Egyeztetési anyag 1. változat

„AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA”

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

Egyeztetési anyag 1. változat

2009. március 17.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008.

-1-

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT

TARTALOMJEGYZÉK 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 4 1.1 AZ EATT MÓDSZERTANA ÉS ILLESZKEDÉSE .......................................................................................... 4 1.2 A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 4 1.3 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ........................................................... 6 1.4 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI ....................................................................................................... 9 1.4.1 Projektmenedzsment.......................................................................................................................... 9 1.4.2 A pályázat költségvetése.................................................................................................................... 9 1.4.3 Ütemezés ......................................................................................................................................... 10 1.5 A FENNTARTÁS JELLEMZŐI ................................................................................................................... 10 1.6 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 10

2

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ....................................................................................................................................................... 12

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 15 3.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 15 3.1.1 Az akcióterület lehatárolásának motivációja a fejlesztési célok tekintetében ................................. 17 3.2 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 18 4

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 20 4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 20 4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 21 4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 26 4.3.1 Társadalom ..................................................................................................................................... 26 4.3.2 Gazdaság......................................................................................................................................... 27 4.3.3 Környezeti állapot ........................................................................................................................... 28 4.3.4 Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 29 4.3.5 Közlekedés....................................................................................................................................... 30 4.3.6 Közszolgáltatások............................................................................................................................ 31 4.3.7 Közbiztonság ................................................................................................................................... 32 4.4 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 33 4.5 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 34 4.6 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE .............................................. 36

5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK .......................................................................... 39 5.1

AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 39 5.2 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 40 5.3 A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE ..................................................... 46 5.4 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 48 5.4.1

Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 50

5.4.1.1 felújítása 5.4.1.2 5.4.1.3 5.4.1.4 5.4.1.5 5.4.1.6 5.4.1.7

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének 52 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása .................................................................................... 54 Kincskereső Óvoda külső felújítása........................................................................................................ 55 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása........................................................... 56 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése ......................................................... 58 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása......................................... 61 Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások............................................................................................... 62

5.4.2 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán .................... 64 5.4.3 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ............................................................................................................................................... 64 5.5 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE.......................................................... 65 5.6 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ........................................ 66 5.6.1 A lakosság ....................................................................................................................................... 71 5.6.1.1 5.6.1.2

Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése............................................................ 71 Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése ...................................................... 71


2

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 5.6.1.3

Lakossági célcsoportok a köztérhasználat szerinti jellemzése ................................................................ 72

5.6.2 A vállalkozások................................................................................................................................ 72 5.6.3 A civil szervezetek ........................................................................................................................... 73 5.7 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ................................................................................. 74 5.7.1 Társadalmi-gazdasági hatások........................................................................................................ 74 5.7.2 Esélyegyenlőségi hatások................................................................................................................ 75 5.7.3 Környezeti hatások .......................................................................................................................... 75 6

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE................................................................................ 77 6.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA............................................................ 77 6.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ................................................................. 77 6.1.2 Szervezetfejlesztési lehetőségek, szervezeti kompetenciák............................................................... 77 6.1.2.1 Városfejlesztő Társaság létrehozása Nyíregyházán ................................................................................ 77 6.1.2.2 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony.......................................................... 80 6.1.2.3 Kompetenciák, felelősségi körök............................................................................................................ 81 6.1.2.4 A Városfejlesztő Társaság és Nyíregyháza MJV Önkormányzata közötti jogviszony a Közbeszerzési törvény vonatkozásában............................................................................................................................................. 84

6.1.3 Intézményi együttműködés............................................................................................................... 84 6.1.4 A Városfejlesztő Társaság megvalósításának összegzése................................................................ 86 6.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................... 86 7

PÉNZÜGYI TERV.......................................................................................................................... 87 7.1 7.2

A PÁLYÁZAT ÉS AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ KÖLTSÉGVETÉSE ............. 87 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE .................................................................................................................. 88

8

AZ ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA ......................................................................................... 91

9

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................ 92


3


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet (EATT) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” elnevezésű módszertani útmutató, illetve annak második, javított kiadása (Városfejlesztési Kézikönyv), valamint a „Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című dokumentum alapján dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008. januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi Terv az Érkerti lakótelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt részletesen ki nem fejtett kérdéseket a második fordulós pályázathoz benyújtandó részletes és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. 1.1

Az EATT módszertana és illeszkedése

Az Előzetes Akcióterületi Tervvel szemben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmaz meg, amelyek biztosítják a megvalósítás-orientált dokumentum belső koherenciáját, a fejlesztések szakmai megalapozottságát és megvalósíthatóságát, valamint a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Előzetes Akcióterületi Terv központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a célok megfogalmazása és a beavatkozások meghatározása során hangsúlyosan vizsgáltuk a város, az akcióterület és az egyes érintett létesítmények jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”. 1.2

A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe:

teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében;

kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon;

a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával.

A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő.


4


Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor megnevezése Alacsony gazdasági aktivitás Magas munkanélküliség Szegénység és kirekesztettség

Mutató megnevezése Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás (%) Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra

Érkert

Referenciaérték

32,5

min. 28

11,5 4,5

min. 10,5 min. 4

11,2

min. 10

65,31

városi átlag (36,52) min. 1,3-szorosa

Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős


5


számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. 1.3

Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások

A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: „Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével”. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi:

Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civiház) felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs külső felújítása - Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása - Kincskereső Óvoda külső felújítása - Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkciót erősítő tevékenységek: - Többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Kapcsolódó ESZA típusú beavatkozások: - Ifjúsági és szabadidős programok szervezése


6

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT -

Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok

A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-16.

Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) Kincskereső Óvoda VIII. számú főfolyás (Érpatak) Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Érkerti Rendőrörs épülete Akcióterületen lévő közterületek Társasházak

Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek mellett további fejlesztések (magánforrással megvalósuló fejlesztések, illetve a közszféra további fejlesztései) is hozzájárulnak a városrehabilitáció céljainak eléréséhez. Beavatkozás típusa ROP támogatással

Projektelem neve Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső

Projekt rövid leírása Tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Magastető héjazat felújítása bádogos munkával, lapostető hőszigetelése és átfedése, homlokzat hőszigetelése, udvar térburkolat, sportpálya aszfaltburkolat felújítása Homlokzati nyílászáró csere befejezése, homlokzati


7

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Beavatkozás típusa

Projektelem neve felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása

ESZA típusú beavatkozások

Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként)

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Nyílászáró-cserék a felújított lakó-épületekben Garázsok építése Marika presszó áthelyezése

Projekt rövid leírása hőszigetelés, födém hőszigetelése Lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése Dísztéri funkció kialakítása, díszburkolat, új közvilágítás, utcabútorok, esőbeálló, napvédő, zöldfelület növelése. Érpatak lefedése a Damjanich utca és Vécsey Károly utca között, parkolók kialakítása. Érpatak nyitott (Damjanich utcától délre) oldalain közpark, pihenő- és sport terület kialakítása. Gépjármű közlekedésre alkalmas híd építése az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán. A társasházak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából. 10db tízszintes épület felújítása: lift csere, homlokzat- pincefödém-, és tetőszigetelés Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok A fejlesztés keretében megvalósuló társasház-felújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik A fejlesztés keretében megvalósuló terület-előkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen A közterületek megújításával a presszó jelenlegi helyszíne más funkciót kap, ezért a presszó új helyen működik tovább

Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása

Őzike bölcsőde épületének felújítása

Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító

A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan elvégzi a mederrehabilitációt és víztisztító berendezést épít be

Parkolók kialakítása az Állomás téren Körforgalom kialakítása az Arany J. u.-Szarvas u. kereszteződésben Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése

Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki Az akcióterület közterületeinek további rendezése

Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához.


8


1.4 1.4.1

A megvalósítás mechanizmusai Projektmenedzsment

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lakástulajdonosok, lakásszövetkezetek). Az önkormányzat a projekt tényleges lebonyolítására városfejlesztési társaságot működtet. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. 1997 óta foglalkozik a Nyíregyházi Ipari Park ingatlanfejlesztéseivel, ezalatt számos projekt, fejlesztés lebonyolításában vett részt. Az önkormányzat azért döntött új Társaság létrehozása helyett a Kft Városfejlesztő Társasággá történő átalakítása mellett, mert az elmúlt tíz évben a cég nagy tapasztalatokat szerzett nagy költségvetésű, a magánszektorral partneri együttműködést igénylő projektek lebonyolítása terén. A Kft-nek vannak tapasztalatai támogatott beruházások megvalósításában is. 1.4.2

A pályázat költségvetése

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. Támogatás intenzitás % Közösségi funkciók Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Közszféra funkciók Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városi funkciók Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakófunkciót erősítő tevékenység A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának 1 szempontjából Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok lebonyolításával segíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok Projektelemek összesen Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Tájékoztatás, marketing 2 Projekt előkészítés Projekt menedzsment ÉAOP 5.1.1 támogatással megvalósítandó projekt összesen

85,0

Költségvetés eFt Saját Támogatás Összesen forrás 22 950 4 050 27 000

85,0

22 950

4 050

27 000

82,1

128 587

27 983

156 570

85,0 ill. 0

15 053

7 947

23 000

85,0 85,0

70 575 20 349

12 455 3 591

83 030 23 940

85,0

22 610

3 990

26 600

85,0

382 500

67 500

450 000

85,0

382 500

67 500

450 000

60,0

336 000

112 000

560 000

60,0

336 000

112 000

560 000

85,0 85,0

42 500 12 750

7 500 2 250

50 000 15 000

85,0

17 000

3 000

20 000

85,0

6 375

1 125

7 500

85,0 73,4 85,0 85,0 85,0 85,0

6 375 912 537 85 000 6 800 51 000 27 200

1 125 219 033 15 000 1 200 9 000 4 800

7 500 1 243 570 100 000 8 000 60 000 32 000

74,2

997 537

234 033

1 343 570

1 10db tízszintes épület felújítása (lift csere, homlokzat- pincefödém-, és tetőszigetelés épületenként 56 millió Ft, a lakosság és önkormányzat ad 20-20% önerőt). Lakossági önerő 112 000 eFt 2 Tanulmányok, tervek, engedélyek költségei (Akcióterületi terv, műszaki dokumentumok) Ingatlanvásárlás az iskolai parkoló bővítéséhez.


9


A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül sor. 1.4.3

Ütemezés

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2010. február 1-én kezdődik és lezárásuk 2012. november 30-ig megtörténik. 2007.07.012009 2008.12.31 I. II. Előkészítés

2010 I.

2011 II.

I.

2012 II.

I.

II.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok 2. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Közösségi funkció Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civiház) felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrörs külső felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ESZA típusú) Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerőpiaci (újra)beilleszkedést Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok

1.5

A fenntartás jellemzői

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. 1.6

Az előkészítő tevékenységek

Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el.


10


Szükségletfeltárás Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás

Projektfejlesztés

Tevékenység Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez Városrehabilitációs kérdőív Városfejlesztési fórumok Bencs-Program 2007-2013 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Előzetes Akcióterületi Terv Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése

Időszak 2006.07-2006.08. 2007.12-2007.12. 2007-2009 2006 2007.09-2008.03. 2008.09-2009.03. 2008.10-2009.07.

Ahhoz, hogy 2010. február 1-én el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2009. júliusban le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a teljes Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta.


11


2

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható.

