MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 126. szám
2009 október
Október 31
A szent keresztségben részesült: – Sebesi Kristóf Zalán, Becze Zalán Benedik, Máthé Bence.
Az Úr hazahívta: – Dombi Artúr, Molnár Teréz, Székely Rozália.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
október 7 Rózsafüzér Királynéja Szent V. Piusz pápa rendelte el az ünnepet a törökök felett Lepantónál (1571) aratott sikeres tengeri csata emlékére. A győzelmet a rózsafüzér-imádkozás által a Boldogságos Szűznek tulajdonította. II. János Pál pápa 2002. október 16-án adta ki a „Rosarium Virginis Mariae“ kezdetű apostoli levelét, amelyben meghirdette a rózsafüzér évét, és az eddig imádkozott rózsafüzért kiegészítette „A világosság titkaival“, amelynek imádkozását a heti rendben csütörtökre javasolta, így szombaton is az örvendetes rózsafüzért imádkozzuk, de biztatott arra, hogy akinek lehetősége van, nap mint nap a teljes rózsafüzért imádkozza el. Egyik népénekünk ezekkel a gondolatokkal biztat: Szent Olvasót mikor mondtunk, / Máriának füzért fontunk. / Fonogattuk koszorúnkat, / Rózsafüzért Asszonyunknak.
www.katolikussepsi.ro 12
Ezen a napon avatják boldoggá Esztergomban
Meszlényi Zoltán segédpüspököt Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá. 1916 végétől Csernoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a prímási palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, a későbbiekben nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyés püspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, ő lett az egyházmegye érseki helynöke. Székfoglalójában ígéretet tett: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!“ Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra. az Adoremus nyomán
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Franc Rodé bíboros szentbeszéde a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi ünnepi szentmiséjén Elhangzott Gyulafehérváron Szent Mihály főangyal főünnepén, 2009. szeptember 29-én.
Főtisztelendő Testvéreim a Püspökségben és a Papságban, Kedves Testvéreim! Istennek a Gyulafehérvári Egyházmegyében élő Szent Népe, „kegyelem és békesség nektek Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól!” (Róm 1,7)
Őeminenciája Franc Rodé CM bíboros, Őszentsége XVI. Benedek pápa rendkívüli küldötte, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja Prefektusa
Szent Mihály főangyalnak, mennyei patrónusotok tiszteletére emelt ősi székesegyházban gyűltünk össze, hogy ünnepélyesen lezárjuk főegyházmegyétek alapítása jubileumi ünnepségeit. Örömmel és hálával köszöntöm Excellenciás és Főtisztelendő Jakubinyi György gyulafehérvári érseket – aki ebben a rábízott részegyházban „az egység látható princípiuma és alapja” – és a jelenlevő excellenciás és főtisztelendő főpásztorokat, akik eljöttek, hogy megosszák veletek ezt az annyira jelentős évfordulót. Különös szeretetettel köszöntöm ennek a helyi egyháznak a papjait, és titeket, „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységében egybegyűlt népet”. Ma körülveszitek az Úr asztalát ebben a székesegyházban, amely századokon át a hitnek, a reménynek és a szeretetnek élő és éltető központja volt az egész tartományban. Ma örömmel ülitek meg az alapítás ezredik évfordulóját, hálát adva a szent és oszthatatlan Szentháromságnak. (folytatása a második oldalon)
(folytatás az első oldalról)
Itt vagyok köztetek mint a Szentatya, XVI. Benedek pápa rendkívüli küldötte és a Megszentelt Élet Kongregációjának prefektusa. Elhoztam nektek Szent Péter apostol utódjának irántatok táplált szeretetét, közelségét és figyelmét, amelyet „minden egyház gondja” (2Kor 11,28) között a ti tehetségeteknek és szolgálatotoknak is szentel. Szent Péter Pünkösd napján Jeruzsálemben beszámolt arról az eseményről, amelynek tanúja volt: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!” (ApCsel 2,36). Az apostol azt hirdeti, amit megtapasztalt. Felszólít, hogy osszuk meg vele ugyanezt a tapasztalatot: helyezzük életünket Krisztus uralma alá, hogy elnyerjük messiási küldetésének javait. Ez ugyanis újra meg újra megvalósul az idők folyamán. Szent Kelemen pápa I. század végén írott leveléből tudjuk, hogy a tizenkét apostol gondoskodott arról, hogy utódokat nevezzenek ki. Így biztosították a húsvéti események továbbadását minden nemzedéknek a századok során. És így jutott el a szakadatlan apostoli utódlás során erre a helyre is, Gyulafehérvárra, ugyanaz a tanúságtétel, amely először Jeruzsálemben hangzott el Pünkösd napján. Egyházmegyétek nagyon régi. Történelme gyökerei visszanyúlnak az 1009. évre, amikor Szent István, Magyarország első királya összesen tíz egyházmegyét alapított, köztük letette az Erdélyi Egyházmegye alapjait is. Ez a helyi Egyház, hála a Szentlélek oltalmának, fennmaradt a váltakozó és súlyos történelmi megpróbáltatások és viszontagságok közepette is. Töretlenül és tisztán megtartotta hűségét az Úr Jézushoz és Egyházához. A részegyházak alkotóelemei ugyanazok, mint az egyetemes Egyháznál. A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű konstitúciója azt tanítja a részegyházakról, hogy „bennük és általuk épül fel az egy és oszthatatlan katolikus Egyház”. Isten Igéje megtérésre szólít fel, éleszti a hitet, egybegyűjti a közösséget. A szentségekből és elsősorban az Eucharisztiából „folytonosan él és növekszik az Egyház”. Az apostol jelenléte biztosítja az Egyház számára a kapcsolatot az Úrral. A különféle karizmák jelenléte, amely a 2
Szentlélek jele, fenntartja és irányítja Egyházát. A részegyház tehát nem töredéke az egyetemes Egyháznak, hanem maga az Egyház misztériuma a teljes egészében, amely meghatározott helyen és meghatározott időben valósul meg és nyilatkozik meg az egyházi valóságot alkotó alapvető tapasztalatokban. Az Egyház az Úr Jézus műve a Szentlélek által meghatározott helyen, ott, ahol az emberek hallgatják az Igét az apostol jelenlétében, megünnepelik a húsvéti misztériumot, megélik a közösséget. „Az Evangélium – mondta II. János Pál pápa romániai történelmi látogatása során, tíz évvel ezelőtt – kezdettől fogva mélyen áthatotta az életet és szokásokat. Így lett a kultúra forrása, és szintézist teremtett a különböző kultúrák között.” Ez történt a ti helyi Egyházatokkal, amely átélte az üldöztetés drámáját is. Erről tanúskodik Isten szolgája Márton Áron püspök rendíthetetlen alakja (1896-1980), aki ennek az egyházmegyének volt a főpásztora. Előbb bebörtönözték, majd kényszerlakhelyen élt. Külön jelentőséggel bír az a tény, hogy ezt az évfordulót ebben a székesegyházban ünnepeljük. A székesegyház az egyházmegye „kőbe vésett arculata”, az egybegyűlt közösség szimbóluma és tükörképe, a keresztény nép történelmi emlékezete, amelyet a szent épület elrendezésében és méreteiben rögzít. Ebbe a székesegyházba bevésődtek az Egyház időben történő megtestesülésének maradandó jelei, művészetében, kegyességében, minden püspök, pap és világi hívő áhítatában, akik a századok folyamán írták történelmét és hitét. Székesegyházatok annak a jele, hogy a Feltámadott köztetek működött és továbbra is működik: az ő működését fejezi ki ennek az épületnek a szimbóluma, mondják el kövei. Az apostoli utódlás a székesegyházban folytatódik: minden püspök azzal kezdi szolgálatát, hogy ünnepélyesen bevonul a székesegyházba. Itt van előttetek a püspöki szék, a katedra. Erről kapta nevét az épület. Erről a székről Krisztus, az egyetlen Mester, a történelem tíz évszázadán át szólott és szól most is püspökei hangján, a szakadatlan apostoli folytonosság útján. Ezzel a katedrával állnak szoros kapcsolatban az igehirdetés többi helyei az egész egyházmegyéből: a plébá-
A gelencei templom Gelence ma is álló temploma legkésőbb a XIV. század eleji. Sőt a szakemberek egyöntetűen megállapítják, hogy az eredeti román stílusú templom még tatárjárás előtti, ciszterci alapítású. Ebből a korból maradt meg a hajó teljes egészében, a diadalív félköríves formájában. 1932-ben apszisában feltárták a román kori szentély félköríves alapját is. A gótikus korban, a XV. században a szentélyt lebontották és anyagából építették a ma is álló gótikus szentélyt, amely a hatszög három oldalával zárul. Az új szentély boltozott és kívül támpillérekkel van ellátva. A szentély befejezésének idejét megközelítőleg jelzi a fali szentségfülke dátuma: 1503. A szentségfülkét festett reneszánsz díszítésű oszlop keretezi. A templom hajója nem volt boltozott soha; gerendákra szegezett deszkákkal volt fedve. Erre készült 1628-ban a kazettás mennyezetfestés 103 festett kazettával, a 104. feljáró a padlásra. A kazetták festett képei témájuk szerint két csoportra oszlanak: egyrészt gondos rajzú rozetták növényi díszekkel, másrészt egyházi vonatkozású figurális ábrázolások és feliratok. A karzaton is vannak kazetták: ebből 18 szentkép és egy család neve, valamint egy feszület. Ezek 1766-ban készültek. A templom korának megállapítását és hírnevét főleg az 1330-as évekre datált falfestményeknek köszönheti. Két sor kép áll egymás felett. A felső sor majdnem teljesen ép, ezért könnyen lehetett restaurálni. Ezen Szent László legendáját láthatjuk hat képben: A váradi püspök megáldja a királyt, Indulás a csatába, A kerelői ütközet, A kun vezér üldözése, Párviadal, A kun vezér lefejezése. Az alsó sor Jézus szenvedésének jeleneteit eleveníti fel, szintén hat képben, a jeruzsálemi bevonulástól a keresztre feszítésig. Az északi fal képei: Szent Jakab, Futás Egyiptomba, Betlehemi kisdedek, Napkeleti bölcsek. A déli fal képei alexandriai Szent Katalin életéből mutatnak be jeleneteket. A gótikus kori építkezés is őriz falfestményeket a szentélyben. A sekrestyeajtó külső részén XVI. századi keretfestés, belül a szentségfülke körül festett keret volt. A középkori templom értékes emléke a gyulafehérvári Egyházmegyei Múzeumban őrzött, gazdagon díszített ezüst kehely, amelynek korát felirata jelzi: per Greogrium Bornemissa 1528. Szakasztott mása az 1529-ben készült prázsmári kehelynek. A templomot várfal övezi. A freskókat 1466-ban bevakolták és a karzat gerendavégeivel megcsonkították. Először 1755-ben, majd 1972-ben restaurálták.
