Együttes végrehajtás a környezetvédelemért

REKK tanulmányi verseny Budapesti Corvinus Egyetem Konzulens: Pál Gabriella

Együttes végrehajtás a környezetvédelemért JI-projektek környezeti és pénzügyi addicionalitása Magyarországon

Készítették: Havran Zsolt Krizsán Olivér

REKK versenydolgozat

Havran Zsolt és Krizsán Olivér

Bevezetés Napjaink talán legégetőbb környezeti problémája az üvegházhatású gázok egyre növekvő mértékű kibocsátása, amely komoly éghajlatváltozáshoz vezethet. Ez a változás jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolhat a világ számos országának gazdasági életére és az életminőség alakulására. kiemelten

fontos

a

1

Az üvegház hatású gázok [a továbbiakban ÜHG] közül is

CO2,

amelynek

légköri

növekedését

alapvetően

a

fosszilis

tüzelőanyagokban megkötött szén felszabadítása okozza az energiatermelés során, ezért a környezetvédelmi

beavatkozások

alapja

a

fosszilis

energiahordozókból

származó

üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése. [Faragó, Kerényi 2003; 10. old.] Mivel az ÜHG hatása nem lokális (szétterjed a légkörben), egyre sürgetőbbé vált a nemzetközi összefogás. Több egyeztetés, jelentés után 1997-ben elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyvet, amelyben számos iparosodott, illetve átalakuló gazdaságú ország vállalta átlagosan a kibocsátások 5,2%-os csökkentését a 2008-2012 közötti időszakra. Ezzel együtt létrejött egy új piac, a szennyezési jogok piaca, amely új lehetőségeket rejt a környezetvédelemben. Ilyen lehetőség az együttes végrehajtás (JI), amellyel Magyarországon is megnőhet a megújuló energiahordozók hasznosítása az energiatermelés során. De valóban létezik-e pozitív hozadéka ezen beruházásoknak környezeti és pénzügyi szempontból? Egy konkrét magyarországi példán (Pécsi Hőerőmű) keresztül próbáljuk megvizsgálni. Arra a kérdésre is keressük a választ, hogy a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mennyire (volt) felkészült és konzekvens, amikor a projekt támogatásáról döntött?

Kiotó és a magyar energiagazdálkodás

Régebben az erdőírtás, a gyáripar létrejötte, a szén, később pedig a kőolaj és a földgáz egyre nagyobb mértékű felhasználása járult hozzá a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedéséhez. [Faragó, Kerényi 2003; 13.old.] Magyarországon az antropogén szén-dioxidemisszió 97%-a a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik: ezen belül a hőerőművek 1

Bár még mindig jelentős az éghajlat változásával és hatásaival kapcsolatos tudományos bizonytalanság, fel kell arra figyelnünk, hogy az utóbbi évtizedekben észrevehetően megnövekedtek a természeti katasztrófák, számszerűleg és pusztító hatásuk mértékében egyaránt. Tartós szárazság, magas hőmérséklet okoz tetemes terméskieséseket a mezőgazdaságban. Így történt ez Magyarországon 2003-ban. (Forrás: Faragó, Kerényi -

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉNEK, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE 2003; 7.o.)

