Egyéb vállalkozási tevékenységhez szükséges tájékoztatás
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A vállalkozások közötti együttműködések előnyei 1.1 A klaszterek 1) A globalizáció, valamint a gazdasági szférában tapasztalható verseny nemzetköziesedése következtében, annak sajátosságaira adható egyfajta lehetséges válaszként mind a nemzetközi, mind a hazai gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti és innovatív vállalkozási hálózatok, az iparági és regionális klaszterek, a vertikális és horizontális együttműködések, az innovációs és egyéb területi koncentrációval, és szoros együttműködési kapcsolatokkal jellemezhető formák. A klaszter fogalmának meghatározása a vizsgálat dimenziójától (nemzetimakro szint, iparági-mezo szint, vagy vállalkozási-mikro szint) és a megközelítés módjától függően változhat. 2) A duális szerkezetű magyar gazdaságban - az egyik oldalon a korlátozott számú multinacionális cégek magas termelékenységű hazai leányvállalatai, amelyek az exportban meghatározó arányúak, a másikon nagy számoságú, de alacsony hozzáadott értéket termelő kis- és középvállalkozások - kiemelt gazdaságpolitikai feladat a versenyképességi szint emelése. Ezt várja, és ennek érdekében segíti az Európai Unió is az újonnan csatlakozott országokat, hiszen az ún. Lisszaboni célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen ezen országok versenyképességi mutatóinak uniós átlagértékekhez való közelítése. A versenyképesség növelésének minden eszközét és lehetőségét meg kell ragadni, többek között azon előnyök kihasználását is, amelyeket a gazdaság térbeli szerveződésének egy viszonylagosan új módja, a klaszter tud nyújtani az abban résztvevők számára. 2a) A klaszterek általános megközelítésben az alábbiak révén járulnak hozzá a vállalkozások versenyképességének javításához: 1) Növelik a klasztereken belül működő vállalkozások, így különösen a KKV-k termelékenységét. 2) Fokozzák az innovációk körét és mértékét (ami a jövőbeli termelékenységnövelés záloga). 3) Ösztönzik, segítik igénylik új vállalkozások megalakulását (spin-off). 4) A rugalmasság megtartása mellett biztosítják a méretgazdaságosság előnyeit. 2b) A klaszterek az alábbi konkrét előnyökkel szolgálnak a klaszterhez csatlakozó vállalkozások számára: Jobb hozzáférés a munkaerőhöz és a beszállítókhoz. A működő klaszterekben a vállalkozások közvetlenül juthatnak hozzá egy specializált és jól képzett munkaerő bázishoz, így a munkaerő keresés és betanítás költségeit jelentősen csökkenthetik. Egy klaszter típusú együttműködés keretében tevékenykedő vállalkozói kör sokkal
vonzóbb, biztonságosabb célpont lehet más régiókban/térségekben dolgozó, szakképzett munkaerő számára is. Hozzáférés speciális információkhoz. A klaszteren belül a folyamatos kommunikáció révén felgyülemlik és megfelelő klaszter menedzsment esetén, jól strukturálódik egy hatalmas mennyiségű piaci, technikai stb. információ, melyhez a tagvállalatok gyorsan és könnyen hozzáférhetnek. A klaszter keretein belül megvalósuló szoros és rendszeres interakció pedig bizalmat épít ki a tagvállalatok között, ami még inkább felgyorsítja az információáramlás sebességét és szélesíti a hozzáférhető információk körét. Komplementaritás. A komplementaritás több szinten jelenik meg a klaszterekben. A legkézenfekvőbb az, amikor a klasztertagok által előállított termékek, vagy nyújtott szolgáltatások kiegészítik egymás (pl. turizmus iparban a hotelek, éttermek, taxik stb.). A komplementaritás következő szintje, amikor a vállalkozások azért koordinálják egymás között a tevékenységüket, hogy optimalizálják a kollektív termelékenységüket. A komplementaritás megjelenik a marketing tevékenység során is. Hozzáférés intézményi szolgáltatásokhoz, közjavakhoz. A kormány/állam által végrehajtott beruházások – pl. infrastruktúra, oktatás, stb. – hozzájárulnak a vállalkozások és a térség versenyképességéhez. Az állam szívesebben eszközöl ilyen beruházásokat olyan térségben, ahol a vállalkozások száma eléri vagy meghaladja a kritikus