Egy úton. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása MÁJUS 29-JÚNIUS 19

Egy úton A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása

2015. MÁJUS 29-JÚNIUS 19.

Egy úton

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása

„INDULJ EL EGY ÚTON ÉN IS EGY MÁSIKON” Így kezdődött a hetvenes évek sokak által ismert és szeretett moldvai dala, amely ma is népszerű. Két úton, de a két út mindig találkozik. Találkoztak a mi utaink is, hiszen egyet gondoltunk, egy volt a vágyunk: szabadulni a politika által uralt, és már akkor is egyre jobban elembertelenedő világból. Nem utópiákba, nem álomvilágba menekültünk, hanem visszafelé, az emberiség egyetemes hagyományába. Mivel magyarnak születtünk, a magyarból „hörpintettünk valódi világot, habzó éggel a tetején”. Meg is kaptuk a magunkét, narodnyikok, nacionalisták, gyanús elemek lettünk. De mit bántuk mi azt! Közösségeket teremtettünk, táncházakat, táborokat, klubokat. Hála Istennek, nem voltunk magunkra hagyva. Támogattak, biztattak olyan tekintélyek, mint Makovecz Imre, Andrásfalvy Bertalan, Martin György, Nagy László, Csoóri Sándor, Vargyas Lajos és sokan mások. S ma már egyre inkább látszik, hogy a „Nomád nemzedéknek” igaza volt. Ma minden igazi gondolkodó élhető, fenntartható világról álmodik. A kézművesek pedig álmodnak, de alkotnak is. Földből, fából, fűből, vasból Tanúskodnak erről az itteni kiállítás tárgyai is. Lássátok és használjátok őket!

KOBZOS KISS TAMÁS Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője

BERECZKY CSABA

BERECZKY CSABÁNÉ

a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,, fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere

csipkekészítő népi iparművész, művésztárs

SZARU NYAKÉK

4

aAz 1960-as évektől kezdtem el foglalkozni a faon faragással. Megyei és országos kiállításokon rendszeresen szerepeltem. Indultam a Népművészet Ifjú Mestere pályázatokon. Tagja lettem a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. Részt vettem a Velemi Alkotóház, a Zala megyei Kézműves Ház és a keszthelyi Kézműves Alkotóház létrehozásában. 1975-től vezetek ifjúsági és felnőtt faragókört Keszthelyen. Igyekszem őrizni és továbbadni a magyar fafaragó hagyományokat az utánam következő nemzedéknek. Eleinte kisméretű tárgyakat csináltam. Később nagyobb léptékű népi bútorokat is készítettem, úgymint ácsolt láda, asztal, szék. Fejfák, óvodai kültéri játékok, kapuk formálódtak ke-

Egy úton


zem alatt. Tevékenységem felöleli a kéregmunkákon át a szaru megmunkálást, karcolást, vájt edénykészítést és pásztorfaragásokat. Rendszeresen pályázok és indulok helyi, regionális és országos kiállításokon. Az 1980-as években, Zala megyében faluház építési hullám alakult ki. Belsőépítészeti tervek alapján e faluházak bútorainak egy részét Makovecz Imre építész és Kovács Flórián felkérésére, helyi alkotókkal közösen valósítottam meg. 1980-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere, 1985ben a népi iparművész címet. 2004-ben Népművészet Mestere kitüntetésben részesültem.

Bereczky Csabáné csipkekészítő vagyok. 2010-ben kaptam meg a népi iparművész címet zsűrizett munkáim elismeréseképpen. Az 1970-es években kapcsolódtam férjem révén a népművészeti tevékenységbe. Eleinte a keszthelyi szövő szakkörben a gyapjúszövéssel ismerkedtem meg. Ezekkel a munkáimmal országos pályázatokon és kiállításokon szerepeltem. Az 1990-es évek végén ugyancsak a keszthelyi szakkörben kezdtem el a csipkeverés alapjait elsajátítani. Ettől kezdve rendszeresen foglalkoztam csipkeveréssel. Munkáimat folyamatosan zsűriztettem, mindeközben elvégeztem a Zala Megyei Művelődési Központ által szervezett népi játszóház vezetői tanfolyamot 2007-2008-ban. Vizsgadolgozatom témájául a vert csipke történeti áttekintését választottam, fő hangsúlyt fektetve a Balatonendrédi csipkére. Kiállításokon, munkabemutatókon, csipkeverő táborokban vettem részt, bővítve ismereteimet.

