Együtt -egymásért nap Együtt -egymásért nap

XX. ÉV XX É FO FOLY LYAM AM V VI. SZÁ ZÁM M

2 111. JÚ 20 JÚN NIUS NIUS S – SZE ZENT NT IVÁ VÁ ÁN HAVA HAVA

KISK KI S U SK UN NLACH LA ACH HÁZ ÁZA ÖN Ö KORM MÁN ÁNYZ YZA YZ ATÁN Á AK KK KÖZ ÖZ ZÉL LETI, ETI, ET I, K KUL ULTU ULTU UL TURÁ RÁLI RÁ L S, HAG LI GYO YOMÁ M NY MÁ NYŐR Ő ZŐ ÉS SZ ŐR ZÓR ÓRAK AKOZ AK OZTA OZ TATÓ TA TÓ LAP PJA A

Együtt-egymásért nap

gekulálunk a rendező és szer vező közössé A fantasztikus programokért őszintén grat karcorendezők, segítők is láthatták – a gyerme nek mindkét helyszínen! Láttam – és a és nehéz munkáért kárpótol…Gy.M. sztó fára den min ami , met örö és t soly kon azt a mo

2

A szakközépiskola hírei

A Mi Újságunk – 2011. június

„Menned kell…” A Kiskunlacházi Szakközép-és Szakképző Iskola végzős diákjainak 2011. április 30-án szombaton utoljára szólt az iskola csengője. Szülők, rokonok, barátok „sorfala” között vonultak végig a feldíszített folyosókon, s virágok halmazával a kezükben érkeztek meg az udvarra, ahol több százan várták már őket. Dr. Répás József polgármester úr köszöntötte az ünnepelteket. Majoros Zoltán igazgató úr ünnepi beszédében az élethez, a boldogsághoz igazán fontos dolgokról szólt: „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka: adni, mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, hitet És sok-sok önzetlen szeretetet.”

„Kedves Diákok, tisztelt Szülők, kedves Vendégeink! Freund Tamás világhírű magyar agykutatót, aki a világon először kapta meg a Nobel- díj kategóriájába tartozó úgynevezett Agy Díjat, megkérdezték, hogy mire a legbüszkébb? Azt válaszolta: „arra, hogy feleségemmel együtt két okos és értékes gyermeket sikerült világra hoznunk és felnevelnünk.” Tisztelt Szülők! Önök is legyenek büszkék! Legyenek büszkék arra, hogy felnevelték, taníttatták gyermekeiket, akik most itt állnak az érettségi, illetve a szakmai vizsgák előtt. Sosem volt könnyű gyermeket nevelni, de ma az egyik legnehezebb feladat. Önök szülőként, mi pedagógusként próbáljuk a szépre, jóra nevelni a felnövekvő nemzedéket. A mai nap az Önök ünnepe is.

Kedves Diákok! Útravalóként egy intelmet hoztam Nektek. Egy filozófus profeszszor előadását úgy kezdte, hogy fogott egy konzerves üveget és feltöltötte körülbelül 5 centiméter átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg? Igen – volt a válasz. Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt tele homokkal, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis részt kitöltött. És most – mondta a professzor – vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok. A családod, a párod, az egészséged a gyermekeid. Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok az összes többi apróság. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel is. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetőek a boldogságod érdekében! Játssz a gyermekeiddel! Szakíts időt orvosi ellenőrzésre! Vidd el a párodat táncolni! Ápold a barátságokat! Mindig lesz elég időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Először

a kövekre figyelj – azokra, amelyek igazán számítanak! A többi csak homok. Kedves Diákok! Járjatok igaz úton, szerencsés csillagzat alatt!” Az igazgató úr útravaló gondolatai után a végzősök nevében Jenei Patrícia búcsúzott, majd Prokk Szilvia az anyák napja alkalmából Dsida Jenő Hálaadás című versét szavalta el. A diákoknak kimagasló tanulmányi és jó közösségi munkájukért az igazgató úr könyvjutalmakat adott át. Négy diák – Alexov

Mária, Baczakó Tamás, Horák Roland és Weisz Kristóf – pedig a Kiskunlacházi Középiskoláért Alapítvány pénzjutalmát kapta. A zászlóátadáskor Horák Roland a végzősök nevében kérte a tizenegyedikeseket, hogy legyenek méltóak iskolánk hagyományaihoz, hírnevéhez. Mi, pedagógusok fájó szívvel, de büszkén bocsátottuk útjukra a kirepülni vágyókat. Hiszen, ahogy a költő is írja:„…menned kell, mert így lehetsz csak ember, menj csak tovább!” Kovácsné Nagy Mária


Az általános iskola hírei

3

Megyei történelemver- Szemétszedés a seny tizenharmadszor Föld napja alkalmából Ha április, akkor megyei történelemversenyt rendez a kiskunlacházi általános iskola. Amint a cím is utal rá, 1999 óta minden évben a mi iskolánk a verseny rendezője. Az idén 16 Pest megyei általános iskolából 92 felső tagozatos tanuló érkezett hozzánk, hogy számot adjon történelemtudásáról. A verseny résztvevőit polgármesterünk, dr. Répás József köszöntötte. A verseny előtti feszült perceket iskolánk két tanulójának kis műsora oldotta. Bodnár Orsolya 8. osztályos tanuló fuvolán játszott, Pintér Anita 7. osztályos tanuló verset mondott. Az esemény rangját emelte, hogy olyan kiváló előadó jött közénk, mint dr. Tóth Judit – jogász, Szent Korona-kutató –, aki A pálos rend és a magyar nemzet címmel tartott lebilincselő előadást a történelemtanároknak és az érdeklődő kollégáknak, mintegy másfél órán keresztül. Ez idő alatt a tanulók a versenyfeladatokat oldották meg, melyeket iskolánk történelemtanárai állítottak össze (Basa Lászlóné, Czitáné Schulmann Krisztina, Horváth At-

tila, Necsászné Markó Erzsébet). Az eredményhirdetésre egy órakor került sor. A könyvjutalmakat és az okleveleket Tóth Imre alpolgármester úr, a Press+Print Nyomda ügyvezetője és Sáriné Kátai Ildikó igazgató asszony adta át. A kiskunlacházi tanulók közül Némedi Tóth Ágnes 6. osztályos tanuló 3. helyezést ért el (felkészítő tanára Necsászné Markó Erzsébet), Gulyás Réka 8. osztályos ta-

nuló pedig 5. lett (felkészítő tanára Basa Lászlóné). A legjobban teljesítő lacházi versenyzőnek iskolánk volt igazgatója, Polánszkiné Móri Emília különdíjat, egy értékes könyvet ajánlott fel. Ezt Némedi Tóth Ágnes kapta. Egyébként a verseny minden résztvevője szép kivitelű emléklapot kapott, melyet Tóth Imre úr, versenyünk rendszeres támogatója ajánlott fel. Köszönjük mindkettőjüknek! Horti Sándor – szentlőrinckátai kollégánk, a 7. évfolyam zsűri elnöke – az eredmények értékelésén túl megköszönte iskolánk évek óta tartó szervezőmunkáját is. Befejezésként a történelem munkaközösség nevében én is megköszönöm az iskolavezetés, az egész tantestület, az irodai és technikai dolgozók lelkes és áldozatos munkáját, mellyel segítették versenyünk sikeres lebonyolítását. Végezetül engedjék meg a kedves olvasók, hogy egy személyes hangvételű gondolattal zárjam írásomat. Szeretnék megemlékezni arról a kedves kiskunlacházi származású kollégánkról, dr. Soós Ferencről – az abonyi Gyulai Gaál

Miklós Általános Iskola igazgatójáról és történelemtanáráról –, akivel éveken át egy zsűriben dolgoztam ezen a versenyen. Idén csak lélekben tudott velünk lenni. Akik ismertük, halljuk csendes megjegyzését: nem búcsúzom, csak előre megyek. Emlékét szívünkben őrizzük. Koronicsné Sződi Zsuzsanna történelemtanár

Április 22. a Föld napja. A Földé, amely mindannyiunk közös otthona, közös kincsünk. E kincs megóvása és szebbé tétele érdekében a Gárdonyi Géza úti általános iskola 2.d. osztályos tanulói, és szüleik közül többen is, szemételtakarítást végeztek az iskolához közeli területeken. Ezzel a megmozdulással szerette volna osztályfőnökük, Katona-Kovácsné Marika néni rávezetni a diákokat, hogy felelősséget érezzenek környezetük védelme iránt, hogy megértsék milyen fontos ez a kis bolygó számunkra. Ennek szellemében nagy lelkesedéssel és buzgalommal végeztük a nem kis mennyiségű szemét eltakarítását a Kunépszolg Kft. két dolgozója segítségével. A gyerekek korukat meghazudtoló komolysággal

és szorgalommal igyekeztek minél több területet megtisztítani a sok hulladéktól, sikeresen. Munkájukért köszönet az alábbi tanulóknak: Bogdán Daniella, Farkas Vivien, Hefler Anett, Kátai Kornélia, Mészáros Bence, Sárközi Anasztázia, Samu Vanda, Urbán Zsolt; a Kunépszolg Kft. dolgozóinak: Markó András, Móricz Zoltán, Povenszki Mihály; és a szülőknek: Hefler Zoltán és Matics Gizella, Kátai Szilvia, Mészárosné Orsi, Samuné Vass Zita. „Ezt a bolygót ne szennyezzétek, ha itt, vagy bárhol is éltek, Ezt a Földet vigyázzátok, féltsétek.” (Szatmári Delina) Kátai Szilvia a Gárdonyi úti iskola SZMK vezetője

