EGYES KRIMINOLÓGIAI KÉRDÉSEI **

DR. VÁRADI ERIKA – DR. KEREKES VIKTÓRIA* A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK EGYES KRIMINOLÓGIAI KÉRDÉSEI

**

Előszó Az élet elleni támadások mellett a szexuális élet szabadsága elleni erőszakos magatartások jelentik a társadalomra veszélyes cselekmények egyik kiemelt körét. Jelen munka – figyelemmel a 2012. évi C. törvénnyel életbe lépő új Büntető törvénykönyv szabályozására – kísérletet tesz a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül elsősorban az erőszakos közösülés – szemérem elleni erőszak – szexuális erőszak által lefedett cselekmények legfontosabb elemeinek büntetőjogi és kriminológiai elemzésére, kitérve a bizonyítás nehézségeire, a nyomozás során felmerülő szakértői kérdésekre, s nem utolsó sorban a nemi ösztön patológiás megnyilvánulásainak egyik oksági tényezőjére, a szexuális függőségre. Bevezetés A személyes- és szabadságjogok térnyerése, valamint az erkölcsi megfontolások hangsúlyosabbá válása a nemi erkölcs elleni támadásokat tilalmazó szabályok és normák fejlődésének évszázadok óta katalizátora. A nemi szabadság, a párválasztás befolyás- és erőszakmentessége a társadalmak fejlettségének magasabb szintre emelkedésével egyre erőteljesebben vált a védett értékek részévé. Ezen értékek védelmét a környezet erkölcsi normáin, szokásain kívül a legerőteljesebben a büntetőjog hivatott biztosítani. A nemi szabadság és erkölcs, mint érték, súlyát jól mutatja, hogy a társadalom tagjai a XX. században is – az állam elleni

*

Témavezető – témavezetett közös publikáció. A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

**

532

VÁRADI ERIKA – KEREKES VIKTÓRIA

bűncselekményeket kivéve – az élet és a nemi erkölcs ellen irányuló büntetendő cselekményeket ítélik meg legsúlyosabban. 1 Noha a védett alapvető értékek már jó ideje nem változtak, büntető kódexeink fejlődésük, alakulásuk során újra és újra érintették e bűncselekmények körét. A folyamat következő lépcsőfoka az e téren számos változást hozó, 2013 nyarán hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv megszületése volt. Nemzetközi egyezmények és az Európai Uniós gyakorlat mellett a jogalkotók figyelemmel voltak számos, szakmai berkekben korábban is vitatott kérdésre. Így új tényállásként jött létre a szexuális erőszak elnevezésű bűncselekményi kör, amely összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak 1978. évi IV. törvény szerinti tényállását, melyek külön szankcionálása és szabályozása korábban is kérdéseket vetett fel egyes szakemberek körében.2 Szexuális kultúra és szocializáció A szexuális kultúra értelmezése a legtöbb esetben a testi kapcsolatra, fizikai örömszerzésre és a kielégülés mozzanataira korlátozódik, mindazonáltal a szexualitás és annak kultúrája ennél sokkalta szélesebb kört ölel fel, ide tagozva a nemiség minden vonatkozását és a nemi kapcsolatok valamennyi szintjét. A szexuális attitűdök diverzitása A nemi erkölcs és a nemi kultúra az emberré válás hajnalán egy tőből fakadt, mégis az erkölcs csupán a teljes tudatosulás után fejlődött, míg a kultúra a történelemben mélyebbre mutat vissza. A tanulásban, a tapasztalatok megszerzésében már a szubhumán főemlősöknek is részük volt, maga a szexuális magatartás pedig fontos helyet foglalt el a társas

Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 21. o. Az OKRI közelmúltban lefolytatott kutatásai is megerősítették, hogy „a szexualitásban megjelenő nyílt agressziót, a szexuális erőszakot az emberek döntő többsége az emberölés után a második legsúlyosabb bűncselekménynek tekintette”. Virág György: Szexuális erőszak. i.m. 74.o. 2 Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, Büntetőjogi Kodifikáció, Fórum 2002/4. 1

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK EGYES 533 KRIMINOLÓGIAI KÉRDÉSEI

élet szimbolikájában.3 A csoportos életmód, érintkezési formáik a szexuális élet és viselkedés fejlődésének legfontosabb rugóivá váltak. Ez meghatározta az emberi szexualitás kibontakozásának körülményeit. Maga a szexuális kultúra szerte a világon népek és társadalmi rétegek szerint kitermelte a magára jellemző, másokétól eltérő formáit és szokásait, melyek később akár determinálhatták is az adott anyatársadalmat. Ezek a – korábban informális – szabályok erős összetartó erőként jelentkeznek egy közösség életében, s színezik a globális kultúrát. A társadalmi fejlődéssel együtt járó szemléletváltás általában módosítja magának az „abnormalitásnak,” azaz e szabályoktól, viselkedési mintáktól való eltérésnek a megítélését is.4 A szexuális magatartás normái az emberré válással egy időben kezdtek kialakulni és elkülönülni. Maga a szexualitás viszont fejlődésünkben mélyebbre nyúlik vissza és öröklődik. Számos emberi cselekvés mélyén ez munkál, ezért az erkölcsi, viselkedési normák keletkezésének részbeni célja épp e szexuális ösztön és az általa vezérelt cselekedetek keretek között tartása. Az ember számára egyes szexuális megnyilvánulások – koronként, népcsoportonként vagy akár földrajzi tekintetben is – nemkívánatossá váltak, s az ezeket gyakorlókat az ellenük folytatott következetes küzdelem kizárta a kultúrából.5 Ennek folyományaként dinamikusan fejlődő terepnek tekinthető az egyébként sokszor konstans állandónak vélt szexuális kultúra, s a társadalomban az egyedek sajátos nemi erkölcse – amennyiben túlélte a sokszor prüdéria szintjére emelkedett „óvatosságot” – együttesen vezetett egy sokszínű szexuális kultúra születéséhez. Ennek elég szemléletes példája a „szexuális variációk” kifejezés is, mely olyan cselekményeket és fenoméneket takar, melyek elfogadást nyertek a pszichiátria területén, s betegségek helyett mint variációk kerülnek meghatározásra (biszexualitás, homoszexualitás).6

Szenti Tibor: Paráznák. Feudalizmuskori (1723-1843) szexuális büntetőperek, Kiadta: A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1993. 126. o. 4 Fekete Mária – Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, HVG-ORAC Lap, és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2002. 54. o. 5 Szenti Tibor: Paráznák. i.m. 92. o. 6 Füredi János – Németh Attila – Tariska Péter: A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. 392. o. 3

534


Fogalmi alapvetések A témakör jobb áttekintése, valamint az ilyen típusú bűncselekmények által támadott jogi tárgyak tételezése, 7 átfogása a dolgozat elején rövid fogalmi alapvetés és magyarázat megtételét igényli, különös tekintettel a nemi erkölcs fogalmára, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények típusaira, specifikusan pedig a szexuális erőszak fogalmának kérdésére. Az ösztön Ösztönnek olyan veleszületett magatartásmódot nevezünk, amely egy faj minden egészséges egyedénél biológiailag meghatározott időszakban minden előzetes tanulás nélkül törvényszerűen jelentkezik. 8 Az ösztönök tulajdonképpen a létfenntartást szolgálják, annak mechanizmusában vesznek részt. Az embernél is olyan, igen nagy jelentőséggel bíró „preformált” utat jelölnek ki, melyen bizonyos cselekvések nem tudatosan, hanem az ész és akarat irányítása és ellenőrzése nélkül zajlanak le. 9 Az ösztönmagatartás kiváltója az a szükségleti feszültség, mely az ösztöntárgy elérésével, vagy annak valamely pótlásával szüntethető meg. Az ösztöncselekvések lefolyásában hatalmas szerepet játszanak a reflexszerű cselekvéssorozatok, s a megfelelő szocializálódás, erkölcsi fejlettség. A magasabb szinten szerveződő élővilágnak egyik legősibb alapösztönét éppen a szexuális ösztön jelenti. Önuralom hiányában e cselekvéssorozatok akár delikvenciához is vezethetnek, melyek – a szexuális ösztönök esetén – valamely nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetését jelenthetik. Mindazonáltal az ösztönök jelentőségét mérséklendő megállapítható, hogy az embernél a biológiai tényezők alárendelt szerepet játszanak a környezeti hatásokhoz, a legszélesebb értelemben vett neveléshez képest.10

E bűncselekmények jogi tárgyait a társadalom nemi erkölccsel kapcsolatos valamely érdeke hívja életre. 8 Vikár György: Az ösztönökről: In: Linczényi – Radnai – Vikár.: A szexuális élet zavarai. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977. 43. o. 9 Károlyi István: Nemi élet, nemi erkölcs, nemi betegségek, Medicina Kiadó, Budapest, 1970. 10. o. 10 Szilágyi Vilmos: Szexuális szocializáció. Nemi nevelés a családban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1997. 114. o. 7


A nemi erkölcs fogalma és a nemi élet szabadsága „A nemi erkölcs szűkebb értelemben véve a férfi és a nő közötti nemi kapcsolatot szabályozza, tágabb értelemben viszont semmiképp nem választható el az emberi magatartásnak az utódokat érintő vonatkozásaitól, mert a fajfenntartás céljait szolgáló szexuális ösztönből adódó funkciók embertani és szociológiai egységet alkotnak.”11 A nemi erkölcs egy elméleti kreátum, mely alatt a nemi ösztönök kielégítésének a társadalom által kialakított illetve védett normáinak összességét értjük. A nemi erkölcs, mint olyan, része az általános erkölcsi felfogásnak.12 A nemi ösztön, ahogyan elhangzott, valamennyi élőlénynek veleszületett tulajdonsága, alapvetően pedig az egyed, végső soron pedig a faj fennmaradását szolgálja. Ezen ösztönök kielégítési rendjét az alacsonyabb szintű szerveződéssel rendelkező élőlények esetében biokémiai folyamatok, a fejlődés magasabb fokán álló emberét viszont ezen túlmenően mind pszichikai, mind pedig társadalmi normák, törvényszerűségek határozzák meg.13 A nemi erkölcs elvont kategóriájának tartalma történeti megközelítésből képlékeny, hiszen mind a mögötte álló filozófiai megfontolások, mind pedig az általa kialakított és diktált normák gyakran és jelentős mértékben változtak – ha úgy tetszik, fejlődtek – a különböző korok során. A fejlődés itt egy pozitív, előremutató és egyre inkább humánus vonásokat felsorakoztató értékrendszer kialakulásában érhető tetten, mely folyamatra hatással van a társadalom kulturális színvonala, a gazdasági fejlettség mértéke, egyes hagyományok, és nem utolsó sorban a társadalmi igény is.14 A marxista-leninista társadalomtudomány szerint a nemi erkölcs a társadalom nemi vágyak keletkezéséről és kielégítéséről vallott felfogása.15 Az ehhez a területhez kötődő pönalizáció abban az esetben rendelkezik létjogosultsággal, amennyiben a nemi erkölcsre

