előad. alapszabadság

ÜZLETI JOG I. 10. előadás

2013/14

Az Uniós jog jellege – A négy alapszabadság

2

Áttekintés: I. AZ EU INTÉZMÉNYEI I.1 Az Európai Bizottság A.) Fogalma, jellege B.) Kinevezése C.) Feladatai - áttekintés D.) Javaslattevő funkció – végrehajtás és kötségvetés E.) A „szerződések őre” – az EU nemzetközi képviselete F.) Belső szervezete G.) Vezetése H.) A magyar biztos I.2 Az Európai Parlament A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei B.) Választása, munkarendje C.) Az EP magyar képviselői D.) Az EP hatáskörei I.3 A Bíróság A.) Fogalma B.) Feladatai C.) Tagjai I.4 Az intézményi rendszer további lényeges elemei A.) Számvevőszék B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság C.) Régiók Bizottsága D.) Európai Beruházási Bank E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank I.5 Az EU költségvetése II. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban II.1 Hatáskörök és politikák A.) Az alapvető helyzet Lisszabon után B.) Az európai együttműködés „három pillére” és a politikák

II.2 Hatáskörök az EUMSz-ben A.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk B.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk C.) Támogató, összehangoló, kiegészítő intézkedések megtételének joga, EUMSZ 2. cikk (5), 6. III. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás III.1 Alakulása A.) A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködés B.) A Lisszaboni Szerződés hozta változások III.2 Döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés után A.) Az alapvető változás B.) A rendes jogalkotási eljárás C.) Első olvasat D.) Második olvasat E.) Egyeztetés és harmadik olvasat III.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója III. Az uniós jog jellemzői III.1 Az uniós jog az európai jog rendszerében A.) A közösségi/Uniós jog létrehozásának okai B.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog III.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze A.) A közösségi/Uniós jog létrehozásának okai B.) Az uniós jog alapvető jellemzői C.) Az uniós jog tematikus felosztása III.3 Az uniós jog jellege A.) A közösségi jog legfontosabb alapelvei B.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése

3

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban

4

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás A.) A gazdasági integráció formái, szakaszai

- A gazdasági integráció formái és szakaszai:  

 





preferenciális övezet: laza együttműködési forma, az övezeten belüli országok egymásnak bizonyos kedvezményeket nyújtanak szabad kereskedelmi övezet: csak a külkereskedelemre vonatkozó együttműködési forma, az övezeten belül a részes országok eltörlik a mennyiségi korlátozásokat és vámokat (európai példa: EFTA, /a középkelet európai országok között a csatlakozásig terjedő időszakra/ a CEFTA) vámunió: „befelé” szabadkereskedelmi övezet, „kifelé” közös külső vámtarifa-rendszer és közös külkereskedelem-politika közös piac: a vámunión kívül magában foglalja ~ az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának biztosítását ~ a termelési tényezők (tőke, munkaerő) szabad mozgását egységes piac: a közös piachoz képest többlet: nem vámjellegű (technikai, gazdaságpolitikai) korlátozások elbontása (az EK-ben: 1992ig fejeződött be) gazdasági és pénzügyi unió: a gazdaság- és pénzügypolitikák fokozatos koordinálását, harmonizálását is magában foglalja

5

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás B.) A gazdasági integráció követelményének megjelenése a Szerződésekben

- Az EGK a Római Szerződésben lefektetett, alapvető célja:  a tagállamok közös piacának (common market) megalakítása (az Egységes Okmány óta: belső piac, internal market)  olyan terület, ahol az áruk szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, korlátozás nélkül áramolhat - Az Egységes Okmány programja (1986-tól)  a négy alapszabadság megvalósítása  a fizikai, pénzügyi, technikai akadályok elbontásán keresztül  tagállami deregulációs intézkedések  300 új közösségi jogszabály

6

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás C.) Átfogó európai jogi keretszabályozás

- A négy tényező (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke) szabad áramlása biztosíthatóságát  



átfogó közösségi (ma: Európai Úniós) jogi keret szolgálja úgy a Szerződés, mint a másodlagos jogalkotás elsődlegesen az egységes piac hatékony működésének megvalósítására koncentrál integráció: ~ negatív: a szabad áramlást akadályozó tényezők elbontása ~ pozitív: közös szabályozás és politikák

> MA IS TARTÓ FOLYAMAT

7

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.2 Hatáskörök és politikák A.) Az alapvető helyzet Lisszabon után

