Éjjeli lepkék a Kecskeméti Arborétumban
Jelige: „Éjjeli pillangók”
1
A KECSKEMÉTI ARBORÉTUM Kecskemét északnyugati részén található az ismeretterjesztés, kutatás, szabadtéri felüdülés és a környezetvédelem céljait szolgáló, 62 hektáros Arborétum, iskolámtól néhány percre, amely tulajdonképpen egy botanikus kert. A győjtemény nemcsak kellemes kirándulóhely, hanem termıhely állékonysági és meteorológiai vizsgálatok, madártani megfigyelések és a tanítás-tanulás színhelye is. Mivel az arborétum az uralkodó szél irányában (ÉNy) található, jelentıs a szélvédı, a városba érkezı levegıre gyakorolt kondicionáló hatása is. A szervezett csoportok részére szóló szakvezetés és a növényismereti foglalkozások mellett az egyéni látogatók „önképzését” a tanösvények növény-, rovar- és állatvilágismertetı, éghajlati és talajviszonyokat bemutató táblái segítik. Az arborétum három fı részre tagolódik: véderdısáv, tölgygyőjtemény és győjteményes rész. A központi, mintegy 25 hektáros területen elhelyezkedı győjtemény 14 ösvényén végig- sétálva mintegy 900-féle fát, cserjét fedezhetünk fel, amelyek elhelyezésére morfológiai jellemzıik, rendszertani besorolásuk, igényeik és származási helyük figyelembe vételével került sor. Megtekinthetı és bejárható a Mediterrán, az Atlantikus és a Pacifikus észak-amerikai, a Kelet-ázsiai, a Balkáni, a Pannóniai ösvény, illetve a Színes lombok, az Örökzöldek ösvénye, a Virágos fák és cserjék körútja, a Hosszútős fenyık, Ciprusok, Borókák ösvénye, a Sziktőrık és vízkedvelık, illetve a Szárazságtőrık ösvénye. Minden sétaút mentén növényismertetı táblák segítik a fák és cserjék megismerését. A győjteményes részt véderdı övezet veszi körül, amely kedvezıen befolyásolja a mikroklímát, és egyben bemutatja az Alföld fıbb erdıállomány típusait is. Jelentısebb fafajok: kocsányos tölgy, fehérnyár, kırisek, szilek, juharok.
2
Az erdıket, botanikus kerteket egyaránt károsító hatásokat 2 csoportra oszthatjuk. Az abiotikus károk közé tartoznak pl. aszályok, kései fagy, nyári vízkár, nyári jégkár, széltörés, széldöntés, hótörés, téli jégkár, zúzmarakár. Az
erdıkben elıforduló
biotikus károk: rovarok, vadak, gombák, növények által okozott károk. Mi vizsgálataink során az éjjeli lepkék által okozott károkat próbáltuk nyomon követni.
Már harmadik éve járok ki iskolatársaimmal az arborétum fénycsapdájához, éjjeli lepkéket
győjteni.
A
győjtés
után
a
lepkéket
meghatározzuk, rendszertani besorolásukat elvégezzük, vizsgáljuk,
milyen
károkat
okozhatnak
az
erdık
állományában, s néhány alkalommal lepkepreparátumokat is készítünk, melyeket rovardobozokba helyezünk el, s az iskolai győjteményt gyarapítjuk vele.
A lepkékrıl általában Az egész világon mintegy 150 000 fajuk él, Magyarországon kb. 3500 lepkefaj, melybıl 1300 körüli a nagylepkék (Macrolepidoptera) száma, míg 2200 a molylepkék (Microlepidoptera) aránya. A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlıdött rendje.
3
Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Méretük meglehetısen változatos: a kifejlett példányok szárnyainak fesztávolsága néhány mm-tıl 30 cm-ig terjed. Testüket szırök és pikkelyek borítják. Szaporodásuk általában kétivarú. A nıstény petéit csomókban vagy egyenként a tápnövény levelének fonákjára rakja. Teljes átalakulással fejlıdnek; lárvaalakjuk neve hernyó. A hernyók szájszerve erıteljes, fogazott rágó. Általában növényi anyagokkal táplálkoznak. Sok faj hernyója egy-egy tápnövényre specializálódott. A legtöbb báb a talajban, fakéreg vagy kövek alatt alakul át.