Károlyi István szellemi terméke az 1970-es évekből, érdekessége, hogy az erkölcs kérdéskörét alapvetően heteroszexuális szemléletbe pártázva ragadta meg. Bíró Gyula: Kriminalisztika, Lícium- ART Könyvkiadó, Debrecen, 2010. 251. o. 13 Szilágyi Vilmos: Szexuális kultúránk állapotáról, Belügyi Szemle 2000 4-5. sz. 7. o. 14 Barta Endre: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000. 6. o. 15 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 26. o. 11

12

536


vonatkozó normák megsértése a büntetőjogi „társadalomra veszélyesség” kategória szempontjából kiemelten kezelendő. A nemi élet szabadságát és a nemi erkölcsöt védő tényállások jogi tárgyainak összefüggése kézenfekvő: az egyén önrendelkezésének, a kényszerítés tényállása által védett általános cselekvési szabadságának egy rész-aspektusa maga a szexuális szabadság.16 A szexuális önrendelkezés tartalma A szexuális önrendelkezés és a szexuális szabadság fogalmát többnyire szinonimaként használják. A szexuális szabadság tartalmilag döntően három összetevőre bontható. Elsőként a nemi identitás kialakulásának, kialakításának a szabadsága emelendő ki, mely alapján az egyénnek ahhoz is joga van, hogy ne alakítsa ki szexuális identitását. (Ez alapjogi jellegéből fakad.) A nemi identitásnak megfelelő nemi cselekmények gyakorlásának szabadsága, mint a szexuális szabadság eleme, a nemi cselekményektől való teljes tartózkodás jogát is magában foglalja. A nemi cselekmények „szituációs” elemeinek megválasztása, így a partnerválasztás vagy a döntés szabadsága teszi a szexuális szabadságot teljessé. A kérdés e helyütt válik bonyolultabbá, sok esetben ugyanis a nemi szerepekből egyenlőtlen hatalmi viszonyok jönnek létre,17 melyek a szabad partnerválasztást, mint olyat, nem ismerik el. 18 A különböző történeti korszakokban – vagy akár ugyanazon korszakban is – társadalmanként, közösségenként különféleképpen ítélték meg a nemi élet dolgait.19 Korszakoktól és társadalmi berendezkedéstől függetlenül általános jelenség, hogy a közösségek irányító módon és korlátozó erővel kívántak és kívánnak beleszólni tagjaik szexuális életébe.20

Szomora Zsolt: Az erőszakos nemi bűncselekmények kényszerítési eleméről, Büntetőjogi kodifikáció, 2008. 2. szám 27. o. 17 Walter Hollitscher: Szexualitás és társadalom, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974. 9. o. 18 Szomora Zsolt: A nemi bűncselekmények egyes dogmatikai alapkérdéseiről, Doktori értekezés. SZTE ÁJK, 2008. 123. o. 19 Vikár György: Társadalom és szexualitás, In.: Linczényi A – Radnai B.- Vikár Gy.: A szexuális élet zavarai, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977. 150. o. 20 Károlyi István: Nemi élet, nemi erkölcs, nemi betegségek, Medicina Kiadó, Budapest, 1970. 179. o. 16


A nemi erkölcs elleni deliktumok új szabályozása A 2012. évi C. törvény, hazánk új Büntető kódexe is jelentős változásokat hoz a nemi erkölcs elleni deliktumok körében. A törvény részben új struktúrában rendeli büntetni a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni támadásokat. Az e címre utaló XIX. fejezetben tíz tényállást sorol fel. Ezek a bűncselekmények a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak, a szexuális visszaélés, a vérfertőzés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia, valamint a szeméremsértés. 21 Ahogy az a törvényhez fűzött jogalkotói indoklásból is kiderül, a változások hátterében elsősorban egy, a nemzetközi kötelezettségeknek és a hazai elvárásoknak jobban megfelelő, hatékonyabb fellépést lehetővé tévő szabályozás kialakításának szándéka áll. 22 A védett jogi tárgyak körében a nemi erkölcs mellett a nemi integritás, nemi önrendelkezés és nemi szabadság is nevesítésre kerül, lehetővé téve ezáltal, hogy – ahogy arra a korábbiakban már utaltunk – mind társadalmi, mind egyéni szinten garantált legyen az alapvető jogok, szabadságok és értékek védelme. Az új szabályozás kiszélesíti az állami büntetőhatalom gyakorlásának körét, amennyiben – a nemzetközi dokumentumokban23 rögzítetteknek megfelelően – bővíti a tilalmazott tevékenységek sorát. A kódex több társadalmi igényre is reagálni kíván. Ezek egyike a gyermekek, azaz a 18 éven aluliak sérelmére történő elkövetések szigorúbb büntetése, másrészt pedig az, hogy – a szakmai kritériumokról nem 2012. évi C. törvény. Magyar Közlöny 2012. évi 92. sz. 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 23 A törvény indoklása a következő dokumentumokat nevesíti: „- az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény (kihirdette: 1955. évi 34. törvényerejű rendelet), - a 182. számú ILO Egyezmény, - a Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyve, - az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása elleni védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Lanzarote Egyezmény), - a 2011/93/EU irányelv, - a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Egyezmény (a továbbiakban: CAHVIO Egyezmény).” 21 22

538


elfeledkezve – a törvény „nevén nevezze a dolgokat”. Ennek köszönhetően könnyebben lesz érthető, mit tilalmazhat büntetőjog, ha gyermekpornográfiáról szól, mint a visszaélés pornográf felvétellel elnevezés esetén, csakúgy, mint a prostitúció kapcsán az üzletszerű kéjelgés helyett. A nemi erkölcs elleni erőszakos deliktumok kriminológiai jellemzői A 2013 nyarától hatályos szabályozás egyéb változásokat is takar. Új tényállásban egyesíti például az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot, vagy a cselekmények folyamatát követve tilalmazza a szexuális kényszerítést, majd az annak már súlyosabb formáját jelentő szexuális erőszakot. Az új kódex életbe lépése egyfajta számvetésre is alkalmat teremt; egyrészt, hogy mi jellemezte az elmúlt évtizedekben a bűncselekményi kört, s mi jelentett nehézséget a gyakorlatban; másrészt, hogy a változó szexuális szokásokra és a szexuálpszichológia által tapasztalt új jelenségekre mennyiben tud reagálni a 2012. évi C. törvény. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények között hosszú időn keresztül leggyakrabban24 az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak – 2013 júliusától szexuális erőszak – elkövetésére került sor. Ezek együttesen e deliktumkör harmadát-felét tették,25 teszik26 ki. A többi nemi erkölcs elleni bűncselekményhez viszonyított magasabb prevalenciája okán a későbbiekben külön is vizsgálandók e cselekmények kriminológiai jellemzői.

Ettől eltérő esetek is tapasztalhatóak. Így: „A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma (20.952) 18,3%-kal emelkedett a tavalyi évhez viszonyítva. Az emelkedést a tárgyidőszakban ismertté vált, több mint 15.000 tiltott pornográf felvétellel visszaélés okozta. A kategórián belüli legsúlyosabb cselekmény, az erőszakos közösülések száma ugyanakkor jelentősen csökkent (2005. év: 264; 2006. év. 206).” forrás: Gyorstájékoztató a bűnözés és a bűnüldözés 2006. évi alakulásáról 25 Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997. évi LXXIII. törvény módosítását követően, Belügyi Szemle, 2000/ 4-5. szám, 39. o. 26 forrás: Tájékoztató a 2011. évi bűnözésről 24


A sértett személyéből fakadó specialitások A sértett neme A tárgyalt bűncselekményi kör kapcsán az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak azok a deliktumok, melyek szabályozása a legjelentősebb mértékben változott, ha a bűncselekmény passzív alanyának nemére és egyéb jellemzőire fókuszálunk. E cselekmények karakterisztikájának egyébként is markáns eleme a sértetti kör. Bár érdemes megemlíteni, hogy az első magyar büntetőkódex-tervezet a nemi erőszak tényállása alatt mind a nők, mind a férfiak sérelmére elkövetett támadást szankcionálni kívánta.27 Az 1795. évi büntetőjogi javaslat ugyanis, mint alapvető emberi jogot határozta meg azt, hogy mindenki “maga rendelkezzen legszemélyesebb érzéseivel.”28 A Csemegi-kódextől azonban csaknem az ezredfordulóig az erőszakos nemi támadásokkal szembeni jogi védelem a nemhez tartozás alapján külön került garantálásra. Az 1878. évi V. törvényczikk szerint az erőszakos nemi közösülés29 és a szemérem elleni erőszak30 csak női sértett sérelmére valósulhatott meg. További fontos feltétel volt a sértett vonatkozásában a házasságon kívüliség.31 A férfiak közötti szexuális abúzusok pedig mint természet elleni fajtalanság kerültek tilalmazásra. 32 (Az e tevékenységekkel szembeni szigorúbb fellépést jelzi, hogy a cselekmény hivatalból volt üldözendő, míg az előbbi két bűncselekmény esetén a sértett fél indítványára indulhatott meg az eljárás.)

