Csermely Tibor: A Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata első tíz évének története "Az ember lassan emlékmúzeum lesz... " Megyénk neveléstörténetével foglalkozó kutatók (vagy a témából szakdolgozó főiskolások) figyelmét nem kerülheti el az 1970-es évek jelentős pedagógiai vonulataként megjelenő társadalmi szerveződés. A '60-as évek közepén újjáalakult Magyar Pedagógiai Társaság a különböző szakosztályai mellett szorgalmazta a megyei tagozatok létrejöttét is. A személyes érintettség hitelével adom közre a megyei tagozat 10 éves történetét. E programban való személyes részvétel azonban - meg vagyok róla győződve - nem az elfogultságomat, hanem a téma iránti objektivitásomat erősíti. 1968. február 16-án 43 taggal Nyíregyházán a TIT klubjában megalakult az MPT megyei tagozata. Az 1967-ben újjáalakult Pedagógiai Társaság elnöksége a központi szakosztályok életre hívásán túl, fontosnak tartotta, hogy a területi pedagógiai munka koordinálása érdekében megyei, vagy megye közi tagozatok is létrejöjjenek. Akkor is megtisztelő bizalomnak éreztük, ma pedig a 10 év távlatából különös jelentőséggel bír, hogy a szabolcsi tagozat megalakulása első volt a területi szervezetek között. Az alakuló közgyűlést gondos előkészületek vezették be. A társaság főtitkárának dr. Simon Gyulának, a Megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályával, a Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékévei történt tárgyalásai a megyei tagozat megalakulását mind politikailag, mind szakmailag igényesen készítették elő Az első tagnévsor szemléletesen bizonyítja, hogy bár elég szűk körű, de átgondolt volt a leendő tagok meghívása. Képviseletet kaptak a Társaságban különböző iskolatípusok (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző intézetek, diákotthonok) a tanügyigazgatás és társadalmi szervek képviselői, a Tanárképző Főiskola és a Tanítóképző Intézet oktatói. Az alakuló közgyűlésen dr. Simon Gyula ismertette a Társaság programját, majd a tagság megválasztotta a megyei vezetőséget. A szabolcsi tagozat elnöke Porzsolt István tanszékvezető főiskolai tanár lett, titkára Csermely Tibor, a megyei tanács továbbképzési felügyelője. A közgyűlés elhatározta, hogy a megyei tagság három munkabizottságban fog tevékenykedni. Az általános pedagógiai munkabizottság a nevelés és oktatás elméleti kérdéseivel foglalkozik, segíti a pedagógiai továbbképzést és ismeretterjesztést, támogatja a pedagógiai publikációt és az egyéb pedagógiai fórumokat. (Elnöke: Kálmán György főiskolai főigazgató-helyettes, titkára: L. Nagy László tanulmányi felügyelő, jegyzője: Kriston Sándor általános iskolai igazgató lett.) A metodikai munkabizottság az oktatás-nevelés általános és szakmódszertani kérdéseivel, tantárgypedagógiai problémákkal foglalkozik, a módszertani kultúra emelésén fáradozik. (Elnöke: Vanczák József, a tanítóképző intézet tanára, titkára: Fodor Géza általános iskolai igazgató, jegyzője: Erdóhegyi Zsuzsanna szakfelügyelő lett.) Az iskolaszervezeti és történeti munkabizottság az iskolák szervezési, vezetési kérdéseivel foglalkozik, szorgalmazza és gondozza az iskola- és tantárgytörténeti kutatásokat. (Elnöke: Horváth Miklós megyei művelődési osztályvezető, titkára: Abari Attila SZMT -titkár, jegyzője: Orosz Gábor tanítóképző intézeti tanár lett.) Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy a tagság évente két alkalommal ü1ésezik, s a két ü1és közötti teendők ellátását az elnökre, titkárra, illetve a munkabizottságok vezetőségére bízza. Már akkor világosan kirajzolódott, hogy az érdemi társasági tevékenység elsősorban a munkabizottságokban valósítható meg. L Az első választási ciklus története (/968-1971)
Az alakuló közgyűlés határozata értelmében 1968. február. 22-én a munkabizottságok vezetői írásban is megkapták megbízatásukat, május 6-án pedig a három munkabizottság tisztségviselőinek megbeszélésére került sor a főiskola könyvtárában. A munkatervi javaslatok megvitatása és elfogadása
után májusban és júniusban a munkabizottsági ü1ések véglegesítették és határozattá emelték a programot. Április ll-én kelt levélben az országos elnökség 12 fő érdemi kijelölését kéri, azokét, akik az V. Nevelésügyi Kongresszuson Szabolcs-Szatmárt képviselte Az illetékes szervekkel történt egyeztetés után a megyei tagozat május I5-én küldi meg a delegáltak névjegyzékét. A szervező munkákon túl azonban 1968. tavaszán megkezdődtek a Társaság érdemi munkálatai is. Már ekkor gyakorlattá vált - s ez később még szerencsésebb összműködésben teljesedett ki -, hogy rendezvényeinket többnyire társszerveinkkel együttműködve (a Tanárképző Főiskolával, a megyei, városi és járási művelődési osztályokkal, a Pedagógusok Szakszervezete megyei Bizottságával és a Pedagógus Továbbképző Kabinettel közösen) szerveztük. Elsőként Nyírmadán március 14-én az általános iskolában került sor pedagógiai nap rendezésére. Itt dr. Bajkó Mátyás egyetemi adjunktus: A módszerek korszerűsítése az oktatás folyamatában című előadásához Lengyel Zoltán igazgató és Csermely Tibor, a tagozat titkára korreferált. Az előbbi: Programozott oktatás egy fizika óra keretében címmel, az utóbbi: Az általános iskolai tantervek megvalósításának megyei tapasztalatairól szólt. A szeptember 25-i vezetői megbeszélésnek két