Orrdugulással, nehezített orrlégzéssel járó homlok- , arc-, tarkótáji,fejfájások,allergia, arcüreggyulladás, hátra, torokba csorgó váladék, száraz, kínzó köhögés, visszatérĘ fülfájások nehezítik Ön, vagy gyermeke napjait, éjszakáit? Orrhigiénés orvosi rendelésen, speciális technikával(Proetz módszer) megoldást kínálunk - az arra alkalmasoknál. Dr Jákli Györgyi ElĘjegyzés: 06-20-9736-328 Dabas, Luther u. 10. HétfĘ, szerda: 1600-tól, szombat: 800-tól

4

Az általános iskola hírei


Virágzó április a Szent Imre utcai iskolában Vers-ünnep "Legyen ünnep a vers amíg élünk, milyen szép is, ha lángol a szó, tán az Isten is beszél még vélünk, szava szép, s oly mámorító." (Szers András) Kicsiny tagintézményünkben, a Szent Imre utcai iskolában évek óta hagyomány, hogy a költészet napja közeledtével rendhagyó módon készülünk József Attila születésnapjára. Valójában ez nem más, mint a

ban, de majd lesz. Megelőzve korunk szellemiségét, mi előre léptünk ebben. A „vers-ünnep” csaknem kivétel nélkül e gondolatok jegyében telt: megismerni és átadni olyan költők műveit, akiket még nem jegyzett a magyar- és világirodalom, de léteznek, és önzetlenül sokat tesznek azért, hogy a tankönyvekben újabb fejezetek sorakozhassanak. Belekóstolva az alig múlt egy-két év termésébe, hatal-

versek iránti tisztelet, főhajtás a rímek, költői fondorlatok, ritmusok előtt, de egyben szenvedély is, amit a művészetek sugallnak. De hogyan? Évekig azt hittem, hogy ezt csak úgy lehet, hogy „vigyázz”-ban állva, betűt-hangot nem tévesztve, mások által elvárt hanglejtéssel kiállni emberek elé, elmondani verseket, amelyeket kedves tanáraink hatalmas áldozatok árán ültettek belénk. Ady, Petőfi, Arany, Radnóti… s az igazán nagyok írásainak tolmácsolásával visszaadni a tankönyvekben, kötetekben megbúvó irodalmat. Hatalmas kincs, de a világ permanensen halad, s ma is létezik maradandó költészet. Kevesen ismerik, mert nincs a tananyag-

mas élmények éledtek, mert az irodalmat élvezni kell. A cél nem más, mint arra ösztönözni a diákokat, hogy bármikor meríthessenek a mindenkori kínálatból, tudják azt, hogy mikor és honnan, s azt a saját javukra fordíthassák. Ha ez a kincs a birtokukban van, akkor megbirkóznak bármivel, mert az adott linea kapaszkodóul szolgál. Büszkék vagyunk minden gyerekre, hiszen kivétel nélkül készültek a versünnepre, s átlagon felül teljesítettek. Élvezték, tisztelték, átélték, átadták a verseket. A helyezések? Mindenki győztes volt, mert ünnepeltünk. A zsűri dolga szokásosan verejtékesnek bizonyult. Nehezen döntöttek, nem is csodálom, mert jómagam a

A katolikus közösség köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a peregi templom környékét a Feltámadási Körmenet tiszteletére rendbe tették.

könnyeim morzsolgattam, miközben a diákok DALOLTÁK a verseket, mert minden vers dal. Azért a helyezésekről is beszámolok: I. korcsoport: 1. Kónya Krisztina, 2. Jakab Klaudia, 2. Sallai Luca, 3. Kalapács Krisztina, 3. Sztojka András II. korcsoport: 1. Pintér Anita, 1. Krizsik Balázs, 2. Kiss Renáta, 3. Kondré Zsanett A műsort színesebbé tette a közös éneklés varázsa, valamint az irodalmi színpad fergeteges előadása, ahol a gyerekek élvezettel adták át Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című művéből azt a vidám részletet, amikor a szereplők a vers-

Vers-és prózamondás kategóriában 1. Pintér Anita, 2. Kónya Krisztina, 3. Sallai Luca, 5. Kiss Renáta, 5. Makó Norbert, Különdíj: Krizsik Balázs

írás rejtelmeivel foglalkoznak. Zárásként egy modern tánc produkció segítette az izgalmak oldódását. Hatalmas élmény volt a vers-ünnep, az igazán nyitott lelkekbe fészkelték magukat a költészet magasztos gondolatai. A vers valóban ünnep volt, s az is marad.

ról. Izgatottan vártuk az eredményhirdetést. Az előkelő 2. helyezést értük el, ami azt is jelenti, hogy június elején Makón, az országos komplex tanulmányi verseny döntőjén Pest megyét képviselhetjük az első helyezett gyömrőiekkel. Lovász Zsolt különdíjat is kapott!

Körzeti kulturális verseny Minden évben megrendezésre kerül Szigethalmon ez a rendezvény. A vendéglátók lelkesek, lehetőséget biztosítanak a gyerekek kibontakozásához és megmérettetéséhez. Rendkívül színes produkciókat sikerült vinnünk, nem is maradt el az eredmény. Jelenet kategóriában 1. helyezést értek el színjátszóink. Néptáncosaink 2., modern táncosaink 3. helyet szereztek.

Megyei komplex tanulmányi verseny Szintén évek óta hagyomány ez a megmérettetés, melyen szívesen veszünk részt. Most is izgatottan készült a négy főből álló csapat, hogy Gyömrőn a lehető legjobban szerepeljen. A versenyre történelemből, irodalomból, biológiából, földrajzból, természetismeretből, informatikából és életvitelből kellett felkészülni, majd számot adni a tudás-

"Mert művész a kis gyom is. Dugva, szerényen teljesülget, de míg nem kész, nem pihen. Harca: túlnőni társait." (Németh László) A csapat tagjai: Lovász Zsolt 7. osztályos, Makó Norbert 6. osztályos, Jakab Zita 6. osztályos, Szabó Tibor 7. osztályos tanuló. Büszkék vagyunk rájuk! :) Horák Andrea gyógypedagógus


Mozaik

5

„A matematikához nem vezet királyi út!”

Az idei tanévben is iskolánk matematikatanárai rendezhették meg az Alapműveleti Matematikaverseny Pest megyei fordulóját. A megmérettetésen 16 iskola 186 tanulója vett részt. A könynyűnek nem nevezhető verseny feladatsorait április 6-án oldották meg a versengő gyerekek. Az ün-

nepélyes eredményhirdetésre – három héttel később – április 28-án került sor. A díjátadó ünnepségre – évfolyamonként – az első hat helyezést elérő tanulók kaptak meghívást. Rövid műsor keretében köszöntöttük a diákokat, szülőket, felkészítő tanáraikat és az iskolák képviselőit. Az eredményhirdetést mindenki izgatottan várta, hiszen senki nem tudta előre, hogy melyik helyezés az övé. Az okleveleket és a jutalomkönyveket dr. Fábián Miklós alpolgármester úr adta át a díjazott gyerekeknek. Évfolyamonként az I. helyezettek meghívót kaptak az AMV országos döntőjébe, melyet a ver-

senyt kiíró Mikszáth Kálmán utcai általános iskola rendez Marcaliban. A legsikeresebb tanulók: 8. osztály: Koncz Bence, Dunavarsány 7. osztály: Hídváry Zita, Vác 6. osztály: Perger Benjámin, Dömsöd 5. osztály: Alexy Marcell, Vác 4. osztály: Alexy Milán, Vác Iskolánk tanulói közül hárman kerültek be a díjazottak közé: 6. osztály: Parádi Levente (II.) Majoros Gabriella (III.) 4. osztály: Antal Ákos (III.) Különdíjat kapott két felkészítő tanár, Ácsné Jaksa Szilvia

VIII. Együtt Egymásért Nap szülői szemmel Kedves kiskunlacházi lakosok, szülőtársaink! 2011. május 21-én fergeteges cirkuszi hangulattal vártak mindannyiunkat a Búzavirág Óvoda „A” épületének óvónői és dajkái. Cirkuszi sátor majmokkal; zenebohócokkal, akik színvonalas műsoruk közepette játékosan ismertették meg gyermekeinkkel a hangszereket és azok hangjait; agilitis kutyabemutató, amely alatt még annak a gyermeknek is csillogott a szeme,

Köszönetet mondunk Kátai Lászlónak és Sári Péternek a Vörösmarty úti általános iskola parkosításához nyújtott segítségéért.

aki eddig félt a kutyáktól; ördögbotosok, akik találékonyságuknak köszönhetően az óvoda udvarának minden szegletében bemutatták tudásukat; pónilovaglás; ugrálóvár, arcfestés; lufihajtogatás; ropogós perec és a kimaradhatatlan feladatok, amelyeket az óvó nénik találtak ki gyermekeink számára. A büfében lángos és palacsinta illata csalogatott sokunkat, míg az udvar másik részén fagyi és vattacukor örvendeztette meg gyer-

mekeinket. És ezt mind a szülőknek köszönhetjük: összefogásukkal közel 250 ezer forintnyi bevételre tett szert az óvoda „A” épülete, amelyből az óvó nénik udvari játékot vásárolnak, valamint a már meglévő játékokat újítják fel. Ezen a napon minden az összefogásról szólt, arról, hogy együtt óriási erőket tudunk megmozgatni gyermekeinkért! Köszönjük minden szülőtársunknak a segítségét, aki bármilyen

