EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

KOZMOS Visegrádi Konferencia 2013

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése 



Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést, megjelent magyarul, az EU Hivatalos lapjában közzétett magyar verziót (ha hibás akkor is!) kell alkalmazni. Fontos: a változásokat az EU Hivatalos Lapjában kell követni ezentúl, beleértve a műszaki jellegűeket is! Bizonyos kérdéseket azonban az EU-s rendelet is tagállami jogkörbe utal, ezért és a végrehajtás érdekében is kellenek tagállami végrehajtási rendeletek, ám ezek nem lehetnek ellentétesek az európai rendelet előírásaival.


A magyar végrehajtási rendelet 

A magyarországi bevezetést a 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet tette meg. Ennek főbb részei:

Címkézés - Nemzeti hatóság - Piacfelügyelet - Gyártási tevékenység bejelentése - Kozmetikai toxikológiai központ - Tájékoztatás a súlyos nemkívánatos hatásokról - Záró rendelkezések - 1. sz. melléklet -


Címkézés 



Alapvetően az eddigi gyakorlat maradt arra, hogy milyen címkeelemeket és hol kell magyarra fordítani. De! 12. § A 2. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a termék csomagolása és tárolóedénye nem azonos, a 2. §-ban foglalt adatokat magyar nyelven 2014. december 31-éig elegendő a termék csomagolásán feltüntetni.

KOZMOS állásfoglalás: maradjon az eddig bevált rendszer, mivel fogyasztói/hatósági ellenőrzési szempontból nem aggályos, de az iparnak óriási plusz teher lenne.


Nemzeti hatóság  Továbbra

is az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet látja el ezt a feladatot, csak a rövid megnevezése nemzeti hatóságra változik.


Piacfelügyelet A piacfelügyeletért felelős szervek: a) a járási hivatal (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetei (járási népegészségügyi intézet), 

b) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), c) a fogyasztóvédelmi hatóság d) Fttv. – GVH, fogyasztóvédelmi hatóság


A gyártási tevékenység bejelentése 

A gyártás megkezdése előtt 30 nappal a járási népegészségügyi intézetnek:

a) a kozmetikai termék gyártójának aa) nevét, ab) székhelyét, telephelyét, ac) elérhetőségi adatait, ad) a gyártási tevékenységet végző üzeme címét, b) az elállításra kerülő kozmetikai termék terméktípusát


Kozmetikai toxikológiai központ és a súlyos nemkívánatos hatásokkal kapcsolatos bejelentés  Erről

az OÉTI külön előadásban beszél.  A KOZMOS pedig egy nem kívánatos hatások vállalati kezelésével kapcsolatos szemináriumot tervez, ami a Colipa megfelelő útmutatója alapján készül.


Záró rendelkezések A

magyar végrehajtási rendelet 2013. július 11.-én lépett hatályba, 1. számú melléklete 2o13. szeptember 1.-én  A korábbi 40/2001. EüM rendelet és az abban leírt követelmények megszűntek.  2013. július 11-től az 1223/2009/EK rendeletben előírt összes követelménynek meg kell felelnie a piacon lévő termékeknek


1. sz. melléklet A kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2012. augusztus 2-i 2012/21/EU végrehajtási irányelv átültetési határideje 2013. március 1je volt. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:208:0008:0016:HU:PDF

A végrehajtási irányelv 2. cikk (1) bekezdés második albekezdése értelmében: „A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2013. szeptember 1-jétől alkalmazzák.”


Mi a probléma? 





A 76/768/EGK tanácsi irányelvet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló a 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet ütette át a magyar jogrendszerbe. A 76/768/EGK tanácsi irányelvet a kozmetikai termékekről szóló 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikke 2013. július 11ével hatályon kívül helyezte. Ennek megfelelően a 40/2001. (XI. 23.) EüM rendeletet a 33/2011. (VI. 21.) NEFMI rendelet szintén 2013. július 11-ével szintén hatályon kívül helyezte.

A probléma: 2013. július 11-étől kezdve nem volt hatályban olyan hatályos magyar szabályozás (így értelemszerűen 2013. szeptember 1-jén sem), amelybe a 2012/21/EU végrehajtási irányelv rendelkezései átültethetők, beépíthetők lettek volna.


Erre valójában volt-e szükség? 







Az egyik lehetséges jogi álláspont szerint a végrehajtási irányelv átültetésére nem is lett volna szükség, mivel - a módosított alapirányelv hatályvesztésével az azt módosító irányelv is okafogyottá vált, - már ekkor ismert volt, hogy a 2012/21/EU végrehajtási irányelv tartalma be fog épülni a 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megfelelő mellékletébe. Az EU Hatósági Standing Committee ülésen azonban a Bizottság megerősítette, hogy a tagállamok kötelesek átültetni a 2012/21/EU irányelv elírásait, amit a Bizottság a minisztériumnak informálisan is megerősített. Ez elsősorban formáljogi természetű: a 2012/21/EU végrehajtási irányelv egyelőre hatályban van, azt az Unió eddig egyetlen jogszabályával sem helyezte hatályon kívül. A 2012/21/EU végrehajtási irányelv tartalma ezért jogi kényszerűségből a kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet 1. mellékletébe került beépítésre.


Az irányelv alkalmazhatóságának kérdése Az uniós jog elsőbbségének elve alapján a 1223/2009/EK rendelettel tételes ellentétben álló nemzeti jogszabály nem alkalmazható (abban az esetben sem, ha az irányelvi rendelkezést ültet át). Az eljáró hatóság a nemzeti jogszabályt köteles „félretenni” , és helyette a valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó és hatályos uniós rendeletet alkalmazni. Mit jelent ez a gyakorlatban?  -A 1223/2009/EK európai rendelet (illetve az abban már szabályozott műszaki tartalom) alkalmazandó abban az esetben, ha a 2012/21/EU irányelv elírásait átültető, a kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet között tartalmi ellentét áll fenn (azaz tartalmi ellentét esetén a hatóságnak a hazai jogszabályt kell „félre tennie”, nem pedig az uniós rendeletet),  - a 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendeletben szereplő, de a 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben még nem szabályozott kérdésekben a 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak.


Az 1. melléklet várható jövőbeli sorsa: 





Azonnal hatályon kívül helyezésre kerül, amennyiben az EU a 2012/21/EU irányelvet formálisan hatályon kívül helyezi (mivel a szabályozás uniós és hazai jogalap nélkül maradna), A minisztérium álláspontja szerint tartalmi mérlegelést követően hatályon kívül helyezésre kerülhet e melléklet abban az esetben is, amennyiben az EU az abban szabályozott valamennyi hatóanyagra vonatkozó tartalmat beépíti a 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megfelelő mellékletébe. A 2. esetben azonban a 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet 1. melléklete formális hatályon kívül helyezés nélkül is alkalmazhatatlanná válik az uniós jog elsőbbsége alapján.

EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Recommend Documents