tömeget. Hasonlóan az állami beruházásokhoz, a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó privát tőke is szívesebben hoz létre laboratóriumokat, képző központokat, kompetencia központokat, stb. egy olyan térségben, ahol adott a szolgáltatásokat igénybevevő vállalati kör. A vállalkozások pedig ezeken a szolgáltatókon keresztül tudják biztosítani az állandó innovációt és ezen keresztül a versenyképességüket. Klaszterek és az innováció. A termelékenység fokozása mellett, a klaszterek alapvető szerepet játszanak a vállalkozások állandó innovációs tevékenységében. A klaszterek működése révén több olyan tényező érvényesül, amelyek hozzájárulnak a folyamatos termelékenység javuláshoz, s serkentőleg hatnak az innovációra. Tekintettel arra, hogy a klaszteren belül általában megtalálható mind a vevő, mind az eladó, az eladónak, tehát a termék előállítójának/vagy a szolgáltatás nyújtójának nagyobb rálátása van a piacra, mint egy elszigetelt vállalkozásnak. Az állandó személyes kapcsolat és gyárlátogatások lehetővé teszik a tagvállalatok számára, hogy lépést tartsanak partnereik fejlődésével és proaktív módon vegyenek részt a technológia, részegység stb. fejlesztésében. Összegezve, a klaszterek számának bővülése, működésük hatékonyabbá válása hozzájárul a vállalkozások, illetve a nemzetgazdaság szintjén is a termelékenység növekedéséhez; az innovációs igény felkeltéséhez, az új munkahelyek. A klaszterek
létrejötte segítheti a regionális kiegyenlítődést is. Az előbbi hatások természetesen fokozatosan bontakozhatnak ki. 1.2 A franchise A franchise olyan szoros együttműködésen alapuló vállalkozási típusnak tekinthető, amelynek keretében a franchise-átadó, vagy a rendszer tulajdonosa egy minden tekintetben, szakmai és kereskedelmi szempontból gondosan kialakított és piaci környezetben eredményesen kipróbált, komplex rendszert ad el. A rendszert teljes körű betanítással, márkanév használattal és folyamatos segítséggel, ellenőrzéssel adja át franchise átvevőnek, aki a rendszert önálló vállalkozásában, saját használatra és kockázatra, az átadó előírásai szerint, a megállapodott területen és ideig, díjfizetés ellenében üzemelteti. A franchise tevékenység igen komplex tevékenység, melynek főbb funkcióit az alábbiakban lehet összefoglalni: - vállalkozási típus, amely két fél szoros üzleti kapcsolatára alapul, - egységes áruterítési és beszerzési módszer és logisztikai megoldás, - egységes marketing módszer és kereskedelmi technika, - piaci behatolás és a piac gyors megdolgozásának eszköze - tőkemobilizáló eszköz, - technológiai transzfer, - garantált minőséghordozó, - licenckereskedelem, know-how átadás. A Franchise Rendszergazda a franchise hálózat kezdeményezője. A hálózat magából a Franchise Rendszergazdából és Egyéni Franchise Vállalkozóiból áll, mely utóbbiaknak a Franchise Rendszergazda a hosszú távú felügyelő gondnoka. A franchise előnyei: - a sikeres üzleti koncepció átvétele lecsökkenti a kockázatot és a bizonytalanságot, melyet egy új vállalkozás indítása okozhat, - az átvevő viszonylag alacsony tőkebefektetéssel használhat egy már bevezetett és ismert márkanevet, - a rendszergazda segíti az üzlet megnyitását, - az átvevő a franchise hálózatban jobb vásárlási feltételeket kap a beszállítóktól, - az átadó nem csak betanítást biztosít franchise partnerének, de folyamatos segítségnyújtást, további képzéseket is, - a bevezetett márkanév használata különböző előnyökhöz juttatja használóját, a franchise átvevőt, - a rendszergazda folyamatos támogatást nyújt a promócióban és a marketingben egyaránt, illetve központi marketing tevékenységet folytat, - az üzlethelyiségek külső megjelenése és belső berendezése előre megtervezett, meghatározott, így ezzel az átvevőnek nem kell foglalkoznia,
-
a franchise hálózathoz csatlakozó a rendszergazda által bevezetett újdonságokat, kutatási eredményeket, termék-innovációt, valamint szolgáltatásokat is élvezheti, az átvevő függetlenül működteti saját üzletét, egy nagyobb, biztonságot nyújtó hálózathoz csatlakozva.