lásd erről részletesebben: Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971. 28 Hajdú Lajos: i.m. 343. o. 29 Csemegi-kódex 232.§. 30 Csemegi-kódex 233.§. 31 Eltérő álláspontokkal találkozni a tekintetben, hogy a jogi helyzeten túl a házassági életközösség fennállásának volt-e jelentősége. 32 Csemegi-kódex 241.§. „Férfiak között véghezvitt fajtalanság, úgyszintén embernek állattal elkövetett fajtalansága: a természet elleni fajtalanság vétségét képezi, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.” 242. § „A természet elleni fajtalanság bűntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő; ha az férfiak között, erőszakkal vagy fenyegetéssel követtetett el; ha pedig a bűntett a sértettnek halálát okozta: életfogytig terjedő fegyházzal büntetendő.” 27

540


Ez a szemlélet a II. világháború után is fennmaradt. Mind az első szocialista Büntető törvénykönyvünk, mind az 1978. évi IV. törvény – életbe lépésekor – az erőszakos (nemi) közösülés33 passzív alanyaként csak a nőt határozta meg, míg a különneműek közötti fajtalanság a szemérem elleni erőszak,34 az azonos neműek közötti pedig a természet elleni fajtalanság, illetve az erőszakos fajtalanság35 körébe tartozott. További feltételként megmaradt a házassági életközösségen kívüliség mind erőszakos közösülés, mind szemérem elleni erőszak esetén. Azaz a magyar jogszabályok e két bűncselekménnyel kezdetben kizárólag az elkövetővel házassági életközösségben nem lévő passzív alany jogait védték. A meghatározó az életközösség tényleges fennállta volt. Erőszakos közösülés esetén tehát csak leányok és asszonyok sérelmére állapították meg elkövetését, s ez a szemlélet sokáig szilárdan tartotta is 1961. évi V. tv. 276. § (1) „Aki nőt házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, úgyszintén, aki a nőnek védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 1978. évi IV. tv. 197. § (1) „Aki nőt házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nő védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 34 1961. évi V. tv. 277. § (1) „Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy fajtalanság eltűrésére kényszerít, úgyszintén, aki másnak védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 1978. évi IV. tv. 198. § (1) „Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 35 1961. évi V. tv. 278. § (1) „Az azonos nemű személyek között véghez vitt fajtalanság elkövetője, ha a cselekményt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, avagy a sértett védelemre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának a felhasználásával követte el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (Természet elleni fajtalanság) 1978. évi IV. tv. 199. § „Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (Természet elleni fajtalanság) 1978. évi IV. tv. 200. § (1) „Aki azonos nemű személyt erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (Természet elleni erőszakos fajtalanság) 33


magát.36 A sértetti kör később kibővült,37 és kimondható volt az elkövető felelőssége akkor is, ha vele házassági életközösségben állt a sértett nő. 38 Mindemellett a passzív alanyi kör – melyben addig kizárólag nőket vont büntetőjogi védelem alá a jogalkotó – immáron a másik nemre is kiterjedt. Egyetlen feltétel maradt az önálló közvetlen tettesség megállapíthatósága kapcsán, figyelemmel a közösülési tevékenység sajátosságaira: a sértettől eltérő nemhez tartozás. Ezzel párhuzamosan a módosítás kiiktatta az utólagos házasságkötést, mint korlátlan enyhítést eredményező körülményt. Bár más okokra tekintettel, de változott a szemérem elleni erőszak passzív alanyi köre is, amikor a természet elleni erőszakos fajtalanság alkotmányellenességének kimondásával 39 a tényállás passzív alanyi körébe tartozók esetén már nem csak a különböző, hanem az azonos neműek közötti szexuális támadás is tilalmazásra került. Ezzel párhuzamosan az életközösségre utalást is kiemelték a tényállásból. Ennek eredményeképpen a jelzett elkövetési magatartásokkal összefüggésben a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettje lehet nő, illetőleg férfi egyaránt, s a terhelt terhére történő bűncselekmény megállapíthatóságának az életkor sem képezi akadályát. Ez elsősorban a közösülés kapcsán jelenthetne problémát. A Csemegikódex óta töretlen azonban a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a bűncselekmény befejezett alakzata akár az élettanilag közösülésre ténylegesen képtelen gyermek sérelmére is megvalósulhat.40 Előbbi szerint: „Azon körülmény, hogy érzéki kéj kielégítése czéljából a nemi 1978. évi IV. törvény 197. § (1) „Aki nőt házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nő védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 37 1997. évi LXXIII. törvény indoklása a 22-24.szakaszokhoz: „A házastársak a házasságkötéssel nem mondanak le teljesen szexuális önrendelkezési jogukról, a házasságkötés ténye nem jogosítja fel egyik felet sem arra, hogy a szexuális érintkezést a másik fél akarata ellenére, a házastársnak lelki és sokszor fizikai gyötrelmet előidéző módon gyakorolja. Az, hogy ez a cselekmény csak magánindítványra üldözendő, biztosítja azt, hogy a hatóság a házastársak intim szférájába csak akkor avatkozik be, ha ez a kapcsolat az egyik fél számára elfogadhatatlan.” 38 Blaskó Béla: Közösülés – „Paradigmaváltás”? In: Gellér Balázs (Szerk.): Györgyi Kálmán 65. születésnapjára, KJK–Kerszöv Jogi és Üzleti Könyvkiadó, Budapest, 2004. 69. o. 39 37/2002. (IX. 4.) AB határozat 40 Bíró Gyula: Kriminalisztika i.m. 252. o. 36

542


részek a Btk. 232. § 2. pontjában felsorolt módon, vagy körülmények mellett egyesítettek, habár a szűzőr nem romboltatott is meg, már a nemi részek egyesülése által befejezett bűntettet állapítja meg. (C. 11,984/83. Bj. T VIII. 121.)”41 Figyelemmel a szexuális erőszak elkövetési magatartásaként meghatározott szexuális cselekmény komplex jellegére, azaz, hogy az értelmező rendelkezések szerint a közösülésen kívül ide értendő minden olyan súlyosan szeméremsértő cselekmény, mely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas vagy arra irányul, e korábbi álláspont a befejezettség speciális megítélésével összefüggésben 2013 júliusától nem tartható fenn. A cselekmény büntetőjogi szempontból ugyanis a nemi szervek külső érintkezésével is tényállásszerű és befejezetté válik, függetlenül attól, hogy az a közösülésen kívüli súlyosan szeméremsértő magatartási körbe vonható. A sértett életkora A sértett életkora a kezdetektől releváns eleme a vizsgált bűncselekményi körnek, elsősorban a tényállásokhoz fűzött minősített esetek kapcsán. A Csemegi-kódex amellett, hogy a 12. életéven aluli gyermeket az „akarata nyilvánítására” képtelen személyi körbe vonta,42 önállóan is nevesítette megfertőztetés tényállása alatt a 14. életév alatti gyermek sérelmére történő elkövetést.43 Mind az 1961. évi V., mind az 1978. évi IV. törvény rögzítette a 12. életév alatti sértettek védekezésre képtelen állapotának vélelmét.44 Újabb változást és az életkorral kapcsolatos védelem további Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntetőtörvények és a sajtótörvény. Grill Károly cs. és kir. Udvari Könyvkereskedése, Budapest, 1901. 356–357. o. Hivatkozza: Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés. Magyar Rendészet, 2000/1-2. sz. 35-65.o. 42 „Életkorának 12. évét be nem töltött tisztességes leányon tényleges erőszak alkalmazása nélkül elkövetett vagy megkísérelt nemi közösülés a Btk. 232. §-a alá eső erőszakos nemi közösülést, ill. ennek kísérletét képezi (81. febr. 22. 8509. t. ü. megállapodás Bj. T. I. 370.)” In: Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntetőtörvények és a sajtótörvény. Grill Károly cs. és kir. Udvari Könyvkereskedése, Budapest, 1901. 356–357. o. Hivatkozza: Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés. Magyar Rendészet, 2000/1-2. sz. 35-65. o. 43 Csemegi-kódex 236. § „Azon férfi, a ki életkorának tizennegyedik évét be nem töltött tisztességes leánynyal nemileg közösül: a megfertőztetés büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.” 44 1961. évi V. tv.: 290. § „A 276-278. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét meg nem haladott személyt védelemre képtelennek kell tekinteni.” 1978. évi IV. tv. 210. § „A 197-198. § és a 200. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni.” 41


kiterjesztését jelentette, amikor – a New Yorki Egyezmény45 ratifikálásával összefüggésben – a sértett 12. életévet el nem érő életkora, mint önálló minősítő körülmény mindkét elemzett bűncselekmény kapcsán megjelent.46 A kétszeres értékelés tilalmával kapcsolatos kritikai észrevételeket végül a jogalkotó 8 évvel később elfogadva módosította a minősített eseti kört, kiegészítve azt az elkövetés módjára való utalással.47 E tekintetben a 2013. július elsejétől életbe lépő új szabályozás további szigorítást tartalmaz. Szexuális erőszak esetén – vélelem helyett – a 12. életév önálló esetként szerepel, ugyanakkor a 18. életév alatti sértettel szembeni támadás önmagában is súlyosabb büntetést von maga után. (Megjegyzendő, hogy ez utóbbi passzív alanyi kör szexuális kényszerítés esetén is súlyosabban értékelendő, míg a 14. életévét be nem töltött sértett szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítése még szigorúbb fellépést von maga után.) A sértetti magatartás – avagy a komoly ellenállás, mint a felelősségre vonhatóság feltétele A sértett magatartása sarkalatos pontja ezen bűncselekmények vizsgálatának és nyomozásának egyaránt. Általánosan elmondható, hogy mind az erőszak, mind a fenyegetés megállapításakor igen gondos mérlegelést igényel a sértett személyisége, a bűncselekményt megelőző momentumok, maga az adott helyzet, a sértett fizikai kondíciója, egyáltalán ellenállásának komolysága. E körben érdekes lehet annak a sértetti magatartásnak az értékelése is, amikor a passzív alany idegen személyt invitál fel a saját lakására. A sértett meggondolatlan, esetlegesen kihívó magatartása például annyira releváns is lehet, hogy adott esetben enyhítő körülményként kerülhet értékelésre.48 A körbejárandó jelenség alapvetően a kényszerítés tényállásának elemei köré szerveződik. A passzív alany várható vagy ténylegesen 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 46 1997. évi LXXIII. tv. 22.§. 47 2005. évi XCI. tv. 5.§. 48 BH 1993.281 „A nemi erkölcs elleni bűncselekmények elbírálása során a sértett könnyelmű, meggondolatlan magatartását – mint közreható tényezőt – általában enyhítő körülményként kell figyelembe venni.” 45