A gelencei templom
Léstyán Ferenc: „Megszentelt kövek“ nyomán 11
(folytatás a nyolcadik oldalról)
a betegség is az élet velejárója. Nem szabad a végsőkig halogatni felvételét, mert lehet, hogy az utolsó pillanatban rögvest nem tud kimenni a pap a beteghez, ezért érdemes időben szólni, nehogy késő legyen. Ezért mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy a szentkenet pozitív közvéleményt kapjon, mint a Jó Istennek a betegek segítségére szánt kegyelmi eszköze, ami megerősíti,
bizalmat, reményt ad az adott betegnek a szenvedések, fájdalmak elviselésére és leküzdésére. A szentkenet többször is felvehető, ezért fontos, hogy ne csak egyszer, a végső esetben kapja meg a keresztény ember e szentség áldását, hanem minden súlyos betegségben és komoly műtét előtt kívánja és vegye igénybe mint Krisztus segítő, gyógyító karját.
Bede Anna
FOHÁSZ Köszönöm azt, Uram, hogy élek; Köszönöm azt, hogy ép hitem, S hogy e világban ím, a lélek Gyönyörű házát építem. Köszönöm azt, hogy sok bajomban a Te Igéd vigasztalás, s hogy, ahol ennyi fájdalom van, tovaröpít egy jó varázs.
Áprily Lajos
Az öregség árnyékában Deresedem s apad a testem, fogy a szó, szerelem, harag. Egy titkos véső egy szilánknyit belőlem mindennap farag. Vonásaim, mint régi rézkarc szigorú rajza, élesek. Sokszor úgy érzem, szállni tudnék, olyan karcsú s könnyű leszek. Valaki nyílnak szánt. Kivárja, míg még könnyebbre szikkadok. Messze repít a nagy, komor kéz, ha majd sötét íjába fog. 10
Valami mindig talpra állít, valaki mindig megsegít, rövid utunk kálváriáit — járva az átkok berkeit. Köszönöm azt, hogy vársz a mennyben, s hívogató szód rám talál. A sugaras, kék végtelenben köszönöm azt, hogy nincs halál.
niatemplomok, a legegyszerűbbek és a szórványban levők is, vagy az egyszerű és a hatalmas hittantermek is. Mindenki, aki kapcsolatban áll a püspök küldetésével, papok és világi hívek, ugyanazt az Isteni Igét hirdetik és magyarázzák, amelyet az Egyházra bíztak és tanítóhivatala magyarázza hitelesen. Közösségünk középpontja az oltár. A püspök, akit körülvesznek papjai és a szolgálattevők, bemutatja a szentmiseáldozatot egész népéért és népével együtt. Így nyilvánítja ki és teszi hatékonnyá ennek az Egyháznak az egységét. Ehhez az oltárhoz kapcsolódnak titokzatos módon egyházmegye-szerte az oltárok, amelyeket a megyéspüspökök az évek során emeltek és felszenteltek. Ezek az oltárok az Úr egyetlen oltárának sarjadékai, amelyeken az Eucharisztiát ünneplik és megörökítik. Az Eucharisztia Krisztus egyetlen megváltó áldozata. Ettől az oltártól indultak el és továbbra is indulnak a papok. A püspök szenteli fel őket. Jelenvalóvá teszik őt az egyes helyi egyházközségekben. Az áldozópapokat „az evangélium hirdetésére, a hívek lelkipásztori gondozására és az istentisztelet végzésére szentelik őket mint az Újszövetség igazi papjait”. Ettől az oltártól kerülnek el évente minden plébániára a szent olajok, amelyeket a püspök szentelt meg. A Szentlélek működése által ezek lesznek a megszentelés, a megtisztulás és a megszentelődés eszközei a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatásában. Ennek a templomnak a védőszentje Szent Mihály főangyal, a ti patrónusotok. Neve héberül annyit jelent: „Ki olyan, mint az Isten?” Ez mutatja feladatát: emlékezteti az embereket arra, hogy az Örökkévaló fönsége feltétlen, és hogy egyedüli feladatunk – elsődlegesen minden mással szemben – egyedül az Ő tetszésére lennünk igazságosságban és igazságban munkálkodva. Ennyit tudunk a szentírási szövegekből kiolvasni. Dániel könyvéből hallottuk az első olvasmányt (12,1). Mihály őrködik a választott nép fölött. Ő Isten tekintetének hűséges hordozója. Júdás levele úgy mutatja őt, amint a Sátán ellen küzd Isten barátai ügyében. A Jelenések könyve pedig a sárkány ellen folytatott nagyszerű küzdelemben mutatja őt. A Sátán az Asszonyt támadja, a Messiás édesanyját, Mária és az Egyház jelképét.
Szent Mihály itt a történelem fölött kimondott isteni ítélet eszköze. Az Úr győz, érettünk harcol szent angyalaival is. De nekünk is mindig ébernek kell lennünk, virrasztanunk kell, hogy a sárkány – habár már nem sebezhet meg minket halálosan – nehogy beférkőzzék aemberi gyöngeségünk ráncaiba. „Életünk Krisztus követésében valójában veszélyes vállalkozás, mert mindig fenyeget minket a bűn, a szabadságvesztés és a kilépés.” Ezek Szentatyánk, XVI. Benedek pápa szavai voltak. Világunk lealacsonyítja a szerelmet. Aljasság forrásává teszi, amit nem is vázolhatunk fel. Olyan módon, hogy összetévesztik a szeretetet az élvezettel, megszentségtelenítik az ártatlanságot, kinevetik érintetlenségét, kereskedelmi tárggyá teszik gyöngeségében, elmérgesítik annyira, hogy a szenvedély cinkosává teszi. Ebben a világban az a hivatásunk, hogy meghirdessük Isten elsőbbségét, a szeretet elsőbbségét, amely üdvözít. Ezt tartjuk be a családban, ezt tanítjuk a fiataloknak, ezt keressük, miközben ráneveljük magunkat a szépségre, amely ott van a dolgokban, a lélekben, a természetben, a szépséges Szűz Mária gyermeki szemléletében. Ez a világ elmerül az egyéni és közösségi önzésben, antagonizmusokat, ellenségeskedést, féltékenységet, érdekharcot és osztályharcot, háborúkat teremt, egyszóval gyűlöletet. Ebben a világban mi hirdetjük meg a szeretet törvényét, amely önmagát terjeszti és ajándékozza, amely kitágítja a szívet, hogy szeresse a másikat, megbocsátja a sérelmeket, segít mások szükséghelyzetében, a testvérnek feláldozza magát számítás és elismeréshajhászat nélkül, hogy tudjon szegénnyé lenni a szegényekért, testvér a testvérek között, tudja létrehozni az egyetértés, az igazságosság és a béke új világát. Azután kultúránkat a gazdasági materializmus okozta számtalan probléma és dráma jellemzi, még inkább most, a válság időszakában. Ez a materializmus egyre inkább arcátlan és támadó. Történelmünket rendkívüli igazságtalanságok és erőszak jellemzik, amelyeket az egyének és a népek életében az igazságtól és minden erkölcsi normától elválasztott szabadságfogalom hozott létre. Szentatyánk, XVI. Benedek pápa ezt ismé(folytatása a negyedik oldalon) 3
(folytatás a harmadik oldalról)
telte meg legutóbbi enciklikájában, amelyet az Egyház szociális tanításának szentel Caritas in veritate kezdettel. „Az igazság nélkül – írja a Szentatya – az élet empirista és szkeptikus szemléletébe esünk. Így képtelen felemelkedni a gyakorlat fölé, mert nem érdeke figyelembe venni az értékeket – olykor még a jelentőseket sem –, amelyekkel megítélhetné és irányíthatná azt. A hűség az emberhez megkívánja a hűséget az igazsághoz, amely egyedül biztosítja a szabadságot és az integrális emberi fejlődés lehetőségét.” A keresztény igazság nem elvont elmélet. Mindenekelőtt az Úr Jézus élő személye, aki mint a Feltámadott köztünk él. Keresztény közösségeink, tehát a ti Gyulafehérvári Egyházmegyétek is, meg kell hogy élje öntudatában és gyakorlatában, hogy „az igazság lelőhelye” legyen. Itt fut össze Isten igazságának az emberre vonatkozó Jézus Krisztusban elért kölcsönös, életerős megértésben és világos meghirdetésben a főpásztorok tanítóhivatala, Isten népe sensus fidei (közmegegyezése a hitben), mindenki keresése. Nagy Szent Gergely Isten római népéhez szólva ezt mondta: „Akik elteltünk hittel, arra törekszünk, hogy Istent visszhangozzuk, az igazság orgánumai vagyunk.” Végül a mai Evangélium figyelmeztet és buzdít minket, hogy sziklára építsünk. „Mit jelent
Rózsafüzér nélkül nem is tudjuk elképzelni katolikus keresztény imaéletünket. Egyes templomokban még imádságos szertartással egybekötve végzik, a kihelyezett Oltáriszentség előtt; másutt csak imádságos formában, minden liturgikus szertartás nélkül; nem egy helyen pedig már elmélkedéses változatban, minden tizede előtt evangéliumi sorok olvasásával, hozzájuk fűzött elmélkedéssel. Talán az utolsónak említett változat felel meg leginkább a megújhodó liturgikus törekvéseknek, csakúgy mint a rűzsafüzérima céljának is. Mária életének mozzanatain át szemléljük azokat az erényeket, amelyeket mi magunk is elsajátítani törekszünk. A tökéletes ember eszményképére mindig szükségünk van. Keresztény szemléletünknek megfelelően csak azt tekinthetjük igazán tökéletesnek, 4
