Egy keresztény vélemény a március 9-i népszavazás elé

III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VA S M E G Y E Ô N K O R M Á N Y Z ATÁ N A K K I A D VÁ N YA

2008.

MÁRCIUS

Egy keresztény vélemény a március 9-i népszavazás elé Napjainkra immár mindenki elôtt bizonyossá váltak annak a helyzetjelentésnek a megállapításai, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adott az ország lelki állapotáról a 2006. január 1-jén megjelent körlevelében. A levél megjelenése után a baloldali kormány koalíciós pártjai sorozatos támadást indítottak a Püspöki Konferencia ellen, azt vélelmezve, hogy politikai hangulatkeltés volt a testület célja, amikor megírta véleményét. Akkori támadásaiknak egyik fontos eleme volt, hogy a körlevél megállapításai valótlanok és túlzóak. Valójában igyekeztünk nagyon visszafogottak lenni a dokumentumban, mert nem kívántunk félelmet vagy pesszimista hangulatot kelteni. Sajnos, azóta akkori állításaink evidenssé, sokkal szembetûnôbbé váltak. Ez sokak számára kétségbeejtô, ezért reménytelennek látják a jelent, de még inkább a jövôt. Ma már, bármelyik politikai irányzathoz tartozzék is valaki, nem lehet kétséges senki számára, hogy az ország gazdaságilag nagyon nehéz helyzetbe került, de ami még ennél is aggasztóbb, hogy erkölcsileg és lelkileg kétségbeejtô a helyzet. Márpedig ha hiányoznak a lelki tartalékok, akkor bizony a gazdasági talpra állás lehetôségei is kétségesek. Hívô emberként viszont hiszem, s errôl a történelmi tapasztalat is több bizonyosságot ad, hogy nincs olyan mélység sem az egyén, sem a közösség életében, ahonnan Isten segítségével fel nem állhatnánk. Ezt így nagyböjt idején még nagyobb bizonyossággal állítom, hiszen Isten Fia, Jézus Krisztus éppen azért testesült meg, járta végig a keresztutat a Golgotáig, és támadt fel a halálból, hogy számunkra is elérhetôvé tegye a bûntôl való szabadulást és az új emberré válást. Az Ô megváltó halála és feltámadása óta egyetlen feltétele van annak, hogy mi is új életre támadjunk, az hogy akarjunk szakítani a bûnnel. Ezt a témát azért bátorkodom elôhozni ebben az írásban, mert észre kell vennünk, hogy minden bajunk forrása a bûnnel, a bûnös állapottal való megalkuvásból ered. Ahol az emberi cselekedetek elveszítik az igazsághoz való szoros kapcsolatukat, vagyis társadalmi méreteket ölt az igazságtalanság, a hazugság, a korrupció, ott kevés az esélye egy mindenki számára jót és boldogságot adó életnek. Ahol az önös érdekek minden szinten meg-

elôzik a közösségi érdekeket, ott nem érvényesül a szociális igazságosság, a szolidaritás, a másokról, különösen pedig a maguk sorsán javítani nem képesekrôl való gondoskodás. Ahol az önzés olyan méreteket ölt, hogy a saját érdekének érvényesülése miatt akár a születendô életet, akár az idôs és beteg ember életét törvényes segítséggel ki szabad oltani, ott a félelem és a halál kultúrája lesz úrrá az embereken. Ahol a törvény nem védi a házassági kapcsolatot, és nem támogatja megfelelô mértékben, hanem inkább többletterhekkel sanyargatja a családi életet, sôt ezekkel egyenlô szintre emeli a természetellenes kapcsolatokat, ott bizony deformálódik az emberek gondolkodása és erkölcsi magatartása, ott gyorsan fogy az élet vállalásához szükséges erô, és fogyatkozik a nemzet. Ezért gondolom a magam részérôl azt, hogy március 9-én nemcsak a jelenrôl, hanem a jövôrôl is döntünk. Itt nem politikai hovatartozás szerint kell és szabad véleményt nyilvánítani, hanem egyedül a józan észre és a helyes lelkiismeretre kell hallgatnunk. Éppen ezért fogadtam el a felkérést ennek a rövid cikknek a megírására, mert az Egyház társadalmi tanításának szélesebb körben való megismertetésével lehetôséget látok arra, hogy a helyes keresztény lelkiismeret formálásához adjak szempontokat. Akár a vizitdíjról, akár a kórházi napidíjról, akár a tandíjról legyen is szó, mindegyik fontos szociális kérdéseket vet fel. Miután az emberek mind a múltban, mind a jelenben igen nagymértékû egészségügyi adót fizettek, ezt tovább növelni nem szabad, mert ez szükségszerûen azt eredményezi, hogy egyesek kiszorulnak az egészségügyi ellátásból. Ha különbözô biztosítók lépnek be a gyógyítás területére, az szükségszerûen maga után vonja a társadalom további tagoltságát, vagyis lesznek szegények és gazdagok kórházai. Ezt nyugat-európai tapasztalataim mondatják velem. De ami még ennél is nagyobb baj, hogy akik valamilyen betegség vagy fogyatékosság miatt nem rendelkeznek elegendôen nagy jövedelemmel, azok szükségszerûen kiszorulnak az állapotuknak megfelelô gyógykezelésbôl. Ez a szolidaritás hiányának társadalmi szintre való emelését eredményezi. S akkor még nem is szóltunk arról az ordító igazságtalanság-

ról, hogy a privatizációval az emberek által befizetett egészségügyi vagyon néhány ember zsebébe vándorol. Ezt semmiképpen sem szabad megengedni. Ha módosítani kell a társadalom- és az egészségbiztosítás módját, azt sokkal körültekintôbben és igazságosabban kell megtenni. A tandíj kérdésében szintén a társadalmi igazságosság elvére kell utalnunk. Egy demokratikus társadalomban mindenkinek joga van a tanuláshoz. Az igazságosság akkor valósul

meg, ha a társadalom azoknak is lehetôséget ad erre, akiknek anyagilag nem lenne meg az erôforrása ahhoz, hogy felsôfokú tanulmányokat végezzenek. Ennek a mikéntje sokféle lehet. De úgy eltörölni az ingyenes felsôoktatás lehetôségét, hogy nem nyújtanak helyette mindenki számára elérhetô ösztöndíjrendszert vagy más lehetôséget, ez a demokratikus és emberi jogokat ássa alá. A felsôfokú tanulás nem lehet csak a tehetôsebbek kiváltsága. Az pedig a jövô elleni

A társadalmi szerzôdés Most, amikor népszavazásra készül az ország és a nemzet – ez a két fogalom sajnos nem mindig esik egybe a magyar történelem során –, talán nem haszontalan feleleveníteni azoknak az állampolgári ismereteknek a legfontosabbikát, amelyeket valaha az iskola próbált a felnövekvô új állampolgárokkal megismertetni, elhitetni és elfogadtatni. Két kérdés kapcsolódik össze. Az egyik: mi is az, hogy „társadalmi szerzôdés”, a másik meg az, hogy szükség van-e és miért van szükség alkalmanként a „népszavazásra”. A második kérdés az elsôbôl következik, és ha az elsô kérdésre jól válaszolunk, akkor nem lehet kétségünk a második kérdésre adandó „igen” válasz helyessége felôl sem. Valamennyien, akik társadalomban élünk – és tudjuk, az ember születésétôl

fogva társadalmi-közösségi lény –, állandóan észleljük valamiféle hatalom létét, és ezt úgy érzékeljük, hogy „rajtunk kívül” van. Ez az a hatalom, amit „államnak” szoktunk nevezni, amely néha éppoly titokzatos, éppoly megfoghatatlan, amennyire biztosan jelen van életünk minden helyszínén és minden pillanatában, és amely számtalan módon bizonyíthatja erejét felettünk. És nem is kell nagy dolgokra gondolnunk: az állam megjelenhet egy portás képében, egy értelmetlen rendeletekre hivatkozó vasúti kalauz formájában, egy hivatalnokéban, akitôl ügyünk elintézése függ, egy bíróéban, aki javunkra vagy ellenünk dönt, egy rendôrében, aki kedve szerint vagy segít eligazodni, vagy gumibotját forgatja fenyegetôen, egy ismeretlen cég döntésében, amelyik emeli az energiaárakat... És számtalan egyéb alakban.

bûn, hogy bizonyos politikai erôk próbálják szembeállítani a felsôfokú tanulmányokat végezni vagy nem végezni akarókat. Az egész társadalomnak, így a kevésbé képzetteknek is szükségük van felsôfokú végzettséggel rendelkezôkre. A magam részérôl nem kétséges, hogy a népszavazásra kerülô mindhárom kérdésre igennel szavazok. Dr. Veres András szombathelyi püspök

A nagy gondolkodók régóta feladatuknak tekintették, hogy a polgár és az állam viszonyát tisztázzák, többek között azon is sokat tûnôdtek, hogy vajon a természet rendje szerint való-e, hogy a társadalom az állam keretei között élje életét, hogy a társadalmat alkotó egyének alávessék magukat valamiféle arctalan hatalomnak. És egyáltalán: megszólítható-e ez a kiismerhetetlen erô, amit államnak mondunk? És a mi alávetettségünk önkéntes-e, vagy valaha az ôsidôkben kényszerrel kerültünk ebbe az állapotba? És ez a hatalom mennyire hasznos és mennyiben elviselhetetlen? És egyáltalán: valóban különálló „lény” az állam és az állampolgár? Nagyjából két és félszáz éve született meg a legpontosabb válasz ezekre a kérdésekre, és ez a francia felvilágosodás egyik vezéralakjának, Jean Jacques Rousseau-nak a nevéhez fûzôdik, aki idevágó mûvének is ezt a legendás címet adta: Társadalmi szerzôdés. Az elmúlt két és fél évszáfolytatás a 2. oldalon