A franchise hátrányai: - különböző díjak fizetésével jár (belépési díj, royalty, marketing díj stb.), - nincs teljes vállalkozói függetlenség, szabadság, - nem valósíthatja meg saját elképzeléseit, - a rendszergazda problémái, helytelen döntései, kihatással vannak a csatlakozó vállalkozás üzletére is. - a hálózat más egységeinek nem megfelelő működése a csatlakozó vállalkozásra is negatívan hathat.
1.3 A kamarák A gazdasági kamarák a vállalkozások érdekeit képviselik a piac más szereplőivel, illetve a kormányzati szinttel szemben. Kezdettől fogva több funkciót egyesítettek: tagjaik érdekeinek szolgálatát és a helyi közigazgatással való kapcsolattartást. A magyar gazdasági kamarai rendszer két kamaratípust fogad el: a kereskedelmi és iparkamarát és az agrárkamarát. A gazdasági kamarák feladatait a törvény a gazdaság fejlesztésére vonatkozóan, az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban és a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésében határozza meg. Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását. A kamarai törvény módosítása több lényeges változást tartalmaz. A 2012. január 1-jétől életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek: a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból. A Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. Miért előnyös a vállalkozások számára a kamarai tagság? A megyei és a fővárosi Kamarák szolgáltatásokat kínálnak a számukra, amelyek az alábbiak: 1) A kamarai törvény alapján a gazdálkodó szervezeteknek kötelezően nyújtott térítésmentes szolgáltatások:
Pályázatfigyelés – a kamarák honlapján működő, folyamatosan frissített pályázatfigyelő szolgáltatás. Üzleti partnerkeresés. Az „Üzlet@hálón” kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások bekerüljenek egy országos adatbázisba, ahol tevékenységüket népszerűsíthetik, egy ingyenes, könnyen kezelhető, átlátható webes felülethez juthatnak. Az „Üzlet@hálón” tulajdonképpen egy e-piactér, ahol céginformációk, termékek és szolgáltatások részletes leírása, üzleti ajánlatok, K+F információk, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, üzleti hírek találhatók. Tanácsadás. Tanácsadás gazdasági, adózási, pénzügyi és hitelhez jutási kérdésekben. 2) Egyéb szolgáltatások: címlisták összeállítása; üzleti ajánlatok kezelése; Széchenyi kártya ügyintézés; ágazati üzletember találkozók; szakmai konferenciák; szakmai tanfolyamok szervezése; továbbképzések; szakmai vásárlátogatás szervezése; jogszabályfigyelő szolgáltatás; Kereskedelmi Tagozat Hírlevelének szerkesztése; direktmarketing szolgáltatás; békéltető testületi feladatok ellátása; gazdaságpolitikai, kormányzati, önkormányzati fellépés és érdekképviselet stb. 2. Pályázati források, hitelkonstrukciók, garancia 2.1 Pályázati források 2.1.1 Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Tervet 2011 elején hirdettek meg, s ekkortól van lehetőség a megnyíló, az uniós és az azokat kiegészítő hazai forrásokra támaszkodó pályázati kiírásokra való jelentkezésre. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint az ország versenyképességének javítása áll. Az ÚSZT fő stratégiai irányai az egészségipar-, a zöldgazdaság-, a foglalkoztatás-, az otthonteremtés-, a közlekedés-, a tudomány-innováció- és a vállalkozások fejlesztése. Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány – Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program Az adott időpontban pályázható kiírásokat, illetve azok feltételrendszerét a www.nfu.hu honlapon a „pályázatok” könyvtárban lehet megtekinteni.