Belváros és a Búza téri piac környéke

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével

gazdasági, közösségi, városi, közszféra

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők

4 873

11,3

lakó, közösségi, városi, közszféra

a Huszártelep lakossága

700

29,3


az érkerti lakótelep lakossága

800

20


az örökösföldi lakótelep lakossága

500

20

gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők

10 596,2

kb. 5%

Tiszavasvári út menti laktanyák

Örökösföldi lakótelep

Érkerti lakótelep

Huszártelep

A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása

A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt:

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;

hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;

finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

Az IVS hosszú távú, átfogó célja – a településfejlesztési koncepció alapján – a következő:


12


Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu T1. A külső és belső szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi megközelíthetőség és illeszkedése. Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás elérhetőség javítása bővítése városi és városrészi szinten egyaránt. T2. Fejlett és innovatív A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is vállalkozói infrastruktúra fontos emiatt az Érkert vonzerejének növelése, hiszen így hosszú kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra távon nagyobb vásárlóerővel rendelkező lakosság célterületévé kialakításához válhat a lakótelep. Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásT3. A gazdaság igényeihez fejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt illeszkedő humánerőforrásbiztosíthat a különböző felnőttképzések, önképző körök számára, fejlesztés másrészt javítani kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon azonban hatása több tényező szempontjából is T4. A(z inter)regionális szerepkör kimutatható: a már említett szomszédos vasútállomás révén, a erősítése térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. T5. A fenntartható turizmus Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai kialakítása és Nyíregyháza adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult versenyképes turisztikai környezete jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők célterületté tétele számára. T6. Kiegyensúlyozott Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, településszerkezet kialakítása és energetikai és esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben az épített környezet védelme javul a településkép és a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai T7. A természeti és környezeti korszerűsítésével jelentős mértékben csökken a városrész állapot javítása, a környezeti környezetterhelése, másfelől az Érpatak rekonstrukciója ártalmak csökkentése hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. T8. A lakosság egészségi Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése állapotának javítása és az preventív módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek egészségügyi ellátórendszer csökkentéséhez és ezáltal a lakosság egészségi állapotának fejlesztése javulásához. Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos T9. A magas szintű kultúra és a közösségi, találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú közművelődés lehetőségeinek programokkal erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi biztosítása identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az T10. A szociális biztonság életminőség növekedését eredményezik a lakótelep teljes megteremtése népessége számára. A szociális intézményfejlesztés segíti a


13

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT társadalmi felzárkózást és kohéziót.

Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”.


14


3

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

3.1

Akcióterület kijelölése

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelveket vettük figyelembe:

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;


15


az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;

az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon;

a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület


16

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 3. térkép Az érkerti akcióterület határai

Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond utca – Szarvas utca – Vécsey köz – Toldi utca – Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város 118 795 fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 18 412 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 5 731 fő. 3.1.1

Az akcióterület lehatárolásának motivációja a fejlesztési célok tekintetében

Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek a városfejlesztési kézikönyvben felsoroltakat figyelembe véve, illetve azokat kiegészítve, fontossági sorrendben az alábbiak:

a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén;

a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;

a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális


17


tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét;

3.2

a

gazdasági

a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöld felületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez;

az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot;

a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz;

helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;

a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása;

az adott terület, városrész értékeinek bővítése;

a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása;

az adott terület kihasználtságának fokozása;

a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából;

megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt. A jogosultság igazolása

Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. Az alábbi táblázat igazolja, hogy a tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület. További feltétel, hogy a lakosság száma minimum 1000 fő, aminek az akcióterület szintén megfelel (a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő). 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Indikátor megnevezése (min. 3 indikátor teljesítése) Alacsony iskolázottság (min. 1 mutatószám teljesítése) Alacsony gazdasági aktivitás (min. 1 mutatószám teljesítése) Magas munkanélküliség (min. 1 mutatószám teljesítése) Szegénység és kirekesztettség (min. 2

Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta, %) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%)


Forrás Érkert

Referenciaérték

KSH

17,3

min. 20

KSH

14,2

max. 14

KSH

32,5

min. 28

KSH

52,5

min. 60

KSH

11,5

min. 10,5

KSH

4,5

min. 4

KSH

11,2

min. 10

18

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Indikátor megnevezése (min. 3 indikátor teljesítése) mutatószám teljesítése)


Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rend-szeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest (%) Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya (%) Erősen leromlott környezet (min. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a 1 mutatószám lakott lakásokon belül (%) teljesítése) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%)

Alacsony energiahatékonyság

Rossz energiahatékonyságú épületek aránya (%). Feltételek: energiakorszerűsítés nem történt; 1982. december 31. előtt épült; az 1983. január 1. után épültek esetében igazolni kell csomóponti tervekkel, hogy a panelcsomó-pontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein

Jelmagyarázat:

az akcióterület teljesíti a mutatószámot

Forrás Érkert

Referenciaérték

5,9

min. 8

NYMJV

65,31

városi átlag (36,52) legalább 1,3-szorosa

NYMJV

n.a.

NYMJV

7,87

KSH

2,8

KSH

6,3

NYMJV

n.a.

NYMJV

városi átlag max. 65%-a min. 60 nem releváns nem releváns

min. 50

az akcióterület nem teljesíti a mutatószámot

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


19


4

HELYZETELEMZÉS

4.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

A településrendezési terv a „lakótelepi karakterű” Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza:

Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakóterület (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján „sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál”.

Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakóterület, amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert.

A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni.

A Mellékletekben feltüntetjük az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit. 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén


20


4.2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év alatt egy új városrész jött létre. 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888)

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003)

Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem történt. Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán


21

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Pályázat megnevezése Pályázati konstrukció: HU2002/000-315.01.06. sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: „Esély Centrum”: egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében

Beadás ideje

Igényelt támogatás (Ft)

Elnyert támogatás (Ft)

Saját erő

2003. november

712.496.520

712.496.520

79.166.280

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.1. Városi Területek Rehabilitációja Cím: „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem”

2004. szeptember

300.015.000

300.015.000

33.335.000

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.2. Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: „A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása – a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében.”

2005. május

1.034.973.094

1.034.973.094

115.000.000

Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán”

2008. április

1.843.555.000

1.843.555.000 (az 1. fordulót 1.429.717.000 követően)

Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt évek folyamán.

•

A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget.

•

Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult. A Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 18 lakóközösség vesz részt a programban és vállalta épületében az utólagos hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítását. A programban összesen 745 akcióterületi lakás érintett.

•

Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján 1996ban kidolgozta a „NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése” (röviden: „NYÍTÁS”) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában elfogadott. A „NYÍTÁS” program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók


22


további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 33 épületben összesen 1703 lakás vesz részt a programban. •

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, Árpád utca rekonstrukciója történt meg.

•

2007-2008-ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása . A járda és úttest közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg.

•

Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő játszószerek telepítetése valósult meg.

Az akcióterületen folyamatban:

az

alábbi

város-rehabilitációs

tevékenységek

vannak

jelenleg

•

ÉAOP-2007-3.1.4./B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati felhívásra beadott „Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán” projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán.

•

Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának (Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a – jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán található – Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatóak ki.

A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását eredményezték. 5. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás ideje (Ft) (Ft) Civil Szolgáltató Központ működtetése 2005 3.000.000 3.000.000 2005 Nemzeti Civil Alapprogram- Működési 2005 4.993.100 3.100.000 támogatás 2005 Felnőttképzési normatív támogatás szociális-gyermek és ifjúságvédelmi 2005 7.030.000 7.030.000 ügyintéző képzéshez HEFOP 2.3.2. „Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és 2005 39.469.488 39.469.488 foglalkoztathatóságának javítása”

Saját erő 0 0 0 0

Szociális asszisztens képzés

2005

7.034.997

7.034.997

0

ROP 3.2.1. FORTE Regionális modell értékű program a nonprofit

2005

3.150.000

3.150.000

0


23

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Pályázat megnevezése foglalkoztatás fejlesztéséért Civil Szolgáltató Központ 2006 Nemzeti Civil Alapprogram - Működési támogatás 2006 Nemzeti Civil Alapprogram - Nonprofit szolgáltatók szakmai tanulmányútja SzSz-B megyébe Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens képzés Közösen együtt a civil társadalom előmozdításáért Nemzeti Civil Alapprogram -„A partneri együttműködés problémáinak kezelése” című tréning az Észak-Alföldi régió civil szervezeteinek részvételével Nemzeti Civil Alapprogram -Magyarmagyar kapcsolatok erősítése a nyíregyházi kistérség és a romániai magyar települések között Nemzeti Civil Alapprogram Partnerségben a megyéért – kistérségi civil kerekasztalok Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és informatikai képzés HEFOP 1.3.1. „Újra a munka világában- 40 év feletti nők munkaerőpiaci reintegrációja” HEFOP-2.2.1. „Segítés a segítőknek” – szociális területen dolgozó szakemberek képzése a nyírbátori kistérségben HEFOP-2.2.1. „Tanulj hogy segíthess !” program a Nyírtelken és tanyavilágában dolgozó szociális szakemberek önkéntesek részére HEFOP-2.2.1. „Fel Tiszavirág!” FelsőTisza vidéki hátrányos helyzetű településeken élő munkaerő-piaci reintegrációja a szociális ágazat továbbképzésével Nemzeti Civil Alapprogram „Partnerségben a magyar-romániai magyar civil kapcsolatok elősegítéséért” Nemzeti Civil Alapprogram - Északalföldi Regionális Civil Tanácsadói Szolgáltat Nemzeti Civil Alapprogram- Működési támogatás 2007 Térségi együttműködés kárpátaljai és nyírségi önkormányzatok között Civil Szolgáltató Központ működtetése 2007 Nemzeti Civil Alapprogram Információs szolgáltató honlap

Beadás ideje



Saját erő

2006

3.500.000

3.500.000

0

2006

6.997.280

3.500.000

0

2006

400.000

300.000

220.000

2006

2.612.500

2.612.500

0

2006

5.481.680

5.481.680

0

2006

1.330.000

1.100.000

0

2006

1.779.450

900.000

0

2006

3.074.500

2.335.000

0

2006

6.960.657

2.575.000

0

2006

30.016.022

30.016.022

0

2007

10.544.988

10.544.988

0

2007

8.440.000

8.440.000

0

2007

5.417.000

5.417.000

0

2007

2.181.230

500.000

0

2007

6.996.650

6.996.650

0

2007

6.517.680

3.500.000

0

2007

1.310.600

800.000

0

2007

2.920.000

2.920.000

0

2007

200.000

200.000

0


24

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Pályázat megnevezése kialakítása az Észak-alföldi Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek számára TÁMOP-1.4.1. Perifériáról a társadalomba-szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Nemzeti Civil Alapprogram- Működési támogatás 2008 Civil Szolgáltató Központ működtetése 2008 Működési pályázat FVM Nemzeti Civil Alapprogram -Északalföldi regionális Civil Tanácsadói Szolgáltat Nemzeti Civil Alapprogram Partnerségben a kistérségért

Beadás ideje



Saját erő

2008

39.951.220

39.951.220

0

2008

6.946.388

3.400.000

0

2008

4.000.000

4.000.000

0

2008

4.4703.850

300.000

0

2008

7.000.000

7.000.000

0

2008

2.167.700

2.167.700

0


25


4.3

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása

Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű (18 412 fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező:

a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán,

a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja,

a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi a városrész megközelíthetőségét.