sziklára építeni? Sziklára építeni annyit jelent, hogy Péterre és Péterrel építkezünk. Neki mondta ugyanis az Úr: „Te Péter vagy, és erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta” (Mt 16,16). Ha Krisztus, a Szikla, az élő és értékes szikla, apostolát sziklának nevezi, ez azt jelenti, hogy azt akarja: Péter, és vele együtt az egész Egyház, látható jele legyen az egyetlen Megváltónak és Úrnak”. Ez az én köszöntésem és ez az én imádságom a szeretett Gyulafehérvári Egyházmegyéért, főpásztoráért, papjaiért – különösen ebben az évben, amely a papoknak szentelt év –, a szerzetesekért, minden hitoktatóért, lelkipásztori kisegítőért, a világi krisztushívőkért. Szent Mihály, a gonosszal küzdő főangyal, Isten győzelmének tanúja, a mennyei seregek vezére járjon közben értünk, hogy érlelje meg szívünkben az egyre erősödő, alázatos és elkötelezett hitet, amely képes átalakítani nemcsak életünket, de azt a társadalmat is, amelyben élünk! És adja meg nekünk az Egyház egyre élőbb és éltetőbb szeretetét, hogy minden szívben meggyökerezzék az igazság és a felelős elkötelezettség érzete, és mindenki közreműködjék a közös jó szolgálatában! Így fogják megújítani ennek a népnek, családjaitoknak, fiataljaitoknak, minden igazságosságra és igazságra éhezőnek és szomjazónak a jövőjét. Ámen aki mindenben Isten akaratához igazodik, közreműködve a természetfeletti segítséggel, a kegyelemmel, amely képessé tud tenni bennünket ilyen igazodásra. Ezért a legalkalmasabb eszménykép Mária. Mária a Szentlélektől engedelmességből foganja Szentfiát. Alázatos lélekkel megy látogatóba Erzsébethez. A Gondviselés iránti bizalommal szüli világra Jézusát. Törvénytiszteletből mutatja be őt a templomban. Az Isten iránti hálának öröme hatja át lelkét, amikor gyermekére rátalál. Az örvendetes rózsafüzér a felsorolt erények útján teszi a mi egyéniségünk kiépítését is örvendetessé. A vért verejtékező Jézussal lélekben egy a Szentszűz. A megostorozottal megosztja a szenvedést. A tövissel koronázott Megváltónak Vero-
A könyvünkről – kilencedik rész –
Áldott emlékét őrzöm, miként rendtársai, tanítványai, lelki gyermekei.
Vacsora közben, a félhomályos régimódi konyhában, az öreg lócán, velem szemben ült. Hallgatott minket, akik – az akkori szokásunk szerint – zsibogtunk, fecsegtünk, képviseltük az Úr neveletlen népét. Egyszerre csak megállt a kanál a kezemben. A páter szeméből hullottak a könnyek. Mások is észrevették, hirtelen elnémultunk. Mindenki ránézett. Ő pár perc múlva magához tért, kissé zavartan magyarázkodott: Tudjátok, egyszer kértem a „donum lacrimarumot” (a könnyek adományát), és megkaptam. Aztán este, benn a nagyszobában még órákon át faggattuk. Ez már nem tartozott az állam orrára. Bíztunk benne. Azokban a zavaros időkben ő volt az egyik leghitelesebb iránytűnk. Élete addigra regénnyé vált. Három római doktorátusával itthon segédmunkás lett. Amikor az internálótáborban őrizték, rabtársainak „szabadegyetemet” szervezett. Akik később Nyugatra szöktek, s jelentkeztek valamelyik világhírű intézetnél, ha igazolni tudták a Mócsy-féle „kistarcsai” végzettségüket, azoknak tudományát elfogadták. Ez a titkos találkozásunk halála előtt nem sokkal történt. Szavai úgy vésődtek belém, mint szellemi végrendelete. Az esti beszélgetés során többek közt kérdeztük a Szentírás értelmezéséről is. Akkoriban ugyanis minden önmagára adó kisközösség „elemzett”, „analizált”, és főleg idézett, no meg a szekták is elemükben voltak. Gyanússá vált, hátha mindannyian úgy járunk, mint az etióp udvarnok az Apostolok cselekedeteiben (ApCsel 8,31). Nincs köztünk, aki az iratokat helyesen magyarázza. Mócsy páter válaszát máig nem felejtem. Azt mondta: a Bibliát hármas egységben kell olvasni. Egységben a főszerzővel, Istennel – tehát imádságosan, nyitott szívvel, tettre készen. Egységben kell lennünk az emberi szerzővel, aki Isten indítására írt – tehát ismerni kell a „szakmát”. Tudni kell válaszolni a klasszikus kérdésekre, vagyis az előttünk álló szöveget ki írta, mikor, kinek, miért, mivel, hogyan stb. Végül egységben kell maradnunk a „tulajdonossal”, az Egyházzal. Ismernünk kell annak hivatalos értelmezését, a szakemberek egységes álláspontját.
Isten szakadatlan szól hozzánk Isten közeledése, nem az írásbeliséggel kezdődik. „Többféleképpen, különböző módon” történt az; de mit jelent, hogy „próféták útján” (Zsid 1,1), „angyalok által” (Zsid 2,2)? Mi a prófétai jel, az angyali szó? Amint a földgolyón szüntelenül keresztülzáporozik a szemnek láthatatlan gammasugárzás, úgy Isten szeretete is jelen van a világban. A mindenség nem „szekularizált” (Róm 1,20), legfeljebb a mi agyunk szikkadt. Fülünk van, de nem hallunk, szemünk van, de nem látunk (Mt 13,15), pedig a világ tele van „példabeszéddel” (Mt 13,35). A nicaraguai költő, Ernesto Cardenál, mielőtt nekikeseredve politizálni kezdett volna, még „látott”. Egy alkalommal így ír: „A meteorok írásvonala az égen és a csúszómászók nyoma a homokban, a vándormadarak tovahúzó röpte őszi éjszakákon… az évgyűrűk egy cédrus törzsében… mind-mind… üzenetet közvetítenek.” Hozzá hasonlóan a modern misztikusok: a német Guardini, a francia Foucauld, az olasz Carlo Caretto, az amerikai Merton és sokan mások is észrevették a nekünk szóló jeleket. A piarista egyetemi tanár és költő, Sík Sándor a „Mindennevű” című versében Nazianzi Szent Gergelyre utal vissza. Ha zörren az ablak – tudja, Isten sétálni hívja, amikor bejön a kutya, s mancsát a térdére teszi, akkor ő elszégyelli magát, mert még a kutya szeméből is Isten hűségét érzi. Az anglikánból katolizált Chesterton állítja, a világmindenség csendje: a betegszoba irgalmas csendje, mert „ha meghallanánk az angyalok kacagását, a kábító energia a földhöz vágna…” Balás Béla püspök írása a Bibliáról Forrás: Magyar Kurír (folytatása következő lapszámunkban)
(folytatása az ötödik oldalon) 9
BETEGEK KENETE A betegek szentségét gyakran sajnos a közfelfogás utolsó kenetként emlegeti, pedig a szentség igazi neve: szentkenet, betegek kenete vagy betegek szentsége, és nem utolsó kenet. A betegség az emberi élet esendőségére, függőségére, korlátozottságára utal, törékeny és tünékeny életünk mivoltára emlékeztet, s magába foglalja a halál elkerülhetetlenségének tényét, de a betegek kenete mégsem a holtak szentsége, hanem az élőké! A szentkenet a betegek szentsége, de nem az utolsó betegségé, még ha gyakran kényszerűen a végső szükségben használjuk is. A tulajdonképpeni „végső szentség“ a viaticum, azaz a szent útravaló, az utolsó szentáldozás. Csak olyan helyzetben lép a szentkenet a szent útravaló helyébe, mint végső szentség, ha a beteg számára már nem lehetséges a szentáldozás. Az élet különféle állapotai közül Szent Jakab apostol levele - amihez kötjük a szentkenetről szóló első említést - a jó és rossz hangulatban a magánimát és éneket ajánlja, ezzel szemben a betegségben az elöljárók közös imájára buzdít olajjal történő megkenéssel: „Szomorkodik valaki köztetek? Imádkozzék! Jó kedve van? Énekeljen zsoltárokat! Beteg valaki köztetek? Hivassa az egyház papjait. Imádkozzanak fölötte s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer.“ (Jak 5,13-15) A levélből kitűnik, hogy komoly betegségről van szó, nem tud menni, ezért másokkal hivat, de nem eszméletlen, vagy halott, hiszen maga hivatja. Az olajjal való megkenésnek ősi emberi gyógyítási módja itt az üdvösség külső szentségi jele, belső kifejeződése pedig a Szentlélekkel való megerősítés. A szentkenet anyaga olívaolaj, vagy más növényi olaj, amit nagycsütörtökön áld meg a püspök. Minden betegség, főleg ha komolyabb, az ember számára válságjelenség, próba, krízis. Kiállni a próbát mindabban, amit a betegség magával hoz: testi szenvedések, lelki elkeseredések, depresszió, elszakadás a társadalomtól, türelmetlenség, hitkétség és kétségbeesés. Ehhez pedig nem szükséges a halál közvetlen kopogása. A szentkenet mint mennyei gyógyszer jön a 8