lényegi kérdésben kellett döntenie. Elő kellett készítenie a novemberben megrendezésre kerülő pedagógiai ülésszakot, és meg kellett vitatnia a munka bizottságok tevékenységét. Az előzőről részletes forgatókönyv készült. Kétségtelen, hogy az első időszak legjelentősebb, legszínvonalasabb rendezvényére 1968. november 5-6-án került sor, amikor Jubileumi Pedagógiai Ülésszakon külföldi és a magyar pedagógiai közélet jeles képviselőit köszönthettük az akkor új főiskolánk falai között. A megyei tagozat és a nyíregyházi Tanárképző Főiskola népoktatási alaptörvényünk 100 éves évfordulójához kapcsolódóan 1968. november 4-én ünnepi tudományos ülést, 5-én, 6-án pedagógiai kollokviumot tartott: Az állampolgári felelősségre nevelés kérdéseiről. Az ünnepi ülésen dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője emlékezett meg népoktatásunk legutóbbi 100 éves történetének főbb, a jövőre nézve is irányt mutató eredményeiről. Az előadás elemezte az Eötvös-féle törvényjavaslat első, haladó változatát és ennek hatását a magyar közoktatás későbbi fejlődésére. A háború utáni időszakra rátérve ismertette az általános iskola megszületését, majd pedig az általános iskolával kapcsolatos mai problémákat. A korreferátumok (dr. Faludi Szilárd, dr. Simon Gyula, dr. Voksán József, Horváth Miklós, Hársfalvi Péter, Szabó József és Vanczák József) hazai, illetve megyei vonatkozású kutatásokkal egészítették ki az előadást. A pedagógiai kollokvium alapproblémáját dr. Werner Dorst professzor, a jénai Schiller Egyetem Pedagógiai Intézetének igazgatója vázolta. Oda kívánnak hatni, hogy a személyiség belátásból, és szükségszerűen felelős módon cselekedjék, mert éppen a gyakorlat az, ami a válóságot megváltoztatja. A szociális beállítottság kezdeményező, olyat próbál ki, amit még senki sem végzett el előtte. Nem csak önmagára, egyéni érvényesülésére gondol, hanem az egész társadalom előrehaladására. A társadalom iránti felelősség lényegének mélyreható vizsgálata után 4, a témát iskolafokok szerint vizsgáló bevezető referátum hangzott el. Dr. Papp János főiskolai docens előadásában elemezte a felelősségtudat megalapozásának alsó tagozatos lehetőségeit: 1. Az iskolai megbízatások és tisztségek, 2. Az iskolai fegyelem, 3. A tanulmányi kötelezettségek képességek szerinti teljesítése révén. Dr. Ernst fllge, a jénai Schiller Egyetem Pedagógiai Intézetének tudományos munkatársa: A társadalom iránti felelősségre nevelés a felső tagozatos osztályfőnöki órákon címmel tartott előadást. Rámutatott, hogy ez ebben a korban még csak az osztályközösség iránti viszonyulás kialakítását jelenti. Szólt az osztályfőnök direkt pedagógiai vezető funkciójáról, koordináló, szervező és ellenőrző szerepéről. Kísérleti kutatásaival igazolta, hogy az osztályfőnöki munkában mindig az osztály helyzetének, körülményeinek és az ott tanító nevelők képességeinek, adottságainak megfelelő vezetési alapformák és funkciók érvényesülnek. Jól vezetett osztályban a vezetés közvetett formái, kevésbé jól irányított osztályban a vezetés közvetlen formái érvényesülnek. Dr. Petrikás Árpád, a Kossuth Lajos Tudományegyetem docense saját pedagógiai kísérleteire alapozva mutatta be azokat a fontosabb pedagógiai eljárásokat, amelyekkel a középiskolás tanulók
társadalom iránti felelőssége eredményesen megoldhatók. Szólt az önművelés, a tanulás, az öntevékenység, önkormányzat, önigazgatás felelősségformáló erejéről. Rámutatott, hogy a felelősség a társadalmi tevékenység gyakorlatában alakul ki. Tisztázta azt a problémát is, hogy a társadalmi felelősségre nevelésen tulajdonképpen a közösségi célokhoz, a tanuláshoz, a munkához, tárgyakhoz, dolgokhoz való viszony kialakítását értjük. Dr. Almásy György főiskolai docens A felelősségre nevelés és a nevelői hivatástudat címmel tartotta meg referátumát. Az előadás részletesen elemezte a pedagógiai önállóságnak - mint a nevelői felelősség legfontosabb alkotó részének - a fogalmát, majd rátért annak bemutatására, hogy a főiskolai munkarend (tananyag, előadás, szeminárium, gyakorlati képzés, stb.) mennyiben és hogyan támogatja a pedagógus-jelöltek felelősségtudatának fejlődését. Az előadások után az iskolafokoknak megfelelően 4 szekcióban folyt az ülés, ahol az általános és középiskolák, a tanítóképzők, a testvér főiskolák, valamint az egyetemek szakemberei tartottak korreferátumokat (Lengvári Józsefné, dr. Kiss Lajos, dr. Király Gyula, Birtalan István, dr. Horváth Lajos, Kristóf János, dr. Drien Károly, Kohajda József), illetve vitatták meg a társadalom iránti felelősségre nevelés fontosságát és lehetőségeit az oktató-nevelő munkában. A szekcióülések vitáit Károly István, a sárospataki Tanítóképző Intézet igazgatója, dr. Füle Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Osztályának főelőadója, dr. Bajkó Mátyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa és Kokas Ferenc, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense foglalták össze az egész ülésszak mintegy 150 résztvevője előtt. Az ülésszakot Porzsolt István főiskolai igazgatóhelyettes, a tagozat elnöke zárta be, kifejezve, hogy a tanácskozásnak fontos pedagógiai kérdés iránt sikerült felkeltenie a pedagógusok érdeklődését. Az ülésszak teljes anyagát dr. Almásy György szerkesztésében tettük közzé. 