4.3.1

Társadalom

Az akcióterület népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az akcióterület határain belül. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen, ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya. A viszonylag intenzív népességmozgást mutatja, hogy 2007-re mind a beköltözők, mind az elköltözők száma másfél-kétszeresére nőtt 1991-hez képest. A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi értékeknek. Az Érkert lakosságában folyamatosan csökken azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe, ennek ellenére még mindig a 15-59 év közötti lakosság csaknem 1/5-e legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik – jóllehet ez magasabb a nyíregyházi átlagnál. 1. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) 25,0 20,0

19,8

18,1

16,2

16,1

17,3 14,2

15,0 10,0 5,0 0,0 Nyíregyháza

Érkert városrész

Érkert akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás


26


Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik foglalkoztatott személlyel. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya viszonylag magas, 32,5%. 6. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) Érkerti Érkert Mutató megnevezése Nyíregyháza akcióterület városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

29,7

39,9

45,4

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

10,1

9,7

13,3

56,6

51,8

38

35,5

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 57,4 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,6 Forrás: KSH Népszámlálás

A munkanélküliségi ráta (11,5%) 2001-ben az akcióterületen nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb képet mutatnak. 4.3.2

Gazdaság

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában – a városi tendenciáknak megfelelően – az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez megmutatkozik a – nagyrészt egyéni – vállalkozások esetében is: az összes városrész közül itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő helyet és helyiséget a vállalkozások számára. A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban két tényezőnek tudható be: egyfelől a lakosság egy részének vásárlóereje csekély (részben az időskorúak viszonylag magas aránya miatt), másfelől a közeli városmag kereskedelmi egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások.


27


A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek amelyek többsége (kb. ¾-e) az étterem vagy cukrászda kategóriába sorolható. akcióterület alacsony turisztikai vonzerejét jelzi, hogy szálláshely nem működik lakótelepen.

az is, Az a

Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban tevékenykedik – ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% – szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%). 4.3.3

Környezeti állapot

Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A 2156 lakóingatlan átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%os a kétszobás ingatlanok aránya. Az önkormányzati tulajdonú lakások száma 128. A lakótelep lakásállománya két szakasz-ban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen.

2. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

5,6 8,3

16,6 9,1

42,3

70

32 16,2 Érkert 3 szoba

2 szoba

Nyíregyháza 1 szoba

4- szoba

A 2001-2006 közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása, ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik. A városrész zöldterületi rendszere hiányos (155 094 m²), gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont terület nagysága csaknem 18 hektár (177 975 m²), azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája.


28


Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 7. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen Becsült érték Szám (db) Terület (m²) (ezer Ft) forgalomképes 39 27 178 853 434 korlátozottan forgalomképes 6 15 103 335 347 forgalomképtelen 17 174 226 2 472 214 lakások 145 7 515 734 090 intézmények 6 20 065 789 503 közterületek 18 178 039 2 020 983 egyéb 16 3 008 107328 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban:

Őzike Bölcsőde (Vécsey köz 29-31., hrsz. 6465/1): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében.

Kincskereső Óvoda (Árpád u. 52-58., hrsz: 6638): 2007-ben nyílászárócsere történt 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az ellátás megfelelő körülmények között történjen.

Virág utcai Óvoda tagóvodája (Vécsey köz 29., hrsz. 6465/2): az elmúlt években felújítás nem történt, ezért elengedhetetlen legalább a tető és a belső tér felújítása.

Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27., hrsz. 6465/4): 2005-ben egy nagyobb belső felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, de emellett még szükségesek nagyobb felújítások (tető- és homlokzat szigetelés, aula és közlekedők felújítása, udvar és sportpálya felújítása).

A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. 4.3.4

Közműhálózat értékelése

Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az 1970es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült a 70-es évek második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat életkora ennek megfelelően a 35-45 év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú csöveknél 60-70%. Szükséges fejlesztések:

A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való rekonstrukciója javasolt.

Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje.


29


A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó gerincvezeték kiépítése szükséges.

A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja” tartalmaz a területen belül hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott lakások száma kb. 400 db. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db nyilvános távbeszélő-állomás található. 4.3.5

Közlekedés

Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy nincs kerékpárút a lakótelepen. 8. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője Mértékegység

2007

m 0 kerékpárút hossza m 2398 gyűjtőutak hossza kiszolgáló és lakóutak hossza m 2720 fizető parkolóhelyek száma db 0 ingyenes parkolóhelyek száma db 1140 kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor – 6, 20; Toldi utca – 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák – 12, 16, 24).


30


Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál ellensúlyozni. 4.3.6

Közszolgáltatások

Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a segélyben/támogatásban részesülők száma, mind a segélyek/támogatások összege meghaladja a városi átlagot. Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (1408 db) megközelíti a városi érték (18 086 db) 8%-át, miközben a népesség esetében a lakótelep részesedése csak 4,8%. 9. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője Abszolút érték Lakosságarányos érték Nyíregyháza Érkert Nyíregyháza Érkert Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Rendszeres szociális segély összege Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma Lakásfenntartási támogatás összege

1.068 fő

126 fő

9 fő/1000 lakos

22 fő/1000 lakos

297.030.000 Ft

21.465.047 Ft

2.505 Ft/ lakos

3.745 Ft/ lakos

3.282 fő

427 fő

28 fő/1000 lakos

75 fő/1000 lakos

177.508.000 Ft

13.182.000 Ft

1.497 Ft/lakos

2.300 Ft/lakos

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg.


31

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 10. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey köz 27. Oktatás Kincskereső Óvoda Árpád u. 52-58. Virág Utcai Óvoda Vécsey köz 29. Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. Szociális Gondozási Központ Vécsey köz 2. Szociális Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. Drogambulancia Árpád u. 41/a Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u. 4-6. Egyházak Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u. 4-6.

4.3.7

Közbiztonság

Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami – mivel az utcán „zajlik” – alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozzák a kihelyezett 7 térfigyelő kamerák (főként az Állomás tér környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol 14 fő dolgozik. Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, összehasonlításképpen a megyei adat mintegy 9000 fő, miközben a Nyíregyházán összesen több mint 1200 ismertté bűnelkövetőt tartanak nyilván. Lakosságarányosan tehát az Érkertben lényegesen több a bűnelkövető (49 fő/1000 lakos), mint megyei vagy települési szinten (15, illetve 10 fő/1000 lakos). Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek (380 db) esetében az akcióterület részesedése az ilyen típusú bűncselekményekből kevesebb mint 6,7%.


32


4.4

Tulajdonviszonyok értékelése

Az akcióterület ingatlanviszonyait – kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú ingatlanállományt – 4.3.3 és a 4.6 fejezetek mutatják be részletesen. A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, kis része állami illetve magántulajdon:

a Damjanich u. 4-6. szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének tulajdonosai az önkormányzat és a magyar állam,

VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam,

A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös tulajdonban vannak. 6. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen

1. 2. 3.

11. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony 6465/4 Vécsey K. köz 27. önkormányzati

Ingatlan Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) Kincskereső Óvoda

6465/2

Vécsey K. köz 29.

önkormányzati

6638

Árpád utca 52-58.

önkormányzati


33

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Ingatlan

Helyrajzi szám

Cím

4.

VIII. számú főfolyás (Érpatak)

6579

Érpatak csatorna

5.

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Érkerti Rendőrörs épülete

6593/2

Damjanich út 4-6.

6.

Akcióterületen lévő közterületek

6578, 6580 6592/40, 6521/20, 6465/3

Toldi utca Érkerti lakótelep közterület

7.

Társasház

6521/5

Toldi utca 56.

8.

Társasház

6521/9

Toldi utca 58.

9.

Társasház

6521/11

Toldi utca 60.

10.

Társasház

6521/6

Toldi utca 62.

11.

Társasház

6521/7

Toldi utca 64.

12.

Társasház

6521/13

Toldi utca 66.

13.

Társasház

6521/15

Toldi utca 68.

14.

Társasház

6593/4

Toldi utca 65.

15.

Társasház

6593/8

Toldi utca 67.

16.

Társasház

6593/6

Toldi utca 69.

4.5

Tulajdonviszony állami (kezelője: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) önkormányzati és állami (kezelője: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) önkormányzati magán és 14 db önkormányzati magán magán magán és 19 db önkormányzati magán magán magán és 2 db önkormányzati magán és 1 db önkormányzati magán magán és 1 db önkormányzati

A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek tehát a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, az érintett egyházi szervezetek és a vállalkozások. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 12. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban elképzelések a a megújított közterek fejlesztendő közterek és parkok fenntartása, kialakításához szakmai gondozása, az utca a cég – a 2003. évi és városképi bútorok karbantartása, CXXIX. törvény Városüzemeltető szempontból szükség esetén javítáelőírásainak és Vagyonkezelő fejlesztési szükségletek sa, pótlása, cseréje betartásával – részt Kft. meghatározása, az felújított önkormányzati vehet a közterek és akcióterületen található tulajdonú parkok megújításában önkormányzati lakóingatlanok lakóingatlanok közötti fenntartása, rangsorolás felújítás karbantartása


34


Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Nyírségvíz Zrt. EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyházi Civil Fórum és annak tagjai

Város-Kép Kht.

Többlakásos társasházak tulajdonosai, lakásszövetkezetek

Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban céljából a cég hatáskörébe az akcióterületi vízi és tartozó közművek közvilágítási közművek fenntartása, állapotának értékelése, karbantartása, szükség esetén javítása, a kapcsolódó fejlesztési szükségletek, pótlása, cseréje lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése az akcióterületi a cégek – a 2003. évi közművek állapotának CXXIX. törvény és a a cégek hatáskörébe értékelése, a 16/2006. MeHVM-PM tartozó közművek kapcsolódó fejlesztési együttes rendelet szükségletek, közműberuházásra fenntartása, lehetőségek feltárása vonatkozó előírásainak karbantartása, szükség esetén javítása, a beruházáshoz betartásával – részt pótlása, cseréje szükséges közműfejvehetnek az lesztések tervezése, akcióterületi előkészítése közműfejlesztésekben rehabilitált Érpatak Érpatak Érpatak állapotának mederrehabilitáció mederrehabilitáció, fenntartása, tervezése, előkészítése víztisztító karbantartása Nyírségi Civilház infrastrukturális és részvétel a soft elemek működtetése humán jellegű megvalósításában, a rendezvények, fejlesztési szükségletek fejlesztés nyomonköveprogramok szervezése meghatározása az tésében a megújított akcióterületen lakosság aktivizálása létesítményekben a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül a fejlesztési szükségletek a lakóingatlanok beazonosítása a felújítására a felújított lakóingatlanokra vonatkozóan a lakóingatlanok vonatkozóan kivitelezés karbantartása a projektbe bevont megszervezése lakóingatlanok esetében a tervezés

Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében – az akcióterület funkcióiból adódóan – elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet fordítani, míg az üzleti célú fejlesztések ebből a szempontból kevésbé fontosak. A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak:

a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában,

az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból,


35


a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által delegált bizottsági tagokon keresztül.

Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civil Házat működteti, és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. A lakosság részéről – az érintett társasházi tulajdonosokon kívül – kifejezetten a projekt megvalósításában nem várható konkrét együttműködés, azonban a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról a 29. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 4.6

Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése

A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. Az akcióterületi ingatlanok többsége magán tulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a KSH ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő, ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlan-adattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató-jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 13. táblázat Átlagos négyzetméterárak az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Állomás tér n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 164 246 Arany János utca 39 42 53 70 83 115 142 152 156 Árpád utca 36 34 43 62 89 106 132 142 133 Damjanich utca 31 n.a. 39 85 94 107 144 n.a. 51 Deák Ferenc utca 40 n.a. 62 79 87 99 127 172 178 Huszár sor 23 n.a. n.a. 60 64 74 75 n.a. n.a. Lehel utca n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 88 92 n.a. n.a. Móricz Zsigmond utca 42 n.a. 38 73 74 101 107 119 133 Szarvas utca 42 n.a. 47 72 93 130 154 186 205 Toldi utca 33 38 39 61 79 99 123 132 124 Vécsey köz n.a. n.a. 61 n.a. n.a. 105 130 171 n.a. Vécsey utca 40 n.a. n.a. 91 117 108 188 178 186 Érkerti akcióterület 36,2 38 47,8 72,6 86,7 103 129 157 157 Nyíregyháza 41 41 48 71 93 113 147 175 172

2006 223 145 134 150 215 n.a. n.a. 124 187 130 n.a. 186 166 174

Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára – a 2000. év kivételével – változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint.