- A politikák alapvető elkülönítése a hatáskörmegosztás alapján:  ahol az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: közös politikák  ahol a hatáskör a tagállamokkal megosztott: közösségi politikák

8

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.2 Hatáskörök és politikák B.) Az európai együttműködés „három pillére” és a politikák

- Az Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés kettős célja:  a gazdasági integráció további mélyítése a már megszokott keretrendszeren (Európai Közösségek) belül > a tagállamok viszonylagos gazdaságpolitikai függetlenségének feladása, közös valuta bevezetése  a tagállamok politikai (külpolitikai és védelmi) önállóságának megtartása, a politikai integráció kormányközi alapon történő megvalósítása > AZ UNIÓ „HÁROM PILLÉRES” SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA 9

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.3 Hatáskörök az EUMSz-ben A.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk - Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra  e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust,  a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben ~ őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ~ ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. - Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió,  b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,  c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro  d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,  e) közös kereskedelempolitika 

- Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére  ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy  ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

10

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.3 Hatáskörök és politikák B.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk - Ha egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen  mind az Unió, mind  pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat - Ezek a hatáskörök:  a) belső piac,  b) a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai,  c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió,  d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését,  e) környezetvédelem,  f) fogyasztóvédelem,  g) közlekedés,  h) transzeurópai hálózatok,  i) energiaügy  j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség,  k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai  valamint: ~ a kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területe ~ fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás 11

I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.3 Hatáskörök és politikák C.) Támogató, összehangoló, kiegészítő intézkedések megtételének joga, EUMSZ 2. cikk (5), 6. cikk - Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett  az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére,  anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit.  az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját. - Ezek a területek: a) az emberi egészség védelme és javítása, b) ipar, c) kultúra, d) idegenforgalom, e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport, f) polgári védelem, g) igazgatási együttműködés.

      

12

II. Az uniós jog jellemzői

13

II. Az uniós jog jellemzői II.1 Az uniós jog az európai jog rendszerében A.) Az európai jog megközelítési lehetőségei

14

II. Az uniós jog jellemzői II.1 Az uniós jog az európai jog rendszerében B.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog

- Az EK-jog új jogrendet hozott létre, amely:  különbözik a nemzetközi jogtól  különbözik az államok belső jogrendjétől - A nemzetközi joggal ellentétben:  nem elsődlegesen államközi viszonyokat szabályoz  jogalanyai ~ a tagállamok ~ magán- és jogi személyek  a szerződések mellett döntő szereppel bírnak a Közösségek saját aktusai - A Lisszaboni Szerződés után > uniós jog 15

II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze A.) A közösségi/Uniós jog létrehozásának okai - Az Európai Közösség(ek) létrehozásának céljai:  a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése  magas szintű foglalkoztatási, szociális védelem  nők és férfiak közötti esélyegyenlőség  fenntartható és stabil növekedés  a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképessége és konvergenciája  életszínvonal és életminőség emelése  gazdasági, szociális kohézió, tagállamok közötti szolidaritás - E célok eléréshez három kiemelten fontos feladat megvalósítása vezetett: 1.) közös piac felállítása 2.) gazdasági és monetáris unió 3.) közös politikák, tevékenységek folytatása E FELADATOKAT KIKÉNYSZERÍTŐ JELLEGŰ JOG NÉLKÜL NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI > AZ EU MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA > a JOGON KERESZTÜL VALÓSUL MEG

16

II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze B.) Az uniós jog alapvető jellemzői - Alapvonalát:  a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítása adja  ezt a ~ másodlagos jog (kodifikáció) bontja ki ~ bírói jogalkalmazás > eszköze: a jog harmonizációja  a jogközelítést funkcionálissá tette, az integrációs gazdasági igényekhez igazította - Jellege: regionális (európai) joganyag, amely:  az integráció tárgya (az integrálódó európai államok és nemzetek szellemi, kulturális, társadalmi valóságának része)  eszköze  a közös piac/ belső piac megvalósulásának előmozdítása

17

II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze C.) Az uniós jog tematikus felosztása

II. Az uniós jog jellemzői II.3 Az uniós jog jellege A.) A közösségi jog legfontosabb alapelvei 



    

A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága: ~ az európai közösségi jogot a tagállamok területén közvetlen módon kell alkalmazni ~ azaz: a közösségi jogot a tagállamokban a címzetteknek végre kell hajtani A közösségi jog elsőbbsége: ~ a közösségi jog és a nemzeti jog összeütközése esetén a közösségi jogot kell alkalmazni ~ nemzeti jogalkotó nem változtathatja meg, nem hatálytalaníthatja szubszidiaritás elve egyenlőség diszkrimináció tilalma verseny torzításának tilalma equity