A Szentendrei Skanzen Régimódi Vasárnapok programján és sok más helyen férjemmel együtt mesterség bemutatókat tartottunk. Rendszeresen részt veszek

5

PÓKMINTÁS KEREK EKRÜSZÍNŰ TERÍTŐ

különböző regionális és országos kiállításokon. Az AMKA országos Betlehemi Jászol pályázatán különdíjban részesültem. Napjainkban a keszthelyi Csipke Stúdiót vezetem a Keszthelyi Kézműves Házban.

FODORNÉ LÁSZLÓ MÁRIA

KAMOCSAY JUDIT szövő népi iparművész, mentora Fodorné László Mária

a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, kézi szövő népi iparművész, a Népművészet Mestere

6

Nevem Fodorné László Mária. 1949. október 6-án születtem Decsen. Jelenleg Balatonalmádiban élek. A szövőmesterség alapjait még 13 éves koromban sajátítottam el. Később igazi, hiteles népművész mesterek tanítottak, akik nagy szeretettel adták át tapasztalatukat, technikai tudásukat. Boldog vagyok, hogy még megérhették, hogy tanítványuk mester lett. Ennek az örökségnek a szellemében dolgozom és tanítom ezt a gyönyörű ősi mesterséget. 1977-ben megkaptam a népi iparművész címet. Szakmai pályázatok, kiállítások, konferenciák állandó résztvevője vagyok. Számtalan díjat és helyezést értem el az 53 év alatt. A Népművészet Mestere címet 2005. augusztus 20-án vehettem át. Ez az elismerés még jobban megerősít abban a hitemben, hogy a hagyományt nemcsak őrizni, hanem életben kell tartani. Táplálni, formálni, hozzátenni az alkotó saját elképzeléseit, gondolatait, ízlését és saját lelkét. Az ország számos helyén voltam már kiállításon, több alkalommal külföldön is. Jelenleg a látogatható műhelyemnek a Balatonalmádi Pannonia Kulturális Központ ad otthont.

Egy úton


ÉTKEZÉSI GARNITÚRA

Budapesten születtem 1950-ben, matematika-fizika szakos tanár vagyok. Mindig vonzódtam a kézműves tevékenységekhez és a népművészethez. Így jutottam el a népi kismesterségeket oktató Hagyományok Házához, ahol 2008ban végeztem a Pintér Piroska vezette „Szőnyegszövő” tanfolyamon. Fodorné László Mária, a Népművészet Mestere szeretetteljes tanításával, 2007 óta foglalkozom a takács-mesterséggel és vásznak tervezésével. Sok segítséget kapok Lőrincz Péter szövőszékkészítő mestertől, akinek a székein szövök. 2008 óta zsűriztetek. 2012-ben lettem népi iparművész. Főleg lakástextíliákat készítek: pamutból asztalneműket, gyapjúból festékes szőnyegeket, párnákat. Foglalkozom még hordható textilek szövésével és varrásával.

7 „TÖMVETELT” CIFRAHÍMES ASZTALTERÍTŐ ÉS TAKARÓ (VARRT CSIPKÉVEL)

A 2010-es „Élő Népművészet” vészet” Országos Ors Népművészeti Kiállításon Arany oklevélben részesültem. 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben a Békéscsabai Textiles Konferenciákon II. díjas; 2013-ban Magyar Kézműves Remek díjas; 2014-ben Hevesen, a XX. Országos Szőttespályázaton, különdíjas voltam.