1968 előtt már két évkönyvet jelentetett meg a megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, melyben a pedagógiai pályázatokra érkezett legjobb dolgozatok publikálását biztosították. Ez év november 8-án a tervezett harmadik évkönyv anyagát pedagógiai felolvasásokon mutatták be a szerzők. Abari Attila: Az első népoktatási törvénytől az általános iskola megvalósításáig c. dolgozatát Figula György ovh. és Orosz Gábor intézeti tanár bírálta. Bakó László: Adatok a 187 éves iskola történetéhez c. dolgozatáról Lengyel Zoltán igazgató és Erdős Jenő osztályvezető mondott véleményt. Dr. Papp Ágoston: A népművelési munka eredményei, feladatai a dolgozók világnézeti, politikai nevelésében című dolgozatáról Szilágyi Pál népművelési felügyelő és Szűcs Mihály művelődési ház igazgató mondtak bíráló megjegyzéseket. Szakáll Ferenc: Az oktatás és nevelés egységének megvalósítása a matematika órákon c. dolgozatát Vonza Sándor vezető szakfelügyelő és Lakatos István tanítóképző intézeti tanár értékelte. 1969. február /7. és március 2. között a nyíregyházi Városi Tanács VB. művelődésügyi osztálya a tagozat közreműködésével rendezte meg az Általános Iskolai Heteket. A gazdag - s ma már tudjuk hagyományteremtő programban előadások, kiállítások, színházi műsorok, képzőművészeti tárlatok, iskolai nyíltnapok szerepeltek. Előadást tartottak többek között dr. Kontra György, az OPI tanszékvezetője A tanulás élettanának és pszichológiájának újabb eredményeiről, Kiss Gyula, a Fővárosi Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézet vezető szakfelügyelője Az iskolavezetés és a szakfelügyelet együttműködéséről, dr. Harsányi István, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa A tanulók megismeréséről, Kovács Barna, az Iskolatelevízió munkatársa Az Iskolatelevízió szerepe az oktató-nevelő munkában címmel, Horváth Miklós megyei osztályvezető Időszerű kultúrpolitikai kérdésekről, dr. Kálmán György, az MM főosztályvezetője Tanterv korszerűség, képességfejlesztés, erkölcsi nevelés címmel és Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára A pedagógus szakszervezet időszerű feladatairól. Kiállításon mutatta be a TANÉRT és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Nyíregyházán a XII. sz. Általános Iskolában, Csermely Tiborné könyvtáros-tanár irányításával működő iskolai mintakönyvtárat, s ehhez kapcsolódóan dr. Arató Ferenc, az OPKM főigazgatója A könyv munkaeszköz címmel tartott előadást.
1969. február 26-án tagozati közgyűlésen az első év munkájáról hallgattak meg beszámolót a résztvevők. Ez időtől kezdve a megyei tagozat tudatosan keres kapcsolatokat az országos szakosztályokkal. Kezdetben a vezetési, neveléselméleti, családi nevelési szakosztállyal, majd - mint ezt a későbbi közös rendezvények is bizonyítják - több más szakosztállyal is. 1969. szeptemberétől az V. Nevelésügyi Kongresszusra való felkészülés jellemezte a tagozat tevékenységét. Szeptember 17-én a V. Nevelésügyi Kongresszus munkabizottságai számára a szabolcsi tagozat az alábbi feldolgozásokat - írásos anyagokat - küldi: Az 1 sz. munkabizottság részére: A tanulói ismeretszerzés útjának logikai és lélektani problémái és Az általános és középiskolai tantervek megvalósításának tapasztalatai Szabolcs-Szatmár megyében című dolgozatokat A Il sz. munkabizottság számára: A honvédelmi nevelés helyzete Szabolcsban; Az ifjúsági szervezetek önkormányzati képessége, A gyermekvédelem Szabolcsban és A felelősségre nevelés tényezői című munkákat. A IIl sz. munkabizottság számára: Önképzés és önállóság a főiskolai tanár jelöltek nevelésében; A honvédelmi nevelésre való felkészítés, mint a pedagógus hivatásra nevelés tényezője és A gyakorlati képzés funkciója a pedagógus jelöltek hivatásra nevelésében című dolgozatokat. A tagozat gondozta az 1969-es őszi nevelőtestületi vitákat is, ahol "Az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezők, szervezetek szerepe, együttműködésük szorosabbá tétele" c. témát vitatták meg általános és középiskolai nevelőtestületeink. Az általános iskolai igazgató munkaközösségek vezetői, tanulmányi felügyelők és a középiskolák igazgatói számára előkészítőt szerveztünk. Az előadást dr. B. Papp János főiskolai docens, a megyei általános pedagógiai munka bizottság elnöke tartotta. Az iskolákban lefolyt viták tapasztalatai bizonyították, hogy az iskolavezetők többsége jelentőségének megfelelően foglalkozott a témával, s a testületekben a témáról érdemi viták bontakoztak ki. Az elhangzott javaslatokat a tagozat titkára összegezte. A baktalórántházi járás igazgatói, felügyelői számára a tantestületi vitákat megelőzően Vaján dr. Simon Gyula főtitkár tartott előadást a kongresszusi előkészületekről, s exponálta a leglényegesebb tartalmi kérdéseket. Az előadáshoz L. Nagy László tanár, az általános pedagógiai munkabizottság titkára és Lengyel Zoltán igazgató korreferált. 1969 novemberében egy hetet töltött Nyíregyházán Werner Dorst jénai professzor a Tanárképző Főiskola és a megyei tagozat vendégeként. A közvetlen hangú baráti beszélgetéseken túl a professzor két előadást tartott: A neveléstudományi kutatások metodikai problémái címmel, és beszámolt a jénai egyetem Pedagógiai Intézete kutatócsoportjának eredményeiről. A megyei tagozat a megyei és Nyíregyháza városi Tanács VB. művelődésügyi osztályával és a Pedagógusok Szakszervezete megyei Bizottságával rendezte meg immár harmadízben a Pedagógiai felolvasásokat Nyíregyházán 1970. február 18-án. Kovács Gyula igazgató (Nyírbátor): Anomáliák a nevelésben: Gyermekek az átmenetek időszakában c. dolgozatát L. Nagy László és Szép Tibor bírálta. Szakács Ferencné kollégiumi nevelő (Tiszalök): Empirikus összegzés húszéves gyakorlati pedagógiai munkám egy-egy területéről c. dolgozatáról Figula György és dr. B. Papp János mondott értékelő megjegyzéseket. Juhász Sándorné tanár - Karádi Gyuláné csoportvezető: A gyermek és a könyv kapcsolata az