544


kifejtésre kerülő ellenállásának bénítása végett eszközölt cselekményekkel szemben – melyek a tettesi cselekmény végrehajtásához szükségeltetnek – a sértettnek komoly ellenállás kell tanúsítania az erőszakos szexuális tényállások büntetőjogi megállapíthatósága feltételeként. A nyomozás során központi szerepet kap e tekintetben az, hogy milyen ténykörülmények bizonyíthatják az ellenállás mértékét és jellegét. Ilyenek például a testen, illetőleg ruházaton lévő sérülések, segítségkérés meg-, illetve meg nem történte stb. 49 Erőszakos közösülés vagy szemérem elleni erőszak megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a tettes cselekményével szemben a sértett ellenállása kifejezett és komoly. Büntetőjogi értelemben tehát nem beszélhetünk akaratot bénító erőszakról, ha a szemtelen, tolakodó, esetleg agresszív fellépés nem késztette a sértettet komolyabb erőkifejtésre.50 Ez alól értelemszerűen kivételt képeznek azok az esetek, melyekben a sértettnek még csak lehetősége sem nyílik a büntetőjog által megkívánt legkisebb ellenállás kifejtésére. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az ellenállás komolysága nem feltétlenül a fizikai intenzitás mértékéhez igazodik. A legenyhébb fokú ellenállás a verbális elutasítás, s a helyzet körülményeire is tekintettel, bizonyos esetekben ez,51 vagy még ennél kevesebb is52 elegendőnek ítéltethet a nemi erőszak tényének megállapításához. Sőt, kivételesen abban az esetben is megáll az elkövető felelőssége, ha a sértett semmilyen ellenállást nem fejtett ki a cselekmények vele szemben történő lefolytatása ellen.53 Az új Btk. a szexuális erőszak tényállásához továbbra is megköveteli az akaratot bénító erőszak illetve minősített fenyegetés fennálltát; az ezzel kapcsolatos „kikristályosodott és egységes” gyakorlaton – az indoklás szerint – a törvény sem kíván változtatni.

Szomora Zsolt: Az erőszakos nemi… i.m. 28. o. Rózsa János: Szexuális bűnözés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 256. o. 51 BH 1997. 568. 52 EBH 2001. 1105. 53 A konkrét ügyben: „A terhelt a … sértettel is agresszíven, durván viselkedett, ami többször tettlegességig fajult, így a sértett félt a terhelttől.” A vádbeli napon „.. a terhelt benyitott a sértett szobájába, … majd odament a sértetthez és azt mondta neki, hogy „tudod mi lesz, ha megszólalsz”. Ezt követően a terhelt levette alsónadrágját, az ülve lévő sértettet ágyra döntötte, a sértettre ráfeküdt, őt csuklójánál fogva az ágyra nyomta, lábaival pedig a sértett lábai közé helyezkedett. A sértett kapálózott, de a terhelt szorításából szabadulni nem tudott: megrémült a terhelt fenyegetésétől, mert - a terhelt korábbi, több esetben ittas állapotban is tett fenyegetéseire gondolva - azt hitte, hogy ha kiabál, akkor a terhelt meg is ölheti.” BH 2007. 107. 49 50


Szükséges azonban utalni arra, hogy az ilyen módot át nem fogó, de a szexuális cselekmény végzését vagy eltűrését célzó magatartások, melyek eredményeként a passzív alany nem önként és szabadon adja beleegyezését a szexuális cselekményhez, kimerítik az újonnan megalkotott szexuális kényszerítés tényállását. Az erőszak és a fenyegetés minőségének kérdése Az erőszak és a fenyegetés fogalma lényegi elemeit tekintve a Csemegikódextől nem változott. Az erőszak fizikai ráhatás, s ennek súlyosabb foka – ahogy az az 1961. évi V. törvény kapcsán is kifejtésre került – a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére alkalmas kell legyen. A fenyegetés minősített jellege szintén követelmény volt a Csemegikódex XIV. fejezetével összefüggésben. „A szemérem elleni büntettek és vétségek” cím alatt felsorolt bűncselekmények körében fenyegetés alatt „olyan fenyegetés értetik, mely alkalmas arra, hogy a fenyegetettben saját, – vagy jelenlévő hozzátartozójának életét, vagy testi épségét veszélyeztető súlyos sértés közvetlen bekövetkezése iránt, alapos félelmet gerjeszszen.”54 Az első szocialista Btk. értelmező rendelkezései között a fenyegetés ma is ismert fogalmát adja meg: „súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.”55 Az erőszakos nemi támadások tényállási eleme továbbra is az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés. Nem volt ugyanakkor feltétel, hogy az a passzív alany ellen irányuljon. Akkor is megállapíthatta a bíróság ennek fennálltát, ha a helyszínen jelenlevő más személyre irányult, s ez így is alkalmas volt a kívánt cél eléréséhez. Az 1978. évi IV. törvény vizsgált bűncselekményeinek egyik specifikuma, hogy megvalósításukhoz az erőszak mellé kvalifikált pszichikai ráhatás is társul, mely az élet, vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetésben ölt testet. A sértett alkata, pszichéje, tehát maga a sértett személye e körben is releváns. A passzív alannyal szemben alkalmazott erőszak, vagy fenyegetés foka kapcsán vizsgálandó, hogy azok alkalmasak voltak-e a passzív alany életkorára, személyiségére, 54 55

Csemegi-kódex 234.§ 1961. évi V. tv. 115.§.

546


élettapasztalatára, fizikai erejére tekintettel arra, hogy megtörjék annak ellenállását. E kérdések megválaszolásához igazságügyi szakértők segítségét kell igénybe venni.56 Az erőszak és a fenyegetés súlyosabb fokának szükségességét a szexuális erőszak új Btk-beli szabályozásával is fenntartja a jogalkotó. E kritériumok hiányában a szexuális kényszerítés megállapítására kerülhet majd sor. Az akaratnyilvánításra képtelenség Az első büntető kódextől az erőszakos nemi támadások közé sorolták azokat az eseteket, amelyekben a passzív alany valamely oknál fogva kiszolgáltatottabb állapotban volt, s az elkövető – függetlenül attól, hogy nem ő idézte elő – kihasználta annak helyzetét. Így például a Csemegikódex szerint az „erőszakos nemi közösülés büntettét követi el …. a ki valamely nőszemélynek öntudatlan, – vagy akarata nyilvánitására, vagy védelmére tehetetlen állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön; akár ő idézte elő azon állapotát, akár nem.” 57 Hasonlóan tilalmazott volt az 1961. évi V. törvény szerint az ilyen módon megvalósuló elkövetési magatartás, függetlenül attól, hogy közösüléshez,58 illetve azonos59 vagy különneműek60 közötti fajtalansághoz kapcsolódott. Az 1978-as Btk. által továbbra is megőrzött tényállási elemek közül a gyakorlatban különösen az akaratnyilvánításra képtelen állapot megállapítása vet fel kérdéseket. E körben alapvetően a sértett elmeállapota kerülhet a szakértői elemzés fókuszába. Vizsgálni kell, hogy tudata átfogta-e a nemi cselekmény jelentőségét, annak következményeit képes volt-e felmérni, valamint tisztában volt-e például azzal, hogy a nemi kapcsolatból nem kívánt terhesség állapotába is kerülhet. Így akaratnyilvánításra képtelennek kell nyilvánítani azt a kóros elmeállapotú Barta Endre: A nemi erkölcs elleni… i.m. 8. o. Csemegi-kódex 232. §. 1961. évi V. tv. (Erőszakos közösülés) 197. § (1) „Aki … a nő védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el .. „ 59 1961. évi V. tv. (Természet elleni fajtalanság) 278. § (1) „Az azonos nemű személyek között véghez vitt fajtalanság elkövetője, ha a cselekményt .. a sértett védelemre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának a felhasználásával követte el.” 60 1961. évi V. tv. (Szemérem elleni erőszak) 277. § (1) „…..úgyszintén, aki másnak védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, büntetendő”. 56 57 58


sértettet,61 akinek helyes akaratképződése a nemi élettel kapcsolatban kizárt. A 2012. évi C. törvény a szexuális erőszak körében továbbra is büntetni rendeli a passzív alany védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának szexuális cselekményre történő felhasználását. A kényszerítés elemeinek vizsgálata „A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” című fejezetben elsőként a szexuális kényszerítés tényállása nyert szabályozást. Eszerint, aki mást szexuális cselekményre, vagy ennek eltűrésére kényszerít, bűntettet követ el. Az új deliktumként megjelenő szexuális erőszak a korábbi erőszakos nemi támadások tényállásainak felel meg. Megjegyzendő, hogy a német szakirodalomban széles körben elismert, hogy az (erőszakos) nemi bűncselekmények a kényszerítés speciális tényállásai. A kényszerítés és a nemi bűncselekmények közös jellemzője, hogy van egy kikényszerített magatartás, mely a passzív alany akaratával ellentétes. 62 Ez utóbbi tényállások esetén – a magyar szabályozás szerint – a közösülés illetőleg a fajtalanság, 2013. július elsejétől pedig a szexuális cselekmény. A hazai megoldás a korábbi büntető kódexekben 63 és a 2012. évi C. törvényben is az erőszakos nemi bűncselekmények súlyával indokolható. E bűncselekmények tényállásainak a kényszerítés köréből való kiemelése azon alapul, hogy a szexualitás az ember személyiségének legmélyebb, legrejtettebb részéhez tartozik, s emiatt az ezzel való rendelkezés különösen védett értékként aposztrofálható. 64