GALÁNFI ANDRÁS

GALÁNFINÉ SCHMIDT TERÉZ

a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Pro Renovanda Hungaria és Maróthy Györgydíjas, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere

szövő népi iparművész, művésztárs

G SZŐNYEG

8

ASZTAL, LÓCA, SZÉK

Hajdúszoboszlón született 1945. március 25-én. „Élete nagy részét a tanításnak szentelte, előadóművész kategóriában is minősítéssel rendelkezik… 1974-ben vett részt az első fajátszótér megvalósításában, s ezt követően szülővárosában majd Ózdon, Nagyhegyesen készített játszótereket. Több faragóstúdió vezetését látta el, 3 évig Debrecenben, 6 évig Nyíregyházán. Két nyáron vezette az Ifjú Népművészek Táborát Tiszavárkonyon… Irányításával közel 10 évig természetes anyagból készült játékkészítő szakkör működött Hajdúszoboszlón.” (Hírmondó 1996. decemberi szám)

Egy úton

„Galánfi András fafaragó népi iparművész tudatosan keresi azt a hagyományt, amelyet ma leginkább magunknak érezhetünk. Az örökké megújulni képes alkotó emberek közé tartozik… A kezéből kikerülő munkákat nem a túldíszített felület, hanem a szerkezet, anyagszerűség, forma és arányrend jellemzi. Galánfi András bútor együttesei, bútorplasztikái, játékai és játszóterei mellett, pedagógusként is arra törekszik, hogy továbbadja a hagyományt az ifjabb nemzedék körében. Tárgyai ősiek és modernek egyszerre. A legsikerültebb munkái példát szolgáltatnak népi tárgykultúránk továbbélésére. (Bánszky Pál)


Az útravaló, amit a szülőházban n kapunk szüleinktől és a minkett körülvevő környezettől, ez erősen meghatároz minket. Szülőföldje Etyek, itt kezdte e munkásságát. Azért kezdett el szőni, mertt ha varrni tud, meg kell szőni azz anyagot és a fonalat is, ha lehett elkészíteni, ennél nagyobb öröm m nincs. Boldogsággal tölti el, hogy át-adhatja tudását. Ő maga is csodás textileket készít, hogy ezzell is alkotásra sarkalja tanítványait. Gyönyörű ruhái, sálai éss lakástextiljei minden otthonába a látogatót elkápráztat.

9

KÉKEDI LÁSZLÓ a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere

10

Miskolcon születtem 1966-ban. Születésem óta a Bükk déli lábánál fekvő Kisgyőr községben élek. Két gyermek édesapja vagyok. Három cikluson keresztül voltam önkormányzati képviselő, egy ciklusban alpolgármester, 2010-től polgármester vagyok. A Népi Iparművészeti Tanács zsűri bizottságának tagja, Bükk - Térségi Leader Egyesület döntéshozó testületének tagja, a Kisgyőri Református Egyházközség presbitere vagyok. Állami kitüntetéseim: Népművészet Ifjú Mestere cím, Wlassics Gyula díj, Népművészet Mestere cím. Jelentősebb szakmai elismeréseim: népi iparművész cím, háromszoros Gránátalma díj, Nívódíj, Király Zsiga díj, Év Mestere díj. 25 éve kezdtem Kisgyőr községben a Családi Kézműves Szaktábor szervezését, melynek kezdettől a művészeti vezetője vagyok. 2013 májusától a Magyar Művészeti Akadémia Néprajz és Népművészeti Tagozatának rendes tagjává választottak.