Köszönjük segítőinknek! A Gárdonyi úti iskola tantestülete nevében tisztelettel megköszönöm mindazoknak a szülőknek, támogatóknak a segítségét, akik mellettünk álltak az iskola kerítésének festésében. Külön köszönöm Krisznai Zsolt és Mayering Viktor oktatóknak, illetve tanítványaiknak a készséges mun-

kát, és Pittenauer Tibor festéküzletének támogató segítségét. Szabadosné Horák Irén

Dömsödről és Horváth Gáborné Vácról. Mindketten 4-4 tanítványuk szép eredményének örülhettek a díjkiosztó ünnepségen. Azoknak a tanulóknak, akik nem jutottak be a 30 legjobb diák közé, a következő idézetet küldeném: „Nem minden tehetséges gyerek szerepel eredményesen versenyeken. Van, akire nem a gyors gondolkodás, hanem az elmélyült, hosszú töprengéssel járó munka jellemző. Nem a gondolkodási sebesség, hanem a mélység fontosabb.” (Róka Sándor) Csendesné Ferenci Gyöngyi munkaközösség vezető

felajánlást tett azért, hogy ez a nap ilyen remekül sikerüljön. Külön köszönet illeti azokat a szülőket, akik aktív munkájukkal járultak hozzá a nap sikerességéhez és végül de nem utolsó sorban az óvó néniknek és daduskáknak , akik áldozatos munkájukkal színesebbé tették és teszik gyermekeink mindennapjait. Ezek után már csak biztatni tudjuk őket: hajrá óvó nénik és daduskák, hajrá „A” épület! Marcsók Brigitta

Kiskunlacháza belterületén az 51. főuton, parkolóval, 80m2 üzlet kiadó! Érdeklődni a 70-430-4006 telefonszámon lehet.

6


Gondolkodó

A pénz romlása, infláció Kedves Olvasó! A pénzről szokták mondani, hogy romlik, az áldóját! Erről a közbeszédről is már elöljáróban elmondhatjuk, hogy a valóság elkendőzését szolgáló bűvészkedés a szavakkal. Hogy miért kell elkendőzni a valóságot? Egyszerűen azért, hogy ne láthassunk tisztán, ezért könynyebben lóvá tehessenek bennünket a ló gyártásból kiválóan élők. Mit is csinál akkor a pénz, ha nem romlik (újmagyarul: ha nem inflálódik)? Biz’, a’ nem csinál semmit! Vegyük elő ismét a kedvenc, szépen nyomtatott ötszázas bankóinkat, s végezzünk velük célratörő kísérleteket, ahogyan ezt már tettük is. Tartsuk türelemmel akár a zsebünkben, akár a fiókunkban, akár a pénztárcánkban, mindennap megvizsgálhatjuk őket. Sem szebbek, sem csúnyábbak nem lesznek, sem büdösebbek, sem illatosabbak nem lesznek, sőt változatlanul 500 Ft lesz rájuk írva. Akkor mi változik, ami miatt azt hihetnénk, hogy a pénz romlik? Változik bizony az ár, mindennek az ára nőttön-nő. Változik, hogy az idő előre haladtával mennyi értéket kapunk pénzünkért cserébe. Figyeljünk csak! Mindig, önkéntelenül a szómágusok áldozatai leszünk. Tud-e változni az ár? Olyant még nem láttunk, hogy a boltban kezünkbe vett árun magától megváltozott volna a ráírt vételár. Olyant viszont láthattunk, hogy az egymás tetejére ragasztott címkéken egyre növekvő árak vannak. Ennek pedig egyetlen oka van, hogy az árat változtatják, és nem ő maga változgat. Mégpedig akarattal változtatják. A változtatás oka egyedül az, hogy ugyanazért egyre több pénzünket szedjék el. Végezzünk megint egy gondolat kísérletet. 500 forintért vettük eddig naponta kedvenc cigarettánkat egy-egy dobozzal. Hat napra előre bevásároltunk, már egy ideje 3000 forintjával. Mértéket tartunk, ezért vasárnap nem cigizünk. Veszünk-e ezután 600-ért darabját, 6 dobozzal, 3600-ért, ha felemelik az árát? Döntés kérdése. Legtöbben úgy

döntünk, hogy igent mondunk az ár emelésére. Pedig dönthetnénk úgy is, hogy elutasítjuk a magasabb árat, tehát egyáltalán nem vesszük meg többé a felemelt árú terméket. Dönthetnénk úgy is, hogy nem növeljük a költést, hanem most már csak 5 dobozzal veszünk, megmaradva a 3000 Ft heti kiadás mellett. Többnyire sajnos csendben, némi morgolódással fizetünk többet és többet. Készségesen együttműködünk tehát szorgos fosztogatóinkkal, az áremelgetőkkel. Vágyaink és sóvárgásaink lovaira felülve az áremelgetők egyre jobban kifosztanak mindnyájunkat. A pénz tehát nem romlik, az ár nem emelkedik, hanem emelik, s csak azért emelik, mert mi (sajnos én is sokszor) megfizetjük. Kedves Olvasó most gondol egy nagyot, hogy irkálok hülyeségeket, hiszen mit lehetne tenni? Nekem se jutott volna az eszembe ez a gondolatsor, ha nem tudnék példát arra, hogy ez másként is mehet. A példa nem más, mint Japán és a japánok. Náluk, aki árat emel, nyugodtan kiírhatja az üzletére, vállalkozására: „Meghaltam.” Ez a takarékos nép nem fogadja el ezt a fajta folyamatos áremeléses pofátlanságot, amihez minket, európaiakat, amerikaiakat szép csendben hozzászoktattak. Hogy Ön miért nem olvas erről az újságokban és miért nem zengedeznek erről TV-k, rádiók? Csak azért, hogy sok mással együtt ezt sem akarják, hogy megtanuljuk a kis japánoktól. Óvatosan tehát a szómágiák ismételgetésével! Az árat emelik és nem emelkedik, s csak azért, mert mi bávatagon megfizetjük a magasabb árat. Ilyen egyszerű lenne? Igen, sajnos ez ilyen pofon egyszerű. A pénzünk, köszöni szépen, jól van, nem romlik. Az árakat viszont évről-évre pofátlanabbul emelik. Kedves Olvasó! Az inflációs jelenségek már külön tudományterület a közgazdászok között. A tudományosság látszatát szolgálja újmagyarul való elnevezése is. Ha egy ilyen tudós elolvassa ezt a kicsiny írásomat, biztosan megkö-

vezésemet fogja indítványozni a Kun László szobor terén. Mert, ha Önök írásomat egyszer komolyan vennék, ő szegény elmehetne munkanélküli segélyre, míg becsületesebb foglalkozást nem tanulna ki valamilyen gyorstalpaló állami tanfolyamon. Nem tehetjük meg, bármennyire útáljuk is, hogy ne gondolkozzunk el az infláción. Az infláció tehát maga a megállás nélküli áremelés. Így is mérik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hívatott a mérésére. A mérés lényege, hogy fogyasztói kosarak évenkénti áremelkedését mutatják ki százalékosan. Van a nagy fogyasztói kosár, amiben minden áru, szolgáltatás képviselteti magát, a lépegető exkavátortól a telefonon, a hajvágáson át minden, minden. Aminek netán csökken az ára, az leviszi a növekedés mértékét, ami kevésbé nő, az a mutatóra mérséklőleg hat, s ami erősen nő, felveri a mérőszám értékét. Állandóan csökkennek például a műszaki eszközök árai, nőnek az élelmiszer árak és nagyon nőnek az energiahordozók árai. A KSH öszszefoglaló mutatója azt fejezi ki tehát, hogy aki minden létező áruból és szolgáltatásból vásárol évente egy-egy darabot, az az infláció mértékével fizet többet érte, vagyis e nagy kosár áruért. Ez azt is jelenti, hogy ennyivel kevesebb értéket kap ugyanannyi pénzért, vagyis ugyanazért egyre többet kell fizetnie. E mutatót havonta, negyedévente és évente mérik, számolják. Fogyasztói kosarakról beszéltem az imént. Ezért még egy hivatalos mérőszámról a sok közül, a nyugdíjas inflációról és a nyugdíjas fogyasztói kosárról kell említést tennünk. Ebben a kosárban olyan áruk és szolgáltatások vannak, amelyek jellemzően a nyugdíjasok fogyasztásában vannak meg. A nyugdíjas nem igen építtet lakást, nem alapít vállalkozást, s ahhoz nem vesz lépegető exkavátort, nem jellemző, hogy bútorokat, nagy értékű háztartási eszközöket venne stb. Tehát, igen is, eltér az ő fogyasztói kosara a nagy egész kosártól. Ennek a kosárnak az áremelkedéséből azt ítéli meg a KSH, hogy a nyugdíjból hogyan lehet megélni. A mutatót ha-