36


Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz képest. 3. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

1997

1998

1999

2000

panel - Érkert

34

33

68,5

panel - Nyíregyháza

34

35

69

2001 91

2002 2003

2004

2005

122,5 139,3

147

125,8 126,8

114

134

139

többlakásos társasház - 36,56 37,67 48,75 74,89 96,44 106,5 128,4 159,2 Érkert többlakásos társasház Nyíregyháza

40

40

48

72

96

118

153

187

2006

133

133

180

171,3

180

184

Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos családi házakban található lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára 2002 és 2004 között kismértékben meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel- és a társasházi lakások árai közötti – országosan is jellemző – különbség, amely leginkább 2003 óta követhető nyomon: 2006-ban egy ugyanakkora panellakásért 25-30%-kal fizettek kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások – minimálisan – energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok szerint az energiafelhasználás 4060%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá váló lakások piaci értéke is magasabb lesz. Általánosságban kijelenthető, hogy – az országos tendenciáknak megfelelően – a jelentős részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is megmutatkozik. Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik számára – alacsonyabb árfekvésével – az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a


37


városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézte elő. A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a – bokortanyákkal és a város központi belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető – településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan érzékelhetőek. Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos méretű, 1,5-2 szobás lakás díja 34-35 ezer forint körül mozog).


38


5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK

5.1

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a – volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága növekedjen.

Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében.

Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerülnek az esetleges módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor.

Beruházói igények egyeztetése, tervalkuk: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke becsatornázásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a környező ingatlanokat.

Stratégiai tervezés: a város különböző stratégiai dokumentumainak felülvizsgálatakor célszerű kiemelt figyelmet fordítani a kiegyensúlyozott településszerkezetet megcélzó belvárosi fejlesztésekre és a városrészi funkciókra.

Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottsága és ismertsége a helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú kihasználtsága.

Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése.

Hatóságokkal való együttműködés a szakágazatokkal való összhang megteremtése céljából: az alábbi hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen (zárójelben az egyeztetés tárgya):

-

Észak-alföldi Regionális Közigazgatási (településrendezési terv módosítása),

-

Önkormányzati Minisztérium (településpolitikai kérdések),

-

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság (területfejlesztési kérdések),


Hivatal

Állami

Főépítész

39


-

Észak-alföldi Regionális kezdeményezések),

-

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (környezetvédelmi beruházások).

Munkaügyi

Központ

(helyi

foglalkoztatási

A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található.

Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek (pl. „A Polgármester válaszol”). A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek.

Közszolgáltatások ügyfélbarát jellegének erősítése: mind a magánszemélyek, mind az üzleti szféra szereplői számára megbízható, interoperábilis és egymást kiegészítő közszolgáltatásokat kell biztosítani. Az e-önkormányzati eszközökkel erősíthető az aktív állampolgári részvétel megteremtve a demokratikus döntéshozás alapját. Mindez hozzájárul a kedvezőbb vállalkozói környezet és a magasabb életminőség eléréséhez.

5.2

Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők – erre reagálhatnak a tervezett beavatkozások.

Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll.

Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.).

Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság veszélyeztetettsége.

A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.4 fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is.


40

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 4. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség nem megfelelő, emiatt a városrész attraktivitása csökken

Szociális konfliktusok és problémák megjelenése

Az érintett intézmények nem korszerűek

A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként

Magas üzemeltetési, fenntartási költségek

Egyes köztereknél jellemző a monofunkcionalitás, a közlekedési funkció dominanciája

Intézmények alacsony energiahatékonysága

Intézmények elavult műszaki állapota

Intézmények hiányos infrastrukturális felszereltsége

Rossz állapotú panelházak jelenléte

Hajléktalanság és prostitúció miatt nem megfelelő közbiztonság

Érpatak leromlott környezete, ami parkolóként funkcionál a szűk kapacitás miatt

Utcabútorok alacsony száma

Kevés és leromlott állapotú zöldfelület

A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázoljuk. 5. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség emelkedik, emiatt a városrész attraktivitása erősödik

Az érintett intézmények korszerűek

A szociális konfliktusok és problémák csökkennek

Az Érkert közterületei valódi közösségi térként működnek

Reális üzemeltetési, fenntartási költségek

A közterek többségénél jellemző a multifunkcionalitás

Az intézmények energiahatékonysága magas Intézmények műszaki állapota jó

Intézmények infrastrukturális felszereltsége magas

A panelházak egy része műszakilag megújul

A közbiztonság javul


Érpatak környezete megújul

Elegendő és jó minőségű utcabútor

A zöldfelület kiterjedése nő, minősége javul

41


Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg:

A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére.

Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében.

A jelenleg elhanyagolt, de városszerkezeti szempontból nagy jelentőségű Érpatakot a város és a lakótelep részévé kell tenni úgy, hogy a lakossági véleményekkel ellentétben ne csak az Érpatak közelében élők, hanem az akcióterület teljes lakossága a fejlesztés haszonélvezője legyen. A mederrehabilitáció elvégzésével lehetővé válik egy sétány létrehozása térburkolat kialakításával és két gyaloghíd építésével.

Az érkerti oktatási és szociális intézmények esetében egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és minőségét


6. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza

42


bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak megerősítését is.

Az Érkert sajátossága Civil Háznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése.

A fentieknek megfelelően a projekt specifikus célja a magasabb minőségű lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, közös részei, gépészeti berendezései és nyílászárói megújításra kerüljenek. Mindezek – a főként energetikai – korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. A célkitűzés érdekében a pályázat keretében összesen 560.000.000 forint értékben valósulnak meg lakásfelújítási jellegű beruházások. 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott – elsősorban oktatási és közösségi – szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében ugyanakkor az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi közösségi identitást erősíti. A célkitűzéshez csak a pályázat keretében összesen 213.570.000 forint értékű beruházás kapcsolódik. 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek


43


megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással és parkolók kialakításával. A közösségi funkciók erősítése érdekében összesen 450.000.000 forint értékű beruházás valósul meg. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint csökkentése irányába hatnak

a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések,

a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek),

valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése.

rekonstrukciós

Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak. A 4. részcélhoz kapcsolódó tevékenységek összköltsége nem adható meg pontosan, mert a célkitűzés az egyes komplex fejlesztéseken belül nyilvánul meg (intézmények energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása stb.).


44


Átfogó cél

14. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai Cél/részcél


Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével.

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen Lakossági elégedettség Felújított lakóépületek száma Felújítással érintett lakások száma Támogatás eredményeként elért energiamegtakarítás Felújított civil és közintézmények száma Felújított oktatási intézmények száma A fejlesztés nyomán újonnan kialakított köz-, közösségi és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Rehabilitált közterek és parkok nagysága Kialakított/felújított zöldfelület nagysága Akadálymentesített önkormányzati intézmények száma az akcióterületen

Részcélok

1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával

2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával

4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése

Levegőszennyezettség mértékének csökkenése

Mutató típusa

Mértékegység

Bázisérték (2006)

Célérték

Célérték elérésének időpontja

Forrás

output

m²

0

*

2012

Polgármesteri Hivatal

eredmény

fő

5731

5740

2012


hatás output

% db

0 0

75 10

2012 2012

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

output

db

0

870

2012


eredmény

KJ

0

*

2013


output

db

0

1

2012


output

db

0

3

2012


eredmény

db

*

*

2012


output

m²

0

*

2012


output

m²

0

*

2012


output

db

0

*

2012


2013

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

eredmény

%

0

* - az indikátor értéke később kerül meghatározásra


45

2%


5.3

A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe

A 2007-2013 közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi környezet megteremtésére irányul. A városrehabilitációnak köszönhetően alapvetően megújul egy városrész épített környezete az ott található közintézményektől kezdve a köztereken át a társasházakig. Mindez pozitív hatást fejt ki a városrész társadalmi és gazdasági felzárkózására, amivel csökkenthetők a településen belüli különbségek. A beruházások által nemcsak az érkerti lakótelep vonzereje emelkedik, hiszen azok egész Nyíregyháza fejlődésére kedvező hatást fejtenek ki.

7. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere

Közvetett a kapcsolat a prioritás másik két operatív céljával (természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése):

a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára;

azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez – elősegítve ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását.

Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken belül az 5.1.1. konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense (Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai


46


megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe – kibővítve a város rekreációs övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés deklarált alapelveinek:

maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait,

kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi Civilház fejlesztésével),

valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat.

A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-n belül más prioritások, illetve az ÉAOP-n kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt nem valósítható meg. 15. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz

Operatív program

Észak-alföldi operatív program

Társadalmi infrastruktúra operatív program

Egyéb forrás

Konstrukció/komponens 3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 4.1.4. Közösségi és rekreációs intézmények fejlesztése 4.1.5. Akadálymentesítés 5.1.3. A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése 1.2.3. „Tudásdepó-Expressz” – Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése 2.5.1. Érdekképviseleti szervezeteinek kapacitásfejlesztése 3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtása 5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 5.5.1. Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja 5.5.3. Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása 5.7.1. „Egyedül nem megy" a társadalmi kohéziót erősítő civil szervezetek programjainak és hálózatosodásának fejlesztésére 5.9.1. Társadalmi bűnmegelőzési célok megvalósítása Iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására (Panel program)


47


5.4

Beavatkozási típusok és tevékenységek

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók:

az ÉAOP 5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységeket 7 projekt és ezen belül több tevékenység megvalósítása jelenti;

a magánszféra által megvalósítani kívánt projektek közé elsősorban házgyári jellegű, többlakásos társasházak lakásainak felújítása tartozik;

a kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések körébe egyrészt folyamatban lévő, másrészt az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett projektek tartoznak.

Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését, kategóriánként csoportosítva. A beavatkozási logika szöveges bemutatását az 5.2 fejezet és az 5.7 fejezet tartalmazza. 7. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése

1.

2. 3. 4. 5. 6.

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.


Marika presszó áthelyezése Ablakcserék a felújított lakóépületekben Körút (Huszár sor – Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító Érpatak további lefedése Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása Állomás tér parkolók építése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

48

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 16. táblázat Összefoglaló táblázat az akcióterületi beruházásokról Beavatkozás típusa

Projektelem neve

ROP támogatással

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása ESZA típusú beavatkozások

Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként)

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Akcióterületi részcélhoz való hozzájárulás 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 3. és 4. részcél 1. részcél 2. és 4. részcél

Marika presszó áthelyezése

3. részcél

Garázssor építése

3. részcél

Ablakcserék a felújított lakóépületekben Körút (Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító Érpatak további lefedése Körforgalom kialakítása (Arany J. u. – Szarvas u. kereszteződés) Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása

1. részcél 3. és 4. részcél 3. részcél 3. részcél 3. és 4. részcél 2. és 4. részcél

Állomás tér parkolók építése

3. részcél

Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

3. részcél

Jelmagyarázat:


előkészítés

Megvalósítás feltétele

2009 1

2

3

2010 4

1

2

3

2011 4

1

2

nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles engedélyes terv, kiviteli terv nem építési engedély köteles programterv magánforrás, szükséges tervek, engedélyek magánforrás, szükséges tervek, engedélyek magánforrás szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek megvalósítás

fenntartás

49

3

2012 4

1

2

3

2013 4

1

2

3

4


5.4.1

Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza.


50

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 17. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt neve

Projekt helyszíne

hrsz

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

„Soft” tevékenység

Foglalkoztatási, képzési, szociális célú tevékenység

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

Nem támogatott

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése

Nonprofit Szolgáltató és Vécsey Károly Képzési Központ Általános Iskola (Nyírségi Civilház) külső felújítása felújítása

Toldi utca, Damjanich utca, közterületek, Érpatak

Damjanich u. 4-6.