Egy úton


KISGYŐRI CSALÁDI KÉZMŰVES SZAKTÁBOROK Excescimus delic te velendi gendebi taquid que il ium, ute pero dolore pera consequ iandita doluptae niendae sequossum ium venditaes dolorro dus dolor re odias as est laborum quaecte moluptat. Elit esequam ut restibusdae omnimodi aut odi idipsam, conse num quat harchil lectoru ptatur sitecta pereceptas non pore exero ommolor asin remporp orenim consequodit eos corest ationse rnatatat ad ut facerit, que incius. Harchita quat reniendis sequam sinusda volo minimodi beate sunto optae id qui consed qui resequi voluptia que nihilla cientot aestiamusda am excerfero tem soles unt ut velestioria est, coritibusam quis quissequas mostium et odis eumet voloren tiamet re, sin et quos eumquost eicipsam, cor maio oditatur? Omnis samusa ius

magnimendi tecepta volorro berum que aliatem quuntor epedit inimo omni ommos quasi debite voloren delent. Toribus aut eossit odic to quam, que plabo. Rovita con perum harum asperum aspernam que et omnihil iaepro occustis cusquiquaesumutvidebitequeexceaetdus et officienda aut ma ventem id et ipicimosa poribusciunt eosseque escienimust ab isitasp ienihil lisquas remolorem qui iliquam iure, si te natur, officatia consecte con nobis idus ut moluptur, sapis velibea doluptiam volorias venditam con reicatiae. Ut quati dolor samus commolorios sum quias eatur sequatest, odis autem nobit enissit ionseribus. Num harupta eperum eliquo quosant. Cia con et, eatem rendem ullandis a quiate res maximus cillaccuptam ipsaper eperrCatur? Is molo tempos ditiis illesti

11

LANDGRÁF KATALIN a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, textiltervező, „szövős”, tanár

12

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és a Magyar Iparművészeti Főiskola szövöttanyag-tervező szakának elvégzése óta textiltervezéssel, szövéssel foglalkozom. 1973-ban alapító tagja voltam a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának, s szívemben tagja vagyok mindhalálig. Közös kiállításain mindig részt vettem, és kisebb alkotóközösségekkel is rendeztünk kiállításokat. Textiltervezőként húsz évig dolgoztam, háziipari szövetkezetnek, nagyüzemnek egyaránt terveztem. A szövés minden formája érdekel, amit csak lehet, magam is kipróbálok. 1977-ben elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet, szőttes kategóriában. 1992-ben, a 12. Magyar Textilbiennálén RÓZSA ANNA díjat kaptam ipari textil kategóriában, ünnepi abrosszal. Évtizedek óta fontos számomra, hogy azt a tudást, isme-

Egy úton

NYAKBAVARROTT SZABÁSÚ ING (BARNA CSÍKOZÁSSAL A „KIEMELT” HELYEKEN)

retet, amit összegyűjtöttem a szövésről, továbbadjam az érdeklődőknek. Ezt egyrészt könyvek, tankönyvek formájában tudom megtenni, illetve tanítással. 1976 óta folyamatosan tanítottam általános iskolától egyetemig. Jelenleg a Fóti Népművészeti Szakközépiskolában dolgozom és az Óbudai Egyetemen vagyok óraadó tanár.


SZITTNER ANDREA textilművész, pályatárs

A Képző- és iparművészeti Szakközépiskola textil szakának elvégzése óta a textiltervezéssel, szövéssel foglalkozom. 1973-ban alapító tagja voltam a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. Az 1970-es évek elejétől a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának kiállításain vettem részt, és kisebb alkotóközösséggel rendeztünk közös kiállításokat. 1976-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet, szőttes kategóriában, majd hamarosan a Népi Iparművész címet is megkaptam. 1990-ben, a 11. Magyar Textilbiennálén Rózsa Anna-díjat kaptam „Föld és Ég” című tértextilemért. 1992-ben önálló kiállításom volt Kőszegen, s több Textilbiennálén is részt vettem. A Magyar Iparművészeti Főiskolán kézműves szövéstechnikákat tanítok 1987 óta. Saját műhelyemben stólákat, kabát- és egyéb ruhaanyagokat, illetve a kártyaszövés változatainak felhasználásával tér- és falitextileket szövök. Az összegyűjtött tudást könyvek által is szeretném átadni.