beteg segítségére, amit enyhülés, erősítés, gyógyulás kísér. A beteg ember lelkének megkönynyebbülést jelent, hogy az adott válsághelyzetben nincs magára hagyva, hogy a Jó Isten gondoskodik róla, megerősíti, segíti, hogy kiállja az adott próbát hittel, reménnyel, Isten gondviselésébe vetett bizalommal, illetve, hogy szembe tudjon nézni az elmúlás, a „hazahívás“, az életéről való számadás kérdésével. A szentkenetben a gyógyító, irgalmas szívű Jézus találkozik az Egyház betegségben szenvedő tagjával. Az evangéliumok Jézusnak a betegek iránti szerető odaadásáról és segítő szolgálatáról beszélnek. Apostolainak, követőinek, így nekünk is - ma élő keresztényeknek - erre is megbízást adott Jézus, hogy gondoskodjunk betegeinkről, és magunkról betegségünkben. A betegápolásról, a velük való törődésről, az önzetlen szolgáló szeretetről Egyházunk neves és névtelen szentjeinek, szerzetesnővéreknek sokasága tett tanúságot az évszázadok alatt. Az egyik legismertebb, legkedveltebb példakép a mi Árpádházi Szent Erzsébetünk, akinek kiváltképp kifinomult érzékenysége volt a betegek, elesettek felé. Mert nemcsak a betegnek, hanem a hozzátartozóinak is gondolnia kell, arra, hogy a beteg a szentkenetet és annak testet-lelket gyógyító hatását kellő időben kérje és elnyerje. Nem szabad halogatni mindenféle téves emberi meggondolásból, mint például, hogy meg ne ijedjen a haláltól. A papban nem a halál hírnökét kell látni! A II. Vatikáni Zsinat kiemeli a betegek szentsége kapcsán, hogy nem csak a halálveszélyben lévők szentsége, ezért felvételére már az az idő is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség, vagy öregség miatt kezd veszélybe jutni. Egy keresztény embernek, főleg, ha idős is már gondolnia kell a számadásra, s mint életünk bármelyik meghatározó eseményére, így a halálra is megfelelően fel kell készülnie. A keresztény ember alapállásából kell következnie, hogy a megszentelődésnek az Isten által felkínált eszközeit, jelen esetben a szentkenetet, kérje és azzal éljen, hiszen mindannyian az üdvösségre vagyunk hivatottak, attól pedig nem szabad félni! A szentkenet a keresztény közösség mindennapi életének tartozéka kell hogy legyen, mint ahogy (folytatása a tizedik oldalon)
Szűz Mária szerepe a mai ifjúság életében Nincs tegnap, nincs ma és nincs holnap... ...csak jelen van, és gondtalanság és nyugalom, ha Rád nézek. Mégis... ...oly ritkán nézlek, Anyám! Valamikor mámoros gyermekkort éltem, s a képzelet káprázatában mindennap láttalak, beszéltem Neked magamról, játékaimról, álmaimról s néha a fájó pillanatokról... ... és boldog voltam, Anyám! Elsőáldozásom napján a komolyságtól borzongva örök hűséget esküdtem Neked... ...Én?... ...Nem tudom, hog valóban én voltam-e... ...mert akkor még őszintén tudtam hinni remélni és szeretni... ...És most? Nehéz Anyám úgy hinni, mint akkor! Néha ellep a kételyek özöne, s olyankor támolyogva
(folytatás a negyedik oldalról)
nikával együtt siet kínját enyhíteni. A kereszthordozó Messiásnak a nyomába szegődik. A keresztrefeszítettnek az áldozatához hozzákapcsolja a magáét. A fájdalmas rózsafüzér az említett erények által tesz képessé bennünket is Krisztuskövetésre. A halottaiból feltámadt Isten Fiával Mária hite nyeri el jutalmát. A mennybe felment győztes Királlyal nem távozik, mert általános anyaságának kibontakozására készséggel kívánja a pünkösdöt várni a tanítványok körében. A Szentlelket állhatatos imádsággal várja. Az el nem múló szeretet diadalmaskodik, amikor mennybe emeli őt Szent Fia. Az örök élet dicsőségének koronájával beteljesül szerepe a megváltás történetében. A dicsőséges rózsafüzérben említett mozzanatok a mi reménységünk zálogát is képezik. Miért ne imádkoznánk az idén is Mária iránti kitartó állhatatosságban, s miért ne lennénk bizto-
keresem saját Istenem képét a ködös lehetetlenségben... ...Reményem is csak halványan pislákol... S a szeretet? Valamikor nevetve álltam előtted, ma csak sírva tudlak szeretni... ...Butaság? Nem, Anyám, gyöngeség!... ...Magamat siratom, mert fáradt vagyok és mégsem pihenek meg Nálad, kívánom a beszélgetést, de leláncol az élet rohanása, s nem tudok őszintén eléd állni... ...Néha mégis ismét elérlek... ...Ha az orgonasípok bűvölete mellett tiszta szívből fölzeng az ének Hozzád, mikor hűtlen fiaid ismét Feléd fordítják arcukat, és szívüket eléd teszik, mikor teli tüdőből éneklem, zengem, sikítom a könyörgés és hálaadás gyönyörű imáját, olyankor ismét végigfut rajtam a gyermekkori borzongás... És ÉREZLEK, Anyám! ...Szűz Anyám, hallassz?... ...NEKED CSAK NEKED ÉNEKEL KISFIAD Klemm József
sak abban, hogy úgy, mint sok év során, az idén sem fogjuk hiába elsorolni Gábor angyal szavait, melyek viszonzásaként Nagyasszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja imádkozik érettünk most és halálunk óráján?...
5
Assisi Szent Ferenc imája
Öregek imája
Uram, tégy engem a békéd eszközévé, hogy szeretetet hozzak oda, ahol gyűlölet van, hogy a megbocsátás szellemét hozzam oda, ahol széthúzás van, hogy harmóniát hozzak oda, ahol hamisság van, hogy hitet hozzak oda, ahol kételyek vannak, hogy örömöt hozzak oda, ahol szomorúság lakik.
Uram, érzem megöregedtem. Kérlek, őrizz meg engem mindattól, ami az öregeket kiállhatatlanná teszi. Védj meg a fecsegés hajlamától, ne engedd, azt hinnem, hogy éppen én vagyok az akinek mindenkihez szólnia kell! Add meg a hallgatás örömét, a belátást, hogy időnként nincs igazam, szabadíts meg attól a hiú vágytól, hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem. Tégy engem segítőkésszé, de ne legyek se izgága, se zsarnok. Adj türelmet, hogy meghallgassam mások szenvedését, de tégy pecsétet az ajkamra, ha egyre növekvő fájdalmaimról vagy törődöttségeimről esik szó. Add, Uram, hogy higgadt és békességes legyek, ne pedig furcsa, ideges és túl pedáns. Add, hogy belenyugodjak lassú testi–lelki fogyatkozásomba, hogy az embereket és a dolgokat elnézően itéljem meg, nem pedig megkövesedett előítéletekkel. Add, hogy ne legyek szenvedélyes bírálója azoknak, akik engem nem szívlelnek. Add, hogy ne őrködjem aggodalmasan jogaimon, hiszen tudom, hogy mindez semmiség a nagy végtelen árnyékában. Add, hogy ne legyek kapzsi örömeimben, hanem alázatosan engedékeny. Ne engedj elmagányosodnom, hiszen tudod, hogy szükségem van barátokra. Ámen.
Uram, add meg nekem, hogy én vigasztalhassak ahelyett, hogy engem vigasztalnának, hogy én értsek meg másokat ahelyett, hogy arra vágynék, engem értsenek meg, hogy szeressek inkább, minthogy engem szeressenek. Mert aki elfelejti magát, az találja meg, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az felébred az örök életre.
Szent Ferenc hálaéneke Te vagy a szentséges, Úristen, az egyetlen, aki csodákat művelsz. Te vagy az erős, te vagy a nagy, te vagy a fölséges. Te vagy a mindenható király, szentséges Atyánk, mennynek és földnek királya. Te vagy a jóság, te vagy minden jóság, te vagy a legfőbb jóság, az Úr, az élő és igaz Isten. Te vagy a szeretet, te vagy a bölcsesség, te vagy az alázatosság, te vagy a béketűrés. Te vagy a biztonság, te vagy a megnyugvás, te vagy az öröm és a vigasság. Te vagy az igazság és mértékletesség, te vagy a mindeneknek elégséges gazdagság. Te vagy a szépség, te vagy a gyöngédség. Te vagy a mi védelmezőnk, te vagy a mi őrállónk és oltalmazónk. Te vagy az erősség, te vagy az enyhülés. Te vagy a mi reményünk, te vagy a mi hitünk, te vagy a mi nagy édességünk. Te vagy a mi örök életünk, nagy és csodálatos Úr, mindenható Isten, irgalmas Megváltónk. 6
7
Assisi Szent Ferenc imája
Öregek imája
Uram, tégy engem a békéd eszközévé, hogy szeretetet hozzak oda, ahol gyűlölet van, hogy a megbocsátás szellemét hozzam oda, ahol széthúzás van, hogy harmóniát hozzak oda, ahol hamisság van, hogy hitet hozzak oda, ahol kételyek vannak, hogy örömöt hozzak oda, ahol szomorúság lakik.