Vécsey köz 27.

6578, 6580 6592/40, 6521/20, 6465/3, 6579

6593/2

6465/4

Projekt neve

Árpád u. 52-58.

hrsz

6638 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

Projekt helyszíne hrsz

Ifjúsági és szabadidős programok szervezése

Felújított épületek, közterületek

Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerőpiaci (újra)beilleszkedést Felújított épületek, közterületek

Kincskereső Óvoda külső felújítása

Projekt helyszíne

Projekt neve

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69. 6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/6, 6593/8

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Felújított épületek, közterületek

Vécsey köz 29. 6465/2

Egészségmegőrző programok Felújított épületek, közterületek

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz


51


Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza majd.

5.4.1.1 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy és tíz emeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt.

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrörs kapott helyett.

Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, az emeleten lévő Civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül járnak fel az emeletre.

A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, látszólag az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 30 Co-ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m2. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. A fejlesztés keretében az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg.


52

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 8. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs épülete

18. táblázat A Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása projekt összefoglalása Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Projekt neve Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Tevékenység típusa közösségi funkció / közszféra funkció Finanszírozó strukturális ERFA alap A projekt célja, hogy a Nyírségi Civilház felújításával egy olyan intézmény jöjjön létre, amely magas szinten szolgálni tudja a város és a térség lakosságának közösségi életét. A projekt keretében megtörténik a tető hő- és vízszigetelése, Projekt rövid leírása homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás. Megvalósul a Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs felújítása Projekt helyszíne Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése • Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Partner • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság (Érkerti Rendőrörs) • Fejlesztési igények meghatározása, üzemeltetés Partner szerepe • Nem támogatható tevékenységekhez önrész biztosítása Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Célcsoport bemutatása Vállalkozások Közintézmények Megvalósítás tervezett 2010.02.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2010.11.30. vége Tervezett teljes közösségi funkció közszféra funkció költségvetés 27 000 000 Ft 23 000 000 Ft Támogatás aránya 85 % 85 % ill. 0% Támogatás nagysága 22 950 000Ft 15 053 000 Ft További források önkormányzati önerő és hitel, Rendőr Főkapitányság önerő Projekt-előkészítés tanulmányterv, tervezői költségbecslés helyzete Adminisztratív és eljárási tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek


53


5.4.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során kapta. Megalakulásakor – 1963-ban – 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta. 1967ben, majd 1988-ban tovább bővült. 1990-ben vette fel Vécsey Károly nevét. Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben 12x24 m-es tornaterem található. A két épület 3431 m2 alapterületű. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m2 alapterületű. Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 osztályába 449 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók száma 207 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 63 fő. 9. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola

A „XXI. századi iskola” felújítási programban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. A fejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

magastető héjazat felújítása bádogos munkával,

lapostető hőszigetelése és átfedése,

homlokzat hőszigetelése,

udvar térburkolat,

sportpálya aszfaltburkolat felújítása

Az épületek külső szigetelése csökkentené az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m2) hőszigetelését és átfedését meg kell oldani. Az udvari sportpálya (1140 m2) burkolata balesetveszélyes, újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m2) is felújításra szorul, a körülötte lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését.


54

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 19. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása Projekt neve Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Tevékenység típusa Közszféra funkció Finanszírozó strukturális ERFA alap A projekt célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Projekt rövid leírása A projekt keretében megvalósul a magastető héjazat felújítása, a lapos tető hőszigetelése és átfedése, a homlokzat hőszigetelése, az udvar térburkolatának és a sportpálya aszfaltburkolatának felújítása. Projekt helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz 27. Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Helyi lakosság Megvalósítás tervezett 2010.06.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2010.08.31. vége Tervezett teljes 83 030 000 Ft költségvetés Támogatás aránya 85 % Támogatás nagysága 70 575 000 Ft További források önkormányzati önerő és hitel Projekt-előkészítés tervezői költségbecslés helyzete Adminisztratív és eljárási homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek

5.4.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. 10. ábra A Kincskereső Óvoda


55


A homlokzati hőszigeteléssel, a födém hőszigeteléssel (680 m2), a lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréjével az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve. Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezek feltörése és új betonjárda építése (100 m2) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m2). 20. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása Projekt neve Kincskereső Óvoda külső felújítása Tevékenység típusa Közszféra funkció Finanszírozó strukturális ERFA alap A projekt célja, hogy a nevelési intézmény külső felújításával javuljon az épület energiahatékonysága. Projekt rövid leírása A projekt keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere befejezése, a homlokzat és a födém hőszigetelése. Projekt helyszíne Nyíregyháza, Árpád u. 52-58.. Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Helyi lakosság Megvalósítás tervezett 2010.06.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2010.08.31. vége Tervezett teljes 23 940 000 Ft költségvetés Támogatás aránya 85 % Támogatás nagysága 20 349 000 Ft További források önkormányzati önerő és hitel Projekt-előkészítés tervezői költségbecslés helyzete Adminisztratív és eljárási homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek

5.4.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m2 alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés).


56

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 11. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda)

Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. A gyermekek szabadtéri foglalkoztatásához elengedhetetlen az udvari burkolat és a játszószerek felújítása. 21. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása Projekt neve Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Tevékenység típusa Közszféra funkció Finanszírozó strukturális ERFA alap A projekt célja, hogy a nevelési intézmény külső felújításával javuljon az épület energiahatékonysága. Projekt rövid leírása A projekt keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése. Projekt helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz 29. Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Helyi lakosság Megvalósítás tervezett 2010.06.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2010.08.31. vége Tervezett teljes 26 600 000 Ft költségvetés Támogatás aránya 85 % Támogatás nagysága 22 610 000 Ft További források önkormányzati önerő és hitel Projekt-előkészítés tervezői költségbecslés helyzete Adminisztratív és eljárási homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek


57


5.4.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érkert közterületeinek jellemzése A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a 30-40 éves kort hűen tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő – agresszív hatású – forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek. Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 12. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota

Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák vannak, de ezeknek egy része nem a „szabványos” aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző a korábbi betonjárdák utólagos „vékonyaszfalttal” történő lezárása, melyek az idők során elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha az Érpatak lefedésével további parkolók kerülnek kialakításra. Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú családi házas ingatlan megvásárlása.


58

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 13. ábra A jelenlegi gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán

Érkert zöldfelületeinek jellemzése A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében felújításra szorul. A területen lévő fák életkora 25–50 év, több mint fele vágásérett (csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az 1970es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is – a folyamatos karbantartás ellenére – felújításra szorulnak. 14. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota

A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe kell venni. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját.


59


A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni. 15. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota

A városrész központ kialakítása tevékenységeket foglalja magában:

keretében

megvalósítandó

fejlesztés

az

alábbi

Dísztéri funkció kialakítása, díszburkolat, új közvilágítás, utcabútorok, esőbeálló, napvédő, zöldfelület növelése.

Érpatak lefedése a Damjanich utca és Vécsey Károly utca között, parkolók kialakítása.

Érpatak nyitott (Damjanich utcától délre) oldalain közpark, pihenő- és sport terület kialakítása.

Gépjárműközlekedésre alkalmas híd építése az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán.

22. táblázat A Városrész központ kialakítása projekt összefoglalása Projekt neve Városrész központ kialakítása Tevékenység típusa Városi funkciót erősítő Finanszírozó strukturális ERFA alap A projekt célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. A projekt keretében megvalósuló tevékenységek: - Dísztéri funkció kialakítása, díszburkolat, új közvilágítás, utcabútorok, esőbeálló, napvédő, zöldfelület növelése. Projekt rövid leírása - Érpatak lefedése a Damjanich utca és Vécsey Károly utca között, parkolók kialakítása. - Érpatak nyitott (Damjanich utcától délre) oldalain közpark, pihenőés sport terület kialakítása. - Gépjármű-közlekedésre alkalmas híd építése az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán. Projekt helyszíne Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Partner szerepe Érpatak kezelője (mederrehabilitáció, karbantartás) Helyi lakosság Célcsoport bemutatása Civil szervezetek


60

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Vállalkozások Közintézmények Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2010.02.01. 2012.11.30 450 000 000 Ft 85 % 382 500 000 Ft önkormányzati önerő és hitel ötletpályázat, tanulmánytervek, tervezői költségbecslés engedélyes tervek

5.4.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több mint 2300 lakóval. A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a legalább 8 cm vastag hangszigetelő, páraáteresztő és tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. A felújítások keretében tervezett tevékenység a pincefödém és a tető hőszigetelése, valamint a liftek korszerűsítése is. A lakások egy részében az elavult Teschauer ablakokat már korszerű fokozottan hőszigetelt PVC ablakokra cserélték a lakók. A homlokzat hőszigetelésével egyidejűleg a még ki nem cserélt ablakokat is célszerű kicserélni. Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. 16. ábra A felújítandó lakóházak


61

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 23. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása projekt összefoglalása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös Projekt neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából Tevékenység típusa Lakófunkciót erősítő Finanszírozó strukturális ERFA alap A projekt célja a lakosság életminőségének javítása a panel lakóházak energiahatékonyságának növelése révén. Projekt rövid leírása A projekt keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület felújítása (lift csere, homlokzat- pincefödém-, és tetőszigetelés). Projekt helyszíne Nyíregyháza, Toldi u.56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69. Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Lakóközösségek Önrész biztosítása a felújításhoz Partner szerepe Lakások nyílászáróinak cseréje a felújítással párhuzamosan Célcsoport bemutatása Helyi lakosság Megvalósítás tervezett 2010.02.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2012.11.30. vége Tervezett teljes 560 000 000 Ft költségvetés Támogatás aránya 60 % Támogatás nagysága 336 000 000 Ft További források önkormányzati önerő és hitel (20%), lakossági önerő (20%) Projekt-előkészítés tervezői költségbecslések helyzete Adminisztratív és eljárási homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek

5.4.1.7 Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások Az infrastrukturális fejlesztések kiegészítéseként négy ESZA típusú tevékenység valósul meg az akcióterületi fejlesztések keretében. Ifjúsági és szabadidős programok szervezése

Az általános iskolával együttműködésben szabadtéri programok szervezése.

Havi rendszerességgel klubalkalmak szervezése, melyek egyfajta közösségi teret biztosítanak a fiataloknak.

Filmklub, kreatív szervezése.

Ezekkel párhuzamosan ifjúsági információs és tanácsadó pont biztosítása civil szervezetek és a szociális ellátó rendszer együttműködésével.

tevékenységek,

illetve

igény

szerint

interaktív

előadások

Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést

Álláskereső klub működtetése.

Munkaerőpiaci tréningek szervezése, lebonyolítása.

Pályaorientációs tanácsadás biztosítása a program teljes ideje alatt.


62


Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók

Figyelemfelkeltő bevonásával.

akció

napok

szervezése

környezetvédő

civil

szervezetek

Szemléletformáló plakátsorozattal állandó figyelemfelhívás a környezettudatos életmódra.

Egészségmegőrző programok

Akciónapok szervezése vércukor szint mérés stb.

egészségmegőrző

szervezetek

bevonásával:véradás,

Emellett ifjúsági és időseknek szóló speciális témájú klubalkalmak szervezése.

Szabadtéri szabadidős programok szervezése az iskolával, óvodával együttműködve.