13

„KÓDKÉP-KÉPKÓD” – KÁRTYASZÖVÉSSEL KÉSZÜLT TÉRTEXTIL

PETRÁS MÁRIA

PETRÁS ALINA

a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Szervátiusz Jenő-díjas, Magyar Örökség-díjas, Príma Primissima-díjas népdalénekes, keramikusművész

14

Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolctíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, a csángók mindent meg tudtak teremteni maguknak úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útba igazí-

Egy úton

tották őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tud-

keramikusművész, tanítvány

Édesanyám az én mesterem. Kisgyermekkorom óta olyan emberekkel voltam körülvéve, akik szeretettel és alázattal teremtették meg a szép élethez valókat, amelyhez különleges érzékük volt. Dédnagyanyámtól tanultam meg fonni, nagymamámtól tanultam főzni és többször segítettem a szövésnél, nagynénéimtől pedig ellestem stem a kötést és a varrás varrást.

115

TULIPÁNOS ÉLETFA II.

VILÁG KIRÁLYNŐJE

tak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni!


TULIPÁNOS ÉLETFA

Úgy nőttem fel, hogy édesanyám szinÚ Úg tte e minden munkájában részt vettem, ssegítkeztem. egí g Az ő útmutatása, tanítása m mo mozdította oz elő a saját formanyelvem kialak kí kítását. ítá ás Engem En ng a kezdetektől a magyar motívum mok, ok, a jelképek világa foglalkoztat. Szerettem em az életfa-, a tulipán-, nap motívumot, mint jjelképet elképet és érdekel a magyar mondavilág (Turul madár, C Csodaszarvas, Emese álma). Hiszem azt, hogy őse őseink hagyatékát tovább kell vinni, mindennapja dennapjainkba beépíteni.

SZATYOR GYŐZŐ

ÁMENT ÉVA

a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Kós Károly-díjas, a Finn Oroszlánrend lovagkeresztjével kitüntetett népi iparművész faműves szobrász, grafikusművész, a Népművészet Mestere

grafikus, bútorfestő népi iparművész, tanítvány

Diósberényben hagyományt tisztelő, sváb családba születtem. Büszke vagyok arra, hogy őseim több száz éves nyelvjárását beszélem, ugyanakkor magyarként szolgálom környezetemet. Tanáraim, Szatyor Győző népművészet tanárom, Bodor Ferenc az Iparművészeti Főiskola könyvtárosa, Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor néprajzkutatók a Guzsalyas Körben és Magyarlukafán sok hasznos ismeretet nyújtottak, melyekből nap, mint nap merítek. Bútorfestő pályafutásom a kilencvenes évek elején kezdődött. Idős mesterektől, restaurátoroktól tanultam a szakmát. Portékáim egy részét a hagyományos, népi bútorfestés motívumai alkotják. Különösen kedvelem a Gömör-Torna vidéki, a dél-dunántúli formavilágot. Szülőfalum lum csodálatos, geometriai metriai alapokon nyugvó

16

ORMÁNSÁGI VIRÁGZÓ ASZTALOSOK EMLÉKÉRE (TRIPTICHON)

„Alkotásaimhoz döntő indítást és állandó megújulást a szülőföldem adja. A népművészet és a képzőművészet megismerésének a vágya és szeretete arra kötelez, hogy munkáimban a hagyományok megőrzése és a mai valóság együttesen legyen jelen. Alkotó pedagógiával is ezt vállalom és hirdetem, ugyanis a pedagógiában ott él a művészet és a művészetben mindig ott él a pedagógia lehetősége.”- írja ars poeticájában. „ Szatyor Győző a XX. század hetvenes éveiben indult „nomád nemzedék” következetes alkotó egyénisége... Alkotói programjának alapelvévé vált termé-