Uram, érzem megöregedtem. Kérlek, őrizz meg engem mindattól, ami az öregeket kiállhatatlanná teszi. Védj meg a fecsegés hajlamától, ne engedd, azt hinnem, hogy éppen én vagyok az akinek mindenkihez szólnia kell! Add meg a hallgatás örömét, a belátást, hogy időnként nincs igazam, szabadíts meg attól a hiú vágytól, hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem. Tégy engem segítőkésszé, de ne legyek se izgága, se zsarnok. Adj türelmet, hogy meghallgassam mások szenvedését, de tégy pecsétet az ajkamra, ha egyre növekvő fájdalmaimról vagy törődöttségeimről esik szó. Add, Uram, hogy higgadt és békességes legyek, ne pedig furcsa, ideges és túl pedáns. Add, hogy belenyugodjak lassú testi–lelki fogyatkozásomba, hogy az embereket és a dolgokat elnézően itéljem meg, nem pedig megkövesedett előítéletekkel. Add, hogy ne legyek szenvedélyes bírálója azoknak, akik engem nem szívlelnek. Add, hogy ne őrködjem aggodalmasan jogaimon, hiszen tudom, hogy mindez semmiség a nagy végtelen árnyékában. Add, hogy ne legyek kapzsi örömeimben, hanem alázatosan engedékeny. Ne engedj elmagányosodnom, hiszen tudod, hogy szükségem van barátokra. Ámen.
Uram, add meg nekem, hogy én vigasztalhassak ahelyett, hogy engem vigasztalnának, hogy én értsek meg másokat ahelyett, hogy arra vágynék, engem értsenek meg, hogy szeressek inkább, minthogy engem szeressenek. Mert aki elfelejti magát, az találja meg, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az felébred az örök életre.
Szent Ferenc hálaéneke Te vagy a szentséges, Úristen, az egyetlen, aki csodákat művelsz. Te vagy az erős, te vagy a nagy, te vagy a fölséges. Te vagy a mindenható király, szentséges Atyánk, mennynek és földnek királya. Te vagy a jóság, te vagy minden jóság, te vagy a legfőbb jóság, az Úr, az élő és igaz Isten. Te vagy a szeretet, te vagy a bölcsesség, te vagy az alázatosság, te vagy a béketűrés. Te vagy a biztonság, te vagy a megnyugvás, te vagy az öröm és a vigasság. Te vagy az igazság és mértékletesség, te vagy a mindeneknek elégséges gazdagság. Te vagy a szépség, te vagy a gyöngédség. Te vagy a mi védelmezőnk, te vagy a mi őrállónk és oltalmazónk. Te vagy az erősség, te vagy az enyhülés. Te vagy a mi reményünk, te vagy a mi hitünk, te vagy a mi nagy édességünk. Te vagy a mi örök életünk, nagy és csodálatos Úr, mindenható Isten, irgalmas Megváltónk. 6
7
BETEGEK KENETE A betegek szentségét gyakran sajnos a közfelfogás utolsó kenetként emlegeti, pedig a szentség igazi neve: szentkenet, betegek kenete vagy betegek szentsége, és nem utolsó kenet. A betegség az emberi élet esendőségére, függőségére, korlátozottságára utal, törékeny és tünékeny életünk mivoltára emlékeztet, s magába foglalja a halál elkerülhetetlenségének tényét, de a betegek kenete mégsem a holtak szentsége, hanem az élőké! A szentkenet a betegek szentsége, de nem az utolsó betegségé, még ha gyakran kényszerűen a végső szükségben használjuk is. A tulajdonképpeni „végső szentség“ a viaticum, azaz a szent útravaló, az utolsó szentáldozás. Csak olyan helyzetben lép a szentkenet a szent útravaló helyébe, mint végső szentség, ha a beteg számára már nem lehetséges a szentáldozás. Az élet különféle állapotai közül Szent Jakab apostol levele - amihez kötjük a szentkenetről szóló első említést - a jó és rossz hangulatban a magánimát és éneket ajánlja, ezzel szemben a betegségben az elöljárók közös imájára buzdít olajjal történő megkenéssel: „Szomorkodik valaki köztetek? Imádkozzék! Jó kedve van? Énekeljen zsoltárokat! Beteg valaki köztetek? Hivassa az egyház papjait. Imádkozzanak fölötte s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer.“ (Jak 5,13-15) A levélből kitűnik, hogy komoly betegségről van szó, nem tud menni, ezért másokkal hivat, de nem eszméletlen, vagy halott, hiszen maga hivatja. Az olajjal való megkenésnek ősi emberi gyógyítási módja itt az üdvösség külső szentségi jele, belső kifejeződése pedig a Szentlélekkel való megerősítés. A szentkenet anyaga olívaolaj, vagy más növényi olaj, amit nagycsütörtökön áld meg a püspök. Minden betegség, főleg ha komolyabb, az ember számára válságjelenség, próba, krízis. Kiállni a próbát mindabban, amit a betegség magával hoz: testi szenvedések, lelki elkeseredések, depresszió, elszakadás a társadalomtól, türelmetlenség, hitkétség és kétségbeesés. Ehhez pedig nem szükséges a halál közvetlen kopogása. A szentkenet mint mennyei gyógyszer jön a 8
beteg segítségére, amit enyhülés, erősítés, gyógyulás kísér. A beteg ember lelkének megkönynyebbülést jelent, hogy az adott válsághelyzetben nincs magára hagyva, hogy a Jó Isten gondoskodik róla, megerősíti, segíti, hogy kiállja az adott próbát hittel, reménnyel, Isten gondviselésébe vetett bizalommal, illetve, hogy szembe tudjon nézni az elmúlás, a „hazahívás“, az életéről való számadás kérdésével. A szentkenetben a gyógyító, irgalmas szívű Jézus találkozik az Egyház betegségben szenvedő tagjával. Az evangéliumok Jézusnak a betegek iránti szerető odaadásáról és segítő szolgálatáról beszélnek. Apostolainak, követőinek, így nekünk is - ma élő keresztényeknek - erre is megbízást adott Jézus, hogy gondoskodjunk betegeinkről, és magunkról betegségünkben. A betegápolásról, a velük való törődésről, az önzetlen szolgáló szeretetről Egyházunk neves és névtelen szentjeinek, szerzetesnővéreknek sokasága tett tanúságot az évszázadok alatt. Az egyik legismertebb, legkedveltebb példakép a mi Árpádházi Szent Erzsébetünk, akinek kiváltképp kifinomult érzékenysége volt a betegek, elesettek felé. Mert nemcsak a betegnek, hanem a hozzátartozóinak is gondolnia kell, arra, hogy a beteg a szentkenetet és annak testet-lelket gyógyító hatását kellő időben kérje és elnyerje. Nem szabad halogatni mindenféle téves emberi meggondolásból, mint például, hogy meg ne ijedjen a haláltól. A papban nem a halál hírnökét kell látni! A II. Vatikáni Zsinat kiemeli a betegek szentsége kapcsán, hogy nem csak a halálveszélyben lévők szentsége, ezért felvételére már az az idő is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség, vagy öregség miatt kezd veszélybe jutni. Egy keresztény embernek, főleg, ha idős is már gondolnia kell a számadásra, s mint életünk bármelyik meghatározó eseményére, így a halálra is megfelelően fel kell készülnie. A keresztény ember alapállásából kell következnie, hogy a megszentelődésnek az Isten által felkínált eszközeit, jelen esetben a szentkenetet, kérje és azzal éljen, hiszen mindannyian az üdvösségre vagyunk hivatottak, attól pedig nem szabad félni! A szentkenet a keresztény közösség mindennapi életének tartozéka kell hogy legyen, mint ahogy (folytatása a tizedik oldalon)
Szűz Mária szerepe a mai ifjúság életében Nincs tegnap, nincs ma és nincs holnap... ...csak jelen van, és gondtalanság és nyugalom, ha Rád nézek. Mégis... ...oly ritkán nézlek, Anyám! Valamikor mámoros gyermekkort éltem, s a képzelet káprázatában mindennap láttalak, beszéltem Neked magamról, játékaimról, álmaimról s néha a fájó pillanatokról... ... és boldog voltam, Anyám! Elsőáldozásom napján a komolyságtól borzongva örök hűséget esküdtem Neked... ...Én?... ...Nem tudom, hog valóban én voltam-e... ...mert akkor még őszintén tudtam hinni remélni és szeretni... ...És most? Nehéz Anyám úgy hinni, mint akkor! Néha ellep a kételyek özöne, s olyankor támolyogva
(folytatás a negyedik oldalról)
nikával együtt siet kínját enyhíteni. A kereszthordozó Messiásnak a nyomába szegődik. A keresztrefeszítettnek az áldozatához hozzákapcsolja a magáét. A fájdalmas rózsafüzér az említett erények által tesz képessé bennünket is Krisztuskövetésre. A halottaiból feltámadt Isten Fiával Mária hite nyeri el jutalmát. A mennybe felment győztes Királlyal nem távozik, mert általános anyaságának kibontakozására készséggel kívánja a pünkösdöt várni a tanítványok körében. A Szentlelket állhatatos imádsággal várja. Az el nem múló szeretet diadalmaskodik, amikor mennybe emeli őt Szent Fia. Az örök élet dicsőségének koronájával beteljesül szerepe a megváltás történetében. A dicsőséges rózsafüzérben említett mozzanatok a mi reménységünk zálogát is képezik. Miért ne imádkoznánk az idén is Mária iránti kitartó állhatatosságban, s miért ne lennénk bizto-
keresem saját Istenem képét a ködös lehetetlenségben... ...Reményem is csak halványan pislákol... S a szeretet? Valamikor nevetve álltam előtted, ma csak sírva tudlak szeretni... ...Butaság? Nem, Anyám, gyöngeség!... ...Magamat siratom, mert fáradt vagyok és mégsem pihenek meg Nálad, kívánom a beszélgetést, de leláncol az élet rohanása, s nem tudok őszintén eléd állni... ...Néha mégis ismét elérlek... ...Ha az orgonasípok bűvölete mellett tiszta szívből fölzeng az ének Hozzád, mikor hűtlen fiaid ismét Feléd fordítják arcukat, és szívüket eléd teszik, mikor teli tüdőből éneklem, zengem, sikítom a könyörgés és hálaadás gyönyörű imáját, olyankor ismét végigfut rajtam a gyermekkori borzongás... És ÉREZLEK, Anyám! ...Szűz Anyám, hallassz?... ...NEKED CSAK NEKED ÉNEKEL KISFIAD Klemm József
sak abban, hogy úgy, mint sok év során, az idén sem fogjuk hiába elsorolni Gábor angyal szavait, melyek viszonzásaként Nagyasszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja imádkozik érettünk most és halálunk óráján?...