„Szerényen kell élni ahhoz, hogy valaki a maga világában gazdag legyen.” Egry József, a Balaton és a Napkapu festője vonta mérik, csak évente hozzák nyilvánosságra. Nézzünk beszédes példákat! Tegyük fel, hogy a jövedelmek átlagosan 5%-kal nőttek az elmúlt esztendőben. Az infláció is 5% volt a nagy fogyasztói kosár szerint. Ugye látjuk, hogy éppen annyival kerestünk többet, amit az árak emelése, az infláció pontosan el is vitt. Tegyük fel, hogy a jövedelem 2%-kal nőtt csak, és az infláció 5%. Ekkor bizony az elmúlt esztendőben 3%kal kevesebb értékhez jutottunk hozzá a megelőző esztendőhöz képest. Amennyiben 5%-kal nőttek a jövedelmek és az infláció csak 2%, akkor 3%-al élhettünk jobban, mert annyival több értéket vehettünk a pénzünkért, „csak” 2%-ot evett meg az áremelés. A nyugdíjas infláció az átlagosnak kétszerese szokott lenni. Érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy a munkabérből, egyéni vállalkozásból élők zömének a fogyasztási szokásai kísértetiesen hasonlítanak a nyugdíjasokéhoz, mivelhogy jövedelmük igen nagy hányadát költik létfenntartásra. Ilyenek a kicsi és az átlagos jövedelmű háztartások. Tehát, ha 5% az átlagos infláció, akkor 10% nyugdíjas inflációval kell számolnunk náluk. Ha mérgelődni akar, kedves olvasó, akkor az előbbi fejszámolgatásokat végezze el a nyugdíjas inflációval is. A nyugdíjak éves növekedése a bérnövekedés alatt marad. Nem tévedünk sokat, ha a bérnövekedés felére taksáljuk. Annál súlyosabban élik meg tehát az emberek az árak sorozatos emelését, minél közelebb vannak fogyasztási szokásaik a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz. Ez körülbelül az ország lakosainak 80%-a. Ezért él nehezen a nyugdíjas társadalom együtt a kis és átlagos keresetűek táborával. A következő folytatásig Isten áldja Önöket! Kátai István József


Köszönetnyilvánítás Közel egyéves folyamat lezárásaként, mely a régi zsidótemető kitakarításával kezdődött el, 2011. április 17-én 14 órakor felavattuk ugyanott a holokauszt kiskunlacházi mártírjainak emlékművét. A szertartást Róna Tamás rabbi és Biczó László kántor vezette. Ezt követően Takaró András és Nemeskürti Ferenc esperes urak részéről hangzottak el megemlékező gondolatok. Nagy örömünkre szolgált, hogy jelenlétével megtisztelt Weitzenfeld Éva asszony is, akit 1944-ben községünkből a többiekkel együtt deportáltak. Ő végigélte mindazt, amiről az Auschwitz Album kiállítás is szól. Az avatás után a művelődési ház zsúfolásig telt konferenciateremben került sor a kiállítás megnyitójára. Dr. Szabó Attila megnyitó beszéde után Galambos Mónika művész-tanárnő klarinéton Igor Stravinsky 3 szólódarabját adta elő. Harsányi László úr beszéde után, a Manna együttes zenéje emlékez-

tette az egybegyűlteket a vészkorszak embertelen időszakára. Sokan könnyezték meg a csodálatosan előadott Rosenberg Dani című dalt. Minden beszéd arra figyelmeztetett, hogy nem csak emlékezni kell a múltra, hanem félteni kell a jövőt is. Múltunk feltárása és megismerése nélkül nehezen kerülhetjük el azt, hogy ismét sötét korok köszöntsenek ránk. A kiállítás négy napig volt látható községünkben, kb. 600 látogató nézte végig. A szervezetten érkező iskolásoknak saját osztálytársaik magyarázták el a képek tartalmát. A tárlatvezető diákok nagyszerűen végezték önként vállalt feladatukat, amiért külön köszönet illeti őket. Az emlékműállítás és a kiállítás megszervezése közadakozásból jött létre. Pénzben adakozók: Pataky Sándor, dr. Gránicz János, Reich Márton, Halmos Gábor, Slámer István, Garancia Kft., Petre Béla, Dunaparti Remete, dr. Diamant János, dr. Bartus György, dr. Bartus Györgyné, Szőts és Társa

Kint vagyunk a vízből…? Mostanában, amikor egy-egy ismerősömet meglátogatom, feltűnő „kirakodóvásár” fogad az udvarokon, a pincék tájékán. Örömmel, ám gondterhelt arccal mesélik, hogy végre visszahúzódott a víz… Kidobják az átázott, penészes holmikat – bár megőrzésre szánták őket, szemétté váltak, bármilyen értékről is van szó. A penész eltüntetésével is küzdeni kell, bíznak benne, hogy kiszárad a fal, az alap. Kint vagyunk a vízből… Egyelőre. De vajon meddig? A június – az utóbbi évek tapasztalata szerint – esős, hűvös. (Medárd napjai is ekkor van, és ugye tudjuk, ha ekkor esik, akkor 40 napig esik…) Az időjárás, a klíma változik, akkor is, ha ezt a tudósok nem ismerik el, és akkor is, ha nem veszünk róla tudomást. Óriási bajok voltak az őszszel a faluban, a belvíz okozta károk hatalmas összegre rúgtak települési

szinten, de családok százainak is komoly gondokat okozott a szűnni és apadni nem akaró víz. A télen egy közmeghallgatás és lakossági tájékoztató is volt az ügyben. Akkor polgármester úr és egy szakember arról beszélt, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére lehet pályázni, és ezt ki is kellene használni, mert a falu ennek a költségét önerőből nem tudja állni. Arról volt szó, hogy víziközműtársulatot kell létrehozni, a koordinálással Dr. Szabó Attilát bízták meg. Ez ügyben önkéntesek szándéknyilatkozattal fel fogják keresni a lakókat. Kérdem én: találkozott ilyen kérdőívvel vagy szándéknyilatkozattal valaki? Becsöngettek valakihez ezzel kapcsolatban? Pedig néhányan jelentkeztünk, hogy segítsük a munkát. Az önkéntesek között voltam én is. Volt ez ügyben néhány tájékozta-

Közélet

7

Bt., Sándor Károly, Mobiltrans Zrt. (Hevesi Antal), Gránicz Erzsébet, dr. Répás József, Filp Zoltánné, dr. Kulcsár István, Süli Zakar Sándor, dr. Fábián Miklós. Munkájukkal és természetbeni felajánlással támogattak: Cser Kálmán és felesége (a talapzat és más munkák), Rafás Kinga (dekor, az emlékmű tervezése), Balogh Zoltán (a kiállítás helytörténeti tabló alaplapja), Gábos Zoltán (a kiállítás helyszínre szállítása), Szikora János (a talapzat bevitele), Kocsis Orsolya (a kiállítás megnyitójára a „rab”kenyér), Cser József (takarítás, markoló), Pokornyik László (takarítás bobcattel, területrendezés), Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (a kapu (83.750Ft) és emlékmű (154.838Ft)), dr. Szabó Attila (szervezőmunka, prezentáció, megnyitó – képviselői tiszteletdíja egyéb számlával nem igazolható költségek fedezésére), Gál Róza (helytörténeti kutatómunka, kiállítás vezetése), Frankovics Ferenc (a meghívó megtervezése), Kiskunlacházi Szakközép- és Szakiskola (a kapu helyszíni felszerelése), Majoros Zoltán igazgató (székek, dobogók kölcsönzése, szer-

vezőmunka), Sáriné Kátai Ildikó igazgató (az általános iskola helyet adott az oktatásnak, szervezőmunka), művelődési ház dolgozói (kiállítás berendezése, ötletek és megnyitó, rengeteg munka), Manna együttes, Vajnai János (nyitó tabló rajzai, grafika), Nemes Ferenc (kiállítási tárgy kölcsönzése), Józan Gyula (televízió kölcsönzése), Lendvai Csaba (kőműves munkák). Külön megemlítendők az utcabeliek, akik gyönyörűen rendbe tették a temetőt. Az ősszel elvégzett takarításon kb. 50 fő vett részt, és összesen kb. 300 munkaórát végzett el, melynek becsült értéke 200.000Ft. A kitermelt zöldhulladékot a Kunépszolg Kft. szállította el. A végeredményhez tehát sikerült közel 800.000Ft adományt, felajánlást, munkát, segítséget mozgósítani. Tisztelettel és végtelen nagyrabecsüléssel megköszönve mindenkinek a segítségét és támogatását, nagyon nagy örömünkre szolgált, hogy Önökkel együtt dolgozhattunk ezért a nemes célért.

tó megbeszélés, amin szintén részt vettem. Majd a márciusi megbeszélés – aminek időpontját már az előző tájékoztatón rögzítettük – végül elmaradt, természetesen erről nem tájékoztattak, csak akkor tudtam meg, amikor már odaértem. Senki nem tudott semmit, és ez azóta is így van. Hirtelen nagy lett a csend, és a víziközmű-társulás létrehozása félbemaradt. Még addig sem jutottunk el, hogy felkeressük a lakosokat. Számomra megdöbbentő, hogy az előzőleg megtartott tájékoztatókon nagyon kevesen voltunk ott, mint önkéntesek, és ez a kevés ember mind olyan, akiket közvetlenül nem érintett ez a probléma. Mi mégis segíteni akartunk, mert tudtuk, hogy nagyon sok ember nehéz helyzetben van, és mivel egy községben élünk, számomra természetes, hogy segítsük egymást (sajnos az elmúlt években többször is kénytelen voltam tapasztalni, hogy ez nem mindenki számára természetes).