2 © Havran Zsolt, Krizsán Olivér 2005



részesednek a legnagyobb arányban. [Faragó, Kerényi 2003; 16. old.] Környezetvédelmi szempontból ezért lenne célszerű az ilyen erőművek (mint például a Pécsi Hőerőmű) átalakítása a megújuló energiaforrások mind szélesebb körű felhasználásával. 100%-os kihasználtság esetén az ország jelenlegi energiaigényének mintegy egynegyedét lehetne kielégíteni megújuló energiaforrásokból. A legnagyobb potenciált a biomassza képviseli2, amelynek fejlesztését csak az erdőgazdálkodással összhangban célszerű meghatározni (folyamatos újraerdősítés). Az EU-előírások miatt is fontos a megújuló energiák használata: 2010-re az energiatermelésen belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 3,5-3,6 %-os arányát meg kellene duplázni, ezen belül a villamosenergia-termelés esetében a jelenlegi 0,22%-os arányt 3,6%-ra kell növelni.3 A megújuló energiaforrások elterjedésében segíthet Kioto és az együttes végrehajtás. A Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró országokat nevezzük Annex-B országoknak. Ők részt vehetnek a kibocsátási jogok kereskedelmében és az úgynevezett együttes végrehajtás (JI) projektekben is. A JI-projektekben, ha egy fejlett (Annex-B) ország kibocsátás-csökkentését eredményező beruházást valósít meg egy másik Annex-B országban, akkor az így elért kibocsátás-csökkentéssel egyező mértékű mennyiséget elszámolhat saját kibocsátásszabályozási kötelezettségeinek elszámolásakor.4 [Faragó, Kerényi 2003; 36. old.] Magyarország Kiotói vállalásai az 1985 – 1987-es évek átlagának arányában lettek kialakítva, csakúgy, mint a legtöbb közép-kelet-európai országnak. Miután gazdaságunk áttért a piacgazdaságra, számos szennyező gyár került bezárásra, jelentősen csökkentve ÜHGkibocsátásunkat. Így a Kiotóban tett „vállalás” igazából még a szükségesnél több, eladható szennyezési jogokat is biztosít Magyarországnak, aki ezáltal eladóként léphet a szennyezési jogok piacára. A legtöbb nyugat-európai állam azonban vevőként jelentkezik. Ezek az államok élnek a JI és CDM projektek nyújtotta lehetőségekkel, megpróbálnak beruházni más országokban, többek között Magyarországon is.

2

Biomassza: Technikai potenciál: 165,8; Jelenleg hasznosított: 31,5. (PJ/év). [Faragó, Kerényi 2003; 40. old.] Feladataink vannak egyebek mellett a villamosenergia termelésben a megújuló energiák arányára, a kapcsolt energiatermelés mértékére, a kibocsátási jogok közösségi kereskedelmi rendszerébe való belépésre, a kibocsátások részletes nyilvántartására vonatkozóan is [Faragó, Kerényi 2003; 41.o.]. 4 Az együttes végrehajtással ellentétben a tiszta fejlesztési mechanizmusban (CDM) a projekt befogadójaként csak fejlődő országok vehetnek részt. 3




A Prototype Carbon Fund [Szénalap prototípus] bemutatása5 Felismervén, hogy a klímaváltozás a kölcsönző kliens országokra lesz a legnagyobb hatással, 1999 július 20-án a Világbank ügyvezető igazgatói jóváhagyták a Prototype Carbon Fund (PCF) létrehozását. A PCF, működésének fő célját, a klímaváltozás elleni harcot szem előtt tartva igyekszik segíteni a Világbank törekvéseit, többek között a fenntartható fejlődés elősegítését, a PPP-ben (Public/Private Partnership) rejlő lehetőségek demonstrációját és a „learning-by-doing” lehetőségének ajánlását a tagok számára.

PCF programok A PCF emisszió csökkentési egységek (Emission Reduction - ER) előállítását iránítja JI (Joint Implementation – Együttes Végrehajtás) és CDM (Clean Development Mechanism – Tiszta Fejlesztési Mechanizmus) keretprogramok segítségével. A PCF olyan vállalatok és kormányok projektjeit finanszírozza, melyek célja a Kiotói protokollal, valamint a JI és CDM programoknak teljesen megfelelő ER-ek előállítása.

Időhorizont: a PCF életciklusa A PCF 2000 elején lépett működésbe. „Pilóta” funkciója révén nem kíván beszállni az emissziós piac versenyébe; büdzséje 180 millió $-ban lett meghatározva, 2012-ben a tervek szerint megszűnik.