2.1.2 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatai A Közalapítvány az Alapítói Okiratában foglaltaknak megfelelően a foglalkoztatás növelését és a munkanélküliség mérséklését elősegítő tevékenységeket lát el, különösen a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében. A fenti célok szolgáltában pályázati programokat dolgoz ki, és a pályázatkiírástól kezdve a támogatási forrás kiutalásáig illetve a programok szakmai és pénzügyi lezárásáig teljes körű pályáztatási tevékenységet lát el, amit a gyorsreagálás, korszerűség és partnerközpontúság jellemez. Az OFA a pályázati programjaival ösztönzi a munkaerő-piacról hátrányos helyzetük miatt kiszorult csoportok visszailleszkedését illetve munkában maradását, a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztését, bővíti a gazdaság szereplőinek foglalkoztatási lehetőségeit, egy-egy speciális célcsoport foglalkoztatási nehézségeinek megoldása érdekében komplex programokat finanszíroz. Közvetett módon segíti a munkaerő-piaci és munkahelyi esélyegyenlőség megvalósulását, munkaügyi kutatási, módszertani és eszközfejlesztési, valamint kommunikációs projektek életre hívását. Az OFA aktuális pályázatai a www.ofa.hu honlapon következők nyomon. 2.1.3 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) kezelője. Az Alap terhére az Ügynökség innovációs pályázati felhívásokat hirdet meg. E pályázatok is az Új Széchenyi Terv keretében jelennek ugyan meg, de azok nemzeti forrásból kerülnek finanszírozásra. Az Alaphoz kapcsolódó pályázatok az uniós és a hazai források összhangját teremtik meg azzal, hogy KTIA forrásból az uniós pályázatokkal azonos tartalmú pályázatok is megjelennek a középmagyarországi régió pályázói számára, illetve olyan uniós pályázatok is elérhetők, amelyek azonos tartalmúak a KTIA forrásból finanszírozott pályázatokkal. A beérkező pályázatok értékelésénél az NFÜ kiemelt figyelmet fordít az Új Széchenyi Tervben megjelölt fő ágazatok, a kutatás, fejlesztés és innovációs (K+F+I) tevékenységek támogatására. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap aktuális pályázatai a www.nfü.hu honlapon következők nyomon. 2.2 Kedvezményes hitelkonstrukciók 2.2.1 A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitelkonstrukciói A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 1991. december 1-jén, 100%-os állami tulajdonnal jött létre. Az MFB küldetése, hogy klasszikus fejlesztési bankként a magyarországi beruházásokat finanszírozza a fejlesztéspolitikai célok megvalósítása érdekében. Feladata, hogy a magyar gazdaság fejlesztési igényeit a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról állami garanciával felvett forrásokból, kedvező feltételű, de piaci alapú hitelek kihelyezésével segítse elő.