Barta Endre: A nemi erkölcs elleni… i.m. 9. o. Szomora Zsolt: Az erőszakos nemi… i.m. 27. o. 1978. évi IV. törvény II. cím, §§ 197, 198. 64 Szomora Zsolt: u. o. 61 62 63

548


Az elkövető magatartása A nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében gyakran tapasztalható, hogy az elkövető tolakodóan lép fel a kiszemelt áldozattal szemben. Ezek a magatartási elemek azonban önmagukban általában még nem elegendőek a korábban tárgyalt komoly sértetti ellenállás kiváltásához. Elkövetői oldalon előfordulhatnak különféle nemi aberrációk is, mellyel összefüggésben más tudományágak/területek eljárásba történő bevonása elengedhetetlen. Így például a pedo- illetőleg a gerontofília egyik fontos jellemzője az elkövető és a sértett közötti korkülönbség le-, illetve felfelé történő számottevő különbsége. Annak megállapításához, hogy a konkrét esetben az elkövető oldalán ez fennáll-e, vagy pusztán a „körülményekből” ered a passzív alanyi kör választása, igazságügyi elmeorvos, illetőleg szexuálpszichológus-szakértő bevonása indokolt. „Tévedni emberi dolog”? A bűnösség megállapítása során elkövetői oldalon felvetődhet a tévedés lehetősége. A sértett előzetes viselkedésének alapos vizsgálatára ezzel összefüggésben is sor kell kerüljön a tényállás felderítésekor – külön is figyelemmel az ellenállás komolyságára. Nem ritka jelenség, hogy a sértett a vádlott lakásán tartózkodva a közösülésen kívüli nemi cselekményekben tevékenyen részt vesz, ellenállása azonban lehet komoly, ha a közösülésre már nem hajlandó. Sőt, a sértett felelőtlen, netán kihívó viselkedése önmagában még nem zárja ezt ki. A nemi cselekmény valamennyi szituációs elemének megválasztása is a szexuális önrendelkezés körébe tartozik. Ebből az következik, hogy az elkövetőnek azt is tiszteletben kell tartania, ha a sértett egy bizonyos határt kijelölve további nemi cselekményekre már nem hajlandó. A tettesi tévedésre hivatkozással számtalanszor lehet védői érvelésben találkozni. Ám ha különböző nemű elkövető-sértett viszonylatban a sértett – bár csak szóban, de – kijelenti, hogy orális aktusra igen, közösülésre azonban már nem hajlandó, akkor az elkövetői tévedés bírói megállapítása kizárható.65 Tévedés, azaz információhiány vagy az információk téves értékelése a sértett oldalán is fennállhat, ugyanis a sértett is lehet tévedésben az „elkövetőjelölt” cselekményeivel kapcsolatban. Lényeges, hogy a poten65

Szomora Zsolt: Az erőszakos nemi… i.m. 30. o.


ciális sértett időben képes legyen az erőszakos cselekmény prognosztizálására és az ellene való cselekvésre, kezdeti stádiumában elhárítva, lokalizálva azt.66 A szexuális erőszak generális kriminológiai jellemzői A nemi erkölcs elleni erőszakos magatartásokra több okból is indokolt kiemelt figyelmet fordítani. Társadalomra veszélyességüket más nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel egyetemben ugyanis az is fokozza, hogy halmazatban állhatnak más bűncselekmények elkövetésével is. Magának a közösülésnek, fajtalanságnak (júliustól szexuális cselekménynek), mint célcselekménynek végrehajtása érdekében a kényszerítés, mint eszközcselekmény manifesztálódása során sor kerülhet a sértett életét vagy testi épségét károsító cselekmények elkövetésére is. Ezen cselekmények a célszemély halálával is végződhetnek, egyebekben is igen súlyos erkölcsi, pszichikai,67 fizikai megrázkódtatás okozói sértetti oldalon, s nem mellékesen hátrányosan befolyásolják az elkövetés helyszínének, illetőleg annak környezetének közbiztonsági helyzetét is.68 Ezen túl is igaz az erőszakos nemi bűncselekmények egyes csoportjaira, hogy „a szexuális visszaéléssel gyakran jár együtt más típusú bántalmazás is”.69 Az elkövetés helye és ideje A cselekmény e tekintetben igen változatos képet mutat; megtörténhet lakott településen vagy azon kívül, nyilvános vagy zárt helyeken, magánlakásokban. Az erőszakos közösülés vonatkozásában megállapítható, hogy amennyiben az elkövetés a nappali órákra esik, akkor a cselekmények Alexandra Hiekel – Johann Endres: Nőkkel szembeni szexuális visszaélések, Belügyi Szemle, 2000/ 4-5. szám 34. o. A cselekmény áldozatokra gyakorolt pszichés hatásainak súlyát jól mutatja, hogy az OKRI-féle kutatás az öngyilkossági kísérletek kilencszeres, a pszichiátriai kezelés alatt állás háromszoros gyakoriságát igazolta, szemben azokkal, akik nem váltak szexuális abúzus sértettjévé. Virág György: Szexuális erőszak. i.m. 78.o 68 Barta Endre: A nemi erkölcs elleni… i.m. 10. o. 69 Virág György: Szexuális erőszak. i.m. 78.o. 66

67

550


véghezvitelére alapvetően a nyílt helyeken, lakott területen kívül, többnyire a mezőgazdasági munkát végzők, kirándulók sérelmére kerül sor. Sőt, a cselekménysor gyakorta bővül azzal, hogy ellenük rablást is megvalósítanak. Az elkövetők éjszaka többnyire a zárt helyeket részesítik előnyben; amennyiben mégis szabad területen keresik áldozatukat, úgy a bűncselekményre a városok vagy községek gyéren lakott, forgalomtól elzárt részein, az arra haladók sérelmére kerül sor. 70 A bűncselekmények elkövetése szempontjából elsősorban a tavasztól őszig terjedő periódus képez neuralgikus időszakot. Ennek hátterében részben az áll, hogy egyfajta laza kapcsolat fedezhető fel a sértett életmódja és a cselekmény elkövetésének idő- és térbelisége között. A bűncselekmény passzív alanya A sértett személyisége Míg a szocialista kriminológia az „erőszakos nemi bűntettek” sértettjeinek tipológiáját nem vizsgálta, a polgári kriminológia többnyire a mélylélektani ismérvekre alapozva vonta le következtetéseit. E körben kiemelendő a visszaeső sértett fogalma. Rózsa János alapművében említést tesz a – freudi terminológiával élve – „készséges, visszaeső áldozatok” elméleti kategóriájáról, melynek kivételesen nagy a „viktimális hajlandósága.”71 A sértett személyi körülményei is a kriminológiai vizsgálat tárgyát kell képezzék. Kevés olyan bűncselekménytípus van ugyanis, ahol olyan intenzitással merülne fel az áldozati viselkedés elemzésének igénye, mint szexuális abúzusok esetében. Egy, az Amnesty International által végzett 2006-os kutatás arról számolt be, hogy a megkérdezett férfiak 40, a nők 25 %-a vélte úgy: az ilyen típusú bűncselekmények áldozatai maguk is tehetnek áldozattá válásukról. 72 Ahogy arra már korábban utaltunk, az elkövetések ténye és a sértett életmódja, napi ritmusa, szórakozási szokásai között laza kapcsolat fe70 71

Barta Endre: U. o. Rózsa János: Szexuális bűnözés i.m. 285. o.

72

http://magyarnarancs.hu/belpol/a_nemi_eroszak_a_magyar_buntetoeljarasban_becsuktam _a_szemem_es_vartam-67277 Megtekintés ideje: 2012. 11. 05. Ennél „rosszabb” adatokról tudósít egy hazai felmérés. Lásd erről részletesebben: Virág György-Kó József: Lakossági vélemények a szexuális erőszakról, Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok, 35. (1998.) 250-276.o.


dezhető fel. Az éjszakai életmód, a szórakozóhelyek gyakori és rendszeres látogatása, az ital- és/vagy kábítószer-fogyasztás, a fenntartások nélküli ismeretség-kötések oksági kapcsolatban állhatnak az áldozat későbbi viktimizálódásának tényével. Az életvitel tekintetében komoly rizikófaktorként értékelendő az is, ha a sértett az adott közösség általánosan elfogadott/elvárt erkölcsi szabályait nem tartja be, azokat tág határok közt értelmezi, esetleg prostitúciós tevékenységet folytat. A sértett életkora A sértetti életkor meghatározásakor figyelemmel kell lenni az erőszakos nemi bűncselekmények kapcsán tapasztalható magas látenciára. Korábbi adatok arról tudósítottak, hogy az erőszakos közösülés esetén az átlag a 21. életév illetve környéke, a 17-19 évesek csoportja pedig felülreprezentált. Mindemellett szembetűnő az életkor, az iskolai végzettség, valamint a viktimizálódás közötti kapcsolat. (Például korábbi kutatások szerint az általános iskolát 14 éves korig be nem fejezők tették ki a sértettek majdnem egynegyedét.)73 Ma is találunk Schultheisz Emil megállapítását alátámasztó példákat a bírói gyakorlatból, mely szerint „a serdülő lányokat alaptalan vádaskodásra az erre az életszakaszra jellemző élményéhség és élénk szexuális fantázia is indíthatja, kivált, ha ezeket fokozó, illetőleg felcsigázó benyomás éri őket.” 74 A XXI. századra a sértettek között jelentősen megnőtt a kiskorúak aránya. Így például 2002-es adatok szerint míg az összes, ismertté vált sértett mindössze 5%-a volt 18 éven aluli, addig ez az arány az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak áldozati körénél – még a magas látencia mellett is – 52 %.75

Merényi Kálmán: A szexuális erőszak… i.m. 266. o. Schultheisz Emil: A nemi erkölcs elleni bűntettek de lege lata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966. 100. o. 75 Virág György: Szexuális erőszak. i.m. 73.o. 73 74