24. táblázat Az ESZA típusú beavatkozások összefoglalása Projekt neve ESZA-típusú beavatkozások Tevékenység típusa „Soft” tevékenység Finanszírozó strukturális ESZA alap - Ifjúsági és szabadidős programok szervezése - Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Projekt rövid leírása - Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók - Egészségmegőrző programok Projekt helyszíne Nyíregyháza Pályázó szervezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Nonprofit szervezetek Partner szerepe Közreműködés a programok megvalósításában Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Célcsoport bemutatása Vállalkozások Közintézmények Megvalósítás tervezett 2010.02.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2012.11.30. vége Tervezett teljes 50 000 000 Ft költségvetés Támogatás aránya 85 % Támogatás nagysága 42 500 000 Ft További források önkormányzati önerő és hitel Projekt-előkészítés Programstruktúra kialakítása, összeállítása helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


63


5.4.2

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. 25. táblázat A magánszféra által megvalósítandó projektek Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Projekt neve

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne

Projekt gazda

Előkészítettség

Nyílászárócserék a felújított lakóépületekben

A fejlesztés keretében megvalósuló társasházfelújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik

Toldi utca

magánszemély

projektelképzelés

2010

2012

Garázsok építése

A fejlesztés keretében megvalósuló területelőkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen

Árpád u. – Huszár sor közötti terület

magánszemély

projektelképzelés

2012

2013

Marika presszó áthelyezése

A közterületek megújításával a presszó jelenlegi helyszíne más funkciót kap, ezért a presszó új helyen működik tovább

Érkerti lakótelep közterület

magánszemély

projektelképzelés

2010

2011

5.4.3

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióerületet fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület közelében tervezett tevékenység. 26. táblázat A közszféra által megvalósítandó egyéb tevékenységek Projekt neve


Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása

Őzike bölcsőde épületének felújítása

Érpatak mederrehabilit áció, víztisztító

A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan elvégzi a meder-rehabilitációt, és víztisztító

Projekt helyszíne Vécsey köz 29.

VIII. számú főfolyás


Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Projekt gazda

Előkészítettség

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

pályázatkészítés folyamatban

2009

2010

Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

előkészítés alatt

2010

2012

64


Projekt neve


Projekt helyszíne

Projekt gazda

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Állomás tér


projektelképzelés

2010

2012

Arany J. u. – Szarvas u. kereszteződés


terv kész, endedélyezés alatt

2011

2011

berendezést épít be Parkolók kialakítása

Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása

Körforgalom kialakítása

Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával

Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése

A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út

Móricz Zsigmond utca és Huszár sor


terv kész, aktualizálása szükséges

2012

2013

Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki

Móricz Zsigmond utca


egyeztetés folyamatban

2012

2013

Érpatak további lefedése

Az akcióterület közterületeinek további rendezése

VIII. számú főfolyás


projektelképzelés

2013

2014

Mindennek eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. A megvalósításhoz szükséges 1,343 milliárd forint költséggel szemben a városrehabilitáció közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a pénzügyi eredményesség nem is tartozik – az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés jellege miatt nem is tartozhat – a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye.

5.5

A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését.


65

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 27. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2007.07.01 –. 2008.1231

2009 I.

2010 II. I. Előkészítés

2011 II.

I.

2012 II.

I.

II.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) Akcióterületi terv (ATT) Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések Egyéb Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Közösségi funkció Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civiház) felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrörs külső felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ESZA típusú) Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok

5.6

A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez

A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem – a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportok is.


66

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 28. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Közvetlen célcsoportok Lakóépület-felújítás

érintett épületek lakói a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai

Intézményfejlesztés

a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai

Köztér-rekonstrukció

az érkerti lakosság sportolók, kutyasétáltatók, autósok, kerékpárosok, a köztereken foglalkoztatottak a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások

Közvetett célcsoportok

a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások

A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.


67


Tervezett beavatkozás 1. Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civiház) felújítása, Érkerti Rendőrörs külső felújítása 2. Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 3. Kincskereső Óvoda külső felújítása 4. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása

29. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Érintett Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság célcsoportok szempontjából Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti előkészítés, a kivitelezés és a Az intézményekben elhelyezésükről működtetés során egyaránt foglalkoztatottak Az intézménekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal a Motiválhatóságuk a fejlesztések nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas Folyamatos tájékoztatás és A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák együttműködés szükséges az megoldódnak előkészítés, a kivitelezés és a A beruházás A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek működtetés során egyaránt környezetében élők kezelése elengedhetetlen Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet Könnyen igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait bevonhatók (pl. homlokzatrekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások együttműködés szükséges az A város teljes bővülésével a lakosság életminősége emelkedik előkészítés, a kivitelezés és a lakossága A település épített környezetében jelentkező problémák működtetés során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe csökkennek korlátozott Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen A civil önszerveződések számára az intézmény az előkészítés és a működtetés során szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, annak érdekében, hogy a célcsoport egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény Civil szervezetek szükségleteinek megfelelő termeket, kínálatát előadókat alakítsanak ki, és hogy azok A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek rendelkezésre kihasználtsága is magas legyen állásával a helyi civil szféra tovább erősödik Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett (gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is


68

Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok

Egyéb vállalkozások

A beruházás környezetében élők

5. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése

A város teljes lakossága

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából

Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti elvárás A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A közterületek megújulásával és közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak

Civil szervezetek

A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és szabadidős kínálatát

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Egyéb vállalkozások

Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt


69

Bevonhatóság, motiválhatóság bevonhatók (pl. homlokzatrekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzatrekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzatrekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok

Felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai, üzemeltetői

6. Lakóingatlanok felújítása

A nem felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai

Vállalkozások

A város lakossága

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A jó minőségű lakások kínálata bővül A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak


70

Bevonhatóság, motiválhatóság kivitelezés és a fenntartás során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati forrásokat a lakások felújítására Motiválhatóságukat a fűtési árak várható változásai befolyásolják Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be


5.6.1

A lakosság

A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. 5.6.1.1 Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008-ban 118 580 fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) eredményezhetik a komfortérzet növekedését. 5.6.1.2 Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói – délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek:

az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év felettiek száma a városban 20 950 volt 2007-ben);

a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2007-ben a 0 és 14 év közötti korcsoportba 18 022-en tartoztak);


71


a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is – esetükben különösen fontos, hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2007-ben 4 435 15-17 év közötti fiatal élt a városban).

Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is leképeződnek. 5.6.1.3 Lakossági célcsoportok a köztérhasználat szerinti jellemzése Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér „munkahelyként” funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni (pl. lehetőség esetén futóösvény kiépítése, illemhelyek ingyenes használata). A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok.

Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki megfelelő alternatív útvonalakat.

Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős „átmenő” forgalmat is lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban megtörtént, semmiképpen sem célszerű.

Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása. 5.6.2

A vállalkozások

Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát – részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak

a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók,

a környező területek ingatlantulajdonosai és a potenciális ingatlanfejlesztők,

a közterületeket fenntartó Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában,

a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a közterek pénzügyi fenntarthatóságához,

továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.).

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek – a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő – kiépítését és üzemeltetését végzik el.


72


A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Kht., Nyíregyházi Városi Televízió Kht., www.nyiregyhaza.hu, www.nyirhalo.hu). A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való részvétel nem kötelező a vállalkozások számára. 5.6.3

A civil szervezetek

A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2008. szeptember 1-ei adatai szerint összesen 1059 civil szervezet működött, amelyek 1/3-a alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. 17. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nyíregyháza

Érkert

egészségügy

jog- és érdekvédelem

környezetvédelem

közbiztonság, polgárvédelem

kultúra

kutatás

oktatás

politika

sport és szabadidő

szociális szolgáltatások

egyéb

nincs adat

A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az 55 érkerti civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil érdekképviseletig.


73


A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén. 5.7

A tervezett fejlesztések várható hatásai

Az érkerti szociális városrehabilitáció várható hatásait a hatásútvonal-térkép módszerével határoztuk meg, amely során beazonosítottuk az egyes beavatkozások egymásra épülő hatásait, majd azokat négy kategóriába csoportosítottuk:

A társadalmi és esélyegyenlőségi hatások elsősorban az intézményfelújításokhoz és a városrehabilitáció ESZA-típusú tevékenységeihez kapcsolódnak.

A környezeti hatások az épített környezet, a közterület-rekonstrukciók és az energetikai korszerűsítések esetében követhetők nyomon.

A pénzügyi és gazdasági hatások elsősorban a projekten kívüli beruházások nyomán jelentkezhetnek.

A komplex hatások között olyan folyamatok jelennek meg, amelyek átfogóan érintik nemcsak a lakótelep gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatait, hanem az egész város fejlődését is alapvetően befolyásolják.

A fejezet további részében – megfelelve a városfejlesztési kézikönyv útmutatásainak – részletesen bemutatjuk a társadalmi-gazdasági, az esélyegyenlőségi és a környezeti hatásokat. 5.7.1

Társadalmi-gazdasági hatások

Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetk komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely

megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára;

alkalmas rendezvények szervezésére;

lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére.

Az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul Érkert társadalmi és


74


gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A tervezett kapcsolódó ESZA típusú tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: az ifjúsági és szabadidős programok, a képzési, oktatási programok, a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók, valamint az egészségmegőrző programok közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs képességét ist. A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A gazdasági és társadalmi – valamint részben a környezeti – hatások eredőjeként növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a városrész térségi és gazdasági szerepköre. 5.7.2

Esélyegyenlőségi hatások

Az intézmények és a közterek megújítása során kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire:

A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni.

A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka keretében – növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát.

A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van:

-

a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg;

-

A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek is fontos szerepet játszanak.

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához. 5.7.3

Környezeti hatások

A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, gépészeti korszerűsítés) jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket


75


eredményez, amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni. A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog.


76


6

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

6.1 6.1.1

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei

Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság létrehozásával ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság létrehozása egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósíthat meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet lesz. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi V. törvény által szabályozott társasági formák közül a városfejlesztő társaság létrehozásához a legindokoltabbnak a korlátolt felelősségű társasági forma látszik, mely gazdasági társaság önálló jogi személyiséggel bír. (A teljes körű jogforrást az 5. számú melléklet tartalmazza.) 6.1.2

Szervezetfejlesztési lehetőségek, szervezeti kompetenciák

Az irányadó szabályozás szerint3 ezen gazdasági társaság lehet új alapítású, illetőleg lehet már a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság is, amelyet társasági szerződésének, alapító okiratának módosításával és a módosításoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzésével szükséges a városfejlesztő társasággal szemben támasztott, az alábbiakban leírt kritériumoknak megfelelővé tenni. A városfejlesztő társaság, mint gazdasági társaság csak és kizárólag egyszemélyes társasági formában jöhet létre4, tehát a fentieket figyelembe véve a városfejlesztő társaság létrehozására ajánlott korlátolt felelősségű társasági forma, mint egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kerülhet számításba. Az, hogy egyszemélyes társaságként alapítható városfejlesztő társaság egyben azt is jelenti, hogy alapítója egy személyben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata lehet. Kritérium még ezen egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággal szemben az is, hogy tevékenységi köre a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztése végrehajtásának és fenntartásának megfelelő tevékenységi kör lehet. Az ezen kritériumnak megfelelő tevékenységi kör meghatározása a TEÁOR nomenklatúra 41.10’08 Épületépítési projekt szervezése tevékenységi kör alapító okiratban való szerepeltetésével megvalósul. 6.1.2.1 Városfejlesztő Társaság létrehozása Nyíregyházán A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy is megfelelhet, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosítva felel meg a városfejlesztő társasággal szemben támasztott fenti kritériumokkal. Az egyik lehetséges – az Előzetes Akcióterületi Tervben is 3

Városfejlesztési kézikönyv. Második, javított kiadás 106. o. Tervezési útmutató a Megye jogú városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz 86-90. o. 4 Tervezési útmutató a Megye Jogú Városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz 86. o.