1) Forrásszerzés Az MFB Zrt. forrásszerzési tevékenységét a belföldi és a külföldi pénz- és tőkepiacokon saját nevében, önállóan végzi. A bank a forrásokat fejlesztési hitelek, programok és projektek finanszírozására használja fel. A források visszafizetését az Állam készfizető kezesként biztosítja. Az idegen devizában denominált éven túli futamidejű forrásbevonási műveleteket az MFB Zrt. az államháztartásért felelős miniszterrel (jelenleg: a nemzeti gazdasági miniszter) és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel (jelenleg: a nemzeti fejlesztési miniszter) egyeztetve végzi. 2) MFB hitelkonstrukciók Az MFB különféle hitelkonstrukciókat kínál a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak, lakóközösségeknek, magánszemélyeknek. Az alábbiaknak a vállalkozások részére kínált aktuális hiteleket mutatjuk be. Az MFB Zrt. aktuális hitelkonstrukciói az MFB honlapján (www.mfb.hu) tekinthetők meg. 2.2.2 MIFIN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy a Magyarországon tőkehiánnyal küzdő mikro- és kisvállalkozói körnek finanszírozási lehetőségeket biztosítson, különös tekintettel a KKV-k számára az Új Széchenyi Terv keretén belül meghirdetésre kerülő Új Széchenyi Hitel Program, így segítve az EU-hoz történt csatlakozás következtében megváltozott piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásukat. Alapvető célja ennek megfelelően nem a profit maximalizálása, hanem a kisvállalkozások minél szélesebb rétegeinek kedvezményes hitellel való ellátása. Az alapítók szándéka, hogy lehetőségeikhez mérten a vállalkozás rendelkezésére bocsátott saját forrásaikkal a kisvállalkozói réteg versenyképességét minél nagyobb mértékben előmozdítsák. A társaság fontos feladatának tartja, hogy az Új Széchenyi Hitel Programhoz történő csatlakozással az Európai Unió által biztosított forrás minél nagyobb számú mikro- és kisvállalkozóhoz való eljuttatásával megteremtse hazánk kisvállalkozóinak esélyegyenlőségét az Unió piacán. A MiFiN Mikrofinanszírozó Zrt. hitelezési termékei: 1) Új Széchenyi Beruházási Hitel; 2) Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel; 3) Kombinált Mikrohitel Program. 2.2.3 Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Az 1990-ben alapított Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közhasznú alapítvány, független szervezet, amely a Kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó munkaprogramjának programmegvalósító intézményeként tevékenykedik. Az Alapítvány olyan szolgáltató szervezet, amelynek fő feladata a hazai kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásain keresztül e társadalom-, illetve gazdaságpolitikai értelemben egyaránt
kiemelkedő jelentőségű csoport fejlődésének előmozdítása. A szolgáltatások köre kiterjed mind az induló mikro vállalkozások, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kis- és középvállalkozások segítésére. Az Alapítvány működése előmozdítja az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő eredményesebb felkészülést, a gazdasági növekedés tartalékainak mozgósítását, erős hazai középpolgári réteg kialakulását, új munkaalkalmak létrejöttét és a regionális gazdasági egyenlőtlenségek oldását. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége országos hatáskörű, programjait regionális, megyei, esetenként kistérségi orientációval valósítja meg. Kiemelt partnerei - a részben általa alapított - helyi vállalkozásfejlesztési közalapítványok és központok. Ezekkel jogilag egyenrangú, velük közös programok végrehajtására irányuló tartós együttműködést valósít meg. Az Alapítvány a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésének meghatározó intézménye, hosszú távú partneri kapcsolatra törekszik a vállalkozásfejlesztésben érintett más szervezetekkel: a kisvállalkozói érdekképviseletekkel, a kamarákkal, a regionális fejlesztés intézményeivel, a civil szervezetekkel, a hitelintézetekkel és más finanszírozókkal. Az Alapítvány megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az Európai Unióval 1992 óta folyamatosan fennálló és eredményes együttműködésének, melynek fenntartására és további gazdagítására kiemelt figyelmet fordít. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az országos megbízotti hálózatát képező Helyi Vállalkozói Központok közreműködésével a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint tevékenységük támogatása érdekében működteti a Mikrohitel Programot. 2.3 Garanciavállalás, a garanciaszervezetek szolgáltatásai Sok vállalkozás ígéretes fejlesztése, elképzelése nem kerül megvalósításra, mert a szükséges hitelhez a vállalkozás nem tud felajánlani megfelelő és elégséges fedezetet. Ám a hitelgarancia intézménye segítheti a probléma megoldását. A hitelgarancia intézménye kockázat megosztási megoldásokat kínál és elősegítheti, hogy a pénzügyi intézmények újabb piaci szegmensek, a kisebb vállalkozások felé nyissanak. A garanciaszervezetek lehetővé teszik, hogy az életképes – de fedezeti problémákkal küszködő - vállalkozások egy része egyáltalán hitelhez jusson, avagy könnyebben, kisebb fedezeti követelmények mellett kaphasson hitelt. Különös jelentőse van ennek, a jelenlegi válsággal sújtott nemzetközi és hazai gazdálkodási körülmények között. - A Garantiqa Hitelgarancia Zrt-t (Garantiqa) 1992-ben a magyar állam, a legjelentősebb hazai kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította abból a célból, hogy készfizető kezesség (garancia) vállalásával katalizátorként működjön közre a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására létrejövő szervezetek hitelezése során. A Garantiqa alapvető célkitűzése a KKV-szektor fejlődésének elősegítése. A Zrt. kezességet vállal hitelhez, bankgaranciához, lízing- és faktoring ügyletekhez. A kezességvállalás lehetővé teszi,
hogy olyan életképes üzleti tervvel rendelkező kis- és középvállalkozások is forráshoz jussanak, amelyeknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, ezért hitelezésük, támogatásuk túlzottan kockázatosnak minősülne. A Garantiqa a kezességvállalással arra kötelezi magát, hogy az adós helyett fizet a pénzügyi intézménynek, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítésénél 2011-től 85%-os. - Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) célja az agrár, de általában a vidéki vállalkozók és vállalkozások (természetes személyek, őstermelők, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, szövetkezetek) hitelképességének növelése, hitelhez jutási feltételeinek javítása, külső forrásbevonási képességének erősítése, pénzügyi életképességének biztosítása, s így a vidék fejlődésének előmozdítása. Az Alapítvány szolgáltatásait (bankhitelhez, bankgaranciához, lízinghez, faktoringhoz, kapcsolódó készfizető kezesség) az Alapítványhoz csatlakozott hitelintézetek és (2006-tól) pénzügyi vállalkozások jogosultak igénybe venni, hazai vidéki vállalkozásokkal kötött szerződésükhöz kapcsolódva, a pénzügyi vállalkozások kezességi igénye alapján. Az alapítványi kezességvállalás révén a kérelmező vidéki vállalkozások könnyebben juthatnak hozzá a hitelintézeti, külső pénzügyi forrásokhoz és szolgáltatásokhoz. Az állami viszontgarancia mértéke 2011ben 85 százalékosra emelkedett - A Start Tőkegarancia Zrt. részvényesei a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és az MFB Invest Zrt. A társaság 2006 májusában jött létre, azzal a céllal, hogy a társaság pénzügyi termékeivel elősegítse a hazai kis- és középvállalatok hozzájutását fejlesztési célú tőkéhez és vissza nem térítendő európai uniós támogatásokhoz. A Start Zrt. által kibocsátott garanciák és kezességvállalások pénzügyi forrását a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kezelésében álló közel 7 milliárd forintos