5
(folytatás a harmadik oldalról)
telte meg legutóbbi enciklikájában, amelyet az Egyház szociális tanításának szentel Caritas in veritate kezdettel. „Az igazság nélkül – írja a Szentatya – az élet empirista és szkeptikus szemléletébe esünk. Így képtelen felemelkedni a gyakorlat fölé, mert nem érdeke figyelembe venni az értékeket – olykor még a jelentőseket sem –, amelyekkel megítélhetné és irányíthatná azt. A hűség az emberhez megkívánja a hűséget az igazsághoz, amely egyedül biztosítja a szabadságot és az integrális emberi fejlődés lehetőségét.” A keresztény igazság nem elvont elmélet. Mindenekelőtt az Úr Jézus élő személye, aki mint a Feltámadott köztünk él. Keresztény közösségeink, tehát a ti Gyulafehérvári Egyházmegyétek is, meg kell hogy élje öntudatában és gyakorlatában, hogy „az igazság lelőhelye” legyen. Itt fut össze Isten igazságának az emberre vonatkozó Jézus Krisztusban elért kölcsönös, életerős megértésben és világos meghirdetésben a főpásztorok tanítóhivatala, Isten népe sensus fidei (közmegegyezése a hitben), mindenki keresése. Nagy Szent Gergely Isten római népéhez szólva ezt mondta: „Akik elteltünk hittel, arra törekszünk, hogy Istent visszhangozzuk, az igazság orgánumai vagyunk.” Végül a mai Evangélium figyelmeztet és buzdít minket, hogy sziklára építsünk. „Mit jelent
Rózsafüzér nélkül nem is tudjuk elképzelni katolikus keresztény imaéletünket. Egyes templomokban még imádságos szertartással egybekötve végzik, a kihelyezett Oltáriszentség előtt; másutt csak imádságos formában, minden liturgikus szertartás nélkül; nem egy helyen pedig már elmélkedéses változatban, minden tizede előtt evangéliumi sorok olvasásával, hozzájuk fűzött elmélkedéssel. Talán az utolsónak említett változat felel meg leginkább a megújhodó liturgikus törekvéseknek, csakúgy mint a rűzsafüzérima céljának is. Mária életének mozzanatain át szemléljük azokat az erényeket, amelyeket mi magunk is elsajátítani törekszünk. A tökéletes ember eszményképére mindig szükségünk van. Keresztény szemléletünknek megfelelően csak azt tekinthetjük igazán tökéletesnek, 4
sziklára építeni? Sziklára építeni annyit jelent, hogy Péterre és Péterrel építkezünk. Neki mondta ugyanis az Úr: „Te Péter vagy, és erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta” (Mt 16,16). Ha Krisztus, a Szikla, az élő és értékes szikla, apostolát sziklának nevezi, ez azt jelenti, hogy azt akarja: Péter, és vele együtt az egész Egyház, látható jele legyen az egyetlen Megváltónak és Úrnak”. Ez az én köszöntésem és ez az én imádságom a szeretett Gyulafehérvári Egyházmegyéért, főpásztoráért, papjaiért – különösen ebben az évben, amely a papoknak szentelt év –, a szerzetesekért, minden hitoktatóért, lelkipásztori kisegítőért, a világi krisztushívőkért. Szent Mihály, a gonosszal küzdő főangyal, Isten győzelmének tanúja, a mennyei seregek vezére járjon közben értünk, hogy érlelje meg szívünkben az egyre erősödő, alázatos és elkötelezett hitet, amely képes átalakítani nemcsak életünket, de azt a társadalmat is, amelyben élünk! És adja meg nekünk az Egyház egyre élőbb és éltetőbb szeretetét, hogy minden szívben meggyökerezzék az igazság és a felelős elkötelezettség érzete, és mindenki közreműködjék a közös jó szolgálatában! Így fogják megújítani ennek a népnek, családjaitoknak, fiataljaitoknak, minden igazságosságra és igazságra éhezőnek és szomjazónak a jövőjét. Ámen aki mindenben Isten akaratához igazodik, közreműködve a természetfeletti segítséggel, a kegyelemmel, amely képessé tud tenni bennünket ilyen igazodásra. Ezért a legalkalmasabb eszménykép Mária. Mária a Szentlélektől engedelmességből foganja Szentfiát. Alázatos lélekkel megy látogatóba Erzsébethez. A Gondviselés iránti bizalommal szüli világra Jézusát. Törvénytiszteletből mutatja be őt a templomban. Az Isten iránti hálának öröme hatja át lelkét, amikor gyermekére rátalál. Az örvendetes rózsafüzér a felsorolt erények útján teszi a mi egyéniségünk kiépítését is örvendetessé. A vért verejtékező Jézussal lélekben egy a Szentszűz. A megostorozottal megosztja a szenvedést. A tövissel koronázott Megváltónak Vero-
A könyvünkről – kilencedik rész –
Áldott emlékét őrzöm, miként rendtársai, tanítványai, lelki gyermekei.
Vacsora közben, a félhomályos régimódi konyhában, az öreg lócán, velem szemben ült. Hallgatott minket, akik – az akkori szokásunk szerint – zsibogtunk, fecsegtünk, képviseltük az Úr neveletlen népét. Egyszerre csak megállt a kanál a kezemben. A páter szeméből hullottak a könnyek. Mások is észrevették, hirtelen elnémultunk. Mindenki ránézett. Ő pár perc múlva magához tért, kissé zavartan magyarázkodott: Tudjátok, egyszer kértem a „donum lacrimarumot” (a könnyek adományát), és megkaptam. Aztán este, benn a nagyszobában még órákon át faggattuk. Ez már nem tartozott az állam orrára. Bíztunk benne. Azokban a zavaros időkben ő volt az egyik leghitelesebb iránytűnk. Élete addigra regénnyé vált. Három római doktorátusával itthon segédmunkás lett. Amikor az internálótáborban őrizték, rabtársainak „szabadegyetemet” szervezett. Akik később Nyugatra szöktek, s jelentkeztek valamelyik világhírű intézetnél, ha igazolni tudták a Mócsy-féle „kistarcsai” végzettségüket, azoknak tudományát elfogadták. Ez a titkos találkozásunk halála előtt nem sokkal történt. Szavai úgy vésődtek belém, mint szellemi végrendelete. Az esti beszélgetés során többek közt kérdeztük a Szentírás értelmezéséről is. Akkoriban ugyanis minden önmagára adó kisközösség „elemzett”, „analizált”, és főleg idézett, no meg a szekták is elemükben voltak. Gyanússá vált, hátha mindannyian úgy járunk, mint az etióp udvarnok az Apostolok cselekedeteiben (ApCsel 8,31). Nincs köztünk, aki az iratokat helyesen magyarázza. Mócsy páter válaszát máig nem felejtem. Azt mondta: a Bibliát hármas egységben kell olvasni. Egységben a főszerzővel, Istennel – tehát imádságosan, nyitott szívvel, tettre készen. Egységben kell lennünk az emberi szerzővel, aki Isten indítására írt – tehát ismerni kell a „szakmát”. Tudni kell válaszolni a klasszikus kérdésekre, vagyis az előttünk álló szöveget ki írta, mikor, kinek, miért, mivel, hogyan stb. Végül egységben kell maradnunk a „tulajdonossal”, az Egyházzal. Ismernünk kell annak hivatalos értelmezését, a szakemberek egységes álláspontját.
