Varga Bálint
Egyéni felelősség és emberi jogok: a Liberales Institut
A zürichi székhelyű Liberales Institut 1979-ben jött létre. Az intézet célja a liberalizmus svájci hagyományainak ápolása az egyéni szabadság, a béke, a politikai sokszínűség és a nyitottság alapján. Az intézet semmilyen politikai erővel nem áll kapcsolatban, befolyását nyilvános vitáin, publikációin és képzésein keresztül fejti ki. A Liberales Institut a legfontosabb svájci agytrösztök közé tartozik. Tagja a Stockholm Network-nek és rendszeres kapcsolatban áll más szabadelvű intézetekkel is. A svájci liberalizmus értékrendje Míg az amerikai liberális hagyomány és a jelenlegi politika is az állam megerősítését, nagyobb gazdasági és szociális szerepvállalását képviseli, addig a svájci szabadelvűség sokkal inkább az európai hagyományokba illeszkedik, és az állammal szemben alapvető fenntartásai vannak. Az állam túlzott hatalma ugyanis – a svájci liberalizmus szerint - a legfontosabbat, az ember szabadságjogát veszélyezteti, valamint a polgár felelősségét is aláássa. Az amerikai rendszerben a polgár felelőssége a republikánus, az emberi jogok viszont a demokrata (liberális) hagyományban kapnak nagyobb hangsúlyt. A svájci szabadelvűség tehát képes az emberi jogokat és az ember felelősségét ötvözni, és innen jut el a korlátozott állam gondolatáig. Az állam korlátozásának legfontosabb módja a Liberales Institut szerint a decentralizáció. A központosított állam ugyanis a szabadság és az egyén autonómiájának legfontosabb ellensége. A decentralizáció a politikai sokszínűséget is elősegíti, ami az intézet legfontosabb alapelvei közé tartozik. A Liberales Institut a jóléti államban is ellenséget lát. A központosított jóléti állam helyett a civil társadalom feladatának tekinti a szociális gondoskodást: a központi kormányzatnak azt kellene elősegítenie, hogy a rászorultak és a segíteni szándékozó polgárok között közvetlen -1-
kapcsolat jöhessen létre. A kényszerített szolidaritás ugyanis lerombolja az autonóm emberek harmonikus együttműködését. A Liberales Institut sokkal kevésbé érdeklődik a napi politika kérdései iránt, mint amerikai társai. Ennek tudható be, hogy a politikai filozófia nagyobb teret kapott az intézet alapelveinek lefektetésekor, mint az egy amerikai agytrösztnél lenni szokott. Az agytröszt által hivatkozott gondolkodók többsége a német és francia szabadelvű hagyomány része, mint például Germaine de Staël, Benjamin Constant, Ludwig von Mises vagy Friedrich August von Hayek. Szervezet és személyek A nagy amerikai agytrösztöktől eltérően a Liberales Institut nagyon kicsi szervezettel rendelkezik. Az intézet alapító elnöke Robert Nef jogász, több liberalizmussal foglalkozó könyv szerzője (pl. Lob des Nonzentralismus – A központosítás-ellenesség dicsérete) és a Schweizer Monatshefte szerkesztője. Az intézet igazgatója Pierre Bessard közgazdász. Rajtuk kívül csak néhány projektvezető és adminisztratív személyzet dolgozik az intézetnél. Az intézettel kapcsolatban álló személyek többsége egyetemeken és a gazdaság területén dolgozik, az intézeti tevékenysége csupán „mellékállás.” Az intézet tanácsadó testületének neves egyetemek tanárai és cégvezetők a tagjai; aktív vagy visszavonult politikust viszont nem találunk körükben. Projektek Az intézet öt nagy projektet működtet: Az Adóverseny-központot (Zentrum für Steuerwettbewerb) nemrég hozta létre az intézet. Tagjai a klasszikus liberális alapelvekből kiindulva azt állítják, hogy az európai jóléti államok mai szintje nem tartható fenn, mert az európai államok nagy része már most is komoly költségvetési hiánnyal küzd, az adók további emelése pedig a globális verseny miatt nem lehetséges. A központ publikációban kiáll az egykulcsos adó mellett, mivel a progresszív adó -2-
a sikeres, magas hozzáadott értéket termelő polgárokat bünteti. Továbbá támogatja az adóparadicsomok létét Európán belül, mivel ezek visszafogják a jóléti államok esetleges adóemelési szándékait. A Klímaváltozás Koalíció (Koalition für Klimawandel) a globális felmelegedés hatásait vizsgálja a szokásostól kissé eltérő módon. Hasonlóan egyes - a republikánusokhoz közel álló - amerikai agytröszthöz, a Liberales Institut is azt állítja, hogy a közvélemény előtt legnagyobb súllyal szereplő zöld mozgalmak tévednek a diagnózisban és a megoldási javaslataikban egyaránt. Az intézet szabályozás-ellenes alapelveiből következően a környezetvédelmet is leginkább a szabad piacra bízná, nem a kormányok regulációs politikájára. A környezetvédelmi szabályozás ugyanis visszafogja a gazdasági növekedést, ez pedig szegénységet okoz, márpedig a környezetszennyezés és a szegénység között nyilvánvaló összefüggés van. Ezért negyvenegy másik intézettel együtt a Liberales Institut megalapította a Civil Társadalmi Koalíció a Klímaváltozásról (Civil Society Coalition on Climate Change) nevű szövetséget, amelynek többek között a brit International Policy Network, a cseh Liberalni Instutite és az osztrák Hayek Institute is tagjai. Ez a hálózat konferenciák szervezésével, jelentésekkel és sajtóbeli megjelenéssel próbálja meg elérni, hogy a klímaváltozást ne az általuk negatívnak tartott kormányzati megoldásokkal próbálják megfékezni. A Gazdasági Szabadság Index (Index wirtschaftlicher Freiheit) az Economic Freedom of the World Projekt része. Ennek a hálózatnak a célja, hogy negyvenkét mutatóval jellemezze a világ száznegyvenegy országának gazdasági szabadságát. A svájci kutatásokat a Liberales Institut végzi. A Tulajdonjog Index (Index der Eigentumsrechte) projekt az Internationl Property Rights Index hálózat svájci partnere. A tulajdonjog biztosítása a piaci alapon működő társadalmak egyik legfontosabb elve. Az index tehát közvetett információt ad az egyes országok piaci viszonyairól.
