vastagbelet érinti. Tehát visszatérnék a felszólalásom tárgyához. Mi tulajdonképpen amióta a Zöld könyvet

megismertük, nagyon aggódtunk, mert úgy éreztük, hogy az egészségügyi reform egyik fő vesztese lesz ez a betegségcsoport. Ez az aggodalom mára valósággá vált, március 8-án, amikor az történt, hogy a miniszter úr eredeti javaslatával szemben két hónap alatt eltűnt a Margit Kórházból a 40 sebészeti ágy, és nem értjük, hogy két hónap alatt hogyan lehet kétféle szakmai döntést hozni. Ez a veszteség azért számottevő, mert ezzel gyakorlatilag az országban a legnagyobb esetszámmal operáló sebészeti team nem jut lehetőséghez. Ez a team arról híres, hogy olyan nagy tapasztalatot halmoztak fel, hogy az ország minden pontjáról ide irányítják, ebbe a kórházba azokat az eseteket, amit más kórházban már nem tudnak elvállalni, egyszerűen azért nem, mert alacsony az esetszám. Tehát ez összesen 25 ezer beteget érint, és ezeknek a körülbelül 80 százaléka biztos, előbb vagy utóbb műtétre kerül, és különösen a Crohn-betegségnél vannak olyan szövődmények, amit igazából az a sebész, aki tényleg sebész, nem mer felvállalni, mert pontosan tudja, hogy nem rendelkezik a megfelelő tapasztalattal és gyakorlattal. Gyakorlatilag ennek a sebészteamnek pillanatnyilag nincsen lehetősége arra, hogy tovább operáljon. A mai, legfrissebb információim szerint április 1-je után már nem vehetnek fel beteget, csak a folyamatban lévő eseteket fejezhetik be, és az osztály dolgozói ma reggel még nem tudták, hogy hol folytathatják tovább a tevékenységüket, azt a tevékenységet, ami számunkra nélkülözhetetlen. Közgazdászként kiszámoltam, hogy a 40 sebészeti ágy megszüntetése körülbelül 40-50 millió forint költségmegtakarítást jelent a költségvetésnek, de ha figyelembe veszem, hogy ezeket a betegeket, pillanatnyilag úgy néz ki, a súlyponti kórházakban fogják kezelni, akkor az amiatt jelentkező többletköltség garantáltan több lesz, mint hogyha a megfelelő orvoshoz, gyakorlattal rendelkező orvosokhoz kerülnének ezek a betegek. Hogy az elmondottakat adatokkal is alátámasszam, egyesületünk 2001-ben kérdőíves felmérést készített. 800 kérdőívet dolgoztunk fel, aminek a célja az volt, hogy felmérjük, a gyulladásos bélbetegek életminőségére milyen tényezők hatnak leginkább. Ezek közül kiemelt jelentősége volt annak, hogy mikor, milyen orvoshoz kerül a beteg, és gyakorlatilag ma sem megoldott szervezetten az ellátásuk, de előbb vagy utóbb - és nem mindegy, hogy előbb vagy utóbb – milyen orvoshoz kerülnek. A kérdőív adatai szerint az elmúlt 15 évben megbetegedettek esetében, tehát amikor már a korszerű diagnosztika széles tárháza áll rendelkezésre, a helyes diagnózis felállításához az esetek 26 százalékában fél évre volt szükség, 56 százalékában ennél is több időre, fél évnél több idő telt el az esetek felében, míg egyáltalán fel tudták állítani a helyes diagnózist. A betegek 68 százaléka több orvost is felkeresett, mire a helyes diagnózist sikerült felállítani, és csak 32 százalék volt olyan szerencsés, hogy az első orvosnak sikerült megtalálnia a bajt. A betegek 51 százalékát szakorvos, 33 százalékát háziorvos és szakorvos együtt, 14 százalékát egyéb orvos gondozza. A Gyógyinfo 2001-es adatai szerint - a legutolsó adatokat nem tudtam megszerezni, mert ahhoz már külön engedély szükséges az OEP-től - a kiemelt kórházak közül csak 20 intézmény rendelkezik mindkét betegségben 100-nál több esetszámmal, és mindössze 5, azaz öt intézmény 200 felettivel. A Szent Margit Kórház esetszáma… ELNÖK: Tisztelt elnök asszony, figyelmeztetnem kell, hogy lejárt a rendelkezésre álló ideje. Kérem, szíveskedjék röviden összefoglalni. ODOR BEÁTA, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek érdekvédelmi vezetője: Nagyon összefoglalom. Tehát: a Margit Kórház esetszáma 253 és 214, öt sebész-team sincs, amely a Margit Kórházhoz hasonló tapasztalattal rendelkezik. Összefoglalva azt szeretném kérni önöktől, hogy mielőtt szavaznak, tudják, hogy 25 ezer beteg sorsáról döntenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. György István ügyrendben. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt főpolgármester-helyettes úr. Mindig visszatérnék arra a megszólíttatásomra, amelyet dr. Bőhm András intézett hozzám tárgyi összefüggés tekintetében. Most egy kicsit akkor… Szerettük volna ezt elkerülni, szeretném hangsúlyozni, és még egyszer hangsúlyozom a tiszteletemet mind a két hölgy iránt, de most hadd mondjak akkor a számokról valamit! A Bajcsyban 11-gyel nő az ágyszám, a Jahn Ferencben 33-mal, a Szent Imrében 55-tel, az onkológiai kórházban változatlan, a SOTE-n, a Semmelweis Egyetemen 200-zal csökken, egyedül - egyedül! - a Jánosban egy

nagyságrenddel nagyobb a növekedés, mint más kórházakban, ez az információm: 147-tel nő az ágyszám. Felteszem tehát azt a kérdést, amit én kaptam az előbb, hogy ilyen összefüggésben ez nem alkalmazható: ha erre nem vonatkozik az önkormányzati törvénynek a személyes érintettségre vonatkozó passzusa, akkor vajon mire vonatkozik? Köszönöm szépen. ELNÖK: Dr. Rétvári Bence, tessék, képviselő úr! DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én is csak ebben a fogalomtisztázásban működnék közre. A személyes érintettség semmifajta negatívummal nem jár, az nem egy negatívum szerintem, ha valaki személyesen érintett; egész egyszerűen egy döntésből kizárásra kerül, de ez nem olyan, mint ha bármilyen más… - ez nem vád, hanem egy állapotnak a deklarálása. Éppen ezért szerintem ezért senkinek nem kell szégyenkeznie semmiért, ha valamely kérdésben érintett, csupán ezt nyíltan meg kell vallani a Közgyűlés előtt. Talán segíthet a tisztázásban: én meg szeretnék kérdezni valamit Havas Szófiától mindamellett, hogy én is minden tiszteletemet kifejezem iránta. Az Indexen Joób Sándor tollából vagy billenytyűzetéből megjelent egy cikk, miszerint saját kórházának oszt ágyakat Havas Szófia. Ő ez ellen élt-e bármiféle sajtó-helyreigazítási keresettel, kérelemmel? Mert ha igen, akkor valószínűleg vitatja ezt az érintettségét - bár az újságíró sugalmazza, hogy ez igaz -, ha pedig nem tett, akkor úgy tűnik, mint hogyha elismerné, hogy saját kórházával kapcsolatban rendelkezett. Valamint a cikk is írja, hogy a közalkalmazotti státusa fennmaradt, annak ellenére, hogy vezetőségéből visszavonták. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.) ELNÖK: Dr. Havas Szófia kért szót. DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm a szót. Valóban nem szeretnék a kollégákkal jogvitába belebonyolódni. A számháborúval kapcsolatban csak annyit mondanék György úrnak tisztelettel - ha befejezte a telefonálást -, hogy a János Kórház is jelentős mértékben csökkentett ágyakat, illetve ha el tetszettek olvasni a miniszter által törvényben közölt ágystruktúrát (Dr. Papcsák Ferenc: Nem a miniszterünk! Nem a miénk!) - ami természetesen nem kötelező senkinek -, akkor össze lehet hasonlítani azt a csökkentett, és jelentősen csökkentett ágyszámot, aminek a feladathoz történő hozzárendelésével nőtt, de még mindig nem érte el azt az eredeti ágyszámot, ami tavaly szeptember 30-án volt az intézménynél. De ha már statisztikákról beszélünk, akkor felhívom a figyelmét számos olyan egészségügyi intézményre az országban - és ezek között nincsen fővárosi, még a János Kórház sem -, amelyik akár csak változatlan ágyszámmal rendelkezne. Pest megyében van ilyen, például a ceglédi kórház, de mondhatnám a kerepestarcsai kórházat, mondhatnám a Bács-Kiskun megyei kecskeméti kórházat, amely bizony nagyobb ágyszámmal rendelkezik, mint tavaly szeptemberben a törvény hatálybalépését illetően. Tehát itt viszonylag nehéz lenne azt mondani, hogy bizony én lobbiztam vagy Szolnoki Andrea, vagy akár a főváros lobbizott volna ezekért az ágyakért. Ami pedig a személyes érintettséget illeti, feltételezem, hogy ezt majd a jogász kollégák, ha úgy érzik, hogy egyáltalán felmerül, majd azt a törvényi helyet... Az pedig, hogy milyen sajtóhírekre vagy milyen sajtóvéleményekre hogyan reagálok, én úgy gondolom, a saját személyes döntésem. És attól, hogy mondjuk nem reagálok akkor, abban a pillanatban, az nem jelenti azt, hogy egyetértek vele. ELNÖK: Bánsághi Tamás képviselő úr! BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Először is szeretném bejelenteni személyes érintettségemet, hiszen a László Kórház felügyelőtanácsi tagjaként egy kórházban érintett vagyok (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból.), ebből a tevékenységemből kifolyólag jövedelmet húzok. De egyébként szeretném bejelenteni az érintettséget például a Margit Kórház kapcsán Tarlós úrnak (Tarlós István bólogat.), és folytathatnám a sort. Rétvári úr is nyilván érintett mint felügyelőtanácsi tag. Az érintettség valóban nem egy negatív fogalom. Az érintettség azt fejezi ki, hogy valaki magántermészetű viszonyban lehet azzal a döntéssel, amelyet meghozni készülünk. (Wintermantel Zsolt: Erről beszélünk!) Ezért a jogalkotó biztosít egy lehetőséget a

mindenkori többségnek arra, hogy ha többségi konszenzus van abban, hogyha a többség úgy ítéli meg, hogy ez oly mértékben teszi lehetetlenné az illető részéről az objektív döntést, akkor ezt kimondja róla. Ezért kell szavaznunk arról, hogy ha valaki megnevezi azt, hogy érintett, akár saját maga, akár egy másik képviselőtársáról megnevezi, hogy érintett, akkor arról, hogy ezek után szavazhat-e az illető, a többség dönt. Én nagyon veszélyesnek tartom - és ebben a kérdésben Bőhm úrral értek egyet -, és megfontolásra javaslom György úr részére, hogy kinyitja-e ezt az utat a kisebbség részéről, hiszen egy többségi konszenzust kell abban megállapítanunk, hogy az érintettség ez esetben kizáró ok-e a szavazásból. Ha ő megnyitja ezt az utat, akkor a többség számára teremt egy olyan lehetőséget, amellyel, remélem, a többség nem kíván élni méltánytalanul, de lehetősége lenne rá. És hogyha György úr most kinyitja ezt a kaput, akkor az valóban a demokrácia sérelméhez vezethet. Ha György úr nem vonja vissza azt a javaslatát, hogy személyes érintettség révén szavazzunk, akkor én saját magamról is kérek szavazást az érintettség okán, és minden egyes felügyelőtanácsi tagról is kérek egyenként szavazást a személyes érintettség okán. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tarlós István frakcióvezető úré a szó. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Most már röviden, mert ilyenekre nem akarok reagálni, hogy most összekeveri valaki azt, hogy valaki a tulajdonos képviseletében ott működik mint kontroll, vagy munkaviszonyban van-e. Akinek ez mindegy, és nem tud a kettő között különbséget tenni, azt igazán sajnálom. Azt kérem főpolgármester úrtól, szíveskedjék odahatni, hogy fejezzük be ezt a bohóckodást. Ennek nincs értelme, mindenki tisztában van itt a szándékokkal. Csupán egyetlen kérdésem van: ha én mondjuk egy kft. tagja lennék, és az a kft. valamilyen ügyben, ahol kedvezményezett szeretne lenni, Közgyűlés elé kerülne, és szavazásra kerülne a sor, akkor önök az én helyzetemet nem minősítenék összeférhetetlennek? Mert itt erről van szó, nem pedig a felügyelőtanácsi tagságról. Kérem, főpolgármester úr, fejezzük be ezt a vitát! Itt kidomborodtak a szándékok, ez már bohóckodás. Szavazzunk és menjünk tovább, mert azt hiszem, ön is szeretne előbbre jutni. Köszönöm. ELNÖK: A vitát lezárom. Több hozzászólás nincs. Steiner doktor, frakcióvezető úr ügyrendben kért szót. Tessék, parancsoljon! (Csomós Miklós: Ő még bohóckodni akar…) DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Főjegyző Úr! Szeretném elmondani, hogy amikor ragaszkodom az ügyrendi indítványomban megfogalmazottakhoz, akkor nem kukacoskodni szeretnék, hanem az önkormányzatisághoz ragaszkodom. Az önkormányzati törvény és az alkotmányos jogszabályok alapján – bár én nem merek vitatkozni fiatal kollégáimmal, akik nemrég végezték el az egyetemet, mert én elég régen végeztem el – azt meg kell jegyezzem, hogy a jegyző intézménye azért került az önkormányzati törvényben bevezetésre, hogy az ilyen jogi kérdésekben a közgyűlésnek vagy a képviselőtestületnek állást foglaljon. Tehát mindaddig az én álláspontom szerint nincsen szavazási helyzet, amíg a főjegyző úr azokat a tényállási elemeket meg nem fogalmazza, amelyek alapján a Közgyűlés jelen lévő tagjai relevánsan mérlegelni tudnak. Én ilyen összefoglalást nem ismertem, nem látom, hogy mit kellene szavaznom, hisz az nem elég érvrendszer számomra, hogy fideszes képviselőtársaim összehordanak itt mindent az összeférhetetlenség és az érintettség kapcsán. Csupán személyesen szeretném megjegyezni, hogy nem elegáns, amit tetszenek csinálni. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Tarlós István frakcióvezető úr ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Örülök neki, hogy Steiner Pál képviselőtársamban felébredt a lelkiismeret, nyilván vissza fogunk térni mindazon kérdésekre, amiket megígértetek az őszi egyeztetéseken, de nem teljesültek. Csak azt akarom mondani egy szóval, hogy Steiner Pál képviselő úr téved. Tessék elolvasni az önkormányzati törvényt! A jegyző nem azért kerül a szervezetbe, amiért Steiner Pál úr elmondta. Ha elolvassa, ön is meggyőződhet róla. Nem azért került ide a jegyző, amiért te

elmondtad, Pali, olvasd el, hogy miért került ide! (Zaj, közbeszólások.) ELNÖK: Dr. Szolnoki Andrea mint előterjesztő zárszót mond. Figyelmet kérek! ELŐADÓ: Én tényleg értelmetlennek látom ezt a vitát, és most már nem is az előterjesztésről vitázunk. Tarlós úrnak abban teljesen igaza van, hogy ezt vagy egy szavazással, vagy valahogy be kell fejezni, mert ennek nincs értelme. Egyetlenegy mondatot szeretnék mondani. Azt mondja Pesti Imre, hogy emberek fognak meghalni Budapesten. Van egy rossz hírem: sajnos ezután is fognak meghalni, és általában kórházban szoktak meghalni az emberek, de hogy kevesebben haljanak meg Budapesten, ahhoz önöknek ezt az előterjesztést támogatni kell. Olyan helyzetbe kell hozni a főigazgatókat, hogy aláírhassák a szerződést, hogy pályázni tudjanak, hogy ÁNTSZ működési engedélyt tudjanak szerezni, és ehhez kérem az önök szavazatát. Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A Fővárosi Önkormányzat SZMSZ-e 14. § (2) bekezdése alapján azt a kérdést teszem fel… - bocsánat, Ötv., elnézést kérek. Tehát a jogszabály megfelelő helye alapján azt a kérdést teszem fel a Fővárosi Közgyűlésnek, amelyről a Fővárosi Közgyűlésnek minősített szótöbbséggel kell szavaznia, hogy dr. Szolnoki Andreát ki akarjae zárni a soron következő szavazásból személyes érintettség miatt. Kérek csengetést, mert nincsenek a képviselők a teremben. (Csengetés.) A szavazásra feltett kérdés tehát úgy hangzik, hogy a Fővárosi Közgyűlés óhajtja-e kizárni a soron következő szavazásból dr. Szolnoki Andreát. Minősített szótöbbséggel szavazunk, igen szavazatával a kizárásra szavaz. Kérem a gépet indítani! Minősített szótöbbséggel szavazunk. (Szavazás.) 473/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy dr. Szolnoki Andreát nem zárja ki a szavazásból. (27 igen, 32 ellenszavazat, 1 tartózkodás) ELNÖK: Felteszem a kérdést a tisztelt Fővárosi Közgyűlésnek, óhajt-e úgy dönteni a megfelelő jogszabályhely alapján, hogy a következő szavazásokból kizárja dr. Havas Szófiát. Minősített szótöbbséggel döntünk. Kérem a gépet indítani! Igen szavazatával a kizárást támogatja. (Szavazás.) 474/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy dr. Havas Szófiát nem zárja ki a szavazásból. (27 igen, 33 ellenszavazat, 1 tartózkodás) ELNÖK: Annak rendje és módja szerint a módosító indítványokról fogunk határozni. Tisztelt Képviselőtársaim! 029. és 069. sorszámon osztottunk ki módosító indítványokat, amelyek közül egyiket sem támogatja, nem fogadja be az előterjesztő. Ezért Pokorni Zoltán képviselőtársunk 029. sorszámon kiosztott módosító indítványáról döntünk, egyszerű szótöbbséggel. Kérem a gépet indítani! Az előterjesztő nem támogatja. (Szavazás.) 475/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Pokorni Zoltán módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott egészségügyi miniszteri határozatban megállapított aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában levő egészségügyi intézmények vonatkozásában nem veszi tudomásul. Felkéri a főpolgármestert, hogy az Országos Egészségügyi Pénztárral a finanszírozási szerződéseket ne írja alá. Felkéri a főpolgármestert, hogy a betegellátás biztonságának és az egészségügyi intézmények működőképességének megóvása érdekében a miniszteri határozat ellen az

abban foglalt határidőben az illetékes bíróság előtt jogorvoslati kérelemmel éljen. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor.” (29 igen, 34 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A 069. sorszámon kiosztott, Bagdy Gábor úr által jegyzett indítványról szavazunk, amit az előterjesztő nem támogat. Egyszerű többséggel szavazunk. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 476/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. Bagdy Gábor módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a budapesti fekvőbeteg-ellátásban egészségügyi miniszteri döntéssel megállapított ágyszámok és azok elosztása súlyosan veszélyezteti a fővárosi polgárok aktív fekvőbeteg-ellátását, különös tekintettel a szülészeti-nőgyógyászati és gyermek fekvőbeteg ellátásra. Felkéri a főpolgármestert, hogy csak olyan miniszteri határozatot fogadjon el, amely biztosítja a Schöpf-Merei Kórház és a Budai Gyermekkórház további működéséhez szükséges aktív kapacitásokat, ezzel is megerősítve a Fővárosi Közgyűlés 220/2007. (II. 22.) számú határozatát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor.” (29 igen, 31 ellenszavazat, 3 tartózkodás) ELNÖK: Az eredeti előterjesztés két határozati javaslatáról szavazunk, egyszerű többséggel. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 477/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott egészségügyi miniszteri határozatban megállapított aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vonatkozásában tudomásul veszi. A finanszírozási szerződések aláírása érdekében, a betegellátás biztonsága és az intézmények működőképességének megtartása érdekében további egyeztetéseket tart szükségesnek. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (33 igen, 30 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 478/2007.(III.29.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy kezdeményezze megállapodás megkötését az egészségügyi miniszterrel annak érdekében, hogy az egészségügyi reform keretében zajló – a Fővárosi Önkormányzat intézményeit érintő – átalakítások során, illetve az új működési rendben a betegellátás biztonságát, az intézmények működőképességének megtartását garantálja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Demszky Gábor (33 igen, 30 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Megyünk tovább, méghozzá a délelőtti ügyrendi szavazás alapján az útfelújítás napirenddel, ami… Bánsághi Tamás ügyrendben. BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): A jegyzőkönyv számára szeretném megjegyezni, hogy az én ügyrendi javaslatomról a testület nem szavazott, de mivel már túl vagyunk a napirenden, ezért okafogyottá vált és visszavonom. ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes úr ügyrendben. Parancsoljon! HORVÁTH CSABA főpolgármester-helyettes: Csak szerettem volna jelezni ügyrendben, hogy rossz gomb került a nevemnél

feltüntetésre. (Derültség és taps az ellenzéki sorokban.) Kérem igen szavazatomat a jegyzőkönyvben rögzíteni.

2007. 03. 01. rendkívüli

A napirend 7./ pontja: Javaslat a Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Tervhez igazodó intézményhálózat működtetésére. ELŐADÓK: Horváth Csaba, Germánné dr. Vastag Györgyi, John Emese HOZZÁSZÓLÓK: Ughy Attila, dr. Rétvári Bence, Kucsák László, Katona Kálmán, Pokorni Zoltán, Csomós Miklós, Tarlós István, dr. Fónagy János, Wintermantel Zsolt, Németh Szilárd, dr. Pécsi Ágnes, dr. Schneller Domonkos, Németh Zoltán, Wertán Zsolt, dr. Bagdy Gábor, Hock Zoltán, László Zoltán, dr. Papcsák Ferenc, Szalkai István, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, Földesi Gyula, Orbán Gyöngyi, Szatmáryné Jähl Angéla, dr. György István, Wieszt János, dr. Pesti Imre ELNÖK: Az előterjesztőket kérdezem, hogy tesznek-e kiegészítést. (Horváth Csaba jelzésére:) Igen, a főpolgármester-helyettes úr. ELŐADÓ (Horváth Csaba): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Tanulók és tisztelt Pedagógusok! Az előző napirendi pont kapcsán kialakult egy talán nem igazán érdemi, inkább egy politikai vita, amely nem ad választ számos olyan kérdésre, amely a szakképzés rendszerét az elmúlt évtizedekben és legsúlyosabban az elmúlt években feszítette. Ez a bizonytalanság, az az állapot, amely kialakult a munkaerőpiac szereplői között mind tanulói, mind a kínálati oldal, mind a munkaerőpiac szereplői, mind a munkaadói oldal között, élesen különvált a szakképzés rendszere a munkaerő-piaci elvárásoktól, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi mutatókból, illetve a munkaerő-piaci szereplők elvárásaiból világosan kiderül, hogy hatalmas igény van a szakképzett, jól képzett munkaerőre. Éppen ezért az a rendszer, amely a fővárosban mintegy 80 ezer férőhelyet tart, amelyből 63 ezer férőhely van kihasználva, jól láthatóan nem tud megfelelni a rugalmasan alakuló munkaerő-piaci elvárásoknak, éppen ezért szükséges, hogy egy rugalmasabb, korszerűbb, a szakmacsoportokat integráltan képző és egy magasabb képzettséget biztosító szakképzési rendszert alakítsunk ki. Ez a magasabb szakképzettséget biztosító integrált képzési rendszer, amelyről a mai döntés születik, koncentrálja mind a tudást, mind a technológiát azokban az intézményekben, amelyek az integrációt végrehajtják. Ennek célja nem titkoltan nem más, mint hogy ez az így megszerezhető, magasabb képzettséget biztosító rendszer egy biztos pályakezdést, magasabb szakképzettséget jelentsen azoknak a tanulóknak, akik ebből a korszerűbb rendszerből majd kikerülnek. Természetesen ennek vannak még fejlesztési szükségletei, hiszen ez az integráció az egyik fontos lépés, hogy a szakmacsoportok koncentrációja és a kiszolgáló tudás és technológia egy-egy helyre koncentrálódjon, emellett szükséges kialakítani a térségi integrált szakképző központokat. Ezzel kapcsolatban elhangzott az előző vitában, hogy készül ennek a megvalósíthatósági tanulmánya, tehát nem ennek az integrációs folyamatnak a része, hanem a térségi integrált szakképző központok kialakításához van szükség egy részletes megvalósíthatósági tanulmányra, amelynek kidolgozása folyamatban van. Végső soron mi a cél? Az a cél, hogy ez a rugalmasabban alkalmazkodni tudó képzési rendszer, ez az integrált szakképző rendszer képes legyen a munkaerőpiac szereplőivel egy sokkal korrektebb, sokkal szorosabb, aktívabb, együttműködőbb kapcsolatot kialakítani, hogy már a tanulási időszakban tudhassák, legyen meg a tudás a tanulók kezében, hogy

milyen szakmacsoport szerint milyen vállalatokkal, milyen munkaadókkal és milyen szaktudással tudnak majd bekapcsolódni. A mai, sokszor bizonytalan világban, amikor a szülők és a diákok egyaránt aggodalommal tekintenek a jövőjükbe, a szakképzettség megszerzése csak az első lépés, a fontosabb lépés mindenképpen a beilleszkedés, az első munkahely megszerzése és az első munkahely megszerzését követő gyakorlati tudás megszerzése. Pontosan tudjuk, hogy ez az, ami nehezíti a pályakezdő fiatalok elindulását, és pontosan ezért szükséges ezt a szakképző rendszert egy, az elméletet is megerősítő és a gyakorlati tudást pedig abszolút aktuálisan átadó, magasabban kvalifikált szakképző rendszert kialakítani. Ez összességében képes arra, hogy a szakképző rendszer rugalmasan, akár három-négy-öt évre előre tervezve meg tudja mondani, hogy a munkaerőpiac munkaadói oldalán milyen szakmacsoportok szerint milyen konkrét igények merülnek föl, hogy ne a munkanélküliséget növeljük, ami ugyan Budapesten rendkívül kedvező adatokat mutat, ugyanakkor a pályakezdő-munkanélküliség ettől sajnálatosan nagyságrendekkel eltér. A cél az, hogy néhány év múlva a pályakezdő-munkanélküliség legyen alacsonyabb mutató, mint az aktív munkanélküliség, hiszen az a gyakorlati tudás, amit a fiatal pályakezdő tudhat magáénak, aktuálisabb és magasabb szintű lesz, mint az egyébként szakmában régen dolgozóké. Szeretnék reagálni néhány az előző és feltételezem, ebben a vitában is előforduló kérdésre. Az ezer álláshellyel kapcsolatban merült fel egy kérdés. Ezzel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy az ezer pedagógusállásból mintegy 350 betöltetlen, tehát ez jelenleg sincs feltöltve az intézmények álláshelyeiben. Ezenkívül párhuzamosság, hogy több mint ezer nyugdíjas pedagógus, tanító vesz részt a képzésben, akik nyilván jelentős részben a továbbiakban is fogják segíteni ezt a munkát, az új intézményhálózat, a térségi integrált szakképző központ kialakítása pedig a fennmaradó pedagógusok jelentős részét fogja integrálni. Akik esetleg nem kívánnak ezen a pályán tovább dolgozni, azoknak pedig a Munkaügyi Minisztérium által biztosított továbbképző program keretében adunk lehetőséget. Tehát mindenkiről egy széles körű egyeztetést követően fogunk minden részletre kiterjedően kidolgozni egy javaslatot. A mai döntés, ami a Közgyűlés előtt van, egy valóban elvi döntés, ahogy én ezt kihangsúlyoztam, egy érdemi döntés, de elvi döntés, ami a bizottsági ülésen is elhangzott. Ugyanis ez az elvi döntés csak az alapja annak az integrációs folyamatnak, ami a különböző érintett intézmények között létrejön. Én jövő hét kedd három órára össze fogom hívni az intézményeket és a diákönkormányzatok érintett vezetőit, és tanácskozást kezdünk arról, hogy ez az integráció, ez az átalakítás a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon, sikerüljön megőrizni azokat az értékeket, hagyományokat, amelyeket az egyes iskolák visznek magukkal, bezárólag egészen olyan részletkérdésekig, hogy hova kerüljenek az iskola zászlói vagy tablói és relikviái. Tehát az a tudatos tervezés, amelynek a döntése előttünk van, egy kiérlelt szakmai koncepció alapján történik, és noha tudjuk, hogy minden változás vélt vagy valós érdeksérelmekkel jár, képesek vagyunk arra, hogy ezt a diákok érdekeit és a pedagógusok érdekeit is messzemenően szem előtt tartva úgy hajtsuk végre, hogy az érintett intézmények érdekét a legkevésbé sértse, természetesen megerősítve, hogy ebben számos feladat van. Én minden egyes intézményhez az ügyosztály dolgozói közül főpolgármester-helyettesi biztosokat fogok kijelölni, akik felelősei lesznek személyükben azért, hogy az a folyamat, amely az iskolák között létrejön, zökkenőmentes legyen. Ez nem azt jelenti, hogy például az integrálandó iskola teljes tantestülete nem lesz szükséges az új intézményben, hanem egy korrekt, a szakmacsoportok szerinti bontásban megtörténő feladatmegosztás alapján lesz arról döntés, hogy mely intézmények mely pedagógusai milyen formában tudják az integrált szakképző intézményben folytatni a munkájukat, és kikre milyen munkamegosztásban lehet majd szükség. Az egyéb részletkérdésekre szintén a diákönkormányzat bevonásával sikerül majd választ találni. Egyébként a diákönkormányzat számos értékes javaslatot tett a napirend kapcsán, amelyeknek számos változatát be is építettük, így a korábbi, eredeti javaslattól eltérően, amely már tartalmazott ugyan időrendiséget, számos intézménynél az ütemezés most szeptembertől a következő két tanévig terjed, tehát nem a fűnyíróelv szerint, hanem az intézmények érdekeit, javaslatait, a diákönkormányzatok érdekeit, javaslatait, kifutó évfolyamok érdekeit, javaslatait messzemenően figyelembe véve születik meg a döntés. E helyütt szeretném bejelenteni, hogy a kiküldött napirendhez képest a 20-as lista egy iskolával módosul, így 19 intézményre csökken az integrációban érintett iskolák száma. A

módosítás, amely kiosztásra került, a Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskolát tartalmazza, amelyet a jelen integrációs átszervezés nem érint. Ezt a Corvinus Egyetem, mint szakegyetem kívánja átvenni, ennek a mikéntjéről pedig majd később fog határozni a Közgyűlés, tehát a részletek kidolgozására természetesen visszatérünk. Még egy gondolat: ez az integrációs folyamat, ami most, a mai közgyűlési döntéssel elindul, azért is elvi döntés, hiszen minden egyes részletkérdésben az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság tagjai fognak dönteni, ott kell majd azokat a részletkérdéseket tisztázni, amelyeknek egy részére megpróbáltam kitérni, de az idő rövidségére tekintettel, nem túlterhelve az önök figyelmét, türelmüket, nem kívánok most ezekről szólni. Természetesen, ha további kérdések vannak, állok rendelkezésre. Kérem megértésüket, és kérem, hogy önök is az aktuálpolitikai célok és ezek kiszolgálása mellett, vagy inkább lehetőség szerint helyett próbálják meg azoknak a diákoknak az érdekeit figyelembe venni, akikért, akikről a döntés szól, és akiknek ez a jövőben egy magasabb szakképzést, magasabb szakképesítést, magasabb minőségi szaktudást és végső soron jóval biztosabb pályakezdést és boldogulást jelenthet az életben. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Kérdezem a másik két előterjesztőt, hogy óhajtanak-e kiegészítést tenni. (Nem.) Kérdések következnek, de előtte Ughy Attila úr jelentkezett ügyrendben. UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy frakciónk a szavazásnál külön döntésenként kíván szavazni, tehát nem egyben, hanem külön az érintett intézményekről, darabonként. Kérem a levezető elnököt, hogy ezt majd vegye figyelembe. ELNÖK: Kérek majd erre konkrét javaslatot, mert nem minden határozati javaslat így van fölépítve. (Ughy Attila jelzésére:) Rendben van, természetesen ez fog történni. Rétvári úr kérdez. Tessék parancsolni! DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Úgy éreztem kicsit magam, mintha egy multilevel marketing tréningen lettünk volna, annyi műszó repkedett itt az ülésteremben a vezetés részéről. Egyetlenegy volt, ami hiányzott, és arra kérdeznék rá, hogy az hol szerepel, ez pedig a pályakövetés. Itt arról esett szó, hogy az a gond a szakképző intézményekkel, hogy nem felelnek meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. Ezzel mi csak erősen részben értünk egyet, mint ez a korábbiakban is kiderült. Ugyanakkor hogyan lehet lemérni, hogy az új rendszer működik-e, hogyha pályakövetésről itt egy szó sem esett, ha nem tudjuk, hogy mennyi idő után, milyen állásban helyezkednek el, mennyire fognak szakmájukon belül elhelyezkedni? Mi az a mérőszám, ami pályakövetési mérőszámként alkalmas arra, hogy ezt lemérjük? Ez milyen nemzetközi vagy EU-s ajánlás alapján készült, illetőleg mi a legfőbb előnye a most bevezetendő pályakövetési rendszernek? - bár erről eddig még nem sikerült hallanunk egy szót sem. Köszönöm. ELNÖK: Tovább kérdez Kucsák László. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Hogy a további kérdések is előtérbe kerülhessenek itt a konkrét szakmai üggyel kapcsolatban, bár megannyi korábbi kérdés is megválaszolásra vár, erre majd Wintermantel képviselőtársam is ki fog térni. Szeretném kérdezni elsőként a következőt. A tegnapi oktatási és ifjúságpolitikai bizottsági ülésen - és ezt alapvetően Horváth Csaba főpolgármester-helyettes úrnak címezném mint előterjesztőnek, illetve kapcsolódva ahhoz, amit itt felvezetésképpen elmondott - több más mellett volt egy olyan módosító indítványom, amely módosító indítvány a Soós borászati iskoláról szólt. Ott előzetesen az előterjesztő azt jelezte, hogy befogadja előterjesztőként ezt a javaslatomat, majd amikor szavazásra került, akkor a koalíciós többség nem szavazta meg ezt az anyagot. Az én javaslatomban az szerepelt egyébként - és így pontosabb és így kerekebb a történet -, hogy az említett iskola ily módon kerüljön ki ebből a bizonyos körből azért, mert kettő komoly megkeresés van az ügyben, hogy átvennék ennek a bizonyos iskolának a működtetését. Ön a módosító javaslatában, amit elénk tett, csak az egyikről szól. Miért? Hiszen tudjuk, hogy Pest Megye Önkormányzata igen komoly érdeklődést mutat szintén,