újfehértói általános iskolai diákotthonban c. dolgozatát Ádám Imre és Batári Kálmán értékelte. Veress Gyuláné szakfelügyelő (Nyíregyháza): Életkori sajátosságok vizsgálata a 7. osztályos földrajz tanításában c. dolgozatról Batári Kálmánné és Kozma Péter mondott véleményt. Csermely Tibor megyei továbbképzési felügyelő (Nyíregyháza): Gárdonyi világnézete és eszméi pályájának második szakaszában írott történelmi regényeiben c. dolgozatát dr. Katona Béla és Topcháll Józsefné bírálta. Jene József szakfelügyelő (Apagy): Segédanyag a képzőművészeti alkotások szemléltetése és elemzése c. órákhoz az általános iskola felső tagozatában c. dolgozatáról Berecz András és Krutilla
József mondott bírálatot. Ezek a dolgozatok jelentek meg az évkönyv 4. kötetében. A nyíregyházi városi Tanács VB. művelődésügyi osztálya a tagozat közreműködésével rendezte meg 1970. február 2-25-ig a IL Általános Iskolai Pedagógiai Heteket Nyíregyházán. Ekkor dr. Kálmán György: Iskolareformunk a jövő szolgálatában címmel, Farkas György, az OPI tanszékvezetője A xx: sz. képzőművészeti törekvései, dr. Almásy György: A pedagógiai önállóságról, dr. Kiss Árpád OPI tanszékvezetője Az értékelés pszichológiai és pedagógiai kérdései, dr. Radnai Béla, az EL TE tanára A ma iskoláskorú gyermekére jellemző pszichológiai sajátosságok címmel tartott előadást. Az ankétokon és vitákon a nevelőmunka alsó tagozatos kérdéseiről (dr. Majzik Lászlóne) és az iskolavezetésről esett szó (Kiss Gyula). Ideológiai és szakmai továbbképzési napok, kiállítások, pedagógiai fórumok, versenyek, nyílt napok egészítették ki a rendezvénysorozatot. A szeptemberi V. Nevelésügyi Kongresszuson megyénket húszan képviselték. Közvetlenül is alkalmunk volt betekinteni a kongresszus munkájába, s a különböző szekcióüléseken többen is hozzászóltak. 1971. januárjában vezetőségi ülésen számoltunk be az 1970-es év munkájáról, kiadványairól, gazdálkodásáról, s megvitattuk az V. Nevelésügyi Kongresszus ajánlásait. Februárban megemlékeztünk Eötvös halálának századik évfordulójáról. A III. Pedagógiai Hetek keretében ez évben új színfoltta1 jelentkezett a Társaság megyei tagozata. 197/. február 15-16-án Nyíregyházán tartotta ülését a neveléselméleti szakosztály. A közösség és személyiség nevelésének, egységének problematikáját dr. Petrikás Árpád, a szakosztály elnöke ismertette. A témához dr. Majzik Lászlóné, dr. Ritoók Pálné, dr. Daróczy Sándor és dr. B. Papp János korreferált. A második napon dr. Horváth Lajos egyetemi adjunktus A szocialista önkormányzó iskola fejlesztésének kérdései című előadása hangzott el. Ekkor Gaál Gyula, dr. Vastagh Zoltán, dr. Jurcsák Lászlóné és Bársony Jenő mondott korreferátumot. Az ülés anyagát 1971-ben kötetben adta ki a tagozat. Február 16-án dr. Simon Gyula tart előadást a pedagógiai hetek keretében Az V. Nevelésügyi Kongresszus után címmel. Február 24-én pedagógiai felolvasások voltak a TIT-ben. Veress Tibor: Az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium története c. dolgozatát Lengyel Zoltán és Simkovits Gyuláné bírálta. Kövér Tibor: A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése az általános iskolában c. dolgozatáról Dalanics György és Görbedi Miklós mondtak bírálatot. Bessenyei Lajos: Az általános iskolai mintakönyvtár helye és szerepe oktatási rendszerünkben c. dolgozathoz Áts József és Csermely Tiborné fűztek megjegyzéseket. Vass János: Az emberrajz ábrázolások összehasonlítása fővárosi és vidéki rajzok alapján c. dolgozatát Tarnai Ottó és Krutilla József véleményezték. Molnár István: Az orosz nyelvi teljesítményszintek objektív mutatóinak kidolgozása c. dolgozatát Tamáskovits Hajnalka és Szitha Mária bírálta. Ezek alkották az Évkönyv 5. kötetének anyagát. Ez év januárjában történtek meg az előkészületek Barota Mihály: Bölcső és katedra c. szépirodalmi ihletésű szociográfiájának kiadására. A kötet gondozását és költségeinek biztosítását a Nyíregyházi városi Tanács VB. művelődésügyi osztálya és a tagozat vállalta magára. 1971. február l5-én Budapesten részt vettünk a készülő Ifjúsági törvény vitájában. Április 5-6-án a kétnapos vitának, mely Debrecenben a Nevelési terv és a korszerű tanterv alkalmazásának tapasztalatait összegezte a szabolcsi tagozat is szervezője volt a neveléselméleti, az általános iskolai szakosztály, valamint a hajdú-bihari, borsodi és heves-nógrádi tagozatokkal együtt. 1971. november 24-én a TIT -ben gyűlt össze a küldöttválasztó közgyűlésre a megyei tagozat. Az ülésen részt vett dr. Simon Gyula főtitkár is. Porzsolt István elnöki megnyitója után a tagozat titkára, Csermely Tibor adott számot a 4 éves időszakról. A hozzászólók (Orosz Gábor, dr. B. Papp János, dr.