77


megfogalmazott - változat szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint egyszemélyes gazdasági társaság alapító okiratát kívánja akképpen módosítani, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.10'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele, törzstőkéje 28.000.000,- Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. Tevékenységei között egyebek mellett szerepel még 41.10’08 Épületépítési projekt szervezése is. A társaság ügyvezetője Diczkó József, a társaságnál felügyelő bizottság működik - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos teendőket az INTER REAL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Rt., Szendrői Jenő könyvvizsgáló látja el. A fent részletesen megjelölt gazdasági társaság alapító okirata figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata - alapvetően alkalmas arra, hogy Nyíregyháza MJV Önkormányzata annak módosításával megfelelővé tegye a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumoknak. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az egyszemélyes alapítású gazdasági társaságnál, így a tárgyban fentebb részletesen megjelölt korlátolt felelősségű társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. Az alapító okirat módosítása tárgyában tehát Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot szükséges hoznia, mely alapítói határozat módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. Cél meghatározása keretében az alábbi szabályozást javasoljuk alkalmazni:

A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak – mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: -

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása,

-

fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához,

-

a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés,

-

a(z inter)regionális szerepkör erősítése,

-

a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele,

-

kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme,

-

a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése,

-

a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése,

-

a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása,


78


-

a szociális biztonság megteremtése.

Célszerű lehet az alapító okirat 1./ pontjában meghatározottak szerint a társaság nevének módosítása, célszerű olyan cégnevet választani, amely tartalmazza a városfejlesztő társaság megjelölést. A társaság cégneve lehetne Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság.

Az alapító okiratban foglalt tevékenységi körök tartalmazzák a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének - TEÁOR- megfelelő kódokat. A társaság tevékenységi körekeinél szerepel a 41.10’08 Épületépítési projekt szervezése tevékenységi kört.

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: -

Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása:

-

Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,

-

gazdaságfejlesztési elemek integrációja,

-

a gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása,

-

fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),

-

fenntartás koordinációja,

-

további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása

-

-

-

-

-

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), amennyiben erre megbízást kap az AT végrehajtására kötendő szerződésben a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), amennyiben erre megbízást kap az AT végrehajtására kötendő szerződésben az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), amennyiben erre megbízást kap az AT végrehajtására kötendő szerződésben adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal),

-

az Akcióterületen megvalósuló projektmenedzsment:

-

a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete)


projektekkel

kapcsolatos

teljes

körű

79


-

projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása

-

projekt költségek kontrollja

-

kockázatkezelések

-

változások menedzselése

-

projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása

-

projekt időütemezés menedzselése

-

kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten

-

projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése

-

projekt lezárása, értékelése

-

kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel

-

a projekt belső monitoringjának megszervezése

-

tájékoztatási feladatok biztosítása.

Közreműködő

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak - melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra - melynek maximális időtartama 5 év - vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja, jelen esetben célszerű a meghatározott időtartamú ügyvezetői megbízatás alkalmazása. Szükséges, hogy az ügyvezetőre vonatkozó, jelen pontban szabályozásra kerüljön, hogy az ügyvezető milyen gyakorisággal és milyen módon köteles az alapítónak beszámolni. A beszámolók részletes kifejtése a Kompetenciák, felelősségi körök című fejezetben található.

A felügyelő bizottság tagjainak megbízatását célszerű és szükséges az ügyvezető megbízatásával összhangba hozni, ha és amennyiben a jelenleg cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok a fenti kritériumnak megfelelnek.

A könyvvizsgálóra vonatkozó 11./ pontban mindenképpen szükséges a könyvvizsgálói megbízatás időtartamát az ügyvezető és a felügyelő bizottság tagjainak megbízatásával szükséges összhangba hozni.

6.1.2.2 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony A fentiek szerinti módosítással átalakított, vagy újonnan alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság szükséges, hogy - a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása okából - megbízási szerződést kössön az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Itt mindenképpen megjegyzendő, hogy a megkötendő szerződés megbízási szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát az így megkötendő szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi.


80


6.1.2.3

Kompetenciák, felelősségi körök

A létrehozni kívánt Városfejlesztési Társaság szervezeti struktúráját, és a működési rendszerben elfoglalt helyét, és kapcsolatait úgy célszerű kialakítani, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. A Kbt. szabályai szerint megkötött megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével. A fejlesztéssel érintett projektelemek tekintetében a jelenlegi jogszabályi környezet nem ad arra lehetőséget, hogy az önkormányzat a Városfejlesztési Társasággal vagyonkezelési szerződést kössön. A későbbiekben ennek lehetőségét azonban folyamatosan vizsgálni szükséges. Az egyszemélyes társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében hozza létre, de nem tekinthet el attól, hogy a társaság feladata kell, hogy legyen a később induló egyéb városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselő testülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala az önkormányzat joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, a Kbt. szerinti eljárások lefolytatására, az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra, valamint a társasági és személyi ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és – rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Városfejlesztési Irodára és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS, és Akcióterületi Tervek kidolgozása, és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési Iroda háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője felelősséggel, és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg.


81


Lehetséges szervezeti struktúra:

Ügyvezető igazgató: a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Kompetenciák: felsőfokú pénzügyi, közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol) középfokú aktív nyelvismeret.

Műszaki menedzser: a projekt előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a későbbiekben is szükség lehet. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat.

Projekt menedzser: feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. A támogatási tanácsadó felelős az RFÜ és az NFÜ felé történő kapcsolattartásért is. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása összeállítása. (Kompetenciák: felsőfokú (gazdasági) végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, 5 éves projektmenedzselési tapasztalat.)

Titkárságvezető: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében. (Kompetenciák: felsőfokú végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, minimum 2 év titkársági és ügyviteli gyakorlat.)

Az egyes feladatokat, valamint a közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján is elláthatja a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind a Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Iroda, Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába.

Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről.

A Közgyűlés számára negyedéves, illetve igény szerinti rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő.

A polgármester számára havi rendszerességű, illetve igény szerinti megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.

A Városfejlesztési Irodával napi szintű operatív kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán. Az Iroda számár leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH – val történő kapcsolatok állásáról.

A Felügyelő Bizottság elnökével operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról, és engedélyezteti a hatáskörét meghaladó kifizetéseket. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a polgármestert és a


82


Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására. Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 18. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája

Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2.

Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok: • Városfejlesztési és környezetvédelmi • Városüzemeltetési • Gazdasági • Jogi

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda irodavezető Vagyongazdálkodási Iroda irodavezető Főépítész

Operatív kapcsolattartás

Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Projektmenedzsment szakértő (soft) Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő

Igazgató Műszaki menedzser Projektmenedzser Titkárságvezető


Projektpartnerek •

•

közbeszerzés/ Megbízási szerződés

Operatív kapcsolattartás

Irányító Hatóság

Szerződéskö

•

•

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei RendőrFőkapitányság Érkerti Rendőrőrs Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Lakástulajdonosok, lakásszövetke zetek

Nyíregyházi Civil Fórum

83


A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. Ez technikailag oly módon lehetséges, hogy az alapító okiratban meg kell határozni azon ügyvezetői döntések körét, amelyek vonatkozásában az ügyvezető köteles döntéseit a felügyelő bizottság által jóváhagyatni. A felügyelő bizottság ezen jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem? Ezen módszer alkalmazásával fenntartható az egyszemélyes társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását. 6.1.2.4 A Városfejlesztő Társaság és Nyíregyháza MJV Önkormányzata közötti jogviszony a Közbeszerzési törvény vonatkozásában A városfejlesztő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. Ezen megbízási szerződésbe azonban valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni és a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is.) 6.1.3

Intézményi együttműködés

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködni az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSz-el) később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is, az önkormányzati jóváhagyás birtokában. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző intézményeivel is; elsősorban a Városfejlesztési Irodával, a Főépítésszel, a Vagyongazdálkodási Irodával, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és Városfejlesztési Iroda között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési Iroda vezetője lesz a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. A folyamatos szakmai koordinációban a vezető szerepet a Városfejlesztési Iroda tölti be.


84


A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése viszont a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester, vagy az általa megbízott ügyintéző a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást ad a projekt megvalósulásáról, illetve a következő Akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre. Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 19. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Irányító Hatóság

Projektpartnerek

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala

Projekten kívüli partnerek Nyíregyházi Civil Fórum

Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft.

Városfejlesztő Társaság

Pénzügyi partnerek


Egyéb partnerek (befektetők, lakosság)

Alvállalkozók

85


6.1.4

A Városfejlesztő Társaság megvalósításának összegzése

A fentieket összegezve a Városfejlesztő Társasággal szembeni elvárások megvalósítása és a Társaság működése, működtetésével kapcsolatos kötelezettségek, elvárások teljesítése érdekében a már meglévő társaság alapító okiratának módosítása vált indokolttá, figyelemmel a korábbiakban kifejtett érvekre is. Az Ipari Park Kft. 1997 óta foglalkozik a Nyíregyházi Ipari Park ingatlanfejlesztéseivel, ez alatt számos projekt, fejlesztés lebonyolításában vett részt. Az önkormányzat pontosan azért döntött új Társaság létrehozása helyett a Kft Városfejlesztő Társasággá történő átalakítása mellett, mert az elmúlt tíz évben a cég nagy tapasztalatokat szerzett nagy költségvetésű, a magánszektorral partneri együttműködést igénylő projektek lebonyolítása terén. A Kft.-nek vannak tapasztalatai támogatott beruházások megvalósításában is, ugyanakkor eredeti misszióját – a Nyíregyházi Ipari Park sikeres működésének megalapozása - már teljesítette, az Ipari Parkban ellátandó feladatait a városfejlesztő feladatok mellet is el tudja látni. 6.2

Üzemeltetés, működtetés

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója. A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra.

Infrastrukturális fejlesztések: Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása, Érkerti Rendőrörs külső felújítása, érkerti oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése (Vécsey Károly Általános Iskola, Kincskereső Óvoda és Vécsey Károly utcai Óvoda külső felújítása): a megvalósulást követően a projektelemek fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése: A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. A pontos költségek a műszaki tervek birtokában számíthatóak ki.

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása: A felújítások révén nő az érintett épületek energiahatékonysága. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást az önkormányzat részéről.

Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások: Az ifjúsági és szabadidős programok, a képzési, oktatási programok, a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók, valamint az egészségmegőrző programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat.

A pontos üzemeltetési költségek a műszaki tervek ismeretében kalkulálhatóak. A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a Városfejlesztési kézikönyvnek megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni.


86


7 7.1

PÉNZÜGYI TERV A pályázat és az akcióterületi fejlesztés előzetes összefoglaló költségvetése

Az alábbi táblázat egy áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 30. táblázat A pályázat összefoglaló költségvetése Támogatás Költségvetés eFt intenzitás Saját Támogatás Összesen % forrás Közösségi funkciók 85,0 22 950 4 050 27 000 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi 85,0 22 950 4 050 27 000 Civilház) felújítása Közszféra funkciók 82,1 128 587 27 983 156 570 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy 85,0 ill. 0 15 053 7 947 23 000 épületben működő Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 85,0 70 575 12 455 83 030 Kincskereső Óvoda külső felújítása 85,0 20 349 3 591 23 940 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) 85,0 22 610 3 990 26 600 külső felújítása Városi funkciók 85,0 382 500 67 500 450 000 Városrész központ kialakítása, Érpatak 85,0 382 500 67 500 450 000 környezetének rendezése Lakófunkciót erősítő tevékenység 60,0 336 000 112 000 560 000 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság 60,0 336 000 112 000 560 000 5 javításának szempontjából Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások 85,0 42 500 7 500 50 000 Ifjúsági és szabadidős programok szervezése 85,0 12 750 2 250 15 000 Képzési, oktatási programok lebonyolításával 85,0 17 000 3 000 20 000 segíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő 85,0 6 375 1 125 7 500 tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok 85,0 6 375 1 125 7 500 Projektelemek összesen 73,4 912 537 219 033 1 243 570 Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás 85,0 85 000 15 000 100 000 Tájékoztatás, marketing 85,0 6 800 1 200 8 000 6 Projekt előkészítés 85,0 51 000 9 000 60 000 Projekt menedzsment 85,0 27 200 4 800 32 000 ÉAOP 5.1.1 támogatással megvalósítandó 74,2 997 537 234 033 1 343 570 projekt összesen

A részletes pénzügyi számításokat, költség-haszon elemzéseket a Városfejlesztési kézikönyv előírásainak megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni.