vagy ő elsőként az iskola iránt, tehát két komoly megkeresés van: a Pest Megyei Önkormányzat, illetve a Corvinus Egyetem megkeresése. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Az általam tegnap a bizottság elé terjesztett javaslat arról szólt, hogy mind a kettőnek a lehetőségét vizsgálják meg, és a tárgyalások az érintett intézmény vezetőségének bevonásával menjenek le a továbbiakban. Ezt mi így tartjuk mindenféleképpen korrektnek. ELNÖK: Képviselő úr, figyelmeztetnem kell, hogy egy percben teheti fel kérdését. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat. Köszönöm. Akkor jelenleg az a kérdés vár megválaszolásra, hogy miért korlátozódik csak a Corvinusra ez az anyag, miért nem szól a Pest megyei megkeresésről. Köszönöm. ELNÖK: Katona Kálmán úr kíván kérdezni. Tessék parancsolni! KATONA KÁLMÁN (MDF): Azt szeretném megkérdezni, hogy az anyagot átnézve nem találok arra adatot, hogy van-e olyan szakképzés, ami kiesik a rendszerből, tehát ami megszűnik. (Horváth Csaba: Nincs.) Jó, én úgy tudom, hogy van, de természetesen a választ megvárom. ELNÖK: Köszönöm szépen a kérdést. A kérdések frakciónként elhangzottak, más jelentkezőt nem látok. Így tehát az előterjesztők válaszolnak. ELŐADÓ (Horváth Csaba): Rétvári Bencének válaszolnék először a pályakövetés kérdésével kapcsolatban. Ez az NFT II-ben egy konkrét program, amelynek a kidolgozását a kormány vállalta magára. Ez jelenleg folyamatban van, tehát addig nem tudok beszámolni erről a modellről, amíg mi is meg nem ismerhetjük. Tehát a pályakövetés egy későbbi lépés lesz, amely integrálódik ebbe a szakképzési rendszerbe is. Itt nyilvánvalóan a munkaerő-piaci szereplőkkel kell egy szorosabb kapcsolatot kialakítani, ez is segít, és bizonyos normatív szabályozással ezt lehet majd kezelni. Kucsák képviselő úr kérdésére válaszolva jelezném, hogy a Soós borászati iskolával kapcsolatban a Corvinus Egyetem egy viszonylag kiérlelt szakmai álláspontot közvetített, és mint szakegyetem, azt gondolom, hogy ennél jobb szakmai válasz nem nagyon tud lenni a problémára. A Pest Megyei Önkormányzattal tárgyaltunk. A Pest Megyei Önkormányzat afeletti aggodalmában jelezte átvételi szándékát, de konkrét ismeretek nélkül, amikor ő úgy tudta, hogy bezárul, tehát hogy jogutóddal történik az intézmény megszüntetése. Miután megnyugtattuk őket, ők ebben már nem mutattak határozott szándékot, viszont a Corvinus Egyetem igen. Viszont szeretném jelezni, hogy mivel ez a napirendről lekerült, így ezt a vitát nem most kellene majd lefolytatnunk, tehát az érdemi vitát majd a konkrét előterjesztés kapcsán javaslom a Közgyűlésnek. Katona Kálmán kérdésére válaszolva szeretném megjegyezni, megerősíteni, hogy azért nem tűnt fel az anyagban bizonyos szakmák megszüntetése, mert nincs ilyen az anyagban. Tehát egyetlenegy szakma, szakmacsoport sem szűnik meg, mindegyik jogutóddal integrálódik valahol. Tehát az a képzés, amelyre a felvételi lap szerint jelentkezni lehetett, szeptember 1-jétől mindegyik indulni is fog, nyilván a jelentkezések függvényében. Tehát most szakmai döntés arról nem születik, hogy bármely szakmacsoportban bármely képzési típus ne indulna el szeptember 1-jétől. Tehát ez a jó hír. Köszönöm. ELNÖK: A hozzászólások sorában Pokorni Zoltán úré a szó. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Talán egy percet szánjunk arra, hogy ez egy reform, egy nagyívű minőségi átalakítás, vagy pedig egy válság szükségszerű és keserű kezelésének az eszköze. Jobb lenne őszintén beszélni és nem álszent módon. Ez nem reform, nem egy minőségi fejlesztés, hanem egy pénzügyi válságnak jó, vagy rossz - szerintünk rossz, önök szerint jó megoldási javaslata. Integrációról beszélnek. Lehet így is idegen szóval az összevonást illetni, történt már ilyen a magyar oktatási rendszerben, volt idő, amikor integráltuk a magyar egyetemeket. Nem vagyok rá személyesen büszke, de 30 önálló egyetemből 14-et alakítottunk ki, másfél évnyi előkészület után tettük meg ezt a lépést, nem pár hét alatt, és akkor a parlamentben három ellenszavazat volt, mert képesek voltunk nemcsak az intézményeket, hanem az

akkori ellenzéket is meggyőzni. De akkor is tudtuk, hogy az integráció nem lehet cél, az egy eszköz. Ön azt mesélte el, azt mondta el itt az imént, hogy jelenleg nincs pályakövetési rendszer. Minek az eszköze akkor az integráció? Jelenleg nincs egy olyan, Budapestre, a Pest megyei régióra kiterjedő szakképzési koncepció, amit el akarunk érni. Akkor milyen eszközt szolgál ez az integráció? Jelenleg nincs olyan megállapodás a munkaerőpiac szereplői, a munkaadók, a munkáltatók, a versenyszféra szereplői és a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat között, hogy mire is akarunk képezni gyerekeket. Akkor minek az eszköze ez az integráció? Felejtsük el ezt, ez nem lehet másnak az eszköze, pusztán egy fenyegető pénzügyi válságnak az elkerülését akarják ezzel elérni. Jók-e azok a szempontok, amelyeket önök felsorolnak, és illenek-e a kiválasztott 19 vagy 20 intézményhez? Egy konkrét példát hadd hozzak ide, a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskolát kívánják önök integrálni, jelenlegi helyén megszüntetni. Regionális szempontokról beszélnek. Ez az intézmény megfelel a regionális szempontnak, a tanulók fele, 231 gyerek a régióból érkezik, tehát meg kellene maradnia e szerint a szempont szerint. A munkanélküliség fenyegető kockázatáról beszélnek. Ebből az intézményből minden gyerek az adott szakmában el tud helyezkedni, a munkanélküliek száma nulla. E szerint a szempont szerint a Fényes Eleknek meg kellene maradnia. A szakirányú továbbtanulás fontosságáról beszélnek. A gyerekek 26 százaléka ebből az intézményből egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, tehát e szerint a szempont szerint ennek az intézménynek meg kellene maradnia. Kapacitásfölöslegről beszélnek, sőt az anyag le is írja, hogy 80-85 százalék között lenne indokolt az osztály-feltöltöttség. A Fényes Elekben ez az arány 82,2 százalék. Ideálisan megfelel az önök által meghúzott aránynak, azaz e szerint a szempont szerint ennek az iskolának meg kellene maradnia. Modern eszközökről beszélnek. Menjenek el ebbe az iskolába, és nézzék meg a tantermeket, a gépeket! Nézzék meg, hogy maga a versenyszféra 55 millió forintot adott ennek az intézménynek, nem közpénzből, hanem a saját zsebéből. De nézzék meg akár a saját előterjesztésüket, a 11. pont b) pontját! Most készülnek adni 75 millió forintot ennek az iskolának fejlesztésre, miközben be akarják zárni. A jobb kéz és a bal kéz… Most fejleszteni akarják 75 millióval, vagy megszüntetni? Szerintünk fejleszteni kell, és a 11. pont jó, ezt a pontot kell kivenni az előterjesztésből. Keresett-e a szakképzés? Ez egy közgazdasági szakképző iskola, a legkeresettebb szakmák egyike ma Budapesten. A szülők is pontosan tudják ezt, mert most, a felvételi jelentkezési adatok szerint 90 helyre 290 gyerek jelentkezett, majdnem háromszoros a jelentkezés. Nem sorolom, ezen az egy példán lehet látni, hogy az önök anyaga nem felel meg az önök szempontjainak sem, mert az önök által felhozott szempontok szerint ennek az iskolának meg kellene maradnia. Csepp a tengerből: a többi iskolát, a többi 19-et nem sorolom fel, de ha egynél ilyen szakmai hibát tudnak elkövetni, akkor komoly a kétely bennem, hogy mennyire megalapozottan, mennyire felkészülten tárták elénk a többi 18-at. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki frakció soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Csomós Miklós képviselő úré a szó, és átadom az ülés vezetését Hagyó úrnak. (Az elnöklést Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes veszi át.) CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Horváth főpolgármester-helyettes úr azt mondta, hogy a gyerekek, az érintettek érdekét kell nézni akkor, amikor ezeket a döntéseket a Fővárosi Közgyűlés meghozza. Ezzel egyetértünk, csak nem tudom, miért van az az érzésem… – nem tudom, figyel-e főpolgármester-helyettes úr, de mindegy, én azért elmondom, legfeljebb nem tud majd rá reagálni. Tehát azzal egyetértünk, hogy a gyerekek érdekét kell nézni, csak abban van valamilyen rossz érzésünk, hogy önök most, amikor nem is figyelnek, akkor szintén nem a gyerekek érdekét fogják nézni, mint ahogy akkor sem figyelnek, az az érzésem, amikor megszólalnak a szülők, a gyerekek, a pedagógusok, leírják, elmondják, hogy milyen kifogásaik vannak ezzel az egész átszervezéssel kapcsolatban. Önök azt mondják, hogy most tulajdonképpen még csak egy elvi döntést hozunk, és utána, ez alapján készül egy koncepció. Ez megint elég furcsa, fordítva ülünk a lovon. Ha itt elvi döntéseket hozunk, gyakorlatilag önök ezeket az iskolákat be fogják zárni, legfeljebb utána

még meg fogják jól indokolni, hogy miért ezeket az intézményeket zárták be, csak nem tudjuk, hogy ennek akkor már mi értelme lesz. Ugyanis fordítva kellett volna az egészet csinálni. Először kellett volna tanulmányokat készíteni, átvilágítani az egész rendszert, időre, nem kapkodva, ahogyan önök csinálják. De nézzük, hogy elgondolkodnak-e azon, hogy mit mondanak az érintettek, hiszen azt mondta főpolgármester-helyettes úr, hogy az érintettek érdekét kell figyelembe venni. Tudják-e azt, például a Batthyány-Strattmann Szakközépiskolánál, hogy az utóbbi időben önök többször kitüntették az iskolát, több elismerő oklevelet, kitüntetést adtak ennek az iskolának? Tudják-e azt, hogy ennek az intézménynek az igazgatója 2007-ben kapott Arany Katedra díjat kiemelkedő szakmai és vezetői munkájáért? Ezek a mutatók nem számítanak például, amikor a döntést előkészítik? Vagy az nem számít egy intézménynél, amit szintén tudhatnak, mert leírták az érintettek, hogy ha megszüntetik ezt az intézményt, akkor elveszik ennek az intézménynek az az előnye, hogy pontosan azoknak az egészségügyi intézményeknek a közelében helyezkedik el, ahol a gyerekek a gyakorlati képzésben részt tudnak venni? Ebben az esetben az ápoló szakma utánpótlása, ennek az egy iskolának a kikerülésével, hátrányos helyzetbe kerülhet a fővárosban. Tudják-e azt, hogy milyen további hátrányokat szenvedhetnek el azok a vak és gyengén látó tanulók, akiket ebből a megszokott intézményből egy másik intézménybe akarnak áttelepíteni? Tisztában vannak-e azzal önök, a város vezetői, hogy nagyon sok intézmény nem alkalmas vak és gyengén látó gyerekek integrált oktatására? Figyelembe veszik-e ezeket a véleményeket? Szeretnék szólni néhány szót a Petőfi Szakközépiskolával kapcsolatban is. Lehet, hogy önök nincsenek azzal tisztában, és jó, ha erre most felhívjuk a figyelmet: amikor a kompetenciavizsgálatot, a kompetenciamérések adatait hozzák fel egyes intézményeknél arra, hogy miért azt kell megszüntetni, akkor tisztában vannak-e azzal, hogy milyen alapokról indulnak egyes intézményekben, például a Petőfi Szakközépiskolában az oktatásnál. Tudják-e azt, hogy oda is nagyon sok hátrányos helyzetű, 48 százalékban hátrányos helyzetű gyerek jár? 15 százalék roma diák jár abba az intézménybe. Amikor a kompetenciaméréseket veszik alapul, akkor erre figyelnek? Mert ez fontos, lényeges kérdés. Ugyanis egy iskolát azon az alapon megítélni, hogy egy adott pillanatban milyen a mérés eredménye, úgy érzem, hogy nem lehet, figyelembe kell venni azt is, hogy honnan indulnak az oktatáskor. Egy nagyon lényeges kérdés a Batthyány-Strattmann és a Petőfi integrációjával kapcsolatban is: mind a két intézménynél és a befogadó intézményeknél is, a Petőfinél, a Bethlennél, és a Batthyány-Strattmann-nál, a Bókaynál arról nyilatkoztak, és azt lehet tudni, hogy nem férnek oda be a gyerekek. Tehát önök hozhatnak olyan döntéseket, meg erőltethetik azt, hogy ezek az intézmények összeköltözzenek, de ha ez fizikai képtelenség, akkor mi értelme van ennek. Egyáltalán, mi értelme van ennek az egésznek, amiről most itt dönteni akarunk? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Megadom a szót Tarlós István frakcióvezető úrnak. Parancsoljon, frakcióvezető úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Én már különösebben racionális érveket nem szeretnék felsorolni. A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola esetében sem mondom el a praktikus érveket, csupán megkérdezem, hogy valamilyen összefüggésben esetleg nem zavarja önöket, hogy a kerület változtatási tilalmat rendelt el az intézményre és területére. Nem? Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak. Parancsoljon! DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Az előző napirendnél nem szóltam, mert úgy gondoltam, hogy jobb szakmai kérdéseknél maradni. Ugyanakkor Horváth Csaba főpolgármester-helyettes úr kiegészítése arra indít, hogy fennhangon is elmondjam, hogy ez az előterjesztés nemcsak szakmailag káros és megalapozatlan, hanem társadalompolitikailag is rendkívül belátható és gyors károkat okoz. A felsorolt iskolák jelentős része, és az a három, amelyet majd példaként felhozok, beiskolázási kényszerrel illetett iskolák, tehát nem elitiskolák. A társadalom átlaga,

esetenként a társadalom átlaga alatt élő, és tegyük hozzá, esetenként az átlag alatti képességű gyermekei járnak ide, ezekbe az iskolákba, és ezzel a gyerekanyaggal, egyébként nagyon helyesen érnek el ezek az iskolák olyan eredményt, amilyet elérnek, esetenként egyébként kiváló eredményeket érnek el. Társadalmi tevékenységemhez és az előterjesztés szempontjából érdeklődésemhez legközelebb a VII-VIII. kerületi iskolák, szakágazaton belül pedig a közlekedés áll. Azok a VII-VIII. kerületi iskolák, akár a Hajnik Közgazdasági Szakközépiskola, akár a Klauzál és a Kvassay Műszaki Szakközépiskolák olyan szakmákra képeznek, amelyekben nincs elhelyezkedési nehézség, sőt hiány van. A két műszaki szakközépiskola éppen ezért a piaci, az oly sokat emlegetett munkaerő-piaci oldalról nagyon jelentős anyagi támogatást kap, nincsenek elhelyezkedési nehézségek. Ha tehát azt nézem, hogy ezek nem munkaerő-piaci szereplők, hanem emberek, családok: családok, akiknek nem mindegy, hogy három utcával odébb kell a gyereknek iskolába járni, vagy pedig öt villamosmegállót kell menni; a Hajnikban a létszámnak körülbelül a fele budapesti, a másik fele igen, valóban, a budapesti agglomerációból bejáró. Nem fognak tudni, fizikailag nem tudnak, és anyagilag nincs rá képességük, hogy máshová átmenjenek. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Amikor, meghálálva a mindenfajta menedzserképzésre fordított összeget, ön munkaerőpiacról és integrációról beszél, akkor kérem, a szakmai látószögét terjessze ki arra, hogy a Klauzál Szakközépiskola orvoselektronikai műszerészeket képez. Kérem a kormánypártiak között helyet foglaló legalább orvos képviselő kollégáimat, hogy ennek a jelentőségét, a saját érdekeiket ismerjék fel. Ne szüntessék meg a magyar egészségügy – és ebben a teremben egyébként az elmúlt hetekben-hónapokban oly sokat emlegetett magyar egészségügy – működési költségeit jelentősen megnövelő, műszerbeszerzési és -fenntartási költségeit jelentősen befolyásoló, egyedüli magyar szakképzési lehetőség szűkítésével! A Kvassay az ország egyetlen út-, híd-, vasútépítő iskolája. Mint ahogy itt képviselőtársaim más iskolák kapcsán elmondták, évszázados múltú. Magyarországnak nem kell vasutat működtetni, nem akarunk hidat építeni, nem kell a mozdonyokat javítani?! Ne tessenek olyat mondani, hogy ezeknek elhelyezkedési nehézsége van! Sorba állnak értük! Ezeket az iskolákat nem megszüntetni, átalakítani, integrálni vagy urambocsá, a Szmolnij palotaőrségébe besorolni kell, hanem fejleszteni; fejleszteni, a középiskolai képzés és a szakképzés mellett igen, a felnőttképzéssel. Önök nem egyszerűen szakmai hibákat követnek el – önök károkat okoznak ezzel a döntéssel. Kérem, legalább saját maguknak adjanak időt arra, hogy ezeknek a káros döntéseknek a felülvizsgálatára lehetőségük nyíljon. Köszönöm azoknak, akik figyeltek, a figyelmüket. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr hozzászólását. Most pedig megadom a szót Wintermantel képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy az előző napirendnél nem sikerült meggyőzni önöket, és azt is megértem, hogy John Emese képviselőtársamnak kínos volt ez a vita; jobb lett volna egyébként önöknek is elkerülni ezt. Itt eddig mindegyik hozzászólás az ellenzék oldaláról, azt gondolom, nem férhet kétség hozzá, hogy a szakmaiság alapján áll. Bíztam abban egyébként, hogy bár hosszúra nyúlt az a vita az előző napirendnél, mégis sikerül önöket meggyőzni, sikerül talán néhány képviselőt meggyőzni önök közül abból a hétből, aki február 15-én egyébként jó döntést hozott. Egyikük legalább fölállt és elmondta, hogy tévedésből nyomott igent, hibázott; van még hat. Én bíztam abban, van még hat képviselő, aki hozzájárult február 15-én ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen, akár azzal, hogy megszavazta a mi javaslatunkat, akár azzal, hogy nem szavazott ellene, és csak tartózkodott. Ez a hat képviselő – október 23-a óta tudja a széles közvélemény is – már csoportos elkövetésnek minősül egyébként, tehát hibának semmiképpen nem kellene nevezni, ezzel is minősítve egyébként magukat. Még egyszer mondom, bíztam abban, hogy sikerül önöket meggyőzni. De ha már ez nem sikerült, szeretném itt ismételten elmondani, Tarlós frakcióvezető úr megkérdezte egyszer, Kucsák képviselőtársam megkérdezte háromszor, én most megkérdezem újra: hol van a hatástanulmány? Amiről főpolgármester-helyettes úr beszélt, hogy a térségi integrált szakképző központokkal kapcsolatban kell készíteni megvalósíthatósági tanulmányt, az csak egy része annak a feladatnak, amit a Fővárosi Közgyűlésnek, a Hivatalnak el kellett

volna végezni. A térségi integrált szakképző központok csak egy része a szakképzés egészének. Tehát ez a félrebeszélés, főpolgármester-helyettes úr, számunkra nemhogy nem megnyugtató, hanem kifejezetten felháborító, hogy ön mellébeszél. Nem arra a kérdésre válaszol, amit mi egyenesen, most már több alkalommal föltettünk. Két újpesti iskoláról is szólok, az egyik a bőrfeldolgozó-ipari. Tudjuk jól egyébként, nem kell senkinek bizonygatni, hogy a bőripar, a nagy volumenű bőripar átalakult, mondhatni, hogy leépült Magyarországon. De ennek ellenére a kisipari feldolgozásban, a kisiparban igenis szükség van rá, folyamatosan keresik az iskolát ilyen szakemberek kibocsátásáért és elhelyezéséért. De egyébként ha megszüntetjük, akkor ne is remélje senki, hogy bármikor ebben az országban újra föllendülhet! Ha nincs termelés, csak szolgáltatás, akkor ez az ország halálra van ítélve. Igenis, termelni kell, igenis, új értékeket kell létrehozni, és ezt csak az iparban tudjuk megtenni. S egyébként egy ilyen összevonásnál, integrációnál nemcsak a szakmai részt kell nézni – bár nekem nagyon komoly fenntartásaim vannak ennek kapcsán is –, hanem a pedagógiai programot is. Nézzük meg! Megnézte-e bárki – Fónagy miniszter úr egyébként említette is, hogy különböző iskolák vannak –, hogy milyen iskolát milyennel akarunk összeköltöztetni? Milyen pedagógiai programokat folytatnak? Milyen gyerekeket akarunk egy másik közösségbe beintegrálni? Megnézte-e ezt valaki, hogy van-e erre lehetőség? Hogy nem ártunk-e ezzel az összevonással inkább két intézménynek, ahelyett, hogy egyébként őket békén hagynánk? De mondok egy másikat: a Dérit. Teljességgel érthetetlen számomra az előterjesztés! Önök néhány évvel ezelőtt azt rótták az iskola szemére, hogy túl nagyok, és egy visszafejlesztési programot kellett végrehajtaniuk. Most meg azt mondják, hogy kihasználatlan, és rossz a kibocsátás?! Hát uraim, önök tévednek! Az iskola majdhogynem teljes kihasználtsággal működik, nem tudnak annyi szakembert képezni, amennyit az ipar fölvenne, nem tudnak annyit kibocsátani! Az építőiparban több szakembert keresnek, mint amennyit ez az iskola képes képezni. És ráadásul egy olyan intézménybe akarják őket átköltöztetni, amelyik fizikailag képtelen fogadni őket a létszám és az egyéb technikai feltételek miatt. Ez számomra egyszerűen érthetetlen, és azt gondolom, talán önök is azzal járnának a legjobban, ha ezt az egészet visszavonnák. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr hozzászólását. Most pedig megadom a szót Németh Szilárd képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! NÉMETH SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr. Nyújtott képzés, duplázott idő, debilis, autisztikus hallgatók, tanulók, SNI, integrált nevelés, OSZTV, ökoiskola, ennek a teljes kritériumrendszere, Bisel-projekt, Kitaibel Pál emlékverseny, APP – ez az air pollution project – AluFánt-program, vízminőségi monitoring. Én két iskolára fókuszáltam ebben az előterjesztésben: az egyik a Mérei Ferenc Szakiskola, az első blokkban róluk olvastam föl néhány jellemzőt; a másik pedig az Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola. Őszintén, tegye föl a kezét az a képviselő, aki vette a fáradságot még rajtam kívül – és itt elsősorban a döntéshozókra, azokra gondolok, akik meg fogják szavazni ezeknek az iskoláknak az ellehetetlenítését, bezárását –, hogy legalább ezeknek az iskoláknak a honlapjait végignézze, aki kiment ezekbe az iskolákba, ja, és tudja is, hogy mit olvastam föl, és nem a szakbizottság tagja. Hárman tették föl a kezüket, köszönöm szépen. Ebből az előterjesztésből, amelyik itt előttünk fekszik, ebből bizony semmit nem lehet megtudni arra vonatkozóan, hogy ezek az iskolák milyen létszámmal, milyen kihasználtsággal működnek, mert az adatok nem pontosak. Nem lehet megtudni, hogy ezekbe az iskolákba a Fővárosi Önkormányzat vagy az Oktatási Bizottság döntésének alapján hány sok tíz millió forintot ruháztak be fejlesztésre az elmúlt években, közpénzből. Ebből az előterjesztésből nem lehet megtudni, hogy ezek az iskolák milyen szakmai színvonalon teljesítenek. Én ennek is utánanéztem. Például a Mérei Ferenc Szakiskoláról azt írják, hogy 403 tanulója van – 576, szeretném tisztelettel mondani, egy 2005-ös önkormányzati döntés alapján, hiszen ehhez az iskolához hozzácsatolták a Róbert Károly körúti iskolát. Ez csak egy pici kis hiba. Vagy azt írják az Irinyiről, hogy „folyamatosan csökkenő létszám”. Két adatot mondanék: 2002-2003-ban 372 tanuló, 16 osztály; 2006-2007-ben 449 tanuló, 17 osztály. Tessenek számolni vagy elhinni a döntést, illetve azt az adatot, amit az iskola közöl

magáról. Egyébként ez utóbbi iskolában nagyon stabil, sőt növekvő a létszám, az osztálylétszámok átlaga pedig 26,5 és nem annyi, amennyi az előterjesztésben szerepel. Nézzük az eredményeket! A Mérei Ferenc Szakiskolát úgy nevezik szakmai körökben, hogy az utolsó esély iskolája. Ebben az iskolában kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és enyhén értelmi fogyatékos, debilis, autisztikus fiatalok tanulnak, s tényleg utolsó esélyt kapnak arra, hogy szakmához jussanak, később családot tudnak alapítani, és a családjukat tisztességes kétkezi munkából el tudják tartani. Egyébként ilyen szakmákat is képeznek ebben az iskolában, ilyen szakmákat lehet tanulni. Vannak olyan szakmák – és ez a honlapon rajta van –, amelyek kifejezetten az enyhén értelmi fogyatékos gyerekekre méretezettek: parkgondozó, varrómunkás, bőrműtárgykészítő, dísznövénytermelő. Ezt sem találjuk ebben a leírásban. De nem találjuk – ha a másik iskolát nézzük – azt a táblázatot sem, amit nekem elküldtek: 34 olyan helyezésük volt az elmúlt hat évben szakmai versenyeken, elsősorban az országos szakmai tanulmányi versenyen, amivel egyből be lehet jutni a felsőoktatási intézménybe. Ez nem számít? Ez senkit nem érdekel? De még nagyobb bűne az előterjesztésnek, hogy nem veszi figyelembe azoknak az embereknek – tanároknak, pedagógusoknak, iskolaigazgatóknak – a javaslatait, amit szintén eljuttattak önökhöz az anyagaikban. A Mérei Ferenc Szakiskola szeretné, ha külön tudná képezni azokat a gyerekeket, akik enyhén sérültek, és külön azokat a gyerekeket, akik halmozottan hátrányos helyzetűek. Tettek le egy konkrét javaslatot annak mindenféle megalapozásával. Az Irinyiből pedig az a javaslat érkezett, hogy mivel gyönyörű épülete van ennek az intézménynek, a környezetvédelmi és vízügyi szakmacsoport központjává válhasson. Szeretném felkérni Horváth Gyula csepeli alpolgármestert, mivel mind a két intézményben érintettek vagyunk – az egyik Csepelen van, a másik pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba befolyó Gyáli-patak folyamatos vízmonitoringját végzi, a Bisel-program következtében –, hogy segítsen, amikor erről a két iskoláról lesz szavazás, hogy az ellenzékkel együtt közösen megmenthessük ezt a két iskolát. S még egy gondolat, ha megengedik: amikor befelé igyekeztem a Közgyűlésbe, az iskolások csoportja várt bennünket, erősen méregettek mindenkit és tartottak a kezükben egy táblát, amelyre az volt ráírva, hogy „Kegyelmet az iskoláknak”. Érezték, hogy itt nem szakmailag megalapozott, nem hatástanulmányok alapján megalapozott döntés fog születni, hanem gyakorlatilag egy statáriális ítélethirdetés. Kérek mindenkit, hogy ezt kerüljük el. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr hozzászólását. Most pedig megadom a szót Katona Kálmán képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! KATONA KÁLMÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tettem fel egy kérdést arra vonatkozóan, hogy ugye, nem esik ki semmilyen képzés. Én azért felhívom a figyelmet, hogy mire gondoltam, hogy figyeljünk. Nem arról van szó, hogy például általában közlekedésforgalmi képzés legyen, hanem vannak olyan területek, amelyekre az elmúlt időben fokozott igény jelentkezik. Ezek a szállítmányozás, a speditőrképzés, a közúti forgalom szervezése, a vasúti forgalom szervezése. Az előterjesztésből ez nyilván nem derülhet ki, mert nagyon általában fogalmaz, de én azt szeretném, ha a területtel megbízott főpolgármester-helyettes úr odafigyelne arra, hogy miközben Magyarországon soha nem adtak el ennyi kamiont és tényleg elkezdődik annak a központi szerepünknek a kiépülése, amely az áruszállításban és a fuvarozásban valaha a történelmi időkben megvolt, nehogy az ide-oda szervezés közben ez kihulljon. A másik a már említett hídépítő, vasúti és vízépítő terület. Az előterjesztésből úgy látom, hogy a Kvassay Jenő Szakközépiskola átlaglétszáma jobb, mint ahova be akarják vinni. A képzés területén kicsit abszurd nekem az, hogy az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskolába visznek be olyan nagy szakmát, mint a hídépítés, útépítés, közlekedési gépész szakma. Nem tudom elképzelni, hogy azok a tanárok, akik a vízvezetés vagy a központifűtés-szerelés területén jártasak, hogy fogják ezeket a feladatokat megoldani és honnan szedik elő azokat az oktatóeszközöket, amelyeket a MÁV, a fuvarozók, a nagy építőcégek adtak össze a Kvassaynak. De még az iskola létszáma is kisebb, ahova viszik a Kvassayt. Nem vagyok biztos abban, hogy jó irányt szabtak ennek, de az irányt, a nyilat talán még lehet fordítani, hogy a nagyobb hagyományúba vigyük be a kisebb hagyományút és ne

romboljunk szét az értékeket. S azt hiszem, nagyon jól fejezi ki a névpárosítás is – ami több helyen is előfordul –, hogy egy műszaki iskolát Arany Jánosról neveznek el. Arany János tisztelőjeként azt gondolom, hogy Arany Jánosról egy gimnáziumot, vagy művészeti iskolát kellene elnevezni, és azt a régi, a műszaki szakmában nagyon régi, jól ismert és jól csengő nevet, hogy Kvassay, meg kellene őrizni, de más neveket is meg kellene őriznünk, például a Kalmár nevet. Ha nem tudnák, az első nagy informatikusunkról van szó. Felhívom a Közgyűlés figyelmét, ha már ezen az úton indultak el, akkor legalább ezekre az érzékeny pontokra figyeljenek oda. Megismételném annyiban Hock Zoltán felszólalását, hogy a diákok közel 40 százaléka Pest megyei. Azt gondolom, a jövőre vonatkozóan nagyon fontos dolgokat tudnánk megoldani, ha a finanszírozásban előre tudnánk lépni és legalább a központi régióban meg tudnánk állapodni abban, hogy Pest megye hozzájárul az ő gyerekeinek a budapesti képzéséhez, mert akkor legalább további ilyen lépések nem tudnának megszületni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr hozzászólását. Most pedig Kucsák László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Vendégeink! Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy módosító indítványt fogok eljuttatni a levezető elnökökhöz a napirendi ponthoz kapcsolódóan, ami majd a megfelelő időpontban terítékre tud kerülni; utaltam rá, hogy melyik kérdéskör kapcsán. Németh Szilárd képviselő úr idézett transzparensekből. Volt ezekből még néhány. Láttunk olyat is, ami egy nagy demonstráción azt fogalmazta meg, hogy rólunk döntenek nélkülünk. Reméljük, hogy nem így lesz. S volt még egy, ami szívet szorongató volt, egészen pontosan, szó szerint idézem. Két szülő tartotta magán azt a táblát – itt láthattuk a Városháza előtt, már láthatták azok, akik odamerészkedtek a képviselők közül –, amelyre az volt írva, hogy az „állásomat elvesztettem, az orvosomat elvették, a kölkömet nem hagyom”. Képviselőtársaim, gondoljuk meg, az előzmények után tudunk-e megnyugtató módon, felelősséggel dönteni egy ilyen horderejű kérdésben. Meggyőződésem, hogy ilyen tartalommal nem, és nem is szabad dönteni ebben a kérdésben. A frakcióban kialakított munkarend alapján három intézményről szeretnék említést tenni. Azért említést tenni és nem részletesen szólni, mert lesz még, aki ezekhez az intézményekhez kapcsolódóan megszólal, egyrészt helyi illetőségű képviselő, másrészt pedig nálam autentikusabb személy. Szeretném szóba hozni például a Kelenföldi Szakközépiskolát, ahol néhány esztendővel ezelőtt is meglehetősen alacsony diáklétszám mutatkozott: 250 fő volt mindösszesen az intézményben, és az intézmény vezetősége - ezt az előterjesztő, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes úr nyilván tudja fejből is - 550-560 főre prognosztizálja a várható létszámot. Itt fontos megemlíteni, amit az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság előtt is szóba hoztunk, hogy pillanatfelvétel az, amit elénk tár az előterjesztés, és tendenciákat, folyamatokat nem tükröz. 2005-ben milyen fejlesztést hajtottak végre, csak tallózás jelleggel: távközlési és informatikai hálózatépítő szakképzést vezettek be, aztán az elmúlt évben akkreditált felnőttképzési intézetté váltak, ECDL-vizsgaközpont, a CISCO lokális akadémia tagjaként működnek, jelenleg is ISO-auditálás van folyamatban, a T-Commal nagyon jó együttműködésük van, az Elmű-től visszavett épületrészben olyan helyiségeket alakítottak ki, amelyek informatikai bázisként használhatóak, az utcáról is megközelíthetőek, sőt mozgáskorlátozottak is tudják használni, tudnák használni, éppen mostanság indulhatna be ott ez a fajta képzési lehetőség. Több éves együttműködési kapcsolatuk van a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával, 2000 óta együttműködnek a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, e tanévtől felnőttképzés keretében egy távközlési technikus osztályt indítottak a T-Com részére, és hosszan sorolhatnám tovább. Egy prosperáló, rendkívül jól felszerelt intézményről van szó, kiváló személyi feltétekkel, akiket egyébként Budáról a Duna pesti részére kívánnak áttelepíteni, mármint az oda járó diákokat. Ez a felvetés meggondolatlan, nem támogatható. Szóba hoznám itt még a Kolos Richárd Gyakorló Műszaki Szakközépiskolát és Szakiskolát. Ott is csaknem 100 pedagógus kolléga dolgozik, 400 nappali tagozatos tanulója van, 130an vesznek részt a felnőttoktatásban - az ő jövőjükről szól tehát ez a bizonyos kérdés. Az alapozó képzés és a ráépülő szakképzés szerves egysége valósul meg az iskolában, mégpedig elismerten és sikeresen. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a beiskolázási