Simon Gyula, Vanczák József) részben a munkabizottsági programok gazdagítási lehetőségeiről, a helyes társasági munkastílusról, a rendezvények és a kutatások helyes arányáról, a pedagógiai kiadványozásról és a pedagógiai közgondolkodást alakító tendenciákról szóltak. Puskás Lajos, a gyakorlóiskola igazgatója, a jelölőbizottság elnöke javaslatára a megyei tagozati közgyűlés az elnököt és a titkárt újraválasztja, s a tagozat jegyzői teendőinek ellátásával Erdőhegyi Zsuzsanna szakfelügyelőt bízza meg. Az általános pedagógiai munkabizottság elnöke dr. B. Papp János lett. (Dr. Kálmán György időközben Budapestre távozott.) A módszertani munkabizottságot továbbra is Vanczák József, az iskolaszervezeti és történeti munkabizottságot Horváth Miklós irányítja. Az 1972. évi országos küldöttközgyűlésre a megyei közgyűlés 6 tagot delegált (Kovács József; Horváth Miklós, L. Nagy László, Vanczák József; dr. B. Papp János, Veress Tibor kollegákat.) IL A második választási ciklus története 1972-1975
A magyar pedagógiai életben - s benne a megyei tagozat tevékenységében is - mozgalmas, változásokban bővelkedő időszaka volt ez a 4 esztendő. A fő feladatokat az V. Nevelésügyi Kongresszus jelölte ki. Megyénkben, ahol a Pedagógusok szakszervezete, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a Pedagógus Továbbképző Kabinet, s valamennyi alsó- és középfokú oktatási és nevelési intézet fáradozik a pedagógiai célkitűzések megvalósításában, tagozatunknak a koordinálás megtisztelő és felelősségteljes feladata jutott. Ez időszakban már tagozatunk sikerrel kísérelte meg kialakítani profilját, pedagógiai tevékenységének rendszerét. A kikristályosodott rendezvények között e helyen is elsőként az 1972. februárjában már 4. ízben megrendezett Pedagógiai Heteket említhetjük. Ez évben tovább bővültek kapcsolataink országos szakosztályokkal. E rendezvénysorozaton a vezetési szakosztály tartott kihelyezett illést Nyíregyházán. A vezetéstudomány és pedagógiai gyakorlat témakörének bevezető előadását Kiss Gyula, a szakosztály titkára tartotta. Előadásához Bal/ai László: Az iskolavezetés korszerű szerkezete és a vezetés tartalma, Tömpe Ferenc: A közösségi légkör és a nevelőtestület közérzete, Éltető Gáborné: Az igazgató és az osztályfőnök című korreferátummal társult. Az illés második napján Kerékgyártó Imre előadása hangzott el A vezetéselmélet a nevelőtestület és az ifjúság kapcsolatrendszerében címmel. A korreferátorok: Bessenyei Ákos: Az önkormányzatra nevelésről, Genzwein Ferenc ennek középiskolai kérdéseiről, Merényi József a felügyelet szerepéről szóltak. A szakosztályi illés teljes anyagát önálló kötetben jelentette meg a Megyei Tanács VB. művelődési osztálya és a tagozat. A Pedagógiai Heteken ismét pedagógiai felolvasásokon mutatták be dolgozataikat azok a szerzők, akiknek írását a 6-7. összevont évkönyvi kötetben 1974-ben publikáltuk. Horváth Miklós: A család helyzete és az iskolával való együttműködése c. dolgozatról Lengvári Józsefné és dr. Szegedi Jánosné mondott bírálatot. Donka György: A hátrányos helyzetű tanulók nevelésének, oktatásának eszközei az általános iskola felső tagozatában c. dolgozatát Batári Kálmán és Gál József véleményezte. Dr. B. Papp János: Az osztályközösség fejlesztésének néhány problémája c. dolgozatához dr. Petrikás Árpád és Simkovits Gyuláné tett megjegyzéseket. Veress József A gyakorlati pedagógia néhány aktuális kérdése c. munkájáról Héczey József és Dalanics György mondott véleményt. 1972. február 22-én a budapesti országos küldöttközgyűlésen megyénket a megyei küldöttek és a tagozat vezetősége képviselték. Áprilisban Gábor István újságíró nagy érdeklődéssel hallgatott előadása hangzott el Nyíregyházán, Nyugalom az iskolában címmel. Májusban a nevelők túlterhelésének kérdéseit vitatta meg a munkabizottsági vezetőség. Szeptemberben Dr. D. Bondár, a Kijevi Sevcsenkó Egyetem Pedagógiai Tanszékének helyettes vezetője tartott előadást A pedagógia fejlődésének problémái a xx: században címmel.