Természetesen – ahogy nálunk lenni szokott – ismét megszólaltak a negatív hangok: „Minek ez a felhajtás…?”, „Majd elmúlik…”, „Ez fogja csődbe vinni a falut…”, „Már megint a lakosoknak kell fizetni…” stb. Milyen kár, hogy ezek az emberek soha nem néznek a dolgok mélyére, csak panaszkodni tudnak és mindenben a hibát keresik! Bizonyára nem tudják, hogy ebben a gazdasági környezetben az önkormányzatok is nehéz helyzetben vannak. Gondolom arról sem hallottak, hogy több község már eljutott arra a szintre, hogy összefogjanak és a lakosok közös erőből oldjanak meg bizonyos problémákat.

Tisztelettel: dr. Szabó Attila és dr. Diamant János

Kiskunlacháza ettől az összefogástól (is) sajnos még nagyon meszsze van… Nagy Renáta

8


Múltidéző

A történelmi Pereg városának szomorú sorsa A Mi Újságunk korábbi számában beszámoltunk arról, hogy Pereg nevű település több helyen is előfordul a Kárpát-medencében. Erre Kátai István József lakótársunk hívta fel a figyelmet. Most a Békés megyei Kaszaper, ill. Végegyháza közelében létező egykori város, Pereg történetével ismerkedünk meg. Lakóhelyünk históriáját ismerő olvasó megdöbbenve tapasztalhatja a sors azonosságát a tőlünk mintegy 200 km-re fekvő területeken. A szájhagyomány alapján térben ugyanaz, csak időben kissé eltolódva hasonló tragikus események játszódtak le a mi középkori Peregünk lakóival is, mint hajdanán ott Békés megyében. Vagy rólunk szól a történet? A Békés megye déli részén fekvő Kaszaper nagyközség őse, a középkori Pereg város a Maros egyik ága, a Száraz-ér partján, a környező tájból észrevehetően kiemelkedő, az esetleges árvizek idején is biztonságot nyújtó egyik dombháton, az ún. Templom-halmon épült fel, a közepén templommal, körülötte lakóházakkal. A terület a mai Végegyházától északnyugati irányban, mintegy 2,5 km távolságra található a Száraz-ér partján (http://kaszaper. hu). Ez a Királyhegyesi-Szárazér egyébként legalább olyan kacskaringós, mint a mi Peregünk határában kígyózó Tekeresér. Pereg városát a közeli Mezőhegyes monográfiájában is említik, mint ősi települést. Tény az, hogy a Pereg nevű puszták közigazgatásilag napjainkban Mezőhegyeshez tartoznak és Kaszapertől távolabb, mintegy 20 km távolságra vannak. Folytatjuk Kaszaper honlapján olvashatókkal: Kaszaper jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, de addig a történelem folyamán szinte évszázadról-évszázadra változott. A településnév a Pereg helységnév (valószínű, hogy német eredetű: Perg, Berg=hegy)1 és a Kasza vezetéknév (ők voltak Pereg egykori birtokosai) összekapcsolt használata során kopott le Kasza-Peregből. Peregnek egy másik neve volt még

Kasz-Pereg. Az első hiteles említést Rogerius mester Siralmas énekében találjuk, mely az 1241-es tatárjárásról szól. Ebben tudósít Pereg város pusztulásáról, ahol hetven falu népe keresett menedéket. Ahhoz, hogy a település újjászülessen, több mint két évszázadot kellett várni: Pereg az 1400-as évektől a Kasza-család birtokában volt, később a Hunyadiaké, majd a Kállaycsaládé lett. Az oklevelek tanúsága szerint a település a Hunyadiak korában mezővárossá fejlődött. Az 1552. évi török hadjárat KaszaPereget is elpusztította, majd a hadjárat után lakosai fokozatosan viszszatértek. Az 1596-os esztendő a teljes pusztulást jelentette a településnek, amikor a török-tatár seregek teljesen feldúlták. A török kiűzése után Kasza-Pereg a szomszédos területekkel együtt elnéptelenedett és sivár pusztává vált. Vajon mi lehetett az oka? Az 1699. január 26-án megkötött karlócai béke után Szavoyai Jenő, Carpara és Vaudemont javaslatára a Szent Liga hadvezetése megállapodott a török háborút végigharcolt magyar ezredek feloszlatásában. A magyar katonaságot szélnek eresztették – annak ellenére, hogy a török veszedelem még nem múlt el - és a Temesközzel határos területekre német és szerb katonaságot telepítettek. Az ország belsejében pedig több mint 20 végvárat lebontanak (akkor nem a török pusztította el? De még így is maradt napjainkra csonka Magyarország területén mintegy 130 db vár, ill. várrom). Rogerius olasz származású pap volt. 1233 táján nevezte ki a pápa Váradi kanonokká. 1241-ben nemcsak javadalmát, hanem rövid időre személyes szabadságát is elvesztette: a tatárok fogságába esett. Csak a szerencsén múlott, hogy meg tudott szökni a rabságból. Ennek köszönhetően közvetlen közelről ismerhette meg a tatárok magyarországi módszereit, a tatárjárás fontosabb eseményeit. Személyes élményei alapján 1243-44-ben írhatta meg egyetlen ránk maradt történeti

művét - Carmen miserabile (Siralmas ének) -, amelynek fontos értéke, hogy benne nemcsak a tatárjárás eseménytörténetét foglalta öszsze, hanem feltárta az 1230-as évek politikai állapotait is. Rogerius Pereg ostromáról az alábbiakat írja: „...a harcba a magyar foglyokat küldték először... a tatárok pedig a hátuk mögött meghúzódva nevettek pusztulásukon... a várárkot betemetve elfoglalták a falut... csupán azok maradtak meg, akik hirtelen a földre vetették magukat és mások vérétől bevérezve el tudtak rejtőzni." A leírtak alapján látható, hogy a Lacházával egyesített Pereg és a Békés megyei Pereg történelme és sorsa nagyon hasonló. Még a földrajzi területek elnevezésében is rengeteg azonosságra bukkanunk. Az 1200-as években létező falunk egyik elődje az esetleges árvizek idején is biztonságot nyújtó dombháton, az ún. Úrhegyen épült fel, a közepén templommal, körülötte lakóházakkal a Nagyér mellett. A szájhagyomány alapján a tatárjárás idején a lakosság a templom falai között keresett menedéket, de azt a tatárok felgyújtották. Amikor a mi Peregünk a Belső-faluban volt, ott is a Templom-hát volt egy meghatározó terület a községben. A történelem kutatását nehezíti is egyben ez a sok azonosság. Ez a tény az eddigi hiányos monográfiákban elég sok tévedést okozott. A jövő egyik feladata lenne ezeknek a kérdéseknek is a tisztázása. A Békés megyei egykori Pereg közelében található a Bánátban Nagyszentmiklós (román neve ma: Sannicolau Mare, Románia) és az Araddal egybeépült Kisszentmiklós (román neve ma: Sannicolau Mic). Mindkét Miklóstól azonos, kb. 30 km távolságra találhatók a mai Pereg nevű puszták. A mi Peregünk is nagyjából megfelezi a Szigetszentmiklós és Kunszentmiklós távolságot. Az analógiát fokozza, hogy az egyes Miklósok kb. 30 km-re vannak a hozzá tartozó Peregektől. Bács-

Kiskun megye észak-keleti csücskében, a Tisza partján található Pereghalom Törökszentmiklóstól is alig több, mint 30 km-re található. Az azonos elnevezések is az ősi Magyarország egységét, és lakóinak azonos elvek mentén történő gondolkodását bizonyítják. A szalámi taktika elvét alkalmazó erők akkor még nem érvényesíthették kellően hatalmukat. Sajnos mára már az ő tevékenységük kárát szenvedjük. Az egységes nemzetben gondolkodást évszázadok óta akadályozzák, mely az utóbbi száz évben még inkább felerősödött. Nem az egység megteremtése volt a cél, hanem az ellentétek szítása. Ez is hozzájárult Trianonhoz. Érdemes néhány szót szólni Nagyszentmiklósról külön is. 1799. július 3-án a város határában egy szőlősgazda árokásás közben aranytárgyakat talált. Az „avar” korból származó leletanyag azért is értékes, mert rovás feliratok vannak több edényen. Az aranyból készült korsókat, tálakat, poharakat és egy ivókürtöt egy bécsi görög gyapjúkereskedő vásárolta meg, aki Pesten kívánta ezeket értékesíteni. De a pesti városbíró, Boráros János felfigyelt a különös tárgyakra, és a kincs 23 darabját összegyűjtötte. (Nem került elő a lelet összes darabja, mert néhány a megtaláló és a kereskedők kezén elkallódott, néhány töredékes elemet pedig valószínűleg beolvasztottak.) Ezután a mintegy tíz kilogrammnyi kincset II. Ferenc császár (1792–1835) utasítására 1799. október 1-én a bécsi császári és királyi régiségtárba szállították. A kincsek azóta is a bécsi Kunsthistorisches Museum tulajdonában vannak. Eddig 1884-ben (az Ötvösmű Kiállításon) és 2002ben voltak csak láthatók Magyarországon! (www.sulinet.hu/tori/ szakkor/nszmak/nark.htm) dr. Szijártó József 1 – A Kárpát-medence történelmében a finnugor „történetírók” szerint szinte egyetlen olyan elnevezés nincs, ami magyar eredetű lenne! A szerző megjegyzése az internetről vett szöveghez.