mutatóik rendkívül kedvezően alakulnak - erről egyébként minden bizottsági tagnak eljuttattak anyagokat, úgyhogy erre most nem térnék ki. A magas színvonalú oktatásra és szakképzésre az eddig elért szakmai eredményeik, továbbá az alacsony fluktuáció, a magasan képzett és egységes tanári kar szakmai és pedagógustudása a biztosíték. Mit lehetne még megemlíteni? Azt, hogy évtizedek óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki tanárképzésének egyik bázisiskolája. 1998-tól hivatalosan fővárosi gyakorlóiskola, évtizedek óta bírnak vezető tanárokkal. A változtatás tehát meglehetősen negatívan érintené (A gép jelzi az időkeret leteltét.) ezt a jó teljesítményt nyújtó, jól felszerelt iskolát, ahol - és ez megint csak kapcsolódik a korábban már mások által felvetettekhez - igen jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, egyébként annak jelentékeny részét éppen a Fővárosi Önkormányzat forrásából. Az elmúlt öt esztendőben mintegy 600 millió forint értékben hajtottak végre felújítási munkákat az intézményben, ezek külső, belső felújítások voltak, karbantartásra pedig 140 millió forintot fordítottak. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Miért tették ezt, hogyha meg akarják szüntetni az ott folyó oktatást, képzést? Harmadikként nagyon röviden a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskoláról tennék említést, ahol nem is egyszer volt módom járni. Az iskolában folyó pedagógiai munkáról most azért nem beszélnék én magam, mert ezzel kapcsolatban hamarosan lesz egy indítványom, de azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy ők rendkívül bátran álltak ki ebben az egész kérdéskörben (A gép jelzi az időkeret leteltét.), ily módon ráirányították a közvélemény figyelmét erre a bizonyos ügymenetre, aminek lehet, hogy a városvezető koalíció nem örül, de mindenképpen szükséges volt, hogy érdemben lehessen talán foglalkozni vele - ezt mondjuk csak részben sikerült elérni. Egy rendkívül jó közösségről és egy rendkívül barátságos befogadó intézményről van szó, ezt egyébként a szülők és a diákok kiállása is mutatja. Itt szeretném jelezni - és itt ügyrendire térnék át (A gép jelzi az időkeret leteltét.) -, hogy szeretném, ha az intézmény képviseletében szót kaphatna dr. Pécsi Ágnes tanárnő. A felszólalásomat ezzel zártam most. Köszönöm szépen. (Taps a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólását. Most pedig megadnám a szót Germánné dr. Vastag Györgyi képviselő asszonynak… (Kucsák László: Ügyrendi javaslat volt! Szavazni kell róla!) Ha megengedik, akkor a hozzászólások végén szavaznánk erről. (Közbeszólások a Fideszfrakció soraiból: Ügyrendi volt! Ügyrendiről azonnal kell szavazni!) Jó, akkor kérnék szépen egy csengetést. (Csengetés. - Wintermantel Zsolt: Ügyrendi indítványról azonnal kell szavazni! - Közbeszólások a Fidesz-frakció soraiból: Azonnal kell szavazni, most szavazzunk!) Közben, azt gondolom, egy nagyot léptünk előre, hiszen az előterjesztő befogadta a javaslatot, az ügyrendi javaslatot, úgyhogy megadom a szót a tanárnőnek. Parancsoljon kifáradni ide, tanárnő. (Miközben dr. Pécsi Ágnes az elnöki emelvény felé tart, taps a hátsó padsorokban és az ellenzéki képviselők részéről.) Parancsoljon, öné a szó. DR. PÉCSI ÁGNES, a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola tanárnője: Tisztelt Közgyűlés! Elsősorban ahhoz a 34 képviselőhöz szólok, aki leszavazta azt, hogy június 30-án dönthessenek a sorsunkról. Ahogy Kucsák képviselő úr elmondta, mi mindenkit meghívtunk az iskolánkba, hogy tanulmányozzák azt, hogy valójában a mi iskolánk - és a többi iskola is - teli van gyerekkel, teli van felvételizőkkel, és azok az adatok, amelyek önök előtt vannak, nem a mi iskoláinkról szólnak. Én azt a két MSZP-s képviselőt, akik azt mondták, hogy az iskolák kiürültek, és ezért kell azokat összevonni, ismételten meghívnám a mi iskoláinkba. És azt kérem, hogy ne döntsenek ma, azért ne döntsenek, mert itt van a Hajnik igazgatója, a Fényes, a Batthyány, az Egészségügyi Szakképző Iskola igazgatója, és elmondhatjuk azt, hogy a mi iskoláinkban bőven van gyerek. Az én iskolámba 643 gyerek jár, estisek és nappalisok, 15 fő az egy tanárra jutó gyereklétszám, 27 az egy csoportra jutó gyereklétszám, 400-nál több felvételi lapunk érkezett. Azok az adatok, amelyek alapján önök dönteni készülnek, ahogy a nyilatkozatunkban is áll, nyilvánvalóan torzított adatok. A pedagógiai szempontok teljes mellőzése méltatlan és szégyenletes egy ekkora horderejű döntés előkészítéséhez. Köszönöm. (Taps a hátsó padsorokban és az ellenzéki képviselők részéről.) ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Most pedig megadom a szót Germánné dr. Vastag Györgyi képviselő asszonynak. Parancsoljon! ELŐADÓ (Germánné dr. Vastag Györgyi): Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Érdeklődők! Hogyha nagyon

összekapnám magam, akkor biztos én is tudnék patetikus színházi előadást tartani (Moraj és hangok a Fidesz-frakció soraiból: Pfuj!), de megpróbálok úgy viselkedni, mint az elmúlt időszakban, mint az elmúlt időszakban… ELNÖK: Kérem, figyelmesen hallgassuk! ELŐADÓ (Germánné dr. Vastag Györgyi): …nemcsak kamerák kereszttüzében foglalkoztam ezzel a kérdéskörrel, amely most napirenden szerepel, hanem szakmaiságomat beleadva, és tisztességgel gondoltam végig ezt az előterjesztést. Nagyon örvendetes az, hogy az ellenzék részéről most ilyen nagy hozzáértéssel találkozunk. Jó lett volna, ha 2006 júniusában, amikor a szakképzésfejlesztési stratégiát elfogadta a Közgyűlés, nem három fideszes képviselő lett volna csak a teremben, hanem többen is részt vettek volna a vitában, és elmondták volna a véleményüket. Mindenkinek a figyelmét szeretném felhívni arra, miután sokan vagyunk ebben a Közgyűlésben, akik 2006 októberében kerültünk be a testületbe, hogy ez a folyamat nem 2007 januárjában kezdődött. Ez a folyamat 2004-ben kezdődött, amikor a Fővárosi Közgyűlés a Közoktatás-fejlesztési Programjának a felülvizsgálatakor megállapította, és hozott is egy ilyen döntést, hogy felül kell vizsgálni a főváros intézménykapacitásait, és ennek megfelelően intézmény-összevonásokat kell végrehajtani. Ezt követte 2006-ban a Szakképzés-fejlesztési Stratégia elfogadásakor ugyanennek a döntésnek a megismétlése a szakközépiskolákkal és a szakiskolákkal kapcsolatban. Tehát nem hirtelen jött ötlettől vezérelve került ez elénk. Maga Rétvári Bence képviselőtársam mondta, hogy 2006 decemberében egy igazgatói értekezleten már utaltak arra, hogy ilyen intézmény-összevonásokra kell hogy sor kerüljön. Még egyre szeretném fölhívni a figyelmet. Ha elolvasták ezt az előterjesztést, akkor ez nem tartalmaz olyasmit, amit önök most számon kérnek az előterjesztésen. Nem történik más, mint intézmények jogutóddal történő összevonása. Nincsen benne az előterjesztésben az, hogy szakképzés nélküli szakközépiskolákat kívánunk működtetni. A célokat is hiányolták. A célokat a 2006-os szakképzés-fejlesztési stratégia határozta meg. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy ne csak egy előterjesztést vegyenek figyelembe, hanem nézzék a döntési folyamatot, nézzék, hogy mi előzte ezt meg, és gondolják végig azt is, hogy milyen következményei lesznek ezeknek a döntéseknek, mi lesz, amikor még újból Közgyűlésen kell majd döntenünk kérdésekről. Szeretnék még egy dolgot leszögezni mindenki megnyugtatására: a fővárosban csak jó középiskolák vannak, csak színvonalas oktatást folytató középiskolák vannak. Ha ez nem így lenne, akkor a fenntartó az elmúlt időszakban nagyon nagy hibát követett volna el. Nem kívánok én több költői kérdést föltenni, mint amennyi már elhangzott itt ezen a Közgyűlésen és az oktatási és ifjúságpolitikai bizottsági ülésen is, de hadd kérdezzem meg, mi az akadálya annak, hogy ezek a jó pedagógiai programok és ezek az értékek a jogutód intézményekben is megőrződjenek. Mi az akadálya annak, hogy ugyanazok a pedagógusok ugyanazokkal a gyerekekkel tovább folytassák ezt? Nem akarok kitérni minden egyes konkrét intézményre, amit fölvetettek önök, de szeretném jelezni, hogy a jogutóddal történő megszüntetés azt jelenti, hogy a jogutód intézményben ugyanazok a szakképzések folynak tovább. Tegnap fölvetődött a bizottsági ülésen, hogy ki fogja az olaszt tanítani. Az az olasztanár fogja tanítani, aki a jogutóddal történő megszüntetésre javasolt intézményből átkerül a jogutód intézménybe. A szakmai képzéseket is azok a szakmai tanárok fogják tanítani, akik szintén ott lesznek a jogutódként megjelölt intézményekben. Tisztelettel fölhívom tehát a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy a szakképzéseket, a szakképző intézményeket ne megszüntetni kelljen, hanem megőrizni és fejleszteni lehessen, szükség van erre az intézménykoncentrációra. Nem lehet 115 fős átlaglétszámú szakképző intézményekre európai uniós pénzeket bevonni. Nem fogja az Európai Unió ilyen széttagolt, szétaprózott (A gép jelzi az időkeret leteltét.) intézményrendszerre adni a támogatását. Látom, hogy letelt az időm. A válasz kategóriában szeretnék a konkrét fölvetésekre még kitérni. Köszönöm szépen. (Taps a koalíciós padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő asszony hozzászólását. Most pedig megadom a szót Schneller Domonkos képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHNELLER DOMONKOS (Fidesz):

Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Kedves Megjelentek! Én alapvetően és mindenekelőtt Dél-Buda érdekében szerettem volna és szeretnék továbbra is hozzászólni, ugyanakkor Germánné képviselőtársam előző megszólalása bizonyos következtetések levonására is késztet. Érdemes mindenekelőtt összehasonlítani az önök szakmai álláspontját a koalíción belül, sőt még párton belül is. Fél órával ezelőtt hallhattuk azt Horváth Csaba főpolgármesterhelyettes úrtól, hogy élesen különvált a munkaerőpiac elvárásaitól a jelenlegi képzési rendszer. Mint ahogy az ő szájából hangzott el az is, hogy a diákoknak magasabb felkészültségre lenne szükségük. Ehhez képest Germánné azt mondta az imént, hogy csak jó, csak színvonalas középiskolák vannak Budapesten. Most akkor melyik az igaz? Egy párton belül meg kellene próbálni az álláspontokat legalább minimálisan egyeztetni és egységes álláspontot kialakítani, pláne mielőtt ilyen súlyú kérdéshez próbálnak önök hozzányúlni. De hangsúlyozom, én elsősorban Dél-Budáért szeretnék szót emelni. Dél-Budán található – gondolom, önök is tudják – Budapest XI. kerülete, amelyik a legnagyobb lélekszámú kerület. Mellette fekszik a XXII., valamint a XII. kerület is határos vele. Ezekben a kerületekben az átlagosnál is több iskolát próbálnak megszüntetni e szerint a javaslat szerint. A Fényes Elek iskoláról Pokorni Zoltán képviselőtársam már szót ejtett, mint ahogy a Kolos Richárdról és a Kelenföldi Műszaki Szakközépiskoláról pedig Kucsák László képviselőtársam. Amikor önök arról beszélnek, hogy ki az, aki a kamerák kereszttüzében szeret beszélni, és ki az, aki érdemben is foglalkozik a kérdéssel szakmai szempontból, akkor én is föltenném azt a kérdést, amit Németh Szilárd képviselőtársam is föltett, hogy vajon abból a 34 képviselőből, aki az imént visszavonatta a két Közgyűléssel ezelőtti döntését a Közgyűlésnek, kik voltak, hányan voltak, akik kint jártak ezekben az iskolákban. Mert tisztelettel jelenthetem, hogy én magam Kucsák László képviselőtársammal kint jártam, és azt láttam, hogy nagyon színvonalas képzés folyik. A Kolos Richárd Műszaki Szakközépiskolára több száz millió forintot költött 2001-ben a Fővárosi Önkormányzat homlokzatrekonstrukció és egyéb célból. Az önök szakmai anyagában az szerepel, hogy az iskolában mindössze 56 százalékos a nappali rendszerű feltöltöttség, ugyanakkor azt elfelejtették leírni, hogy itt esti képzés és felnőttképzés is folyik. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor ezek a számok erősen megváltoznak. Azt mondta a főpolgármester-helyettes úr, hogy élesen különvált a munkaerőpiac elvárásaitól. Szeretném tájékoztatni a főpolgármester-helyettes urat arról, hogy miközben a felsőfokú végzettségűek körében a munkanélküliség folyamatosan csökken, a Kolos Richárd Középiskolából kikerülő diákok majd mindegyike azonnal, sőt van, aki még az iskola befejezése előtt is állásajánlatot kap, mert olyan nagy szükség van ilyen szakképzett emberekre. Például ilyen a CNC marós programozó képzettség, ami azt jelenti, hogy valaki finommechanikai műszereket képes programozni, ezeknek a gyártását és gyártósorát. Ezek hiányszakmák, tisztelt főpolgármester-helyettes úr, önök ezt az iskolát meg akarják szüntetni. Germánné azt mondta az imént, hogy nincsen szó megszüntetésről, integrációról van szó. Nem tudom, tudják-e önök, hogy a XXII. és a XI. kerületből milyen módon közlekednek a diákok, oda milyen módon jutnak el és honnan járnak oda. Mert ha nem, akkor nagyon szívesen elmondom, hogy a meg nem épült 4-es metró helyett alapvetően villamossal és busszal járnak ide, és nem trolibusszal, mint ahogy az önök szakmai ügyosztálya által letett szakmai előterjesztésben szerepel, hogy a Kolos Richárd iskolába trolibusszal járnának a gyerekek. Nem, tisztelt főpolgármester-helyettes úr, nem trolibusszal járnak a XI. kerületbe. Ugyanakkor ugyanezek a diákok azok, akik nem tudni, hogy milyen módon fognak majd átjutni Kispestre, mert önök oda akarják integrálni ezt a képzést - mind a két iskolát Kispestre akarják integrálni -, miközben le lesz zárva a Szabadság-híd, le lesz zárva a Margithíd, a 4-es metró pedig 16 éve épül. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez nem működik, ez egy ésszerűtlen döntés, és nagyon kérem, hogy ne szavazzák meg. Különösen kérem Wieszt János képviselőtársamat, Lakos Imre képviselőtársamat, Bőhm András képviselőtársamat és John Emesét, akik velem együtt mindannyian XI. kerületi érintettségűek, hogy ne szavazzák meg ezeknek az iskoláknak a bezárását. Annál is inkább ne szavazzák meg, mivel Dél-Buda, a Kelenföld térsége szakképzés nélkül marad, és ezeket nem lehet átvinni egyik pillanatról a másikra, pláne nem Kispestre. Ne szavazzanak a saját kerületük ellen, erre szeretném őket kérni. Nagyon remélem, hogy a szavazás végén nem kell azt látnom itt a kijelzőn, hogy én voltam az

egyetlen képviselő, aki támogatta ezeknek az iskoláknak a megmaradását a XI. kerületi érintettségűek közül. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig megadnám a szót Ughy Attila képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Két iskola érdekében szeretnék szólni. Az egyik iskola tekintetében a mai előterjesztés, amit 009. sorszámon főpolgármester-helyettes úr jegyez, az némi segítséget, vagy némi megnyugvást jelenthet azok számára, akik ebben az intézményben dolgoznak. De azért néhány mondatban reagáljunk már arra, hogy egyáltalán hogyan kerülhetett elénk a Borászati Szakközépiskola integrálásának, bezárásának terve. Tisztelt Bizottsági Elnök Asszony! Én elfogadom azt, hogy ön azt állítja, hogy ez egy kiérlelt, hosszan megfontolt döntési sorozat végeredménye volt, és azt is elfogadom, hogy bizonyos iskolák, bizonyos szakiskolák esetében folytatható egy másik telephelyen ugyanaz a típusú oktatási, nevelési munka. De azért azt nem hiszem el, hogy Budapest, XXII. kerületében, Promontorban, fönt a hegyoldalban, ahol pincék vannak, ahol több száz millió forint értékű fejlesztések vannak, ahol az oktatás tevékenysége olyan, hogy naponta helyhez kötve kell vizsgaborokat készíteniük, a bor fejtését és az ehhez kapcsolódó tevékenységet folytatni a tanulóknak, egy ilyen iskolának a belváros kellős közepére való integrálása ugyanazzal az oktató, nevelő munkával és ugyanazzal az eredményességgel jár, mint Promontorban. Tehát én ezt nem hiszem el, ez nem elfogadható. Azt hiszem, ebben egyetértünk, ha egy szemrebbenést vagy egy bólintást kapok, akkor megköszönöm. (Germánné dr. Vastag Györgyi bólint.) Köszönöm. Akkor ebben már egyetértettünk. Ehhez kapcsolódóan tényleg örülök annak, hogy Horváth Csaba képviselőtársam beterjesztette azt a módosító indítványt, ami arra vonatkozik, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem ennek az évnek a közepétől - később tisztázandó feltételek között - átvenné ennek a szakiskolának a fenntartását, működtetését. Ezzel egyetértünk. Viszont illő tisztelettel szeretném megkérdezni azt, hogy egyébként úgy látszik, hogy ez egy nagyon kelendő intézet, és ebben is igaza van elnök asszonynak, mert a Pest Megyei Közgyűlés is jelezte, hogy szívesen fenntartójává válnak ennek az intézménynek. Ezt viszont nem látom az előterjesztésben, miközben én a Pest Megyei Közgyűlés elnökétől, dr. Szűcs Lajostól kaptam személyre szólóan egy ilyen levelet, és úgy tudom, hogy az iskola is kapott egy ilyet. Tehát ha egy régióban működő másik Közgyűlésnek az elnöke, és nemcsak az elnöke, hanem a Közgyűlés döntése értelmében megkeresnek bennünket, akkor erre valamilyen módon szerintem illik reagálnunk, főleg akkor, hogyha segítő jobbot nyújtanak annak érdekében, hogy működtetni tudjuk ezt az intézményt. Ezzel kapcsolatban egyéb észrevételeket nem szeretnék mondani, mert talán ily módon ez az intézmény megmenekül a bezárástól. Még egy intézményről szeretnék röviden szót ejteni, a Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskoláról. Hosszú ideig az Informatikai Bizottság tagja voltam, és elkötelezetten gondolom azt, hogy az informatikai társadalom fejlesztése, az informatikai világ megvalósulása és ennek az elősegítése eminens feladata minden önkormányzatnak. Azt hiszem, hogy az a párt, amelyik ma a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármestert adja, mindig is híres volt arról, hogy az infotársadalom élharcosának tekintette magát, és mint ilyen párt, nem értem, hogy miért egy ilyen korszerű innovatív iskolának az összevonását, bezárását terjeszti elénk. Egy olyan iskoláét, amely az országban az egyetlen olyan iskola, ahol a CISCO Network Academy, ahol a Microsoft IT Academy, az Oracle és egyéb világcégek oktatóbázisai is megtalálhatók. Miért van erre szükség? Egyszerűen érthetetlen. Az előterjesztés egyébként számtalan hiányosságot és hibát is tartalmaz, amit az előterjesztő legalább korrektül mellé is tett, ugyanis a Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskolában a saját iskola nyolc pontban jelezte, hogy milyen hiányosságok és milyen téves adatok szerepelnek a főváros, illetve az ügyosztály adataiban velük kapcsolatban. Csak kettőt szabadna említenem ezek közül. Az egyik az, hogy az évismétlésre bukott tanulók arányát több mint 50 százalékban tévesztette el az előterjesztés a valós adatokhoz képest. Aztán az már ehhez képest csekélység, hogy azt sem tudták, hogy hány tanterem van, és itt is nagyjából 30 vagy 40 százalékos volt az eltérés ahhoz képest, mint ami a valóságot tartalmazza.

Tehát ezzel arra szeretnék rávilágítani, hogy tényleg kiérlelt álláspontot kellene kialakítani a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek, és ezek alapján a kiérlelt álláspontok alapján kellene a szakszerű, végleges döntést meghozni, ami remélhetőleg hosszú időre biztosítja a széles körű és magas színvonalú oktatást és képzést ebben a városban. De ez az előterjesztés ilyen formában, jelen állapotában sajnos, erre alkalmatlan. ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig megadnám a szót Rétvári Bence képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Vendégeink! Először is nagyon örülök annak, mérhetetlen módon, hogy azon kivételezettek közé tartozhattam a mai Közgyűlésen, aki a kérdésére választ kapott, úgyhogy azt hiszem, hogy ez már fél siker, ezt köszönöm szépen főpolgármester-helyettes úrnak. Mindemellett természetesen nem tudok vele egyetérteni, hiszen az 1993. évi LXXVI. törvény, a szakképzési törvény 2. §-ának (4) bekezdése kötelezővé teszi a pályakövetést, így tehát ez a rendszer szükséges lenne, hogy működjön. Amit itt a számháborúhoz szeretnék mondani egyfajta adalékként, szintén az iskolákban végzett kutatásaim nyomán az jutott az eszembe, amikor itt röpködtek a számok, hogy mekkora a kapacitás, mekkora a kihasználtság, amit anno még Kun Miklós szokott előadásában a ’60-as, ’70-es évekről mesélni az úgynevezett telefonjogról, amikor írásban nem történt semmi, csak felemelték a telefont, közölték, hogy hol, milyen számnak kell lenni, és utána azt a számot végrehajtották. Ilyesmiről számoltak be az intézményvezetők is egy-két helyen, mondjuk a kapacitásszámmal kapcsolatban, jött egy telefon, hogy mostantól akkor a kapacitásotokat 10 százalékkal növeljétek meg. Ezt ők megtették, majd most elhangzanak az érvek, hogy kicsi a kihasználtság, ilyen telefonjog mellett nem nehéz olyan számokat produkálni, melyek alacsony használati létszámot mutatnak be. Ennyit szerettem volna kérni, és nagyon sajnálom, hogy az egyetlen egzakt és ellenőrizhető mérőszám, a pályakövetési rendszer mérőszámai csak a későbbiekben, egykét-három év múlva fognak kialakulni, holott az az egyetlen dolog, ami valamelyest igazolhatná a rendszer egyes módosításait. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig Németh Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. NÉMETH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Úgy gondolom, több mindenről szóltak már képviselőtársaim, én egy-két olyan dologról szeretnék összefoglalóan szólni, ami az előkészítést és egyáltalán ennek az előttünk fekvő előterjesztésnek a hitelességét illeti. Ha az előkészítést megnézzük, akkor az a legfontosabb, hogy érdekes módon, amikor először az iskolák elé kerültek ezek az elképzelések, és amikor többen a képviselőtársak közül vagy a város vezetői közül érvelni próbáltak ezek mellett a javaslatok mellett, akkor lefektettek alapelveket, és függetlenül attól, hogy mennyire értünk egyet ezekkel az alapelvekkel, nevezetesen, hogy például szét kell választani az alapképzést a szakképzéstől, nem vagyok benne biztos, hogy ez jó, hogy meg kell szüntetni az „és” gimnáziumokat, megint csak nem vagyok benne biztos, hogy ez jó, függetlenül ettől, ha most megnézzük ezt az előterjesztést, és megnézzük, hogy mi vált az eredeti elképzelésekből és mi lett az alapelvekből, akkor kiderül, hogy mégiscsak kilóg a lóláb, hiszen az alapelvek, úgy tűnik, hogy semmivé lettek. Úgy tűnik, hogy most már teljesen világos, hogy a szakmai érveket teljes egészében lesöpörték a fiskális elvek, és csak és kizárólag költségvetési szempontú javaslatot tartunk a kezünkben. Azok az alapelvek, amelyekről önök beszéltek, amelyekről egyébként tudtuk, hogy csak álcázni próbálják a valóságos szándékot, a fiskális szempontokat, ezek az alapelvek semmivé lettek. Még egyszer mondom: függetlenül attól, hogy ezek jogosan, vagy pedig oktalanul kerültek a Közgyűlés elé. Azt gondolom, valóban, és ezt a kormánypárti képviselők közül többen mondták, hogy a folyamat korábban kezdődött, és hogy mindenféle előkészítő anyagok születtek. Igen, de mint ahogy Tarlós István frakcióvezető úr ezzel kapcsolatos interpellációjában is szerepel, ezeket bizony végre kellett volna hajtani. Azokat az elfogadott határozatokat, amelyeket korábban hozott a Közgyűlés, végre kellett volna hajtani. Igen ám, csakhogy akkor ilyen gyorsan, ilyen meggondolatlanul nem lehetne átverni a Közgyűlésen a többségük

birtokában ezeket az egyébként átgondolatlan és abszolút indokolatlan intézkedéseket. Az előkészítéshez kapcsolódóan még azt szeretném megjegyezni, és nem szeretnék ezzel senkit megbántani, hogy amikor nyilatkozatok elhangzanak televízióban, rádióban, akkor bizony az ember haja időnként égnek áll, amikor olyan emberek nyilatkoznak, akik mondjuk néhány hónappal ezelőttig még az életükben nem jártak szakképző intézményben, és bizony olyan badarságok hangzanak el az ő szájukból, amelyeket ehhez a dologhoz kicsit is értő ember megmosolyog, vagy éppenséggel csak sírni tud rajta. Ami itt most előttünk áll, ez az előterjesztés, bűvészkedés a számokkal, és természetesen a tények elferdítése. Noha ezt a Fővárosi Közgyűlésben kezdjük már megszokni, de akkor, amikor valóban sok ezer embert érintő kérdésről van szó, ez különösen elfogadhatatlan. Arról van szó, és ezt nagymértékben ajánlom a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmébe, hogy mindenféle számokat, tetszőlegesen kitalált számokat összeszoroztak egymással, vagy elosztottak egymással, és így jön ki a statisztika a férőhelyekről, a kihasználtságról. Vannak olyan intézmények, nem is egy, ahol azt mondták, hogy úgy jön ki a férőhelyszám, hogy a 16 tantermet összeszorozzák egyenként 35 fővel, és így kijön a férőhely. Két probléma van: hogy nincs 16 tanterem az intézményben, és hogy nem férnek egyenként sem 35-en ezekbe a tantermekbe. Ezek után csak azt lehet mondani, hogy a további érvek is hamisak, mint ahogy erről többen beszéltek a képviselőtársak közül. Azt mondja az előterjesztés, hogy rosszak Magyarországon a kompetenciavizsgálat eredményei. Jó, csak akkor azt kérdezem, hogy miért éppen azokat az intézményeket szüntetik meg, illetve azokat az iskolákat kell megszüntetni, ahol jó eredményeket értek el. Jobb körülmények közé kerülnek a diákok és a tanárok – mondják. Mint ahogy Schneller Domonkos képviselőtársam hozzászólásából is kiderült, ez éppen például Dél-Budán nem igaz. Több olyan intézmény van, amelyre rengeteget költöttek az elmúlt években, amely a Szakképzési Alapból is kapott, és maga is igyekezett ezeket a lehetőségeket kihasználni, és most sokkal rosszabb körülmények közé kerülnek, többet kell utazniuk a diákoknak, és rosszabb körülmények közé kerülnek a döntés esetén a befogadó intézményben. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr hozzászólását. Visszaadnám az ülés vezetését Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úrnak. (Az elnöklést Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes veszi át.) ELNÖK: Wertán Zsolt képviselő úré a szó. WERTÁN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Felvezetőjében Horváth Csaba illetékes előterjesztő főpolgármester-helyettes azzal kezdte, hogy az előterjesztést módosítja, miszerint a Borászati Szakközépiskola megszüntetéséről nincsen szó. Ennek az ellenzék részéről tényleg örültünk. Az örömbe annyi üröm vegyült, hogy ennek körülbelül a 19szeresét vártuk volna, hogy ezt a jelenleg előttünk lévő előterjesztést egészében vonja vissza, minden iskolára való tekintettel, pontosan azért, mert amit az előttem szólók is mondtak, teljesen megalapozatlan, illetve amit alapjául szolgálónak tekintenek adatokat, azok a valóságot nem tükrözik. Az ezen iskolával kapcsolatos visszavonással kapcsolatban rögtön azért örömömet szeretném kifejezni, hogy ne csak a bírálat illesse a városvezetést. Szűkebb környezetem, Terézváros ezzel megmenekült egy újabb anomália elől, miszerint a Nagymező utcai mélygarázs problémája most nem ismétlődik meg, hogy az Andrássy úton újabb borpincéket kellene nyitni. (Derültség.) Ez szerintem egy nagyon pozitív hozadéka ennek a visszavonásnak. Amit a két héttel korábbi, elfogadott közgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban mondott, hogy fél évvel tolta volna el a határozati javaslat ezen intézmények megszüntetését, ez nem igaz. A határozati javaslat arról szólt, hogy fél év múlva kerüljön elénk egy anyag, amelyikben részletesen megvizsgálva elénk kerül, hogy milyen módjai, milyen lehetőségei vannak ennek az intézmény-átalakításnak, és egy év múlva térjünk vissza arra, hogy hogyan lehet ezt a racionalizálást, összevonást – ki minek szeretné, mondja annak – valahogy végrehajtani, de úgy, hogy az embert is nézzük, ne csak a forintokat. Az előterjesztő, ha jól emlékszem, az elmúlt ciklusban a II. kerület polgármestere volt, így azt hiszem, különös aktualitása van annak, hogy a Földes Ferenc Szakközépiskolát is be

szeretnék zárni. Ennek az egyik adata arról szól, hogy öt trolival közelítik meg az iskolát a gyerekek. Mint II. kerületi alpolgármester, gondolom, tudja, hogy ennél lényegesen kevesebb troli van a kerületben, de lehetséges, hogy ez csak egy későbbi előterjesztéssel való összekeverés volt, miszerint a város a közlekedési álmait fejezte ki, úgy, ahogy Schneller Domonkos is mondta, több trolit is beterveztek már ebbe az oktatási előterjesztésbe. A Földes Ferenc Szakközépiskoláról még annyit: ha jól sejtem, az összevonásnak valamiféle alapját képezné a szakmaiság, tehát a szakterületek szerinti iskolák összevonása, hogy melyik iskola milyen minőségben tudja a képzést biztosítani. Ennek az egyik alapvető kérdése a tanári gárda. Ebben az iskolában tanítanak azok a tanárok, akik a tankönyveket írják. Ebben az iskolában a túljelentkezés kétszeres. Itt a pesti szakképző központba való áttelepítéssel egy elég nehéz feladat elé állítják a gyerekeket. Igaz, szerencsére már nem általános iskolásokról, hanem középiskolásokról van szó, de akkor is egy bel-budai iskolából egy, a Duna túlpartján lévő iskolába kényszerítik őket ezentúl mindennapi bejárásra. Germánné képviselő asszony véleménye szerint a pedagógiai programok megvalósításának semmi akadálya nincsen abban az esetben, ha iskolákat összevonunk. Ezt nem tudom, hogy hogy képzeli. Ha otthon, a konyhában főz, és úgy gondolja, hogy egy kicsit csökkenti a felhozatalt, a család kevesebb féle ételből válogathat ezen túl, akkor azt egy lábosba összeönti, és így minden íz megmarad, ami a család elé kerül, és nem szenvednek hiányt. Nagyjából így jellemezhető az, hogy ha iskolákat vonunk össze, és az összes pedagógiai programot továbbra is fenn szeretnénk tartani a palettán. Ezek a pedagógiai programok tanári testületek metodikájára épülnek alapvetően, ezeket a tanárokat nem tudják integrálni egy az egyben egy iskolába, de ha minden tanárt át is vennének az integráló iskolába, akkor sem lehet, hogy több pedagógiai program működjön abban az iskolában. Tehát nyilvánvalóan meg kell szüntetni pedagógiai programokat, ezzel az oktatás sokszínűségét továbbra is rombolják, értékes elemeket ebből kivágnak, és ami a legfontosabb, ami az egész előterjesztés legnagyobb negatívuma, hogy a gyerekek szenvedik ennek a hátrányát, és a gyerekekkel egyáltalán nem foglalkozik az előterjesztés. Köszönöm. ELNÖK: Bagdy Gábor képviselő úr! Tessék, frakcióvezető úr! DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! Nem szóltam hozzá ehhez a napirendhez, hanem csak az előzőhöz, hiszen én nem vagyok oktatáspolitikus, és számos kiváló szakember, felkészült kollégám szólt hozzá a témához, szót ejtve gyakorlatilag valamennyi szóban forgó intézményről. Van azonban mégis valami, ami a nem szakember számára is meglepő. Két momentumot látunk. Egyfelől azt a gondolkodást, hogy a szakképzési rendszert logikusan, ésszerűen, tervszerűen át kellene alakítani. Azt gondolom, ez az a momentum, amelyet mi szívesen és örömmel támogatunk, illetve támogatnánk. Ugyanakkor ez a szakszerű, előkészített döntési mechanizmus nem látszik előttünk, amelyik a határozati javaslat előtti utolsó bekezdésből világosan és egyértelműen tükröződik. A másik gondolat, hogy az összevonás alapvető indoka pénzügyi-fiskális szempont. Igen, bizonyára az, de szeretném jelezni – és erre visszatérnék mindjárt –, hogy összességében ebben az évben a költségvetésből több mint 3 milliárd forint kiadást jelent ennek az átalakításnak a megfinanszírozása. Visszatérve tehát az első gondolatra: miért nem tudjuk elfogadni, hogy ez az átalakítási terv előkészített, logikus, érthető és végiggondolt? Éppen azért, mert az előttünk lévő ütemezés azt mondja, hogy most döntünk, és majd júniusban, sokféle egyeztetés, megvitatás, szakmai számok elemzése után döntést hozunk. Elnézést kérek, minden normális koncepció azzal kezdődik, hogy először javaslatot teszünk az új szakképzési rendszerre, javaslatot teszünk arra, hogy milyen elképzelésünk van, utána ennek a javaslatnak a létjogosultságát megvizsgáljuk mindenféle úton-módon, adat szempontjából, az érintettekkel egyeztetve és így tovább, és utána hozzuk meg a döntést. Itt sajnos éppen fordított a logika: először döntünk, és utána majd kidolgozzuk a koncepciót, amit majd jóvá is hagyunk. Ez számunkra elfogadhatatlan. Másrészt még egyszer szeretném hangoztatni: az a furcsa helyzet áll elő, hogy az előterjesztés szerint 2007-ben 3 milliárd 240 millió forintra van szükség csak az átalakítás megfinanszírozására. Ennek két forrása van: céltartalék az önkormányzati szerkezetalakításhoz kapcsolódó kiadásokra, valamint az általános tartalék. Nem is