Az év őszén igen nagy munkába kezdett a tagozat. Rövid határidős feladat volt a tananyag csökkentési javaslatok elkészítése. Kétségtelen, hogy az időszaknak legjelentősebb fegyverténye volt a munkálatokban való aktív részvétel. Tagozatunk a megyei Pedagógus Továbbképző Kabinettel közösen 2 kötetben készítette el az általános és középiskola valamennyi tárgya számára a tananyagcsökkentő javaslatot. A főiskola illetékes tanszékeinek véleményét kikérve, a megye nevelőinek széles körű javaslata alapján a munka oroszlánrészét az általános iskolai és középiskolai szakfelügyelet végezte el. Ennek legszebb jutalma az volt, hogy a következő évben a minisztérium tananyagcsökkentő füzeteiben számos helyen javaslatainkat a megvalósítás stádiumában láttuk viszont. Időközben munkabizottságaink is kezdték kialakítani saját arculataikat. Az általános pedagógiai munkabizottság kutatás-módszertani csoportot működtetett Hajdú, Borsod és Szabolcs megyei munkatársakkal. 16 általános iskola kapcsolódott be ebbe a munkába. Kutatási témájuk: A társadalom iránti felelősség megalapozása az általános iskolában. A négyéves program összegezésére 1975-ben került sor. A résztvevők évenként 3 alkalommal egy-egy napos konzultációt tartottak. A munkabizottság ezen túl kutatást folytatott a napközi otthonokban önállóságra nevelés témakörében, vizsgálta a méréses módszerek alkalmazását az osztályközösség szerkezetének megállapítására, foglalkozott a tanulók önművelésre, önértékelésre nevelésével, az egész napos iskola nevelési problémáival. A munkabizottság a fentieken kívül részt vett a pedagógiai ismeretterjesztésben, a szülők körében végzett pedagógiai propagandában, a pedagógus továbbképzésben, pályázatok lektorálásában. A módszertani munkabizottságunk kezdetben a komplex matematikaoktatás problémáival foglalkozott. E témakörben több bemutató tanítást és vitát rendezett. Keresték az ellenőrzés, értékelés korszerű formáit az oktatónevelő munkában, gondozták a megyében folyó módszertani kísérleteket, részt vettek a tanítói, tanári munkaközösségek munkájában. Matematikai és geometriai feladatgyűjteményt jelentettek meg. (Az első Boroska Miklós, a második Vonza Sándor összeállításában.) Iskolaszervezeti és történeti munkabizottságunk különös hangsúllyal vizsgálta az iskolavezetés korszerűsítésével kapcsolatos kérdéseket. Kutatóprogram keretén belül foglalkoztak a pedagógusképzés szabolcsi problémáival (Orosz Gábor). Elemezték a család szerkezeti változását és annak pedagógiai következményeit (Horváth Miklós), pályázatokat írtak ki iskolatörténeti dolgozatok írására. E munkacsoportban dolgozók közül ketten írtak iskolatörténeti témából egyetemi doktori disszertációt (Lengyel Zoltán és Halász László). 1973 februárjában az 5. Pedagógiai Hetek keretében a vizuális nevelési szakosztá1y tartott kihelyezett tagozati ülést Nyíregyházán. A tanítók és tanárok előtt nagy érdeklődést keltő előadást tartott Balogh Jenő, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Soltra Elemér, Kőműves Erzsébet és Sánta László felszólalásai a vizuális művelés egy-egy részterületét elemezték. A pedagógiai felolvasásokon Pilcsák Elemér: Tapasztalataim a csoportos foglalkozásról a differenciált oktatásról c. dolgozatát Tóth Imre és Vonza Sándor bírálta. Ferenczy István: Az oktatási folyamat korszerűbb megszervezésének lehetőségei a történelemtanításban c. munkájáról Görbedi Miklós és Ábrányi Ede mondott véleményt. Áts József: Olvasástanítás középfokon c. dolgozatához Antal Miklós és Bessenyei Lajos fűztek megjegyzéseket. Dr. Gyarmaty Zsigmond: A honismereti munka néhány pedagógiai kérdése c. dolgozatáról dr. Dömötör Sándor és Sánta János mondott bírálatot. Ezek a dolgozatok is a már említett 6-7. összevont évkönyvi kötetben jelentek meg. 1973. június 25-én a Nyíregyházán továbbképzési céllal tartózkodó szovjet tanárokat fogadta a tagozat vezetősége. A baráti beszélgetésen alkalmunk volt eszmét cserélni az oktatási rendszerekről és a pedagógusok továbbképzésének formáiról. Hasonló fogadásokra került sor 1974 és 1975 és 1976 nyarán is, amikor a szovjet tanárok és orosz nyelvi diáktábor munkáját irányították amegyeszékhelyen. 1975 és 1976 nyarán pedig a francia szakos tanárok tanfolyamának francia vezetőit látta vendégül a tagozat. Az év őszén, október 17 -18-án két napos tagozati ülést szerveztünk Mátészalkán. Dr. B. Papp János: Felelősségre nevelés az általános iskolában c. előadásához Dalia Ferencné és Nagy Bertalanné korreferá1t. A tagozat látogatást tett a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium fizikai előadójában és
könyvtárában. A második nap a hodászi cigányóvodába tett látogatás jelentett maradandó élményt a résztvevőknek, de megismerkedtek a vajai általános iskolai diákotthonban folyó munkával is. Szeptember 6-án kezdeményezi a tagozat Bory Zsolt költő (pedagógus, könyvtáros) verseinek kiadását a Megyei Kiadói Tanácshoz terjesztett kérelemben. A kötet végül is a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár gondozásában jelent meg 1975-ben Mélyhegedű címmel. 