552


A tettesi oldal karakterisztikája – a bűncselekmény alanya Az elkövető egyéniségének és körülményeinek figyelembe vétele igen lényeges előfeltétel az eredményes felderítés, bizonyítás és megfelelő bírói intézkedések meghozatala, valamint a prevenció tekintetében. Szituativitás vagy gondos tervezés? Az elkövetők között – többek között élettani sajátosságaik, személyiségfejlődésük aktuális jellemzői miatt is – felülreprezentált a fiatalkorú, A fiatal felnőtt korosztály. Bár ez a szituatív elkövetések prevalenciájának emelkedését feltételezi, korántsem jelenti az alkalom szülte, affektív mozzanatok kizárólagosságát. Számos esetben kifejezetten bizonyítható, hogy az elkövető felkészült a bűncselekmény elkövetésére, akár huzamosabb idő óta megfigyelése alatt tartva potenciális áldozatát. 76 A megelőzést nehezíti, hogy a szituatív elkövetők személyiség-struktúrája pszichológiai, elmeorvostani szempontból általában nem minősül patológiásnak, s egyebekben a társadalmilag preferált magatartásmintákat követik.77 Az elkövető életkora Az életkor tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében az ismertté vált elkövetők átlagéletkora viszonylag alacsony; legnagyobb arányban a harmincas évek végén járó személyek képviseltetik magukat. Az erőszakos szexuális bűncselekmények minősített eseteinél az átlagéletkor tovább csökken; ma is igaz, hogy a többes elkövetési forma jelentős78 részét 21 éven aluliak követik el. Az elkövető személyisége Ahogy arra már korábban is utaltunk, az elkövetés körülményei igen változatosak lehetnek. Ez igaz az elkövetők jellemzőire is. Tény: e 76

http://magyarnarancs.hu/belpol/a_nemi_eroszak_a_magyar_buntetoeljarasban_becsuktam_ a_szemem_es_vartam-67277 Megtekintés ideje: 2012. 11. 05. 77 Rózsa János: Szexuális bűnözés, i.m. 295. o. 78 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, i.m. 179. o.


bűncselekmények bizonyos csoportjai kapcsán különösen helytálló, hogy a szexuális erőszak-cselekmény lényege nem a szexualitás, hanem maga az erőszak, illetve az arra való képesség. Ilyenkor az elkövető alapvető motivációja a másik fél, a sértett feletti kontroll megszerzésében, gyakorlásában áll. A hatalom birtoklására, illetve annak gyakorlására való törekvés ez esetben a szexuális cselekmények sértetten történő végrehajtása által valósul meg, annak megszégyenítése, megalázása érdekében. A sértett „visszajelzései” (segélykérés, a félelem kifejeződései) az elkövető én-erejének fokozását eredményezik80, melynek segítségével a hatalom-hierarchiában „magasabb státuszba” képes lépni, s a kényszerítési cselekmények által egyfajta „pozitív hatalomérzetet” átélni.81 Mindemellett az elkövető kriminális karrierjének is jelentősége van. Az erőszakos bűnelkövetők – azon belül is a visszaesők – nemritkán igen fiatalon már jelentős bűnözői pályafutással rendelkeznek. 82 E karrier abból a frusztrációból is eredhet, melyet „az a fájdalom generál, hogy az elkövető meglátása szerint önmaga olyan kultúrába született bele, melynek céljait sohasem teheti magáévá, s ez a pszichoszexuális életének felborulását is eredményezi.”83 A bűnügyi pszichiátria szemszögéből nézve ezek az elkövetők az esetek nagy hányadában elmekórtanilag nem mutatnak patológiás jellemzőket, a haragot és agressziót viszont nagyobb valószínűséggel és intenzívebben közlik a környezetükkel, mint az átlagember,84 valamint az átlagostól általában magasabb szexuális késztetések jellemzőek esetükben.85 Amennyiben a leggyakoribb férfi elkövetőnői áldozat felállást vizsgáljuk, az elkövető a női nemet „legföljebb tanítandó, nevelendő és ellenőrizendő”86 képletnek tekintő viszonyulása is jelentős mértékben megkönnyítheti a jogsértő magatartás megvalósítását.

Kéry Sándor: Az elkövető személyisége, In.: Gyarmati Tamás: Hallgatag falak, Adolesz Könyvkiadó, 1996. 49. o. 81 Klaus Wahl: Aggression und Gewalt. Ein biologischer und sozialwissenschaftlicher Überblick, Spektrum Kiadó, München, 2009, 79. o. 82 Gönczöl Katalin: A visszaeső bűnelkövetők tipológiája, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 227. o. 83 Kemény István (Szerk.): A szexuális élet szociológiája, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 121. o. 84 Virágh György: A szexuális erőszak áldozatai, In.: Gyarmati Tamás: Hallgatag falak. Adolesz Könyvkiadó, 1996. 19. o. 85 Kéry Sándor: Az elkövető… i.m. 40. o. 86 Michel Foucault: A szexualitás története, Atlantisz Kiadó, 2011. 27. o. 80

554


A cselekmények szituativitását elégszer nem lehet hangsúlyozni, ugyanis az adott helyzet „kínálta lehetőségek”, a tettestársak bátorítása, esetleges szerfogyasztások is kiváltói lehetnek a szabályok áthágása melletti döntésnek. Ugyanakkor tény, hogy az úgynevezett „amorális bűnözők” kategóriájában az elkövető valamilyen pszichopatológiás rendellenességgel rendelkezik. Ezek az abnormális jellemvonások a nemi ösztön felfokozottságát, valamint erőszakos epizódokat eredményeznek. A társadalmilag elfogadott erkölcsi normákkal nem azonosulnak, s a romboló, egocentrikus magatartás szintjén élnek.87 Ismert egyéb tipizálás is. Így egy másik megoldás alapján három csoport alakítható ki az elkövetők pszichés állapota alapján. Első csoportba az agresszív, affektív személyiség tartozik, aki a bűncselekményt többnyire ok nélkül, feltartóztathatatlan gerjedelemben követi el. Őket szexuális pszichopatának is nevezik. A második csoportba olyan frusztrált fiatal férfiak tartoznak, akik saját belső feszültségük levezetése céljából valósítják meg a többnyire előre kitervelt cselekményeket, míg a harmadik kategóriába pedig a pedofíliára hajlamos elkövetők köre illeszthető be.88 Külön vizsgálat tárgyát képezheti az elkövető áldozatához való viszonyulása, mely az elkövetés módját is befolyásolja. Az „erőteljes, magabiztos erőszaktevő típus” például a másik nemre való hatásgyakorlási képességében kételkedve keresi áldozatát, amennyiben pedig megtalálta, többnyire a meglepetés erejével lép fel, a cselekmény alatt pedig azt képzeli, hogy a sértett önszántából, az iránta való szexuális vonzódás eredményeként közösül vele.89 Az elkövető pszichikuma Alapjaiban véve a vágy biológiai ösztön-eredetű. Az egyén azonban tanulása, érése folytán, a környezet, a család, a társadalom hatására szocializálódik, viselkedése a többi ember, közösség számára elfogadhatóvá válik. Az ösztönélet hozzáigazítása az erkölcsi elvárásoknak megfelelő, megengedett formákhoz hosszú tanulás és tapasztalás hozadéka. Ennek eredményeképpen a szexuális ösztön és a magasan szabályozott erkölcsi elvárás mintegy „összecsiszolódik”, s a biológiai ösztön87 88 89

Rózsa János: Szexuális bűnözés. i.m. 296. o. P. V. Guharaj: Forensic Medicine. Orient Longman Pvt. Limited, Chennai, 1982. 212. o. Robert L. Snow: Sex Crimes Investigation, Praeger Publishers, 2006. 13. o.


megnyilvánulás humanizálódik. A lelki fejlődésnek az érett, felnőtt személyiség kialakulásához vezető folyamatába azonban számos „hiba” csúszhat, sikerességét betegségek zavarhatják meg.90 Már a XIX. és XX. században lefolytatott bűnvádi eljárások esetében is megállapításra került, hogy a „pörökben” szereplő vádlottak jelentős része érzelmileg és szellemileg beszűkült egyéniség, „akiknél nincs meg a megfelelő belső erő az indulatok megfékezésére”.91 Az elkövetők száma, cselekményeik egymáshoz való viszonya A tényállásszerű magatartások a konkrét megvalósulás tekintetében sokfélék lehetnek, mind egyénileg, mind többek által elkövethetőek. Ez utóbbi forma a büntető törvénykönyvekben minősítő körülményként is deklarálásra került. Ennél fontos feltétel, hogy az elkövetők egymás tevékenységéről tudva, kölcsönösen működjenek együtt, s mindegyikük szándéka ki kell terjedjen a szexuális cselekményre (közösülésre, fajtalansága) is.92 Az elkövetés, például a közösülés kivitelezése tekintetében is számos felosztással élhetünk. A leggyakrabban megjelenő tipizálás a nem kívánatos szexuális kontaktus létesítését, a szexuális kényszerítést, a megkísérelt (erőszakos) közösülést és a végrehajtott (erőszakos) közösülést foglalja magába.93 A tettes és a sértett egymáshoz való viszonya A tettes-sértetti viszony és annak jellemzői mind kriminológiai, mind kriminalisztikai szempontból relevánsak, és konkrét következtetések vonhatók le belőlük. A felek közötti, a cselekmény elkövetését megelőző kapcsolatrendszer például erőszakos közösülés esetén többféleképpen is megjelenhet. Előfordul, hogy a sértett és a tettes a cselekményt megelőzően egyáltalán Kéry Sándor: Az elkövető… i.m. 40. o. Szenti Tibor: Paráznák… i.m. 94. o. 92 BJD. 3095., BH 1994. 9. 93 Walter S. DeKeseredy: Separation/Divorce Sexual Assault. Feminist Criminology, Sage Publications, 2006, 231. o. 90 91