Egy úton

szetes anyag, valamint a hagyományos szerkezet alkalmazása… Harminc éven keresztül végigvitt egy szellemi programot, kitartóan képvisel egy emberi-alkotói magatartást.” (Bánszky Pál) „Azért fogtam szerszámot a kezembe – mint ahogyan őseink is tették –, hogy az évszázados fákból én is faraghassak. Lelkemet zártam tárgyaimba, szobraimba. Tanítottam, amit megtanultam, hogy legyen majd később is kitől tanulni a jövő reménységével. Dolgoztam és dolgozom Isten dicsőségére, magam és társaim épülésére… Elültetett fáim már gyümölcsöt teremnek. A hitem egyre nő lelkem templomában.”(Szatyor Győző)


mintákat használt, melyeket szívesen festek a restaurált bútorokon. Munkáim másik részét gyógynövényekkel díszítem. A tárgyak formavilágát a népi kultúrából merítem, de ügyelnem kell arra is, hogy a funkció is kövesse a XXI. század igényeit. 2007 óta vezetem az Iharos Népművészeti Egyesületet. 2011 óta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Régi Ritka Mesterségek Szakmai Bizottságát vezetem. 2012 óta szervezem a Gömörszőlősi Értékmentő Tábort és a Budaörsi Mindszenty Katolikus Iskolában kézművességet tanítok. „DÉL-DUNÁNTÚLI IMPRESSZIÓ” – SZENNAI ÉS KÓRÓSI TEMPLOMKAZETTÁK FELDOLGOZÁSA

17

VAJDA LÁSZLÓ a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, kovács népi iparművész, a Népművészet Mestere TEMETŐI KERESZT

18

A kovács szakmát a nyíregyházi szakmunkásképzőben tanultam, és a helyi kovács, Szép Gábor volt a mesterem. A tiszavasvári szakmunkásképzőben 11 évig voltam kovács szakoktató. 1986-ban a Népi Iparművészeti Tanács népi iparművész címet adományozott. Ez idő tájt több éven át művésztáborban vettem részt Tokajban. Megszerveztük az első Nemzetközi Kovácstalálkozót 1987-ben Nyíregyházán, és szervezni kezdtük az Országos Kovácsmíves Céhet. 1995-ben Mesterremek díjat, 1996-ban a Király Zsiga-díjat vehettem át, és 2004-ben megkaptam a Népművészet Mestere címet. 1990 óta saját műtermemben dolgozom, ahol eddig hét tanulót oktattam, köztük a saját fiamat is, akivel azóta is együtt alkotunk. Tanulóimmal együtt több nemzetközi kovácsfesztiválon, versenyen vettem részt, és jártam a svédországi Királyi Kovácsműhelyben is. Munkáim a karikagyűrűtől a harangig a díszmű kovácsolás minden részterületét felölelik. Egyedi, csak kézműves techni-

Egy úton

kával készült tárgyakat készítek. A szakmámat nagyon szeretem, nincs annál nagyobb öröm, mint amikor az ember a látszólag rideg fémet a maga örömére megmunkálhatja és készít belőle másoknak tetsző míves tárgyakat.


A kovácsolással viszonylag korán megismerkedtem, mivel Édesapám mellett nőttem fel. Már gyermekkoromban elbűvölt a vas izzása, az anyag megmunkálása, a tűz lángja, melege. 1996-ban gimnáziumi tanulmányaim elvégzése után iratkoztam be a debreceni szakképkképző intézetbe kovács szakra. Előtte, mellette, minden nyáron yáron aktív inasa voltam Édesapámp mpá nak. Szüntelenül ösztönzött, segített, folyamatosan tosan osan szakmai bemutatókon, kiállítáállítáál sokon vettem részt. 1998-ban 8-ban kitűnő eredménnyel sikeres keres szakmai vizsgát tettem, és a Magyarországi Kovácsmíves Céh tagja lettem. 2000-ben PölöskeiskeiNémeth József Munkácsy-díjas -díjas ötvös iparművész magántanulónulóuló ja voltam Budapesten. 2006-ban 6-ban n Mitsuo Nishida japán kovácsá mester tanulója Japánban. 2008ban Walfrid Huber kovácsmester 1 hónapos művészeti kurzusának résztvevője Bécsben. 2007ben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége az Év Ifjú Mestere címet adományozott. Munkáimat megszakítás nélkül zsűriztetem. 2011-ben elnyertem a népi iparművész címet. 2012-ben Svédországban Világ Ifjúsági Népművészeti Találkozó küldöttje voltam a Népművészeti Egyesületek Szövetségének delegáltjaként. Törekszem munkáimban a szakmai alázatra, a pontos kivitelezésre, tudásom önzetlen átadására.