1974. január 25-én a küldöttválasztó közgyűlésen a tagozat titkára számol be a végzett munkáról. Többen szóvá teszik ekkor, hogy a központi tagdíj nyilvántartás pontatlansága gondot, s nemegyszer bosszúságot okoz. Február 26-27-én a Pedagógiai Hetek keretében Nyíregyházán ülésezik a kisgyermek-nevelési szakosztály. Szabadi Ilona OPI-docens és Forrai Katalin előadását a város és a megye óvónői és az egészségügyi gondozónők hallgatták nagy figyelemmel. Az előadásokat követő vitákon számtalan részletkérdést tisztáztak, s a résztvevők eligazítást kaptak a pedagógiai aprómunka végzéséhez. A tagozat és az országos szakosztályok kapcsolatának eddigi gyakorlatában - mint láttuk - az volt a jellemző, hogy a szakosztályok kihelyezett nyilvános tagozati ülésen Nyíregyházán exponálták azokat a kérdéseket, melyeket a pedagógiai gyakorlatban iskolavezetők, nevelők, óvónők egyaránt hasznosítottak. De ha csak annyit sikerült elérni, hogy felkeltették az érdeklődést az illető téma iránt, a probléma továbbgondolásának lehetőségét biztosították, akkor is mindkét részről megérte a fáradtságot és a költséget. 1975. április 16-án a kapcsolat új módja jön létre. Budapesten a vezetési szakosztály ülésén a tagozat titkára a Pedagógus Továbbképző Kabinet keretében megvalósított intenzív vezetőképző tanfolyam tapasztalatairól számol be. Az év őszén, november 9-IO-én a hazafias és honvédelmi nevelési szakosztály ülésének ismét Nyíregyháza ad otthont. A szakosztályi és tagozati ülés résztvevőit házigazdaként Margócsy József, a főiskola főigazgatója és Csermely Tibor, a megyei tagozat titkára köszöntötte. Ezután került sor Patkós Imre alezredes, szakosztá1yi titkár bevezetőjére Az iskolai honvédelmi nevelés a szocialista közösség országaiban címmel. Meggyőzően bizonyította, hogy a nemzetközi életben végbement változások céltudatosabb munkát igényelnek, hiszen közismert, hogy a békés egymás mellett élés politikájában nincs ideológiai béke. A mi feladatunk, hogy a nemzetit a nemzetközivel kapcsoljuk össze ifjúságunk tudatában. A bevezetőt követő korreferátumok részben a Szovjetunió alsó, közép és első fokú intézményeiben folyó honvédelmi nevelőmunkáról adtak tájé koztatást, (dr. Papp Árpád főiskolai adjunktus és Nyirkos Árpád alezredes), részben a Német Demokratikus Köztársaság iskoláiban folyó honvédelmi nevelő munkát ismertették (Török Imre, az MPT-titkárság munkatársa.) A hozzászólók többolda1úan elemezték a felmerült kérdéseket, s így alkalom nyílt arra, hogy az első napi ülés zárszavában a téma időszerűségéről, az üggyel kapcsolatos jó társadalmi közérzetről és az intellektuális ismeret mellett az érzelmi motiváltság igényéről is szó essen. November 10-én a főiskola nagy előadó termében a szabolcsi középfokú intézmények igazgatóinak részvételével a szakosztály tájékoztatót hallgatott meg a megye iskoláiban folyó hazafias nevelésről és a honvédelmi ismeretek tanításáról. Szediák Richárd, a művelődésügyi osztály középiskolai csoportjának vezetője részletesen elemezte az iskolák ilyen irányú munkáját: a tantárgyi lehetőségeket a fizikai felkészítés, a fegyveres testültekkel való együttműködés sokszínű módjait. Nehéz János főiskolai docens a szakosztály jegyzője a tanárképzésben szerzett honvédelmi nevelési tapasztalatairól számolt be. A főiskolások nevelési programja egyértelműen megjelöli a célokat és a feladatokat e kérdéskörben is. A pedagógusképző intézeteknek speciális feladatai vannak: kialakítani azt a meggyőződésrendszert, mely alkalmas lesz az ifjúság nevelésében hatóerőként közreműködni. A sokféle tevékenységi forma (bel- és kü1Iöldi tanulmányutak más országok pedagógusképző intézeteivel való kapcsolat, túrautak, honvédelmi szakkörök, lövészetek, a témával foglalkozó
szakdolgozatok) mind megannyi lehetőség a tanárjelöltek hatékony hazafias honvédelmi nevelésében. A két beszámolót követő vitában a szakosztályi felszólalások mellett a középiskolák igazgatói is elmondták véleményüket és tapasztalataikat. A második választási ciklus értékelésére 1976. március ll-én a Társaság megyei tagozatának tisztújító közgyűlésén került sor. A titkári beszámoló hangsúlyozta, hogy a társasági tevékenység ma már nem elkülönült jelenség a megyében, hiszen a tagozat mellett a TIT illetékes szakosztályai, a pedagógus továbbképzésért felelős Továbbképző Kabinet, a Tanárképző Főiskola sajátos eszközeivel közreműködik a pedagógiai munkában, a pedagógiai közélet alakításában. A pedagógiai műhelymunkának ez az integritása legfőbb ereje és eddigi eredménye a Társaság tevékenységének. "Szívesen és felelősséggel támogattuk az előző 4 évben is a tanügyigazgatás munkáját, az oktatáspolitikai feladatok végrehajtását" - fogalmazza meg a beszámoló, hiszen a nevelőtestületi értekezleten szerzett tapasztalatok a megyei pedagógiai helyzetkép kialakításában és a további teendők kijelölésében segítenek, a TIT -tel közösen szervezett előadói konferenciák a megyei pedagógiai ismeretterjesztés színvonalát emelik, a pedagógiai közgondolkodás és morál legaktuálisabb kérdéseit exponálják, vagy a Kabinettel közös szervezésű pedagógiai vitakörökön - ahol mintegy 500 kollégánk vett részt - az iskolai élet és megterhelés, a beilleszkedés, a pedagógus képzés és továbbképzés témáinak megvitatásával segítettek a korszerű koncepciók kialakításában. A felszólalók (Tóth László, Vanczák József, Puskás Lajos, Vass Lajosné, dr. Halász László, dr. Simon Gyula) árnyaltan fogalmazták meg, hogy a tagozat sikerrel igyekezett elkerülni a partikularitás veszélyét, törekedett frissen reagálni a pedagógiai problémákra élőszóban és az írás erejével egyaránt. A jövőben az új tantervi felkészítést kell támogatni, segíteni kell az interdiszciplináris kapcsolatok kiteljesedését, növelni kell - elsősorban fiatal szakemberekkel - a