Szájszervük spirál alakban feltekeredett, ennek segítségével táplálkoznak, és szívják a beporzott virágok nektárját. Az imágók pödörnyelve csak folyadék (érett gyümölcsök, harmatcseppek, virágok nektárja, fák kicsorduló nedve stb.) felszívására alkalmas. Két pár szárnyuk különbözı alakú és mérető; egyes fajok szárnya teljesen hiányzik. A szárnyakat szırök és zsindelyszerő pikkelyek, hímpor borítják. A hosszú, karcsú vagy rövid, zömök potroh tíz szelvénybıl áll, és ezekbıl az utolsó 2–3 tartalmazza az ivarszerveket. Jellemzı a három pár ízelt láb.
Az udvarlás fajonként nagyon különbözı lehet. Általában hímek repülés közben feromonokkal csábítják magukhoz a nıstényeket, amelyektıl azok valamiféle kábulatba esnek, így a hímek megakadályozhatják, hogy faképnél hagyják ıket. A körülöttük lévı növényekkel táplálkoznak, járatokat és alagutakat fúrva beléjük. 4
Egyes fajok nappal, mások éjszaka repülnek. A nappali lepkék többsége élénk színő, az éjszakaiak viszont többnyire barnásszürkék. A fejen található két csáp felépítése változatos. A nappali lepkék esetében bunkós csáp, míg az éjjeli fajoknál a fokozatosan elvékonyodó sörteszerő csáp a jellemzı. A hímeknél gyakori a tollas csáp.
Saját kutatás Általában hetente egy mintaanyagot vizsgálunk. A győjtés után történik a minták meghatározása, rendszerezése, az adatok összesítése, és a következtetések levonása. Természetesen a határozás és az adatok rögzítése jóval idıigényesebb folyamat. Jelenleg 805 lepkefajt ismerünk az arborétum területérıl. A nyári-ıszi idıszakban begyőjtött mintából 92 lepkefajt sikerült meghatároznunk. Márciustól újra kijárunk a lepkecsapdához. Munkánkat nehezítette, hogy a lepkék nagy részének nem egységes az elnevezése, gyakran használnak szinonimákat ugyanarra a fajra a különbözı határozókönyvek. A meghatározott fajoknál vizsgáltuk, hogy milyen tápnövényt fogyaszt a hernyója, s milyen károkra lehet számítani az adott évben, s szükség lesz-e védekezésre vagy sem.
A fénycsapda Az 1960-as évektıl növényvédelmi célzattal erdészeti fénycsapda hálózat mőködik országszerte. Az országban jelenleg 25 ilyen fénycsapda mőködik, ezek közül egy a kecskeméti arborétumban. A lepkeállomány felmérése, és több éven át történı nyomon követése során feltételezzük, hogy az újabb fafajok betelepítésével évrıl évre újabb lepkefajok is megjelennek. A hosszú távú vizsgálatok során nem csak az új növényfajokhoz kötıdı új lepkefajok jelenhetnek meg, hanem a globális felmelegedés hatására délrıl érkezı fajok száma is. Ezeknek nem biztos, hogy új tápnövényre van szükségük, hiszen a lepkék közt is sok az oligofág vagy polifág. Ezt szeretnénk kutatómunkánkkal is alátámasztani.
5
Az erdészeti fénycsapda hálózat egységesen a Jermy Tibor által kifejlesztett fénycsapdát használja. A
fénycsapda
felépítése
nagyon
egyszerő.
A
fénycsapda
fogószerkezete egy kb. 2 m magas oszlopra szerelve tartalmazza az 1 m-es tetıt, alatta a fényforrást, egy izzót és a 60 cm átmérıjő tölcsért. A tölcsér aljához illeszkedik az ölıüveg, ebben található egy kloroformot tartalmazó fiola, amely a megölt rovarokat tárolja. Az ölıüveg alján vattacsomó van, ami megakadályozza a rovarok sérülését. A csapda egy kapcsolóóra segítségével naplemenete elıtt lép mőködésbe, s reggel virradat elıtt kapcsol ki. A fénycsapda március elsejétıl december végéig mőködik.