1

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

zad során nem volt politikai rendszer, amely ne hivatkozott volna erre a mûre, vagy úgy, hogy az állam polgárai segítségül hívták, ha megromlott a viszony köztük és az állam között, vagy maga a rezsim – ha despotikus, elnyomó erôk kerültek hatalomra – próbálta cáfolni, eltorzítani tanításait. Mi is az, hogy „társadalmi szerzôdés”? A válasz épp annyira egyszerû, amennyire bajos megtalálni és mûködtetni az ideális formáját. És majdnem mindegy a válasz keresésekor, hogy modern demokráciában él-e az ember, vagy – mondjuk – egy alkotmányos királyság keretei között. Ahol nincs, mert nem lehet szó társadalmi szerzôdésrôl, az az önkényuralom rendszere, akár kommunista, akár náci-fasiszta ideológia alapján tipor el országot és nemzetet. A társadalomban élô ember azért hozta létre az államot, mert két dologra volt szüksége: védettségre és szabadságra. Elsôsorban a másik emberrel szemben van szükség védelemre és szabadságra. (Meg persze olykor a természet kiszámíthatatlan erôire gondolva.) „Másik ember”? De hiszen a másik felôl nézve mindenki egyben „másik ember” is! Életünket a mások, a többiek kárára élnénk, ha nem fegyelmezne valamiféle erô. Pontosabban szólva: a két nagy erô – a jog és az erkölcs. Ezeknek a mûködtetéséhez van szükség államra, azaz egy olyan hatalomra, amely ahhoz, hogy „megvédjen” bennünket, megkap tôlünk bizonyos „jogosítványokat”. Saját munkánkkal keresett bérünk egy bizonyos részérôl lemondunk, hogy az állam iskolákat mûködtessen a gyermekeinknek, rendôrséget (és katonaságot) tartson készenlétben a védelmünkre, orvosi ellátást biztosítson, számon tartsa és kitüntesse az arra érdemes állampolgárokat, nemzeti hírügynökséget és közszolgálati médiumot alapítson, hogy a polgárnak a köz életérôl pontos ismeretei lehessenek és jó döntéseket hozhasson stb., stb., stb. Az államnak természetesen az a legfôbb feladata, hogy átlássa a társadalom közös érdekeit meg a lehetôségeit, és azokat próbálja érvényre juttatni, de úgy, hogy igyekezzék minél kisebb erôszakossággal fellépni a közérdekkel ellentétesnek ítélt egyéni törekvésekkel szemben. Ahol létezik társadalmi szerzôdés, ott a nép van hatalmon. Az csak látszat és praktikum, mintha a hatalom (az állam) és a társadalom kettéválna. És persze ez igaz fordítva is: csak a népfelség „írhatja alá” a társadalmi szerzôdést. Kivel? Természetesen: önmagával. Az állam legfôbb képviselôje, a kormány legfeljebb jelképezi az állam hatalmát: nem uralkodó, hanem megbízott. Alkalmazott, és ezt tudnia is kell magáról. A miniszter szó „szolgát” jelentett eredetileg...

2

m á r c i u s

Az állam nem mindentudó és nem mindenható. Még ha hajlik is arra, hogy „elidegenedjen” a néptôl, és a néptôl nyert felhatalmazásával visszaéljen, sôt a népbôl válogatott erôszakszervezeteit az állampolgárokkal szemben használja fel. Minden állam egy idô után hajlamos arra, hogy a terror felé mozduljon el. A társadalom tagjai viszont ösztönösen az egyéni érdekek kinyilvánítását vélik a legfontosabbnak, azaz nem gondolnak az anarchia veszélyeivel. És itt kell szemügyre vennünk azt a látszólag „technikainak” tûnô kérdést, hogy a polgárok miként is vehetnek részt saját hatalmuk állami képviseletében. A demokráciák története azt tanítja a számunkra, hogy ezt kétféle módon tehetik meg, a két véglet között persze számtalan átmenettel. Az ókori Athénban egy ideig az elsô forma érvényesült: a közvetlen demokrácia. Ami azt jelenti, hogy minden szabad polgár közvetlenül részt vehetett minden közügy eldöntésében. Szavazás volt, igen vagy nem, és a többség véleménye volt az irányadó. Ez az elv azonban csak ott érvényesíthetô, ahol viszonylag kicsi (átlátható) a népesség, ahol erôs a politikai aktivitás, és egyszerûen eldönthetô kérdésekrôl van szó. A modern idôk demokráciája a mûködôképesebb, de több visszaélés lehetôségét hordozó képviseleti rendszert építi be a társadalmi szerzôdésbe. A választói akaratot a határozott idôre megbízott személyeken át akarja

és próbálja érvényre juttatni a társadalom. A képviselô köteles azt képviselni, amivel választói megbízták. És ezen a ponton kerülünk szembe alkalmanként a képviseleti demokrácia legnagyobb dilemmájával: honnan tudja a képviselô, hogy egy-egy ügyben mit is akarnak a választói, és – továbbá – mit tegyen, ha a felismert népakarattal szemben egyéb kényszereket, pl. a megválasztását segítô párt iránti „elkötelezettséget” is figyelembe kell vennie. Nem mindenki ér fel Kölcsey Ferenc erkölcsi nagyságáig, aki lemondott mandátumáról, amikor látnia kellett, hogy az ôt parlamentbe küldô megye „utasításai” ellentétben állnak az általa képviselt „közérdekkel”. Ebben a konfliktushelyzetben kerülnek elô a közvetlen népi politizálás hagyományos eszközei. És a népakarat számtalan közvetlen formában nyilvánulhat meg. Demagóg vád, ha azt halljuk, hogy „utcai politizálás”. Van amikor a parlamenten kívüli demonstráció látszik a leghatékonyabbnak a „központi” akarattal szemben, természetesen, ha nem sért aránytalan mértékben egyéb állampolgári érdekeket. Ha nem rombol esztelenül most, hogy a jövôben építhessen. Tüntetések, sztrájkok, útlezárás, éhségsztrájk stb. – mindre találunk példát a legújabb idôkben is. De ide, az akarat kinyilvánításának lehetôségei közé sorolhatjuk az olyan „ártatlan” akciókat is – mind több van ebbôl is mostanában – mint a képviselôi fogadóórákon való aktív

Ezúton kérjük a megye lakosait, hogy adójuk 1%-ának felajánlásával támogassák a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítványt. MINDEZT SAJÁT ÉRDEKÜNKBEN TESSZÜK.

Adószám: 19247658-1-18 részvételt – ahol és amikor módunk van ötleteket adni éppúgy, mint elszámoltatni azt, akinek az a kötelessége, hogy bennünket képviseljen ott, ahova mi – mint nép – nem juthatunk el. A közvetlen demokrácia emlékének a leghatározottabb megnyilvánulása mi más volna, mint maga a népszavazás. Annak is az a fajtája, ami elôtt most állunk, amit ügydöntô népszavazásnak nevez a „társadalmi szerzôdés”, azaz a nemzet társadalmi rendjének és akaratának megfogalmazója, az alkotmány. Az ügydöntô népszavazás kikövetelése azt jelenti, hogy a nép döntött: egyelôre csak abban, hogy kérdésessé teszi az állam (a „népképviseleti” rendszer) egyik vagy másik törvényét. Ám ha a polgárok jó demokratákhoz illôen élnek alkotmányos jogaikkal, tehát kellô létszámban részt vesznek a népszavazáson, és azon a szavazatok többségével megsemmisítik a számukra hátrányos parlamenti döntést, ezzel – és ezzel tisztában kell lennie mindenkinek – kifejezik elégedetlenségüket a törvényhozó hatalommal szemben „általában” is. A parlament törvényhozó többségét az ügydöntô népszavazás „igen”-jei természetesen nem nyilvánítják törvénytelen-

nek „általában”, de olyan jelzést adnak, amit a hatalomnak figyelembe kell vennie. Bármilyen következményekkel is jár az „rá” nézve – akár azzal, hogy nem tölti ki mandátumának teljes idejét. Magyarországon a népszavazás újabb történelmi fejlemény: a rendszerváltozás egyik nagyon fontos hozadéka. Több típusával találkozhattunk az elmúlt tizenkilenc évben. De ez, a most elôttünk álló, minden eddigitôl eltér. Ez az elsô, ahol a kezdeményezôk azt a kérdést teszik föl, hogy eltörölendôk-e azok az újabb sarcok, amiket az iskola és egészségügy állami irányítói kötelezôen, törvényként elhatároztak. Igen vagy nem. A demokrácia azt jelenti: népfelség, és azt jelenti: népképviselet. Aki szavaz, az tudja, hogy ô nemcsak az egyik szerzôdô fél a társadalmi szerzôdésben. Ô minden jog és minden hatalom igazi birtokosa. Ô az, aki jogainak egy részérôl csak azért mondott le, hogy ennek fejében a másik szerzôdô fél, az állam a közösség, a nemzet életét rendben tudja tartani. Ez a részleges jogfeladás önkéntes. Bármikor visszavonható. Legalábbis a demokráciában. Alexa Károly

I. Vasi Megyekép Fotópályázat A Vas Megyei Közgyûlés Turisztikai és Sport Bizottsága „I. Vasi Megyekép” címmel megyei fotópályázatot hirdet. A pályázat célja: Vas megye nevezetes és kevéssé ismert természeti, vagy épített örökségének, a vasi táj, városok és a vidék, az itt élô emberek bemutatása. Pályázhatnak: A pályázaton életkori és foglalkozási megkötés nélkül részt vehet minden Vas megyében élô vagy dolgozó alkotó, amatôr és profi fotós. A pályázat feltételei: 1. A pályázatra digitális technikával készült felvételek nevezhetôek, melyek lehetnek színesek és fekete-fehérek egyaránt. 2. A képek rövidebb oldala legalább 1500 pixel nagyságú legyen, JPG az ajánlott formátum. 3. Egy szerzô legfeljebb 10 képpel pályázhat. Ezen belül lehet egy sorozat, mely minimum három, maximum hat képbôl állhat, a sorozat egy mûnek számít. 4. A képeket kísérôlistával kérjük beküldeni. A lista tartalmazza a kép címét, a felvétel helyét, idejét, a szerzô nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét. A képek beadhatóak CD-n és elektronikus levél mellékleteként is. Nevezési díj nincs! 5. A pályázat kiírója fenntartja magának a pályázatra elfogadott képek közlési jogát a megye valamennyi kiadványában. 6. A pályázatra benyújtott alkotásokat megyénkben tevékenykedô, fotómûvészekbôl és fotóriporterekbôl álló háromtagú zsûri rangsorolja. Kiíró a díjazásra százezer forint díjalapot biztosít. A kiválasztott képekbôl a Vas Megyei Közgyûlés vándorkiállítást szervez. Pályázati naptár: Beküldési határidô: 2008. június 30. Zsûrizés idôpontja: 2008. július 01-10. Díjátadás, kiállításmegnyitó: a Vasi Megyenap rendezvényeként (késôbbi idôpontban pontosítva) Beküldési cím: 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Megyeháza, Mûvelôdési és Sport Titkárság, E-mail cím: [email protected]. Minden, a pályázattal kapcsolatos kérdésre választ kaphatnak a 94/515-756-os telefonszámon, illetve a fenti e-mail címen.