IFJÚ VAJDA LÁSZLÓ kovács népi iparművész, művésztárs

19

SZAMURÁJ KARD

VIDÁK ISTVÁN

VIDÁK ANNA

a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Népművészet Mestere, textilművész, keletkutató, szakíró

20

„Vidák István és párja Nagy Mari a hetvenes évek elején fellépő „Nomád Nemzedék” élcsapatához tartozott. Faluról falura járva gyűjtötték magukba azt a tudást, emberséget, ami ma is legfőbb támaszuk. Több évtized alatt kifejtett munkásságukkal a népművészet ifjú mestereiből a hivatásos területen is jegyzett művészekké váltak. A nyolcvanas évek elejétől Kecskeméten élnek. Közreműködtek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely hagyományt és játékkultúrát terjesztő programjának kidolgozásában. 1984-ben majd 2004ben Nemezművészeti Világtalálkozót, 198588 között Nemzetközi Alkotótáborokat szerveztek. Ez a négy év lett a nemezkészítés újrafelfedezésének és elterjesztésének kezdete a világon. Eddigi munkásságukról 43 kiadványt jelentettek meg. Tevékenységük azért különleges, mert egyidejűleg tevékenykednek, mint néprajzkutatók, alkotnak, mint művészek és tanítanak, mint szakoktatók.” (Bánszky Pál)

Egy úton


nemezkészítő népművész, a Népművészet Ifjú Mestere, tanítvány

A NAGY ÖREG G

ÉLETFÁM

Vidák An Anna - nemezkészítő népművész v vagyok. Szüleim (Nagy Mari és Vidák István) ré révén gyermekkorom óta foglalkozom kézműves mesterfoglalkoz ségekkel. Tőlük tanultam a mességekkel terség fo fogásait, a tanítását és a kutatás kutatásra való érzékenységet. Részt vettem nemeztáboraikon, ne nemzetközi konferenciákon Európa Euró szerte, kutató úton jártunk ttöbb alkalommal BelsőÁzsiában, a Kárpát-medencében. Ázsiában Alkotó tevékenységem mellett, hagyományos és modern nehagyomá mezkészítést tanítok saját műhemezkész lyemben. lyemben 2011-ben 2011-be megkaptam a Népművészet Ifjú Mestere címet. művésze Specialitásom a selyemre dolSpecial az un. NUNO negozott nemez, ne öltözékeket, kiegészítőket mez - ölt tértextileket készítek. és tértex Ötvözöm a nemezkészítés, Ötvözö szabás technológiáját újító a szabá az eredmény egy módon, hogy h könnyű anyagú, elegáns vonalú magyar hagyományokat éltető és magya legyen. ttextília te xtília le xt Vallom, hogy a minőségi népi iparművészeti tárgy használata emeli az emberek életminőségét.

21

KIÁLLÍTOTT ALKOTÁSOK JEGYZÉKE

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

GALÁNFINÉ SCHMIDT TERÉZ /9 1.

Szőnyeg

KÉKEDI LÁSZLÓ /10 1. 2. 3. 4. 5.

Csomoros juhar doboz Játéktároló Kéreg véka Lisztes doboz Tűzött doboz

BERECZKY CSABÁNÉ /5 1. 2. 3. 4. 5.

22

Borotválkozó tükör Csont fűszertartó Fűzfa kéregedény Fűszertartó garnitúra Kutyagerenc bogrács alátét Nyírfa kéregedény Pásztortükrös Szaru nyakék

Kis szögletes szélcsipkés ekrüszínű terítő Pókmintás kerek ekrüszínű terítő Pókmintás szögletes ekrüszínű terítő Rózsaveréses szélcsipkés ekrüszínű terítő Tálcakendő vajszínű

Ágytakaró Díszpárnák Étkezési garnitúra Függöny Kétoldalas étkezési garnitúra

KÖZTÉRI ALKOTÁSOK KÉPEI 1. Angyalok harsonával 2. Aradi vértanúk emlékmű 3. Falufa és színpad 4. Falukapu 5. Ökomenikus Betlehem 6. Ökomenikus Betlehem II. 7. 56-os emlékmű 8. Trianoni emlékmű

LANDGRÁF KATALIN /12 1. 2. 3.