A győjtés Arra oda kell figyelni a fénycsapda kezelıjének, hogy a rovaroknak nem szabad az ölıszerrel közvetlenül érintkeznie, mert a kloroform a rovarok zsírszövetét kioldja, és meghatározásukat lehetetlenné teszi. A csak elkábult rovarok esetében utóölést kell végezni. Ezután az anyagot szétterítik, megszárítják és szárítás után karton dobozokba teszik. Feltüntetve rajta a győjtés helyét és idejét. A begyőjtött anyaggal egyidejőleg továbbítják: •
a napi minimum és maximum hımérsékleti értékeket
•
a csapadék mennyiséget
•
és az idıjárásra vonatkozó egyéb észleléseket.
Az így begyőjtött rovarok feldolgozása az Erdészeti Tudományos Intézetben történik, illetve én is ebbıl az anyagból kaptam fajokat.
A feldolgozás Az Erdészeti Tudományos Intézetben a fajok elıfordulása és egyedszáma alapján következtetéseket lehet levonni •
a faunaelemek arányára,
•
az erdei rovarok biodiverzitás változására,
•
a fajok ökológiai igényére.
6
•
Nyomon követhetık az erdıben zajló változások: a rovarkárosítók által okozott károk megjelenése, intenzitása, térbeli elıfordulása elırejelzésekre ad lehetıséget.
Így a tulajdonosok felkészülhetnek az esetleges gradációkra, a károk megelızésére, csökkentésére.
Ebbe a munkába kapcsolódtam be. 2008 júliusától 8 héten keresztül vehettünk mintát iskolatársaimmal az arborétum fénycsapdájából, hetente egyszer. Mi csak faunisztikai vizsgálatokat végeztünk. Célunk minél több éjjeli lepkefaj meghatározása volt. A fajok elıfordulása és egyedszáma alapján következtetéseket lehet levonni: •
a faunaelemek arányára,
•
az erdei rovarok biodiverzitás változására,
•
a fajok ökológiai igényére.
A legáltalánosabb meghatározott fajok Erdıvédelmi szempontból 2008-ban az amerikai fehér medvelepke kártétele nem volt jelentıs. 2008-ban a sok nyári csapadék gátolta a faj elszaporodását. A károkat a hernyók okozzák a levelek megrágásával. Mi a második rajzás idıszakában találtuk meg a begyőjtött lepkék között. Az araszolófajok együttes kártétele sem volt jelentıs az elmúlt évben. Az araszolók számára a hideg, esıs és késıi fagyos idık annyira kedvezıtlenek, hogy a gradáció alig vagy ki sem alakul. A begyőjtött lepkék között közönséges szürkearaszolót, feketepettyes araszolót, holdas faaraszolót, fenyırágó faaraszolót és rácsos réti araszolót sikerült meghatározunk.
A bagolylepkék az araszolókhoz képest most is magasabb példányszámban jelentek meg. A bagolylepkék közül 18 fajt ismertünk meg. Többek között a Nagy sárga-főbagoly lepkét, mely az egyik leggyakoribb és legnagyobb elterjedési területő bagolylepke Európában. Hernyója nem válogat, különféle lágyszárúakkal és főfélékkel táplálkozik. 7
A gyapottok bagolylepke erıs károkat okozott a Duna-Tisza köze középsı és déli részén. Az augusztusi populációja a legnagyobb, akkor okozza a legnagyobb kárt. Amennyiben száraz, meleg évek lesznek, e faj kártételére is számítani lehet a jövıben.
Vetési bagolylepke alacsonyabb számban fordult elı, mint tavaly, Kecskeméten 74 db-ot fogott a csapda, mi is találtunk. Hernyóik egyrészt a leveleket fogyasztják, másrészt a földközeli és föld alatti részek megrágásával okozzák a károkat.
Esti pávaszemes szender hernyója júniustól szeptemberig táplálkozik tápnövénye, a főz, a nyár és az almafa leveleivel, majd bábként telel át. Fıismertetı jegye elülsı szárnyának csipkézettsége a belsı valamint hátulsó szárnyának két szép pávaszemfoltja.
A hársfaszender elülsı szárnyának alapszíne a zöldessárgától a
rózsaszínesig
változhat.
A
kifejlett
lepkének
nincs
pödörnyelve, tehát nem tud táplálkozni. Gyakori a városokban, fıleg ahol hársfákat ültettek.
A fagyalszender nagyon mutatós lepke, nagy tora fekete, hosszú, keskeny elülsı szárnya barna. Hátulsó szárnyán halvány rózsaszínő csíkok vannak. Potroha fekete és rózsaszín sávos.