A kórház TOVÁBBRA SINCS MEGOLDÁS A Markusovszky kórház szép éveket tudhat maga mögött. Olyan fejlesztések valósultak meg, mint a sürgôsségi tömb, a sugárterápiás géppark az onkológián, a haemodinamikai laboratórium telepítése. Csak ezzel a néhány fejlesztéssel mintegy 5 milliárd forinttal lett gazdagabb a kórház épület- és mûszerállománya. Ugyanakkor keserûen kell tapasztalnunk, hogy a kórház talponmaradása érdekében az elmúlt 5 év során 300 fôvel kellett a dolgozói létszámot csökkenteni. Azt is nehezen tudjuk feldolgozni, hogy a 2007. április 1-i hatállyal végrehajtott kórházi ágyszámcsökkentés a nyugat-dunántúli régióban miért sújtotta nagyobb mértékben Vas megyét, mint a két szomszédját. Az aránytalanul nagy kórházi ágyszámcsökkentés gondját még tetézte, hogy a kórházi aktív ágyak finanszírozásában is hátrányba került Vas megye, s azon belül a Markusovszky kórház. Ha a finanszírozást illetôen a kórházak azonos esélyt kapnának, akkor a régió legjobban finanszírozott súlyponti kórházához képest nem lenne évente relatív 1,2

milliárd forintos vesztesége a megyei kórháznak. Ebbôl az évente kiesô összegbôl 10-15 év alatt a kórház önmaga is képes lenne a kórház teljes rekonstrukcióját véghezvinni. Végre befogadták a haemodinamikai laboratórium finanszírozását, de más szakmák rovására. Így jutott a kórház abba a helyzetbe, hogy a csípô- és térdprotézis várólistája 15, a szemlencse szürkehályogmûtét esetében pedig 8 hónap. A nemrég még regionális szerepû idegsebészetet, arc-, állcsont- és szájsebészetet, haematológiát és a gyermek onkohaematológiát az új betegutak megfogalmazásával, s ahhoz rendelt alacsonyabb finanszírozási háttérrel csak a Vas megyei betegek ellátására kárhoztatták. Pedig a még regionális jellegû onkológiai ellátás csak akkor tudja betölteni több megyére kiterjedô szerepét, ha az elôbbi szakmákat sem zárják be a megyehatáron belülre. Keserûségre ad okot az is, hogy több szakma – cukorbetegek, endokrin betegségben szenvedôk, anyagcserebetegek, alkoholbetegek, kézsebészeti sérültek, továbbá gyermek fül-orr-gégészeti, gyermekszemészeti, gyermektüdôgyógyászati és gyermek-gasztroenterológiai betegek – esetében Vas megyére vonatkozóan sem kapott a megyei kórház betegutakhoz rögzített ellá-

A Sebészeti Szakmai Kollégium állásfoglalása A Sebészeti Szakmai Kollégium mandátuma idén tavasszal lejár. Tagjai – az ország sebészeinek választott képviselôi – felelôsséget éreznek a betegellátás, a sebésztársadalom és a fiatal sebészgeneráció jövôje iránt. Ennek a felelôsségnek a jegyében a testület szükségesnek tartja, hogy az egészségügyben kialakult helyzetrôl véleményt formáljon. Az Egészségbiztosítási Törvényrôl állítólag társadalmi vita zajlott le, és a kérdések a szakmai fórumokkal egyeztetésre kerültek. Kijelentjük, hogy az egészségügyi kormányzat velünk semmiféle egyeztetést nem folytatott, sôt az általunk benyújtott mintegy negyven szakmai javaslatunkra, amelyek felölelték az ágyszám- és kapacitáscsökkentés, a progresszív betegellátás, és a szakorvosképzés kérdéseit, egyetlen esetben sem kaptunk érdemi választ. A rendszerváltás óta ez az elsô egészségügyi kormányzat, amelyik folyamatosan rombolja az orvosi tekintélyt, és szinte ellenségnek tekinti az egészségügyben dolgozókat. Rendkívül bántó minden becsületes orvos és ápoló számára, hogy az egészségügyi tárca vezetôi és tanácsadói a rendszerben dolgozókat alapvetôen kor-

ruptnak, és velejéig romlottnak tartják. Néhány, a sajtóban megjelent kommentárt idézünk: „A kórházakban a betegek egynegyedét félrekezelik"; „A hazai kórházakban a mûtétek nagyobbik részét feleslegesen végzik." „A magyar orvosok nyugat-európai színvonalon élnek és balkáni szinten gyógyítanak". Ezek az állítások mérhetetlen szakmai hozzá nem értésrôl és rosszindulatról tesznek tanúbizonyságot, amelyek csak arra alkalmasak, hogy az állampolgárokat szembefordítsák az orvostársadalommal és az orvosokkal, akik megalapozott szakmai indokokra hivatkozva tiltakoznak az egészségügyi reform elhibázott lépései ellen. A vezetô orvosok nettó fizetése alig több 1000 eurónál, a kezdô orvosoké pedig 500 euró körül van. Egy fiatal nyugat-európai szakorvos fizetése 4-5000 euró. Ennek dacára, a hálapénz felvetésével igyekeznek elfedni azt a kiáltó igazságtalanságot, ami az orvosi fizetések terén jelenleg van. A vezetô orvosoknak és specialistáknak – akik alkotják az állítólagos „orvosi lobbyt” – a leginkább az az érdeke, hogy a munkájuk értékén legyen megfizetve, és megszûnjék a hálapénzrendszer.

tási lehetôséget, s finanszírozási hátteret. Ezekben a betegségekben – ha a helyzetet nem lehet visszarendezni – a Vas megyei fekvôbetegek gyógyítására a jövôben Gyôrben, Kaposváron, Veszprémben, Pécsett és Budapesten kell megoldást találni. Az elkészült sürgôsségi tömb ellenére a balesetsebészeti ellátásban a Markusovszky kórház nincs felhatalmazva a sérültek sürgôsségi sebészeti kezelésére, ennek sincs megoldva a finanszírozási háttere. Érdekes, hogy néhány olyan környékbeli kórházban, ahol nincs a szombathelyihez hasonlóan fejlett sürgôsségi ellátás, ott az ellátás befogadást nyert, és nincs finanszírozási veszteségük. Már közel fél éve harcol a Markusovszky kórház vezetése az igazáért, de eddig meghallgatásra nem talált. S közben milliárdos veszteségek érik a kórházat. A kórház mûködési formavállalással is meg kíván felelni az új kihívásoknak, ezért 2007. október 1-tôl nonprofit részvénytársaságként mûködik. Viszont a gazdasági formában történô mûködés elônyeit csak akkor tudja kihasználni a Markusovszky kórház, ha jogosan járó pénzügyi járandóságait pontosan megkapja. Dr. Lakner László Kollégiumunk kezdeményezte az orvos szakmai kollégiumok elnökeinek összehívását. A legmagasabb szakmai vezetôk között teljes egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy az Egészségbiztosítási Törvény elfogadása elôtt tisztázni kell az orvosok jogállását. Szülessen orvosi jogállási törvény, az orvos–biztosító közötti tárgyalási lehetôséget, valamint az egészségügyi szolgáltatók és biztosítók között a jelenlegi egyoldalú viszony helyett a polgárjognak megfelelô kétoldalú tárgyalási helyzetet garantáló jogszabály. A legmagasabb orvos-szakmai fórum javaslatára sem történt semmiféle reakció. A „balkáni színvonal" pedig mélyen sértô és igazságtalan. A magyar egészségügy éppen az abban dolgozók szakmai tudása és áldozatvállalása miatt még mindig jobb annál, mint ami az egészségügyre fordított költségvetési kiadások alapján kellene legyen. Érdemtelen és tisztességtelen arra alapozva folytatni orvosellenes kampányt, hogy nagyságrendekkel több a beteg, mint az egészségügyi dolgozó. A Sebészeti Szakmai Kollégium tagjai: Dr. Acsády György, Dr. Balogh Ádám, Dr. Bátorfi József, Dr. Bende Sándor, Dr. Dzsinich Csaba, Dr. Horváth Örs Péter, Dr. Jakab Ferenc, Dr. Járay Jenô, Dr. Kupcsulik Péter, Dr. Lázár György, Dr. Lukács Géza, Dr. Márkus Béla, Dr. Mátyás Lajos, Dr. Nagy Attila, Dr. Oláh Attila, Dr. Oláh Tibor, Dr. Sápy Péter, Dr. Svébis Mihály