értékű Start Garancia Alap jelenti. A Start garancia- és kezességvállalásai mögött tehát az MVA Start garancia Alapjának 100 százalékos viszontgaranciája áll. A társaság tevékenységét piaci alapon, megfelelő kockázatelemzés és kockázatkezelés mellett, az ügyfelek által fizetett garancia- és egyéb díjak ellenében végzi. A Start Zrt. professzionális pénzügyi befektetők számára nyújt tőkegaranciát kis- és középvállalkozásokba történő befektetéseikhez. A pályázati kezességvállalás az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó biztosítéki forma, amelyet a Start Zrt. hazai kis- és középvállalkozások számára nyújt. A Start Zrt. hitelgaranciát is vállal a pénzügyi vállalkozások hiteleire, amelyek az Új Széchenyi Hitelprogram és Kombinált Mikrohitel Program keretében kerülnek kihelyezésre, mikro- és kisvállalkozások részére. - A JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises / Közös európai források a mikro- és közepes méretű vállalkozások számára) program forrásai az EU Strukturális Alapok 2007-2013 időszakra szóló forrásaiból származnak. Korábban a Strukturális Alapokból származó források jórészt vissza
nem térítendő támogatások formájában kerültek elköltésre. A Jeremie célja, hogy a támogatási formán kívül (illetve esetenként azt kiegészítve, ld. az úgynevezett „combo” konstrukciók) pénzügyi instrumentumok formájában is elérhetővé tegye az uniós forrásokat a kedvezményezettek számára. Az EU tagállamok nemzeti és regionális intézményei pályázhatnak a Jeremie-ben való részvételre. A Jeremie nem egy intézmény, hanem az EU Kohéziós Politikáján belül egy folyamat, amelyet kiválasztott pénzügyi intézmények működtetnek, mint például a European Investment Fund / Európai Befektetési Alap (EIF). Magyarországon a Jeremie finanszírozási programok célja a feltárt piaci elégtelenségek enyhítése, orvoslása. A célok elérését alapvetően három eszköz révén tervezi a kormányzat: a) mikrohitel; b) kezességvállalás (portfoliógarancia); c) kockázati tőke. Ennek megvalósítása javarészt a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) feladata, az alábbi tevékenységekkel: refinanszírozási hitelkeretet közvetítése a pénzügyi közvetítők számára; közvetlen, készfizető kezesség nyújtása kereskedelmi bankok pénzügyi követeléseire (KKV-hitelek mögé) előre rögzített kockázatmegosztás mellett; forrás közvetítése kockázati tőke alapok részére. 3. Vállalkozói adtabázisok A vállalkozások számára időt és pénzt takaríthat meg, ügyfelet hozhat, avagy segíthet a versenytársak figyelésében az üzleti adatbázis. Mire jó egy adatbázis? Az üzleti adatbázisok sokféle módon hasznosíthatók, de leginkább cégekről lehet vele információt szerezni. Így például arról, hogy kik a tulajdonosai, illetve milyen pénzügyi helyzetben van - ezek alapján könnyebb kiszűrni a rossz anyagi helyzetben lévő ügyfél-jelölteket. Figyelni nem csak a partnereket, de a versenytársakat is lehet, erre is alkalmas lehet az adatbázis. Emellett piacelemzések, makrogazdasági adatok és előrejelzések is megtalálhatók egyes felületeken, illetve az internetes keresésnél könnyebb és gyorsabb a megfelelő híreket megtalálni. A tőzsdei adatok rendszerezve, összehasonlítható módon találhatóak meg. Szolgáltatótól függően speciális igényeket is ki tudnak elégíteni az adatbázisok, így például egy adott szektorra vonatkozó információk gyűjthetők ki, lehet figyelni összeolvadásokat, felvásárlásokat, pályázatokat, alkalmas lehet szakemberek keresésére, potenciális ügyfelek felkutatására vagy az ügyfelek nyomon követésére. Miért előnyös egy vállalkozás számára, ha felkerül egy adatbázisba? A tevékenysége felkerül az internetre, így bárki számára hozzáférhetővé válik. Nő a vállalkozás ismertsége. Több megrendelésre tehet szert. Új partnereket szerezhet. A vállalkozás kereshető lesz tevékenység /TEÁOR kód alapján, vagy település szerint.