Mozaik

Jövőnk az utódainkban rejlik Emancipált világban élünk. A nőknek ugyanúgy munkát kell vállalni, mint a férfiaknak. Saját keresettel rendelkeznek, kedvük szerint választanak szakmát. Saját döntésük, kit választanak életre szóló társnak, aki a születendő gyermekeik apja lehet. A családalapítás két emberen múlik, a férfin és a nőn. Kell hozzá a szerelem, megértés, egymás elfogadása, a szeretet és az összefogás. Az se baj, ha van miből megélni. A jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz teher hárul mindkét nemre, sokat kell dolgozni, idegeskedni. Sajnos ez rányomja bélyegét az emberi szervezet fizikai és szellemi tűrőképességére. A munkával kapcsolatos feszültséget hagyjuk a munkahelyen, majd következő nap folytatjuk! Alakítsunk ki egy nyugodt otthont, ahova mindenki szívesen megy haza. A családi társal-

gás ne csak a munkáról szóljon! Az egymásra figyelés, a beszélgetések, a többiek meghallgatása nagyon fontos a jó légkör kialakításához. Amikor már gyermekek vannak, még fontosabb a családi összetartozás. Neveljék együtt a csemetéket, hiszen számukra egy életre szól, mit visznek magukkal felnőtt korukra. Belőlük lesz majd a jövő társadalma. A családból viheti magával, hogyan viszonyul másokhoz, milyen életfelfogást, munkamorált, erkölcsi tartást képvisel. Nem mindegy, hogyan viszonyul az emberekhez, társaihoz, az élet nehézségeihez.. Ez nem csak a gyerekeink szempontjából fontos, hanem nekünk is sokat ér, mert a későbbi életünk minősége ezen fog múlni, hiszen a jövő nemzedéke fogja eltartani az akkori idős embereket. A világ így működik már több ezer éve. Ezért fon-

tos, hogy milyen példát mutatunk a mai ifjúságnak Valószínű, hogy olyan dolgokkal foglalkoznak 1020-30 év múlva, amihez képest a mai technika ősréginek számít, de az emberségük, az otthonról kapott intelligencia a magukkal hozottak szerint fog működni. Az őket körülvevő környezet is befolyásol sokmindent, de lelkiismeret akkor is lesz. Génjeikben belőlünk is öröklődik. Nem véletlen mondják, olyan vagy, mint anyád vagy apád, nagyszülők vagy a dédszüleid. Vegyük komolyan a fiatalokat, mert utódainkban egy kicsit bennük élünk. Nagyon sok jó tulajdonságuk van, de nincs elég tapasztalatuk. Ebben a korban nekünk se volt. Ehhez sok élethelyzetet kell megoldani. Ezt a tudásunkat át tudjuk adni nekik. Segítsünk egymásnak, így ragyogó kap-

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet ... mondja ezt a régi közmondás. Három évvel ezelőtt tavasszal a kiültetendő virágokra még több pénzt költhettünk. Sajnos az állami költségelvonások ezt egyre nehezebben teszik lehetővé. Ennek ellenére idén dén tavasszal, ugyan minimális pénzt zt tudtunk erre re a célra fordírdítani, de az

A Mi Újságunk Alapítva1992 márciusában Kiadja: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata [email protected] Felelős kiadó: Kiskunlacháza Nagyközség Polgármesteri Hivatala Soós Zsoltné jegyző

alábbi helyszíneken ültettünk virágpalántákat: a hivatal és a Kossuthszobor előtti virágtartókba, a Petőfi-szobor előtt lévő területen és a községben elhelyezettt kőedényekbe, amelyekből 6 db van. Jó érzésű lakók ebből 2 db-ot előttünk beültett te ek, köszönjük. Egyéb helyeken otthonról hozott virágmagot és virághagymát ültettünk. Sajnos semmi reményem nincs arra, hogy ki is kelnek, mivel előző évben b ismeretlenek letaposták. Ami-

ért most ismét tollat fogtam a kezembe és szomorúan tájékoztatom az olvasókat, hogy a pici palántákból az első héten 3 db-ot, majd 2-3 nap múlva ismételten 4 db-ot kitörtek. Kérdezem: MIÉRT? Mostanában hetente többször megyek fel Budapestre és látom , hogy a környékbeli településeken pici ágyásokban tulipánt, majd az idénynek megfelelő virágot ültetnek ki. Senki nem BÁNTJA!

A szerkesztőség tagjai:

Nyomda: Press+Print Kft. Tóth Imre felelős vezető Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/A www.press-print.hu (24) 431-811

Gyovai Margit főszerkesztő, Vincze-Kátai Dóra, Vincze-Kátai László, Kátai Benedek Péter Rovatvezetőink: dr. Kun Lászlóné, Zákány Erzsébet, dr Gyurik Mária, Kátai István József dr. Kovács Béla, dr. Szijártó József Hernádi Ferenc

Szerkesztőség: 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi utca 1. Telefon/fax: 24/519-975 20/56-97-061

[email protected]

Tipográfia: Aletheia Multimedia Kft. [email protected];www.aletheia.hu (1) 630-4000 | (20) 477-8553 Friss szám: www.kiskunlachaza.hu már a hónap első napjaiban!

9

csolatot tudunk kialakítani. Ez nem jelenti azt, hogy helyettük kell dolgoznunk, de ezt ne is várják el. Egy probléma megoldásának számtalan lehetősége van. Több variáció is létezik. Nagy segítség, ha krízishelyzetben a tapasztalataink alapján melléjük tudunk állni. A biztatás, a jó szó, a másik megértése, az élettapasztalatunk jó irányba viheti a megfelelő döntést. A parancsolgatás, a durva kioktatás, szidalmazás sehova sem vezet Az idős emberek lekezelése, tudásuk semmibe vétele, degradálásuk nagy hiba. Nem lehetünk egymás ellenségei. Családon belül és kívül együtt élünk a világban, egymásra vagyunk utalva. Összetartással, egymás megbecsülésével, tiszteletével szebb és jobb lesz a jövőnk, hiszen utódaink a jövő hírnökei. Zákány Erzsébet

Tisztelt Hölgyeim, Uraim és Fiatalok! Itt Kiskunlacházán nem tetszik Önöknek a virág? Senkit nem kívánok soraimmal megbántani, de évről-évre csak megbotránkozni tudok azon , hogy miért nem gyönyörködhetünk a kiültetett növényekben? A remény hal meg utoljára! Még most is megpróbálom elhinni, hogy esetleg többé nem fordul elő ilyen eset. Huszty Sándorné települési és intézmény-fenntartási csoportvezető

Terjesztés: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata (20) 569-7043 A terjesztés rendje változott. Észerevételeiket, kéréseiket, kérdéseiket a fenti telefonon várjuk! A megjelenő anyagáért szerzőink felelnek, azok nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét.

Lapzárta minden hó 20-án!

10


Múlt és jelen

A redemptio-ról Feljegyzés egy régi határjárásról Forrás: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyve. Pest, 1727.január 20-21. (Levéltári szám: 2013. ( XIII. 582-588 ) „Jelentés Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság Pereg, Imrefalva és Lacháza mentén lévő határának megállapításáról. Podmaniczky János ülnök, Nedeczky József jegyző és Prónay Gábor, a vármegye esküdtje jelentették, hogy Grassolkovics Antal, mint Pereg falu és Imrefalva puszta birtokosa, másrészt Orczy István a királyi tábla érseki ülnöke, a jászok és kunok kapitánya, egyben a német lovagrend, a nevezett terület földesurának fő officiálisa felkérésére határjárást végeztek, s kihallgatták a tanukat. Tanúvallomást tettek: Szabó István kb. 79 éves, Bereményyi György kb. 48 éves ráckevei lakosok, Jenő herceg jobbágyai, azután Gacs Mihály kb. 50 esztendős tassi lakos, Kandó Zsigmond jobbágya, Lukácsy János és Kovács János, mindketten kb. 36 évesek, Jenő herceg jobbágyai. A határ a Duna völgyétől (amit Szakadéknak vagy Kis Dunának is neveznek) kissé délre, az Angyali szigetnél kezdődik, innét kelet felé halad Lacháza falu és Imrefalva puszta területének hoszszában. Az első határjel a Peregtől Pest felé vivő „királyi út közelében van, majd a határ egyenesen kelet felé halad, ahol összehordott földből vannak határjelek, egészen a Ciroghegy nevű határjelig. Találtak jelet a Ráckevétől Bankháza pusztára vezető út mellett is, minden jel kopott és régi. Meglétük azonban nem kétséges, a peregiek és lacháziak is elismerték azokat. Egészen a Tekeresér völgyéig rendben is volt a határ, ahol eléri Bankházát, de éppen ott, az útig terjedő részt a peregiek magukénak mondották, a lacháziak viszont még az úton túli részt is sajátjuknak vallották. A Ciroghegynél lévő jeltől indulva a Tekeresér völgyben találtak egy kis rakást. Azt állították, hogy néhai