Beszámoló az ikervári gyermekotthon mûködésérôl 2000 szeptemberére megtörtént gyermekotthonunk átalakítása lakásotthonos formára. Két lakásban speciális szükségletû fiúkat helyeztünk el, akiknek életkora 12 és 18 év között változhat. Ôk valamennyien olyan fiatalok, akik több éves túlkorosságuk mellett olyan magatartási problémákkal, tanulásbeli lemaradással küzdenek, amit a „normál” általános iskolák felvállalni nem tudnának, de nem is akarnak. A speciális lakásokba általában 15–17 éves korban kerülnek be növendékek, nem egy esetben sorozatos bûncselekmények után. Az érkezôk közül nem egy már próbálkozott a droggal is. Szökés alkalmával gyakran újabb bûncselekményeket követnek el, melyek rendôrségi, bírósági eljárásokkal folytatódnak, és sokszor egy-két éven át is elhúzódnak. A hatósági vizsgálatokhoz szállítani kell ôket, és számukra törvényes képviseletet is kötelesek vagyunk biztosítani, ami nem kis összegbe kerül és a felnôtteket is leköti. A felnôttek áldozatkészségének köszönhetôen azonban 85%-ban befejezik általános iskolai tanulmányaikat, s szereznek 8. osztályos bizonyítványt, amivel továbbléphetnek. Állandóan felügyeletet igényelnek, egy pillanatig sem lehet magukra hagyni ôket. Egyre „nehezebb” fiúk jönnek be, elôfordul közöttük nemegyszer ön- és közveszélyes is. Két normál lakásotthonunkban a lányok és a fiúk 3-tól 24 éves korig, illetve felsôfokú tanulmányt folytató esetében 25 éves korig maradhatnak. A normál lakásotthonokból óvodába (egy kislány) községi általános iskolába, középiskolába, és fôiskolára (2 fiú testnevelô–edzô, illetve földrajz szakon) járnak növendékeink. A kollégák minden fogadóórán, szülôi értekezleten, iskolai rendezvényen részt vesznek, ami nagyon sok idôt leköt. Problémák a munka ellátása során Nyersanyagnormánk éveken át 400 Ft volt (most január 1-tôl emel-

kedett 481 Ft-ra) ebbôl kellett volna naponta 5-ször etetni a gyermekeket (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora). Szponzorok segítségével (magánszemélyek, FIDESZ Nôtagozat, FIDESZ-es képviselôk, SÁGA, Matróz vendéglô, Mágus pizzéria, helyi Vöröskereszt) azonban elértük, hogy nem éheztek gyermekeink. Ruházatra az idei évben is 26 ezer Ft jut. Adományokat ezen a téren is kapunk, zömmel a környéken lakóktól. Legfôbb problémánk a felnôttek, a munkatársak alacsony létszáma. Nincs pszichológusunk (aki „a speciálisba” feltétlenül kellene), nincs gépkocsivezetônk, igazgatóhelyettesünk. Egy-egy lakásban 5 fô dolgozik, illetve a speciálisban 5,5. Ezzel a létszámmal állandó felügyeletet nem lehet biztosítani, és akkor még nem is foglalkoztunk a gyermekkel. Problémát okoz a szabadságok kiadása is, ha valaki lebetegszik, az már szinte tragédia. Normál lakásotthonban az öt fô kötelezô heti óraszáma 190 óra. Az öt ember szabadsága (átlag 32 nap) 160 nap, azaz heti 74 óra. Az egy heti munkaidô 7 x 24 óra, = 168 óra. Ez összesen 242 óra, azaz 52 óra a különbözet, tehát 52 órát egyedül lenne a gyerek. A speciális lakásban még rosszabb a helyzet. 5 fô kötelezô óraszáma 180 óra. Itt 10 órával még többet vannak „szabadon”. Egy-egy növendék átlagosan 2 millió és 2,5 millió Ft-ba kerül évente. Kormányunk „áldásos tevékenysége” folytán az általa biztosított normatíva a költségek 40%-a körüli összeget biztosítja, a többit a megyei önkormányzatnak kell hozzátenni. Pedig 2-3 évvel ezelôtt a budapesti értekezleten elhangzott, hogy a normatívát szeretnék emelni, hogy elérje a 60-70%-ot. Sajnos ezzel szemben csak csökkenést tapasztalhattunk. Nem mintha másra számítottunk volna. Tancsics József igazgató

3

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

m á r c i u s

Kisiskolák sorsa Vas megyében A Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseinek, tevékenységének következményei mára már jól lemérhetôk a Vas megyei oktatásban is. A szocialista–szabaddemokrata kormányzatnak az elmúlt években fontosabb volt a botrányossá vált kakaóbiztos óvodai számítógépek beszerzése, vagy a milliós nagyságrendû digitális táblák beszerzése, mint a falvak iskoláinak megôrzése. Az alapfokú oktatási intézmények kikényszerített átszervezése – a megyeszékhely, Szombathely nélkül – 51 települést érintett vagy érint Vas megyében. Az intézmények átszervezése mellett 28 településen szüntettek meg, zártak be óvodát vagy általános iskolát. Az intézmények átszervezése és megszüntetése a megye településeinek több mint 30 százalékát érintette. Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye községek átszervezték az önkormányzatok által fenntartott Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Horvátzsidányi Általános Iskoláját. Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa és Velemér községek önkormányzatai a fenntartásukban mûködô bajánsenyei székhelyû általános iskolát az Ôriszentpéteri Körzeti Általános Iskola tagintézményévé alakították. Kôszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása az általa fenntartott Bersek József Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálatban az alapfokú mûvészetoktatást megszüntette, és átszervezte óvodai hálózatát. Körmend az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskolát intézményegységeként, szakmai önállóságát megtartva tartja fenn a Hunyadi Általános Iskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményt, illetve a Mátyás Király Utcai Óvoda intézményegységeként, szakmai önállóságát megtartva tartja fenn a bölcsôdét közös igazgatású közoktatási intézményi szervezeti formában. Vassurány a Polány János Általános Iskolát a táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskola tagiskolájaként mûködteti tovább, változatlan székhelyen, 1–4. összevont osztályszervezeti keretben. Söpte és Vasasszonyfa önkormányzatai beléptek a táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskola intézményfenntartó társulásába, és a söptei 1–4 évfolyamos tagiskolát 2007/2008 tanévtôl a táplánszentkereszti általános iskola tagintézményeként mûködtetik.

4

Sorokpolány önkormányzata a 4 osztályos általános iskoláját szervezte át tagiskolává. Nagysimonyi a Dugovics Titusz Általános Iskolát mint önálló intézményt megszüntette, és belépett a celldömölki intézményfenntartó társulásba. Simaság átszervezte a fenntartásában mûködô Napköziotthonos Óvodát. Rábapaty, Jákfa, Zsédeny községek önkormányzatai a fenntartásukban mûködô Arany János Általános Iskolát a rábapatyi Gyermekliget Óvodát, valamint a jákfai Napköziotthonos Óvodát többcélú közös igazgatású közoktatási intézménnyé vonták össze; Táplánszentkereszt a fenntartásában mûködô Apáczai Csere János Általános Iskolát átszervezte úgy, hogy a söptei, a váti és a vassurányi általános iskolák az intézmény tagintézményei lettek. A söptei óvoda a tápláni Hét Kastély Kertje Mûvészeti Óvoda tagintézménye lett. Vép és Bozzai átszervezte intézményeit, eszerint a pecöli 1–4 évfolyamos általános iskola a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola és AMI tagiskolájaként, a pecöli óvoda pedig a vépi Vadvirág Óvoda tagóvodájaként mûködik tovább. Egyházashollós, Magyarszecsôd, Molnaszecsôd községek a fenntartásukban mûködô Egyházashollósi Általános Iskola közoktatási feladatellátását 2007. szeptember1-tôl Körmend Város Önkormányzatával kötött intézményfenntartó társulás keretében látják el, az 5–8 évfolyam Körmend város közoktatási intézményeibe integrálódott, az 1–4 évfolyam Magyarszecsôdön maradt tagintézményként. Sitke megszüntette jogutód intézményekkel az Általános Mûvelôdési Központot, és intézményfenntartó társulást hozott létre Sárvár Város Önkormányzatával úgy, hogy a sitkei Általános Mûvelôdési Központ Óvodája a sárvári Vármelléki Óvoda tagintézményévé válik. Sárvár Város Önkormányzata intézményfenntartó társulást hozott létre Bögöt Község Önkormányzatával, Porpác Község Önkormányzatával és Sitke Község Önkormányzatával. Csepreg városa is átszervezte közoktatási intézményrendszerét. Szarvaskend, Döröske és Nagymizdó az óvodai közoktatási feladatellátást a 2007/2008-as tanévtôl Körmenddel, intézményfenntartó társulásban látják el. Csempeszkopács általános iskoláját a táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskola tagintézményeként mûködteti tovább.