A Baseline megállapítása PCF projektek számára 6 A Kiotói protokoll lehetőséget ad kereskedésre alkalmas emissziós egységek előállítására JI és CDM projektek keretein belül. A JI projektekről rendelkező 6. cikkely bevezeti az addicionális emisszió csökkentési egységek fogalmát, s azok lehetséges 5

Az ieta.org internetes portálon található információk alapján [2005.november.8.] (http://www.ieta.org/ieta/www/pages/index.php?IdSitePage=813). 6 PCF IMPLEMENTATION NOTE Number 3 alapján (Version of April 21, 2000) Internet [2005.november.10.] http://carbonfinance.org/pcf/Router.cfm?Page=DocLib&Dtype=23&ActionType=ListItems#Bas1




keletkezési módozatait az emissziós források csökkentésének, vagy a nyelők általi eltávolítás fejlesztésének útján, amennyiben addicionálisak az egyébként megvalósuló emisszióhoz képest. Az

emisszió

csökkentési

egységek

keletkezésének

előfeltétele

az

alapvonal

meghatározása, melyhez képest a csökkentések addicionálisnak tekinthetők. Az alapvonal meghatározza a JI és CDM projektek nélkül megvalósuló üvegházgáz-kibocsátás szintjét, mellyel az aktuális emisszió is összehasonlítható.

A PCF megközelítése A PCF az emisszió csökkentési egységek piacának korai fejlődési szakaszában a projekt alapú baseline-meghatározást ajánlja, mivel projekt szinten ez a metodológia – ha nem is tökéletes, de viszonylag – pontos eredményhez vezet. Fontos szempont, hogy a baseline megállapításának projekt szemléletű módszere olyan tényeken alapul, melyek a projekt tervezésének és működésének folyamán vizsgálhatóak. Az alapvonal (továbbiakban baseline) hitelessége kulcskérdés a JI és CDM projektek sikerességének szempontjából. A nem megfelelően (kellő gondossággal) megállapított baseline hatása: A vállalati emissziós alapvonal meghatározásakor felmerülő pontatlanság a projekt részeseinek egy részét mindenképpen hátrányosan érinti. A valós baseline alulbecslése esetén a bilaterális projekt beruházója és befogadója jár rosszul, hiszen így a pontos becslés következtében folyósítható ER mennyiséghez képest kevesebbhez jutnak. Szélsőséges esetben ez akár a projekt meghiúsulásához vezethet. A felülbecslés kedvezően befolyásolja a beruházó és a befogadó helyzetét, hiszen előbbi az indokoltnál több ER-hez, utóbbi pedig - a nagyobb mennyiségben „keletkezett” ER miatt – többletbevételhez jut. A pontatlanság egyik áldozata az állam, mert így esetleg feleslegesen oszt ki olyan ER-t a nemzeti vagyonból (jóléti veszteség), amelyekkel más projektek megvalósítását lehetne támogatni. Emiatt végső soron veszteséget szenved a környezet is, hiszen adott mennyiségű kiosztható ER-ért cserébe kevesebb tényleges emisszió csökkentés valósul csak meg.




A Pannonpower csoport és a PCF által közösen megvalósított biomassza projekt ismertetése 7 A projekt lényege egyetlen mondatba sűrítve az, hogy a PCF az emissziós jog vásárlási megállapodás (ERPA) keretében 5.01 millió USA dollárért 1.2 millió t CO2 egyenértékű elismert kibocsátási jogot vásárol a Pannongreen Kft-től. A projekt fő célja megbízható hő- és villamosáram-szolgáltatás nyújtása Pécs városának oly módon, hogy a Pécsi Hőerőmű korábban széntüzelésű VI-os blokkját megújuló tüzelőanyagok használatára állítják át, ezáltal csökkentve az üvegház hatású gázok kibocsátását és a helyi környezetszennyezést. A Pannonpower egy komplett csereprogramot hajtott végre a Pécsi Hőerőműben, melynek keretein belül a meglévő 4 széntüzelésű blokk közül kettőt gáztüzelésűre, egyet biomassza hasznosítására állítottak át (egy blokk használatát pedig ideiglenesen felfüggesztették). A biomassza blokkot – melynek megvalósítására a projekt irányult – a csúcsidőszaki és tartalék hőtermelés mellett elsősorban elektromos áram előállítására használják.