Nagy Péter Imrefalva birtokosa hallott is erről, sőt onnan kilencedet is szedett, amit a lacháziak sem tagadtak. Ezért úgy vélik, hogy a szóban lévő terület Imrefalva pusztához tartozik. A Ciroghegy dombtól a határ a Tekeresér völgyig halad, s itt 6 közbülső határjelet állítottak, az egyiket a dombtól elindulva kb. 166, a másikat kb. 283, a harmadikat 245, a negyediket 415, az ötödiket 360, a hatodikat 250 lépésre (szám tisztázandó, lehet, hogy számcsere), a Tekeresér völgyében pedig kettőt, kb. 245 lépésnyire.” A közreadó megjegyzése: igazi cserkész feladat lenne a fenti leírás szerinti utat végigjárni és térképen rögzíteni. Határjáró megemlékezés a redemptio-ról Kiskunlacháza képviselő testülete tavaly a következő határozatot hozta (146/2010): „Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő testülete a mai napon megemlékezik a kunok és a jászok szabadságának és földjének önmegváltásáról, redemptiojáról, annak 265. évfordulóján. Az önmegváltásnak a mai kiskunlacháziak ősei is részesei voltak. A jelentős történelmi esemény tiszteletére a képviselő testület május 6-át a Redemptio Emléknapjává nyilvánítja, s e napról a jövőben évenként határjárással emlékezik meg. Kéri az oktatási intézmények pedagógusait, hogy tanulóikat tájé-

koztassák e nap történelmi jelentőségéről.” Május 6-a az idén péntekre esett. A határjáró csapat 10 órakor találkozott a városháza előtt az első legújabb kori határjárásra. A csapatban a település vezetése, egyes testületi tagok, intézményvezetők, önkormányzati dolgozók és a krónikás vett részt. Északnak vettük az utat a „hegyek” felé. Ezek képezték a múltban a Kiskunság északi határát. Az út két oldalán emelkedő magas homokhalmok valóban alkalmasak lehettek arra, hogy tetejükre telepített (fegyveres) megfigyelők ellenőrzés alatt tartsák a Budára vivő királyi utat, a mai 51-est. Az 51-es útról Délegyháza és Majosháza irányába is elhajtottunk a térkép szerinti határpontokig. A Délegyháza felé eső rész belső útján végighaladva láthattuk a virágzó portákat, gazdaságokat. Az összképet az 51-es út melletti romok rontják. Ezt követően a redemptio-ról és az emlékére szervezett első határjárásról a Levegő (valamikori neve Lebegő ) Csárda fölötti buszmegálló mögötti területen néhány mondatban megemlékeztünk, majd 3 fát ültettünk el. Itt a fák majdan enyhet adhatnak a buszra várakozóknak. Tervbe vettük, hogy a középső fa elé a jövőben egy emlékoszlopot állítunk. Erre emléktáblát helyeznénk el a redemptio-ra emlékezve, és fémbe vésve bemutatnánk a Kiskunság északi határát. Ezt követően egy koccintásra betértünk a Levegő Csárdába, s a határjárás 12 óra előtt befejeződött. A bejárást a résztvevők a megemlékezésen túl is hasznosnak tartot-

ták, hiszen képet nyertek a bejárt terület állapotáról, a területen élő és gazdálkodó emberek igyekezetéről. Beharangozó! Várható fontosabb programok a történelmi Hármas kerület területén, a Kiskunságban, a Nagykunságban és a Jászságban június 4. – III. Jász-Kun Szala Kétpó, Szebeni rét (további információ: www.ketpo.hu/szala.html) június 24-26. – VII. László Napi Vigasságok, Kiskunlacháza (további információ: www.muvhazkkl.hu) július 2. – Jász világtalálkozó és jászkapitány avatás. Jászivány július 16. – VII. Hármas kerületi kézi aratóverseny és aratóételek főzőversenye, Kunszentmárton augusztus 7. – Kiskunkapitány avatása, Jászszentlászló (Az időpont és a helyszín is változhat. Döntés május 25-én lesz a Kiskunsági Önkormányzatok Szövetségének kiskunfélegyházi ülésén.) augusztus 13-14. – Magyarok Szövetsége Nagygyűlés és Egyes Fogathajtó Országos Bajnokság, Kunszentmiklós, Bösztör 2012. – II. Kun Világtalálkozó. 2013. – Megindult egy lovas emléktúra szervezése. 165. évfordulója lesz annak, hogy a jászkun huszárezred Prága mellől (kb. 500km) hazatért a szabadságharcot segíteni. Az emléktúra Prága mellől indulna és Kunszentmiklósra érkezne szeptember 2. hétvégéjén. Van olyan elképzelés, hogy a Kiskunság határán, Kiskunlacházán a ma még ismeretlen létszámú csapathoz 200 huszár csatlakozzon, s együtt lovagolnának át Kunszentmiklósra. Az ismertetett programokkal kapcsolatban további információkkal állok az érdeklődők rendelkezésére. Az aratóversenyre önköltséges alapon hagyományőrző műsorszámmal és főzési szándékkal is lehet jelentkezni. A lovas emléktúra szervezésében és a részvételben helyi erők jelentkezését szívesen vennénk. Fábián József emeritus kiskunkapitány [email protected], 30/9228-772


Közélet

Az emberiség fejlődése ókornak nevezett időszakában, már mintegy ötezer évvel ezelőtt Egyiptomban, majd azt követően Mezopotámiában (a mai Irak, Irán területe), valamint Kínában és Indiában alakultak meg az első törzsszövetségek, az első államszerű szerveződések. Ezekből évszázados fejlődés során határozott, nemzeti elkötelezettségű vezetők irányításával jól szervezett államok, birodalmak jöttek létre, melyek az emberi kultúra és tudomány bölcsőivé váltak. Létrejöttük, fennmaradásuk hármas feltételrendszerre épült: 1. megfelelően fejlett gazdaság, amely biztosította a lakosság megélhetését, 2. külső támadások elleni védelem, 3. az ország belső rendjének megteremtése. Ha a három feltétel közül bármelyik nem teljesült, az hosszútávon súlyos következményekkel járt, végső fokon az ország, a birodalom széteséséhez vezetett. A mai, civilizált világ vezetőinek tehát hétköznapian szólva „nem kell feltalálni a csőben a lukat”, csak egy kicsit ismerniük kellene az emberiség történelmét. Kétségtelen tény, hogy sokat változott a világ, manapság az emberek és országok egymással szembeni viszonyai bonyolultabbak. Egyes uralkodó körök világhatalmi törekvései talán erőszakosabbak, az ezeket támogató hadseregek pusztító ereje pedig lényegesen nagyobb, mint a „boldog ókorban”. A történelem tanulsága szerint azonban a világhatalmi törekvések az emberiség eddigi történelme során rendre megbuktak. A nagy túlélők pedig mindig az erős nemzeti politikát képviselő országok voltak. Ezekhez a gondolatokhoz csat-

lakozva szeretnék országunk külső biztonságával és belső rendjével kapcsolatosan néhány észrevételt papírra vetni.

Ha kérdésként tennénk fel, hogy milyen országunk véderő-képessége és rövid választ zt kelle kellene adni, azt mondhatnánk: ánk: siralmas, kritikus. Honvédelmi édelmi rendszerünk katasztrofális fális állapotban van. (Ezt azért rt merem kijelenteni, mert tartalékos tiszti kiképzésemből adódóan van némi katonai szemléletem.) Bár pontos számok nem m állnak rendelkezésemre, néhány éhány alapadatot mindenképpen éppen szükséges megemlítenem. m. A rendszerváltás előttttii időben a magyar hadseregg személyi állománya meghaladghaladta a százezer főt. A hadsereg felszereltsége közepesnek pesnek volt mondható. A fegyvernevernemi megoszlást illetően azz állomány többségét a gépesített tett lövészekből álló gyalogság alkotta. Emellett azonban jelentős lentős harckocsizó (tank) állománymánynyal, számottevő tüzérséggel, éggel, jól működő rakétaegységekkel gekkel és kecskeméti törzsbázisúú harci repülőgép ezreddel rendelndelkeztünk. A 18-20 éves férfi rfiaknak sorkatonai szolgálatott kellett teljesíteni. A leszerelt kato katonákat időnként rövid továbbképzésre is behívták. Ezzel a rendszerrel biztosítani lehetett az ország külső támadás elleni védelmét, a

gyors hadrafoghatóságot. A katonai szolgálat a fiatal férfiak pszichológiai nevelésének is komoly tényezője volt. Sokan itt ismerkedtek meg az alapvető egészségügyi, higiénés követelményekkel, a közösség, a nemzeti érzés összetartó erejével. Többen szakmát szereztek, életre szóló barátságok szövődtek. A leszerelő fiatalok határozottabbak, hazájuk, eszményeik iránt elkötelezettebbek lettek. „Nem is férfi, aki nem volt katona katona” – tartotta a régi közmon mondás. A rendszerváltás után biztonsá tonságunk szempontjából rendk rendkívül káros folyamat indult el: elkezdődött hadseregünk leépítése, ezzel nőtt országunk kiszolgáltatottsága. A NATO-hoz való csatlakozásunk c nem helyettes esítheti az önálló, ütőképes nemzeti hadsereget! Már csak nemze azért ssem, mert a világ forgandó, NA NATO ma még van, de ki tudja, mit m hoz a holnap? Gondolta volna v valaki annak idején, amikor am II. világháború kitörése eelőtt Németország és a Szovjetúnió meg nem támadáSzovjetú si szerző szerződést kötött, hogy néhány hó hónapra rá elindul a néa Szovjetúnió elmet hadsereg had len? Ilyen Ilye és hasonló eseményekben a történelem régen sem szűk szűkölködött, és ma is előfordulnak. A változások sokszor fordulna meglepő gyorsasággal történnek (Szo (Szovjetúnió szétesése) és mindig a gyengék, a kiszolgáltatottak, az önállóságukat feladók hú ák a rövidebbet. húzzák A mai magyar hadsereg sem állományi, sem fegyvernemi, sem szerkezeti szempontból nem felel meg nemhogy az újkori, de még a

Gratuláció

nem engedtek a ’48-ból…” című könyvét. A rendezvény után az alábbi levél érkezett János bácsinak: „Kedves Feith Úr! Most, hogy tüzetesebben átolvastam kiskunlacházi monográfiáját, azt kell mondanom: egyedülálló helytörténeti kincs. Sok hasonló jellegű munkát volt alkalmam forgatni is meg lektorálni is, de ilyen

sokrétű, gazdag anyaggal még nem találkoztam. Nagyon köszönöm, büszkék lehetnek a kiskunlacháziak erre a pótolhatatlan helytörténeti kincsre, megőrzőire, feldolgozóira, a község polgárainak mentalitására. Őszinte tisztelettel, megbecsüléssel: Bihari József ny. megyei múzeumigazgató Leányfalu, 2011.március 28-án”

Biztonságot, rendet I.