5

10db tízszintes épület felújítása (lift csere, homlokzat- pincefödém-, és tetőszigetelés épületenként 56 millió Ft, a lakosság és önkormányzat ad 20-20% önerőt). Lakossági önerő 112 000 eFt 6 Tanulmányok, tervek, engedélyek költségei (Akcióterületi terv, műszaki dokumentumok) Ingatlanvásárlás az iskolai parkoló bővítéséhez.


87


7.2

A kockázatok elemzése

Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók:

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást.

A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a hazai és nemzetközi makrogazdasági-társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős részét megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető.


88

A megvalósításra vonatkozó kockázatok

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 31. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Valószínűség Hatás Kockázat megnevezése Kockázatkezelés módja (1-7)* (1-7)* Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges A pályázat szakmai tartalma nem 1 7 dokumentumok előkészítésébe éri el a kívánt minőséget. Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Nem tud a pályázó vissza nem Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges térítendő támogatást bevonni a 2 7 dokumentumok előkészítésébe projekt megvalósításába. Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Hiányzik a projekt megvalósítá Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás 1 7 sához szükséges sajáterő. Hitelfelvétel, magántőke bevonása A projekt előkészítése elhúzódik. 1 5 Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel A helyi lakosság nem elég Folyamatos egyeztetés a projekt-előkészítéstől a projekt motivált a fejlesztésekben való 3 5 lezárásáig a fejlesztendő létesítmények lakóival, tulajdonosaival részvételben. Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése A projekt engedélyezési eljárása Kompetens építészek és tervezők kiválasztása 2 5 elhúzódik. Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal Az elhúzódó közbeszerzési Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése eljárás miatt csúszik a 2 4 Közbeszerzési szakértő alkalmazása fejlesztések megvalósítása. Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása Az igényelt támogatási részlet 2 4 A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése átutalása időben csúszik. Folyamatos együttműködés a KSZ-szel A kivitelezés során előre nem Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és látható műszaki problémák 2 5 közterületek állapotának alapos felmérésével jelentkeznek. Nem az előírt műszaki Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása 1 6 tartalommal készül el az épület. A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása Az indikátorok teljesítése nem 1 6 Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása lehetséges. Rendszeres konkurenciaelemzés végzése A hasonló adottságú Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott 4 3 városrészek/intézmények marketingkommunikációs tevékenység konkurenciája tovább erősödik. Egyedi kínálati csomag összeállítása Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel


89

Érintett tevékenység összes összes összes összes lakóingatlanok felújítása összes összes összes összes összes összes

Civilház fejlesztése

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Az energiaárak tovább emelkednek.

7

1

A csökkenő reáljövedelmek miatt a lakáspiac stagnál.

3

2

2

4

A fenntartásra vonatkozó kockázatok

Kockázat megnevezése

A lakosság folytatódó elvándorlása miatt csökken a kereslet a közösségi terek és szolgáltatások iránt. Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára. Az Érkert vonzereje továbbra sem erősödik.

Kockázatkezelés módja

Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása Környezettudatos energiafogyasztásra való ösztönzés

Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység a városrész vonzerejének növelésére

lakóingatlanok felújítása

Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása

összes

1

2

2

5

5

4

Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése

Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai iránt

2

5

Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról

Fenntartási és rezsi költségek jelentős mértékben emelkednek.

5

4

Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Hosszabb távon térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken

A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik.

2

4

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb


Érintett tevékenység lakóingatlanok és intézmények felújítása

90

összes

összes

összes Közösségi helyszínek létrehozására, megújítására irányuló projektelemek Önkormányzati intézmények és közterek Közterek


8

AZ ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA

Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérést 2007 végén a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytattuk a Nyíregyházi Napló közreműködésével: decemberben lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása, ezért csak ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. A dokumentumok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett „Városrehabilitáció 20072013-ban, Kézikönyv a városok számára” illetve annak második, javított kiadása („Városfejlesztési kézikönyv”) módszertani útmutatók alapján készültek. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. Az egyes projektelemek pontos költségeinek meghatározásához építészeti tanulmánytervek készülnek, amelyek a felújítandó épületek műszaki leírását is tartalmazzák. A közbeszerzési dokumentációk kidolgozása az előkészítő tevékenységekkel kapcsolatosan megkezdődött. A kivitelezési munkálatok közbeszereztetése jelentősebb szaktudást igényel, ezért ahhoz külső közbeszerzési szakértő igénybevételét is tervezzük. Az engedélyes tervek, valamint a részletes Akcióterületi Terv kidolgozására – a Közreműködő Szervezettel a kormánydöntés után közösen összeállított útvonaltervnek megfelelően – a 2. szakaszban kerül sor. A tervek szerint a 2. szakasz előkészítő tevékenységeket legkésőbb 2009. júliusban be kell fejezni ahhoz, hogy 2010. februárban el lehessen kezdeni a megvalósítást (kivételt ez alól a tájékoztatási tevékenység jelent, amely egészen a megvalósítási szakasz kezdetéig zajlik). A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta.


91


9

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan LAKÓZÓNA (L) 6. § (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. „x” értéke: - 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e - 9,50 m építménymagasságig: 50 m2/r.e - 12,50 m építménymagasságig: 40 m2/r.e d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés – az építés helyét kivéve – 10 m széles sávban biztosítható. KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. § (1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők.


92


(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. § (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) a) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.


93


2. számú melléklet: Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = háztartások 7%-a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Bencs Programja” és Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a városban 2007-2013 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében 2006. július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János u. – Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond u. – Virág u. – Kígyó u. által határolt belső tömbre terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a került be a mintába. A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják (3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 2,59 közötti értékek). A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is szeretnék az itt élők. A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb


94

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása Platánsor megújítása Közösségi tér kialakítása Patakpart felújítása Járdák felújítása Utak felújítása Lakóépületek és környezetük felújítása Iskolák, óvodák környezetének megújítása az Állomás tér rekonstrukciója

3,99 4,65 4,01 5,89 8,4 7,47 6,25 5,45 4,83 0

2

4

6

8

10

A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, ha uszoda is lenne a városrészben. A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek gondozásában való részvételi hajlandóság is. A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. Probléma / javaslat Köztisztaság, parkosítás Hajléktalanok elhelyezése Közlekedés, utak javítása Közbiztonság erősítése, járőrözés Prostitúció kitiltása Sportolási lehetőség bővítése Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése

Említések száma 46 34 30 20 16 11 6

Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül:

Több szeméttároló kuka Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása Galambpiszok eltakarítása


95


Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) Az utcabútorok elhanyagoltak Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása Szökőkutak építése

A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel:

Hajléktalanszálló átköltöztetése A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése álláskeresésre és állástalálásra Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében

Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok:

az utak, járdák felújítása Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt Buszmegállónál zebra létesítése Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, Borbánya, Oros) A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén Kerékpárút – összeköttetés a belvárossal Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) Buszmegállóba utcabútort Több parkolót Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 – 4,30) Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén

Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok:

Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a lépcsőházban telepednek meg Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára Közvilágítás bővítése (kiserdő) Fekete piac eltüntetése

Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok:

Prostituáltak kitiltása Türelmi zóna kijelölése a városban

Sportolási lehetőségekre tett javaslatok:

Toldi u. focipálya bővítése Kosárlabdapálya, kosárpalánk Ping-pong asztalok Futópálya konditerem küzdősportok gyakorlásához hely kerékpár és gördeszka pálya kerékpárút teniszpálya uszoda

Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra


96

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot.


97


4. számú melléklet: A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható fejlesztés. Hasonló jelenség – az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája – figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek bővítése. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő lakótelep Nyíregyházán. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár – elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából.


98


5. számú melléklet: A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges:

Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet. Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését. Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása.

A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, illetve a közbiztonság javítása. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal.


99


6. számú melléklet: A szakhatósági egyeztetés keretében 2007. december 10-én felkeresett szervezetek listája 1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. 2) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. 3) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 119. 4) BM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. 6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 7) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 9) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13. 10) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 35. 11) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 1. 12) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., 13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 14) Nyíregyháza Rendőrkapitányság 4400 Nyíregyháza, Stadion u. 5. 15) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 16) Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u. 5. 17) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 1675 Budapest, Pf.: 41. 18) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság 4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: 230.


100


19) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 20) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltség 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. 21) IRM Határőrség Nyírbátori Igazgatósága Határrendészeti Osztály 4300 Nyírbátor, Bocskai u. 2-4. 22) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 38.


101


7. számú melléklet: Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben................................................................................ 12 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz................................................. 13 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása .................................................................................................... 18 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán........................................... 21 5. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen .................................................................... 23 6. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%)......................................................................................................................... 27 7. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen............................................................................. 29 8. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője............................................................................... 30 9. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője ......................................................................................... 31 10. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek ..................................................................... 32 11. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai ......................................................................... 33 12. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában................................................................................................................................. 34 13. táblázat Átlagos négyzetméterárak az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) .................................................... 36 14. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai .......................................... 45 15. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz ............................................................... 47 16. táblázat Összefoglaló táblázat az akcióterületi beruházásokról....................................................................... 49 17. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ......................................................................... 51 18. táblázat A Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása projekt összefoglalása ................................................................................................................... 53 19. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása.......................................... 55 20. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása............................................................ 56 21. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása ................ 57 22. táblázat A Városrész központ kialakítása projekt összefoglalása.................................................................... 60 23. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása projekt összefoglalása ...................................................................................................................................................................... 62 24. táblázat Az ESZA típusú beavatkozások összefoglalása ................................................................................ 63 25. táblázat A magánszféra által megvalósítandó projektek.................................................................................. 64 26. táblázat A közszféra által megvalósítandó egyéb tevékenységek ................................................................... 64 27. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ......................................................................... 66 28. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai............................................................................................................ 67 29. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként ................................... 68 30. táblázat A pályázat összefoglaló költségvetése............................................................................................... 87 31. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik ............................... 89

1. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%)................................................................................................................................................................ 26 2. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben ......................................... 28 3. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) .......................................................................................................................................................... 37 4. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa..................................................................................... 41 5. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa ...................................................................................... 41 6. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza................................................................................................................. 42 7. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere ...................................................................... 46 8. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs épülete .................................................................................... 53 9. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola............................................................................................................. 54 10. ábra A Kincskereső Óvoda.............................................................................................................................. 55 11. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda)................................................................................. 57 12. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota................................................................................... 58 13. ábra A jelenlegi gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán................................................. 59 14. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota ................................................................................. 59 15. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota ................................................................................................................. 60 16. ábra A felújítandó lakóházak .......................................................................................................................... 61 17. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása ................................ 73 18. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája ...................................... 83 19. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája....................................................................... 85 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése ......................................................................................... 15 2. térkép Az érkerti akcióterület ............................................................................................................................. 16 3. térkép Az érkerti akcióterület határai ................................................................................................................. 17 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén ............................................................................................... 20


102

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 1. VÁLTOZAT 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) ............................................................................ 21 6. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen ................................... 33 7. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése................................. 48


103

Egyeztetési anyag 1. változat

Recommend Documents