II. Az uniós jog jellemzői II.3 Az uniós jog jellege B.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése - Szupranacionalitás:  az Unió hatáskörei (a szerződések révén ráruházott) hatáskörök  melyek gyakorlásakor céljainak megfelelően jár el - Az uniós (közösségi) és nemzeti jog viszonya:  ha az uniós jog összeütközésben áll a tagállam egyes jogszabályával, az előzőt kell alkalmazni  az elsőbbség nem csak a korábban, de későbben született jogszabályokra is vonatkozik

20

III. A négy alapszabadság

21

III. A négy alapszabadság III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió A.) Fogalma

- A vám alapvető funkciója: a nemzeti kereskedelem védelme > az első számú olyan kereskedelmi jellegű akadálynak számított, amelyet az EK-alapszerződés el kívánt törölni - Vámunió:  a közösségen belüli vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszületése ill.  a nem-tagállamokkal szembeni közös vámtarifán alapuló kereskedelempolitika folytatása > a tilalom érvényesülésének előfeltétele, hogy az a nemzeti bíróságok előtt is érvényesíthető legyen

22

III. A négy alapszabadság III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió B.) Hatóköre

- Kiterjed: a tagállamokban előállított árukra  harmadik országban előállított árukra, ha valamely tagállamban 

~

~

~

eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek a fizetendő vámot, ill. azzal azonos hatású díjat beszedték és azt sem részben, sem egészben nem térítették vissza

III. A négy alapszabadság III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió

C.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma

- EUMSZ 30. (EKSZ 25.) cikk: a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj > ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.

- Tilos tehát:  vámok  vámmal azonos hatású díjak alkalmazása

III. A négy alapszabadság III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió D.) A közös vámtarifák rendszere – a vámszabályok egységesítése

- A közös vámtarifa (common external tariff):  

minden, az Unióba kívülről importált árura vonatkozik, a külső országokkal való kereskedelem szabályozásának fő eszköze egységes vámsorompó, minden tagállamra nézve kötelezően alkalmazandó rendelkezések

- Lényege: 

 

a Közösség bármely országába a közösségen kívülről érkező adott termékre a belépés helyétől függetlenül ugyanakkora vámot kell fizetni ha a vámot ily módon megfizették, a Közösségen belül a termékek szabadon átvihetők a vám nem az adott (beszedő) tagállamot, hanem a Közösségi Költségvetést illeti  25%-át tarthatja vissza adminisztrációs költségeire

III. A négy alapszabadság III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió E.) A vámtarifák megállapítása

- A vámtarifákat rendelet állapítja meg (2658/87/EGK rendelet és módosításai) 



a közös vámtarifa-rendszer alapja az egységes a vám- és statisztikai nomenklatúra az egyes kereskedelempolitikai intézkedéseket (pl. mennyiségi korlátozások, piaci védintézkedések) is tartalmazza

> a vámtételeket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel fogadja el

III. A négy alapszabadság III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma A.) Viszonyítás a hasonló hazai termékhez

- Minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely 

külföldi termékek tekintetében megkülönböztető jellegű vagy a hazai terméket előnyben részesíti

- Az EUMSZ 110-111. (EKSZ 90-91.) cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire 

sem közvetlenül, sem közvetve nem vethetnek ki a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót ~ ~

~ ~

nem jelenti azt, hogy az importterméket bármilyen kedvezményben kellene részesíteni az EB gyakorlata szerint minden olyan adófajtát magában foglal, amelyet ténylegesen vagy külön meghatározott módon rónak ki a termék előállításának bármilyen korai szakasza tekintetében „hasonló jelleg”: egy adófajta akkor is a 110. cikk körébe tartozhat, ha nem azonos terméket érint a hasonló jellegű, de objektív kritériumok alapján történő megkülönböztetés (nem a termék hazai és külföldi volta, hanem a termék bizonyos sajátosságai) viszont összeegyeztethető lehet (a természetes édesborra kirótt alacsonyabb adó, 196/85. ügy, Bizottság v. Franciaország)

III. A négy alapszabadság III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma B.) Más termékek közvetett védelme

- Az EUMSZ 110-111. cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire 

nem vethetnek ki továbbá olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálja ~ az importtermékkel versenyben lévő hazai termék közvetett védelmének tilalma (pl. csúszó adósávok) ~ az EB a tilalomba ütközőnek minősítette: >