Feith Jánost felkérte a Honismereti Szövetség, hogy március 26-án, a honismeret napja alkalmából Budapesten, a Nemzeti Múzeum különtermében rendezett helytörténeti felolvasó estjén mutassa be az „Akik

Magyarország véderő-képessége

11

múlt századbeli védelmi követelményeknek sem. A honvédség létszáma az ötödére csökkent. Jelenleg mintegy 24 000 fő, melynek egy része állandóan külföldön van (Irak, Afganisztán, Afrika). Az alapvetően védelmi célokat szolgáló tüzérséggel nem rendelkezünk. Harckocsi - állományunk tetemes részét - felújítás után!!!! – Iraknak ajándékozták az akkori vezetők… Ugyanakkor a honvédségi objektumok, raktárak, laktanyák őrzését polgári őrző-védő szolgálatokra bízták (ez mára már megszűnt). Ezzel egyidejűleg a hadseregben eluralkodott a korrupció. Visszaélések, szabálytalanságok szinte minden szinten előfordultak. A csúcs azonban mégis az volt, amikor néhány évvel ezelőtt a magyar honvédség Koszovóban sokmilliós befektetéssel fürdőszoba-felszerelési szalont nyitott! Azt hiszem, ilyen bohózatszámba menő akciót a világon még „senki nem pipált”! (Persze egyetlen fürdőkádat sem adtak el…) Mi hát a teendő ebben a helyzetben? Szisztematikus munkával, nemzeti elkötelezettségű honvéd vezérkarral növelni kell a hadsereg ütőképességét. Fejleszteni kell a létszámot, a harckészültséget, a védelmi fegyvernemeket. Vissza kell állítani a sorkatonai szolgálatot (6 – 9 hónap), amellyel több más társadalmi, szociális probléma is részben orvosolható. Létre kell hozni – svájci, vagy amerikai mintára – a Nemzetőrséget, vagy a Nemzeti Gárdát, amely önkéntes civilekből álló, félkatonai, békében is hasznos, eseti bevetésű szervezet (tömegkatasztrófák stb.). Mindehhez persze idő és pénz kell. De nincs más út. El kell indulni. Azonnal!

Kedves János bácsi!

Dr. Kovács Béla

Gratulálunk és köszönjük…! És sok erőt, egészséget kívánunk, hogy folytatni tudja a munkát mindannyiunk okulására! Gy.M.

12

A művelődési ház hírei



A művelődési ház hírei

13

14


A művészeti iskola hírei

Miért érdemes beiratkozni a művészeti iskolába? Tisztelt Olvasók, Kedves Szülők! Rendkívül fontos, hogy a fiatalok a legfogékonyabb korban találkozzanak a kultúrával és sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek megalapozzák későbbi személyiségüket. Ma már számtalan tudományos vizsgálat bizonyítja, milyen kiemelkedő szerepet játszanak a korai művészeti tanulmányok a kreativitás, a kezdeményező-kézség, a termékeny képzelőerő és az érzelmi intelligencia kialakulásában. A művészetoktatás ezeket a tulajdonságokat segíti kibontakozni:

szépséget és harmóniát visz a növendékek életébe, hozzásegíti őket, hogy a művészetet értő és kedvelő kulturált, sikeres felnőtté váljanak. Legfontosabb feladataunk a kiemelkedő tehetségek felkutatása és gondozása.

Beiratkozás A beiratkozásra június 8–10-ig 14– 18 óráig várjuk a kedves szülőket és gyermekeiket a művelődési központ Volly Galéria termébe. A következő tagozatokra és tanszakokra várjuk a gyermekek jelentkezését:

Zeneművészet: zongora, orgona, fuvola, furulya, trombita, tenorkürt, klarinét, harsona, szaxofon, tuba, kürt, gitár, hegedű, brácsa, nagybőgő, ütőhangszer Táncművészet: társastánc, néptánc

Képző- és iparművészet: rajz - festés - mintázás, grafika, kerámia, tűzzománc, szobrászat, textilművesség

Szín- és bábművészet: bábjáték, színjátszás

Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket június 10-én 18 órakor a kiskunlacházi polgármesteri hivatal előtti dísztérre, a Községházi Esték hangversenysorozat keretében tartandó koncertünkre. Fellépnek: a Magyar Nemzeti Rézfúvós Kvintett, a Volly-AMI Kicsinyek Zenekara és a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar. Vezényel Breznyán István. A kiskunlacházi Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény június 4-én, szombaton 17 órakor tartotta a „Szent Korona – Út Szent István királyig” című képző- és iparművészeti alkotópályázat eredményhirdetését a Petőfi Művelődési Központban. Az alábbi képeken néhány díjnyertes alkotást láthatnak. Minden résztvevőnek gratulálunk! Balázs Katalin tagozatvezető

Díjnyertes alkotások

kisk ki skun unla lach cház ázii gr áz grafi fikkaa cssop opor ortt

textilművees cs csopport

1 díj:: Kozzák 1. á Att ttil illa 44..o. o.

1.. díj: La Late tecs te csska Fannnnii 8.o. cska .oo.


Mozaik

Polgármester kenuban… Egy nagyon jól előkészített és megrendezett térségi versenyen volt szerencsém részt venni május 14én. Komoly előkészítő munka eredményeképpen Kiskunlacházán rendezték meg a 7 Sziget kajak-kenu maratont, melyen – véleményem szerint – a várakozásokat meghaladó létszámú hajó és versenyző vett részt. Mikor megtudtam, hogy lesz ilyen verseny, három barátommal eldöntöttük, hogy benevezünk a kenu 4-es kategóriába és megpróbáljuk a 30 kilométeres távot teljesíteni. Elöljáróban annyit, hogy igazi „vizes” múltja csapatunk egyetlen tagjának volt, hármunk vízi gyakorlata kimerült a dunai strandolásokban, a vízpart szeretetében. Hoszszas előkészületek eredményeként egy alkalommal sikerült is „edzést” tartanunk, ahol próbáltunk megismerkedni a kenuzás rejtelmeivel – több-kevesebb sikerrel. A cél

az volt, hogy lehetőleg meg tudjuk előzni azt, hogy a verseny rajtjánál boruljunk bele a Dunába, vagy hogy folyamatosan cikk-cakkban haladva esetleg szupermaratoni távot teljesítsünk. Az edzés során rögtön sikerült kétszer is zivatart ki-

fognunk a folyón, de végig a kenuban maradtunk. Ilyen előkészületek és tapasztalatok birtokában izgatottan vártuk a versenyt. Itt szeretném megjegyezni, hogy a szervezők nagyon készségesek és segítőkészek voltak, nagyon jó ha-

15

jót és felszerelést biztosítottak, vagyis minden adva volt a „jó szerepléshez”. Természetesen az előkészületek és a verseny során is végig lelkes kis szurkolói csapat támogatott bennünket. A verseny is igazolta, hogy különböző felkészültséggel és hajókkal, de lehet egy irányba haladni. Régóta tudjuk, hogy a sport képes a különböző gondolkodású és irányultságú embereket is egy cél érdekében összehozni és közös munkára késztetni. Jó lenne, ha ez a helyi politikára is jellemző lehetne, és a célt néznénk, nem pedig azt, ki ül a másik csónakban. Nagyon jó volt látni a sok lelkes segítőt és még több résztvevőt, s a végén a kölcsönös gratulációk melletti koccintásokat. Igazi közösségi élményt nyújtott ez a nap, melyre azt hiszem, a mai szétzilált világunkban nagy szükség volt. Dr. Répás József polgármester

16

Utószó


Okostarifához okostelefont! Samsung Galaxy mini S

20 Ft

• Okostarifa 360 csomaggal • 2 éves hűségnyilatkozattal • 2 éves tarifamegtartással

Telenor Partner üzlet 2340 Kiskunlacháza, Dózsa György utca 131. Tel.: +36 20 244 3320, nyitva tartás: H-P: 8:00-17:00, Szo: 8:00-12:30 Akciós készülékajánlatunk 2011. 05. 17. és 07. 11. között, illetve a készlet erejéig érvényes. További részletek: 1220, telenor.hu

14388_tel_kiskunlachaza_popeye_180x125.indd 1

2011.05.19. 11:48:17

Együtt -egymásért nap Együtt -egymásért nap

Recommend Documents