556


nem ismerték egymást, a sértett számára teljesen váratlanul érkezik a támadás. A szituatív jellegből adódó agresszív jellemzőkkel rendelkező elkövetési mód ilyenkor a szexuális erőszak tényállásán belül általában az alapeset tárgykörébe illeszkedik, s alapvetően az erőszakos közösülési cselekmények legtipikusabb megjelenési formája, a tulajdonképpeni „klasszikus” szexuális erőszak bűncselekménye, az 1978-as Btk. szerinti erőszakos közösülés.94 Az ilyen esetek bizonyítása viszonylag könnyebb, ugyanis az elkövető általában nem hivatkozhat alappal a sértetti beleegyezésre; az elkövetés erőszakos, agresszív jellege ezt azonnal kizárja. Rendszerint rögtön megtörténik a feljelentés is. A tárgyi bizonyítékok könnyen beszerezhetőek, ugyanis a cselekmény és a feljelentés/nyomozás megkezdése közötti eltelt idő viszonylag rövid. A következő esetkörben tartozó sértettek és elkövetők között rokoni kapcsolat van. Ezekben az esetekben rendszerint valamelyik nevelőszülő a tettes. A bizonyítás nehézségei itt már számottevően jelentkeznek, ugyanis a hozzátartozók, vagy maga a sértett is, sokszor megkésve tesznek feljelentést, az eljárás során pedig lehetőség van tanúvallomásuk megtagadására. A tárgyi bizonyítékok beszerzése is nagyobb akadályokba ütközik. Külön problémát jelent a sértetti beleegyezés kérdése. Nem ritka, hogy annak létére alapítva szervezi meg az elkövető a védelmét, alappal bízva a családi viszonyokban, a belső hierarchiában vagy a sértett feléje tanúsított lojalitásában. Mindez komoly nehézséget jelent az eljárás során a terhelti felelősség bizonyítása kapcsán, különösen, ha figyelembe vesszük az olyan eseteket, mint a gyermekek sérelmére folytatólagosan történő elkövetést.95 Létezik olyan kapcsolati séma is, melyben az elkövető és a sértett között a cselekményt megelőzően alkalmi kapcsolat jött létre. Ebben a körben az okozza a nehézséget, hogy bár a terhelt szándékaira viselkedéséből általában egyértelműen következtetni lehet, ez a felismerés azonban a sértett részéről elmarad. Negatív visszajelzés hiányában a tettes joggal kerülhet abba a téves tudatba, hogy közeledése kívánatos. Ide tartoznak azok a történések is, melyekben az elkövető a sértett kihívó öltözéke, félreérthető viselkedése, illetőleg egyéb, nem egyértelmű megnyilvánulása miatt kezdi el a cselekmény elkövetését. E tényezők komoly akadályát képezhetik annak, hogy az elkövető fel tudja mérni az ellenállás fennálltát, annak komolyságát, vagy a beleegyezés hiányának tényét. A feljelentés megtétele, ezzel együtt a nyomozás elindulása ezekben az 94 95

Gyarmati Tamás: Hallgatag falak, Adolesz Könyvkiadó, 1996 8. o. Gyarmati Tamás: Hallgatag… i.m. 9. o.


esetekben rendszerint később történik meg, mely akár a sértett történtekkel kapcsolatos ellentétes érzelmi viszonyulására engedhet következtetni. Az utolsó esetcsoportban az elkövető és a sértett szintén egymást ismerő személyek, mely itt például szomszédi, munkatársi (és nem rokoni vagy alkalmi) viszonyt jelent. Ha a két fél kapcsolata felszínes, ez az esetkör a frissen kötött ismeretségnél vázoltak analógiájára vizsgálható. Ha azonban a viszony szorosabb ennél, mert például feljárnak egymás lakásába, a baráti gesztusok „túlértékelése” jelenthet problémát. 96 A bizonyítás nehézsége itt a jó ismerősi viszonyból ered, amire gyakran hivatkoznak az elkövetők, védelmüket a sértett nemi cselekményekbe való vélt beleegyezésére alapozva. Részükről a várható sértetti ellenállás hiányára utalhat például a sértett biztató magatartása. 97 Tény: az ismeretségi viszonyok fennállásának ideje (hossza), szorossága vagy intenzitása komoly befolyásoló tényező például a bizonyítás nehézsége tekintetében. Egyébként is: a szexuális erőszak sértettje gyakran magát is hibásnak érzi abban, hogy ellene a bűncselekmény elkövetésre sor kerülhetett. Ez azért is különösen veszélyes, mert az ilyen atrocitáson átesettek gyakran lesznek stigmatizációs folyamatok áldozatai. 98 Önmagában hatalmas problémát jelent a nyomozati cselekmények tekintetében az, hogy a sértettekben mély szégyenérzet99 munkál. Amennyiben az erőszakos cselekmények családon belül kerülnek elkövetésre, a sértett még kevésbé képes ezekről beszámolni, s még kevesebb hajlandósága van hatósági segítséget kérni. (Ilyenkor – összehasonlítva egy, a sértett számára idegen elkövetőtől elszenvedett áldozat-élménnyel – bizonyíthatóan nehezebb dolga van az áldozatnak).100

Gyarmati Tamás: Hallgatag ... U. o. Szomora Zsolt: Az erőszakos… i.m. 30. o. 98 Vesna Nikolic-Ristanovic: Szexuális erőszak, http://epa.oszk.hu/00000/00036/00041/pdf/05.pdf Megtekintés ideje: 2012. 12. 05. 99 lásd erről részletesebben: Virág György: Szexuális erőszak. i.m.77-78.o. 100 Marisa Silvestri – Chris Crowther-Dowey: Gender and Crime, Sage Publications, 2008. 92. o. 96 97

558


Szakértői kompetencia a nemi erkölcs elleni bűncselekmények terepén Bizonyos szakkérdések eldöntése során a bíróság illetve a nyomozóhatóság nem nélkülözheti más tudományágak igénybevételét. 101 Az elbírálásra kerülő emberi magatartásoknak általános struktúrája, pszichológiai háttere, fiziológiai, biológiai gyökerei102 vannak, melyek vizsgálata kulcsfontosságú a büntetőeljárás területén végzett bizonyítás folyamatában. A fizikai/biológiai és a mentális síkon történő vizsgálódás dichotómiája alapján jelenik meg a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében is az igazságügyi orvosszakértői-, pszichológiai- és pszichiátriai kompetencia. Bírósági szakban is felmerülhet a kérdés: „normális-e az, ami az áldozattal történt?”103 Így az orvosszakértő például a közösülés erőszakos voltának, illetve erőszak-mentességének is eldöntője lehet, mely kérdés komoly jogi relevanciával bír. Bizonyos sérülések ugyanis beleegyezéses szexuális kapcsolat létesítése során is keletkezhetnek, melyek megkülönböztetendőek a beleegyezés nélküli együttlét során létrejöttektől. Ennek eldöntésénél fokozottan kell figyelni – többek között – a hasfal belső oldalán lévő deflorációs104 sérülésekre, a genitáliák és a hymen (szűzhártya) vizsgálatkori állapotára.105 Az elmúlt évek ítélkezési gyakorlata szerint a bíróságok és nyomozóhatóságok egyre szélesebb körben támaszkodnak a pszichológus szakértő véleményére is. A kihallgatások hatékony lefolytatásához és a – nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében kulcsfontossággal bíró – múltbeli események pontos rekonstrukciójához a pszichológia tudományának minimális ismerete elengedhetetlen. 106 Az előbbi állítást megerősítendő szögezte le döntésében a Legfelsőbb Bíróság e vizsgálati típus büntetőeljárás során való alkalmazhatóságát, 107 s született erre vonatMárki Zoltán.: Egy büntetőbíró gondolatai a perről és a szakértő szerepéről, Magyar Jog, 1996/5. 270. o. 102 Bócz Endre – Finszter Géza: Kriminalisztika joghallgatóknak, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 2008. 75. o. 103 Jason Payne-James – Anthony Busuttil – William Smock: Forensic Medicine. Clinical and Pathological Aspects, Greenwich Medial Media Ltd., 2003. 424. o. 104 Magának a nemi érintkezésnek a megtörténte sértetlen hymen esetén egyes meglátások szerint megkérdőjelezhető. 105 Somogyi Endre: Az igazságügyi orvostan i.m. 98. o. 106 Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Ph.D értekezés. Miskolc, 2007. 242. o. 107 BH 1997. 115. 101


kozóan egységes iránymutatás is a szakértők számára.108 A szexuális jellegű bűncselekmények tekintetében a pszichológián túlmenően az igazságügyi pszichiátria is kiemelt jelentőséghez juthat, hiszen a kóros lélektani működések folyományaként is sor kerülhet az elkövetésre. „Instant” DSM kategóriák?109 A DSM-IV TR a szexuális én nemi identitás zavarok fejezetben, ezen belül a parafíliák alfejezetben tárgyalja azokat a kóros képleteket, melyek büntetőjogi relevanciával bírhatnak.110 A tényállásszerű magatartásokat felölelő parafíliák kapcsán egyrészt kiemelten fontos az elkövető pszichéjét befolyásoló kóros folyamatokelemzése, az adott szakterület orvosi kategóriáinak vizsgálata, ugyanakkor nyomatékosan rögzítendő: a diagnosztizált kórisme megléte és annak szakorvosi szempontú értékelése nem jelent automatikusan büntetőjogi értékelést is. Ez utóbbi kapcsán ugyanis olyan elemek is jelentős súllyal kerülnek figyelembe vételre, mint például az egyéni felelősség-vállalási vagy a döntési kompetencia.111 A DSM merev, szöveges leírása lényeges félreértések forrása lehet. Korlátozott vagy hiányzó beszámítási képesség például e kritériumok megléte mellett sem vélelmezhető automatikusan, és önmagában egy pszichiátriai betegség megállapítása sem jelent korlátozó, vagy kizáró tényezőt a büntetőjogi felelősségre-vonhatóság körében.112

Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 10. számú módszertani levele „Az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről, valamint a 20. számú módszertani levele „Az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről” 109 A DSM az Amerikai Pszichiátriai Társaság Kézikönyve, mely az egyes mentális zavarokat leíró diagnosztikus ismérvek alapján diagnózis felállítására szolgáló vezérfonalakat kíván szolgáltatni, a diagnosztikus kategóriák világos, egyértelmű leírása gyakorlati alkalmazásra tekintettel. 110 DSM-IV Text Revision. A DSM módosított szövege, Animula Kiadó, Budapest, 2001. 164. o. 111 DSM-IV Text Revision. A DSM … i.m. vi. o. 112 Kuncz Elemér (Szerk.): Igazságügyi pszichiátria, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2011. 113. o. 108