A projekt végrehajtásának érintettjei A Pannonpower csoport (melynek tulajdonosa a Crossroads Financial Investment Group) számos, különféle tevékenységeket végző cégből áll. A Pannonpower Rt. – a pécsi erőmű üzemeltetője – az elsődleges döntéshozó hatóság a projekttel kapcsolatban, a projektfejlesztés időszakában a szponzori feladatok ellátása is hozzá köthető. A továbbiakban az anyacég végzi a két gázalapú blokk üzemeltetését, míg a Pannongreen Kft. üzemelteti és birtokolja a biomassza blokkot. Utóbbi volt felelős a projekt finanszírozásának elősegítéséért és a jövőben ez a cég lesz a szerződő fél bármilyen, a projekt során keletkező emisszió csökkentési egységgel kapcsolatban.

7

Hungary Pannongreen PAD, forrás: Internet [2005.október.29.] http://carbonfinance.org/pcf/Router.cfm?Page=Projects&ProjectID=3161




Projekt alternatívák és a baseline meghatározása A Pécsi Hőerőmű számára elérhető jövőbeli működési alternatívák és az elfogadott baseline: 1.

A III, IV, és VI blokkok gázüzeművé való konvertálása, lehetővé téve

évi 211 GWh elektromos áram értékesítését 2019-ig. 2.

A III, IV, és VI blokkok felújítása és gáztisztító berendezéssel történő

ellátása, annak érdekében, hogy import szénnel működhessenek tovább 2010-ig évi 600 GWh elektromos áram értékesítése mellett 3.

A III-as és IV-es blokkok átalakítása gázüzeművé és egy új 50 MW-os

kombinált ciklusú gázturbina építése. 2019-ig évi 528 GWh áram értékesítésének lehetősége. 4.

A III-as és IV-es blokkok felújítása és gáztisztító berendezéssel történő

ellátása, annak érdekében, hogy import szénnel működhessenek tovább. Egy új 50 MW-os kombinált ciklusú gázturbina építése. Évi 708 GWh elektromos áram eladása 2019-ig. 5.

A megvalósítani kívánt projekt: két blokk gázüzeművé, 1 blokk

biomassza alapúvá történő átalakítása. A biomasszás blokk hőt is termel. A gázüzemű blokkok évi 197 GWh, míg a biomassza blokk évi 338,4 GWh elektromos áramot termelnek (összesen 535,4 GWh-t). A további szén alapú termelést - a magas kén-dioxid kibocsátás miatt - a Magyar Állam törvényi szabályozása (10/2003 KvVM rendelet) 2005-től nem tette volna lehetővé, a technológiai váltás mindenképpen szükségszerűvé vált, ezért a projekt baseline-jaként a 3 blokk gázüzeművé való alakítását tartalmazó alternatíva került elfogadásra. A kén-dioxid kibocsátást szabályozó (10/2003 KvVM) rendelet hatása a magyar erőművekre az addicionalitás vizsgálat során kerül kifejtésre.




Addicionalitás vizsgálat Környezeti addicionalitás A fentebb nevesített KvVM rendelet meghatározza a hő- és villamoserőművek kén kibocsátására vonatkozó határértékeket. Ez a Pécsi Hőerőmű - és általában a magyar erőművek – számára azt jelenti, hogy nem használhatják tovább tüzelőanyagként a rendszerint helyben bányászott, magas kéntartalmú szenet. A szabályozás nem konkrétan a szén használatát korlátozza, a megszabott határértékekből azonban nyilvánvalóan következik, hogy a magas kéntartalmú hazai szén tovább nem használható. Az erőművek esetleg dönthetnének az importszén, vagy jobb minőségű hazai szén használata mellett, azonban ezek szállítási, illetve feltárási költségei gazdaságilag nem teszik ezt indokolttá.