Isten szakadatlan szól hozzánk Isten közeledése, nem az írásbeliséggel kezdődik. „Többféleképpen, különböző módon” történt az; de mit jelent, hogy „próféták útján” (Zsid 1,1), „angyalok által” (Zsid 2,2)? Mi a prófétai jel, az angyali szó? Amint a földgolyón szüntelenül keresztülzáporozik a szemnek láthatatlan gammasugárzás, úgy Isten szeretete is jelen van a világban. A mindenség nem „szekularizált” (Róm 1,20), legfeljebb a mi agyunk szikkadt. Fülünk van, de nem hallunk, szemünk van, de nem látunk (Mt 13,15), pedig a világ tele van „példabeszéddel” (Mt 13,35). A nicaraguai költő, Ernesto Cardenál, mielőtt nekikeseredve politizálni kezdett volna, még „látott”. Egy alkalommal így ír: „A meteorok írásvonala az égen és a csúszómászók nyoma a homokban, a vándormadarak tovahúzó röpte őszi éjszakákon… az évgyűrűk egy cédrus törzsében… mind-mind… üzenetet közvetítenek.” Hozzá hasonlóan a modern misztikusok: a német Guardini, a francia Foucauld, az olasz Carlo Caretto, az amerikai Merton és sokan mások is észrevették a nekünk szóló jeleket. A piarista egyetemi tanár és költő, Sík Sándor a „Mindennevű” című versében Nazianzi Szent Gergelyre utal vissza. Ha zörren az ablak – tudja, Isten sétálni hívja, amikor bejön a kutya, s mancsát a térdére teszi, akkor ő elszégyelli magát, mert még a kutya szeméből is Isten hűségét érzi. Az anglikánból katolizált Chesterton állítja, a világmindenség csendje: a betegszoba irgalmas csendje, mert „ha meghallanánk az angyalok kacagását, a kábító energia a földhöz vágna…” Balás Béla püspök írása a Bibliáról Forrás: Magyar Kurír (folytatása következő lapszámunkban)
(folytatása az ötödik oldalon) 9
(folytatás a nyolcadik oldalról)
a betegség is az élet velejárója. Nem szabad a végsőkig halogatni felvételét, mert lehet, hogy az utolsó pillanatban rögvest nem tud kimenni a pap a beteghez, ezért érdemes időben szólni, nehogy késő legyen. Ezért mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy a szentkenet pozitív közvéleményt kapjon, mint a Jó Istennek a betegek segítségére szánt kegyelmi eszköze, ami megerősíti,
bizalmat, reményt ad az adott betegnek a szenvedések, fájdalmak elviselésére és leküzdésére. A szentkenet többször is felvehető, ezért fontos, hogy ne csak egyszer, a végső esetben kapja meg a keresztény ember e szentség áldását, hanem minden súlyos betegségben és komoly műtét előtt kívánja és vegye igénybe mint Krisztus segítő, gyógyító karját.
Bede Anna
FOHÁSZ Köszönöm azt, Uram, hogy élek; Köszönöm azt, hogy ép hitem, S hogy e világban ím, a lélek Gyönyörű házát építem. Köszönöm azt, hogy sok bajomban a Te Igéd vigasztalás, s hogy, ahol ennyi fájdalom van, tovaröpít egy jó varázs.
Áprily Lajos
Az öregség árnyékában Deresedem s apad a testem, fogy a szó, szerelem, harag. Egy titkos véső egy szilánknyit belőlem mindennap farag. Vonásaim, mint régi rézkarc szigorú rajza, élesek. Sokszor úgy érzem, szállni tudnék, olyan karcsú s könnyű leszek. Valaki nyílnak szánt. Kivárja, míg még könnyebbre szikkadok. Messze repít a nagy, komor kéz, ha majd sötét íjába fog. 10
Valami mindig talpra állít, valaki mindig megsegít, rövid utunk kálváriáit — járva az átkok berkeit. Köszönöm azt, hogy vársz a mennyben, s hívogató szód rám talál. A sugaras, kék végtelenben köszönöm azt, hogy nincs halál.
niatemplomok, a legegyszerűbbek és a szórványban levők is, vagy az egyszerű és a hatalmas hittantermek is. Mindenki, aki kapcsolatban áll a püspök küldetésével, papok és világi hívek, ugyanazt az Isteni Igét hirdetik és magyarázzák, amelyet az Egyházra bíztak és tanítóhivatala magyarázza hitelesen. Közösségünk középpontja az oltár. A püspök, akit körülvesznek papjai és a szolgálattevők, bemutatja a szentmiseáldozatot egész népéért és népével együtt. Így nyilvánítja ki és teszi hatékonnyá ennek az Egyháznak az egységét. Ehhez az oltárhoz kapcsolódnak titokzatos módon egyházmegye-szerte az oltárok, amelyeket a megyéspüspökök az évek során emeltek és felszenteltek. Ezek az oltárok az Úr egyetlen oltárának sarjadékai, amelyeken az Eucharisztiát ünneplik és megörökítik. Az Eucharisztia Krisztus egyetlen megváltó áldozata. Ettől az oltártól indultak el és továbbra is indulnak a papok. A püspök szenteli fel őket. Jelenvalóvá teszik őt az egyes helyi egyházközségekben. Az áldozópapokat „az evangélium hirdetésére, a hívek lelkipásztori gondozására és az istentisztelet végzésére szentelik őket mint az Újszövetség igazi papjait”. Ettől az oltártól kerülnek el évente minden plébániára a szent olajok, amelyeket a püspök szentelt meg. A Szentlélek működése által ezek lesznek a megszentelés, a megtisztulás és a megszentelődés eszközei a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatásában. Ennek a templomnak a védőszentje Szent Mihály főangyal, a ti patrónusotok. Neve héberül annyit jelent: „Ki olyan, mint az Isten?” Ez mutatja feladatát: emlékezteti az embereket arra, hogy az Örökkévaló fönsége feltétlen, és hogy egyedüli feladatunk – elsődlegesen minden mással szemben – egyedül az Ő tetszésére lennünk igazságosságban és igazságban munkálkodva. Ennyit tudunk a szentírási szövegekből kiolvasni. Dániel könyvéből hallottuk az első olvasmányt (12,1). Mihály őrködik a választott nép fölött. Ő Isten tekintetének hűséges hordozója. Júdás levele úgy mutatja őt, amint a Sátán ellen küzd Isten barátai ügyében. A Jelenések könyve pedig a sárkány ellen folytatott nagyszerű küzdelemben mutatja őt. A Sátán az Asszonyt támadja, a Messiás édesanyját, Mária és az Egyház jelképét.
Szent Mihály itt a történelem fölött kimondott isteni ítélet eszköze. Az Úr győz, érettünk harcol szent angyalaival is. De nekünk is mindig ébernek kell lennünk, virrasztanunk kell, hogy a sárkány – habár már nem sebezhet meg minket halálosan – nehogy beférkőzzék aemberi gyöngeségünk ráncaiba. „Életünk Krisztus követésében valójában veszélyes vállalkozás, mert mindig fenyeget minket a bűn, a szabadságvesztés és a kilépés.” Ezek Szentatyánk, XVI. Benedek pápa szavai voltak. Világunk lealacsonyítja a szerelmet. Aljasság forrásává teszi, amit nem is vázolhatunk fel. Olyan módon, hogy összetévesztik a szeretetet az élvezettel, megszentségtelenítik az ártatlanságot, kinevetik érintetlenségét, kereskedelmi tárggyá teszik gyöngeségében, elmérgesítik annyira, hogy a szenvedély cinkosává teszi. Ebben a világban az a hivatásunk, hogy meghirdessük Isten elsőbbségét, a szeretet elsőbbségét, amely üdvözít. Ezt tartjuk be a családban, ezt tanítjuk a fiataloknak, ezt keressük, miközben ráneveljük magunkat a szépségre, amely ott van a dolgokban, a lélekben, a természetben, a szépséges Szűz Mária gyermeki szemléletében. Ez a világ elmerül az egyéni és közösségi önzésben, antagonizmusokat, ellenségeskedést, féltékenységet, érdekharcot és osztályharcot, háborúkat teremt, egyszóval gyűlöletet. Ebben a világban mi hirdetjük meg a szeretet törvényét, amely önmagát terjeszti és ajándékozza, amely kitágítja a szívet, hogy szeresse a másikat, megbocsátja a sérelmeket, segít mások szükséghelyzetében, a testvérnek feláldozza magát számítás és elismeréshajhászat nélkül, hogy tudjon szegénnyé lenni a szegényekért, testvér a testvérek között, tudja létrehozni az egyetértés, az igazságosság és a béke új világát. Azután kultúránkat a gazdasági materializmus okozta számtalan probléma és dráma jellemzi, még inkább most, a válság időszakában. Ez a materializmus egyre inkább arcátlan és támadó. Történelmünket rendkívüli igazságtalanságok és erőszak jellemzik, amelyeket az egyének és a népek életében az igazságtól és minden erkölcsi normától elválasztott szabadságfogalom hozott létre. Szentatyánk, XVI. Benedek pápa ezt ismé(folytatása a negyedik oldalon) 3
(folytatás az első oldalról)
Itt vagyok köztetek mint a Szentatya, XVI. Benedek pápa rendkívüli küldötte és a Megszentelt Élet Kongregációjának prefektusa. Elhoztam nektek Szent Péter apostol utódjának irántatok táplált szeretetét, közelségét és figyelmét, amelyet „minden egyház gondja” (2Kor 11,28) között a ti tehetségeteknek és szolgálatotoknak is szentel. Szent Péter Pünkösd napján Jeruzsálemben beszámolt arról az eseményről, amelynek tanúja volt: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!” (ApCsel 2,36). Az apostol azt hirdeti, amit megtapasztalt. Felszólít, hogy osszuk meg vele ugyanezt a tapasztalatot: helyezzük életünket Krisztus uralma alá, hogy elnyerjük messiási küldetésének javait. Ez ugyanis újra meg újra megvalósul az idők folyamán. Szent Kelemen pápa I. század végén írott leveléből tudjuk, hogy a tizenkét apostol gondoskodott arról, hogy utódokat nevezzenek ki. Így biztosították a húsvéti események továbbadását minden nemzedéknek a századok során. És így jutott el a szakadatlan apostoli utódlás során erre a helyre is, Gyulafehérvárra, ugyanaz a tanúságtétel, amely először Jeruzsálemben hangzott el Pünkösd napján. Egyházmegyétek nagyon régi. Történelme gyökerei visszanyúlnak az 1009. évre, amikor Szent István, Magyarország első királya összesen tíz egyházmegyét alapított, köztük letette az Erdélyi Egyházmegye alapjait is. Ez a helyi Egyház, hála a Szentlélek oltalmának, fennmaradt a váltakozó és súlyos történelmi megpróbáltatások és viszontagságok közepette is. Töretlenül és tisztán megtartotta hűségét az Úr Jézushoz és Egyházához. A részegyházak alkotóelemei ugyanazok, mint az egyetemes Egyháznál. A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű konstitúciója azt tanítja a részegyházakról, hogy „bennük és általuk épül fel az egy és oszthatatlan katolikus Egyház”. Isten Igéje megtérésre szólít fel, éleszti a hitet, egybegyűjti a közösséget. A szentségekből és elsősorban az Eucharisztiából „folytonosan él és növekszik az Egyház”. Az apostol jelenléte biztosítja az Egyház számára a kapcsolatot az Úrral. A különféle karizmák jelenléte, amely a 2