560


A nemi ösztön igazságügyi szempontból releváns rendellenes megnyilvánulásai és annak lehetséges kiváltó okai A nemi ösztön kielégítésének feltétele a nemi szervek és a nemi reflexek épsége. Fizikai értelemben ennek alapvető és eredendő módja a coitus. A tárgyalt témakör kapcsán e körben elsősorban olyan, igazságügyi orvostani szempontból rendellenes – nemi megnyilvánulások bírnak jelentőséggel, amelyek bűncselekmény elkövetését valósítják meg. A büntetőjogi beszámíthatóság kérdését szexuális bűntett esetén is elmeorvos-szakértői vizsgálat alapján kell megválaszolni. Minden esetben elemzésre szorul a nemi elhajlásra utaló rendellenes magatartás módja és célja. Az elkövetői személyiség összetevői a tekintetben is vizsgálandóak, hogy fennáll-e pszichés betegség, kimutatható-e rögzült nemi elhajlás, avagy időleges fennálló rendellenes nemi ösztönigényről van szó. Fontos kérdés az is, hogy milyen tényezők segítették elő aktuálisan a rendellenes magatartás kialakulását (ittasság, testi-, lelki behatások).113 A szexuális zavarok tipizálása és kórokai A szexuális zavarok nem mindegyike vezethet delikvens életpályához. Megkülönböztethetőek a szexuális identitás zavarai és variációi, a szexualitás fejlődésével kapcsolatos megakadások, és a funkcionális szexuális zavarok. (E körbe értelemszerűen nem vonhatók bele a jelzett állapot okozta frusztráció végetti bűnelkövetéseket). A szokatlan, merev lefutású, nagy késztetés-töltésű, habituális, vagy szenvedélyszerű viselkedésmódok viszont már nagy rizikófaktorral rendelkező csoportnak számítanak.114 A zavarok kialakulásakor a legtöbb esetben többféle kóroki tényező szövődik egybe, bár az egyes zavarformákban eltérő intenzitással jelenhetnek meg a különböző tényezők. Alapvetően biológiai (organikus), illetve teljesen pszichológiai okok között differenciálhatunk. Előbbiek kapcsán említhetők az agyban rejlő disszonanciák vagy a kromoszómarendellenességek. Bizonyos vizsgálatok szerint ugyanis a nemi kromoszómák rendellenességeinek is lehet pszichoszexuális hatásuk. A normáSomogyi Endre: Az igazságügyi orvostan alapjai, Medicina Könyvkiadó, Budapest 1982. 94. o. 114 Buda Béla: Szexuális viselkedés. Jelenségek és zavarok – társadalmi és orvosi dilemmák, Animula Kiadó, Budapest, 1994. 188. o. 113


lisnál több férfi kromoszóma (XYY-kombináció) például a nemi vágy megerősödésével jár, s ezzel együtt az agresszivitásra való hajlam is szignifikánsan emelkedik.115 Utóbbiak ép szexuális működési feltételek mellett alakulnak ki, személyiségen belüli folyamatok révén. Ennek egyik jellegzetes formája a szexuális függőség. „It’s my way of relaxing”116 – a szexuális függőség mibenléte A szexuális függőségek parallel jelenségcsoportként értékelhetőek, melyekre jellemző, hogy a függőségben lévő az egészséges nemi kapcsolatot, annak mozzanatait a normalitástól elhajló elemekkel helyettesíti. Súlyos addikció esetén a függőségbe merülés fázisain progresszív módon halad át az érintett. A legtöbben nehezen, vagy egyáltalán nem ismerik el, hogy szenvedélybetegek, nem képesek uralkodni kóros függőségeiken, s nem tudják abbahagyni kényszeres jellegű viselkedésüket. Szexuális függőség esetén ez többnyire a saját és/vagy mások egészségét veszélyeztető tevékenységeket, visszaélést jelenthet. A szexualitáshoz fűződő, esetleg fetisizált elemeken kívül nem ábrázolódik semmilyen egyéb szükséglet, mely ennél fontosabb volna. A szenvedélybetegség-jellegből fakadóan ezek a cselekmények együtt járnak az önkontroll gyakori elvesztésével és a negatív következmények figyelmen kívül hagyásával. A szexuális függőség annak végső, utolsó szakaszában már olyan erős, hogy az érintettek a törvénysértéstől sem riadnak vissza. A függő ilyenkor agresszívvá válik, s hajlamos erőszakos cselekményeket is kivitelezni belső feszültségei csökkentése érdekében.117 Delikvenciához vezethet a szimplán túlzott (excessiv) szexuális vágy is. E kategóriába tartozik például a nymphomania és a satyriasis. 118 Alapvetően osztható az a megállapítás, hogy a deviáns szexuális magatartás kialakulásának elsősorban azok vannak kitéve, akik nem képesek harmonikus szexuális kapcsolatot kialakítani hasonló korú partnereikkel, s pozitív benyomások kapcsolódnak tapasztalataikban a negatív jellegű szexualitáshoz. 119 Szilágyi Vilmos: Szexuális szocializáció. i.m. 114. o. Patrick Carnes: Out Of Shadows, Comp Care Publishers, 2001. 17. o. 117 Szilágyi Vilmos: Szexuális függőségek. Korunk. 2009/07. 1. o. 118 BNO-10 Zsebkönyv. DSM. IV-TR Meghatározásokkal, Animula Kiadó, Budapest, 2004. 105.o. 119 Michel St.-Yves – Bruno Pellerin: Tettes és áldozat egyszemélyben, Belügyi Szemle, 2000. 4-5. szám. 175. o. 115 116

562


A szexuális függőség kialakulásának fázisai Az addikciós kör négy nagyobb, egymástól nehezen elkülönülő fázisra osztható, mely fázisok fel nem cserélhetőek, azonban a köztük való átjárás, illetve egymásba való átfejlődésük nagyon is lehetséges. Az első szakasz az úgynevezett preokkupációs fázis, melyben az addiktálódni készülő személy gondolataiban a már létező, szexualitással kapcsolatos eszmefuttatások túlsúlyba kerülnek, s e folyamat végére, az úgynevezett preokkupációs transz-állapotban a szexuális stimuláció megszállott keresése lesz jellemző. A ritualizációs szakaszban a szexuális viselkedés személyre jellemző speciális rutintevékenységekkel bővül, vagy maga a szexuális viselkedés egyes elemei válnak rutinszerű cselekvésekké, mely folyamatot felfokozott emotivitás kíséri. A kompulzív szakaszban a megrögzött viselkedésmódok oly mértékben uralkodnak el az egyénen, hogy a függőségben szenvedő már képtelen cselekedeteit kontrollálni. Az utolsó a kétségbeesés fázisa. Ebben a függő személy saját erőtlensége feletti negatív érzelmei uralják gondolatait. 120 Összefoglalás Az erőszakos nemi támadások már az első Büntető kódexünktől kezdve tilalmazott magatartások voltak, bár a passzív alanyi kör – akár a nemi hovatartozás, akár egyéb körülmény tekintetében – folyamatosan bővült. Ennek hátterében elsősorban az emberi jogok térnyerése, a gyermeki jogok erősödése, és a különösen sebezhető áldozati kör védelmének fokozódása állt. Ez a megközelítésmód tükröződik, és kap még nagyobb teret a 2012. évi C. törvény vonatkozó fejezetében is. Az elkövetői kör elsősorban a jelzett módosítások eredményeként változott. A pszichológia, pszichiátria térnyerésével és a szexuális parafíliák felé fordulásukkal egyetemben egyre jelentősebb szerep jut az elkövetők pszichoszexuális sajátosságainak, esetleges betegségei feltárásának. Meggyőződésünk, hogy egy hatékony bűnmegelőzés nem nélkülözheti e tudományágak bevonását, s a büntetőjogi szankció mellett (vagy esetenként helyett) adekvát kezelés, tréning, sajátos programok alkal-

120

Patrick Carnes: Out Of Shadows… i.m. 22. o.


mazását. Ez az, amivel a jelenlegi – és jövőbeni – szabályozás jelenleg még adós maradt. A büntetőjogon kívüli tudományterületek e bűncselekményekkel összefüggésben egyébiránt is fokozott jelentőséghez jutnak. Így különösen az igazságügyi orvosszakértői munka, például a közösülés vagy fajtalanság erőszakos voltával vagy az igazságügyi elmekórtan az elkövető betegségével és büntetőjogi felelősségre-vonhatóságával kapcsolatban. Nem kétséges, hogy az orvostudomány és a pszichológia által számon tartott szexuális zavarok folyamatosan változó, bővülő köre szükségessé teszi a büntető-igazságszolgáltatás megfelelő reagálását.

ZUSAMMENFASSUNG Einige kriminologische Aspekte der sexuellen Gewaltdelikte Das Thema dieser gegenwärtigen Arbeit verfügt sich mit einer konstanten Aktualität, und ist ein von den Fragen, wofür als die öffentliche, sowie die strafrechtliche Aufmerksamkeit und Interesse als kriminologische Objekt hat. In dem Artikel wurden nicht nur konzeptionelle Grundlagen und kriminologische Analysen, sondern psychiatrische Fragestellungen bezüglich der Sexualstraftaten und der Psyche der Sexualstraftäter vorgestellt. Das gewählte Thema ist ziemlich interdisziplinär, deshalb kann es auch kriminologische, psychologische und soziologische Seiten beobachtet werden. Von dem Augenblick der Soziologie der Artikel befasst sich mit der sexuellen Kultur, und mit der sexuellen Moral und die Änderung von diesen Phänomenen. Der Teil von dem sexuellen Instinkt, Selbstbestimmung und Freiheit untersucht das wissenschaftliche Fach grundsätzlich von einer psychologischen Sinne, die Täter-Opfer Beziehung und die Charakteristiken von den Parteien gehören zu der Wissenschaft der Kriminologie.

EGYES KRIMINOLÓGIAI KÉRDÉSEI **

Recommend Documents