8

További

lehetséges megoldás lehetett volna a kén csővégi technológiával történő eltávolítása, ám ez – feltételezésünk szerint a felmerülő többletköltségek miatt – gazdaságilag nem lett volna ésszerű. Az erőművek szénről földgáztüzelésre történő átállítását a Kiotói egyezmény nem tekinti emisszió csökkentésnek. Mi ennek az oka? Hazánkban is általános tévhit, hogy mivel a szén és a földgáz fajlagos CO2 kibocsátása között jelentős különbség van 9, ezt a különbséget emisszió csökkentésként kellene elismerni és a csökkentés végrehajtójának cserébe ER-re való jogosultságot kellene szereznie. Ez a feltételezés azért nem állja meg a helyét, mert a CO2 kibocsátás csökkentést – egy másik környezetileg káros gáz, a kén emisszió szabályozása miatt – mindenképpen kötelesek lettek volna végrehajtani az érintett vállalatok. A szénről gáztüzelésre történő átállás tehát nem tekinthető környezetileg addicionálisnak. Fentieket összefoglalva kijelenthetjük, hogy környezeti szempontból nem számít addicionálisnak az az emisszió csökkentés, melyet a törvényi szabályozás hív életre.

8

Az importszén használat további hátránya, hogy a hazai energiaellátást a külföldi beszállítóktól függővé, bizonytalanná teheti. 9 A szén 1 kwh-ra jutó fajlagos CO2 kibocsátása körülbelül 1 kg, míg a földgáz esetében ez az érték 0,6 kg. Forrás: Internet - www.IPCC.ch, [2005.október.17.]




Környezeti addicionalitás a Pannongreen – PCF projekt esetében Az előzőek értelmében a Pécsi Hőerőmű esetében a III-as és IV-es szenes tüzelésű blokkok gázosra történő átállítása nem tekinthető környezeti szempontból addicionálisnak. A projekt PAD

10

-je ezért helyesen dönt, amikor a projekt baseline-jának meghatározásakor –

mint azt már korábban említettük – mindhárom blokk gázüzeművé alakításával számol. A VI blokk gáz helyett biomassza égetővé való konvertálása már környezetileg addicionálisnak tekinthető, hiszen a Pannongreen Rt.-t erre semmiféle állami szabályozás nem kényszerítette. A Magyar Állam által a projekt számára megítélt kb. 1,2 millió ER első ránézésre teljesen jogosnak tűnhet...

Pénzügyi addicionalitás A hazai Együttes Végrehajtási projektek addicionalitásának meghatározásához és a projektek alapvonal számításához a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) saját honlapján közétett egy útmutatót 11. Ebben a következő igen érdekes részlet keltette fel figyelmünket: „A projekt akkor tekinthető addicionálisnak, ha a fent meghatározott IRR értéke kisebb, mint ………%. A konkrét érték megállapítása egyéb tényezőket is figyelembe vevő döntés függvénye, melyhez segítségül megadtuk az általunk reálisnak tartott szélső értékeket: · 0%-nál alacsonyabb IRR feltétel: szigorú addicionalitási kritérium · 8%-nál alacsonyabb IRR feltétel: enyhe addicionalítási kritérium.” Az idézett részlet a következő problémát hordozza magában: ha a KvVM nem szab meg a projektek számára egy pontos IRR12 határértéket, hogyan lesz képes helyes döntést hozni az egyes projektek pénzügyi addicionalitásának megítélése során. Ennek vizsgálatára úgy

10

Project Appraisal Document, mely a projekt részletes leírását tartalmazza Internet [2005.november.3.]: http://www.kvvm.hu/szakmai/klima/dokumentum/pdf/utmutato_addicionalitas_es_alapvonal.pdf 12 IRR [Internal Rate of Return]: belső megtérülési ráta; megmutatja milyen diszkontráta mellett lesz a projekt nettó jelenértéke egyenlő 0-val 11




döntöttünk, kiszámítjuk egy konkrét hazai, a Pécsi Hőerőmű és a PCF által megvalósított JI projekt IRR-jét 13.