Kenyeri Celldömölkkel kötött feladatellátási megállapodást (1–4 évfolyamos összevont osztályú tagintézmény). Magyarlak, Csörötnek, Kondorfa települések átszervezik a Csörötneken mûködô óvodai csoportot, a településen a két óvodai csoportot összevonják és egy csoporttal mûködik tovább. Sorkifalud és a sorokpolányi általános iskola tagintézményi csatlakozásáról: Sorokpolány átszervezte közoktatását oly módon, hogy a 4 osztályos sorokpolányi iskola a sorkifaludi intézmény tagiskolájává vált. Vát, Acsád, Meszlen, Nemesbôd, Söpte, Vasasszonyfa, Vasszilvágy képviselô-testületei az intézményfenntartó társulásukat 2007. július 31-ével megszüntették. Vát, Nemesbôd és Vasszilvágy a kötelezô általános iskolai feladataikat a táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás keretein belül látják el, általános iskolájukat tagintézményeként mûködtetik. A hegyfalui önkormányzat az általános iskolát továbbmûködtetésre átadta a Kincsesház Alapítványnak. Káld és Borgáta is átszervezték a közösen fenntartott káldi általános iskolájukat. Az apátistvánfalvai közös igazgatású közoktatási intézmény (Általános Iskola és Óvoda ) a felsôszölnöki Kossics József Általános Iskola tagintézményévé vált. Megszüntetés Egyházashetye, Köcsk és Mesteri az általuk fenntartott egyházashetyei székhelyû Berzsenyi Dániel Általános Iskolát jogutód nélkül megszüntették. Egyházashetye önkormányzata az általános iskolai nevelési-oktatási feladatát a Boba és Kemenespálfa községek intézményfenntartó társuláshoz való csatlakozással látja el. Vönöck megszüntette a fenntartásában mûködô általános iskolát és a közoktatási feladatok ellátására társulási megállapodást kötött a Kemenesmagasi Általános Iskola fenntartóival. Rábahídvég az általános iskolát, óvodát, mûvelôdési házat jogutódlással megszüntette és intézményfenntartó társulási megállapodást kötött Püspökmolnári Község Önkormányzatával. A feladatellátás helyszíneként a püspökmolnári székhelyû Princz Gyula Mûvelôdési Központot jelölte meg. Narda megszüntette a részben önálló Nardai Napköziotthonos Óvodát, és az óvodai nevelés feladatainak ellátására közoktatási feladatellátási megállapodást kötött Felsôcsatár Község Önkormányzatával. Magyarlak, Csörötnek és Kondorfa megszüntették a közösen fenntartott, Kondorfán mûködô óvodai csoportot, és a társulásban fenntartott jelenlegi két tagóvoda helyett a Ma-

gyarlak székhelyû óvoda és a Csörötneki tagóvoda biztosítja a továbbiakban az óvodai ellátást. Duka, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Nemeskeresztúr és Jánosháza Községek Intézményfenntartó Társulása a korábbi intézmények jogutódjaként létrehozta a Batthyány Lajos Általános Mûvelôdési Központot. Balogunyom megszüntette a fenntartásában lévô Széchenyi István Általános Iskolát, és társulási megállapodást kötött Ják önkormányzatával: Balogunyom 1–8. évfolyamos tanulói a Jáki Általános Iskolában folytatják tanulmányaikat.

oktatás feladatát a celldömölki iskola keretei között látja el, az 1–4. évfolyam helyben maradt tagintézményként. Egyházashollós a napköziotthonos óvodát jogutódlással megszüntette. A kötelezô óvodai nevelés feladatát Körmend önkormányzatával kötött megállapodás alapján egy körmendi óvoda tagintézményeként látja el. Csempeszkopács a Csempeszkopácsi Óvoda, Iskola és Kultúra Háza közös igazgatású intézmény óvodáját és iskoláját 2007. augusztus 1-tôl, a csempeszkopácsi intézményfenntartó társulást 2007. július 31-i hatállyal

Meggyeskovácsi a kötelezô közoktatási feladatait továbbra is az Ikervári ÁMK keretében látja el. A gyermekek az ÁMK ikervári intézményegységeiben vehetik igénybe a közoktatási szolgáltatásokat. Magyarnádalja, Pinkamindszent, Vasalja önkormányzatai megszüntették a Vasaljai Általános Iskolát és a kötelezô általános iskolai feladataikat a továbbiakban a Körmend Város Önkormányzatával kötött intézményfenntartói társulás keretében látják el. Acsád megszüntette a váti Benedek Elek Általános Iskola acsádi tagiskoláját, és a kötelezô általános iskolai nevelés feladatát a Bük várossal kötött megállapodás alapján látja el. Csörötnek, Magyarlak, Kondorfa megszüntették az általuk fenntartott közoktatási intézményük kondorfai tagóvodáját. Kenyeri és Pápoc is átszervezték intézményeiket, az általános iskolai

megszüntette, és belépett a táplánszentkereszti intézményfenntartó társulásba, ily módon az alsó tagozat a és az óvoda is tagintézmény lett. Bögöt község jogutód nélkül megszüntette általános iskoláját, ezzel egy idôben intézményfenntartó társulást hozott létre Sárvár Város Önkormányzatával a sárvári székhelyû óvodai és általános iskolai nevelésioktatási intézmények mûködtetésére. Pecöl, Kenéz és Megyehíd a közös Általános Mûvelôdési Központot megszüntették az alacsony gyermeklétszám miatt, és Ikervárral kötöttek közoktatási megállapodást. Magyarlak, Csörötnek és Kondorfa községek a csökkenô gyermeklétszám miatt átszervezték a Csörötneken mûködô óvodai ellátást. Majthényi László A Vas Megyei Közgyûlés alelnöke

A Vas Megyei Közgyûlés Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának

A Vas Megyei Közgyûlés Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

a megyei önkormányzat Kulturális – Közösségtámogató célú elôirányzatából elnyerhetô 2008. évi támogatásra

a megyei önkormányzat Ifjúsági célú elôirányzatából elnyerhetô 2008. évi támogatásra A pályázat célja:

Az Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság a megyei Kulturális – Közösségtámogató célú elôirányzatból 2008-ban elnyerhetô egyszeri, vissza nem térítendô támogatásokra várja a települések helyi közösségeinek, civil szervezeteinek pályázatait.

A Célalaphoz támogatásért lehet pályázni: – mûvelôdési, hagyományôrzô, szabadidôs, kulturális és a helyi közösséget erôsítô rendezvényekhez, – önkéntes részvételen alapuló közösségi programokhoz, kezdeményezésekhez, amelyeket helyben együttmûködve, illetve más szervezetekkel közösen, vagy kistérségi együttmûködésben terveznek megvalósítani. Egy pályázó által egy programhoz igényelhetô támogatás legmagasabb összege 100 ezer forint. Pályázati keretösszeg: 4 700 000 Ft A pályázatok beérkezésének határideje: 2008. március 20.

Pályázati adatlap letölthetô a www.vasmegye.hu honlapról, illetve igényelhetô elektronikus levélben a [email protected] e-mail címen.

a megye településein mûködô civil ifjúsági (vagy a gyermek és ifjúsági korosztály érdekében tevékenykedô) szervezetek, ifjúsági klubok, hallgatói és diákönkormányzatok, illetve Vas megyei települési önkormányzatok és intézmények programjainak támogatása, helyi – a közösségi térre, ifjúsági információs végpontokra vonatkozó – kezdeményezéseinek ösztönzése, saját képzési, a lokális médiumok megteremtését szolgáló és érdekérvényesítésüket érintô együttmûködésük elôsegítése.

Pályázati kategóriák (témakörök): 1. diákönkormányzatok, civil ifjúsági szervezetek, ifjúsági közösségek, kortárs segítôk képzése, továbbképzése 2. gyermek és ifjúsági szabadidôs programok, rendezvénysorozatok megvalósítása 3. ifjúsági beltéri közösségi terek kialakítása, minôségének javítása 4. ifjúsági információs végpontok kialakítása és fejlesztése 5. a korosztálynak szóló nyomtatott és elektronikus diákújságok, internetes honlapok elkészítésének, és diákrádiók mûködtetésének támogatása 6. kapcsolattartás hasonló tevékenységi körû szervezetek között, illetve megyei, városi, kistérségi érdekegyeztetô fórumok alakulásának elôsegítése, diákönkormányzatok együttmûködésének intézményesített megvalósítása, települési gyermek és ifjúsági önkormányzatok mûködési feltételeinek megteremtése A pályázat során profitorientált tevékenységet, táborokat, külföldi utazást, osztálykirándulást nem áll módunkban támogatni!

Vas Megyei Közgyûlés Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottsága

Pályázati keretösszeg: 2 200 000 Ft Alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, pártokhoz kötôdô ifjúsági szervezetek nem pályázhatnak!

A Vas Megyei Közgyûlés Turisztikai és Sport Bizottságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a megye idegenforgalmi vonzerejét, turisztikai lehetôségeit bemutató igényes programok megvalósítására, kiadványok megjelentetésére.

A vissza nem térítendô támogatás a kiadvány/rendezvény kalkulált költségeinek legfeljebb 50%-a, maximum 300 000 Ft. Egy szervezet vagy közösség csak egy pályázatot nyújthat be. A pályázatok elbírálása során elônyben részesülnek az alábbi pályázók: – Civil szervezetek – Önkormányzatok és jogi személyû társulásai – Azok a turisztikai rendezvények/kiadványsorozat, amelyek legalább három éve évrôl évre megrendezésre kerültek. A pályázatok beérkezésének határideje: 2008. március 20. A támogatási igényt a www.vasmegye.hu honlapról letölthetô formanyomtatványon kell benyújtani a Vas Megyei Közgyûlés Turisztikai és Sport Bizottságának címezve ( 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.). A formanyomtatvány 2008. február 20-tól a honlapon érhetô el.

Vas Megyei Közgyûlés Turisztikai és Sport Bizottsága

A pályázatok benyújtási határideje: 2008. március 20. Pályázati adatlap letölthetô a www.vasmegye.hu honlapról, illetve igényelhetô elektronikus levélben a [email protected] e-mail címen. Vas Megyei Közgyûlés Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság

A Mûvészeti Mecenatúra Célalap pályázati felhívása a www.vasmegye.hu oldalon jelenik meg.

Mobiltelefonosok figyelmébe! Ha a mobilodon bepötyögöd a *#06# jelsort, a kijelzôn megjelenik a készüléked gyári sorozatszáma (IMEI), egy 15-jegyû szám. Írd föl valahová és jegyezd meg, mert ha elveszik a telefonod, vagy ellopják, a szolgáltatódat felhívva a sorozatszám alapján blokkoltatni lehet a készüléket, még akkor is, ha kicserélték benne a SIM-kártyát. Valószínûleg nem látod többet a telefonodat, de legalább így a készüléket az „új tulajdonos" sem tudja használni. Az IMEI segítségével a rendôrség megtalálhatja a telefonodat használó személyt, felelôsségre vonhatja, elkobozhatja a készüléket és visszaadhatja eredeti tulajdonosának. Minél több mobiltulajdonos tud errôl a lehetôségrôl és él is vele szükség esetén, annál kevesebb esélyük marad a tolvajoknak. Éppen ezért minél több becsületes emberhez el kell juttatni ezt az üzenetet, hadd terjedjen a jó hír és csökkenjen a telefonlopások száma!