Szentlélek jele, fenntartja és irányítja Egyházát. A részegyház tehát nem töredéke az egyetemes Egyháznak, hanem maga az Egyház misztériuma a teljes egészében, amely meghatározott helyen és meghatározott időben valósul meg és nyilatkozik meg az egyházi valóságot alkotó alapvető tapasztalatokban. Az Egyház az Úr Jézus műve a Szentlélek által meghatározott helyen, ott, ahol az emberek hallgatják az Igét az apostol jelenlétében, megünnepelik a húsvéti misztériumot, megélik a közösséget. „Az Evangélium – mondta II. János Pál pápa romániai történelmi látogatása során, tíz évvel ezelőtt – kezdettől fogva mélyen áthatotta az életet és szokásokat. Így lett a kultúra forrása, és szintézist teremtett a különböző kultúrák között.” Ez történt a ti helyi Egyházatokkal, amely átélte az üldöztetés drámáját is. Erről tanúskodik Isten szolgája Márton Áron püspök rendíthetetlen alakja (1896-1980), aki ennek az egyházmegyének volt a főpásztora. Előbb bebörtönözték, majd kényszerlakhelyen élt. Külön jelentőséggel bír az a tény, hogy ezt az évfordulót ebben a székesegyházban ünnepeljük. A székesegyház az egyházmegye „kőbe vésett arculata”, az egybegyűlt közösség szimbóluma és tükörképe, a keresztény nép történelmi emlékezete, amelyet a szent épület elrendezésében és méreteiben rögzít. Ebbe a székesegyházba bevésődtek az Egyház időben történő megtestesülésének maradandó jelei, művészetében, kegyességében, minden püspök, pap és világi hívő áhítatában, akik a századok folyamán írták történelmét és hitét. Székesegyházatok annak a jele, hogy a Feltámadott köztetek működött és továbbra is működik: az ő működését fejezi ki ennek az épületnek a szimbóluma, mondják el kövei. Az apostoli utódlás a székesegyházban folytatódik: minden püspök azzal kezdi szolgálatát, hogy ünnepélyesen bevonul a székesegyházba. Itt van előttetek a püspöki szék, a katedra. Erről kapta nevét az épület. Erről a székről Krisztus, az egyetlen Mester, a történelem tíz évszázadán át szólott és szól most is püspökei hangján, a szakadatlan apostoli folytonosság útján. Ezzel a katedrával állnak szoros kapcsolatban az igehirdetés többi helyei az egész egyházmegyéből: a plébá-
A gelencei templom Gelence ma is álló temploma legkésőbb a XIV. század eleji. Sőt a szakemberek egyöntetűen megállapítják, hogy az eredeti román stílusú templom még tatárjárás előtti, ciszterci alapítású. Ebből a korból maradt meg a hajó teljes egészében, a diadalív félköríves formájában. 1932-ben apszisában feltárták a román kori szentély félköríves alapját is. A gótikus korban, a XV. században a szentélyt lebontották és anyagából építették a ma is álló gótikus szentélyt, amely a hatszög három oldalával zárul. Az új szentély boltozott és kívül támpillérekkel van ellátva. A szentély befejezésének idejét megközelítőleg jelzi a fali szentségfülke dátuma: 1503. A szentségfülkét festett reneszánsz díszítésű oszlop keretezi. A templom hajója nem volt boltozott soha; gerendákra szegezett deszkákkal volt fedve. Erre készült 1628-ban a kazettás mennyezetfestés 103 festett kazettával, a 104. feljáró a padlásra. A kazetták festett képei témájuk szerint két csoportra oszlanak: egyrészt gondos rajzú rozetták növényi díszekkel, másrészt egyházi vonatkozású figurális ábrázolások és feliratok. A karzaton is vannak kazetták: ebből 18 szentkép és egy család neve, valamint egy feszület. Ezek 1766-ban készültek. A templom korának megállapítását és hírnevét főleg az 1330-as évekre datált falfestményeknek köszönheti. Két sor kép áll egymás felett. A felső sor majdnem teljesen ép, ezért könnyen lehetett restaurálni. Ezen Szent László legendáját láthatjuk hat képben: A váradi püspök megáldja a királyt, Indulás a csatába, A kerelői ütközet, A kun vezér üldözése, Párviadal, A kun vezér lefejezése. Az alsó sor Jézus szenvedésének jeleneteit eleveníti fel, szintén hat képben, a jeruzsálemi bevonulástól a keresztre feszítésig. Az északi fal képei: Szent Jakab, Futás Egyiptomba, Betlehemi kisdedek, Napkeleti bölcsek. A déli fal képei alexandriai Szent Katalin életéből mutatnak be jeleneteket. A gótikus kori építkezés is őriz falfestményeket a szentélyben. A sekrestyeajtó külső részén XVI. századi keretfestés, belül a szentségfülke körül festett keret volt. A középkori templom értékes emléke a gyulafehérvári Egyházmegyei Múzeumban őrzött, gazdagon díszített ezüst kehely, amelynek korát felirata jelzi: per Greogrium Bornemissa 1528. Szakasztott mása az 1529-ben készült prázsmári kehelynek. A templomot várfal övezi. A freskókat 1466-ban bevakolták és a karzat gerendavégeivel megcsonkították. Először 1755-ben, majd 1972-ben restaurálták.
A gelencei templom
Léstyán Ferenc: „Megszentelt kövek“ nyomán 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 126. szám
2009 október
Október 31
A szent keresztségben részesült: – Sebesi Kristóf Zalán, Becze Zalán Benedik, Máthé Bence.
Az Úr hazahívta: – Dombi Artúr, Molnár Teréz, Székely Rozália.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
október 7 Rózsafüzér Királynéja Szent V. Piusz pápa rendelte el az ünnepet a törökök felett Lepantónál (1571) aratott sikeres tengeri csata emlékére. A győzelmet a rózsafüzér-imádkozás által a Boldogságos Szűznek tulajdonította. II. János Pál pápa 2002. október 16-án adta ki a „Rosarium Virginis Mariae“ kezdetű apostoli levelét, amelyben meghirdette a rózsafüzér évét, és az eddig imádkozott rózsafüzért kiegészítette „A világosság titkaival“, amelynek imádkozását a heti rendben csütörtökre javasolta, így szombaton is az örvendetes rózsafüzért imádkozzuk, de biztatott arra, hogy akinek lehetősége van, nap mint nap a teljes rózsafüzért imádkozza el. Egyik népénekünk ezekkel a gondolatokkal biztat: Szent Olvasót mikor mondtunk, / Máriának füzért fontunk. / Fonogattuk koszorúnkat, / Rózsafüzért Asszonyunknak.
www.katolikussepsi.ro 12
Ezen a napon avatják boldoggá Esztergomban
Meszlényi Zoltán segédpüspököt Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá. 1916 végétől Csernoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a prímási palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, a későbbiekben nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyés püspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, ő lett az egyházmegye érseki helynöke. Székfoglalójában ígéretet tett: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!“ Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra. az Adoremus nyomán
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Franc Rodé bíboros szentbeszéde a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi ünnepi szentmiséjén Elhangzott Gyulafehérváron Szent Mihály főangyal főünnepén, 2009. szeptember 29-én.
Főtisztelendő Testvéreim a Püspökségben és a Papságban, Kedves Testvéreim! Istennek a Gyulafehérvári Egyházmegyében élő Szent Népe, „kegyelem és békesség nektek Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól!” (Róm 1,7)
Őeminenciája Franc Rodé CM bíboros, Őszentsége XVI. Benedek pápa rendkívüli küldötte, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja Prefektusa
Szent Mihály főangyalnak, mennyei patrónusotok tiszteletére emelt ősi székesegyházban gyűltünk össze, hogy ünnepélyesen lezárjuk főegyházmegyétek alapítása jubileumi ünnepségeit. Örömmel és hálával köszöntöm Excellenciás és Főtisztelendő Jakubinyi György gyulafehérvári érseket – aki ebben a rábízott részegyházban „az egység látható princípiuma és alapja” – és a jelenlevő excellenciás és főtisztelendő főpásztorokat, akik eljöttek, hogy megosszák veletek ezt az annyira jelentős évfordulót. Különös szeretetettel köszöntöm ennek a helyi egyháznak a papjait, és titeket, „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységében egybegyűlt népet”. Ma körülveszitek az Úr asztalát ebben a székesegyházban, amely századokon át a hitnek, a reménynek és a szeretetnek élő és éltető központja volt az egész tartományban. Ma örömmel ülitek meg az alapítás ezredik évfordulóját, hálát adva a szent és oszthatatlan Szentháromságnak. (folytatása a második oldalon)