A számítás bevételi oldalának tényezői • Értékesített villamos áram • Értékesített hőenergia

A számítás kiadási oldalának tényezői • Kezdeti beruházás • Fafelhasználás • Gázfelhasználás • Fenntartási költségek • Kamatteher14

További információk és feltételezések az azonosított tényezőkkel kapcsolatban A villamos energia, a hőenergia, a fa, a gáz árának és a fenntartási költségek trendszerű növekedési ütemének 2003-2019 közötti előrejelzéséhez a PAD-ban fellelhető állandó láncviszonyszámokat használtuk fel. Az elemzés során mindvégig a dollárban megadott értékeket és mértékegységeket vettük figyelembe (a forint- és dollár értékek közötti esetleges átváltásokat a PAD-ben meghatározott 230 HUF/USA$ árfolyamon végeztük el). A villamos energia értékesítési árát az 56/2002 GKM rendelet hatályos verziója alapján számítottuk ki15. A beruházás bevételi pénzáramának szempontjából fontos biztonsági tényezőt jelent, hogy a biomassza blokk által megtermelt áramot a törvényi szabályozás 13

A számítások alapját a projekt PCF által közzétett PAD-jének számai képezték [26-27.o.] Az OTP által biztosított 28 millió dollár összegű kölcsön után fizetett kamatok; futamidő 10 év, amelyben benne foglaltatik 2 év türelmi időszak. Kamat 8,18%. 15 A számítás során a napi átlagárakat a völgy- és csúcsidőszakokhoz tartozó órák arányában súlyoztuk, továbbá a munkanapok – nem munkanapok arányát 255:110-nek vettük, lásd 1.sz. melléklet 14




(2001. évi CX. Tv. A villamos energiáról) alapján a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) köteles átvenni. A kezdeti beruházás összege 36,893 millió $, amelynek nagy részét, 28 millió $-t az OTP Bank Rt. 10 éves beruházási hiteléből fedeztek. Feltételeztük, hogy a 2 év türelmi idő után a maradék 8 év alatt a hiteltőke 8 egyenlő részletben (3,5 millió $/év) kerül törlesztésre, az adott évi kamatot minden egyes évben az előző évi maradék hiteltőke után számoltunk el (8,18%-os kamattal).

Alkalmazott elemzési eszköz A vizsgálat módszerének a - KvVM által is ajánlott – referenciaelemzést választottuk. Ennek lényege abban áll, hogy a szén-dioxid emissziót csökkentő projekt egy gazdaságossági mutatóját összehasonlítjuk a szabályozó hatóság által megállapított referenciaértékkel. Jelen elemzés középpontjába az IRR-t állítottuk, mert arra voltunk kíváncsiak a vizsgált projekt megállja-e a helyét akár a szigorú, akár az enyhe addicionalitási kritérium ellenében. A projekt belső megtérülési rátáját az alábbi képlettel16 számítottuk ki:

16

ahol Bi , Ái , Ki , Mi sorrendben az i-dik évben jelentkező beruházási költség, összes árbevétel, összes operatív költség és maradványérték (mely utóbbit mi minden évben 0-nak tekintettünk). Forrás: Internet [2005.november.3.] http://www.kvvm.hu/szakmai/klima/dokumentum/pdf/utmutato_addicionalitas_es_alapvonal.pdf




2003-tól 2019-ig az egyes években felmerült pozitív és negatív előjelű pénzáramokat 17

összegezve a következő cash-flow táblához jutottunk:

2003 -33,50

2004 6,31

2005 6,19

2006 6,07

2007 6,23

2008 6,37

2009 6,51

2010 6,64

2012 6,86

2013 6,95

2014 7,04

2015 6,82

2016 6,59

2017 6,35

2018 6,10

2019 5,83

1. táblázat: A projekt nominális pénzárama 2003-2019 között (millió $).

A fenti táblázatban bemutatott pénzáramok összege 53,1 millió dollár. Az IRR meghatározásának lényege, hogy megkeressünk azt a diszkontrátát, mellyel az adott évi pénzáramokat lediszkontálva a projekt nettó jelenértéke 0 lesz. A fenti képlet alkalmazásával elvégzett számítás eredményeként a projekt ER bevétel nélkül számított belső megtérülési rátájára 13,7%-ot kaptunk. Abban az esetben, ha a pénzáramban az ER értékesítésből származó bevételeket is figyelembe vesszük, az IRR 15,03%-os értéket vesz fel. Milyen következtetéseket is vonhatunk le a kapott eredményekből?