5

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

m á r c i u s

A „12 legszebb magyar vers” „Az a kérdés, hogy egyáltalán mit kezdjünk a kultúrával, mit kezdjünk a költészettel a harmadik évezredben?” – fogalmazott Margócsy István irodalomtörténész Koltón, 2007 ôszén, a Szeptember végén címû Petôfi-vers születésének 160. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia zárszavában. Bizony ma, amikor egyre inkább az értékek pusztulásától hangos a média s hangosak a hétköznapok, meg kell becsülnünk minden olyan törekvést és gondolatot, mely az általános elsivárosodás ellen perel. A tudós szerint az él-

Ezekben a felejthetetlen – élményközpontú, s a vershez igazán közel jutó – napokban érlelôdött meg bennünk az elhatározás, hogy egy olyan könyv- és konferenciasorozatot indítsunk, amely a legegyszerûbb kérdést teszi fel, melyet irodalommal kapcsolatban feltenni lehetséges: melyik a 12 legszebb magyar vers? Ha van „budapesti 12” a filmek világában, ha van 12 legjobb és legszebb ez és az, akkor miképpen lehetséges, hogy eddig alig történt kísérlet a legszebb magyar versek egybefogására?

A konferenciák (és könyvek) tervezett sorrendje és helyszínei: 1. Szeptember végén (Koltó) – 2007. ôsz 2. Apokrif (Velem–Bozsok) – 2008. tavasz 3. Szondi két apródja (Balassagyarmat–Drégelypalánk) – 2008. ôsz 4. Esti kérdés (Esztergom) – 2009. tavasz 5. Erôltetett menet (Pannonhalma–Abda) – 2009. ôsz 6. Hajnali részegség (Bp., OSZK–Logodi utca) – 2010. tavasz 7. Eszmélet (Bp., Ferencvárosi pályaudvar) – 2010. ôsz 8. A közelítô tél (Egyházashetye–Nikla) – 2011. tavasz 9. Kocsi-út az éjszakában (Érmindszent–Nagykároly) – 2011. ôsz 10. Gondolatok a könyvtárban (Bp., MTA) – 2012. tavasz 11. Ki viszi át a Szerelmet (Iszkáz) – 2013. tavasz 12. Valse triste (Csönge–Szombathely) – 2013. ôsz

ményközpontú irodalomtanítási program és a szatmárnémeti, szombathelyi irodalmárok által kezdeményezett konferencia azért volt sikeres, mert ezen az úton tett elôre egy lépést. A tanácskozás létrehívásához az ötletet és ihletet Petôfi Sándor és

Néhány éve a Korunk címû kolozsvári folyóirat ugyan intézett már körkérdést magyar írókhoz, költôkhöz, mûvészekhez, hogy küldjék el listájukat, melyek szerintük legszebb költeményeink, de ez a kísérlet még nem volt igazán átütô erejû, s csak a XX.

A költô és hitvese szobrát Pogány Gábor készítette (Koltó) Szendrey Júlia mézesheteinek helyszíne, Koltó szolgáltatta, amikor 2007 tavaszán kéttucatnyi fôiskolással meglátogattuk ott a Teleki-kastélyt. Az ôszön aztán a napsütéstôl derûs nagybányai Teleki Ház – a gróf késôbb oda költözött át – és a Németh László Líceum tényleg otthonos hátteret adott a tudós elôadók gondolatainak, de még a nyitó estén cseperészgetô esô hangulata is illett a koltói gyülekezeti teremben és templomban öszvesereglett irodalmárok emlékezô-derûs kedvéhez.

6

századra vonatkozott. („Versek versenye” címmel lehet utánanézni az interneten. E „felmérés” szerint a legeslegszebb Kosztolányi Dezsôtôl a Hajnali részegség. A második–harmadik helyet pedig József Attila Eszmélete, illetve Pilinszky János Apokrifje foglalja el.) Egy ilyen „verseny” nemcsak azért lehet fontos, mert csatlakozik a mai világállapot vetélkedôktôl átitatott szelleméhez, hanem mindenekelôtt azért, mert az irodalom és annak tanítása ma egyáltalán nincs könnyû helyzetben.

Átalakult körülöttünk a világ – hála Istennek –, s már nincs szükség arra, hogy az irodalom a rejtett közlések, a szabadon ki nem mondható lázadások, gondolatok hordozója legyen, mint amilyen volt Petôfi, Ady, Nagy László korában és költészetében. Az általános medializálódás miatt továbbá egyre kevésbé juttatható el bármi a közönséghez és a fiatalokhoz, ami csak betûk formájában jelenik meg világunkban. A posztmodern versek szövegezése pedig nehéz, s egyáltalán nem találkozik a közízlés elvárásaival. Olyan ez, mint amikor Picasso megalkotta a maga „háromarcú” embereit, kubista festményeit. Mára már rájöttünk: ô látta jobban nálunk – akkori hétköznapi embereknél – a világot. A perspektíva ugyanis csak egy megállapodáson alapuló felfogás, mely a reneszánszban alakult ki. Leonardo da Vinci is megtehette volna, hogy három nézetben mutat meg egyszerre arcokat. Akkor ma az általunk megszokott perspektivikus ábrázolás újszerûségén csodálkoznánk értetlenkedve. De ugyanígy történt ez a zenében Bartókkal, Schönberggel, Sztravinszkijjal. Az általuk hangjegyekben megérzékítendô világ követelte magának a diszharmonikus harmóniákat mint lehetséges új nyelvet, beszédformát. A vers, az igazán nagy vers is ilyen nyelv, beszédforma, közlés, jel: az egyik embertôl a másik ember felé irányuló, megértésre vágyó szándék. Ám ha ez így van – s nincs okunk feltételezni, hogy másképpen legyen –, akkor az idôk változásával kötelességünk újragondolni legnagyobb szövegeink jelentésvilágát. Mit is adtak, s mit is adhatnak nekünk immár az új évezredben? A koltói konferencián például megtudhattuk, hogy a Szeptember végénnek 16 (!) román fordítása van, s 9 (!) szerb, illetve horvát. Már ezért az egyetlen tudományos eredményért érdemes volt megrendeznünk a tanácskozást! Hisz végképp rájöhettünk, amíg a hatalma(so)k az egymás gyûlöletére való buzdítással, háborúkkal és acsarkodással voltak elfoglalva a huszadik században, addig az emberek és a versek tették a dolgukat. A nyelveket, a népeket, az embereket hozták közelebb egymáshoz. A fentebb kiemelt rendezvény- és könyvsorozat – melyet a koltói konferencia sikerének örülve kezdeményeztünk – célja, hogy kísérletet tegyen a magyar irodalom 12 remekmûvének újraértésére és újraértelmezésére. A versek közismert és kedvelt költemények, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjai, melyek nemegyszer a tudományos gondolkodást is megtermékenyítették az elmúlt évtizedekben. Részei mindannyiunk közös emlékezetének.

Kilátás a „bérci tetôk”-re a koltói Teleki-kastély erkélyérôl Alkalmanként a konferenciákon nemcsak az adott költô életmûvének szakkutatói ismertetik legújabb eredményeiket, hanem olyan, a szóban forgó verssel szakkutatóként nem foglalkozó irodalmárok is, akik a 12 ülés mindegyikén – vagy majdnem mindegyikén – kifejtik álláspontjukat. A tudomány képviselôi mellett aktív résztvevôként jelennek meg a középiskolai tanárok is, akik elôadásokon, pódiumbeszélgetéseken, vitákon osztják meg nézeteiket a versek tanításáról, illetve tankönyvi szerepérôl.

megtalálhatja a neki tetszô helyet és mûvet. Elôadóink Újvidékrôl, Kolozsvárról, Szatmárnémetibôl, Szegedrôl, Debrecenbôl, Pécsrôl, Budapestrôl, Szombathelyrôl érkeznek. Érzékelhetôen és szándékoltan átfogják a szakma és a mûvelôdés sok-sok területét és irányzatát, nézetrendszerét. A következô konferenciát – mint látható a tervezetbôl – Vas megyében, Velemben és Bozsokon rendezzük Pilinszky Jánosról és az ô Apokrif címû versérôl. Szeretnénk ezzel elindítani a Vas megyei Pilinszky-kultuszt is, hiszen

A Pilinszky-konferencia helyszíne, a bozsoki kastély Mindig meghívunk elôadóként szépírót és más mûvészeket is. Rendezvényeink utolsó egységében ismétlôdôen olyan vitákat, beszélgetéseket szervezünk, melyeken a tudósok és a tanárok – esetleg tankönyvszerzôk – mellett diákok is részt vesznek, s elmondják véleményüket, gondolataikat a szóban forgó költeményrôl. Célunk, hogy a tudomány és a közoktatás számára a legkorszerûbb kutatási eredményeket foglalhassuk össze, és jelentethessük meg néhány év leforgása alatt – a helyszínek biztosította élményközpontúság szempontjával kiegészítve – „a 12 legszebb magyar vers”-rôl. (Terveink szerint minden kötetet a sorrendben következô konferencián mutatunk be.) Szándékaink szeretnék kifejezni a résztvevôk és a kultúra sokszínûségében rejlô értékeit, melyben mindenki

költônk utolsó éveinek jelentôs részét – Törôcsik Mari színmûvésznô invitálására – a számára olyannyira fontos Velemben töltötte. Elôadónk lesz több professzor a hazai és szomszédos országokbeli egyetemekrôl: Jelenits István, Bányai János, Bókay Antal, Margócsy István, Tverdota György, Láng Gusztáv, Odorics Ferenc és mások. Szeretettel várjuk az érdeklôdô szakmabelieket és nem-szakmabelieket egyaránt! Végezetül kötelességem még elmondani, hogy a fenti 12 vers e sorok szerzôjének legszebb tizenkettôje. – Aki kedvet érez hozzá, állítsa össze az ô „egytucatját” a maga és mindannyiunk örömére; hiszen ez a költészet igazi értelme: hogy akár mindennap gyönyörködhessünk benne!