-3-
Az ötödik projekt kilóg a sorból, ez ugyanis Anthony de Jasay filozófus honlapját gondozza. Jasay magyar származású, 1925-ben született Abán, a második világháború után emigrált nyugatra. Agrártudományt és közgazdaságtant tanult, Oxfordban volt fiatal kutató, majd bankárként tevékenykedett. Számos – rangos kiadók gondozásában megjelenő liberalizmussal foglalkozó könyv szerzője. Jasay A Liberales Institut rendszeres szerzője. Egyéb tevékenységek A Liberales Institut különös hangsúlyt fektet a jövő szabadelvű közszereplőinek oktatására. Ezért egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára rendszeresen szervez liberális szemináriumot. Továbbá ösztöndíjakat biztosít, hogy a támogatottak részt tudjanak venni a Hayek által alapított Mont Pelerin Társaság és a libertárius klub, a Mises University közgyűlésein. Az intézet számos rendezvényt tart, leginkább konferenciák, előadások és szemináriumok szervezésében aktív. Érdekes módon azonban a Liberales Institut palettájáról hiányzik a könyvkiadói tevékenység. Friss publikációk Az intézet igazgatója, Pierre Bessard tanulmányában (Das europäische Steuerkartell und die Rolle der Schweiz) az európai adórendszerek hibáit támadja. Bessard a jóléti államok költségvetését kritizálja, mivel azokat nem lehet fenntartani. A szerző szerint ezért az a veszély áll fenn, hogy az EU egységesíti tagállamainak adókulcsait, ami viszont a versenyképesség csökkenéséhez fog vezetni, hosszú távon pedig az adózók elvándorlását okozhatja. A tanulmány tehát kiáll az adózási sokszínűség mellett. Robert Nef elnök tanulmánya (Staatsuniversitäten: Regeneration durch Wettbewerb) arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami egyetemeknek is szükségük van a versenyre. Ezért a magánegyetemek léte csak jót tesz az állami felsőoktatásnak, mivel a sokszínűség az akadémiai életben is gyümölcsöző.
-4-
Konklúzió A Liberales Institut jelentősen különbözik az amerikai liberális agytrösztöktől. Értékrendjében sokkal közelebb áll a republikánus intézetekhez, bár az emberi jogok kiemelt szerepe inkább a demokrata és centrista agytrösztökkel rokonítja. Ezen különbség oka az amerikai és az európai terminológia közötti különbségben keresendő, mivel a tengerentúlon a liberális jelzőt az európai szociáldemokratával lehetne inkább társítani. Még nagyobb a különbség az amerikai agytrösztökhöz képest, ha az intézetek stílusát és stratégiáját hasonlítjuk össze. A Heritage-hez vagy a Cato-hoz képest a Liberales Institut szelíd filozófusok körének tűnik. Az az agresszív stratégia, amit az amerikai agytrösztök követnek, teljesen idegen a svájci liberális agytröszttől. Ennek oka minden bizonnyal a két ország politikai kultúrájában keresendő. Svájcban köztudomásúlag a konszenzusos demokrácia modellje működik, az a típusú megosztottság és olyan mély konfliktusok, melyek az Egyesült Államokban jellemzőek, az alpesi országban teljesen ismeretlenek. A Liberales Institutnak tehát nem él az agresszív stratégia eszközeivel, amit az amerikaiak követnek, mert a csendes meggyőzés jobban illeszkedik a svájci politikai kultúrához. Sőt, egy Heritage-típusú stratégia Svájcban minden bizonnyal kontraproduktív volna.
-5-