Füstös medvelepke tápnövénye a csalán, az árvacsalán és kisebb lágyszárú növények. Repülési ideje júniustól szeptember végéig tart. A medvelepkékre jellemzıen teste sőrőn szırös. Feltőnı színezete figyelmeztetés az énekesmadarak számára.
8
A tavaszi lepkék közül márciusban találtunk Közönséges tavaszi araszolót, Foltos fésősbagoly, Közepes fésősbagoly lepkét, Barnasávos tavaszi-araszolót, mely a tölgyön, hárson, nyárfán kívül elıfordul kertekben, gyümölcsösökben és parkokban is. Márciustól májusig találkozhatunk vele. A hím csápjai feltőnıen fésősek. E fajok bemutatásával szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a kevésbé ismert éjjeli lepkék is lehetnek érdesek és szemet gyönyörködtetık.
2008-2009 Vizsgáltuk, hogy a meghatározott fajok milyen családba sorolhatók, s megállapítottuk, hogy a leggyakoribbak a bagolylepkék, (Noctuidae), az elıfordulásuk 65 %, növényeink károsítói között elsı helyen foglalnak helyet. 20% az araszolók (Geometridae), melynek fontos jellemzıje, hogy a legtöbb fajnak karcsú, keskeny teste és aránylag széles, színben és rajzban többé-kevésbé egyezı szárnypárja van, ami az állatoknak némi nappali pillangószerő külsıt ad. 8 % a medvelepkefélék (Artiidae), és 5% a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozók aránya. A szenderek könnyen megkülönböztethetık külsı jegyeik alapján, hiszen sokkal vaskosabb és nagyobb testük van mint a többi fajtól.. A többi faj egyedei még 6 család tagjait képviselik, ezek alacsonyabb számban jelennek meg.
A meghatározott éjjeli lepkék családonkénti megoszlása 2008 nyár - 2009 tavasz Noctuidae
20%
8%
Geometridae
5% 4%
Arctiidae
2%
Sphingidae
2%
Nolidae
1%
Drepanidae
1% 1%
Notodontidae Endromidae Pyralidae Crambidae
56%
9
A tápnövény szerinti elosztást is megfigyeltük, hogy leggyakrabban fogyasztott növény a főz (Salix), a nyár (Populus), és a tölgy (Quercus). 15 % körüli a nyír (Betula), és az éger (Alnus) fogyasztása. A Quercus, mint az egyik leggyakoribb tápnövény elıfordulása nem véletlen, hiszen az arborétum jelentıs részét tölgygyőjtemény alkotja. Az utóbbi idıkben újabb fenyıfajok betelepítése történt, de a hozzájuk kapcsolódó lepkefajok felfedezése a rovarcsapdában még alig észlelhetı, 2 %.
A meghatározott fajok tápnövény szerinti eloszlása 17% Alnus 19%
Betula Fagus
18%
Pinus Populus 2%
10%
Quercus Salix
5%
Tilia 15%
14%
A tavalyi 98 faj adatainak felvitele már megtörtént, az újabb fajok rögzítése folyamatos. Ezek után könnyen kereshetünk rendszertani besorolás (család), tápláléknövény, repülési idı, győjtési idı, élıhely alapján az adatbázisban, és reméljük, hogy így bizonyos összefüggéseket is könnyebben felismerünk.
Például: Emmelia trabealis – Zebrabagoly Család: Noctuidae - Bagolylepkék Táplálék: Convolvulus arvensis (mezei szulák) Calystegia sepium (sövény szulák) Győjtés idıpontja: 2009. július Élıhely: Meadows, (rét) Clearings (tisztás) Repülési idı: májustól – szeptemberig
10
Számomra a legérdekesebb esemény egy május éjjeli fénycsapdázás utáni lepkepreparálás volt. A preparálás elıtt a frissen fogott lepkéket egy kloroformmal átitatott vattát tartalmazó ölıüvegbe tettük, majd kb. 30 perc múlva áttettük egy jól zárható dobozba, így 48 órán át tőzhetı állapotba kerülnek. A preparáláshoz házilag készített lepkefeszítıt használtunk. Fontos hogy a betőzés után a lepke szárnyai hajlítás és törésmentesen legyenek felfektetve a feszítı lapjaira. Sem beállításkor sem rögzítéskor a lepke szárnyait tővel átszúrni nem szabad. Címkézés után a kész preparátumokat rovardobozokba helyeztük, és ily módon többi diáktársainknak lehetıvé tettük, hogy ık is gyönyörködhessenek ezekben a szép éjjeli lepkékben.