véletlen, hogy nem csak a céltartalékot jelöljük meg, hiszen ez az összeg egymaga magasabb, mint az erre félretett céltartalék. Ugyanakkor az előző előterjesztésben pont ugyanennek a céltartaléknak a terhére kívántunk átalakítani nővérszállót; és még nem beszéltünk az előttünk álló egészségügyi és egyéb szakterületeken sorra kerülő szerkezetátalakításokról. Magyarul: arról van szó, hogy nincs is pénz az átalakításra, sőt mi több, idén csak kiadásunk lesz ebből. Mindezek alapján újfent arra kérem a tisztelt előterjesztőt, egy olyan anyagot hozzon majd elénk, amely már megfelelő előkészítettségi állapotban van, amely már a megfelelő egyeztetéseken túl van, és legalábbis az érintettek többségének a támogatását bírja. ELNÖK: Köszönöm szépen. John Emese! ELŐADÓ (John Emese): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Megjelentek! Azt gondolom, érzelmekkel nagyon nehéz vitatkozni, az iskolák érzelmeivel is, és azokkal a mondatokkal is, amelyek arról szólnak, hogy „kegyelmet az iskoláknak”, „utolsó szó jogán”, „halálraítéltek” és hasonló kifejezések. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból: Így van!) Azt gondolom, racionálisnak kell maradni ebben a helyzetben, és ezt úgy mondom, hogy az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságnak jó néhány éve az iskolákat jól ismerő, személyesen minden intézményvezetőt ismerő tagja mondta azt nekünk az egyik megbeszélésen, hogy érzelmi alapon egyetlenegy iskola összevonására sem kerülne sor. S most arról is beszélnék, mi a különbség aközött, hogy jó oktatás, jó színvonalú oktatás, és aközött, hogy a munkaerőpiaccal kapcsolatban álló, hasznos tudást adó oktatás. Hiszen az, aki az oktatással foglalkozik, pontosan tudja, hogy nagyon jól meg lehet tanítani olyan dolgokat és lehet minőségi oktatást is produkálni úgy, hogy az nem lesz használható tudás a gyerekeink számára, hogy akik kikerülnek a munkaerőpiacra, nem tudnak elhelyezkedni. Jelenleg az a helyzet az országban, hogy amíg a diplomások tekintetében harmadik helyen állunk Európában a munkanélküliségben, addig a diplomával nem rendelkező fiatal pályakezdők esetében 17-18. helyen állunk Európában ugyanezen a területen. Ez azt jelenti, hogy súlyos problémák vannak a rendszerrel, súlyos problémák vannak a szakképzési rendszerrel. Valahogyan ez a rendszer, a szakképzési rendszer nincs kapcsolatban eléggé a munkaerőpiaccal, nem reagál a munkaerőpiac elvárásaira. A rendszerünk nagyon költséges és szétaprózott. Ezzel nagyon ritkán vitatkoztak ellenzéki képviselőtársaink, és nem vitatkoztak az intézményvezetők sem egyetlen beszélgetés során sem. Nem vitatkoztak; ezt onnan tudom, hogy nagyon sok javaslatban megjelent az, hogy ugyan az intézményre nagyon nagy szükség van az értékei miatt – az ő intézményükre, jelezte egy-egy intézmény –, viszont nekik lenne szabad kapacitásuk, férőhelyük, ahová be tudnának fogadni esetlegesen egy másik intézményt. Nem vitatjuk azt sem, hogy 9-25 helyen képezni ugyanazt a szakmát, szétaprózottságot jelent. S azt sem vitatjuk, hogy ez a szétaprózottság hátrányos a gyerekek számára. Miért hátrányos? Mert amikor azt mondjuk, hogy szétaprózott, nemcsak arról van szó, hogy a busszal hova kell elutazni, hogy melyik a helyszíne az oktatásnak. Arról van szó, hogy a tanműhelyekben sehol sem áll rendelkezésre az oktatott szakmáknak a teljes spektrumát lefedő legmagasabb technológia. Minden egyes műszaki iskolában vannak gépek, vannak magas technológiát bemutató gépek, amin a gyerekek meg tudják tanulni azt, amit kikerülve használniuk kell a munkaerőpiacon, azoknak a gépeknek a használatát, de a teljes spektrumot lefedően nincsenek meg azok a berendezések, felszerelések. Szétaprózott azért, mert a szakképzési források nagyon sok helyen jelennek meg. Igen, megjelennek, igen, fejlesztenek belőle az iskolák, és ez nagyon jó, ahogy egyik képviselőtársam említette. Vannak szakképzési források jelenleg is az iskolákban, és lesznek is. Hiszen azok a cégek, vállalatok, amelyek odaadják egy-egy intézménynek a szakképzési támogatást, ezután is oda fogják adni. Hiszen ők arra adják oda, hogy a gyerekeket magasabb színvonalon lehessen tanítani, hogy a szakképzés magasabb színvonalon folyjon. Miért feltételezzük azt, hogy a munkaerőpiac szereplői a továbbiakban nem akarják azt, hogy a szakképzés magas színvonalon vagy magasabb színvonalon folyjon? Fejleszteni kell; Fónagy képviselőtársamhoz ebben mindenképpen csatlakozom. Azt gondolom, hogy a fejlesztésekre és a fejlesztések koncentrálására akkor van lehetőség, ha a rendszert átalakítjuk. Sok szó esett itt az iskolák értékeiről. Igen, én egyetértek azzal, hogy minden egyes intézménynek, nemcsak az itt felsorolt tíz-tizenöt intézménynek, amelyet ellenzéki

képviselőtársaink sorban, egymás után megemlítettek, hanem a többi intézményünknek is rengeteg értéke van, pedagógiai programban, versenyek tekintetében, pedagógusközösségek munkája tekintetében, kimagasló tanulmányi eredmények tekintetében; abban a tekintetben, hogy van olyan iskolánk, ahol például – én ezt is értéknek tartom – almaautomata van – igen, ökoiskola –, és foglalkoznak azzal, hogy környezettudatosságra neveljék a gyerekeket. A másik iskolában azzal foglalkoznak, hogy jóval magasabb sportteljesítményt nyújtsanak a gyerekek. Mi azt szeretnénk, ha ezek a lehetőségek, ez a szemlélet, mondjuk, a környezettudatos szemlélet megtanulása minden fővárosi gyereknek, aki a szakképzési rendszerünkben tanul, rendelkezésére állna. Szeretnék nagyon röviden kitérni az adatokra, hiszen nagyon sokan vitatják az adatokat. ELNÖK: Kérem, hogy nagyon röviden, mert lejárt az idő. ELŐADÓ (John Emese): Akkor ezzel kapcsolatosan csak egy rövid mondat, és majd a válaszszakaszban még hozzászólnék. Annyit mondanék, én azt gondolom, hogy azok az adatok, amelyeket az intézmények rendelkezésre bocsátanak a Hivatal számára, azok az adatok, amelyekkel dolgozni tudunk. Nincs más forrás. Az intézmények adták meg ezeket az adatokat (Moraj.), tehát mi nem tudunk másra támaszkodni. S még egyetlen mondattal zárom ezt a rövid hozzászólást. Azt gondolom, hogy az iskola épületét, az iskola szellemét és a benne lévő értékeket, tudást, pedagógiát nem szabad összekeverni semmiféleképpen. Éppen ezért azt gondolom, nagyon támogatandó Katona képviselőtársunknak az a hozzászólása és javaslata, hogy gondoljuk át az iskolák elnevezéseit. Hiszen valóban vannak olyan esetek, amikor egy-egy műszaki iskolánál, szakközépiskolánál olyan nevek is megjelennek, amelyek esetlegesen nem éppen szakmaspecifikusak. Köszönöm szépen. (Taps a koalíciós pártok soraiban.) ELNÖK: Hock Zoltán frakcióvezető úr! HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Így a vita vége tájékán engedjenek meg néhány mondatot, hogy szembesítsem az előterjesztést a valósággal, az elhangzott szavakat a szándékokkal és törekvésekkel. Az előterjesztők szóban többször utaltak arra, hogy egy minőségi paradigmaváltásról van szó, egyfajta szakmai fejlődésről van szó, azért van erre szükség, mert akkor még jobbat, még többet, még szebbet tudnak majd nyújtani az oda járó diákoknak. Ha az ember kézbe veszi az előterjesztést, és egyenként végignézi az iskolákra vonatkozó javaslatokat, akkor semmi egyebet nem lát, mint százalékokat, létszámarányokat, osztályfeltöltöttségi mutatókat, tantermek számát. Semmi egyébről nem szól a dolog, mint arról, hogy mit lehet megtakarítani ebben a kérdésben. Sokkal becsületesebb lett volna, ha a költségvetési vitával összekapcsoltuk volna ezt a kérdést és arra mutattunk volna rá, hogy semmi egyébről nincs szó 2007-ben, mint hogy önök a működést alul akarják konszolidálni, forrásokat akarnak kivonni a működésből és azt át akarják tolni a felhalmozásra. A költségvetési rendeletből ez világosan kiderül. Nem szeretnék beszélni külön egyetlenegy iskoláról sem, és nem szeretném abba a triviális irányba elvinni a vitát, hogy én újpesti vagyok, ezért a bőrfeldolgozó-ipari szakközépiskolát meg a Dérit védeném. Természetesen ezek a szívemhez közelebb állnak, mert Újpest az otthonom, ott lakom, ismerem azt a két iskolát, de ezt az előterjesztést kontextusában kell kezelni, és ha így nézzük ezt a kérdést, akkor meg kellett volna adni saját maguknak is, hogy a finanszírozás kérdésében a kiindulópontot tisztázzák, és akkor valóban egy szakmai előterjesztés születhetett volna. Ha én azt olvashattam volna ebben, hogy mitől lesz hatékonyabb például a bőripari szakképzés Magyarországon és Budapesten az összevonással, ha azt olvashattam volna benne, hogy mitől lesz adott esetben jobb színvonalú az ügyintézőképzés, a közgazdasági középfokú képzés az összevonások következményeként, ha azt lehetett volna olvasni benne, hogy az informatikaoktatás mennyivel lesz hatékonyabb, jobb és még gyarapítóbb, mint egy évvel korábban, az összevonásokat megelőzően, akkor lehet, hogy érdemi vitát lehetett volna nyitni. Azt érzem, hogy mind az előterjesztő és mind az előterjesztést támogató képviselők egyetlenegy dolgot nem mernek kimondani, azt, hogy meg akarnak takarítani néhány milliárd forintot és ezt bármi áron ki lehet vonni.

S azért sem beszélek konkrét iskolákról, mert az sem derül ki az előterjesztésből, hogy a nyolcvan közül miért pont ezt a húszat választották ki és miért nem másik húszat. A megmaradó hatvan most nyertesnek érezheti magát, mert nem ők lettek leírva az előterjesztésben, de ha ez a folyamat tovább tart, ha nem tudnak hatékony, érdemi válaszokat adni a működtetésre, néhány év múlva ez a kérdés megint itt lesz és a maradék hatvanból fogják tovább ollózni az intézményeket. Többen utaltak a Közép-magyarországi Régióra. Egy dolgot tisztázzunk és szögezzünk le: csak statisztikai régió van, közigazgatási régió nincs. Ilyen formában a Fővárosi Önkormányzat mint önálló közhatalmi szervezet működteti az intézményeket, és azt gondolom, hogy mielőtt ilyen döntéseknek nekiállt volna, meg kellett volna keresnie azokat a lehetőségeket, amikkel a saját intézményhálózatának a működési oldalát támogatni tudta volna, mert akkor ez a rapid, átgondolatlan, megalapozatlan döntési sor nem kerülhetett volna a Közgyűlés elé. Elképzelhető, hogy ha a folyamatot csak elindítják és adnak maguknak időt – amiről egyébként a múltkor szavaztunk, hogy legalább egy évvel halasszuk el, hogy az értelmes szakmai vitákat le lehessen folytatni, valóban egyfajta víziót lehessen felvázolni az iskoláknak, egyfajta víziót a budapestieknek, egyfajta víziót a gyerekeknek –, akkor megalapozottabb döntés születhetett volna. A vita hangulatából kiindulva nincs kétségem afelől, hogy az előterjesztés meg fogja kapni a 34 szavazatot, 32 pedig ellene fog születni az ellenzéki oldalról, de még egy szempontot figyelembe kellett volna venni, azt, hogy egy iskolát nem lehet szerdán bezárni és csütörtökön újranyitni. Ez nem egy kft., amit az adótartozás miatt bedöntök és holnap egy másikat alapítok. Szakmai műhelyeket, adott esetben ötven-hatvan-nyolcvan éves szakmai műhelyeket fognak felrúgni néhány percen belül, és ennek a hagyománynak, ennek az értéknek az újrateremtését nem lehet becsomagolni ezüstpapírba és átvinni egy másik iskolába, és rámutatni, hogy annak az iskolának a hagyományát, annak az iskolának a szellemiségét, annak az iskolának a vízióját egy másik épületben, egy mesterségesen beleerőszakolt közösségben létre lehet hozni. Azt gondolom, hogy ez a fajta lélek, ez a fajta szakmaiság, ez a fajta humanizmus, ez a fajta odafigyelés hiányzik ebből az előterjesztésből, mert – mint ahogy kezdtem, s ezzel is fejezem be – minden sora arról szól, hogy hány százalékot lehet megtakarítani és hány millió forinttal marad több a költségvetésben. Sajnos ez nem fejlesztés, hanem visszalépés, és ezt még sokan fogjuk bánni, akik egyáltalán részt vettünk ebben a történetben. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. László Zoltán képviselő úré a szó. LÁSZLÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! Én egy méltánytalanul elfeledett társaság nevében szeretnék néhány gondolatot közölni önökkel: jelesül a diákokról van szó. Nekem úgy tűnik, hogy önök hatalmi tébolyszerűen állnak hozzá ehhez a kérdéshez, és mivel tudják, hogy keresztül tudják nyomni a tervüket – s attól félek, hogy ezt meg is fogják tenni –, azt gondolják, hogy mindent meg lehet tenni. De nem lehet! Az én gondolatom szerint – sajnos nem tudom másképp mondani – ha önök úgy gondolják, hogy ezt meg lehet tenni, akkor forduljanak meg, nézzenek a diákok szemébe és úgy tegyék meg, mert amit csinálnak, az felháborító, ráadásul ahogy képviselőtársaim is elmondták, teljesen szakmaiatlan. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy beszéltünk arról – erről már elég sokan beszéltek –, hogy a diákok hogyan járnak iskolába, milyen közlekedési eszközökkel. Nemcsak az a probléma, hogy busszal vagy villamossal járnak, hanem az is, hogy a szülőknek nagyon sok esetben nincs pénzük megvenni a bérletet, jelesül azokra gondolok, akik ma gyalog járnak be. Volt szerencsém az egyik iskolát meglátogatni, ahova nagyon sok olyan diák jár, akinek a szülei 16 négyzetméteres lakásban laknak; ezek többsége cigány. Róluk például tudom, hogy a szülők a szocialista többség által szerintem indokolatlanul magasan megemelt BKVbérletek árát már nem tudják kifizetni. És önök közül ki fogja vállalni a felelősséget azokért a diákokért, akik emiatt nem tudnak elmenni az iskolába? Amit önök csinálnak, az gyakorlatilag egy teljes népesség, egy teljes generáció ellehetetlenítése. Hogy fogják megmagyarázni nekik, hogy ők egy racionalizálás, egy jobb működés miatt nem tudják elvégezni az iskolát? Nemrégiben feltettem egy kérdést a főpolgármester úrnak azzal kapcsolatban, hogy a roma diákok megkapják-e az ösztöndíjukat, vagy ez is csak egy olyan lózung, amit általában szoktunk önöktől hallani. Ebben azóta történtek előrelépések, bízom benne, hogy

lesz majd eredménye is, és ezek a diákok nem kerülnek abba a helyzetbe, amibe most másokat is bele akarnak tolni. Elég sokan elmondták, hogy milyen felmérések alapján hozták meg a döntésüket. Nekem egy idézet jutott eszembe, hogy a tett halála az okoskodás. S attól félek, hogy önök most nem okosok, hanem okoskodnak, ami szerintem valamivel veszélyesebb a butaságnál. John Emese képviselő asszony az előbb azt mondta, hogy nem akarják halálra ítélni ezeket az iskolákat. Pedig igenis halálra ítélik. Nem kellene ezt a dolgot degradálni, igenis halálra ítélik őket. Feltenném a kérdést John Emesének, hogy tulajdonképpen melyik műsort nézi, merthogy ez itt a valóság. (Taps a hátsó padsorokban.) Amit ön, illetve az önök kis munkacsoportja gondol, az nagyon sokszor köszönő viszonyban sincs a valósággal. Például az egyik iskolában voltam egy olyan tornateremben, amely önök szerint nem létezik. (Taps a hátsó padsorokban.) Azt gondolom, hogy ez komoly probléma. Én még elég fiatal vagyok, tőlem még nincsenek olyan messze ezek az emlékek, de azt gondolom, hogy egy órát, vagy egy tollat el lehet veszteni, azonban egy tornaterem nem olyan pici, hogy azt az ember ne lássa, hogyha kimegy a helyszínre. Attól félek, ha önök ki is mentek egy iskolába, beültek az iskolaigazgató irodájába, beszélgettek vele nyolc mondatot és hazamentek. Én megtettem a magamét és a mi frakciónkból nagyon sokan megtettük a magunkét, elmentünk és beszélgettünk diákokkal, tanárokkal, szülőkkel. Higgyék el, hogy sokkal teljesebb képet kaptunk az iskolákról, mint amit önök el tudnak képzelni. Egy pillanatra szeretnék még visszatérni arra az erkölcsi és morális kérdésre, hogy lehet-e hatalmi kérdést csinálni ebből a problémából. Szerintem nem lehet, merthogy itt emberekről döntünk, ráadásul olyan emberekről, olyan gyerekekről, akik közül nagyon sokan ez az utolsó lehetősége. Higgyék el, hogy azoknak a diákoknak, akik például a bőrfeldolgozóba járnak – de említhetnék más iskolákat is –, ez az utolsó esélyük. Tehát a szülők nem is látnak más módot arra, hogy a gyereküket egy tisztességes életre neveljék - azt, hogy „polgári” már fel sem merem vetni itt, mert a végén még megköveznek, de egy polgári életmódot szánunk, szánnak minden gyereknek, azt gondolom. Attól félek, hogy önök most ezt megakadályozzák. Kérem önöket, hogy ne csináljanak ebből politikai kérdést, mert itt most nem számokról, nem adathalmazokról beszélünk, amelyeket áttolunk ide-oda-amoda, hanem emberekről, akik hála a jó istennek, itt ülnek mögöttünk, bár nagyon sok mindenkit nem engedtek fel ide. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondolom, hogy az is a demokráciánk egyik megcsúfolása, hogy emberek nem jöhetnek be ide a Közgyűlésre (Taps a hátsó padsorokban.), holott ez egy nyílt ülés. Köszönöm szépen. (Taps a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kucsák László képviselő úré a szó ismét. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Vendégeink! Azért emelkedtem ismét szólásra, mert a vita ezen szakaszában a bizottsági elnök asszony és az alelnök asszony is megszólalt, és úgy gondoltam, hogy egy-két dologra talán érdemes röviden reagálni. Hogy szétaprózott a rendszer vagy nem szétaprózott, arról lehet beszélni, és lehetne beszélni sok-sok minden másról is. Önök nem teremtették meg annak a lehetőségét, hogy beszélni lehessen bármilyen kérdésről, akár a szétaprózottságról, akár arról, hogy a szakképzési pénzek innen majd mechanikusan át tudnak-e menni nagy-nagy szakképző központokba vagy sem - megítélésem szerint nem -, és így tovább. Erről úgy lehetne beszélni, hogy szánunk rá időt, hogy meghallgatjuk egymást, hogy megszólalási lehetőséget adunk minden érdekelt félnek. Utaltam arra az első megszólalásom alkalmával, hogy önök most úgy készülnek egy döntés meghozatalára, hogy ez az előterjesztés nem bírja sem a szakma támogatását, sem az iskolai közösségek, pedagógusközösségek, diákközösségek, szülői szervezetek támogatását, sem az érdekképviseletek támogatását, sem az ellenzék támogatását. Ha önök úgy gondolják, hogy egy döntést így megnyugtató módon meg lehet hozni, csak azt tudom mondani: lelkük rajta. De inkább óvnám önöket ettől, ne tegyék! Megannyi feszítő kérdés van ebben az egész ügyben. Tegnap, a bizottsági ülésen több mint félszáz kérdésre nem kaptunk választ. Nem fogom ezeket most felsorolni, de nem derült ki, mi a célja egyáltalán valójában, mi az igazi célja ennek a racionalizációnak, egyáltalán racionalizáció-e ez. Reform vagy deform? Nem derült ki egyértelműen. Miért van, hogy tendenciózusak az adatmegjelölések: az egyik iskolánál ezen adatokat emelik ki, a másik iskolánál azt az adatot emelik ki, ahol ebből jobbak, ott nem biztos, hogy az szerepel, és így tovább, és akár fordítva. Ez kicsit a viccbéli esetre emlékeztet, a van rajta sapka, vagy

nincs rajta sapka esetére. (Taps a hátsó padsorokban.) Aztán: mennyiben vették önök figyelembe a szakértői véleményeket, azon szakértői véleményeket, amelyeket mi is csak egyszer tudtunk végigolvasni, mert több száz oldalról van szó, több szakértő készítette azokat, nem egységes szerkezetűek. Az hangzott el a bizottsági ülésen, hogy majd a döntés után valamikor terítékre kerülnek azok - ez vicces, az intézési módot tekintve. Nem jelenik meg egyetlen intézmény esetében sem semmiféle érdemi indoklás, hogy miért kell beolvasztani azt az intézményt egy másikba. Nem jelennek meg folyamatok - de erről már szóltam. A szakmai mutatók közül egyes-egyedül a kompetenciamérés eredményeit emeli ki, semmi mást, a kompetenciamérési eredményekre, és egyedül csak erre hivatkozni például olyan iskola esetében - egy példát mondok -, mint a Déri Miksa Szakközépiskola, amely kötelező beiskolázású, ahol az is csoda, hogy a gyerekek bejárnak ebbe az iskolába, amely intézmény egyfajta szociális missziót folytat - ott komolyan elvárható az, hogy ők a kompetenciaméréseken az átlag fölött teljesítsenek? Nézzünk már magukba! Ezek a gyerekek buktak vagy majdnem buktak… (Zúg a hangosító berendezés. Közbeszólások: A telefon!) Bocsánat, igen. Azt hittem, hogy lekevert a technika… Nem ragoznám tovább a dolgot. Az elnök asszonynak és az alelnök asszonynak szeretném tehát jelezni: mi készen voltunk, vagyunk és leszünk is arra, hogy valódi párbeszéd folyjon erről a kérdésről. Azt, ami eddig zajlott, felejtsük el, legyen egy rossz emlék; van arra lehetőség, hogy megnyugtató módon próbáljuk meg rendezni ezt a kérdést egy teljesen új tárgyalási alapról. Tudjuk nagyon jól, ismerjük a Murphy-törvényt, amely úgy szól, hogy ha kalapácsod van, mindent szögnek nézel. Ne így intézzék el ezt a dolgot, annál sokkal fontosabb, annál sokkal súlyosabb kérdésről van szó. Bízom az önök bölcsességében, és bízom abban, hogy bár itt bakiról meg egyebekről esett szó, azért a döntési pillanatban autonóm, gondolkodó, érző személyiségként tudnak az ügyhöz hozzáállni, ezt kérném is önöktől. Köszönöm a figyelmet. (Taps a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Schneller Domonkos képviselő úr! DR. SCHNELLER DOMONKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Megjelentek! A lassan klasszikussá váló John Emese hozzászólása ihletett arra engem is, hogy ismételten megnyomjam a hozzászólás gombot. Képviselőtársam említette azt, hogy érzelmi alapon viszonyul az ellenzék ehhez az egész döntéshez. Azért szeretném ezzel kapcsolatban feltenni azt a kérdést, hogy amikor mi létszámokkal indokolunk, az vajon érzelmi hozzáállás-e. Amikor mi azzal indokolunk, hogy közlekedési hiányosságok vannak, és a trolibusz nem jár a XI. kerületben, az vajon érzelmi indokolás-e? Amikor tanulmányi eredményeket hozunk fel mi magunk is meg az intézményvezetők is indokként, akkor az érzelmi viszonyulás-e? Az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, hogy az elmúlt mintegy másfél óra során nagyon sok szám, nagyon sok olyan indok elhangzott, amely az önök hiányos és meglehetősen felületesen elkészített előterjesztését több pontban is cáfolja, és azt gondolom, hogy ezekre a pontokra nem lehet azt mondani, hogy érzelmi viszonyulások. Ezek a tények, amelyek - mint azt egy másik klasszikus mondta - makacs dolgok. Azt is említette a hozzászólásában, hogy tanműhelyek szintjén nem áll rendelkezésre a teljes spektrum. Ezzel kapcsolatban utalnom kell László Zoltán képviselőtársamra, aki arra kérdezett rá, hogy vajon a tisztelt kormányoldali képviselőtársaink mennyire és milyen intenzitással látogatták végig ezeket az intézményeket. Nos, mivel egy fél órával ezelőtt volt egy kézfeltartásos javaslat, és önök igen hiányosan tették fel a kezüket, ezért szeretném tájékoztatni önöket arról - a hiányosan jelen lévő kormányoldali képviselőkre gondolok mindenekelőtt -, hogy például a Kolos Richárd Műszaki Szakközépiskolában a tanműhelyekben olyan műszaki robotgépek állnak rendelkezésre, szám szerint két darab, amelyekből az egész országban összesen négy darab van, ezek Hollandiából kerültek ide Magyarországra egy közös európai uniós program, talán még egy PHARE-program keretében, és egyedül itt tudják ezeken a gépeken képezni a diákokat. De ugyanígy megemlíthetném a Kelenföldi Műszaki Szakközépiskolának a CISCO-tanműhelyét és laborját is, amely szintén nem azt bizonyítja, hogy ezek hiányosan felszerelt és oktatásra nem alkalmas intézmények lennének. Az adatokhoz még annyit hadd tegyek hozzá, hogy azt is adatok bizonyítják, hogy például -

kicsit a XI. kerületnél elidőzve - a Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és a Kolos Richárd iskola nem férnének be létszámukat tekintve sem abba az iskolába, a Trefort Kéttannyelvű Szakközépiskolába, ahova az integráció őket tenné. Tehát létszámukban nem tudná őket fogadni a Trefort. Akkor nem lett volna ésszerűbb megvizsgálni annak a lehetőségét, amit egyébiránt az iskolák maguk vetettek fel, hogy a két XI. kerületi iskola adott esetben egy telephelyre integrálódna a XI. kerületen belül, így a kihasználtság növekedne, épület szabadulna fel, és a XI., a XXII., valamint a XII. kerületből bejáró tanulóknak nem kellene Kispestre menniük. Ez nem merült fel önökben? Mert ha nem merült fel, viszont az intézményvezetők - mint ahogy erről tudomásunk van - ezt az ötletet súgták önöknek, legalábbis súgták a szakmai, vagy magukat szakmainak tartó előkészítőknek, akkor hogyan nem tudták például ezt az ötletet behozni a Közgyűlés elé? Miért kell ezeket az ötleteket lesöpörni, és miért csak az a megoldás jó, amelyet önök a kezdet kezdetén elképzeltek és amelyek sajnos az ön hozzászólásával ellentétben ténylegesen intézmények halálra ítéléséről szólnak. Amit még hozzá kell tennem, az a pénzbehajtási jelleg, amire Hock Zoltán képviselőtársunk is utalt. Itt évente 3 milliárd forintot szeretnének megspórolni. Amikor a metrót tervezik és amikor a metró előkészítetlen próbafúrásai miatt végigreped a Számalk irodaháza, és a Számalk 500 millió forintra fogja perelni a fővárost, vajon akkor eszébe jut-e bárkinek az, hogy ez az 500 millió forint hány intézmény megmaradását jelenthetné, ha előkészített beruházásokat kezdtek volna önök el? Gondolom, hogy ezt a kérdést önök sem tették eddig föl, ezért csak csatlakozni tudok Kucsák képviselőtársamhoz, aki az mondta, hogy gondoljuk ezt még végig, és az egyeztetéseket, amelyekről Horváth Csaba beszélt mintegy másfél órával ezelőtt, ne a döntés megszületését követően folytassuk le, hanem a döntést megelőzően amiről beszélt, hogy diákönkormányzatok, tantestületek, azt tegyük lehetővé még a végleges döntés megszületése előtt. Ezért arra szeretném kérni önöket, hogy gondolják meg még egyszer ezt a döntést, főleg a XI. kerületi képviselőkre nézek itt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Papcsák Ferenc képviselő úr! DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Terveim szerint nem szóltam volna hozzá, de miután magam is szakiskolában végeztem, és látom, hogy semmiféle érzelmi hatást a politikai ellenérdekű feleinkben, barátainkban nem értünk el, ezért én magam is hozzászólnék. Egy példával szeretném kezdeni a felszólalásomat. Négy évig voltam az ország legszegényebb választókerületének az országgyűlési képviselője. Volt ott nagyon-nagyon sok olyan iskola, amely rendkívül rossz körülmények között végezte a munkáját, és volt az országnak egy kormánya, aki ezeket az iskolákat felújította, tartalommal töltötte meg és biztosította a tanítás feltételeit. Most a napokban, miután már nem vagyok képviselő, láttam a tévében, hogy a képviselő-testület elé bekerült egy olyan indítvány az egyik kistelepülésen – Vaja községről van szó –, hogy fel kell számolni az iskolát, meg kell szüntetni, és a gyerekeket át kell csoportosítani egy másik településre. A polgármester a kormánykoalícióval szimpatizál, míg a testület pedig a jobboldali pártszövetséggel. A testület úgy döntött, hogy nem fogja megszüntetni ezt az iskolát, a polgármester pedig nagyon egyszerűen elintézte ezt a kérdést: nem fizette ki a fűtésszámlát. Ezért az iskola, mondjuk úgy, hogy de facto bezárásra ítéltetett, 7 millió forint tartozása keletkezett a Tigáz felé, és az iskolát így mindenképpen kénytelen lesz a település bezárni. Én, aki ennek a választókerületnek voltam az országgyűlési képviselője, fájdalommal tapasztaltam azt, hogy ebben az országban, ebben a városban sem érzékelik a politikusok a prioritásokat. Mert mit szeretnénk elérni? Hát azt szeretnénk elérni, hogy itt is az iskolákat bezárják? Arra kérek mindenkit, hogy gondoljon már bele: mindenki iskolába járt valamikor, és mindenki valamilyen szakmát tanult, képzettséget kapott, végzettséget szerzett. Gondoljanak abba bele, hogy ha azt az iskolát, amelyikbe ő járt, bezárják, hogy fog erre visszaemlékezni, milyen lelkiismerettel fog odaállni majd a gyermekei elé, illetve mit fog mondani a gyermekeinek, hogy mit tett ő 2007-ben a főváros Közgyűlésében, amikor szavaznia kellett egy ilyen súlyú kérdésről. Vagy miért nem csinálja azt a képviselő, hogy megnézi a mai napon tárgyalandó következő napirendi pontok egyikét, és azt látja, hogy a DBR metró projektigazgatóságnál 28