>

a kisebb (hagyományosan német) sörfőzdékre megállapított eltérő adószabályokat (127/75, Bobie v. Aachen-Nord) a 16 lóerőnél kisebb autókat gyártó Franciaországban az ennél erősebb motorral rendelkező gépkocsikra kivetett progresszív adót (112/84., Humboldt v. Directeur des Services Fiscaux)

III. A négy alapszabadság III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma C.) A tilalom megfogalmazása

- A mennyiségi korlátozásokra és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó szabályok az EUMSZ-ben:  tilos a tagállamok között a behozatalra ill. a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal hasonló hatású intézkedés (EUMSZ 34-35. /EKSZ 28-29./ cikk)  a behozatal, a kivitel vagy a tranzitáruk esetében megengedettek ~ a közerkölcs ~ közrend ~ közbiztonság ~ emberek, állatok, növények egészségének és életének védelme ~ művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme ~ az ipari, kereskedelmi tulajdon védelme érdekében fenntartott korlátozások > feltéve, hogy ezek nem az önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei (EUMSZ 36. /EKSZ 30./ cikk)  tilos a tagállamok állampolgárai között a tagállamok a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok árubeszerzési- és értékesítési feltételei tekintetében való megkülönböztetés (EUMSZ 37. /EKSZ 31./ cikk)

III. A négy alapszabadság III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma D.) A Dasonville-formula

- A 70/50/EGK irányelv: azokat a nemzeti intézkedéseket tiltotta, amelyek nem egyforma kereteket teremtettek a hazai és importált termékekre, ill. nehezebbé /költségesebbé teszik az importot - Dassonville-formula: (EB 8/74)  egységes, és a 70/50/EGK irányelvnél szélesebb értelmezés kialakítása  az ítélet értelmezése: mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés ~ minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás ~ amely képes > közvetve vagy közvetlenül > ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni a közösségen belüli kereskedelmet

III. A négy alapszabadság III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma E.) Cassis de Dijon

- Cassis de Dijon: (EB 120/78)  ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak az egyes tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösségi egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni (EGYENÉRTÉKŰSÉG ELVE)  a nemzeti korlátozó szabályok, az áruk szabad mozgása korlátozható, ha azok: ~ a pénzügyi ellenőrzéssel ~ közegészségüggyel ~ kereskedelmi ügyletek tisztaságával ~ fogyasztóvédelemmel kapcsolatos KÉNYSZERÍTŐ KÖVETELMÉNYEK érvényesítésére hivatottak.

III. A négy alapszabadság III.3 A személyek szabad mozgása A.) A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban áttekintés

- Gazdasági tevékenység más tagállamokban: a vonatkozó szabadságok 





munkavállalók (mások által foglalkoztatott)  munkaerő szabad mozgása önálló foglalkoztatottak (önálló tevékenységet folytatók) letelepedés szabadsága szolgáltatást nyújtók  szolgáltatások szabad áramlása

> AZONOS ALAPELV: A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA

III. A négy alapszabadság III.3 A személyek szabad mozgása B.) Jogok tartalma

- A jogok tartalma:  



munkavállalók szabad mozgása: az állampolgárság alapján történő diszkrimináció tilalma letelepedés szabadsága: magán- és jogi személyek egy másik államban abból a célból telepedhessenek le, hogy ott gazdasági tevékenységet folytassanak szolgáltatásnyújtás szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatásokat

- E jogok:  

nem korlátlanok azt jelentik, hogy a tagállamok a más tagállamokban honos természetes vagy jogi személyeket a sajátjaikkal hasonlóan kezelik

III. A négy alapszabadság III.3 A személyek szabad mozgása

C.) Az EUMSZ 45. (az EKSZ 39.) cikke

- EUMSZ 45. cikk:  a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását  a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a ~ a foglalkoztatás ~ javadalmazás ~ egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében

III. A négy alapszabadság

III.4 A letelepedés szabadsága A.) Az EUMSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés

- EKSZ 43-48. cikkek:  főszabály: tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő bármely korlátozás > az EKSZ-ben megállapított keretek között érvényesül!  a szabadságjog tartalma: ~ bármely tagállamban tevékenység megkezdése, folytatása ~ vállalat alapítása és igazgatása  kivételek ~ közérdek ~ közbiztonság ~ közegészség ~ hiv. hatáskör > szigorúan a céllal arányban élhetnek a tagállamok korlátozásokkal és csak megfelelően indokolt esetben