2009-2010 Tavaly is nagy hangsúlyt fektettünk a lepkék családonkénti eloszlásának megfigyelésére. Az ábrán jól látható, hogy szintén bagolylepkét (Noctuidae) határoztunk meg a legtöbbet, 66 % Ezt követik az araszolók (Geometridae), 19 %-ban találhatók meg a medvelepkefélék (Artiidae), a többi faj elıfordulási aránya igen csekély.
A meghatározott éjjeli lepkék családonkénti megoszlása 2009 - 2010 Arctiidae 4%
Crambidae
7% 4%
Geometridae Noctuidae 19% Nolidae
66%
11
A 2009 – 2010-es tanévben minél több lepke preparálását tőztük ki célul. Így több lepkepreparálással
kapcsolatos
programon
is
részt
vettünk.
Ellátogattunk
Szegedi
Tudományegyetem a biológiai tanszékre, Dr. Körmöczi Lászlóhoz, az ökológia tanszék vezetıjéhez. İ beavatott minket a preparálás rejtelmeibe, majd ı is preparált velünk együtt. Vele együtt használtunk elıször gyártott lepkefeszítıt, rovartőket. Majd megmutatta saját munkáit is. Tıle sajátítottunk el több technikát, amiket most is alkalmazunk iskolatársaimmal az iskolai preparálások során. Nagy élmény volt a Szabóky Csabával való találkozás, aki mind a határozásban, mind a preparálásban nagy segítséget nyújtott. Kecskeméten a Kiskunsági Nemzeti Parkban látogattuk meg. Felajánlott egy fénycsapdázási lehetıséget is, amit a közeljövıben szeretnénk megvalósítani. A preparálás fontossága mellett figyeltünk az új fajokra is, hiszen sok, eddig nem ismert lepkéket is sikerült meghatároznunk. Ilyenek voltak például:
A júliusban fogott bükkfa zöldbaglyot (Earias clorana) az egyik legkülönösebb fajnak tekintjük, hiszen jellegzetes zöld színő fedıszárnya van, míg az alsó szárnya világos színő. Elıfordulhat májustól szeptemberig. Leggyakrabban fenyıt fogyaszt.
A piros szender (Deilephila porcellus) nyirkos ligeterdık, lapályok és patakpartok lakója. E szenderfaj nappal is repül. Tápnövényei füzikeés galajfajok. Mi júliusban találtunk rá, májustól augusztusig repül. Egy nemzedéke van évente. Hernyóidıszaka július augusztus között van.
A nagy csigalepke (Apoda limacodes) védelmére fordítottak eddig a legnagyobb gondot. Tápnövényei közé tartozik a bükk, a tölgy és a nyír. Csak júniusban és júliusban repül. Jellemzı a kissé felkunkorodó test, környezetében még nappal is remekül álcázza magát. 12
Mocsaras helyeken és erdıs területeken igen gyakori a fagyalbagoly, lárvájának legelterjedtebb tápnövényei a kıris és a fagyal. Jellegzetes a két folt a fedıszárnyon. İshazája Nagy-Britannia.
A C-betős főbagoly (Xestia c-nigrum) a szárnyán található jellegzetes C bető alakú foltról kapta nevét. Ez igen megkönnyítette a határozási munkánkat, hiszen sokkal könnyebben felismertük ezeket a fajokat. Repülési ideje májustól októberig tart.
A főgyökérrágók (Crambidae) családjába tartozó áttetszı csalánmoly (Pleuroptya ruralis) csalánfélékkel táplálkozik, legfıbb tápláléka a felfutó komló (Humulus lupulus) Májustól szeptemberig megtalálható az erdıkben és tisztásokon.
Augusztusba határoztuk meg a felkiáltójeles bagolylepkét (Agrotis
exclamationis).
Alsó
szárnya
fehér
színő,
fedıszárnyán egy felkiáltójel alakú fekete folt látható. A bagolyfélék
(Noctuidae)
családjába
tartozó
faj.
Magyarországon jelentıs károkat a szántóföldeken okoz, fıleg a káposztaféléket csipkézi ki.