százalékkal emelik a költségek arányát, azaz a főváros több pénzt költ erre, és 14 fő helyett 21 főre emelik a foglalkoztatottak arányát, miközben arról dönt, hogy majd ősszel ezer pedagógusnak, közalkalmazottnak el kell mennie? Hogy gondolkodunk így a jövőben? Vagy ne vegyenek utántöltő berendezést, vagy ne vegyenek nagy autókat, nem kell Touareggel járni a horvát tengerpartra, hanem az iskolákra kell költeni a pénzt. (Taps a hátsó padsorokban.) Illetve meg lehetne nézni azt a gépkocsielszámolást, amit egyébként itt folytatnak, a mobiltelefonokat és egyebeket. Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok pénz megy ki a fővárosból olyan területekre, amelyekre, mondjuk úgy, hogy nem feltétlenül indokolt. Még egy nagyon fontos dolgot szeretnék mondani, ez nem csupán budapesti kérdés; nagyon-nagyon sokan járnak be vidékről ezekbe a szakiskolákba, tehát nemcsak a budapesti kerületeknek súlyos problémája ez, hanem a vidéki, környező kistérségekben élőké is. Tehát arra hívnám fel a figyelmet, hogy ne csak budapesti szempontból vizsgálják ezt a kérdést, hanem vidéki szempontból is, mert Nagykátától Zsámbékig bejárnak ezek a fiatal emberek. A harmadik gondolat pedig: nem egy korlátolt felelősségű társaság taggyűlésén vagyunk, ahol fiskális szemlélet szerint a vagy veszünk egy vetőgépet, vagy nem veszünk egy vetőgépet kérdésről van szó, hanem fiatal emberek sorsáról döntünk. Ha fiatal emberekről beszélünk, akkor nagyon szépen kérem a polgármesteri vezetést, hogy ne rendeljen ki rájuk rendőröket, és ne rendeljen középületbe rendőrt, mert középületbe csak akkor lehet rendőrt rendelni az én jogi ismereteim szerint, ha valamilyen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn. Ilyenről én nem tudok. A fiatalok szeretnének bejönni. (Taps a hátsó padsorokban.) A fiatalok szerettek volna reggel is bejönni, és szerintem most is szeretnének bejönni a főváros Közgyűlésébe és látni azt, amit önök csinálnak itt egyébként; ha felnézek a táblára, Szalkai István az egyetlen, aki hozzá mer szólni, önök pedig nem mernek hozzászólni ehhez az egyébként érzelmi kérdéshez. Biztatom önöket, hogy szóljanak hozzá, mert a gyerekeikről van szó. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Szalkai úré a szó. Tessék parancsolni, képviselő úr! SZALKAI ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Főpolgármester Úr! Tisztelt, kedves Vendégeink! Én valószínű nem számítok ilyen nagy tapsra és ovációra, mint az előttem szólók. Ennek ellenére köszönöm szépen képviselőtársamnak, hogy ezzel a bátorsággal fölvértezett. Amikor megnyomtam ezt a gombot, akkor, ha jól emlékszem, László Zoltán képviselőtársunk ecsetelte a szakképzés különböző szakmai kérdéseit. A tőlem balra helyet foglaló, szemmel láthatólag középiskolás generáció az élet iskolájába helyezvén önmagát kis képet kapott arról, hogy igenis vannak üléspontok és vannak álláspontok ebben a kérdésben. Vannak, akik érzelmileg közelítik meg, és vannak, akik meg talán szakmailag közelítik meg ezt a kérdést. Akkor jutott eszembe, hogy szóljak önökhöz, hogy itt azért alapvetően, kedves szakközépiskolai hallgatók, ezekben a padsorokban politikusok ülnek; politikusok, és nem polihisztorok. Mert a polihisztorok kora lejárt. Én úgy gondolom, egy politikus akkor tud jó döntést hozni, ha az apparátusa, a hivatala és azoknak a szakembereknek, akik egyébként a Fővárosi Közgyűlésnek is az előkészítő munkáját elvégzik, a munkájára tud számítani, és mi ezekben bízunk. Úgy gondolom, a Főpolgármesteri Hivatal és az ügyosztály és mindazok, akik ebben közreműködtek, idáig az általam bemutatott, illetve önök által is megismert anyagok alapján jó munkát végeztek. Természetesen akiket érint, azoknak ez a munka nem felel meg. Ha az önök helyében ülnék, énnekem sem felelne meg. Ez rendben is van így. De azért, hogy önök vissza tudjanak menni innen az élet iskolájából az iskolai padokba - mert ha jól gondolom, ma csütörtök van, és talán tanítási idő, és nem biztos, hogy önöknek ezt kéne itt megtanulni -, néhány apró részletre szeretném felhívni a figyelmet. Wintermantel úr és sokan mások, Hock Zoltán képviselőtársam is, akik Újpesten is képviselőtársaim, joggal vetik föl, hogy egy nagy hírű bőripari szakképző intézménynek a megszüntetése milyen károkat okoz. Csak szeretném az önök figyelmét felhívni a történelmi hűség kedvéért, hogy sajnos ezek a szakképző intézmények általában valamiféle iparra épültek, és ez az elmúlt 15-20 évben sehol nincs már. Újpesten annak idején négy-öt bőripari vállalat volt, ezek a cégek foglalkoztattak több ezer embert, volt rá igény. Ma ezek a bőrgyárak eltűntek, elvesztek, nincs már ezekben a szakmákban igazából

semmiféle szakképzésre igény. Végezetül annyit szeretnék mondani a polihisztorokkal kapcsolatban és azzal kapcsolatban, hogy mit mivel lehet összehasonlítani és mit mivel kell egymással megfeleltetni, hogy biztos lehet olyan statisztikákat gyártani, amelyek pró vagy kontra ezeket a döntéseket megalapozzák. Egy biztos: az intézményeket racionalizálni kell. Tehát én hiszek abban, hogy ezeket az intézményeket, amelyek itt ki lettek jelölve, megfelelő szakmai előkészítés alapján jelölték ki. Ha önök nem hisznek benne, képviselőtársaim, és úgy gondolják, hogy minden kérdésnél az ember még egy szempontot hozzá tud tenni, még egy jobb gondolattal meg tudja változtatni a döntést, akkor, bár rossz ómen, de azt kell mondanom, hogy az utolsó polihisztor, akit én gyerekkoromból megismertem, aki az önök által is biztos szeretett mesében szerepel, Mekk mester volt. Nem szeretném, hogy mi Mekk mesterként döntsünk ilyen ügyekben, és nem szeretném, hogy a kikerülő szakközépiskolai hallgatók Mekk mesterek legyenek a saját szakmájukban. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Tarlós István úr ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Mivel nem először elhangzott itt, hogy kiváló szakmai előkészítő anyagok készültek, lehet, hogy mi itt bakot lőttünk. Szeretnék szünetet kérni, és addig az ügyosztálynak lesz módja elővenni és kiosztani a tavaly elkészített tanulmányokat. Ezért tehát szünetet javaslok. ELNÖK: Frakciószünetet tetszik kérni? TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Igen, és azt kérem, hogy közben az ügyosztály ossza ki a tavaly elkészült anyagokat. ELNÖK: Kérem, tessék megmondani, hogy hány percet rendeljek el. 30 percet lehet. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Mennyi kell, amíg előszedik az anyagokat? (Derültség.) Gondolom, készen vannak, vegyék elő, osszák ki, mert már kezd lelkiismeret-furdalásom lenni, hátha megvannak ezek az anyagok, ezért kérem a szünetet. ELNÖK: El is rendelném, frakcióvezető úr… DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Átveszem az ülés vezetését. 30 perc frakciószünet után ebédszünetet tartunk, 2 órakor folytatjuk az ülést. Egy pillanat, hallgassuk meg Tüttő Katát, a bizottságot kívánja összehívni. TÜTTŐ KATA a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Szeretném megkérni a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság tagjait, hogy fáradjanak a büfé melletti tárgyalóba, hogy elkezdhessük a bizottsági ülést. Köszönöm szépen. (Szünet: 12.42 – 14.26. Elnököl: dr. Demszky Gábor főpolgármester) ELNÖK: Félbeszakítottunk egy napirendi pontot. Csomós Miklós, Németh Zoltán, Németh Szilárd, Földesi Gyula, Orbán Gyöngyi, György István, Wintermantel Zsolt jelentkeztek, valamint Szatmáryné Jähl Angéla, György István, Wieszt János és Wintermantel Zsolt még egyszer. Tehát Csomós Miklósnak adom meg a szót… Előbb Németh Szilárd úr ügyrendben. NÉMETH SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester úr. Abban maradtunk itt két órával ezelőtt, hogy megkapjuk azokat a hatástanulmányokat – szakmai, pedagógiai, pénzügyi hatástanulmányokat –, amelyekre a főváros vezetése, és a várost irányító koalíció alapozza a szakképző intézmények átszervezését. Mi lesz ezzel? ELNÖK: Az előterjesztőnek tett fel kérdést. ELŐADÓ (Horváth Csaba): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Vendégek! Szeretném megjegyezni, hogy már korábban a Közgyűlésen elhangzott egy ezzel kapcsolatos kérdés, és akkor élesen különválasztottam a TISZK-ekhez, vagyis a térségi integrált szakképző központokhoz

fűződő fejlesztési megvalósíthatósági tanulmányok elkészültét, amelyre van közgyűlési határozat, de jelenleg még nem készült el, de ez az térségi integrált szakképző központhoz tartozik. A mai előterjesztés tárgya viszont a szakképzés alapjai integrációs folyamatának az elindítása, tehát meglévő intézmények szakmacsoportok szerinti összevonása a magasabb szakképzési teljesítmény érdekében. Tehát a rövid válasz az, hogy az a szakvélemény vagy megvalósíthatósági tanulmány, amelyet Tarlós úr kérdezett és kért, ma nem áll rendelkezésre, hiszen a mai napirendi előterjesztésnek ez nem tárgya. Tehát kérem, hogy a mai nap előterjesztéseihez tartozó kérdéseiket és javaslataikat fogalmazzák meg a további vita során. Köszönöm. (Az elnöklést Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes veszi át.) ELNÖK: Németh Szilárd úr ügyrendben. NÉMETH SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném javasolni, hogy ha nem áll rendelkezésre, akkor ezt a napirendi pontot itt most rekesszük be, és vegyük le a mai napon a tárgyalandók közül. Ez az ügyrendi javaslatom. Legközelebb erről az ifjúsági vagy gyermekszintről – bár tisztelettel figyelek az ifjúságra és a gyerekekre – el kellene jutni már a felnőtt szintre. Köszönöm szépen. (Taps a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Ügyrendi javaslata alapján szavazni fogunk. Kérek csengetést! (Csengetés.) Ügyrendi javaslata Németh képviselő úrnak az, hogy a napirendről való levételét kéri a 7. számú előterjesztésnek. Kérem, hogy a képviselők foglalják el helyüket. Szavazni fogunk a napirendről való levételről. „Igen” szavazatával a levételt támogatja. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 252/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Németh Szilárdnak az előterjesztés napirendről történő levételére irányuló ügyrendi indítványát. (32 igen, 33 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Tarlós úr ügyrendben! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester-helyettes úr. Csupán csak szerényen megjegyezném: a két dolog szervesen összefügg, de nem erőltetem tovább, hogy megkapjuk azt, ami nem létezik. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Csomós Miklós úr kért szót. Parancsoljon! CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester-helyettes úr. Többször elhangzott itt, és ez valószínűleg megint költői kérdés lesz, hogy miért van ez az intézménybezárás. Önök reformokról beszélnek, racionalizációról, de egy dolgot nem érintettünk, ez pedig a költségvetési koncepcióban szerepelt, amit egyébként sohasem tárgyaltunk, mert valami miatt a városvezető koalíció nem tartotta fontosnak, hogy a költségvetési koncepciót tárgyaljuk. Ebben feketén fehéren le van írva, hogy az intézménybezárásokból származó pénzeket, ami ugye ingatlanok eladásából származik, kívánja a főváros valamilyen módon a fejlesztéseire fordítani. Ez legalább tiszta beszéd, legalább tudjuk, hogy ezért kell az intézményeket bezárni, és akkor úgy tűnik, hogy teljesen felesleges itt szakmáról, gyerekekről, pedagógusokról, életsorsokról, szakképzésről beszélni. Itt arról van szó, hogy el kell venni valahonnan a pénzt, önök megtalálták a leggyengébb részeket, úgy gondolják, hogy az oktatásból könnyen el lehet venni pénzt. Ugyanez lesz a kultúrával, ugyanez lesz az egészségüggyel, és akkor ebből majd lehet valamit csinálni - az a kérdés, hogy mit. Erre az ötlet jelen pillanatban a Podmaniczky-program lenne, ami nem tudjuk, hogy hogyan és mint fog megvalósulni, de van egy olyan gyanúnk, gyanúm, hogy talán egyetlenegy dolog meg fog valósulni – talán, még ez sem biztos –, lehet, hogy 4-es metrója lesz Budapestnek. Lehet, hogy nem lesz rendes egészségügyünk, nem lesz rendes oktatásunk, színházak is szenvedni fognak – de lesz 4-es metrónk. Lehet, hogy erre kell a pénz. Lehet, hogy ez most egy hipotézis a részemről, lehet, hogy emiatt kell megspórolni itt az intézményeken pénzeket. Ez a helyzet kísértetiesen emlékeztet arra – és itt most egy irodalmi példát

hoznék –, Kosztolányi Dezső a magyar irodalomban nagyon jól ismerte az emberi lelket, van egy novellája, A motorcsónak a címe. Ennek a főhőse Veigl Berci, egy nagyon rendes köztisztviselő, aki nagyon rendesen él, szürkén ugyan, családját eltartja, nem élnek nagy jólétben; de egyszer a fejébe veszi, hogy vásárolni fog egy motorcsónakot. A motorcsónak egy nagyon jó dolog, azzal nagyon szépen lehet a Dunán le-föl száguldozni, és az életcéljává ennek a motorcsónaknak a megszerzése válik. Nem mondanám végig a novellát, a lényege az, hogy meg is fogja szerezni ezt a motorcsónakot; közben a családja széthullik, szétesik, mindenki boldogtalan lesz – leszámítva őt. És erre írja Kosztolányi Dezső, hogy tulajdonképpen az élethez nem kell más, csak egy rögeszme, meg egy motorcsónak. És akkor talán valakinek megvan a boldogság. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Devánszkiné Molnár Katalin kért szót ügyrendben. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelettel kérem a határozottabb vitavezetésre. Felhívom mindannyiunk figyelmét arra, hogy a hatályos SZMSZ szerint az első hozzászólás öt perc, minden további hozzászólás egy perc. Ugyan ez nincs korlátozva, hogy hányszor. És ha a vezérszónokit előre be tetszettek volna jelenteni, akkor a vezérszónok kaphatott volna tíz percet. Ez van a hatályos SZMSZ-ben. Tisztelettel kérem, hogy ennek megfelelően folytassuk a tárgyalást. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tarlós úr ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen mondat: egyetértek elnök asszonnyal. Szeretném, ha ugyanilyen figyelmet fordítana és ráirányítaná az ülésvezetés figyelmét az önkormányzati törvény előírásainak betartására is. Köszönöm. ELNÖK: Földesi Gyula úr, tessék parancsolni! FÖLDESI GYULA (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Pedagógusok! Kedves Diáktársak! Mostani felszólalásomat mint a Közgyűlés legfiatalabb tagja kívánom megtenni. 1989. június 16-a, Nagy Imre újratemetése. Egy nagy nyitott, fekete koporsó. Emlékeznek? Ebben a koporsóban a fiatalság volt jelképesen eltemetve. Ma 2007-et írunk. Tizenhét évvel a rendszerváltás után most önök erre a koporsóra ezzel a döntéssel el akarják helyezni a fedlapot, megpróbálják beszögelni, földbe engedni és a földet ráhányni. De nem fog menni! Mi, fiatalok elszántak és bátrak vagyunk. Nem lehet eltüntetni bennünket! Megpróbáltak önök külföldre zavarni bennünket – nem sikerült. Majd bevezették a tandíjat, megemelték a diákok utazási bérleteinek árát, és sorolhatnám. Mit ártottunk önöknek? Mit ártott a magyar fiatalság, hogy önöknek üldözni kell bennünket? Miért kell megerőszakolni a magyar szakképzést, miért kell megfojtani azt? Miért beszélnek mellé? Hiszen az intézményvezetők egyértelműen kijelentették és elmondták több fórumon is, hogy egyeztetés nem volt. Nem lehet egyeztetésnek nevezni azt, hogy januárban, februárban, esetleg decemberben megkeresik, és diktátumszerűen közlik az intézményvezetőkkel az előre borítékolt döntést. Miért kell a diákokra rendőröket küldeni? A főpolgármester úr is volt fiatal. Ön is küzdött a rendszerváltásért. Nem emlékszik, amikor önt verték a rendőrök? Ez a liberális város? Ez egy szabad város? Véleményünk szerint ez valami más. A fiatalok azt elismerik, a diákok és a pedagógusok azt tudják, hogy valami reformra, átgondoltabb reformra szükség van. De nem diktátumra! Tisztelettel arra kérjük önöket, vonják vissza ezt a javaslatot, gondolják át, közösen, együtt tanárokkal, diákokkal beszéljék át, hogyan lehetne rugalmassá tenni ezt az ügyet. Kérjük önöket, hogy vonják vissza ezt a döntésüket. Köszönöm. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Orbán Gyöngyi képviselő asszonyé a szó. ORBÁN GYÖNGYI (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Diákok és Pedagógusok! Magam is pedagógus voltam, és át tudom érezni azt, amit önök most éreznek.

Ma még csak húsz iskola kerül terítékre. De mi a garancia arra, hogy a fenntartó egy-két éven belül nem zárja be a többi iskola valamelyikét is? Az az érzésem, mintha egy jól megkoreografált árverésen lennénk. Elárverezik az iskolákat, hogy az ingatlanok licitárából összejöjjön a költségvetési hiány. Önök lebecsülik, tisztelt kollégák, a tanárok áldozatos munkáját, és csupán számoknak tekintik őket, ugyanúgy, mint a diákokat. Önök sokan pedagógusok, illetve szülők, ha jól tudom. Jár-e valamelyikőjüknek a gyermeke ezekbe az érintett iskolákba? (Folyamatos zaj.) Megvárom, amíg idefigyelnek, tisztelt kollégák… Jár-e valamelyikőjüknek gyermeke ezekbe az érintett iskolákba? Mert ha igen, akkor feltételezem, hogy nemcsak a racionalitásra alapoznák integrációs terveiket, hanem igenis érzelmi kérdésként is tekintenék ezt a dolgot. Persze, ha érintettek lennének. Egy kérésem van önökhöz: ha önök szülők, pedagógusok, de ha csak politikusok, és megszavazzák az intézmények bezárását, ám tegyék. De javaslom, hogy este, mikor hazaérnek, nézzenek tükörbe, és vonják le a megfelelő következtetéseket. Köszönöm. (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Szatmáryné Jähl Angéla képviselőnő! SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Kedves Vendégeink! Kezemben tartok egy levelet, amelyet Demszky Gábor főpolgármesternek írtak, és az aláíró a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Ezt szeretném önöknek fölolvasni. Ezek a szervezetek felajánlották, mind az MKIK, mind a BKIK és az MGYOSZ, hogy tapasztalataikkal szívesen hozzájárulnának a fővárosi szakképző intézmények átalakítására vonatkozó elképzelések véglegesítéséhez, ezért kialakítottuk szervezetek állásfoglalását, és szükségesnek tartjuk, hogy a döntés meghozatala előtt szakmai véleményünket röviden megfogalmazzuk. Egyetértünk azzal a helyzetelemzéssel, hogy a főváros szakképzési struktúrája jelenleg nem hatékony, és nem felel meg a gazdaság mai követelményeinek. Az elmúlt évtizedek során nem volt egységes koncepció arra vonatkozóan, hogy milyen szakmákban, illetve mely képesítéseket adó képzésben melyik iskola tudja az oktatást hatékonyan és magas szakmai színvonalon ellátni, ezért az iskolák egyéni kezdeményezéseiknek eredményeként alakult ki a mai helyzet. A fentiek miatt egyetértünk azzal, hogy a fővárosi szakképző intézmények hálózatát és működését felül kell vizsgálni. Véleményünk szerint azonban a jelenlegi átalakítási elképzelés nem kellően megalapozott és nem került előzetes egyeztetésre az érdekeltekkel, közöttük a gazdaság képviselőivel, szereplőivel és azok érdekképviseleteivel. A fővárosban folyó szakképzés átalakításának széles körű gazdasági és társadalmi elemzéseken, a szakképzési igények hosszabb távú felmérésén és az ehhez kapcsolódó hatástanulmányokon kell alapulnia. Ennek a munkának az elvégzéséhez legalább egy év szükséges. A jelenlegi átalakítási elképzelés szakmailag nem megalapozott, kizárólag költségvetési szempontok által motivált, hatásvizsgálatok nélkül azonban még a költséghatékonyabb működés sem látszik megalapozottnak. Félőnek tartjuk, hogy egyes iskolák mostani megszüntetése ellentétes lehet egy hosszabb távra az érdekeltek bevonásával kidolgozandó szakmai, képzési és intézményi koncepcióval. Fenntartásaink vannak például a Borászati Szakközépiskola megszüntetésével, ami a borászat jelenlegi és jövőbeli gazdasági jelentőségét tekintve teljesen indokolatlannak tűnik. További példaként említjük a Kolos Richárd Műszaki Szakközépiskolát, amely a BME gyakorló iskolája, illetve a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolát, amelyben több OKJ-s szakmát magas szinten képeznek. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a felsorolás folytatható lenne, a kételyek jogosságának eldöntéséhez csak az általunk javasolt szakmai koncepció adhat jogos alapot. Nyilván önök is tudják, hogy az elmúlt évek során vállalataink több milliárd forinttal járultak hozzá a most megszüntetni tervezett intézmények képzései feltételeinek a javításához. A vállalatok joggal kifogásolják, hogy az eddigi befektetéseik elvesznek és ezzel a képzés tárgyi feltételei romlanak. A fentiek miatt elengedhetetlennek tartjuk, hogy a végső döntés csak a vállalkozásokkal, illetve azok érdekképviseleteivel történt részletes egyeztetések után szülessenek meg. Fontosnak tartjuk azért, mert hasonló átalakításokra, döntésekre nemcsak a fővárosban, hanem az ország más régióiban is sor fog kerülni. A vállalkozások kihagyása ezen döntésekből a fővárosban rossz precedenst teremt a döntéshozók számára.

Ennyi a levél. És még fél másodpercben szeretném önöket mint szülőket kérni, akik felelősséget éreznek nemcsak a saját gyermekeikért, hanem az itt ülő gyermekekért, és reggel az utcán bennünket váró gyermekekért is: ne hozzanak olyan döntést, amely nagyon sok gyereket hátrányosan érint. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: György István úré a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Hogyan is függnek össze a dolgok? A Fővárosi Önkormányzat költségvetési koncepciója és költségvetése is egy úgynevezett GKI-tanulmányra épül, nagyon markánsan támaszkodik erre a GKI-tanulmányra, mellesleg arra a GKI-tanulmányra, amelyet a Közgyűlés napirendre se vett. Ez a koncepciójavaslat tartalmazza azt a fő tételt, hogy csak úgynevezett korrigált működési eredmény lesz képes egyensúlyban tartani a 2007. évi költségvetést, amelynek természetesen része az is, hogy ki kell spórolni a szakképzésből is – ugyanúgy, mint az oktatás más szegmenséből – bizonyos pénzösszegeket. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban szerettük volna megismerni ennek a GKI-tanulmánynak a háttéranyagait, ezért meghívtuk a GKI szakértőit, hogy mutassák be ezeket az anyagokat. A bizottsági ülésen kiderült, hogy sem a GKI-nél nincsenek ilyen tanulmányok, és mint e napirend tárgyalásakor számunkra teljesen világossá vált, nincsenek ilyen tanulmányok a szakképzés konkrét átalakítása tekintetében napirenden lévő előterjesztéssel kapcsolatban sem. Szeretnék idézni a bizottsági ülésen egyik koalíciós képviselőtársunk hozzászólásából. Nem szeretnék visszaélni nevének megemlítésével, mert nem bajt akarok neki okozni, hanem a korrekt hozzáállását szeretném felidézni. Így szól: „Ez egy olyan falat, ami egy külön tanulmányt megér és kár megjeleníteni egy tanulmányban ezeket a felvetéseket, amikor a hátterét vagy nem ismerjük, vagy nem ismerhetjük, vagy éppen nem tárhatjuk föl. A szakmák, az igények, a lakossági elvárások egy ilyen gazdasági felmérésben nem jelenhetnek meg, tisztában vagyok vele. Csak nagy bátorságnak tekintem, hogy ha ilyen ismeretek nélkül a honlapra felteszünk egy olyan anyagot, amely megrémít egy országot, egy várost, egy fővárost, embereket, oktatókat, tanulókat, egészségügyi alanyokat és egészségügyi dolgozókat. Nem önnek kéne ezt mondanom, mert ön elvégzett egy munkát egy csapattal, de meggyőződésem, hogy nagyon csínján kell bánni a megállapításokkal és a konklúziókkal. És még egy utolsó mondatot szeretnék mondani. Én most arra készültem, hogy megkapom azokat a háttértanulmányokat, amelyek megalapozzák ezt azt anyagot. Nem ezt kaptam. Kaptam egy ismertetést, kaptam egy ismertetését magának az anyagnak. Ezt az anyagot elolvastuk, ezt az anyagot láttuk, az elsőt, a másodikat, a módosítottat, a szűkítettet. Igazából arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mire tetszettek ezeket alapítani. Mire épülnek ezek rá? Nem tudom kihagyni – és most a köztisztviselők fogják be a fülüket –, könnyű az oktatást és a kultúrát, az egészségügyet megsarcolni, és közben szinte érintetlenül hagyni azt a struktúrát, amely kiszolgálja ezt az egész fővárost. Ki lehet nyitni a füleket. Köszönöm szépen.” Ennyi volt az idézet. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy ilyen szakmai előkészítettség mellett a szakképzés rendszerét ne rombolják szét. Elhangzott a mai napon többek szájából, hogy a kormány előtt vannak törvényjavaslatok, a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény mellett a kormány előtt van a szakképzési törvény is. Magyarul: úgy hozunk most döntést, hogy nem tudjuk, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje a szakképzés tekintetében végül is milyen törvényt fog elfogadni. Ha igazak azok a hírek, hogy ez a törvény a regionalitásra fog épülni, akkor kérdezem én, miért nem érthető bele ebbe a régióba Pest megye is. Miért nem lehet a budapesti szakképző intézményrendszer egyben ellátója a Pest megyéből bejáró diákoknak is, hiszen most a koncepció éppen arra épül, hogy a Pest megyéből bejáró diákok férőhelyeit szüntessük meg, mert úgy finanszírozzuk ezt a szakképzésben, hogy ehhez az állami költségvetésből semmilyen pénzt, illetőleg legalábbis a kiegészítő forrásokra nem kapunk. Úgy gondolom, hogy idő előtti ez a döntés, egy fiskális szemléletnek, egy költségvetési pánikhelyzetnek a gyors végrehajtása. Kérem a koalíciós képviselőtársakat, hogy a szavazás során ne a bolsevik párttitkárok szavazására vonatkozó történet szerint járjanak el. Bizonyára emlékeznek rá, hogy az hogy történt: a bolsevik párttitkár, háta mögött a géppisztolyos emberekkel így szólt a társaihoz: aki rám szavaz, leteheti az egyik kezét.

Kérem önöket, szabaduljanak meg a politikai és lelki nyomásoktól, lássák be (A gép jelzi az időkeret leteltét.) diplomás, tanult, intelligens emberekként, hogy a szakképzés fővárosi átalakításának ez a jelenlegi előterjesztése nincs megfelelően alátámasztva, ilyen anyag mellett csak felelőtlen döntést lehet hozni. Kérem, ne tegyék. Köszönöm szépen. (Taps a hátsó padsorokban és a fideszes képviselők részéről.) ELNÖK: Köszönöm. Wieszt János képviselő úr! WIESZT JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő-testület! Először is szeretnék arra rávilágítani, ami talán a mai vitában még nem hangzott el, hogy a szakképzés egy piac, egy olyan piac, amelynek sokfajta szereplője van, az egyik szereplő a mi intézményrendszerünk, amely különféle képzésekkel foglalkozik. Ez a piac sokféle módon veszélyben van. Részben veszélyben van azzal, hogy a budapesti szakképzési piac, szakképzési rendszer, amely hagyományosan az ország egyharmadánál többet vett ki ebből a szakképzési tortából, ki fog szorulni ebből a részből - már kiszorulóban is van -, részben azért, mert természetesen a fővároson kívül is megteremtődnek ugyanazok a szakképzési feltételek, amelyek itt is megvannak, tehát szakképző intézményeket hoznak létre Pest megye különféle városai és az ország különféle városai. Ennek szükségszerűen az a következménye, hogy kevesebben vesznek részt ebben a fogyasztásban. A legtöbb országban egyébként - többek között ezért is - a szakképzés egyáltalán nem az önkormányzatok feladata szokott lenni; az önkormányzatok segítik azt a munkát, amit a gazdasági önkormányzat, a gazdasági kamara szokott végezni. Nálunk még nem itt tart a törvényi szabályozás. Mindenesetre az, hogy ilyen piac van, azt a felelősséget vetíti ránk, hogy a mi intézményeinket is versenyképessé tegye. Az előbb az egyik hozzászólás megszólított engem, hogy Újbudán milyen szakképzési rendszer legyen. Biztos, hogy ez a képviselő is nagyon jól tudja, hogy Újbudán például már három olyan szakképző hely, szakképző iskola alakult, amely teljesen önfinanszírozó, semmilyen mértékben nem kap pénzt az önkormányzattól, és ezen a piacon részt vesz. Ezek az aktusok, ezek a képzések elsősorban azokra a területekre irányulnak, ahol vállalkozások működnek, ezek a működő vállalkozások tudják felszívni az ott végzett munkaerőt. Például kevés történelemtanár-képzés van Újbudán, viszont nagyon sok számítástechnikai képzés van, az ott végzetteket fel tudják szívni az ottani vállalkozások. Egyébként a számítástechnikai képzésre alapítványi rendszerű magánfinanszírozásban már van intézmény. Úgy gondolom tehát, hogy azért mindent meg kell tennünk, hogy ez a szakképző rendszer megfelelően versenyképes legyen, mert ha nem lesz versenyképes, akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek ugyanezek az iskolák, ugyanezek a tanulók, akiket általában mi szoktunk képezni. A másik dolog, amire szeretnék rámutatni, az az, hogy vajon mi is egy iskola, mi is egy szakképző iskola. Én úgy gondolom, hogy az iskola étosza nem a malterrel kerül bele az iskolába, az iskola szellemét, még ha kopogó szellem, akkor sem a betonba ágyazzák bele, az iskolát általában az ott tanítók szelleme hozza létre, és ez a munka, ez a hosszú távú munka az, ami értékesül, ami számunkra és mindenki számára értéket jelent. Ezt az értéket, hogyha két, egyébként kitűnő pedagógiai munkájú intézményt egybetolunk (A gép jelzi az időkeret leteltét.), nem éri semmilyen probléma, továbbra is tudják ugyanazokat a képzéseket, hatékonyabban, versenyképesen, jobban végezni. Ezért én úgy gondolom (A gép jelzi az időkeret leteltét.), kár attól félni, hogy ezek az intézmények összevonásra kerülnek, hiszen ez csak azt jelenti majd számukra, hogy jobban tudnak majd képezni a jövőben. Ezért tehát az iskolát, ha hasonlítjuk, egyáltalán nem tekinthetjük hardvernek, sokkal inkább szoftvernek, és így is kell kezeljük. (Derültség a fideszes képviselők soraiban.) Itt még egy dolgot sajnos hozzá kell hogy tegyek a hozzászólásomhoz. (A gép jelzi az időkeret leteltét.) Szatmáryné Jähl Angéla jogtalanul a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hozzászólásaként aposztrofálta azt a levelet, amelynek az aláírását egyébként a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megtagadta; azt az MGYOSZ egyik képviselője írta. (Közbeszólásra:) Így van. Ő persze jól ismerhette a BKIK álláspontját, hiszen azon az elnökségi ülésen, ahol az kialakításra került, ő is részt vett. Benne van például az is, hogy az egyes intézmények átszervezésébe a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nem óhajt beleszólni, ezt a fenntartó feladatának tartja. Remélem, hogy majd valamikor… ELNÖK:

