AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE)
Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Tanácsban az EU–Libanon partnerségi prioritások és az azokhoz csatolt megállapodás elfogadásával kapcsolatosan képviselendő uniós álláspontról
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A JAVASLAT HÁTTERE
•
A javaslat indokai és céljai
A 2015 novemberében elfogadott, felülvizsgált európai szomszédságpolitika1 új keretbe helyezi a partnerekhez fűződő kétoldalú kapcsolatokat. Ezen kapcsolatokat egy „partnerségi prioritásokként” meghatározott politikai dokumentumban kell rögzíteni. Ezek a partnerségi prioritások kulcsfontosságú referenciapontot jelentenek majd az elkövetkező évekre vonatkozó célzott prioritások korlátozott köréről való megállapodás során. A Libanonnal folytatott tárgyalások a 2016 februárjában tartott, Szíriával és a régióval foglalkozó londoni konferencia szellemében zajlottak, ahol a Bizottság és a főképviselő/alelnök kölcsönös kötelezettségek meghatározását javasolták a szíriai menekültek beáramlása által leginkább érintett befogadó országok (Jordánia és Libanon) megsegítése érdekében. Az elképzelés összhangban áll az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó új globális stratégiájával2, amelyet a főképviselő 2016 júniusában terjesztett elő, és amelynek keretében az uniós eszköztár egésze a lehető leghatékonyabb módon kerül felhasználásra az uniós támogatás hatásának és láthatóságának fokozása érdekében. Az Európai Unió és Libanon között megegyezés született arról, hogy a partnerségi prioritásokat meghatározó dokumentumhoz mellékletként egy megállapodást is csatolnak az EU, illetve a Libanon által a szíriai válság hatásainak kezelésével összefüggésben vállalt kötelezettségekről. Az uniós támogatás programozása ezeken a dokumentumokon fog alapulni. A partnerségi prioritások és a megállapodás a közös érdekeket tükrözik, és azokra a területekre irányulnak, ahol az EU és Libanon közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. A demokratikus elvek és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Libanon közötti kapcsolat meghatározó eleme. A béke, a jólét és a stabilitás közös térségének megteremtésére vonatkozó együttes cél eléréséhez elengedhetetlen az együttműködés – különösen a közös felelősségviselés és a differenciálás révén –, valamint Libanon régióban betöltött kulcsszerepének figyelembevétele. A legsürgetőbb kihívások – köztük a prioritásnak tekintett migráció és terrorizmus – kezelése mellett az EU és Libanon továbbra is törekednek hosszú távú partnerségük alapvető célkitűzéseinek megvalósítására, vagyis Libanon és a régió fenntartható stabilitásának megteremtésére, valamint a gazdasági növekedés fenntartására az erős állami intézmények és a libanoni gazdaság élénkítése révén, felszabadítva a libanoni magánszektorban, illetve a civil társadalomban rejlő potenciált. Az EU–Libanon kapcsolat következő évekre vonatkozóan azonosított fő politikai prioritásai a következők:
Biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem;
Kormányzás és jogállamiság;
A növekedés és a foglalkoztatás fellendítése;
Migráció és mobilitás.
1
2
HU
A Tanács következtetései az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról, 2015. december 14., a Tanács 926/15. sz. sajtóközleménye. Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan
2
HU
A politikai prioritásokat kísérő megállapodás a libanoni kormány által kijelölt – többek között a londoni konferencián ismertetett szándéknyilatkozatban és a libanoni válságkezelési tervben foglalt – prioritásokra épül. A megállapodás központi eleme Libanon intézményi és gazdasági ellenálló képességének növelése, és ezzel egyidejűleg a szíriai menekültek és a befogadó közösségek gazdasági lehetőségeinek bővítése a védelem megerősítése, valamint a munkavállalás, a minőségi oktatásban való részvétel és az alapvető szolgáltatások előmozdítása révén. •
Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A Libanon–EU partnerségi prioritások az új európai szomszédságpolitika összefüggésében elfogadott első kétoldalú keretet jelentik, és illeszkednek e szakpolitikai terület prioritásaihoz és módszereihez, konkrétan a szomszédság politikai, gazdasági és biztonsági helyzetének stabilizálására vonatkozó célkitűzéshez. A partnerségi prioritások egyúttal a 2006-tól hatályos EU–Libanon társulási megállapodással3 is összhangban állnak. •
A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja
A javasolt „EU–Libanon partnerségi prioritások és megállapodás” egyrészt tükrözik az EU hosszú múltra visszatekintő elkötelezettségét mediterrán partnerei iránt, ugyanakkor maradéktalanul érvényesítik az uniós globális stratégiában szorgalmazott integrált válságkezelési megközelítést, az EU humanitárius, fejlesztési, migrációs, kereskedelmi, beruházási, infrastrukturális, oktatási, egészségügyi és kutatási szakpolitikáira kiterjedően. A dokumentumokban nagy hangsúlyt kap többek között az emberi jogok és a jó kormányzás előmozdítása, az EU migrációs szakpolitikáinak külső dimenziója, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködés fokozódó jelentősége, valamint a kereskedelemben rejlő potenciál a méltányos növekedés és a tisztességes foglalkoztatás előmozdítására. 2.
JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•
Jogalap
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Tanácsban a partnerségi prioritások és az azokhoz csatolt megállapodás elfogadásával kapcsolatosan képviselendő uniós álláspontról szóló tanácsi határozatra irányuló jelen javaslat az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésén alapul. Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy a partnerségi prioritások az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében előirányzott uniós támogatásnyújtás alapját képezzék. A partnerségi prioritások és a megállapodás elfogadására a tervek szerint az EU–Libanon Társulási Tanács egy ülésén, még 2016 folyamán sor kerül, miután a Tanács az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadta a Társulási Tanáccsal kapcsolatosan képviselendő uniós álláspontot.
3
HU
Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról, HL L 143., 2006.5.30., 2. o.
3
HU
•
Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A partnerségi prioritások és a megállapodás az EU és Libanon közötti kapcsolatra vonatkoznak, ezért azok nemzeti szinten történő tagállami elfogadása nem lehetséges. •
Arányosság
A partnerségi prioritások és a megállapodás Társulási Tanács általi elfogadásának szükséges előfeltétele, hogy a Tanács az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerint elfogadja az uniós álláspontot. •
A jogi aktus típusának megválasztása
A Tanács az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. december 14-i következtetéseiben4 megerősítette, „hogy 2016-ban a párbeszéd új szakaszát kívánja elindítani a partnerekkel, melynek köszönhetően adott esetben a kölcsönösen elfogadott prioritásokon és érdekeken alapuló új partnerségi prioritások meghatározására kerülhet sor”. E szerepvállalás legmegfelelőbb eszközét a politikai kötelezettségvállalások jelentik: egy Libanonnal kötött új, kötelező erejű nemzetközi megállapodás aránytalanul nagy eljárási teherrel járt volna a partnerségi prioritások által lefedett időszakhoz képest. Másrészt viszont egy egyszerű egyetértési megállapodás súlya nem érte volna el azt a mértéket, amelyet az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközről szóló rendelet5 3. cikkének (2) bekezdése szerint a támogatás többéves programozásának alapjául szolgáló „cselekvési tervek vagy egyéb egyenértékű dokumentumok” szükségessé tesznek. 3.
AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•
A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan. •
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A dokumentumok megszövegezését megelőzően szoros konzultáció folyt az érintett bizottsági szolgálatokkal és a tagállami képviselőkkel a Tanácsban a Mashreq/Maghreb-munkacsoport keretében, valamint a libanoni partnerekkel is megbeszélésekre került sor. A civil társadalom képviselőivel folytatott konzultációk 2016 márciusában indultak, és Bejrútban, illetve Brüsszelben zajlottak. A fő visszajelzések a következők voltak: ki kell elégíteni a szíriai menekültek alapvető szükségleteit, a biztonságot is beleértve, ugyanakkor támogatni kell Libanont a tömegesen beáramló menekültek befogadásában; tiszteletben kell tartani az emberi jogokat az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem során is; fenn kell tartani az oktatás és a gyermekek egyéb jogainak megerősítését célzó magas szintű szerepvállalást; további erőfeszítéseket kell tenni a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint az országban tevékenykedő nemzetközi és helyi nem kormányzati szervezetek
4
5
HU
A Tanács következtetései az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról, 2015. december 14., a Tanács 926/15. sz. sajtóközleménye. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról, HL L 77., 2014.3.15., 27. o.