megyei taglétszámot. A választások eredményeként az elnököt és titkárt megerősítették tisztében, a közgyűlés ezen kívül dr. B. Papp Jánost alelnökké, Kiss Ibolya kisvárdai tanárt a tagozat jegyzőjévé választotta. Az 1976. évi országos küldöttközgyűlésre 6 megyei küldött megválasztására is sor került (Fodor Géza, Nagy László, Vass Lqjosné, dr. Lengyel Zoltán, Tóth Imre, Po zsolt Istvánné). Ők képviselték az ekkor már 79 tagot számláló megyei tagozatot. IlL Az 1976. évi közgyűlés után 1976. május 28-án Budapesten a Fáklya Klubban tartotta a Pedagógiai Társaság országos küldöttközgyűlését. Itt alkalom nyílt arra, hogy a szabolcsi tagozat munkájáról, a főtitkári beszámolóhoz kapcsolódva, számot adjunk. A felszólalás kiemelte, hogy a tagozat továbbra is legfőbb feladatának a megyei pedagógiai közélet és közgondolkodás orientálását tartja. A pedagógiai élet megtisztelő és felelősségteljes koordinálását vállalja. A tagozat a megye más pedagógiai hatótényezőivel együtt a pedagógus rendezvények gazdája, sajátos eszközökkel támogatja a továbbképzést és a pedagógiai kutatásokat, segíti a pedagógiai propagandát és ismeretterjesztést. A megyei pedagógiai kiadványok gondozásában a tagozat minden alkalommal örömmel, szívesen vállalt munkát, erejéhez mérten többször anyagi támogatást is, vagy néha csak az ötlet felvetését egy-egy kiadvány, kötet létrejöttének kezdeményezését. Tagjaink között sokan vannak olyanok, akik országos szakosztályban is működnek és egy-egy közérdekű pedagógiai orientációnak vagy oktatáspolitikai döntés előkészítésének aktív közreműködői. (Vezetési, neveléselméleti, kisgyermek-nevelési, hazafias, honvédelmi, általános iskolai, kollégiumi nevelési, napközi otthoni, didaktikai, neveléstörténeti stb. szakosztályokban.) Időközben megkezdődtek az előkészületek az 1978-tól folyamatosan bevezetésre kerülő új tantervek fogadására. A pedagógusok rendszeres felkészítését, melyet a Pedagógus Továbbképző Kabinet ez időben már megkezdett, tagozatunk a vitakörökön, előadásokon, tantestületi és egyéni találkozókon szemléletileg erősítette. 1976. október 25-26-án a vezetési szakosztály (immár másodízben) tartotta kihelyezett tagozati ülését Nyíregyházán. A vendégeket, a megyei tagozat és a szakosztály tagjait Porzsolt István elnök
köszöntötte. Kiss Gyula szakosztályelnök megnyitója után Csermely Tibor, a tagozat titkára A továbbképzés a megyei közoktatás-politikai célok megvalósításában címmel tartott előadást. A vitában felszólalók a szabolcsi tapasztalatok és az országos gyakorlat elemzését végezték el, és megfogalmazták egy egységes, az OM által koordinált pedagógus továbbképzési rendszer szükségességét. Október 26-án Fodor Géza, a Nyíregyháza városi tanács VB. művelődésügyi osztályának vezetője Nyíregyháza város közoktatási és továbbképzési tevékenységéről szólt. A vendégek ezután ellátogattak a Tanárképző Főiskolára, ahol dr. Margócsy József főiskolai főigazgató fogadta őket. Az 1977. évben számos hagyományos rendezvény tervezésén túl (pedagógiai Hetek, pedagógiai felolvasó ülések, vitaköri ülések) megemlékezést tartottunk az 1. Ratio Educationis 200 éves jubileumáról. A megyei tagozaton kívül az emlékülés szervezésébe és tartalmi lebonyolításába bekapcsolódtak a Debreceni Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Munkabizottságának Közoktatás és Iskolatörténeti Témacsoportja és a nyíregyházi Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszéke is. Szeptember 21-én Nyíregyházán a HN megyei székházában a tagozat titkárának megnyitója után dr. Bajkó Mátyás egyetemi docens: Az első Ratio Educationis és a korabeli iskolakultúra c. előadásához dr. Szabó József a nyíregyházi evangélikus iskolaügyről, Oroszné Deák Judit Bessenyei György és az 1. Ratio Educationis, Hebeny Zoltán a Ratio és a szabolcsi tanítóegyletről, Lakatos János Debrecen alsó fokú iskoláiról, Oláhné, dr. Erdélyi Mária a Ratio és a matematika oktatás kapcsolatáról, Pápay Judit a Ratio és a fizikaoktatásról és dr. Lengyel Zoltán a protestáns iskoláztatás néhány jellemző vonásáról mondott korreferátumot. Szeptember 22-én Debrecenben a KLTE-n kutatás-módszertani szeminárium keretében dr. Vaskó László Az iskolapolitika történetének kutatása a felszabadulást követő években c. előadása hangzott el, majd dr. Havas László vezetésével dr. Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk... c. könyvéről folytattak beszélgetést a résztvevők. Tervünk volt, hogy a jubileumi ülés anyagát önálló kötetben tesszük közzé, gazdagítva ezzel is megyénk pedagógiai irodalmát. Tíz esztendő munkájának áttekintése után mérleget készíthetünk tevékenységünkről, munkánk hatékonyságáról. Az egyik oldalon kétségtelenül a tagozat megyei taglétszámát jóval meghaladó közéleti hatása állt, gazdag pedagógiai rendezvényeivel, az átlagot messze túllépő pedagógiai kiadványaival, s a pedagógiai kutatásokat és a nevelési aprómunkát támogató tendenciájával. A másikon a tartami eredményekről aránytalanul lemaradó tagozati élet intenzitása nyugtalanított, melyet mindig tagjaink sokirányú elfoglaltságával mentegettünk -, vagy az utóbbi időben lanyhuló munkabizottsági tevékenység gondjai figyelmeztettek. De a tagozat vezetősége 1977. december 6-án már az 1978-as év munkatervét vitatta meg, és kifejezésre juttatta, hogy szeretné, ha a 10 éves múlt kötelező ereje és a jövőért érzett felelőssége együttesen jutna kifejezésre a tervezésben és megvalósításban.