Sajnos figyelmeztetnem kell képviselőtársamat, hogy lejárt az idő… WIESZT JÁNOS (MSZP): …kiosztásra kerül ez a levél. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Lakos Imre képviselő úr! (Lakos Imre nemet int.) Téves volt. Németh Szilárd képviselő úr! NÉMETH SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Megjelentek! Amit itt az előbb hallottunk, egy kicsit nehéz volt kibogozni (Derültség a Fidesz-frakció soraiban.), de én úgy látom, mint hogyha a szakképzés abba az irányba haladna, hogy elég lesz Magyarországon kindertojást összeszerelő üzemeket működtetni, mert ami itt folyik, az, azt gondolom, több képzésre nem ad lehetőséget. A BKIK-nak és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének a levele nálam is megtalálható, de csak azért, mert megszereztem magamnak. (Lakos Imre: Gratulálok!) És ugyanígy ebben a helyzetben voltunk, amikor a három szakszervezetnek a levelét kellett kiosztani egy héttel ezelőtt, azt is nekem kellett széthordanom, mert a főpolgármester úr nem engedte meg, hogy behozzák ide a levelet, és kiosszák azt a képviselőknek, pedig ezekben a levelekben, mind a kamara levelében, mind a Gyáriparosok Országos Szövetségének a levelében, mind pedig a három szakmai szakszervezet levelében olyan fontos figyelmünkbe ajánló sorok vannak, amelyeket itt most szeretnék önökkel ismertetni, és szeretném megkérdezni, hogy mi az, ami ebből a 12 pontból teljesült. De segítek, mert, azt gondolom, együtt megvizsgálhatjuk, hogy teljesült-e valami. „Szakmai és ne költséghatékonysági alapon szülessenek a közoktatást érintő döntések!” Teljesült? Nem teljesült. „A kormányprogramnak megfelelően kapjon prioritást a szakképzés!” Most mondjuk éppen, hogy márciusban kerül a kormány elé, most egy vitaszakaszban van, áprilisban kerül a parlament elé a három legfontosabb törvény, amely a közoktatást, illetve a szakképzést meghatározza. „Valódi esélyegyenlőséget a közoktatásban, ne az utca nevelje a diákokat!” Itt érdemes megnézni azt, amit az utolsó esély iskolájáról László Zoltán képviselőtársammal mondtunk. Ezek a gyerekek gyakorlatilag az utcára fognak kerülni az iskolájuk bezárásával. „Tartsák tiszteletben a szülői és diákjogokat!” Itt úgy kellett könyörögni, hogy egy tanárnő felszólalhasson az iskolájának az érdekében. Nem hallhattunk meg egyetlenegy diákot, egyetlenegy egy szülőt sem a mai napon a döntéshozatalunk előtt. „Nem akarunk szakképzés nélküli szakiskolákat, szakközépiskolákat Budapesten.” Pontosan ebbe az irányba megyünk, azt gondolom, az átalakítás során legalább 20-25 ilyen iskola fog alakulni Budapesten. „Készüljön megvalósíthatósági tanulmány az iskolákkal kapcsolatos döntés előtt!” Ez az, amit kerestünk, erre vártunk két és fél órát, de valahogy nem találtuk meg. Az ügyosztályvezető úr azt mondta, hogy mindjárt hozza, a főpolgármester-helyettes úr pedig azt mondta, hogy nincs ilyen. „Valódi egyeztetést követelünk az érdekvédelmi szervezetekkel.” Jól látszik ebből a két anyagból, amit a döntéshozók nem kaptak meg, hogy milyen a valódi érdekegyeztetés, amit önök gondolnak. „Követeljük a szakiskolai fejlesztési programban elért eredmények megőrzését, továbbvitelét.” Két marékkal szórták a pénzt azokra az iskolákra, amelyeket most szeretnének bezárni: épületfejlesztés, tanteremfejlesztés, gépparkfejlesztés, minden egyéb, és ez most egyszer csak egy tollvonásra el fog tűnni. Nem is teljesen tollvonásra, mert a 2007. évi költségvetésben azért még a bezárandó iskolák mellé jó néhány tízmillió forint oda van írva. „Követeljük, hogy a helyes pedagógus-diák arány megállapításakor vegyék figyelembe a közoktatási törvényben a pedagógusok számára előírt többletfeladatokat.” Ezt nem elsorvasztással lehet figyelembe venni, hanem pontosan az iskolák fejlesztésével; egyre több feladatot lehetne átadni az iskoláknak, ha figyelnének a törvényalkotó gondolataira. „Ne hozzanak létre túlméretezett oktatási nagyüzemeket.” Itt elmondta az tanárnő, hogy tömve van az iskolájuk, és most ezt az iskolát egy olyan iskolába fogják átvinni – 150 év múlt nem számít –, ami ugyanolyan telítettségű, tehát tényleg nem lesznek ezek túlméretezett nagyüzemek. „Követeljük az iskolák szakszerű értékelését, a mutatószámok helyesbítését.” Ezt nem tették meg. Tehát ebben az anyagban, ami először az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság

elé került, majd hozzánk, nem történt meg a számok kijavítása. „Követeljük a pedagógusok és a nem pedagógusok jelenlegi szinten történő foglalkoztatását. Ne pazarolják el az értékes humán tőkét.” Csak akkor lehet ezt az utolsó követelést betartani, ha ma úgy szavazunk, hogy az iskolák átalakítására itt ma mindenki egyhangúan nemet fog mondani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét Kucsák László. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. (Lakos Imre közbeszólására:) Képviselőtársamnak jelzem, hogy igyekszem majd CD-n vagy valamilyen formában összegyűjtött kiadásként eljuttatni önhöz. Tisztelt Közgyűlés! Ezúton szeretnék elnézést kérni azon képviselőtársaimtól, akiket a szunyókálásban zavarok meg rövid hozzászólásommal. Mint ahogy egy-egy hegy tetején található kilátóhoz sokféle út vezethet föl, ilyen módon képviselőtársaimmal megannyi módon kíséreltük meg átütni az önök ingerküszöbét, illetve megugrani, eddig úgy tűnik, hogy nem túl nagy sikerrel. Vagy lehet, hogy rosszul látom, és most készülnek az érdemi reakciókra a sok-sok felvetés kapcsán. Én bizakodó ember vagyok, tehát ezzel számolok. Még nem esett szó arról, hogy a tervezet nem nyit lehetőséget arra az intézmények számára, hogy a különféle együttműködési formákban, amiket ők képzeltek el, ők álmodtak meg és elkezdtek rajta dolgozni, kiteljesedhessenek, illetve nem nyújt lehetőséget arra sem… (Zaj.) Szolid munkazaj hatja át a termet. Tehát nem nyújt lehetőséget arra sem (Lakos Imre: Nyolcadszor mondja ugyanazt.), Lakos úr, hogy esetleges több intézménynél előforduló fenntartói váltásokra sor kerüljön. Én akkor egy másik utat kísérelek meg: egy nagyon rövid irodalmi idézettel próbálnék utalni önöknek arra, hogy szerintem mi az a magatartásforma, illetve vonás, tulajdonság, amit önöknek el kéne kerülniük. József Attila egy rövid versét idézném. A vers címe: Szólt az ember. Így hangzik: „Volt egy ember. Járt, megállt, szétnézett, aztán azt mondta: körtefa vagyok. És gyökere lett a föld, dereka a magasság, lombja az ég, és körtét ettek a madarak, a bogarak, az éhes csillagok. Akkor továbbment. Járt, megállt, szétnézett, aztán azt mondta: szén és vas vagyok. És csörömpölő acélműhelyekben tűzre dobta a nagy hegyeket, hogy a halállal és az új időkkel száguldják meg a versenyt dübörögve szédítő, karcsú expresszvonatok. Szólt az ember. Szólt, megállt és elment. S csak azt nem mondta, hogy ember vagyok.” Szeretném javasolni tisztelt képviselőtársaimnak, hogy vegyenek egy mély lélegzetet, és próbáljanak megfelelni ennek az előttünk lévő feladatnak. Köszönöm a figyelmet. Taps az ellenzéki oldalon és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Szatmáryné Jähl Angéla ismét. Tessék parancsolni! SZATMÁRYNÉ JÄHL ANGÉLA (Fidesz): Én csak nagyon rövid időre kértem szót, mivel megszólított Wieszt úr. Wieszt Úr! Elmondtam az elején: ez a levél a főpolgármester úrnak íródott ezektől a szervezetektől. Köszönöm szépen. ELNÖK: Németh Zoltán képviselő úr! NÉMETH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Kedves Vendégek! Nagyon sok érvet hallottunk már arra vonatkozólag, hogy miért szükséges önök szerint ez az átalakítás. John Emese környezettudatos szemléletről beszélt. Nem teljesen értem, hogy akkor miért kell például ökoiskolát is megszüntetni. Szó volt a férőhelyekről. Nem tudom és nem értem, hogy miért van szükség önök szerint olyan intézmény-összevonásokra, amelyek során úgy tűnik, hogy nem fognak beférni a diákok az integráló intézménybe. Azt is mondták, hogy eltűnt az ipar, amelyre épültek a szakképző intézmények – Szalkai úr szólott így. Nem tudom, hogy mondjuk a borászat tekintetében mennyire mérvadó ez az érv; azt gondolom, a Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola esetében ez egyáltalán nem áll. Nem véletlenül próbáltuk az elmúlt hetekben úgy a XXII. kerületi önkormányzat, mind pedig a borászok megmenteni ezt az intézményt; nagyon bízunk benne, hogy sikerülni fog. E tekintetben is kérem az előterjesztőket, hogy gondolják meg Kucsák László képviselő úr módosító indítványának a befogadását, illetve támogatását, minél több lehetőséget megragadva a segítségre. Most viszont a kezünkbe került a sors furcsa kegye folytán egy módosító indítvány, igaz, nem ehhez a napirendi ponthoz. Ez segít nekünk megérteni, hogy mi is van a háttérben.

Ebben a módosító indítványban, amelyet a vagyongazdálkodás 2007. évi irányelveire és a beszámoló a vagyongazdálkodás 2006. évi irányelveinek teljesítéséről szóló előterjesztéshez tettek, van egy olyan mondat az oktatási ágazatot érintően, ami arról szól, hogy az oktatási intézmények használatában lévő ingatlanok forgalomképessé nyilvánítását követő értékesítésekből befolyó vételárral mi történjen. Azt hiszem, itt válik egyértelműen világossá, hogy miről van szó: nagy valószínűség szerint ingatlanspekulációról, illetve az ingatlanok felhasználásáról, amit önök sokszor tagadtak, de olyannyira zagyvák az érvek, az egyéb érvek, hogy ezek után, és miután éppen most adták a kezünkbe ezt a módosító indítványt egy másik előterjesztéshez, csak erre tudunk gondolni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK: Wintermantel Zsolt! WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Közgyűlés! Gondolkodtam azon, hogy próbáljak-e szakmai érveket tovább mondani, aztán végül is csak néhány példát lehetne említeni. Az előterjesztésben szerepel a kollégiumi kihasználtság; olyan kollégiumé, amelyre önök írják elő a férőhelyszámot, amelyben annyi ágy nincs is, mint amennyi férőhelyszámot előírnak, és ennek alapján határozzák meg a kihasználtságot. De azt gondolom, hogy képviselőtársaim az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság ülésén és itt a Közgyűlésben annyi érvet mondtak el, és annyi elhangzott érvre egyetlenegy szakmai választ nem kaptunk, hogy ennek talán nincsen értelme; szakmai oldalról úgy tűnik, hogy ezt a kérdést nem lehet megközelíteni. Képviselőtársaim egyébként nagyon helyesen mégis azt gondolva, hogy önökben is van némi érzelmi attitűd, próbáltak érzelmekre hatni, hátha az sikerül. Úgy látszik, hogy az érzelmekre sem sikerült hatni. Nem sikerült szakmailag, nem sikerült érzelmileg. Ezért én egyetlenegy dologra teszek kísérletet: hogy jogi, erkölcsi kötelességükre figyelmeztessem önöket. És szeretnék ideidézni egy szöveget, amit ma már hallottak. Így szól: „Esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm. Megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, s a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Budapest javát szolgálom. Isten engem úgy segéljen!” Kérem, önök is így tegyenek. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: A vitát lezárom. Az előterjesztőé a zárszó joga. ELŐADÓ (Horváth Csaba): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Vendégek! Egy volt tanártól talán elvárható lenne, hogy idézni csak pontosan és szépen – a folytatást önökre bízom. Szeretném felolvasni ezt a bizonyos módosító indítványt, amely egyben garancia arra, hogy a későbbiekben felszabaduló ingatlanok csak az oktatás fejlesztésére fordítódhassanak. Azt gondolom, hogy ezt önöknek támogatniuk kellene, és ha korrekt lett volna, akkor a mondatot befejezi, amely úgy szól, hogy az ágazat strukturális reformjának keretében szükséges fejlesztésekhez biztosítja ezt a forrást. Ennyit a korrektség kedvéért. A vitában elhangzottakra szeretnék röviden reagálni, és majd megkérem, hogy a részleteket Germánné Vastag Györgyi, illetve John Emese képviselőtársaim, illetve elnök asszony és alelnök asszony adja majd át önöknek, de azért néhány gondolatra én magam is szeretnék reagálni. Többen úgy minősítették, hogy indokolatlan, átgondolatlan lépések következnek a szakképzés integrációjának előttünk álló lépéseivel. Ugyanakkor senki nem vitatta önök közül, hogy erre az integrációra szükség van, hiszen mindannyian elismerték és elfogadták kész tényként, hogy az a 80 ezer fős kapacitás, amelyben jelenleg 63 ezer diák tanul, és amely 2013-ra várhatóan 50 ezer főre fog apadni, az túlméretezett, de ennél jóval nagyobb baj - mert ez csak pénzkérdés lenne -, hogy szakmailag széttagolt, nem integrált, nem képez egységet, és nem képes arra, hogy a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodva rugalmasan biztosítsa azt a munkaerő-kapacitást, amire a munkaerőpiac igényt támaszt. Tudatos tervezőmunkával lehet eljutni oda… - és egy másik gondolatra szeretnék reagálni, hogy mindenki azt mondja, hogy kiváló iskolák, kiváló pedagógusok. Elfogadom, egyetértek, de nem a munkaerőpiac számára termelnek kiváló szakembereket, hanem sajnos a munkaerőpiac árnyékosabb oldalára. A munkaerőpiac ma pedig egyértelműen megköveteli, hogy az iskolakapun kilépő pályakezdő azonnal be tudjon állni, ne kelljen

mellé egy segítség, aki betanítja, hanem azonnal piacképes, versenyképes szaktudással álljon munkavállalóként, fiatal pályakezdőként. Ez az egyetlen garancia arra, hogy a fiatal pályakezdő nem növeli a munkanélküliek népes táborát, és azt gondolom, hogy ebben nem lehet vita közöttünk. Az önök érvelésében talán egyetlenegy gondolat érvényesült: Pató Pál úr örök érvényű szavait tudnám itt idézni. (Taps az MSZP soraiban. - Zaj, felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban. - Wintermantel Zsolt: Mekk mester!) Jelenleg a halogatás nem szólna semmi másról, mint a problémák szőnyeg alá söpréséről, hiszen önök nem mernek szembenézni a teendőkkel, önök mint politikusok, nem mernek vezetői döntést hozni. Márpedig a vezetés felelősséggel jár, felelősséggel nem a politikai támogatóink kiszolgálására, hanem azokra a szakmai célokra vonatkozóan, amelyekben hiszünk, és hiszünk abban, hogy egy magasabb szakképzés kell, egy integrált szakképzési rendszer kell ahhoz, hogy azok a fiatalok, akik ma itt is vannak velünk, és akik ma nem jöttek el, de a padsorokban próbálják megszerezni ezt a szaktudást, ők valódi, aktív alakítói legyenek majd a munkaerőpiacnak. Ennél szentebb, magasztosabb és egyébként gyakorlatiasabb célja nem lehet a szakképzés integrációjának. És az összes többi, ne haragudjanak: amellett, hogy természetesen nekünk is fáj, hogy nagy hagyományokat kell integrálni más, nagy hagyományú intézményekkel, de tudok jó példákat mondani. Például az Irinyi-Petrik, amely két vegyiparral, környezetvédelemmel foglalkozó iskola, ők megtalálták az együttműködésnek azt a formáját, amiben mind a két iskolának a szakmai múltja, a szakmai jelene és a jövője is összegeződni tud. Azt gondolom, hogy ez azoknak a diákoknak lesz jó, akik ebben a képzési rendszerben tanulnak. Összegződik a tudás, koncentrálódik az a felhalmozódott technológia, amellyel mind a két iskola külön-külön rendelkezik. Azt gondolom, hogy ilyen példákat, pozitív példákat kellene hozni. Még egy megjegyzésem lenne. Az elmúlt órákban sok mindent hallhattunk arról, hogy miért nem jó így, miért nem jó úgy. Egyetlenegy - szó szerint: egyetlenegy - érdemi javaslat nem hangzott el az ellenzék részéről se most, se a korábbi bizottsági vagy egyéb vitákban, hogy lenne ötletük, akár csak halvány elképzelésük arról, hogy milyen intézményekkel kapcsolatban gondolkodnak hasonlóról, hiszen mindenki elismerte, hogy 15 ezer fölösleges kapacitás van, és arra a problémára sem (Dr. Papcsák Ferenc: Ki ismerte el?), akár finanszírozási, akár képzési problémára sem adtak önök sem választ, az egy MDF-en kívül, aki egy javaslatot megfogalmazott, hogy hogyan kell majd az egyébként nem budapesti illetőségű, lakhelyű fiatalok szakképzéséről gondoskodni, és mi ebben mondjuk a területileg illetékes önkormányzatok felelőssége. Na, ezekre a kérdésekre választ kell találnunk, és én azt várnám, hogy egy felelősen gondolkodó, vagy legalábbis magát annak mutató politikai erő érdemben, korrekt szakmai, érdemi javaslatokkal járuljon hozzá egy ilyen koncepció javításához, amihez egyébként mind a diákönkormányzatok, mind az érintett iskolák és nagyon sok szakember a javaslataival hozzájárult. Azt gondolom, hogy őket kellene példaképül állítani és figyelembe venni az ő javaslataikat önöknek is. Kérem a javaslatom megfontolását, és megkérném Germánné Vastag Györgyit, hogy egészítse ki az általam elmondottakat. ELNÖK: Tessék parancsolni, elnök asszony! (Dr. Fónagy János: Még miniszterelnök leszel előbbutóbb! - Derültség, taps a Fidesz soraiban.) Csendet kérek és figyelmet egymásra! Germánné Vastag Györgyi elnök asszony szól. ELŐADÓ (Germánné dr. Vastag Györgyi): Tisztelt Közgyűlés! Egy beismeréssel kell kezdenem: felelősnek érzem magam azért, hogy ellenzéki képviselőtársaim ennyire egyoldalúan tájékozottak. Valószínűleg az elmúlt hetekben ugyanúgy, mint ahogy a koalíció frakciótagjaival több körben végigtárgyaltuk az elképzeléseket, velük is meg kellett volna ezt tenni, és nem kellett volna abban bíznunk, hogy elolvassák a korábbi Közgyűlések előterjesztéseit, vagy elolvassák akár ezt az előterjesztést is pontosan, ami most itt van előttünk. Ha ugyanis ez az egyoldalú tájékozottságuk nem lenne, akkor nem vetettek volna fel olyan észrevételeket és kérdéseket, amelyek most itt elhangzottak. Például nem hangzott volna el az, hogy a tegnapi Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsági ülésen először kaptak szót három percben az intézmények vezetői azért, hogy kivégzésük előtt utoljára szólhassanak, hiszen akkor tudhatnák önök saját képviselőtársaiktól is, hogy az elmúlt hetekben a képviselőknek lehetőségük volt és éltek is azzal a lehetőséggel, hogy

az intézményeket személyesen felkeressék. Számtalan egyeztetésre került sor, rengeteg írásos anyag jutott el hozzánk papíron, és csak jelzem, hogy a két hét törvényes idő alatt is, ami rendelkezésre áll az intézményeknek ahhoz közalkalmazottaknak, szakszervezeteknek, diákönkormányzatoknak -, hogy eljuttassák a véleményeket, vagy a szakértői véleményeket, amelyeket nekünk mind volt lehetőségünk elolvasni. Azt is szeretném elmondani, de nem fogom részletesen felsorolni, hogy az ügyosztály eredeti elképzeléséhez képest 13 ponton módosult a javaslat, és aki figyelemmel követte ezt a változást, az láthatja is az előterjesztésben ezeket a módosításokat. Hogyha valóban tájékozottak lennének, akkor a Batthyány-Strattmann és a Bókay összevonása ellen nem azzal érvelnének, hogy nincs a közelben egészségügyi intézmény, hiszen a Bókay környékén klinikák garmada áll rendelkezésre arra, hogy gyakorlóhely legyen. Akkor azt sem vetnék a szemünkre, hogy a bőrfeldolgozó megszűnik, hiszen a javaslatban az is benne szerepel, hogy a Bőrfeldolgozó Szakközépiskola nevét is fel fogja venni a jogutód intézmény. Akkor valószínűleg azt sem kifogásolnák, hogy a Mérei Szakközépiskola sokkal jobb körülmények közé kerül, hiszen jelenleg méltatlan körülmények között működik ez az intézmény, míg a jogutód intézmény falai között, valamint a Róbert Károly körúton felépülő új intézményben valóban méltó helyre kerülhetnek a diákok. Elhangzott itt az is, hogy a Kolosban láttak egy jó robotot. Én több iskolában is láttam modern robotot, pont az a célja ennek az összerendezésnek, hogy ezek a robotok egy helyen legyenek, és mindegyik fajtáján tudjanak a szakképzésben részt vevők gyakorolni. A közlekedésre vonatkozó észrevételeikre hadd reagáljak, mert itt poénkodás tárgyát képezte ez a troli. Az iskolákat arról kérdezték meg, hogy hogyan jutnak el az adott intézménybe a diákok, és az iskolák megjelölték a trolit is, minthogy van olyan diák, aki először trolira kell hogy szálljon. A másik észrevételük - többen is elmondták - a fejlesztési pénzekre vonatkozott. Egészen addig, amíg egy intézményben diák van, a fenntartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy ott megfelelő eszközök és körülmények álljanak rendelkezésre. Néhány évvel ezelőtt az egyik kollégium megszüntetése napirenden volt, és már döntés is született, mégis 30 millió forintot kellett költeni arra, hogy az intézményben a mosdókat rendbe hozzák, hiszen ott gyerekek voltak. Tehát ez nem lehet kifogás arra, és úgy gondolom, hogy a jövőben is mindaddig, amíg az intézmények végső összevonására nem kerül sor, ezekre a fejlesztésekre sort kell keríteni. Nem értettem azokat az észrevételeket sem, hogy mi lenne az akadálya annak, hogy egy koncentrált szakképző intézményrendszer számára a szakképzési hozzájárulások odarendelődjenek. Mindannyian tudjuk, hogy jelenleg ezek szétforgácsoltak, szétaprózottak, és nem is mindig arra a célra fordítódnak, ami a szakképzést szolgálja. Egy koncentrált szakképző intézményhálózat kiküszöbölheti ezt a csorbát. A név megtartására vonatkozó javaslatokat jeleztük már az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság ülésén is, hogy örömmel fogadjuk, és befogadjuk. A meglévő két TISZK-ünk Belvárosi és Észak-pesti TISZK nevet visel. A jövőben is tervezünk szakképző központokat létrehozni, amelyek jelenleg nem rendelkeznek névvel. Örömmel fogadjuk a javaslatokat, és szeretnénk is a nagy hagyománnyal rendelkező intézmények nevét megőrizni. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiderült itt a Közgyűlésen, hogy nagyon sokan értünk a közoktatáshoz, nagyon sokan értünk a szakképzéshez, legalábbis a hozzászólások ezt tükrözték számomra. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a meghozott döntés után a végrehajtásban is ezt a szakértelmet szíveskedjenek a rendelkezésünkre bocsátani. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: John Emese! ELŐADÓ (John Emese): Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden egészíteném csak ki mindazt, amit főpolgármester-helyettes úr, illetve elnök asszony előterjesztőként válaszában elmondott. Azzal kezdeném, hogy a jövőre nézve örülök annak, hogy Pécsi tanárnő itt megszólalt, és elmondta nekünk azt, hogy nem kell aggódnunk, hiszen az iskolákat semmilyen hátrány nem érte, rengeteg felvételre váró diák adta be jelentkezését. Tehát nem kell attól tartanunk, hogy a rendszerben hiba állt volna be. Én csak a tanárnőre hivatkozom, azzal együtt, hogy tudom, hogy a háromszoros, négyszeres, ötszörös túljelentkezés nem azt jelenti, hogy annyival többen akarnak oda menni, hiszen egy-egy diák hét-nyolc helyre is beadja a jelentkezési lapját. Tehát ha az egy iskolába beadott jelentkezési lapokat vennénk figyelembe, akkor ebben a rendszerben négyszer-ötször annyi gyerek lenne, mint amennyi

valójában van. Mint a Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanács Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság oldaláról jelen lévő képviselője, szeretnék arról beszámolni, hogy a hétfői ülésén a Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanács tárgyalta ezt az előterjesztést. Képviselőtársaimnak elmondanám, hogy ebben az érdekegyeztető tanácsban nemcsak a szakszervezetek, hanem a szülők képviselői, a gyógypedagógiai intézmények képviselői is jelen vannak, és szerencsénkre jelen volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője is, akit kedves fideszes képviselőtársunk hozott magával erre az ülésre. Azt is el kell mondanom, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselői többször is jelen voltak rendezvényeinken, először az első ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón jelent meg a kamara egyik elnökségi tagja, és mondta el ott, hogy mindenféleképpen fontosnak tartják a rendszer átalakítását. A Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén, ahogy mondtam, egy másik elnökségi tag vett részt, aki az ülést követően azt fejezte ki, hogy szeretne szorosabb együttműködést, és most már úgy látja, hogy érti azt, hogy mi történik a fővárosban. A tegnapi napon, az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság ülésén ismét megjelent a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyik képviselője, szintén elnökségi tagja, és azt mondta, hogy gratulál ehhez, amit csinálunk, és azt gondolja, hogy nagy bátorság kell hozzá… (Közbeszólások, taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Csendet kérek! ELŐADÓ (John Emese): …és azt gondolja, hogy közelebb jutunk ahhoz a célhoz, amit ő megfogalmazott azokkal a pályakezdőkkel kapcsolatosan, akik kikerülnek a szakképző intézményeinkből. Ez pedig a következő: olyan fiatal pályakezdőket szeretne, akik mellé az első munkanaptól kezdve sem kell melléültetni még egy munkatársat, hiszen a szakképző rendszerből kikerülve nagyon sokan olyan cégeknél helyezkednek el, ahol egyszerűen nincsen arra lehetőség, hogy ott kelljen betanítani ezeket a gyerekeket. A Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanács hozott egy határozatot is – egyébként egyetlenegy határozatot hozott ezzel az előterjesztéssel kapcsolatosan –, ez pedig arról szól, hogy kérje fel az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság a főpolgármestert arra, hogy ellenőrizze és hajtassa végre az iskolák között azon megállapodásokat, amelyeknek szempontrendszerét a munkavállalói és munkáltatói oldal által kidolgozott koncepció tartalmazza. A tanács tagjai egyhangúan fogadták el ezt a határozatot, más határozatot nem is javasoltak, és nem is fogadtunk el ezért ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban. Ez azt jelenti számomra, és azt gondolom, mindannyiunk számára, hogy az érdekegyeztető tanács tagjai a jövőbe néznek, és azon gondolkodnak, hogy hogyan tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy az iskolák, amelyek most összeolvadnak, partneri viszonyt tudjanak egymás között kialakítani, és az integrálandó, illetve a befogadó intézmény között egy korrekt megállapodás jöjjön létre. Most a válaszomat, és ezt a részt Pokorni úr egyik mondatával fejezném be, azért is, mert rendkívül sokra tartom azt, amit ő az oktatásért tett miniszterként. „Az integráció nem cél, hanem eszköz” – így indított, és én erre azt mondom, hogy igen, így van, mi is így gondoljuk, és úgy is gondoljuk, hogy nagyon sok lépés van mögöttünk, és nagyon sok lépés van még előttünk ezen az úton. A döntésünket követően lesznek a legfontosabb lépések, és szintén egy nagyon nehéz időszak, viszont ezen az úton szeretnénk végigmenni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tarlós István ügyrendben. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Nagyon röviden. Megerősítem egyébként, amit Emese mondott: nagy bátorság kell ehhez a lépéshez. Azonban inkább kérdezni szeretnék, mert ügyrendileg jelentkeztem: nem szívesen vitatkoznék Horváth Csaba főpolgármester-helyettes úrral, nagyon jó kollégám volt ő, csak megkérdezném, hogy mégis, amiket elmondott, mivel támasztja alá. Mivel? ELNÖK: Ügyrendi indítványként hangzott el ez a kérdés. Én formailag nem tudok neki helyt adni, hacsak a főpolgármester-helyettes úr nem óhajt reagálni. ELŐADÓ: Köszönöm, nem.

ELNÖK: Nem óhajt. Döntésekre kerül sor. Kérek csengetést! (Csengetés.) Szeretném jelezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy 0019. sorszámon… (Folyamatos zaj.) Kérek egy kis figyelmet, mert elég procedurális lesz a döntés, hiszen egyesével fogunk határozatokat hozni az önök kérésére. 0019. sorszámon Kucsák László képviselő úr indítványt nyújtott be, majd azt szóban, illetve írásban is korrigálta. Ezt a korrigált változatot a 009. sorszámon kiosztott előterjesztői kiegészítéssel egyetemben főpolgármester-helyettes úr befogadta, így tehát erről szavaznunk nem kell. Képviselőtársaimat kérem, a dolog megkönnyítése érdekében, hogy vegyék maguk elé az előterjesztést. Az 1-23. pontig külön-külön fogunk mindegyikről határozatot hozni, egyszerű szavazattöbbséggel. Értelemszerűen új 19. pont van, tehát erről már akkor szavazni nem kell, hacsak a Fidesz-frakció nem ragaszkodik hozzá, hogy Kucsák úr módosítójának befogadásával együtt mégis kér róla szavazást. Csomós úrra nézek. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Nem kérünk! ELNÖK: Kérem a gépet indítani! Az 1. határozati javaslatról szavazunk. (Szavazás. – Csomós Miklós: Kérem, hogy olvassa fel a határozatot! – Közbeszólás: Ügyrend!) Helyet fogok adni szavazás után az ügyrendnek. 253/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XIV. ker., Dózsa György út 25-27. szám alatti Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnáziumot, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (1086 Budapest, Csobánc u. 1.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (36 igen, 12 ellenszavazat, 0 tartózkodás) (Zaj, közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK: Nagyon szeretnék megfelelni képviselőtársaim kívánságainak, főleg, ha engednek szóhoz jutni. Szavazás közben ügyrendnek helyet nem tudtam adni, de természetesen fel fogom olvasni a határozatot. Kérem, szíveskedjenek tudomásul venni, hogy SZMSZ is van a világon! Arról tetszettek dönteni egyébként – én úgy gondoltam, el tetszettek olvasni az előterjesztést –, hogy a Dózsa György úti 25-27. szám alatti Batthyány-Strattmann László szakképzőt a nevelési intézmények racionalizálása keretében jogutóddal megszünteti a Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola jogutódlása mellett. Most arról tetszenek dönteni a 2-esben, hogy a Baross u. 39. alatti bőrfeldolgozó szakiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a Modell Divatiskola, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola jogutódlása mellett. Ughy Attila ügyrendben. UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az idő lassan átfolyik rajtam, mint az árvízi Duna a Lánchíd pillérén. Először azt szerettem volna kérdezni, és talán ezzel okafogyottá vált volna az összes többi ügyrendi felszólalás is, hogyha pontosan felolvasná főpolgármester-helyettes úr, hogy miről szavazunk, akkor a későbbiekben elkerülhetők lennének ezek a kérések. Ezért tisztelettel kérem, hogy az előző pontot még egyszer bocsássa szavazásra, mert azt hitte számtalan képviselőtársam, hogy a Kucsák László által előterjesztett és főpolgármester-helyettes úr által befogadott módosító indítványról szavazunk először, mert általában a módosító javaslatokról szoktunk szavazni. Tehát kérem… ELNÖK: Elég nagy zavar van a teremben. Tisztelt Képviselőtársaim! Minekutána Csomós úr tette az ügyrendi javaslatot, minekutána befogadást nyert a döntés, megkérdeztem, hogy kívánnak-e így a 19. módosító indítványról szavazni. Jól hallhatóan azt tetszettek mondani, hogy nem. Most immáron újra tetszenek kérni a 19-est – ezt elég nehezen tudom követni.

Természetesen készséggel teszek eleget annak, hogy ismertetem szó szerint a határozati javaslatokat (Ughy Attila: Kivéve az elsőt.), mint ahogy megtettem az imént. Kucsák László úr ügyrendben. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azért kértem ügyrendben szót, hogyha ez egy érvényes és nem megújrázható szavazási kör volt, akkor jelezzem, hogy hogyan szavaztam volna. De akkor itt most kavics került a tóba, illetve porszem a gépezetbe: akkor most egészen pontosan miről is szavaztak a tisztelt képviselők? ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az 1. határozati javaslatról tetszett szavazni, amit felolvastam. (Zaj, közbeszólások: Nem olvasta fel!) Ügyrendi indítvány történt, amiről azonnal szavazni kell. Újraszavazást kért képviselőtársam, erről dönteni fogunk. Arról döntünk, hogy kíván-e a Fővárosi Közgyűlés az előterjesztés 1. határozati javaslatáról újraszavazni. Igen szavazatával az újraszavazást támogatja. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 254/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy újra kíván szavazni az előterjesztés 1. sz. határozati javaslatáról. (39 igen, 26 ellenszavazat, 1 tartózkodás) (Taps az ellenzéki frakciók soraiban és a hátsó padsorokban.) ELNÖK: Akkor tehát újra fogunk szavazni az 1. határozati javaslatról, amelyet az imént ismertettem. (Közbeszólások: Nincs ilyen, hogy 1-es! Tessék fölolvasni!) További ügyrendet nem látok bejelentkezve a képernyőn… Csomós úr ügyrendben. Tessék parancsolni! CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót. Megismételném még egyszer, lehet, hogy nem volt világos, ügyrendben: kérjük, hogy a határozati javaslatokat olvassa föl. Ne szám szerint mondja, mint a viccben a bolondokházában, amikor azon röhögnek, mert már annyira ismerik a vicceket, hogy beszámozták őket! Mindegyik határozat más; szeretnénk pontosan tudni, hogy miről határozunk. Ne számokat mondjon! Köszönöm. ELNÖK: Kedves Képviselőtársam! Szeretném szíves figyelmét felhívni, amit a szó szerinti jegyzőkönyv majd rögzít, hogy mindkét határozatot felolvastam, de természetesen fel fogom ismét olvasni. Az 1. számú határozati javaslat újraszavazásáról döntött a tisztelt Közgyűlés, ami arról szól, hogy a Dózsa György út 25-27. szám alatti Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnáziumot, mint önálló gazdálkodó intézményt, jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola jogutódlása mellett. Most fogunk erről szavazni, egyszerű szótöbbséggel. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 255/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XIV. ker., Dózsa György út 25-27. szám alatti Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnáziumot, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (1086 Budapest, Csobánc u. 1.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A 2. helyen, amint azt már ismertettem, de ismét ismertetem, nehogy valaki eltévessze a sorrendet: a Baross utca 39. szám alatti Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt jogutóddal meg kívánja szüntetni a Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola jogutódlása mellett. Erről fogunk határozni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.)

256/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest IV. ker., Baross u. 39. szám alatti Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskolát mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola (1075 Budapest, Wesselényi u. 52.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 3. A Szentkirályi utca 7. szám alatti Dekoratőr Iskolát jogutódlással meg kívánja szüntetni a Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola jogutódlása mellett. Erről fogunk dönteni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 257/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest VIII. ker., Szentkirályi u. 7. szám alatti Dekoratőr Iskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola (1097 Budapest, Illatos út 2-4.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 4. A IV. kerület, Megyeri út 45. szám alatti Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium jogutódlása mellett. Erről fogunk most dönteni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 258/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest IV. ker., Megyeri út 45. szám alatti Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium (1134 Budapest, Váci út 21.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 5. A Körössy József utca 3. szám alatti Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt jogutóddal meg kívánja szüntetni a Budai Középiskola – Márvány utca 32. – jogutódlása mellett. Erről fogunk most szavazni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 259/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XI. ker., Körössy József u. 3. szám alatti Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Budai Középiskola (1126 Budapest, Márvány u. 32.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 6. A II. kerület, Jurányi utca 3. szám alatti Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolát mint önálló gazdálkodó költségvetési intézményt jogutóddal meg kívánja szüntetni a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági

Szakközépiskola jogutódlása mellett. Erről fogunk most dönteni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 260/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest II. ker., Jurányi u. 3. szám alatti Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű, Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola (1011 Budapest, Ponty u. 3.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 7. A VII. kerület, Murányi utca 10. szám alatti Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola jogutódlása mellett. Erről fogunk most dönteni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 261/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest VII. ker., Murányi u. 10. szám alatti Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (1081 Budapest, Bezerédj u. 16/a.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (35 igen, 31 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 8. számon… (Közbeszólások. – Dr. Pesti Imre szót kér. – Többek a koalíciós padsorokból: Szavazás közben nincs ilyen!) Pesti úr ügyrendben. DR. PESTI IMRE (Fidesz): Szeretném jelezni, hogy rossz gombot nyomtam. Nagy szégyen ez rám nézve, de eltévesztettem, és a nem gombot szerettem volna megnyomni. ELNÖK: Szándékát Pesti úrnak a jegyzőkönyv immáron rögzítette. 8. A Gyáli út 25/a szám alatti Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakközépiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola jogutódlása mellett. Erről fogunk most dönteni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 262/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest IX. ker., Gyáli út 25/a. szám alatti Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola (1146 Budapest, Thököly út 48-54.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 9. A II. kerület, Jurányi utca 1. szám alatti Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bláthy Ottó Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium jogutódlása mellett. Erről fogunk most dönteni. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.)