III. A négy alapszabadság

III.4 A letelepedés szabadsága B.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái - Letelepedés: az a határozatlan ideig tartó gazdasági tevékenység, amit annak végzője  

a saját tagállamától eltérő területen végez egy helyhez kötött létesítmény (fixed establishment) útján

> C-221/89. sz. ügy, Factortame - A gazdasági tevékenység > EUSZ 3. cikk (nem értelmezés: alapkövetelmény); jelenthet     

munkaviszony keretében történő foglalkoztatást, önszolgáltatást vagy más vállalkozói tevékenységet, amit azonban mindenképpen jövedelem ellenében folytatnak az állampolgár vagy jogi személy részt vesz a saját tagállamától eltérő állam gazdasági életében, profitál abból e részvétel tartós, stabil és folyamatos önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész), vállalkozók (természetes és jogi személyek)

III. A négy alapszabadság

III.4 A letelepedés szabadsága C.) A határokon átnyúló elem követelménye

- Határokat átlépő jelleg: 





a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre a másik tagállam területen szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban a polgárt a saját tagállamában nem lehet megfosztani a származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését

III. A négy alapszabadság III.5 Szolgáltatások szabad nyújtása A.) A szolgáltatások értelmezése

- Szolgáltatatásnak minősül különösen  ipari, kereskedelmi, kézműipari, szabadfoglalkozású tevékenység  közlekedés (erre az EUMSZ a közlekedésről szóló cikkének rendelkezései érvényesek)  pénzintézeti tevékenység egyes elemei - Ellenszolgáltatás:  közvetett  közvetlen > magánforrásból kell származnia DE NEM MINŐSÜL SZOLGÁLTATÁSNAK A KÖZÖSSÉGI JOG SZEMPONTJÁBÓL A TAGÁLLAMOK SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE, HA AZT NEM GAZDASÁGI TERMÉSZETŰ ELLENSZOLGÁLTATÁS FEJÉBEN VÉGZIK (98/48/EK irányelv, /19/ Preamb.)

III. A négy alapszabadság

III.5 Szolgáltatások szabad nyújtása B.) Az EUMSZ rendelkezései - Az EUMSZ 56-62. (EKSZ 49-55.) cikkei szabályozzák, de alkalmazni kell a letelepedés szabadságára vonatkozó előírások egy részét (62. cikk) is - Alapelv: a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás tilos a Közösség azon állampolgárai tekintetébe, akik  a Közösség másik tagállamában laknak  mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják - MÁSIK TAGÁLLAMBAN HONOSNAK TÖRTÉNŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS „HATÁRON ÁTNYÚLÓ” TOVÁBBI JELLEMZŐ:  IDŐLEGESSÉG A JELENLÉTBEN, AZ IDŐSZAKOSSÁGA SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÓJÁNAK ALAPVETŐEN EGY MÁSIK TAGÁLLAMHOZ KELL KÖTŐDNIE  HA MAGÁT A VÁLLALKOZÁST HELYZI ÁT A MÁSIK TAGÁLLAMBA A LETELEPEDÉS SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK

III. A négy alapszabadság III.6 A tőke szabad áramlása

A.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma

- Az EUMSZ 63. (EKSZ 56.) cikkében foglalt tilalom:  a tőkebefektetésekkel kapcsolatos szabályozás területén a nemzeti elbánás elvét teszi meg alapelvnek  ennek megfelelően tiltja ~ mind a közvetlen ~ mind a közvetett megkülönböztetést

> azaz minden olyan nemzeti intézkedést, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet

III. A négy alapszabadság III.6 A tőke szabad áramlása

B.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége

- A tagállam olyan intézkedései, amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák az érintetteket  hitel felvételétől  vagy beruházástól  egy másik tagállamban a tőke szabad mozgásának korlátját képezik > csakúgy, mint azok az intézkedések, melyek a közvetlen külföldi befektetést előzetes engedélyhez kötik

III. A négy alapszabadság III.6 A tőke szabad áramlása

C.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége

- A szabadságjog korlátozhatóságának négyes követelményrendszere az EB esetjoga szerint: az intézkedés    

nem alkalmazhat megkülönböztetést a közérdeket szolgáló feltételen követelménynek kell indokolnia alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél megvalósítására nem lépi túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket

> nem vetheti alá az (alapvető) gazdasági jogokat a közigazgatási hatóságok diszkréciójának