4
HU
munkatársainak az indokolatlan nyomással szembeni védelme érdekében. Ezeket az igényeket egytől egyig figyelembe vették a mellékelt szövegekben. A konzultációk a megújított európai szomszédságpolitika keretében meghatározott iránymutatásokkal összhangban zajlottak. •
Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A releváns tematikus szakértelem belső forrásokból – az uniós székhelyeken vagy az uniós küldöttségeken – rendelkezésre állt. •
Hatásvizsgálat
Tárgytalan. •
Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan. •
Alapvető jogok
A javaslat semmilyen következménnyel nem jár az alapvető jogokra nézve az európai uniós tagállamokban. Az alapvető jogok libanoni helyzetét tekintve kedvező következmények várhatók, mivel a libanoni kormánynak a partnerségi prioritásokban és a megállapodásban előirányzott kötelezettségvállalásai között szerepel többek között a nemzetközi és nemzeti humanitárius jogi kötelezettségvállalások és kötelességek végrehajtása, a jó kormányzás előmozdítása, a minőségi közoktatás fenntartása és előmozdítása minden gyermek számára, minden szinten, valamint az egészségügyi ellátáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása. 4.
KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az EU korábbi nemzetközi szerepvállalása kapcsán előirányzottakhoz képest a javaslatnak nincsenek egyéb költségvetési vonzatai. Az esetleges további költségvetési vonzatok a konkrét javaslatoktól – így például a hamarosan bemutatandó 2017–2020 közötti ENI egységes támogatási kerettől – függnek. 5.
EGYÉB ELEMEK
•
Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az „EU–Libanon partnerségi prioritások és megállapodás” végrehajtását rendszeresen felülvizsgálják és nyomon követik az illetékes szolgálatok kijelölt kapcsolattartóival kialakított koordinációs mechanizmus keretében, a közös felelősségvállalás, az átláthatóság és a kölcsönösen előnyös végrehajtás biztosítása érdekében. A meglévő társulási megállapodás keretében megvalósuló, az EU és Libanon közötti kétoldalú együttműködéssel kapcsolatos ülések ugyancsak hozzájárulnak majd a nyomon követéshez, többek között ágazati szinten is. 6.
HIVATKOZOTT DOKUMENTUMOK a)
HU
Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, JOIN/2015/050 final.
5
HU
HU
b)
Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról, HL L 143., 2006.5.30., 2. o.
c)
A Tanács következtetései az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról, 2015. december 14.
d)
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról, HL L 77., 2014.3.15., 27. o.
e)
Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról, HL L 143., 2006.5.30., 2. o.
f)
Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, JOIN/2015/050 final Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló 2015. június 24-i bejrúti miniszteri konferencián a szomszédságpolitikában részt vevő arab országok által előterjesztett közös állásfoglalás.
6
HU
2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Tanácsban az EU–Libanon partnerségi prioritások és az azokhoz csatolt megállapodás elfogadásával kapcsolatosan képviselendő uniós álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével, tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság közös javaslatára, mivel: (1)
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodást 2002. június 17-én aláírták és 2006. április 1-jén hatályba lépett6.
(2)
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság 2015. november 18-i, az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló közös közleményét7 a Tanács 2015. december 14-i következtetéseiben kedvezően fogadta, és többek között megerősítette, hogy a Tanács 2016-ban az együttműködés új szakaszát kívánja elindítani a partnerekkel, amelynek keretében adott esetben a kölcsönösen elfogadott prioritásokon és érdekeken alapuló új partnerségi prioritások meghatározására kerülhet sor.
(3)
Az EU és Libanon együttes célja a béke, a jólét és a stabilitás közös térségének megteremtése, és ehhez elengedhetetlen az együttműködés – különösen a közös felelősségviselés és a differenciálás révén –, valamint Libanon régióban betöltött kulcsszerepének figyelembevétele.
(4)
A legsürgetőbb kihívások kezelése mellett az EU és Libanon továbbra is törekednek hosszú távú partnerségük alapvető célkitűzéseinek megvalósítására, vagyis az ország és a régió stabilitásának megteremtésére, valamint a gazdasági növekedés fenntartására az erős állami intézmények és a libanoni gazdaság élénkítése révén,
6
Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról, HL L 143., 2006.5.30., 2. o. Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, JOIN/2015/050 final.
7
HU
7
HU
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Tanácsban az EU–Libanon partnerségi prioritások és az azokhoz csatolt megállapodás elfogadásával kapcsolatosan képviselendő uniós álláspont alapját az e határozathoz csatolt szövegek képezik. 2. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről az elnök
HU
8
HU