263/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest II. ker., Jurányi u. 1. szám alatti Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium (1037 Budapest, Szépvölgyi út 69-73.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 10. XI. kerület, Fehérvári út 159. szám alatti Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszünteti a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 264/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XI. ker., Fehérvári út 159. szám alatti Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola (1191 Budapest, Kossuth tér 12.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 11. XI. kerület, Fehérvári út 10. szám alatti Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskolát meg kívánja szünteti a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 265/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XI. ker., Fehérvári út 10. szám alatti Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola (1191 Budapest, Kossuth tér 12.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 12. VII. kerület, Hernád u. 52. szám alatti Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal meg kívánja szünteti a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 266/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest VII. ker., Hernád u. 52. szám alatti Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium (1097 Budapest, Timót u. 3.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 13. III. kerület, Bécsi út 134. szám alatti Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnáziumot jogutóddal meg kívánja szüntetni a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.)

267/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest III. ker., Bécsi út 134. szám alatti Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnáziumot, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (1088 Budapest, Ludovika tér 1.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 14. VIII. kerület, Könyves Kálmán körút 84. szám alatti Szentágothai János Egészségügyi Szakképző Iskolát meg kívánja szüntetni a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 268/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest VIII. ker., Könyves Kálmán krt. 84. szám alatti Szentágothai János Egészségügyi Szakképző Iskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (1088 Budapest, Ludovika tér 1.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 15. VI. kerület, Rippl Rónai u. 26. szám alatti Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal meg kívánja szünteti az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 269/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest VI. ker., Rippl Rónai u. 26. szám alatti Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1072 Budapest, Nyár u. 9.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 16. IX. kerület, Friss u. 2. szám alatti Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 270/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest IX. ker., Friss u. 2. szám alatti Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola (1075 Budapest, Wesselényi u. 38) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 17. XXI. kerület, Táncsics Mihály u. 84. szám alatti Mérei Ferenc Szakiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a Szabómester Szakképző Iskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.)

271/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XXI. ker., Táncsics Mihály u. 84. szám alatti Mérei Ferenc Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Szabómester Szakképző Iskola (1089 Budapest, Elnök u. 3.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (33 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 18. XV. kerület Ady Endre u. 31-33. szám alatti Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumot jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 272/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest XV. ker., Ady Endre u. 31-33. szám alatti Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumot, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében – jogutóddal meg kívánja szüntetni a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola (1157 Budapest, Árendás köz 8.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: A 19. számú határozati javaslat módosító javaslatát a főpolgármester-helyettes úr befogadta, ezzel együtt fogunk róla dönteni a módosított formában. A XXII. kerület, Kossuth Lajos u. 83. szám alatti Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni a Pesti Barnabás Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Gimnázium jogutódlása mellett, szólt az eredeti javaslat, de ez vissza van vonva. Ehelyett felkéri a főpolgármestert, hogy készítse elő 2007. július 1-jével a Budapest XXII., Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény fenntartói jogának átadásáról szóló döntést a Pest Megyei Önkormányzattal és a Budapesti Corvinus Egyetemmel. Határidő: 2007. július 1. Felelős: Demszky Gábor főpolgármester. Tessék parancsolni! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Kimaradt belőle, pedig benne van a szövegben, hogy az intézmény vezetőjének bevonásával. ELNÖK: Valóban így van, ezt írásban le tetszett adni. Erről szavazunk most. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 273/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy készítse elő 2007. július 1-jével a Budapest XXII. ker., Kossuth Lajos u. 83. szám alatti Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény fenntartói jogának átadásáról szóló döntést a Pest megyei Önkormányzattal és a Budapesti Corvinus Egyetemmel a Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola vezetőinek bevonásával. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (66 igen, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 20. IX. kerület, Soroksári út 75-77. szám alatti Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal meg kívánja szüntetni az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola jogutódlása mellett. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.)

274/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés 2007. július 1-jével a Budapest IX. ker., Soroksári út 75-77. szám alatti Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt – a nevelési-oktatási intézmények feladatracionalizálása keretében, önálló szakmai profillal tagintézményként – jogutóddal meg kívánja szüntetni az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola (1204 Budapest, Török Flóris u. 89.) jogutódlása mellett. Határidő: 2007. július 1. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 21. A fővárosi szakképzés-fejlesztés keretében végrehajtandó intézményszerkezetátalakításhoz 2007-2008-ban a szükséges fedezet forrását a 9114 céltartalék az önkormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiadásokra, valamint a 9300 általános tartalék cím terhére kívánja biztosítani. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 275/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Szakképzés-fejlesztés keretében végrehajtandó intézmény-szerkezetátalakításhoz 2007-2008-ban a szükséges fedezet forrását a „9114 Céltartalék az önkormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiadásokra”, valamint a „9300 Általános tartalék” cím terhére kívánja biztosítani. Határidő: Budapest Főváros Önkormányzata 2007. és 2008. évi költségvetése tervezésekor Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 22. A Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy az átszervezéshez kapcsolódó intézménymegszüntető dokumentumokat, a jogutód intézmények alapító okiratai módosítását, továbbá a létszámleépítéssel kapcsolatos döntési javaslatokat, valamint az átszervezés technikai lebonyolítását szolgáló javaslatokat terjessze a Közgyűlés elé. Kérem a gépet a indítani! (Szavazás.) 276/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy az átszervezéshez kapcsolódó intézmény-megszüntető dokumentumokat, a jogutód intézmények alapító okiratai módosítását, továbbá a létszámleépítéssel kapcsolatos döntési javaslatokat, valamint az átszervezés technikai lebonyolítását szolgáló javaslatokat terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2007. április 30. Felelős: dr. Demszky Gábor (32 igen, 31 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: 23. A Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, készítsen megvalósíthatósági tanulmányokat maximum 8 szakképző központ tartalmi és infrastrukturális fejlesztésének lehetőségeiről. Kérem a gépet indítani! (Szavazás.) 277/2007.(III.1.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, készítsen megvalósíthatósági tanulmányokat maximum 8 szakképző központ tartalmi és infrastrukturális fejlesztésének lehetőségeiről. Határidő: 2007. június 30. Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 32 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: Továbbmegyünk. A pótkézbesített 1. – a meghívóban a 8. – javaslat a vagyongazdálkodás 2007. évi irányelveire és beszámoló a vagyongazdálkodás 2006. évi irányelvei teljesítéséről. 0017., 0021. és 0022. sorszámon tetszenek módosító indítványokat találni.

2007. 02. 22. Napirend utáni felszólalás: DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Főpolgármester-helyettes Urak! Tisztelt Közgyűlés! A Fővárosi Önkormányzat vezetése és a főjegyző úr is elegáns nagyvonalúsággal vonult el a mellett a tény mellett, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a közgyűlési rendeletet, amelyben a közterület-használattal kapcsolatban végső soron a gyülekezési jog korlátozását tette meg a Fővárosi Közgyűlés. Én úgy gondolom, hogy ez a tény mindenképpen szót érdemel, és örültem volna neki, hogyha vagy a főjegyző úr, vagy a főpolgármester úr tájékoztatta volna erről a Közgyűlést; nem azért, mert a médiumokból ez a tény nem vált ismertté, és nem tudhatja mindenki, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy így tisztességes. Néhány perccel ezelőtt hosszas vitát folytattunk az élethez és az emberi méltósághoz való jog kapcsán, és bár ez az egyetlen olyan alkotmányos alapjog, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, emellett tartalmaz az alkotmány olyan alapjogokat, amelyek ugyan korlátozhatóak, de kizárólag törvénnyel korlátozhatóak. A Fővárosi Közgyűlés, hatáskörét messze túllépve, egy rendelettel kívánta a gyülekezési jogot korlátozni. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy mi konstruktív szakmai együttműködést ígértünk a Fővárosi Közgyűlés munkájában, ez volt az egyetlen olyan pillanat, amikor a Fidesz-frakció kivonult a teremből. Nem véletlenül tettük: nem kívántunk asszisztálni egy alkotmánysértő rendelet megalkotásához. És bár nyilván alkotmánysértőnek akkor minősíthető egy rendelet, ha ezt a minősítést az Alkotmánybíróság megtette, de napnál világosabb volt, hogy ezt a rendeletet csakis alkotmánysértő módon lehet meghozni itt a házban. Ha ez lenne az egyetlen ilyen tévedés, emellett sem szabadna szó nélkül elmenni, de nem ez az egyetlen ilyen. Szóvá tettem szintén néhány Közgyűléssel ezelőtt, hogy a Fővárosi Közgyűlés SZMSZ-módosító rendelkezései, amelyekkel olyan szabályozást alkotott, hogy a főpolgármesterhez intézett interpellációkra a főjegyző is válaszolhat, megítélésem szerint sérti az önkormányzati törvényt. Miután erre semmilyen reakciót nem kaptam, a KözépMagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalhoz fordultam. Megkaptam a válaszlevelüket, amelyben egyetértenek azzal a minősítéssel, hogy ez a rendelkezés az önkormányzati törvényt sérti. Ezért a főjegyző úrhoz fordultak, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Egy vagy két Közgyűléssel ezelőtt többekkel vitába keveredtem itt a Közgyűlésben, amikor is szóvá tettem, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem fogadott el költségvetési koncepciót, pedig a forrásmegosztási törvény egyértelműen azt mondja, hogy ebben a koncepcióban kell meghatározni a megosztható források körét. Helyettesítjük a koncepciót egy határozattal, a törvényt rendelettel, a főpolgármestert a főjegyzővel. Tisztelt hölgyeim és uraim, ezek a jogintézmények, ezek a személyek egymással ezekben a közjogi kérdésekben nem felcserélhetők. Szeretném felhívni ennek a tendenciózus magatartásnak a következményeire a figyelmét a tisztelt Fővárosi Közgyűlésnek, annak Jogi és Ügyrendi Bizottságának, a főpolgármester úrnak, a főpolgármester-helyettes uraknak és a főjegyző úrnak, akit nem szeretnék semmiképpen sem kellemetlen helyzetbe hozni, de az Ötv. azt is kimondja, hogy ha a Közgyűlés munkájában törvénysértést észlel, köteles azt jelezni. Ez nem történt meg. Én ezt nem tekintem ebben a három kérdésben kapitális, múlhatatlan hibának, mindenesetre a további konzekvens és jogkövető magatartás érdekében kívántam ezt a napirend utáni hozzászólást megtenni, kérve minden résztvevőjét a Közgyűlésnek arra, hogy a jövőben alkotmányos és jogszerű magatartást tanúsítson. Köszönöm. ELNÖK: Megkérdezem a főpolgármester urat, hogy óhajt-e reagálni. Igen. DR. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester: Igen, mivel a város vezetését György úr megszólította ebben a politikailag rendkívül kényes

és érzékeny ügyben. Én szeretném némileg árnyalni azt a képet, amelyet az ő felszólalásában hallottunk. Tehát a Közgyűlés október 26-án, az október 23-i események, illetve a szeptemberi, a Kossuth teret elfoglaló demonstrációk után módosította a saját korábbi közterülethasználati rendeletét. Ennek a rendeletmódosításnak akkor az volt a célja, hogy a nyilvánvaló joggal való visszaélés lehetőségeit korlátozza politikai rendezvények esetében. A mi rendeletünk hat olyan közterület-használati formát sorol fel, amelyet engedélyhez köt. Az Alkotmánybíróság az ítéletében e hat feltétel közül hármat megerősített, és hármat megsemmisített. Az Alkotmánybíróság nem kifogásolta ugyanis a rendeletmódosításnak azon részeit, amelyek a kereskedelmi tevékenység folytatásával kapcsolatosak, a vendéglátó-ipari tevékenység folytatásával kapcsolatosak, továbbá a reklámtevékenység folytatásával kapcsolatosak, tehát elfogadta, hogy e tevékenységek esetében nem áll fenn szoros tartalmi összefüggés a gyülekezési joggal. Ez azt jelenti tehát, hogy politikai rendezvényhez kapcsolódóan nem lehet a jövőben lacikonyhát, bazárt, óriásplakátot önkormányzati engedély nélkül elhelyezni. Tehát ez a része a rendeletünknek érvényben, hatályban maradt. Ugyanakkor ugyanez az alkotmánybírósági ítélet három kitételt valóban megsemmisített. Nevezetesen, a jövőben nem kell az ítéletnek megfelelően engedélyt kérni építmények, berendezések létesítéséhez, valamint gépjárművek parkolásának minősülő elhelyezéséhez, amennyiben azok politikai rendezvényhez kapcsolódnak. A főváros természetesen tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság ítéletét, fejet hajt előtte. Azt tudom mondani, hogy ezek után kizárólag az Országgyűlés rendezheti ezt a kérdést, azokat az anomáliákat, amelyek továbbra is felmerülhetnek. Miért? Továbbra is lehetséges a joggal való visszaélés az építmények emelésével és az események megszervezésével kapcsolatban. Ad absurdum például egy többhetes rockfesztivált lehet rendezni, ilyen módon engedélykérelemre nincsen szükség, színpadokat lehet elhelyezni, sőt sátortábort is lehet emelni a főváros közterületein. Kétharmados a törvény, az Országgyűlés pártjainak a feladata az, hogy a gyülekezési törvényt olyan módon módosítsák, ami kizárja vagy korlátozza a joggal való visszaélés további lehetőségét a gyülekezési jog gyakorlása kapcsán. ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel jelzem, hogy az SZMSZ 20/A. § (3) bekezdése alapján nincs módunk szót adni. (Jelentkezésre:) Ha ügyrendben tetszik Tarlós úrnak nyomni egy gombot, akkor természetesen megadom a szót. Két napirendi pont között vagyunk, két napirendi pont között Tarlós úr ügyrendben kért szót. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Igen, megpróbálok tényleg ügyrendi lenni. Csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy az ellenzéki frakció annál kevesebbet kért, mint amennyit az Alkotmánybíróság megsemmisített. Mindenki emlékezhet rá, sőt Demszky főpolgármester úrnak szemtől szembe mondtam, hogy: legalább azt ne kérjétek, hogy minden pódiumhoz és hangosító berendezéshez engedély kelljen, akkor megszavazzuk. Vagyis egyetértettünk mindabban, amit az Alkotmánybíróság meghagyott, pont azt az egyet, amit kifogásoltunk, semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Ha valaki azt mondja, hogy erre nem emlékszik, akkor nem mond igazat. Ami pedig a sátortáborozást, a sütés-főzést és a többhetes koncerteket illeti, anélkül, hogy bántani akarnám a rendezvényt – mert nincs okom rá –, de éppen a főváros volt az, amelyik lehetővé tette ezt a Hajógyári-szigeten. Tehát ha a főpolgármester úr ebben meggondolta magát, akkor csodálkozom – a Diákszigetre gondolok –, ezt mi nem kívánnánk támadni. Ha ön erre gondolt, azt sajnálom. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Devánszkiné dr. Molnár Katalin ügyrendben kér szót. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Félig-meddig ügyrendi, tehát kérem, hogy így fogadják. A következőt javaslom: a Közgyűlés éljen felterjesztési jogával a parlamenthez, és javasolja a gyülekezési törvény olyan irányú módosítását, hogy például ez az idézett rockfesztivál kéthárom hétig ne jöjjön létre, hanem csak kizárólagosan a politikai jogoknak megfelelően, a gyülekezési jog szabadságát nem sértve lehessen megtenni mindazt, amit a tiltakozók meg akarnak tenni. Ezt a felterjesztési jogot javaslom, hogy gyakorolja a Közgyűlés.

Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök asszony ügyrendi javaslatát a jegyzőkönyvben rögzítettük. (…)

2006. 12. 14.

A napirend 27./ pontja: Javaslat az ENVIRODUNA Kft.-vel kötött használati megállapodás 2. sz. módosítására (Budapest V., Curia u. 3.). ELŐADÓ: dr. Tiba Zsolt HOZZÁSZÓLÓ: dr. György István, ELNÖK: Van-e kérdés? Az Enviroduna a napirend, a használati megállapodás módosítása. Kérdés van-e? (Dr. Demszky Gábor dr. Tiba Zsolt főjegyzővel konzultál.) Itt a személyi ügyekkel kellett volna kezdenünk, csak nem kaptam meg. György István úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Személyi ügyeket tárgyalunk vagy az Envirodunát? ELNÖK: Én felolvastam egy napirendcímet, Enviroduna, azt hittem, hogy ehhez kíván hozzászólni. (Dr. György István: Ehhez kívánok.) Ehhez. Ezt tárgyaljuk. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, főpolgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! Egy napirend van előttünk, az Enviroduna Kft.-vel megkötendő használati megállapodás tárgyában. Ebből olvashatjuk, hogy az Enviroduna Kft. további helyiségeket kíván bérbe venni a Curia utcai fővárosi tulajdonú épületben. Önmagában ennek az indokoltságát nyilván az előterjesztés alapján vagy elfogadja valaki vagy sem, én nem ezzel akarok vitatkozni. Egyszerűen arra a jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, ami véleményem szerint nem elfogadható. Úgy látjuk, hogy az egyik céget a fővárosban szeretjük és bérleti díj nélkül kap lehetőséget helyiségek bérlésére, míg a másik céget nem szeretjük, és neki bérleti díjat kell fizetni. Úgy gondolom, a tiszta viszonyok miatt mindenképpen az lenne szerencsés, hogy ha azonos elbírálás alá esnének a cégek. Az Enviroduna Kft. ezen előterjesztés kapcsán mintegy 60 millió forint támogatást fog kapni a Fővárosi Önkormányzattól a jelzett bérleti időszakra, amit kíváncsi leszek, hogy hogyan fogja ezt a cég eredményességének megítélésekor megítélni a Fővárosi Közgyűlés vagy adott esetben a gazdasági bizottság. Mindenesetre ebben az előterjesztésben például én magam nem vélem felfedezni az adójogszabályok következményeit. Az én ismereteim szerint ingyenes bérbeadás esetén sem kerülhető meg az áfafizetési kötelezettség. Egy következő előterjesztésben ugyanezt olvashatjuk, ebben nem olvashatjuk, szeretném erre felhívni a Közgyűlés figyelmét, és általában arra, hogy a tiszta viszonyok sokkal szerencsésebbek, mint az ilyen típusú összekeverése a dolgoknak. A Fővárosi Önkormányzat vagyonát, akár a saját gazdasági társaságának, akár másnak, nyilván ha különös indok nincsen, akkor piaci bérleti díjért adja bérbe, a másik kérdés, hogy más módon, valamilyen támogatással ezt kompenzálni kívánja-e vagy sem, de akkor látható a gazdasági tevékenység, hogyha minden ilyen típusú ügylet kiolvasható a cég könyveiből. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztőt kérdezném. (Zaj, közbeszólások.) Egy pillanat, szeretném, ha lezárnánk ezt a napirendet. A zárszó következik. ELŐADÓ: Zárszóként pusztán arra szeretnék rámutatni a tisztelt képviselő úr felvetésével kapcsolatban, hogy ebben az előterjesztésben egy, már korábban elfogadott szerződés, tehát egy korábban elfogadott koncepció mentén haladva módosítunk, pusztán fizikai terjeszkedést engedve egy cégnek. Ezért ezek a kérdések, amelyeket ön felvet, az én

mondjuk szerény véleményem szerint az alapkoncepciót érintő kérdések, ezért erre nem tér ki az előterjesztő sem most szóban, mert a Közgyűlés egyszer már úgy döntött ezen cégnél. Nem kívánom azt mondani, hogy az jó vagy rossz, hogy más cégnél máshogy minősít, csak ebben az ügyben most nem egy új kérdésről van szó, hanem egy létező szerződésnek - persze fizikai értelemben terjeszkedő cég esetén - a jogi módosításáról. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazni fogunk a határozati javaslatokról. Indítsuk a gépet! Most szavazzunk! (Szavazás.) 1940/2006.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 40/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelet 35. §-a alapján a a Bp. V. ker., Curia u. 3. sz. alatti irodahz (Hrsz.: 240001) VI. emeletén, és a VI. ½ emeletén lévő, mindösszesen 352 m2 alapterületű helyiségcsoportot ingyenesen használatba adja az ENVIRODUNA Kft. részére határozott időtartammal, 2010. december 31-ig irodai tevékenység céljára, az alábbi feltétellel: - a jelzett helyiségcsoport használatba vételét követően az üzemeltetési költség fizetése az ENVIRODUNA Kft.-t terheli. (32 igen, 28 ellenszavazat, 3 tartózkodás) 1941/2006.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el, hogy jóváhagyja, megköti a jelen előterjesztés 6. számú mellékletét képező használati megállapodás módosítását, egyidejűleg felkéri a főpolgármestert annak aláírására. (32 igen, 28 ellenszavazat, 3 tartózkodás)

2.

sz.

A napirend 57./ pontja: Javaslat a Gazdasági Bizottságra átruházott hatáskörök kiegészítésére (a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. számú rendelet módosítására). ELŐADÓK: Ikvai-Szabó Imre, dr. Steiner Pál HOZZÁSZÓLÓK: Tarlós István, dr. Bagdy Gábor, Ughy Attila, Somlyódy Csaba, György István, Devánszkiné dr. Molnár Katalin DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Főpolgármester Úr! Szeretnék a most tárgyalt napirend után fél óra frakciószünetet kérni. ELNÖK: Steiner Pál úr! Figyelmet kérnék szépen! ELŐADÓ (dr. Steiner Pál): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Emlékeztetni szeretném a tisztelt Közgyűlést arra, hogy a korábbi közgyűlésünkön már napirendre vettük a jelen tárgykörű előterjesztést. Az ott elhangzott egyeztetések alapján előterjesztőtársammal, Ikvai-Szabó Imre frakcióvezető úrral azt a következtetést vontuk le, hogy az észrevételeket értelmezni kell, az észrevételeket, amelyek jók, el kell fogadni. Ezért, mint látják, a jelenleg kiosztott előterjesztés a korábbi előterjesztésnek egy olyan változata, amely magában foglalja mindazokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket képviselőtársaim akár a közgyűlési vitában, akár más egyeztetéseken megtettek. Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzati törvényben foglalt nagyon fontos eszköz, amely a Közgyűlés működőképességét javítja, az átruházott jogkör intézménye. Itt a Fővárosi Közgyűlés különleges helyzetben van az 1994-es törvénymódosítás óta, mert értékelve a jogalkotó által azt a körülményt, hogy a Közgyűlés leterheltsége hihetetlenül megnőhet az általa irányított széles körű intézményi kör miatt – hisz több mint 200 ilyen intézményről van szó –, ezért már akkor megadta a lehetőséget arra, hogy fontos kérdéseket a

Közgyűlés bizottságaihoz telepítsünk. Ez a folyamat történt most is. Az előterjesztésből kiderül, hogy élve ezzel a hatékonysági eszközzel, a Gazdasági Bizottsághoz kívánunk telepíteni olyan fontos jogköröket, amelyek elősegítik azt, hogy a bizottsági üléseken nagyobb időkeretben, korlát nélkül, szakértő közreműködésével, a szakmaiságot is elősegítve egy jó vita bontakozzon ki mindazokban a kérdésekben, amelyeket a bizottságokhoz utaltunk, és ez alapot adhat arra, hogy egy hatékony munka folyjék a bizottságban. Ugyanakkor természetesen a Fővárosi Közgyűlés hatásköre maradéktalanul érvényesül, mert abban az esetben, ha bármelyik bizottságban - hangsúlyozni szeretném, nemcsak a Gazdasági Bizottságban, hanem más bizottságokban is - valami olyan vita merül fel, amelyet a bizottsági ülésen nem lehet megoldani, akkor a Közgyűlésnek egyedi alkalommal lehetősége, módja van arra, hogy újratárgyalja, és egyedi utasítást adjon. Ennek megfelelően tehát álláspontom szerint - és ezt osztja Ikvai-Szabó Imre frakcióvezető úr is ez az előterjesztés a Közgyűlés működésének hatékonyságát segíti elő, úgyhogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tarlós úrnak adom meg a szót. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. (Dr. Bagdy Gábor: Kérdezel, bocsánat?!) Nem. (Dr. Bagdy Gábor az elnöknek: Lehet kérdezni?) Bagdy úr kérdezni szeretne előtte, úgyhogy akkor helyet cserélünk. ELNÖK: Akkor jó magasra kell nyújtózkodni, mert nem látom a kameráktól, de egyébként természetesen először… (Dr. Bagdy Gábor: Bizonyos fizikai akadályaim vannak ez ügyben…!) …Bagdy úr kérdez. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): A kérdésem arra vonatkozik, hogy a legutóbbi, pontosabban ugyanezen a közgyűlésen, annak a korábbi, első felében tárgyaltuk ezt a kérdéskört, vita bontakozott ki, sőt mi több, határozatokat is hoztunk, két határozatot is hoztunk ebben a kérdéskörben, amely a most elhangzott javaslatokkal ellentétes, hiszen a Közgyűlés úgy döntött, hogy nem kíván bizonyos kompetenciákat átadni a Gazdasági Bizottságnak. A kérdésem arra vonatkozik, hogy mi indokolja és teszi lehetővé, hogy gyakorlatilag ugyanazon a közgyűlésen egyszer már határozatot hoztunk, és most újra előkerül ez a kérdés. Köszönöm szépen. ELNÖK: Elnapolt ülésen vettük újra napirendre ezt a kérdést. Steiner úr és Ikvai úr az előterjesztő. Van-e más kérdés? Akinek van, az jó magasra nyújtsa fel a kezét, hogy a sajtó képviselői és a kamerák mögött lássuk! (Ughy Attila: Kérdeznék!) Ughy úr, öné a szó. UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Főpolgármester Úr! Az lenne a kérdésem, hogy ezt az előterjesztést az előző közgyűlésen megszavazott Jogi és Ügyrendi Bizottság tárgyalta-e, mi volt erről a véleménye, milyen álláspontot alakított ki. Amennyiben nem tárgyalta, és nem látta, illő tisztelettel megkérdezném, hogy minek alakít akkor bizottságokat egyáltalán a Fővárosi Közgyűlés, természetesen a Gazdasági Bizottság kivételével - ami tulajdonképpen a tanácsrendszer végrehajtó bizottsága lesz a későbbiekben -, hogyha ilyen súlyú előterjesztéseket a szakbizottságok nem látnak, ha ilyen súlyú előterjesztésekről az ellenzékkel előtte nem egyeztetnek, a szükséges szavazatokat így-úgy összelapátolják, de tényleg? És, bocsánat, azt is szeretném megkérdezni, hogy a főjegyző úrnak innen, valahonnan az elejéről valamiféle jogi koordináció vagy bármilyen aláírása véletlenül hiányzik, vagy a főjegyző úr nem is látta ezt az előterjesztést? ELNÖK: Az előterjesztőktől lehet kérdezni. Van-e további kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Akkor a válaszadás következik. ELŐADÓ (Ikvai-Szabó Imre): Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Két kérdés hangzott el. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmúlt közgyűlésen, amely létrehozta a struktúrát, ennek következtében a hivatkozott bizottság, amelynek az elnökét megkérdeztem, hogy vajh’ megalakult-e, fájdalom, de nem alakult meg, ennélfogva nem tudta tárgyalni; feltételezem, hogy ha hatályosul a jogszabály - hiszen rendeletalkotással hozta létre a Fővárosi Közgyűlés a struktúrát -, akkor nyilván tud tárgyalni ilyen természetű előterjesztéseket. Ma minden ilyen ügyben a Fővárosi Közgyűlés az illetékes.

A Fővárosi Közgyűlés elmúlt ülésén két napirendi pont keretében foglalkozott a bizottsági kérdéskörrel: az úgynevezett 22. számon és a 26. számon kiosztott előterjesztés kapcsán. Emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy előterjesztő társammal, dr. Steiner úrral együtt, mivel a vitában olyan kifogások érkeztek például az ellenzék padsoraiból, amelyek hatására mi úgy döntöttünk, hogy az anyagnak még érlelődnie kell és egyeztetéseket kell lefolytatni, az elnapolását kértük. Az elmúlt héten, egyeztetések után, került vissza önök elé ez az előterjesztés. Segítendő a munkát jelzem, hogy ez az előterjesztés rendkívüli mód slankított, csökkentett, karcsúsított javaslatot tesz a képviselő-testület elé, ez egy érdemi változás, hiszen az ott, kétszáz-egynéhány pontban felsorolt hatáskör helyett két érdemi ügyben kívánjuk a Közgyűlés elé hozni a javaslatot, amelyben kérjük, hogy döntsön a Közgyűlés. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tarlós Istvánnak adom meg a szót. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Főpolgármester Úr! Lassan kezdem úgy érezni magam, ahogy a ’20-as években a Kremlben érezhették magukat az emberek, hallok itt olyan érveléseket, hogy egyszerűen kiesek a nadrágomból. (Közbeszólás: Na!) Rájövök arra, hogy tulajdonképpen elég, ha ez a Közgyűlés egy évben hatszor ülésezik, majd a hatékonyságot elősegítendő áttolnak egyetlen bizottság hatáskörébe olyan súlyú kérdéseket, amelyek 1 milliárd meg 1 milliárd 600 millió forintos értékhatárokat jelölnek meg a bizottsági kompetenciákban, igazgatótanácsi tagok, felügyelőbizottsági tagok jelölését, visszahívását. Túl azon, hogy hogy lett előterjesztve ma ez az előttünk fekvő anyag, elég megdöbbentő érvelésnek tartom ezt. Én úgy gondolom, a Közgyűlésnek jobb volna havonta üléseznie, ezért kapják a pénzüket - vagy akkor adják vissza a képviselői tiszteletdíjaikat! Egyébként is, ahogy a Gazdasági Bizottság hatásköreit olvasom, azt hiszem, gratulálnom kell Somlyódy Csaba barátomnak. Itt van egy papír szerinti főpolgármester, úgy hívják, hogy Demszky Gábor, engem valaki a sajtóban árnyék-főpolgármesteri címmel tisztelt meg, amit ezúttal is tisztelettel köszönök, de lesz itt egy valóságos főpolgármester is a Gazdasági Bizottság elnöke személyében. Köszönöm, hogy elmondhattam. (Taps.) ELNÖK: Somlyódy Csabának adom meg a szót. (Derültség.) SOMLYÓDY CSABA (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Remélem, hogy a koalícióban nem szűrik le a megfelelő következtetést abból, hogy Tarlós úr megdicsért engem ebben a dologban (Tarlós István: Gratuláltam!), és nem az a szokásos dolog következik be, hogy akkor el is van intézve az én hátralévő pályafutásom ezzel a dicsérettel. (Közbeszólások és derültség a fideszes képviselők soraiban.) Tudom, hogy többen ezt szeretnék. Komolyra fordítva a szót azt gondolom, hogy ennek a fővárosnak a kompetenciájába több olyan intézmény, több olyan, valamifajta konglomerátum működik, amelynek a vezetői kinevezése az illetékes szakbizottságoknál van. Kettőt hadd soroljak fel csak úgy, több is van ilyen, de csak kettőt mondok. Például az összes oktatási intézmény vezetőjének a kinevezése az illetékes szakbizottságban zajlik évek, évtizedek óta, hogyha már lehet így mondani ezt a tízenvalahány évet, és én nem hallottam, hogy olyan túl nagy késztetést és heves vitákat váltott volna ki bármelyik közgyűlésből, hogy ezeket a kompetenciákat most rögtön, azonnal kapja meg a közgyűlés, és a kétszáz-egynéhány oktatási intézmény esetében, amely legalább olyan fontos, hiszen a jövő képzéséről van szó, az első számú vezetőt itt akarja a főváros kinevezni. De elmondhatnám ezt az egészségügy területéről is. Ez egy kiemelt, fontos terület, valamennyi, eddig meglévő kormányprogramban kiemelt helyen szerepelt az egészségügy kérdése, és, lám-lám, valahogy az egészségügyi bizottság ezeket a problémákat el tudta rendezni, kezelni tudta, és megoldotta ezeket a dolgokat. Kérem szépen, akkor most a bölcsességükre bízom, hogy annak a 17 cégnek az esetében, ahány közműcég van, vajh’ ez a bizottság, amely azért már szebb napokat is meglátott, el tudja-e dönteni azokat a kérdéseket, amelyeket most ez az előterjesztés ráró, fel tudja-e mérni azokat a különböző adatokat, amelyek a rendelkezésére állnak, hogy ez után megfelelő, bölcs döntéseket tudjon hozni. Én azt hiszem, hogy igen, képes erre, méghozzá azért képes, mert valamennyi politikai irányzat, amely képviselteti magát ennek a városházának ebben a termében, ott ül egyébként ebben a bizottságban is, amely szakmai kérdésekről tárgyal. Én pedig azt hiszem, hogy ha azt mondjuk ki ezzel a döntéssel, hogy szakmai irányba próbálunk elmenni ezekben a kérdésekben, és igyekszünk a politikát minél távolabb vinni ettől, akkor jó úton vagyunk ebben a kérdésben… (Közbeszólás a fideszes