KAMOCSAY JUDIT /7 1. 2. 3. 4. 5. 6.

„Apró-mintás” abrosz és takaró (varrt csipkével) Asztali futó Fehér csáncsált vállkendő „Récefogas” abrosz „Tömvetelt” cifrahímes asztalterítő és takaró (varrt csipkével) Zöld csáncsált vállkendő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Angyali üdvözlet Angyalok Babba Mária Feszület Katrincás Mária Mária angyalsereggel Mária asszonyokkal Szent család Üvegkelyhek Világ királynője Vizitáció

KISGYŐRI FARAGÓ TÁBOR /11

FODORNÉ LÁSZLÓ MÁRIA /6 1. 2. 3. 4. 5.

PETRÁS MÁRIA /14

4. 5. 6.

Félszedettes hosszúkendő (sötétkék mintával) Kártya- és madzagszövéssel szőtt szalagok Len abrosz (ekrüszínű szürke csíkozással) Len abrosz (nyers len noppos pamutcsíkozással) Nyakbavarrott szabású ing (barna csíkozással a „kiemelt” helyeken) Rozmaringos hosszúkendő (rozsdaszín mintával)

PETRÁS ALINA /15 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Címer Csodaszarvas Csodaszarvasos doboz Életfa Életfa Nap Mécses tartó tálka Mécses tartó tálka Tulipános életfa Tulipános életfa II. Világfa

VAJDA LÁSZLÓ /18 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

IFJÚ VAJDA LÁSZLÓ /19 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2. 3.

Ormánsági virágzó asztalosok emlékére (triptichon) Világnak virága I. Világnak virága II:

ÁMENT ÉVA /17 1.

Búra Gyertyák Korpusz Magyar szablya Szamuráj kard Templomi jelzőcsengő Tűzcsiholók Zöld lámpa

VIDÁK ISTVÁN /20 1. 2. 3. 4. 5.

SZATYOR GYŐZŐ /16 1.

Falilámpa Fokosok Kandallóhoz tűzkosár Kandalló szett Kapacsok 5 ágú gyertyatartó Temetői kereszt Tékozló fiú kisplasztika

A Nagy öreg „Gyergyói hegyek” Életfa Ünnep Női süvegek

VIDÁK ANNA /21 1. 2. 3. 4.

Életfám Női öltözet Női kalapok Umaj – Ős asszony

„Dél-Dunántúli impresszió” – szennai és kórósi templomkazetták feldolgozása

SZITTNER ANDREA /13 1.

GALÁNFI ANDRÁS /8 1. 2. 3.

„KÓDKÉP-KÉPKÓD” kártyaszövéssel készült tértextil

Asztal Lóca Szék

Egy úton

IMPRESSZUM A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása

Kiadja: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit Kft. | 5000 Szolnok, Hild J. tér 1. Szerkesztés: Berényi István | Fotók: Illyés Csaba Nyomda: Tisza Nyomda Kft. | 5000 Szolnok, Himba út 5.

KIÁLLÍTOTT ALKOTÁSOK JEGYZÉKE

BERECZKY CSABA /4

23

Egy úton A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása

A KIÁLLÍTÁS KURÁTORA:

Kenyeres Sándorné a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület elnöke

A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ:

2015. május 29-től június 19-ig hétfőtől péntekig 10.00-18.00, szombaton és vasárnap 10.00-16.00 óráig

HELYSZÍN: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ I. emeleti kiállítóterem (5000 Szolnok, Hild János tér 1.)

Egy úton. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása MÁJUS 29-JÚNIUS 19

Recommend Documents