Konklúzió Emlékeztetünk a már korábban ismertetett, a KvVM által megállapított gyenge és erős addicionalitási kritériumokra. Ezek irányelvként fogalmazzák meg, hogy a megvalósítani kívánt JI-projekt belső megtérülési rátája ha nem is 0%, de mindenképpen 8% alatt kell(ene), hogy legyen. Ezek alapján azt várnánk, hogy a minisztérium csak olyan projektek megvalósításához biztosít ER-t, amelyek környezeti addicionalitásuk mellett pénzügyileg is addicionálisak, vagyis IRR-jük 8% alatt van. A kapott eredmények várakozásainkkal szöges ellentétben állnak. A Pécsi Hőerőmű biomassza projektje az ER bevételek figyelmen kívül hagyása mellett is gazdaságosan kivitelezhető lett volna. A belső megtérülési ráta 13,7%-os szintje arra utal, hogy a beruházás nettó jelenértéke igencsak pozitív. Az ER bevételek hozzáadásával a nettó jelenérték még

17

Lásd 2.sz. melléklet


2011 6,75



tovább emelkedik. Ez az IRR szint ER nélkül 7,3 év, míg ER-rel 6,7 év alatti megtérülést jelent. Megítélésünk szerint a KvVM hibát követett el, amikor egy olyan JI projekt számára folyósított emissziós jogokat, amelyik ezen pénzre váltható támogatás nélkül is bőven megállt volna a saját lábán (13,7%

> 8%). Úgy találtuk, hogy a Minisztérium által lefektetett

irányelvek és a projekttel kapcsolatos döntés messze nincsenek összhangban. Az állam feleslegesen bocsátotta a projekt rendelkezésére a nemzeti vagyonnak számító szennyezési jogokat, melynek következtében pénzügyileg addicionális projekt(ek) megvalósításától vette el a lehetőséget.




Irodalomjegyzék

Faragó, Kerényi - NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉNEK, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE [2003]

Kiotói Jegyzőkönyv

PCF IMPLEMENTATION NOTE Number 3

Hungary Pannongreen PAD

ÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK…

Internet • ieta.org • carbonfinance.org • kvvm.hu

Jogszabályok, rendeletek •

56/2002 GKM rendelet

•

2001. évi CX. Tv. A villamos energiáról

•

10/2003 KvVM rendelet

A mellékletekben szereplő értékek számításához használt képletek és függvények a mellékletek elektronikus formában csatolt Excel fájljában megtekinthetőek.




Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 2 Kiotó és a magyar energiagazdálkodás ...................................................................................... 2 A Prototype Carbon Fund [Szénalap prototípus] bemutatása .................................................... 4 PCF programok ...................................................................................................................... 4 Időhorizont: a PCF életciklusa ............................................................................................... 4 A Baseline megállapítása PCF projektek számára ................................................................ 4 A PCF megközelítése ............................................................................................................. 5 A Pannonpower csoport és a PCF által közösen megvalósított biomassza projekt ismertetése 6 A projekt végrehajtásának érintettjei...................................................................................... 6 Projekt alternatívák és a baseline meghatározása .................................................................. 7 Addicionalitás vizsgálat ............................................................................................................. 8 Környezeti addicionalitás ....................................................................................................... 8 Környezeti addicionalitás a Pannongreen – PCF projekt esetében ........................................ 9 Pénzügyi addicionalitás.......................................................................................................... 9 A számítás bevételi oldalának tényezői ............................................................................... 10 A számítás kiadási oldalának tényezői................................................................................. 10 További információk és feltételezések az azonosított tényezőkkel kapcsolatban................ 10 Alkalmazott elemzési eszköz ................................................................................................... 11 Konklúzió ................................................................................................................................. 12 Irodalomjegyzék....................................................................................................................... 14


Együttes végrehajtás a környezetvédelemért

Recommend Documents