képviselők soraiból.) Nem szakad le még, még mondok különbet is majd! Ezt nem kell elhinni, de ha nem is teszünk felé lépést, akkor soha nem érjük el ezt a dolgot. Továbbra is szeretném ezt a bizottságot úgy vezetni, mint az elmúlt időszakban, hogy inkább szakmai jellegű bizottság legyen, mint politikai típusú. Kevesebbet politizálnánk és többet foglalkoznánk a szakmával. Azokban a kérdésekben, amelyek milliárdos nagyságrendűek, meg a kinevezések ügyében mindenütt ott van egy félmondat, hogy az illetékes társbizottsággal közösen, az ő egyetértésével. Mondhatni, hogy ez egy szleng, de régebben azt szoktuk mondani, hogy kétbizottságos hatáskörökről van szó, aminek a végső pontját a Gazdasági Bizottság mondaná ki, de közel sem arról van szó, hogy az ebben érintett példa – a városüzemeltetési, például kulturális kht.-k – esetében ne kérnénk ki a véleményét, s ő aktívan ne venne részt ebben. Emlékeztetem a Közgyűlést, hogy elég nagy horderejű az üzleti terv meg a mérlegbeszámoló elfogadása is, és ez is ilyen formában történik meg a bizottságok együttes ülésein. Ez évek óta így történik. Nem hiszem, hogy valami egetverően nagy dolog történne ezzel a változással, legfeljebb helyére kerülnének a dolgok. Ha önök megtisztelnek a bizalmukkal, akkor ez a bizottság minden számítás szerint megpróbál megfelelni ennek a kihívásnak. Ha pedig nem, a Közgyűlésnek még mindig megvan a lehetősége, hogy ezt felülbírálja és kritikát mondjon a dologra, különösen úgy, hogy ennek a bizottságnak is beszámolási kötelezettsége van a Közgyűlés felé. Kérem, hogy támogassák az előterjesztők által benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Csomós Miklós úr következik ügyrendben. CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester úr. Ughy képviselőtársam jelzett egy problémát és feltett egy kérdést, amire főjegyző úrtól nem kaptunk választ. Azért jelentkezem ügyrendben, mert szerintem a vita további menetét alapvetően befolyásolja, hogy a főjegyző úr hogyan vélekedik erről a kérdésről, ezért megismétlem és kérem, hogy válaszoljon rá. Törvényesnek tekinthető-e ennek a rendeletmódosítási tervezetnek a behozatala a közgyűlés elé, ha az SZMSZ a rendeletalkotás szabályairól szóló részben azt mondja, hogy Közgyűlés elé rendelettervezetet csak a főjegyző kézjegyével ellátva lehet beterjeszteni. Ezen a rendeletmódosítási tervezeten nem szerepel az ön kézjegye. Szeretném kérdezni, hogy mennyiben tekinthető törvényesnek ennek a napirendnek a tárgyalása. ELNÖK: A főjegyző úr válaszol. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Emlékeim szerint Csomós úr mintha mást kérdezett volna, mint amit Ughy képviselő úr kérdezett, de akkor most válaszolok Csomós úr megfogalmazott kérdésére. Az én véleményem szerint az előterjesztés szabályos módon került a Közgyűlés elé. Meg is indokolom, hogy miért, mert úgy gondolom, hogy ez nem helytelen. Úgy emlékszem, hogy képviselő úr szó szerint idézte az SZMSZ 2. számú mellékletében foglalt valamelyik kitételt. Jól emlékszem? (Csomós Miklós: Igen.) Én pedig javasolom, hogy ha valaki érdeklődik a kérdés iránt, akkor az SZMSZ 17. § (2) bekezdését olvassa el, ennek van egy mondata, amit most fel fogok olvasni – ez az utolsó mondat –: „minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő – ez egyébként megtörtént már a múlt héten –, illetve a rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat”. Ide nem értve egy egészen más kérdést, amit most nem tartok indokoltnak kifejteni, ha csak nem kérik. Ezért gondolom, hogy a jogszabálynak megfelelt a napirendre vétel. 17. § (2) bekezdés utolsó mondata. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagdy Gábor úrnak adom meg a szót. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tettem fel én is kérdést, kaptam rá ilyen-olyan választ, de nem érdemi választ. Pontosítanom kell Ikvai-Szabó Imre frakcióvezető úr szavait: ennek a közgyűlésnek az első részében, amikor elnapoltuk a közgyűlést, elfogadtunk egy napirendet. Ezen a napirenden két napirendi pont foglalkozott volna az SZMSZ módosításával, a 3. és a 4. A 3. témája volt a helyszínen kiosztott 22., a 4. témája pedig a helyszínen kiosztott 26. napirendi pont. A történeti hűség kedvéért hadd idézzem fel, hogy a 22. napirendi pontot nagy viták után végigtárgyaltuk, határozatot is hoztunk róla. Ezek a

határozatok rögzítették a Közgyűlésnek azt a szándékát, hogy nem kíván bizonyos kompetenciákat átadni a Gazdasági Bizottság hatáskörébe. Ez ugyanez a közgyűlés volt, amin most vagyunk, csak most épp el vagyunk napolva. Amiről Ikvai úr beszélt, az a 4. számú napirendi pont, a 26-os. A 26-os kapcsán valóban az a döntés született, éppen Ikvai úr javaslatára, hogy halasszuk el ennek a tárgyalását és folytassuk később. Ismétlem még egyszer, a 22. napirendi pont kapcsán viszont meghoztuk a döntéseket. S nem kaptam arra a kérdésemre választ, hogy mi indokolja és mi teszi lehetővé, hogy ezeket a döntéseket most felülbíráljuk. Tudom, hogy már a vitában vagyunk, de nagyon segítené a vita további menetét, ha megkérhetném Ikvai urat, hogy erre menet közben adjon számomra választ, ha a főpolgármester úr hozzájárul ehhez. ELNÖK: Az előterjesztők zárszava kapcsán lehet válaszolni. Ughy Attila úr kért szót még. DR. BAGDY GÁBOR (KDNP): Elnézést kérek, főpolgármester úr, én ezt ügyrendben is kérdezhettem volna. Ügyrendben kérem azt, hogy Ikvai úr válaszoljon a kérdésre. Köszönöm szépen. ELNÖK: A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az kap szót, aki jelentkezik. Ughy Attila úr következik. UGHY ATTILA (Fidesz): Nagyon kedves dolog az, hogy a főpolgármester úr egészen egyedileg értelmezi a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, Tiba Zsolt főjegyző úrral együtt. Szerintünk ez az előterjesztés továbbra is formai hibás, ráadásul az SZMSZ-ben is rossz pontra hivatkozik, ugyanis mellékletre hivatkozik, amely ezt nem tartalmazza, de ez igazából mellékes. Azt kérem, ha valamit szeretnének áterőltetni, akkor legalább arra ügyeljenek, hogy a javaslatuk formailag megfeleljen. Egy egész hét állt a rendelkezésükre arra, hogy ezt megpróbálják jogszerűen beterjeszteni. Erre sem voltak képesek. Ez minősíti önöket és az egész koalíció működését. A másik a demokráciához való viszonyuk. Ha az ellenzék feltesz egy kérdést, akkor nem megkerülni kell a válaszadást, hanem legalább igyekezni kellene, legalább az előterjesztők arcán kellene látni az igyekezetet, hogy érdemben kívánnak válaszolni a feltett kérdésekre. Nem mosolygunk meg a szemüvegünk mögé bújunk, meg mindenféle dolgokról mellébeszélünk, hogy a múlt héten alakultak meg a bizottságok, ezért erről az ügyről sajnos nem tudtunk beszélni a bizottságokban. Akkor tessék egy héttel később behozni vagy a következő közgyűlésre előterjeszteni! S miért nem alakultak meg a bizottságok? Az ellenzék miatt, vagy azért, mert önök ebben sem tudtak megállapodni? Időkésésben vannak, és utána folyamatosan a demokrácia határait súroló módon erőszakolnak be előterjesztéseket, a közgyűlés rendjét átalakítják. Egyébként értem, hogy miért nem akarnak közgyűlést, teljesen világos, azért, mert hónapról hónapra ugyanez a helyzet állna elő. Az a helyzet állna elő, hogy az ellenzék szakmai alapon kérdez valamit, önök meg nem válaszolnak, és nem tudják biztosítani a határozattöbbséget. Az, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság egy ilyen súlyú előterjesztést nem tárgyalt, egyszerűen skandalum. És ez nemcsak magának a közgyűlésnek a megszégyenítése, nemcsak a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének a megszégyenítése, akit ezáltal alkalmatlannak tartanak arra, hogy egy ilyen ülést képes legyen összehívni és levezetni, amelyik erről az előterjesztésről képes lenne tárgyalni, hanem az egész fővárosi választópolgárságnak, a fővárosi lakosságnak a megszégyenítése. Vannak keretek, ők azért szavaztak önökre, azért szavaztak ránk, hogy demokratikus mederben igyekezzünk tartani a főváros közéletét. Beszéljünk tisztán: amit önök csinálnak, az az 1990 előtti állapotoknak a visszarendezése. Van egy nagy tanács, amit majd összehívunk, amikor éppen kedvünk tartja, meg át kell adni három-négy kitüntetést, és lesz egy végrehajtó bizottság. A nagy tanácsban nagyjából paritásos alapon van benne a politikai erő vagy a politikai paletta két nagy ereje, önök ehhez képest mesterségesen keresztül-erőszakolnak egy bizottsági rendszert, ahol kétharmad-egyharmad arányban többségben vannak, és az összes fontos döntést ide fogják telepíteni. Ez a demokrácia megcsúfolása. Önök az összes olyan jogosítványt, ami az Ötv.-ben nem szerepel taxatíve felsorolva, hogy közgyűlési jogosítvány lenne, igyekeznek áttelepíteni ehhez a bizottsághoz. Lehet, hogy a jogalkotó egyébként nem írta le egészen pontosan, hogy mik azok a jogosítványok, amiket át lehet telepíteni, és mik azok, amiket nem, de én azt hiszem, az önkormányzati törvény

szelleme és a jogalkotó szándéka nem az, hogy a közgyűléseket kiüresítsük, a közgyűlési munka megszűnjön, és csak valahol egy sötét szobában hét koalíciós képviselő által megszavazott előterjesztések alapján irányítsanak egy kétmilliós várost. Ezt kikérem magamnak, nemcsak a frakció, hanem a kétmilliós város nevében is. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK: György István úrnak adom meg a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Többen szóltak már ebben a témában, de úgy gondolom, olyan dolgok történnek most a Fővárosi Közgyűlésben ezekben a percekben, amelyek miatt ennek kellő nyomatékot kell adni, és ezért szólok. Ugyanerre a közgyűlésre terjesztették be a koalíciós frakcióvezetők azt a javaslatot, amelyben a Gazdasági Bizottságnak 264 pontban sorolták föl a hatásköreit. Valószínűleg ezt rendkívüli módon előkészítették, mert olyan javaslatok szerepeltek benne, mint az, hogy a fenntartó jogkörében kivizsgálja a beteg panaszát a Gazdasági Bizottság, a betegjogi észrevételeket, aztán területi általános levéltárként felügyeli a bizottság a levéltárakat, aztán a polgárőrségekkel megállapodást köt, és számtalan olyan hatáskör, ami más bizottságokat illet. Ezt, úgy tűnik, a józanság felülírta, bár valószínűleg nagy alapossággal készítették elő azt a 264 pontos javaslatot is, hiszen most egy lényegesen szűkebb javaslat került ugyanennek a közgyűlésnek a napirendjére. De valahogy az az érzésem - nem tudom, miért -, hogy ideiglenes állapotban leledzünk, hiszen azt nem változtatták meg az előterjesztők, hogy kéthavonta legalább egy, évente pedig legalább hat ülést kell tartani. Mert az, ami mellett Somlyódy úr hosszasan érvelt – és bizonyos érveit azt gondolom, még el is kell fogadnunk –, semmiképpen sem azt támasztja alá, hogy a Közgyűlésnek hatszor kellene egy évben üléseznie, mert a bizottsági munka hatékonyságát lehet, hogy az javítja, hogy bizonyos szakmai kérdéseket kellő mélységben, a hatáskör birtokában tárgyaljon meg a bizottság, de ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy hatszor ülésezzen a közgyűlés egy évben, mert a hat ülés pontosan a 264 pontos javaslattal korrelál, nem pedig ezzel a javaslattal. Tehát ez azt jelzi számomra, hogy a következő közgyűlésen várhatjuk az újabb előterjesztést, amikor lehet, hogy nem 264, hanem majd 138 pontban fogják előterjeszteni a Gazdasági Bizottságnak telepítendő jogköröket. Azon túl, hogy a választói akaratnak is a megcsúfolása történik, amögé bújva, hogy az Ötv. lehetőséget biztosít a hatékonyabb működés érdekében bizottsági szintre telepíteni jogköröket, ezt semmiképpen sem illendő visszaélésszerűen alkalmazni, vagyis, hogy a Közgyűlésnek ilyen összetételét, amelyet a választók akaratából így sikerült összehozni, úgy változtatják meg, hogy az egyes bizottságokban és a legfontosabbakban 70 százalékos többség birtokában fogják tárgyalni ugyanazokat az ügyeket. Ráadásul ha ezt a végrehajtó bizottságot végül mégis csak létrehozzák, akkor valóban elég lesz majd kéthavonta ülésezni, és ki Horvátországba, ki a Balatonra nyugodtan elmehet két hónapra üdülni, és majd visszajöhetünk egy-egy közgyűlésen egymásra mosolyogni. Nem hiszem, hogy a demokrácia jegyében ezt illendő lenne megtenni. Még egy dologról szeretnék szólni. Van egy újabb berejtett javaslat itt a sok-sok lényegi kérdés között, amelyre nyugodtan mondhatnánk, hogy kevésbé lényeges, de miután meggyőződésem szerint az önkormányzati törvénnyel ellentétes, ezért szóvá kívánom tenni. Méghozzá az SZMSZ 19. § (1) bekezdésére szerepel előttünk egy javaslat, amely úgy szól, hogy a főpolgármesterhez intézett interpellációra való válaszadással a főpolgármester a főpolgármester-helyetteseket és a főjegyzőt is megbízhatja. Ugyanez szerepel a kérdésnél is. Nem akarok itt most jogi bizottsági vitát lefolytatni, de meggyőződésem, hogy az önkormányzati törvény nem véletlenül teszi lehetővé a jegyző kérdezését, illetve interpellálhatóságát és a főpolgármester kérdezhetőségét és interpellálhatóságát, tehát nem cserélhető föl a kettő egymással, ha a főpolgármester külön kérdezhető és a jegyző külön kérdezhető, akkor a főpolgármester nem teheti meg, hogy kibújjon a válasz alól, és ennek a válaszadásnak a jogkörét átadja a főjegyzőnek. Ha a főpolgármester-helyettesnek adja át, véleményem szerint ezt megteheti, hiszen a főpolgármester-helyettesek a főpolgármester helyettesítésére is választatnak többek között, de az, hogy a főjegyző ilyen feladatot kapjon, meggyőződésem szerint az önkormányzati törvény 12. § (2) bekezdésébe ütközik, tehát nem javasolnám, hogy ezt megszavazzák. Köszönöm szépen. ELNÖK:

Ughy Attila úr ügyrendben. UGHY ATTILA (Fidesz): Az előterjesztőt kérem, hogy pontosítsa, hogy az előterjesztés 2. § (1) bekezdésében a 100 millió forint egyedi forgalmi érték, illetve 2. § (2) bekezdésében az 52. pontnál az 500 millió forint alatt nettó vagy bruttó értéket ért. ELNÖK: Devánszkiné Molnár Katalinnak adom meg a szót. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen, főpolgármester úr. Egy kicsit a bőrömről is szólt ez a történet. A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökeként azt kell hogy mondjam, hogy a mai nap folyamán folyamatosan és megállás nélkül voltam kénytelen egymagam ezzel az üggyel foglalkozni, és nekem lett volna a legnagyobb öröm, ha a jogi bizottság teljes csapata az apparátussal együtt segített volna az SZMSZ és a Gazdasági Bizottság jogköreinek kidolgozásában, leírásában, megfogalmazásában. Egyetlenegy dolgot ígérhetek. Azt ígérem, hogy az SZMSZ folyamatos karbantartását, az önkormányzati törvénnyel való teljes összhangját a Jogi és Ügyrendi Bizottság folyamatosan elsőrendű feladatának fogja tekinteni. Hadd mondjak el egy személyes élményt, amivel egy picit az ellenzéki képviselők lelkét is megnyugtathatom. Nekem sem könnyű volt polgármesterként azt tapasztalni, hogy a Fővárosi Közgyűlés SZMSZ-e bizonyos kérdésekben sokkal megengedőbb, liberálisabb, mint amilyen a kerületek többségében. Ha én egy napon hoztam volna be egy-két-három előterjesztést úgy, hogy a többiek meg nem ismerhették legalább 8, 15 vagy akár 30 nappal korábban, bizony-bizony nagy baj ért volna. De én örülök annak, hogy mi ilyen rugalmasak vagyunk, mert bizonyos ügyekben legalább dönteni tudunk. Ha önök azt javasolják, hogy ezeket a részeket is nézzük át, erre a vitára nyitott vagyok, és minden olyan vitára is nyitott vagyok, ami abban segít, hogy az önkormányzati törvény teljeskörűen betartott legyen a Fővárosi Önkormányzatban is. Köszönöm szíves figyelmüket. És még egy mondat: a legalább hat nem azt jelenti, hogy csak hat lesz, szerintem mi havonta akár többször is itt fogunk ülni, de lehet, hogy nyáron lesz másfél hónap, amikor nem fogunk bejárni közgyűlésre. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Ez eddig is így volt!) Erről szól ez a jogszabályi hely. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tarlós úr! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, főpolgármester úr. Csak röviden. Tényleg jól szórakozom, és nagy örömmel hallgattam itt az ex polgármester asszony humoros hozzászólását, de volt benne egy nagyon figyelemre méltó elem: az az ígéret, hogy mennyire követni fogja a bizottság az SZMSZ megfelelőségét az önkormányzati törvénynek. Én azt mondom, hogy nosza rajta, ülésezzen addig a közgyűlés bátran, azért választottak meg minket. Javasolom az előterjesztőknek, hogy ezt ma szépen, fürge ujjakkal vegyék le a napirendről, vonják vissza, és ha az ex polgármester asszony ilyen intenzíven és odaadással áll hozzá a korrekciókhoz, adjuk meg neki erre a lehetőséget. Mi szépen ülésezünk; gondolom, az előterjesztők az ígéret nyomán szépen visszavonják ma ezt az előterjesztést, és béke lesz. Meg talán úgy is fogunk működni, ahogy az a demokrácia szabályainak megfelel. ELNÖK: Hogyan hangzik az ügyrendi indítványa? TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Hogy vonják vissza ma ezt az előterjesztést, az Ügyrendi bizottság tárgyalja meg magát az előterjesztést, hiszen erre az elnök asszony ígéretet tett, és utána térjen vissza a Közgyűlés erre a napirendre. ELNÖK: Hát ez nem szavaztatható indítvány, úgyhogy ha szavaztathatót mond, akkor azt szívesen fölteszem szavazásra. Tehát elnapolást kér (Tarlós István: Igen.), napirendről való levételt (Tarlós István: Így van.) – lehet választani, széles választék van! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Bocsánat, főpolgármester úr, de végül is a kettő összefügg, hiszen ahhoz ma vissza kell vonniuk. De egy mondatban azt is javasolhatom, hogy napoljuk el ennek a napirendnek a

tárgyalását. ELNÖK: Rendben van, ez szavazható. Csöngetést kérek! (Csengetés.) Az elnapolásról fogunk szavazni, ezt kérte Tarlós úr. Igen szavazatával támogatja az elnapolásra vonatkozó indítványt. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 2065/2006.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Tarlós Istvánnak az előterjesztés tárgyalásának elnapolására irányuló ügyrendi indítványát. (27 igen, 30 ellenszavazat, 6 tartózkodás) ELNÖK: Most, mivel… - további bejelentkező. Ughy Attila másik ügyrendi indítvánnyal kíván élni. Kérem, fogalmazza meg az ügyrendi indítványát. UGHY ATTILA (Fidesz): Kérem főpolgármester urat, kötelezze az előterjesztőt arra, hogy az előbbi ügyrendi indítványban feltett kérdéseimre adja meg a válaszokat, és pontosítsa az előterjesztést. ELNÖK: A vitát lezártam. Az előterjesztőké a válaszadás joga, a zárszó joga. ELŐADÓ: (Ikvai-Szabó Imre): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Természetesen készséggel állunk rendelkezésre, a kérdésekre adandó válaszok elől nem fogunk kitérni. Mindkét nagyon fontos érdemi kérdésre én legalábbis megpróbálok válaszolni, abban reménykedve, hogy Steiner úr ki fog engem egészíteni. Természetesen az értékhatáros kérdésnél, minekutána itt értékbecsült értékekről van szó, ez nettó értéken számít. Egyébként ez a szakasza az SZMSZ-nek, ha úgy tetszik, hűségesen és szöveghűen be van idézve a korábbi időszakból, és az értékhatárokon sem eszközöltünk egy fillér változtatást sem. Aki régebben a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, össze tudja hasonlítani a folyó SZMSZ-szel. Mi változott? Ez nagyon fontos kérdés. Például az, hogy beláttuk, hogy az a kétszázegynéhány passzusban összefoglalt javaslat nem szolgálja ennek az indítványnak az elfogadhatóságát, sem a bal-, sem a jobboldalon. Ez elég érdemi változás. Az elmúlt héten emiatt kértük azt is, hogy ha képviselőtársaim figyelmesen olvassák, mi is az, amit benyújtottunk Steiner úrral valójában, akkor az tulajdonképpen egy előterjesztői kiegészítés. Hiszen itt teljes egészében eltekintettünk attól – hangsúlyozom még egyszer: eltekintettünk attól –, hogy az, amit György képviselőtársam egyébként meg is hivatkozott nagyon pontosan, az a 264 pont nem kerül vissza ebbe az előterjesztésbe. Itt kizárólag az úgynevezett nem ágazati társaságok ügyei lettek előterjesztve. Az ülésezésre vonatkozóan képviselőtársam pontosított, de csak szeretném alátámasztani azzal az egyszerű statisztikával – ez pontatlan, nyilván ki fogják egészíteni, akik ezt nyilvántartják –, hogy 15-16 ülést tartott a Fővárosi Közgyűlés 2006-ban. Nagyjából ezzel a munkaterheléssel lehet költségvetést, forrásmegosztást, érdemi döntéseket, rendeletalkotást megoldani. Nem számítok rá érdemben, hogy ez a munkaterhelés ezzel csökkenne, csak egyszerűen arra nyílik mód, amit Steiner úr nagyon pontosan elmondott az előterjesztői kiegészítésben, hogy szakmai viták tudnak lenni politikai viták helyett. Természetesen lehetnek ettől még politikai viták a közgyűlésben, de jobb, ha ezeket a döntéseket szakmai alapon hozzuk meg. Ez egyébként az önkormányzati törvény szó szerinti beidézése, amit az ülésezés rendjével kapcsolatosan meg tetszettek kérdezni. Kérem a Közgyűlést, fogadja el a javaslatot, és alkossa meg a rendeletet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Steiner urat kérdezem, kíván-e szólni. ELŐADÓ (dr. Steiner Pál): Köszönöm szépen. Ikvai úr teljeskörűen indokolta, nem kívánok hozzátenni semmit. Szerintem tartalmilag minden kérdést megválaszolt. ELNÖK: Most már a szavazás következne, a vitát lezártuk – de ügyrendben még egyszer Tarlós úr szót kért. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Igen, főpolgármester úr. Messzemenőkig méltányolva ezeket a tudományos igényű válaszokat (Derültség.), minden paragrafus valamennyi pontjáról külön szavazást kérünk.

(Moraj.) ELNÖK: György úr is indítványt kíván tenni… DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Bocsánat, nem kaptam választ arra a felvetésemre, hogy a főjegyző nem kaphatja meg a főpolgármester helyett a kérdés és az interpelláció megválaszolásának a lehetőségét. Nézetem szerint erre semmilyen reakció nem érkezett, úgyhogy kérném szépen, hogy erre reagáljanak. ELNÖK: A vitát tehát lezártuk. Kíván-e a főjegyző úr válaszolni a felvetett kérdésre? DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Szerintem hozzám nincs kérdés (Ughy Attila: Majd lesz, ha elfogadjuk az SZMSZ-t! – Derültség.), úgyhogy ezért nem kívánok, és nem is értettem pontosan, hogy miért válaszolnék. ELNÖK: Az SZMSZ szerint az előterjesztőhöz lehet kérdést feltenni. Somlyódy úr ügyrendben! SOMLYÓDY CSABA (MSZP): Tisztelettel kérném Tarlós urat, gondolja át a javaslatát. Nem mintha nem lenne időnk, csak az SZMSZ-re hivatkozom, hogy a határozati javaslatokról lehet külön pontban kérni szavazást. Amit ön kért, az körülbelül olyan, mintha betűnként vagy soronként szavaznánk erről. Ezt szerintem nem teszi lehetővé az SZMSZ, csak a határozati javaslatok egyes pontjairól való külön szavazást. Ha úgy tetszik, ez kérdés is a főjegyző úrhoz, hogy így vane. ELNÖK: Megkérdezem a főjegyző urat. DR. TIBA ZSOLT főjegyző: Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Hölgyek és Urak! Tisztelt Közgyűlés! Én az SZMSZ 31. §ának (3) bekezdéséből indulnék ki, amely szerint a döntési javaslat egyes pontjairól egyenként avagy egyben lehet szavazni; itt most az merült fel, hogy egyenként szavazni. Igen ám, de itt összesen egyetlen döntési javaslati pont van, az, hogy „megalkotja a … számú rendeletét”. Azt gondolom, nekem nem tisztem ugyanakkor a Közgyűlés munkamódszerét jottányit sem befolyásolni. Az a tiszteletteljes javaslatom a levezető elnöknek, esetleg tegye föl szavazásra, hogy a Közgyűlés kíván-e, nem is tudom, milyen módon, al-alpontonként szavazni. De hangsúlyozom, az SZMSZ másról beszél. Köszönöm szépen. Ez tehát nem tilos, csak itt nincs ilyen típusú alanyi jog. ELNÖK: Ügyrendi javaslatként kezelem Tarlós úr javaslatát, mely szerint szakaszonként és bekezdésenként (Tarlós István: Bocsánat, nem ezt kértem!) külön-külön szavazzunk a rendeletről… TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Én nem ezt kértem. Én azt kértem, hogy pontonként. ELNÖK: Pontonként… TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Elnézést kérek, főpolgármester úr… ELNÖK: Akkor pontonként. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): …engedje meg, azért itt egy rendeletmódosításról van szó. Megengedi, hogy szóljak ügyrendben még? ELNÖK: Tessék! TARLÓS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt végül is az önkormányzat egyik legfontosabb belső törvényéről, ha úgy tetszik, az SZMSZ módosításáról szavazunk. Ön is tudja, egyáltalán hogyan vették napirendre ezt a kérdést. Hát elnézést kérek, nem képzelhető el, hogy egy előterjesztésnek, amely az SZMSZ legkülönbözőbb pontjait kívánja módosítani, normális dolog, hogy az egyik része elfogadható, a másik tíz meg nem?! Hát miről beszélnek?! Itt van a média, a sajtó; komolyan mondom, nem szégyellik magukat, hogy Krisztusból

bohócot csinálnak?! Teljesen logikus, hogy lehet olyan sor, olyan pontja az SZMSZ-nek, amelynek a módosítását esetleg elfogadják, másik nyolcat meg nem. Mi ebben, ami nem logikus? Mi szól ez ellen, miért nem életszerű ez? Ezen az alapon bármit egyetlenegy szavazással, a komplett SZMSZ-t is lehet módosítani, és azt mondják, hogy egy előterjesztés volt, és kész! Ez egy vicc, ne haragudjon! ELNÖK: Szavazásra teszem fel Tarlós úr indítványát, mely szerint pontonként szavazzunk az SZMSZ módosításáról. Csöngetést kérek! (Csengetés.) Tehát Tarlós úr ügyrendi indítványáról szavazunk. Azt javasolta Tarlós István frakcióvezető úr, hogy pontonként szavazzunk. Aki igen szavazatával ezt az indítványt támogatja, jelezze! Indítsuk a gépet! Most szavazzunk! (Szavazás.) 2066/2006.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Tarlós István ügyrendi javaslatát, mely szerint: az SZMSZ módosításról pontonként szavazzanak. (31 igen, 24 ellenszavazat, 8 tartózkodás) ELNÖK: Ughy Attila további ügyrendi indítványt kíván tenni. Kérem, hogy az indítványt fogalmazza meg. UGHY ATTILA (Fidesz): Bizony, főpolgármester úr, módosító indítványt kívánok benyújtani, az eredetit kérném a frakció nevében módosítóként elfogadni, és az eredetinek a módosítójáról kérnék pontonkénti szavazást. ELNÖK: Az eredeti módosítójáról pontonkénti szavazást javasol Ughy úr. (Ughy Attila átadja a módosító javaslatot dr. Demszky Gábornak.) Én nem tudom, hogy mit mond Ughy úr, de szó szerint ugyanúgy teszem fel, ahogy ő azt megfogalmazta. (Ughy Attila: Én már régen nem tudom, hogy maga mit mond, főpolgármester úr!) Tehát ahogy elhangzott, szavazunk arról, amit Ughy úr az előbb megfogalmazott, pontosan abban a formában. (Ughy Attila: Pontosan, amit odaadtam!) Indítsuk a gépet! Most szavazunk Ughy úr módosító indítványáról! (Szavazás.) 2067/2006.(XII.20.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el Ughy Attila módosító indítványát, mely szerint: az eredeti SZMSZ módosításról pontonként szavazzanak. (30 igen, 26 ellenszavazat, 7 tartózkodás) ELNÖK: Csomós úr! CSOMÓS MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, főpolgármester úr. Csak jelezném, hogy az Ikvai-Szabó Imre és Steiner Pál által jegyzett előterjesztésben sincs határozati javaslat. Tehát ha szigorúan vesszük… (Ikvai-Szabó Imre: Van!) Hol? (Ikvai-Szabó Imre: A 26-osban van!) Itt ebben nem láttunk ilyet, tehát mi nem kaptunk ilyen anyagot, hogy lenne benne határozati javaslat is. Tehát ha szigorúan vesszük az ügy tárgyalását, akkor jelen pillanatban erről sem lehet dönteni, mert nincs határozati javaslat. ELNÖK: A 26. sorszámon kiosztott módosító indítvány, amely ezen ülés napirendjén volt, döntési javaslata a következőképpen szól, erről fogunk szavazni. „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy megalkotja …. számú önkormányzati rendeletét a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) számú fővárosi közgyűlési rendelet módosításáról.” Ez a döntési javaslat, amelyet most szavazásra teszek fel. Szavazás következik. Csengetést kérek! (Csengetés.) Tehát egyetlen szavazás következik a rendeletmódosításról, az SZMSZ módosításáról. Indítsuk a gépet! Most szavazzunk! (Szavazás.)

A Fővárosi Közgyűlés az előterjesztők által módosított formában megalkotja 84/2006. (…..) számú önkormányzati rendeletét a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. számú rendelet módosításáról. (36 igen, 27 ellenszavazat, 0 tartózkodás) ELNÖK: (Taps, közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyen!) Fél óra frakciószünetet rendelek el frakcióvezető úr kérésére. (Szünet: 15.34–16.10 – ELNÖK: dr. Demszky Gábor főpolgármester) ELNÖK: Kérem szépen, hogy foglalják el a helyüket! Kerüljenek valahogy közelebb a székükhöz, gépükhöz a képviselő hölgyek és urak. György István úr ügyrendben kíván szólni. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Az előző napirendnél nagyon gyorsan átlendültünk szavazásba, de történt egy olyan dolog, amit nem szeretnék szó nélkül hagyni itt a Közgyűlés előtt. Egy főjegyző által alá nem írt SZMSZ-módosítás volt előttünk, amivel kapcsolatban bátorkodtam egy törvényességi észrevételt tenni, és kérdést tettem fel a főjegyzőnek. Hihetetlen arroganciát tapasztaltam a gesztusaiban és a megnyilatkozásaiban – nem is érti a kérdésemet s a többi. Szeretném tisztelettel megkérni a főpolgármester urat, miután ezt véletlennek tekintem, hogy legyen minden képviselőnek azonos mértékben partnere ahhoz, hogy ilyen típusú kérdések megválaszolást kaphassanak. Úgy érzem, hogy az egyenlő feltételek ebben az esetben engem is megilletnek. Én megadtam a tiszteletet rövid közgyűlési pályafutásom alatt főpolgármester úrnak is, főjegyző úrnak is, és mindenki másnak, és ez ezután is így lesz, de szeretném tisztelettel kérni ezt önmagammal szemben is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

2006. 11. 30.

A napirend 20./ pontja: Budapest I. ker., Dísz tér 4. sz. alatti ingatlan elővásárlási jog gyakorlása. ELŐADÓ: dr. Tiba Zsolt HOZZÁSZÓLÓ: dr. György István ELNÖK: Van-e kérdés? (Nincs.) Kiosztottunk ehhez 11. sorszámmal egy határozati javaslatot, amelyet György István úr jegyez, akinek megadom a szót. DR. GYÖRGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Egészen röviden annyit szeretnék csak elmondani ehhez a határozati javaslathoz, hogy úgy érzem, a Dísz térnek a világörökség részét képező környezete talán megérdemel annyit, ha a Magyar Köztársaság Kormányának nem, de a fővárosnak igen, hogy ezt az épületet ne engedjük ki a kezünkből. Természetesen a további hasznosítására mód lehet. Ha ez az összeg igaz – márpedig miért ne lenne igaz –, 1 milliárd 200 millió forint, akkor ebből bérleti díjként is egészen sommás bevételre lehetne szert tenni.

Szeretném tisztelettel javasolni a tisztelt Közgyűlésnek, hogy ebben a világörökség részét képező környezetben ezt az épületet ne engedjük ki a kezünkből. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Más hozzászóló nincs. Az előterjesztő kíván-e szólni? Nem. Az előterjesztő nem fogadja be a módosító indítványt. Először természetesen a módosító indítványról szavazunk, miszerint éljünk az elővásárlási jogunkkal. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 1831/2006.(XI.30.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el dr. György István módosító indítványát, mely szerint: „A 2001. évi LXIV. tv. 86. § (4) bekezdése és a 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. sz. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a 6519 hrsz. Alatt felvett 1753 m2 alapterületű „irodaház” megnevezésű, természetben Bp. I. ker., Dísz tér 4. sz. alatt található ingatlan 1498/1754 arányú tulajdoni hányadának 1.000.000.000 Ft + 200.000.000 Ft ÁFA vételárért a HB LAND Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Részére történő elidegenítése során elővásárlási jogával élni kíván. Felhatalmazza a főpolgármestert az elővásárlási jognyilatkozat kiadására, egyben felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen előterjesztést a szükséges pénzügyi forrás biztosítására és a költségvetési rendelet módosítására”. (31 igen, 31 ellenszavazat, 3 tartózkodás) ELNÖK: Következik az eredeti határozati javaslat, egyszerű szótöbbséggel szavazunk. Indítsuk a gépet! (Szavazás.) 1832/2006.(XI.30.) Főv.Kgy.h. A Fővárosi Közgyűlés a 2001. évi LXIV. tv. 86. § (4) bekezdése és a 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. sz. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján úgy dönt, hogy a 6519 hrsz. alatt felvett 1753 m2 alapterületű „irodaház” megnevezésű, természetben Bp. I. ker., Dísz tér 4. sz. alatt található ingatlan 1498/1754 arányú tulajdoni hányadának 1.000.000.000 Ft + 200.000.000 Ft ÁFA vételárért a HB LAND Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére történő elidegenítése során elővásárlási jogával élni nem kíván. Felhatalmazza a főpolgármestert a lemondó nyilatkozat aláírására. Határidő: 30 nap Felelős: dr. Demszky Gábor (34 igen, 30 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

2008. 03. 27. 2007. 10. 09. rendkívüli 2007. 2008. 03. 27. 10. 09. rendkívüli 20 2008. 03. 27. 07. 10.