Fûzfa Balázs

Bozsok

Határtalan irodalom

A magyar–osztrák határ mentén, az Írottkô Natúrpark területén található a térség egyik kedvelt és hangulatos kirándulóhelye, Bozsok. A Vas megyei település ékessége a Sibrik-kastély. Az 1614-ben épült, csodálatos épületegyüttes és a hozzá tartozó kastélypark mintegy nyolchektárnyi területen fekszik. Az utóbbi esztendôkben turisták ezrei keresték fel az Alpokalja egyik legszebb és legérdekesebb települését, ahol a legenda szerint Mátyás király is megfordult. A Sibrik Kastélyszálló kitûnô lehetôség arra, hogy a vendégek középkori hangulatban, 2-4 ágyas, modern berendezésû, televízióval és internet-hozzáféréssel felszerelt szobákban töltsék szabadidejüket. A bozsoki kastélyszálló negyven férôhelyes helyisége alkalmas társasági összejövetelek, szakmai találkozók, szemináriumok, továbbképzések megrendezésére. A kastélyparkban nagy sétákat tehetnek a vendégek, emellett a szaunát és a teniszpályát is igénybe vehetik. A gyógyulni és üdülni vágyók nyaranta a közeli Bükfürdôt és a szomszédos Ausztriában lévô, Rohonci-tavat kereshetik fel. A téli sportok szerelmesei az osztrák sípályákon hódolhatnak szenvedélyüknek. A tavaszi és ôszi idôszakban a természet szépsége, különleges flórája és a hagyományos folklórrendezvények garantálják a felejthetetlen élményeket. A kastélyszálló vendégeinek házigazdája a Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ.

2008. február 29-én zárult az Életünk Szerkesztôsége Határtalan irodalom címû, egyéves projektje, ami az Interreg III/A Ausztria–Magyarország kisprojekt alap támogatásával valósulhatott meg. A projekt összköltségvetése közel 7 millió forint volt; az eredmények, a megvalósí-

mi emlékhely-program regionálissá bôvítését célzó projektnek: a Határtalan irodalom címû Interreg-projekt ezen elôzményekre épült. A projekt elsô fázisában, 2007 szeptemberében nagyszabású nemzetközi konferenciát szervezett az Életünk Szerkesztôsége és a

tott program pedig megteremtette az alapját a folytatásnak, az elkészült tervek nyomán a konkrét megvalósulásnak. A projekt közvetlen elôzmények nyomán jött létre. Az Életünk Szerkesztôségének több éves kapcsolata van a burgenlandi irodalmi élettel: a szerkesztôség munkatársai rendszeresen vettek/vesznek részt ausztriai irodalmi rendezvényeken. Emellett az Életünk a gazdája az immár regionálissá bôvült irodalmi emlékhelyprogramnak, 2006-ban szakmai felelôse volt a NKÖM pályázatból finanszírozott, közel 2 millió forint költségvetésû, a Vas megyei irodal-

Berzsenyi Dániel Könyvtár. A konferencia célja a tágabb régió irodalmának, irodalmi életének megismerése volt – határok nélkül. A magyarországi elôadók mellett osztrák, szlovák, szlovén és horvát meghívottak is megszólaltak, a konferencia kísérô-programjaként felolvasóesten és szakmai kiránduláson vehetett részt a több mint száz résztvevô. A konferencia elôadásainak szövege, illetve a felolvasóesten elhangzott szépirodalmi mûvek olvashatók az Életünk 2008/1 számában – amelynek megjelenését ugyancsak a projekt költségvetése biztosította –, s elké-

Bozsoki kastélyszálló 2008. évi árlista Apartman 2 fô részére 12 600,- Ft/éj - pótággyal 4 fô részére 14 700,- Ft/éj 2 ágyas szoba 8 400,- Ft/éj - 1 fô részére 7 000,- Ft/éj 3 ágyas szoba 9 500,- Ft/éj 4 ágyas szoba 10 500,- Ft/éj Idegenforgalmi adó 200,- Ft/fô/éj (mentesség a 18 év alatti és a 70 év feletti vendégek részére) Szolgáltatásaink Reggeli Félpanzió (ebéd v. vacsora) Teniszpálya használata Szauna Kutya elhelyezése

750,- Ft/fô 1 900,- Ft/fô 1 050,- Ft/óra 1 050,- Ft/óra 1 600,- Ft/óra

A szobaárak a reggelit nem tartalmazzák. A félpanziós ellátás esetén az ebéd vagy vacsora a szállótól kb. 200 m-re lévô étteremben fogyasztható el.

Megközelítés: A Balaton déli partján, Siófoktól 30 km-re, Keszthelytôl 47 km-re, Budapesttôl 135 km-re, Balatonlelle központjában, 1 percre a vasútállomástól és a hajókikötôtôl Nyitva tartás: Szezonális – május elsejétôl, szeptember végéig Árak: Egy éjszaka személyenként akár már 4200 forinttól (mely tartalmazza a reggelit és a vacsorát is) Szobák: 24 szoba, melyek – páronként – kérésre egymásba nyithatóak (mindegyik 1-4 ágyas lehetôséggel, tusolóval, tv-vel, WC-vel), 8 apartman (1-4 ágyas lehetôséggel, tusolóval, tv-vel, WC-vel, kishûtôvel) Konyha: Svédasztalos reggeli, továbbá az étterem házias ételkínálatából, menürendszerben választhatnak az ebédhez. A vacsora kétfogásos. A történet: A szálló a ’70-es évek közepén épült, 2007-re megújult külsôvel, belsô tereiben bájos, humoros, de újragondolt retro hangulattal várja a vendégeket a nyári szezonban. A szálló tulajdonosa a Vas Megyei Önkormányzat. X-faktor: Újragondolt nosztalgikus retro-sziget a nyüzsgésben, alacsony árakon, kitûnô konyhával

szült, a közeljövôben napvilágot lát a BDK munkatársai által készített határmenti kortárs mûvészeti adatbázis, amelynek célja, hogy egy kiadványban jelenítse meg az osztrák–magyar határrégió alkotóit, mûvészeti szakembereit. A projekt talán legnagyobb eredménye, hogy elkészültek a Pannon Irodalmi Örökség Házának tervei. 2007-ben Kôszeg Város Önkormányzata ingyenesen bérbe adta Vas Megye Közgyûlésének a kôszegi Sgraffitós-házat, ahová az Életünk Szerkesztôsége költözött: azzal a céllal, hogy megvalósulhasson sokak régi álma, létrejöhessen a Vas megyei irodalmi emlékútvonal központja, a Vas megyei irodalom illetve a Pannon régió irodalmának háza. Az épület helyiségeiben kiállítóhelyet rendez be a szerkesztôség, ahol a térség irodalmának múltja és jelene mutatható be, s újrafogalmazza az épület funkcióit azzal a céllal, hogy a Sgraffitós-ház kiállító- és kutatóhelyként valóban irodalmi, mûvészeti központja lehessen a térségnek. A projekt keretében elkészült a kutatási anyag, amely feltérképezi a bemutatható irodalmi örökséget, a kutatási anyag nyomán pedig a kiállítás forgatókönyve. A Pannon Irodalmi Örökség Háza kiállítótereinek grafikai terveit Sellyei Tamás készítette el, s elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is, amely tartalmazza a ház mûködtetésének feltételeit, módozatait, valamint javaslatot tesz a folytatásra: a tervek nyomán a konkrét megvalósításra. Az elmúlt két esztendôben közel 10 millió forintnyi pályázati támogatást tudott tehát a Vas Megyei Közgyûlés és az Életünk Szerkesztôsége az irodalmi örökség, a térség irodalmi életének gondozására fordítani. Mindez lehetôvé teszi azt, hogy a korábban többször és több helyütt megfogalmazott tervek, elképzelések valósággá legyenek: az Interreg-projekt támogatásával elkészült tervek megteremtik a lehetôségét annak, hogy további pályázati támogatások elnyerésével megkezdhesse mûködését A Pannon Irodalmi Örökség Háza Kôszegen, a Sgraffitós-házban.