Számunkra újként jelentek meg a következı fajok is, melyek részletes jellemzésére most nem törekedtem. •
2009 július: Acentria nivosa - Törpe-vízimoly Acontia lucida - Fehér nappali-bagoly Acronicta rumicis - Sóska-bagyoly
13
Apoda limacodes - Nagy csigalepke Coscinia striata - Csíkos molyszövı Cucullia fraudatrix - Keleti csuklyásbagoly Deilephila porcellus - Piros szender Drymonia dodonaea - Bélyeges púposszövı Earias clorana - Főzfa-zölbagoly Hypena proboscidalis - ormányos karcsúbagoly Hypena rostralis - közönséges karcsúbagoly Isturgia arenacearia Mythimna albipuncta - Fehérpontos rétibagoly Phyllodesma tremulifolia - Nyárfalevél-pohók •
2009 augusztus: Acontia lucida - Fehér nappali-bagoly Boarmia roboraria - Nagy tölgyfaaraszoló Bupalus piniaria - Fenyıaraszoló Diacrisia sannio - Vörösszélő medvelepke Euxoa tritici - Búza-földibagoly Gymnoscelis rufifasciata - Vöröscsíkos araszoló Laspeyria flexula - Csipkés zúzmóbagoly Mamestra brassicae - Káposzta-veteménybagoly Noctua janthina - Fehérgalléros sárgafőbagoly Orgyia antiqua - Rozsdabarna kisszövı Timandra amata - Piroscsíkos csipkésaraszoló Ypsolopha dentella - Fahéjszínő loncmoly
•
2009 szeptember: Amphipyra pyramidea - fahéjszínő foltosbagoly Polyphaenis sericata - Selyemfényő bagolylepke Xestia baja - Rózsás földibagoly
•
2009 októberétıl - 2010márciusáig nem határoztunk meg újabb fajokat.
14
•
2010 április: Boarmia gemmaria - ékköves araszoló Charanyca trigrammica - Háromcsíkos főbagoly Oligia strigilis - Apró dudvabagolyocska
•
2010 május: Bupalus piniaria – Fenyıaraszoló Lithosia quadra - Négypettyes zuzmószövı Macroglossum stellatarum - Kacsafarkú szender Polypogon strigilata - Hosszúcsápú karcsúbagoly Selenia tetralunaria - Negyfoltos holdasaraszoló Tortrix viridana - Tölgyilonca
A 2009 – 2010-es tanévben is vizsgáltuk a fajok tápnövény szerinti elosztását.
A 2009 - 2010-ben meghatározott fajok tápnövény szerinti eloszlása
Populus 14%
Fagus 8%
Quercus 21%
Quercus Betula Tilia Salix
Alnus 11% Salix 18%
Betula 17% Tilia 11%
Alnus Populus Fagus
A meghatározott lepkék közül 21 % - ban, vagyis a legtöbben a tölgyet (Quercus) fogyasztják. Meghatározó a 18% - ban főzfát (Salix) fogyasztók száma. 17% - ban fogyasztanak a különbözı fajok nyírfát (Betula), 14% - ban nyárfát (Populus).
15
Szeretnék köszönetet mondani Szabóky Csabának az ERTI fıtechnikusának, Máté Andrásnak a KNP munkatársának és Dr. Körmöczy Lászlónak a szegedi Ökológiai Tanszék vezetıjének és Osza Gyöngyi biológia tanárnınek a munkámhoz nyújtott segítségükért.
16
Szakirodalom: •
Abafi Aigner Lajos: Magyarország lepkéi K. M. Természettudományi Társulat 1907
•
Michael Chinery: Lepkék Trivium Kiadó 2005
•
Paul Sterry & Andrew Mackay: Lepkék Panemex Kiadó 2005
•
Dr. Helgard Reichholf: Lepkék Mérték Kiadó 1996
•
Szabóky Csaba: A Kecskeméti Arborétum lepkéi Kefag Zrt. 2007
•
Dr. Gıbölös Antal: Kecskeméti Arborétum Kefag Zrt. 2007
Képek: http://www.mzshome.net – kocsányos tölgy http://www.julia-nki.hu/kutatok/kutatok_us.html - Jermy Tibor http://www.lepidoptera.pl/show_pic.php?ID=2891&scale=1- nagy csigalepke http://hu.wikipedia.org/wiki/Piros_szender - Piros szender jellemzıi Illetve fıként az általam és iskolatársaim által készített fényképeket használtam fel a pályázat elkészítéséhez..
17