Elérhetôségek: Hotel Tiffany, 8638 Balatonlelle, Napospart utca 4. Tel. +36 85 554 060, Mobil +36 30 2271 248, Fax: + 36 85 350 115 E-mail: [email protected] • Honlap: www.hoteltiffany.hu

7

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

m á r c i u s

Március 9-én urnákhoz járul az ország, miután a Magyar Köztársaság elnöke e napra írta ki három kérdésben az országos népszavazást. A magyar választópolgárok élhetnek alkotmányos alapjogukkal; megerôsíthetik vagy felülbírálhatják az általuk választott parlament döntését a kórházi napidíj, a vizitdíj, s a képzési hozzájárulás kérdésében. A népszavazásra feltett kérdések bizonyos összefüggésben – és áttételesen – olyan alkotmányos alapjogokat érintenek, mint az egészséghez való jog és a tanuláshoz való jog. Ezért az lehet a felelôsségteljes állampolgárhoz méltó magatartás, ha megyénk felnôtt lakosai megtisztelik részvételükkel a szavazóhelyiségeket, és szavazatukkal kifejezik akaratukat.

nem kapott, annak számára szükséges, hogy az állandó lakhelye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzôjénél tisztázza ennek okát, illetve ha annak törvényes feltételei fennállnak (magyar állampolgár, illetve Európai Uniós állampolgár, aki életvitelszerûen él az adott településen, választójoga gyakorlásától nincs eltiltva, stb.) kérje a névjegyzékbe való felvételét. Indokolt, hogy ennek tisztázására mihamarabb sor kerüljön. A korábbiakhoz képest ugyanis jelentôs változás a vonatkozó jogi szabályozásban az, hogy az a személy, aki nem szerepel az állandó lakhely szerint illetékes települési szavazókör választási névjegyzékén, a szavazás napján már nem kérheti abba a felvételét, így nem is szavazhat. A szavazatszámláló bizottság vissza fogja utasítani a névjegyzéken nem szereplô polgárnak a szavazáson való részvételére vonatkozó kérelmét, s ha e döntést netán vi-

szavazók számára külön kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A kijelölt szavazókör sorszámát, pontos címét (település neve, utca, házszám) feltüntetik a kiadott igazoláson. A több szavazókörös településeken, az igazolással való szavazásra kijelölt szavazókörökben legalább 7 fôs szavazatszámláló bizottságok mûködését írja elô a törvény, szemben a többi szavazókörrel, ahol is legalább 5 fôs bizottság mûködése az elôírás. Ezek a rendelkezések jelzik, hogy az igazolással való szavazásra megkülönböztetett figyelem irányul, szervezeti, szervezési garanciák épültek be a jogi szabályozásba, mindenféle esetleges visszaélések megakadályozása, kiszûrése érdekében. Az a választópolgár, aki igazolást kapott az állandó lakóhelyétôl eltérô településen való szavazásra, s meggondolja magát március 6-án 16.00 óráig, kérheti az igazolást kiállító választási irodától, hogy azt bevonva ve-

A megrendezésre kerülô népszavazás ügydöntô, ami azt jelenti, hogy a népakarat dönt olyan közérdekû kérdésekben, hogy 2009. január 1-tôl kell-e vagy sem kórházi napidíjat, vizitdíjat, képzési hozzájárulást fizetni. Az országos népszavazás elôkészítése jó ütemben halad. A településeken mûködô választási irodák mindent megtettek és megtesznek, hogy választópolgárok zavartalanul élhessenek alkotmányos alapjogukkal március 9-én. Elkészült a választók névjegyzéke. Ezt február 20-ától kifüggesztették minden polgármesteri hivatal, illetve körjegyzôség hirdetôtábláján. Aki szerepel a névjegyzéken, az errôl a tényrôl, továbbá a szavazáson való részvétellel kapcsolatos egyéb tudnivalókról értesítést kapott február 22ig. Az a polgár, aki ilyen értesítést

tatni fogja az érintett polgár, a jogorvoslati kérelmet elbíráló területi választási bizottság sem tehet mást, mint helybenhagyja a szavazatszámláló bizottság döntését. E népszavazás során is mód lesz arra, hogy az állandó lakhely szerint illetékes (kör)jegyzô által kiadott igazolás alapján az állandó lakóhelye szerint illetékes szavazókör választási névjegyzékébe felvett polgár az általa meghatározott, kért településen adhassa le szavazatát. Az igazolás kiadása iránti kérelmet személyesen március 7-én 16.00 óráig, levélben pedig március 4-én 16.00 óráig az illetékes (kör)jegyzôhöz beérkezôleg lehet elôterjeszteni. Újszerû rendelkezés az, hogy igazolással azokon a településeken, ahol több szavazókör mûködik nem bármelyikben, hanem csak az igazolással

gyék fel az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazókör választói névjegyzékébe. E határidô jogvesztô, azaz március 6-án 16.00 óra után ilyen kérelem eredményesen nem terjeszthetô elô. Aki e határidôt elmulasztja, csak az a lehetôsége lesz, hogy az igazoláson feltüntetett településen adhassa le szavazatát, amennyiben élni kíván alkotmányos alapjogával. Ugyancsak nem lesz módja állandó lakhelyén voksolnia annak a választópolgárnak, aki február 22-én 16.00 óráig kérte, s ennek alapján felvételt is nyert a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleti névjegyzékbe vett választó február 22-én 16.00 óra után nem kérheti a külképviseleti névjegyzékbôl való törlését, s újfent az állandó lakhely szerint illetékes szavazóköri névjegyzékbe való felvételét. Az ilyen személyeknek csak az lehetôsé-

Szavazunk

8

gük lesz, hogy azon ország magyar külképviseletén szavazhassanak, ahová február 22-ig kértek, s e helyrôl a helyi választási iroda vezetôjétôl írásbeli értesítést kaptak. Törvényi elôírás, hogy a szavazásra megjelent választópolgár a szavazás megkezdése elôtt köteles igazolni a szavazatszámláló bizottság elôtt személyazonosságát. Ez alól a törvény nem enged kivételt, azaz a szavazatszámláló bizottságnak kötelessége a személyazonosság ellenôrzését elvégeznie akkor is, ha a szavazásra megjelent polgár közismert személy, netán a bizottság egyes tagjainak közeli hozzátartozója. A személyazonosság igazolására az érvényes személyi igazolványon kívül alkalmas az érvényes útlevél, illetve a merevkártyás gépjármûvezetôi engedély is. Aki nem tudja személyazonosságát ezen dokumentumok egyikével sem igazolni, az nem vehet részt a szavazáson. Nem kizárt természetesen az a lehetôség, hogy akit emiatt a szavazatszámláló bizottság visszautasít, az ismételten megjelenjék a bizottság elôtt, s személyazonossága igazolása után részt vegyen a szavazáson. A választói névjegyzékbe való felvételrôl szóló értesítés bemutatása nem feltétele a szavazáson való részvételnek, ennek hiánya miatt nem lehet senkit sem visszautasítani. Az értesítés esetleges bemutatása ugyanis csak a bizottság munkáját könnyíti meg, miután az értesítôn szerepel a választópolgár névjegyzéki sorszáma. Aki viszont igazolással kíván szavazni, annak a személyazonosságának igazolásán túlmenôen át kell adnia az igazolását is eredeti példányban, melyet egyébként a szavazatszámláló bizottság véglegesen be is von az illetô személytôl, s a választási iratok közé köteles helyezni. A népszavazás során is mód van ún. mozgóurnás szavazás lehetôvé tételének kérésére. Újszerû rendelkezés, hogy az ilyen kérelmet a mozgásában gátolt, akadályozott személy március 7-én 16.00 óráig az állandó lakhely szerint illetékes jegyzônél, a szavazás napján pedig a szavazás ideje alatt a lakóhely szerint illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni, de csak írásban. Az írásban benyújtott kérelmek alapján külön írásos jegyzék készül a mozgóurnás szavazást kérôkrôl, s e jegyzék alapján keres(het)i fel a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja a választópolgárt a lakásán, s jelenlétükben kerülhet sor a voksolásra, természetesen a szavazás titkosságának garantálása mellett. Fontos hangsúlyozni, hogy a szavazatszámláló bizottság akkor teljesíti, teljesítheti a mozgóurnás szavazás iránti kérelmet, ha a kérelmezô az állandó lakhelye szerint illetékes szava-

zókör területén tartózkodik. Nincs mód arra, hogy a mozgóurnás szavazás lebonyolítására a szavazatszámláló bizottság a szavazókör illetékességi területérôl kilépjen, azaz más szavazókör területén bonyolítson le szavazást. A megoldás ez esetben csak az lehet, hogy aki elôreláthatólag nem tartózkodik a szavazás napján állandó lakhelye szerint illetékes szavazókör területén (pl. kórházban van, vagy várhatóan lesz), s mozgóurnás szavazási lehetôséget kíván kérni, azaz állandó lakhely szerint illetékes (kör)jegyzôtôl a szavazás napján várható tartózkodási helyére igazolást kér. Végezetül fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény szigorú elôírást tartalmaz a szavazat érvényességére vonatkozóan. Érvényes szavazatnak csak az tekinthetô, ha a szavazólapon a szavazásra feltett kérdés alatt lévô körben elhelyezett két egymást metszô (x-jel, +-jel) van elhelyezve. Az erre vonatkozó figyelmeztetés egyébként a szavazólap alján fel van tüntetve. A korábbi voksolások alkalmával több szavazatot nyilvánítottak érvénytelennek az illetékes szavazatszámláló bizottságok, mert a leadott szavazat nem felelt meg a törvényi elôírásnak, jelesül a kör felett, alatt, melletti vonallal jelezték egyesek akaratukat. Jó lenne e hibákat elkerülni. A törvény lehetôvé teszi, hogy a fogyatékkal élôk segítséget kérjenek a szavazatszámláló bizottság elnökétôl az érvényes szavazás elvégzéséhez. E lehetôséggel élni kellene annak érdekében, hogy rossz jelölés miatt egyetlen választó akarata se „vesszen kárba”, egyetlen szavazólapot se kelljen érvényteleníteni. Megyénkben a 377 szavazókörben mûködô szavazatszámláló bizottságokban közel kétezer társadalmi aktíva, az ô munkájukat segítendô közel félszáz köztisztviselô gondoskodik a március 9-i népszavazás törvényes, zavartalan lebonyolításáról, s várja a szavazóhelyiségeket felkeresô választókat. Dr. Kun László A Vas Megyei Területi Választási Iroda vezetôje

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK INGYENES KIADVÁNYA

Fôszerkesztô: Alexa Károly Felelôs szerkesztô: Bokányi Péter Felelôs kiadó: Alexa Károly, fôszerkesztô Lapterv: Bonyhádi Károly Nyomdai elôkészítés: Zoom-DTP Kft. A szerkesztôbizottság tagjai: Majthényi László, a szerkesztôbizottság elnöke Pajor András, Patyi Elemér, Szücs Gábor, Varga Gyula Szerkesztôség címe: 9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1. www.vasmegye.hu [email protected] Nyomda: Antók Nyomdaipari Kft. Terjeszti: Savaria Post Kft. Példányszám: 74 000 db